Essaydocumcnt
Tornán László A SZÉP SZÓ ÉLŐ IRODALMI SZEMLE 1956—1958 (EMLÉKEZÉS ÉS ADATOK)
A z egykori újvidéki József Attila Művelődési Egyesületnek 1956-ban el kellett hagynia az épületet, melyben m ű k ö d ö t t (a valamikori R e formátus K ö r t ) , mert azt a városi hatóságok más célra szánták. (Azóta le is bontották.) A z egyesület átköltözött az egykori ún. külső K a t o l i kus K ö r b e , a Dózsa György (volt Epres) utcába. A z új s z é k h á z igen szűkösnek bizonyult, csak egy kisebb terme volt, kis színpaddal, és egy irodahelyisége. N y i l v á n v a l ó , hogy az egyesület itt nem folytathatta azt a szerteágazó és gazdag tevékenységét, melyet a régi épületben végzett. Ezek k ö z ö t t az áldatlan körülmények között p r ó b á l t a meg a veze tőség megszervezni a m u n k á t . A z áthelyezésnek egyik következménye volt, hogy az egyesület elszakadt attól a környezettől, melyben azelőtt dolgozott, amelyből tagjait és aktivistáit toborozta, attól a közönségtől, mely megszokta, hogy részt vesz az egyesület rendezvényein, s mely odaszokott az egyesület gazdag k ö n y v t á r á b a . A z új környezetben új t a r t a l m a t kellett adni a m u n k á n a k , s új f o r m á k a t kellett találni. Felve tődött az ismeretterjesztő előadások gondolata. Egy előadást szervez t ü n k is — Sulhóf József t a r t o t t a —, de közönsége — néhány k ö r n y é k beli gyerek kivételével — nem volt, s ezért az a döntés született, hogy valami mással kell próbálkozni. Újvidéken az idő tájt nem volt szervezett m a g y a r irodalmi élet, nem — vagy csak nagy ritkán — t a r t o t t a k író-olvasó találkozót, az akkori ban v é k o n y k a H í d n a k is csak a kiadóhivatala volt Újvidéken, a k ö n y v kiadás h a l d o k l o t t (Csáki Piroska adatai szerint 1956-ban összesen nyolc k ö n y v jelent meg Jugoszláviában m a g y a r szerző tollából). Úgy érez tük, szükség van valamire, valamilyen megmozdulásra, amely kitöltené az újvidéki magyarság művelődési életében levő űrt, egyúttal pedig éle tet vinne az egyesület berkeibe és helyiségeibe. A z a gondolat foglalkoztatott ekkor, hogy a József Attila Művelő dési Egyesület — melyet akkori szokás szerint József Attila Kultúregyesületnek neveztek — adjon o t t h o n t az újvidéki m a g y a r irodalmi életnek. Azzal a javaslattal álltam h á t az egyesület vezetősége elé, hogy
— az élőújságok mintájára — indítsunk élő irodalmi folyóiratot. Aján l a t o m a t elfogadták, s az egyesület nevére való tekintettel a Szép Szó cí met adtuk „élő irodalmi szemlénknek". Ezzel a címmel jelezni k í v á n tuk hűségünket a József Attila-i h a g y o m á n y h o z , de azt is, hogy a szép szót ápoljuk a József Attila Művelődési Egyesület szegényes, az egykori munkásegyesületek helyiségeire emlékeztető o t t h o n á b a n . Irodalmi életet a k a r t u n k kialakítani, de egyben népszerűsíteni is i r o d a l m u n k a t , íróinkat. Ú g y képzeltük, hogy az írók személyesen olvassák fel, mondják el mű veiket, s ekképpen is közelebb kerüljön a közönség az írókhoz. Minden támogatást megadott az egyesület vezetősége, részben vállal ta az anyagiak fedezését ( p l a k á t n y o m t a t á s t , a vidéki írók utazási költ ségeit stb.). H o n o r á r i u m o t nem fizettünk, a fellépők tiszeletdíj fejé ben egy-egy p l a k á t o t k a p t a k emlékbe. Mivel egymagam nem v á l l a l h a t t a m a szemle körüli szervező — és szerkesztői — m u n k á t , m u n k a t á r s a k után néztem. Régi barátság fűzött Sárosi K á r o l y h o z , aki a k k o r — ha jól emlékszem — az Újvidéki R á dióban dolgozott, őrá gondoltam elsősorban. S mivel úgy véltem, hogy egy ilyen szemle irányítói közül nem h i á n y o z h a t n a k a kritikusok sem, h a r m a d i k n a k Juhász Gézára esett a választásom. A k k o r i b a n a P a p Pál G i m n á z i u m m a g y a r t a n á r a volt. M i u t á n az egyesület vezetősége jóvá hagyta az ő bevonásukat, megnyertem őket az ügynek. 1956 n y a r á n , ősz elején folytak az előkészületek, s október 18-án „megjelent" az első szám. A műsorok este 7-kor kezdődtek az egyesület Dózsa G y ö r g y utca 18. sz. alatti o t t h o n á b a n . Belépődíj is volt — 10 dinár. M ű s o r a i n k a t a folyóiratok klasszikus beosztásának mintájára tervez tük. S z á m o n k é n t egy-egy költőt és elbeszélőt h í v t u n k meg — a költők több versüket, az elbeszélők egy-egy novellát olvastak fel, saját válasz tásuk szerint —, de voltak ún. rovatai is a Szép Szónak. A Valóságban riportok hangzottak el, a P o r o n d című r o v a t b a n beszélgetéseket folytat tunk írókkal, szerkesztőkkel, szakemberekkel, vitacikkeket olvastak fel szerzőik, a Figyelőben kritikusok szerepeltek b í r á l a t t a l , esszével. A Szép Szó egyik célja volt ti. az is, hogy fejlessze a kritikai gondolkodást, s teret adjon a kulturális, művészeti, irodalmi témákról folyó v i t á n a k . Eleinte a műsor végén Kérdések és hozzászólások címmel a d t u n k he lyet a közönség véleményének, d e később ez megszűnt, mivel a v i t á t nem a k a r t u k „ r o v a t b a " — azaz k o r l á t o k közé — szorítani, s kérdések egyébként is elhangzottak a közönség részéről, a k á r műsor közben, akár utána. V o l t a k ettől a sémától eltérő számok is. Egy-egy teljes számot szen teltünk Fehér Ferenc Alom a dülöutak szélén című, a k k o r megjelent könyvének, öt kritikus részvételével, A r a n y J á n o s r a emlékeztünk szü letésének 140. évfordulóján, egy számban az akkori fiatalok léptek fel írásaikkal, külön számot szenteltünk József A t t i l á n a k , halála 20. év fordulóján, s egy számban a vajdasági szerb i r o d a l m a t k í v á n t u k bemu tatni, de sajnos, alig verődött össze néhány hallgató, s a műsor elma-
radt. Ez 1958. április 3-án történt. A műsor sikertelenségéről a k k o r i ban, úgy emlékszem, nem volt a l k a l m u n k beszélni, de azt hiszem, hogy a meghívott T ó d o r Manojlović, A l e k s a n d a r Tišma és Milivoj N i k o l a jevié neve nem volt eléggé vonzó. (A verseknek, elbeszéléseknek két nyelven kellett volna elhangzaniuk.) D e az is lehet, hogy a szerkesztő ség céljai, szándéka és a közönség elvárásai k ö z ö t t nem volt meg az összhang. Később még majd beszélek a Szép Szó további sorsáról, most csak a n n y i t bocsátok előre, hogy ezután a Szép Szó nem jelent meg t ö b bé a József Attila Művelődési Egyesület o t t h o n á b a n és keretében. összesen tizenhárom száma jelent meg tehát a Szép Szónak 1956 o k tóberétől 1958 márciusáig. (Az április lett volna a 14.) Egy-egy műso ron átlagosan 50—60 ember jelent meg, de volt úgy, pl. az A r a n y J á n o s emlékszám alkalmából, a m i k o r kb. 250 ember szorongott a József A t t i la kistermében. H a r m i n c k i l e n c ismert író, újságíró, szerkesztő, művész lépett fel a műsorokban — volt, aki többször is — , rajtuk kívül h á rom színész vett részt a rendezvényeken. B. Szabó G y ö r g y és Juhász Géza egy-egy egész estét betöltő előadást t a r t o t t . A szerkesztés, a szervezés m u n k á j á t h á r m a n végeztük közösen. M i után egy szám megjelent, megtárgyaltuk a k ö v e t k e z ő t a r t a l m á t , felosz tottuk egymás k ö z t a feladatokat, beszéltünk a z o k k a l , akiket a követ kező számban szerettünk volna szerepeltetni, leveleztünk a vidékiekkel) k i n y o m t a t t u k és kiragasztottuk a p l a k á t o k a t , az iskolákba, intézmé nyekbe személyesen v i t t ü k el; t o b o r o z t u k a közönséget, a műsor előtt fogadtuk a fellépőket és a hallgatóságot. N a g y volt ilyenkor a sürgés forgás az o m l a d o z ó Dózsa G y ö r g y utcai o t t h o n körül. A teremben fél körben helyeztük el a székeket, szemben velük József Attila mellszobra állt, előtte az előadói asztal. A szerkesztőség 1957 júniusában ankétot rendezett a közönség kö zött. A z a n k é t n a k az volt a célja, hogy kipuhatolja a véleményeket a szemléről, s megismerje a közönség kívánságait. A z a n k é t l a p h á r o m kér dést t a r t a l m a z o t t : rendszeresen vagy i d ő n k é n t j á r n a k - e a Szép Szóra, vagy a k k o r voltak először; szükségesnek tartják-e a szemle további meg jelenését; mik a kívánságaik, kit és mit szeretnének ezentúl hallani, ö t ven a n k é t l a p o t osztottunk ki a jelenlevők k ö z ö t t , s ebből 46 érkezett vissza. A válaszolók közül 23 középiskolás, 5 egyetemi hallgató, 3 ú j ságíró, 2—2 tisztviselő, illetve asztalos, 1—1 jogász, v a r r ó n ő , orvos, ba lett-táncos, nyugdíjas, pedagógus stb. H u s z o n k e t t e n közülük rendsze resen j á r t a k a Szép Szó műsoraira 14-en i d ő n k é n t jöttek, tízen a k k o r voltak először. A z ankét második kérdésére m i n d a n e g y v e n h a t a n egy behangzóan igennel feleltek. Sőt heten azt javasolták, hogy a szemle sűrűbben jelenjen meg. A legtöbben a fiatal írókat szerették volna h a l lani (tizenegyen), h á r m a n - h á r m a n Sinkó E r v i n t és B. Szabó G y ö r g y ö t , ketten pedig Fehér Ferencet, Tolnai O t t ó t és Zoltánt, D e á k Ferencet és Csépé Imrét. A hallgatók érdeklődtek még a kritika, a képzőművészeti problémák, a h u m o r , a társadalmi p r o b l é m á k iránt is. Érdemes ideírni
néhány választ szó szerint is: „ M a v o l t a m e l ő s z ö r . . . de nekem ez n a gyon tetszett, s nagyon sajnálom, hogy eddig nem v o l t a m . " (egy d i á k ) ; „A Szép Szó semmiképp sem szűnhet meg!" (egy újságíró); „ . . . éles v i ták hozhatják meg a Szép Szó gyümölcsét" (egy középiskolás). Végül még egy érdekes válasz: „Lehetőséget kell találni, hogy rendesebb te remben tartsák meg a szemle s z á m a i t . . . Egy bizonyos fokú k a m a r a előadás formáját kellene e l s a j á t í t a n i . . . K ü z d e n i , harcolni kell a Szép Szóért, tekintet nélkül a közönyre. N é h a , egyes számai különbek, mint a H í d némely színtelen, vérszegény s z á m a . " N e m h i á b a hangsúlyozta ez a részvevő, hogy harcolni kell a Szép Szóért, ugyanis eddig még — legalábbis előttem — tisztázatlan okokból nem m i n d e n ü t t nézték jó szemmel a Szép Szó működését, létét, s azt, hogy a József Attila Művelődési Egyesület keretébe tartozik. M a már nem tudom pontosan, mikor kezdődött az egész, de egyre hangosabban hallatszott az a vélemény, hogy a szemlének — állítólag jobb körülmé nyek biztosítása m i a t t — át kellene mennie az Ifjúsági T r i b ü n r e . H i v a talos értesítés, rendelkezés — tudomásom szerint — nem érkezett, csak beszéltek a dologról, mígnem az egyesület vezetősége is tudomást szer zett róla. M i u t á n a város egyik akkori vezetője is ellátogatott az egyesü letbe, és beszélt a vezetőség tagjaival, végleges formát öltött az áthe lyezés. A z t hiszem, minden formális intézkedés vagy döntés nélkül, egy szerűen az Ifjúsági Tribün égisze alatt folytatta munkáját a szemle, én azonban nem csatlakoztam az új szerkesztőséghez. Minden további m u n k a az én részvételem nélkül folyt, úgyhogy az 1958. áprilisi — v a lójában meg sem jelent — szám után történtekről nem is tudok beszá molni. Csupán a r r a emlékszem, hogy egy ideig feltüntették az Ifjúsági Tribün plakátjain a Szép Szó címet, később ez is eltűnt: a Szép Szó teljesen beolvadt a Tribünbe. 1962-ben aztán megszűnt a József Attila Művelődési Egyesület is. H a r m i n c év múlt el tehát a Szép Szó indulása óta. J ó lenne, művelő dés- és helytörténeti szempontból is, ha a történtekre több fény derül ne, s néhány részlet is tisztázódna. Még m e g v a n n a k azok, akik részt vettek mindebben, s van mondanivalójuk róla. És mondják el, mert az idő nem vár. H a l a d tovább, és mi előbb-utóbb lelépünk az élet p o r o n d járól.
A S Z É P S Z Ó M Ű S O R A I 1956. O K T Ó B E R 18.—1958. Á P R I L I S 3. I. évfolyam 1. szám, 1956. október 18. Gál László költeményei Sárosi Károly elbeszélése Valóság: Major Nándor belgiumi útijegyzetei Porond: Beszélgetés Bodrits Istvánnal könyvkiadásunk problémáiról Figyelő: Juhász Géza ismerteti Dobrica Cosié Gyökerek c. regényét Kérdések és hozzászólások
I. évf. 2. sz., 1956. november 22. Majtényi Mihály legújabb regényéből Fehér Ferenc költeményei Porond: Lányi István a műkedvelő színjátszás időszerű kérdéseiről Valőság: Ezt láttam Magyarországon; Apró Mátyás élményeiről beszél Kérdések és hozzászólások I. évf. 3. sz., 1956. december 20. Herceg János elbeszélése Burány Nándor költeményei Valóság: Saffer Pál olaszországi útijegyzetei Porond: Beszélgetés Kovács Kálmánnal: Készül a szerb—magyar nagyszótár Figyelő: Tornán László írása II. évf. 1. sz., 1957. január 24. Ács Károly költeményei Németh István elbeszélése Porond: Sztáncsics András a „Vojvodina" költői panorámáról Figyelő: Bori Imre: „Költészet és valóság" II. évf. 2. (5.) sz., 1957. február 21. Nyilvános irodalmi vita Fehér Ferenc „Álom a dfilőutak szélén" című vers kötetéről. Bírálók: Ács Károly, Bálint István, Bori Imre, Juhász Géza, Sárosi Károly II. évf. 3. (6.) sz., 1957. március 28. Arany János ébresztése. Születésének 140. évfordulója alkalmából. A költő életéről és művéről B. Szabó György beszél. Arany-verseket R. Fazekas Piri, Geller Tibor és Nagy József, a noviszádi Rádió művészei adnak elő. II. évf. 4. (7.) sz., 1957. április 25. Csépé Imre elbeszélése Pap József költeményei Valósági Sárosi Károly isztriai útijegyzetei, eredeti hangfelvételekkel Figyelő: Major Nándor könyve és a kritika; Bálint István írása II. évf. Minket Gulyás Rudolf.
5. (8). sz., 1957. június 6. nem lehet letagadni. Fiatal íróké a szó. Deák Ferenc, Fehér Kálmán, József, Pintér Lajos, Szajkó Margit, Tolnai Ottó, Tolnai Zoltán, Vígh Bevezetőt Fehér Ferenc mond.
II. évf. 6. (9.) sz., 1957. október 3. Sulhóf József elbeszélése Fehér Kálmán versei Valóság: Burány Nándor: Fiatalok között Figyelő: Gál László. Emlékezés Heltai Jenőre. A verseket elmondja Geller Tibor II. évf. 7. (10.) sz., 1957. november 14. Major Nándor elbeszélése Bauer Irén versei
Valóság: Ázsiában jártam; Ádám Tibor riportja Porond: Beszélgetés Steinitz Tiborral a Magyar Szó könyvkiadási tervéről Figyelő: Szabó Lőrinc emléke; Sárosi Károly írása II. évf. 8. (11.) sz., 1957. december 26. József Attila. Emlékezés halálának 20. évfordulóján. A költőről beszél: Ju hász Géza III. évf. 1. (12.) sz., 1958. január 8. A Szép Szó a Telepen Majtényi Mihály elbeszélése Ács Károly költeményei Porond: Budapesti találkozások. Beszél: Beder István Figyelő: Egy önérzet története. Tornán László ismerteti Gelléri Andor Endre regényét A telepi Petőfi Sándor Kultúrotthonban III. évf. 2. sz., 1958. február 27. Kopeczky László elbeszélése Burány Béla versei Porond: Ács József időszerű művészeti kérdésekről beszél Valóság: Három hét a Szovjetunióban. Vukovics Géza benyomásai III. évf. 3. sz., 1958. április 3. Tódor Manojlovié: Versek — Pesme Aleksandar Tišma: Elbeszélés — Pripovetka Porond: Beszélgetés Milivoj Nikolajeviétyal — Razgovor sa Milivojem Nikolajeviéem Megjegyzés: A fenti jegyzék a Szép Szó megőrzött plakátjai alapján készült. A felolvasott művek címét nem tüntettük fel a plakátokon, mivel nyomdába adásukkor még nem tudtuk pontosan, mit olvasnak fel a meghívott írók. Itt jegyezzük meg, hogy a plakátok, melyeket városszerte kiragasztattunk, a Bu dućnost Nyomdában készültek, eleinte 83X57, a 10. számtól (1957. november) 83X29,5 cm nagyságban.
