Tóth Attila. Zöldi Péter. Szczuka Levente. Krébesz András GIS térinformatika

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA

MEGBÍZÓ:BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT

SZAKMAI IRÁNYÍTÓ: BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSÉPÍTÉSI FŐOSZTÁLY Finta Sándor főépítész Pongrácz Katalin Somogyi Judit Pártos Judit SZERZŐK

TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Szerzők:

BFVT Kft. Albrecht Ute

területrendező tervező – vezető településtervező, okl. építészmérnök TR 01‐0517, TT/1É 01‐0517

András István

területrendező tervező – vezető településtervező, okl. építészmérnök TR 01‐0525, TT/1É 01‐0525

Közreműködött:

Balla Mariann okl. építészmérnök Érsek Gábor okl. településmérnök Horváth Ágnes

okl. településmérnök, okl. építészmérnök

Nyerges Mónika

Zöldi Péter

Urban‐Lis Stúdió Kft.

Szerzők:

Liszkay Krisztina

Rubus Zoltán okl. építőmérnök

Lelkes Mihályné okl. közlekedésmérnök

Becsák Péter okl. közlekedésmérnök

TERMÉSZETI KÖRNYEZET: Szerzők:

okl. építészmérnök

Pető Zoltán

Közreműködött:

Szűcs András

Tóth Attila

BFVT Kft. okl. építőmérnök, közlekedéstervező K1d‐1 01‐2321

okl. településmérnök

Szerzők:

településmérnök okl. településmérnök

INFRASTRUKTÚRA:

BFVT Kft. Tatai Zsombor okl. tájépítészmérnök K/2 01‐5263

Pogány Aurél okl. kertészmérnök, táj‐ és kertépítész TK 01‐5060

Niedetzky Andrea

okl. tájépítészmérnök K/2 01‐5152

okl. tájépítészmérnök

Zétényi Dávid

vezető településtervező, okl. építészmérnök TT/1É 01‐1455

Szczuka Levente okl. településmérnök, okl. építészmérnök

Közreműködött:

Vásárhelyi Kinga településtervező, okl. építészmérnök TT/É 01‐3723

TÉRINFORMATIKA:

BFVT Kft. Pizág Csaba

építőmérnök, térinformatikai szakmérnök

Urban‐Lis Stúdió Kft.

Krébesz András GIS térinformatika

Budapest, 2013. december 20. SZERZŐK

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA A FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZAT KONCEPCIÓJA BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA RENDELETTERVEZET

27

INDOKOLÁS

61

TARTALOMJEGYZÉK

1


A FŐVÁROSI RENDEZÉSI SZABÁLYZAT KONCEPCIÓJA

I. AZ ÚJ FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET 1. A FŐVÁROS TERÜLETÉN ALKALMAZANDÓ ÚJ SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

A Fővárosi rendezési szabályzatra vonatkozó törvényi felhatalmazás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2013. január elsejei hatállyal a főváros korábbi kétszintű szabályozási rendjét megváltoztatta. Az Étv. szerint a főváros településrendezési eszközei •

a Településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), amelyet a Fővárosi Közgyűlés határozattal állapít meg a fővárosi teljes közigazgatási területére;

•

a Fővárosi rendezési szabályzat (továbbiakban: FRSZ), amelyet a Fővárosi Közgyűlés rendelettel állapít meg a fővárosi teljes közigazgatási területére;

•

a Duna‐parti építési szabályzat (továbbiakban: DÉSZ), amelyet a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a Fővárosi Közgyűlés rendelettel állapít meg a Duna főmedrével közvetlenül határos telkekre és a Margitsziget területére;

•

a kerületi építési szabályzatok (továbbiakban: KÉSZ), amelyeket a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerületi önkormányzatok képviselőtestületei rendelettel fogadnak el a saját kerületi közigazgatási területük ‐ Duna‐parti építési szabályzattal nem érintett ‐ területére.

A Településszerkezeti terv (TSZT) feladata Budapest településrendezési eszközeinek alapját a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióra épülő új Településszerkezeti terv képezi. A TSZT rendeltetése az Étv. szerint többek között, hogy a Budapest 2030 koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosítsa. Ezért a terv egyik fontos szerepe, hogy a főváros kétszintű önkormányzati rendszerének keretei között ezen célokat közvetítse a részletesebb kerületi rendezési eszközök felé is.

Az Fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) feladata Az Étv. 2.§ 35. pontja szerint a Fővárosi rendezési szabályzat feladata az OTÉK és a TSZT figyelembevételével a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása, aminek érdekében meg kell határozni • a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, • meghatározott területek beépítési magasságát és • a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását oly módon, hogy rendeletként telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmazhat. Ez azt jelenti, hogy minden építésjogi követelmény a kerületi szabályozás szintjén kerül meghatározásra, a fővárosi településrendezési eszközökben meghatározottak betartásával.

Az építési szabályzatok feladata Az építési szabályzatok feladata, hogy az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően állapítsák meg, és biztosítsák rendeleti szinten. A főváros területén két építési szabályzat típus kerülhet elfogadásra: •

a Duna‐parti építési szabályzat (DÉSZ), amelyet a Fővárosi Közgyűlés alkot meg rendeleti formában, és AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

1

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA •

a kerületi építési szabályzatok (KÉSZ), amelyeket a kerületi önkormányzatok fogadnak el, szintén rendelettel.

A kerületi építési szabályzatok és a Duna‐parti építési szabályzat meg kell, hogy feleljenek a TSZT‐ben foglaltaknak (szerkezeti terv leírása és szerkezeti tervlapok), valamint a Fővárosi rendezési szabályzatnak. Emellett az építési szabályzatoknak természetesen az OTÉK előírásait is figyelembe kell venniük, kivéve, ha a TSZT vagy az FRSZ attól Budapest sajátosságaira tekintettel ‐ egyes kérdésekben eltérési lehetőséggel ‐ másként határoz, vagy rendelkezik.

Budapest sokszínűségének területi lebontása a TSZT és az FRSZ szintjén Budapest városfejlődése rendkívül sokszínű területhasználatot és térbeli funkcionalitást eredményezett, ami a beépítési mód, a beépítési mérték, a magasság és egyéb megkülönböztető építészeti karakterbeli jegyeivel, valamint a be nem épített területrészeivel, zöldfelületeivel és zöldterületeivel együtt alapvetően meghatározza a város területfelhasználási tervét, a város térbeli fejlődésének kereteit. A TSZT‐ben az 1:10.000 léptékű tervlap‐sorozaton ábrázolt területfelhasználási egységek – a mozaikosság elkerülése érdekében – jellegüktől függően a TSZT leírásában szereplő bizonyos nagyságrend feletti területeket jelölnek. A TSZT belső rugalmassága révén, ezeken a területfelhasználási egységeken belüli sokrétű funkcionalitással teszi lehetővé a kerületi szabályozás számára az építési övezetek és az övezetek rendszerének kialakítását. A TSZT és a kerületi szabályozás között a rendezési eszköz sajátosságaiból és a tervi léptékéből adódó szükségszerű különbségek kezelését a TSZT az adott kérdéskör fővárosi szintű mélységének megfelelően tartalmazza. Ezeket a TSZT leírása rögzíti, illetve az FRSZ erre vonatkozó külön rendelkezése tartalmazza. A két településrendezési eszközt (TSZT, FRSZ) együtt kell figyelembe venni mind a kerületi szabályozás, mind a Duna‐parti építési szabályzat megalkotása során.

Az Étv. és a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció céljainak érvényesítése a kétszintű szabályozásban A TSZT és az FRSZ az Étv.‐ben rögzített követelmények és a Budapest 2030 koncepcióban lefektetett célok teljesítése érdekében határoz meg egyes jellemzőket és paramétereket, amelyeket a kerületi szabályozás során figyelembe kell venni. Az Étv. 7. §‐a szerint „a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását, a jogos magánérdekekre tekintettel”. A törvény tételesen is felsorolja azokat a célokat és feladatokat, amelyeket a településrendezés során figyelembe kell venni, és amelyek érvényesítését Budapest esetében a kerületi szabályozás szintjén, az övezetek kialakításakor is teljesíteni kell, többek között: a jó minőségű környezet kialakítását, az egészséges lakó‐ és munkakörülmények biztosítását, a környezeti állapot legalább szinten tartását, zöldfelület‐kímélő fejlesztések lehetőségét, a településkép, kilátás/rálátás védelmét és a tájvédelmet. Mindezek mellett az Étv. rögzíti, hogy a TSZT „a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra‐ hálózatok elrendezését meghatározó terv”. A fővárosi településrendezési eszközök a következőkben összefoglalt követelményeknek tesznek eleget.

2 AZ FRSZ KONCEPCIÓJA


A településfejlesztési célok érdekében a fővárosi településrendezési eszközökben meghatározott jellemzők milyen jellemzővel mire vonatkozóan milyen célt kell, hogy szolgáljon a településrendezési eszköz szabályozható érvényesül Településfejlesztési dokumentum: Településrendezési eszközök: Étv. 7.§ Budapest 2030 koncepció céljai TSZT és/vagy FRSZ 9 jó minőségű környezet kialakítása 9 környezeti állapot legalább szinten tartása 9 egészséges lakó‐ és munka‐ körülmények biztosítása 9 településkép védelme 9 kilátás/rálátás védelme 9 tájvédelem 9 zöldfelület‐kímélő fejlesztések támogatása

9. 7. 14. 6.

Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése A kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése Egészséges környezeti feltételek megteremtése (A biológiailag aktív felületek és a zöldfelületi intenzitás növelése)

megengedett legnagyobb beépítési sűrűség megengedett legnagyobb beépítési magasság előírt legkisebb zöldfelületi arány a területfelhasználási egységek közterületekkel csökkentett területére

5.

Klímavédelem és hatékony energiafelhasználás: (Városi hősziget‐hatás enyhítése a városrendezés eszközeivel)

9.

Hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet – kompakt város

megengedett legnagyobb beépítési mérték

7.

Egyedi városkarakter értékalapú megőrzése és fejlesztése

beépítési mód

minden beépítésre szánt területfelhasználási kategória külön meghatározott területeken egyes, beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan, ahol az OTÉK által előírt mérték Budapest esetében nem szolgálja a környezeti állapot szinten tartását, egyes területfelhasználási kategóriára OTÉK eltérés javaslata egyes területfelhasználási kategóriára OTÉK eltérés javaslata egyes lakóterületi terület‐ felhasználási egységek esetében

A TSZT, FRSZ és a kerületi építési szabályzatok összhangja A TSZT által megfogalmazottakat általános, jellemzően szerkezeti típusú és a területfelhasználással összefüggő témakörökben a TSZT leírása, az Étv. szerint meghatározandó paramétereket a Fővárosi rendezési szabályzat közvetíti a kerületi szabályozás felé a kerületi szintű előírások kidolgozásához. A három fővárosi rendezési eszköz (TSZT – FRSZ – KÉSZ) közötti összhang megteremtését ‐ az Étv. előírásaink figyelembevételével ‐ az FRSZ rendeleti szinten biztosítja. A TSZT számos, a kerületi terveszközben rugalmasan kezelhető elemet is tartalmaz a Szerkezeti terv tervlapjain és leírásában, amelyek részben a területfelhasználás leírásának figyelembevétele során érvényesülnek, részben maga az FRSZ tartalmaz ezekre vonatkozó rendelkezéseket, paramétereket.

Az OTÉK‐tól való eltérés lehetőségei Az OTÉK, mint az ország egészére vonatkozó jogszabály, Budapest esetében nem minden kérdésben tudja a nagyvárosi jellemzőket megfelelően kezelni, ezért ‐ már a TSZT szerkezeti tervi leírásban is jelzett esetekben ‐ eltérésekre van szükség. Az eltérések a meghatározó területfelhasználási kategóriákhoz kötődő OTÉK paraméterek esetében válnak szükségessé. A fővárosi terv azokat az eseteket kezelve él az eltérés lehetőségével, amikor 9 az OTÉK paraméter nem felel meg a budapesti jellemzőknek (pl.: a településközpont beépítési sűrűsége jelentősen alacsonyabb a kialakult állapotnál); 9 az OTÉK különleges területeire vonatkozóan a beépítési mérték és a legkisebb zöldfelületi arány értékeitől szükséges általánosan eltérni (pl. a különleges közlekedési területek esetében funkcionális szempontból nem teljesíthetők az előírt értékek); 9 a kertvárosias lakóterületen elhelyezendő közösségi funkciójú épületekhez az OTÉK szerinti magasság nem megfelelő, ezért itt általánosan funkcióhoz kötött magassági engedményre van szükség.

AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

3


Fentiekre vonatkozóan a TSZT tehát a kerületi szabályozás számára lehetővé teszi az általánosan igényelt eltérés lehetőségét, de a kerületi szabályozás készítése során is lehetőség nyílik az általános jelleggel nem kezelhető esetekben további OTÉK eltérés érvényesítésére, a helyi adottságoknak megfelelően.

2. AZ OTÉK, A TSZT ÉS A FŐVÁROSI RENDEZÉSI SZABÁLYZAT EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS A DUNA‐PARTI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KIDOLGOZÁSA SORÁN A kerületi építési szabályzat és a Duna‐parti építési szabályzat, azon belül az építési övezetek és övezetek kidolgozása során ‐ az OTÉK szerint ‐ meg kell határozni az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteire vonatkozóan legalább: • a kialakítható telek legkisebb területét • az övezet beépítési módját • a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét • a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértékét • a közműellátás mértékét és módját • a zöldfelület legkisebb mértékét • az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és – az OTÉK 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést, valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el • a terepszint alatti építés mértékét és helyét. A már kialakult területek paramétereit a sajátosságok alapján kell kialakítani a szabályozás során.

A kerületi övezeti rendszer kidolgozása során figyelembe veendő, a TSZT‐ben és az FRSZ‐ben meghatározott elemek A TSZT és az FRSZ • egyes területfelhasználási kategóriákhoz rendelten, vagy • a morfológia, a történeti kialakulás, illetve a városkarakter alapján, területi meghatározással fogalmaz meg követelményeket, és • a megkülönböztethető egyes infrastruktúra elemek vonatkozásában határoz meg elvárásokat, amelyeket a KÉSZ rendelkezéseiben, és az övezeti rendszer meghatározásánál figyelembe kell venni.

Az FRSZ‐ben nem szabályozott tényezők – beépítési mérték, zöldfelületi arány, beépítési mód Mivel a törvény csak a beépítési sűrűség és a beépítési magasság meghatározására ad felhatalmazást az FRSZ számára, ezért a korábban egyes területeken a főváros által szabályozott beépítési mérték, zöldfelületi minimum előírása és maga a beépítési mód sem jelenik meg a fővárosi rendezési szabályzatban. A TSZT leírása egyes elemeit meghatározza a területfelhasználási kategóriák meghatározása során, amit a KÉSZ megalkotása során figyelembe kell venni. Azon budapesti sajátosságokat kívánja ezzel kifejezni, melyeket az OTÉK országos szabályai nem tesznek lehetővé. A beépítési mértékét az OTÉK határozza meg, de az eltérés lehetőségét az TSZT rugalmasan biztosítja. Így egyes intenzíven beépült kertvárosias megjelenésű területek kezelhetősége érdekében a TSZT maga sorolja a területet nagyobb beépítési lehetőséggel rendelkező kisvárosias területfelhasználási kategóriába, általában a beépítési magasság kertvárosias jellemzőknek megfelelő egyidejű meghatározása mellett. A különleges területek vonatkozásában az OTÉK 40%‐os beépítési mértéket határoz meg, ami elsősorban a városüzemeltetést biztosító területeken alacsony, és indokolatlan érték (pl. járműtelepek). Ezekre az esetekre a TSZT magasabb javasolt megengedni, amit a kerületi szabályzatokban alkalmazni lehet. A TSZT nem akadálya az intenzívebb beépítés lehetőségnek az OTÉK eltérés érvényesítése nyitott a kerületi szabályozás számára. Ugyanakkor az egyes tömbök egy területfelhasználási egységbe tartozó tömbök átlagos zöldfelületi arányát meghatározza a TSZT, Budapest esetenként hagyományosan



nagyobb zöldfelületi arányainak további biztosítása érdekében, elsősorban a hegyvidéki zónára jellemző területfelhasználási egységek esetében. A TSZT‐ben csak a lakóterületek és az intézmény területek esetében kerül meghatározásra a jellemző beépítési mód, ami elsősorban a karakter szempontjából fontos. Mivel a TSZT területfelhasználási tervlapja a léptékből adódóan kerüli a mozaikosságot, ezért általában a környezetben domináns területfelhasználásba kerültek azok a jellemzőjük szerint más karakterű kisebb területek is, amelyek kialakult állapotuk alapján a kerületi szabályozás során, saját jellemzőik szerint alakíthatók és sorolhatók be, akár más beépítési móddal rendelkező építési övezetbe. A TSZT egyes területfelhasználási kategóriái tehát rugalmasan kezelik a meghatározott beépítési módokat a jellemzőik alapján a kialakult, megtartásra érdemes beépítésre vonatkozóan.

Az FRSZ ezeket a TSZT elvárásokat és lehetőségeket egészíti ki rendeleti formában a területfelhasználási egységek legnagyobb beépítési sűrűség értékeinek és egyes területeken a beépítési magasság értékeinek meghatározásával a törvényben kapott felhatalmazás alapján.

A KÉSZ‐ben az OTÉK által előírt jellemzők és paraméterek következők szerint határozandók meg:

1

A fővárosra vonatkozó településrendezési eszközök szabályozási eszközrendszer a paraméterek vonatkozásában jellemző vagy OTÉK fővárosi településrendezési eszköz lehetőségei paraméter szerint TSZT FRSZ KÉSZ legnagyobb megengedett sűrűség intervallum építési övezetben meghatározása fogalmilag nem (OTÉK eltérés fővárosi értelmezhető, a megengedett érvényesítésével) (ezért nem lehet legnagyobb érték bs=bsá+bsp megengedett meghatározni), figyelembe meghatározása a terület‐ vételével kell az építési övezet legnagyobb bs: beépítési sűrűség konkrét területhez felhasználási paramétereit meghatározni beépítési bsá: a területfelhasználási kötve egységre (pl. szintterületi mutató SŰRŰSÉG kategória szerint általánosan alkalmazható, vagy bsá+bsp=bsmax elhelyezhető funkciók értéke más metódussal kell tervezni, illetve az érték bsp: kizárólag épületen belül betartását igazolni) elhelyezett parkoló férőhelyek számára igénybe vehető) érték

2

megengedett legnagyobb beépítési MAGASSÁG

3

megengedett legnagyobb beépítési MÉRTÉK

4

előírt legkisebb ZÖLDFELÜLETI ARÁNY

telekre előírt

5

BEÉPÍTÉSI MÓD

telekre előírt

telekre előírt

telekre előírt

magassági szempontból érzékeny területek kijelölése (konkrét területeken), magasság meghatározása egyes területfelhasználási egységekre vonatkozóan biztosítja általánosan az OTÉK‐tól való eltérést egyes területfelhasználási kategóriákban közterülettel csökkentett területre vonatkozó átlagérték meghatározása általános jellemző meghatározása

a TSZT‐ben kijelölt területek beépítési magassági értékének, illetve magassági szabályainak megállapítása

OTÉK eltérés lehetősége azokon a területeken, ahol az FRSZ nem határoz meg magassági értéket

‐

OTÉK eltérés lehetősége a TSZT figyelembevételével

‐

OTÉK eltérés csak a területfelhasználási egység átlagértékének biztosítása mellett lehetséges

‐

a TSZT, illetve a sajátos jellemzők alapján


5


II. AZ FRSZ SZAKMAI KONCEPCIÓJA 1. BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉG ‐ meghatározása a TSZT‐n keresztül az FRSZ‐ben történik A beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a beépítési sűrűséget, ami az Étv. fogalom‐meghatározása szerint „a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma”. Az egyes területek beépítési sűrűségének meghatározásának alapját egyrészt a kialakult, távlatban megőrzésre kívánatos adottságok képezik, másrészt a területtel kapcsolatos koncepcionális célok. Míg a TSZT a beépítési sűrűségi értékeket a területfelhasználási kategóriákhoz köti, addig az FRSZ a konkrét helyhez igazodva az adottságok mellett a területi elhelyezkedést és a településfejlesztési koncepcióban foglalt célokat is figyelembe véve differenciál. A fejlesztési potenciállal rendelkező területek esetében magasabb értékkel rendelkeznek azon területfelhasználási egységek, amelyek a közösségi közlekedés kötöttpályás vonalai mentén kerültek kijelölésre. Figyelembevételre kerültek a településszerkezeti adottságok mellett a hatályos kerületi terveszközök meghatározásai is. A sűrűségi értékek tehát ezek együttes figyelembevételével kerültek megállapításra. Ezen elvek összhangban vannak a Budapest 2030 városfejlesztési koncepcióval. A beépítési sűrűség legmagasabb értékei a városközponti területeken kerültek megállapításra (főközpont, mellékközpontok, és indokolt esetben az új vagy átalakuló helyi központok). Az alábbi példa a belváros egy részét szemlélteti.

Az igen heterogén, jellemzően az átmeneti zónában található területeken a beépítési sűrűség megállapításánál az adottságok mellett igen fontos tényező a szomszédsági viszonyok figyelembevétele, mert nem csak funkcionálisan kerülendők a lehetséges konfliktusok, hanem a sűrűségből fakadó terhelés és a beépítési mód sem okozhat feszültséget.



A kertvárosias területekre vonatkozóan a TSZT‐ben meghatározott területfelhasználási egységeken belül az FRSZ tovább nem differenciál, egységes értékek kerülnek alkalmazásra. Lakó területfelhasználási egység

bs

bsá

bsp

0,6

0,25

0,7

0,45

0,25

0,55

0,3

0,25

1

Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület

Lke‐1

0,85

Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület

Lke‐2 Lke‐3

2

OTÉK

0,6

A jelenlegi beépítési sűrűség lehetséges növekménye a területek fejlesztési potenciálját jelenti. Látható az alábbi ábrán, hogy a kialakult, karakterükben megőrzendő területeken is van fejlesztési lehetőség, de természetesen sokkal mérsékeltebb, mint az átalakuló, jelentős változással érintett területeken. A változás által érintett területeken belül a növekmény a tervezett területfelhasználási kategória és a jelenlegi fizikai állapot függvénye (használaton kívüli vagy alulhasznosított terület).

1 OTÉK eltérés a 111.§ (2) bekezdése szerint 2 OTÉK eltérés a 111.§ (2) bekezdése szerint


7


Területek fejlesztési potenciálja (beépítési sűrűség lehetséges növekménye)

Az beépítési sűrűség számítása Az OTÉK szerint a beépítési sűrűség minden építményszintet magába foglalóan számítandó, vagyis – a BVKSZ szabályaitól eltérően – a lakossági tárolók és a garázsszintek is figyelembe veendők. A TSZT ezért a beépítési sűrűségi értékeket úgy állapítja meg, hogy a jellemzően pinceszinti ‐ korábban nem beszámító ‐ lakossági tárolók területét is figyelembe veszi az érték meghatározásakor, továbbá a parkolást célzó garázsterületekre is a területfelhasználási kategóriának megfelelő többletértéket számol. A főváros különleges, nagyvárosias karaktere miatt alapvető, hogy a parkolás jellemzően épületen belül történjen. Az egyes funkciók más‐más arányban követelik meg az ehhez szükséges területeket. Így pl. a lakóépületek esetében a lakófunkció szintterületének kb. 30%‐a szükséges parkoló‐férőhely építésére, amíg intézmények vagy irodák esetében ez a szám lényegesen magasabb.



Annak érdekében, hogy a parkolási célú szintterület többletértéke csak parkolásra, tehát garázsok létesítésére legyen felhasználható, ezért a beépítési sűrűség értéke két tényezőből áll, vagyis a beépítési sűrűség (bs) térképen jelölt értéke • a területfelhasználási kategória szerint általánosan elhelyezhető funkciók (bsá) értékből és • a kizárólag épületen belül elhelyezett parkoló férőhelyek számára igénybe vehető (bsp) értékből tevődik össze. Ez az előírás az épületen belüli parkolást támogatja és megakadályozza, hogy a bsp alapján létesíthető szintterület ‐ a felszíni parkolás biztosítása esetén ‐ az épületkubust növelve, abba „beépüljön”.

A beépítési sűrűség érvényesülése a kerületi szabályozásban A KÉSZ övezeti paraméterként beépítési sűrűséget nem határozhat meg, mivel annak számításánál a közterületek területét is figyelembe kellene venni, az övezeti előírások pedig csak az abba sorolt telekre vonatkoztathatók, a közterületre nem. (A lehetséges eszköz a szintterületi mutató alkalmazása lehet, ami Budapesten már hagyományos paraméter. Természetesen szükség van a mutató „korszerűsítésére”, be kell számítani minden olyan területet, ami az OTÉK szerint a szintterületet képezi.) A beépítési sűrűség a külön területfelhasználási kategóriába nem sorolt közterületeket magukba foglaló területfelhasználási egységek tekintetében átlagértéket jelent. A kerületi szabályozásban az adott területfelhasználási egység területén a beépítést meghatározó paramétereket differenciáltan lehet megállapítani, de a területfelhasználási egység egészére vonatkozó beépítési sűrűség értéke alapján számított szintterület nem haladható meg. Egy‐egy nagyobb kiterjedésű, egybefüggő területfelhasználási egység területén eltérő sűrűséggel rendelkezhetnek az egyes területrészek az építési övezetek meghatározása során, de az a cél, hogy a meghatározott jellemzők domináljanak. Szélsőséges eltérések a területen belül feszültséget okoznak, valamint nem teljesülne az OTÉK azon követelménye, hogy az azonos szerepkörű, jellegű, beépítésű intenzitású területrészeket azonos területfelhasználási egységbe kell sorolni. A kerületi szabályozás során nem az OTÉK által meghatározott sűrűséget, hanem az FRSZ‐ben rögzített értéket kell alkalmazni, mivel erre hatalmazza fel az Étv. a fővárosi terveszközt. Ez egyben azt is jelenti, hogy OTÉK eltérés nem érvényesíthető az FRSZ‐ben meghatározott érték ellenében, indokolt esetben az FRSZ‐t kell módosítani.

Az általános és a parkolásra felhasználható szintterületet jelképező ábra mutatja, hogy minden építményszint területét figyelembe kell venni a sűrűség számításánál, függetlenül annak funkciójától és térbeli elhelyezkedésétől.

A kerületi szabályozás ezt tovább szabályozhatja mind nagyságrendben, mind pedig térben, pl. azzal, hogy kiköti, hogy a bsp parkolásra vonatkozó többlet szintterület csak terepszint alatti elhelyezése esetén vehető igénybe.


9


A beépítési sűrűség és az OTÉK viszonya Budapest esetében a területfelhasználási egységekre meghatározandó beépítési sűrűség megengedett legnagyobb értéke az alábbi területfelhasználási egységek esetében nem megfelelő: •

lakóterületek egy része,

•

településközpont terület,

•

intézményi terület egy része,

•

különleges területek egy része.

Az OTÉK meghatározza az egyes előírásoktól való eltérés feltételeit. A 111. § (2) bekezdése szerint az OTÉK II.–III. fejezeteiben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha •

azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá

•

közérdeket nem sért, valamint

•

a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.

Az FRSZ‐ben meghatározott határértékek nagy része csak akkor alkalmazható, ha a TSZT‐re vonatkozó szakmai véleményében a Belügyminisztérium az eltérésekhez hozzájárul.



2. BEÉPÍTÉSI MAGASSÁG ‐ meghatározása a TSZT‐ben és az FRSZ‐ben kijelölt területeken történik A beépítési magasság meghatározásának jogi alapjai Az Étv. felhatalmazása alapján a Fővárosi rendezési szabályzat meghatározott területek beépítési magasságát állapítja meg. Ennek megalapozása már a TSZT keretei között megtörténik. Az ezzel kapcsolatos rajzi elemeket a TSZT Épített környezet értékeinek védelme, b) Épített környezet védelmével kapcsolatos magassági korlátozások területi lehatárolása című szerkezeti tervlap tartalmazza. Célja, hogy meghatározza a főváros történeti városképe, karakteres megjelenése és morfológiája szempontjából kiemelten fontos, ezért összvárosi szintű magassági szabályozást igénylő területeket és egyben lefektesse a magassági szabályozás összvárosi elveit.

A beépítési magasságot az OTÉK a következők szerint határozza meg az 1. számú mellékletében: 12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma. Ugyenez a kormányrendelet a 2. számú mellékletében meghatározza, az építési telekre vonatkozóan, a lakó‐ és üdülőt területfelhasználási egységekhez kötött, megengedett legnagyobb beépítési magasságot, más területfelhasználási egységekre vonatkozóan viszont nem rögzít értéket. Az OTÉK a lakóterületek tekintetében három beépítési magassági kategóriát különböztet meg: • a nagyvárosias lakóterületen 12,5 m feletti, • a kisvárosias lakóterületen 12,5 m alatti, • a kertvárosias lakóterületen pedig 7,5 m legnagyobb értékkel. Ezeken kívül a jogszabály a többi területfelhasználási kategóriára vonatkozóan ‐ a hétvégiházas üdülőterületek 6,0 m‐ben meghatározott értéke kivételével ‐ nem ad további útmutatást, vagy szabályt a fogalommagyarázaton túlmenően. A TSZT és annak alapján az FRSZ ezek figyelembe véve határozza meg az egyes területek beépítési magassági értékeit.

A beépítési magasság meghatározásának indokai Budapest összképe szempontjából figyelemre méltó a történeti városrészek megjelenése, a világörökség területei és azok városképe ‐ különösen a Duna‐parti területeken ‐, valamint a hegyvidéki sziluett látványa. Ezek azok a városkarakter szempontjából legérzékenyebb – részben védettséget is élvező – területek, amelyek esetében a beépítési magasság meghatározásának megalapozása városszerkezeti szempontból már a TSZT‐ben megtörténik, szabályozása pedig az FRSZ keretében feltétlenül indokolt. A magassági szabályozás tekintetében háromféle területcsoport különböztethető meg, ahol a TSZT és annak alapján az FRSZ • • •

Az egységes városi tájat keretező domborzat és a meghatározó Duna összképe

nem mond ki szabályt, ezért az OTÉK magasságai a meghatározóak, a beépítési magasságot konkrét, az OTÉK‐nál szigorúbb értékben határozza meg, illetve a beépítési magasság konkrét értékének megállapítása céljából – az egyes érintett területekhez való, megfelelő igazodás érdekében ‐ számítási módszerrel határozza meg.


11


Területfelhasználáshoz kötött, OTÉK szerinti magasságtól való tervezett eltérés Alapvető általános szabály, hogy azokra a területekre vonatkozóan, ahol a TSZT és az FRSZ nem határoz meg magasságot, ott indokolt esetben kerületi szinten élni lehet az OTÉK‐tól való eltérési lehetőséggel. Az OTÉK előírásaiban a beépítési magasság értékei a kertvárosias területek esetében a legalacsonyabbak. Az OTÉK és maga a TSZT területfelhasználásának leírása is lehetővé teszi ezen területeken pl. az alapellátás közösségi intézményeinek létesítését, ami esetenként magasságban egy‐ két szinttel való eltérést indokol (pl. kétemeletes iskola). Ezekben az esetekben azonban – amennyiben az eltérési igény a kialakult állapottól különbözik ‐ külön OTÉK eltéréssel lehetne csak érvényesíteni a rendeltetésnek megfelelő magassági paramétereket a KÉSZ‐ben. A TSZT ezért kivételként általános eltérést biztosít a kertvárosias lakóterületeken, kizárólag a közösségi intézmények magasságának meghatározásához, így pl.: iskola, művelődési intézmény esetén, legfeljebb 12,5 m magasságig, ezért ezen esetekben külön OTÉK eltérés nem szükséges a kerületi szabályozás során. Ennél magasabb igény esetében azonban az OTÉK‐tól való eltérést meg kell kérni. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol a TSZT az OTÉK szerinti magasság növelését nem kívánja támogatni, sőt annak korlátozását tartja indokoltnak, ott az OTÉK felmentés sem támogatható a magasság emelése céljából, ezért az FRSZ a magassági értéket meghatározza.

A magassági szabályozás területei és eltérő eszközei – beépítésre szánt területeken A magassági szabályozás összvárosi szinten az alább területi meghatározások és célok szerint indokolt. 1. Épített örökség magassági szabályozása A. Utcai légtérarány alapú szabályozás területei o a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területek, o a karakterőrző, zártsorú beépítésű, nagyvárosias terület, o karakterőrző területen megengedett max. 25 m‐es párkánymagasság o zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területre vonatkozó szabályok alkalmazása B. Egyéb magassági szabályozás területei – a különösen magasság érzékeny területek o a speciális magassági szabályozást igénylő területek, valamint o a védett, vagy védelemre javasolt, magassági korlátozással érintett területek 2. Egyes magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias területek o a kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületek o a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületek o sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületek 3. Szigetek beépítésre szánt területeinek magassági szabályozása ‐ 4. Magasépítmények elhelyezésének területei o magasház elhelyezésére kijelölt terület két magasság megkülönböztetésével, o toronyházak elhelyezésére kijelölt terület ‐ ahol az épület legmagasabb pontja legfeljebb 120 m. Ezeken a területeken a beépítési magasság meghatározása a beépítési módtól is függ, illetve a már kialakult beépítési karaktertől, ezért ezekben az esetekben eltérő módon szükséges a beépítési magasságot meghatározni, a terület jellemzőitől függően.



A magassági szabályozás eltéréseinek bemutatása Budapest legértékesebb városrészei a történeti városmag és környezetének beépítései. Ezek megőrzése és karakterjegyeinek megtartása elsőrendű szempont, ezért a belső – jelentős arányban különféle védelemmel érintett ‐ városrészek és az értékes épületegyüttesek tekintetében van különös jelentősége a magasságok megállapításának. 1. Az épített örökség magassági szabályozása Az utcai légtérarány alapú szabályozás területei, ahol történeti városrészek zártsorú beépítésű, nagyvárosias területein a kedvező utcai légtérarány biztosítása érdekében arányok és számítási módszer kerülnek meghatározásra. Ennek eredményeként az utcaszélességtől függő megengedett legnagyobb párkánymagasság és az épület legmagasabb pontja kerül előírásra, amelyek által egy síkokkal határolt virtuális magassági burkolósík válik a szabályozás fő tényezőjévé. Ezek a területek a belső zóna és a Duna menti zóna ide eső részein kerülnek meghatározásra, alapvetően két kategóriában o a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területek o a karakterőrző és karakterformálóformáló, zártsorú beépítésű, nagyvárosias területek lehatárolással, kismértékben eltérő arányokkal. Ezek a lehatárolások kiegészítésre kerülnek egyes főútvonalak menti, illetve egyes jelentős változással érintett területtel, ahol hasonló szabályozás alkalmazása indokolt. A fent felsorolt területek egyben a főváros kiemelt védelem alatt álló, vagy védelemre érdemes területeit is jelentik egyben. Ezeken a területeken örökségvédelmi szempontból elvárás, hogy az érintett terület építészeti fejlesztéseit szabályozó javaslat vegye figyelembe az építészeti léptéket, az épületek meglévő, megőrzendő tömegét, magasságát, kialakításuk sajátos rendjét, a tervezési terület megőrzendő telekstruktúráját és térszerkezetét. Alapvető cél, hogy csak olyan beavatkozások történjenek, amelyek az építészeti kultúra folyamatosságát korszerű eszközökkel, a terület beépítési sűrűségének növelése nélkül képesek biztosítani. Ehhez hozzátartozik e területek léptékének megőrzése, arányainak és karakterének védelme. a belső városrészek kiemelt védettségű területei

Az utcai légtérarány‐szabályozás metódusa – párkánymagasság és magassági burkolósík A térképi lehatárolás tehát két ilyen területet különböztet meg, aszerint, hogy milyen mértékű kialakultsága, értékeinek gazdagsága és karakteres városképi megjelenése. Az első terület alapvetően a történeti városmag tágabban értelmezett térsége, mind a budai, mind a pesti oldalon. Ezt veszi körül a beépültségében nem teljes mértékben végleges területsáv, ami az elmúlt évtizedekben és napjainkban is még kisebb‐nagyobb beavatkozást igényel és változásokon megy át. Míg az első területen a karakter kiemelt védelme a cél, a másikon a karakter egyfajta megőrzése mellett ‐ melyet például éppen a térbeli arányok képviselnek ‐ a karakter léptéktartó formálása is a környezethez igazodó módon képzelhető el. E területekhez kell hasonló legyen az újonnan kialakuló, vagy jelentősen átépülő területek szabályozási módszere is azzal a különbséggel, hogy arányrendszerében már a kedvezőbb, az 1:1 arány irányába kell elmozdulnia a szabályozásnak. A korábbi szabályozások menetében is megfigyelhető, hogy fokozatosan csökkentették a párkány és utcaszélesség hányadosát, így a 8‐15 m széles utcákban ez az érték a 2,1‐ről 1,5‐re csökkent az 1940‐es szabályozás időszakában. AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

13


E két területre vonatkozó szabályozás figyelembe veszi a Budapestre jellemző hagyományos térarányokat, és meg kívánja akadályozni a kislépcsőkben történő folyamatos magassági növekedést a szűkebb utcákban. Az utcai légtérarányokhoz kötött szabályozás az utcák szélességével arányos magasságokat eredményez, egyben a karakter egyéb jellemzőinek megtartását is figyelembe veszi. Ezen szabályok alapján épült fel a város jelentős része, korábban az utcaszélességhez viszonyított emeletszám és az emeletmagasság meghatározásával, később pedig az utcaszélességhez kötött – koronként kissé változó – de céljait tekintve azonosan a párkánymagasságot szabályozó módon. kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területek a karakterőrző és karakterformáló, zártsorú

beépítésű, nagyvárosias területek Az alábbi térképsor azonos színekkel jelzi a három szabályozási időszak más‐más értékben megállapított arányaiból adódó magassági értékeket a VI. kerület területén. Látható, hogy a belső terület a korábbi kiépülése alapján és a szűkebb utcarendszer miatt jellemzően magasabb értékeket kapott, mint a körúton kívüli sáv, és mai arányaiban is magasabb jellemzőkkel bír. A szabályozást megalapozó vizsgálatok és elemzések részletei



A szabályozás kidolgozásakor kiindulásként egyrészt a korábbi szabályzatokra lehetett hagyatkozni, másrészt egyes részleteiben jobban ismert területek magassági értékeire. Az empírikus és a gyűjtött adatok alapján került kidolgozásra a területre vonatkozó beépítési magasság megállapítása. Az utcai légtérarány alapú szabályozás területein nem a teljes lehatárolásra vonatkozó konkrét érték kerül meghatározásra, hanem a területen belüli zártsorú területek esetében, az utca szélességek függvényében kell meghatározni – kötött szabályok alapján – a párkánymagasságot. •

a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területeken a kialakult beépítés szerinti magasságok figyelembevétele és szigorúbb illeszkedési megkötések jellemzők,

•

a karakterőrző és karakterformáló zártsorú beépítésű nagyvárosias területeken kevésbé szigorú követelmények, de kedvezőbb légtérarány előírások érvényesek. Ez utóbbi esetében a Hungária körúton kívül eső területekre kismértékben eltérő szabályok vonatkoznak.

a magassági burkolósík szabálya

korabeli légtérarányok viszonyítása

Az FRSZ‐ben alkalmazott szabályozási módszer a beépítési magassági értéket ezeken a területeken az OTÉK szerinti párkánymagasság meghatározásával, továbbá egy virtuális, ún. magassági burkolósík segítségével szabályozza. Ennek a következő a meghatározása: a párkánymagasságot az utcaszélességhez viszonyítva meghatározott arányok figyelembevételével kell az utcai homlokzat síkjában megállapítani. A telekbelső irányába a párkánymagassági vonalra kell fektetni egy 45 fokos, a párkánymagasságtól számított 7,0 m‐es magasságig terjedő síkot, és ebben a magasságban kerül meghatározásra a harmadik, a vízszintes sík. Ez a három sík alkotja a magassági burkolósíkot, ami fölé épületrész nem nyúlhat. A három sík által meghatározott szabály mellett azonban olyan építészeti formálásoknak is helyt kell adni, ami ezeknek a területeknek a jellemzőihez a karaktert illetően hozzátartoznak. A metódus finomszabályozása AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

15


a jellemző karaktertől függő, ezért eltérési szabályokat is meghatároz (pl. közterület fölé benyúló erkélyek térarányhoz való viszonya, kupolák, tornyok magassági túlnyúlása, korábbi tetőzetek visszaépítési lehetősége stb.), melyeket a kerületi szabályozások még tovább finomíthatnak és szigoríthatnak. A térképen a lehatárolások egyes területeken kiegészülnek, amelyekre eltérő szabályok is vonatkoznak, a helyzetüknek és jellemzőiknek megfelelően •

A karakterőrző lehatároláson belül további eltérést a térkép jelez, azokon a területeken, ahol a karakterőrző területen, egyes külön meghatározott sávokban, főutak mentén (pl.: Váci út, Üllői út) kismértékben a szomszéd épület magasságától függetlenül a megengedett párkánymagasság értéke 25 m lehet.

•

A karakterőrző kategória szabályait kell alkalmazni ‐ némi eltéréssel ‐ a térképen külön jelölt azon területeken, amelyek jelentősebb változással, tehát átalakulással érintettek és egyben zártsorúan épülnek be. Ezeken a helyeken cél, hogy a térarányok kedvezőbbek legyenek az előzőekben felsoroltaknál. A beépítés itt fellazultabb, előkertes kialakítás jöhet létre, ezért itt már nem az utcaszélességet kell figyelembe venni, hanem az épülethomlokzatok közötti távolságot, hiszen a légtérarány e tekintetben meghatározó. Ezeken a helyszíneken a térarány: 1:1 es értékben kerül meghatározásra, egyebekben a karakterőrző kategória szabályai érvényesek. Az alábbi grafikonok mutatják, hogy az utcaszélesség növekedésének arányában hogy alakul a párkánymagasság értéke a két területi lehatároláson belül és az új beépítésű zártsorú területeken, ahol a szabály alkalmazása szükséges.

A párkánymagasság eltérő értékei



Egyéb magassági szabályozás területei – a különösen magasság érzékeny területek Azokon a területeken, ahol a beépítési magasság értéke nem állapítható meg sem számszerűsítve, sem számítási móddal, ott az épített örökség magassági szabályozását kétféle módon lehet biztosítani. Ezeket a helyeket a TSZT vonatkozó tervlapja az épített örökség magassági szabályozása alatt jelöli, mint egyéb magassági szabályozás területét a következők szerint. o A speciális magassági szabályozást igénylő területeken a szabályozás részletezettsége az épületenkénti szabályozást igényli, ami a kerületi előírások meghatározása során végezhető csak el, ezért magasság nem kerül konkrét értékkel rögzítésre. Ide tartozik a budai Vár területe. Az ilyen területek kategorikus besorolása és magassági értékek megállapítása ezért nem szükséges. o A védett és védelemre javasolt területeken a kialakult karakter megőrzését a szomszédos környezethez illeszkedő párkánymagasság tudja biztosítani. Ez egyrészt az utcára jellemző magasság megállapításával, vagy zártsorú beépítés esetén a szomszédos épületek párkánymagasságához való illeszkedésével szabályozható a KÉSZ szintjén. Ilyen területek a Wekerle, Tisztviselőtelep, Gázgyári lakótelepek, Budafok védett részei.

2. Egyes kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken a megengedett legnagyobb beépítési magasság konkrét értéke kerül meghatározásra az alábbiak alapján. o A kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületek ‐ elsősorban a 30%‐ot jelentősen meghaladó beépítés mérték miatt ‐ kisvárosias besorolást kaptak. E területeken az kisebb telekméret meghatározó, az épületek terjedelme behatárolt, magasságukra a kertvárosias magasság a jellemző, és magassági emelésük nem kívánatos. Ezeken a területeken a beépítési magasság értéke 7,5 m‐ben kerül meghatározásra. o A hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületek esetében az OTÉK által megengedett paraméter a kialakult állapottal és a terepmorfológiai adottságokkal nem összeegyeztethető. Emellett e területeken a korábbi magassági szabályok sem tették lehetővé az OTÉK szerinti 12,5 m‐es magasságot. Ezért itt a magasság korlátozása indokolt, melyet a 9,0 m‐es beépítési magassággal lehet meghatározni.


17


o A sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületeken a hegyvidéki tájképet zavaró magassági megjelenés korlátozása szükséges, hiszen ezek a területek tájilag nagyobb rálátással bírnak, ezért a város összképét befolyásolják, másrészt a kialakult állapot sem igazolja magasságuk növelését. Ezek jórészt a korábbi nagytelkes – valamikor régi üdülőtelkes – területek, ahol a beépítési magasság meghatározása 5,5 m‐ben indokolt.

3. A szigetek beépítésre szánt területein a zöldfelületi és táji látványt nem zavaró magasság a megengedett a legmagasabb ponttal kerül előírásra. A Duna meghatározó látványeleme a budapesti városképnek. E képhez alapvetően hozzátartoznak a szigetek jelentős zöldfelületei és a növényállomány lombtömegéből adódó „zöldtömege”. Ennek a további domináns megjelenését mindenképpen megzavarná, ha e zöld tömb fölé nyúlnának az ott elhelyezhető épületek. A magasságot ezért a legmagasabb pontként 18 m‐ben szükséges meghatározni. Ez a magasság már biztosítja, hogy a fakoronák fölé épületrész nem nyúlhat, és lombnélküli állapotban sem enged jelentős épülettömeget láttatni.

4. A magasépületek (magasház és toronyház) beépítési magasságának meghatározása telepíthetőségük helyszínének kijelölésén keresztül, az épület legmagasabb pontjának meghatározásával történik a következők szerint: o magasház elhelyezésére kijelölt terület ‐ ahol az épület legmagasabb pontja legfeljebb 45 m lehet, o magasház elhelyezésére kijelölt terület ‐ ahol az épület legmagasabb pontja legfeljebb 65 m lehet, o toronyházak elhelyezésére kijelölt terület ‐ ahol az épület legmagasabb pontja legfeljebb 120 m.

A SOTE központi épületének látványa a Gellért‐hegyről

A magasépületek és magas műtárgy telepítési helyének kijelölése – épület legmagasabb pontja A szabályozás a magasépületek (magasház és toronyház) elhelyezhetőségét térben – és területi lehatárolás révén – magassági értékben is rögzíti. A korábbi „magasház telepítés” a fővárosi önkormányzat egyetértéséhez volt kötve, így elégséges volt területileg a zonális szabályozás. Ezt felváltja a városfejlesztési koncepció céljait jobban erősítő, nem eljáráshoz kötött telepítési javaslat. Eszerint a magasépületek elhelyezési területe továbbra is jellemzően az átmeneti zóna térsége, de azon belül, a kialakítható magasságok szerint differenciált területek kerülnek rögzítésre. A terv magasépületek telepíthetőségét a koncepcióban kijelölt fejlesztési céltérségek figyelembevételével



állapítja meg, mivel ezek ‐ mint „presztizs‐beruházások” ‐ húzóerőt jelenthetnek az egyes területek fejlesztésében és városképileg is megfelelő helyet foglalnak el a városszerkezetben. A magasépületek beépítési magassági meghatározása tekintetében OTÉK felmentésre nincs szükség. Az FRSZ az épületek legmagasabb pontját is meghatározva magasházat (max. 45,0 és 65,0 méterben rögzítve) és toronyházat (max: 120 m) enged létesíteni, utóbbit, csak a városképet nem zavaró helyszínen, a Csepel szigetcsúcson. A magasházak telepítését az átmeneti zóna külön térképen jelölt területein, jellemzően a fejlesztési céltérségek területein határolja le az FRSZ melléklete, megkülönböztetve a 45 és 65 m‐es magasságot. Ahol magasépület elhelyezését a szabályzat támogatja, ott értelemszerűen a magas műtárgy elhelyezése is lehetővé válik. A magasházak telepítési helyszíneinek kiválasztásának elvei •

Magasházak az átmeneti zónában, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó területeken kerültek kijelölésre, mivel ez a zóna a történeti városrészektől látványban távolabb esik, így azok összképét magasságuk nem zavarja.

•

A Budapest 2030 városfejlesztési koncepció a kiemelt városfejlesztési céltérségeket az átmeneti zónában határozza meg. E területek fejlesztésébe jól integrálhatók a magasházak, amik – mint presztízsberuházások – jelentős mozgatórugóvá válhatnak a fejlesztések tekintetében, ezért indokolt, hogy a magasházak helyszínévé váljanak. Meglévő vagy tervezett kötöttpályás tömegközlekedési eszköz szükséges ahhoz, hogy jelentősebb és emblematikusabb fejlesztés az ilyen térségekben lehetővé váljon. A magasházak telepítése egyben nagyvárosias, településközponti vagy intézményi környezetet igényel.

•

A magasépületek méreteinek pontosítása A magasépületekre vonatkozó korábbi szabályok (BVKSZ) és a részben kidolgozott tervezetek általában a magasházak karcsúsági értékeit is meghatározták M/2, 65 m magasság felett pedig M/3 értékben. Mivel az M, azaz a viszonyítási magasság a világban ismert magasházas és toronyházas léptékektől jelentősen eltérnek, ezért ennek az aránynak a jó szándéka nem tette lehetővé a még gazdaságos alapterületek és szerkezeti méretek kialakítását. Ezért a karcsúság meghatározása (magasság/legnagyobb vízszintes vetület) helyett a szélesség kiterjedésének szabályozásával egészíti ki a rendelet a magasházakat, pontosabban elhelyezhetőségüket a magasságon túl ehhez a feltételhez is köti. E feltételek között meghatározásra kerül az épületek 30 m magasságot meghaladó, önálló közlekedőmaggal rendelkező épületrészeire vonatkozó •

legnagyobb alaprajzi kiterjedésének átlagértéke és

•

ugyanezen építményszintek bruttó alapterületeinek átlagértéke. AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

19


Az elvárt minimális szerkezeti szélességi méret nagyobb kell, hogy legyen 27‐30 m körüli értéknél és az alapterületi szükséglet is legalább 700 m2 feletti kell, hogy legyen. Ennél kisebb méretek esetében nem lehet értelmes és gazdaságos alaprajzot kialakítani a szigorú közlekedőmagok előírásai mellett, ami értelemszerűen összefügg a horizontális kiterjedéssel. Annak érdekében, hogy a mai építészeti lehetőségek ne legyenek egy ilyen általános szabállyal túlzottan határozott keresztmetszetet eredményezőek, ezért nem egy konkrét szélességi vagy alaprajzi érték kerül meghatározásra, hanem a vizsgálandó magasságba nyúló építményszintek átlagára vonatkozó értéket kell figyelembe venni. Ezzel érvényesülhet a megfelelő arány és az építészeti szabadság is. Az alábbi táblázat jelzi, hogy a magasház és toronyház milyen értékek mellett létesíthető, vagyis egy általános magasságnál nagyobb épület milyen feltételrendszeren belül valósítható meg Budapesten. Mindezek az értékek az épület jellemző alaprajzi befoglaló méreteinek a különböző magasságonként történő elemzésére támaszkodva kerülnek meghatározásra az FRSZ 7.mellékletében.

magasépület típusa

magasház toronyház

Magasház és toronyház egyes méreteinek legnagyobb értékei Magasépület (magasház, toronyház) 30 m feletti, önálló az épület közlekedőmaggal rendelkező szintjeinek legmagasabb legnagyobb alaprajzi bruttó alapterületeiből pontjának kiterjedéseiből számított átlagérték intervalluma (m) számított átlagérték 2 maximuma (m ) maximuma (m) 33‐45 750 45 45‐65 900 50 65‐90 1050 55 90‐120 1200 60

A fenti táblázat eredményértékei az alábbi legnagyobb kiterjedést adják sémaábrákban bemutatva. kör alaprajz általános eset

1:2 téglalap alaprajz általános eset


négyzet alaprajz Csepel

Csepel

általános eset

Csepel

Az elemzések azt igazolták, hogy a megadott értékek mentén 1:3‐as, vagy annál nagyobb oldalarányú épület lehetősége a legnagyobb kiterjedés és a legnagyobb alapterületi átlag behatároltása miatt csekély, így nem kell jelentős szélesség nagy magasságban való megjelenésével számolni. Az ábrák szemléletetik, hogy az egyes magasságok milyen mértékű „város fölé emelkedést” jelentenek. Nyilván a sémaábrák kissé torzak, de a szükséges arányviszonyokat megfelelően érzékeltetik.


A magassági szabályozás – a beépítésre nem szánt területeken A város beépített területeinek szabályozása során a különböző környezeti tényezők, az igazodás és értékőrzés elve alapján a beépítési magasság meghatározásának vannak kapaszkodói. Ugyanakkor fontos, hogy egyes beépítésre nem szánt területen is meghatározásra kerüljenek a beépítési magasságot. Ezek a következők. • Az egyes beépítésre nem szánt különleges területfelhasználási kategóriákba sorolt területek, ahol a beépítési magasság 9,0 m lehet. Ide tartoznak a Kb‐En Megújuló energiaforrás hasznosítási területei, a Kb‐Rek egyes Rekreációs célú zöldfelületei, a Kb‐Ez Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű területek, a Kb‐Rég Régészeti bemutató területek, a Kb‐Arb Arborétum területek, Kb‐T Temető területek. • A mezőgazdasági területek, ahol általános Má területen 9,0 m, Mk kertes mezőgazdasági területen 4,5 m lehet a beépítési magasság. • A zöldterületek közkert és közpark területfelhasználási kategóriájában 4,5 m lehet a beépítési magasság, míg a nagyobb városi parkok Z‐VP kategória esetén az 9,0 m. Jellemzően a többi beépítésre szánt területeken (közlekedési, vízgazdálkodási, erdőterületek, természetközeli területek) vagy nincs igény épület elhelyezésre, vagy pedig a mérnöki szükségesség határozza meg azok méreteit.

Összefoglalva: a KÉSZ a beépítési magasságot az OTÉK figyelembevételével szabályozhatja, kivéve ott, ahol azt az FRSZ a fent ismertetett valamelyik módszer alkalmazásával a legmagasabb értéket meghatározza.


21


3. A FŐVÁROS EGÉSZÉNEK MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA TERÜLETBIZTOSÍTÁSA ‐ és az erre vonatkozó rendelkezések

Az Étv. rögzíti, hogy az FRSZ a műszaki infrastruktúra elemeinek területbiztosítását is meghatározza. Az Étv 7. § kiemeli, hogy a rendezés során figyelembe kell venni: „….d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező‐ és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia‐ és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és ‐kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, e) a helyi társadalmi‐gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,….” „…o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint….” Fentiek részben a TSZT‐ben érvényesülnek a területfelhasználás tervének és a város egészét kiszolgáló műszaki infrastruktúrák egymást figyelembe vevő összhangjának megteremtése során, valamint az Étv. rendelkezése szerint a „fővárosi infrastruktúra területbiztosítását” megállapító FRSZ‐beli rendelkezések révén. A megvalósítandó közlekedési rendszert szabályozó rendelkezések a műszaki infrastruktúra területeire és műszaki infrastruktúra létesítményeire egyaránt vonatkoznak.

A KÖZLEKEDÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK TERÜLETBIZTOSÍTÁSA A főváros egészének működését biztosító közlekedési műszaki infrastruktúra nyomvonalainak területei A város működését biztosítani hivatott közlekedés műszaki infrastruktúrájának helyet adó területek tagolását az OTÉK alapvetően beépítésre nem szánt területként, azon belül közlekedési ágazatonként határozza meg: •

közúti közlekedési terület,

•

kötöttpályás közlekedési terület,

•

légi közlekedési terület,

• vízi közlekedési terület. A speciális igényeket támasztó nagyvárosi környezet azonban szükségessé teszi a beépítésre szánt területek esetében alkalmazható paraméterek igénybevételét is a közlekedési infrastruktúra és az azokhoz szorosan kapcsolódó egyes funkciók számára. Ezek a különleges – részben az OTÉK által is definiált – speciális területek: •

közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület,

•

kikötő területe,

•

repülőtér területe,

• nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai terület. A legnagyobb jelentőségű a közúti közlekedés területe, mivel ez fogadja be a hierarchikusan felépülő közúthálózatnak a településszerkezeti hatást is eredményező – autópályától gyűjtőútig terjedő – szintjeit, továbbá a teljes közösségi közlekedési rendszer felszíni részét, valamint a kerékpáros és gyalogos hálózatok egészét. A fentieknek megfelelően a KÖu területfelhasználási egységbe tartozó meglévő és tervezett közúthálózati elemek hierarchiáját (hálózati szerepét) ezért a szabályzatnak meg kell állapítania – a TSZT‐ben meghatározott szerkezeti jelentőségnek megfelelően – továbbá a kialakításukra vonatkozóan is meghatározandó néhány általános érvényű szabály (keresztmetszet, szerviz út szükségessége).



A helyi úthálózat esetében is elengedhetetlen a hálózati szerep meghatározása, ennek a kerületi kompetenciakörbe tartozó megállapítására vonatkozó kötelezettséget a szabályzatnak tartalmaznia kell. (A közutak hálózati besorolása a közútkezelői munka egyik alapja, a kezelői hozzájárulás pedig a határos építési telkek hasznosítását eredményező építési engedélyek kiadásának feltétele.) A közvetlen településszerkezeti hatást nem eredményező, helyi – gyűjtőúttól a gyalogosútig terjedő – úthálózat szintjei a TSZT tervlapjain nem szerepelnek, azonban a működésükkel jelentősen befolyásolják a közlekedési rendszer működését. A megfelelő helyi közúthálózat létrejöttéhez, az egyes közúti elemek kialakítására és a rajtuk létesítendő egyéb műszaki infrastruktúra megvalósítására ezért a szabályzatban megkötéseket szükséges tenni a következőkben is, pl. magán utak alkalmazásának tekintetében. A gyalogos közlekedés szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak a belvárosi és a Duna menti közterületek, a Duna‐part megközelíthetősége és végigjárhatósága érdekében meg kell határozni az érintett területekkel kapcsolatos településökológiai, településképi és műszaki elvárásokat, ide tartozik •

szerkezeti jelentőségű korzó,

•

szerkezeti jelentőségű városias sétány,

•

szerkezeti jelentőségű természet közeli sétány.

Hasonlóképpen meghatározó jelentőséggel bírnak a világörökségi területek közterületei. Ezen terültek egységes és összehangolt módon történő kialakítása érdekében, a településszerkezetileg, forgalom‐ technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületekre közterület‐alakítási terv készítését írja elő az FRSZ.

A településszerkezeti terv által meghatározott nagy kiterjedésű fejlesztési és átalakuló területek az egyes közterületek létrejöttén túl, a városszerkezetbe integrálható összefüggő közlekedési hálózatok (közösségi közlekedés, kerékpáros, gyalogos) kialakítását is szükségessé teszik. A közlekedési hálózatok megfelelő kialakításához a létrejövő közterületek szerkezeti és keresztmetszeti jellemzőit általános érvényűen kell szabályozni a következők figyelembevételével: AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

23

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA •

tervezett tömb legnagyobb mérete,

•

közösségi közlekedés elérhetősége,

•

gyalogos felület helyigénye,

•

fasor helyigénye,

•

kerékpáros infrastruktúra helyigénye.

A már most is több mint 1000 km hosszúságú közúthálózati rendszer távlati területigényét egzakt módon nem lehet meghatározni, mivel értelemszerűen nem áll egy időben rendelkezésre a tervezett elemek esetében minden műszaki terv a szükséges mélységben, illetve a folyamatosan változó igények a meglévő elemek területét illetően is állandó változtatásokat generálnak. A fenti probléma rugalmas kezelését hivatott biztosítani a közlekedési infrastruktúra (közúti vagy vasúti) számára irányadó területbiztosítás eszközének alkalmazása, vagyis a mintakeresztszelvényben meghatározott infrastruktúra elemek figyelembevételével a KÖu vagy KÖk területfelhasználási egység szélessége a KÉSZ‐ben kerül meghatározásra.

a A főváros egészének működését biztosító műszaki infrastruktúra további létesítményei Budapest egyszerre rendelkezik nemzetközi‐, országos‐, és várostérségi közlekedési kapcsolatrendszerrel. Az eltérő mobilitási igények ésszerű biztosításához szükséges a közlekedési eszközök esetében azok kombinált igénybevételi lehetőségének megteremtése. Ezt szolgálja a személygépjárművel megtett utazások csökkentésére szolgáló P+R, és a kerékpárosok számára szolgáló B+R parkoló hálózat létrehozása, melyeknek rendszerszerű kialakítása a közúthálózattal és a közösségi közlekedési hálózattal van összefüggésben.



Budapesten a város méretéből fakadóan a közlekedést alapvetően a közösségi közlekedés és az egyéni gépjármű közlekedés közötti munkamegosztás határozza meg. A közösségi közlekedés működését a nyomvonalak biztosításán túlmenően a járműtelepeik, a személygépjármű közlekedést a parkolás teszi lehetővé. Ennek megfelelően a város hosszú távú működését csak akkor lehet megfelelően biztosítani a közúthálózat és a közösségi közlekedési hálózat tervezésével, ha ahhoz bizonyos keretek között a parkolás műszaki infrastruktúrájának stratégiai tervezése és az azt biztosító szabályrendszer szorosan kapcsolódik. (A közösségi közlekedés teljesítőképességével fordítottan arányos a közúti közlekedés és a kapcsolódó parkolás jelentősége). A közösségi közlekedés esetében az üzemeltetés is hasonló jelentőséggel bír még, mely azonban nem igényel építésjogi szabályozást, az elsősorban költségvetési kérdés.

A város területét teljesen behálózzák KÖu és a KÖk területfelhasználási egységbe tartozó területek. A közlekedési infrastruktúra ésszerű fejleszthetőségére törekedve, a szakmailag indokolt esetekben el kell kerülni a hálózatok területét érintő hosszadalmas és gyakori településszerkezeti tervi módosításokat, ezért az alapvető elvárásokon túl az eltérési lehetőségeket a szabályzatban meg kell határozni a következőkben: •

csomóponti fejlesztés,

•

környezetvédelmi berendezések telepítése,

• balesetbiztonsági helyzet javítása. Hasonló célokat szolgáló kivételek szükségesek a •

közúti vasutak,

•

külön szintű keresztezések,

• egyéb műszaki infrastruktúra elemek estében, •

valamint a védőtávolságoknál.

A KÖZMŰVEK MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK TERÜLETBIZTOSÍTÁSA ‐ és az erre vonatkozó rendelkezések A közművek a város szolgáltatásainak azon részei, melyek jelentős részben közterületen kerültek és kerülnek kiépítésre, így a közlekedési területfelhasználási kategória jellemzően lefedi területi igényeiket. Az FRSZ a TSZT alapján rögzíti azokat a különleges területfelhasználási kategóriába sorolt, jellemzően az 1 hektárnál nagyobb elemeket, melyek területi kiterjedése a léptéknek és a városszerkezeti jelentősének megfelelően ábrázolható. Ugyanakkor olyan létesítmények, műtárgyak is léteznek, amelyek nem képeznek önálló területfelhasználási egységet, ezért az FRSZ arról is rendelkezik, hogy ezek számára milyen más területfelhasználási kategóriákon belül biztosítható terület. AZ FRSZ KONCEPCIÓJA

25


Az FRSZ a fenntartható környezet érdekében rögzíti, hogy az energiaellátás egyes területein a megújuló energiaforrás is hasznosítható, helyettesítve, vagy kiegészítve az általánosan alkalmazott gáz‐ és távhőellátás műszaki infrastruktúráját. A városi nagy rendszerek közé tartozó szennyvíztisztítás korszerű kisberendezéssel való megoldására is ad lehetőséget az FRSZ, támogatva ezzel az új technológiák térnyerését, ugyanakkor biztosítva a környezetvédelem és a hatékony működtetés lehetőségét. A csapadékvizek kezelésének, helyben tartásának megteremtése és szabályozása az egyéni vízgazdálkodás alapjait termeti meg, mely által részben a hálózati vízfogyasztás mérséklése, részben az elvezető rendszer tehermentesítése valósulhat meg. Az egyre gyakrabban előforduló, egyre nagyobb árvízszintek megkövetelik a szabad hullámterek megtartását, ezért újonnan a terv nem jelöl ki beépítésre szánt területet az I. rendű védvonalak előtt. A korábban is szerepeltetett területek esetén a területhasználat alapkövetelménye az ármentesítés megteremetése.

3. AZ FRSZ TARTALMI FELÉPÍTÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSI KÖRE

Az FRSZ tartalmi felépítése az előzőekben leírtak alapján a következő I. fejezet Általános rendelkezések Fogalommagyarázat Mellékletek A térképi elemek figyelembevételére vonatkozó rendelkezések II. fejezet A beépítési sűrűségre vonatkozó rendelkezések III. fejezet A beépítési magasságra vonatkozó rendelkezések IV. fejezet A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések V. fejezet A közmű Infrastruktúrára vonatkozó rendelkezések VI. fejezet A TSZT és az FRSZ alkalmazása a kerületi településrendezési eszközökben VII. fejezet Záró rendelkezések

A I. általános rendelkezések a rendelet értelmezésében és alkalmazásában nyújtanak segítséget, valamint a rendelkezéseket és a térképi mellékleteket kötik össze. Az FRSZ az Étv. meghatározását betartva, abban a három témakörben szabályoz, melyre az Étv. felhatalmazza (beépítési sűrűség, beépítési magasság, műszaki infrastruktúra). Ezeket tartalmazzák a szakmai rendelkezéseket megfogalmazó II.‐V. fejezetek. A TSZT és az FRSZ alkalmazására vonatkozó VI. fejezet rögzíti, hogy a TSZT ‐ FRSZ ‐ KÉSZ új szabályozási rendszerében az egyes tényezők miként, milyen rugalmassággal érvényesíthetők a kerületi szabályozás során.



Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének …/2014. (…. …) önkormányzati rendelete Budapest főváros rendezési szabályzatáról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (7) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A rendelet területi hatálya, értelmező rendelkezések 1. §

(1) E rendelet hatálya Budapest főváros közigazgatási területére terjed ki. (2) Az építési szabályzatok (a kerületi és a fővárosi) kidolgozása során az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3) E rendelet alkalmazásában 1. Helyi autóbusz‐pályaudvar: legalább öt helyi járat végállomásaként kialakított közlekedési terület, vagy létesítmény. 2. Kerékpáros infrastruktúra: a kerékpározásra alkalmas közlekedési felületek összessége. 3. Magasépület: épületnek számító magasépítmény, a toronyház és magasház gyűjtőfogalma. 4. Magasépület épületszintjének legnagyobb alaprajzi mérete: az építményszint alaprajzának egymástól legtávolabb lévő két pontja közötti távolság. 5. Magasház: az a magasépület, amelynek az épület legmagasabb pontja 65 méternél nem nagyobb. 6. Magas műtárgy: olyan műtárgy, amelynek legmagasabb pontja 30 méter és 120 méter közé esik. 7. Magassági burkolósík: azon síkok által alkotott térbeli felület, mely fölé épület, épületrész csak az e rendeletben meghatározott szabályok szerint nyúlhat, és amelyet a) a közterületi telekhatárra állított, a megengedett legnagyobb párkánymagasságnak megfelelő magasságú függőleges sík, és b) az a) pont szerinti sík felső élétől a telekbelső irányába emelt 45°‐os ferde sík, és c) az épület legmagasabb pontját jelző, a megengedett legnagyobb párkánymagasságnál legfeljebb 7,0 méterrel magasabban lévő vízszintes sík metszése határoz meg.

RENDELETTERVEZET

27

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA Az a) pont szerinti függőleges síkot nem közterületi határvonalon álló homlokzat esetén, annak terepcsatlakozási vonalára kell állítani. 8. Magánút: önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közlekedési és közmű‐infrastruktúra elhelyezését szolgáló telek. 9. Önálló közlekedőmag: az épületen belüli vertikális közlekedést biztosító, liftet és lépcsőházat tartalmazó épületrész. 10. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút: a gyűjtőúthálózat elemei közül a településszerkezeti tervben ekként meghatározott meglévő és tervezett közúthálózati elemek. 11. Toronyház: az a magasépület, amelynél az épület legmagasabb pontja 65 méternél nagyobb, de nem haladja meg a 120 métert . 12. Utcai homlokzatok közötti távolság: a közterületi telekhatár felé eső, egymással szemben álló utcai homlokzatok között, azok terepcsatlakozásánál mért legkisebb távolság. 13. Utcai légtérarány: az épület megengedett legnagyobb párkánymagassága és az utcaszélesség – vagy az e rendeletben meghatározott esetekben az előkerttel, vagy a homlokzat közterülettől való távolságával növelt utcaszélesség – méretének hányadosa. 14. Utcaszélesség: a közterületi telekhatárok között mért legkisebb távolság. 2.

A rendelet mellékletei 2. §

(1)

Térképi és rajzi mellékletek: a) az 1. (térképi) melléklet a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét és az infrastruktúra elemeket tartalmazó 1:10.000 léptékű, 30 darab szelvényből álló tervlap sorozat, b) a 2. (térképi) melléklet az egyes területek beépítési magasságát meghatározó 1:35.000 léptékű tervlap, c) a 3. (rajzi) melléklet az utcai légtérarány alapján számított legnagyobb megengedett párkánymagasság értelmezését ábrákon szemlélteti d) 4. (térképi) melléklet a Budapest jelen rendeletben alkalmazott zónák lehatárolását tartalmazó 1:100.000 léptékű tervlap, e) 5. (rajzi) melléklet a közúti vagy vasúti fejlesztések minimálisan megvalósítandó műszaki infrastruktúra elemeit tartalmazó mintakeresztszelvények az irányadó területbiztosítással jelölt helyeken, f)

(2)

a 6. (térképi) melléklet a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazhatóságát területileg meghatározó 1:100.000 léptékű tervlap.

Szöveges mellékletek: a) a 7. melléklet tartalmazza a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános határértékeit, b) a 8. melléklet tartalmazza a magasépületek megengedett legnagyobb alaprajzi méreteit, c) a 9. melléklet tartalmazza az Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területekre vonatkozó részletes feltételeket, d) a 10. melléklet tartalmazza az átmeneti rendelkezésekben szereplő, az FSZKT és a TSZT összhangját biztosító meghatározásokat.

28 RENDELETTERVEZET


3.

A térképi mellékleteken feltüntetett elemek 3. §

(1)

Az 1. melléklet kötelező elemei: Beépítésre szánt területfelhasználási egységek beépítési sűrűségére vonatkozó elemek a) a területfelhasználási egység lehatárolása, b) a területfelhasználási egység jele és az adott területre vonatkozó megengedett legnagyobb beépítési sűrűsége, Műszaki infrastruktúra területbiztosításával kapcsolatos elemek c) közúthálózati elemek területe és hálózati szerepe ca) gyorsforgalmi út számára szolgáló közúti közlekedési terület, cb) I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület, cc) II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület, cd) településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közúti közlekedési terület, ce) gyorsforgalmi út menti védőfásítás, d) egyéb nyomvonalas közlekedési elemek, műtárgyak da) vasút nyomvonala felszínen, db) Duna‐híd, vagy Duna‐alagút, dc) közúti vagy vasúti alagút, e) egyéb területi jellegű közlekedési elemek ea) vasúti személypályaudvar, eb) vasúti teherpályaudvar, ec) távolsági, helyközi autóbusz‐pályaudvar, ed) nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtér, ee) egyéb repülőtér, ef) teherkikötő, eg) kötöttpályás közösségi közlekedés járműtelepe, eh) egyéb közösségi közlekedés járműtelepe, f)

(2)

infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület fa) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett beépítésre szánt terület, fb) infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett terület azonosítója.

Az 1. melléklet kötelező elemei, amelyek helye irányadó jelleggel meghatározott: Műszaki infrastruktúra területbiztosításával kapcsolatos elemek a) nyomvonalas közlekedési elemek, műtárgyak aa) gyorsvasút nyomvonala felszínen, ab) gyorsvasút nyomvonala felszín alatt, ac) közúti vasút (villamos) vonal felszínen, ad) közúti vasút (villamos) vonal felszín alatt, ae) speciális kötöttpályás létesítmények, RENDELETTERVEZET

29

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA af) településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala, ag) szerkezeti jelentőségű korzó, ah) szerkezeti jelentőségű városias sétány, ai) szerkezeti jelentőségű természetközeli sétány, aj) különszintű közúti‐vasúti keresztezés, ak) távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala felszínen, vagy alternatív nyomvonal, al) távlati közúti fejlesztés közelítő nyomvonala alagútban, vagy alternatív nyomvonal, am) távlati vasúti fejlesztés közelítő nyomvonala felszínen an) távlati vasúti fejlesztés közelítő nyomvonala alagútban, b) területi jellegű közlekedési elemek ba) P+R rendszerű parkolási létesítmény elhelyezésére alkalmas terület határa, bb) helyi autóbusz‐pályaudvar, bc) nemzetközi személyhajó állomás, bd) közlekedési infrastruktúra (közút/vasút) számára irányadó területbiztosítás. (3)

Az 1. melléklet tájékoztató elemei: Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek területi lehatárolása a) a területfelhasználási egység lehatárolása, b) a területfelhasználási egység jele, Műszaki infrastruktúra területbiztosításával kapcsolatos elemek c) műtárgyak, egyéb elemek ca) egyéb közlekedési műtárgy, cb) irányadó területbiztosítást meghatározó mintakeresztszelvény jele, d) területi jellegű közlekedési elemek da) gyorsvasúti megálló, db) vasútállomás, vasúti megállóhely, dc) komp, dd) jelentősebb logisztikai központ, Alaptérképi elemek e) Budapest közigazgatási határa, f)

kerülethatár,

g) belterületi határvonal, h) telekhatár. (4)

A 2. melléklet kötelező elemei: a) épített örökség magassági szabályozása aa) kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias terület (a továbbiakban: kiemelten védendő karakterű terület), ab) karakterőrző, zártsorú beépítésű, nagyvárosias terület (a továbbiakban: karakterőrző terület), ac) karakterőrző területen megengedett 25 méteres párkánymagasság, ad) zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területre vonatkozó szabály alkalmazása

30 RENDELETTERVEZET


ae) speciális magassági szabályozást igénylő terület, af) védett, védelemre javasolt, magassági korlátozással érintett terület. b) egyes, magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületek ba) hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületek (max. 9,0 méter beépítési magasság), bb) kertvárosias magassággal beépült egyes kisvárosias lakóterületek (max. 7,5 méter beépítési magasság), bc) sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületek (max. 5,5 méter beépítési magasság), c) szigetek beépítésre szánt területeinek magassági szabályozása d) magasépítmények számára igénybe vehető területek da) magasház elhelyezésére kijelölt terület, ahol az épület legmagasabb pontja maximum 45 méter, db) magasház elhelyezésére kijelölt terület, ahol az épület legmagasabb pontja maximum 65 méter, dc) toronyház elhelyezésére kijelölt terület, ahol az épület legmagasabb pontja maximum 120 méter. (5)

A 2. melléklet tájékoztató és alaptérképi elemei: a) Budapest közigazgatási határa, b) kerülethatár, c) telekhatár.

II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. §

(1) Az 1. melléklet a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységekre vonatkozóan területi meghatározással rögzíti a beépítési sűrűséget a 7. melléklet szerinti legnagyobb általános határértékek keretei között. A kerületi építési szabályzatban (a továbbiakban: KÉSZ‐ben) megállapításra kerülő építési övezetek beépítési paramétereinek meghatározásánál a térképen rögzített beépítési sűrűség értékét kell figyelembe venni. (2) A beépítési sűrűség (bs) térképen jelölt értéke a) a területfelhasználási kategória szerint elhelyezhető funkciókra vonatkozó általános sűrűségi értékből (bsá) és b) kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – igénybe vehető parkolási sűrűségi értékből (bsp) tevődik össze. (3) Egy adott területfelhasználási egységen belül az 1. mellékleten meghatározott beépítési sűrűség (bs) a területfelhasználási egység – közterületekkel együtt számított – teljes területére előírt

RENDELETTERVEZET

31

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA átlagérték, amely alapján az építési övezetek beépítési paramétereit a KÉSZ‐ben differenciáltan, de jelentős jellemzőbeli különbségek nélkül kell meghatározni. (4) Amennyiben az 1. mellékleten jelölt többszintes területfelhasználás esetén a Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K‐Közl) a helybiztosítás szempontjából domináns területfelhasználás, a kiegészítő használatra csak a 2,0 bs érték feletti rész vehető igénybe. (5) Több kerület közigazgatási területére eső területfelhasználási egység beépítési sűrűségének értékét az adott kerület területére vonatkoztatva azonos értékkel kell alkalmazni.

III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSI MAGASSÁGRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.

A beépítési magasság megállapítása 5. §

A KÉSZ‐ben a beépítési magasság megállapítása során az érték‐ és városképi védelem biztosítása érdekében az igazgatási területén a beépítési magasság eltérő típusait (épületmagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság) rendelheti az egyes területekhez, a beépítési jellemzőknek megfelelően, a jelen rendelkezések egyidejű figyelembevétele mellett.

Az utcai légtérarányon alapuló beépítési magasság szabályozásával érintett területek

5.

6. § (1)

A 2. mellékleten lehatárolt utcai légtérarányon alapuló magassági szabályozással érintett területeken a) a magassági szabályokat az Ln‐1, Ln‐2, Vt‐VI, Vt‐VL, Vi‐1, K‐Okt, K‐Hon, K‐Eü területfelhasználási egységek zártsorú beépítésű területein kell alkalmazni, b) az épületek legnagyobb magassági értékeit meghatározó magassági burkolósíkot a 6.‐8. §‐okban foglalt párkánymagasság alapján kell megállapítani.

(2) Ahol a 2. mellékleten két eltérő utcai légtérarányon alapuló magassági szabályozással érintett területi lehatárolás utcatengelyben találkozik, ott – amennyiben a kialakult állapot azt indokolja ‐ az utcára néző épületek párkánymagasságának meghatározása során a szemközti oldal párkánymagassági értékei alkalmazhatók. 6.

A legnagyobb megengedett párkánymagasság meghatározása a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területeken 7. §

(1)

A 2. melléklet szerint lehatárolt Kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias területeken a) 10 méternél keskenyebb utcaszélesség esetén a legnagyobb megengedett párkánymagasság az utcaszélesség 1,7‐szerese, de legfeljebb 16,0 méter,

32 RENDELETTERVEZET


b) 10 méteres vagy nagyobb és 12 m közötti utcaszélesség esetén a legnagyobb megengedett párkánymagasság az utcaszélesség 1,6‐szorosa, de legfeljebb 17,0 méter, c) 12 méteres és annál nagyobb utcaszélesség esetében a legnagyobb megengedett párkánymagasság az utcaszélesség 1,5‐szerese, de legfeljebb 24,0 méter, kivéve ca) Budán a Duna‐part menti első nagyvárosias épületsor esetében és a 20 méternél keskenyebb utcákban, ahol a legnagyobb megengedett párkánymagasság legfeljebb 21,0 méter, és cb) Pesten a Duna‐parton, ahol a párkánymagasság nem növelhető. (2) Az épület párkánymagassága nem haladhatja meg a magasabb szomszédos épület utcai párkánymagasságát. 7.

A legnagyobb megengedett párkánymagasság meghatározása a karakterőrző zártsorú beépítésű, nagyvárosias területekre 8. §

(1) A 2. melléklet szerint lehatárolt Karakterőrző, zártsorú beépítésű, nagyvárosias területeken a) 12 méternél keskenyebb utcában a legnagyobb megengedett párkánymagasság az utcaszélesség 1,5‐szöröse, de legfeljebb 15,0 méter, b) 12 méteres és annál nagyobb utcaszélesség esetében a legnagyobb megengedett párkánymagasság az utcaszélesség 1,25‐szerese, de legfeljebb 21,0 méter, c) a 21 méteres és annál nagyobb utcaszélesség esetében a legnagyobb megengedett párkánymagasság meghaladhatja a 21 métert, amennyiben azt a szomszédos épület párkánymagassága is túllépi, de annál nem lehet magasabb. (2) A 2. melléklet szerint jelölt főútvonalak mentén a legnagyobb megengedett párkánymagasság 25,0 méter. (3) A 2. mellékletben lehatárolt területeken, ahol zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területekre vonatkozó szabály alkalmazandó a) az utcai homlokzatok között legalább 12 méter távolságot kell biztosítani, b) az épület párkánymagassága az utcai homlokzatok közötti távolságot nem haladhatja meg, c) az épület magassági burkolósíkjának meghatározása során a 9.§ erkélyre, zárterkélyre, egyéb benyúló építményrésze vonatkozó szabályai az előírt legkisebb méretű előkerti sávba való benyúlásra úgy vonatkoznak, mintha azok közterület fölé nyúlnának. 8.

Az utcai légtérarányon alapuló magassági szabályozás kiegészítő rendelkezései 9. §

(1)

A 2. mellékleten ábrázolt, az utcai légtérarányon alapuló magassági szabályozás céljából lehatárolt, a kiemelten védett és a karakterőrző zártsorú beépítésű nagyvárosias területeken a párkánymagasság értékét annyival kell csökkenteni, mint az erkély vagy zárterkély közterület fölé való benyúlásának legnagyobb értéke.

(2)

Nem kell csökkentetni a párkánymagasság értékét, amennyiben

RENDELETTERVEZET

33

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA a) az erkély, zárterkély, vagy egyéb építményrész benyúlása – a párkány és előtető kivételével – nem haladja meg az utcaszélesség 1/20‐át és a legfeljebb 1,3 métert, és b) egy‐egy emeleti építményszinten mérve a benyúló erkélyek, zárterkélyek és benyúló épületrészek – a párkány és előtető kivételével – összhossza ‐ külön‐külön ‐ nem haladja meg a homlokzatszélesség 1/5‐ét, és ba) bb) együttes összes hossza a homlokzatszélesség 2/5‐ét. (3)

Az épület építményrészei nem nyúlhatnak túl az utcai légtérarány és a párkánymagasság alapján megállapított magassági burkolósík fölé, a kémény és szellőző, a tetőfelépítmény valamint egyes épületdíszek (torony, kupola, tetődísz) kivételével, melyek az alábbiak szerint alakíthatók ki: a) kémény, szellőző 1,5 méternél magasabb túlnyúlását takartan lehet csak kialakítani, beleértve a szomszédos épület miatt műszakilag szükségessé váló kéménymagasítását is, b) tetőfelépítmény magassága legfeljebb 3,0 méterrel nyúlhat a magassági burkolósík vízszintes síkja fölé, c) a magassági burkolósík fölé bárhol nyúló épületdísz (torony, kupola, tetődísz) ca) a járdaszinttől mért legmagasabb pontjának magassága a magassági burkolósík legmagasabb pontját legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és nem érheti el az utcára előírt legalacsonyabb légtérarány + 0,5 értéket, cb) 16 méter, vagy annál szélesebb utcára nézően az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb harmadán alkalmazható, cc) 16 méternél keskenyebb utca esetén nem létesíthető, cd) magassági burkolósíkon túlnyúló részében a párkánymagasságnál alacsonyabb padlószinttel használati szint létesíthető.

(4)

A magassági burkolósík figyelmen kívül hagyható a) sérült, vagy az elpusztult tetőzet vagy épületdísz visszaépítése, helyreállítása – beleértve a pesti és a budai Duna parti épületsort is ‐, b) a meglévő épület magassági burkolósíkon eleve túlnyúló tetőzetének átépítése, c) az új épület csatlakozó tetőgerincének túlnyúlása a meglévő épület magassági burkolósíkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés esetén. 9.

Egyéb magassági szabályozás területei 10. §

(1)

A Budai Vár 2. melléklet szerint lehatárolt területére a beépítési magasságot speciális magassági szabályozás keretében, a KÉSZ‐ben kell meghatározni.

(2)

A 2. melléklet szerint lehatárolt védett és védelemre javasolt, magassági korlátozással érintett területeken új épület létesítése, vagy meglévő magassági növelése során, annak párkánymagassága a) nem lehet magasabb az utcában mért kialakult beépítésre jellemző magassági értékenél és b) zártsorú csatlakozás esetén nem haladhatja meg a csatlakozó magasabb szomszédos épület utcai párkánymagasságát.

34 RENDELETTERVEZET


(3)

A 2. melléklet szerint lehatárolt szigetek beépítésre szánt területein épület létesülő legmagasabb pontja legfeljebb 18 méter lehet.

(4)

A hegyvidéki zóna pesti Duna‐partról feltáruló látványának megőrzése érdekében a jelen rendeletben külön magassági szabályozással nem érintett területen, a kerületi építési szabályzat megalkotása során a beépítési magasságot a környezetbe illeszkedés figyelembevételével kell meghatározni.

10.

Egyes magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias lakóterületekre vonatkozó magassági szabályozás 11. §

(1)

A 2. melléklet szerint lehatárolt, magassági korlátozással érintett, a hegyvidéki zónában elhelyezkedő kisvárosias lakóterületen a beépítési magasság legfeljebb 9 méter lehet.

(2)

A 2. melléklet szerint lehatárolt, kertvárosias magassággal beépült kisvárosias lakóterületen a beépítési magasság legfeljebb 7,5 méter lehet.

(3)

Lke‐3 jelű sziluettérzékeny, hegyvidéki kertvárosias lakóterületen új épület legnagyobb beépítési magassága 5,5 méter lehet.

11.

Magasépítményekre vonatkozó szabályozás 12. §

(1) Toronyház és magasház csak a 2. mellékleten lehatárolt területeken létesíthető, a térképen külön e célból meghatározott magasság betartásával. (2) A 2. mellékleten 65 méter legmagasabb ponttal rendelkező magasház elhelyezésére kijelölt területen már meglévő toronyház 350 méteres körzetében ‐ a városképi megjelenés és kompozíció függvényében ‐ legfeljebb 90 méter legmagasabb ponttal toronyház is létesíthető. (3) Magasépület 30 m magasság feletti ‐ önálló közlekedőmaggal rendelkező – összes építményszintjének: a) bruttó alapterületeiből számított átlagérték és b) legnagyobb alaprajzi kiterjedéseiből számított átlagérték nem haladhatja meg a 8. mellékletben rögzített legnagyobb értéket. (4) Magas műtárgy kizárólag közcélú szolgáltatás és közcélú feladatellátás érdekében a) a magasépítmények elhelyezhetősége szempontjából kijelölt területeken, és b) a különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területeken, továbbá c) a gazdasági területeken létesíthető.

RENDELETTERVEZET

35


12.

Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó szabályozás 13. §

(1)

A beépítésre nem szánt területek legnagyobb beépítési magassága a) a különleges területfelhasználási kategóriába sorolt területeken 9,0 méter; b) mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába sorolt ba) Má általános mezőgazdasági művelésre szánt területen 9,0 méter, bb) Mk kertes mezőgazdasági területen 4,5 méter; c) zöldterület területfelhasználási kategóriába sorolt ca) Zkp közkert, közpark területen 4,5 méter, cb) Z‐Vp városi park területen 9,0 méter.

(2)

A beépítésre nem szánt területek (1) bekezdésben felsorolt területein az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 25 méter lehet.

IV. FEJEZET A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 13.

Közúti közlekedési terület (KÖu) 14. §

(1) Az 1. melléklet szerint Közúti közlekedési területfelhasználási egység (KÖu) kategóriába sorolt közúti elemek hálózati szerepe a) gyorsforgalmi közúthálózat (KÖu‐1), b) I. rendű főutak (KÖu‐2), c) II. rendű főutak (KÖu‐3), d) településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak (KÖu‐4). (2) Új I. rendű főúthálózati elem megvalósítása során a) legalább 2x2 forgalmi sávos keresztmetszetet kell kialakítani, b) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető, c) közterületi parkoló csak szervizútról megközelíthetően létesíthető. (3) Új II. rendű főúthálózati megvalósítása során a) felszíni szakaszon kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) létesíthető, b) szervizút nélküli közterületi parkoló csak úttengellyel párhuzamosan alakítható ki. (4) Az I. és II. rendű főutak területén nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom. (5) Az 1. mellékletben gyorsforgalmi út menti védőfásításként jelölt területen környezeti terhelést csökkentő védőfásítást kell telepíteni.

36 RENDELETTERVEZET


14.

A helyi jelentőségű utak 15. §

(1) A helyi jelentőségű utak gyűjtőút, kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthetnek be, amelyet a KÉSZ‐ben kell meghatározni. (2) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki. Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be. (3) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30 méternél hosszabb zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200 méter lehet.

15.

Kiemelt jelentőségű gyalogos felületek 16. §

(1) A világörökségi helyszínek és védőövezetük közterületeinek egységes kialakítása érdekében a közterület kialakítása csak szabadtér‐építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű‐ közlekedést, közmű‐ és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló közterület‐alakítási terv alapján történhet. (2) Az 1. mellékletben jelölt, szerkezeti jelentőségű korzó megnevezésű útvonalakon a gyalogos forgalom prioritását kell biztosítani, csak engedélyhez kötött gépjárműforgalom megengedett. A korzó kialakításakor legalább 6 m széles gyalogosfelületet kell biztosítani, ami kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közmű létesítmények helyigénye miatt csökkenthető. Amennyiben fizikai akadály nincs, a korzó kialakítása során meg kell teremteni a Duna‐parttal való kapcsolatot. (3) Az 1. mellékletben szerkezeti jelentőségű városias sétányként jelölt, a gyalogos és kerékpáros forgalom számára is helyet biztosító, a különböző közlekedési módok megfelelő elválasztása mellett legalább 4 m széles burkolt felületet kell fenntartani, ami kizárólag az egyéb közlekedési elemek és közmű létesítmények helyigénye miatt csökkenthető. A sétány mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve fenntartani. (4) Az 1. mellékletben szerkezeti jelentőségű természetközeli sétányként jelölt útvonalon a természetközeli állapot megőrzése érdekében a sétány nyomvonalát, szélességét és anyaghasználatát az igénybevételtől függően úgy kell megválasztani, hogy a legkisebb mértékben befolyásolja a természeti környezet állapotát.

Infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területek, és a jelentős változással érintett területek belső közlekedésével kapcsolatos előírások 16.

17. § (1) Lakó‐ és vegyes területfelhasználási egységbe sorolt terület minden egyes építési telkétől 500 méteres gyaloglási távolságon belül a közösségi közlekedési hálózat legalább egy megállóhelyének elérhetőségét kell biztosítani. RENDELETTERVEZET

37

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA (2) A közösségi közlekedés által állandó jelleggel igénybe vett közterületnek legalább gyűjtőút hálózati szerepkörrel kell rendelkeznie. (3) Lakó‐ és vegyes területfelhasználási egység területén a telektömb hosszának mérete nem haladhatja meg a 250 méter hosszúságot, kialakítása során a magánút is figyelembe vehető. (4) Közterületen és magánúton biztosítani kell a kétoldali fasor telepítését, és az ennek megvalósításához szükséges kétoldali zöldsáv helyigényét, legalább 2‐2 méter szélességben. Kivételt képeznek a 10%‐nál nagyobb keresztirányú terepesést meghaladó útszakaszok. (5) A közúti közlekedési területfelhasználási kategóriába (KÖu) tartozó úton, annak az építési övezetbe sorolt oldalán biztosítani kell a gyalogos infrastruktúra helyigényét. Ennek legkisebb szélessége méterben azonos a határos területfelhasználási kategóriára vonatkozó beépítési sűrűség értékét meghaladó egész szám kétszeresével, de legalább 2,0 méter. (6) A helyi jelentőségű utak területébe tartozó gyűjtőút és kiszolgálóút szerepkört betöltő közterületen és magánúton biztosítani kell a gyalogos infrastruktúra helyigényét legalább 2 méter szélességben, minden építési övezetbe sorolt oldalon. (7) A főút vagy gyűjtőút hálózati szerepkörrel rendelkező közterületen biztosítani kell önálló kerékpáros infrastruktúra (kerékpárút vagy kétoldali irányhelyes kerékpársáv) helyigényét, együttesen legalább 3 méter szélességben. (8) Gyűjtőút esetében a közúti gépjárműforgalom számára legalább 6,5 méteres burkolatszélességet kell biztosítani. 17.

A parkolási infrastruktúrára vonatkozó előírások 18. §

(1) Az 1. mellékletben lehatárolt (továbbiakban kijelölt) P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas terület határán belül a parkolási létesítmény(ek) előírt minimális férőhelyszáma térben és időben ütemezve is kialakítható. (2) A kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen legalább az előírt személygépjármű befogadóképesség 20%‐ának megfelelő kerékpár B+R rendszerű tárolását is biztosítani kell. (3) P+R rendszerű parkolási létesítmény és B+R tároló a kijelölt helyszínek mellett más, funkcionálisan megfelelő átszállási kapcsolattal rendelkező helyszínen is létesíthető. Funkcionálisan megfelelő a belső zóna területén kívül eső a) metró‐, HÉV‐ és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 300 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület, és b) vasútvonalak és közúti vasút (villamos) vonalak megállónak végétől mért 200 méteres gyaloglási távolságon belül eső terület. 19. §

(1) A fővárosi közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés hálózatainak teherbírása, valamint a valószínűsített közlekedési munkamegosztás együttes figyelembevételével az országos érvényű előírások szerint az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító gépjármű elhelyezési kötelezettséget az alábbi esetekben lehet helyi (kerületi) szinten csökkenteni:

38 RENDELETTERVEZET


a) a metró‐ és regionális gyorsvasúti vonalak megállóinak kijárataitól 500 méteres, HÉV vonalak megállóinak kijárataitól mért 300 méteres távolságon belül eső területeken legfeljebb 60%‐al, (b) villamos vonalak 100‐100 méteres sávján belül legfeljebb 40%‐al, (c) egyéb területeken legfeljebb 30%‐al. A kedvezményeket összevonni nem lehet. (2) Helikopter leszállóhely csak a K‐Rept, KÖl, K‐Eü és K‐Hon területen létesíthető. (3) A parkolási létesítményen belül a parkolóhelyek mindegyikének önálló megközelítést kell biztosítani a parkolási létesítmény belső úthálózatáról, kivéve a kertvárosias és az üdülő területekhez létesülő parkolókat, továbbá a gépesített rendszer alkalmazásával működő parkolási létesítményeket.

18.

Közlekedési infrastruktúra (közúti vagy vasúti) számára irányadó területbiztosítás 20. §

Az 1. mellékletben közúti vagy vasúti fejlesztés számára irányadó területbiztosítással jelölt helyeken legalább a területileg vonatkozó, 5. mellékletben szereplő mintakeresztszelvény szerint meghatározott műszaki infrastruktúra elemek területigényét kell biztosítani. 19.

Egyéb előírások 21. §

(1) Közlekedési célú közterületen a gyalogos forgalom számára kijelölt vagy kiépített szélességet a biztonságos gyalogosfelület számára kell fenntartani. Más használat esetén a gyalogosfelület szélessége legalább 3,0 méter és nem lehet kisebb, mint a ‐ berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett ‐ szélesség 50%‐a vendéglátó terasz, 75%‐a közterületi pavilon elhelyezése esetén. (2) Közhasználat céljára átadott területen a közlekedési funkciók közül csak gyalogos forgalmi felület, valamint közcélú parkoló létesíthető. (3) Gyorsvasúti vonal (metró, regionális gyorsvasút, HÉV) felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0 – 12,0 méter széles sávon belül huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény a közlekedést kiszolgáló épületek kivételével nem létesíthető. (4) Közforgalmat bonyolító üzemanyagtöltő állomás csak közúti közlekedési területfelhasználási kategóriába tartozó közúti elem, és egyéb gyűjtőút hálózati elem mentén helyezhető el.

RENDELETTERVEZET

39


V. FEJEZET A KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Minden beépítésre szánt területfelhasználási egység területén kijelölhetők az 1 ha területnél kisebb: a) vízműgépházak, ‐medencék, víztornyok, b) önálló épületként elektromos alállomások, c) gázátadó állomások, d) 50 MW névleges teljesítőképességet el nem érő erőművek, valamint e) telephelyenként az 50 MW összes hőteljesítményt el nem érő távhőtermelő berendezések elhelyezésére szolgáló területek. (2) Beépítésre nem szánt területfelhasználási egység területén kijelölhetők az 1 ha területnél kisebb kiterjedésű: a) vízműgépházak, ‐medencék, ‐víztornyok, b) elektromos alállomások, c) gázátadó állomások elhelyezésére szolgáló területek. (3) A beépítésre szánt területfelhasználási egységek mindegyikén ‐ a (4) bekezdés figyelembevételével ‐ teljes közművesítettséget kell biztosítani. Az 1. mellékletben területileg meghatározott, változással érintett területeken a gáz‐ és távhő‐ellátás egyéb megújuló energiaforrást hasznosító, nem közüzemi szolgáltatással helyettesíthető. (4) A 6. mellékletben jelölt területeken egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése megengedett, amennyiben kiépített közcsatorna közterületen mérve nincs 1 kilométeres távolságon belül. (5) Minden olyan beépítésre szánt területen, ahol a beépítés mértéke meghaladja a 0,6 beépítési sűrűséget, a csapadékvizek helyben tartására kell törekedni. A vizek helyben tartása szükség esetén csak elöntésmentes tározóval lehetséges. A tározott felszíni vizek elszikkasztása csak a környező létesítmények veszélyeztetése nélkül engedhető meg. Az összegyűjtött csapadékvizek a felszínen, illetve szikkasztás céljából a felszín alatt nem vezethetőek át a szomszédos telkekre. (6) Az 1. mellékletben meghatározott, a Duna partján elhelyezkedő, változással érintett területek beépítésének előfeltétele az árvízmentesség biztosítása.

40 RENDELETTERVEZET


VI. FEJEZET A TSZT ÉS AZ FRSZ ALKALMAZÁSA A KERÜLETI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKBEN

23. § (1) A nagyvárosias telepszerű lakóterületen belül a kialakult, eltérő jellegű lakóterületi zárványok számára karakterüknek megfelelő kisvárosias vagy kertvárosias építési övezet is meghatározható. (2) A kertvárosias terület területfelhasználási kategóriába sorolt területen belül közösségi intézmény létesítésére kijelölt építési övezetben 7,5 méternél nagyobb, de legfeljebb 12,5 méteres beépítési magasság alkalmazható. (3) Minden beépítésre szánt területfelhasználási kategórián belül kijelölhető zöldterületi közterület. (4) A többszintes területfelhasználás esetén a KÉSZ határozza meg az eltérő használatokhoz tartozó paramétereket e rendelet 4.§ (4) figyelembevételével. (5) Az építési övezeteket és az övezeteket a területfelhasználási kategória jelzésével együtt kell meghatározni és feltüntetni.

24. § (1) Jelen rendelet előzetes módosítása nélkül a) növelhető a közúti közlekedési területfelhasználási kategóriába (KÖu) sorolt területfelhasználási egység szélessége aa) meglévő csomópont átépítése és bővítése, vagy új csomópont létesítése, ab) az útvonal gyalogos vagy kerékpáros infrastruktúrájának szélesítése vagy fejlesztése, ac) balesetbiztonságot növelő nyomvonal korrekció megvalósítása, ad) környezetvédelmi berendezés telepítése esetén, b) növelhető a kötöttpályás közlekedési területbe (KÖk) sorolt területfelhasználási egység szélessége ba) új, vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése, bb) környezetvédelmi berendezés telepítése esetén, c) különszintű közúti‐vasúti keresztezésekben felüljáró helyett aluljáró létesíthető, d) megszüntethető a főútvonal védőtávolsága a lakott területen belüli forgalomszabályozás bevezetésekor („belterületi közúttá válás”). (2) A TSZT módosítása nélkül, jelen rendelet előzetes módosításával a) közúti vasúti vonalak hálózata módosítható, ha aa) meglévő vagy tervezett szakasz felszíni kialakítása helyett felszín alatti kialakítás épül, ab) kis forgalmú (4000 utas/nap/irányt meg nem haladó) vonal kerül felszámolásra. b) helyi autóbusz‐pályaudvar létesíthető vagy szüntethető meg ba) autóbusz‐, trolibusz hálózat átszervezése esetén, bb) kötöttpályás közlekedés fejlesztése esetén. (3) Gyorsvasúti elem ‐ átmeneti időszakra – közúti vasútként (villamosként) is kiépíthető. (4) Közlekedési területfelhasználási egységbe tartozó övezetek területe térben szakaszosan, időben ütemezve is kialakítható. RENDELETTERVEZET

41


VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20.

Hatálybalépés 25. §

Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba. 21.

Átmeneti rendelkezések 26. §

E rendelet hatálybalépésétől a 2015. december 31‐ig terjedő időszakban történő kerületi településrendezési eszköz módosítása esetén a) az alkalmazható – a TSZT‐nek megfelelő – keretövezeteket a 10. melléklet tartalmazza, b) magasépítmény létesítésének lehetőségét jelen rendelet alkalmazásával kell meghatározni. 22.

Hatályon kivűl helyező rendelkezések 27. §

Hatályát veszti a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályozásról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete, és a Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzat, valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv, illetve a Kerületi Szabályozási Tervek, Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete. Tarlós István főpolgármester

42 RENDELETTERVEZET

Sárádi Kálmánné dr főjegyző


1. melléklet a ../2014. (...) önkormányzati rendelethez A területfelhasználási egységek beépítési sűrűsége és az infrastruktúra elemek című, M=1:10.000 léptékű tervlap‐ sorozat

RENDELETTERVEZET

43


2. melléklet a ../2014. (…) önkormányzati rendelethez

44 RENDELETTERVEZET


3. melléklet a ../2014. (…) rendelethez

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

RENDELETTERVEZET

45

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA 4. melléklet a ../2014. (…) rendelethez

46 RENDELETTERVEZET



RENDELETTERVEZET

47


48 RENDELETTERVEZET


RENDELETTERVEZET

49


50 RENDELETTERVEZET


RENDELETTERVEZET

51


52 RENDELETTERVEZET



RENDELETTERVEZET

53


54 RENDELETTERVEZET


7. melléklet a …/2014. (….) önkormányzati rendelethez a

b

c

d

e

f

bs

bsá

bsp

OTÉK

2,5 – 3,5

1,0 – 1,25

1,0 – 3,25

0,5 – 1,25

1,5 – 4,25

*

1,0 – 3,0

0,5 – 1,25

*

0,5 – 2,5

0,25 ‐ 1,0

1,5

0,5

1, 20

0,5

0,4 – 1,2

0,25 – 0,5

0,6

0,25

0,45

0,25

0,3

0,25

2,0 – 4,5

0,75 ‐ 1,75

Ln‐1

3,5 – 4,75

Ln‐2

1,5 – 4,5

Ln‐3

4.

Területfelhasználási egység Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Nagyvárosias telepszerű lakóterület

Ln‐T

0,75 – 3,5

5.

Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület

Lk‐1

2,0

Lk‐2

*

1. 2. 3.

6. 7. 8. 9. 10.

Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület Kisvárosias, telepszerű lakóterület

Lk‐T

*

*

*

*

1,7 *

0,65 ‐ 1,7 *


Lke‐1

0,85

Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület

Lke‐2

0,7

Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület

Lke‐3

0,55

Vt‐VI

*

11. Városközpont intézménydomináns területe 12. Városközpont lakódomináns területe

Vt‐VL

*

*

2,75 ‐ 6,25 *

*

3,5 ‐ 6,75 *

*

3,0

2,5** ‐5,0

1,0 – 1,75

2,0 ‐ 4,5

0,75 – 1,75

13. Mellékközpont területe 14. Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

Vt‐M

2,75 ‐ 6,25

Vt‐H

5,5

4,0

1,5

15. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület 16. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület

Vi‐1

2,0 ‐ 4,0

1,0 – 1,75

Vi‐2 Vi‐3 Gksz‐1

3,0 ‐5,75 0,75 – 3,5 2,0 1,0 ‐ 2,0X

0,5 ‐2,5 1,5 1,0 ‐ 2,0 X

0,25 ‐1,0 0,5 ‐

Gksz‐2

1,0 ‐ 2,0

1,0 ‐ 2,0

‐

Gip Gip‐E Üh K‐Ker

1,5 1,5 0,15 * 4,5

1,5 1,5 0,15 3,0

‐ ‐ ‐ 1,5

K‐Log

1,5

1,5

‐

K‐Vás K‐Okt

2,0 * 2,75

1,5 2,0

0,5 0,75

K‐Eü

4,25

*

3,5

0,75

K‐Sp K‐Rek K‐ÁN

2,0 1,25 2,0

1,5 1,0 1,5

0,5 0,25 0,5

K‐Hon

5,5

*

4,5

1,0

K‐Hull K‐Sz

1,0 1,0

1,0 1,0

‐ ‐

K‐Közl

2,0

2,0

‐

K‐Kik K‐Rept K‐T K‐Mü K‐Tp K‐Vke

1,5 1,5 0,5 0,5 2,0 0,5

1,5 1,5 0,5 0,5 2,0 0,5

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

17. Intézményi, helyi lakosság alapellátását szolgáló terület 18. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület 19. Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

terület Ipari terület Energiatermelés területe Hétvégiházas üdülőterület Bevásárlóközpont területe Nagy kiterjedésű szállítmányozási‐, raktározási és logisztikai terület Vásár, kiállítás és kongresszus területe Oktatási központok területe Egészségügyi terület (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) Nagykiterjedésű sportolási célú terület Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület Állat‐ és növénykert területe Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület Hulladékkezelő, ‐lerakó területe Szennyvízkezelés területe Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület Kikötő területe Repülőtér területe Temető területe Mezőgazdasági üzemi terület Tematikus intézménypark Vízkezelési területek

*

*

1,5

0,6

2,4

3,5

2,0 1,5 0,2

2,0

*OTÉK‐tól való eltérés a 111. § (2) bek.alapján **a budai vár térségében 1,5 X a hegyvidéki zóna területén legfeljebb 1,5

RENDELETTERVEZET

55

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA 8. melléklet a ../2014. (…) rendelethez

magasépület

Magasház és toronyház egyes méreteinek legnagyobb értékei Magasépület (magasház, toronyház) 30 m feletti – önálló közlekedő maggal rendelkező szintjeinek az épület legmagasabb legnagyobb alaprajzi pontja bruttó alapterületeiből kiterjedéseiből 2 (m) számított átlagérték (m ) számított átlagérték (m) maximuma maximuma

33‐45 45‐65 65‐90 90‐120

magasház toronyház

56 RENDELETTERVEZET

750 900 1050 1200

45 50 55 60



II.

sor‐ szám 1.

III.

1.

Józsefhegy

III. IV.

2. 1.

Bécsi út mente Külső Váci út – Tímár utca – Duna sor – Üdülő sor által határolt terület

IX.

1.

BVM

XI.

1.

XV.

1.

Mikes Kelemen – Péterhegyi út – Őrmezei út – Balatoni út által határolt terület Felsőkert utca, Régi Fóti út, Szántóföld utca menti terület

XV.

2.

Városkapu utca, Mogyoród útja menti terület

XVI.

1.

XVI. XVI.

2. 3.

XVII.

1.

XVII.

2.

XVII.

3.

XVIII.

1.

XX.

1.

XXI.

1.

XXI.

2.

XXII.

1.

XXII.

2.

XXII.

3.

XXII.

4.

XXIII.

1.

XXIII.

2.

Budapesti út – Magtár utca – Cica utca – Szárnyaskerék út által határolt terület Begónia utca környéke Gödöllő‐Csömöri HÉV fejlesztése Nagytarcsai út – Simongát utca környéke Külső keleti körút M0 keleti szektor – Pesti út közötti szakaszának üzembe helyezése Pesti út – M0 autópálya menti terület Pesti út M0 keleti szektor – Zrínyi utca szakaszán lévő csomópontok fejlesztése, és kerékpáros infrastruktúra kiépítése Ferihegyi úttól nyugatra a Vörösmarty utca és a 31. sz. főútvonal új fővárosi bevezető útja XVII. belterületi határ közötti, keletre a Kerülő úttól kerületi szakaszának üzembe helyezése illetve a vasúti területtől a belterület határáig húzódó területek és az Összekötő utca, Cséplő út, Felsőbánya utca, vasút által határolt terület Orgoványi utca, Baross utca, Bélatelepi út, 563. Ferihegyi út  Bélatelepi út összekötésének utca által határolt terület üzembe helyezése, és a Csévéző út‐Gyömrői út csomópontjának fejlesztése Gyömrői út – Külső‐keleti körút – Billentyű utca Gyömrői út – Külső‐keleti körút által határolt terület csomópontjának fejlesztése Szentlőrinci út, Köves út menti terület A Szentlőrinci úton a 2x2 sávos keresztmetszet biztosításához szükséges közterület kialakítása Szabadkikötő út – Kisduna sor közti terület Galvani hidak vagy a Csepel‐Albertfalvai hidak üzembe helyezése Csepel‐Háros területe II. Rákóczi Ferenc út bővítése 2x2 forgalmi sávra vagy a csepeli HÉV meghosszabbítása a csepeli temetőig Balatoni út – Szabadkai út – Móricz Zsigmond utca Balatoni út ‐ Szabadkai út csomópont – Budatétényi út által határolt terület fejlesztése Szabadkai utca – Nyél utca – Csöngő utca által Balatoni út ‐ Szabadkai út csomópont határolt terület fejlesztése DILK – új országos jelentőségű kikötő és logisztikai Kikötő építés és közvetlen vasúti kapcsolat központ biztosítása a terület számára Óhegy Balatoni úton új csomópont kiépítése a fejlesztési terület déli részén, és a Bartók Béla ‐ Dózsa György úti csomópont átépítése. Valamint 200 P+R parkoló forgalomba helyezése Nagytétény‐Diósd vasúti megállónál. Molnár‐sziget Gyalogos‐kerékpáros híd a Molnár‐sziget északi részén Szentlőrinci út melletti terület Szentlőrinci út 2x2 sávra bővítése vagy a Külső

kerület

Terület megnevezése Patakhegyi út északi oldalán húzódó területsáv

Igénybevétel feltétele Virágosnyergi kapcsolat II. kerületi, felszíni szakaszának üzembe helyezése 10. sz. főút (Bécsi út) – 1108. sz. összekötőút csomópontjának fejlesztése M0 nyugati szektor üzembe helyezése Külső Szilágyi út ‐ Megyeri út csomópont térségében 500 P+R parkoló forgalomba helyezése Körvasút menti körút Soroksári út  Nagykőrösi út közötti szakaszának üzembe helyezése Dél‐buda ‐ Rákospalota metróvonal Virágpiacig történő meghosszabbítása Felsőkert utca ‐ Nyírpalota út összekötésének üzembe helyezése, vagy Mogyoród útja ‐ Nyírpalota út összekötésének üzembe helyezése Baross tér ‐ Újpalota közötti kötöttpályás kapcsolat üzembe helyezése Gödöllő‐Csömöri HÉV fejlesztése

RENDELETTERVEZET

57

BUDAPEST FŐVÁROS RENDEZÉSI SZABÁLYZATA kerület

sor‐ szám

Terület megnevezése

XXIII.

3.

Imremajor

XXIII.

4.

XXIII.

5.

XXIII.

6.

Tompaház út – Vecsési út – névtelen út – Szentlőrinci út – Wekerle Sándor utca – Erzsébet utca – Szérűskert utca által határolt terület Millennium utca – névtelen út ‐ Orbán út által határolt terület Gyáli patak 1‐es ág – MÁV vasúti terület – Gyáli patak 2‐es ág – M51‐es út (jelenlegi M0 autópálya) által határolt terület

58 RENDELETTERVEZET

Igénybevétel feltétele keleti körút Grassalkovich út – M5 autópálya közötti szakaszának üzembe helyezése Külső keleti körút M5 autópálya – Nagykőrösi út közötti szakasz üzembe helyezése Szentlőrinci út 2x2 sávra bővítése vagy a Külső keleti körút Grassalkovich út – M5 autópálya közötti szakaszának üzembe helyezése Ráckevei HÉV fejlesztése az észak‐déli regionális gyorsvasút részeként Soroksári elkerülő út Grassalkovich út – Vecsés út közötti szakasz üzembe helyezése



FSZKT KERETÖVEZETE

TSZT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIA

általános megfelelés BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

kivételes esetben

LAKÓTERÜLETEK Ln‐1

Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület

L1, L2, L2/A, L3, L7, VK, I, IZ,

K‐EÜ, KV‐EN, KV‐SZK

Ln‐2

Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület

L1, L2, L2/A, L3, L7, I, IZ

‐

Ln‐3

Nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

I, IZ, L1, L2, L3, L7

‐

Ln‐T

Nagyvárosias telepszerű lakóterület

I, IZ, VK, L1, L2/A, L3, L4, L5, L7

KV‐EN, VT‐VB

Lk‐1

Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület

I, IZ, L2/A, L3, L4, L6, L7

K‐EÜ

Lk‐2

Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület

I, IZ, L3, L4, L5, L6, L7

K‐EÜ

Lk‐T

Kisvárosias, telepszerű lakóterület

I, IZ, L4, L5, L7

‐

Lke‐1


I, IZ, L4, L5, L6, L7

K‐EÜ, KV‐SZK, VT‐VB

Lke‐2

Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület

I, IZ, L4, L5, L6, L7,

VT‐VB

Lke‐3

Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület

I, IZ, L5, L6, L6/A

K‐HT, KV‐EN, VT‐VB

Vt‐VI

Városközpont intézménydomináns területe

I, IZ, VK, KV‐IK

KL‐KT, KV‐EN, L1, L2, L2/A,

Vt‐VL

Városközpont lakódomináns területe

I, VK, K‐EÜ, L1, L2, L2/A, L7

KV‐EN

Vt‐M

Mellékközpont területe

I, IZ, K‐EÜ, VK, KV‐IK, L2, L2/A, L3, L7

‐

VEGYES TERÜLETEK

Vt‐H

Kiemelt jelentőségű helyi központ területe

I, IZ, K‐EÜ, L2, L4, L7, VK

M

Vi‐1

Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület

KV‐IK, I, IZ, L1, L2, L2/A, VK

KV‐TB, M, MZ, VT‐VB

Vi‐2

Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület I, IZ, K‐EÜ, K‐HT, K‐SP, K‐TP, KV‐TE, VK

IP‐ET, KV‐EN, KV‐SZK, KV‐TB, M, MZ, VT‐VB, L2, L2/A, L3, L4, L5, L6, L6/A, L7

I, IZ, VK

KV‐EN, L2, L2/A, L4, L5, L6, L7

Vi‐3

Intézményi, helyi lakosság alapellátását szolgáló terület GAZDASÁGI TERÜLETEK

Gksz‐1

Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület

I, IZ, KV‐TB, K‐BK1, K‐BK2, M, MZ

Gksz‐2

Gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület

M, MZ, KL–KT, KV–EN, KV– SZK, KV –TB, VT– VB, K‐ BK1, IZ

IP, IP‐ET

Gip

Ipari terület

IP

Gip‐E

Energiatermelés területe

IP‐ET, KV‐EN, M

Ü

‐

ÜDÜLŐTERÜLETEK Üh

Hétvégiházas üdülőterület

K‐Log

Nagy kiterjedésű szállítmányozási‐, raktározási és logisztikai terület

KV‐LT, M

‐

K‐Vás

Vásár, kiállítás és kongresszus területe

K‐TP

‐

K‐Tp

Tematikus intézménypark

K‐TP

‐

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

K‐Okt

Oktatási központok területe

I, IZ

‐

K‐Eü

Egészségügyi terület (kórház, szanatórium, gyógyszálló,

K‐EÜ

‐

RENDELETTERVEZET

59


FSZKT KERETÖVEZETE


általános megfelelés

kivételes esetben ‐

gyógyüdülő) K‐Sp

Nagykiterjedésű sportolási célú terület

K‐SP

K‐Rek

Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület

K‐SP, Ü, I, IZ

‐

K‐Ák

Állat‐ és növénykert területe

IZ

‐

K‐Hon

Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület

K‐HT, I, IZ, K‐EÜ, L1, L3, L6, M, VK

‐

K‐Hull

Hulladékkezelő, ‐lerakó területe

KV‐HU

‐

K‐Sz

Szennyvízkezelés területe

KV‐SZK

‐

K‐Közl

Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület

KV‐TB, I, KV‐IK

KV‐EN

K‐Kik

Kikötő területe

IZ, KV‐LT, KV‐SZK

M

K‐Rept

Repülőtér területe

‐

‐

K‐T

Temető területe

KV‐TE

‐

K‐Mü

Mezőgazdasági üzemi terület

MG‐MT

‐

K‐Ker

Bevásárlóközpont területe

I, IZ, K‐BK2

‐

K‐Vke

Vízkezelési területek

VT‐VB

‐


FSZKT KERETÖVEZETE általános megfelelés

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Kb‐En

Megújuló energiaforrás hasznosítási területe

Kb‐Rek

‐

Rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület

‐

Kb‐Ez

Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület

Z‐EZ

Kb‐Rég

Régészeti bemutató terület

IZ

Kb‐Arb

Arborétum területe

‐

Kb‐T

Temető területe KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

‐

KÖu

Közúti közlekedési terület

KL‐KT, KL‐KÉ

KÖk

Kötöttpályás közlekedési terület

KL‐VA

KÖl

Légi közlekedési terület

KL‐RE

KÖv

Vízi közlekedési terület VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

Vf

Folyóvizek medre és partja

VT‐FV

Vá

Állóvizek medre és partja

VT‐ÁV

Vb

Vízbeszerzési területek

VT‐VB ERDŐTERÜLETEK

Ev

Védelmi erdő

E‐VE

Ek

Közjóléti erdő

E‐TG

Eg

Gazdasági erdő MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

Má Mk

Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület ZÖLDTERÜLETEK

Zkp

Közkert, közpark

Zvp Tk

Városi park TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Természetközeli terület

60 RENDELETTERVEZET

‐ MG‐MT, MG‐MF MG‐RT, MG‐RF Z‐KP, Z‐KK Z‐VP E‐TT, E‐TG, E‐VE


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (1) bekezdése ad felhatalmazást az önkormányzati rendeletalkotásra. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62.§ (7) bekezdése 3. pontjában nyilvánítja ki, hogy a főváros rendezési szabályzatot alkot, a 60.§ (7) bekezdése pedig rögzíti, hogy azt a településszerkezeti tervvel együtt 2014. június 30‐ig el kell fogadni. A törvény a főváros közigazgatási területének egészére vonatkozó szabályozási joggal ruházza fel a fővárosi önkormányzatot annak érdekében, hogy a törvényben adott keretek között megalkossa Budapest főváros rendezési szabályzatát. A fővárosi településszerkezeti tervnek és a fővárosi rendezési szabályzatnak, mint a fővárosi településrendezési eszközöknek együttesen kell megfelelő szakmai és jogi alapot biztosítaniuk a főváros közigazgatási területén fekvő telkek területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési szabályzatok kidolgozásához. Az Étv. 2. §‐a szerint: A fővárosi rendezési szabályzat alapját a TSZT képezi, ami által a Budapest 2030 hosszú távú településfejlesztési koncepció egyes, a településrendezési eszközökben érvényesíthető elemei rendelettel kerülnek megállapításra. Budapest Fővárosi Közgyűlése által elfogadott két településrendezési eszköz adja meg a megfelelő, Budapest összvárosi érdekeit szem előtt tartó szakmai alapot és feltételrendszert a kerületi önkormányzatok által kidolgozásra, és rendeleti elfogadásra kerülő kerületi építési szabályzatok (a továbbiakban: KÉSZ) és a főváros által rendeleti elfogadásra kerülő Duna‐parti építési szabályzat kidolgozásához (DÉSZ). A jelen rendelet megalkotásával a törvényi felhatalmazás alapján érvényesíthetőek • a főváros szerkezetét meghatározó területek beépítési sűrűségével kapcsolatos elhatározások, • az épített örökség és a természeti értékek védelme, a városkép összképének harmonizációja és ennek érdekében a meghatározott területek beépítési magassági szabályinak megállapítása és • a város működtetésében meghatározó infrastrukturális elemek területigényének biztosítása és ezzel összefüggésben kialakításuk módja. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §‐hoz Budapest főváros rendezési szabályzata (a továbbiakban: FRSZ) általános rendelkezéseiben a rendelet területi hatályát rögzíti, ami a törvény alapján értelemszerűen a főváros teljes közigazgatási területe. Rögzíti, hogy a rendeletet az OTÉK és a Trk. rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni az építési szabályzatok – mind a kerületi mind pedig fővárosi építési szabályzat – kidolgozása során. A rendelet személyi hatálya elsősorban a kerületi önkormányzatokra és a fővárosi önkormányzatra terjed ki rendeleteik megalkotásakor. Az FRSZ rendelkezéseit e szabályzatok megalkotásakor és az infrastruktúrák kialakítására vonatkozó tervek elkészítésekor figyelembe kell venni, ugyanakkor nem keletkeztet telekalakítási és építési jogot a beépítési sűrűség és a beépítési magasság vonatkozásában. E szabályok

AZ FRSZ INDOKOLÁSA

61


alapján az építési jog az építési szabályzatok megalkotása által keletkezik, amelyek megalkotásakor jelen rendelet előírásait figyelembe kell venni. Az 1. § (3) bekezdése a rendeletben alkalmazott fogalmak magyarázatát tartalmazza. Olyan szakmai fogalmak kerülnek meghatározásra, melyeket más jogszabály nem rögzít, viszont az FRSZ értelmezéséhez elengedhetetlenek. 2. §‐hoz A 2. § felsorolja az FRSZ térképi, rajzi és szöveges mellékleteit. Az Étv. olyan paraméterek meghatározását várja el a fővárosi rendezési szabályzattól, melyek területhez való kötése és ezzel együtt ábrázolásuk is elengedhetetlen. A 2. § (1) bekezdése a rendelet térképi és rajzi mellékleteit mutatja be. A térképi mellékletek alkalmazását a törvényi felhatalmazás alapján a területfelhasználások beépítési sűrűségének meghatározása, a meghatározott területek beépítési magasságának rögzítése, és a műszaki infrastruktúra területbiztosítása, tehát elsősorban a területi lehatárolások követelménye indokolja. Budapest sokszínű területfelhasználásának részletekbe menő leképezését a főváros mérete és a tervezés léptéke nem teszi lehetővé, ezért a TSZT a területfelhasználási kategóriák meghatározandó beépítési sűrűségét több esetben megengedett legnagyobb érték intervallummal határozza meg. Ezért az FRSZ a beépítési sűrűséget adott területfelhasználási kategóriához rendeli a terület városszerkezeten belüli területi elhelyezkedése, az adott terület jellemzői, lehetőségei és a koncepcióban meghatározott fejlesztési célok figyelembevételével. Mivel az eltérő értékeket nem lehet másként azonosítani, ezért szükséges térképen területileg lehatárolt módon rögzíteni a beépítési sűrűséget. Mindezt a TSZT mozaikos kidolgozásának elkerülése is indokolja, mivel nyilvánvaló, hogy pl.: az átmeneti zóna és a hegyvidéki, vagy elővárosi zóna területén elhelyezkedő azonos funkciójú területek a városszerkezeti elhelyezkedésük miatt eltérő beépítési sűrűséget igényelnek, engednek meg. A fővárosi infrastruktúra elemeinek területi biztosítása rajzi ábrázolást igényel, egyrészt a tényleges helyszínek meghatározása érdekében, másrészt a területbiztosítás mellett az OTÉK által előírt különböző közlekedési nyomvonalak (közúti és vasúti) jellemző keresztszelvényeinek minimális értékei is ezt a célt szolgálják. A törvény a főváros meghatározott területek beépítési magasságának megállapítására hatalmazza fel a fővárosi önkormányzatot, ami csak szöveges lehatárolással nehézkes és bonyolult volna. A térképen feltüntetésre kerülnek a szövegesen nem meghatározható a területek, ahol az FRSZ a beépítési magassággal kapcsolatban meghatározást tesz. A magassággal kapcsolatos szabályok értelmezését a 3. melléklet ábrái segítik. Ezek részletezését az 5‐13. §‐ok indokolása tartalmazza. Budapest zónarendszere az eltérő adottságok alapján meghatározott paraméterek területi azonosítását szolgálja. Az azonosítóval rendelkező keresztszelvények grafikus ábrázolása rögzíti a minimálisan megvalósítandó műszaki infrastruktúra elemeit az irányadó területbiztosítással jelölt helyeken, illetve ezek kialakítását. Célja, hogy az adott – átépítésre kerülő vagy új ‐ közlekedési elem keresztmetszetei révén a fővárosi közlekedési rendszer megfelelő fejlesztését és kapacitását biztosítani lehessen. A keresztszelvények meghatározása egyben a zöldfelületek bővítésével, közutak menti kondicionáló zöldfelületek biztosításával kapcsolatos elvárásokat is tartalmazza.

62 AZ FRSZ INDOKOLÁSA


A gyalogos közlekedés számára biztosítandó helyszükséglet – a járművek számára meghatározott minimális keresztmetszeti kialakítástól függetlenül – a kapcsolódó területek beépítése alapján, az FRSZ vonatkozó előírásai figyelembevételével kerül meghatározásra. A műszaki infrastruktúra része a közműrendszer, területileg lehatárolásra kerültek azok a területek, ahol szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazhatók. A 2. § (2) bekezdése sorolja fel a rendelet szöveges mellékleteit. A szöveges mellékletek táblázatos formában tartalmazzák azokat az előírásokat, adatokat és információkat, melyek a térképekhez kötődnek, azok értelmezéséhez szükségesek. Egyrészt tartalmazzák a területfelhasználási kategóriákhoz tartozó beépítési sűrűségi értékeket és azok intervallumait, másrészt a beépítési magasság meghatározásához nyújtanak támpontot. Táblázatosan kerül meghatározása az egyes tervi elemek ütemezésének feltételrendszere, az egyes területekre vonatkozó azonosító sorszámmal ellátva, melyek a térképen nem ábrázolható meghatározásokat tartalmaznak. 3. § ‐hoz Rendelkezni szükséges a térképi mellékleteken ábrázolt elemek alkalmazásáról, egyértelműsíteni szükséges, hogy melyek a kötelező elemek és melyek a szintén kötelező, de csak irányadó módon szabályozott javaslati elemek, továbbá arról, hogy mely elemek szolgálnak kizárólag tájékoztató elemként. A kötelező elemek részben területi lehatárolások és azokhoz rendelt további elemek, amelyek közvetítik a TSZT meghatározásait a KÉSZ felé. 4. § ‐hoz Az Étv. szerint a rendelet egyik kiemelt feladata a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségének meghatározása. A rendelet szerint a beépítési sűrűség kétféle értékre tagolódik annak érdekében, hogy a területhasználat kiszolgálásához szükséges parkolási infrastruktúra épületen belüli biztosítása továbbra is támogatott legyen. Ennek értelmében rögzíti, hogy a bsá jelű ‐ általános sűrűségi érték az általánosan elhelyezhető funkciók számára ‐ így a parkolás céljára is – igénybe vehető, a bsp jelű ‐ parkolási sűrűségi érték viszont kizárólag az épületen belüli parkolás céljára vehető igénybe. A bsá és a bsp érték együtt képezik a bs jelű ‐ beépítési sűrűség értéket az OTÉK szerinti meghatározással. A beépítési sűrűség alkalmazása a kerületi szabályozás során nem értelmezhető, mivel a KÉSZ‐ben az öveztek és építési öveztek telekre vonatkozó paramétereket tartalmazhatnak csak, a beépítési sűrűség viszont a területfelhasználási egységre vonatkozik, azaz a közterületek beszámításával együtt számítandó. Az FRSZ ezért csak azt rögzítheti, hogy a térképen feltüntetett átlagértéket úgy kell figyelembe venni, hogy azok a területfelhasználási egység területére vonatkoztatva differenciálható övezeteket eredményezhetnek, de jelentős jellemzőbeli különbséget nem lehet tenni. Ennek célja, hogy az egyes területfelhasználási kategóriába tartozó területek esetén túlzóan eltérő különbségek ne alakuljanak ki az építési övezetek differenciálása során, ne legyen túl nagy az eltérés az egyes területek között az építési jog tekintetében. A TSZT a beépítési sűrűség megállapításánál a jelenlegi állapot elemzésére épít, de számol a meglévő és beállt területek belső tartalékainak lehetőségével, így pl. a pincék és tetőterek hasznosításával is. A várhatóan jelentősebben átépülő területeken a területfelhasználási kategória teljes kiépítettség szerinti állapotát tekinti a sűrűség meghatározásának alapjaként, tehát ezek a területek is megfelelő belső tartalékkal rendelkeznek.

AZ FRSZ INDOKOLÁSA

63


Általános indokolás az 5. – 13. § ‐hoz Az Étv. szerinti felhatalmazás második eleme és célja, hogy a rendelet a város egyes meghatározott területein a beépítési magasságokat megállapítsa. Ennek alapján nem a város teljes területére, hanem összvárosi szempontból kiemelkedő területeken került a beépítési magasság meghatározásra az alábbi szempontrendszer szerint: Az Épített örökség magassági szabályozásának célja az értékes városrészek, az épített örökség érdekében történő szabályozás, mely alapvetően a karakteres történeti városrészeket érinti az értékőrzés és a városkép védelme érdekében. Az egyes magassági korlátozással érintett kisvárosias és kertvárosias területek magasságának szabályozását az OTÉK által megengedett magasság korlátozásának szükségessége indokolja. A Duna szigeteinek beépítésre szánt területein alapvetően a városi táj megjelenésének és a zöld környezet dominanciájának biztosítása a szabályozási szándék. A magasépítmények elhelyezését a korábbi szabályzatok is rögzítették, hatályon kívül helyezésük miatt a város összképének ilyen téren való szabályozása szükséges. A felsorolt területek karakterben jelentősen különböznek egymástól, ezért szabályozásuk eltérő eszközökkel történik. Emellett egyes beépítésre nem szánt területek magassági szabályozása is indokolt. Részletes indokolás 5. § ‐hoz Az egyes kerületek beépítése rendkívül sokszínű, ezért szakmailag nem megalapozott, hogy egy kerület csak egyféle beépítési magasság típust alkalmazzon. A szabályozás célja, hogy egy kerület igazgatási területén a többféle területre, többféle beépítési magasság is alkalmazható legyen: párkánymagasság, épületmagasság és homlokzatmagasság. 6.‐9. §‐hoz A nagyvárosi jellemzőkkel rendelkező területek esetében a kiemelten védendő karakterű, zártsorú beépítésű nagyvárosias és a karakterőrző zártsorú beépítésű nagyvárosias területek ezen területrészek történetisége, karaktere és építészeti értékei alapján kerültek lehatárolásra. Cél a városrészek építészeti és városképi jellegzetességeinek és karakterének megőrzése. Indokolt, hogy e területeken a magasság hasonló módon legyen szabályozva, mint ahogyan kialakult. A szabályok a kialakult utcák szélességéhez igazítják a lehetséges párkánymagasság értékeit, vagyis az utcai légtérarányt veszik figyelembe. Az ennek alapján képzett magassági burkolósík fölé épületrészek csak külön meghatározott esetekben nyúlhatnak. Mindez a kialakult légtérarányok megtartásán keresztül a karakteres városszövet arányrendszerének védelmét és megtartását szolgálja. Az 6.§ rendelkezik arról, hogy a lehatárolt területeken belül milyen területfelhasználási kategória esetén kell fenti szabályokat alkalmazni. A 6.§ (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen szabályt kell figyelembe venni ott, ahol a két eltérő lehatárolás típus utcatengelyben találkozik. Ennek célja, hogy a határterületeken a szabályok ne hozzanak létre a kialakult állapottól eltérő utcaképi asszimetriát. A párkánymagasság meghatározás alapját képező utcai légtérarány szabályait a 7.‐ 8. §‐ok állapítja meg. A két típusú területen kétféle arány került meghatározásra. A 7. § a kiemelten védendő karakterű zártsorú beépítésű nagyvárosias terület párkánymagasságának megállapítását rögzíti. Itt örökségvédelmi cél, hogy a kialakult épületállomány magasságilag általánosan ne növekedjen. Ezért a kiemelten védendő karakterű területen szigorúbbak a szomszédos épülethez való illeszkedés szabályai, és a budai oldalra vonatkozó magassági szabályok. A szabályozás illeszkedni kíván a két városrész – Buda és Pest – illetve azok egyes részeinek jellemző, meglévő magasságához, ezért a legmagasabb értékek tekintetében eltérően szabályoz.



A 8. § a karakterőrző, zártsorú beépítésű, nagyvárosias területek párkánymagasságait határozza meg. Itt az utcai légtérarány kedvezőbb, értékben kerül megállapításra. Mivel a karakterőrző területen több változással érintett terület, foghíj is meghatározható, ezért itt a szabály az illeszkedés tekintetében kevésbé kötött, miközben a térarány tekintetében kedvezőbb. A 8.§ (2) bekezdése rendelkezik azokról a térképen is jelölt területekről, ahol cél, hogy a jelölt főutak mellett a korábbi magasságok biztosíthatók legyenek. A (3) bekezdésben meghatározott szabályok a térképen jelölt azon területekre vonatkoznak, ahol zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területek szabályait kell alkalmazni kisebb eltérésekkel. E területek jelentős zártsorú átépülése miatt az utcai légtérarány még kedvezőbb kell, hogy legyen annak érdekében, hogy e városrészek jobb benapozottsággal, nagyobb közterületi zöldfelülettel rendelkezzenek. A magassági szabályozás alapvető célja az értékőrzés mellett a megfelelő és kedvező utcai térarányok biztosítása. Ennek érdekében a 9. § azokat a kiegészítő szabályokat tartalmazza, melyek indokoltan szükségesek a módszer részletes szabályozásához. E célból előírt az (1) bekezdésben, hogy az utca légtérarányát kedvezőtlenül befolyásoló, azt szűkítő közterület fölé benyúló építményrészek – erkélyek, zárterkélyek – esetén a párkánymagasságot csökkenteni kell. Ugyanakkor a közterület fölé való kisebb benyúlás bizonyos mérték mellett nem feltétlenül igényli a párkánymagasság csökkentését. Ennek az arányai kerülnek rögzítésre a 9.§ (2) bekezdésében. E szabályok célja, hogy a túlzó utcai térarány szűkítéseket megakadályozzák, ugyanakkor a homlokzatok építészeti részletképzéseinek alakítását ne korlátozzák. A 9. § (3)‐(4) bekezdése a történeti értékek rekonstrukciójának megvalósítása érdekében (pl. elpusztult tetőzetek visszaépítése) fogalmazza meg azokat a kiegészítő szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a magassági burkolósík figyelembevétele ne akadályozza meg az épületek tetőzeteinek eredeti állapot szerinti visszaépítését, rekonstrukcióját, illeszkedését. Az épületek rendeltetésszerű használata érdekében a működéséhez hozzátartozó kémények, szellőzők és tetőfelépítmények túlnyúlásának lehetősége is megállapításra kerül. 10. § ‐hoz A 10. § előírásai meghatározzák azokat a városképileg, történetileg és karakter szempontjából értékes területeket, amelyeken konkrét beépítési magasság értéke nem határozható meg a fővárosi terv és szabályozás léptékében, mivel ezek a területek egyedi, sok esetben épületenkénti szabályozást igényelnek a magasságot illetően is. Mindkét esetben a helyi adottságok kell, hogy meghatározzák a magassági értékeket, de ezek nem köthetők utcai légtérarányos szabályokhoz. Ide tartoznak az (1) bekezdésben meghatározva a speciális magassági szabályozást igénylő területek (pl. budai vár), valamint a (2) bekezdés szerint a védett, vagy védelemre javasolt, magassági korlátozással érintett területek (pl. Wekerle‐telep). Ez utóbbiaknál szükséges a beépítési mód eltérése miatt rögzíteni, hogy a kialakult utcai magasságot kell figyelembe venni a KÉSZ megalkotása során, vagy a párkánymagasság illeszkedési szabályait kell megállapítani egyedileg, egy részletes vizsgálatokon alapuló szabályozás révén. A Dunai szigeteken a beépítésre szánt területeken különösen fontos a magasság szabályozása a megjelenő városkép érdekében, hogy az elhelyezhető épületek magassága ne haladja meg az általános fás növényzet fakorona átlagát, illetve az a téli időszakban se hasson zavaróan. A (4) bekezdés a Duna‐partról feltáruló hegyvidéki városkép védelme érdekében rögzíti, hogy a környezettől jelentősen eltérő magasság a hegyvidéki zóna látható részén ne jöhessen létre. 11. § ‐hoz A 11. § egyes kisvárosias területfelhasználásba sorolt területekre konkrét értékkel meghatározza a legnagyobb megengedett beépítési magasságot. Ennek célja, hogy az ide sorolt területeken indokolatlanul ne növekedjék meg a magasság, ezért itt az OTÉK magassági értékei korlátozásra kerülnek. AZ FRSZ INDOKOLÁSA

65


12. § ‐hoz Az Étv. felhatalmazása alapján a magassági meghatározással a magasépületek elhelyezésére alkalmas területek a városi összkép szempontjából kerülnek kijelölésre. A 2. számú melléklet csak meghatározott helyeken – a városfejlesztési koncepció céltérségeiben és az átmeneti zóna barnamezős területeken – engedi a magasépületek elhelyezését, továbbra is tiltott a történeti városrészek és a hegyvidék területén. A városképi szempontok érvényesítése érdekében a területeket magasság szempontjából kategorizálja a rendelet. A (2) bekezdésben a rendelet lehetővé teszi – külön kategória területi meghatározása nélkül –, hogy a már toronyházak környezetében kompozíciós elvek alapján arányos magasépület‐csoport is megvalósulhasson. A (3) bekezdés a magasházak szélességi kiterjedését határozza meg, korlátokat szab a kedvezőtlen horizontális városképi méretek elkerülése érdekében. A toronyház elhelyezését is korlátozni szükséges, Csepel‐sziget északi részén kijelölt helyszínen lesz telepíthető, mivel ez a magasság ott nem zavarja a városi összképet. E helyszín szerkezeti helyezte, hagyományos beépítésektől való jelentős távolsága alkalmassá teszi ilyen újszerű városképi tényező elhelyezésére. A rendelet (4) bekezdés a magasházas helyszíneken, továbbá csak azon területfelhasználások tekintetében teszi lehetővé magas műtárgy létesítését, ahol azt a funkció értelemszerűen indokolja. 13. § ‐hoz A 13. § ‐ban a beépítésre nem szánt területek vonatkozásában magasságot azon esetekben szükséges meghatározni, ahol a korlátozásuk városképileg és az alacsony beépítési mérték miatt, a magasba nyúlás elkerülése érdekében indokolt. 14. § ‐hoz Az Étv.‐ben meghatározott harmadik elem a fővárosi infrastruktúrák területbiztosítására ad felhatalmazást a fővárosi rendezési szabályzat tekintetében. Ezeket a rendelet két nagy fejezetben tárgyalja, a közlekedési és közmű infrastruktúrák szerint. A 14. § a városszerkezetet meghatározó, KÖu területfelhasználási kategóriába sorolt elemekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az előírások célja, hogy a város üzembiztos és fejleszthető közlekedési működését és azok területi igényét, jellemző kialakítási szempontjait rögzítsék. Az egyéb területigényes infrastruktúrákat már a TSZT meghatározza és az FRSZ is területileg lehatárolja, rájuk külön szabály elrendelése nem szükséges. 15. § ‐hoz Rendelkezni szükséges a város műszaki infrastruktúráján belül a közlekedési hálózat azon részeiről is, amelyek nem képezik a főhálózat részét, de ahhoz csatlakozva jellemzőik kialakítása, minőségük és ugyan alárendelt, de a hálózatot kiegészítő szerepük miatt a város közlekedési rendszerére hatással vannak. 16. § ‐hoz A 16. § rendelkezéseinek célja, hogy elősegítse a kiemelt jelentőségű világörökségi helyszíneken és védőövezeteiken elhelyezkedő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését, továbbá a Duna‐parton a Duna minél közvetlenebb gyalogos elérhetőségét és bejárhatóságát, a Duna menti zöldterületek és egyéb rekreációs területek közötti gyalogos összeköttetést.



17. § ‐hoz A 17. § rendelkezéseinek célja, hogy új beépítésű területen rögzítse a fővárosi és a helyi jelentőségű közutak hálózati, valamint keresztmetszeti elrendezésének korszerű, a koncepcióban megfogalmazott elvárásait, így pl.: a gyalogos‐ és kerékpárhálózat biztosítását, a közterületi fasorok létesítésének helyigényét. A rendelkezések a városfejlesztési koncepció céljai szerint támogatják a gyalogos és kerékpáros közlekedést, a rövid utak városának kialakítási elvei szerint, ezért külön meghatározzák ennek az infrastruktúrának a minimális keresztmetszeti elvárásait a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra tekintetében. 18. és 19. §‐okhoz A város műszaki infrastruktúrájához ugyanúgy hozzátartoznak a gépjármű várakozási és tárolási területek, mint a közlekedés forgalmi mozgást biztosító területei, vagy közművek. A rendelkezések ezért meghatározzák a P+R helyszínekre vonatkozó elvárásokat, azoknak az 1. számú melléklet térképén jelölt területén belül való kötelező, de ütemezetten is megvalósítható elhelyezését. Az előírások az OTÉK szerinti parkolóhely létesítési kötelezettség fő szempontjait is rögzítik a közösségi közlekedési infrastrukturális ellátásának függvényében, mivel ezek egymásra hatása nyilvánvaló. Az előírás összhangban van a Közúti közlekedésről szóló törvénynek az egyes közlekedési alágazatok közötti munkamegosztására vonatkozó elvárásával is. 20. § ‐hoz A tervezett közlekedési elemek egy része már egyértelmű nyomvonallal és kialakítási koncepcióval rendelkezik, de a részletes tervek hiányában a pontos területigény még nem véglegesített. A területfelhasználás rugalmas pontosítását biztosítja az irányadó szabályozás, melyek elvárt keresztmetszeti elrendezését a 4. melléklet rögzíti. 21. § ‐hoz Az egyéb előírásokon belül a közhasználatú területek, a gyorsvasúti vonal felszíni területeinek épülettel való megközelíthetősége és az üzemanyagtöltő állomás telepítési szempontjai kerülnek meghatározása. Ide tartozik a gyalogosforgalmi területek más célra való igénybevételének szabályozása, így vendéglátó terasz, vagy pavilon telepítésére. Cél, hogy ne lehetetlenítsék el a gyalogosforgalom számára az arra alkalmas területeket az egyébként lehetővé tett más használatok. 22. § ‐hoz A 22. §‐ban a közműüzemi létesítmények elhelyezésének feltételei a minél hatékonyabb szolgáltatás biztosítása érdekében kerültek meghatározásra. A környezet‐ és természetvédelem érdekében a teljes közművesítettség mellett a megújuló energiaforrások használatának lehetőségei is biztosítottak, melyhez hozzá tartozik még a szennyvíztisztító kisberendezések elhelyezhetőségének, valamint a csapadékvizek helyben tartásának szabályozása is. Utóbbi a vízelvezető rendszer tehermentesítését és az egyéni vízgazdálkodás megteremtését is szolgálja. A hullámtéren fekvő beépítésre szánt terület árvízmentesítése a védekezési munkálatok és vagyonvédelem szempontból egyaránt szükséges.

AZ FRSZ INDOKOLÁSA

67


23. § ‐24. §‐hoz A rendelkezések célja annak meghatározása, hogy a kerületi terveszközök készítése során a szakmailag indokolt rugalmasság keretein belül, bizonyos esetekben mi a fővárosi terveszközökben meghatározott egyes elemek alkalmazásának módja. Annak érdekében, hogy csak a fővárosi jelentőségű elemeket érintő jelentős kérdésekben kelljen előzetesen módosítani a TSZT‐t, illetve az FRSZ‐t, meghatározásra kerülnek azon elemek, melyek a KÉSZ megállapítása során a kerületi terveknek megfelelő léptékben pontosíthatóak. Záró rendelkezésekhez A 25. § a rendelet hatálybalépésének időpontjáról rendelkezik. Mivel 2015. december 31‐ig történő kerületi településrendezési eszköz módosítása esetén az újonnan jóváhagyott TSZT mellett a 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet (Trk) szerint a BVKSZ és az FSZKT is alkalmazható, a rendelet a keretövezeteket egyértelműen megfelelteti az új TSZT‐nek, melyről a 26.§ rendelkezik. A 27. § az FSZKT, a BVKSZ, továbbá a kerületi és fővárosi településrendezési eszközök összhangját biztosító rendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedik.


Tóth Attila. Zöldi Péter. Szczuka Levente. Krébesz András GIS térinformatika

Recommend Documents