Tündérkert Tagóvoda MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓJA
2014.
Tartalomjegyzék ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI ÉRTÉKEI ............................................................................................. 4 Az értékek közvetítésére való törekvés ............................................................................................... 4 Családorientált nevelésre törekvés ..................................................................................................... 5 Gyermekközpontúságra törekvés ....................................................................................................... 6 Nevelésközpontúságra törekvés ......................................................................................................... 7 Fejlődésközpontúságra törekvés ......................................................................................................... 7 Kompetenciák fejlesztésére való törekvés .......................................................................................... 8 Együttműködés kialakítására törekvés ................................................................................................ 8 NEVELÉSI CÉLUNK .................................................................................................................................... 9 NEVELÉSI FELADATAINK .......................................................................................................................... 9 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ............................................................. 9 ÉRZELMI ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS .............................................................................. 12 ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS ................................................................... 13 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE ............................................................. 15 NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KRITÉRIUMAI ................................................................................................. 15 EGYÜTTNEVELÉS ............................................................................................................................ 15 EGYÉNI BÁNÁSMÓD ...................................................................................................................... 16 TANULÁSI NEHÉZSÉGEK MEGELŐZÉSE .......................................................................................... 16 AZ INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................................................. 17 GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................... 17 EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA AZ ÓVODÁN KÍVÜLI SZERVEZETEKKEL ................................... 18 AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA ............................................................................... 18 A HHH GYERMEKEK SZÜLEIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................ 19 A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI .................................................................................................. 20 JÁTÉK ............................................................................................................................................. 20 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .................................................................................... 21
VERSELÉS MESÉLÉS ........................................................................................................................ 22 ANYANYELVI NEVELÉS ................................................................................................................... 23 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ................................................................................. 23 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ............................................................................... 24 MOZGÁS ........................................................................................................................................ 25 MUNKA JELLEGŰ TEVÉEKNYSÉGEK................................................................................................ 26 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS................................................................................ 27 A SZÜLŐK ÁLTAL IGÉNYELT, A TEHETSÉGFEJLESZTÉST SEGÍTŐ FAKULTATÍV SZOLGÁLTATÁSOK ......... 27 AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERKEZETE ................................................................................................... 28 PÁRBESZÉD, EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ...................................................................................... 28 ÓVODÁNK KAPCSOLATAI ....................................................................................................................... 29 AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI................................................................................................... 29
ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI ÉRTÉKEI Az értékek közvetítésére való törekvés Óvodánk családi házas övezetben tágas udvarral rendelkezik, melyben a gyümölcsfáktól az örökzöld növényig, virágoskert, veteményes kert, sziklakert, gyógynövények, minden megtalálható. Így a gyermekek természetes környezetükben figyelhetik meg az évszakok változásaitól függően a különböző növények fejlődését, és a gyümölcsök érését. Óvodánk arculatát is ezek alapján választottuk „KERTBARÁT” óvodának. Célunk: A környezetbarát életvitel, a környezettudatos magatartás igényének kialakítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével. Szűkebb és tágabb környezetünkben a felelős együttgondolkodás és cselekvés kialakítása, a külső világ tevékeny megismerésére nevelés. A természetbarát magatartásra, életmódra nevelés. A környezet és természetvédelem pozitív szemléletének alakítása, családok nevelők, környezetünkben élők környezettudatosságának formálása. Programunk életmódot, gondolkodást, viselkedésmódot, a természet kincseinek okos és mértéktartó felhasználását közvetíti a gyermekek számára. Az óvodáskori megismerő tevékenységben az indirekt tanulás forrásainak van döntő szerepe, mely források közül kiemelkedik a tapasztalás, vagy ha igazán érzékeltetni kívánjuk, a „megtapasztalás”. A gyermek az élmények szintjén éli meg az „élettanulás” lehetőségeit. S mikor lesz élményszintű a világgal történő találkozás? Ha arra kap a ösztönzést, hogy próbálja felfedezni a környezetét, kutassa, és keresse: ”mit üzen” neki érzékszervein keresztül élő, eleven kapcsolatok kialakulását serkentve. Mi lehet erre nagyobb lehetőség, mint a saját kis környezetünkben az udvaron, a gyermekek saját kezük által a magok elvetésétől a növények kikelésének, növekedésének, majd leszüretelésének és felhasználásuknak (salátakészítés, gyümölcsből kompótkészítés) közvetlen megtapasztalása. Érték alatt értünk minden olyan tulajdonságot, képességet, elvet, mely ahhoz szükséges, hogy az ember békében éljen a másik emberrel, valamint az épített- és a természeti környezettel egyaránt.
Az értékek közé soroljuk a segítőkészséget, a tiszteletet, a bizalmat, az egymásra való odafigyelést és egymás elfogadását, az egészséget, szeretetet.
Ezeket az értékeket példamutatással tudjuk a leginkább kialakítani a gyermekekben, de az év folyamán többször is játszunk olyan szituációs játékokat, melyek egy-egy témára fókuszálnak (pl. bizalomjátékok). A gyerekeket bevonjuk az értékítéletbe, akár a meséken keresztül, akár szituációs játékokban- rámutatunk a helyes viselkedésformákra, a helyteleneket elítéljük.
Olyan környezettudatos magatartást igyekszünk kialakítani, mely kiterjed a természet védelmére, valamint az energiatakarékosságra.
A környezettudatos gyermeki szemlélet kialakításának feltétele a szűkebb és tágabb környezetük megismerése, szeretete. Olyan szokásokat igyekszünk kialakítani, melyek megalapozzák a környezetüket óvni akaró és tudó felnőttek szokáskultúráját. Ennek érdekében, környezeti adottságainkat kihasználva nagy hangsúlyt fektetünk a kerti munkára. Óvodánk családi házas övezetben tágas udvarral rendelkezik, melyben a
gyümölcsfáktól az örökzöld növényig minden megtalálható. Így a gyermekek természetes környezetükben figyelhetik meg a különböző növények fejlődését, és az évszakok váltakozásának hatását a növényekre, a kertben élő rovarokra. Udvarunkon a különböző gyümölcsfák (alma, körte, szilva, sárgabarack, cseresznye, meggy) mellett megtalálhatóak a térségünk jellegzetes őshonos (nyírfa, hársfa, nyárfa, kőris, juhar), és idegenhonos – invazív - (akácfa, csörgőfa) fái.
A gyerekek megfigyelhetik a gyümölcsök fejlődését, érését, gyümölcssalátát, kompótot készíthetnek belőlük. Minden csoportnak kis veteményes kertet alakítunk ki, melyben kora tavasszal frissen fogyasztható zöldségeket, gyógynövényeket termesztünk. Így a gyermekek naponta figyelemmel kísérhetik a növények fejlődését. A gyermekek megismerkedhetnek a növények gondozásának módjával, (locsolás, gyomlálás) a szerszámok (kapa, gereblye, ásó) használatával. Kis fatáblára festett képpel jelezzük, milyen növény fog kikelni a sorokban.
Fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, melybe beletartoznak óvodánk saját hagyományai, valamint a néphagyományok. A társadalmi változásoknak megfelelően egyes értékek időről időre átalakulhatnak, változhatnak, ezért a legfontosabb, hogy olyan értékeket adjunk át a gyermekeknek, melyek időtállóak, alapvetőek, és képessé teszik őket arra, hogy életük minden szakaszában a megfelelő módon tudjanak helyt állni.
Családorientált nevelésre törekvés
A család az elsődleges szocializáció színtere, és mint ilyen, elsődleges szerepet tölt be a gyermekek életében. A szülők alapvető kötelessége és joga a gyermek gondozása, nevelése, ebben az óvoda kiegészítő szerepet tölt be. Ezt a szerepet igyekszünk úgy teljesíteni, hogy szakmai tudásunk legjavát adjuk minden egyes nap.
Fontos, hogy minden szülő bizalmát elnyerjük, aminek előfeltétele a zökkenőmentes beszoktatás. A beszoktatás célja, hogy a gyermekek könnyen, lelki sérülések nélkül fogadják el a számukra új környezetet, felnőtteket, hogy számukra az óvodában eltöltött időszak örömteli, biztonságot adó legyen. A beszoktatás feladata, hogy átmentet képezzen az otthon, és az ismeretlen, új környezet között, hogy megalapozza az óvónők és a szülők közti együttműködő kapcsolat kialakulását. A szülőkkel közösen eltöltött időszak megalapozza azt a bizalmi légkört, amely a közös nevelés alapfeltétele. Az óvónő-gyermek-szülő közti bizalom, elfogadás kialakulása a további munka elengedhetetlen feltétele.
Az óvoda-család közötti megfelelő információáramlás segíti a nevelő munkát. Fontos, hogy a szülők tájékoztassák az óvónőket a gyermek óvodába lépését megelőző fejlődéséről, a fontosabb állomásokról, az óvodai élet során jelentkező változásokról.
A szülő is bátran kérdezzen, ismerje meg a gyermek óvodai életével, fejlődésével kapcsolatos információkat.
A szülői értekezleteken a mindenki számára érvényes, fontos tudnivalókat beszéljük meg.
Évente két-három alkalommal nyílt napot rendezünk, így a gyerekek mindennapjaiba kapnak betekintést a szülők.
Akár az óvónő, akár a szülő kezdeményezhet fogadó órát, amikor egy előre megbeszélt időpontban csak egy gyerekről (akár általánosságban, akár egy konkrét kérdéssel kapcsolatban) beszélgetünk.
A mindennapos találkozások alkalmával sok idő ugyan nincs, és a figyelem sem lehet ott teljesen, de az aktuálisan legfontosabb dolgokat néhány mondatban meg tudjuk beszélni- ez a kölcsönös bizalom szempontjából talán a legfontosabb.
Tervezzük szülői klubok, délutánok szervezését, ahol egy előre meghirdetett témáról kerekasztal-beszélgetéshez hasonlóan beszélgetnénk, témától függően egyéb szakember (orvos, pszichológus, gyógypedagógus, dietetikus, stb.) bevonásával. Ezeknek az alkalmaknak a gyakoriságát a szülői igények felmérése után konkretizáljuk.
Gyermekközpontúságra törekvés
Óvodánkban a gyermekközpontúság azt jelenti, hogy minden tevékenységet, programot a gyermekek igényeinek megfelelően tervezünk meg. Igazodunk az életkori sajátosságokhoz, ezen belül minden gyermek egyéni személyiségéhez, fejlettségi fokához.
Egy adott tevékenységen belül mindenkinek lehetőséget biztosítunk rá, hogy képességeinek megfelelően válasszon részfeladatot, módszert, eszközt. A segítségnyújtás mértékét is ennek megfelelően választjuk meg. Van, aki igényli a nagyobb fokú önállóságot, van, aki attól érzi biztonságban magát, ha vele vagyunk, együtt tevékenykedünk.
Azonos életkorú gyermekek között is fontos a differenciálás, itt főleg az adott tevékenység nehézségi fokával tudjuk ezt megvalósítani, vegyes életkorú csoportban pedig egyrészt a nehézségi fokkal, másrészt egy tevékenységnek többféle megvalósítási módjával tudunk minden gyermeknek saját képességeihez, személyiségéhez illő játékot, feladatot kínálni.
Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermeket saját magához képest ítéljünk meg.
Igyekszünk a gyerekek önbizalmát erősíteni, azzal, hogy a legkisebb eredményt is kiemeljük.
Soha nem a gyermeket, mindig a tettét minősítjük.
Az óvodás gyermekek akkor fejlődnek a leginkább, ha kiegyensúlyozottak, nyugodtak. Ennek a feltételeit, a biztonságot nyújtó, szeretetteljes, bizalomra épülő légkört a mi feladatunk megteremteni.
Célunk, hogy egy gyermek se érezzen félelmet, szorongást, mikor megérkezik az óvodába, hiszen ez olyan gátat építene a személyiségében, melyet nagyon nehéz lebontani, és rendkívüli módon akadályozza a fejlődést.
Nevelésközpontúságra törekvés
A gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása érdekében a játékot tekintjük a fő tevékenységformának. A játékba ágyazzuk a motivációra épülő, kényszermentes tudatos tanulási folyamatot.
Célunk általános érvényű kompetenciák kialakítása, megszilárdítása. Ez egy részben tudatos, tervezett, részben pedig az óvónő személyiségéből fakadó, ösztönös folyamat.
A nevelés során elsődleges szerep jut a példamutatásnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy mi is úgy viselkedjünk a gyerekekkel és egymással, ahogy elvárjuk, hogy a gyermekek viselkedjenek társaikkal és a felnőttekkel egyaránt.
Fejlődésközpontúságra törekvés
A gyermekek fejlődésének, fejlesztésének elsődleges feltétele, hogy minden gyermeket minél jobban megismerjünk, tudjuk, hogy az egyes területeken melyik gyermek melyik fejlődési fokon áll éppen. Ebben az életkorban a gyermek természetes módon, a játék által fejlődik, így feladatunk, hogy ehhez biztosítsunk megfelelő légkört, helyzeteket, teret és eszközöket. Emellett természetesen fontos a tudatos, tervszerű fejlesztés is, melyet minden gyermeknek az egyéni sajátosságához mérten nyújtunk.
A differenciálás módszerével dolgozunk, a gyengébb képességek területén önbizalomnövelő, sikerélményeket adó feladatokat választunk, az erősebb képességek területén pedig kihívást jelentő játékokat kínálunk fel.
Fontos a gyermekek minél sokrétűbb ismerete, ehhez praktikus segítséget nyújt a mérőrendszer, mellyel egy objektív skálán látjuk, melyik gyermek melyik képességterületen hol helyezkedik el a társaihoz képest, illetve arra is rámutat, hogy saját magához képest milyen irányba, és milyen mértékben fejlődik. E rendszer alapján, szükség esetén az egyéni fejlesztést is meg tudjuk tervezni.
Az egyéni fejlesztés, és a közös, csoportban történő tevékenységek során is az aktuális fejlődési fokot megerősítjük, biztossá tesszük, és - a gyermekekről már meglévő ismereteinket figyelembe véve haladunk a következő fejlődési zóna felé.
A kiemelt figyelmet igénylő gyerekek fejlesztése a csoportban, a Pedagógia Szolgálat szakvéleménye által megállapított részképességek fejlesztésével, játékos formában, tervszerűen történik.
A tehetséges gyerekek szüleinek figyelmébe ajánlunk olyan lehetőségeket, amelyek segítik gyerekük kiemelkedő képességének kibontakozását.
Kompetenciák fejlesztésére való törekvés
A kompetencia az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásának, az életben való minél könnyebb boldogulás képességeinek összessége. A részképességek, a kognitív funkciók mellett a gyermekeknek olyan tulajdonságokat, képességeket kell elsajátítaniuk iskolás korukra, mint a türelem, az önbizalom, a feladattudat, a praktikus gondolkodás, munkaszervezés. Ehhez természetes helyzetek sokasága adódik a mindennapok során, de emellett célzottan, tervezetten is foglalkozunk a kompetenciák fejlesztésével.
Fejlesztésük közvetlen tapasztalatszerzéssel, olyan tevékenységek szervezésével, megvalósításával, melyek a valós életben előforduló szituációkhoz minél közelebb állnak. A gyermekek minél többféle problémahelyzettel kerülnek szembe, melyet nekik maguknak kell megoldani, annál több lehetőségük nyílik arra, hogy kiválasszák, megtanulják, melyik megoldási forma áll legközelebb a személyiségükhöz, és melyikkel érik el a legkönnyebben a legjobb eredményt.
Együttműködés kialakítására törekvés
Együttműködésre törekszünk minden társszakmával, és azokkal az intézményekkel, melyek segítik, kiegészítik munkánkat.
A gyermekekhez legközelebb álló partnereink a szülők, a velük való együttműködés a gyermekek érdekében kiemelten fontos.
A Pedagógiai Szakszolgálattal is együttműködést alakítunk ki a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek egyéni fejlesztéséhez és a beszédhibás gyerekek logopédiai ellátására.
A családok társadalmi, szociális helyzetének sokszínűsége miatt kapcsolatban állunk a Családsegítő Szolgálattal, a Gyermekjóléti Központtal, a Fészek Egyesülettel.
Az oktatás- nevelés folyamatában kapcsolatot tartunk a bölcsődékkel, a többi óvodával. Az iskolával szintén együttműködő kapcsolatot alakítunk az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése érdekében. Közös szülői értekezletet tartunk a leendő iskolás gyerekek szüleinek az iskola megismerése céljából és segítünk az információk átadásában, a programok hirdetésében is.
Az egészségügyi ellátás oldaláról együttműködünk óvodánk gyermekorvosával, a védőnővel és a gyermekfogászattal.
A gyermekek mindennapjainak színesebbé tétele, és ismereteik bővítése érdekében együttműködünk a város közművelődési intézményeivel, a Csuka Zoltán Városi Könyvtárral (Gyermekkönyvtár és Zenei Könyvtár), a Magyar Földrajzi Múzeummal valamint a Szepes Gyula Művelődési Központtal. Korcsoporttól függően évente 2-3 programon részt veszünk.
NEVELÉSI CÉLUNK Célunk, hogy óvodásaink aktivitását, motiváltságát, kíváncsiságát mindig kielégítsük, képességeiket fejlesszük, egyéni sajátosságaikat, adottságaikat figyelembe véve. Szükség esetén a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek is képességeiknek megfelelően fejlődjenek. (hátrányok csökkentése, tehetséggondozás)
NEVELÉSI FELADATAINK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Az egészséges életmód formálása minél korábbi életkorban kezdődik, annál stabilabb alapokat kap, annál inkább beépül az ember életvitelébe. A világ és a társadalom változásai miatt ma már egyre kevésbé természetes, hogy az ember egészségesen él, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy vigyázzon magára, helyesen étkezzen, eleget mozogjon, stb.
Az alapvető szokásokat az óvodában nagyon jól tudjuk alakítani, rutinszerűvé tenni.
Az egészség megóvása szempontjából a gyerekek figyelmét felhívjuk a balesetveszélyes helyzetekre, szinte mindennap beszélgetünk erről a témáról, mi okozhat balesetet, hogy tudjuk elkerülni, mi a teendő, ha mégis baj történik.
Fontos az egészséges, biztonságos környezet kialakítása. A csoportszoba berendezését úgy alakítjuk, hogy nyugalmat, biztonságot sugározzon. Létrehozunk kisebb játszóhelyeket, zugokat, lehetőséget teremtve ezzel az elvonulásra, a magányos játékra is. Az asztalokat úgy helyezzük el, hogy a kisebb gyerekek számára elegendő hely legyen a mozgásra. A balesetek megelőzésére szabályokat alkotunk, melyek betartására egymást is figyelmeztetik. Bizonyos játszóhelyeket (galéria, hinta) csak a beszoktatást követően használhatnak, amikor már megbizonyosodtunk arról, hogy képesek a szabályok
betartására. Óvodánk adottságai következtében a baleseti források egy része kiküszöbölhetetlen (mosdó egyben a folyosó, kevés mosdó, pici, zsúfolt öltöző), ezért a folyamatos felnőtt felügyelete a folyosón, öltözőben elengedhetetlen. Az udvart úgy alakítjuk, hogy szabadon játszhassanak annak egész területén, a korszerűtlen játékok miatt azonban itt is szabályokat alkottunk és betartásukra külön gondot fordítunk.
Egészségünk védelméhez tartozik a tisztálkodás, és a megfelelő öltözködés is. A higiéniával összefüggő feladatokat a gyermekek önállóan látják el, kisebbeknek segítünk az eszközhasználatban (zsebkendő, wc papír). Fontos feladatunk elérni, hogy a kézmosás, és a WC-használat utáni teendők figyelmeztetés nélküli, magától értetődő tevékenységek legyenek.
A ruházat megfelelő megválasztásával is sokat tehetünk a betegségek elkerüléséért. Minden gyermeknek van váltóruhája a zsákban, és minél nagyobbak, annál nagyobb önállóságot engedünk nekik a megfelelő darab kiválasztásában. Figyelünk rá, hogy ha meleg van, ne maradjon rajtuk feleslegesen pulóver, ha hideg van, atléta, trikó legyen rajtuk, ne legyen szabadon senkinek a háta, dereka. Itt is célul tűzzük ki, hogy óvodáskor végére a gyermekek vegyék észre magukon ezeket a hiányosságokat, illetve a túl sok ruhát. A kisebb gyermekekre fokozottabban kell figyelnünk, de az tőlük is elvárható, hogy jelezzék, ha nem érzik komfortosan magukat.
Az egészségmegőrzés másik pillére a megfelelő táplálkozás, a táplálkozási szokások kialakítása. Mivel manapság annyiféle elv létezik az egészséges táplálkozásról, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, így csak óvatosan jelenthetjük ki egy-egy ételről, hogy az egészséges. Néhány éve még a tej volt az egyik legegészségesebbnek mondott ital, Ma már a családok egy része kerüli a tejtermékek fogyasztását, csakúgy, mint a fehérlisztből készült ételeket. Ennek oka lehet az, hogy a gyerekek körében is egyre több a cukorbetegség. Ezért tiszteletben kell tartanunk a családok hozzáállását, a gyermekek ízlését. Semmi esetre sem szabad rábeszélni egy-egy étel megkóstolására, ha az neki nem szimpatikus. Amire nagyon figyelnünk kell, az a megfelelő mennyiségű víz bevitele. A csoportszobában bármikor elérhető helyen van a víz, bármikor kiszolgálhatják magukat. Ennek ellenére sokan elfelejtenének inni egész nap, ha nem kínálgatnánk őket rendszeresen. A zöldségek, gyümölcsök fogyasztásához kedvet teremtünk azok ízléses felkínálásával. Ha csak lehet, a gyerekek kínálgatják egymást. Azokat kérjük meg, akik nem szeretik annyira a gyümölcsöt. A látványra is szép, esztétikus gyümölccsel megrakott tál önmagában is motivál a kóstolásra, különösen, ha a körbevivő gyermek látja társai örömét, jó étvággyal történő falatozását. Az étkezések jó hangulatához hozzátartozik a csendes, kulturált beszélgetés, ennek kialakítása érdekében arra neveljük őket, hogy halkan beszélgessenek asztaltársaikkal. Az esztétikus terítést a naposok végzik, a nagycsoportos korúak már kést is kapnak. A terítést a naposok végzik, a nagycsoportos korúak már kést is kapnak.
Az egészség szempontjából a másik fontos kérdés a mozgás. Óvodánkban nagy körültekintést igényel a heti rendszerességgel megtartott, kötelező jellegű szervezett mozgástevékenyég. Amikor az időjárás és a tevékenység jellege engedi, az udvarra
szervezzük. A csoportszobai foglalkozások komoly szervezési teendőket rónak ránk, hiszen valamennyi mozgatható bútordarabot el kell tolni a helyéről a megfelelő mozgástér biztosításához. A tevékenység eredményessége, hatása viszont megéri a fáradozást, hiszen a nagy tér olyan energiákat szabadít fel a gyerekekben, ami nagymértékben hozzájárul egészséges mozgásfejlődésükhöz. Az átöltözésnél önállóságra és egymás segítésére neveljük őket. A heti kötelező mozgásfejlesztő tevékenységeken túl minden megteremtük a feltételét a mozgásfejlesztő játékok napirendbe épülésének. Akár az udvari játékidő végén, mielőtt felmegyünk ebédelni, akár a csoportszobában egy-egy alkalmas időpontban. Ezeket a játékokat úgy választjuk ki, hogy fejlesztő hatásuk mellett kielégítsék nagymozgás iránti igényüket, hogy megalapozzuk általuk a nap további részének kellemes, derűs hangulatát. A csoportszobában is vannak olyan eszközök, melyek alapfunkciójukat tekintve alkalmasak a gyerekek mozgásának fejlesztésére. (Egyensúlyozó játékok, csepphinta, téli időszakban a trambulin.) Ezek az eszközök a szabad játékidőben, bármikor használhatóak. Séták során igyekszünk állóképességüket is fejleszteni, hiszen a legtöbb gyermek autóval érkezik az óvodába, nincs lehetősége a sétára.
A pihenéshez megteremtjük a nyugalmat, alaposan kiszellőztetünk. Az ágyakat amennyire lehet, távol rakjuk egymástól. A gyermekekkel levettetjük a szoros ruhadarabokat, és elvárjuk, hogy azokat összehajtogatva tegyék le. A kiscsoportosok biztonságot adó alvókát vihetnek magukkal az ágyba. Halk mesével, énekkel teremtjük meg az alvás előtti nyugalmat. Szükség szerint megsimogatjuk őket. Az ébresztés halk énekkel, cirógatással történik, ébredés után az öltözésnél a takaró megigazításánál segítünk, ha szükséges.
A gyermekek egészségének védelme, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés érdekében a csoportszobát gyakran átszellőztetjük, többször kínáljuk a gyermekeket vízzel délelőtt és délután. A mosdókat, WC-ket naponta fertőtlenítjük. Egy-egy járvány idején a szokásos játéklemosás időpontját megelőzve, soron kívül is fertőtlenítjük azokat. Minden nap – amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi – legkésőbb 10:30 órától a szabadban tartózkodunk.
Testi egészségük megőrzésének alapja, hogy lelkileg kiegyensúlyozottak legyenek. Ennek érdekében odafigyelünk a konfliktusok feloldására, a lelki problémák oldására. Heti rendszerességgel szervezünk olyan tevékenységeket, amelyek a gyerekek testi-lelki harmóniájának megteremtését segítik elő.
A környezettudatos gyermeki szemlélet kialakításának feltétele a szűkebb és tágabb környezetük megismerése, szeretete. Az ezzel kapcsolatos feladatok célkitűzései, konkrét tevékenységformái a „Külső világ tevékeny megismerése” tervezésénél olvasható. Olyan szokásokat igyekszünk kialakítani, melyek megalapozzák a környezetüket óvni akaró és tudó felnőttek szokáskultúráját.
Nagyon jó alkalom az egészséges életmód kialakítása szempontjából az évente megrendezett „Egészségnap”, mikor egy délelőttön át, a szülőkkel közösen gyümölcs-,
zöldségsalátákat készítünk, játékos vetélkedőket, feladatokat szervezünk, melyek az egészséges életmód témaköréhez kapcsolódnak. Ezen a délelőttön gyermekek és felnőttek mind jól érzik magukat, és a visszajelzések alapján otthon is kedvet kapnak hozzá, hogy egy-egy egyszerűbb, egészséges ételt a gyermekkel együtt készítsenek el. Ennél pedig nincs biztosabb alap ahhoz, hogy a gyermekek a későbbiek folyamán is fontosnak tartsák az egészségüket.
ÉRZELMI ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS
Személyes példamutatással, természetes viselkedéssel alakítjuk a gyermekek jellemét. Egy- egy konkrét helyzetet szituációs játékban is megjelenítünk, ezzel erősítve meg a helyes viselkedésformákat.
A legtöbb gyermeknek az óvoda az első családon kívüli közösség, itt kell megtanulnia a közösség szabályait. A közösségben alkalmazkodni, megosztani, kivárni kell, nem a saját érdekünk az elsődleges fontosságú, hanem a csoport érdeke. Ez eleinte komoly megpróbáltatás a gyermekek számára, az óvónő feladata, hogy következetességgel, folyamatos megerősítéssel, állandó napirenddel tegye természetessé ezeket a helyzeteket. Egy jó közösségben a tagok figyelnek egymásra, érzik a csoport erősítő, összetartó erejét. Ismerik egymás jó és rossz oldalát, és igyekeznek mindezzel együtt szeretni, elfogadni a másikat. Az óvónő feladata, hogy egy formális csoportból jól működő közösséget hozzon létre.
Az óvodás gyermekek életkori jellemzője, hogy cselekedeteiket nagyrészt még az érzelmeik irányítják. Nagyban befolyásolja őket az otthonhoz, a családhoz, valamint az óvó nénihez fűződő kapcsolatuk. Olyan légkört kell teremtenünk számukra, hogy érzelmeiket ne kelljen elrejteniük, merjék kimutatni, mikor mit éreznek.
Mivel a közösség dinamikájából adódóan problémás helyzetek is előfordulnak, nagy hangsúlyt fektetünk a konfliktuskezelésre, amit tanulunk, játékokkal gyakorlunk. Fontosnak tartjuk a szociális érzékenység alakítását, a barátságok támogatását. Arra neveljük őket, hogy figyeljenek egymásra, ha valaki rosszkedvű, vigasztalják meg. Tartsák számon egymást. Ha valamelyik társuk hosszabb ideig hiányzik, készítünk egyegy apró ajándékot, rajzot, nekik. Egymás iránti toleranciájuk fejlesztése érdekében is a személyes példamutatást tartjuk a legeredményesebb fejlesztő erőnek. A barátságok alakulását segítjük, lehetőséget teremtünk arra, hogy egy asztalnál étkezhessenek, egymás mellett alhassanak. Az óvodai élet valamennyi tevékenységét átszövi az önállóságra nevelés. Elősegítjük, hogy bátran kezdeményezzenek, társaikkal való együttműködésüket pozitívan értékeljük, mindezzel fokozzuk kompetencia érzetük fejlődését.
Környezetük megbecsülésének alapja, hogy megismerjék szűkebb környezetüket, hogy találják meg ebben az őket körülvevő világban a helyüket. A környezetében eligazodni képes, önmagát biztonságban érző gyermek képes lesz kompetensen tevékenykedni. A
tapasztalatszerzés lehetőségeit a Külső világ tevékeny megismerésébe beépítve teremtjük meg, kiegészítve a hozzá kapcsolható mozgás, és művészeti tevékenységekkel. A gyermekkorban szerzett tapasztalatok mélyen nyomot hagyva épülnek be a gyermeki személyiségbe, kapaszkodókat kialakítva ezzel a későbbi tudatos természet és környezetszerető ember értékrendjéhez.
Külön odafigyelünk a nehezen szocializálódó gyermekekre, különböző technikákkal segítjük beilleszkedésüket a napi tevékenységek során. A differenciált bánásmód valamennyi tevékenységünket áthatja. Nevelési eredményességünk nagymértékben függ a szülők hozzáállásától, ezért fontosnak tartjuk nevelési stratégiáinkkal való megismertetésüket. Ennek jegyében már szülői értekezleten beszélünk a differenciált bánásmódról, felkészítve ezzel őket arra, hogy minden gyermekkel saját képességeihez mérten bánunk. Ugyancsak kiemelten figyelünk a tehetséges gyerekek kibontakoztatására is.
ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS
Az anyanyelvi fejlesztés során is elsődleges fontosságú a személyes példamutatás. Szeretetteljes, derűs, udvarias hangnem alapvető elvárás valamennyi óvodában dolgozó felnőttől.
Egész nap folyamán igyekszünk felkelteni a gyermekek beszélőkedvét, az összefüggő, folyamatos beszédre buzdítjuk őket. Végighallgatjuk mondandójukat, illetve arra neveljük őket, hogy egymást is hallgassák meg, ne vágjanak egymás szavába.
A hallgatag gyerekeket is igyekszünk tapintatosan szóra bírni, egyéniségük tiszteletben tartása mellett.
A hét témáihoz választott anyanyelvi játékokkal segítjük hangképzésük, nyelvhasználatuk, nyelvhelyességük, beszédmotorikájuk fejlődését. Az óvodai élet mindennapjait átszövő versek, mondókák, verses mesék, mesék hallgatása, mondogatása alakítja beszédértésüket, kifejező készségüket, fejleszti szókincsüket. Ezeket tudatosan választjuk, figyelve rá, hogy nagyrészt népköltészeti alkotások legyenek, illetve a műköltészet klasszikus értékeket képviselő darabjai. Ezeknek a szövegeknek funkciója egyrészt az érzelmekre való hatás, egy-egy esemény hangulatának emelése, másrészt, és az anyanyelvi nevelés szempontjából fontosabb, hogy a versek, mesék észrevétlenül, indirekt módon bővítik a gyermekek szókincsét.
Az anyanyelvi nevelés és a kognitív funkciók fejlesztése több helyen találkozik egymással. Gyakran játszunk a gyermekekkel logikus gondolkodást fejlesztő játékokat,
mint például a barchoba, szólánc, ellentétpárok gyűjtése, találós kérdések. Az iskolai felmérések alapján a szövegértés az egyik olyan terület, mellyel nehezen boldogulnak a tanulók. Ez egy fontos képesség, mind a konkrét szöveg, történet, mese értelmezése szempontjából, mind pedig a dolgozat feladatainak értelmezése szempontjából is. Emiatt tartjuk fontosnak, hogy játékos formában már az óvodásokkal is fejlesszük ezt a képességet.
A mesét nem elemezzük, nem értelmezzük, pszichológiai szempontból ez káros lenne, a gyermek nem találná meg a számára szükséges feloldó mondanivalót benne, így szövegértéshez direkt erre a célra választunk történeteket.
Az anyanyelvi nevelés másik fontos területe a beszédmotorika fejlesztése. Nyelvtörőkkel, hangutánzó játékokkal igyekszünk megelőzni, vagy kiegészíteni a logopédiai ellátást. Gyakoroljuk a gyermekekkel a hangok differenciálását, a hangok fonetikai helyzetének meghatározását.
Az udvariassági formulák gyakorlására szituációs játékokat játszunk, melyek az illemtani szabályokra épülnek.
Az értelmi képességeken belül a kognitív szféra fejlesztését is a játékba ágyazottan valósítjuk meg, az egyéni bánásmód elvét alkalmazva. A fejlesztéseket a gyermekek mérése előzi meg, hogy tudatosan megtervezhessük, honnan hová szeretnénk eljuttatni őket. Gondolkodási műveleteik és pszichikus funkcióik fejlesztése valamennyi tevékenységi területet átszövi. Ezek a Külső világ tevékeny megismerése, illetve A külső világ formai és mennyiségi téri elemeivel kapcsolatos ismeretek fejlesztésén belül megjelenő alaptémák köré csoportosulnak. Fogalomismeretük, tájékozottságuk fejlesztése a közvetlen környezetükről, és az őket körülvevő természeti környezetről szerzett tapasztalatokra épül. Összehasonlító, megkülönböztető képességük fejlesztésére az adott témához kapcsolható játékos cselekedtetés formájában valósítható meg. A logikai játékok alkalmat adnak a következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis gyakorlására. Számfogalmuk, téri, időbeli viszonyfelismerésük, matematikai műveletek elvégzésére való képességük fejlesztése is az adott témához kapcsolódva, játékosan, cselekedtetés közben valósul meg. Pszichikus funkcióik (koncentráció, figyelem, feladattartás, , érdeklődés, emlékezet, képzelet, problémamegoldó képesség) fejlődése a tervezett tevékenységek során észrevétlenül fejlődik. Célzott fejlesztésre csak azoknál a gyerekeknél van szükség, akiknél az előzetes felmérés alapján elmaradást tapasztalunk. Rájuk az egyéni bánásmód elvét alkalmazva külön odafigyelünk, célzott feladatadással fejlesztjük az adott területet.
Az értelmi épességek másik nagy területe az érzékszervi szféra (percepció). Testséma ismeretük, hallásuk, látásuk, tapintásuk, koordinációs működésük, téri, idői érzékelésük megfelelő fejlettsége alapfeltétele az iskolai kudarcok megelőzésének. Ezek fejlettségi szintjével tisztában kell lenni, hogy célzott fejlesztéssel az esetleges hátrányokat időben be tudják hozni. Amennyiben szükséges, az EPSZ segítségét kell érni a fejlettségi szint megállapításában, illetve a fejlesztési területek meghatározásához.
KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE
Óvodai nevelésünkben az egyéni odafigyelés, a differenciált bánásmód, mint módszer alapvető fontosságú. Minden gyermekhez igyekszünk megtalálni a „kulcsot”, ezzel lehetővé téve, hogy ő is jól érezze magát, és a közösség életébe is könnyen be tudjon illeszkedni.
Az egyéni odafigyelés szempontjából szükség van arra, hogy a csoport óvónője és dajkája együtt tudjon működni, közösen dolgozni. Ez biztosít lehetőséget az egyéni fejlesztésekre, a kiscsoportos foglalkozásokra.
Kiemelt figyelmet igénylő gyermeknek tekintjük azt, akinek valamely képességének fejlődéséhez segítségre van szüksége, valamint azt, aki bizonyos képességeiben előrébb jár, tehetségesebb.
A gyengébb képességeket a már biztosan működő foktól kezdjük fejleszteni, kis lépésekkel mindig egyre feljebb.
A tehetséges gyermekeknek nagyobb kihívást jelentő, gondolkodásra késztető feladatokat adunk, felhívjuk szülei figyelmét gyermekük tehetségére, és javasolunk valamilyen fakultációs lehetőséget, egyéb tevékenységet, amiben kiteljesedhet tehetsége.
Beilleszkedési, és magatartási problémákkal küzdő gyermekeinknek is megadjuk a nekik szükséges figyelmet, a pozitív megerősítés elvét alkalmazva olyan elfoglaltságot ajánlunk számukra, melyben sikeresek lehetnek, érezhetik, hogy ők is fontos tagjai a közösségnek. Ezzel a csoporttársak elismerését is kivívhatják.
NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KRITÉRIUMAI
EGYÜTTNEVELÉS
Minden gyermek külön individuum, más és más személyiséggel, más és más családi háttérrel. Ezt nekünk, felnőtteknek és a többi gyermeknek is tiszteletben kell tartania.
Egymás elfogadására nevelünk.
A különbségeket igyekszünk pozitívumként kezelni. A nemzeti és vallási sajátosságokat elfogadjuk. A gyermekek ebben a tekintetben liberálisabbak, mint a felnőttek, szívesen hallgatják egymás beszámolóit a családi hagyományokról, ünneplési szokásokról. Örülnek, ha egyezést találnak saját életükkel, de értékelik a különlegességeket is.
Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek egyenlőnek érezze magát, mindenki megtalálja a helyét a csoportban, senki ne kerüljön sem származása, sem a szülők anyagi helyzete miatt peremhelyzetre.
A különbözőségekből természetesen időnként konfliktusok is adódhatnak, ezeket a konfliktuskezelési technikák gyakorlásával tudjuk megfelelően kezelni.
EGYÉNI BÁNÁSMÓD
Az egyéni bánásmód minden gyermeket megillet. Tervszerűen foglalkozunk a gyermekek minél sokrétűbb, pontosabb megismerésével, ez teszi lehetővé, hogy mindegyikükkel a neki legmegfelelőbb módon foglalkozhassunk.
A beszoktatás időszakától kezdve áthatja nevelési folyamatainkat az egyéni bánásmód elve.
Az egyéni bánásmód megvalósulásának első feltétele a gyermekek teljes elfogadása, majd a személyes példamutatásunk segíti az elfogadtatásukat is.
A gyermekek elfogadása biztonságot ad, megteremti a fejlesztéshez szükséges bizalmas, elfogadó égkör kialakulását.
Ezután következhet a gyermek képességeihez igazodó fejlesztés megtervezése, és a hozzá tartozó módszerek kiválasztása, szükség esetén az EPSZ szakembereinek bevonásával.
TANULÁSI NEHÉZSÉGEK MEGELŐZÉSE
A tanulási nehézségek megelőzésével kapcsolatban az első lépés az óvodába érkező gyermekek képességprofiljának megismerése. Ebből látható, hogy melyik gyermeknek milyen képességterületen van szüksége fejlesztésre.
A csoport minden tagjánál fejlesztjük a kognitív funkciókat, a gondolkodást, az emlékezetet, a figyelmet, a szerialitás észlelésének, érzékelésének képességét, az auditív- és a vizuális diszkriminációt és differenciálást, a téri orientáció képességét, a finommotorikát és a vizuomotoros koordinációt egyaránt. A fejlesztési módszerünkre
jellemző, hogy kiemelt fontosságúnak tartjuk a nagymozgások fejlődését, hiszen ez nyújt alapot az aprólékosabb mozdulatok megfelelő kivitelezéséhez, valamint a keresztcsatornák közti összehangolt munkához is szükséges.
Minden képesség kapcsán ismerjük, hogy melyik gyermek melyik lépcsőfokon áll éppen, ennek megfelelően tűzzük ki az újabb célokat.
Az egyénnek megfelelő fejlesztést a feladatok nehézségének, módszerének differenciálásával érjük el.
AZ INTEGRÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA
Az integráció megvalósításához a törvényi, rendeleti előírások adják az alapot. Ezek a dokumentumok megszabják a jogainkat és a kötelességeinket egyaránt.
Intézményen belül megvalósul a HH , HHH gyermekek csoportonkénti egyenlő arányú elosztása. Ez a hátrányok felszámolásánál is pozitívum, hiszen kellő idő, lehetőség jut a gyermekek számára a pozitív, személyiségfejlesztő nevelői hatások érvényesítésére.
Lehetőséget adunk arra, hogy az óvoda fakultatív programjain minden érintett gyermek részt vehesse, költségtérítés nélkül.
Ezen túl, amit tehetünk, és amit tennünk kell, hogy minden gyermekkel elfogadtassuk az esetleges különbözőségeket, legyen szó akár szociális, akár testi, szellemi különbözőségekről.
Minden esetben próbáljuk megtalálni a pozitívumot mindenki életében, az esetleges hátrányokat kompenzálni.
A legfontosabb az érzelmi közelség, egyik gyermek sem érezheti magát kevesebbnek az óvónő szemében, ily módon sosem teszünk különbséget köztük.
GYERMEKVÉDELEMMEL, AZ SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK TEVÉKENYSÉGEK
EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL, ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ
A törvényi előírások nagyban meghatározzák, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatban mi kerülhet az óvoda falain belülre. Mivel a gyermekek vizsgálata kizárólag a szülő jelenlétében történhet, így az egyes életkorokban kötelező gyermekorvosi vizsgálatra nincs lehetőség az óvodában.
Az óvoda védőnője bizonyos időközönként meglátogatja a gyermekeket, ilyenkor a tetvességgel kapcsolatban végez ellenőrző vizsgálatokat.
Az óvoda gyermekorvosát járvány esetén értesítjük.
Évente egy-két alkalommal a gyermekorvos, vagy a védőnő a szülői értekezleteken is részt vesz, felhívja a szülők figyelmét a fontosabb kérdésekre, melyek gyermekük egészségével kapcsolatosak.
A gyermekvédelmi intézményekkel a jelzőrendszer részeként kötelességünk együttműködni.
Óvodánk gyermekvédelmi felelőse rendszeresen meghívást kap a Gyermekjóléti Központ esetmegbeszélő alkalmaira, melyek precedens értékű esetekről, fontos változások ismertetéséről szólnak.
Mivel időről- időre óvodánkban is előfordul a gyermekvédelem segítségét igénylő eset, így fontos, hogy ismerjük az eljárások menetét, a kötelességeinket, és azokat a módokat, ahogy a rászoruló gyermekeken segíteni tudunk.
EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SZERVEZETEKKEL
KIALAKÍTÁSA
AZ
ÓVODÁN
KÍVÜLI
Minden óvodán kívüli szervezettel, intézménnyel való együttműködésünk azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek mindennapjai biztonságosabbak, változatosabbak, derűsebbek legyenek. Kapcsolatot tartunk: – – – – – –
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bolyai János Általános Iskola Gyermekjóléti Központ Családsegítő Központ Védőnői Hálózat Közművelődési Intézmények
AZ ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET TÁMOGATÁSA
Az óvoda- iskola átmenet támogatása részben a gyermekek megfelelő felkészítésével, részben az iskolával való együttműködéssel érhető el.
Kapcsolatot tartunk elsősorban a körzetünkbe tartozó iskolával, ahová a legtöbb gyermek kerül óvoda után.
A leendő első osztályosokkal tavasszal meglátogatunk egy akkori első osztályt, így kis betekintést nyerhetnek az iskolai életbe. Ősszel pedig a volt nagycsoportosokat, akkori elsősöket látogatjuk meg mi, óvónők. Ez mindenki számára kedves alkalom, az óvónők büszkék lehetnek a gyerekekre, a gyerekek pedig szívesen mutatják meg, mi mindent tudnak már.
A tanítónőkkel is szoros szakmai kapcsolatot ápolunk. Januárban értekezletet tartunk a leendő iskolások szüleinek, melyre tanítónőket is meghívunk. Röviden bemutatják az iskolájukat, az osztálytípusokat, és a legfontosabb információkat megosztják a szülőkkel.
Az óvodai rendezvényekre (szakmai nap, Egészségnap, kreatív munkadélutánok) is meghívjuk a tanítónőket, ez lehetőséget ad arra, hogy kötetlenebb hangulatban tapasztalatokat cseréljünk, elbeszélgessünk az oktatás- nevelés kérdéseiről.
A HHH GYERMEKEK SZÜLEIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS
Személyes kapcsolattartást alakítunk ki minden szülővel (családlátogatás, egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása).
A gyermekeket egyénre szabottan, fokozatosan, a szülőkkel együttműködve szoktatjuk az óvodai élethez.
Rendszeresen, hetente, ha szükséges naponta tájékoztatjuk szülőket a gyermekek fejlődéséről.
Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseit megbeszéljük a szülőkkel (gyermekek munkáinak kihelyezése a szülői tájékoztató táblákra)
DIFER mérés eredményeiről félévente tájékoztatjuk a szülőket
Biztosítjuk a szülők részvételét a foglalkozásokon, hogy a nap bármely időszakában betekinthessenek az óvodai életbe.
Egyéni beszélgetések során igény szerint a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése.
A Szülői Közösség fejlesztése, az azonos értékrend megteremtése érdekében.
Az óvodai rendezvények (Mikulás, Karácsony, Farsang, Föld napja, sportdélután, kézműves délután, stb.) megszervezésénél a szülők bevonása.
A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI
JÁTÉK
A játék az óvodás korú gyermekek legalapvetőbb tevékenysége. Ezen keresztül szerzi tapasztalatait a világról, próbálgatja határait, ismeri meg az együttes élmény hatását.
Fontosnak tartjuk, hogy az óvodában töltött idő legnagyobb részében a gyermekek szabadon játszhassanak.
A játék folyamatába nem avatkozunk bele, esetleg indirekt módon igyekszünk befolyásolni a menetét.
Fontos, hogy a gyermek szabadon dönthessen abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Mindezekhez megteremtjük a feltételeket.
A játék folyamatosságát a napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak.
A csoportszobán belüli, illetve az udvari életre vonatkozó szabályokat (melyek főleg a balesetek elkerülése végett szükségesek) előre megbeszéljük, így csak akkor kell beavatkoznunk, ha balesetveszélyes helyzet alakul ki.
A csoportszobákat úgy rendezzük be, hogy legyen helye a többféle állandó és variálható játéktereknek, „kuckóknak”.
Mivel hisszük, hogy a játék alá kell rendelnünk minden mást, a képességek fejlesztését, és az ismeretek bővítését is játékos formában szervezzük. Így a gyermekek nem direkt, frontális formában fejlődnek, hanem észrevétlenül, kedvenc tevékenységük, a játék közben.
A nagyobb gyermekek már igénylik a komoly szabadjátékokat is. Erre is lehetőséget biztosítunk nekik, megteremtjük a nyugodt légkört, ami szükséges az elmélyült játékhoz.
A szerepjátékokhoz különféle eszközöket és kuckókat biztosítunk, melyek hozzájárulnak, hogy modellezni tudják a felnőttek életének egy-egy részletét.
A peremhelyzetű, visszahúzódó gyermekekre külön figyelünk és segítünk nekik példamutatással, együttes játékkal erőszakmentesen bevonva a játékba.
Fokozott figyelemmel kísérjük a HHH gyermekek játéktevékenységét és segítjük beilleszkedésüket a különböző játéktevékenységekbe.
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
A külső világ tevékeny megismerését alapvetően az évszakok, a kerti munka, különböző ünnepek, környezetvédelmi- és néphagyományokat őrző jeles napok határozzák meg.
Ezekre az alkalmakra építjük fel az évet, ezekhez a témákhoz választjuk a többi tevékenységi terület anyagát.
Az úgynevezett „zöld napok” közül minden évben megtartjuk a Takarítási világnapot, az Állatok világnapját, a Víz világnapját, a Föld napját és a Madarak és fák napját.
A néphagyományokat őrző jeles napok közül a szüret, Márton napja és a Farsang kerül sorra.
Nemzeti ünnepeink közül az 1848-as szabadságharc emlékét őrző, március 15-i ünnepnapról emlékezünk meg.
A családi ünnepek közül a Mikulás, Karácsony, Húsvét, Anyák napja és a Gyermeknap kerül megünneplésre óvodánkban.
A külső világ tevékeny megismerését segíti óvodánk gondozott udvara, kertje. A gyermekek ismerik a virágok nevét, a gyümölcsfákat, gyógynövényeket, melyek a kertben találhatók. Az udvar egy részén kialakított kiskertekben gyógynövényeket, frissen fogyasztható zöldségeket (pl. retek, újhagyma) termeszt minden csoport. Ennek kapcsán a gyermekek megismerkedhetnek a növények gondozásának módjaival, a szerszámok (kapa, ásó, gereblye) használatával, nő feladattudatuk, hiszen minden csoport felelősséget kell, hogy vállaljon saját veteményeséért. A zöldségeket, gyógynövényeket felhasználjuk, salátákat, teát készítünk belőle. Ebből komplex képet kapnak a gyermekek, hogy a magokból milyen folyamat által kerül a kenyérre a friss zöldség. A növények mellett a kertben élő állatokkal is megismerkedhetnek. Találkozhatnak katicabogárral, bodobáccsal, gilisztákkal, egyéb rovarokkal, madarakkal, gyíkokkal, békákkal. A giliszták kapcsán megtanulják, mennyire fontosak a föld porhanyóssá tételéhez, a katicák a növényekről leeszik a tetveket, stb. A téli
hónapokban, mikor a veteményessel nincs teendő, a feladattudat a kismadarak etetésével fejlődik.
A külső világ formai és mennyiségi téri elemeivel kapcsolatos ismeretek spontán, a mindennapok lehetőségeit kihasználva, tapasztalati úton fejlődnek. A nap minden részében kerül elő olyan téma, mely valamilyen matematikai tartalommal bír. A csoport összetételétől függően szervezett formában, játékos keretek között, tudatosan is foglalkozunk a matematikai gondolkodás fejlesztésével.
VERSELÉS MESÉLÉS
Az év folyamán mindig az évszakok, az ünnepek, jeles napok határozzák meg, hogy melyik időszakban milyen versek, mesék kerülnek elő.
Fontosnak tartjuk, hogy nagyrészt népköltészeti művek szerepeljenek a repertoárban, illetve a műköltészet klasszikus darabjai.
A verselés, mesélés szervezeti formája mindig az óvónő szakmai döntése. Befolyásolja ezt a csoport összetétele, a vers-, mesemondás célja, indoka, anyaga.
A nap folyamán spontán, vizuális, kézműves alkotás, mozgás közben elhangoznak a már ismert szövegek, ezeket a gyermekek sokszor maguktól, felnőtt segítség nélkül is mondogatják.
Új vers tanulásánál az óvónő mutatja be a gyermekeknek, majd minél többször megragadjuk az alkalmat az ismétlésre.
A meseolvasásnak, mesemondásnak szintén helyzettől, céltól függ a szervezeti formája. A mese könyvből történő olvasásának a célja, hogy a gyermekek megismerkedjenek a könyvvel, mint a civilizált ember egyik alapvető használati tárgyával. Megtanulják, hogy a könyv érték, így vigyázva lapozzuk, polcra tesszük, óvjuk, hogy minél több évig értéket meríthessünk belőle. Olvasás közben is fontos, hogy szemkontaktust tartsunk fenn a gyermekekkel, így ha nem is szó szerint, de alaposan ismernünk kell az olvasott szöveget is.
Az élő szóban, úgymond „fejből” történő mesélésnek az esztétikai élmény nyújtása, a mese feszültségoldó hatásának kihasználása a célja. Ehhez fontos a nyugodt, harmonikus légkör megteremtése. Ehhez minden csoport, minden óvónő kialakította a saját hagyományát, van, aki párnákra ülteti a gyermekeket, van, aki besötétít, gyertyát gyújt, a lényeg, hogy mindenki lélekben teljesen a mesének adhassa át magát. Ilyenkor a mese végeztével hagyunk mindig időt a gyerekeknek, hogy feldolgozhassák, átélhessék a történetet. Ezekkel a mesékkel kapcsolatban nem kérdezünk vissza a
történetre, nem magyarázzuk, nem elemezzük, hiszen ezzel akadályoznánk azt, hogy minden gyermek a saját lelki szükségletei alapján értelmezze a mesét.
ANYANYELVI NEVELÉS
Anyanyelvi nevelésünk több feladatból tevődik össze. Céljaink között szerepel egyrészt a választékos, szép beszéd kialakítása, a gyermekek szókincsének bővítése, az udvariassági formulák használati, gyakorlása a felnőttek példáján, illetve szituációs játékokon keresztül.
A szókincs bővítéséhez verseket, meséket tanulnak a gyermekek, illetve játékokat játszunk, melyeknek mindig valamilyen szabály alapján szavak, kifejezések gyűjtése a célja.
A beszédmotorika fejlesztése esetében légző gyakorlatokkal, ajaktornával, nyelvtornával, nyelvtörőkkel, hangutánzó játékokkal fejlesztjük a hangképző szervek mozgását, működését.
Az anyanyelvi neveléshez szorosan hozzátartozik a hallás, beszédészlelés, beszédértés fejlesztése is. Erősítjük az auditív alak- háttér megkülönböztetés, az auditív differenciálás képességét, játszunk játékokat, melyek során a hangok fonetikai helyzetének a meghatározása a feladat. Ezek az alkalmak az óvónő szakmai döntése alapján, a csoport összetételétől, illetve a játékok típusától függően kötött, vagy kötetlen formában zajlanak.
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC
A zenei nevelés sokrétű, szerteágazó feladatunk. Az énekléssel esztétikai élményt nyújtunk a gyermekeknek, az alkalmak, ünnepek varázsát emeljük, megéreztetjük velük, hogy a zene hogy képes befolyásolni a hangulatot. Fejlődik közben a hallásuk, a ritmusérzékük. Tánc közben fejlődik a mozgáskoordinációjuk, emellett megtanulnak együttműködni, figyelni egymásra.
A zenei nevelés fontos feladata a néphagyományok őrzése, énekekkel, mondókákkal, énekes játékokkal egyaránt.
Az év jelentősebb ünnepeihez, jeles napjaihoz mindig a hangulathoz illő zenei műveket választjuk ki, legyen szó nép-, vagy műzenéről.
Az óvónői ének, és a hanghordozókról (kazetta, cd) történő zenehallgatás magas szintű esztétikai élményt kell, hogy nyújtson, nagy körültekintéssel választjuk ki az erre szánt műveket.
Az ének, zene, énekes játék, gyermektánc tanulásának, gyakorlásának, ismétlésének szervezeti kereteit az óvónők a saját szakmai döntéseik alapján választják meg. Ezt a döntést befolyásolja a csoport életkori összetétele, a téma, és a módszer. Az egyéb tevékenységek közbeni spontán énekelgetés, dúdolás az általános jó hangulatról, meghittségről tanúskodik. Énekes játékokat általában kötetlen formában, kezdeményezéssel játszunk, viszont a képességfejlesztés (hallás, ritmusérzék, stb.) a zavaró körülmények kiiktatása érdekében kötötten zajlik.
RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
Ebben a témában törekszünk rá, hogy a gyermekek óvodás éveik alatt változatos módszerekkel, eszközökkel, technikákkal ismerkedhessenek meg.
A vizuális alkotások természetesen kapcsolódnak az adott évszakhoz, időjárási jelenséghez, ünnephez, jeles naphoz.
Kötetlen formában zajlik, a délelőtt alatt folyamatosan. Az óvónők már reggel az eszközök kikészítésével várják a gyermekeket, így mindenki mikor megérkezik, kedve szerint bekapcsolódhat az alkotásba. Ha a reggelt egyéb játékkal, beszélgetéssel kezdené a gyermek, az után még mindig van ideje asztalhoz ülni. Senkit nem sürgetünk, kényszerítünk, hiszen ez egyfajta művészeti tevékenység, melyet csak saját elhatározásból, nyomás nélkül lehet úgy kivitelezni, hogy az a készítő és a „közönség” számára is megnyerő legyen. A kötetlenség mellett azonban törekszünk rá, hogy (különösen nagycsoportban) lehetőleg minden gyermek készítsen valamit. A motívumot az óvónő választja meg a gyermek jellemének, képességeinek ismeretében.
Az elkészült művekből minden esetben kiállítást rendezünk, vagy a faliújságon, ahol napokig csodálhatják az arra járók a műveket, térbeli alkotások esetében pedig a csoportszobában, fényképen megörökítve a látványt. A kész alkotásokat időnként a gyermekek elkészültük után egyből hazavihetik, de van csoport, ahol az éves munkát egy dossziéban gyűjtik, és év végén kapják meg a gyermekek összegyűjtve. Ez a gyermekek fejlődésének vizsgálata szempontjából jó megoldás, hiszen vissza tudjuk nézni, hogy év eleje és a félév között például mennyit fejlődött valaki.
Az előre tervezett tevékenységek mellett természetesen minden nap lehetőséget biztosítunk a szabad önkifejezésre, az egyéni indíttatásból megszülető rajzok, képek elkészítésére. A gyermekek rendelkezésére áll folyamatosan a papír, ceruza, zsírkréta, olló, ragasztó. Igény szerint festéket is veszünk elő.
Síkban történő ábrázoláshoz használunk temperát, vízfestéket, zsírkrétát, különböző nyomdázási technikákat, a tépés, vágás, ragasztás technikáit.
Térbeli ábrázoláshoz agyag, gyurma, lisztgyurma, homok, különböző termések, fonalak, textildarabok állnak rendelkezésre.
Törekszünk az új technikák kipróbálására, bevezetésére. Fontosnak tartjuk, hogy környezetbarát módon, újrafelhasznált anyagokból is új dolgokat hozzunk létre mind a kész alkotások, mind az eszközök terén.
MOZGÁS
A gyermekek mozgásigényének kielégítése, mozgásuk célzott fejlesztése a többi képesség fejlődése szempontjából is fontos. A nagymozgásokra épülnek a finommozgások, mozgás által sűrűsödnek az összeköttetések a két agyfélteke idegpályái között. Az óvodán belüli lehetőségeink korlátozottak, ezért törekszünk rá, hogy minél több időt a szabad levegőn tölthessünk. Itt a gyermekek szabad játék keretében, spontán, egyéni szükségleteiknek megfelelően mozoghatnak. Figyelünk rá, hogy kialakítsunk olyan játszó helyeket, felszereljünk olyan eszközöket, melyek direkt irányítás nélkül fejlesztik a gyermekek mozgását (mászóvár, egyensúlyozó pálya farönkökből, stb.).
A tervezett testnevelés foglalkozásokat is az időjárás függvényében az udvaron tartjuk. A legtöbb esetben a bejárat előtti aszfaltozott területen, itt jól el tudjuk helyezni a karikákat, padok, egyéb eszközöket, valamint a gyermekeknek is elég nagy hely jut, anélkül, hogy egymást akadályoznák, zavarnák a mozgásban.
A csoportszobában a legnagyobb odafigyelést a hely megfelelő kihasználása igényli. Minden foglalkozást ennek megfelelően kell megterveznünk. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a foglalkozásokat is játékos keretek közé szervezzük, de mivel fokozottabb a balesetveszély, mint bármely más tevékenységnél, ezért szükség van szigorúbb szabályokra.
Eszköztárunkat igyekszünk lehetőségeinkhez képest minél gyakrabban bővíteni, erre leginkább alapítványunk segítségével van lehetőségünk. Óvónőink közül többen is elvégeztek valamilyen mozgásfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzést, így egymásnak átadva a tanultakat, elméleti és gyakorlati tudásunkat is igyekszünk folyamatosan bővíteni, naprakészen tartani.
A spontán, játék közbeni mozgást és a tervezett testnevelés-foglalkozást kiegészíti még a mindennapos torna, mellyel néhány percben át tudjuk mozgatni a testünket, felfrissíteni ez által a szellemi működést is.
A mozgásfejlesztés során is hangsúlyos szerepet kap a differenciált bánásmód. A kisebb önbizalommal, bátorsággal rendelkező gyermekeknek több segítséget nyújtunk,
bíztatjuk őket. A feladatok típusán nem változtatunk, de a nehézség fokát, az eszközt, a módszert megválaszthatja magának mindenki, vagy a gyermek ismeretének köszönhetően mi tudjuk neki ajánlani a neki megfelelőt. Itt is fontos, hogy sikerélményhez jusson minden gyermek, de emellett fokozatosan mindig egyre feljebb lépjen a fejlődési lépcsőfokokon.
MUNKA JELLEGŰ TEVÉEKNYSÉGEK
A munka jellegű tevékenységek fokozatos bevezetésével, kiscsoportos kortól kezdve a gyermekekben ki tudjuk alakítani a feladattudatot, a tisztaság és a rend iránti igényt, a segítőkészséget. Az első időkben, főleg tiszta kiscsoportban az önkiszolgáláson van a hangsúly. A gyerekek megtanulnak egyedül öltözni, alvás előtt levetkőzni,a ruhájukat szépen elrendezni. Az önkiszolgáláshoz tartoznak a higiéniás szokások, a zsebkendőés WC-papír használat, a kézmosás.
Középső csoportos kortól kezdve bevezetjük a naposságot. A mindenkori napos feladata megteríteni tízóraihoz, ebédhez, étkezés után leszedni a használt edényeket, letörölni a terítőt, egyes csoportokban felseperni a morzsát. Vegyes életkorú csoportban a kiscsoportosoknak is lehetőséget biztosítunk, ha szeretnék kipróbálni a naposságot. Melléjük nagyobbakat választunk segítségül, akik mentorálják a kicsiket tevékenység pontos végrehajtásában.
A csoport rendjének visszaállítása, megőrzése minden gyermekre egyaránt érvényes elvárásunk. Játékidőben szabadon átrendezhetik a csoportot, áthelyezhetik a székeket, esetleg az asztalokat a játéktér szükségleteinek megfelelően, de amint rakodásra kerül a sor, mindent rendezzenek vissza eredeti helyére.
Az óvónők döntése alapján választunk felelősöket, akiknek a rakodási idő végén a játékok rendjének, esztétikus elrendezésének az ellenőrzése a feladatuk.
Munka jellegű tevékenységeket az udvaron is végzünk. A gyermekek nekik megfelelő méretű szerszámokkal (lombgereblye, ásó, gereblye) segítenek az udvar, a kert rendben tartásában. Ez évszaktól függően több-kevesebb feladatot jelent, de alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a gyermekekben kialakítsuk azt az igényt, hogy külső és belső környezetükre egyaránt odafigyeljenek, fontosnak érezzék, hogy rendben tartsanak mindent maguk körül.
A kiskertben gyógynövényeket, friss fogyasztásra retket, újhagymát, salátát,stb. termesztünk. A kerti munka során kialakul gyermekek felelősségérzete, feladattudata. Fontosnak tartjuk, hogy megtapasztalhatják, amit gondoznak, amire időt és energiát fordítanak, annak idővel meg lesz a gyümölcse.
A
TEVÉKENYSÉGEKBEN
MEGVALÓSULÓ
TANULÁS
Minden emberre jellemző, az óvodás korú gyermekekre pedig különösen, hogy azt az információt, tudásanyagot tudják a mindennapjaikban alkalmazni, melyet saját tapasztalat útján, tevékenységen keresztül ismertek meg.
Törekszünk rá, hogy minden ismeretanyagot, amely a nevelési tervünkben szerepel, a gyermekek valamilyen tevékenységen keresztül ismerjenek meg.
Kerüljük a frontális oktatási módszereket, tevékenységeinket lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a valós életre alapozni.
A
SZÜLŐK
ÁLTAL
IGÉNYELT,
TEHETSÉGFEJLESZTÉST
SEGÍTŐ
FAKULTATÍV SZOLGÁLTATÁSOK
Minden tanév elején felmérjük a szülők igényeit, jelezhetik, ki mit tartana hasznosnak gyermeke fejlődése szempontjából. Ez alapján jelenleg a nagycsoportos korú gyermekeknek úszás-oktatást szervezünk, ezen kívül az igények alapján részt veszünk a Szepes Gyula Művelődési Központ által szervezett színházi, bábszínházi előadásokon. Ezek mellett a következő fakultatív foglalkozásra van még lehetőség, melyet a kolléganők tartanak: -
gyermekjóga
-
német
-
néptánc
A
A kirándulásokat is a szülők jelzései alapján, és az ő finanszírozásukkal tudjuk megszervezni.
AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERKEZETE Óvodánkra jellemző, hogy hosszú éveken keresztül tiszta életkorú csoportokat szerveztünk. Néhány éve azonban ez már egyre kevésbé lehetséges, hiszen az újonnan beiratkozó gyermekeket kell elhelyezni a már meglévő csoportokban. A gyermekek ragaszkodnak óvónőjükhöz, az óvónők is fontosnak tartják, hogy az óvoda három, illetve négy éve alatt minél pontosabban meg tudjanak ismerni minden gyermeket. Hisszük, hogy így lesz igazán hatékony az iskolára való felkészítés, a képességek fejlesztése, így azokat a gyermekeket, akik nagycsoportosok, de még nem mennek iskolába, nem adjuk át másik óvónőnek az utolsó óvodás évre. Ez lenne a megoldás ugyan a tiszta csoportok kialakítására, de fontosabbnak tartjuk a bizalmas kapcsolatok fenntartását. Jelenleg homogén és vegyes csoport is működik az óvodában.
PÁRBESZÉD,
EGYÜTTMŰKÖDÉS
SZÜLŐKKEL
Igyekszünk a szülőkkel minél több fórumon tartani a kapcsolatot. Új gyermekek esetében, illetve ha bármilyen problémát észlelünk a gyermeknél, felajánljuk a szülőknek a családlátogatás lehetőségét, hogy jobban megismerhessük a gyermek hátterét, körülményeit.
Az újonnan beiratkozó gyermekek szüleinek júniusban szülői értekezletet tartunk. Itt elhangzanak a legfontosabb tudnivalók, melyekkel a szülő és a gyermek is fel tud készülni a szeptemberi óvodakezdésre. Felolvassuk és elfogadtatjuk a Házirendet, mely az alapvető szabályokat tartalmazza, tájékoztatjuk a szülőket azoknak a tárgyaknak a listájáról, melyeket be kell szerezniük és a gyermek óvodás élete során rendben kell tartaniuk (zsák, ágynemű, váltóruha, stb.). Ezen kívül gyakorlati tanácsokkal is ellátjuk a szülőket, hogy tehetik könnyebbé saját maguk, és gyermekük számára is a szeptemberi elválást.
Az iskolába készülő gyermekek szülei számára januárban szervezünk szülői értekezletet, ahová a közelben lévő iskolák tanítónőit is meghívjuk, így a szülők képet kapnak az iskolákról, megtudják a legfontosabb információkat a jelentkezéssel, beiratkozással kapcsolatosan.
Szülői klubot szervezünk a szülők javaslatai, kérései alapján. Beszélgetünk egy-egy témáról, kérdésről, problémáról. A téma függvényében külső szakembert (orvos, pszichológus, stb.) is bevonunk a beszélgetésbe. Reményeink szerint ezeken a délutánokon lehetőség adódik a problémák kötetlenebb formában való megbeszélésére, a szülők is érzik, hogy nincsenek egyedül a kérdéseikkel, problémáikkal.
A
ÓVODÁNK KAPCSOLATAI Óvodánk kapcsolatot tart a szakmailag velünk összefüggésben lévő intézményekkel, szervezetekkel. Ide értjük az oktatási, nevelési intézményeket, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményeket. A művelődésnek, a kultúrának is hangsúlyozzuk a személyiségformáló erejét, így kapcsolatot tartunk városunk közművelődési intézményeivel is. Mivel óvodánk a városközponthoz közel található, így lehetőségünk van a város sétálóutcájában megrendezett gyermekprogramokon részt venni.
AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI
Az év során számos ünnepünk, hagyományunk van, mely vidámabbá, derűsebbé, színesebbé teszi mindennapjainkat. Az év menetét meghatározzák természetesen az országos ünnepek, jeles napok, ezekhez igazítjuk saját hagyományainkat.
Szüreti mulatságot rendezünk a gyermekekkel, mustkészítéssel, táncházzal.
Állatok napját közös kirándulással ünnepeljük, ellátogatunk az egyik közeli állatkertbe, vadasparkba.
Mikulás napját hosszas készülődés előzi meg, a gyermekeknek ez az egyik legkedvesebb ünnepük. Hagyománnyá vált, hogy minden évben megkérünk egy felnőttet, aki felveszi a Mikulás- jelmezt, és így adja át a gyermekeknek az ajándékot.
Karácsonyra a szülőkkel közösen, kreatív munkadélutánon is készülünk, dekorációkat, koszorút készítünk. Az óvodában minden csoport egy napon ünnepli a Karácsonyt, fát díszítünk, szépen megterítünk. A nagycsoportos gyerekek betlehemes műsorral készülnek a kisebbeknek. A gyerekek megkapják az ajándékokat, melyeket egyből ki is próbálhatnak.
Januárban tartjuk meg az „Egészségnapot”, mikor a szülőkkel és a gyerekekkel együtt salátát, gyümölcssalátát készítünk, az egészséges életmóddal kapcsolatos vetélkedőt
szervezünk, igény esetén előadást tartunk, szervezünk az egészséggel kapcsolatos témában.
A gyermekek egyik kedvenc ünnepe a Farsang. Ezen a napon mindenki beöltözik, minden csoportban szól a zene, táncolhat mindenki, akinek kedve tartja. Mókás feladatokat, játékokat ajánlunk a gyermekeknek, melyekkel még inkább emelni tudjuk a nap hangulatát.
Március 15-én a csoport összetételének függvényében emlékezünk meg a szabadságharcról történetekkel, versekkel, huszáros játékokkal.
A Húsvéti ünnepkört is hosszas készülődés előzi meg. A karácsonyihoz hasonló kreatív munkadélutánt ilyenkor is szervezünk, tavaszi dekorációkat készíthetnek a szülők gyermekeikkel közösen. Húsvétkor a gyermekek ajándékát az udvaron rejtjük el. A gyermekek nagy várakozással tekintenek mindig e nap elé, izgatottan szaladnak az udvarra, és szívesen keresik meg, hová rejtette a nyuszi az ajándékot.
A Madarak és fák napján immár harmadik éve a nagycsoportos gyermekek számára vetélkedőt szervezünk, mely során játékos formában bővíthetik tudásukat, fejleszthetik ügyességüket, gyorsaságukat.
Az édesanyákat minden csoport a saját szokásainak, illetve a csoport összetételének megfelelően köszönti. Van, ahol az édesanyákkal, nagymamákkal közösen kirándulni mennek, van, ahol nyílt nap keretében köszöntik az édesanyákat, és van, ahol egy rövid kis köszöntő műsort adnak elő az anyukáknak.
A Gyermeknapot néhány éve Gyermekhétté bővítettük. A szülők és a gyermekek is értékelik, hogy egy héten keresztül minden nap kedveskedünk valamilyen programmal a gyerekeknek. Szerepel a repertoárban póni lovaglás, hívunk tűzoltó-, rendőr-, mentőautót, táncházat szervezünk. A hét utolsó napján, pénteken, nyílt napot tartunk. Erre a napra többféle programmal készülünk, de minden arra épül, hogy szülők és gyermekeik vidáman, tartalmasan tölthessenek el egy délelőttöt együtt.
A gyermekek számára nagyon fontos saját születésnapjuk, névnapjuk, ezért ezeket a napokat is igyekszünk különlegessé tenni számukra. A szülők által behozott tortát, süteményt ízlésesen elrendezzük, gyertyát gyújtunk. Egyes csoportokban hagyományosan mindig ugyanaz a dal köszönti az ünnepeltet, máshol a szülinapos választhat dalt, amivel a többiek felköszöntik őt.
Az évzáró és óvodai búcsú minden évben és minden csoportban másképp zajlik, igazodunk a gyermekek életkorához.
Jelen Kincses Pedagógiai Program Tündérkert Tagóvoda épületére vonatkozó módszertani segédanyagot Szénásiné Mészáros Márta a Kincses Óvoda Intézményvezetője ………...sz. határozatával jóváhagyta, ezáltal 2014.09.01.-től VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES. Érd, 2014. augusztus 29. A Kincses Óvoda Tündérkert Tagóvoda épületére vonatkozó módszertani segédanyag tartalmával egyetértek, azt tudomásul veszem és magamra nézve kötelezőnek tartom . Éves nevelői munkámat ennek alapján végzem.
óvónő
óvónő
óvónő
óvónő
óvónő
óvónő
óvónő
óvónő
