TITOKZATOS RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSEK Páratlan erdélyi felfedezés 1999-ben a gyulafehérvári Nemzeti Múzeum munkatársai fantasztikus leleteket találtak Kisompolyban. Óriási faragatlan kőoszlopokból, ménhírekből álló szentélyt fedeztek fel. Minden bizonnyal a bronzkorban készült az építmény, mely a napkultusznak állít emléket. A szentély állítólag szakasztott olyan, mint Stonehenge. A különbség azonban az, hogy a mai datálás értelmében 1000 évvel korábban készült, mint Stonehenge, illetve nem Nyugat-, hanem Kelet-Európában állították fel az építmény szent köreit. Ez azért elgondolkodtató! Másfelől viszont tudható, hogy a kelta-druida papság anno nem csak az öreg kontinens nyugati felében, hanem Közép-Kelet-Európában is megfordult.
Ásatások Marosvásárhelyen Már folynak az ásatások a marosvásárhelyi főtéren az 1972-ben lebontott ferences templom és kolostor pincéje alatt! A Maros Megyei Múzeum szakemberei diákokkal és régészekkel karöltve leletmentésen fáradoznak, augusztus eleje óta. Körülbelül 2-3 méterrel a felszín alatt kutatnak a ferences templom és kolostor nyomvonala után. László Keve, a régészeti feltárás vezetője, arról számolt be, hogy 1972-ben, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház építésekor csak a tornyot hagyták meg, a kolostort, a templomot és a többi épületet viszont lebontották. Jelenleg ezeket próbálják feltérképezni. A legizgalmasabb a pince, mert eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan milyen mélyen van és milyen vastagok a falai. Amint a munkálatok lezárulnak, a téren színes kövezettel fogják megjelölni a kolostor falainak nyomvonalát, hogy a Marosvásárhelyre látogató turisták megismerjék az egykori kolostor nyomvonalát. Az Új Magyar Szó riporterének kérdésére László Keve azt válaszolta, hogy bár a legideálisabb volna üveggel lefedni a területet, hogy a turisták az eredeti pincerészleteket és romokat is láthassák, ez azért nem lehetséges, mert nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás erre a műveletre.
Régészeti misszió Margatban "Aki megtekintette, azt mondja, soha nem látott ehhez foghatót." A történettudomány szerint Szíriáé az érdem, mert első állandó emberi települések itt alakultak ki egykoron. Szíriában bukkantak rá az első ABC írásra. S itt áll Margat vára, amely a leghatalmasabb keresztes vár címének büszke birtokosa. Ennek feltárását kezdte meg 2007ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab tanszékének egyik oktatójának, Major Balázsnak a vezetésével egy magyar-szíriai misszió. Margat várát 1062 körül alapították, majd feltehetően 1118-ban lett a kereszteseké. Később a Johannita lovagrend birtokába került, amely a Szentföld legnagyobb keresztes várává tette Margatot. Több nagy uralkodó is vendégeskedett a várban, így többek között Oroszlánszívű Richárd angol és II. András magyar király is tiszteletét tette Margatban.
A kutatás meglehetősen összetett, ugyanis az archeológiai feltárás mellett a művészettörténeti, a geológiai, a néprajzi és építészeti leletanyagok vizsgálata párhuzamosan folyik. A kutatásban több nemzetközi szakintézmény tudósa részt vállalt. A leletek elemzése kint és hazánkban egyaránt folyik. Sok hallgató érkezik Margatba, hogy a helyszínen gyűjtsön tapasztalatot terepen és esetenként a szakterületétől független irányzatok munkájába is részt vegyen. A margati feltárás eddigi eredményei: a johannita belső vár káptalantermének, konyhájának és refektóriumának (ebédlőjének) feltárása, az erőd ismeretlen lakónegyedeinek felfedezése a világ legnagyobb keresztes freskóciklusainak feltárása a várkápolnában, a város legrangosabb épületegyüttesének felfedezése, magyar egyetemi hallgató részvétele a szíriai terepmunkákban, előadások, szakpublikációk és film a misszióról
Szenzációs feltárások Rómában Olasz régészek ráleltek Marcus Nonius Macrinus sírjára! Aki látta már a többszörös Oscar-díjas Gladiátor című világsikerű filmet, biztosan emlékszik Maximus Decimus Meridiusra. A címben szereplő harcost alakította Russel Crowe. Daniela Rossi úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évtizedek legjelentősebb feltárása Marcus Nonius Macrinus prokonzul márványsírjának megtalálása, melyre a Via Flaminia közelében bukkantak. Az észak-itáliai származású harcos komoly politikai és katonai karriert tudhatott magáénak. Többek között konzul, Alsó-és Felső-Pannónia helytartója és Asia tartomány prokonzulja volt. Ez szolgáltatta az ötletet a Gladiátor alkotóinak a filmhez. A történeti hűség kedvéért azért jegyezzük meg, hogy eredetileg egy Narcissus nevű gladiátor életmintájával vegyítették a prokonzul sorsát, s így került a felturbósított változat a vászonra. Ezért nem szabad ténynek tekinteni a prokonzul filmben alakított sorsát. A „Gladiátor” kriptájára megtalálásán túlmenően Angelo Bottini professzor, a Római Régészeti Főfelügyelet tudósa, arról értesítette a sajtót, hogy megtalálták Róma hét dombjának egyikét, valamint a Palatinus alatti folyosót, ahol Kr.u. 41-ben az elmebeteg Caligula császárt testőrei kivégezték. Ezen kívül sikerült feltárni egy hatalmas halotti várost is. Miközben a munkások a római Flaminio stadiont újították fel, egy óriási halotti városra (nekropoliszra) bukkantak. Ez azonban egyike volt azon nekropoliszoknak, amelyek nem csupán temetkezési hely gyanánt szolgáltak, hanem az emberek lakhelyéül is. Az még eddig nem derült ki, hogy kik, mikor és milyen céllal építették a halotti várost, de mindenesetre a település rendelkezik mindennel, ami egy korabeli városnak dukál. A régészeti kutatásokat az sem könnyíti meg, hogy a földalatti városrendszer hatalmas kiterjedésű, ezért a munkálatok valószínűleg még éveket vesznek igénybe.
Kőre írt holt-tengeri tekercs A jordániai Holt-tenger közelében találtak egy Jézus születése előtti évtizedből származó, tintafeliratú kőtáblát. Az írás a tórához hasonlóan oszlopos elrendezésű. Bár a kő maga törött
és a felirat egy része sem olvasható, annyi bizonyosnak látszik, hogy hiteles. Jelentősége abban áll, hogy sok mindenre fényt deríthet a kereszténység kialakulását illetően. Daniel Boyarin, a Berkeley Egyetem talmuddal foglalkozó professzora a kő egy bizonyíték, amely a zsidókat közelebb viheti Jézus megértéséhez. `Néhány keresztény felháborítónak fogja találni, hiszen teológiájuk egyedülállóságát érzik veszélyeztetve, mások viszont örömmel üdvözlik majd, hogy a judaizmus része.” Jézus-kori leletek és írások körüli feszült légkör, valamint a hamisítás és sarlatánság veszélye miatt valószínűleg sok időbe telik, míg a tábla jelentőségét teljes nagyságában fel nem ismerik. A holt-tengeri tekercseket 60 évvel ezelőtt fedezték fel, de még mindig hatalmas viták zajlanak a szerzőséggel és az értelmezéssel kapcsolatban. A ciszjordániai Kumránban talált tekercsek voltak eddig az egyetlen olyan korhű dokumentumok, amelyek a jézusi időkben roppant befolyással bíró esszénusok (közkeletű tévedés velük kapcsolatban, hogy zsidó szekta volt) elveit tartalmazzák. Furcsa, de a kőtáblát már több mint egy évtizede megtalálták, de eddig a zürichi tulajdonos magángyűjteményében pihent, mígnem egy szakértő meg nem vizsgálta és fel nem ismerte a jelentőségét. A 90 centiméteres, 87 héber sort tartalmazó tábla Gábriel arkangyal által közvetített apokaliptikus látomásról szól. Ada Jardeni és Binjamin Elicur szakértők azt állítják, hogy a kőtáblán található írás keletkezése az i.e. első századra tehető. Eme állítás hitelességét a kémiai vegyelemzés megerősítette, így a tábla hitelessége aligha kérdőjelezhető meg. Iszráel Knohl, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, egyik könyvében egy meghökkentő feltevéssel állt elő: Jézus előtt már lehetett egy Messiás. Igen ám, de eddig nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani hipotézisét. Knohl szerint a kőtáblán említett messianisztikus alak Simon lehet. A kőtábla egyes sorai arról számolnak be, hogy a vér és az öldöklés vezet az igazsághoz. A legelképesztőbb a tábla 80. sorának Knohl-féle értelmezése, amely így hangzik: "Három nap múlva élned kell, én, Gabriel parancsolom neked." Azért csak értelmezés és nem tény, mert egyes szavai nehezen kivehetőek. Utána kiderül, hogy Gabriel a „fejedelmek fejedelméhez beszél”. A kutató szerint ez a szöveg egy zsidó vezető haláláról és három nappal későbbi feltámadásáról szól. Kérdés: Jézusra vonatkozik, vagy egy előtte érkezett Messiásra? A kutató szerint az utóbbira. De abban bizonytalan a kutató, hogy ez esetleg Simonra vonatkozna. Végül is, az igazsághoz hűen meg kell jegyezni, hogy a szövegből több szó is hiányzik, illetve felismerhetetlen, ezért nem szabad túlságosan messzemenő következtetést levonni belőle! Ami azonban érdekes, hogy a halál és a három napra rá történő feltámadás motívuma a közgondolkodás része volt, amire Jézus is többször utalt élete folyamán, de eddig „csak” a Biblia számolt be róla. Boldog napot! Száraz György
ÉRDEKES MAGYARORSZÁGI RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSEK
Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya mentén Miközben az autópálya épülget, a zalai régészet megelőző régészeti ásatásokat végez. A lelőhelyek ez esetben M70 22 km-es Letenyétől Tornyiszentmiklósig tartó szakasza, valamint az M7 autópálya hasonló hosszúságú Letenye–Sormás közötti része. Később a feltárások folytatódtak a Sormás–Zalakomár és a Becsehely–Nagykanizsa keleti csomópont közötti szakaszokon, illetve a Nagykanizsa–Zalakomár közötti területeken. Ezeken a lelőhelyeken több, előre nem látható lelet került elő. Maguk a feltárások hatalmas, fél millió négyzetmétert kitevő területen zajlottak. A régészek nagyon értékes információkhoz jutottak többek között a településszerkezet, a munkamegosztás és az életmód tekintetében. A korszakolásból kiderült, hogy a neolitikustól (újkőkortól) a középkorig találtak leleteket. Kiemelendő a hozzávetőlegesen 7000 évvel ezelőtti újkőkori erődített települések sora, amely kuriózumnak számít. De a régészek találtak több rézkori, bronzkori, kelta és római kori településmaradványokat is. Sőt a középkorból, a XI-XIII. századból való, Árpád-kori falvak egyes részleteit is sikeresen tárták fel. A rengeteg lelet dokumentálása a becsehelyi ásatási központban zajlik. A becsehelyi központban egy 9 főből álló kerámia restaurátor műhely is működik. Az ásatási munkálatokban 50 múzeumi munkatárs és nagyjából 150 ásatási munkás vett részt az ásatások hektikus időszakában. A feltárás folyamán a finom digitális technikától a hatalmas munkagépekig minden bevetettek a szakemberek a leletmentés érdekében, amely eddig mindig határidőre elkészült, így nem hátráltatta az autópálya építési munkálatait.
Szombathely: az Ízisz szentély romkertje Az ókorban Ízisz egyiptomi istennő tiszteletére építettek egy szentélyt a mai Szombathely területén. Olybá tűnik, hogy eleinte ez csupán néhány cölöpből és agyagból készülhetett, majd az II. században már kőépületek helyettesítették a roskatag tákolmányt. Legalábbis ezt látszik igazolni egy márványtábla is, amely i. sz. 188-ban készült, s amelyre az Isis-imádó vallási egyesület tagjainak nevét vésték. A szentélyt a III. században nagymértékben bővítették. Minden jel szerint ekkor épült a monumentális oszlopcsarnok. A szent kerület valószínűleg a 456-os földrengésben pusztult el, s a megmaradt köveket a környező építkezésekhez hordták szét. A modern kori feltárás 1955-ben indult meg. A szombathelyi Iseum (Isis szentély) romkertjét 1963-ban nyitották meg a római kori Savaria területén. Az I-II. századi épületmaradványok legimpozánsabb épülete az istennő központi szentélye. A szombathelyi szentélyt 1955 és 1961 között tárták fel és 1964-től látogatható a romkert. A központi Isis-szentély bejáratát négy oszlop díszíti, a felettük lévő frízen FortunaAbundantia, a Szóthis-kutyán lovagló Isis, valamint Mars-Harpokrates és Hercules alakjának reliefje látható. Megjegyzendő, hogy az egyiptomi hitvilágban Szóthisz azonos a Szíriusszal, illetve Hercules megfelelője Hórusz, a Napgyermek. Szinte érintetlenül került elő az 5x5 méteres oltár és a kultusztér. A reliefes mécsesek és a falfestmény-töredékek a restaurátorok munkáját dicséri. Feltárták továbbá az idevezető bazaltborítású római út 27 m hosszú és 7,5 m széles szakaszát is. Az utóbbi években újabb felújításokon esett át az Iseum, de sajnálatos módon a 2010-es Savaria Karneválra sem lesz meg az átadása. Ennek oka az elhúzódó régészeti feltárásokban, részben a pénzhiányban keresendő. Jó hír viszont, hogy az időközben felszínre hozott régészeti értékeket beépítik a szentélybe. Ez már szinte forradalomnak számít a műemlék-
felújításban. A készülő szentély méretei, valamint az épület arányai fantasztikusak. A római, illetve az egyiptomi műalkotások stílusát és építészeti érzékét mutatja a szentély. A forradalmi ebben az, hogy a leleteket nem a földre vagy a tárolókba helyezve mutatják be, hanem szó szerint felépítik az eredeti szentély másolatát és a leleteket az eredeti helyükön hagyják. Természetesen modern anyagokat használtnak a rekonstrukciónál. Kíváncsian várjuk a remekmű elkészültét!
Dobogókő spirituális ereje Dobogó-kő (vagy településrészként Dobogókő) Magyarország egyik legnépszerűbb kiránduló- és üdülőhelyévé vált az elmúlt évtizedben. Ez a Pilisszentkereszthez tartozó helygerincen található kicsiny település azzal vívta ki magának a figyelmet, hogy egyes vélemények szerint itt található a Földanya szív csakrája. Jelentősége éppen ezért a világhírű energiaközpontokéval emeli egy rangra. Évről-évre egyre többen zarándokolnak el erre a szent helyre. Járt már itt a kambodzsai és a laoszi láma, és buddhista szerzetesek is rendszeresen felkeresik. A kínai papok shaolin falut építettek a közelében. Mindez igazolni látszik, hogy a Pilisben valaminő rejtélyes természetfeletti erő működik. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőket nyilatkozta: "A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van." A Pilisben található Dobogókő nevében archaikus tudásként őrzi eredetét, tudniillik, a Kárpátmedence népeinél Közép-Európát kontinensünk szíveként emlegetik. Elődeink is tisztában voltak Dobogókő jelentőségével. Attila hun vezér a legnagyobb becsben tartotta a Pilis legmagasabb pontját. Egy legenda szerint halála után a mennyei képe is megjelent itt – ez az Attila-fej. Más források arról számolnak be, hogy a Föld szív csakrája pontosan a Rámhegyen, a Ferenczy-sziklánál található. Akik már felkeresték ezt a szakrális helyszínt, tudják, milyen érzés energiával feltöltődni. Sokan csodálatos gyógyulásokról szereztek megtapasztalásokat. Ha madártávlatból pillantunk a Pilisre, akkor megállapíthatjuk, hogy körvonala óriási szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő. Az ősi magyar hagyományok szerint itt „dobog” a világ szíve. A helybéliek nagyon büszkék erre a titulusra. A „pilis" szó jelentései: kopasz, leborotvált fej, fejtetőt. A papi szóhasználatban a tonzúra. Spirituális szempontból ennek a helynek kiemelkedő szerepe van, ugyanis itt nyílik a korona csakra. Ez az auránk egyik – szám szerint hetedik – fő energiaközpontja, mely a Felső Énnel, avagy a Lélekkel kapcsolja össze a tudatot. Hangulatszíne általában fehér, mely minden színnek az ötvözete. Imígyen a legmagasabb rezgésű központ ez. Amikor az ember a lelkéhez kíván közelebb kerülni, amikor a szellemi valóságot akarja megismerni, amikor az isteni énjével akarja a kapcsolatot felvenni, akkor van különösen nagy szüksége a korona csakrájára. S hogy, hogy nem, éppen itt éltek a fehér ruhát viselő pálos szerzetesek, akik itt élték át évszázadokon keresztül a spirituális beavatásaikat. Sokan úgy vélekednek, hogy a történelmi Magyarországon Fehérvár koronázó városunk egykor a Pilisben helyezkedett el, ami pedig rímel a korona csakra státuszra is. Hiszen a
Kárpát-medence „pilise”, fejtetője, korona csakrája, ami az égi energiák befogadására alkalmas, éppen itt található. A figyelmes olvasónak bizonyára feltűnik, hogy az előbbiekben a szív, míg utóbbiakban a korona csakrát emlegettük, ámde mindkettő helyét a Pilisben jelöltük meg. Nos, valószínűleg ez nem így van, hiszen energetikai szempontból sem eshet egybe vagy egymáshoz ennyire közel e két csakra. Ettől függetlenül, kiemelkedő energetikai arculata továbbra is vitán felül áll. Jómagam, arra hívnám fel még a figyelmet, hogy a világűrből nézve, a Kárpát-medence egy emberi agyra emlékeztet, s benne Dobogókő megfeleltethető a hipofízisnek. Ez azért is megfontolandó, mert a hipofízis (agyalapi mirigy) az a belső elválasztású mirigyünk, mely szorosan kapcsolódik a korona csakrához. Ebből kifolyólag inkább hajlok afelé, hogy Dobogókőt a Földanya korona csakrájának nevezzük, mint hogy szív csakrának tituláljuk. Nem beszélve arról, hogy a magyarság messze földön híres a szellemi erejéről és fölényéről. Gondoljunk csak arra, hány feltalálót és általában „koponyát” adtunk mi a világnak a lélekszámokhoz viszonyítva. Ezen felül pedig az sem elvetendő tény, hogy a Föld szív csakráját én inkább Egyiptomba helyezném. Hozzáteszem, ezek a megjelölések inkább szimbolikusak, mintsem precízek, illetve látok némi kapcsolatot az egyiptomi tőkultúra és a magyarság múltja között, ami voltaképpen feleslegessé is teszi a vitát. Minthogy az egyiptomi szakrális tudás és a magyar nép gyöke között van spirituális kapcsolat, így majdnem hogy az a helyzet áll elő, mint az avatatlan ember esetében: nem tudja a bal kéz, mit csinál jobb. A Pilis mindig királyi központként működött és soha nem lehetett, csakis királyi jóváhagyással földet venni vagy cserélni benne. Ezt az Árpád-kori oklevelek bizonyítják. Az Anjou-kortól a visegrádi fellegvárban őrizték a Magyar Szent Koronát, ami nyilvánvalóan nem véletlen. A Képes Krónika ábráin is a Pilis azonosítható be koronázási helyként. Minden egybevetve, Dobogókő energiái fantasztikusak. Akárhogy is hisszük, akármilyen jelentőséget is tulajdonítunk e szent helynek, a jelentőségét ez aligha befolyásolja. Angyali és arkangyali energiáival és a természeti szépségeinek magával ragadó látványával abszolút kitűnő választás a spirituális felemelkedésükért tenni akaróknak! Boldog napot! Száraz György
Pálosok és a Pálos Rend 1. rész A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású, férfiakból álló remete szerzetesrend. Hivatalosan Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje (Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, O.S.P.P.E.). A rendet Boldog Özséb, esztergomi kanonok alapította 1250-ben, amikor egységbe tömörítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. Ismerjük meg a történetüket. Remeteség a kereszténységben Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár meghatározó szerepet játszott abban, hogy a kereszténység Európában tért hódítson és elterjedjen. 313-ban Milánóban kiadott ediktuma (rendelete) azért számít vízválasztónak, mert elsőként tette törvényessé a keresztény vallást a Római Birodalomban. Tehát nem kizárólagossá, csupán törvényessé, ami egyet jelent a vallási toleranciával.
Hogy mennyire így volt ez, azt alátámasztja, hogy az általa veretett pénzen a képmása mellett továbbra is megmaradt a Napisten szimbóluma. De I. Constantinus nevéhez fűződik az első ökumenikus zsinat: az első nikaiai zsinat (325), melynek célja az volt, hogy rendet vágjon a sokféle korai kereszténységet zavaró tankérdésben (arianizmus, kvatrodecimanizmus, gnoszticizmus). Ő maga halogatta a kereszténység felvételét, mígnem végül katekumenként halt meg. Az ősegyházban a katekumenokat a keresztények közé számították, de megkülönböztették őket a megkeresztelt hívőktől, a fidelestől. Úgy tekintették őket, mint a már megfogant magzatokat, szemben a megszületett keresztényekkel. A katekumenok külön imádkoztak, a szentmisének csak a tanító részén vehettek részt, ha pedig meghaltak a keresztelés előtt, akkor áldozatot mutattak be értük. I. Konstantint keleti egyház szentként tiszteli, édesanyjával, Szent Ilonával együtt. Iulianus császár (361-363) apostata volt, vagyis hitehagyott. Aposztata az, aki a keresztény hitből a pogányra tér vissza. Ő megkísérelte visszaszorítani a kereszténységet, ami végül is nem sikerült neki. A Keresztény Egyház európai születésnapjának jómagam a 380. február 28.-át tekintem, mert Nagy Theodosziosz (379-395) egyik rendeletével ekkor nyilvánította államvallássá a kereszténységet. Az Egyház kapva kapott a hirtelen jött szabadságon, s igyekezett minél több előnyre szert tenni. Ekkor ment végbe az a „hígulás”, amelyre válaszként adódott a remeteség. A remeteség első jelentősebb állomása az aszkézis erőre kapása. Az aszkéták (önsanyargatók) a családjukkal éltek együtt, s csupán az étkezésükön és a ruházatukon látszott meg a sajátos életmódjuk. Később magánfogadalmakat tettek, melyekből később kialakulhatott a szerzetesi fogadalom. A fogadalom minden bizonnyal az engedelmességre kötelezte a szerzeteseket, illetve a remetéket. Ez sem volt kevés, hiszen a szegénységet és a tisztaságot mindenképpen meg kellett őrizniük, fent kellett tartaniuk. A remeteség kialakulásának további állomásai valószínűleg az elvonulások voltak, merthogy az őskeresztények gyakorta keresték fel a puszták és az elhagyatott helyek nyugalmát, ahol teljes kiszolgáltatottságban élhettek. Mire volt ez jó? – kérdezhetnénk. Nos, elsősorban arra, hogy a magányban és az elmélyülésben könnyebben tudtak Istennel találkozni. Ezzel maximálisan biztosítva volt, hogy a remeték teljes életüket a lelküknek szenteljék. A remeték olykor-olykor meglátogatták egymást, de arra is találunk példát, hogy a többi keresztény emberek közül egyre többen kezdték felkeresni a szent életű remetéket. Lassacskán egyre több ember gyülekezett a remeték körül, ami lehetővé tette a szerzetesség kialakulását. A remeteség nem a kereszténységgel egyidős. Már jóval korábban is ismerték és gyakorolták. Eklatáns példa erre Egyiptom. A Nílus mentén a remeteségnek, illetve a szerzetességnek három formáját különböztethetjük meg: 1. egyedül élő remeték, 2. társas remeteség, avagy "laurák" – egymáshoz közel épült remetekunyhók által alkotott közösség, 3. kolostorok, amelyek életét részletes szabályzat irányítja Remete Szent Antal (251-356) Antal 251-ben látta meg a napvilágot egy közép-egyiptomi faluban, Koméban. Tehetős vagyont örökölt a szülei után. Nagyjából 20 éves lehetett, amikor figyelmét felkeltették az Evangélium mondatai.
"Ha tökéletes akarsz lenni - felelte Jézus -, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!" (Mt 19,21) Olyan mély benyomást gyakoroltak rá az efféle sorok, hogy minden birtokát eladományozta és teljesen önmegtartóztató életbe fogott. Elköltözött a faluból vidékre, majd a líbiai sivatag egy megüresedett sírboltját választotta lelki élete színteréül. Úgy hírlik, hogy többször megkísértette őt a Sátán. Erről a jelenetről egyébiránt számos művészi alkotás készült. A szentéletű Antal valóságos mágnesként vonzotta magához a hasonszőrűeket. Csakhamar 290 főt számlált a remete közössége, melynek ő volt a vezetője Thébában. Majd a Vörös-tenger melletti Kolzim-hegy tövében is verbuválódott egy remetetelep. Remete Szent Antal nem teljesen a mai értelemben vett aszkéta volt, mert munkássága meglehetősen sokrétű volt: keresztény látogatókat fogadott, levelezett, börtönlakókat keresett fel és nyilvános „előadást” is tartott az ariánusok ellenében. 356-ben tért meg az Úrhoz. Példás életével ő lett a világ egyik legismertebb anachoretája, vagyis remetéje. "Amint a halak elpusztulnak a szárazföldön, úgy válnak gyengévé a szerzetesek is, ha sokat időznek a világiakkal, és sokat forognak közöttük. Amint a halaknak a tengerhez kell visszatérniük, úgy kell nekünk a hegyekbe sietnünk, nehogy késlekedve megfeledkezzünk azokról, amik belül vannak." – Szent Antal A szerzetesség eredete A remeteség még nem jelent automatikusan szerzetességet, hiszen nem volt szabályozott életvitelük, sokkal inkább laza kohézió és sok egyéni elképzelés vezérelte az egyes remetéket. Az egyiptomi Pakhómios (Pachomius) volt az első, aki kifejezetten kolostori közösséget hozott létre és szerzetességet alapított a IV. században. Ő katonás szigorral jellemezhető rendszabályzatot hozott létre remetesége idején. Az első kolostort Tabennésinél alapította meg. Életművét kilenc férfi és kettő női kolostor fémjelzi. Ezek megközelítőleg 5 000 szerzetest tömörítettek magukba. Cassianus (360-435) szerzetesnek állt és barátjával, Germanus apáttal Egyiptomba, a szerzetesség szülőhazájába ment. Később Konstantinápolyban diakónussá szentelik. Hányattatott és fordulatokban gazdag élete során egy férfi és egy női kolostort alapított. Bazileosz (330-379) a kappadókiai Cezáreában született. Világcsúcsnak számít, hogy családja hat szentet adott az Egyháznak. Életének fő fordulópontján döntő elhatározásra jut: szerzetesnek szegődik és két évet tölt Egyiptomban, majd Közel-Keleten. Majd elvonul a világtól egy jó időre. Nazianzoszi Szent Gergellyel áll levelezésben. Ebből az információcseréből alakult ki a későbbi szerzetesközpontok szabályzatának gerince. Két szabályzatot vetett papírra: a Nagy szabályzat (a szerzetesi élet törvényeiről szól) és a Kis szabályzat nevűt (313 feleletet tartalmaz a szerzetesek konkrét kérdésekre). Első Remete Szent Pál Remete Szent Pál vagyonos thébai (Egyiptom, Luxor) családból származott. 228 körül látta meg a napvilágot. Nagyon jó neveltetésben részesült, behatóan ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. Fiatalon megörökölte szülei vagyonát. Már ifjúkorában megtapasztalta a keresztényüldözések sokkoló hatásait és gyötrelmeit, amikor látta hitükben megtörni az embereket. Mivel később sógora feljelentette Pált a római hatóságoknál, ezért azonnal menekülnie kellett. Alsó-Théba kietlen vidékén egy barlangban
talált menedéket datolyapálmák és egy forrás társaságában. A pálmafák leveleiből készített ruhát magának. A legenda szerint minden nap egy holló vitt egy fél cipót Szent Pálnak. A remete körül fokozatosan alakult ki egy kis csoportosulás, amely még nem nevezhető szerzetességnek, de már voltak közös szertartásaik és meghallgatták Pál elmélkedéseit és tanításait. Ők voltak az első Pál-hívők, a Pálosok ősei. Ahol a hagyomány emlékezet szerint Remete Szent Pál élt, később egy hatalmas monostor épült. Ma is szerzetesek lakják- P. Joachim Dembicki OSPPE, lengyel pálos atya így írt erről a helyről: "Thébai szent Pál kolostorához, vagyis Dair Anba Bulához a Qualialah hegy északi oldalának legkanyargósabb útja vezet. Helyes, hogy ez a kolostor puszta, sziklás, növényektől megfosztott, szigorú, de ugyanakkor imádságra, egyedüllétre és egészen Isten felé fordulásra szólító területen fekszik. És éppen ezt a barlangot választotta ki a fiatal, gazdag ember, Pál, hogy a teljes Istenhez tartozásról tegyen tanúságot... Nem kevésbé bűvöltek el rendünk Pátriárkájának életéről és haláláról beszélő emlékek és ereklyék: a barlang, (az itteni szerzetesek állítása szerint) a Szent földi maradványait őrző márvány szarkofág, Szent Pál ikonja, vízforrás, amelyből a Szent merített, vagy a kis pálmaoázis a kolostor belsejében. A szerzetesek beszélnek a hollókról is, amelyek gyakran megjelennek, és amelyek a környező sziklás hegyekben fészkelnek." Szent Antal egyszer égi szózatot hallott, amely felvilágosította őt, hogy nem ő a legidősebb és legszentebb remete, hanem Pál. A 90 éves Antal megtalálta a 113 éves Pál barlangját. Beszélhetésbe elegyedtek, együtt elmélkedtek. Ekkor érkezett meg a holló, aki most nem fél, hanem egy egész cipót hozott magával az Isteni Gondviselés tanúbizonyságaként. Amikor Pál meghalt, Szent Antal látta, amint lelkét angyalok, próféták és szentek kísérik fel a mennybe. Antal betakarta Szent Pál testét egy Szent Athanáztól kapott köpenybe, majd elhantolta testét egy mélyedésbe, amit két oroszlán kapart ki a szeme láttára. Mindez i.sz. 341-ben történt. Szent Pál teste gyorsan mumifikálódott. A későbbi korokban Szent Antal követői, az első szerzetesek elzarándokoltak a remeték Fejedelmének és Mesterének tartott Pál barlangjához és sírjához. Itt tettek engedelmességi fogadalmat elhivatottságukról. 494-ben Gelasius pápa szentté avatta Szent Pált. Teste teljesen romlatlan állapotban konzerválódott, amit 1169-ben szállítottak Konstantinápolyba. Három ujja a cluny-i apátságba került. Fejét Konstantinápolyból Rómába vitték, ahonnan IV. Károly császár Prágába vitette. Később innen került az ereklye Karlštein várába. 1240-ben Szent Pál ereklyéjét egy Jacobus Lorenzo nevű polgár Velencébe, a Szent Julián tiszteletére szentelt templomba viszi. Nagy Lajos királyunk, aki roppant módon kedvelte a pálosokat, fogadalmat tett: ha megnyeri a Velence elleni háborúját, akkor megszerzi a Pálos Rend számára az hőn áhított ereklyét. A jó Sors a magyarok pártjára állt. 1381. október 4-én Velencéből átszállították Szent Pál testét Budára. Csupán néhány csont maradt Velencében. A budai királyi kápolnában helyezték el az ereklyét, majd onnan a budaszentlőrinci monostorba, a Pálos Rend főmonostorába szállították át. II. Lajos 1523-ban elérte, hogy Karlstein várából a fej-ereklye visszakerüljön a testhez. 1523. május 25-én illesztették össze a fejet és a testet Budaszentlőrincen. Ezt követően a Pálosok Szent Pál ereklyéjét a török elől menekítették el az elefánti kolostorba (Nyitra megye), majd onnan Trencsén várába, ahol 1527-ben az ereklye az ostrom alatt elégett.
A Pálos Rend alapítása Remetékről azóta tudunk, hogy a kereszténység megjelent Magyarországon. Leginkább dombságokban és hegyvidéken, patakok és forrás közelében telepedtek le a remeték a földesúri engedéllyel, de szervezetlenül. A remetetelepek a megyéspüspökök joghatósága alá tartoztak. A legkorábbi emlékek a mecseki remetékről szólnak. Bertalan pécsi megyéspüspök 1225 körül a Patacs és Ürög közötti Jakab-hegyen Szent Jakab apostol tiszteletére klastromot (kolostort) emeltetett a remeték számára. A Pilis-hegység remetéit 1250 körül Boldog Özséb esztergomi kanonok fogta össze, aki hat remetetársával együtt a mai Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompusztán építette a Sancta Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. A jelek szerint a XIV. század elejéig nem volt egységes nevük és szervezetük. Káptalanjaikat Keresztúron tartották, ezért keresztúri remetebarátoknak, másutt ágostonos barátoknak nevezték őket. A Pálos Rend keletkezését csak a Vitae Fratrumból ismerjük. Özséb és a veszprémi egyházmegyéből több perjel (férfi szerzetesrend vezetője) és remete IV. Orbán pápához fordult, hogy engedélyezze részükre az ágostoni rendtartást. 1263-ban a pápa engedélyezte számukra a regula követését. Pál püspök a pápai felhatalmazás alapján maga adott szabályokat a közösségnek és megszabta, hogy a meglevő hét remeteségben lakhatnak. 1290 körül már Erdélyben és Horvátországban is találkozunk pálos kolostorokkal. 1308-ban Gentilis bíboros, pápai követ engedélyezte a Pálosoknak az ágostoni regula követését, s ekkor még keresztúri barátoknak nevezte őket. Majd a pálosok 1309-től a Buda fölötti Szent Pál-hegyen (Hárs-hegy) fekvő szentlőrinci monostorban tartották évi káptalanjukat (adminisztratív testületi ülésüket). Szentlőrinc lett a generális perjelek székhelye, a rend főkolostora. 1327-ben a pápai jelentés szerint Magyarországon kb. 30 monostoruk volt a Pálosoknak. Ezen felül hegyek és erdők rejtekén még számos remete élt. 1328-ban kapták meg az első pápai kiváltságlevelet Károly Róbert kérésére. Ebben XXII. János pápa engedélyezte a Pálosoknak Szent Ágoston reguláját, generális perjel választását a káptalanon, valamint felmentette a remetéket a tized (dézsma) fizetése és a zsinatokon való kötelező részvétel alól. 1341-ben pápai engedélyt kaptak a szürkekámzsa helyetti fehér színű habitus viselésére. Így különböztették meg magukat a kóborló remetéktől. 1340-ben négy német remeteház is csatlakozott a Rendhez, ami kezdetnek számított. VI. Kelemen pápa 1352-ben engedélyezte a monostoraikhoz tartozó világiak gyóntatását. Így indult útjára a Pálos Rend. (folyt. köv.) Boldog napot! Száraz György
A pilisszántói szent kő A Pilisszántón talált szent kőről a média is beszámolt. Rejtélyes dolgok történtek a felfedezésről tudósító régészekkel és a stábbal: elektronikus eszközeik elromlottak vagy meghibásodtak a kő közelében. Ennek tetejében még egy rejtélyes szellemalakot is rögzített a polaroidkép. A fenti jelenségek alapján azt a következtetést vonták le a kutatók – mármint azok a kutatók, akik személyesen találkoztak a szóban forgó kővel –, hogy kétségtelenül különleges
kisugárzással rendelkezik. Mind a jelenlévő emberekre, mind a tárgyakra furcsa hatást gyakorol a szent tárgy. Máig keresik e rejtélyes erő okát és hatásmechanizmusát. A tények sziklaszilárd talaján állva, azt elhihetjük, hogy akik a kő közelébe mennek szokatlan és váratlan érzetekre lesznek figyelmesek. Megfájdul a fejük, megmagyarázhatatlan érzések kezdenek végighullámozni rajtuk. A másik „véletlen” egybeesés, hogy éppen ebben a községben teljesített szolgálatot Árva Vince pálos atya, aki Boldog Özsébet szentté igyekezett nyilváníttatni, illetve minden eszközzel törekedett a Pálos hagyományokat megóvni és ápolni. A pilisszántói szent kő vésete is megéri a vizsgáló fáradozásait. A motívumhoz Pap Gábor szerint a bogumil (egy középkori eretneknek bélyegzett mozgalom, egy manicheista vallási irányzat) sírköveken található vésetelemei állnak. A szent Kő egy régi sír közelében került elő, ahol egy XIII. századi kolostor maradványaira bukkantak a régészek. a kő egy töviskeresztet ábrázol. Ez nem hagyományos keresztábrázolás, mert a tövisek végén kis szarvacskák jelennek meg. Vajon ezt a Szent Keresztet tisztelték a Pálosok? Jelképezheti-e ez a tövises kereszt a magyarságot, a magyar népet? S ha igen, akkor mit szimbolizálnak a végén található hajtások? Talán a megújulást? Talán a reményt? Másik kérdés, hogy mi tartja a keresztet, illetve honnan nő ki a kereszt? A földből, esetleg az anyaföldből, vagy egy barlangból, vagy a szívünkből? Mindenképpen olyan helyről, ahol a beavatás történik. Aradi Lajos arról az izgalmas felfedezéséről számolt be, hogy érdekes kettősségeket keresett és talált a Pilisben. Ilyen volt például a Magas-hegy, amelyről tudni véli, hogy az Orion (magyar nevén Nimród) csillagkép egyik övcsillagának is megfeleltethető. Amikor összekötötte a két Magas-hegyet, a két pálos kolostort, a szentkereszti romkertet és Pilisszántón azt a helyet, ahol a szent Követ megtalálták, s ahol egykoron kolostor állt, akkor az egyetlen egyenesre illeszkedett. Mintha egyetlen erővonal mentén emelték volna a szakrális-kultikus központokat a Pilisben. Ez idő szerint a szent kőlap a pilisszántói római katolikus templom padozata alatti üregben, 1,5 m mélyen, vastag üveglap alatt található. 2000-ben találták meg. Korát 700-800 évesre becsülik. Minden jel szerint a Szent Kő a pálosokkal hozható kapcsolatba. A szimmetrikus elrendezés azonnal szemünkbe ötlik, a kőre pillantva. Egy nagyobb és két kisebb keresztet láthatunk a kőlapon, amelyek szárai végén három irányba induló és hegyben végződő „szárkezdemények” vannak. A keresztszárak végén, kétoldalt lecsüngő bajuszhoz vagy kacshoz hasonló „szalagokat” fedezhetünk fel. A függőleges szár tengelyében egy barlangban, vagy egy sírboltban lévő személy mellképe látszik. Ellenben a két kisebb kereszten nem találunk „szalagokat”. Egyes kutatók különleges megfejtéssel álltak elő a pilisszántói szent kő motívumaival kapcsolatban. Nevezetesen: a kőlapon három vésett kereszt a rendezett világegyetem gömbjének főköreit síkba kiterítve ábrázolja. A körívek egyenesekként jelennek meg. A főkörök ugyanakkor tengelyvonalakként is felfoghatók. A tengelyek egyben a tükörképben elrendezett szalagok szimmetriatengelyei. Ebből következik, hogy a szalag és a kör közös tengelyű, tehát egymástól el nem választható. Ez a világegyetem szimbolikus síkbeli
megfogalmazása. A „felső” világot jelképező szalagot a kalapról lelógatva nem csak Európában, hanem a közép-amerikai indián kultúrákban is alkalmazták. De növényi ágra kötözve egész Eurázsiában ismert. Magyarországon ilyen a májusfa A középen lévő kereszt tengelyében egy barlang nyílásában egy „remetét” láthatunk, amely a három isteni világot köti össze. Ő az égi küldött ebben a világmodellben: a mikrokozmosz és a makrokozmosz összekapcsolódása fejeződik ki az ábrában. Boldog napot! Száraz György
A SZENT KORONA ÉS AMIT TUDNI LEHET RÓLA Ez a témakör egy roppant vitatott és nehezen kibogozható terület a történelemkutatásban és a magyarság spirituális hagyományainak megismerésében. Sokan próbálkoztak már válaszokat találni a Szent Korona misztériumaira, ám ezek rendszerint támadásokba és ellencsapásokba, egyszóval egyfajta szellemi háborúba torkollott. Mintha valakiknek az érdekét sértené legféltettebb ereklyénk spirituális hatalma. Az első és leggyakoribb fejtörést az okozza, hogy sok szakértő váltig állítja, hogy a Szent Korona nem lehetett Szent István fején, merthogy Ő a XIII. században készült. Sőt, azt mondják, hogy két részből áll, amelynek egyik fele Nyugat-Európában, a másik valahol Belső-Ázsiában készült. Két alapvető érv szól e mellett. Az egyik, hogy Dukász Mihály képe a koronán, a másik, hogy a koronázási paláston egy nyitott koronával látszik Szent István portréja. Az elsővel szemben azt kell megjegyezni, hogy ez egy későbbi betoldás, ami ráadásul csak nagyon nehezen, illetve nem is pontosan illeszkedik a foglalatába. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Dukász Mihály képe utólag került a koronára. Előtte Szűz Mária képe volt a helyén. Hogy tudatos manipuláció történt-e vagy sem, azt mindenki döntse el maga. Mindenesetre a Szent Korona ma is működőképes és kisugárzása, ha változott is, akkor csak csekély mértékben. Számos hazai és külföldi radiesztéta vizsgálta már tüzetesen is a koronát és azt találták, hogy a lecserélt képekből nem sugárzódik olyan energia, mint a többiből. Viszont a korona kisugárzásán ettől még nem esett csorba. Hogyan lehetséges ez? A szentséges energia a korona lényegét, sőt lényét alkotja. Ha a korona egyes része valamilyen rejtélyes oknál fogva megsérülnek vagy eltűnnek, akkor is csak a fizikai és nem a szellemienergetikai alkotóelemei sérülnek. A Szent Korona a mai napig működőképes lenne a megfelelő kezekben. De kinek van ehhez jogosítványa? Egyáltalán mire képes ez a szentség? Nos, a korona jelentősége a magyar nép spirituális küldetéséhez kapcsolódik. A magyarságról azt kell tudni, hogy nem egy földi nép. Az univerzum egy nagyon távoli pontjáról érkezett lelki fajról van szó, akik csak úgy ide lettek csöppentve erre a planétára. A magyarság tudás és ereje éppen ezért szakrális (szent) és transzcendentális (tapasztalattól függetlenül létező). Tehát a magyarság egész sorsvonulata nem érthető meg a spirituális múltjának és küldetésének megismerése nélkül. A magyarság hit
a kozmosz, a világmindenség rendjének fenntartásán és megtartásán alapul. Így az sem véletlen, hogy a Teremtő a legmagasabb ponton jelenik meg a koronán. Innen lefelé szentek közvetítik az energiákat a föld felé, lefelé. Éppen ezért ezt a koronát nem viselheti akárki, csakis isteni küldött. További érdekesség, hogy a koronán található kereszt dőlésszöge a korona alapsíkjához képest éppen akkora, mint a Föld tengelyének jelenlegi dőlésszöge a Föld keringési síkjához képest. Ez még nem is lenne kuriózum, ha az elferdült kereszt magassága nem egyezne meg az abroncs magasságával, valamint a keresztpántok szélességével. Érdekes egybeesés. A korona az egyetlen olyan magyar ereklye, amely személynek tekintendő! A Szent Korona olyan szentséges energiákkal van felruházva, amely a legmagasabb szintű – tehát nem emberi – spirituális működést teszi lehetővé. Gondoljuk csak végig, hogy a legmagasabb rezgésű csakránkat korona csakrának hívják. Ezzel kapcsolódunk az Isteni Énünkhöz, a Teremtő egy tudatos részéhez. Ezek után képzeljük el, hogy egy megtestesült szellemi vezető, akit nevezzünk királynak, egy nemzet sorsát kapcsolja az isteni szférákhoz, pontosabban a Teremtőhöz. Úgy vélem, az illető személyén túlmenően a koronának olyan rezgése, hatalma kell, hogy legyen, amit emberi elme aligha foghat fel. Lévén, a rezgések, amelyekről beszélünk, nem holt dolgok, hanem egyszersmind önálló tudatosságok, autonóm szellemiségek. Miért? Mert az isteni világokban minden egy. A gondolat, az idea, a szellem, az erő, az energia, a tudatosság egy és ugyanaz, tehát nem különül el egymástól. Voltaképpen személynek számít, ha ezt érthető emberi nyelven akarjuk megfogalmazni. Ez egyúttal azt is megmagyarázza, hogy miért nem avul el a jelentősége, miért nem évülnek el a jogai, miért garantálja jelenléte a nemzet sorsának jó irányba haladását. Mitől szent a korona? A koronáknak három alapvető típusát szokás megkülönböztetni: házi korona – ezt szinte bármikor lehet viselni, országló korona – ezt országos jelentőségű ügyek intézése közben viselik, beavató korona – egyetlen alkalommal, a koronázáskor lehet viselni. Egy kultúrtörténeti érdekesség, hogy amikor az Árpád-ház kihalt, a korona az erdélyi vajda birtokába került. A következő dinasztia első leendő királya Károly Róbert volt. A pápa bíborost küldött, aki közölte, hogy elveszik a korona szentségét és az általa újonnan készítetett koronára ruházzák át. A magyar nép természetesen nem fogadta el az ily módon megkoronázott Károly Róbertet. A helyzet addig fajult, hogy végül vissza kellett szerezniük a vajdától a Szent Koronát. Innentől kezdve érdekes kérdés, hogy vajon Szent István anno valóban a pápától kapta-e a koronáját? Itt voltaképpen a pápai hatalom, áldás és szentség került a mérleg egyik, míg a Magyar Szent Korona szentsége spirituális hatalma került a másik serpenyőbe. A Szent Korona alsó és felső része Az alsó részen görög betűs és hangzású feliratokkal találkozunk, míg az alsón latinossal. Ebből arra következtetnek, hogy Bizáncban készült a magyar Szent Korona alsó része, míg a felső rész valahol Nyugat-Európában, mert ott a hivatalos nyelv a latin volt. Ez azonban nem feltétlenül az egyetlen magyarázat, ugyanis a görög és a latin nyelveket együttesen használta az egyház bizonyos liturgiákban, papszentelésnél és templomszentelésnél. Természetesen a
görög nyelv, mint a bölcsesség nyelve, nem volt olyan rendű-rangú nyelv, mint a latin, amely a hatalom nyelve volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az alsó koronarészen szerepelnek a görög és a felsőn a latin feliratok, akkor láthatjuk az alá-fölérendeltségi fokokat. Az alsó rész (amelyet görög koronának, Corona Graeca is neveznek) 5,2 cm széles, átmérője 20,5 cm. A keresztpántok (amelyeket együtt latin korona, vagy Corona Latina néven is emlegetnek) négy 5,2 cm széles aranypántból készült, amelyeket egy négyzetes központi lemezhez (7,2x7,2 cm) erősítettek. A központi panelen 12 igazgyöngy található. Az alsó korona-részen minden szentnek csak a fél alakja látható, a felső részen viszont mindegyik teljes alakos kép. De az elülső pártázat középső, Pantokrátornak nevezett elemében Krisztus teljes alakban szerepel, bár az alsó korona-részhez tartozik. Krisztus az összekötő, áthidaló elem a fent és a lent között. Természetesen a fenti, égi minőségét ez nem befolyásolja. Pap Gábor művelődéstörténész részletesen kifejti, hogy a népművészetben alapszabály, hogy a derékvonaltól lefelé a testi világ, a deréktól a nyakvonalig a lelki világ, míg a nyakról fölfelé a szellemi minőségek kerülnek ábrázolásra. Ez a három birodalom. Tiszta hermetika egyébként. Ő tehát nem a kor szokásával, bizánci, vagy római divatjával magyarázza a képi megjelenítést, hanem egy tudatos tervezés eredményeként. Azt mondja: „a görög nyelv használatához kötött bölcsesség a legfőbb erény, ott a test még veszélyek forrása. Ezért nem kerülhet ábrázolásra. Fölül, egy megtisztult világban, a test már nem veszélyek forrása, nyugodtan ábrázolható. De ha közelebbről megnézzük ezeket az apostol-ábrázolásokat, kiderül, hogy nincs is övük. Itt már nincs külön testiség és lelkiség. Ez már az átlelkesített test, a feltámadott test megjelenítése.” Ám amikor leellenőrizzük a szereplőket, akkor azt találjuk, hogy a felső koronarészen a pártázat egy-egy eleme félig vagy egészen eltakart. Összesen két ilyen képpel találkozunk. De miért? Sebtében összecsapták volna a korona készítői ezeket? Versenyt futottak az idővel? Hibáztak volna? Vagy mélyebb, misztikusabb értelme van a dolognak? A hátulsó apostolkép Tamás apostolt ábrázolja, akinek feltétlenül érzéki típusú bizonyítékokra van szüksége az érzékfelettiről, kiváltképp a feltámadásról. Az elülső részen pedig Szent Bertalan apostolt láthatjuk, akit teljesen eltakar az előtte lévő Pantokrátor Krisztus-kép. Bertalan (Náthánáel) mondotta volt: Galileából nem jöhet Messiás. Ő az, aki nem kételkedik úgy, mint Tamás, de jobban tudja az igazságot mindenki másnál. Nos, ez az a két minőség: a kétely és a jobban tudás vagy kész tudás, amely a koronánkon is feltűnik és takarásban van. Talán érthető, hogy miért. A harmadik különbség a két korona-rész között a zománctechnikában jelentkezik. Az alsó részen egy mélyedésbe kerül bele az emberalak. Ezen belül rekeszeket találunk. A színeket arany szalagok választják el egymástól, a háttér pedig maga a hordozó aranylemez. Ezzel szemben a felső korona-részen az apostolok ábrázolásánál az úgynevezett teli zománc technikát alkalmazták. Vagyis a figurán és a feliraton kívül a háttér is zománcozott. Ezen felül különleges motívumokat is felfedezhetünk rajta. Itt most a felső Pantokrátor a kivétel. Itt teli zománcot kellene találnunk, azonban helyette aranylapot találunk. A Pantokrátor a Világmindenségen Uralkodót jelent. Az alsó részen a testi valójában, a felsőn láthatatlanul. Csakis a nádorispán tudhatja, aki a koronázási szertartás alkalmával párnán viszi a koronát, valamint az esztergomi érsek, mert ő koronázza királlyá a jelöltet.
Na, de miért kellett a Pantokrátort olyan helyre illeszteni, ahol nem látszik. Azért, mert alul a Fiúban testet öltő teremtő erő jelenik meg. Itt nincs név, csak a Nap és a Hold. Az Atya, az Úr a Fiúban ölt testet, őt magát egyébként felfogni nem lehet. Isten egyetemes, egyszerre személyes és személytelen, individuális és végtelen. Ez mutatkozik meg a Szent Korona ábrázolásában. Az isteni világban feloldódik a hétköznapi értelemben vett én, megszűnik az emberi énség fogalma. A negyedik kettősség a látványhűség. Az alsó koronarészen a hétköznapi valósághoz sokkal közelebb álló minden ábrázolás, míg a felsőt szemmel láthatóan elvontabb. Rejtélyes képcsere a koronán Először 1790-ben vetődött fel annak a gondolata, hogy a két koronarészt külön használták volna. Egy orvosprofesszor vette észre, hogy egy bizánci császár, nevezetesen VII. Dukász Mihály (1071-1078), valamint alatta Constantinos, illetve I. Géza királyunk szerepel a koronán. Ez igazából azért nagyon elgondolkodtató, mert 1613-ban egy koronaőr, Révay Péter pontosan dokumentálta, hogy mi látható a Koronán elöl és hátul. Hátul Szűz Mária képe, elöl pedig Pantokrátor Krisztus képe A jelenlegi zománckép 26 %-ával túlnyúlik az eredeti foglalaton, amely egyébként megvan mögötte. Mivel másként nem lehetett megoldani, ezért a Dukász-képet egy szegeccsel rögzítették a foglalatba. Ez a primitív megoldás nem méltó és nem is illik a korona mesteri megmunkálásához, gondos kialakításához. De a ma látszó, kissé otrombának tűnő rögzítési megoldás 1867-ből származik, mert a szegecs végül is nem fogta meg. Ez cinezéssel történő fixálása volt a Dukasz-képnek. Itt jön a képbe a tudományos álláspont, amely Dukász Mihályra alapoz. Abból indul ki, hogy a bizánci uralkodó mikor élt és trónolt. Azonban előbbi fejtegetések tükrében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Dukász Mihály nem tartozik a koronához. Ezt abszolút megerősíti az aranyműves csoport, mint ahogyan azt is alátámasztja, hogy ezzel a Dukászos logikával semmit nem lehet igazolni, illetve bizonyítani. Pap Gábor pengeéles logikával kiemeli, hogy a Dukász-kép másodlagos és csupán a korona „átprogramozása” céljából tették oda. Ezen túlmenően tapasztalható, hogy Révay Pétert minden áron megpróbálták hitelteleníteni, s megfeledkezni arról, hogy mind Bethlen Gábor, mind a Habsburgok elismerték hűségét. Még csak össze sem téveszthette egy másik koronával, mert nincs a miénken kívül még egy olyan korona, amelyik hátoldalán Szűz Mária képe díszelegne. Ezek után jön a helyénvaló kérdés: miért éppen szűz Máriát akarták eltüntetni a koronáról? Talán ez nemzetünk sorsával van összefüggésben. Ki tudja? Vajon mikor lehetett ezt a képcserét végrehajtani a koronán? Gondoljuk csak meg, a koronaőri intézmény éppen a korona védelmére és gondozására született. Tehát nem lehet csak úgy hipp-hopp hozzáférni a koronához akármikor. Erre minden valószínűség szerint a Kalapos Király, II. József uralkodása alatt kerülhetett sor. II. József azért kapta ezt a gúnynevet, mert nem koronáztatta meg magát a magyar Szent Koronával, ellenben kivitette az országból. Így 1784-1790 között jóformán semmit nem tudunk a koronáról. A Koronáról egy kettős metszet készült, viszont a hátoldala nem került ábrázolásra. 1792-ben tűnt fel először Decsy Sámuelnek, hogy az aktuális helyzetben már Dukász Mihály képe díszeleg Szűz Mária képén. Szűz Mária a szüzesség, a tisztaság és szent nőiség reprezentánsa, tehát az ő elfedése egyúttal az általa képviselt minőségeknek az eltakarása is lehet.
Apostolok és Szentek a koronán Milyen apostolok foglalnak helyet a Korona felső részén és milyen szentek az alsón? A felső Pantokrátortól érdemes elindulni. Ez a Teremtő helye. Utána következik a teremtő erő négy aspektusa: Péter, János, idősebb Jakab és Pál apostol a keresztpántok felső emeletének szereplői. Ez a legfelső szint. A szembenéző keresztpánton Tamással és Bertalannal találkozhatunk. A másik pánton András Péter alatt, a király jobb keze felől, a bal keze felől pedig Fülöp. (András és Fülöp az a két apostol, akik a szkítákhoz mentek téríteni). Egyes szakértők szerint a magyarságról tudni illik, hogy a szkíták leszármazottjainak tartják magukat. Az alsó korona-részen párosával helyezkednek el az alakok. Elöl a Pantokrátor Krisztus látható, aki az isteni minőséget oltja bele a földi világba. Majd Szent Mihály és Gábriel Arkangyal párosa tűnik fel. Gábriel az örömhír közlője, míg Szent Mihály a lázadókat visszaverő seregek vezére. A következő két kép Gábriel oldalán Szent Demetert, Mihály oldalán Szent Györgyöt ábrázolja. Utóbbi a Sárkányölő jelzővel büszkélkedhet. Ebben az esetben a Sárkány talán a Sátánnak felel meg, csak éppen a földi közegben. Demeter története arról szól, hogy börtönben térít meg egy gladiátort, aki ennek hatására győztessé válik. Demeter lényegében a Gábrieltől származó jó hírt továbbítja, s váltja meg az embert. Ez után jutunk el a hátoldalhoz, ahol két orvos-szent fogad minket. Ők ikrek: Kozma és Damján (Damián). Kozma alulról, a matériától, a tapasztalatából meríti a tudást. Ő az analitikus sebész. Testvére, Damján, egy csukott könyvre helyezi a kezét és fentről lefelé közvetíti az igazságot. Pap Gábor megjegyzi, hogy a Korona feliratai furcsák. Mire gondol? Például arra, hogy Paulus névben a két U betű teljesen eltér egymástól. Vagy Tamás nevében egy TL betűösszevonás látható. Ez hogyan lehetséges. Összecsapott fércmunkával? Aligha. A Korona alsó részén található két alak erősen vitatható, mert az aranyművesek 1983-as vizsgálati eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a zománcképek másodlagosak a Koronán. A Konstantin-lemez például nem fér bele a foglalatába. Ezen kívül fekvő helyzetben van, míg a többi álló. A Géza-lemez esetében alapos a gyanú, hogy körbenyírták. Minden, a Koronán szereplő személynek két jelentése van: hétköznapi és szakrális. Ehhez nem kell mást tenni, mint az egyes személyeknek felismerni az évkörben betöltött szerepét. Jézus, a Fénybenjáró, az Igazság letéteményese, akinek a tulajdonságai öltenek testet Péterben, Jakabban és így tovább. Tehát az évkör és az asztrológiai üzenetek is benne rejlenek, pontosabban rajta vannak a Koronán. Ez azt jelenti, hogyha vennénk a fáradságot és megkeresnénk a 19 szent dátumát a naptárban, akkor értékes felismeréseink támadhatnának. Pál a Vízöntő havát képviseli a január 25-i névünnepével. Az asztrolóiából ismeretes, hogy a jegyek hónap 21. napja körül kezdődnek és rákövetkező hónap 20. napja környékén zárulnak. A Korona szentjeinek dátumai az évkörben ezen hónapok első tíz napjának valamelyikére esnek. Miért? Mert az ókori felfogás szerint a jegyek első tíz nagyján érvényesülnek a legtisztábban az adott jegy tulajdonságai. Ez alól csak Fülöp kivétel. Itt megjegyzendő, hogy a
19 képből hármat le kell számítani, tudniillik, az Atya (felső Pantokrátor), a Fiú (elülső Pantokrátor) és a Szûz-Anya képét. Az ő jelenlétük az egész évkört áthatja. Lényegében egy kettős spirállal van dolgunk, amely a következőképpen fest: Pál, Géza lenne, de az másodlagos kép, majd Gábor, György, utána Konstantin (de valójában nem), majd Péter. Majd újabb indulással Jakab, Fülöp, Bertalan, Mihály, Kozma, Damján, Demeter, András, Tamás és János. Ez egy lehetséges útvonal, amely mentén felsorakoztathatók a naptári ünnepek. A Szent Korona-emléktörvény Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. A törvény fontosabb passzusai: A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi. 4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre. 5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök. Boldog napot! Száraz György
Magyar Ley-vonalak Sokan talán még nem ismerik a Földünket alkotó, éltető és behálózó energiavonalak elnevezéseit, pedig érdemes foglalkozni velük, mert sok mindent meghatároznak. Életünkre gyakorolt hatásuk pedig roppant fontos és alapvető. Ezek egyikéről lesz szó ezúttal: a Ley-vonalakról. A Ley-vonalak angol felfedezőjükről kapták a nevüket, de igazándiból a világ minden táján ősidők óta ismerik őket. Másutt Istenek Ösvényeinek, Sárkány-vonalaknak, Tündérösvényeknek vagy Ugarvonalaknak hívják. Ma kétféleképpen találhatunk Leyvonalakat: képzett földsugárzás-mérés útján (radiesztézia), vagy ha megfigyeljük, hogy beavatott elődeink hová helyezték a szakrális építményeiket. Általában igaz, hogy a királyi palotákat, a székesegyházakat, a búcsújáróhelyeket, a kegyhelyeket, a főbb rendházakat és székhelyeket mindig olyan helyre építették, ahol Ley-vonalak keresztezik egymást. Nagyon sok gyógyforrás, látomás és úgynevezett pszí-jelenség (természetfeletti anomália), paranormális aktivitás, plazmagömb-jelenség, elementálok megfigyelése és fotózása, esetenként földönkívüli eltérítések ilyen erőterek mentén sokkal gyakoribbak, mint máshol. A legtöbb, beavatotti tudáson alapuló kultúra a Ley-vonalakat figyelembe véve helyezte el a szentélyeit és a sírjait is. Jó példák erre:
-
-
ingókövek kunhalmok (hunhalmok) – főként az Alföldön található mesterségesen létrehozott földhalmok. Többségük a honfoglalás előtti időkből származik. Méretüket tekintve 510 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el. Jobbára temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom gyanánt emelték. Nagyjából 1500-ról tudunk. kurgánok – szkíta temetkezési helyek
Ezekben a magyar energiavonalakban az a közös, hogy bolygók és csillagképek energiáit képesek bizonyos időpontokban felerősíteni. Ennek segítségével égi, pontosabban planetáris erőkhöz juttatják az embereket, akik ott tartózkodnak az említett ingókövön, kunhalmon, kurgánon, vagy annak közvetlen közelében. A delejvonalaknak is nevezett erőösvények alkotják a Szent György-vonalak hálózatát. Ez azért kapta ezt a nevet, mert a szakrális földművelés Szent György nevéhez fűződik. (György = földműves) A delejvonalaknak három nagyságrendjét szokás megkülönböztetni: - a halmok a legszerényebbek - a patkó alakú földvárak a közepes erősségűek - az ördögárkok a legerősebbek (csörszárkok, illetve földvárak) A csörszárok más elnevezései: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörszárok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda Ha egy sugárzásmérő műszerrel vagy egy auralátó társaságában felkeresünk egy-egy ilyen Ley-vonalat vagy azok csomópontját, különleges dolgokat tapasztalhatunk. A Ley-vonalak szélessége esetenként elérheti a 200 métert is. Ez inkább erőtérnek nevezhető, mint vonalnak. A vonalak mentén kimutatható az elektromos töltésáramlás, ami megváltoztatja a kőzetek piezoelektromos tulajdonságait. Ez pedig a földalatti víz ionösszetételét változtathatja meg. Így gyakorlatilag gyógyvíz születik. Ha most ezt összevetjük azzal, hogy Magyarország gyógyvíz nagyhatalom a Földön, akkor sok felismerésünk támadhat egyszeriben. A mérésekből kiderül, hogy a Földmágnesesség változásai összefüggnek a Ley-vonalakkal. Mi több, magának a Földnek az aurája részben ezekből az energiavezetékekből (meridiánokból) épül fel. Ez olyan, mint egy érrendszer, azzal a különbséggel, hogy ez mágneses erőket szállít, illetve továbbít a földfelszínen és a föld mélyén is, hiszen itt nem anyagi, hanem energetikai szempontból vizsgáljuk bolygónkat. Az energiavonalakba, pláne a csomópontjaiba állva megváltozhat az emberi aura töltöttsége, ami automatikusan befolyásolja a viselkedésünket, a hangulatállapotunkat és az agyműködésünket. Sok energetikai furcsaság és anomália megy végbe az ilyen helyeken. Különleges víziók és jelenések is rendszeresen előfordulnak a Ley-vonalak csomópontjainál, melyek egy részét Szűz Máriához kapcsolják és olykor még fényképeken is megörökítik. Ilyen Ley-vonalak haladnak keresztül többek között Dobogókőn, Budapesten, Gyulán, Szentesen, Szegeden, Lentin, Pákozdon, Fehérváron, Tápiószentmártonon… Tápiószentmárton Budapesttől délkeletre, a Tápió-vidék szívében található a Kincsem Lovaspark a világhírű Attila-dombbal. Nevét onnan eredeztetik, hogy Priskos Rhetor leírása nyomán Attila fából
készült palotáját és sírhelyét keresték Tápiószentmártonban. 1923-ban itt bukkantak a híres szkíta aranyszarvasra. e területen állhatott Attila egykori fából készült palotája. S lássuk, mitől nyeri el spirituális jelentőégét ez a hely! A Kincsem Lovaspark leírásából: "A szakemberek mérései jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki, amely gyógyító folyamatokat indít be az emberi szervezetben. Az energiaáramlás középpontja az Attila dombon van, de a Kincsem Lovaspark egész területén érzékelhető. A park területén megtalálható Ősenergia részét képezik az ősi szakrális vonalak is, a Szent György vonal, a Ley vonal stb. A szakemberek még nem jutottak határozott következtetésre abban a tekintetben, hogy "ismert" energiákkal van e dolguk, vagy a megfigyelt sajátosságok és megnyilvánulások mögött valami alapvető erő húzódik meg. Köztudott, hogy minden betegség egy energiahiányos állapot következménye, ez a sugárzás ezt a megbomlott egyensúlyt segít helyreállítani, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész testben harmonizálja az energiaáramlást." Petőfiszállás-szentkút A Csobánkán és Budapesten áthaladó, a görög Delphoit is metsző Ley-vonal egyik neuralgikus pontja Petőfiszállást-Szentkút, amely nem csak az egyetlen nagy-alföldi, artézi forrás színhelye, hanem híres búcsújáró hely is. A legenda szerint 1791-ben egy pásztor éjszaka nyáját legeltetvén egy ismeretlen forrást fedezett fel. Midőn belepillantott, Szűz Mária fénybe öltözött alakját pillantotta meg. A csodának hamar híre ment és rögvest odasereglett a nép, hogy szentelt vízéből merítsen. A zarándoklatokat azonban 1793-ban a váci püspöki hatóság betiltotta. Ezért aztán elrendelték a forrás betömését. Ám a dolog visszafelé sült el, mert amikor trágyával próbálta eltömni a víz útját, a forrás a piszkot azonnal kihányta és erőnek erejével újra feltört. Ezt égi jelnek vették és attól a perctől kezdve senki nem mert a forráshoz nyúlni. Összességében elmondhatjuk, hogy kis hazánkban csak úgy zubognak az energiák. A Leyvonalak csak úgy szállítják és töltik a különleges szakrális helyeinket energiáikkal. Jó lenne, ha minél többen kerülnének közelebb ezek megismeréséhez és legalább havonta egyszerkétszer tudatosan, családostól-barátostól felkeresnék Magyarország spirituális „üzemanyagforrásait”! Boldog napot! Száraz György
