TORVENYSzEKI VEGYTAN: CHEMIA

101

IV. RESZ.

TORVENYSzEKI VEGYTAN: CHEMIA. A torvenyszeki vegyi vizsgalatok feladata. A tOrvenyszeki vegytan nemcsak a mereg kimutatasaval foglalkozik, hanem tag ertelemben feloleli mindazokat a vegyi stb. viZsgalatokat, melyeket az igazsagszolgaltatas erdekeben alkalmaz, hogy a biiniigyek elbiralasanal, az artatIansag kideritesene! a bironak segitsegere lehessiink. A birosagi vegyesz tebat vizsgalataival donto bizonyitekot ad a biro kezebe, ennelfogva tehat vizsgalatai a vadlott becsiilete, szabadsaga es elete folott dontenek. Ezen termeszetenel fogva a torvenyszeki vegytan es ennek a mergek kimutatasaval foglalkozo resze a vegytannak a legnehezebb specialitasa.

A szakerl6k megvalaszbisa. Az ilyen vizsgalatokkal megbizando szakert6t nagyon meg kell valogatni, mert aki ilyen vizsgalatokban jartassaggal nem bir; aki elmeletileg ismeri ugyan a mergeknek kimutatasi modjait, de azoknak csekely mennyiseget nagyobb tomeg organikus anyagokbol pontosan levalasztani es quantitative el6allitani meg soha nem pro balta es nem gyakorolta, fel nem ismeri azokat a felteteleket, melyek egyik vagy masik meregnek a kiilOnbOz6 etelekben, italokban vagy hullareszekben valo kimutatasat a rendes analytikai eljarasok szerint lehetetIenne teszik. Szoval aki ezen a teren nem bir gyakorlati tapasztalatokkal, annak nincsen joga ilyen vizsgalafokaf vallalni.

Szakerloi tevedesek. A t8rvenyszeki vegyi vizsgalatok nem sablonszeriiek, mint a tapszereknek es ipari cikkeknek vegyi vizsgalatai. Mivel biinjelkep az elkepzelheto legkiil8nfelebb ismeretlen anyagok szerepelhetnek, a vegyesz kenytelen majdnem minden egyes esetben kiilon analytikai tervet kidolgozni, tervenek helyesseget mestersegesen keszitett hasonlo elegyeken kiprobalni, szoval kiserletezni, miel6tt a biinjelet munkaba venne, mert a biinjelen tanulni nem szabad mondja Mohr. Ennek a mennyisege ugyanis sokszor

oly keyes, hogy t8bb iranyu kiserletekre nem is futja; azert a vizsgalatnal nem szabad tapogatodzassal elforgacsolni a biinjelet, hanem el6re megejtett kiserletek alapjan hatarozott reakciokkal egyenesen az abban foglalt mergekre kell kemlelni. Ezenkiviil nagy gyakorlatot es iigyesseget, valamint gazdag tapasztalatot igenyel oly biinjelek mifelesegenek a megallapitasa is, melyb61 csak nehany makszemnyi, vagy ennel is kevesebb pomemii maradek vagy csak nehany csepp all rendelkezesiinkre. Sokszor megtortent mar, hogy a nyomozo hatosagok ilyen vizsgalatokkal oly szakert6hoz fordultak, aki erre nem volt hivatva es aki elethivatasanal fogva masiranyu vizsgalatokkal volt elfoglalva; a t8rvenyszeki, illet6leg rend6ri vizsgalatokat csak mellekfoglalkozas gyanant iizte, ki tehat a dolog termeszetenel fogva a kivant celnak nem felelhetett meg. Ennek azutan mar t6bb izben szakert6i tevedesek voltak a kovetkezmenyei. Mert az a vegytanar, gyogyszeresz, tapszeresz vagy ipari vegyesz, aki mas irany1i vizsgalatokkal van elfoglalva, nem teheti azt, hogy hebekorba el6fordulo t8rvenyszeki vizsgalatok kedveert a kemszerek kiprobalasaval, tisztitasaval es kiserletezesekkel heteket t6lts6n. A torvenyszeki szakert6 f6kelleke, hogy ke1l6 gyakorlati tapasztalatokkal birjon, hogy bizzek a tudasaban es ne legyen suggeralhato, vagyis ne engedje magat semmifele mas k8riilmenytol, k8zszajon keringo mende-mondaktol, a feljelent6 bizonyitekait61, a sertett vallomasaitol, de meg a vcidlott beismereset61 sem befolyasolni, hanem egyediil es kizarolag az 0 eszleleteinek es kiserleteinek higyjen es amit sajat szemevel nem lat, olyant ne allitson. A szakert6k kiviilr61 tortent befolyasainak nebany peldajat a kovetkez6kben k6z1om : Egy reggel t8bb tagb61 cillo csalad nem mutatkozott s a szomszedok vegiil rosszat sejtve, bet8rtek az ajtot. A szobaban az apat, az anyat es a ket felnott gyermeket - egy fiut es egy leanyt - halva taIaltcik. A faluban azonnal elterjedt az a mende-monda, hogy bizonnyal a leciny, ki gyenge elmejii volt, a so helyett pathnymerget kevert az etelbe, amit61 mind a negyen meghaltak. Ez a pletyka annyira befolycisolta a boncolast vegzo orvosokat, hogy arzen mergezest konstataltak, noha a hullaban a szenelegmergezes felreismerhetetIen klinikai tiinetei voltak jelen. Az ilyen mergezesnek kimutatasa a verben tortenik. De az orvosok vert nem kiildtek s igy kenytelenek voltak a mar egyszer boncolt es eltemetett hullakat ujra exhumaltatni, hogy verhez juthassanak. Ez alatt egy het telt elf de a verb en meg meg volt a szeneleg es igazolta a felteves helyesseget. A szakert6 szuggercilasanak erdekes peldajat lathatjuk 1910-ben egy milMs vegrendeleti per alkalmaval:

;:;

~:

1,

I

102

Miutan a felperesek .am. kir. torvenyszeki vegytani intezet velemenye alapjan panaszukkal elutasittattak es a per az alperes javara be lett sziintetve,amennyiben bebizonyitottak, hogy a vegrendelet eredeti, Magyarorszagon pedigaz intezetetol eltero ve1emenyt egyik szakertotol sem lehetett kapni, egyik megbizottjuk Wienbe vitte a vegrendeletet es ott a Magyar-Osztrak Bank egyik magas tisztviselojet valosago$ suggerati6val annyira befolyasolta, hogy az, az elebe mondott tenyeket nem csak szor61szora beirta velemenyebe, hanem fotografiai felvetelekkel is megerositette azt, hogy a vegrendelet hamis. Mid6n azonban a velemenyere a szakert6i eskiit kellett volna letennie s megtudta azt, hogy a nata jart egyen, ki magat akir. iigyeszseg megbizottjanak adta ki, szinten orokos, teMt erdekelt fel, az egesz velemenyet visszavonta es ujabb velemenyeben megint csak fotognifiai felvetelekkel az elobbinek az ellenkez6jet bizonyitotta es ugyanarra az eredmenyre jutott, mint a m. kir. vegyeszeti intezet, hogy t. i. a vegrendelet eredeti. Gyakran elofordul az autosuggestio (onsugallat) is, mely mar tobbszor sziilt alaptalan feljelentest. Az autosuggesti6 mibenletenek a magyarazata az orvos tudomany feladata. A vegyeszt csak az erdekli, hogy autosuggestio alatt a1l6 emberek nem letezo izeket erezhetnek, sot hatarozott betegsegi tiineteket vaIthatnak ki, ugy hogy meg az orvost is felre vezethetik es masokat is annyira suggeralhatnak, hogy azok is teljesen artalmatlan eteltol, itaIt61 latsz61ag sUlyosan megbetegednek. Csak egy esetet akarok felemliteni. Egy vasuti tisztviselo neje rosszul elt a ferjevel, sokat civakodtak. Egy napon azonban a ferj ket . butellia finom bort hozott az asszonynak ajandekba - ugy latszik bekitesi kiserletiil. Az asszony a borbOl ebedkozben ivott, a ferfi nem. Ez az asszonynak szeget iitott a fejeben es azt kepzeIte, hogy a ferje meg akarja mergezni. Ebed utan tehat nemsokara rosszul lett, eros gyomorgorcsoket es Mnyast kapott, napokig beteg volt es a hozza hivott orvos hatarozott mergezesi tiineteket konstatalt. Abort vegYi!eg megvizsgaltak s termeszetesen abban nem . volt semmi artalmas anyag. A kiserletezo is ivott bel61e 2 decilitert es igen jol izlett neki. A vegyesznek lehcit annyira kell biznia elemzese helyessegeben, hogy bcitorsciga legyen azt sajdt magdn is kiprobdlni. Meg a hamis onvadr61 egy pelda. Ha valaki beismeri a biincselekmeny elkoveteset, az meg nem bizonyitja azt, ' hogy 6 kovette el, vagy hogy egyaltaIan biincselekmeny forog fenn . .

103 Egy beresne, az ura halala utan a birosagnal . azt a feljelentest tette, hogy az urat a bojtar biztatasara 6 mergezte meg. A merget is a bojtar adta neki. . A hull at felbontottak es bels6 reszei vizsgalat ala keriiltek. A vegyvizsgalat, ugy mint a bonclelet negativ eredmenyii volt, s6t a boncleletbOl es kortiinetekb61 a termeszetes halal okat meg lehetett allapitani. Az asszony azonban megmaradt az allitasa mellett es e16adta, hogy a me reg, melyet a bojtartol kapott, folyekony volt s o azt kanalban vitte a bojtar lakasatol Mzaig. Erreaztan a biro az asszonnyal egy kanal vizet vitetett a kijel6lt uton, melyet azonban mire a celhoz ert, teljesen ellotyogtatott. Vallomasanak valosziniitlensegere figyelmeztetve, vegre bevallotta, hogy az egesz mergezesi esetet azert talalta ki, mert szerelmes volt a bojtarba s ez szerelmet visszautasitotta. Emiatt akarta a bojtart bajba hozni s ezert vadolta magat is. A szakerionek lehcit nem szabad azl hinnie, hogy ha feljelenies tortent, akkor okvetlen biincselekmenynek is kell fennforogni s hoi az elfogyasztotf etel-ital rosszul!etel okozott, ott minden koriilmenyek kozott merget kell talcilnia es kimutatnia kiilonosen akkor, ha onbeismeressel cillnak szembe. Hogy a torvenyszeki vizsgalatokra nem hivatott szakert6k milyen tevedeseket kovethetnek el, azt nehany pelda illusztralja : Egy patikus folyadekot kapott, melyben merget kellett keresnie. 6 a folyadekot leszarittatta, a maradekot elegette es a hamuban kereste a merget, amely azonban szerves anyag leven, termeszetesen elegett, 6 azonban ezt nem tudta. Velemenyeben pedig azt mondta: "Hidegen melegen megvizsgaltam, de abban merget nem talaltam." Ket masik patikus egeszen hamis uton lugot mutatott ki egy teaban, melybe a cseledlany konyhasot tett. Egy rend6rsegi vegyesz, -.kiilonben tanar, - forralt borban sok lugot es szodat konstatalt, noha abban csak karlsbadi s6 volt. Egy tapszervizsgalati intezetnel, sok szabad cyant mutattak ki oly palinkakban, melyekben nem cyan, hanem faszesz volt. Egy botanikus bizonyos biinjelgyokeret nadragulya gyokernek mondott, noha az Tamus-gyoker (Mjgyoker) volt. Tobbszor pedig elofordult az az eset, hogy a vegyivizsgalat j6 volt ugyan, de az abbOl alkotott velemeny volt Wbils, mert az illet6 vegyesz a mergek ellSfordulasi viszonyait nem ismerte es azoknak mergezo adagaival nem volt tisztaban. Erre vonatkozolag nehany peldat a mergek reszletes ismertetese soran fogok felhozni.

---""-

, , M ~~

105

104 A:z. orszagos bir6sagi vegyeszeti intezet. Hogy a biintetO bir6sagoknak minden koriilmenyek kozott teljesen megbizhat6 es az ilyen vizsgalatokban jarlas es tapasztalt szakkozegek aUjanak rendelkezesere, letesitette a m. kir. igazsagiigyi-ministerium az Orszagos Bir6sagi Vegyeszeti Intezetet, mely egyediil jogosult arra, hogy biiniigyekben vegyi es ehhez rokon egyeb vizsgalatokat vegezzen. Az intezet ugyanis nemesak mergezesi, hanem sok mas esetben is segitsegere lehet a vizsgaI6bir6sagoknak. Az Orszagos Bir6sagi Vegyeszeti Intezet az orszag osszes biinteto bir6sagainak rendelkezesere all. F elada ta bir6i nyomozasokban, hoI az elkovetett biiniigy kideritesere, vagy az alaptalan gyami eloszlatasara, tehat a biinosseg bebizonyitasara, vagy ·az artatlansag kideritesere vegyi vizsgalatra van sziikseg, segiteni. Az intezetet nemesak mergezesi esetben veszik igenybe, hanem a legkiilonbOzobb esetekben is ad felvilagositast. Igy gyilkossagoknal a veres rubak es eszkozok vizsgalata kepezi feladatat. Valamely esizman vagy ruhan (nadragszaron) tapadt samak vegyi vizsgalata es bizonyos hely talajanak osszehasonlitasa altaI megaIlapitja azt, hogy a gyanusitott egyen jarl-e azon a tajon vagy sem. A megloU ember testebol kiszedett 610mlovegeknek a gyanusitott lakasan lefoglalt 610mvagdalekkal val6 vegyi osszehasonlitasa felvilagositastad arr61, hogy azok egy anyagot kepeztek-e? Templomrablasokmil a gyanusitott ruhajan talalt gyertyaeseppeknek a templomban volt gyerlyak anyagaval val6 vegyi osszehasonlitasa vezethet a tettes nyomara. Frissen festett szobaban elkovetett lopas alkalmaval a gyanusitott rubajan talalt falnyomok vegyi vizsgalasa es az illeto szobafal festekevel val6 osszehasonlitasa a gyanusitott inas arlatlansagat mutatta ki. Nagyon sokszor fordlllt a bir6sag kuruzslasi iigyekben is az intezethez s ekkor minden elkepzelheto targy keriilhet vizsgalat ala, miutan koznepiink kuruzslasra a legkiilonbozobb anyagot hasznalja. Epp igy magzatelhajtasi kiserletekre is. Szakvelemenyt ad tovabba gyujtogatas es robbanasoknal; idegen vagyon rongaIasanal es okirat hamisitasi esetekben. Az Orszagos Bir6sagi Vegyeszeti Intezet 1871-ben alapult. tehat 55 ev 6ta miikodik; egyebkent a m. kir. igazsagiigyministerium fennhat6saga alatartozik. Laborat6riumi helyisege Budapesten I., Gy6z6 ueea 11. szcim alatt van es kizar6lag csakis a biintet6 bir6sagok rendelkezesere all, kik reszere a vizsgaIatokat dijmentesen vegzi. Kozigazgatasi hat6sagok az intezetet nem vehetik igenybe. Az intezet tehat esakis a· biintetc5 kir. bir6sagok megkereseseire vegez vizsgalatot. Minden megkereseshez az osszes nyo-

mozasi iratok es kiilon tenyleiras mellekelendo. A velemenyt az intezet irasban ad es ezen velemeny feliilbiralasara esakis az igazsagiigyi orvosi tanaes hivatott, amit kiilonosen bonyolult es foben jar6 iigyekben maga az intezet szokott inditvanyozni.

A biinjelek beszerzese, kezelese, hullareszek csomagolasa. A biinjelek kezelese es azok szakszerii elcsomagolasa biztositja a vegyi vizsgalat sikeret, mig a gondatlan esomagolas sokszor a viz~galatot meghiusithatja. Legelso feltetel, hogy a beszerzett biinjelek minel rovidebb ido alatt, tebat minel hamarabb keriiljenek a vegyesz kezebe. Vannak ugyanis olyan mergek, melyek gyorsan bomlanak. Igy a luggal kevert etel es kaYe, vagy mas savanyu erjedesre kepes etel. A biiniigy letargyalasanal mindig nagy jelentosege van · az alkalmazott mereg mennyisegenek. Ezt pedig esak ugy aUapithatjuk meg, ha ismerjiik az elkobzott biinjel osszes mennyiseget. Azerl nemesak annak egy resze, hanem egesz mennyisege adand6 at a vegyesznek, merl a mereg nem lehet egyenletesen eloszolva az etelben s altalaban a vegyesz esak akkor tud helyes kovetkeztetest vonni, ha maga elOtt latja a biinjel egesz mennyiseget. A nyomoz6hat6sagok rendesen befejezettnek . tekintik feladatukat, ha a biinjelet lefoglaltak es azt a szakerlonek eljuttattcik. Majd 0 megmoridja, hogy miMI all vagy mi van benne. Pedig bat a koznep altaI kiilonfele kuruzslasi eelokra haszmilt anyagok szama oly nagy, a gy6gyszer gyanant hasznalt s ujabb, meg ujabb felfedezesek altaI gyarapod6, mestersegesen eloallitott organikus (novenyi) anyagok szama oly tomerdek sok, a lefoglalt biinjelek mennyisege pedig tobbnyire oly keyes, hogy a vegyesznek ugyanesak nehez fejtorest okoz, azokb61 az igaz. sagot megaIlapitani. Szerepelhet kiilonfele arlalmas, vagy arlalmatlan novenyreszek pora, vagy tobbfele pomak akevereke, mar elhasznalt szernek a papirzaesk6 oldalahoz tapad6 keyes pora, elfogyasz tott orvossagnak vagy italnak iivegben visszamaradt egy-ket eseppje. Sok esetben teljesen arlalmatlan szerek foglaltatnak Ie s a gyanusitott meg is mondami, hogy honnan szerezte, vagy mibc51 kesziteUe azokat, vagy eloadna az orvossagok venyeit (reeeptjeit) is, ha megkerdeznek tole. Ez pedig nagyon megkonnyitene a vegyesz feladatat, merl ez ircinyitana a vizsgalatait es hamarosan meggyozodhetne arr61, hogy a gyamisitott igazat mond-e vagy sem s ut6bbi esetben is gyorsabban tudna eredmenyhez jutni. A ratermett kepzett vegyesz-szakertot a vallomasok nem tudjak befolyasolni; s ha a vadlott esetleg nem mond igazat, arra esakhamar raj on.

101

106 Ennelfogva a nyomoz6 kozegek a biinjelek lefoglalasa alkalmaval hallgassak ki a gyanusitottakat esa haz tobbi lak6it a biinjelek eredetere, keszitesi m6djara es hasznalatara is es ezt vegyek fel jelentesiikbe.. Kiilonos gondot ken forditani abiinjelek csomagolasara es eIszallitasara. . Magat61 .ertetodik, hogy a biinjeleket ugy ken csomagolni, hogy azok sertetleniil jussanak a szakerto kezebe. Amilyen egyszerii dolog ez, ' epp oly kevesse tartjak be; A bogreben, fazekban lefoglalt kav.et, v~gy levest rendesen ugy kiildik, hogy az edenyt papirral kotik Ie, ladaQa teszik es p6stara adjak.Mire az a vegyeszhezjonj rendesen mar nincs belOle az edenyben, hanem kifolyt, atitatta a csomagolo anyagot es csurog a ladab61. Mar tobbszor kapott a vegyesz ilyen modon csomagolt kavet es lugko oldatot. TIyen edenyeket tebat vagy nedves marha h6lyaggal kell lekofni,vagy a folyadekot iivegbe atonteni es azt uj (nem pedig hasznalt) parafa dug6val bedugaszolni. Sokszor megtortent, hogy a palackban lefoglalt italt ugy kiildtek, hogy a palackot nem parafa dug6val, hanem papir dugoval vagykukorica csutkaval, vagy pedig szalmaval dugaszoltakbe. Persze, hogy az Mel kifolyt, mire rendeltetesi helyere jutott. Pornemii anyagot papirlokba kell helyezni, ugy hogy abbol ki ne folyjek es a masikkal ossze ne keveredjek. Sziikseges tovabba minden bunjelt kiilon megjelolni, tobb helyen lefoglalt bunjeleket egymastol . elkiilonitve csomagolni, hogy konnyebbeh eligazodhassunk es azokat velemenyes jelentesiinkben is tigy csoportositsuk, hogy a biro is konnyebben kiismerje magat. Vervizsgalatra szant targyakat pedig eros papirba gongyolve meg kiilon faladaba ken zami. Nem szabad azokat csupaszon a postara adni, mert a postan verzo vadakat is szaIlitanak' s azokbol a bunjelek is konnyen beverezodhetnek, mint ez mar tobbszor megtortent. Ha fejszen, vagy mas eszkozre hajszal tapadt, ezt a tapadasi hely megjelolesevel Ie kell szedni es kiilon papirba tenni, mert ha rajta hagyjuk, akkor a csomagolo papir konnyen ledorzsolheti es a hajszal elvesz. Ez is megtortent mar. A hullareszek csomagolasara a m. kir. beliigyministeriumnak 1887. december 24-en78.879. IV. szam alatt kelt a, biroi rendori hullavizsgalat koriil kovetendo eljaras iranti "Utasitas" intezkedik. A hullateszeket a torvenyszeki orvosok kiilonitik el, a boncolas alkalmaval. A tobbi biinjelet a nyomozO kozeg biztositja. Kiilonos sulyt kell fektetni a megbetegedest okozott, vagy

avval gyanusitott etel-ital maradvanyok, vagy azokat tartalmazott es azok elkeszitesere szolgalt edenyek beszerzesere. Ha lehet, meg kell szerezni a beteg iiriileket es vizeletet, mert nemely mereg gyorsan iirittetik ki es foleg csak a belsarban ,konstatalhat6, vagya belcsatornaban rezervaltatik es vesek tit jan vizeIettel valasztatik , Ie. A beliiriilek es a vizelet teba.t mergezesi . esetben mindeg fontos vizsgalati targyat kepeznek. Beszerzendok 'tovabba a beteg altaI szedett orvossagokmaradvanyai es az azokhoz tartozo orvosi venyek.

A

megbe~egedes

es halal koriilmenyei.

A biinjelek beszerzesen kiviil fontos meg a megbetegedes es a haW koriilmenyeinek akinyomozasa is. Pontosail meg kell allapitani, hogy a .sertett mikor., mit yen etel vagy ital elfogyasztasa utan lett beteg j miben nyilvanult a betegseg j nem ken megelegedni avval az altalanos kijelentessel, hogy "rosszul lett", hanem ki ken nyomozni, hogy miben all ott ez a rosszullet j szediilt, elajuIt, eszmeletlen lett-e, vagy maro fajdalmat erzett-e a szajaban, \ torkaban ? , Gorcsei voltak-e gyomraban,· beleiben, hanyt-e, vagy volt-e hasmenese es az mityen volt, nem volt-e veres, szenvedett-e vegtag gorcsokben? stb. Kr6nikus (idiilt) gorcsok a hosszantarto izomgorcsok. Kronikusnak (idiilt) nevezziik a gorcsot, ha valtakozo izomkontraktiokkal es mozgasokkal (rangatozassal) van osszekohre. Meg kell anapitani, meddig tartott a betegseg, naprol-napra milyen valtozasokat eszleltek rajta es pontosan feljegyzendo, hogy mikor halt meg? Mindezek az adatok a helyszinen a beteg kornyezetenek kihallgatasa altaI szerezhetok be, amit elsosorban a csendorseg vegez. Az egyes mergek~okozta betegsegi tiineteket roviden a mergekreszletes targyalasanal fogom ismertetni.

Veres biinteUek. Ezeknel a gyanusitott ruhazatanak, a lefoglalt biinjeleknek (balta, kes, tor, lofegyver, dorong, stb.) es egyeb targyaknak (kocsireszek, padlodeszkak, ajt6- es falreszek) verrel valo vizsgalata valik sziiksegesse. Averfoltok, kiilonosen ha frissek tobbnyire szabad szemmel, egyszerii eszlelesre is felismerhetok j s.okszor elOfordult azonban, hogy rozsda es pirosfestek foltokat, sot egy esetben a kulimaszfoltot verfoltnak minositettek. TIyen esetben biztosfelvilagositast csak is a spekrosmikroskopi vizsgalat adhat. Ha friss vert a gorcso alatt neziink, abban nagyszamu . szi nes 'versejtet es eze1c kozott elvetve itt-ott, egy-egy feherversejtet latunk. Ezek .a versejtek nehany ezredmiIlimeternyi nagyok cs

:, ,~,-~",,,,, \,.~,~, •. < ~,;~ ~ .,\, ,, ..;,\;;~

108 csakis 600-800-szoros nagyitasnru lathat6k. A feher versejtek minden elo Umynel egyfonna gomboket kepeznek. A szines versejtek azonban kiilonboz6k. Igy az eml6sallatok vere korong alaku, a kozepen kisse behorpadt szines versejteket tartalmaz. Szaradt verfoltokon vizsgalattal csak azt konstataIhatjuk (felteve, hogy azokban a szines versejtek meg megvannak es nem olvadtak ossze egynemii kagyl6s tomegge), hogy aver emlos, vagy nem eml6s allatt61 (madar, hal, hiillo) sz6.rmazott-e? Hogy ember-, vagy allat- es milyen allatnak a vere; azt csakis sero,; diagnostikai vervizsgalattal lehet megmondani. A ser6diagnostikai vervizsgalatokat a budapesti m. kir. Pazmany Peter tudomanyegyetem bakteriol6giai intezete (Budapest, IX. Rakos u. 7-9.) vegzi j de csak akkor, ha el6zoleg az orsz. bir6sagi vegyeszeti intezet a foltnak .vertol val6eredetet megallapitotta. Azert, ha valamely bunjelen Ievo verfoltoknak ember- vagy allat veretol val6 eredetet kell megallapitani, a biinjelek eloszor mindig az orszagos bir6sagi vegyeszeti intezethez kiildendc5k, mely intezet sziikseg eseten maga teszi at a bakter6logiai intezethez. Hogy a vadlott ruhain talaIt ver azonos-e a sertett ruhain leva verrel, azt eldonteni nem lehet. Epp igy nem lehet a verfoIt keletkezesi idejet sem megallapitani. Magzathajt6 szerek. A magzathajtas tobbnyire es eredmenyesen eromiivi titon tortenik azaltal, hogy valamely hegyes targgyal (ors6val, kototiiyel, kathederrel) benytilnak a hiivelyen at a mehbe es megszlirjak a magzatburkot. Ily esetben az illeto eszkozon vervizsgalat vaIik sziiksegesse. Ezenkiviil a terhes not meg is masszirozzak, a hascit gyomoszolik, mely esetben vizsgalni val6 biinjel nem all a szakerto rendelkezesere. Az eramiivi beavatkozason kiviil meg a legkiilonboz6bb belsa szereket alkalmazzak. Azonban a legtobb esetben hatas nelkiil. Az als6bb neposztruy a legkiilonfeIebb anyagoknak es keverekeknek tulajdonit magzathajt6 hatast. Hasznaltak erre a celra: vizben aztatott loport; kamforosszeszben
109 iirom-teat, harsfavirag, utifii, pecsetviasz es zsiradek fozetet, egerfarku cziczk6r6, szegfiivirag, valeri anna es szegfiiszeg fozetet;· oleanderlevelek fozetet, anyarozst, 6lomfeheref stb. Ezen szerek nagyobb resze artalmatlan, semIni hatast nem ideznek elo es tobbnyire eromiivi beavatkozas mellett alkalmaztatnak. A felsorolt szerek koziil kival6 magzathajt6 hireben a kovetkezok allanak, melyekkel esetl~g hatast is lehet elerni. 1. Az anyarozs. Ez a gabonafeleken, kiilonosen a rozson tenyeszo peneszgomba meddo telepe, mely a viragzas idejeben a rozsvirag peteszekere tapad es ott fejlodik. A koznep j61 ismeri. Az anyarozs mehkontrakti6kat idez elo es nagyobb adagban vet'elest okoz es tobbnyire a terhes no halalat is okozza. Helyesen alkalmazva azonban aldasos hatasu gy6gyszer, s ezert a hivatalos gy6gyszer konyvben is fel van veve. 4-6 gr.-nyi mennyiseg mar stilyos mergezest okozhat. Hazi allataink anyarozsetetesre elvetelnek es a tyukok hejnelkiili tojasokat tojnak. Hasonl6 hatasu az anyarozs kivonata. 2. A Sabinat k6znepiink nem ismeri es helyette a Thujaag hegyeit hasznruja, mellyel azonban hatast nem er el. 3. A scifrannak regi magzathajt6 hire van, de hatasa bizonytalan. Igen nagy adagokban a menstruati6t es ritka esetben abortust idez elo. 4. Az oleander leveleinek fozetet tobbszor hasznaltak. Ez eros szivmerget tartalmaz es az anya rendszerint belehal, anelkiil, hogy elvetelne. 5. A petr6leum allit6lag hatasos szer, de kozelebbi adatok nem ismeretesek. 6. A chinin-keszitmenyeket lazcsillapit6szereknek ismerjiik smint ilyent I h--~-ll h gr.-nyi napi adagban vessziik be, de terhes noknel mar 0'15-0'5 gr.-nyi mennyiseg vajudasokat tamaszthat es abortust idezhet elo, tigy hogy malaria beteg terhesnoknel (Keletindiaban es China ban tett esz~eletek szerint) chinint lazcsillapit6ul hasznaIni nem szabad. Ujabb idoben a chinin nalunk ismetelten szerepelt magzathajt6 szeriil s egyes szakertok nagyobb chinin-adagot az osszes aborti6szerek k6ziil a legmegbizhat6bbnak tartjak, melyekkel mesterseges korasziiles elerheto. 7. Az olomfeheret is hasznruta egy izben az egyik baba, de akkor is akut olommergezesben halt meg az anya elveteies nelkiil. 8. A foszfomak magzathajt6 szeriil val6 hasznalata nalunk nem igen terjedt el. Kiilfoldon jobban el van terjedve, de igen sokszor az anya is aldozatul esik. A haboru elotH idoben koznepiink konnyen jutott foszforhoz, a kenesgyufak reven, de ezek az ut6bbi idoben nincsenek

110

forgalomban. Egy-egy .regi kenes-gyufafej 1 mg. foszforl tartalmazott. .... . . . Az ut6bbi ilyen: eset 1913-ban tortent. Mosonszolnokon egy karlyavetono, egy . 16 eves leanynak, kinek havibaja elmaradt. kcirtyab61 kivetette, hogy aIdott allapotban van es a. leany keres ere, hogy magzatat hajtsa el, tobb izben "kenes viLet" , azaz gyufaazalekot itatott vele 3-4. izben. Augusztus 19-en 'a kenes viz olyan siirii volt, hogy a leany Mnyt tole es 20-cin olyan beteg volt,' hogy agyba fekiidt; 22-en. nagyon rosszul volt, belseje egett es 24-en hajnali 3 6rakor meghalt. A boncolasnal kideriilt, hogy a leany nem is volt teherben. Ut6bbi evekben tobbszor elofordult, hogy a babak magzatelhajtcis celjara sublimat-oldat befecskendezest alkalmaztak, de ez mit].dannyiszor a terhes no halalaval vegz6dott. Altalaban veve a chininen kiviil egyetlen szerl sem ismeriinkl mely kulonlegesen egyediil a mehbe hatna es pozitiv esetekben a veteles csak rendesen a szer altaI okozott kozonseges mergezesnek a reszlet-tiinete. Ezen mergezes kovetkezteben pe. . dig a legtobb. esetben az anya is elpusztul. Magzathajtcisi esetek koziil nehcinyat a kovetkezokben kozlok: 1. Egy Mba a magzathajtast akkepen iizte, hogy a terhes nokkel palink~ba keverl plajbaszport (szensavas 6lmot, 6lomfeheret) vetetett be, melytol egy asszony, ki az utasitast nem tartotta be pontosan, hanem a mondott adagnal, tobbet haszncilt, ~b~ . 2. Egy terhes no szeretojetol kapott magzathajt6 szer bevetele utan 1/2 6ra mulva meghalt. . Az elhalt lakasan talaIt szer, melybOl halala elott ivott, oleanderlevel foztenek bizonyult. 3. Egy baba a terhes lannyal pirosra festett es cukorral edesitett mentholos szeszt, tehat teljesen artalmatlan szerl itatott meg, de ugyanekkor ke7;zel a mehebe is felnyult, tehat eromiivi beavatkozast alkalmazott, tnelynek kovetkezteben a leany elvetelt es mehiiri fertozest kapott, mely tovabb terjedt es a leany gennyeshashartya gyulladasban meghalt.

Kuruzs16-szerek. Kuruzslasra, vagyis a betegek gy6gyitasara az arra nem hivatott egyenek a .legkiilonbozobb szereket hasznaljak Azonban a mult szazadban es e szazad elejen meg nagy szerepet jatszott csodadoktorok lassankint kivesznek es az ut6bbi evekben a kuruzslo-szerek szama mar mindinkabb csokken. Hasznaltak erre a celra vizben felaztatott nyUl iiriileket, verrel kevert vorosborl, liszt koze keverl kenp0rl, tovabba a gy6gyszertarban beszerzett legkiilonbozobb orvossagokat, melyek azonban reszint keresztes, tehat eroshatasu szereket tartalmaztak.

hI A rheuma gy6gyitasara a koznep palinkaba aztatott belladonna (maszlagos nadragulya) gyokerethaszhal. Egy kuruzsl6 veszettseg ellen porokat keszitett, porratort szarazkenyerbOl es korisfa-keregbOl, mely koze korisbogar porl kevert. Legveszedelmesebbek azonban azok a kuruzslasok, melyeket higanyfiistolessel es higanykenessel kovetnek el, mely gy6gym6dokat meg a kozelmultban is a syphilis es egyeb betegsegek gy6gyitasara eleg gyakran hasznaltak. Vegiil megemlitem, hogy koznepiink erotikumnak a korisbogarat hasznalja.

A mereg fogalma es hatasanak m6djai. A mereg fogalmaval nemcsak a torvenyszeki orvosnak, hanem a vegyesznek, de meg a nyomoz6 kozegnek is tisztaban kell lennie, merl ha nem ismerjiik a mergeket es hatasuknak koriilmenyeit, mind a nyomozas, mind a vizsgalat teves iranyti lehet. Lassuk tehat mindenek elott, hogy mit erliink mereg alatt. Mereg olyan anyag, mely kis mennyisegben az elo szervezettel erintKezesbe jutva, az egeszet megrontja vagy pedig halalt okoz. Koriilbeliil ezt erljiik mereg alatt a koznapi felfogas szerint is. Ez a meghatarozas azonban nem helyes, mert ebbol eloszor a mennyisegnek es aszervezettel val6 erintkezesi m6dnak kozelebbi meghatarozasa hianyzik. Az a kifejezes "kis mennyiseg", igen relativ fogalom. Vannak mergek,melyekbol mar nehany centigramm halaIt okoz. Igy a strychninbOl 3 centigramm hanytat6 bork6bol 6 centigramm mar haWt okoz. A carb6lsavb61 8 gramm, a rezgalicb61 es lugkobOl 10 gramm . • Azt a mennyiseget, rnely elegseges az elet kioltasara, haWos adagnak nevezziik. Latjuk, hogy ez a kifejezes "kis mennyiseg" nem minden meregre ervenyes. Merl az a kis mennyiseg, mely az egyik meregbol mar haWt okoz, a masik meregb61 meg az egeszseget sem tamadja meg, sot talan meg gy6gyszeriil is szolgal. Szamos merget ugyanis a gy6gyaszatban, mint orvossagot hasznalnak s ez a gy6gyitasra haszmilt mennyiseg (a gy6gyadag), nem tekintheto meregnek. Gy6gyadagnal nagyobb adagot, mely mar hatarozott mergezesi tiineteket, megbetegedest· okoz, de haWt nem idez elo: mergezoadagnak nevezziik. A gy6gyadagmil meg kisebb mennyiseg pedig teljesen hatastalan, s ha a mennyiseget meg inkabb csokkentjiik, eljutottunk olyan csekely mennyiseghez, melyben a mereg, mint rendes al-

113

112

katresz, elkeriilhetetlen szennyezodes elelmi es elvezeti cikkeinkben hasznalati .hirgyainkban stb.-ben anelkiil, hogy annak jelenIHet kifogasolhatn6k. Igy pI. elofordult az az eset, hogy egy cukraszdab61 tobb siitemeny eifogyasztasa utan tobb egyen megbetegedett. Absolut mereg nine&en. Vagyis olyan anyagot, mely minden mennyisegben es koriilmenyek kozott meregkent hatna, nem ismeriink. Epen igy azt is allitjuk, hogy absolut artalmatlananyag sincsen. Vegyiik csak a konyhas6t, ezt a nelkiilozhetetlen fiiszerl, mel yet He Ie ink ben mindennap elveziink. A konyhas6r6I a koznep is tudja, hogy kanalnyi mennyisegben tiidoverzes csillapitasara lehet hasznaIni. 1/4 kilogrammnyi mennyisegben beveve azonban mar suIyos mergezesi tiineteket idez elc5, 1/2 kilogrammnyi pedig haWt okoz. Ha mar most 1/2 kil6 konyhaso egy felnc5tt emberl megolhet, akkor egy csecsemo mar oIy keyes konyhas6t61 is meghalhat, amennyit naponta elfo,gyasztunk es amelyet nalunk egyaltalan nem Iehet merges adagnak tekinteni. A mereg hatasa a szervezettel vaI6 erintkezes m6djat6I is fiigg. Eszerint a szervezet kiiIonbozo m6don veheti fel a merget u. m.: 1. az emesztc5csatorna utjan, vagy a szajon at etel-italban, vagy a vegbelen at allovetben; 2. a nc5i hiivelyen at befecskendezes aIakjaban; 3. a bor ala fecskendezett injekci6 alakjaban; 4. a bc5rbe dorzsolve kenc5cs aIakjaban; 5. beIeIegzes altaI a tiidon tit. Vannak anyagok, meIyek egyik mod szennt alkalmazva: mergesek, mig mas m6don a szervezetbe jutva: cirtaimatlanok. Ez igen fontos koriilmeny, merl ettc51 fiigg, hogy az illeto • anyagot meregnek kell-e tekinteniink, vagy sem. Tudjuk a kigy6meregrc5l, hogy azok a gyomorba vitetve artalmatlanok es csak a verpalyaba jutva hatnak mergezc5Ieg. De ismeriink mas mergeket is, melyek mint asvanyi mergek, teIjes oIdhatatlansaguknaI fogva a gyomron at hatastalanok, mig mas m6don az eIc5 szervezettel erintkezve, mergezoleg hatnak. Igy a fem-higanyt makacs szekrekedesnel olykor 1/2 ki16grammnyi mennyisegben alkalmazzak belsc5Ieg anelkiiI, hogy az kisebbfoku nyalfolyason kiviil egyeb mergezesi tiineteket elc5-. idezne. A czinober a tapcsatornaban teIjesen oldhatatlan s azt vaItozatlanul eIhagyja. A fem-higanyr61 es a czinoberrc51 tebat azt kell allittanunk, hogy azok belsc5leg alkalmazva nem mergek. A mergeket kiiIonbozc5 szempontb61 lehet csoportositani. Hatasuk szerint. vannak: mar6mergek, vermergek es idegmergek.

Vegyi alkatukra nezve: anorganikus (asvanyi) es organikus (novenyi) mergek. Ezek ismH tobb szempontb61 csoportosithat6k u. m.: L Gaznemii mergek. II. IlI6 mergek. III. A vizes kivonatban keresendc5 mergek. Savak cs lugdk. IV. Femes mergek. V. Novenyi mergek.

Merges gazak. Szensav. A szendioxid vagyis a szensav aranylag artalmatlan gaz. Ez a gaz a levegc5nek rendes alkatresze es a leIegzesnel a Wdc5nkben is kepzc5dik, honnan kileheljiik. EzenkiviiI a must eije, desenel, organikus anyagok rothadasanal, bomlasanal keletkezik, ennelfogva borpincekben, szennygodrokben, temetok sir bolt jain, regi kutakban es tarnakban gyiil ossze. SzinteIen szagtaIan gaz es 1/2-szer nehezebb mint a Ievegc5, minelfogva mindig az iIletc5 ter aIjan foglal helyet, honnan a levegc5t es azzal a legzesre sziikseges oxigent kiszoritja ugy, hogy az ilyen pincebe vagy kutba, godorbe leszaIl6 emberek elkabulva osszeesnek es nehany masodperc alatt meghalnak. EzEb esetben elsosorban fulladas okozza a halalt es csak masodsorban johet tekintetbe a szensav mergezc5 hatasa, melyet foleg akkor eszleliink, ha sziik, szellozetIen szobaban sokan tarl6zkodnak es abban a szensav tartalom feIszaporodik. IIyenkor az arc kivorosodik, mely es gyors a legzes, gyenge fc5fajas mutatkozik, mely Wnetek azonban friss levegc5n azonnal megsziinnek.

Szengaz. A szengaz szenmonoxid (szeneIeg) veszedelmes vermereg, mely mar kis mennyisegben is mergezc5Ieg hat, mert a verfestvenyevel chemiai vegyiiletet kepez, meIy azt oxigen felvHelre alkalmatlanna teszi. A szengaz szintelen es szagtalan gaz, mely vaIamiveI konynyebb mint a levego es mindig kepzodik, ha szen vagy szenenyt tarlalmaz6, tebat organikus anyag korlatolt levego hozzajaruIasaval eleg. Szeneleg tebat kepzc5dik: szen, fa, turfa, kukoricacsutka, szalma, tragya, postt6 es minden szerves anyag egesenel, epp ugy a fiistolgc5 petr6leum lampaban, a vastag porreteggel fedett erosen izz6 vaskalyha feliileten es a faszen vasal6ban. Teves tebat a koznepnek az az aItalanos elterjedt hite, hogy szengazmergezes csakis ott allhat elc5, hoI szennel fiitenek. De meg tanult embereknel is talaIkozni ezen tevhittei. Igy egy alkalommal a torvenyszeki orvosok ambar a huIlan a $zeneIeg mer-

114

t" f

Ii ,)

gezes jellegzo kliriikai tiinetei meg voltak, ezt a mergezest lehetetlennek es kizarlnak tartottak, azert mert az illeto helyisegben faval fiitottek. Egy esetben ugyanazert egy tiszti orvos zarta ki a szenelegmergezes lehetc5seget. Ezen eset a kovetkezc5 volt: 1917. mareius 16-an d.u. 5-6 ora- kozott egy anya afiiszeresboltban szines eukorkakat vett gyermekei"reszere, kik a sargaszinii eukorkakat megnyaltak es azokat keseriinek talaItak. Az anya is megkostolta azokat es az edeskes iz mellett kesernyes-sos izt erzett, miert a eukorkakat ~ldobta. Aznap este makos meteltet ettek es azutan lefekiidtek. Ejfel tajban a gyermekek rosszul lettek; szemhejuk fennakadt vegtagjaikat es'derekukat goresos bantalmak kinoztak. Kesobb az anya is rosszul lett; fc5fajas, fejzugas, szediiles fogta el es rovid idc5 mulva valamennyien eszmeletlenek lettek. Reggel a szomszedok orvost hivattak a beteghez, ki ricinust adott be nekik, mire banytak es meggy6gyultak. A tiszti orvos etelmergezest allapitott meg es a szengazmergezest esupan esak azon az alapon zarta ki,mert aznap esak faval fiitottek. A lefoglalt eukorkak teljesen artalmatlan festeket tartalmaztak, kesernyes-s6s iziik nem volt es a makos teszta maradek nem tartalmazott artalmas anyagot, Az eset azonban ketsegtelen szenelegmergezes volt. Egy konyh8.ban vacsorat fc5ztek es faval tiizeltek. Vaesora utan a szakaesne a tiizhelybc51 az el nem egett, de meg parazslo fadarabokat kiszedte es vizzel leloesolta, aztitan eltavozott. A konyha melletti kis szobaban, melynek ajtaja nyitva allott, egy idc5sebb asszony aludt, ki mas nap reggelre szenelegmergezesben meghalt. Ezen peldakb61 latjuk tebat, hogy fab61 es mas eghetc5 anyagb61 is fejlc5dik szeneleg. A szeneleg az emberi eletnek legalattomosabb, legveszedelmesebb ellensege, mely kiilonosen a fiitesi idc5szakban leselkedik eletiinkre. Szeneleg fertc5ztetheti szobaink levegc5jet, ha a kalyha kiirtc5je kOTommal bedugul, vagy ha a kiirtc5 szelepet a meleg megtartasa eeljab61 szandekosan bezarjak, vagy ha az veletleniil leesukodik, vagy ha ugyanezen eelb61 a kalyhaesovet ronggyal betomik; ha a kalyha vagy takarektiizhely fiistol, vagy azokon repedesek vannak; ha azajtot fiites kozben tarva hagyjak j ha a tiizhely fedc5lapjar61 a vasgyiirliket vilagitas eeljab61 leveszik, - ha a sajat lakasukban, vagy a vele szomszedos helyisegben a padl6, vagy mennyezet gerendai meggytiladnak, midc5n azok eszrevetleniil parazsolnak. Szeneleg mergezes fiitetlen szobaban is tortenhet, midon a szeneleg a szomszed vagy tavolabbi helyiseg tiizhelyebc51 odaszivarog.

115

Igy torte nt, hogy egy oreg hazaspart a lakasukon halva talaltak. Az 5 Iepes hosszu es 4 es fel Iepes szeles szobaban bubos keniehee volt, melyet kiviiltc51 fUtOuek es a kemeneen hasadek nem volt. A vegyvizsgalat a verben szeneleget konstatalt, mely esakls a bubos kemeneen at szivaroghatott a szobaba. 1917. hben ~gy gyari munkas a gyar etkezc5 szobijaban a fiitetlen vaskalyha melletti loean aludt es reggelre szeneleg mergezesben meghalt. A kalyha fiitc5esove az elc5szoban keresztiil a szomszedsagban levc5 porkolc5 helyiseg kemeneejenek kemenyebe torkolt es innen htizodott be a vaskalyhan keresztiil az etkezc5be. 1918. evben egy 6ngyarban az egyik munkas az olomzsakok kozott foglalatoskodott es hirtelen meghalt; a halalt szengaz okozta. A raktarban kalyha nem volt, a szeneleg a tavolabbi helyisegben levc5 olvaszt6 kemeneeben fejlc5dott es onnan huz6dott a raktarhelyisegbe. De nem sziikseges, hogy az illetc5 helyiseg telitve legyen szeneleggel, hanem kiser\etek bizonyitjak, hogy 0'1 % szenelegtartalom is mergezc5leg hat. 'iEnnelfogva ;.halalesetek nemesak zart ajt6 es ablak mellett fordulhatnak elo, hanem olyan szobaban is tortentek, hoI az ajto nem zart j6l, vagy azt tobbszor nyitogattak, az abIak feIig, vagy egeszen nyitva vagy betorve volt, ugy hbgy folyton aramolhatott be friss levegc5. Gyakran tapasztaljuk azt, hogy ugyanazon helyisegben tart6zkodott tobb egyen koziil, kik tebat ugyanazt a merges Ievegc5t szivtak be, az egyik meghalt, mig a masik esupan tobbe kevesbe elkabult, vagy egyaltalan nem tortent semmi baja. Vegiil meg megemlitendc5, hogy a fekete lop or, vaIamint a fiistneIkiiIi lc5por egesenel szinten szengaz fejIodik. A fekete puskaporral eszkozolt robbanasoknal fejIodo gazokban 4-10% szengaz van. A lc5gyapot es a fiistneIkiili egyeb puskaporok robbanasanal fejlc5dc5 -egesi termekek 30°1o-a szengazt tartalmaznak. Szeneleges Ievegc5ben tart6zkod6k fofajast, a halantekokban liiktetest ereznek, melyet azonban miveI tobbnyire ejjeI tortenik a baj, rendesen elalusszak j majd kabultsag,' eszmeletlenseg all be es a mely aIom eszrevetleniil megy at a halalba. Tobbszor elc5forduIt, hogy eszmeletIen allapotban banynak a banyadekbt azonban nen1 tudjak kikopni, eZ a gegebe es a horgc5be jut es fulladast idez elo. Volt mar olyan eset is, amikor a fulladas elc5bb kovetkezett be, meg mielc5tt a szengaz mergezc5 hatasat teljesen klfejthette volna. Szenelegmergezesi haW utan a hullan igen jelIegzetes eIenk piros szinii hulla foltok mutatkoznak es a beIso szervek klinikai elvaltozasa is oly jellegzetes, hogy abboI a IegtObb esetben a szengazmergezest ketsegteleniil meg lehet allapitani.

117

116

VUagit6-gaz. Vilagit6-gaz altali mergezesek tigy szarmaznak, hogy a gazesapokat nyitva felejtik, vagy ha a foldben, falban elhelyezett gazvezeto eso megreped es ez altaI a talajon keresztiil, a pad16n at, vagy a falon at sziirodik be a gaz a szobaba. A foldon at val6 megsziires folytan a gaz teljesen elveszti jellegzetes szagat, tigy hogy azt a szobaban erezni nem lehel. Vilagito-gaz altali mergezesek gyakran fordulnak elc5.

Vizgaz. Az elc5bbinel meg sokkal veszedelmesebb az u. n. vizgaz, melyet fiitesre hasznalunk es melyet ugy allitanak elc5, hogy 'izzo kenen vizgozt vezetnek keresztiil. Ez a gaz hidrogen es keyes szensav, valamint keyes oxigen mellett 41% szeneleget tarlalmaz es teljesen szagtalan, azerl ott, ahol ezt hasznaljak, egy szerfolott biizos gazzal keverik, hogy esetleges kiomleseket eszre lehessen venni. Nalunk ezt a gazt nem igen hasznaljak es ilyen mergezessel meg eddig, aligha talalkoztak. Ugyszinten generatorgazzal sem, mely fc5leg gyarakban leI alkalmazast, melyet fol<'>s mennyisegii izz6szenen torteno levegc5 atvezetese altaI allitanak elc5 es 34% szengazt tarlalmaz. Kenhydrogen. Kenhydrogen, vagy hydrogensulfid athat6, zaptojas szagti, szintelen gaz' es ken tartalmu szerves anyagok (feherjenemiiek) rotbadasanal kepzc5dik, vagy ha szalma gipszes vizben rothad. Elofordul esatornakban, poeegodrokben es fc5leg eserzc5godrokben (13%), kepzc5dik tovabba vilagit6gaz gyartasanal, enyvkemenyitc5 gyarakban, bOr- es esontraktarakban. Rendkiviil merges es nehany % mellett az ember hirtelen osszerogyik es sokszor azonnal meghal. Rendesen ez okozza bc5rgyarakban az aztat6 godrok kitisztitasanal elc5fordul6 szerenesetlensegekel. Keksav. A keksav (eyanhydrogen) tulajdonkepen szintelen szur6s szagti folyadek, de mar kozonseges hOnel elparolog es ujabban poloska irtasra hasznaljak.Ez az irtasi mod egy alkalommal 2 ember halalat okozta. IDo-mergek. Ezeket a hullareszek vizes desztillatumaban konstatalja a vegyesz. Szenkeneg. A viznel nehezebb, szintelen, olykor kisse sargas, eros-

fenytoresii, athato retegszagu folyadek; kozonseges hOnel er6sen parolog. 46 CO-nal forr. Az iparban kauesukgyartasnal, a gazdasagban phylloxerairtasara, a haztartasban poloska irtasra hasznaljak. Nagyon gyulekony, gc5zben levegc5vel robbano kevereket kepez (gyufaszal-parazstol) es gc5ze nagyon merges. Okozott is mar egy esetben tiizet, ket esetben halall. Mirban-olaj. Mirban-olaj (Nitro benzol) sarga szinii, kesenl mandulaszagu, olajnemii folyadek; a viznel nehezebb 205 CO-nal forr, a parfiimeriaban hasznaljak (mandula-szappan) es regebben baraekmagvas palinka keszitesre hasznaltak. Halalt okozott azaltal, hogy palinka helyett megittak; 20 esepp megolhet egy embert. Az arc sziirkeskek lesz, a jaras ingadozo, kettc5slatas, Mnyas, fejfajas~ szediiles, eszmeletlenseg es haW kovetkezhetik be. 1-2 ora alatt.

Eczetaether. Kellemes szagu, konnyen mozgo folyadek, a viznel konnyebb. 74 CO-nal forr, a likc5r gyartasnal hasznaljak (ananaszzamat). Palinka helyett megittak. Aether. Szintelen, a viznel konnyebb, konnyen mozg6 folyadek, sajatszerii athato szaggal, a viznel konnyebb, a levegc5n hamarparolog, 36 CO-nal forr. Irorszagban palinka helyett isszak. Nalunk esak operalasnal, narkozisra hasznaljak. A Hoffmann-eseppek alkatresze (1. r. aether, 2. r. borszesz). Egy gyermek megitta es meghalt tc5le. Chloroform. A viznel 1 es l/2-szer nehezebb, szintelen, atlaszo, sajatszerii szagti folyadek 62 CO-nal forr, narkozisra hasznaljak. Oroszhadifoglyok palinka helyett ittak. Formalin. 35%-os vizes oldatat "Formalin" (Formaldehyd) neven a gyogyszertarakban tarljak. Szuros szagu szintelen folyadek 1-2 %_os higitasban ferlc5tlenitesre hasznaljak. TevedesbOl tobbszor mergezest okozott a formalin, merl keserii-viz helyett ittak meg. Benzin. A nyers petroleum. egyik illo desztillalasi term eke. F orrpontja 55-75 CO-kozott. A Mztarlasban folttisztitasra hasznaljak~ Kis gyermek megitta es meghalt. HaborU alatt asvany-olajjal keverlek es ezt petroleumpot-

118

119

16kent ,adtak eL Tobb izben robbamist okozott, mert a leve1tc5n erosen parolog es g6ze igen gyulekony.

Borszesz. Borszesz (Aethylalkohol) a must erjedesenel keletkezik, gyarilag burgonyab6lkukoricab6l stb., kemenyita tartalmti termenybOl allitjak ela. Sor 4-6%, bor 8-15%, palinka 20-30%, rum 40-50%, cognac 50-600 / 0 alkoholt tartalmaz. Halalos adag kb. 200 gr. ' absolut alkohol. 1/2-"/4 I. rum rovid ida alatt eUogyasztva meg az italos ~mbert is megolheti. A haW 6--40 6ra alatt all hat be. Akut alkohol-mergezes csak teljes lereszegedes mellet tortenik. Gyermekek igen fogekonyak, mar 1/z dl. paIink
Faszesz. A faszeszt (Methylalkohol) a fa szaraz destillati6janaI a fakatrany mellett nyert faecetbal vaIasztjak Ie. Szintelen folyadek szaga kisse elter a borszesZet61. Fajstilya es forr-pontja valamivel konnyebb mint a borszesze. Mergezo hatcisa sokka! nagyobb es halalos adagja kisebb. Nemcsak . a reszegsegi tiinetek maradnak el, han em rosszulIet ' is csak 6rak mulva vagy masnap jelentkezik. Nem volt megad6ztatva, azert a draga borszesz ,helyett a szeszes italok (rum, palinka) keszitesere haszmiItak. Szamos mergezest okozott, 1909-ben tomeges mergezesek voltak, l00-nal fobben haltak mzg. . 1910-1914-ig csak 3 eset forduIt el6 1915-ben a maramarosszigeti allomason 2 gazdatIan hord6t (velt alkohoItartalommal) arvereztek el. Ezekben azonban faszesz volt. Nagykereskedo meg vette es tovabb eladta. Az ebbOl keszitett italokt61 68 ember haIt meg. Mergezo adagja sokkal kisebb, mint a borszesze, - mely ut6bbi csak teljes lereszegedes mellett okoz ' halalt. A faszesz aldozatok tobbnyire csak keveset 1-3 dl. palinkat ittak es vagy teljesen j6zanok vagy csak kisse ittasok voltak, rogton nem is ereztek semmit, hanem csak 6rak mulva panaszkodtak f6fajasr61, emelygesrol, szediilesrol kiilonosen pedig heves gyomor es bel fajdalmakr61, majd latasi zavarok, sot teljes vaksag Iepett fel, valamennyien hanytak es tobbe - kevesbbe eszmeletlenek voItak. . Kiilonosen jelletnzok a l
siirii szitan at neznenek i az embereket szen feketenek latjak, a legkozelebbi rokonokat nem ismerik meg es vilagos nappal kerik a kornyezetiiket, hogy gyujtsanak lamp
120

121

megis megtorlent mar, hogy teljes beszamitas ala eso, ep erzekii egyenek a foszforos etelt megettek, daozara annak, hogy a szagot ereztek. Vegyi vizsgalattal a foszformergezest csak akkor lehet konstatalni, ha a halal rovid ida, nehany 6ra alatt, vagy legfeljebb masnapra bekovetkezett. Ekkor ugyanis a hulla-reszeknek elsotetitett szobaban eszkozolt desztilla!asa alkalmaval a foszforliingot eszleljiik. Ilyen gyors lefolyasti esetekben azonban a hull an kiilonos elvaltozasok meg nem fejlOdtek ki es a P.-mer~ezes a boncolasnal meg nem ismerheto feI. A foszfor mergezes fennforgasat tebat min dig csak egy m6don ti. i. vagy vegyi, vagy orvosi uton lehet megallapitani, de kettovel egyiitt csak a legritkabb esetben. A foszfor halalos adagja: 0'1-0'2 g. s igy a regi foszforos gyufakb61 100-200 szalnak az azaleka. A halal azonban a foszfor bevetele utan tobbnyire 5-9 nap mulva kovetkezik be es ekkor a vegyi vizsgalat negativ, hanem a hullan ieljesen kifejlodott a foszformergezes klinikai terkepe nagyfoku sargasag, a gyomorban csokolade szinii tartalom, a maj megnagyobbodasa es sarga szine, valamint a szivnek zsir~s elfajulasa.

Cyanvegyiiletek. Ezek koziil legismertebb a cyankalium, amely rendesen ujjnyi vastagsagti rudak alakjaban jon forgalomba es amelyet kiilonosen a fotografia es galvanoplasztikai iparban hasznalnak. A cyansavaskcilium nem mereg. Ezenkiviil az iparban eziistozes es aranyozasra az eziisl cyianidol (cyan eziistot) es az arany cyanidol hasznaljak. Ezek mar mergesek. Igy egy alkalommal a miihelyben hal va taWt lakatos-mester gyomraban halvany r6zsaszinii pepet talaltak, mely cyaneziist elegyebol allott. tehat valamely eziistozo paszta lehetett. Ailtiszeptikumnak, sebek kezeIe sere es orvosi miiszerek tisztitasara a higanycyanidot es higanyoxidcyanidot hasznaljak, ez ut6bbit lilaszinre festett, 1 es 2 gr.-os pasztillakban hozzak forgalomba. A cyanmergek bevetele utan nagyobb adagban az ember majdnem rogton tobbnyire hangos sikoltassal, mintegy vil1amstijtottan osszesik, gorcsosen lelegzik, az allkapcsok osszeszorulnak, a szeijab61 veres nyal folyik es 2-5 perc alatt beall a hala!. Kisebb, de meg mindig halalos adag bevetele utan a mergezes lefolyasa nehany 6raig is elhuz6dhatik. Ezen esetek gyakoribbak es ekkor a megbetege
Savak. Megkiilonboztetiink anorganikus, vagyis asvanyi es organikus, vagyis novenyi savakat. Az cisvcinyi savak koziil kozkezen forog es reszint a haztartasban, reszint aziparban alkalmazast nyer a sosav, a kensav es a saletromsav. Mind a harom savat tigy tomeny, mint higitott allapotban a gy6gyszertarakban is tartjak. A tomeny savak t-tel vannak jelolve; a higitott savak nem es ezek lO%-osok. Orozva torteno mergezesekre nem alkalmasak, mivel savanyti, mar6 iziik azonnal felismerheto es a mergezesi szandek csak kiserlet marad. A sosavat a badogosok hasznaljak a forrasztasnal s ebbol a celb61 cinket oldanak bele. Ilyen cinkes s6savoldattal mar tobb izben kisereltek mergezni, de a kiszemelt a!dozat mindig azonnal eszrevette az avval kevert ital idegen izet es nem ivott belole sokaL A kensavat, melyet tomeny allapotban vitriol-olajnak is hivnak villanybatteria megtoltesere is hasznaljak es egy ilyen oldat egy izben gondatlansagbol halalt okozott. Ugyanis egy masfel eves gyermek a delutani 6rakban a szat6csboltban maszkalva egyszerre felsikoltott es mikor odafigyeltek eszrevettek, hogy a gyermek a pudli es a szekreny koze helyezett iivegpalackban volt kensavbol ivott, amitol masnap del fele meghalt. Az cisvcinyi savakat tobbnyire cSak merenyletekre hasznaljak, amikor azok az arcboron tobbe-kevesbbe veszelyes marasi sebet okozhatnak, esetleg a szembe jutva az illetot meg is vakithatja. Az organikus savak koziil tobb izben az ecetsav okozott halalos merge zest. 1917. evben az egyik korbazban egy apol6 ·az egyik betegnektevedesbOl karlsbadiso helyett vizben oldva 2 kanalnyi oxalsavat adott be, melytol a beteg meghalt. Az ecetsav rendesen hasznalt konyhaecetiinknek az alkatresze. A kozonseges etelecet 2-8%-os ecetsavat tarlalmaz es az erosebb ecettol csecsemok meghalhatnak. A konyhaeceten kiviil a fiiszeresboltban ecelesszencicil is arulnak, amelybol a gazdasszonyok otthon szoktak etel-ecetet higitani. Ezek az esszenciak 50-80% ecetsavat tartalmaznak es mar tobb izben felnott ember halalat is okoztak olymodon, hogy azok azt mas folyadek helyett ittak meg (palinka es keseriiviz helyett).

Lugok. A kereskedesbeli lugko,. vagy marosz6da, melyet szappan-· fozeshez es mosaskor hasznalnak. Ez azonban a levegon lassankint szensavva alakul at.Sokrug a levegc5n hevert lugkodarabok kiilso retege teljesen atalakul sz6dava, tigy hogy ezek szensavat mar csak a kozepresziikben tartalmaznak. Vizsgaltak mar olyan lugko darabokat, melyekben viz es konyhaso mellett 30-60% sz6dcit es csupan nehany % lugot talaItak. A lug erosen mara szer j a szoda mara hatasa azonban sokkal kisebb fokti. A

122

123

lugoldatok mar6 hatasa mindig tomenysegiiktol es lugtartalmukt61 fiigg. A szappanfazeshez gyengebb mar6 hatasu lugoldatot hasznalnak. A mosashoz szolgal6 lugoldatot 4-601o-ra keszitik. Az eros en mar6 lugot rendesen csak ongyilkossagra hasznaljak, masoknak orozva val6 megmergezesere kevesbbe alkalmas, mert a luggal kevert etel, ital mar6, csipos izet a kiszemelt aldozat az ~lso kortynal vagy falatnal azonnal eszreveszi es a szajaba jutott reszt sem fogja lenyelni, hanem azonnal kikopi. Felnott emberrel csak reszeg, vagy mas okb61 deliriumos allapotban levo emberrel lehet a halalos adagot lenyeletni, ezekkel is csak akkor, ha palinkaba kapjak, mel yet tudvalevoleg elozetes izleles nelkiil egyszerre szoktak folhajtani. A halal legkorabban 15 6ra alatt, rendesen azonban 8-12 nap alatt szokott bekovetkezni, amikor a beteg a tapcsatomaban szenvedett marasi seriilesek kovetkezteben taplalkozasi hianyb61 hal meg. A felnottek ellen elkovetett lugmergezes a legtobb esetben csak kisebb-nagyobb foku seriileseket okozott a szajban. De ritkan nyelik Ie a lugos etel-italt. Gyermekek azonban gyakrabban esnek aldozatul, s mar ismetelten megtortent, hogy a konyhaban hozzciferheto helyen tartott mos6lugot kis gyermekek megittak es rendesen bele is haltak.

Femes-mergek. Az ezen csoportban ismertetett mergek keresese alkalmaval az etelnemiiek es hullareszek organikus anyagat vagy elegetjiik, vagy pedig s6savoldattal, vagy tomeny kensavval elroncsoljuk. >

Bariumvegyiiletek.

A forgalomban levo gyakrabban hasznalt bariumvegyiiletek koziil a kensavas-barium nem merges, mert vizben es hideg savakban teljesen oldhatatlan s igy emeszto csatomaba jutva azt valtozatlanul el is hagyja. Peppel osszekeverve a gyomorrontgenezesenel hasznaljak, kiilonben iparilag a festek-gyartasban nyer alkalmazast es sulyos feher port kepez. A tobbi bariumvegyiilet azonban valamennyi merges, mert reszint vizben, reszint hig savakban tehat gyomor nedvben is 0ld6dik. Ezek koziil kiilonosen ket vegyiilet, u. i. a szensavas-barium es a ch16rbarium okozoH az ut6bbi evekben tobb izben merge zest. A szenvavas barium sulyos feher por, melyet regibb ida ota patkanymeregnek hasznaInak es a gy6gyszertarakban is tartanak. Mergezesi esetek azonban ritkabban fordulnak ela. Sokkal gyakoriabbak azonban a bariumchloriddal tortent mergezesek. A bariumchlorid szintelen, kristaIyos so, melyet ujabb ida ben a mezogazdasagban hasznalnak rovarok es hemyok elleni permetezesre a gazdasagi raktarakban eleg gondatlanul, nyitott zsakokban a tobbi szerek, igy a keseriis6 mellett tartjak annelkiil, hogy azt kiilon megjelolnek, aminek kovetkezteben majdnem minden evben fordul elo nehany

bariumchlorid mergezesi eset oly modon, hogy azt ,keseriis6 helyett vettek be gyomorfajas ellen. Tobbnyire gazdasagi cseledek esnek aldozatul az elegge meg nem r6hato feliiletes es gondatlan kezelesnek. A chlorbarium kiilsoleg, feliiletes megtekintesre hasonHt a keseriisohoz es ezert tevesztik evvel ossze. Ez a szer vizben konnyen oldodik es eros mereg, amennyiben nemcsak sulyos gyomor belhurutot idez elo, hanem a szivre is hat. Halalos adagja kb. 2 gr.-ra teheW es a halal 4-12 6ra alatt kovetkezik be.

Arzenvegyiiletek. Az arzen a legelterjedtebb femek egyike. Kisebb nagyobb arzennyomok majdnem minden targyban talalhat6k. Arzent tartalmaz, meg pedig vasvegyiilet alakjaban foldiink termo retege, meg nem vizsgaltak olyan foldet, melyben arzen ne lett vo1na. Innen arzenerek juthatnak az asvany es kutvizbe, ugy, hogy az arzenm ajdnem minden vastartalmu asvanyviz okkememii iiIedekeben elofordul es vaI6szinii, hogy kello mennyisegii viz vizsgalasanal minden kut- es fomisvizben arzennyomot fogunk talalni. Arzent tartalmaznak a hciztartasban hasznalt femek pI. rez, 6n, 610m stb. edenyek, melvek az ezekben tart6sabb erintkezesben volt, nemely tapszereinket arzennal szennyezhetik. 19y az olmozott badogszelenceben cHartott konservek arzentartalmuakka valhatnak. Arzent tartalmaz a koszen, ennek fiistje es hamuja. Vannak festekek, meIyek arzenvegyiiletekbol allanak; ilyenek a schweinfurti es a Schelle-fele zold, amelyeket elObb tapetak es miileveIek, sot ruhanemiiek festesere hasznaltak, de rna mar nem alkalmazzak. De ezeken kiviil tobbe-kevesbbe arzen tartalmu a szines szovet festesere hasznalt legtobb festek es pac, arzenesek a berlinikekkel festett kek es fekete szovetek es selymek s alig fogunk oly szines szovetet talalni, amelyben, ha nagyobb darabot vizsgalunk, arzennak legalabb csekely nyomait ki ne mutassuk. Az ut6bbi evek 6ta hasznalt arzentartalmu szoIopermetezo szerreI, arzennyomok jutnak a szol6be, mustba es borba. Arzen vegyiiletet hasznalnak a buzapacolasra es arzent talcilunk a takarmanytil hasznalt csontlisztben is. Fern arzen es arzenvegyiiletek a termeszetben, mint asvanyok fordulnak e16. Ezek a Iegyko, arzenvirag, arzenkovald, realgar, anripigment stb. Ezekbol allitjak elo a kereskedelmi forgalomban leva arzenpraeparatumokat. Ezek koziiI kozismertek es leggyakrabban hasznaltak a kovetkezok ~ 1. A stiirke arzen (legyko), fOleg femarzenbal all es sziirkes-fekete, rostos szerkezdii darabokban fordul ela. Regen minden' falusi szat6cs, tartotta es nehany fillerert barki vasarolhatta. Az 610mseret keszitesenel haszmiljak. . A haztartasokban legyveszto--szerkent hasznaIjak, ugy· hogy porra torve tanyeron vizzel

124 megnedvesftik es megcukrozzak. A tiszta fem-arzen magaban veve nem merges, mert a gyomomedvben oldhatatlan. A levegon azonban oxidal6dik es a legyko darabok feliileten, kiilonosen nedves levegon arzenoxidvegytilet kepzodik ugy, hogy a kereskedelmi forgalomban levo legyko rendesen 4-6% arzenoxidot tartalmaz es eros mereg. Ettol mar tobb gyermek meghalt, ki a konyMba kitett legyveszto szert kinyalta s meghaltak azok is tole, kiknek mergezesi szandekb61 legykoport az italaba-etelebe kevertek. 2. A Feher arzenikum (egerko) ketfele alakja van forgalomban u. m. finomlisztnemii alakja (arzenliszt) es poreellankonemii darabos alakja (egerko). Patkanymeregnek hasznaljak es a regi idoben minden szat6es szabadon arulta es eleg gondatlanul nyitott fi6kban liszt, dara stb. fiokok mellett tartottcik es az egerek szabadon futkoshattak egyik fi6kb61 a masikba. Igy volt alkalom szat6esnal lefoglalt feher arzenikumport vizsgalni, melyben az egerek iiriileken kiviil, buzaliszt es anizsmag talaltatott, melyet teMt az egerek cipeltek oda s ep igy vittek tovabb labukon es szoriikon az arzenport a lisztes stb. fi6kba, de tevedesek is elofordultak, amennyiben liszt helyett mertek ki. A Magyar-Gyogyszerkonyvben is szerepel es vegytani neve arzenessav. Szagtalan es kis adagban iztelen. azert mergezesre nagyon alkalmas, mert etelben-italban eszrevetleniil adhato be masnak. Van az arzennak egy masik oxidvegyiilete is, az arzensav. Natrium vegytiletet siirii pep alakban az allat kitomok hasznaljak. Evvel kenik be a lenytizott bOrok belsejet. 3. A scirga arzenikum a termeszetben mint asvany fordul elo s ez az anripigment (arzenkenvegyiilet), ez azonban nem mer~ez, mert a tapesatomaban nem 0ld6dik es azt valtozatlanul elhagyja. A ker,eskedelmi forgalomban levo sarga arzenikumot azonban mestersegesen allitjcik elo. Sarga darabokat kepez s oly eros mereg, mint a feher arzenikum es szortelenitesre (ritualis borotvalasra) hasznaljak. A sarga arzenikumot Vas m~gyeben a rezgalie helyett buzapaeolasra is hasznaljak es sok Mzban eleg gondatlanul tartjcik, ugy hogy az asztalfi6kban a gyermekek is megtalaltcik es megettek. 4. A voros arzenikum szinten arzenkeneg vegyiilet es a ter- . meszetben mint asvany fordul elo: realgar. Ez azonban a gyomorban es belben oldhatatlan es nem merges. 5. A zold arzenikum (Sehweinfurtizold, becsi zold, Mitisz zold) arzensavas rez es eeetsavas rez kettos vegyiilete. Elenk, zoldszinii por, melyet festeknek hasznalnak. De merges voltanal , fogva rna mar mas artalmatlan zold festekkel helyettesitenek. Regebben falfestesre, tapetcik, sot ruhakelmek festesere is hasznaltak es az ezekrol lepor16dott es a levego poraval vegyiilt arzen tobb izben mergezesi tiineteket okozott. Egyszer egy faluban

125 a koresmaban mulat6 egyenek az udvaron reszegen fekvo mazol6 seged szajaba a mellette a1l6 festekes bogrebol zold festeket onfottek. A festek Sehweinfurti zold volt es a mazol6 meghalt. Hasznaltcik a szert gyermek-festekekhez is es tobb izben megtortent, hogy a kis-gyermekek ezen festeket megettek es meghaltak. A Mztartasban a svab-bogarakat irtjak vele. Ujabban pedig peronospora elleni permetezesre hasznaljak, ugy hogy azt mesztejjel osszekeverik. Ezaltal nemesak a szolore, hanem a mustba es a borba is jut arzen. Ez azonban oly keyes, hogy aggodalomra okot nem adhat. Az arzenmergezes koleraszerii tiinetekkel folyik Ie, hanyas es heves rizsleszerii hasmenes, mely oIykbr veres, eros gyomor- es belfajdalmak, eyan6tikus areszin, hideg bor, kez- es labikra gores ok jelentkeznek; a beteg folyton szomjazik, de a megivott vizet azonnal kihanyja; veres vizeles stb. kozott a haW all be. Kis gyermekek a konyhaba kitett legyveszto szert megittak es a fiokban tartott, buzapaeolasra hasznalt sarga arzenikumot eukor helyett megettek. Igy megettek a nagyobb fiveriik festekes dobozaban talalt sehweinfurti zold festeket is. Nagyobb fiuk az egerek ellen a kertbe kitett arzenikumos mezbol nyaltak es a gondatlanul orizetlen helyen hagyott arzenikumos patkany-meregbol ettek. Felnott emberek is az ueean gondatlanul eldobott patkany-merget megettek, mert edes izii volt, vagy pedig hazavittek es fozesre hasznaltak. A biinos szandekb61 elkovetett arzen-mergezesi esetekben reszint feher arzenikumot fc5ztek etelbe, vagy oldottak fel borban, reszint legykoport kevertek makos- vagy Iekvaros etelbe.

!l

n "

!:!t

Higanyvegyiiletek. A femhigany a termeszetben keszen fordul e16. A femhigany az egyediiIi eseppfolyos allapotban ismert fern; eziistfeher 1 szinii es 13 /2-szer nehezebb, mint a viz, ugy hogy 1 l. higany 13'750 kg-ot nyom; a gyomorba jutva nem merges, de kenoes alakjaban a borbe dorzsolve, vagy izz6 parazsra hintve es goze belehelve 5-8 nap alatt halalt okozhat. Gy6gyitasi eel okra szublimalas altaI tisztitjak, vagy mestersegesen allitjak elo. Pora elenk piros es festeknek hasznaljcik, a gyomorba jutva nem merges, de izz6 parazsra hintve femhiganygozoket fejIeszt, meIyek beIehelve halalos mergezest okozhatnak (1. higanyfiistoIest). F ertotIenitesre es verbaj ellen gy6gyszeriiI hasznaljak. F ertotlenitesre a szublimattablettakat hozzak forgalomba. Ezek darabonkent vagy 1/2 , vagy 1 gr. mar6 higanycloridot tartalmaznak es egy liter vizben oldva 1/2 , illetve 1%-os szublimatoldatot adnak. Minden baba tart szublimcitot es olykor vissza is elnek vele, mert a szublimat oldatos mehbe feeskendezest magzathajtasra is hasznaIjak, de rendesen megolik a terhes not. A Mboru ideje

j

'K

;',., I'.· ,l'

.j "

.'

126

127

alatt nagyoD' gondatlanul bahtak vele. mert egeszsegiigyi katonak konnyen hozzajutottak es hazavittek, ahol tobb izben gyermekek kezebe keriiIt es azok cukor helyett megettek. Feher jegeces forma ban kozkezen forog, sot azt a konibbi evekben, de meg 1913-ban is az alfoldi 'piacokon "szerecsika" neven kosaras asszonyok is arusitottak es gyiisziivel mertek. Ax. alfoldi lanyok es asszonyok szepit6szert keszitettek belole ugy, hogy tejben 01dottak es ezzel kentek az arcukat. Kiilonben alkatresze volt a valamikor nagyon elterjedt Spitzer-fele arcszepito ken6csnek is. 1922-ben egy penziigyi titkar a kerelOszentpali allomason a jegykiad6 ortol sz6dabikarb6nat kert es ez tevedesbOl "etelport" skatulyaban tartott kristalyos higanychloridot "szerecsikat" adott neki, melybOl az egy kanalnyit vizben oldva bevett es 21 nap mulva meghaIt.

Rezvegyiiletek. , Rezvegyiiletek koziil legismertebb a rezgaIic (ken savas rez). AtIatsz6 sotetkek kristalyok, melyek vizben kekszinii oldatot adnak. A gy6gyaszatban banytat6ul hasznaljak. A gazdasagban vizes oldatat buzapacolasra es mesztejjel keverve peronosporaelleni permetezesre alkalmaztak. Oldata undorit6 femizii es belsoleg rogton Mnyast okoz, azert masoknak orozva val6 megmergezesere kevesbbe alkalmas, mert halalos adagja 10 gr. koriil van es ennyit eszrevetleniil senkivel sem lehet bevetetni. A napi lapokban tobbszor olvashattunk mar, kozos etkezesek utan bekovetkezett tomeges megbetegedesekrol s ekkor mindig a f6zesre haszmilt rezedenyekben kerestek a baj okat, pedig nem az edenybol oldott rezben, hanem rendszeresen az etel romlottsagaban talaItak fel. RezgaIic oldattal f61eg csak kis gyermekeket lehet megmergezni, kiknel a halalos adag sokkal kisebb es azt eroszakkal ontik a szajukba. Egy masik rezvegyiilet a griinspan (zold rezrozsda, szensavas es ecetsavas rez) mely ritkan szerepel. Rezvegyiiletek a termeszetben nagyon el vannak terjedve j els6 sorban fOldiink felso kerge mindeniiU tartalmaz rezet es kisebb-nagyobb reznyomok fordulnak elo osszes tapszereinkben, elvezeti cikkeinkben, hasznalati targyainkban. Igy reznyomokat talalunk a gabona-£elekben, azok lisztjeben es az ebb61 keszitett tesztaban, minden allati takarmanyban j tovabba a htisban s az allatok verdtis szerveiben j igy pI. 1 kg. marha majban 80-90rng. £emrezet lehet leva.l~sztani. Ezenkiviil rez jut eteleinkbe at altaI is, hogy azokat rez edenyekben keszitik, vagy olyanokban tartjak. De hciziasszonyaink a befotthoz, fozelek konservekhez es savanyu uborkahoz szan-

d~kosan is tesznek keyes rezgalicot, hogy azok szep zold sziniiek legyenek. Mindezekb61 tebat ertheto, hogy az emberi szervezet is a rendes normal reztartalommal biro . , . A tapszereinkben es egyeb elelmi cikkeinkben elofordul6 csekely nhmennyisegek azonban az ember egeszseget nem veszelyeztetik. Rendes etkezes mellett az ember oaponta atlag 5 mg. rezet fogyaszt eL . Halalos kimenetii akut mergezesek tehat nagyon ritkak, mert hanyas oly gyorsan es biztosan kovetkezik be, hogy avval a bevett mereg osszes mennyisege kikiiszobolOdik.

11

Olomvegyiiletek.

1,

610mvegyiiletek koziil a szensavas 61mot (610mfeher, plajbasz) festeknek es olykor magzathajt6 szeriil hasznaljak. Az 61omoxiddal (610mtajt) a fazekasok keszitik a:r: agyagedenyek mazat, annak porat belehelik es valamennyien kr6nikus olombetegsegben szenvednek. Akut (heveny) 610mmergezes ritkan fordul elo, mert egyreszt az 610mvegyiiletek halalos adagja 10-15 gr. tehat eleg nagy, masreszt pedig a bevett merget a hanyas ismet eltavolitja a gyomorb61. Azonban sokkal veszedelmesebbek az 610mvegyiiletek, ha kisebb adagokban huzaritos ideig jutnak szervezetbe es kr6nikus (idiilt) mergezest okoznak. llyenek' mar tobbszor elOfordultak. Igy 1923-ban egy foldmiives csaladban a nem otthon etkezo csaladfo kivetelevel azosszes tagok szamszerint oten megbetegedtek kr6nikus 610mmergezesben es koziiliik ketten meghaltak. A merget minden jel szerint az etellel vettek be, mely val6sziniileg a fozoedenybOl keriilt abba. Miutan a femolom · mar gyenge ecetben, tehat savanyu etelekben, italokban es bizonyos koriilmenyek kozott vizben is 0ld6dik, Mztartasunkban tobb£ele alkalmi ok van a kr6nikus 610mmergezesre~

. Igy mindenek elott a vizvezeteki csovek 610mb61 vannak. Az 610m lagyvizben levego jelenleteben 0ld6dik j ha azonban kemeny viz folyik azokon keresztiil, akkor a csovek belsejeben plomkarbonats6 rakodik Ie, mely az 610m oldasat megakadaIyozza,' de szensavdtis vizek ezt is feloldjak. Azert a sz6davizes iivegek kupakjaihoz hasznalt 6nnak a torvenyszerint csak 10/0 6lmot szabad tartalmaznia. Szakertok allita:sa szerint 0.35 mg. 610m 1 1. viz ben mar veszelyes mennyisegnek tekinthetO. Nemely , helyen meg most is hasznalnak 610mtanyert, kancs6t vagy kanalat. Kozonseges agyagedenyek m,iza 610mtartalmti es ha ez

,.

I::

'~

t29

128 rossztil kesziil, abb61 bizonyosmennyiseg bele keriiIhet az etelbe. ' Haztartasi celra csak olyan agyagedenyt szabad haszm'tlni, melybc51 4%-os ecetben' meg fc5zesnel sem 0ld6dik 610m. 610m keriilhet az italba, ha iivegpalackokat, mint regen szokas volt, 610m seretekkel tisztitjak. Vegiil az ipari mergezesek soraban az 610m targyak gyartil.saval foglalkoz6 munkasok, tovabba nyomdaszok, 610m forraszt6k stb. vannak kiteve kronikus 610mmergezesnek. ' 610meukor: ecetsavas 610m j szintelen tablaszerii kristalyokat kepez, melyeknek feliilete a lev~gc5n elmalik. Vizes oldata eleinte edeses, azutan fanyar femizii. Allit61ag borhamisitasra hasznaItak regen. Kr6nikus vagy idiilt olommergezes tiinetei kiilon£elekep csoportosulnak. Az altalanos keplet a kovetkezc5: aItalanos taplalasi zavar, a test elsenyvedese, kiaszasa, a: borszin sargas-sziirke szinii es halvany, a kormok konnyen toredeznek, a haj kihull, a foghus' sziirkes szegeI1yel van hatarolva, a kilegzett levegc5 biizos; a test ereje gyengiil, altalanos remeges, alland6 szorulas, ritkan hasmenes. Ehhez rendesen k6lika es evek mulva a vegtagok (kez es labfej) hiidese jam!. i

'.

I'

t:·

1\, ;«, l~

i

Z1nkvegyiiletek. Ezek koziil esupan a kensavas cinkumot (fehergalic) erdemes felhozni. A levegc5n kisse elmalo szintelen tiialaku jegecek, csipo-s6s es undorito femizzel. Vizben konnyen 0ld6dik es l%-os oldatat szemviznek hasznaljak. Mergezes tortent mar oly forman, hogy azt a gy6gyszertarb61 tevesen keseriis6 helyett adtak ki. Koznepiink merges hatasat nem ismeri, enneIfogva mergezesi celra nem hasznalja.

Novenyi-mergek. Az ezekkel tortent mergezesi esetek naIunk ele gyakoriak, de koznepiink tobbnyire a merges novenyek egyes reszet ugy mint magvait, leveleit es gyokereit hasznalja es ritkabbak az oly mergezesek, melyekben a tiszta novenyi-mergek vagy azok s6i szerepelnenek. A nep a merges novenyek koziil leginkabb a "maszlag" -ot es beIendeket ismeri. "Maszlag" alatt ugyanis tulajdonkepen ketfele novenyt ertenek, u. m. a mastlagos, nadragulyat es a maszlagos redc5szirmot. Maszlagos-nadragulya. Hegyes videken erdc5kben, vagasokban, melyebb volgyekben sz6rvimyosan termc5 bokros noveny j viragja szennyes lila, harangalaku, termese szolloszem nagysagu fenylc5 fekete bogy6, mely telve van igen sok apt6 vese alaku bamas sziirke szinii mag gal.

Gyokere 1-2 em. atmerojii es vastagabb, henger idomu hatil:usziirke es sima, beliil feher a fiatal noveny lisztes es az oreg fas.Ezen novenynek minden resze merges. Gyiimiilcseit az .erdoben jatszo gyermekek cseresznye helyett mar tobbszor megettek. 1916 ju!. 30-an este 7 6rakor, Pozsony egyik uccajan egy 54 eves gyan munkast eszmeletleniil talaltak es masnap a korhazban meghalt. Gyomraban 134 maszlagos nadragulya bogy6 volt. Gyokereit rheuma elleni kuruzslasra hasznaljak.

l-'

Maszlagos redoszirom. Csattan6 esudafii, pukkant6 toviskes diszn6, tovis alma. Terem miivelt talajon emberi lakasok kozeIeben. '12-1 m. magas noveny; viragja feher kehely alaku; termese di6 nagysagu es alaku tiiskes tok, mely telve van igen sok 3--4 mm.-nyi apr6 lapos vesealaku maggaL Az eretlen magvak feherek, sargasbarnak es bamak, az erettek feketek. Gyermekek a mez6n talaH noveny tiiskes tokjaval jeitszanak s azt, valamint magvait mar tobbszor megettek. Szandekos mergezesre is hasznaljak, meg pedig tobbnyire a magvakat tigy, hogy azokat borba vagy szeszbe aztatjak vagy viz ben fOzik meg es ezt az oldatot keverik etel-ital koze, vagy a magvait megtorik es a mak koze elegyitik. Belerzdek. Bolondito esalmatok. Terem parlagon, utmenten, szemetdombokon. Az egesz noveny szoros, 30-60 em. magas, viragjai kehely alakuak, szennyes sarga-sziniiek, viola szinii erezettel. T ermese bOgre alaku, fOWl kupakkal nyil6 tok, mely tele van I-Ph mm.-nyi apr6 bamassziirke, vese idommaggal. Gyermekek a magokat megettek, de szandekos mergezesre is hasznaltak. Kiilonosen borba, palinkaba aztatva, masok elb6ditasara, hngy azokat meglophassak (vasari tolvajok). A most leirt mind a harom noveny hatasa kabit6 es elb6dit6. A megmergezett ember nyelesi nehezsegekben, szediilesben sZEmved; vegtagjai remegnek, arcuk kipirul, pupillajuk kitagul karjaikkal hadonasznak, ertelmetleniil ossze-vissza beszelnek,' ugralnak, taneolnak, meg akarnak szokni, majd eszmeletiiket vesztik, mely alomba meriilnek es vagy ineghalnak, vagy ebredes utan hamar javulnak es 24 6ra alatt teljesen meggyogyulnak. A maszlagon kiviil a koznep mar esak keyes merges novenyt ismer s ezek: a sisakvirag, a hunyor, a zaszpa, a kikiries es az oleander. A sisakvircig magas hegyeken terem, de disznovenyiil a' kertekben is tenyesztik. 50-100 em. magasra no, viragai sisakalakuak, gyokeres, sotetbarna repaszerii, vekony mellekgyokerekkel. Gyokeret hasznaljak mergezesre. 1918-ban Deva kornyekim egy asszony az uranak a kaposztaba fozott sisakvirag gyoketet, 5

r ill'

"

130

131

melytol az beteg lett, a kutyaja pedig, kinek probara adta oda a kaposztat, masnapra megdoglott. A hunyor. Tobbfele faja van, hegyes videken terem. Koznepiink leginkabb csak gyokeret ismeri,. melyet allatgyogyaszati celra hasznal (kukacos disznonak a WIebe dugjak) Gyokere 1/2 em. vastag sotetbamaszinii tobbfejii gyoktorzs, melybOl sok vekony es hosszu mellekgyoker indul ki. Magzathajto szer hire ben is all. Zciszpa. Sargas feherszinii viragai bugas fiirlot kepeznek. Gy8kere kiviil bamaszinii, beWI feher, 4-6 em. hosszu es 2-3 em. vastag forditott kupalaku, neha tobb fejii torzsbol all, melyen szamos egymashoz lapulo sok, atlag 10 em. hosszu mellekgyoker van. Hegyesvideken terem erdokben es kaszalokon. Deva, Nagyszeben es Csikszereda komyeken gyokeret mar tobbszor foztek etelbe mergezesi celb61. Ez alkalommal kutya es macska is evett veratrumgyokerbol fozott tokanybol, mitol a foldhOz verodtek es 19 ora hosszat tehetetleniil hevertek. Az oszikikirics liliom alaku, lilaszinii viraga levelek nelkiil osszel nyilik. Gyokere hasitott, korlealaku es t~rem minden hegy es dombvideken nedves reteken. A leginergesebb novenyek egyike. A gumot mergezesre ma.r tobbszor hasznaltak. Az oleander, kedvelt disznoveny, melyet falun majdnem minden haznal tartanak j a viragok ep oly mergesek, mint a levelei; levelei magzathajto szer hire ben allanak. Vegiil meg meg kell emliteni a makot. A makfejekbol nyerik (eretlen allapotban) az opiumot. A szaraz makfej fozetet igen elterjedten a siro-rivo kisgyermekek elaltatasara hasznaljak s igaz, hogy e mellett sok gyermek no nagyra, de sok el is pusztul. Igy volt eset, mikor egynegyed makfej egy deciliteres fozetenek 1-2 k{lVes kanalnyi mennyisege neMny h6napos gyermeket megolt. A makfozet hasznalat egyaltalan nagyon elvetendo szokas, mert tohbszori alkalommal beadott fOzettol a gyermekek butak es hiilyek lesznek.

Gombak.. Legismerlebb merges gomba, mel yet azonban senki sem eszik: a iegyolo gomba. Feher pettyes narancssarga kalappal. Errol mindenki tudja, hogy merges s ez oly jellegzetes kiilsejii es alaku, hogy azt eheto gombaval nem cserelik ossze. Egyik legveszedelmesebb gomba: a gyilkos gal6ca, mely mar gyakran okozott mergezest azert, mert osszetevesztettek az altalanosan ismert, j6izii csiperke gombaval, melyhez feliiletes megtekintesre nemileg hasonlit. Mind a kef gomba kalapja feher, azonban a gyilkos gal6canal a kalap alatt levo lemezek is feherek, mig a csiperkenel ezen lemezek fiatal korban rozsasziniiek, kesobb pedig elenk rozsaszinii vagy csokoladebama szint mutat-

nak. Ezen kiviil a tonk tovet a gyilkos galocanal hiively fogja koriil, mig a csiperke tOve sima. Gyilkos galoca elvezet utan a mergezesi tiinetek 8-10 ora mulva jelentkeznek j meg pedig: banyas, hasmenes, remeges es gores, a halal 1-3 nap alatt allhat be. Nagyon merges meg a scilcin-gomba, melyet esetleg az urigombaval (varganya) lehetne osszeteveszteni. Konnyen felismerheto az altaI, hogy ha a gomba kalapjat kette torjiik, akkor husa elObb piros, majd ibolya es vegiil kek szinii lesz; mig a varganya husa feher marad. A merges r6kagomba esetleg osszeteveszthetO a csirkevagy tojas gombavaI, melytol azonban narancsvoros szine altaI kiilonboztetheto meg, amennyiben az alakra hozza hasonlo csirke gomba tojassarga szinii. Tejelo gombcik kozott is vannak mergesek, ezek azonban a sarga tejet bocsajto ehetO rizike gombatol es a feher tejet ado ehetO kenyergombcitol abban kiilonbOznek,. hogy a karimajuk szoros-pelyhedzo, mig emezeke sima. A galambiccik nagyobb resze merges, de eheto gombaval alig tevesztheto ossze. A papsapka gombcik az idojaras, tovabba elkeszitesiik modja szerint hoI mergesek, hoI meg artalmatlanok. Ha t. i. frissen szedve levesnek keszitik, vagy zsirral megsiitik es ugy fogyasztj~k, akkor mergezo hatast fejthet ki j mig ha aszaljak vagy a £riss gombat elobb vizzel leforrazzak, akkor nem okoz bajt. Ugyanezt allithatjuk a kucsmagombcikrol es erdekes, hogy ugy a papsiiveg - mint a kucsmagombak evekig nem okoznak bajt, mig bizonyos evekben egyszerre tobb mergezesi eset fordul elo. Ezeken kiviil van meg egesz sereg gomba, melyek reszint ehetok, reszint elvezhetetlenek, reszint pedig hatarozottan mergesek, de ezeknek megkiilonbOztetesehez kiilonleges gombaismeret sziikseges. Kiilonbozo merges novenyekbol eIMllitott es tobbnyire gyogyszeriil hasznalt hatasos alkatreszek koziil csupan a strichnin erdemel kozelebbi figyelmet, mert ez reszint patkany meregnek, reszint a duvadak pusztitasara is hasznaltatik, minelfogva a koznep, kezebe juthat es mar tobb izben hasznaltatott szandekos mergezesre. Strychnint a vadaszok hatosagi engedellyel a gyogyszertarakb6I, vagy drogeriakbol szerzik be. A strychnin okozta mergezes Iegjellegzetesebb tiinete a tetanus. A fej es nyakszirtbe huzodik, a kezek okolbe szorulnak, a vegtagok erosen kifesziilnek, a szemgolyok elfordulnak, az arc elkekiil, a szaj habzik. Ez az allapot 1/2-2 percig tart, azutan rangasok keletkeznek es a roham megsziinik, de a legkisebb kiilingerre (kopogas, ajt6nyilas, jarkalas, sot legvonat) ujra kezdodik es a haMI vagy a roham alatt, vagy sziinetkozben kovetkezik be.

132

133

Husmergezesek. Az emberi egeszsegre artalmas hust es hus eteleket harom csoportra oszthatjuk: 1. Beteg (kenyszer vagott) allatb61 szarmazott hUs. Az ilyen hus es az ebbol keszitett hUsaru kiilsoleg semmi£ele elvaltozast nem mutat es teljesen kifogastalannak, egeszsegesnek latszik. Ebben a husban, valamint az att61 megbetegedett ember valadekaban es vereben bizonyos jellegzetes bakteriumok fedezhetok feI. A megbetegedesnel a gyomorbellob tiinetei (banyas, hasmenes) lepnek eloterbe. 2. Egezseges allatt61 szarmazott, de kesobb megromlott hUs es huseteI. A romlas a rothadasnak tobbe-kevesbbe kifejezett jelensegeiben mutatkozik. Ilyen 'husban a kozonseges rothadasi bakteriumok tenyesznek. Ezek a bakteriumok a levegobol jutnak a husba es nehany 6ra mulva a frissen vagott marha husanak feliileten is feltalalhat6k, honnan lassankent a hUs belsejebe terjednek j ennelfogva kifogasoland6 tapszernek csak az a hus tekintheW, melynek belso reszei is feltiino sok bakteriumot tartalmaznak. Rothad6 hus azonban nem minden esetben .okoz egeszsegi zavart. Igy pI. a vadat sokan akkor tartjak a legizletesebbnek, mikor az mar hatarozott rothadasnak indul, mit nem csak annak szaga, hanem megvaltozott szine is mutat. Ezenkiviil tudjuk, hogy ciganyok az elasott es rothadt allati hullakat baj nelkiil elfogyasztjak, de azert ketsegtelen, hogy kozonsegesen rothadasnak indult hus is okozhat mergezest es azt kiilonosen vagdalt hus £eleknel tapasztaljuk, melyek rendkiviil dus bakterium tartalmuak. A rothad6 hus tebat csupan a rothadas bizonyos fokaban nem okoz bajt. A megbete$edes ezen esetben is a ·gyomorbellob tiinetei kozott tortenik. 3. Egeszseges aIlatok hUsab61 keszitett, de a levego korlato It hozzajlirulasa folytan sajatsagos bomlast szenvedett kolbaszfelek es egyeb hUs etelek. Ez a bomlas vastagbelbe toltott hurkan es kolbaszon, zsirreteggel koriilvett pastetomokon, hianyosan pacolt es rosszul £Ustolt sonkan es rosszul beforrasztott huskonzerveken keletkezik. A husmergezesnek ezt a fajtajat hurkamer~ gezesnek is nevezik. Ez a legveszedelmesebb es rendesen halaIlal is jar, mert az ilyenkor fejlodo kiilonleges bakteriumok, a kozponti idegrendszert tamadjak meg. Magan a husetelen azonban feltiino elvaltozas nem eszlelheto. Azon sokszor eszlelt koriilmeny, hogy valamely hust elfogyasztott egyenek koziil csak egyesek betegedtek meg, mig masoknak semmi bajuk sem lett, nem bir jelentoseggel, mert ezt az esetet eppen a husmergezeseknel gyakran tapasztalhatjuk. Az egeszsegesen maradt egyenek szervezete ugyanis vagy nem nyujtott kedvezo tenyesztesi talajt, vagy immunisok. Igy a Ne-

metorszagban elofordult egyik tomeges mergezes alkalmavdl 72 csalad evett ugyanabb61 az cirtalmas husb61 es csak 22 csaladban fordult elo megbetegedes es itt is 120 egyen koziil 80 egyen teljesen egeszseges maradt. Husmergezesi esetben a hullanak a megfelelo reszei u. m. ver, beltartalom, egy darabka maj es lep minel elobb a Pazmciny Peter egyetem bakteriologiai intezetehez (Bp. IX. Rakos u.7-9) kiildendok, mert kesedelmes kiildes eseteben a hullareszek termeszetes rothadasa folyaman keletkezo rothadasi bakteriumok a bajt okozott bakteriumokat elpusztitjak. De meg gyors vizsgalat eseteben elert negativ eredmeny sem zarhatja ki a husmergezes lehetoseget, mert jelIegzo bakteriurriok nem minden esetben vannak jelen.

TABLAzAT A KOZNAPI ELETBEN HASZNALT MERGEKROL. I. Gyogyitcisra: Syphilis stb. bajok ellen: Higanykenocs es fiistoles. Rheuma, veszettseg ellen: Maszlagos nadragulya, korisbogcirpor vagy belladonna gyoker. ~zembaj ellen: Feher galic (zinkum sulfuricum). Allat gy6gyaszatra: Hunyor (Hellelorusl gyoker. II. Elosdiek es egyeb hcizi rovarok ellen: Tetvek ellen: Higanykenocs, formalin oldat. Poloskak ellen: Szenkeneg, cyanhydrogen, formalin. Legyek pusztitasara: Legyko. Cs6tanyok pusztitasara: Schweinfurti zold. III. Ferlotlenito szerek: Szublimat, formalin. IV. Gazdascigban: Egerek irtasara: Feher arzenicum, foszforpep. Duvadak irtasara: Strychnin. Buzapacolasra: RezgaIic es sarga arzenicum. Hernyokirtasara: Chlorbarium. A szolIo miivelesnel: Rezgalic, schweinfurti zoldi szenkeneg. V. Festekek: Schweinfurti zold, 610mfeher. VI. Ital gyancint tevedesbOl fogyasztott mergek. Lugkooldat, ecetesszencia, formalin, carbolsav, mirban-olaj chloroform. VII. Fozesnei. Konyhas6 helyett a gyarb61 lopott natriumnitrit hasznalata.

/

Oldal

TARTALOM. Oldal

Oldal

3 A helyszinen talaIt ujjnyomoK elcsomagolasa s bekiildese Az ujjnyomok tart6ssaga I. RESZ. Az ujjnyomat feJveteJe A helY8zin adatair61 a\talii.nossagban. Ujjnyomatot felvevo eszkozok (Kriminalisztika.) Peldak az ujjnyomok alapjan elert eredmenyek koziil 5 A nyomozas A tenyalladek 6 II. RESZ. Az eszkoz 7 Gyakorlati nyomozas. A biincselekmeny elkovetesi targya 8 A bfincselekmeny hatasa ~ Allam elleni biincselekmenyek A bizonyitas 9 A szocializn;lUs Az ad atok gyiijtese A biincselekmeny elkovetesi helve 11 Kommunizmus Anarchizmus A bizonyit6 targyak feloszhlsa a 12 1 Egyesiilesi jog fejlodese helyszin szempontjab61 12 Sz6las- es sajtoszabadsag Kriminalisztika fogalma 13 1 Gyiiles A kriminalisztika feladata 13 Valasztasi gyiiles Technikai eljarasok celja 14 1H~t6sagi biztosi teendok Taktikai szabalyok T omegmozgalom Szemelyazonosit6 eljanir
I

28 . 28 28

31

32

34

35 35 37 38 39 39 40 40 41

41 42 42

44 44

45 46 46 50

51 51

54 55 55

56

57

58 60

Helyszini szemle A bfincselekmeny elkovetesenek es a halal bealltanak ideje A helyszinleiras es helyszini rajz A vernyomok A labnyomok Kez es mas nyomok Orvosi megallapitasok a szemerem elleni biincselekmenyeknel Nemi kozosiiles es fajtalansag Nemi betegseg atvitele Bizonyitek eroszakos nemi kozosiilesnel Akarat nyilvanitasra tehetetlen aJlapot Ontudatlan allapot Sertett halala eroszakos nemi k ozosillesnel Impotentia es relativ impotentia Fajtalansag Szadizmus Mazochismus Fetisizmus Allatokkal val6 fajtalankodas Magzatelhajtas F ogamzas meggatlasa Magzatelhajtas vegrehajtasa Babataska tarlalma HaJottkem Temetesi engedely Boncolas Szemelyazonosito rendszerek. Hulla toilette Hulla neme, kora, foglalkozasa KiilOnos ismerteto jelek Ismeretlen okb61 bekovetkezett halaleset. Hirtelen halal okai Gyilkossag, ongyilkossag vagy veletlen baleset . 0ngyilkossag Ongyilkossag erdekbol VaHozasok a hullan Boncolas megaJlapitasa Hulla el6keszitese boncolasra HaIaH okozo eroszakos behatasok Metszesi seb Vagasi seb Szlirasi seriilesek Tompa eszkozoktol eredo sebek F ulladasi halal Akasztas es zsinegeles Megfojtas Hatosag felelossege hataleseteknel Lovesi seriilesek F ekete- es fiistneikiili lopor S oret loves Loves keplete

60 I F ekete- es fiistnelkiili topor hatasR

OIdai 92

Behatolasi seb 93 62 Lopor fajtak, fojtas 93 62 Golyok 94 63 Kilovesi seb 94 65 Egy loves es tobb seriiles 94 67 A fegyverszakerto feladata. Mifele fegyver tartozik a fegyverszakerl6 681 velemenyadasa ala 95 68 A szakerto Jogikaja 95 70 Biinjeles 'fegyverek kczelese 95 Fegyverek ismeretenek fontossaga 70 a nyomozasnal 96 Lofegyverrel elkovetett biincselek71 meny eseten megaIJapitand6 ko71 riilmenyek. Loves iranyanak, tavolsaganak es iirmeretenek meg72 allapitasa 97 72 0ngyilkossag es gyilkossag jelei a 73 hullan. Kezen tahilhat6 korom74 nyomok 98 74 Mely fegyver alkalmas olesre 98 74 Mily iirmeretii es rendszerii fegy75 ver mondhat6 veszedelmesebb75 nek. Mi a hydrodynamikai hatas 99 75 76 IV. RESZ. 77 Torvenyszeki vegytan. «hernia.) 77 78 A t orvenyszeki vegyi es evvel rokonvizsglilatok feladata 100 78 A szakert6k megvaJasztasa 100 100 79 Szakertoi tevedesek 80 Az orszagos birosagi vegyeszeti in104 80 tezet A biinjeiek beszerzese, kezelese, 105 hullareszek csomagolasa 81 A megbetegedes es a hahil koriil107 82 menyei 107 83 Veres biintettek 108 84 Magzatelhajt6 szerek 110 84 Kuruzsl6szerek 85 A mereg fogalma , habisanak m6djai 111 113 85 Merges gazok 113 86 Szensav 113 87 Szengaz 116 87 Vilagit6 gaz 116 87 Vizgliz 116 87 Kenhydrogen 116 88 Keksav (Cyanhydrogen) 116 89 I116 mergek 116 90 Szenkeneg 117 90 MirbanoJaj (Nitro benzol) 117 91 Ecetaether 117 91 Aether 117 91 Chloroform 117 92 Formalin {For~aldehydj

oldall

OIdal

Benzin 117 Higanyvegyiiletek 125 Borszesz (Aethylalkohol) 126 118/ Rezvegyiiletek Faszesz (Methylalkohol) 118 Olomvegyiiletek 127 Carbolsav (Phenol) 119 Cinkvegyiiletek 128 Phosphor 119 Niivenyi mergek 128 Cyanvegyiiletek 120 Maszlagos-nadragulya 128 A vizkivonatban keresend6 mergek 120 Maszlagos-redoszirom 129 Savak 121 Gombak 130 Lugok 121 Husmergezesek 132 Femes mergek 122 Tablazat a kiiznapi eletben hasznalt Barium vegyiiletek mergekrol 122 133 Arzenvegyiiletek 123

,