Tölgyerdeink aranyszagáról — a gubacsról. I r t a Erdődi Adolf. (Folytatás.)
II. A gubacs értékitése. A z erdőbirtokosok a gubacsot minálunk r e n d e s e n a fán szokták ajánlatok v a g y árverezés utján
eladni. A z eladási árak alapjául mé
rőnként a kezelési költségek levonása után a remélhető p i a c z i ár szolgál. A mérők mennyiségét p e d i g az erdészeti személyzet becslése nyomán szokás számba v e n n i . A fán függő gubacs becslése a z o n b a n v a l a m i , a miért csak né m i l e g is j ó t állani m i legalább n e m mernénk, s ezt t. olvasóink i g e n megbocsáthatónak fogják t a r t a n i , h a velők az e részt szokásos eljá rást habár röviden is megismertetjük. A becslők midőn a gubacs már sárgulni k e z d , legelőször is v é g i g járják az illető erdő széleit s a fák számát is tekintetbe véve i p a r kodnak a termés mennyiségét meghatározni. Azután az erdő belse j é b e mennek s miután a g u b a c s o k ott, hacsak némileg zárolt erdőben is főleg a fák koronáin ülnek, h e l y l y e l h e l y l y e l a magával v i t t fakú szót fölküldik oly fa tetejére, a honnét az n é g y , öt v a g y több tölgyet is beláthat. R e n d e s e n azután következő párbeszéd k e l e t k e z i k : E r d é s z : v a n e gubacs oda fent ? F a k ú s z ó : van valami! Erd.
N o hányat látsz?
F k . Látok hármat — kilenczet — húszat sat. E r d . Hát a körülálló fákon ? F k. — A z e g y i k e n kettőt, a másikon semmit, a h a r m a d i k o n hatot sat. E r d . V á g j l e hát oly galyat a m e l y i k e n v a n valami, dobd le s g y e r e te is utánna. E kivül az ember az átvágatokat, tisztásokat is bejárja, m i n d e n hozzáférhető fát m é g megvizsgál, megörül, h a sokat lát — elbúsulja magát ha n y a k a is belefájult a sok nézésbe s még sem tudott egy ket tőnél többet észrevenni. Járásközben
lába alá is néz, összeszedegeti
a talált gubacsot, zsebre rakja s g y a k r a n o l y h e l y e n a hol gondolja, h o g y a vevők megbízottjai is m e g fognak f o r d u l n i , szépen ismét e l -
szórogatja sat. — E z e k tehát az adatok, m e l y e k a becslés alapjául szolgálnak. E z e k birtokában a becslók összeütik fejeiket és némi gon dolkozás, számitgatás — nevezetesen előbbi évek eredményeire való visszaemlékezés után kimondják, h o g y ez erdőrészben
összesen —
v a g y holdanként e n n y i g u b a c s r a lehet számitanunk. E s h a módjában v o l n a az illetőknek, számosabb év eredményei ről valóban biztos tudomást
szerezni, u g y j ó emlékező
tehetségnek
örvendő ember bele gyakorolhatná magát a megközelítő becslésbe, i g y következtetvén : t a v a l y , h a r m a d , n e g y e d é v e az erdő szélei körülbelől o l y képet mutattak, b e n t is a n n y i t találtunk, m i n t most — az eredmény v o l t ezer mérő, a n n y i r a tehát v a g y v a l a m i v e l többre kevesebbre most is számithatunk. Ámde a baj épen ott fészkel, h o g y a vevőtől v a j m i ritkán lehet az eredményt m e g t u d n i , s i g y e visszaemlékezés értéke is csak odáig m e g y : t a v a l y , harmadéve sat. közel azt találtam, m i t az idén ; a k k o r a termést 5 0 0 mérőre becsültem ; e becslés alapján fizettek a v e v ő k e n n y i t s az eredménnyel m e g v o l t a k elégedve, tehát sat. C s a k h o g y ez eredmény i g e n g y a k r a n n e m a n n y i r a az én — m i n t inkább a szomszéd m e g s e m v e t t erdei g u b a c s termésétől f
üggA z i l y becslők közöl azonban némelyek mégis elhitetik m a g u k
k a l , h o g y a föntebbi eljárás alapján n e m is hibázhatnak, bárha n e m egyszer történik, a m i t 1863-ban n e m messzire mihozzánk saját sze m e i m m e l láttam. O t t u g y a n i s az illetők a termést 12199 mérőre be csülték, l e t t p e d i g az eredmény közel 80,000 mérő ! I l y botrányok kikerülése végett már n e m e g y birtokos az e l adás más útjaira tért. V a n n a k , k i k az egész gubacsszedést vállalkozókra
bizzák
és
meghatározott ár h e l y e t t annak bizonyos részletét, — felét v a g y % - é t fogadják
fizetésül;
e rendszer legrosszabb o l d a l a a szigorú ellenőr
ködés szükségében áll. L e g b i z t o s a b b a n járnak e l azok, k i k a gubacsot saját költségü kön szedetik, s annak idejében m i n t kész árut eladják. E z állítás helyessége m e l l e t t — általában v é v e — n e m csak a józan ész, de számos példák is bizonyítanak. I g y t. szaktársunk G r e i n e r elmondá a magyarországi
erdészek
1852-ki gyűlésén, miszerint t u d urodalmat, h o l azelőtt a makk és fán
eladott gubacsért együttesen is legfeljebb
1 0 — 1 2 , 0 0 0 forintot k a p
tak évenként — 1 8 4 0 óta azon uraság önköltségen szedeti a g u b a csot, s azóta az m a g a is g y a k r a n 2 0 — 3 0 , 0 0 0 forintot jövedelmezett egy évben. Továbbá : „ e g y k i s erdő gubacstermését árverezés
alkalmával
5 0 ftért ajánlgatták, de nem akadt vevő reá. A z eladó egyik ismerője azonban, h o g y az árverezést folyamatba hozza, 51 ftot igért s többet igérő n e m lévén, a gubacsot szedetnie kellett, s — a n n y i t kapott, h o g y eladás után 4 0 0 ft. tiszta haszon n y o m t a a markát. E g y község a határbeli erdőben m e g v e t t e a makkot és a guba csot 300 fton s a gubacsért 2000 ftot v e t t be. Ismét e g y erdőrészben 600 ftért kínálták a gubacsot, a v e v ő k csak 5 0 0 ftot a d o g a d t a k , a birtokos tehát önköltségén szedette és 3 0 0 0 forintot k a p o t t sat. Másrészt azonban tekintetbe k e l l v e n n i , h o g y e rendszer g y a k ran nagyobb előleges költekezést, j ó l rendezett és aránylag nagyszá mú őrszemélyzetet igényel. V a n n a k u g y a n , k i k azt mondják, h o g y a gubacsszedés és keze lés aránylag rövid idejére a birtokos c s a k u g y a n szerezhet alkalmasb őrszemélyzetet, m i n t a vevő ; s ez elméletileg v é v e n e m is eshetik kifogás alá, de a g y a k o r l a t i életben a dolog még sem áll egészen u g y . M e r t h a én m i n t birtokos a gubacsot eladom, a vevő biztos lehet b e n n e , h o g y n e m fogom őt m e g l o p n i , de h a m a g a m szedetem azt — s mérőnként szedésbérül, m i n t rendesen 1 ft. v a g y I ft. 30 k r t fize tek, u g y korántsem
esküszöm reá,
hogy
szomszédom
termésének
megvevője n e m fogja-e az én gubacsomat mérőnként saját szedőim től 1 ft. 60 krjával beváltani. H a azonkívül gubacstermő e r d e i m n e m egy testben feküsznek, de apró egymástól távol eső részletekben
szétszórvák, a megőrzés,
szedés, kezelés a n n y i v a l több bajjal jár. Sőt megesik, h o g y néha — főleg h a szomszédomban n a g y erdők termését más vette m e g , •— sa ját igazán csekély termésemért váratlan összeget adnak, a nélkül, h o g y a vevő rosz üzletről
panaszkodhatnék.
H a tehát az önköltségen való szedés és kezelés általában és rendszerint a legokszerübb is, m e r t a birtokos érdekeinek
leginkább
megfelelő, u g y mégis v a n n a k körülmények és h e l y i v i s z o n y o k , me l y e k mellett a kevés biztosságot nyújtó becslés nyomán való eladás ajánlhatóbb.
III. A gubacs kezeléseA gubacs szedése legelőnyösebben mindjárt
annak a fákról
való lepotyogása után történik, s r e n d s z e r i n t augustus közepétől september v é g é i g tart, m e l y idő alatt a gubacstermő
erdőrészekbe
semminemű marhát sem szabad bocsájtani, n e h o g y az a gubacs ello pása v a g y földbe túrása által a birtokost v a g y bérlőt kárositsa. A szedést nevezetesen száraz esőtlen időben k e l l eszközölni, s h a közben eső állana be, félbeszakasztani.
T e k i n t e t t e l k e l l l e n n i reá,
h o g y éretlen zöld gubacs —• mit a pajkos g y e r k ő c z szedők g y a k r a n a fáról leütnek — az érett és száraz közé ne vegyüljön ; h o g y egyátalában csak j ó gubacs szedessék. A szedőnek n e m szabad a gubacsot egész n a p o n át v a g y azon túl zsákban v a g y zárt helyiségben tartani, n e h o g y az megpenészed jék, m i által t e k i n t e t r e és jóságra nézve egyaránt
veszitene. M e n y
n y i r e értékteleníti a g u b a c s o t penészedése, már e termény v e g y e l e m zésének kimutatása alkalmával közöltük, m e l y szerint a j ó l kezelt áru 22 % — a penészes ellenben csak 1 7 y ° / csernyét tartalmazott. 2
0
A szedés különben v a g y napszámban v a g y és p e d i g l e g e l ő n y ö sebben mérőszámra eszközöltetik. A fölszedett gubacsot, h o g y az rövidebb v a g y hosszabb, néha több évre terjedő raktározása alatt értékéből ne veszítsen, tökélete sen m e g k e l l szárítani. E czélra lehetőleg közel a raktárhoz — m i n e k r e n d s z e r i n t k u koricza górét szoktak használni, szellős szabad h e l y e n a gubacs várt mennyiségének megfelelő nagyságú tért k e l l előkészíteni,
melyre
deszkahidlást r a k n a k metszett léczekre u g y , h o g y azt a levegő átjár hassa, s h o g y annak némi lejtése is l e g y e n , miszerint rögtöni eső be álltával a v i z könnyebben lecsoroghasson. E z állványokon a gubacs sekély rétegben szétterittetik s abból legelőször is a szedésközben még benn maradt éretlen és penészes kikülönittetvén,
a hátramaradt rész — az időjáráshoz képest 2—6
n a p i g tartó lapátolás által teljesen megszárítva a raktárba v i t e t i k . E lapátolás által a gubacs a reá ragadt földtől, homok- s egyéb piszoktól m e g t i s z t u l és hegyes csúcsai leütődvén g ö m b ö l y ü d e d ido mot nyer, minőt az illető kereskedők leginkább k e d v e l n e k . H a szellőztetés v a g y szárítás közben eső áll be, a gubacsot r a kásra lapátolják és gyékényekkel betakarják; u g y a n a z t teszik vele éjszaka is, n e h o g y azt eső érje v a g y a harmattól megnedvesedjék.
Különben a raktározott gubacsot is nevezetesen tavasszal és ősszel g y a k r a n ismételve k e l l lapátolni, h o g y a romlástól b i z t o n megóvassék. A kiválogatott éretlen v a g y nedves, penészes, földdel
vagy
egyéb p i s z o k k a l c s u n y i t o t t gubacsnak értékesíthető áruczikké való elkészítése v a l a m i v e l több bajjal jár. E czélra u g y a n i s oly tért k e l l készíteni, m e l y n e k alja is, oldalai is deszkával kirakvák, a m i i g e n könnyen eszközölhető a k u k o r i c z a górék alatt, h a azok oszlopokon állanak. — E zárt hidláson a szellőztetett v a g y légszáritott gubacsot lapáttal erősen és a d d i g ismételve vetik a falnak, m i g az a piszoktól telhetőleg meszabadult. A z egészen friss gubacs szellőztetés és hegyes csúcsainak lekoptatása folytán súlyának közel ötödét, további fekvés és tökéletes m e g száradás után p e d i g súlyának és tériméjének még 8 — 1 2 % - j á t veszíti. Minálunk a gubacs mázsáját 120 fontjával számítják és ezt g u bacsköbölnek is nevezik, m e l y három pozsonyi mérővel egyenlő. A gubacsot j ó l letaposva és tetőzve szokás a szedőktől átvenni; s a friss gubacs i l y mérőjének súlya 53 font, a szellőzötté 44 font, és a teljesen száradt, hosszabb i d e i g raktározott gubacs lecsapott mérő jének súlya 36 font. A z o n szokás, friss gubacsot tetőzve és betaposva átvenni s ez áru mázsáját 120 fontjával
számítani,
a l i g h a nem oly czélból eredt,
h o g y a megszáradt gubacsból is u g y a n a n n y i rendes mázsa v a g y mérő kerüljön, a m e n n y i abból e r e d e t i l e g átvétetett. (Vége köv.)
A földmunkálás eszközei és ezek alkalmazása. (Folytatás.)
V I . A szántásról. Miután az eddigiekben a talajmivelő mezei eszközöknek szerkeze tével és főbb n e m e i v e l foglalkoztunk v o l n a , áttérhetünk most azoknak alkalmazásmódjára;
szorítkozva azonban csupán az egyes esz
közcsoportokmunkájánakáltalános vázlatára és azon főbb körülmények rövid előadásaira, melyek a mezei gazdát a talajmunkálásnál vezérlik. Kezdjük mindjárt a legfontosabb e s z k ö z n e k — az ekének m u n kájával. H o g y az ekének munkája
(a szántás) különböző s fontos fel
adatainak lehetőleg megfeleljen, annak teljesítésénél bizonyos szabá l y o k a t k e l l szem előtt tartani : vonatkozólag a) a szántás
módjára,
b) annak idejére és c) kellő ismétlésére. V a g y i s : h o g y a n , mikor és
