Tüntetést fontolgatnak a diákok

CIII. évfolyam, 28. szám 2007. augusztus 30.

VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

POLGÁRI HETILAP

ALAPÍTVA 1868-BAN

Ára:158 Ft
Elõfizetõknek 130 Ft

www.kecskemetilapok.hu

Püspökhelyettesi portré

A KECSKEMÉTI FÕISKOLA

Augusztus 20-a alkalmából magas rangú állami elismerésben részesült Varga László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Kecskeméti Református Kollégium fõigazgató lelkésze, aki hivatásról, közéletrõl, családról beszélt lapunknak.  8-9. OLDAL

Tüntetést fontolgatnak a diákok

HALLGATÓI IS ÚJRA UTCÁRA VONULHATNAK

Munkácsy Kecskeméten 2008 februárjában városunkba érkezik a Munkácsy-kiállítás. A festõóriás mûvészetérõl a gyûjtemény tulajdonosával, Pákh Imrével beszélgettünk.  11. oldal

Magyar Múzsa

Országszerte újra tandíjellenes demonstrációk várhatók

Ezen a héten: nyolcoldalas irodalmi melléklet, Jókai Anna köszöntõjével.

Az államilag támogatott férõhelyek számának csökkentése, a demográfiai hullám, de a tandíjfizetési kötelezettség is hozzájárul ahhoz, hogy átlagosan húsz százalékkal kevesebb diák kezdheti meg õsszel tanulmányait a Kecskeméti

A tanévkezdés terhei A tanévkezdés költségei a legtöbb családot megviselik, ám legnehezebb helyzetben ezen a téren is a nagycsaládosok vannak.  6-7. oldal

Fõiskola három karán. A változások legnagyobb vesztese a Kertészeti Kar és persze maguk a hallgatók, akiknek 2008 szeptemberétõl az állami finanszírozású képzésekben is évi 105 ezer forintos tandíjat kell majd fizetniük. A Kecske-

méti Fõiskola Hallgatói Önkormányzatának elnöke lapunknak elmondta: szeptember közepén döntenek arról, szerveznek-e ismét önálló, tandíjellenes tüntetést Kecskeméten.  4-5. oldal

A KTE szombaton is gyõzni akar Elmúlt heti számunkban azt írtuk, most már nincs mese, a KTE labdarúgócsapatának a Mezõkövesd ellen már kötelezõ a gyõzelem, ha nem akarják elveszíteni a szurkolók bizalmát. A fiúk is átérezhették ezt, hiszen egy ritka látványos, gólokkal

és kiállításokkal bõségesen megfûszerezett mérkõzésen megszerezték a gyõzelmet, méltán kiérdemelve ezzel a szurkolók vastapsát. Szombaton a BKV Elõre elleni bajnoki meccsen ismét a három pont  20. oldal megszerzése a cél.

Hírös Heti Melléklet: 13-17. oldal

2

HÍR-HÁTTÉR

Hírmix Tizenötmilliós támogatás Együttmûködési megállapodást írt alá a napokban Kecskemét polgármestere és a megyei közgyûlés elnöke. A dr. Zombor Gábor és Bányai Gábor névjegyével ellátott dokumentum értelmében a hírös város 15 millió forinttal kíván hozzájárulni a megyei önkormányzat által fenntartott, Juhar utcai közoktatási intézmény finanszírozásához. Az intézményben logopédiai óvoda és iskolai elõkészítõ mûködik. Az itt nevelt, oktatott gyermekek több mint fele kecskeméti lakhelyû. Többek között ezért is reagált pozitívan a megyei elnök felkérésére dr. Zombor Gábor, aki kijelentette, hogy fontosnak tartja az együttmûködést, valamint azt, hogy a beszédzavarokkal, problémákkal küzdõ gyerekeknek lehetõségük legyen szakszerû ellátásban részt venni. Bányai Gábor kihangsúlyozta, hogy nagy segítség ez a megyeszékhelytõl, hiszen tavaly például a feladat ellátására kapott állami normatív támogatás a teljes költségeknek mindössze a negyvenkét százalékát fedezte. (S.S.)

Csendes demonstráció Egy másfél évtizede agyonvert, tizenhat éves fiúra emlékeztek augusztus 23-án radikális jobboldali szervezetek Kecskemét belvárosában. A Jobbik, a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Magyar Nemzeti Front szerint a fiatalember a cigánybûnözés áldozata volt. A fõtéri demonstráció – a szervezetek vezetõinek beszédét követõen – békésen végzõdött. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat testületének tagjai másnap levélben reagáltak a történtekre. Köszönetüket fejezték ki, hogy „Kecskeméten nincs táptalaja a szélsõséges és gyûlölködõ elemeknek, mellyel egyetért a város lakossága is, hiszen távolmaradtak a demonstrációtól, bizonyítva, hogy a helyi cigányság is aktív része a társadalomnak. Elítéljük, hogy egy fiatal gyermek tragédiájának emlékét egyes szélsõséges csoportok vezetõi saját, önös érdekükre használnak fel. Szerintünk a bûn nincs származáshoz kötve: bûnöz az, aki hajlamos rá, származástól függetlenül.”

Bankpont segíti a vállalkozókat A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a pénzintézetek közti megbeszélések eredményeként, öt partnerbank munkatársainak közremûködésével szeptember 3-án kezdi meg mûködését a Kamarai Bankpont. Az ügyfélszolgálat nyitva tartása alatt naponta más pénzintézet szakemberei adnak tájékoztatást az érdeklõdõ vállalkozóknak és magánszemélyeknek a hiteltermékeikrõl és befektetési ajánlataikról. A Bankpont mûködésérõl további információ a www.bkmkik.hu honlapon olvasható.

2007. augusztus 30.

Értékteremtõk és -õrzõk elismerése Rendkívüli közgyûlést tartottak kedden délután a kecskeméti városházán. Az ünnepi esemény egyetlen napirendi pontja díjak és elismerõ címek átadása volt. Köszöntõjében Iványosi Szabó András alpolgármester kihangsúlyozta: értékeink megbecsülése mellett az is fontos, hogy figyeljünk azokra, akik ezeket az értékeket létrehozták, illetve Az egyik Mathiász díjas ebben az évben Lázár János lett megõrzésén fáradoznak. A kitüntetéseket dr. Zombor Gábor polgár- Imre egyetemi tanár, valamint a Gyenes kertészmester adta át. dinasztia érdemelte ki. A Mathiász János díjat ebKecskemét Szocális Ügyéért díjat kapott ben az esztendõben dr. Lázár Jánosnak, a SzõléBerente Erzsébet, az Õszikék Kht. Idõsek Klubja szeti és Borászati Kutató Intézet tudományos vezetõje, Csonka Imréné, az önkormányzat Csa- munkatársának és dr. Horváth Istvánnak, a Kertéládvédelmi Osztálya címzetes fõtanácsosa, vala- szeti Fõiskolai Kar tangazdasága igazgatójának mint a Margaréta Otthon ápolási részlege. A ítélték oda. Az Év Mestere Szabó Sándor szíjKecskemét Városért Egészségügyi díjat vehette gyártó, az Év Rendõre Kiovszky László Balázs át dr. Koncz István szülész-nõgyógyász fõorvos, zászlós, az Év Tûzoltója Sinkó Csaba fõtörzsõrdr. Kovács István házi gyermekorvos, dr. Móczár mester, az Év Köztisztviselõje Koltai Gyuláné, a Csaba háziorvos, dr. Szelei Béla osztályvezetõ fõ- Városfejlesztési és Közbeszerzési Osztály csoorvos és Tóth Mihályné gyógymasszõr. A Kecske- portvezetõje, illetve Vargáné Dalmati Anna, az mét Város Környezetvédelméért díjat dr. Cserni ÁNTSZ közegészségügyi felügyelõje lett.

Milliárdos miniszterelnöki ígéretek A dél-alföldi régió fejlesztési lehetõségeirõl, kilátásairól tartott sajtótájékoztatót a kecskeméti Három Gúnár Rendezvényházban, kedden délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, illetve Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A kormányfõ kihangsúlyozta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek köszönhetõen ebben az évben körülbelül ezermilliárd forintot költhet az ország útépítésre és felújításra, oktatásra, vidékfejlesztésre és munkahelyek teremtésére. Hozzátette, hogy nincs vesztegetnivaló idõnk, mert egyszeri és megismételhetetlen lehetõség elõtt állunk. Bajnai Gordon többek között arról szólt, hogy kiemelten kezelik majd a vállalkozásfejlesztést és a foglalkoztatást elõsegítõ programokat. A dél-alföldi régióban eddig százötven kisvállalkozás nyújtott be sikeres pályázatot, az általuk elnyert összeg pedig több százmillió forintra rúg. A százötvenbõl huszonöt a kecskeméti vállalkozók száma, õk összesen mintegy százmillió forint támogatáshoz jutottak. A miniszter azt is elmondta, hogy az év végére már kétszáz témakörben lehet pályázni. Dr. Balogh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy régiónk, így megyénk is a gazdaságilag legelmaradottabb térségek közé tartozik, így minden támogatásra nagy szükségünk van. Pelczné Gáll Ildikó a miniszterelnök kecskeméti sajtótájékoztatójára reagálva az MTI-nek úgy fogalmazott: „Gyurcsány Ferenc a bányaló vakmerõségével halad elõre” és nem hagyja magát a tényektõl befolyásolni. A fideszes politikus szerint az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljai nem va-

lósultak meg. Példaként említette a területi kiegyenlítõdés vagy az életminõség javításának ígéretét. Kijelentette, siker helyett ez a pénzköltés idõszaka volt, eredmény nélkül. A Fidesz alelnökének véleménye szerint Bajnai Gordonnak, az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek pedig inkább arról kellett volna beszélnie, hogy miért nem támogatták az 52, 53, 54-es utak fejlesztését, a Homokhátság fejlesztési programját, a kecskeméti kórház fejlesztését vagy Kalocsa és Baja történelmi városközpontjának megújítását.

HÍR-HÁTTÉR

2007. augusztus 30.

Gazdára talált buszvárók

3

Hírmix Pályázati felhívás iskolásoknak A Kecskeméti Ifjúsági Otthon – megnyitásának 25. valamint az intézménynek helyet adó egykori Iparos Otthon építésének 100. évfordulója alkalmából – helytörténeti és ipartörténeti közösségi játékot szervez Mesterségünk Címere címmel, 3-4. és 5-6. osztályos gyermek csoportok részére. A résztvevõ közösségek 3-4 levelezõ forduló keretében ismerkedhetnek Kecskemét helytörténeti és iparos múltjának érdekességeivel, neves iparos mestereivel és mûhelyeivel. Az ismeretterjesztõ program helytörténeti és irodalmi szemelvények önálló feldolgozásából, továbbá kézmûves, könyvtári és múzeumi foglalkozásokból áll. A szervezõk várják 10-30 fõs gyermekközösségek, osztályok, szakkörök, civil szervezõdések jelentkezését. Jelentkezés: október 10-éig írásban a csoport választott nevének, pontos címének, elérhetõségének, a csoport létszámának, felkészítõjük nevének megjelölésével.

A program keretében a város valamennyi buszvárója megszépül

Kecskemét több mint háromszázötven buszvárója, illetve annak közvetlen környezete szépül meg ezekben a hetekben. A munkálatok nagy része már el is készült, mindössze kéttucatnyi váró rendbetétele van hátra. A hírt a Rendõrfalu egyik buszmegállójában megtartott sajtótájékoztatón jelentették be a napokban. Mint megtudtuk, korábban senki sem volt felelõs azért, hogy az utasokat szolgáló helyiségek tiszták, falfirkától mentesek legyenek, és környéküket ne lepje el a gaz. Az önkormányzat úgy oldotta meg a problémát, hogy szerzõdést módosított a Hírösgazda Kft.-vel, és a köztisztasági feladatok közé sorolta a várók rendbentartását. A társaság egy alvállalkozót bízott meg a munkával. Ennek több mint hárommillió forintos költségét abból a kétszáz millióból fedezik, amit köztisztasági feladatokra

H ÚSZ

ÉVES A

különítettek el az idei költségvetésben. A takarítás során azt is lajstromba vették, hogy hány helyen és hol hiányoznak az ülõkék, a szeméttárolók, sérültek az építmény fallemezei. Késõbb ezeket a problémákat is orvosolja majd az önkormányzat, de az már nem a Hírösgazda Kft. feladata lesz. Lévai Jánosné, a körzet önkormányzati képviselõje Tamási Áront idézte: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” – Ezen a környéken van még mit tenni, hogy az itt élõk igazán otthon érezhessék magukat. Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy ebben a lehetõségeim szerint segítsek, természetesen nemcsak a buszvárók, hanem egyéb lakossági észrevételek, felvetések esetében is – tette hozzá Lévai Jánosné. -sipi-

Csütörtökön városi közgyûlés Kecskemét városának közgyûlése augusztus 30án tartja nyári szünet utáni ülését, ahol döntenek a városrendezési és városüzemeltetési bizottság új külsõ tagjáról. A változtatásra azért van szükség, mivel Vásárhelyi Dániel július 9étõl Kecskemét fõépítészi teendõit látja el, így korábbi tisztségérõl le kellett mondania. A bizottság új tagjának Katkics Tamás építészt javasolja. Várhatóan határozat születik majd annak a pályázatnak a benyújtásáról is, amellyel a Ceglég-Nyársapát-Nagykõrös-Kecskemét közötti kerékpárút megépítéséhez szükséges támogatáshoz kíván hozzájutni az önkormányzat. A teljes beruházás költsége majdnem 737 millió forint, amibõl Kecskemét része valamivel több mint 32 millió.

P IRAMIS K FT .

Egy kiváló kollektíva ünnepe Kellemes környezetben, családias hangulatban ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját Kecskemét egyik meghatározó építõipari vállalkozása, a Piramis Kft. A lajosmizsei Bujdosó tanyán megtartott, jubileumi találkozó keretében külön köszöntötték azokat a munkatársakat,

akik a leghosszabb ideje dolgoznak a cégnél. Tizennyolc évnél többet nyolcan – Andrássy Ákos, Agócsné Kubics Judit, Koszorú András, Õri Mihály, Dollák Sándor, Szabó Imre, Pecznik István és Parádi István – töltöttek el a kiváló kollektívában, õk egy-egy aranygyûrût vehettek át. A tizennégy esztendõnél régebben a Piramis Kft. csapatát erõsítõk – Bukovinszki Attila, Dobos Gábor, Túri István, Halász Sándor, Tóth László, Szûcs Antal, Seres Zoltán, Mohácsi Katalin és Derdák Alajosné – ezüstgyûrût kaptak. Andrássy Ákos ügyvezetõ igazgatótól megtudtuk, hogy jelenleg mintegy hatvan embernek ad munkát a cég, de emellett számos alvállalkozót is bevonnak feladataik elvégzésébe.

Megszámolni is nehéz lenne, hogy a két évtized alatt hány olyan remek épület kivitelezésével járult hozzá a társaság városunk arculatának formálásához, mint például a Piramis udvar, vagy a Central Passage. Ipari beruházásokkal is több helyi cég bízta meg a Piramis Kft.-t, például a Phoenix Mecano és Rösch, de említést érdemel a Termostar Kft. irodaházának kivitelezése, nem is beszélve a kecskeméti Városháza homlokzati rekonstrukciójáról. Andrássy Ákos elmondta, hogy ez az év kétségtelenül a legnehezebb az eddigi húszból, a magyar gazdaság ugyanis olyan mélypontra került, hogy alig-alig van beruházás az országban. A társaság vezetése azonban bízik a fellendülésben, és a következõ esztendõk újabb sikereiben.

4

HÍR-HÁTTÉR

2007. augusztus 30.

S ZEPTEMBER 3- ÁN

A FÕISKOLÁSOKNAK IS BECSENGETNEK

Kevesebb diák tanulhat a Kecskeméti Fõiskolán Az államilag támogatott férõhelyek számának csökkentése, a demográfiai hullám, de a tandíjfizetési kötelezettség is hozzájárul ahhoz, hogy átlagosan húsz százalékkal kevesebb diák kezdheti meg õsszel tanulmányait a Kecskeméti Fõiskola három karán. A változások legnagyobb vesztese a Kertészeti Kar, és persze maguk a hallgatók, akiknek 2008 szeptemberétõl tandíjat kell majd fizetniük.

Az államilag támogatott férõhelyek számának csökkentése, a demográfiai hullám, de a tandíjfizetési kötelezettség is hozzájárul ahhoz, hogy átlagosan húsz százalékkal kevesebb diák kezdheti meg õsszel tanulmányait a Kecskeméti Fõiskola három karán. Míg tavaly összesen 1413 volt, idén – a pótfelvételivel együtt – csak 1110 az elsõ évre felvett nappali és levelezõ tagozatos hallgatók száma: 628-an a GAMF Karra, 292-en a Tanítóképzõ Karra, míg 190-en a Kertészeti Karra járnak majd.

Budapest-központú oktatásügy A továbbtanulni vágyó diákok közül sokan választják elsõ helyen a budapesti egyetemeket és fõiskolákat – egyrészt úgy gondolják, a fõvárosban könnyebb lesz majd elhelyezkedniük, másrészt a számtalan szabadidõs lehetõség vonzza õket. Az idén bevezetett új felvételi eljá-

rás azonban szintén háttérbe szorította a vidéki felsõfokú iskolákat. – Míg az elõzõ években intézményenként, a 2007-es felvételi esetében már országosan állapították meg az egyes szakokhoz tartozó keretszámokat – tájékoztatta szerkesztõségünket Alter Róbert, a Kecskeméti Fõiskola Oktatási Irodájának vezetõje. A pontszámok megállapítása után elõször a budapesti egyetemek, majd a budapesti fõiskolák államilag finanszírozott férõhelyeit töltötték fel, ezután következtek csak a vidéki egyetemek, végül a vidéki fõiskolák – ahogyan a Kecskeméti Fõiskola is. A pótfelvételivel végül némiképp javult a helyzet. Alter Róbert hozzátette: a 88-89es korosztály eleve kisebb létszámú, a nem idén érettségizett, felsõoktatásba jelentkezõ fiatalok száma pedig az idén elenyészõnek mondható.

A kecskeméti diákok is tüntethetnek Tanévenként 105 ezer forint – ez vár a diákokra, hacsak meg nem változtatja döntését a kormány. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – a tavalyi tüntetéssorozat után – idén õsszel is több, vidéki nagyvárosban és Budapesten tervez tiltakozó akciót. A HÖOK sajtóközleménye szerint megmozdulásukkal a társadalom figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a tandíj egy hibás politikai döntés. Ezért továbbra is elzárkóznak a tandíj bármilyen formájától, és követelik, hogy a jelenleg fejlesztési részhozzájárulás néven bevezetett „hallgatói adót” törölje el a kormányzat. Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke kijelentette: hamis az a kormányzati kommunikáció, amely szerint emelkednek a hallgatói juttatások. Új források bevonására nem került sor, csak a már eddig is meglévõ keretösszegek át-

csoportosítására, amivel csak enyhíteni lehet a tandíj okozta problémákat, megoldani nem. A HÖOK szerint félõ, hogy egy éven belül több ezer hallgató hagyja majd el a felsõoktatási intézmények padsorait anyagi megfontolásból. Az már biztos, hogy a tüntetés-sorozat a szeptember 3-ai héten, Szegeden veszi kezdetét, majd más helyszínek demonstrációi után Budapesten zárul a tiltakozáshullám szeptember végén. A vidéki egyetemek és fõiskolák hallgatói érdekképviseletei maguk dönthetnek arról, csatlakoznak-e az akcióhoz. Haán Maritától, a Kecskeméti Fõiskola HÖK-elnökétõl megtudtuk: várhatóan õk is részt vesznek a tandíjellenes tüntetésben, errõl azonban végleges döntést a három kar HÖKvezetõinek részvételével szeptember közepén hoznak.

Alter Róbert: Hátrányos helyzetből indultak a vidéki főiskolák

A nagy vesztes: a Kertészeti Ami a felvételt nyert elsõsök létszámát illeti, a legnagyobb csapás a Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Karát érte, ahol idén negyven százalékkal kevesebb az államilag finanszírozott férõhelyek száma. Központilag ugyanis erõteljesen visszafogták az agrárképzést, ahogyan a jogász- és tanárképzést is. Így szokatlanul magasak voltak a pontszámok: a Kecskeméti Fõiskola nappali kertészmérnöki képzésére csak 118, míg nappali gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakára csak 116 pont birtokában lehetett bejutni. Nem csak a hallgatók, de a Kecskeméti Fõiskola számára is nehezebb lesz az új tanév finanszírozása – erre azonban már elõre felkészült az intézmény vezetése. – A 2007-es év gazdálkodása nincs veszélyben – ha valamelyik karnak

hiánya keletkezne, azt a központi költségvetésünkbõl pótolni tudjuk, de elõrelátóan már 2008-ra vonatkozóan is több takarékossági intézkedést hoztunk. >>

Hallgatók a tandíjról A diákok aggódnak saját jövõjüket illetõen. – Még nem mertem belegondolni, mennyibe kerül majd az iskolakezdés, és a késõbbiekben a tanulmányaim finanszírozása, fõleg abban az esetben, ha tényleg bevezetik a tandíjat – mondja Vadász Éva, aki szeptemberben a Tanítóképzõ Karon kezdi meg tanulmányait. Sokan már most a diákhitel felvételét tervezik emiatt, ám az túlzott terhet jelenthet számukra akár egész hátralévõ életükben. – Nekem biztosan dolgoznom kell majd a tanulás mellett – veszi át a szót László, aki õsztõl a GAMF diákja lesz. Mint mondja, a tandíjra valót, de az utazás költségeit és a kollégiumi vagy albérleti díjat is ki kell fizetni valamibõl, ami nem kis nehézséget jelent majd számára.

HÍR-HÁTTÉR

2007. augusztus 30.

5

V ÉLEMÉNY

Már megint Gyurcsányi politika a demokráciáért egy kínai! Baloldali kormányok regnálása alatt nem, vagy mind a demokrácia íratlan normái alapján a köz vécsak nagyon elvétve kezdenek sztrájkba a munka- leményének és érdekeinek figyelembe vételével vállalók érdekében a szakszervezeteknek nevezett kellene, hogy intézze az ország ügyeit, nem is széképzõdmények. Vezetõiket gyakran éri olyan vád, gyelli, hanem „övéi elõtt” nyíltan kimondja: nem mely szerint a több évtizedes, még a SZOT idejé- érdekli, mit gondolnak, akarnak és éreznek az embõl származó tradícióknak megfelelõen õk valójá- berek. Akinek a hatékony, önálló védekezésre képban a hatalmon lévõ szocialista elit szekértolói, sõt telen kisember szava nem számít, és akinek a visok esetben a hatalom haszonélvezõi. lágképében „üres” az Ég, úgy érezheti: hatalma birMost azonban úgy tûnik, repetokában bármit megtehet, nincs dések mutatkoznak azon a bizosenki és semmi, aki és ami ebben Akinek a világképében nyos vörös falon. Bár a több korlátozhatná. „üres” az Ég, úgy érezheti: százezres menedzserdíjjal kifizeVannak azonban jó néhányan, tett vasutas-szakszervezeti vezeakiknek van hitük, bíznak az hatalma birtokában tõknek a magyar vasút szétveréseösszefogás, a másokért kiállás, a bármit megtehet. kor szinte a szeme se rebben (emszolidaritás erejében, és nem lékeztetõül: a polgári kormány idehagyják, hogy kétes hírû politikai jén pár százalékos bérvita miatt képesek voltak haszonlesõk olcsó propagandával, szavazatvásármegbénítani az egész ország közlekedését), a társa- lással, náciveszéllyel való riogatással, fenyegetésdalom spontán önszervezõdõ képessége, a civil sel vagy akár állami erõszak alkalmazásával végérszféra erõsödése, az emberek öntudatra ébredése vényesen megroppantsák a magyar társadalom és néhány szakszervezeti vezetõ lelkiismeretének még épen maradt részének gerincét. megszólalása nyomán föléledõben van a nem is csak Forró õszre számíthatunk. A kormány politikájápasszív rezisztencia ebben az új reformkorban. nak köszönhetõen úgy tûnik, lesznek sztrájkok, utA képmutatás a bûn bókja az erény elõtt – szól cára mennek a diákok, és mivel nincs vesztenivalóa Rochefoucauld-i gondolat. Bár a képmutatás csú- juk, egyre többen mernek nyíltan kiállni egyéni nya dolog, ez esetben az „elkövetõ” tisztában van vagy csoportérdekeikért, és élnek a demokrácia és vele, hogy amit tesz, elfogadhatatlan, vállalhatat- az alkotmány biztosította jogaikkal, a gyülekezés lan, így legalább a látszatát igyekszik kelteni an- és a szólás szabadságának eszközével. nak, hogy õ helyesen cselekszik. Ha így lesz, a miniszterelnöknek nevezett poliHadd tüntessenek, majd megunják és hazamen- tikai kalandornak ezért mégiscsak hálásak lehenek – hangzott a balatonõszödi tirádában a példát- tünk – de csak miután végleg lelépett a közélet Haág Zalán lan cinizmust tükrözõ, mellbevágóan õszinte színpadáról. fõszerkesztõ gyurcsányi mondat. Valaki, aki mind az alkotmány, >> A hallgatói létszámmal együtt a normatíva is már beiratkozhattak a felvételt nyert, elsõs diákok: csökkent, így körülbelül száz-kétszázmillió forint- 695 nappali tagozatos és 415 levelezõ tagozatos tal kevesebb támogatást kapunk – tájékoztatta a hallgató. A tanévnyitót szeptember 3-án, délelõtt Kecskeméti Lapokat dr. Danyi József, a Kecskemé- 10 órakor a Tanítóképzõ Kar épületében tartják. ti Fõiskola rektora. – Én a fõiskola mindhárom kaBera Linda rának vezetõit arra fogom biztatni, hogy ne csupán az állami támogatást tekintsék bevételnek, hanem használják ki a pályázati-, illetve a régiós együttmûködési lehetõségeket is. Emellett azt a gazdag és sokrétû szellemi tõkét is értékesítsék, amelyet a Kecskeméti Fõiskola képvisel. Hiszen Kecskemét további, dinamikus, ipari fejlõdéséhez szükség van jól képzett mûszaki szakemberekre, az Alföld mezõgazdaságának agrárszakemberekre, de a Tanítóképzõ Kar humán értékeit is továbbadhatjuk. Ezért nem csupán a hallgatóink képzésének magas színvonalára fordítunk nagy gondot, de bõvítettük akkreditált iskolarendszerû, felsõfokú szakképzéseink sorát is – mondja az intézményvezetõ. Az idei tanévre egyébként Ősszel Kecskeméten is lehet újabb tüntetés

Mégsem Tesco, hanem ázsiai áruház nyílik a Domus helyén, derült ki a közelmúltban. A sokadik a városközpontban, hiszen kínai bolt van a Casablanca pizzéria és a volt Sajtóház épületében, a rendõrséggel szemben, a színház közelében, a postával átellenben, a Rákóczi út elején, valamint a Skálában. Jön az újabb olcsó ruha, olcsó cipõ, miegymás…

Kínaiak a Domusban

A három évtizedes múlt után elköszönõ bútoráruház dolgozóinak augusztus elejéig kellett kiüríteni a helyiséget. Sokáig úgy volt, hogy az angol hipermarket-lánc, a Tesco költözik a Domus helyére. Ezt többen is ellenezték – végül az élelmiszerárusításhoz szükséges hatósági engedélyek hiánya akadályozta meg a szerzõdéskötést. Így a konyhabútorok, kanapék, franciaágyak helyét most távol-keleti termékek veszik át. – Arról már régóta tudunk, hogy a Domus tulajdonosai kiszállnak a kereskedelembõl, és inkább bérbe adják az üzlethelyiséget. Az új bérlõrõl azonban csak annyit hallottunk, hogy kínai. Sok visszatérõ vásárlónk volt, õk mind sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy bezárunk – meséli a Domus Áruház volt vezetõje, Nagy Katalin. Az ázsiai bolt megjelenését a környékbeli kiskereskedõk sem fogadták örömmel. – Nekem az a véleményem, hogy egy ilyen bolt nem is illik ide, sokkal színvonalasabbak a környezõ áruházak – mondja Demeter Otília, az Alföld Áruház árkádsorának egyik butikjában. – A forgalmunknak sem tesz majd jót. Talán azzal tudjuk felvenni a harcot, ha továbbra is minõségi árut kínálunk a vásárlóknak, és ha akciókat tartunk. Tény, hogy a kínai termékek minõsége is sokat javult az elmúlt években. Tény, hogy sokan csak ezt engedhetik meg maguknak. Kérdés viszont, hogy nem épp elég-e az a hét, már meglévõ, hatalmas alapterületen mûködõ ázsiai üzlet a belvárosban? Hogyan tudnak megélni a horrorisztikus bérleti díjak mellett? Hiszen azért olyan hosszú sorok nem kígyóznak a pénztárgépeik elõtt! Szabályozás egyelõre nincsen, az önkormányzatok csak a hatósági engedélyek kiadásával rendelkezhetnek, az üzletpolitikába nincs beleszólásuk. Így a helyi kiskereskedõk érdekeit sem védhetik meg ebben a kérdésben, még az ilyen kedvezõtlen tendenciák láttán sem. B. L.

6

KÖZÉLET

22

EZER FORINT AZ EGY FÕRE ESÕ JÖVEDELEM

2007. augusztus 30.

S ZABADOSÉKNÁL

Komoly erõpróba a tanévkezdés derült ki, hogy számukra a legfontosabb, hogy egészségben és egyetértésben élhessenek együtt.

Tartalékok nélkül

A rendszeresen kapott támogatások ellenére sem könnyű a helyzetük

Napjainkban, amikor a kormány megszorító intézkedései a polgárok millióinak megélhetését sodorják veszélybe, különösen kritikussá vált a nagycsaládok helyzete. Azoké a családoké, ahol a szülõk nem kis áldozatokat vállalnak azért, hogy az ország népességének folyamatos fogyása legalább mérséklõdjön. Ezt a nemes célt tûzte ki maga elé a ménteleki Szabados Gyula és felesége, Irtzl Erzsébet is, akik hét gyermeket nevelnek igen nehéz körülmények között, de tisztességgel, és a lehetõségeikhez mérten mindent megadva fiaiknak, lányaiknak. Amikor a napokban ellátogattunk a népes família otthonába, elsõsorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként tudják elõteremteni ennyi csemete iskoláztatásának költségét.

Támogatás van, de kevés – Szerencsére még nem mindegyik gyerek iskolás, hiszen Juli ötéves, Gabika pedig még csak három hónapos – mondta az édesanya. – A tizenhét esztendõs Gergõ és egy évvel fiatalabb húga, Sára az Arany János Tehetség Program keretében jutott be a szegedi Radnóti Gimnáziumba. Ez nagy könnyebbséget jelent számunkra, mert így csak a kollégiumi ebédjüket és a havi háromszori haza- és visszautazásuk költségét kell fizetnünk. A legnagyobb kiadásunk most a tizennégyéves Pisti elindítása. Õ elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát, és õsztõl a budapesti Fáy András Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tanul tovább. Beiskolázásának költsége el-

éri a százezer forintot, amit nem is tudnánk elõteremteni, ha a Pesten élõ nagymama nem segítene. Gyuri és András az általános iskola negyedik, illetve ötödik osztályába járnak szeptembertõl. Az õ tankönyveiket nagyrészt ingyen kapjuk, és Kecskemét önkormányzata a tanszervásárláshoz is ad huszonötezer forintot. Ezt még nem költöttük el, mert szeretnénk megvárni, hogy a pedagógusok pontosan milyen írószereket, füzeteket és egyéb taneszközöket kérnek.

Kilencen – havi kétszázezerbõl Irtzl Erzsébet azt sem titkolta, hogy a különféle segítségek ellenére is rendkívül nehéz a helyzetük. Férje egy korábbi autóbaleset következtében még ma is csak mankóval tud járni. Rokkantnyugdíja mellé fogyatékossági támogatást kap, ehhez jön a gyes és a családi pótlék. Mindezek együttesen körülbelül havi kétszázezer forintos bevételt jelentenek a kilenctagú család számára. Döbbenetes belegondolni, hogy Szabadoséknál egy fõre huszonkétezer forint jut havonta. Mindezek ellenére nem éreztünk keserûséget sem a szülõk, sem a gyerekek hangjában. Szavaikból az

– Rajtam kívül az egészségével szerencsére senkinek nincs gondja a családban – állapította meg Szabados Gyula. – A tanévnyitóhoz közeledve az anyagi nehézségeink természetesen hatványozódnak. Ilyen kevés pénzt beosztani már-már lehetetlen. Befizetjük a közüzemi díjakat, megvásároljuk a szükséges élelmiszereket, és körülbelül ennyi is, amire a kétszázezerbõl futja. Félretenni, egy kis tartalékot képezni gyakorlatilag képtelenek vagyunk. Magam sem tudom, hogyan, de azért valahogy mindig megoldjuk a problémákat. Az emberben mindig ott bujkál a kisördög, most sem álltuk meg, hogy feltegyük a meglehetõsen illetlen – de talán logikus – kérdést a szülõknek, hogy ilyen körülmények között hogy merték vállalni a hetedik gyermeket is. – Az én édesanyámék hatan voltak testvérek – kezdte válaszát Irtzl Erzsébet. – A férjemmel annak idején úgy terveztük, hogy öt gyermeket vállalunk. Utánuk született még Juli és Gabika, de ezt egy kicsit sem bánjuk. Mindegyik gyerek egy kincs a számunkra, mindegyik más-más egyéniség, és érdekes lesz majd látni, hogy kibõl mi lesz, ha felnõnek. Gyermekkorom szép emlékei azok a napok, amikor anyuék nagy családja összejött, és vagy kéttucatnyian ültük körül az asztalt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit gondolnak errõl a csemeték. A gimnazista Gergõ elmondta, hogy egy angolórán éppen az lett volna a téma, hogy miért jó nagycsaládban élni, de ezt senki sem tudta megfogalmazni. – Arra jutottunk, hogy ezt csak átélni lehet, de elmondani nem – összegezte a tapasztalatokat a család legidõsebb gyermeke. Ennek a gondolatnak a jegyében zártuk látogatásunkat, melynek végén átadtuk a Szabados családnak lapunk szerény, néhány tanszerbõl álló ajándékát. S. S.

Ahogy a pedagógus látja – Szabadosékban egy rendkívül összetartó családot ismertünk meg – mondta Kelemenné B. Kiss Julianna, a Ménteleki Általános Iskola tanítónõje. – Sajnos az anyagi helyzetük nagyon rossz, a gyerekek csak folyamatos segítségnyújtás mellett tudnak iskolába járni, rendesen ruházkodni. Ugyanakkor mindannyian rendkívül szorgalmasak, tehetségesek, kiválóak a tanulmányi eredményeik. Szeretnénk õket segíteni abban, hogy a középiskolákban, majd késõbb a felsõoktatási intézményekben is megállják a helyüket. Nem könnyû ma egy nagycsalád gyermekének lenni, és látni, hogy nekik sok mindenbõl kevesebb jut, mint a kisebb famíliákban élõ társaiknak.

KÖZÉLET

2007. augusztus 30.

7

Iskolába megy a gyerek – Három nap… még kettõ…már csak egy: tanévkezdésre szólít a becsöngetés az iskolákban.

Az anya, egyedül Augusztus-szeptember: újabb fejezet a családok költségvetésében. Aki egyedül nevel gyerekeket, mint Dorinát és bátyját egy Nyíri úti lakásban egy anya – nevezzük csak Katalinnak – nem ülhet ölbe tett kézzel. Cselekednie kell. Kétórában konyhai kisegítõ munkát végzek egy kollégiumban – sorolja. – Ezenkívül mosást, vasalást és lakástakarítást is vállalok. Csak magamra számíthatok az anyagi problémáim megoldásában. Lakbérre 8 ezer 400, a gázért négyezer, a kábeltévéért 4 ezer 200, az áramért négyezer és a hulladékszállításért ezerötvenöt forintot fizetek havonta. Ilyenkor, iskolakezdés elõtt mindig csúszásban vagyok több fizetnivalóval, hogy a tizenhárom éves fiamat felkészíthessem a tanévre. Az anya reménykedik, hogy a tankönyveket ingyen megkaphatják és bekopog hozzájuk is a postás a rendkívüli önkormányzati segéllyel. Más-más anyagi háttérrel próbálnak megbírkózni a szülõk a tanévkezdés terhével. Meleg Tibor – egy fiúgyermek édesapja – munkahelyének köszönhetõen lefaraghat vala-

mennyit a kiadásokból. Tanszerekre beváltható 19 ezer forintos csekket kapott kézhez nemrég az õt foglalkoztató cégtõl. Három, szép kisgyermek szülõje Gyulai Ferenc és neje az Akadémia körút 48-ban. Krisztián egyhónapos, Viktória kétéves, a harmadik, Jennifer, szeptemberben lesz óvodás. Bár az utóbbi még nem érte el az iskoláskort, az apa gondterhelt: „…mi lesz akkor?”, hiszen neki nemrég kicsöngettek (!). Csak nem az iskolában, hanem a volt munkahelyén. – Beteghordóként dolgoztam a megyei kórházban – mondja Gyulai Ferenc. – Egymagam emelgettem az 50-130 kilogrammos embereket.

Mire futja a vásárlási csekkből? (Hankócziné, leendő elsős kislányával)

Csaknem tízezer tanulót várnak Kecskemét általános iskoláiba. Háromezren az óvodai életben vesznek részt. Az önkormányzat a rászoruló szülõknek, 1552 családnak utalt ki pénzbeni támogatást júniusig, igazolt igényjogosultság szerint. Ez több mint négyezer gyermeket érintett. Akik érdekeltek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben és a támogatás egyéb formáiban, hívhatják az 513-573-as önkormányzati vonalat vagy keressék személyesen a városházi ügyfélszolgálatot, ahol minden szükséges felvilágosítást megkapnak.

Megroppant a derekam, valósággal szétment. Ezek után alkalmatlanságra hivatkozva elbocsátották. Szociális segélybõl, gyesbõl és gyedbõl élünk, meg abból, amit az anyósomtól kapunk. Nélkülözünk, de nem a gyerekek szájától vonjuk meg a falatot. Magunkon spórolunk. – Nadrág, cipõ, papucs: mindenbõl

egy – mutatja a megrokkant férfi. – Rövidnadrágom úgy lesz, ha elszakad a hosszú, csinálok belõle rövidet.

Te drága elsõ osztály! Akármilyen nehéz is az élet, a tanév mégiscsak itt van, karnyújtásnyira. A Petõfi Sándor utcai papír- és írószerboltban sorban adják egy-

másnak a kilincset a vevõk. Hankóczi Gergelyné is készül iskolába kísérni a kislányát. Zsófika elsõs lesz. Nézik a kínálatot, hogy a 20 ezer forintos vásárlási csekk mire és mennyire elég. A pultnál Szûcs Gabriella eladó sokféle tanszert tud ajánlani a listákkal érkezõ szülõknek. A lajstromokon az iskolák kívánságai szerepelnek. Az elsõ osztály a legdrágább, ötvenezer forintról is hallani! Ám az elsõ szülõi értekezleten kiderülhet: még hiányzik ez is, hiányzik az is. Úgyhogy, kedves anyukák, még ne dobják el azt a - kohl bizonyos listát!

Sokba kerül az anyatej – annak, aki leadja nem kis anyagi áldozatra kényszerítik õket. – Naponta átlagosan öt – és nyolc – havonta összesen százharmincöt liternyi tejet hoz be az állomásunk kocsija, amit aztán átvizsgálunk, pasztörizálunk és lehûtünk – tájékoztatta lapunkat az anyatej hónapjának tekintett augusztus utolsó napjaiban Benkõ Lászlóné Rózsa. – Jelenleg tizennégy anyukától kapunk anyatejet, van köztük olyan, aki már a harmadik gyerA tejet a hét minden napján 7 és 9 között vehe− meke mellett ad. A kereslet áltatik át a családtagok. lában nagyobb, mint a kínálat, Bár a reklámdömpingnek köszön- de alapelvünk, hogy mindenki kapjon, hetõen egyre nagyobb teret hódíta- akinek szüksége van rá, akármilyen kenak a tápszerek, azoknak a kisbabák- veset is tudunk adni. nak sem kell teljesen lemondaniuk Anyatej receptre az anyatejrõl, akiket az édesanyjuk Azok, akiknek kevés a teje, vagy nem tud szoptatni. Kecskeméten már több mint fél évszázada mûkö- gyógyszeres kezelés miatt nem szoptatdik az Egészségügyi Központ oldalá- hatnak, a gyermek háziorvosától kérban az Anyatejgyûjtõ Állomás, ahol a hetnek javaslatot az Anyatejgyûjtõ Állobõséges tejjel rendelkezõ anyukák más szolgáltatásához, de a kórház is inleadhatják a felesleget – a közel- nen kapja az anyatejet. Most tizenkét múltban hozott rendeletek azonban kecskeméti kisbaba között osztják el a

meglévõ mennyiséget – elõnyt élveznek a koraszülöttek, a szívbeteg babák, és azok, akik mûtétre várnak. – Én tíz kilométerrõl járok be, hogy a kisfiam anyatejhez jusson, de ez nem jelent nehézséget – nyilatkozta a Kecskeméti Lapoknak Babjákné Balázs Klaudia. – Sajnos nekem április óta már nem volt elég a tejem, a tápszerben található tejfehérjére pedig érzékeny volt Patrik, így annak is örülök, ha csak egy decit tudnak adni.

Vizitdíj, vizsgálati díj, várakozás Az elsõ leadás elõtt természetesen számos vizsgálaton kell részt vennie a kismamáknak, többek között bõrgyógyászati-, tüdõ- és HIV-szûrésen. Ezek azonban sokba kerülnek. – Nekem rengeteg tejem volt már

az elsõ pár héten is, ezért úgy döntöttünk a férjemmel, hogy leadjuk – meséli Kárász Viktória, a két hónapos Zalán édesanyja. Meglepve tapasztaltuk, hogy komoly összegbe, körülbelül tízezer forintba kerül a vizitdíjakkal, vizsgálati díjakkal együtt, mire minden kontrollon túljutunk. A környezetünkben több olyan anyuka van, aki épp ezért nem vállalta, hogy leadja az anyatej-többletét. Ami azonban tényleg felháborító, hogy – mivel már nem vagyunk terhesek – nem élvezünk elsõbbséget a vizsgálatoknál, két szoptatás között pedig nagyon nehéz mindezt elintézni. Legalább azzal megkönnyíthetnék az anyukák dolgát, hogy egyszerre lehessen elvégeztetni a szükséges szûréseket! BL

Kétezret sem adnak egy literért Nem titok, hogy a leadott tejért az OEP adómentesen havonta 1800 forintot fizet literenként. Meggazdagodni ebbõl nem lehet – már csak azért sem, mert szigorú szabályokhoz kötik a leadható mennyiséget. Az Anyatejgyûjtõ Állomást vezetõ Benkõné Rózsától megtudtuk: sok az érdeklõdõ, aki anyatejet vinne be, gyakran mégis a lefolyóban végzi az értékes táplálék – azért, mert ebben az esetben túl sokba kerül másokon segíteni.

8 A

PORTRE

2007. augusztus 30.

CSALÁD ÉS A KÖZÉLETI SZEREPVÁLLALÁS IS FONTOS RÉSZE ÉLETÉNEK

Már gyermekként a lelkészi pályára készült Augusztus 20-a alkalmából magas rangú állami elismerésben részesült Varga László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Kecskeméti Református Kollégium fõigazgató lelkésze. Az örömteli hír hallatán hivatalában kerestük fel a köztiszteletben álló, egyházi személyiséget, akivel eddigi pályájáról, közéleti szerepvállalásáról, a politikáról, az erkölcsrõl alkotott véleményérõl és a családi háttér fontosságáról beszélgettünk.

– Mikor gondolt elõször arra, hogy az egyházi szolgálatot választja hivatásául? – Tizenkét éves voltam, amikor egy mátraházi református gyermekifjúsági konferencián felvetõdött bennem, hogy lelkész legyek. Két évvel késõbb, a konfirmációm után olyan beteg lettem, hogy a szüleim már az életemért aggódtak. Ekkor mondtam azt édesanyámnak, hogy ne sírj, hiszen ha meghalok, akkor is tudod, hogy hova kerülök, ha pedig életben maradok, akkor lelkész leszek. Ettõl kezdve már tudatos volt bennem az elhatározás. Sokat segített ebben lelkipásztorom, konfirmálóm Tóth Endre kecskeméti lelkész, akit azóta is példaképemnek tekintek. Sajnos nagyon fiatalon meghalt, a konfirmációm után három-négy évvel, 42 éves korában. Miközben közgazdasági iskolába jártam Kecskeméten, már készültem a teológiára, amit 1954 és 1959 között végeztem el. Közben mint teológus szolgáltam Fóton. A lelkészség elsõsorban hivatás, de azon túl egy szakma is. A hivatást az Úristentõl kaptam, a szakmát Fóton tanultam meg. – A lelkészek többségének a gyakori költözködés az élet természetes velejárója. Így volt ez az ön esetében is? – Kétségtelen, hogy megfordultam néhány településen. A teológia elvégzése után elõször Monorra, onnan Seregélyesre, majd Izsákra kerültem segédlelkésznek. A következõ állomás Kunszentmiklós volt, majd 1962 októberében következett Kecskemét. Itt esperesi segédlelkészként ismerhettem meg az egész egyházmegyét, az egyházi adminisztrációt. 1965 õszén lettem lelkipásztor Tiszakécskén, ahol több mint egy évtizedig szolgáltam. Legutóbb 1976 márciusában költözködtem, amikor ismét visszakerültem Kecskemétre. Azóta szülõvárosomban szolgálok. 2002 végén választottak meg a Dunamelléki Refor-

Varga László püspökhelyettes

mátus Egyházkerület fõjegyzõjének, mely tisztség a püspökhelyettességet jelenti. Majdnem három évig párhuzamosan végeztem a kecskeméti és a budapesti szolgálatot. Ezt követõen az itthoni gyülekezet lelkészi szolgálatáról lemondtam. Jelenleg a kollégiumi fõigazgató-lelkészi feladatot látom el, mellette pedig Budapesten, a püspöki hivatalban végzem az ottani munkát. – Fõigazgató-lelkészként van rálátása az ifjúságra. Hogyan látja a fiatalok és a hit, az egyház kapcsolatát? – Az ifjúsággal már akkor is nagy örömmel dolgoztam, amikor az még tilos volt. Nyaranta a feleségemmel együtt titokban vittük a konfirmandus gyerekeket – sõt a fiatalabbakat is – táborozni. A 80-as évek közepén kezdtük építeni az Emmaus házat, amely ma is egy központi találkozóhelye a fiataloknak. Amikor lehetõség nyílt arra, hogy az egyházi iskolák újrainduljanak, az elsõk között voltunk. A presbitériumunk 1990. március 25én mondta ki az 1567-ben alapított Kecskeméti Református Iskola újraindítását, mégpedig kollégiumi rendszerben. Ebbõl a rendszerbõl egyedül az óvoda hiányzott eddig, szeptemberben azt is megnyitjuk. Kérdésére visszatérve: az ifjúság olyan, mint a felnõtt nemzedék. Ugyanazokkal a nyomorúságokkal küzd, amit otthon a szüleitõl lát. Több évfolyamot ve-

zettem végig a hatosztályos és négyosztályos gimnáziumunkban. A tanterv szerint tizenkettedikben tanuljuk az etikát. Az órákat mindig úgy kezdtük, hogy a tanulók leírták a véleményüket egy-egy morális, etikai kérdésrõl. Döbbenetes, hogy mennyire tisztán látnak ezek a tizenkettedikes gyerekek. Csak azt nem tudom, hol romlanak el késõbb, amikor ilyen alappal indulnak. Minden évben leérettségizik nálunk körülbelül száz fiatal. Gyakran felvetõdik a kérdés, hogy hol vannak õk, mivel a templomban nincsenek. Erre én mindig azt mondom, hogy igenis vannak, csak nem mind a százan. Nagyon sok ember mondja magát vallásosnak, az egyházhoz tartozónak. Kecskeméten tizenötezren vallják magukat reformátusnak, de csak körülbelül a tíz százalékuk a gyakorló hívõ ember, aki valóban hozzánk tartozik, templomba jár, részt vesz az egyház fenntartásában. Az ifjúság esetében se nem jobb, se nem rosszabb ez az arány. – Hosszú idõn át volt aktív szereplõje Kecskemét közéletének. Miért tartotta fontosnak, hogy felvállalja ezt a tevékenységet? – Összesen tizennyolc évig vettem részt közvetlenül a város életében. Ebbõl tíz esztendõ még a rendszerváltás elõtti idõszakra esik. Abban az idõben arra figyelt – ahogy akkor mondták – pártunk és kormányunk,

hogy a társadalom minden rétege reprezentálva legyen a tanácsban. Nagyon pontosan meghatározták, hogy hány munkásnak, hány értelmiséginek, hány férfinak, hány nõnek kell ott lennie, és természetesen szükség volt egy lelkészre is. Így én már 1980ban bekerültem a tanácsba, amelynek elnöke akkor Mezõ Mihály volt. Tanácsüléseket ugyan nem túl gyakran tartottak, de a körzetemben élõkkel – a városnak a Ceglédi úttól északra lévõ részén – igyekeztem folyamatosan tartani a kapcsolatot. Amikor alkalom nyílt rá, már akkor is szóltam a vezetés elõtt a település életét érintõ anomáliákról. A rendszerváltás után két ciklusban választottak meg önkormányzati képviselõnek. Bizottsági elnökként nyolc évig szolgáltam a város szociális életét. A rendszerváltás elõtt nem igazán lehetett szociális kérdésekrõl beszélni, a „szocializmus mindent megold” szlogen volt divatban. A váltás után valósággal ránk szakadt az élet valósága, az idõsek, az elesettek tarthatatlan helyzete. Minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy az elsõ években alakítottuk ki az akkori szociális bizottsággal, illetve Merász József polgármester úrral azt a szociális hálót, amely a harmadik ciklus kezdetén, egy-két esztendeig még mûködött. Hallottam róla, hogy azóta átalakult, de pontosan nem vagyok képben, mert Szécsi Gábor polgármestersége idején nem tartottak igényt a szolgálatomra, véleményemre. – Sokak szerint a rendszerváltás utáni években sokkal békésebb mederben zajlottak a politikai csatározások, mint napjainkban. Belülrõl is így látszott? – Pontosan ez a véleményem nekem is, és ez mindig szóba kerül, ha találkozom az elsõ képviselõtestület tagjaival, például Iványosi Szabó Andrással, aki most ismét visszatért a közéletbe, vagy Molnár Ilonával, Katona Lászlóval vagy dr. Tóth Jánossal. Viszszatekintve úgy látom, hogy akkor jóval kevesebb volt a megélhetési politikus. Az elsõ ciklus minden képviselõjének biztos egzisztenciája volt. Azért választottak meg minket, mert ismerték a munkánkat, tevékenységünket. Azt hiszem, ott romlott el az egész, amikor egyre többen kezdtek el foglalkozásszerûen politizálni. Azért önkormányzati képviselõk, hogy legyen fizetésük. Az elsõ idõben errõl szó sem volt. A második ciklusban már kezdõdött, késõbb pedig egyre jobban elterjedt. Ugyanez a helyzet az országos politikában is: a kenyérharcról,

PORTRE

2007. augusztus 30. az állami vagyon szétcincálásáról, a saját zsebre dolgozásról, a korrupcióról, a morális, erkölcsi romlásról szól. Az elõbb beszéltünk arról, hogy milyenek a fiatalok. Ne várjunk tõlük mást, ha ezt látják az elittõl, azoktól, akikre fel kellene nézni. – Történhet ebben bármiféle változás? – Úgy látom, hogy akkor lesz újra polgári Magyarország, és akkor lesz tisztességesebb a politizálás, ha minden képviselõt az arcával választanak meg, és nem listáról jut be egy testületbe vagy a parlamentbe. A másik fontos dolog a már említett egzisztenciális háttér: a képviselõnek legyen megélhetése, és valóban társadalmi munkában végezze az önkormányzati munkát. Természetesen ez nem vonatkozik a polgármesterekre, hiszen nekik fõállásban kell dolgozniuk a közért, tehát erre az idõszakra félre kell tenniük az eredeti hivatásukat. – Érezhetõ-e az egyházközség életében is, hogy az emberek nehezebben élnek? – Nagyon erõteljesen le tudjuk mérni ezt a jelenséget. Az utolsó két év meredek zuhanást mutat az emberek anyagi helyzetében. Ezt érezzük az adományokban, érezzük az alapítványi hozzájárulásokban, érezzük a tanulóink mindennapjaiban. Van egy diákszociális alapunk. Megdöbbentõ, hogy minden évben többen és többen kérik a támogatást. Nemhogy a szülõk támogatnák az iskolát, hanem rászorulnak arra, hogy az iskola támogassa õket, illetve a gyermekük nevelését. Az idõseknek tehetetlenül kellett végignézniük, ahogy a mai kormányzat szétverte az egészségügyet. Egyes körökben most azzal dicsekszenek, hogy kevesebben járnak orvoshoz? Igen, mert a háromszáz forint is pénz, nem is beszélve a gyógyszerek áráról. A jelenlegi kormányt nem érdekli, hogy hányan veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat: kevesebb nyugdíjat kell fizetni, ha hamarabb meghalnak az emberek. – Ezt most komolyan mondja? – Kissé cinikusnak tûnhet ez a megjegyzés, de sajnos igaz. Most megin-

Varga László a kitüntetésérõl – Nagyon meglepett az elismerés. Nem tudtam róla, az értesítõ levél elkallódott, és úgy telefonáltak rám a minisztériumból, hogy miért nem jelentkeztem, hogy viszek-e valakit az átadó ünnepségre. Két dolognak nagyon örülök. Az egyik, hogy ezt írták az oklevélre: „Varga László Úrnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökhelyettesének a társadalom széles rétegei érdekében végzett sokoldalú munkája, lelkipásztori tevékenysége elismeréseként a Magyar Köz-

dult a szociális ágazat szétverése is. Mi az elmúlt években százharminc nyugdíjas lakást is felépítettünk. Az ott élõk fejkvótás ellátása folyamatosan csökken. Egyszerûen érthetetlen az az új koncepció, mely szerint az idõsek otthonába csak azok kerüljenek be, akik fizikailag erre rászorulnak. A halál elõszobája lesz az öregek otthona? Láttam nyugaton – de eddig Magyarországon is – olyan idõsek otthonát, ahova 65-70 éves korában még

ségemmel, és Isten négy gyermekkel ajándékozott meg bennünket. Ezt különösen nagy ajándéknak és értéknek tartom, mert én egyke voltam. Nem azért, amiért ma általában egy gyermek van a családban, hanem azért, mert édesanyámat betegsége miatt fiatalon meg kellett mûteni, és nem lehetett testvérem. Nagy örömmel neveltük fel gyermekeinket, ma pedig már az unokáinknak örülhetünk, akik közül a nyolcadik négy hónapja szüle-

Dr. Szabó István püspöki beiktatása

egészségesen, erõvel telve bekerült a házaspár, tudván azt, hogy élete végéig gondozni fogják, törõdnek vele. Mi lesz most nálunk ezekkel az emberekkel? Amit most a szociális kormányzat elkezdett, a végsõ romlásba viszi a társadalomnak azt a rétegét, aki megszenvedte a szocializmus évtizedeit, ráadásul a rendszerváltásnak is a vesztese lett, mert nem tudta – és nem akarta – elhordani a gyárat, lenyúlni az állami vagyont. Errõl a rétegrõl gondoskodni kellene, de úgy látom, hogy ennek a felelõsségnek a felvállalására a mostani kormányzat nem alkalmas. – A reformátusokról köztudott, hogy nem csak a hívek, hanem a lelkészek, egyházi emberek számára is fontos a családi háttér. Hogy alakul ez az ön esetében? – Hosszan tudnék beszélni róla. Negyvenöt éve vagyunk együtt a feletársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. A másik örömöm pedig az, hogy fölterjesztésem nem politikai volt, de még csak nem is az egyházi felsõbbségem terjesztett föl, hanem a Kecskeméti Református Kollégium két intézményének igazgatója. Munkatársaim, akikkel minden nap együtt dolgozunk, és akikrõl kiderült, 70. születésnapomra szerették volna elérni, hogy megkapjam az elismerést, és azóta többször is szorgalmasan megújították a fölterjesztést. Ez az – ahogy mondani szokták – alulról jövõ kezdeményezés külön értéket ad ennek a kitüntetésnek, számomra pedig igazi boldogságot, megtiszteltetést jelent.

tett. Minden családban megvannak a problémák, a bajok, de nélkülük el sem tudnám képzelni az életemet. A feleségem most is kint van Tiszakécskén az unokákkal a hétvégi házunkban. Ha csak tudok, én is velük vagyok. Nagy problémája a mai társadalomnak, hogy a családi életet sokan összetévesztik az együttéléssel. Az együttélés soha nem családi kötelék, akkor sem, ha gyerek születik benne. Sõt, az még nagyobb baj, mert bármelyik pillanatban felelõsség nélkül ki lehet lépni a kapcsolatból, és a gyerek ott marad félárván. Nagyon sokan kérdezik ma, hogy „Mit ér az a papír, számít valamit?”. Hogyne számítana, hiszen akkor Isten és ember elõtt kimondja a férfi és a nõ is, hogy holtodiglan és holtomiglan. Az élettársak az elsõ válságnál szétbútorozhatnak. A házasságban élõk között erõsebb az erkölcsi kötõdés, és a

9

válságokat is jobban átvészelik. Nagyon sok példát tapasztaltam lelkészi szolgálatom ötven éve alatt arról, hogy a házasságok megerõsödve jöhetnek ki a krízisekbõl, nem feltétlenül a válás a megoldás. Megdöbbentõ, hogy az iskolánk több mint ezer diákja közül hánynak nincs apja. Jönnek a szociális segélykérések, ki kell tölteni az anya, az apa adatait. Számtalanszor küldöm vissza a papírt, hogy az nem lehet, hogy ennyi gyereknek ne legyen apja. Aztán ismét visszajön a kérvény, hogy „nem tartunk kapcsolatot, nem támogat bennünket”. Rengeteg ilyen tragédiát látok, és a pedagógusok is arról számolnak be, hogy a problémás gyerekek legnagyobb része az ilyen félcsaládból kerül ki. De valójában nem is félcsalád ez, mert a család vagy egész, vagy egyáltalán nem az. Elég baj az, amikor egy haláleset miatt árva, vagy félárva lesz valaki, de hogy tudatosan tegyük árvává gyerekeinket, az óriási felelõtlenség. – Említette a fél évszázados lelkészi munkát. Ennyi év után milyen új célokat tud kitûzni maga elé, mi az, amit még szeretné elérni? -Lassan elmondhatom, hogy mindent megadott nekem az Úristen. Érdememen felül nagyon sok mindent elvégezhettem. Ebben az utolsó öt évben, melyben püspökhelyettesként szolgálhatok, szintén számos, szép feladatot kaptam. Többször elgondolkodtam azon, talán mégsem véletlen, hogy annak idején nem gimnáziumba, hanem közgazdasági középiskolába jártam. Szolgálatom évtizedei alatt sok egyházi építkezésben kamatoztathattam, hogy konyítok valamenynyit a gazdasági területhez. Budapesten például az egyházkerület székházát, a teológia épületét újítottuk fel teljesen az elmúlt években. Azt a bizonyos mátraházi diáküdülõt, ahonnan én lelkésznek indultam, éppen ebben az évben varázsoltuk teljesen újjá. Nagy öröm, hogy abban a munkában is komoly feladatot vállalhattam. Jövõre betöltöm a 72. évemet, és a törvények szerint nyugállományba kell vonulnom. Az még nyitott kérdés, hogy mi lesz a püspökhelyettesi megbízásommal, amely 2008. december 31-éig tart, miközben április 19én töltöm be az említett 72. életévet. Sokan mondják, hogy el sem tudják képzelni, hogy ne tevékenykedjek nyugdíjasként is. Ezt magam sem tudom most elképzelni, de biztos, hogy az Úristen megadja majd akkor is az életem értelmét. Talán nem a munkában, hanem még inkább az unokáimban, a gyerekeimben. Amíg erõm lesz, ha szolgálatra, feladatra kérnek, azt szívesen vállalom. Azt sem zárom ki, hogy – természetesen, csak ha igénylik – ismét szerepet vállaljak a város közéletében. Sipicki Sándor

10 KÖZÉLET/KULTÚRA T ÖBB

2007. augusztus 30.

ZENEKARBAN IS JÁTSZIK A HEGEDÛVIRTUÓZ LÁNY

A hangszer segítségével fejezi ki érzéseit Fiatal kora ellenére tavaly óta a Vásáry Tamás vezette Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekarban játszik a kecskeméti Várkonyi Viktória. A Katona József Gimnázium diákja kisiskolás korában döntötte el, hogy zenét szeretne tanulni – a muzsikálásból pedig egy életre szóló szerelem lett. A tizenhét éves lány professzionális zenekarban képzeli el a jövõjét.

fontos, hiszen csak egy igazi közösség tud jól együttmuzsikálni. Ugyanez igaz a Világzenekarra is. – Idén hol koncerteztetek az utóbbi együttessel? – Budapesten az Operában, Kecskeméten a Nagytemplomban, majd Galyatetõn léptünk fel. Ezután Romániában Galántán, és Belgiumban Neerpet városában, illetve Brüsszelben fesztiválokon zenéltünk. De a kecskeméti zenekar táborában, és Kaposváron egy zenei kurzuson is részt vettem, így eseménydús volt a nyaram.

Reál osztályba jár, de a matek mellett a zene a mindene – Nyolcéves koromban, a Zrínyi Ilona Általános Iskola zenei elõkészítõje után, húros hangszer választását javasolta a zenetanárom – meséli Viktória. – Kis termetem miatt a cselló túl nagy lett volna, így hegedülni kezdtem. Hamar megkedveltem, és ma már el sem tudnám képzelni az

Elvesztett hegedû Ezen a nyáron elõször fordult elõ, hogy Viktória majdnem elvesztette hangszerét. Zenekarával éppen leszálltak a vonatról, amikor a sok csomag cipelése közben jelenlegi mesterhegedûjét a fülkében felejtette. Szerencsére idõben észrevette, hogy hiányzik a jól megszokott hangszer. Így nem vitte el a párját a „fekete vonat”…

Muzsikus és hangszere eggyé forrnak a zenében

Harmóniában a hegedűvel

életem a hegedûm nélkül, hiszen ez az a hangszer, amely a leginkább visszaadja az érzéseket. Sokan csodálkoznak azon, hogy nem konziba járok, hanem reál gimnáziumi osztályba. Alapvetõen matematika-beállítottságú vagyok, de nálam ez jól megfér a mûvészi érdeklõdéssel. – Szinte egyedülálló módon, nagyon fiatalon választottak be a Kodály Ifjúsági Világzenekarba, ahol leginkább már a zeneakadémiára járó tehetségek játszanak. Hogyan lehetett bejutni közéjük? – Nagyon szerencsés voltam, hi-

Életveszélyes környezetszennyezés Megszületett a kecskeméti Városi Ügyészség vádirata annak a felháborító bûnesetnek az ügyében, amely akár súlyos környezetszenynyezést is okozhatott volna egy, a megyeszékhelytõl alig húsz kilométerre fekvõ településen. Az elsõ- és másodrendû vádlott egy nyugatmagyarországi városban mûködõ, felszámolás alatt álló cég telephelyén tárolt, veszélyes hulladék elszállítására keresett vállalkozót. Tették ezt annak ellenére, hogy tudták: a mintegy 92 ezer kilogramm festékiszap és a 6,5 ezer kilogramm szennyezett göngyöleg elszállítására, kezelésére és ártalmatlanítására nincs engedély. A felszámolást végzõ társaság egyik alkalmazottjával ennek ellenére megkötötték a szerzõdést, és a veszélyes hulladék jelentõs részét az elsõrendû vádlott telephelyére szállíttatták. A már említett, Kecskeméthez közeli településen lévõ telephely udvarán készített hatalmas gödörbe 270 hordóból öntöttek ki festékiszapot. A

felszámolóbiztos az általa elvégzettnek hitt ártalmatlanításért 21,6 millió forintot utalt át a két fõbûnösnek, akik a pénzbõl mindössze a fuvarozásra költöttek, így 20 milliós jogtalan haszonra tettek szert. Szerencsére a hatóság felfedezte a betemetett veszélyes hulladékot, amelyet egy kecskeméti vállalkozás ártalmatlanított. A munkálatok során 88 ezer kilogramm szennyezett talajt kellett kitermelni és elszállítani, összesen mintegy 3 millió forintos költséggel. A vizsgálat megállapította, hogy a hulladék emberi egészséget, sõt életet is veszélyeztethetett volna. Ettõl az idõben elvégzett kárelhárítás mentette meg a környékbeli lakosságot. A vádlottaknak a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt kell felelniük a bíróság elõtt. Az ügyészség a jogtalanul szerzett 20 millió forint megtérítése érdekében a tettesek vagyonának elkobzására is javaslatot tett. Sipi

szen az alsó korhatár a tizenhat év volt, emellett nyolcévi hangszertanulás, valamint az angol nyelv ismerete volt a követelmény. Egy DVD-t kellett beküldeni a játékunkról, egy klasszikus és egy virtuóz darabbal, ami alapján döntést hozott a karmester, Vásáry Tamás. Nagyon sokat köszönhetek Szigeti Lajosné Terike néninek, aki az M. Bodon Pál Zeneiskolában a kezdetek óta tanít. Az iskola zenekarában is régóta játszom, öt éve vagyok koncertmester. Komoly barátságok alakultak ki ebben az együttesben, ami nagyon

– Hamarosan érettségizel. Zenei pályára készülsz? – Nemrég döntöttem el, hogy zenész szeretnék lenni, a távlati cél a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia. Persze addig még sokat kell gyakorolnom, és jó lenne egy komolyabb mesterhegedû is – a felvételinél ugyanis ez is sokat számít – de az komoly költséget jelentene, és nem egyszerû a választás sem. A hangszernek és a zenésznek ugyanis meg kell találniuk egymást, érezniük kell egymás hangulatát. Õk ketten összetartoznak. Bera

Keresik a cserbenhagyót Július 14-én 14 óra 15 perckor, Kecskemét lakott területén kívül, az 52. számú fõútvonal 7600 méterénél ismeretlen személy, az általa vezetett ismeretlen forgalmi rendszámú és ismeretlen típusú, feltehetõen fehér színû, szürke ponyvás tehergépkocsival közlekedett Solt irányába. A sofõr nem gyõzõdött meg arról, hogy jármûve elõzését egy motorkerékpár már megkezdte. Figyelmetlensége miatt az út bal oldali részén lévõ vízelvezetõ árokba

szorította a motorost és utasát, akik a baleset következtében súlyos sérüléseket szenvedtek. Az ismeretlen jármû ismeretlen vezetõje a baleset helyszínét megállás és segítségnyújtás nélkül elhagyta. A rendõrség várja azok jelentkezését, akik a balesetet látták, vagy arról információval tudnak szolgálni. Jelentkezni a kecskeméti kapitányság közlekedésrendészeti osztályán, illetve a 76/484-684-es telefonszám 3524-es mellékén lehet.

KULTÚRA

2007. augusztus 30.

KIÁLLÍTÁS

NYÍLIK

MUNKÁCSY MIHÁLY

KÉPEIBÕL

2008

11

TAVASZÁN

Munkácsy az egyetemes magyarságé Már több mint nyolcszázezren látták Budapesten és vidéken, valamint a határon túl azt a Munkácsy-vándorkiállítást, melynek gerincét a Pákh Imre, amerikai magyar magángyûjtõ tulajdonában lévõ huszonhét festmény alkotja. Ez egészül ki egy-egy helyszínen magyarországi közgyûjteményekbõl származó képekkel. Pákh Imre a napokban Kecskeméten járt és készségesen állt lapunk rendelkezésére.

Pákh Imre a napokban Kecskeméten járt, ahol sajtótájékoztatón jelentette be: a hatalmas gyûjtemény 2008 februárjában a hírös városba érkezik. A magyar származású, jelenleg Amerikában élõ mûgyûjtõvel a festõóriáshoz és munkáihoz fûzõdõ kapcsolatáról beszélgettünk. – Ön szó szerint földije a 19. századi nagy magyar festõnek, hiszen Munkácson született. Otthon voltak-e Munkácsytól származó rajzaik, képeik? Egyáltalán mikor kezdõdött Munkácsy iránti érdeklõdése? – Lokálpatrióta vagyok. Valóban Munkácson születtem és a családban mindig volt egy Munkácsy-rajz. Eleinte francia és orosz festõk képeit gyûjtöttem, ám egy idõ után úgy éreztem, váltanom kell. Rájöttem ugyanis, hogy ha az ember gyûjt, akkor a legjobbat gyûjtse. S mivel erre a lehetõségem is megvolt, ráálltam Munkácsyra. Valamikor a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdtem gyûjteni a képeit. Akkoriban ugyanis nagyon sok Munkácsy-kép jelent meg az amerikai aukciós házakban, ez is befolyásolt. Gyûjteményem zöme külföldrõl származik, többsége Londonból, de vásároltam Budapesten is. Az utolsó Munkácsyképhez idén májusban jutottam hozzá New Yorkban. Nagyon örültem neki, mivel mindig is úgy gondoltam: Munkácsy a legnagyobb magyar festõ. – Hogyan fogadta a családja, hogy Munkácsy-képek gyûjtésébe kezdett? – Az igazság az, hogy vannak olyan Munkácsy-képek, melyek nem tetszettek a feleségemnek, sötét színük, szomorú hangulatuk miatt. Aztán amikor rájött, hogy Munkácsy nemcsak ilyen bitumenes, sötét képeket festett, megnyugodott egy kicsit. Mivel a Munkácsy-képek gyûjte-

ményemnek csak egy kisebb részét képezik, ebbe nincs joga beleszólni, viszont a kollekció más festményei esetében élhet véleményezési jogával. Õ inkább a 20. század felé húz, és az igazat megmondva engem is inkább az izgat, de Munkácsy mindig Munkácsy marad, s ha egy jó képe elõkerül, azt azonnal igyekszem megvenni. – Nagyon sok Munkácsy-kép került Amerikába, mivel nemcsak Magyarországon, de Európában sem tudták megfizetni. Miért döntött úgy, hogy gyûjteményét elhozza az óhazába és megmutatja a magyaroknak? – Három célunk volt: mivel ‘52ben volt az utolsó nagy Munkácsykiállítás, ezért a róla alkotott kép Magyarországon a Nemzeti Galéria állandó kiállítására épült, ami nem egy teljes kép, mivel Munkácsy legjobb munkái közvetlenül Párizsból vándoroltak ki Amerikába, még a mûhelyébõl. Ezeket akartuk bemutatni, megismertetni a hazai közönséggel az ismeretlen Munkácsyt. Szerintem ez sikerült is, mivel mostanáig már több mint nyolcszázezer ember látta a kiállítást. A másik célunk, hogy a mûvészettörténetben és a közgondolkodásban ismét az õt megilletõ helyre kerüljön. Munkácsyt nagyon sok negatív kritika érte életében, de halála után is. Voltak olyan kritikusai, akik nem a nagy Géniuszt és a nagy magyart látták benne, hanem egy ügyeskedõ mûvészt, aki okosan használja ki a piac pillanatnyi ízlését, igényeit. Véleményem szerint ezek a kritikusok ma is léteznek. Munkácsyt kritizálni divatos volt régen és most is, mert erre odafigyel a média. Ez a több mint nyolcszázezer – és remélem hamarosan – egymillió látogató viszont ennek épp az ellenkezõjét bizonyítja. A harmadik célunk, ami nagyon

Szeptember 2-ától ismét kezdõdik a szabadszedéses ebéd a Három Gúnár Rendezvényházban! Vasárnaponként 12-15 óráig korlátlan mennyiségben fogyaszthat 20-25 féle hideg-meleg ételbõl 1.600 Ft/fõ áron Kecskemét, Festõ u. 8. Tel.: 483-611

Pákh Imre fontos és ami részben már sikerült is, hogy hitet adjunk önmagunknak. Vannak zseniális magyar emberek, akik képesek minden képzeletet felülmúló alkotásokra; ilyen volt Munkácsy is, de ezt valahogy a közvélemény elé kell tárni, és erre hivatott ez a kiállítássorozat. – Nem lehet, hogy titkolt célja a magyarság lélekbeli összefogása? – Elõször egy mindennapos mûvészeti koncepcióként indult, viszont most már egyfajta misszióként tekintek a kiállításra. Idõközben ébredtem rá, hogy Munkácsynak van egy lélekegyesítõ ereje, ami magától értetõdik. Két éve még nem gondoltam, hogy ez a kiállítás kijut Magyarország területérõl például Erdélybe vagy Kárpátaljára, viszont amikor láttam, hogyan lelkesednek az ott élõ emberek, és minden lehetõséget megragadtak, hogy megnézhessék a képeket, akkor jöttem rá, a missziónak egy nagyon fontos része lenne, ha be tudnánk mutatni az összmagyarságnak. Mert Munkácsy nemcsak a magyarországi magyarságé – sõt, talán nem is lenne magyar állampolgár manapság, mivel Munkácson született és Franciaországban élt –, hanem az egyetemes magyarság része. – Hogyan látják Munkácsy mûvészetét Erdélyben? – Egy kicsit másképp álltak Munkácsy képeihez Csíkszeredában, mint Magyarországon. Ott a kiállítás kimondottan nemzeti ügy, már rég nem Munkácsyról, a piktorról volt csupán szó, hanem felfedezték benne az egyesítõ õserõt. A magyaroknak mindig is szükségük volt hõsökre. Az utóbbi idõben több kiválóság is adatott nekünk, de hõs nem sok. Munkácsy ezt az ûrt tölti be: újra hitet adott. – Mivel magyarázható, hogy több százezer ember kíváncsi Munkácsy képeire? Beszélhetünk egyfajta Munkácsy-jelenségrõl?

– Lehet, mert bár több mint egy évszázada meghalt, még mindig ennyire hat a nemzetre, ami azt bizonyítja: ennek az embernek valami olyan komoly egyesítõ õsereje lehet, ami napjainkban is megmagyarázhatatlan. De Munkácsy ma reneszánszát éli. Tulajdonképpen érthetetlen, mit is jelent ez az asztalosinasból lett festõóriás a magyaroknak. Az, hogy több egy piktornál, hogy egy magyar hõs, az egyértelmû – legalábbis számomra. Egy nagyon nagy magyar ember volt. Egyenrangúnak tartották Rembrandttal és Liszt Ferenccel – a kor elismert mûvésze volt. Nem mindenkinek Munkácsy a legnagyobb magyar festõmûvész, de hogy a legnagyobb magyar a festõmûvészek körében, azt senki nem vitatja. – Tervezik a kiállítások után egy Munkácsy-trilógia megjelentetését is. Hol tartanak ebben a munkában? – Még nagyon az elején járunk, jelenleg az anyaggyûjtés folyik. Mintegy ezer levelet dolgoztunk eddig fel. Mivel Munkácsy különféle nyelveken írt, elsõsorban nem magyar szövegû levelekrõl van szó. Ezeket fordítjuk és gépeljük. Az elsõ kötet egy új életrajz lesz, amely jelentõs mértékben támaszkodik a most feltárt dokumentumokra. A második egy új Munkácsy-katalógus – részben színes nyomatokkal –, ebben számos olyan új képet és rajzot is bemutatunk, melyek eddig a világ különbözõ részein kallódtak. A harmadik kötet egy monografikus mû lesz, de nem monográfia. A legjobbnak tartott nyolc-tizenkét Munkácsyszakértõ írását tartalmazza majd, köztük nemcsak magyarokét. – A lefordított, közel ezer levél tartalmának ismeretében annyit áruljon csak el: ezek megváltoztatják majd véleményünket Munkácsyról? – Szerintem jobban fogjuk Munkácsyt szeretni. Megváltozik egy-két szempont, például van Munkácsyról egy olyan vélemény, hogy szerény, visszahúzódó ember volt, aki mellõzte a fényûzést. Az én véleményem errõl kicsit más: szerintem nagyon is jól érezte magát a korában, élvezte az életet. Az, hogy elfáradt néha és visszahúzódott, az más dolog, de neki nagyon tetszett az az életstílus. Sõt, véleményem szerint nagyon félt elveszíteni azt az életvitelt, amit viszont fenntartani nagyon sok pénzbe került. Jó helyen volt, és nagyon jól érezte magát abban a miliõben. Szász Angéla A Munkácsy Mihály mûvészetérõl szóló összefoglalónkat a Magyar Múzsa mellékletünkben olvashatják.

12 KÖZ-SZOLGÁLAT

2007. augusztus 30.

KISGYEREKKÉNT PAP VAGY MOZDONYVEZETÕ AKART LENNI

Kalandos út a lelkipásztorságig Bár még csak néhány hete ismerkedik a széchenyivárosi Szentcsalád plébánia életével, máris egy nyitott, barátságos közösségben érezheti magát Hatházi Róbert káplán, aki augusztusban kezdte meg kecskeméti szolgálatát. Eseménydús évek vezettek idáig – annak ellenére, hogy már gyermekként is lelkipásztornak készült. – Két határozott elképzelésem volt: pap vagy mozdonyvezetõ akarHatházi Róbert káplán 1979. április 15én, Kiskunhalason született. Akasztón nevelkedett szüleivel és nagymamájával. A hódmezõvásárhelyi Vendéglátóipari Szakközépiskolában érettségizett, majd Vácon töltött egy évet kispapként. Ezután belépett a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségbe, és Homokkomáromban velük élt négy évig. 2002-ben hazaköltözött a szüleihez, és a nagybátyja sütõüzemében dolgozott. 2003-ban jelentkezett a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskolára. Pappá idén júniusban szentelték.

tam lenni. Végül mindkét álmom teljesült – mondja mosolyogva Róbert atya – hiszen júniusban pappá szenteltek, és ebbõl az alkalomból egy villanymozdonnyal ajándékoztak meg a barátaim… – Az érettségi után kispapként töltött egy évet, mégsem vezetett egyenes út a hittudományi fõiskolára. Miért? – A Nyolc Boldogság Katolikus Közösséggel – amely 1973-ban alakult és a Vatikán is elismeri – még középiskolás koromban ismerkedtem meg, és a váci év után léptem be közéjük. Úgy kell elképzelni, mint egy szerzetesrendet, amellyel családok, egyedülálló felnõttek is egy közösségben élnek – akárcsak az õsegyházaknál. Lelki gyakorlatokat, engesztelõ napokat, ifjúsági táborokat tartottunk, katolikus iskolába járó diákokat fogadtunk. „Munka és imádság” – ez volt a jelszavunk. Tudtam, hogy a hit, Isten irgalmának hirdetése az én utam – négy év után kikristályosodott bennem, hogy mégsem ebben a formá-

ban. A kapcsolat nem szakadt meg a közösséggel – ma is külsõ tag vagyok – de akkor már biztosan tudtam: pap szeretnék lenni. – Milyen tervekkel, reményekkel néz az új feladat elé Kecskeméten? – Kanyargós út vezetett idáig, de az életutamat végigkíséri az emberekkel való foglalkozás, a szolgálat. Itt, a Szentcsalád plébánián jó alkalom nyílik erre, mert a családok, a hívek nem szaladnak haza a Hatházi Róbert káplán szentmise után, szívesen beszélgetnek. Szeretnék jól is. Kecskemétet, a város életét is megfelelni a plébánostól kapott fel- szeretném felfedezni. Már néhány adataimnak, a hitoktatásnak, a kór- hét után is elmondhatom: jó érzés házi szolgálatnak, a ministránsokkal itt élni – mert amíg Budapesten arcvaló foglalkozásnak. Emellett rám talanok, lélektelenek, addig itt kedbízták az Angolkisasszonyok Gim- vesek és figyelmesek az emberek. Bera Linda náziumának lelkipásztori teendõit

Jazz és vasút A káplánhoz közel áll a zene, hiszen orgonálni is tanult. Szabadidejében szívesen hallgat jazz és blues stílusú dallamokat. Új hobbija a vasútmodellezés – bár már gyerekként is vonzotta a mozdonyok és utazó kocsik világa.

Folyamatos fejlesztések a köztemetõben A kecskeméti köztemetõben nap mint nap több százan fordulnak meg, hogy szebbé varázsolják eltávozott szeretteik síremlékét. De nemcsak a hozzátartozók tesznek meg mindent azért, hogy a környezet kegyeletteljes legyen, hanem a temetõ fenntartója is. A Városgazdasági Kft. temetõgazdálkodási részlegének vezetõjét a közelmúlt fejlesztéseirõl, aktuális tennivalóikról és terveikrõl kérdeztük.

– Továbbra is száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégünk tevékenységének egyik jelentõs területe a temetõgazdálkodás, melybe a temetkezési szolgáltatások mellett a fenntartási és fejlesztési munkák is beletartoznak – mondta Herczeg Anikó. – Jelenleg két mûködõ – a kecskeméti és a hetényegyházi – temetõ mellett több lezárt (például a Budai kapu szomszédságában lévõ régi katolikus, az evangélikus és a Szentháromság) temetõ is hozzánk tartozik. – A köztemetõben az elmúlt idõszak egyik fontos fejlesztéseként végeztük el az ügyfélszolgálati irodaépület teljes felújítását, illetve bõvítését. Ennek elsõdleges célja az esztétikai szempontok mellett az volt, hogy megteremtsük az ügyfélszolgálat létszámbõvítésének lehetõségét, és csökkentsük a hozzátartozók várakozási idejét. A rekonstrukció után – majdnem egy éve – megkezdtük a fõkönyvek és a parcellaadatok

digitalizálását, ami az információk gyorsabb visszakeresését segíti elõ. A munka ötven százaléka már elkészült. A késõbbiekben a www.koztemetokecskemet.hu internetes oldalunkon is mûködik majd egy „sírhelykeresés” elnevezésû menüpont, amelynek segítségével az emberek akár otthon is hozzájuthatnak a számukra szükséges információhoz. – Idén tavasszal készült el a ravatalozó mögött a különálló kegyeleti helyiség, melynek célja, hogy az elhunyt közvetlen hozzátartozóinak lehetõséget biztosítson a zavartalan körülmények közötti búcsúra. A legtöbb esetben ugyanis erre a halál pillanatában, vagy az azt követõ percekben nincs lehetõség. A temetés elõtt ugyanez a helyzet: a felravatalozott elhunyttal nem tudnak egyedül maradni a legközelebbi szerettei, mert folyamatosan érkeznek a szertartásra a rokonok, ismerõsök, barátok. A kegyeleti helyiség

A közelmúltban megújult a fehér ravatalozó is

gyertyákkal, imakönyvvel a kért idõpontban és idõtartamra áll a gyászoló rendelkezésére. A közelmúltban készült el egy kandelábersor az ügyfélszolgálati iroda és a ravatalozók közötti útszakaszon. Kihelyeztünk továbbá két nagyméretû, parcellatérképes információs táblát is, az egyiket az iroda szomszédságában, a másikat pedig a kettes kapunál. A köztemetõ fõbb útjainak mentén a parcellák betûjelével ellátott útbaigazító táblák segítik a tájékozódást. A közelmúltban sikerült kicserélnünk a fehérravatalozó drapériáját. A helyiségbe egyúttal új kegyeleti berendezés – gyertyatartók, feszület, stb. – is került.

– A köztemetõ hantos sírhelyei továbbra is kettõ vagy négy koporsó elhelyezésére alkalmasak. A kolumbárium oszlopok és fülkék, illetve az urnasírkert parcellái ugyancsak kettõ vagy négy elhunyt hamvainak elhelyezésére adnak lehetõséget. Még ebben az évben szeretnénk újabb urnafülkéket átadni, az viszont már most biztos, hogy napokon belül megkezdõdik a kriptaparcella elõtti útszakasz, valamint a tartalékterület úthálózatának kiépítése. Az idei nyár nagyon sok tuját tönkretett a temetõben, ezeket folyamatosan cseréljük. Hamarosan elkészül a hetényegyházi temetõ új harangja is. – Ügyfélszolgálati irodánk – amely közvetlenül a köztemetõ fõbejáratán belül, jobb oldalt található – hétfõtõl péntekig 7.30-tól 15.30-ig fogadja a hozzátartozókat, és a 76/498-329-es telefonszámon hívható. Halottszállítási ügyeletünk éjjel-nappal elérhetõ a 30/6556321-es mobilszámon. Belvárosi irodánk a Csongrádi utca 3. szám alatt mûködik, és a személyes megkeresés mellett a 76/481-319-es számon is beszélhetnek ott dolgozó munkatársunkkal.

MAGYAR MÚZSA

A KECSKEMÉTI LAPOK

KULTURÁLIS MELLÉKLETE

Köszöntõ Örömmel hallottam, hogy Kecskeméten egy 140 éves kezdeményezés, a Kecskeméti Lapok megújul, visszatér eredeti hagyományaihoz. Egy olyan új, régi lapot indítottak, amelyben Magyar Múzsa címmel az irodalom, a mûvészet újra megfelelõ teret kap. Mint a magyar írók egyike, azt a szeretetteljes tanácsot küldöm a szerkesztõségnek, hogy fogadják meg két nemzeti nagyunk üzenetét. Amikor Berzsenyi Dániel az irodalom céljáról beszél, így

MEGJELENIK

HAVONTA

SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL

fogalmaz: „Legyen az – szépben rejtett jó.” Kölcsey Ferenc pedig azt az intelmet hagyta ránk: „ Jót s jól, ebben áll a nagy titok.” Semmi sem aktuálisabb napjainkban annál, minthogy az örök igazságokat megfelelõ, magas hõfokú, esztétikai formában fejezzük ki. Kívánom a szerkesztõségnek, hogy ilyen munkákat adjon az olvasónak, az olvasónak pedig azt kívánom, hogy szellemi igényeit soha ne engedje lesüllyeszteni a bulvármédia, az álirodalom szintjére.

Bahget Iskander felvétele

Ima Magyarországért … Öregisten, Nagyisten nézd, hogy élünk itt lenn katlanba zárva csodára várva csöbörbõl-vödörbe magyarok. Itt élünk se élve se halva hurrá a vödörben hal van süthetünk szálkás kis pecsenyét a friss húst viszi már a fürge menyét körben a bozótból ragadozók szeme villog az elhevert csordákon áldozati billog (csitt, csak csendesen, ne kiálts, mormold, csak mormold az imát) Öregisten, Nagyisten ha Te nem, ki segítsen? Sovány lakomára nova bort kínáltak s akik ezt megitták mind bódultakká váltak. (…csak csendesen, ne siránkozz, bátran szólj elkábult hazánkhoz) Öregisten, Nagyisten érted sóvárog ma minden akik hortyognak szanaszét vagy ébren vigyáznak síkos savas esõ alatt bíz egyformán áznak (…csak csendesen, mind aki lázad báránybõr jelmezben figyelik a házad) Öregisten, Nagyisten erõsíts a hitben hogy ami késik azért el nem múlik él még a Te nyájad bárha szõre hullik. (…csak csendesen, nem használ a lárma mostoha szülõk közt még árvább az árva)

J ÓKAI A NNA VERSE Öregisten, Nagyisten más remény nincsen mint igazad kegyelmed hogy Te szabj végül rendet maradék országnak adj életes kedvet a lecsonkolt többit gyógyítgasd ne engedd önnön-gyilkosává válni haza kell találni! (…csak csendesen, mert vád alá vesznek jönnek janicsárék, kerék alá tesznek) Öregisten, Nagyisten nem hoztak, de vittek a vak lóra azt hazudták bátor suba alatt kupec lett a pásztor mûdalokkal altat nejlon-furulyája dagonyáztat minket langyos pocsolyába (csak csendesen, élvezd a táncot csörgesd csak, csörgesd a vattázott láncot) Fájdalomban régi jó Patrónánk hegyeink elcsórták, eladó a rónánk fulladunk a füstben a folyónkban cián sorvasztja a lelkünk a ránktukmált Isten-hiány mértékadó értelmiség minden mérték nélkül! hóhér a halottal cinikusan békül dús szobákban ál-parasztok a búzát égetik õk nem a harasztot melósvezér nyüszít, uszít munkásember helyben fut itt a hajléktalant rendõr verte shoppingcenter országszerte mocskos pénznek nincsen szaga gaztól rabolt s gaz lett maga

és a mûvész? búsan kérded megvették a tehetséget sirasd õket Õsi Anya zsoldos pénznek sincsen szaga. (…csak csendesen, hagyd Krisztust ítélni, végtelen idõben mindenkit megérni) Öregisten, Nagyisten kit kövessünk s kit nem? Érlelj az eszmében de a rögeszmét távoztasd hisztériát ûzz el indulatunk meghagyd a reánk szabott leckét beteljesíthessük gõgösek se legyünk kétségbe se essünk náci-tudat, bolsi-tudat csak álarc a Szörnynek egyképp meggyötörtek lám egymásra törnek gonosz század elment nehéz évek jönnek melegítsd eszünket, okosítsd szívünket, bíztass hogy a testvérharc megszûnhet göngyöld e Földgolyót Fiad köntösébe édes hazánkat annak is kellõs közepébe a lapulást-alkuvást váltsa már valódi béke. Annyi gyalázatos koron át õrizd meg számunkra misztikus koronád. (…csak csendesen, akinek füle van, hallja, a látónak látható, hasad az Ég alja) Öregisten, Nagyisten mit akarjunk s mit nem: törvényed vezessen hogy e kis nép oda ne vesszen át ne lyukadjon helyünkön a térkép ki ne radírozzon a világi lét végképp serkentsd fel szolgád a Magyarok Istenét kend meg könnyektõl elhomálylott szemét küldd le a magasból újra e véres-veres földre tartsd köztünk szellemét most és mindörökre. (A születés elõtt túl hosszú volt az Ádvent – hiszen az életünk hovatovább ráment – mielõtt nem késõ, Te mondd ki az Áment.)

II

Honnan hová? Magyar Múzsa címmel indítjuk el kulturális mellékletünket, mely a tervek szerint havonta jelentkezik majd a Kecskeméti Lapokban. A névválasztás kötelez, egyben kijelöli az irányt is, melyet tartani szeretnénk. Nézzük, kik is voltak elõdeink, akik hasonló címet választva fordultak az olvasókhoz: *** A második hazai újságként jelent meg 1786-ban a Magyar Kurír, melynek irodalmi melléklapja viselte elõször a mi fejlécünkön is szereplõ Magyar Múzsa címet. Szerkesztõje Szacsvay Sándor volt, munkatársai pedig fõként alkalmi verselõk, de szerepelt hasábjain Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Péczeli József is. Három évfolyamot ért meg, majd csendben kimúlt. *** Egy évtizedig sem kellett várni az újabb kísérletre: rövid, pataki jogászkodás után Csokonai Vitéz Mihály a pozsonyi országgyûlésen keresett mecénást, s Diétai Magyar Múzsa címmel 1796-ban verses újságot adott ki. A dolog természeténél fogva maga írta, szerkesztette lapját, sõt a példányok egy részét is saját kezûleg körmölte. Ám a pozsonyi diétára összegyûlt nemesek – ki tudja, miért - nem értékelték a verses politikai tudósítás mûfaját, s a lap a 11. szám után támogatás hiányában megszûnt. *** Csokonai és verses lapja iskolai tananyag lett, s talán emiatt több mint egy évszázadig senki nem próbált hasonló címmel újságot indítani. Az 1920-as években azután néhány évig mûködött egy folyóirat Magyar Múzsa címen, melyet Pekár Gyula – akkoriban kultuszminisztériumi államtitkár – szerkesztett. A lap történetének egyik legérdekesebb epizódja a Krúdy Gyula ellen intézett támadás 1920-ban. Mint utóbb kiderült, Pekár személyes ügyben törlesztett: egy szép ifjú hölgy mellbe lõtte magát egykor miatta, mert elhagyta egy gazdagabb aráért. Krúdy megírta a történetet, melyet Pesten széltébenhosszában meséltek, ellenszenves regényhõst faragva Pekárból, aki a Magyar Múzsa hasábjain vágott vissza. Hát így zajlott az irodalmi élet annak idején... *** A következõ, jóval izgalmasabb elõd a második világháború idején bukkant fel a magyar sajtóban. A Magyar Múzsa címû folyóiratot a hasonló nevû társaság adta ki 1943-ban és 1944-ben. Kozocsa Sándor volt az elsõ felelõs szerkesztõje, Ambrózy Ágoston és Eszterhás István társaságában. Az irodalmi és kulturális lap állami támogatással jelent meg, egyik kifejezõdése volt a Kállay-kormány úgynevezett „hintapolitikájának”. A lap szellemisége az erõs magyarságtudatra épült, szerzõi ezt hirdették, vállalták versben, prózában, mûvészetpolitikai cikkekben. A becsületes, hazafias neveltetésû magyar középosztály felfogása tükrözõdött a Magyar Múzsában. A szerkesztõk gerincesen igyekeztek tartani magukat a vállalt alapelvekhez, szem elõtt tartva a numerus clausus korában is, hogy a tehetségeket, érkezzenek bármely irányból, nyilvánossághoz kell juttatni. A folyóirat „Õrzõk, vigyázzatok a strázsán” címû rovatában Kozocsa számos írást publikált. Központi gondolata közleményeinek, hogy a magyar értelmiség elsõdleges hivatása a nemzet alapvetõ értékeinek megóvása. Helyben vagyunk... *** Más korban, más körülmények között hasonló célokat tûztünk magunk elé mi is: erõs magyarságtudat, nyitott szellemiség, a szûkebb és tágasabb közösség – városunk és a nemzet – alapvetõ értékeinek óvása. Tennivaló ma is bõven akad. A Magyar Múzsa története folytatódik...

MAGYAR MÚZSA

2007. augusztus 30.

Szellemi pezsgés a Bolyaiak városában A magyar felvilágosodás nagy egyénisége, Csokonai kevesebbel is beérte a XVIII. századvégen, amikor híres versében, a Marosvásárhelyi gondolatokban az értelem diadaláról, a kultúra jótéteményeirõl elmélkedett, és képzeletben „Vásárhely kies halmára” repülve, e kritikus helyen fekvõ várat a múzsák hajlékával azonosította. Erdély Kazinczyjáról, Aranka Györgyrõl és úttörõ feladatokat vállaló Erdélyi Magyar Nyelvmívelõ Társaságáról lehetett tudomása, és persze az õsi schola, a fennállásának 450. évfordulóját éppen az idén ünneplõ református kollégium, a késõbbi Bolyai Farkas Középiskola tudós professzorairól. Az akkori szabad királyi város azonban csak csíráiban hordozta mindazt, ami utóbb ezt a kis vidéki települést a Székelyföld szellemi központjává emelte. Teleki Sámuel kancellár is csak a költemény születése után négy évvel avatta föl nevezetes könyves házát, a Teleki Tékát. És rá két esztendõre lett a szóban forgó tekintélyes tanintézet tanára, s tanított ott több évtizeden át a tudományok egyik legjelesebb mûvelõje, Bolyai Farkas. Matematikai zseni fia, a geometriát forradalmasító Bolyai János a Téka létrejöttének évében, 1802-ben született. Ha az akkorinál természetesen sokkalta gazdagabb, színesebb, változatosabb, korszerûbb marosvásárhelyi kulturális életet próbáljuk jellemezni, mégis ide, ehhez a rég letûnt korhoz kell fordulnunk, mert a mai város magyar mûvelõdésében és alkotói létében meghatározó szerepe van a Bolyaiak szellemének, szellemi örökségüknek, az igen eleven Bolyai-kultusznak. Érthetõ, mekkora elégtétellel értesült a minap a lakosság a megyei lapban közzétett hírrõl, miszerint Bolyai János fõmûve, az abszolút geometriát megalapozó, 175 éve kinyomtatott munka, az Appendix a Világemlékezet-listára felkerülendõ értékek jelöltjei közé került. És nem kell csodálkozni, ha kiderül, a két Bolyai szellemisége, az általuk tanúsított igényesség még több más mûvelõdési megnyilvánulást is fémjelez. Augusztus végén zárta például várbeli kapuit – immár hetedszer – a Bolyai János Képzõmûvészeti Alkotótábor. A nyaranta megszervezett nemzetközi mûvésztelep gyûjteménye folyamatosan jelentõs alkotásokkal gyarapodik. Tudós nevét viselõ alkotótábor? Nincs abban semmi különös, fõleg ha arra gondolunk, hogy Bolyai Farkas irodalommal, mûvészetekkel is foglalkozott, és szépirodalmi munkássága révén lett a Magyar Tudós Társaság tagja, János pedig enciklopédikus, befejezetlen nagy mûvével, az Üdvtannal a tudományos és mûvészeti világnézet összekapcsolásával igyekezett hozzájárulni az emberi boldogság megvalósításához. Tudomány és alkotómûvészetek kölcsönhatásából gazdagszik ma ez a vásárhelyi mûgyûjtemény, amely európai-romániai pályázat elnyerésével ezen az õszön eljut Marosvásárhely három testvérvárosába is, Kecskemétre, a szicíliai Avolára és a németországi Ilmenauba. S ha már a várnál tartunk, érdemes arról is szólni, hogy mindegyre újabb kezdeményezéseknek ad otthont. Szükség is van ilyesmire, hiszen a vásárhelyi „cifra paloták” egyike, a

szecesszió kiemelkedõ létesítménye, az egykori polgármester, dr. Bernády György (az itteni Kada Elek) fõmûve, a Kultúrpalota nagyterme felújítás alatt van, hasonlóképpen megújul a Nemzeti Színház épülete is, amely a Tompa Miklós Társulat székhelye – minden kultúrára alkalmas helyet ki kell használni. A restaurált várbástyákban kezdett el mûködni tehát a fiatal színészek kísérleti együttese, a Yorick Stúdió. Ezen a nyáron kellemes újdonsággal is meglepték a vásárhelyieket, romániai õsbemutatóként adták elõ a világsikert megért Hair címû musicalt. Akárcsak a Yorick egyesület, magánkezdeményezés a vers és zene pódiumötvözetével a Kádárok bástyájában szereplõ Tamacisza Társulat is. Egyre gyakoribb különben, hogy a helyi hagyományok éltetése mellett a fiatalok valamilyen vonatkozásban újítani szeretnének. Ennek köszönhetõ az is például, hogy szintén augusztusban komoly érdeklõdés kíséretében zajlott az I. Nemzetközi Klasszikus Gitár Fesztivál. Remélhetõleg lesz folytatása, és a már 37 alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Zenei Napok, az ugyancsak közismert Silvestri fesztivál, az egyházzenei fesztivál, a Nyáresti orgonahangversenyek mellett újabb vonzó színfolttal gazdagítja a város amúgy is figyelemre méltó zenei kínálatát. Többször említettük ezt a szép, vakációs évszakot, amikor általában évadszünet ritkítja a rendezvények máskor igen sûrû sorát. A jelenség Marosvásárhelyen is ismerõs, de mind kevésbé érezteti hatását. A megyei napilap, a Népújság szombati irodalmi-mûvészeti melléklete, a Múzsa szerkesztõjeként nyugodtan kijelenthetem, ilyenkor is kevés kezd lenni a heti nyolc oldal. Túl vagyunk a 800. számon, és a szerkesztésben sohasem okozott gondot az eseményhiány. Ennek éppen a fordítottjával gyûlt meg sokszor a bajunk. És õsszel ez hatványozódik, hiszen elkezdik idényüket a színházak, a Nemzeti két társulata, a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színháza, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház is. Folytatja közkedvelt találkozói sorozatát a vásárhelyi irodalmi folyóirat, a Látó Irodalmi Színpada. A Gálfalvi György, illetve Kovács András Ferenc irányításával jelentkezõ, szépirodalmi fórum a rendszerváltás óta már több mint százszor hozta el városunkba a magyar szépírás mûhelyeit, legjelentõsebb képviselõit. A nagy múltú Kemény Zsigmond Társaság is rendszeresen várja estjeire a maga közönségét. A Kultúrpalotában és a helybeli magyarság népszerû, közmûvelõdési központjában, a Bernády Házban is egymást érik a könyvbemutatók és a rangos kiállítások. A képzõmûvészeti tevékenység pedig külön méltatást, részletezést is érdemelne. Bernády, a városépítõ polgármester annak idején ezt is körültekintõen megalapozta. Képtára értékes alapanyagát októberben Szentendrén is bemutatják. A tárlatokról talán máskor lesz lehetõségünk értekezni, mint ahogy az õsz két nagy megnyilvánulását, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt és az Alternative Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált is érdemes lenne részletesen bemutatni a kecskeméti olvasóknak. Nagy Miklós Kund

2007. augusztus 30.

MAGYAR MÚZSA

III

Kodály Zoltán öröksége Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója jó okot ad arra 2007-ben, hogy szembesítsük magunkat sokszínû és gazdag örökségével, s a feladattal: jól sáfárkodunk-e ezzel a hagyatékkal. Idõszerû lenne mai értékválságos idõnkben az utóbbival kezdeni, most mégis inkább megpróbáljuk körvonalazni, mi is az az örökség, amelyet ránk hagyott.

Szabolcsi Bence a Tanár úr ravatalánál ezt mondta: „Amit vállalt, nem kevesebb volt, mint Magyarország újjáteremtése zenében. Mérhetetlen a munka, melyet elvégzett és reánk hagyott; szerzeményei többek, mint puszta zenemûvek, tudományos és nevelõ munkája több volt, mint tudomány és nevelés.”

tet és a tudományos feladatot ismerte fel. Megtanulta általuk becsülni azt a paraszti osztályt, amely fenntartotta az évszázados, évezredes hagyományt, amelyet az új magyar mûvészet talpkövévé lehet s kell tenni, a mûzene magasába emelve visszaadni az egész nemzetnek. De újratanult, eredeti formájában is nélkülözhetetlen a nemzet kulturális és lelki öntudatának fenntartásához, fejlesztéséhez. Már a Bartókkal közösen jegyzett elsõ, fontos munkájuk (1906) is a népdalok kultuszát szolgálta. A trianoni ország-szétszaggatás után pedig rögtön hozzáfogtak az Erdélyi magyarság – Népdalok címû kötet szerkesztéséhez, és több nyelven való kiadásához. A Kecskeméti Vég Mihály zsoltárparafrázisára írott Psalmus Hungaricus is ennek a válságos idõszaknak a terméke (1923). Remekmû, amely világszerte a magyar muzsika, egyúttal az egyetemes humanista szellemiség jelképévé vált. Tudományos munkája is azért mutathat túl önmagán, mert általános, kulturális értékmentés része és alkotómunka alapja. E kettõs alapra lehetett építeni a megõrzés és megújulás zenepedagógiáját. Kodály szilárdan hitte, hogy a jó zenei nevelés egyúttal embernevelés; az énekkarokon keresztül pedig közösségnevelés is, nemcsak közönségnevelés. Mûvészi és pedagógiai szempontból is hangsúlyozta a zenei anyanyelv fontosságát. Ez a zenei „nacionalizmus” azonban nem mások kárára érvényesülni akaró, politikai sovinizmus, hanem a népek szellemi-zenei sokféleségében a saját értékek egyenrangúságát hirdetõ, szilárd meggyõzõdés. Politikai értelmet ez a gondolat az 195455-ben írott Zrínyi szózata címû kantátájában nyert: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!” Ezt még csak súlyosbította

A Kecskeméti Kodály Kórus emlékkönyvének oldala a mester kézírásával.

Ady-kórus: elõadását hosszú idõre betiltották. A régi költõi szövegek megzenésítésével Kodály a legidõszerûbb problémákra mutatott rá. Emberi nagyságát, bátorságát elsõsorban a mûvészi köntösbe öltöztetett gondolatokból ismerhetjük meg. De tudhatjuk, sokszor emelt szót a politikai vagy származási okok miatt üldözöttekért. Eszméi mellett mindig kiállt. 1952-ben, abban az idõszakban, amikor a hatalom képviselõi a népre hivatkoztak, de a nép ellen cselekedtek, hetvenedik születésnapja ünneplésekor kecskeméti pohárköszöntõjében ezt mondta: „Emelem poharam arra, hogy a nép akarata ne csak a zene területén, hanem más területen is érvényesüljön, hogy a nép hangja mindig szabadon szólhasson!” Mert Berzsenyivel vallotta: „Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat!” Ezt a hitvallást és felelõsségvállalást kell kihallanunk és megtanulnunk ma is a mûveibõl. Ittzés Mihály

Kodály Zoltán 1958−ban, a kecskeméti ének−zenei iskola első, végzős osztá− lyának búcsúztatóján, az Erkel utcai – azóta lebontott – iskolaépület udvarán. Mögötte Nemesszeghyné Szentkirályi Márta, az iskola alapító igazgatója. (Reismann−fotó)

Hogyan lehetnek a szerzemények önmaguknál többek? Úgy, hogy mindig ott munkál bennük és mögöttük a teljesebb szellemi szándék, a mûvészi és erkölcsi felelõsségtudat, a példaadás és nevelés igénye. 1919-1920-ban, amikor zeneakadémiai aligazgatói és zenei direktóriumi mûködése miatt koholt vádak alapján fegyelmi eljárás alá vonták, Kodály kijelentette: „A napi politikával nem foglalkoztam. Átvitt értelemben azonban politikai minden taktus, minden népdal, melyet feljegyeztem. Szerintem ez a helyes nemzeti politika. A tetteké és nem a frázisoké.” Kodály Zoltánnak minden tevékenységében fellelhetjük a patrióta és demokrata felelõsség vállalást. A népdalokban nemcsak a zeneszerzõi ihle-

a mûben a sokszoros felkiáltás: „Ne bántsd a magyart!” Emiatt 1956 után ugyanarra a sorsra jutott e mû, mint jó tizenöt évvel korábban, egy más politikai rendszer szorításában, a „Fölszállott a páva” címû

Kodály Zoltán köszöntése a kecskeméti vasútállomáson 1930−ban, első hivatalos látogatása alkalmából. Bal szélen M. Bodon Pál zeneiskolai igazgató, szemben Vásárhelyi Zoltán karnagy.

MAGYAR MÚZSA

IV

I SMERJÜK - E M UNKÁCSY

2007. augusztus 30.

IGAZI ARCÁT ?

Magyar festõsors amerikai háttérrel A napokban sajtótájékoztatón jelentették be, hogy 2008 februárjától Munkácsy-kiállítás nyílik a kecskeméti Cifrapalotában. A Pákhgyüjtemény képeire épülõ vándorkiállítás körbejárta már a fél országot, s mindenütt sorok kígyóztak a kiállítótermek elõtt. Az erdélyi Csíkszeredába és Munkácsra, a festõ és gyûjtõje közös szülõvárosába is eljutott a kollekció. Kárpátalján nem kisebb személyiség, mint maga az ukrán elnök, Juscsenko nyitotta meg a tárlatot a magyar miniszterelnök társaságában. Az amerikás magyar Pákh Imrének köszönhetõ, hogy a Munkácsy-kultusz újból erõre kapott az elmúlt években. De vajon ki volt ez a kalandos sorsú, és ha lehet, még kalandosabb utóéletû festõ? Ismerjük az igazi Munkácsyt? Feldereng elõttünk a különbözõ korokban ráaggatott maszkok mögül a valódi emberi arca?

Asztalosinasból mûvészfejedelem Szinte egyidõben született Benczúr Gyulával és Szinyei Merse Pállal – 1844-ben –, útja azonban másfelé kanyargott, mint az övék. Véletlenek sorozatának köszönhetõ, hogy a kis munkácsi árvagyerek, akit Békéscsabán asztalos inasnak adtak, rátalált a festõi pályára, s megtehette az elsõ lépéseket. Ami pedig azután következett, hétköznapi ésszel felfoghatatlan. Alig két évtized, és a mûvészet fejedelmeként kapott trónust Párizsban, a világ mûvészeti központjában. Mintha Petõfi János vitéze kelt volna életre: mesés út a falu szélétõl a királyi udvarig, majd tovább, a kép-

Hímző leány, 1988 (Pákh−gyüjtemény)

Munkácsy Mihály önarcképe 1870 körül (Pákh−gyüjtemény)

zelet fantasztikus víziókkal teli birodalmába. Mert ne feledjük a tragikus pályavéget sem: utolsó éveit elborult elmével, zárt intézetben töltötte. S bár 1900-ban a búcsúzó évszázad egyik legnagyobb mûvészeként temették el, életmûve egy idõre a feledés szürke homályába merült. Csak akkor vették ismét elõ, amikor kiderült, hogy szinte mellékesen készült tájképei, könnyû kézzel festett vázlatai az impresszionista festészet egyik elõfutárává teszik. Igazi, vérbeli festõ volt. S bárhová is vetette a sors, magyar festõ maradt. Igaz, meg is kapott minden támogatást a korabeli magyaroktól. Mai szemmel nézve csudálatos dolog, hogy még pályatársaitól is. Élete második olajképét Than Mór korrigálta, Ligeti Antal pedig éveken át támogatta tanulmányait. 1867-ben állami ösztöndíjjal utazhatott a párizsi Világkiállításra, ahol Courbet képeit látva átértékelte egész addigi festõi szemléletét. Még csak huszonhat éves volt, amikor Siralomház címû képe egy csapásra meghozta számára a jólétet és a nemzetközi elismerést. A kirobbanó festõi erejû vásznat egy amerikai gyûjtõ horribilis összegért megvásárolta, ráadásul elnyerte vele az 1870-es Párizsi Szalon aranyérmét is. Ettõl kezdve a legismertebb európai és amerikai mûgyûjtõk versengtek képeiért. Házasságával – egy gazdag francia bárónõt vett 1874-ben feleségül – harminc évesen végleg révbe ért, de csak a szó polgári értelmében. A hirtelen jött sikert, ami sokakat elvakítana, kétségekkel fogadta. – A hanyatlás gondolata egy óriás szörnyként áll elõttem, mely néha álmaimat is megzavarja – írta egyik levelében festõbarátjának, Ligeti Antalnak. A mélyponton – szerencsére sikertelenül – öngyilkosságot kísérelt meg. Életkedve ekkor még gyorsan visszatért, különösen, hogy Európa fõvárosa soha nem látott lehetõségeket kínált a gyermekkorában nyomorgó,

a magyar vidék porából induló mûvész számára. Párizsba érkezése után azonnal bekerült a nemzetközi mûvészvilág és az elõkelõ társasági élet forgatagába. A legdivatosabb mûvész negyedben építette fel elegáns mûtermét. – Nem telt belé két esztendõ, szûknek bizonyult a kis palota. Párizs egész elõkelõ társasága, a világ szellemi uralkodói, koronás hatalmasok s nábobok jártak búcsút a magyar mûvész mûtermében. Új házat kellett építeni, s ekkor készült az Avenue Villiers-en a két emeletes palota. – írja visszaemlékezéseiben titkára, Malonyay Dezsõ, majd így folytatja: – Mesés berendezésû hely volt az, garmadában hevert benne a mûkincs s minden fülke, minden szöglet megannyi gyönyörû kép. Próbáljuk csak elképzelni ezt a környezetet és a benne folyó életet. A második emeleti szalonban olyan hatalmas kandalló állt, hogy a tetején elfért egy kitömött ló. A péntek esti fogadásokon itt adtak egymásnak találkozót a korabeli arisztokrácia és mûvészvilág kiemelkedõ képviselõi: trónörökösök, nagyhercegek, sõt királyok és királynék, magyar fõurak, amerikai nábobok, és persze festõk, szobrászok, kritikusok és nem utolsó sorban sok gyönyörû nõ. De bármikor beállíthattak Munkácsyékhoz a pénztelen magyar festõnövendékek is, hogy egy jó vacsora és zongoraszó mellett hasznos ismeretségek kötésével alapozzák meg további tanulmányaikat. Ha csak ennyi lett volna az életmûve, akkor is tisztelnünk kellene a mi Munkácsy Mihályunkat, mint a magyar mûvészet legmagasabb szintû, egykori nagykövetét. De emellett még festett is!

Konzervatív vagy modern? Festõi életmûvének megítélése – mint minden igazán nagy mûvészé – több mint egy évszázada végletek között csapong. Közvetlenül halála után félretolták, Párizsban szinte elfeledték. Néhány évtizeddel késõbb itthon felfedezték, méltó helyre került a nemzeti mûvészet pantheonjában. Ekkor jött egy újabb fordulat, mely talán a legtöbbet ártott mai reputációjának. A sztálinista, szocialista realizmus mint egykori proletárgyereket, a szegények sorsának ábrázolóját beemelte ikonográfiájába, s a Kádár-korszakban is „haladó festészeti hagyományunk” egyik fundamentális alakjának számított. Az Ásító inast és a Rõzsehordó asszonyt az unalomig reprodukálták, közben az egyre modernebb látásmódú nemzedékek értetlenül álltak a Nemzeti Galériában kiállított, évrõl évre sötétedõ képei elõtt, melyekrõl szinte a szemük láttára csorgott le a bitumenes festék. Munkácsy hivatalosan a mennybe ment, közben egyre távolabb került közönségétõl. A szocialista esztétika bukása idején bekövetkezett szakmai leértékelése is. Napjainkban erõsen hat még az a szellemi áramlat, mely a modernitást tekinti a legfõbb esztétikai értékmérõnek. Ez nagyon leegyszerûsítve annyit jelent,

2007. augusztus 30. hogy ha valaki egy új mûvészeti irányzat születése idején fest meg egy irányzatos képet, az kiemelkedõ érték. De ha mondjuk néhány évvel késõbb festi meg ugyanazt – hiába hat varázslatosan a nézõre, akinek végsõ soron készült –, a hivatásos esztéták nem tekintik mûvészileg teljes értékûnek. Ebben az értékrendben Munkácsy – kész õrület – szinte csak a másodosztályú festõk közé sorolható be, hiszen soha nem törekedett a mindenáron való újításra. Mondjuk ki bátran: konzervatív festõ volt, a szó legnemesebb értelmében. Az összefoglaló, szintetizáló szándékú mûvészek közé tartozott, akik mûvészi céljaikat a legmagasabb esztétikai színvonalon voltak képesek megvalósítani. Hatalmas kompozíciója, a Krisztus Pilátus elõtt – akárcsak a két évvel utóbb festett Golgota – a tizenkilencedik századi historizmus egyik remekmûve. Legjobb mûvei olyanok, mint egy klasszikus, 19. századi realista regény. Mint Balzac, Zola vagy Tolsztoj mûvei, melyek hihetetlen mûvészi erõvel képesek átfogni és megmutatni nekünk az élet teljességét a jelenben és a múltban. A nagy historizáló, realista alkotók mindenütt a világon a nemzeti érzés leghatásosabb kifejezõi közé tartoztak. S ha Munkácsy mai napig töretlen népszerûségének gyökereit keressük, alighanem itt található. Mert magyarsága – amihez töretlenül ragaszkodott egész életében – képein is átsugárzik. Festményeit nézve magunkat, történelmünket, ezeréves sorsunkat is szemléljük. Olyasmivel találkozunk, amivel – talán magunk sem tudjuk, miért – jó érzés azonosulni. Emellett persze – mint másik nagy 19. századi nyugatosunk, Liszt Ferenc késõi mûveiben – Munkácsynál is kimutathatók a modernség gesztusai, leginkább tájképeiben és tanulmányaiban. A Kecskeméten 27 képpel bemutatkozó Pákhgyûjtemény egyik legfõbb értéke épp ez: szerencsésen ötvözi a mûvész tradicionális és nyugtalan, keresõ, modern életérzést felvillantó mûveit. Persze gondolhatunk mi akármit itt Magyarországon Munkácsyról, nem sokat ér, ha ez a hazai kép köszönõ viszonyban sincs mûvészetének

MAGYAR MÚZSA

V

Mosó asszonyok, 1892 (Pákh−gyüjtemény)

nemzetközi megítélésével. A kis népek általában túlértékelik külföldön sikeres pályát befutó alkotóikat. Nálunk viszont épp fordítva, alábecsülik. Ha kimondjuk azt a szót, hogy festészet, a legtöbb magyar embernek elsõként Munkácsy jut az eszébe. A véleményformálók jelentõs része viszont – talán pontosan ezért – csak fintorogva legyint. Pákh Imre épp arra csodálkozott rá Amerikában, gyûjtõi pályája kezdetén, mennyire lebecsüljük itthon legnemesebb értékeinket.

Amerikából nézve tisztább a kép Munkácsy Krisztus-képeinek amerikai bemutatása egyébként a múlt századi menedzselés izgal-

Az elsõ festõi élmény Egy este éppen a legnagyobb magyar politikus: Széchenyi István arcképét szedtem le a falról, odaállítottam két gyertya közé az asztalra és elkezdtem másolni. Nagybátyám készült valahová és éppen öltözködött. Csak egy röpke pillantást vetett megkezdett munkámra, aztán kiment a szobából. Nagynéném is aludni tért, s én egyedül maradtam. Olyan boldog voltam, mint a szerelmes, akit végre magára hagytak a kedvesével, s nyugodtan, zavartalanul élvezheti a boldogság édes perceit. Pontosan emlékszem erre az estére. Minden perc az eszemben van még, ahogy elõre haladtam a rajzolással. Milyen türelmetlenül vázoltam fel elõször a körvonalakat, aztán milyen boldogan kezdtem el, hogy a szakállat, a bajuszt és a szemet megrajzoljam... Lassankint kialakult a rajz és a papiroson megjelent Széchenyi feje, valóban hasonlított az eredeti képhez. Hirtelen megszólalt valaki a hátam mögött: – Te még nem alszol? A nagybátyám, ki közben hazajött. Féltem, hogy kikapok tõle. Õ csak odanézett a rajzomra, látszott rajta, hogy nagyon meg van lepõdve és hosszasan szemlélte az arcképet, mely már majdnem elkészült. Végre megszólalt örvendezõn: – Nna! Talán még festõ is lehet belõled!... Egész éjszaka nem tudtam aludni és másnap újra nagy láz gyötört, de én csak reszketve és vacogó foggal motyogtam magamban: „– Talán még festõ is lehet belõled!...” Istenem, remélhetek-e ennél szebbet? Festõ, festõ!... Még nem is gondoltam rá, hogy valóban az leszek, de tudom, hogy ettõl kezdve már nem firkáltam tovább össze-vissza céltalanul. Éreztem, hogy alaposan kell rajzolnom és nem azért, hogy csak az unalmat elkergessem. Komoly tanulmányszámba ment mostantól minden ceruzavonásom. (Részlet Munkácsy Mihály: Emlékeim címû, francia nyelven írt visszaemlékezésébõl. Fordította: Lestyán Sándor. Amicus, 1921)

mas fejezete. Sedelmeyer – akivel a festõ szerzõdésben állt – az egyik legnagyobb mûkereskedõje volt a 19. századnak. Gondosan készítette elõ a szállításokat, szervezte a bemutatókat. A kor jó nevû kritikusaival íratott elemzéseket, a bemutatott képekrõl metszeteket készíttetett, amelyeket tízezer számra adott el. 1882-86 között készítette elõ az amerikai utat. A New York-i Old Tabernacle-ben mutatták be a Krisztus-képeket. Teológusok, prédikátorok tartottak elõadást a festmények elõtt és számtalan írás, tanulmány jelent meg, amelyek közül kiemelkednek a kubai José Marti „New York-i levelei” és cikkei. Valódi világsikert és széleskörû ismertséget hozott a New York-i bemutatkozás a magyar festõ számára. A századvégen alig akadt olyan elõkelõ amerikai család, akinek nem lógott a falán Munkácsy-kép. Az élet rendje, hogy idõvel piacra kerülnek azok a gyûjtemények, melyek nemzedékeken keresztül érintetlenül függtek egy családi otthon falán. Az utóbbi idõben egyre több Munkácsy-kép is elõbukkan, bár még mindig több százra tehetõ a lappangó festmények száma. S a hatalmas amerikai piacon örökre elkallódna nemzeti örökségünknek ezen értékes része, ha nem akadnának idõrõl-idõre áldozatkész emberek, akik felkutatják, összegyûjtik, gondoskodnak arról, hogy a képek ismét visszakerüljenek a magyar kultúra vérkeringésébe. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tette kétségtelenül Munkácsy Krisztus-trilógiájának hazahozatala volt. Úgy állnak most ott a mûvek Debrecenben egymás mellett, egymást erõsítve, ahogyan alkotójuk sem láthatta soha õket. Hasonló missziót tölt be Pákh Imre gyûjteménye, mely évek óta jár körül az országban. Mindig új helyre hívják, s mindenütt közönségsikert arat. Hozzájárul, hogy Munkácsy végre végleg hazataláljon. Tudjuk, hogy a mûvész utolsó éveit gyógyintézetben töltötte, s teljesen elborult elmével halt meg. Ha õt nem is mentette meg a halálos kórtól mûvészetének ereje, nekünk, mai magyaroknak talán segít legyõzni a minden értéket körülvevõ fanyalgást és az életünket uraló szkepszist. Lovas Dániel

MAGYAR MÚZSA

VI A

MOZIZÁS KEZDETEI

2007. augusztus 30.

K ECSKEMÉTEN

Az új kõmoziban vígan folyt a munka Arthur Kahane a Boldogok szigete csodálatos történetét megírta, Reinhardt filmre alkalmazta, s így született meg az a remek filmköltemény.”

„Hatalmas közönség gyûlt össze tegnap délután a városi mozgószínház nagy helyiségében, hogy részt vegyen annak felavató ünnepélyén” – így kezdi a Kecskeméti Lapok az 1913. november 7-én rendezett avató ünnepségrõl adott tájékoztatóját. A felavatási ünnepség egyben a Katona Kör évadnyitó elõadása is volt.

Ennek keretében hangzott el Faragó Béla, árvaházi igazgató vetített képekkel kísért elõadása a francia festészetrõl. Az elõadás befejezése után Sándor István polgármester rövid beszéddel vette át a város közönsége nevében a mozgóképszínházat: „Én tehát bizalommal nézek ennek az intézetnek jövõje elé, és meg vagyok gyõzõdve, hogy ez az intézmény nemcsak alkalomszerûleg, hanem rendes mûködésben is a szép és a jó mûvészetek temploma lesz. Ennek a reményében a mozgóképszínházat a város nevében ezennel megnyitom, és átveszem.” Végül Az anyaföld címû Uránia darab került vászonra.

Divatból szokás Kecskemét város korabeli vezetõinek érdemei jól ismertek, nem szorulnak a szerzõ méltatására. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a kulturális élet fontos részét képezõ mozi ügyét is tökéletesen oldották meg. Tudni kell, abban az idõszakban, amikor a városi tanács és a közgyûlés a moziépítéssel szembesült, sem kidolgozott szabályok, normák, sem összegyûjtött gyakorlati tapasztalatok nem álltak rendelkezésre. „Több városban adtak ki moziengedélyeket, s ezzel szemben nem kötötték ki maguknak a városok azokat a nagy, anyagi elõnyöket, melyek a mozi-engedélybõl a településre áramolhatnak. A moziépítés és mûködés kereteit is csak némely város foglalta szabályrendeletbe.” – állapította meg a Félegyházi Hírlap 1912. májusi számában. Miként láttuk, Kecskemétre ez a kritika egyáltalán nem érvényes, sõt a város vezetõsége a mûvelõdés és a szórakozás feltételeinek bõvítését a mozi által úgy oldotta meg, hogy az a város fejlõdését is elõremozdította. Hiszen ott állt a pompás Rákóczi út a már megépült palotákkal és üres, olcsó telkeivel. A város vezetése jóformán nem tett mást, mint kijelölt egy üres telket, s a közönség kapott egy közintézményt, amely funkciójával és megjelenésével jól beillett a már álló épületek sorába. A városi pénztárkönyvben talált adatok azt bizonyítják, hogy a mozi összbevétele után a város 1915-ben 6. 541 korona, 1918-ban 40.667 korona, 1919-ben pedig 60.108 korona részesedéshez jutott. Kecskeméten a mozi jó üzletnek bizonyult. Ugyanakkor hivatását is betöltötte, céljának megfelelt. Divatból szokássá vált a mozibajárás a módosabb rétegek körében is. A közönséget nem egyedül a díszes külsejû, elegáns épület vonzotta kényelmével, csillogásával, hanem választékos mûsora is, melynek meghatározó alapját a sokszínûség és a színvonal képezte.

Magyar filmek sikere

Az 1910-es években Angliában, Franciaországban, Dániában, Svédországban, Németországban számottevõ filmélet alakult ki. Ugyanez érvényes hazánkra is, itt is megkezdõdött némi idõeltolódással a rendszeres filmkészítés, elsõsorban a Projectograph jóvoltából, amelyet késõbb más vállalkozások is követtek, megteremtve a két honi filmközpontot: Budapesten és Kolozsváron. Ezért nincs abban semmi túlzás és meglepõ, amit a Kecskeméti Lapok névtelen krónikása írt 1914. január 27-én lapjában: „ A mozi szezonjai épp oly változatosak, a termés itt is olyan különnemû minden esztendõben, mint a színházaknál. Az idén például határozottan azok a filmek divatosak és sikeresek, amelyeknek írói is, színészei is mûvészi jelentõségûek. Külföldrõl egyre-másra jönnek azok a mozidarabok, amelyeknek szenzációját az írójuk és a szereplõ színészek neve adja meg.”

Eljutottak a városba a kor hosszabb lélegzetû magyar filmjei is. A Kecskeméti Lapok híre szenzációs filmelõadást ígér, ez esetben már nem is külföldit, hanem miként olvasható: „…jön Csepreghy Ferenc halhatatlan népszínmûve, a Sárga csikó, amely nyolc héten át futott kiemelkedõ eredménnyel a budapesti mozikban.” 1913-ban két külföldi filmmûvész is forgatott a fõvárosban: Raymond Pellerin a Projectograph, és Felix Vanyl a Pathé számára. Az utóbbi magyar témát, s a Sárga csikó címû népszínmûvet filmesítette meg. Csepreghy mûvét a kor egyik legigényesebb magyar mûvész egyénisége, Janovics Jenõ, a Kolozsvári színház igazgatója dolgozta át filmre. Az alkotásban olyan kiváló mûvészek játszottak, mint Berky Lili és Várkonyi Mihály. A magyar film Kecskeméten sikert aratott, „Az elõadás végén a közönség lelkes tapssal adott kifejezést határtalan tetszésének.” – írja a kecskeméti kritikus. A darab itteni, lelkes fogadtatása annak is köszönhetõ, hogy zenéjét Kacsóh Pongrác szerezte, aki 1909-1912 között a Kecskeméti Állami Fõreáliskola igazgatója volt, és kapcsolatát a várossal a késõbbiek során is megõrizte. A film kedvezõ fogadtatását jelzi az is, hogy a közönségsikert megért darabokból összeállított húsvéti mûsorban a ››Quo Vadis‹‹ és a ››Levegõ királya‹‹ mellett helyet kapott a ››Sárga csikó‹‹ is.

A kor szellemében Valóban kitûnõ alkotások hozták izgalomba a város közönségét, 1913. november 28-án és 30-án vetítették a 6 részbõl álló, ››Pompeji végnapjai‹‹ címû filmet. A filmrõl a Kecskeméti Lapok 1913. november 29-i számában mindent elmondott, amit arról a közönségnek a bemutató elõtt tudnia kellett. Az alkotás Edward Bulwer angol író világhírû Pompeji utolsó napjai történelmi regénye alapján készült. Miközben a regényben a szerzõ, a film is színpompás képekben vázolta fel a római életet Pompeji városában a katasztrofális Vezúv kitörés elõtt és alatt. „ A film kirobbanó sikert aratott” – írta a helyi kritikus és ékes szavakkal méltatta a filmet. Dicsérte a miliõt, a korhû kiállítást és a csodálatos drámát. A budapesti bemutató után késedelem nélkül eljutott Kecskemétre a Pathé-gyár nagyszabású mozidarabja, a ››Germinál‹‹, amit alig egy hét múlva Max Reinhardt filmje a ››Boldogok szigete‹‹ követett. Premier lesz, adta hírül a Kecskeméti Lapok 1914. január 9-én a következõket írva: „Ha ilyen nagy rendezõ szenteli tehetségét a filmnek, mint Reinhardt, s szegõdik a mozi szolgálatába, ez azt jelenti, hogy õ is elismeri a mozi magas rangú mûvészi mivoltát, és nem csak múló divatnak, hanem az idõ és a kor szelleme kifejezésének tekinti.

A budapesti bemutatóval csaknem egy idõben jelent meg Kecskeméten ››Az aranyásó‹‹, Molnár Ferenc új mûsora, pontosabban kinemaszkeccse, mely Joós Ferenc megjelölése szerint félig mozi, félig színház. Az amerikai tárgyú darab zenéjét Kacsóh Pongrác írta, és szereplõi között Bedõ Ilona személyében városunk akkor kedvelt színésznõjét ismerhették fel a kortársnézõk. Olvashatjuk a Kecskeméti Lapok 1914. április 24-i filmismertetõjében. Nem maradt ki a mûsorból a Fõldes Imre írta ››Rablélek‹‹, az Uher mûtermében készült játékfilm. Rendezõje Kertész Mihály, fõbb szerepeit Fedák Sári, Rátkai Márton és Deésy Alfréd játszották. A helyi lapok a film sikerérõl és az érdeklõdés

2007. augusztus 30. magas fokáról adtak hírt. A kecskeméti mozi is vetítette Damó Oszkár rendezõ alkotását, a Gõre Gábor budapesti kalandozásairól készült filmet. A mozi iránti tartós érdeklõdés megteremtéséhez az igazgatóság kitartóan kereste, és alkalmazta a megfelelõ formákat. Szükség volt ilyenekre azért is, mert a helyi sajtóban idõrõl-idõre teret kaptak moziellenes nézetek is. Az új mozi megnyitása feletti öröm heteiben a kecskeméti újságok egyikében tiltakozás jelent meg az erkölcsromboló bûnügyi filmek vetítése miatt. Más esetben az igazgató kényszerült tevékenységüket ismertetõ, magyarázó nyilatkozat közzétételére, miként azt a Kecskeméti Lapokban 1914. május 8án megjelent írásában tette. A közönség megnyerését szolgálták az ünnepekre összeállított, azok hangulatához igazodó (karácsony, húsvét, szilveszter) mûsorok. Jó érzékkel és ütemezéssel reprízelték a sikeres filmeket. A budapesti mozik mintájára mesedélutánokat rendeztek gyermekek részére. „A mesedélutánon négy mozgóképet mutatunk be, melybõl három humoros, egy pedig természetes. A mesét Palásthyné, a város köztiszteletben álló tanárnõje mondja el, ami Aladdin csodalámpájáról fog szólni.” – hirdette az igazgatóság a helyi lapokban.

Hangosfilm vidéken „Tombola a moziban” – a világszerte ismert sztárok egyike, Max Linder kvalitásos filmjébõl összeállított, szórakoztató mûsort nyereményekkel tették még vonzóbbá. 1914. január 13-án számolt be a Kecskeméti Lapok arról, hogy a mozgószínház bizottsága vasárnapi ülésén megalkotta az iskolai elõadások programját egészen májusig. „Az elõadások mûsorát természeti tájkép, ipari és kereskedelmi élet körébõl készített felvételek képezik.” Fenyõ Sándor igazgató agilitását jelzi, hogy 1913. december 23-án és 24-én Edison beszélõ mozijával ismerkedhetett meg a város közönsége. Ez volt az elsõ vidéki hangos-mozibemutató. Az egykori tudósítások szerint varázslatos hatást keltett a vászonról a képpel egyidejûleg elhangzó mozdonyzörej, sípolás és hangzavar. Joós Ferenc írja a már idézett könyvében: „Az új kõmoziban a színházi konkurencia ellenére vígan folyt a munka. A színházzal versengésre új módokat talált. Kinemaszkeccseket mutattak be. Esetenként mûsoros est, kabaré, színházi elõadás kapott otthont a moziban.” Gyakran rendeztek – különösen a háborús években – jótékonysági alkalmakat. Mindezekre a mozi színpada megfelelõ teret adott. A közönség itt is, miként szerte Európában a kitûnõ filmalkotásoknak tapsolt, közben rettenetes hír keltett döbbenetet: 1914. június 28-án 10 óra 53 perckor meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és hitvesét. Mit játszott azon a napon a Városi Mozgószínház? ››A tangó tanár‹‹ címû vígjátékot, Max Linder fõszereplésével és reprízként meg a ››Sárga csikót‹‹. Rendben elkezdte 1914. június 27-én a nyári szezonját a kecskeméti színház is. A szarajevói merénylet után a gyász kifejezéseként a hatóság egy hónapos idõtartamra eltiltotta a zenés darabok játszását. A színház egyéb mûveivel viszont dolgozgatott tovább. (RÉSZLET GILA JÁNOS: BÁCS-KISKUN MEGYE MOZITÖRTÉNETE 1899-TÕL 1990-IG CÍMÛ, ELÕKÉSZÜLETBEN LÉVÕ KÖNYVÉBÕL)

MAGYAR MÚZSA

VII

Két öreg hadfi Kitüntetést kapott augusztus huszadikán az Aranycsapat két, még élõ labdarugója. A legmagasabb kitüntetést kapták meg. Öregek, fáradtak, kicsit szomorúak. De az arcukon ott a jel. Elnéztem õket a múlt év végén, amint ott ballagott a két öreg hadfi Puskás Ferenc koporsója mögött. Elfacsarodott a szívem. Õk maradtak ketten: az utolsó hírmondók. Így rendelte a sors. Puskás temetése után kérték a tanítványaim, húszéves legénykék, mondjam el nekik az összeállítást. Azt a világhíreset. Mert õk már nemigen tudják, hogy kik játszottak akkoriban. Csak ennyit válaszoltam nekik: – Grosics, Buzánszky. Pont. Ez az összeállítás. – Kilenc még hiányzik… – mondták a fiúk. – Ma már így állnak fel, ketten! Így, megfogyatkozva, õk a verhetetlen tizenegy! Õk ketten a hordozói még annak a csodának, ami az ötvenes években együtt tartotta a nemzetet. De hát mi is volt az a csoda? Juvenalis, a Krisztus utáni század nagy római szatíraköltõje hagyta az utókorra a szállóigévé lett mondatot: „Panem et circenses!” Kenyeret és cirkuszt! Ha sok mindent nem tanultak is a római bölcsektõl, Juvenalis szavait jól megjegyezték a mindenkori uralkodók. A mindenkori hatalmasak. Cirkuszt kell adni a népnek, cirkuszt és kenyeret. Akkor teli a has, és nem gondolkodik a fej. Akkor nem születnek veszedelmes gondolatok, akkor elkábítva él a tömeg. A gladiátort nézi, aki hosszú, véres tusa után megöli a társát. A bikaviadalon attól mámorosodik meg, hogy pikát döfnek a szerencsétlen állatba. A futballpályán tombolva ünnepli a gólt, és el van foglalva azzal, hogy tizenegyes volt, vagy sem. Az ötvenes években is hasonló célokból hozták létre az Aranycsapatot. Ezért adtak a játékosoknak kisebb-nagyobb kedvezményeket, ezért nem sajnálták a pénzt a Népstadion megépítésére. Ráadásul olyan csodálatos tehetségek buk-

kantak fel, mint Puskás, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Grosics, Buzánszky. Hozták tálcán a sikert. Heuréka! Megteremtették és mûködtették a nagy magyar cirkuszt. Ha gyõz a csapat, folytatható tovább a szemfényvesztés. De volt egy bökkenõ. Azt nem tudták, nem számították ki elõre, hogy a cirkusz át is alakulhat. A mutatványosok titkon egy másik szerepet játszanak el. Õk lesznek Esze Tamás szegénylegényei, Rákóczi kurucai, Kossuth tavaszi hadjáratának dicsõséges honvédei. Õk lesznek abban a reménytelen helyzetben a régi magyar virtus, a magyarság hõsei. Ki látott akkor a focisták fejébe? Amit legbelül éreztek, a haza forró szeretetét, jól elrejtették. Megvolt rá az okuk. Grosics Gyula mondta egyszer nekem: mindig úgy mentek ki a pályára, hogy gyõzniük kell. Nem a sport miatt, egyáltalán nemcsak azért, hanem azért, hogy egy egész nemzetnek szerezzenek boldogságot. Enyhülést a közös bánatban. Hogy az elvett nemzettudatot apránként – gólonként – visszaadják a magyaroknak. Visszaadták. Ez volt az igazi csoda, a mindennél nagyobb. A cirkuszban – amit egy legyõzött, agyongyalázott, emlékeitõl megfosztott népnek építettek –, fellépésein a Szabadság nagyoperáját játszotta el tizenegy fiú. Néztem múlt decemberben a csapatkapitány koporsója után ballagó két öreg hadfit. Grosics Gyulát és Buzánszky Jenõt. Úgy szerettem volna megölelni õket. Megkérni õket szépen, hogy õk aztán soha, soha ne tegyenek ilyet… Nem is tettek, hála Istennek! Ezért nyerhették el idén, augusztus huszadikán a legnagyobb kitüntetést. A Szent István-díjat.

Az Aranycsapat fénykorában, az 1950−es évek első felében

MAGYAR MÚZSA

VIII

2007. augusztus 30.

ÁRTALMATLAN ELMÉLKEDÉSEK

Névlexikon

Hogyan legyünk igazi amerikaiak? Amerikainak lenni pofonegyszerû – gondolnánk! Látogassuk minél sûrûbben azt a bizonyos gyorséttermet, megrögzötten higgyünk az amerikai hazafiasságban és abban, hogy az elnök szavai felérnek az isteni kinyilatkoztatással, futószalagon gyártsunk sztárokat, a botrány szagát szeressük jobban, mint egy bögre gõzölgõ kakaó illatát, felsõbbrendûség-tudatunkból pedig soha, semmilyen esetben sem adjunk alább! Errõl persze mindenki másként vélekedik saját mentalitása, és az amerikaiakhoz fûzõdõ élményei, benyomásai alapján; bár néha akármennyire is közhelyekben gondolkodunk a tengerentúliakról, a közhelyekrõl mégse feledjük, hogy általában igazak. Ha igazi amerikai akarsz lenni, feltétlenül szerezz be egy kreditkártyát! Vagy többet. Költekezz bármennyit, utána bõven lesz idõd visszafizetni amennyit hitelbe vásároltál, a kamatokkal együtt! Vásárolj egy hatalmas amerikai autót! Aztán add el és helyette vegyél egy kisebb, ám sokkal megbízhatóbb és kevesebbet fogyasztó német autót! Végül pedig ezt is add el, és cseréld egy számítógép-vezérlésû japán kocsira! Vagy vegyél biciklit! Szerezz be egy kutyát! És egy macskát, és jó sok háziállatkát! Vegyél egy saját házat! A tiéd lesz, leszámítva a lakáshitelt, amit egész életedben perkálhatsz vissza a banknak. Költözz jó sokat! Szereld fel a lakásodat annyi méregdrága és haszontalan háztartási eszközzel, amennyivel csak lehet! Egyél annyi gyorskaját amennyit csak bírsz, de étkezz nagyon lassan, hogy közben tudd nézni a monumentális, síkképernyõs plazmatévédet! Mindenképpen legyen egy üzenetrögzítõd, a sípszó elõtt ígérd meg, hogy amint lehet visszahívod az illetõt, de ez soha ne legyen túl sürgõs! Szerezz munkát! Persze mindig jobbat és jobbat, mert egyik se olyan, mint amilyenre valójában vágysz. Dolgozz keményen! Akarj gazdag lenni! Piszkosul gazdag. Sose legyen idõd semmire a

munkádon kívül! Jegyezd meg, az idõ pénz! Persze a te idõd sosem fog annyi pénzt érni, mint a fõnököd ideje. Utána feltétlenül ess depresszióba, járj pszichiáterhez, de nem is egyhez, minimum tizenkettõhöz! Csalódj mindegyikben! Majd próbáld meg kissé megváltoztatni az életedet! Cseréld le a férjedet, feleségedet, az autódat, a szeretõidet, a házadat, a gyerekeidet, a munkádat és a háziállataidat! Lényegében mindent. Hátha jobb lesz. De persze nem lesz jobb. Válts be egy kis pénzt és utazz el valahova! Készíts fotókat, legalább kétezret minden helyen! Jók lesznek majd felidézni a kellemes emlékeket, amikor olyan kedved lesz. De olyan kedved természetesen sosem lesz, mert depressziós leszel újra meg újra. Cigizz! Aztán kezdj el félni a ráktól, és szokj le! Szivarozz! Szokj le errõl is! Ess ismét depresszióba! Ha már végképp semmi sem segít, olvass el egy könyvet! Persze kizárólag bestsellert. Folyamatosan aggódj az egészséged miatt! Olvass újságcikkeket, melyben azt tanácsolják, hogy ne egyél húst, cukrot, gabonát, vasat, fogpasztát, és ne igyál vizet, tejet, szódát, savas esõt! Olvass olyan cikkeket is, melyek pont az ellenkezõjét tanácsolják! Aztán jöjj rá, hogy valójában a koleszterin a ludas! Fogyassz diétás kávét, cukormentes üdítõt, só nélküli vajat, majd hidd el, hogy a folyamatos önsanyargatás a hosszabb élet biztos titka! Igazi amerikaiként mindig vedd meg a legújabb és legnagyobb tévét, ami megjelenik a piacon! Végül a képernyõd nagyobb lesz, mint a szobád. Szinte lehetetlen lesz ezt a hatalmas tévét betenni a nappaliba, így a nappalid fog bekerülni a tévébe. Az életed összességében nem sokban fog különbözni a szappanoperáktól, ahol senki sem panaszkodik. Te sem fogsz már panaszkodni. Csak mosolyogni. Végül is amerikai vagy, nemde? Kovács Katalin

Az augusztusi Magyar Múzsa szerzõi Jókai Anna – Kossuth-díjas író, költõ, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az Írószövetség elnökségi tagjaként, majd elnökeként közéleti szerepet is vállalt 1989-1992 között, a rendszerváltozás éveiben. Bahget Iskander – szíriai származású, kecskeméti fotómûvész. 1974 óta szerepel országos kiállításokon, csaknem 100 díjat, kitüntetést kapott. Portrésorozatban örökítette meg korunk jelentõs magyar mûvészeit. Nagy Miklós Kund – szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje. Ittzés Mihály dr. – a Kodály Intézet nyugalmazott tanára, karnagy, zenetudományi szakíró. A Magyar Kodály Társaság tagja, a hazai és külföldi Kodály-szemináriumok rendszeres elõadója. Lovas Dániel dr. – könyvkiadó, szakíró, médiatanácsadó, a Kecskeméti Lapok alapító fõszerkesztõje. Közel húsz könyve jelent meg képzõmûvészeti, kultúrtörténeti és sakk témakörökben. Gila János – nyugalmazott közmûvelõdési vezetõ, szakíró. Feldolgozta a megyei Mûvelõdési Központ történetét, megjelenés elõtt áll monográfiája Bács-Kiskun Megye mozitörténetérõl. Kósa Csaba – író, Táncsics-díjas újságíró. Huszonnégy könyve jelent meg: regények, publicisztikai és tárca-kötetek. 1992 és 2006 között a Magyar Újságírók Közösségének elnöke volt. Bera Linda – újságíró, a Kecskeméti Lapok munkatársa. A mûvészeti élettel, színháztörténettel foglalkozik. Kovács Katalin – fõiskolai hallgató. A Katona Gimnáziumban érettségizett, Szegeden tanul. A Hökkentõ címû egyetemi lap szerzõje.

Lángokkal írt zománc-álmok Kecskeméti díjazottja is van a III. Nemzetközi Zománcmûvészeti Triennálénak. A Budafokon, augusztus 9-e és 26-a között megrendezett kiállításra ötvenkét alkotó, köztük magyar, orosz, cseh, francia, indiai, romániai, német és spanyol mûvészek is elküldték pályamunkáikat. A kortárs zománcmûvészetet képviselõ, nemzetközileg is elismert eseményt a kecskeméti székhelyû Tûzzománcmûvészek Magyar Társasága hívta életre.

Idén ötvenkét alkotó nyolcvanöt pályamunkájából választotta ki a hat legjobbat a zsûri – Eva Kuèerová-Landsbergová cseh és Barbara Kipp német, Hollósy Katalin és Báron László kecskeméti zománcmûvészek, valamint ifj. Gyergyádesz László mûvészettörténész. A nevezett tûzzománc alkotások közül Strohner József kecskeméti grafikus „Ablakok az univerzumra” címû képét is díjjal jutalmazták. A triennálé, illetve a bemutatott mûvekbõl készített katalógus nem csupán Európában örvend elismerésnek. A világ számos szakmú-

zeumába, mûvészeti egyetemére, kiadványaihoz eljut, így méltóképpen közvetíti a társaság által képviselt kulturális értéket, szakmai és szellemi önállóságot. A Tûzzománcmûvészek Magyar Társasága – a triennáléhoz kapcsolódva – minden évben egyhetes workshopot is szervez, amelyen különleges körülmények között alkothatnak a meghívott hazai és külföldi zománcmûvészek. Az alkotótábornak ugyanis a budafoki zománcgyár ad otthont – tudtuk meg a szervezõ társaság titkárától, Hollósy Katalintól – ahol a kádak és kályhafedõlapok készítõi szívesen fogadják a mûvészeket: a hatalmas méretû, 850 fokon izzó kemencében jól megférnek egymás mellett az ipari termékek és a mûremekek. A megszokottnál magasabb hõmérséklet mellett a gyártól kapott alapanyagok is új technikák felfedezésére, improvizációra inspirálják a mûvészeket – új színek és formák születhetnek meg ekképp az égetõben. A workshop résztvevõi egyébként is kísérletezõ kedvükrõl híresek,

Hollósy Katalin

mind anyaghasználat, mind formanyelv, mind tematika tekintetében. Így a lírai gondolatok, a természeti jelenségek vagy a vallás éppen úgy megihleti a tûzzel, lemezzel és festékkel alkotó mûvészeket, mint ahogyan például a festékszóró pisztoly is, amely egyes zománcképeken ezúttal a mûvészi kifejezés eszközévé vált. Az alkotótábor a mûvészi munka mellett a szakmai beszélgetések és a baráti kapcsolatok kialakulásának színtere is. Ez teszi lehetõvé, hogy a külföldi mûvészek hazánkban, a magyar zománcosok pedig külföldi kiállításokon mutathassák be munkáikat a mûvészetkedvelõ közönségnek. BL

A Kecskeméti Lapok melléklete

Marosvásárhelyi mûvészek munkáiból nyílt tárlat „Semmibõl egy új, más világot teremtettem” – írta az ifjú Bolyai János édesapjának a felfedezés, az alkotás lelkes örömében – s kétszáz évvel késõbb ezt a mondatot választotta mottójául egy marosvásárhelyi mûvészcsoport is. A Bolyai Alkotótábort 2001-ben, a nagy zseni születésének 200. évfordulója alkalmából azért hozták létre, hogy matematikusok, mûszerészek és mûvészek közös alkotói térben találkozhassanak, gondolatot cserélhessenek, inspirációt gyûjthessenek. Az eltelt hét év alatt született, több mint kétszáz alkotásból néhányat most a Hírös Hét keretében, a Népi Iparmûvészeti Múzeumban tekinthetnek meg az érdeklõdõk. A vándorkiállítást elkísérték az alkotók és Marosvásárhely alpolgármestere is. A Bolyai Alkotótábort az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság alapította, amelynek elnöke éppen romániai testvérvárosunk alpolgármestere, Csegzi Sándor. A szabad mûhelyként mûködõ tábornak a marosvásárhelyi vár ad otthont, ahová a

tudósok mellett minden évben más mûvészeti ág képviselõt hívják meg: kõfaragókat, festõmûvészeket, textileseket, keramikusokat, fafaragókat, valamint film-média mûvészeket, többen marosvásárhelyi kötõdésûek. – A „bolyaiság”, vagyis az alkotóvágy, a tehetség és szellemiség kibontakoztatása, a tudomá-

Jól mûködik a testvérvárosi kapcsolat Nem csupán a kulturális, de az oktatási és gazdasági kapcsolatok is gyümölcsözõek Marosvásárhely és Kecskemét között – mondta el Csegzi Sándor, marosvásárhelyi alpolgármester. A két város mûvészei minden évben bemutatkozási lehetõségeket kapnak a fesztiválokon és rendezvényeken. Komoly múltra tekint vissza a Kodály Iskola és a Mûvészeti Líceum, valamint a Kecskeméti Fõiskola GAMF Kara, illetve a Sapienta Egyetem együttmûködése is. Emellett hivatalosan mûködõ Baráti Körök, és a családok között kialakult kapcsolat is segíti a közös munkálkodás gördülékenységét.

nyos és mûvészi világlátás az alkotótábor központi gondolata, s ez hatja át a mûalkotásokat is – nyilatkozta lapunknak Csegzi Sándor -, hiszen Marosvásárhely a Bolyaiak városa. Ott alkotott, illetve a református kollégiumban tanított Bolyai Farkas, fia János – korának nagy zsenije – is ebben a városban született. Az õ szellemiségük a mai napig meghatározza Marosvásárhely életét. A tábor, s a számtalan mûalkotás már túlnõ a város, Erdély és Románia határain, így született meg a vándorkiállítás ötlete. Elsõként Kecskemétre hoztuk el a tárlatot, és nagy örömünkre szolgál, hogy a város vezetése, de a Népi Iparmûvészeti Múzeumba ellátogató szépszámú közönség is nagyon szívélyesen, érdeklõdéssel fogadott bennünket. Marosvásárhely alpolgármestere elmondta: két másik testvérvárosukba, az olaszországi Avollaba, majd a németországi Ilmenau-ba utazik tovább a vándorkiállítás. A távlati terveikben pedig az alkotótábor intézményesítése szerepel, hogy a mûvészek egész évben tevékenykedhessenek, alkotásaik pedig megfelelõ tár– és kiállítóhelyet kapjanak. Emellett arra is törekszenek, hogy a mûremekek a város tereit, épületeit díszítsék a jövõben. A Bolyai János Alkotótábor kiállítását szeptember végéig lehet megtekinteni a Népi Iparmûvészeti Múzeumban. Bera

Konferencia a Kocsis Pál iskolában A Hírös Hét Fesztivál egyik nyitóprogramjaként rendezték meg a Kocsis Pál Mezõgazdasági Szakközépiskolában a Duna-Borrégió Borút Egyesület és a Mathiász János Borrend közös bor-marketing konferenciáját. A szervezõk a „Jó bornak is kell cégér” szlogen szellemében állították össze a tartalmas, szakmai programot, melynek elõadói elsõsorban a magyar borok piaci lehetõségeirõl, azok bõvítésének, javításának alternatíváiról szóltak. A konferencia után bemutatkoztak a Kõszegi Borkirálynõk, majd a jelenlevõ borrendek tagjai díszöltözetben vonultak a fõtéri színpadhoz. A konferencia kezdetén a Mathiász János Borrend tagjává avatták dr. Zombor Gábor polgármestert és Mathiász Janinát, a szõlõnemesítõ unokáját is.

Érdeklõdésünkre a rendezvénynek otthont adó iskola igazgatója elmondta, hogy örömmel vállalták fel a konferencia támogatását. – Intézményünk évrõl-évre aktívan részt vesz a Hírös Hét Fesztiválon, amelyet Kecskemét egyik legfontosabb eseménysorozatának tartunk – mondta Kocsis Pál. – A rendszerváltás után új lendületet vett a fesztivál, amely mellett a város mindenkori vezetõi példaértékûen álltak, illetve állnak ki. Az évek során mind gazdagabb lett a programok választéka, a kertészeti, mezõgazdasági, illetve élelmiszeripari kiállítás mellett egyre nagyobb teret kaptak a kulturális rendezvények, valamint a színvonalas szakmai fórumok, találkozók. A Hírös Hét Fesztivál mára határainkon túl is

Dr. Zombor Gábor kiállta a borlovagi próbát

ismertté vált, igazi turisztikai, idegenforgalmi attrakcióvá nõtte ki magát. De nemcsak településünk jó hírének öregbítése szempontjából fontos ez a néhány nap, hanem alkalmat kínálhat például újabb üzleti kapcsolatok kiépítésére is.

A HÍRÖS HÉT FESZTIVÁL TÁMOGATÓI ÉS TÁRSSZERVEZÕI: Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Aranyhomok Gyorsétterem
Bács-Kiskun Megyei Bíróság
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Bács-Security Kft.
Bozsó Gyûjtemény Alapítvány
Csizmadia Bt.
Duna Borrégió Borút Egyesület
Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ
Fornetti Kft.
FVM Szõlészeti és Borászati Kutató Intézet
Géniusz Étterem
Gong Rádió Kft.
H-Média Bt. >>>

14 HÍRÖS HÉT

2007. augusztus 30.

A Hírös Hét Fesztivál programja 2007. augusztus 30-31. 2007. augusztus 30. csütörtök 09.00 IX. Mezõgazdasági Fórum (Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ) 11.00 – 20.00 II. Akrobat Moderntánc Magyar Bajnokság a Szerelvénybolt Kft. támogatásával, a fõtéri színpadon 15.00 Díjátadás a Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállításon, és a Virágos Kecskemétért verseny díjátadása (EFKKK) 16.30 Desperado a fõtéri színpadon 19.00 Lángarc (Kamaraszínház) 20.00 Rómeó és Júlia táncszínházi elõadás a fõtéri színpadon 20.30 Irigy Hónalj Mirigy elõadása a fõtéri színpadon 2007. augusztus 31. péntek 9.00 Ingatlan Parlament (Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferencia terme) 10.00 Nyári Jogakadémia – Az alkotmánybírósági határozatok hatása a jogalkotásra (Bács- Kiskun Megyei Bíróság díszterme) 10.00 Ferences Akadémia a Porta Egyesület szervezésében (Kodály Intézet díszterme) 12.00 Szeverényi Ferenc fotókiállításának megnyitója (Barátok temploma, belsõ udvar) 14.00 VII. Nemzetközi, Nemzetiségi Dalostalálkozó a fõtéri színpadon 18.00 Pirk János kiállításának megnyitója a Bozsó Gyûjteményben 19.00 Magyarnóta és népdal est a fõtéri színpadon 19.00 A kopasz énekesnõ (Üzemszínház)

A GYENES KERTÉSZET

HÍRÖS HÉTEN

IS OTT VOLT

A virágok varázslatos világa A kecskeméti Gyenes család már a 19. században is meghatározó szerepet játszott a város életében. Gyenes Mihály volt az, aki a hajdan Kecskemét közepén éktelenkedõ Déllõ mocsarat lecsapolta, és városi sétatérré alakította. Nem kevésbé ismert alakja a családnak Gyenes István sem, aki aranydiplomás kertészként írta be nevét a hírös város történetébe. Tanulmányai után, 1929-ben alapította meg a máig is legendás Gyenes Kertészetet. Kezdetben zöldséggel és virággal egyaránt foglalkozott, és hamarosan komoly szakmai hírnevet szerzett. 1934tõl állandó részvevõje volt a Hírös Hétnek. 1943-ban kötött házasságot Révay Melindával. Öt gyermekük született. Közülük négyen – István, Ferenc, Melinda és László – ma is az apai hagyományok folytatói. – Édesapánknak minden kiállítás fontos volt – mondta Gyenes István. – Már a Hírös Hét egyik elõdjén, az 1932-es gyümölcskiállításon is arany oklevelet kapott. Késõbb is valamenynyi õszi rendezvényre hónapokkal korábban megkezdte a felkészülést. Úgy idõzítette a növények fejlõdését, hogy a lehetõ legszebbek legyenek a bemutató napjaira. Az 1934-es, elsõ Hírös Hét kiállításra készített kompozícióját ezüstéremmel jutalmazták. Három évvel ezelõtt, 2004-ben összefogtunk a testvéreimmel, és a jubileum tiszteletére egy korabeli fekete-fehér fotó alapján összeállítottuk a hetven évvel

DUNAI HALNAPOK SZEPTEMBER 7-8-9-ÉN

A RIGÓ

MÁR AZ ELSÕ

azelõtti virágkompozíciót. – Az államosítás után elvették a kertészetét, de õ soha nem adta fel. A családi ház környékén folytatta a munkát, arra már én is emlékszem, amikor a gyöngyvirágokat a szekrény tetején hajtatta meg. Gyerekek voltunk még, amikor az 1950-es évek végén bevont minket a munkába. Olyan szeretettel fordult a nö- Gyenes István édesapja 1934−es oklevelét mutatja vények felé, hogy az díjat kapott. Két évvel késõbb vehette mindannyiunknak megadta az elsõ lökést a késõbbi pályaválasztáshoz. át a Kecskemét Városért-díjat. 1988Megérintett minket az a varázslat, ban halt meg, addig kizárólag õ képviahogy egy alig látszó, fekete magból selte a családot a Hírös Heteken. Tánégy-öt hónap alatt egy gyönyörû, vi- vozása után egy-két évet kihagytunk, rágzó növény fejlõdik. Négyen végez- majd a rendszerváltást követõen a tünk kertészeti iskolát, kezdetben kö- testvéreimmel közösen kapcsolódzösen dolgoztunk, egy idõ után pedig tunk be újra a rendezvénysorozatba. mindannyian önálló kertészetet alapí- 2009-ben lesz a Gyenes Kertészet alatottunk. A testvérek közül egyedül Gé- pításának nyolcvanadik évfordulója, za lett villamosmérnök, de a növények arról az akkori Hírös Hét Fesztiválon szeretnénk majd méltóképpen megszeretetét õ is megörökölte. – A családi kertészetet hatvan éve- emlékezni. Addigra reményeim szesen, 1966-ban kapta vissza édesapánk. rint újabb taggal bõvül a Gyenes kerEzt követõen több mint húsz évig tészdinasztia, ugyanis fiam, az ifjabb minden kiállításon ott volt. Rendsze- István most tizedikes a Kocsis Pál Köres résztvevõje volt a budapesti zépiskolában. sipis Hungexpónak is, ahol 1984-ben nagy-

Hivatalosan is megnyílt

VENDÉGLÕBEN

Filézett halászlé, különbözõ halételek széles választékban. Kellemes környezet, házias ízek, jó parkolási lehetõség. Asztalfoglalás: Rigó vendéglõ, Kecskemét, Törökfái 138., 54-es út, 8. km. Tel.: 76/419-080, 30/998-1201 Nyitva tartás: 11.00–22.00 A halászlé elviteléhez edényt biztosítunk, és 10% engedményt adunk! Száz fõig rendezvények szervezését vállaljuk! Várjuk kedves vendégeinket!

Kissé ráijesztettek az égiek kedden délután a Hírös Hét Fesztivál hivatalos megnyitó ünnepségére összegyûlt érdeklõdõk népes táborára, ugyanis éppen a rendezvény kezdetére érkezett meg az esõ. A zápor azonban néhány perccel késõbb el is állt, így a közönség zavartalanul csodálhatta meg a Kecskemét Táncegyüttes produkcióját, és hallgathatta dr. Zombor Gábor köszöntõjét. Városunk polgármestere kihangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat rólunk szól, az itt élõ emberekrõl és azokról az elõdökrõl, akik megalapozták ennek a gyönyörû élettérnek a fejlõdését. A fõtéri programot újabb megnyitó követte: az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban Bányai Gábor, a megyei közgyûlés elnöke üdvözölte a hagyományos kertészeti és élelmiszeripari kiállítás valamennyi résztvevõjét és látogatóját.

>>> A HÍRÖS HÉT FESZTIVÁL TÁMOGATÓI ÉS TÁRSSZERVEZÕI: Katona József Megyei Könyvtár
Katona József Színház
Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás
Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar
Kecskeméti Ifjúsági Otthon
Kecskeméti Lapok Kft.
Kecskemét Megyei Jogú Város Környezetgazdálkodási Bizottsága
Kecskeméti Televízió
Kecskeméti Termostar Hõszolgáltató Kft.
Kecskeméti Városi Rendõrkapitányság
Kiskunfélegyházi Malom Kft.
Kiskun Ingatlan Szövetkezet
Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.
KZ Horizontal Kft.
Kunság Volán Zrt. >>>

HÍRÖS HÉT

2007. augusztus 30.

HÍRÖS HETEK TÖRTÉNETE 2. A Hírös Hét hagyományának fölélesztését 1948-ban határozták el. A rendezvény a Centenáriumi Ünnepi Napok nevet viselte, mivel az 1848-as országos centenáriumi ünnepségek jegyében született. Nem véletlen tehát, hogy Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-i, kecskeméti toborzó beszédének egy részlete olvasható mottóként a meghívón, amely a beszéd elhangzásának dátumaként szeptember 26-át jelzi. A tévedés talán nem véletlen, hiszen az 1948-as ünnepségek is szeptember 26-án kezdõdtek. Az ünnepi napok keretében kilenc kiállítást nyitottak meg a város különbözõ pontjain. A nyolc napot nyolc téma, illetve a célzott közönség alapján osztották fel: Kossuth-napra, üzemek, asszonyok és leányok napjára, ifjúság napjára, sportnapra, Szikra könyvnapra, iparosok és kereskedõk napjára, valamint értelmiségi napra.

Nyolc év múlva, 1956 tavaszán a Hazafias Népfront Városi Bizottságán merült fel a Hírös Hét újbóli megszervezésének ötlete, mégpedig a régi névvel. Az eredetileg augusztus végére tervezett rendezvénysorozat tényleges idõpontja végül szeptember 30-a és október 7-e közé esett. Az 1956-os Hírös Hét iránti érdeklõdés alatta maradt a húsz évvel korábbinak. A vasúti korlátozások miatt a vidéki látogatók is a vártnál kevesebben érkeztek. Késõn kezdõdött a propaganda és a késõi idõpont sem volt szerencsés választás. 1957-ben Hírös Napokat szerveztek szeptember 28-a és október 1-je között. 1958. július 19-én és 20-án, a régiek mintájára ismét megrendezték a Baracknapokat. A Hírös Napokat október 11-e és 14-e között tartották meg. Az 1960-as és az 1970-es években Szüret az Aranyhomokon, Bács-Kiskun Megyei Szüreti Napok Kecskeméten, és Bács-Kiskun Megyei Hírös Napok Kecskeméten címmel rendeztek a korábbiakhoz hasonló rendezvényeket. Tovább élt a Hírös Vásár és a Hírös Napok elnevezés is, ez utóbbi névvel szervezték meg az

A Hírös Hét Fesztivál programja 2007. szeptember 1-2. 2007. szeptember 1. szombat 9.00 Hírös Ulti Kupa a Hírös Ulti Klub szervezésében (Tiszti Klub) 9.00 Hírös Kupa Römibajnokság (Sport Hotel) 10.00 Szent Erzsébet jótékonysági vásár a Kossuth szobor környékén 10.00 Szent Erzsébet rózsakertje – rózsakiállítás és rózsakötészeti bemutató a Városháza aulájában 14.00 Sugár György Emlékverseny – nyílt ünnepi sakkverseny a fõtéri Békás-tó mellett 17.00 Mesterlevelek átadása a fõtéri színpadon (Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) 18.30 A GAMF Kamarazenekar és Chorhidea Kamarazenekar koncertje a Városháza Díszudvarában 20.00 Jamie Winchester & Hrutka Róbert koncertje

1986-os és az 1989-es szeptemberi programokat.

Megújult hagyomány „Hosszú idõbe telhet, mire Kecskemét vissza tudja hódítani magának a Hírös Napokat. Mire sikerülhet újból olyan eseménnyé tenni, melyen nem vonakodva, fenntartásokkal vesznek részt a város üzemei, gazdálkodói és iparosai. Mire mindenki sajátjának érzi, fontos és értelmes beruházásnak tartja.” – olvasható a Kecskeméti Lapok 1989. szeptember 8-i számának címoldalán. A város 1994-ben elevenítette fel a hatvan évvel korábbi Hírös Hetek tradícióit, az akkorihoz képest lényegesen megváltozott, jobb körülmények között. Egy évvel késõbb, 1995-ben már sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a szervezésre és a közönség megnyerésére. Ettõl az évtõl kezdve a nemzetközi kapcsolatok is nagyobb szerepet kaptak a Hírös Hét programjában. Az ideérkezõ külföldiek száma azóta is egyre bõvül, a testvérvárosok küldöttségei és több nagykövetség képviselõi rendszeresen visszatérõ vendégek.

15

2007. szeptember 2. vasárnap A Hírös Hét szórólapja, 1956.

Az 1993. óta Hírös Hét Fesztivál névvel megszervezett rendezvénysorozat egyre bõvülõ kínálata évek óta három pillére épül: a szakmai konferenciákra és egyéb szakmai rendezvényekre, mûvészeti és szakmai kiállításokra, valamint kulturális és szórakoztató programokra.

A Hírös Hetek humorából 1934 – 1936 A toronyzene alkalmából a Csongrádi-út végén lakó egyik öreg polgártársat is hívta be a szomszédasszonya a városba. „Toronyzene lössz – magyarázta neki – gyûjjön kend is meghallgatni.” – „ Jajj lelköm – legyintett az bánatosan – nem tok én má fõmönni a toronyba ezökkel a zöreg lábakkal.” A bugaci csárda igen népszerû. Azt mondja otthon gazdasszonyának a háztartási alkalmazott (tanyai lány): – Nem is tudtam, hogy a csorda is bejött Bugacról. – Milyen csorda te? – kérdi a gazdasszony nagy csodálkozva. Aszongya a lány: – Hát a bugaci csorda, ott van kiírva egy nádas házra, hogy Bugaci Csorda.

10.00 – 18.00 „Gyí paci paripa” családi játszónap Kecskemét fõterén a Kecskeméti Ifjúsági Otthon szervezésében 11.00 Együtt a szeretetben gyermekrajz kiállítás megnyitója (Piarista Gimnázium díszterme) 15.30 Kincseink napja Kecskeméten – az utóbbi egy évben született gyermekek köszöntése a fõtéri színpadon, ökumenikus áldás 19.00 Idõgép Zenekar a fõtéri színpadon 20.00 Magna Cum Laude koncert a fõtéri színpadon 22.00 Tûzijáték

Kísérõ programok, kiállítások: Pannon Kupa nemzetközi férfi kézilabda torna „Szóló szõlõ, csengõ barack” – kertkultúra Kecskeméten kiállítás a Katona József Könyvtárban Kárpát-medencei Kézmûves Kiállítás és Vásár Borváros 2007. Kecskemét fõterén Hírös Cukrászdinasztiák árusítással egybekötött bemutatkozása a Fodor Cukrászdában Aug. 29 – 31. naponta 17 és 19 óra között gyermek kézmûves foglalkozások a Békás-tó mellett A mûsorváltozás jogát a szervezõk fenn tarják!

>>> A HÍRÖS HÉT FESZTIVÁL TÁMOGATÓI ÉS TÁRSSZERVEZÕI: Liberté Étterem
Liberté Fodor Cukrászda
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
Mathiász János Borrend
McDonald's – Peki Restaurant Kft.
Metro hírújság
Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület
Petõfi Lap- és Könyvkiadó Kft
Phoenix Mecano Kecskemét Kft.
Public Global Média
STI Petõfi Nyomda Kft.
Szerelvénybolt Kft.
Szilády Nyomda Kft.
T-Mobile Magyarország Távközlési Zrt.
Városgazdasági Kft. 

16 HÍRÖS HÉT K ÜLÖNLEGES

2007. augusztus 30.

SÜTEMÉNYEK , TORTÁK VÁRJÁK AZ ÉDESSZÁJÚAKAT

Kávé mellé jól esik a kuglóf Szép hagyományt õriz a kecskeméti Fodor-dinasztia, amely a napjainkban méltánytalanul elfeledett kuglófhoz kötõdik. A cukrászat alapítója – a jelenlegi tulajdonos nagypapája – ugyanis karácsony ünnepén mindig ezzel a finomsággal lepte meg édesanyját, késõbb feleségét. Az egykori kuglófforma még ma is megvan, a kedves szokást pedig a harmadik generáció is továbbvitte.

A kuglóf elkészítése nem ördöngös feladat, a titok a kétszeres kelesztésben rejlik – árulta el a Kecskeméti Lapoknak Fodor István. Hozzávalók: 1kg 40 dkg liszt, 25 dkg porcukor, 10 tojássárgája, 25 dkg vaj, 10 dkg élesztõ, 0,5 l tej, 3 dl tejszín, 25 dkg mazsola, csipetnyi só. Elkészítése: A lisztet a cukorral, sóval, majd a vajjal, tojássárgájával, az élesztõvel,

a tejjel és tejszínnel jól összekeverjük, a végén adjuk hozzá a mazsolát. Ha túl keménynek, száraznak érezzük, tejszínt még adhatunk hozzá. Addig keverjük, amíg a tészta – mint a lángos – hólyagos nem lesz. Ezután melegen megkelesztjük, majd újra átgyúrjuk a tésztát. Vajjal kikent, morzsával megszórt kuglófformába tesszük, és melegen másodszor is megkelesztjük. Végül 180 fokos sütõben 35-40 perc alatt szép barnára sütjük. Még melegen megszórjuk porcukorral – ízlés szerint vanillincukrot is választhatunk. Bár ritkán kínálják együtt, a kuglóf remekül illik a kávéhoz, capuccinohoz - ezt azok a vendégek is tapasztalhatták, akik a „Hírös Cukrászdinasztiák” rendezvény elsõ napján látogattak el a fõtéri cukrászdába. Szerdán a fagylalttal tálalt édességeket lehetett megkóstolni, csütörtökön pedig a grillázsé a fõ-

Porcukorral és mazsolával gazdagíthatjuk a finom süteményt.

szerep. Augusztus 31-én az érdi Pataki-, szeptember 1-jén a pilisvörösvári Valencsics-, míg szep-

tember 2-án a Szamos Cukrászat mutatja be újdonságait és hagyományos termékeit.

Rómeó és Júlia története a tánc nyelvén elbeszélve A veronai szerelmesek, Rómeó és Júlia története idõrõl-idõre megihleti a rendezõket. A modern táncmûfajt képviselõ, kecskeméti székhelyû tánccsoport, az Akrobat azonban az eddigiektõl eltérõen idõtlenné tette azt: a napjainkat idézõ sztoriban értelmetlen bandaharcok vadítják a fiatalokat, akik még nem érzik, mit jelent a felelõsség. Ebben a féktelen táncos rengetegben, a rivális kompánia két táncosa közt szövõdik a szerelem, a szenvedély és a gyûlölet. Az Akrobat MAX tánccsoport Pekár László koreografálta látvány- és táncszínházi elõadásában a már klasszikusnak számító kortárs balett elemei vegyülnek a modern tánccal. A gyönyörû történet és a fantasztikus táncos jelenetek harmóniája mély és õszinte érzéseket hoz felszínre a nézõkbõl. Rómeó és Júlia története megismerkedésüktõl a végkifejletig – a tánc nyelvén, mindent elsöprõ dinamikával

és lendülettel, csodálatos zenei aláfestéssel – ez vár azokra, akik nyitottak Shakespeare halhatatlan mûvének 21. századi, sajátos változatára. Az elõadást a Hírös Hét keretében, augusztus 30-án 20 órától láthatják az érdeklõdõk.

HÍRÖS HÉT

2007. augusztus 30.

A P&P PÉKÁRU KFT.

17

TERMÉKEINEK NÉPSZERÛSÉGE FOLYAMATOSAN NÕ

Fejlesztések, beruházások határon innen és túl A P&P Pékáru Kft. által mûködtetett, országos lefedettséggel rendelkezõ látványpékség franchise piaci bõvülése dinamikus és folyamatos. Népszerûsége ma már nemcsak a hazai piacokon nõ, egyre nagyobb az érdeklõdés a környezõ országokból is.

– Az idén is figyelemre méltó növekedést sikerült elérnünk a hazai piac mellett Szlovákiában és Romániában – tájékoztatta lapunkat Hatvani László, a társaság ügyvezetõ igazgatója. – Ugyancsak erõsödik bulgáriai franchise hálózatunk, amelyet ebben az esztendõben kezdtünk kiépíteni. A próbaszállítások sikerét követõen rendszeresen jelen leszünk termékeinkkel Ausztráliában, és várhatóan Kínában is. Folyamatosak a tárgyalásaink német, spanyol és ír érdeklõdõkkel, de megkerestek már minket az Egyesült Államok irányából is. Úgy gondolom, hogy ha egy vállalkozás meg tud felelni azoknak az elvárásoknak, feltételeknek, amelyeket ezek az országok támasztanak, az egyértelmûen jelzi a cégnél folyó munka, illetve az ott készült termékek színvonalát. A piaci növekedésnek azon-

ban a Polyák Pékség teljesítõ- és befektetõ lehetõségeivel is arányban kell lennie. Ahhoz, hogy a folyamatosan növekvõ igényeket ki tudjuk elégíteni, növelnünk kell kapacitásunkat, és természetesen nemcsak a külföldi, hanem az ugyancsak erõsödõ hazai piacaink kiszolgálása érdekében is. – Mit tudhatunk a közelmúltban, kiskunfélegyházi telephelyükön elkészült, új üzemegységrõl? – A csarnokot a „Bombajóó” sütemények és burgonyás tésztafélék

gyártására hoztuk létre. Emellett egy másik típusú termékszortiment gyártását is itt szerettük volna megvalósítani, de a fagyasztott pékáruk, illetve a látványpékségek iránti növekvõ igények kielégítésére egy újabb süteményvonalat kell helyette beállítanunk az épületben. Ezzel nemcsak kapacitást növelünk, hanem megteremtjük a lehetõségét termékpalettánk bõvítésének, beleértve azokat a süteményeket is, amelyek jóval könnyebbé teszik lát-

ványkemencét üzemeltetõ partnereink munkáját. – Hogy sikerült a Bombajóó mirelitek piaci bevezetése? – Ezzel a termékcsaláddal mára országos lefedettséget értünk el. A hipermarketek mellett a Spar, a Match és a Smatch hálózatokban is megtalálható a „Bombajóó” szortiment. További növekedést jelenthet két disztribútor céggel folytatott tárgyalásunk, melynek a napokban történõ lezárása után gyakorlatilag az összes magyar élelmiszerüzlet megrendelheti majd a termékeket. Az egyedi, prémium minõséget képviselõ „Bombajóó”-val kapcsolatos visszajelzések nagyon kedvezõek, az érdeklõdés pedig a lakossági, illetve a gasztro vonalon is folyamatosan nõ. Már Szlovákiában is forgalmazzuk a kedvelt tésztaféléket, ahol a Nowaco a disztribútor partnerünk. – A jelenlegi gazdasági körülmények között hogyan tudja segíteni partnereit a Polyák Pékség? – A cég hosszú távú fejlõdésének elengedhetetlen feltétele a partnereinkkel való szoros és egymást segítõ együttmûködés. Ez különösen igaz a franchise típusú kapcsolatokra, ahol a tevékenységek gyakorlatilag egymásra épülnek. Kiemelten kezeljük termékpalettánk, illetve technológiánk versenyképességének megõrzését. Ennek érdekében a technológiai fejlesztések mellett mindig törekszünk arra, hogy új és még újabb termékekkel szélesítsük kínálatunkat. Az alapanyag-, illetve az energiaköltségek jelentõs növekedésébõl eredõ piaci kockázat nagyobb részét magunkra vállaljuk, ami azt jelenti, hogy csak igen mérsékelt áremelést hajtunk végre.

Mindezekkel partnereink versenyképességét erõsítjük, a társaságunknál lecsapódó többlet terheket pedig a hatékonyság növelésével ellensúlyozzuk. – Említette, hogy jelenlegi kapacitásuk teljesen lekötött. Terveznek-e újabb beruházásokat? – Fejlesztéseink gyakorlatilag folyamatosak, ütemezésüket ugyanakkor számottevõen befolyásolja a benyújtott pályázataink elbírálása. Terveink között szerepel logisztikai hátterünk bõvítése, amelynél már megtettük az elõkészületeket egy újabb ingatlan-beruházásra. Továbbra is gondolkodunk külföldi, kapacitásnövelõ fejlesztésekben is, természetesen a szükség szerinti mértékben, és ütemezéssel.

18 SPORT Sportmix Ökölharc az uszodában Továbbra sem csitulnak az indulatok a két kecskeméti vízilabdaklub vezetõje között. Az elmúlt héten megdöbbentõ eset történt a fedett uszodában: a beszámolók szerint Wolf Péter, a Hírös Vízilabda Sportegyesület vezetõedzõje leütötte a Villanó Fókák elnök-vezetõedzõjét, Valkay Ferencet. Valkay az ügyészségen feljelentést tett támadója ellen. Ezt követõen néhány napig nem léphettek be az uszodába, de a sportolók érdekeire való tekintettel keddtõl mindketten folytathatták a munkát. Természetesen a vízilabdára koncentrálva...

Elkezdi a Szpari A hétvégén elkezdõdnek a küzdelmek a férfi asztalitenisz bajnokságban is. A Kecskeméti Spartacus csapata a Szeged AC ellen lép asztalhoz szombaton 11 órakor, a Széchenyi sétányon található csarnokban.

Szellõ Imre a Sauerland csapatában?

A 81 kg-os, amatõr válogatott Szellõ Imre szeptember 11-étõl egy héten keresztül a német Sauerland Event csapatánál tréningezik – adta hírül a profibox.hu. Hagen Doering, a csapat matchmakere természetesen a késõbbiekben le szeretné igazolni a kecskeméti bunyóst a berlini székhelyû profi klubhoz. Az Európa egyik legpatinásabb egyesületének számító Sauerland Event csapata eddig még soha nem igazolt le magyar bokszolót. – Ez életem egyik nagy lehetõsége. Nem fogom kihagyni. Óriási elõrelépés lehet ez a karrieremben és nagyon köszönöm a sorsnak ezt a remek sanszot – nyilatkozta a válogatott bunyós.

2007. augusztus 30.

Kiss András és Dobrovitz József nyert Kunszálláson Elsõ alkalommal rendeztek háromnapos fogathajtó versenyt az elmúlt hétvégén a Bács-Kiskun megyei Kunszálláson, a Somogyi Lovas és Szabadidõ Központ új lovaspályáján, melynek keretében három kategóriában összesen 28 hajtó állt rajthoz. A rendezvény pályaavató és a Duna-Tisza közi régiós bajnokság zárófordulója is volt egyben, ahol csodálatos talajú pálya, igényes akadálypark várta a fõszereplõket. Somogyi Ferenc tulajdonos a pálya megálmodója és megvalósítója igazi jó házigazda módjára mindenre és mindenkire odafigyelt, nem véletlen aratott pályaavató rendezvényük végül közönség és szakmai sikert egyaránt.

vívtak nagy csatát, amit a legendás hajtókirály, Bárdos György, ötszörös világ- és hétszeres Európa bajnok nyert. A vasárnapi folytatásban Fülöp Noémi és Somogyi Zsuzsanna az akadályhajtás versenyét követõen egy látványos díjlovas bemutatóval színesítette a három nap programját, mely látványos díjkiosztóval,

A Váradi Sándor vezette versenybíróság tagjai is elismeréssel szóltak a látottakról és a tapasztaltakról. Fintha Gábor nemzetközi pályaépítõ személye pedig garancia volt arra, hogy remekül megtervezett és felépített pályákon, akadályokban vetélkedhetett a világbajnokokat felvonultató mezõny. A hazai közönség nem csalódott, hiszen a kunszállási Somogyi László remekül szerepelt új összeállítású fogatával. Negyedik lett a díjhajtásban, második a maratonban és hatodik helyen zárt a befejezõ akadályhajtásban. Ezzel összetettben a régiós bajnokság zárófordulójában az elõkelõ harmadik helyen végzett a fiatal hajtó. A zárófordulót és így a 2007. évi Duna - Tisza közi régiós bajnokságot a kiskunmajsai Kiss András nyerte, végig egyenletes teljesítményt nyújtva, teljesen megérdemelten. Összetettben a ladánybenei ifj. Baranyi Lajos lett a második, a már említett Somogyi László pedig a harmadik. A régiós bajnokságban a dobogóra Kiss András mellett a kecskeméti Sípos Zoltán, valamint a bajai Gergely János állhatott. Tiszteletükre elõször szólalt meg a magyar himnusz az új kunszállási lovasparadicsomban. A meghívásos 2-es fogathajtók versenyét Erdei József nyerte a füzesgyarmati Galambos Nándor és

bajnokavatóval és fogatkarusszellel zárult. Bányai Gábor a Bács- Kiskun megyei közgyûlés elnöke örömmel jött Kunszállásra és mint említette, bár hallott az épülõ pályáról, de az itt látottak és tapasztaltak meggyõzték, hogy van létjogosultsága nagy terveket szövögetni ezen új lovaslétesítményben a jövõben. Somogyi Ferenc tulajdonos elégedett volt, mindamellett boldog és fáradt, de úgy nyilatkozott, hogy megérte ennyi idõt, energiát befektetni, hiszen a pálya és a rendezés jól vizsgázott, aki itt volt az bizonyára nem csalódott és a versenyzõk úgy búcsúztak, hogy jövõre újra eljönnek.

Kiss András útban a győzelem felé

a dabasi Lantos Gábor elõtt, míg a királyi kategóriában a vecsési csapatvilágbajnok Dobrovitz József nyert, aki mindhárom számot megnyerve utasította maga mögé a mezõnyt. Második lett a bugaciak kétszeres világbajnoka Juhász László, míg a harmadik helyen a jakabszállási Szalai József végzett. Szombaton, a maratonversenyt követõen a füzesgyarmati fiatalok látványos lovastornász bemutatója szórakoztatta a nagyérdemû közönséget, este pedig az egykori legendák (Bárdos György, Egri Péter, Barta István, Zaliczay József, Józsa Vendel, Molnár József) ültek bakra és látványos, esti, villanyfényes versenyen

Sikerült megoldani a csarnokproblémát Az önkormányzat sportbizottsága múlt heti ülésén tárgyalta a Kecskeméti NKSE nõi kézilabda klub vezetõségének kérelmét. Az NBII-es csapat augusztus óta csarnokgondokkal küszködött, ugyanis egy, még júliusban hozott önkormányzati határozat értelmében augusztustól a Delfin KC ifjúsági és serdülõ csapata is az Árpádvárosi Sportcsarnokban tartja edzéseit, így a lányok gyakor-

latilag csarnok nélkül maradtak. A korábban nekik biztosított idõben: 17 és19 óra között ugyanis a fiú utánpótlás csapatok vették birtokukba a csarnokot. A KNKSE vezetõi ezért fordultak az önkormányzat illetékeseihez, akiknek sikerült egy mindenki számára elfogadható döntést hozni. Ez alapján a nõi kézilabdások a jövõben a Lánchíd utcai sportcsarnokban tarthatják edzése-

iket, ötször két óra idõintervallumban, a mérkõzéseiket pedig vasárnaponként az Árpádvárosi Sportcsarnokban rendezhetik. Ezt a döntést a Kecskeméti NKSE vezetõi elfogadták, így már nincs akadálya, hogy a nõi együttes is elindulhasson a bajnokságban. A Delfin KC õsztõl szombaton rendezi hazai találkozóit, szintén az árpádvárosiban – a szerk.

SPORT

2007. augusztus 30.

Kupagyõztes Delfinek A bajnoki rajt közeledtével egyre jobb formát mutat a Delfin KC férfi kézilabda együttese. Kun István legénysége igen komoly terhelésen esett át az elmúlt hetekben, de a komoly fizikai felkészülésnek máris kezd meglenni az eredménye. A kecskeméti Varga Zsolték az elmúlt hétvégén két tornán is pályára léptek, Csurgón – igen tartalékos kerettel – a negyedik, míg vasárnap Pécsett a rangos UNIQA kupán az elsõ helyen végeztek. A szombati, ifjúsági játékosokkal teletûzdelt csapathoz másnap már csatlakoztak a nagyágyúk – így Erdélyi, Dengi, Bíró és Berta – is, és ez rögtön meg is látszott az eredményességen. Az elsõ meccsen a horvát másodosztályú Valpovát 39:20-ra verték Losoncék, majd a délutáni döntõben a szintén horvát, de már az elsõ osztály negyedik helyén végzõ Voslovina Kutina volt a delfinek ellenfele. A fináléban Kun István együttesébõl sérülés miatt Takács és Muhl is hiányzott, így a csapat az Erdélyi, Drabant, Losonc, Bíró, Dengi, Basaric, Berta összeállításban kezdett. A kecskeméti gárda igazán kitett magáért, hiszen a játé-

Takács Bálint rendkívül sokat fejlődött az elmúlt időszakban, így akár meghatározó embere is lehet a bajnokesélyes Delfineknek

kosok végig remekül koncentrálva, hatalmas akarással hat góllal, 35:29 arányban verték neves ellenfelüket, megszerezve ezzel az UNIQA Kupa serlegét. Mindezt úgy, hogy két nap alatt öt mérkõzést játszott a Delfin együttese, és a sérülések miatt soha nem tudott a legerõsebb sor egyszerre a pályán lenni.

A meccsdömping ezzel még természetesen nem ért véget. Folytatódik az a sorozat, amelynek keretében a Delfin KC szakmai stábja erõs, jobbára elsõ osztályú ellenfelek ellen csiszolgatja tovább a csapat játékát. Szerdán Dunaújvárosban a Dunaferr, pénteken 20 órakor a kecskeméti Városi Sportcsarnokban a szintén elsõ osztályú Békés lesz Zapletánék ellenfele. A hétvégén sem fognak unatkozni a srácok, hiszen szombaton és vasárnap is egy-egy négycsapatos tornán vesz részt a Kun legénység. Elnézve a felkészülési sorozatot, azt senki sem állíthatja, hogy Kecskeméten nem gondolják komolyan az élvonalba kerülést! A mérkõzések végeredményérõl a www.kecskenet.hu weboldalon találhatnak friss beszámolókat a szurkolók.

Izlandi válogatottat tesztel az Univer A 25 éves izlandi válogatott, Jakob Sigurdarson lehet az Univer Kecskemét férfi kosárlabdacsapatának irányítója az új szezonban. A klub tegnap esti elnökségi ülésén elhangzott, hogy a 192 centiméter magas kosaras a szeptember 6-án kezdõdõ Gazdavár-kupára érkezik Kecskemétre, majd a szakvezetés egy héten keresztül teszteli. Ha megfelel a próbajátékon, egy éves szerzõdést kínálnak neki. Sigurdarson négy évig játszott az USA egyetemi bajnokságában, majd a Bundesligában erõsítette a Leverkusent, tavaly pedig a spanyol Vigo csapatában kosarazott. A mutatói alapján rendkívül jól dobja a hárompontosakat, jó a gólpassz mérlege, valamint labdabiztos. Ide tartozó hír, hogy az Univer pénteken és szombaton Temesváron vendégszerepel majd, a román elsõ osztályban szereplõ hazaiak vendégeként. Csorvásiék mindkét nap megmérkõznek majd a hazaiakkal.

A vasárnapi döntõt Kun István vezetõedzõ értékelte lapunknak: – Nagyon nehéz két napot zártunk le ezzel a mérkõzéssel, de az, hogy így bírtuk jelzi, fizikailag kezdünk jó állapotba kerülni. Mindenkivel nagyon meg voltam elégedve, remek volt a játékosok hozzáállása a két nap alatt. A döntõben nagyon jól védett mindhárom kapusunk, Varga Zsolt például volt, hogy kettõs emberhátrányban kettõs ziccert is fogott, nagyon jókor. Bíró Balázs irányító, Losonc László átlövõ játéka is kiemelkedett, Juhász Viktor nagyon jókor szerzett gólokat. Drabant Attilát is ki kell emelnem, a fiatal szélsõ 16 góllal gólkirály lett Pécsett.

19

KRC: Sikeres felkészülési torna Az elmúlt hétvégén részt vett elsõ felkészülési tornáján a Phoenix Mecano Kecskeméti RC férfi röplabdacsapata. Karagics Mátyás együttese a Dunaújvárosban rendezett Dunaferr Kupán diadalmaskodott, méghozzá 100%-os teljesítménnyel. A tavalyi bajnokságban bronzérmet szerzõ KRC elõbb a csepelieket és a veszprémieket verte igen magabiztosan 2:0 arányban, majd a döntõben 2:1-re sikerült legyõzni a tavaly ötödik helyen végzõ házigazdákat is. A nyáron jelentõs változáson átesõ, igen megfiatalított kecskeméti együttes legjobbjának a Kaposvártól igazolt Tóth II Gábort választották a szakemberek. Breszkó András szakosztályvezetõtõl megtudtuk, hogy a bosnyák kiszemelt, Mutapcija Milán a tornán még nem tartott a többiekkel, õt ezen a héten várják vissza Kecskemétre, amikor is aláírhatja szerzõdését a klubhoz.

20 SPORT

2007. augusztus 30.

Az elsõ gyõzelem Elmúlt heti számunkban azt írtuk, most már nincs mese, a KTE labdarúgócsapatának a Mezõkövesd ellen már kötelezõ a gyõzelem, ha nem akarják elveszíteni a szurkolók bizalmát. A fiúk is átérezhették ezt, hiszen egy ritka látványos, gólokkal és kiállításokkal bõségesen megfûszerezett mérkõzésen 3:2 arányban megszerezték a gyõzelmet, méltán kiérdemelve ezzel a szurkolók vastapsát. A gyõzelem azonban nem járt áldozatok nélkül: a kiállított Lovric és Gyagya is egy mérkõzéses eltiltást kapott az MLSZ keddi fegyelmi tárgyalásán, és a BKV Elõre ellen Tomislav Sivic vezetõedzõ sem ülhet le a lila-fehérek kispadjára, mivel Herbály játékvezetõ a legutóbb neki is felmutatta a piros lapot. A szerb tréner szintén egy mérkõzésre szóló eltiltást kapott. Csak érdekességképpen, a legutóbbi fordulóban piros lapot kapott Rácz László, a BKV mestere is, de õ megúszta egy írásbeli figyelmeztetéssel. Mindezek ellenére a KTE a három pontért lép pályára a negyedik fordulóban. A

Szombaton újra ünnepelni szeretnének a KTE focistái

szombaton 18 órakor kezdõdõ BKV Elõre elleni meccsen pótolni kell tehát a belsõ védõpárost, és meg kell oldani szakmai kommunikációt is a lelátó és a kispad között. Szerencsére Vass és Kurucsai eltiltása is lejárt, így õk most szerepet kaphatnak a védelemben. Szintén jó hír, hogy Ábel Péter felépült kisebb sérülésébõl, így elõl is nõnek a variációs lehetõségek. Nem elképzelhetetlen, hogy egy új arc is felbukkan a csapatban, ugyanis a KTE vezetõsége egy újabb szerb légióst szeretne leigazolni az au-

gusztus 31-ei határidõig. Aleksander Kopunovicról (képünkön) egyelõre annyit sikerült megtudnunk, hogy 31 éves, támadó poszton szerepeltethetõ, és már itt edz a többiekkel, jelenleg a papírjait intézik. Yannickról továbbra sincs érdemi információ, mint megtudtuk, még mindig várják vissza, de érkezésének idõpontja bizonytalan. Ugyancsak fontos információ, hogy az eredetileg erre a hétre kiírt Orosháza-KTE Magyar Kupa labdarúgó mérkõzést elhalasztották. Az összecsapás új idõpontja szeptember 5-e, 16 óra.

Elkapkodták a KKC tehetségeit A kecskeméti nõi kosárlabda utánpótlás helyzete még mindig bizonytalan, az azonban már biztos, hogy a tavalyi, „A” csoportban 11. helyen végzõ, de az idei szezonra szétesõ felnõtt csapat meghatározó emberei találtak maguknak új csapatot. A remek utánpótlásképzést jelzi, hogy a fiatalok közül többen igen nívós csapatoktól kaptak szerzõdést. Ami biztos: Szavercsenko Kátya a Szolnok, Turóczi Nikolett a Zala Volán, Vincze Viktória a BSE, Szabó Viktória pedig a Savaria Szombathely gárdáját erõsíti majd a 2007/08-as esztendõben. Három kecskeméti lány – Reiner Dóri, Laczi Edit és Tóth Edit – a tavalyi bronzérmes Szegedhez írt alá, õk ezen a héten kezdték meg a munkát Fodor Péter kezei alatt. Mint arról múlt heti számunkban beszámoltunk, az utánpótlás szakosztályok a tervek szerint az Univer Kecskeméthez integrálódnának be, ehhez viszont a város vezetésének meg kellene egyeznie a KKC vezetõségével.

Marad a KKC-nál a nõi utánpótlás Múlt heti számunkban leírtuk, hogy a város vezetése mindenképp szeretné megmenteni a KKC utánpótlás csapatait. Az akkori tervek szerint az Univer Kecskeméthez integrálták volna be a fiatalokat, de a héten történt újabb egyeztetések után megváltozott a helyzet. A részletekrõl dr. Sárközy István alpolgármester tájékoztatta olvasóinkat: – Jelen állás szerint a nõi utánpótlás csapatok megmaradnak, és a jövõben is a Kecskeméti KC mûködteti azokat. A város 2,5 millió forintot biztosít a klubnak az idei év végéig, ezzel biztosítani lehet a zavartalan mûködést. A sportbizottság feladata lesz kidolgozni annak hátterét, hogy ez a pénz ténylegesen a csapatokhoz kerüljön, és azt ne korábbi tartozások kifizetésére fordítsák.

KÖZ-SZOLGÁLAT

2007. augusztus 30.

21

Beruházások az elegendõ és egészséges ivóvízért Az idei nyár Kecskeméten is bõvelkedett kánikulai napokban. A lakosság ilyenkor természetesen jóval több vizet fogyaszt, mint egy átlagos hõmérsékletû idõszakban. A Bácsvíz Zrt. vízszolgáltatási fõmérnökét arról kérdeztük, hogy okoztak-e problémát az ellátásban a szokatlanul forró hetek.

– Kecskeméten egyáltalán nem, itt ugyanis a vízellátó rendszer kapacitása jóval meghaladja az igényeket – mondta Szigeti Tibor. – A megyeszékhelyen naponta 50 ezer köbméter vizet tudunk szolgáltatni, ezzel szemben az idei nyár csúcsfogyasztása valamivel több, mint 34,5 ezer köbméter volt egy nap alatt. Ugyanakkor egy-két településen meglehetõsen kiélezett volt a helyzet. Lajosmizsén mûszaki probléma miatt (víztoronyfelújítás), elõfordultak panaszok. Helyenként nyomáscsökkenést lehetett tapasztalni a felsõ szinteken, a magasabb építésû házaknál pedig idõszakosan vízhiány is jelentkezhetett. A tudósok szerint a globális felmelegedés irányába haladunk, márpedig a csapadék mennyisége és a napi átlaghõmérséklet jelentõsen befolyásolja a vízfogyasztást. Az idei nyár egyik tanulsága, hogy felül kell vizsgálnunk: a jelenlegi kapacitások elegendõek-e. Ahol a vízigény megközelíti a tényleges kapacitást, ott a fejlesztéseinknél ezt figyelemHatályos jogunk meghatározása szerint az öröklési szerzõdéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerzõdõ felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az öröklési szerzõdés, hasonlóan a végrendelethez, végintézkedés is, mivel a szerzõdésben az örökhagyó a vagyonáról – vagy annak egy részérõl – rendelkezik halála esetére. A végrendelet azonban az örökhagyó egyoldalú jognyilatkozata és általa bármikor visszavonható, míg az öröklési szerzõdés az örökhagyó és örökös megállapodása, azaz kétoldalú jogügylet. Ebbõl következõen annak módosítása, vagy megszüntetése is csak a felek megegyezésével történhet. Lényeges ismérve az öröklési szerzõdésnek a visszterhessége, mely szerint az örökhagyó tartás vagy életjáradék, tehát ellenszolgáltatás fejében teszi örökösévé a vele szerzõdõ felet. A szerzõdéses örökösnek életjáradékot – amely rendszerint folyamatosan juttatott pénzösszeg – vagy megfelelõ tartást kell nyújtani, amely kiterjed az örökhagyó gondozására, gyógyíttatására, ápolására és eltemettetésére is. A tartás teljesítése nem kívánja meg azonban a felek együtt lakását.

be kell vennünk. Lajosmizsén és Kerekegyházán a meglévõ kutak felújításával 4-5 évre elõre szeretnénk biztosítani a várható vízigényeknek megfelelõ kapacitást. Az ivóvízminõség-javító program elõtanulmányai során viszont ennek a két településnek az esetében egy regionális megoldás képe körvonalazódott. Mivel Kecskemét jelentõs többletkapacitásokkal rendelkezik, Lajosmizsén és Kerekegyházán nem kellene tisztítómûvet építeni, hanem a megyeszékhelyrõl, távvezetéken tudnánk biztosítani az egészséges ivóvizet. – Hol tart jelenleg a vízminõségjavító program? – A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése még mintegy másfél éves tervezõi munkát igényel. A fõ kérdés az, hogy helyi technológiában gondolkodjunk, vagy regionális rendszerek kiépítésében. Az üzemeltetés szempontjából a regionális rendszerek egyszerûbbek, és a költségek, illetve szolgáltatási díjak tekintetében is kedvezõbbek.

Ugyanakkor van egy távolság, amelynél messzebbre nem biztos, hogy érdemes kiépíteni a vezetéket, mert a beruházás költségei irreálisan megnõhetnek. Gyakorlatilag minden települést egyenként kell megvizsgálni, hiszen ahol kedvezõ a vízminõség, ott értelemszerûen nem gazdaságos távvezeték kiépítésén gondolkodni. Szeptemberre várható, hogy a tervezõ egyeztet az önkormányzatokkal és az üzemeltetõkkel, és a tárgyalások alapján döntés születik azokról a megoldásokról, amelyek a pályázatba ténylegesen kidolgozásra kerülnek. A Bácsvíz Zrt. számára azért rendkívül fontos, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészüljön, mert a középtávú terveinket erõsen befolyásolja, hogy mi az, ami bekerül a programba, és mi az, ami nem.

JOGI TANÁCSAINK Rovatunkban ezúttal is egy gyakran felmerülõ problémát, az öröklési szerzõdést jártunk körbe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Rakonczay Éva ügyvéd osztja meg olvasóinkkal.

Gyakran felmerülõ kérdés, hogy tartási vagy öröklési szerzõdést kössenek-e a felek? Mindkét szerzõdésnek tartalmi eleme a tartás, azonban a tartási szerzõdés esetében a szerzõdés megkötésével egyidejûleg szerez tulajdont az eltartó, szemben az öröklési szerzõdéssel, ahol a szerzõdéses örökös csak az örökhagyó halálával szerzi meg a szerzõdésben neki juttatott ingó vagy ingatlan vagyont. Fontos tudni azt is, hogy az öröklési szerzõdésre alaki szempontból kevés eltéréssel az írásbeli magánvégrendelet szabályai vonatkoznak, így minden esetben szükséges két, együttesen jelenlévõ tanú alkalmazása, több külön álló lap esetén a lapok sorszámmal történõ ellátottsága, illetve egyenkénti aláírása az örökhagyó és tanúk által.

Az öröklési szerzõdést – hasonlóan a tartási és életjáradéki szerzõdésekhez – találóan szerencseszerzõdésnek tekintik, mivel a szerzõdés létrejöttekor a felek nem tudhatják, hogy a tartás és az örökség értéke arányban áll-e majd az örökhagyó halálakor, hiszen a halál bekövetkeztének ideje nem ismert. Éppen ezért lehetséges, hogy az örökös által hosszú éveken keresztül nyújtott tartás értéke messze meghaladja az örökség értékét. Ugyanígy elõfordulhat az is, hogy az örökhagyó a szerzõdés megkötése után rövid idõvel meghal, ezért az örökösnek juttatott vagyon lényegesen nagyobb értéket képvisel az általa nyújtott tartás értékénél. A szerzõdés megkötése elõtt nem árt ezeket a szempontokat is mérlegelni. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránytalansága – a fentiekbõl adódóan – nem teszi

– Kecskeméten milyen konkrét munkálatok zajlanak még ebben az évben? – Megkezdõdött a lakossági önerõs hálózatbõvítés, amelyben társaságunk a kivitelezõ cég alvállalkozójaként vesz részt. A mi feladatunk lesz a megépült elosztóhálózatok úgynevezett élõrekötése, nyomás alá helyezése. Részt veszünk továbbá a lakossági bekötési munkák kivitelezésében, amely több mint hatszáz ingatlant érint majd. A másik fontos feladat még ebben az esztendõben, hogy azokban az ISPA szennyvízcsatorna-építési program által érintett utcákban, ahol az ivóvíz hálózat amortizálódott, elöregedett, elvégezzük a vezetékek és a vízbekötések teljes cseréjét. Bácsvíz Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Iroda Kecskemét, Izsáki út 13. Ügyfélfogadás: hétfõtõl csütörtökig 7.30-16.00 óráig, pénteken 7.30-15-ig Tel.: 76/ 511-531, 511-532, 511-534, 511-535, 511-537 Szennyvíztisztító telep: 76/481-211 Zöldszám: 06-80/201-141

érvénytelenné az öröklési szerzõdést. Hogyan biztosítható az örökös számára, hogy a tartással szemben a szerzõdésben megjelölt örökséghez jut-e? Erre megfelelõ jogi garanciát nyújt a Polgári Törvénykönyv rendelkezése, mely szerint az örökhagyó a szerzõdésben lekötött vagyonáról sem élõk között, sem halála esetére nem rendelkezhet. Persze annak nincs akadálya, hogy csupán a vagyona egy részét kösse le, míg a többirõl végrendelkezzen, vagy ennek hiányában a törvényes örökösök örököljék. Amennyiben a tartással szemben ingatlan öröklése áll, abban az esetben az örökös javára az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. Az itt ismertettek ellenére is, aki öröklési szerzõdést kíván kötni, annak célszerû közjegyzõ vagy ügyvéd közremûködését kérni, mivel a törvényben meghatározott, szigorú tartalmi és alaki követelmények hiánya a szerzõdés érvénytelenségét eredményezheti.

22 KALENDÁRIUM Programajánló augusztus 30-tól szeptember 5-ig – Családi játszónapot szervez a Kecskeméti Ifjúsági Otthon szeptember 2-án, vasárnap 1018 óráig „Gyí paci paripa…” címmel. A Kossuth szobor és a Romkert környékén egész nap lovagolhatnak, játékvárat építhetnek, kézmûves foglalkozásokon vehetnek részt a kicsik és nagyok, de kipróbálhatják nagyanyáink játékait is. – Bábelõadásra várja a Ciróka társulata a kecskemétieket. Szeptember 2-án, délelõtt 11 órakor a Malom-mese címû darabot mutatják be a Fõtéren. – 56 csepp vér – a forradalom musicalbe álmodott története a filmvásznon. A helyszín egy kicsinyke határ menti település, ahol rendszeresek az összetûzések a helyi ávósok és a fiatal kitelepítettek között. A fiatal plébános, Lõrinc hitét követve, és mindent latba vetve próbálja elejét venni a konfliktusoknak, de hiába. A filmet augusztus 30-án és 31-én, valamint szeptember 1-jén és 2-án 19 órától vetítik az Otthon Moziban. Bokor Attila rendezésében fõszerepet játszik Kaszás Attila, Alföldi Róbert és Palcsó Tamás. – Viva Cuervo Tequila Party lesz szeptember 2-án a Red Colt Gardenben. A már jól ismert resident lemezlovasok – Wallas, Bozóky vs. Lipóczy és Rolex – mellett sztárvendég is zenél majd a fiataloknak, Dragon S személyében. – Turisztikai és ország-ismereti játék várja a kalandvágyó kecskeméti fiatalokat a Katona József Könyvtárban. A „Barangolás Európában” címû programot szeptember 1-jén tartják meg az információs pontnál. A játék után a helyismereti gyûjtemény kiállítását is megtekinthetik az érdeklõdõk, amely a 110 éves városi könyvtár történetét mutatja be. – A 20. század játéktervezése és a népmûvészet kapcsolatát tárja fel a Szórakaténusz idõszaki kiállítása. A tárlaton jól látható, hogy a játéktervezõknek az írók meghatározó gondolatai és jeles mûvészek alkotásai adtak mintát hosszú évtizedekre. Játékkultúránk sajátosan szép, kiemelkedõ fejezetét ismerhetjük meg ezekben a tárgyakban. – A Cifrapalotában a hétvégén még látogatható a Helytörténeti Tárlat, valamint a Kunbábonyi Aranyleleteket bemutató idõszaki kiállítás, de a kecskeméti mûvésztelep 19. és 20. századi nagy festõi, többek között Iványi Grünwald Béla és Fényes Adolf képeit is megtekinthetik az érdeklõdõk. – A Kodály Zoltán életútját bemutató tablókiállítás még megtekinthetõ a Kodály Intézetben.– Hajrá, KTE! Szeptember 1-jén 18 órakor a BKV Elõre csapatát fogadják focistáink a stadionban. Szurkoljunk együtt a hazai csapatnak!

2007. augusztus 30.

EZT

ÍRTA A

KECSKEMÉTI LAPOK

Okozhat-e vihart a rádió? Az elmúlt hetekben szinte valamennyi szabadtéri rendezvény szervezõi és nézõi tartottak attól, hogy elmossa a programokat egy-egy nyári zápor. Azt gondolhatnánk, a szeszélyes idõjárás új jelenség, pedig nem így van. A Kecskeméti Lapok 1926. augusztus 18-ai számának egyik cikke egy tudományos felfedezésrõl írt ezzel kapcsolatosan. „A lapok beszámoltak arról a fantasztikus hírrõl, hogy egyes szakvélemények szerint a mostani rendellenes idõjárást a rádióhullámok idézik elõ” - derül ki lapunk egykori számából. „Vannak egészen komoly, mûvelt emberek is, akik hisznek a rádió esõidézõ hatalmában, és ezért különösen aktuális most a bécsi meteorológiai intézet titkárának, Kofler Mártonnak rádió útján tett nyilatkozata, amelyben elõször is azt állapítja meg, hogy voltak már sokkal esõsebb évek is Európában, mint most, és akkor még nem is volt rádió. Bécsben például tavaly és ezidén mindössze 72-73 milliméter csapadék volt. 1873 óta nyolc évben volt 100 milliméternél is magasabb csapadék.

A viharok száma is csökkenõben van a legutóbbi öt év folyamán. Kofler pontosan tudományos adatok alapján fejti ki, hogy eddig a tudósok semmi olyan körülményt nem fedeztek fel, amelybõl a rádióhullámoknak az idõjárásra való hatására lehetne következtetni. A rádióhullámok mindössze a kiküldõ antenna közvetlen közelében lehetnek hatással a légkör elektromos feszültségére, de ez is csak a kiküldés idején. Ha a leadó állomások száma a jelenlegi többszázszorosára emelkednék is, akkor sem lehet józan észszel arra következtetni, hogy a rádióhullámok egész országrészek idõjárását befolyásolnák.”

PALACE CINEMAS MALOM 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 06 76/500-490 web: www.palacecinemas.hu Férjhez mész - MERT AZT MONDTAM színes, feliratos amerikai vígjáték 13:00, 16:45, 20:00, 22:00 L'ecsó színes magyarul beszélõ, amerikai animációs film,13:15,15:30, 17: 45 Harry Potter és a Fõnix Rendje (szín. magyarul beszélõ angol-amerikai fantasy 13:30, 18:00 szept. 1-2-án 11 órakor is Vigyázz, kész, szörf! (színes magyarul beszélõ. amerikai animációs film, 13:45, 15:45, 17:30, 1-2-án 12:00-kor, A Simpson család - A film színes magyarul beszélõ amerikai animációs film 14.00, 16.00. 1-2-án 12:15-kor, Harmadik Shrek színes magyarul beszélõ amerikai animációs film, 15:00, 1-2-án 11:30kor Csapatleépítés színes feliratos német-angol horror 16:00, 20:30

Orvosi ügyeletek GYERMEKORVOSI ÜGYELET Telephely: Izsáki út 5. (bejárat a hátsó porta felõl) Tel.: 516-904. Hétfõtõl péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig FELNÕTT ÜGYELET Telephely: Nyíri út 38. I. emelet Tel.: 516-984 Hétfõtõl péntekig 17 órától másnap reggel 8 óráig Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig FOGÁSZATI ÜGYELET Telephely: Piaristák tere 7. (bejárat a Luther udvar felõl) Tel.: 514-039. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától 14 óráig GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET Mátyás Király Gyógyszertár, Szabadság tér 1. szám Az ügyelet hétköznapokon 20 órától másnap reggel fél nyolcig tart. Pénteken 20 órától, szombaton pedig 16 órától másnap reggel 8 óráig. Vasárnap 14 órától másnap reggel fél nyolcig, vagyis nyitásig várják a rászorulókat.

Evan, a minden6ó színes magyarul beszélõ amerikai vígjáték 17:45, 19:45, Ocean's Thirteen - A játszma folytatódik, színes feliratos amerikai krimi, 18:45, 21:15 Törés színes feliratos amerikai krimi,19:15, 21:30 Elhagyott szoba színes feliratos amerikai thriller, 21:45 Helyár: hétfõn 790 Ft, kedden, szerdán, csütörtökön 990 Ft, péntek 17:00 elõtt 990 Ft, péntek 17:00 után 1140 Ft, szombat, vasárnap 15:00 elõtt 990 Ft, szombat, vasárnap 15:00 után 1140Ft. Gyerekjegy 12 éves korig, korhatár nélküli filmre 830 Ft. Diákjegy Hollywood Multicard-dal keddtõl péntekig 830 Ft. – Büfé és jegypénztár egyben! – 3 óra ingyenes parkolás.

ELÕFIZETÉSI MEGRENDELÕ  1 hónapra 520.-

 Év végéig 2470.-

Név (cégnév): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tel.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax.: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

dátum

aláírás

Kérjük a megrendelõt az alábbi címre küldje: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt. 14. vagy faxon: 76/486-100-as számra. Lapunk megrendelhetõ még: 76/486-100 vagy [email protected]

KALENDÁRIUM

2007. augusztus 30.

23

Évfordulók, naptár 180 éve, 1827. augusztus 30-án született Szilágyi Sándor tanár, történetíró, az MTA tagja, aki a kecskeméti református kollégiumban matematikát oktatott. 135 éve, 1972 augusztusában és szeptemberében országos Iparmûkiállítás volt Kecskeméten. 117 éve, 1890. szeptember 1-jén született Imre Gábor szobrász, rendõrfõkapitány. 162 éve, 1845. szeptember 2-án született Balásfalvi Kiss Ferenc bíró, kormányfõtanácsos, fõispán. 72 éve, 1935. szeptember 2-án halt meg Bujk Béla tanár. 115 éve, 1892. szeptember 2-án született Kertész Dezsõ színész. Szintén 115 éve, ugyanezen a napon halt meg Muraközy János festõ, városi tanácsnok, szabadságharcos, honvédszázados. 40 éve, 1967. szeptember 3-án halt meg Zimay Károly polgármester, aki 1922-ben lett a város vezetõje. 120 éve, 1887. szeptember 4-én halt meg Buttinger Antal városi tisztviselõ. 70 éve, 1937. szeptember 4-én halt meg Csatkay József tanár, gyermekíró, nyelvész, szótárkészítõ. 40 éve, 1967. szeptember 5-én halt meg Bege Margit színésznõ, aki a hatvanas években Kecskeméten játszott. 165 éve, 1842. szeptember 5-én született Szabó Mihály városi kapitány.

Szeptember – Szent Mihály, Õszelõ, Földanya hava

Móricz Zsigmond írta Kecskemétrõl: vízszintes 2., függõleges 1. és 29. Vízszintes: 2. Az idézet elsõ sora (z. b.: S, I). 12. Kuszáló. 13. Úgy ér hozzá, hogy attól a másik elesik. 14. Névutó. 15. Zenekar angol szóval. 16. Néma lesz (a 2. négyzetben kettõs betû)! 17. Germánium. 19. Szunyókáló. 21. Zavaros dér! 22. Elme. 24. Írország lakói nyelvén. 26. Sûrû szövésû selyemszövet. 29. Parány. 30. Elterjedési terület. 31. Világos angol sör. 32. A birtokos eset latin rövidítése. 34. …bukik – elesik. 36. Ver. 37. Fordított kettõs betû. 38. A gyümölcs fejlõdése. 40. Nyugati légiforgalmi társaság. 42. Nyaralás. 44. Magyarul Gyõzõ. Függõleges: Az idézet második sora (z. b.: A, E, S, L, É, E). 2. Római kettõ. 3. Len betûi keverve. 4. Személyénél. 5. Titokban megnézi, mi van a másik elõtt. 6. Japán drámai mûfaj. 7. Város az egykori Szovjetunióban. 8. Svájci város a Lémantó mellett. 9. Hálával emleget. 10. Relé egynemû betûi. 11. Nagyon kezdõ. 15. Fõvárosi tér, nagy forgalmú csomópont. 18. Év. 20. Nagy vérteshal. 21. …avis – ritka madár. 23. …politikon – az ember, mint társadalmi lény. 25. Megyeszékhely. 26. Személyed. 27. Üres rom! 28. Színesít. 29. Az idézet harmadik, befejezõ része (z. b.: M, U). 33. Sajtó. 35. Árvita. 38. Tréfa. 39. Egy kicsit hülyéskedik! 41. Hangtalan motor! 43. Helyet foglalt. 44. Vatikáni és luxemburgi autók jelzése. 45. Görög légitársaság. Bátori Géza Beküldendõ: a vízszintes 2., a függõleges 1. és 29. sz. sor. Beküldési határidõ: szeptember 4. A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki. Címünk: Kecskeméti Lapok Csányi János krt. 14. Pf.: 287. Az augusztus 23-i számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: ITT EGY KALAP ALATT VAN AZ EGÉSZ VÁROS APRAJA-NAGYJA. Könyvjutalmat nyert: Bíró László, 6085 Fülöpszállás, Hármas pta 8. Nyereményét szerkesztõségünkben veheti át.

Anyakönyvi hírek Legifjabb kecskeméti polgárok: Horpáczi István/Molnár Eszter Szilvia, Mányi József László/Bari Kornélia, Gárdonyi Szilárd Áron/Pap Ágnes, Rakita Zoltán József/Bálint Emese Réka, Jancsecz Zsolt/Dr.Kuczik Vera, Baranyi István/Czirkos Ildikó, Frank Attila/Tóth Bernadett, Kiss Ferenc/Berényi Adrienn, Rajnoha Norbert/Kovács Petra Eszter, Bíró István/Ekker Orsolya Éva, Polyák Gábor Imre/Bajnóczi Emese, Szekeres Zoltán/Domokos Erika, Antal Ferenc/Oláh Noémi, Sárközi Gusztáv/Jakab Melinda, Fazekas István/Kovács Adrienn, Velekei Tamás József/Varga Tímea, Bendes Tibor Attila/Dr.Bolgár Bernadett Vanda, Koncz Zsolt/Szabó Márta Örök hûséget fogadtak: Bagoly Zsombor Gábor anyja neve: Behán Mónika, Sebõk Lívia/Csonka Zsanett, Csorba Réka Hilda/Lala Anna Erzsébet, Balogh Sára/Hunyadi Nóra, Szekeres Kata Sára/Farkas Katalin, Palotás Zsombor Zoltán/Berente Tímea, Csontos Dóra/Lantos Csilla, Kócsó Laura Zsófia/Fakan Beatrix, Polonkai Izabella/Bujdosó Tünde, Szász Bence/Mellár Sarolta, Horváth Levente Zoltán/Gönczöl Katalin, Kovács Rebeka/Szabó Ágnes, Miklós Liza/Kis Krisztina, Bencsik Máté/Gábor Tímea Anita, Horváth Krisztián/Horváth Erika, Németh Nóra/Kulman Orsolya, Den Hertog Kevin/Pamli Tünde Halottaink: Dr.Sógor Györgyné Pamer Margit (született:1911), Kishonti András Máté(1937), Dr.Szilágyi Imréné Dr.Temfli Ágnes(1942), Nagy Imre(1927), Török Józsefné Radva Teréz(1934), Kollát István(1935), Raskó Istvánné Megyes Erzsébet Ilona(1924), Varga Sándorné Bódog Ilona(1914), Nagy Gergelyné Szabó Terézia Éva(1928), Tánczos Erzsébet(1921), Farkas Ferencné Kerekes Ilona(1926), Páskuly József(1920), Ekker Lajos Béláné Szegi Ernesztina Magdolna(1926), Nagy Jánosné Farkas Lilli Jozefa(1951), Kis Mátyás(1948), Hazai Ferenc(1948), Dudás Sándorné Tóth Jolán(1924), Mészáros József Ferencné Dósa-Rác Margit Gizella(1945), Majoros József(1961), Dobos Lászlóné Horváth Margit(1944), Beke Sándorné Sáfár Jolán(1923), Kalocsai Lászlóné Dékány Anna Rozália(1926), Székely Imréné Saffel Ilona(1923), Szõke Jánosné Virág Eszter Mária(1941)

EGYHÁZI HIREK Római Katolikus Fõplébánia Augusztus 30-án, reggel 9-kor „Nemzetünk lelki megújulásáért” imaóra lesz a Nagytemplomban. Szeptember 1-jétõl kezdõdõen, többek kérésére hétköznaponként reggel 7-kor is lesz szentmise, viszont az alig látogatott 8-as szentmise elmarad. Szeptember 2-án, vasárnap 18 órakor Bíró László püspök úr misézik a Nagytemplomban. Megkezdõdik a hitoktatás: az általános iskolák alsó négy osztálya számára az iskolákban, a felsõ négy osztályosok számára a fõplébánia hitoktató termeiben. Ugyancsak hitoktató termeikbe várják a középiskolásokat bérmálási hittanra, emellett külön hittancsoportok indulnak a már bérmálkozott középiskolásoknak és fõiskolásoknak. Jelentkezni a fõplébánia irodájában vagy a hitoktatóknál lehet.

Zsidó Hitközség A nagykõrösi zsinagógában augusztus 31-én, pénteken 19 órakor, valamint szeptember 1-jén, szombaton 11-kor tartanak istentiszteletet.

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt, ám a latin „septem”, azaz hét jelentésû nevét megtartotta akkor is, amikor a kilencedik lett. A régi Rómában a hetedik hónap 13-ik napja különösen szerencsétlen hírû volt, ellene csak úgy lehetett védekezni, ha az ember szöget vert a falba. A magyar néphagyományban fõként szeptember utolsó napjának volt rossz híre: úgy tartották, ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad, és nem érik be.

Szeptember 1., a II. világháború kitörésének emléknapja 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel elkezdõdött a II. világháború, amely mind méreteiben és veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsõt. A hat évig tartó háborúban közel 60 millió ember vesztette életét.

Szeptember 4., Szent Rozália Napja Rozália a katolikus barokk népélet egyik legjellegzetesebb alakja, korában a járványos betegségek kiemelkedõ hazai védõszentjeként tisztelték. Életérõl keveset tudunk, azt is teljesen átszövi a legenda. Az elõkelõ Sinibaldi grófi család sarjadéka, a szicíliai udvarban nevelkedett, majd visszavonult a világtól. Palermo mellett, Monte Pellegrino egyik barlangjának mélyén húzódott meg, és 1166 táján ott is halt meg. A barlang földjére feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják. Szent Rozália tiszteletével Eszterházy Pál nádor Graz-ban találkozott, majd hazánkban is meghonosította, amikor 1666ban a Frankó vára mellett húzódó hegység legmagasabb csúcsára építtetett Rozáliának szentelt kápolnát. Késõbb az egész hegységet a szentrõl nevezték el.

KECSKEMÉTI LAPOK – Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. Fõszerkesztõ: Haág Zalán Felelõs kiadó: Mészáros László ügyvezetõ igazgató Alapító-fõszerkesztõ (1989): dr. Lovas Dániel Szerkesztõség és kiadóhivatal: 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Tel.: 76/486-100, 508-300, [email protected] ISSN 0865-3194 Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája www.hknyomda.hu Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató

24 HÉT NAP

2007. augusztus 30.

Hírmix Furfangos színmûvészek Kunszálláson A Furfangos Péter címû népszínmû õsbemutatóját tartották az elmúlt hétvége két egymást követõ napján a kunszállási Csõke park szabadtéri színpadán. A népmesei motívumokra épülõ, vidám jelenetekben bõvelkedõ darab sikeres színrevitelében a kecskeméti Katona József Színház neves színmûvészei: Sorbán Csaba, Szokolai Péter, Reiter Zoltán, Csombor Teréz, Turi Gábor, Sirkó László, illetve Bata Éva fõiskolai hallgató mellett, a helyi nyugdíjas dalkör, a Grund Ifjúsági Klub, a helyi óvodások, iskolások és az Univer Népdalkör tagjai is közremûködtek.

Hírös virtus Damaszkuszban Képünkön a Kecskemét Táncegyüttes néhány hölgytagja látható közvetlenül azután, hogy áttértek az iszlám hitre. Ez persze csak vicc, az viszont már csöppet sem az, hogy táncos fiataljaink megmutatták a (muszlim) világnak, milyen is az a híres, pontosabban hírös magyar virtus. Nemrég tértek haza ugyanis Szíriából, ahová a magyar néptánc szakmai szervezetek ajánlására hívta meg õket a szíriai kultuszminisztérium. Augusztus 15-e és 25-e között rendezték meg az arab országban a XIX. Nemzetközi Fesztivált, ahol tizennégy állam képviseltette magát. Az élményekrõl a csoporttal tartó Lángné Nagy Mária, az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ mûvészeti igazgatóhelyettese mesélt a Kecskeméti Lapoknak. – Damaszkuszban, a Nemzetközi Vásár területén, és Suweidában, egy helyi kulturális fesztiválon ropták a táncot a fiatalok. Mindkét helyen nagy sikert arattak, Suweidában még közös fényképeket és autogramokat is kértek a közönség fellelkesült tagjai. Kiutazásunk valódi célja az augusztus 22-i, bosrai Nemzetközi Fesztiválon való részvétel volt.

A rendezvényt a híres Római Színházban tartották, ahol egy hatalmas színpadon tizenötezer nézõ elõtt bizonyíthatott a huszonkét táncos és a háromtagú zenekar. Az együttes még soha nem lépett fel ekkora közönség elõtt, és különösen felemelõ érzés volt ebben a gyönyörû, ókori építményben színpadra állni. A csoport Kárpát-medencei táncokkal készült, de a mûsor legjavát a kecskeméti és a kiskunsági tánchagyományok bemutatása jelentette. Az elõadást követõen a nézõk vastapssal hálálták meg a fiúk és lányok fáradozásait. A legnagyobb elismerést azonban az jelentette, hogy a fellépés után a fesztivál fõigazgatója egy fogadás keretében díjjal jutalmazta a kivételes produkciót. Ennek az a különlegessége, hogy abból a kõbõl faragták ki a Római Színház kicsinyített mását, amibõl a valódi is készült – mondta el az igazgatóhelyettes. A kiutazást a kecskeméti önkormányzat illetve a Szír Köztársaság magyarországi nagykövetsége mellett alapítványok, vállalkozások, magánemberek is támogatták.

Fészket raktak Kecskeméten a gólyák Ölelõ szárnyakkal várták a Kecskeméti Fõiskola elsõéveseit a gólyamamák és gólyapapák. Hagyományosan augusztus harmadik hetében rendezett tábort a GAMF, a Kertészeti, valamint a Tanítóképzõ Kar hallgatói önkormányzata is. Az idén felvételt nyert hallgatóknak csak kis része, a három karon összesen 209 elsõs vett részt a táborban, õk azonban már barátokként, számos információval gazdagodva kezdhetik meg az új tanévet. A többnapos rendezvényen a gólyák a fõiskolával, a helyi diákélettel és Kecskeméttel is közelebbrõl megismerkedhettek. – Élménydús a gólyatábor, egy percig sem unatkozunk – mesélte az egyik kertészetis gólya. Nekem például nagyon tetszett az a feladat, amikor ismert meséket kellett színmû formájában elõadnunk, ráadásul eszperente nyelven. Jól összekovácsolta a csapatunkat.

A múmia, az egyik feladat áldozata

„A TK-sok mi vagyunk, eszünk, iszunk, mulatunk. Amellett, hogy tanulunk, minden héten berúgunk!” – így hangzik a Tanítóképzõ Karos gólyák egyik csapatának a táborban alkotott, ironikus dala. Az ilyen csapatépítõ feladatok mellett gyakoriak az ügyességi vetélkedõk, de a gasztronómiával kapcsolatos játékok is. Amint azt egy pedagóguspalántától megtudtuk, a Kaszap utcai intézményben ezúttal kifejezetten csípõsre ízesített pizzát kellett idõre elfogyasztani. – Nekünk sört „tálaltak”: mélytányérból, kanállal ehettük meg. Nagyon tetszett az is, amikor liszttel teli tányérokban kellett megtalálnunk az elrejtett egyforintosokat, kéz használata nélkül – idézte fel Kati László, elsõs gépész szakos az egyik mókás feladatot. BL

Ferihegyen is megállnak az IC-k

Augusztus 24-e óta naponta 24 InterCity-vonat áll meg Ferihegyen. Ezek a Nyugati pályaudvarról reggel 5 és este 6 között minden óra 45-kor, Kecskemétrõl pedig reggel 6 és este 8 között minden óra 47 perckor indulnak. Az új Szemere-telepi megállóból egy 200 méteres felüljárón lehet eljutni az egyes terminálhoz, a ketteshez pedig autóbusszal.

Csak a határt õrizték, a birkákat nem A kiskunsági tanyavilágban hétfõ reggel fedezték fel, hogy egy, a Határõrség használatában lévõ tanyáról húsz birkát hajtottak el ismeretlen elkövetõk. Az eddigi hírek szerint a mintegy negyedmilliós kárt okozó bûncselekmény vasárnapról hétfõre virradó éjszaka történhetett. Az ügyben a kunszentmiklósi rendõrkapitányság indított nyomozást a birkatolvajok és az elhajtott nyáj felkutatására.

Erdõtûz Petõfibányánál Erdõtûz pusztított Petõfibánya határában, a növényzet tíz hektáron leégett. Egy tanya is lángra kapott, de szerencsére senki sem tartózkodott benne. A tüzet órák alatt hatvannégy tûzoltó közremûködésével sikerült megfékezni, több szomszédos megyébõl is érkezett segítség, és még a katasztrófavédelem szakemberei is csatlakoztak. Azt még vizsgálják, mitõl gyulladt ki a fenyõerdõ.