Tisztelt Olvasó! Nyíregyháza, október. Csabai Lászlóné. polgármester. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 1

NYÍREGYHÁZA HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Tisztelt Olvasó! Tisztelettel és nem titkolt örömmel kínáljuk Önnek tanulmányozásra és hasznosításra Nyíregyháza XXI. századi életének és arculatának az ezredvég utolsó esztendejében készített elképzelését. Koncepciónk az elmúlt évtized sikereire és a jövő követelményeire épül. Egy kereskedelmi, szolgáltató magyar nagyváros képét vetíti elénk a 15 éves városfejlesztési elképzelés, mely kisugárzásával egy régióra lesz az eddiginél is nagyobb hatással. Ez a jelleg ugyanakkor illeszkedik az Európai Unióhoz történő kapcsolódás folyamatához, hiszen kiegyensúlyozott, stabil alapokon nyugvó fejlődő gazdaságot ígér és ezzel egy időben az élet minőségének jelentős javulását is szolgálja. Ez a hosszú távú településfejlesztési koncepció egy esztendő alatt nyerte el végső formáját. Szakemberek, kutatók, önkormányzati tisztviselők elemző és tervező tevékenysége szolgáltatta a kiinduló pontokat. Alakítói voltak a város lakói, akik számos fórumon mondtak véleményt, adtak tanácsot, fogalmaztak meg igényeket. Véleményt formáltak Nyíregyháza civil szervezetei, a legkülönbözőbb érdekcsoportok gondolatait tolmácsolva. Őszinte, alkotó viták során, magas elismerést megfogalmazva foglalt állást a város közgyűlése, amely mély felelősségtudattal, egyhangú szavazással fejezte ki állásfoglalását. Nyugodt szívvel mondhatom ezek ismeretében, az elkészült anyag Nyíregyháza, a nyíregyháziak hosszú távú terve. Azonnali feladatokat ró önkormányzatunkra, hiszen a gazdaság fejlesztéséért, a tőke idecsalogatása érdekében, a lehetséges állami finanszírozások megszerzéséért folyamatosan cselekednünk kell. Meggyőződésem, hogy ez a koncepció megmozgatja a város gazdasági és szellemi életének képviselőit is, hiszen a jövő század Nyíregyházájának megalkotása mindenki számára nagyszerű kihívás és megvalósítható cél. Szeretnénk, ha mindazok, akik olvassák, tanulmányozzák ezt a jövőt alapozó elképzelést, cselekvő részeseivé válnának egy olyan folyamatnak, amely túlzás nélkül történelminek nevezhető. Önkormányzatunk képviselőtestülete és a magam nevében fogalmazom meg reményünket: Legyen együttműködő partnerünk egy nagyszerű város kialakításában!

Nyíregyháza, 2000. október

Csabai Lászlóné polgármester

Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

1


1. Bevezetés 1.1.

A koncepció előzményei

Nyíregyháza Megyei Jogú Város 1999 tavaszán indította el a – város településszerkezeti tervéhez bemeneti adatokat (inputokat) adó – hosszú távú településfejlesztési koncepció megalapozását. A helyzetfeltáró elemzések a következő 11 témakörben kerültek kidolgozásra: regionális szerepkör, városmarketing; elérhetőség, közlekedés; gazdaság- és vállalkozásfejlesztés; idegenforgalom; humán erőforrások; szociális kérdések; lakáshelyzet; környezeti állapot; egészségügyi helyzet, intézményellátottság; a helyi társadalom, közösség bevonása a tervezésbe; valamint a városfejlődés pénzügyi forrásai. A felsorolt elemző tanulmányok az 1999. év végére elkészültek és valamennyi elemzés a helyzet tárgyszerű ismertetésén túl tartalmaz fejlesztési javaslatokat is, melyeket a tervező konzorcium a koncepció készítése során figyelembe vett. 1.2.

Miért van szüksége Nyíregyházának hosszú távú településfejlesztési koncepcióra?

Nyíregyháza utolsó átfogó városfejlesztési koncepciója közel egy évtizede készült. Azóta, a ’80-as évek végéhez, a ’90-es évek elejéhez viszonyítva a városfejlődés szinte minden feltétele alapvetően megváltozott, a nemzetközi környezetet (közelgő EU csatlakozás, dinamikus tőkebeáramlás), a hazai szabályozásokat (önkormányzatok önállósága, finanszírozási feltételei), a regionális, térségi viszonyokat (megyék és régiók változó szerepe) tekintve egyaránt. A külső és belső feltételek megváltozása mellett az is indokolja egy új településfejlesztési koncepció elkészítését, hogy ez alapjául szolgálhasson a város új településszerkezeti tervének. Az új településfejlesztési koncepciónak nemcsak a városfejlődés térbeli, térszerkezeti kérdéseivel, hanem a városfejlődés összes, stratégiai jelentőségű kérdésével foglalkoznia kell. Egy olyan városfejlesztési jövőképre és irányvonalra van szükség, -

amelyben a legfőbb szereplők (a közszereplők – város, környező települések, megye, régiós vezetés, Kormány –, a lakosság, a piaci szereplők) egyetértenek,

-

amelyre hivatkozva el lehet kezdeni a tervezett fejlesztések megvalósítását,

-

amelynek alapján meg lehet akadályozni a koncepcióval ellentétes fejlesztéseket a város, a megye, a régió, a Kormány, a beruházók, a lakosság részéről,

-

amelynek segítségével erősíteni lehet a többi közszereplővel és a magánfejlesztőkkel az együttműködést és közösen lehet folytatni a lobbizást az országos szervek felé,

-

amelyből kiindulva meg lehet kezdeni a városfejlesztés új intézményrendszerének létrehozását.

A településfejlesztési koncepció elsősorban a közszféra szemszögéből fogalmazza meg a szükséges feladatokat, tudomásul véve, hogy ma a közszféra csak részleges szerepet játszik a város fejlődésében, a megvalósuló fejlesztések döntő többsége magánforrásokon és magán-elhatározásokon alapul.


2


1.3.

A településfejlesztési koncepció kihívásai

A városfejlődési tendenciák a XXI. század elején számos ponton jelentenek alapvető kihívásokat a városok számára. Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési stratégiája határozza meg, hogy: -

a város a régióban és nemzetközi téren hogyan tudja helyét meghatározni és biztosítani, a gazdaságban bekövetkező tőkekoncentráció, a multinacionális vállalatok fokozódó jelenlétét és hatását figyelembe véve a gazdasági növekedés/prosperálás feltételeit megteremteni;

-

a város a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében az épített és természeti környezet adottságainak fenntartható fejlesztését milyen mértékben tudja biztosítani;

-

a város milyen szintű és mértékű szociális biztonságot nyújt a lakosságnak, hogyan kezeli a városokra koncentrálódó szegénység problémáit, s hogyan biztosítja a leszakadó társadalmi csoportok számára az integrálódás esélyét;

-

felismerve az önkormányzat korlátos forrásait, a város hogyan tudja hatékonyabbá tenni működését, valamint milyen mértékben tudja kialakítani a gazdasági és a civil szférával a partneri együttműködést a kölcsönös előnyöket kereső kooperációra és kompromisszumra építve.

2. Tervezési munkamódszerek Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési koncepciójának összeállításához egyrészt a Magyar Köztársaság törvényhozása, jogrendje által kötelezővé tett tervezési alapelvek, másrészt az Európai Unió tervezési rendszerébe alkalmazott elvek (pl. programozás) szolgáltak alapul. A felhasznált tervezési anyagok (a helyzetelemzés tanulmányai, mélyinterjúk, kérdőíves felmérés, szakmai-társadalmi megbeszélések, ágazati feladatellátási koncepciók, számviteli, statisztikai és településszociológiai információk) elemzése után, a különféle fejlesztési lehetőségek mérlegelése alapján kerültek kiválasztásra a fejlesztési programok, rangsorolva a teendőket és javaslatot téve a koncentrált cselekvési pontokra (stratégiai és operatív programok); ezt követte a programokat hordozó lehetséges szervezetek kijelölése. Jelen anyag felépítése szigorú logikai sorrendet követ, amennyiben a koncepció tartalmi kibontása a stratégiai programokon keresztül mutatja be azt az eszközrendszert, amely a végrehajtást elősegítheti. A stratégiai program által konkretizált fejlesztési cél(ok) elérésére szolgál az operatív programok rendszere. Egyegy stratégiai programhoz több operatív program kötődik, az operatív programok részletezik a stratégiai programban meghatározott általános célt, s konkréttá teszik a beavatkozási pontokat. Ezek konkrét cselekvési tervek, amelyek bemutatják a megvalósítás forrásszerkezetét, ütemezését, a szervezeti felelősségeket, a végrehajtás módját és feltételrendszerét, az eredményesség vizsgálatát és értékelését, a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítását, valamint az adott program keretében végrehajtandó intézkedéseket. A korszerű tervezési folyamat megköveteli a későbbiekben a programozás folytatását, azaz az operatív programoknak a részletes kibontását. A fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódó konkrét intézkedések kidolgozásával folytatódhat a programozás, beleértve az operatív programok konkrét megvalósításához szükséges tartalom- és célmeghatározást, a megvalósítás módját és mechanizmusát, az intézkedés kritériumrendszerét, a megvalósító és közreműködő szervezeteket, a támogatás formáját, a várható eredményt, valamint a monitoring folyamatát. Az egyes intézkedéseket a későbbiekben tartalommal a stratégiai fejlesztési célok elérésére irányuló konkrét beruházás, beszerzés, szolgáltatásvásárlás meghatározása teheti teljessé a koncepció rövid- és középtávú idősíkján (projektek).


3


3. Jövőkép Nyíregyháza jövőképének kialakításakor egyszerre kell figyelembe venni az egykor mezővárosi rangú, de önmagát a földesúri terhektől megváltani képes, a térségben kereskedelmi-ipari központi szerepet betöltő város múltjából, tradícióiból levezethető értékeket, illetve a modern városfejlődés felsorolt kihívásait, melyek a geopolitikai helyzet sajátos szűrőjén keresztül jelentenek lehetőségeket és korlátokat a város számára. Tekintettel kell lenni arra, hogy a város adminisztratív, gazdasági, oktatási és kulturális ereje egy nagyobb térségben elfoglalt innovációs és közvetítő szerepköréből fakadhat elsősorban. Emellett másik kiindulópontul a kompakt (nem szétterülő), térben koncentrált európai városfejlődés mintája szolgálhat, melyben a városoké a vezető szerep – a társadalmi és kulturális integráció helyeiként, a demokrácia bázisaként, a gazdasági fejlődés motorjaként, egyúttal tudatosan megőrizve a környezet minőségét. Nyíregyháza településfejlesztési koncepciója a város hosszú távú jövőképének kulcsfontosságú elemeként tűzi ki, hogy Nyíregyháza az egyesült Európa integráns részeként nemzetközi jelentőségű várossá formálódjon, kedvező geopolitikai helyzetét optimálisan kihasználva erősödő regionális központtá váljon, az EU egyik legkeletibb fekvésű, kulcsfontosságú – nem EU tagországok felé közvetítő szerepet betöltő – hídfőállásaként. A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Nagyrészt a közszférán múlik az, hogy sikerül-e a város fejlődése javára optimálisan kihasználni a kedvező lehetőségeket. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a város és környéke életminőségének javítása – beleértve ebbe a fejlődésben lemaradók helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a regionális szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. Ennek megfelelően lett meghatározva Nyíregyháza város realista jövőképe. Figyelembe lett véve egy esetleges stagnálás is a gazdasági fejlődés, valamint az életminőség területén, amelynek megfogalmazása kedvezőtlen jövőkép formájában a 4. számú mellékletben található. Realista jövőkép Nyíregyháza fejlődő város Magyarország (egyben az Európai Unióhoz történő csatlakozás esetén – kb. 2005 után) keleti részén, ahol −

kiegyensúlyozott gazdasági növekedés valósul meg,

−

a lakosság életminősége, szociális biztonsága folyamatosan javul.

Demográfiai helyzet: A lakosság száma nem csökken. A lakosság korcsoportos megoszlására jellemző, hogy magas a munkaképes korúak aránya.


4


Gazdasági helyzet: További külföldi tőkebefektetések várhatóak a városban. A tőkebefektetések az első években az emberi munkaerő igényes, később a magas technológia igényű iparágakban lesznek jellemzőek. A lakossági fogyasztás bővül, a jövedelmi különbségek nem változnak. A gazdaság növekedését befolyásoló egyik legfontosabb tényező, az infláció csökken: 3 éven belül 8-9, 8 éven belül 6-7%-ra. Bár jelentősen bővül a szolgáltató szektor foglalkoztatása, hosszú távon a munkanélküliséggel számolni kell. Az ágazatok egy része minőségi-technológiai megújuláson esik át, javul a kommunikációs infrastruktúra. Az M3-as gyorsforgalmi út országhatárig történő megépítésének határideje 2015 körül várható, a repülőtér regionális jelentőséget kap az idegenforgalom területén. A városháztartási reform megkezdődik legkésőbb 2002ben és sikeresen fejeződik be 2005-re. A helyi jelenségeket és eseményeket tekintve az országos pozitív hatásokra fellendülnek a helyi vállalkozások beruházásai, a munkanélküliségi ráta tartósan 5-6% körül alakul. A főiskola a várossal együttműködő képzési, fejlesztési és innovációs bázisa lesz a helyi gazdaságnak. A város gazdasági-társadalmi agglomerációs gyűrűje nő, szoros ágazati feladatellátási együttműködések jönnek létre, amelyek kiegyensúlyozott fejlődést eredményeznek (pl. közigazgatási feladatmegosztás). A megépült M3-as gyorsforgalmi út, az elkerülő bekötő szakaszok és a Nagykörút teljes kiépítése eredményeképpen a város átmenő gépjármű forgalma nagymértékben csökken. A belső városi közlekedésben a Kiskörút és az abba bekötő gyűjtőutak rendszere jó elérést biztosítanak a kiterjesztett Belvároshoz. A Kiskörút menti garázsok és parkolóházak rendszere mentesíti a környező utcákat a nem helyi parkolástól. A kerékpárút-hálózat kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. A tömegközlekedés az Önkormányzat és a Szabolcs Volán Közlekedési Rt. hatékony együttműködése eredményeként magas színvonalú, összhangban van a lakosság szükségleteivel. Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő út megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város nagy részén szervezetten működik, a hulladékhasznosításra program készül. A szennyvíztisztító telepek korszerűsítése megtörtént. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának, s az őt megillető helyet foglalja el a médiában is. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, a helyi védelemre javasolható területek jogi védettsége megvalósul, s ezáltal a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, kifejtve jótékony hatását a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint a zöld- és falusi turizmusra. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül (visszagyepesítődés, erdősítés). Egészségügyi helyzet: A lakosság körében intenzív felvilágosító, megelőzési és szűrési program indul, melynek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma.


5


Az egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítése folytatódik, az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció létrejön. Ugyancsak megkezdődik a lakossági monitoring rendszerének kialakítása az ellátás színvonalának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók (pl. az egy háziorvosi körzetre jutó lakosok száma) elérik az országos átlagot. Oktatás, közművelődés: Az oktatási intézmények technikai felszereltsége javul. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok, illetve a társadalomismeret tantárgy kibővítésével, a vállalkozási ismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítése eredményeként a fiatalok érzelmi intelligenciájának, problémamegoldó és adaptációs képességének a fejlesztése folyamatos. A középfokú oktatás továbbra is megyei hatókörű, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a gazdaság közötti kapcsolat szorossá válik. A főiskolai szintű felsőoktatás regionális hatókörű, az itt folyó tudományos munkák országos jelentőségűek. A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani. Egyes rendezvények országos hírnévre tesznek szert, hagyománnyá válnak, ami hozzájárul a városi image növeléséhez. Az éves rendezvényterv állandó struktúrájúvá válik. Az önkormányzat kezdeményezi és támogatja az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a társadalmi polarizáltság fokozatosan csökken a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok életminősége javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek. A jelenleg komoly problémát jelentő, illetve kezelhetetlennek látszó szociális feszültségek (a hátralékok magas szintje, városi szegénytelepek, a cigány kisebbség egy részével kapcsolatos problémák, a lakótelepek felújítása) a kezelésükre indított szakmai programok eredményeképpen enyhülnek. A gazdasági fejlődés okozta negatív hatásokra (szegények bevándorlása, szociális problémák térbeli koncentrációja stb.) a szociális szféra a kapcsolódó szférákkal együtt megfelelően reagál, így ezek csak korlátozottan fokozzák a jelenlegi kihívásokat. A szociális ellátórendszer színvonala javul, a város lakói minőségi ellátásokat vehetnek igénybe; a civil szervezetek, egyházak ellátási szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, s az ellátások jelentős része a kliensek természetes környezetében történik. A város lakói elfogadóbbá (befogadóbbá) válnak a hátrányos csoportokkal szemben, a szükséges mértékben segítik őket, így “rejtőzködésük” megszűnik, a város hasznos tagjainak érezhetik magukat. Telekommunikáció, Public Relations: A városi telekommunikációs hálózaton a lakosság számára elérhető elektronikus információk jelennek meg, a hálózat interaktívvá válik. Nyíregyháza ismert és elismert szereplője lesz az interregionális városi folyamatoknak promóciós anyagain keresztül.


6


4. Adottságok és SWOT-analízis Demográfiai helyzet: Nyíregyháza Magyarország legkeletibb fekvésű nagyvárosa, lélekszáma alapján az ország hetedik legnagyobb vidéki városa, melyet 1999 elején 113 ezren laktak; a város állandó népessége közel 120 ezer fő. A 275 km2 kiterjedésű megyei jogú város népsűrűsége magas, 412 fő/km2. A KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatósága által készített, a jelenlegi trendeken alapuló előrejelzés szerint a város lakónépessége 2010-re mintegy 110 ezer, 2020-ra pedig kb. 107 ezer fő lesz. A demográfiai helyzet alakulásával kapcsolatban a város lakónépességének stagnálása, illetve kismértékű csökkenése feltételezhető. A város népmozgalmi folyamatai mind a megyére jellemzőnél, mind a hasonló nagyságrendű városokénál kedvezőbbek, a természetes szaporodás mértéke nagyobb, a vándorlási veszteség pedig mérsékeltebb. A munkaképes korú népesség aránya (kb. a népesség 2/3-a) viszonylag magas, az eltartási kötelezettség kisebb és a foglalkoztatási színvonal is kedvezőbb, mint a megyei átlag. Gazdasági helyzet: Nyíregyházán összpontosul a megye vállalatainak több mint a fele, melyek az összes megyei foglalkoztatott közel 50%-ának adnak munkát. A városban lévő vállalatok kötik le a megyei jegyzett tőke 40%-át és termelik a megyei összes árbevétel felét, viszont a külföldiek által jegyzett tőkebefektetések tekintetében Nyíregyháza aránya csak 17%. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása szerint a városban a gazdasági szerkezet az országoshoz és a megyeihez hasonló, miszerint a nem termelő szektorban (közigazgatás, oktatás, egészségügy stb.) van a legtöbb foglalkoztatott. Ezt követően az iparban és ezen belül a feldolgozóiparban a legmagasabb az alkalmazásban állók aránya. A foglalkoztatásban az iparnak van nagy súlya, a vállalatok számát tekintve pedig a szolgáltatásnak, azaz az iparban több a nagyobb létszámmal dolgozó, a szolgáltatásban pedig a kisvállalatok aránya. A munkanélküliségi rátát tekintve Nyíregyháza mutatója nemcsak a megyei, hanem az országos értéknél is kedvezőbb (8%). A vállalkozások jegyzett tőkéjét tekintve a gazdasági szolgáltatások és az ipar, illetve az építőipar a domináns, a mezőgazdasági vállalkozások szerepe kicsi. Az árbevételben a gazdasági szolgáltatások 20%-kal megelőzik az ipart, viszont az export értékesítési mutatót nézve ez az arány megfordul, amely a szolgáltatások kevésbé export jellegét mutatja. A szolgáltatási ágazatba tartozó vállalatok nettó árbevétele az összes alágazat vállalataihoz viszonyítva 58%, azaz több mint a Nyíregyháza vállalatai által realizált összes üzleti forgalom fele. A szolgáltatók a város társasági adóbevallást benyújtó vállalkozásai adózott eredményének közel felét (46,5%) mondhatják magukénak. Nyíregyháza gazdaságának másik jelentős ágazata a feldolgozóipar. A foglalkoztatás szempontjából a két szektor mérete nagyjából azonos, a feldolgozóiparban a koncentráció jóval nagyobb, utóbbin belül meghatározó súlya van az élelmiszeriparnak és a vegyiparnak. A kereskedelmi forgalom és üzlethálózat nagyságrendjét Nyíregyháza és vonzáskörzete igényeinek kielégítésén túl a szomszédos országokból érkező bevásárló turizmus aktívan befolyásolja. A kiskereskedelem szerkezetében 1998. évben változás történt, mivel döntő többségében ekkor telepedtek le a nemzetközi bevásárlóközpontok.


7


A szállítási szektor jelenlétében nagy szerepe van a záhonyi logisztikai körzetnek, valamint a határmentiségnek. Szerepe várhatóan az EU csatlakozást követően növekedni fog. A pénzügyi szektor jelentőségét mutatja az a tény, hogy az itt alkalmazásban állók aránya kétszerese a megyei átlagnak. Nyíregyháza az ország pénzintézeti szolgáltatásokkal egyik legjobban ellátott városa; szinte minden kereskedelmi bank rendelkezik itt fiókkal. Környezet- és természetvédelem: A város levegője mérsékelten szennyezett. Főleg az energiatermelésből, fűtésből (gáz) és a közlekedésből származó nitrogén-dioxid és a szálló, valamint a szálló, ülepedő por okoz légszennyezést. Az ipari, mezőgazdasági termelés technológiai kibocsátásai nem vezetnek számottevő légszennyezéshez. Az elmúlt időszakban nőtt a levegőszennyeződéssel is magyarázható légúti, illetve allergiás megbetegedések előfordulásának aránya. A felszíni vizek közül a csapadékvíz és belvíz csatornák vize szennyezett, ami elsősorban az illegális szennyvízbekötésekből, a csapadékvizek szennyezettségéből és a termálfürdők magas sótartalmú vizeinek beengedéséből származik. Jelenleg a Nyíregyházát ivóvízzel ellátó vízbázisok sérülékenynek minősülnek. A várost érintő fő belvízcsatornák, az Érpatak (VIII. sz. főfolyás) és a Simai (IX. sz.) főfolyás a mellékcsatornákon keresztül a vízgyűjtőterület összes településének belvizeit vezetik le. A nyíregyházi tavak közül az Oláhréti és a Nagyréti-tározók (Császárszállási tavak) esetében a belvízmentesítés, belvíztározás mellett előtérbe került az üdülési célú hasznosítás; a két részből álló Sóstói-tó egyikén szabadvizű strand üzemel, míg a másikat főként csónakázó- és horgásztóként használják. A Bujtosi tavak rekultivációjára 1997-ben került sor, a környéken pihenőövezet kialakítása folyik. Nyíregyháza közúti közlekedésből származó zajterhelése minden jelentősebb közút esetében határérték feletti. Az azonos besorolású útvonalak környezetét tekintve a zajterhelés átlagosnak mondható. A repülőtérhez legközelebb eső helyek lakóterületi célú felhasználása nem ajánlatos. Nyíregyháza nem tartozik az ipari üzemek által zajjal nagymértékben terhelt területek közé. A kommunális szilárd hulladékok mennyisége évről évre növekszik. A városban a papír, üveg és gumiabroncs hulladék vonatkozásában végeznek egyes körzetekben szelektív hulladékgyűjtést. A város több pontján rendszeresen illegális hulladék lerakás történik. Folyékony hulladékkezelés a Felsősimai II. számú szennyvíztisztító telepen történik, ahol a tisztított szennyvíz szennyező anyag koncentrációja határérték feletti. A szennyvíziszap kezelése egyik telepen sem felel meg az érvényben lévő környezeti előírásoknak. Az I. telep korszerűsítése elkezdődött. Nyíregyháza veszélyes hulladék kibocsátása az elmúlt öt év átlagában 3,4 ezer tonna körül alakult, s ez a mennyiség a hasonló nagyságú városok kibocsátásával összevetve nem mondható jelentősnek. A városban két tartósan károsodott területet tartanak nyilván: Nyíregyháza-Borbányán a Kállói út mellett a város által korábban üzemeltetett, volt kommunális hulladéklerakót, illetve Nyíregyháza Ilona tanyával szemben a volt folyékony hulladéklerakót. Nyíregyháza zöldfelületei szigetes elrendezésűek, közhasználatú zöldfelületeinek nagysága 786,5 ha. A parkfenntartásba bevont összterület a közhasználatú zöldfelületek 24,4 %-a. Gond a talaj tápanyag utánpótlása és az elöregedett növényzet cseréje. A kertek mellett parlagfűvel erősen fertőzöttek a dűlőutak, árokpartok is. Ugyancsak negatív folyamat, hogy a gazdálkodók számának bővülésével nem növekednek a növényvédelmi ismeretek.


8


Egészségügyi helyzet: Az aktív korú lakosság halandósága összességében mind a férfiak, mind a nők esetében lényegesebb jobb, mint az országos átlag. A járműbalesetek, öngyilkosságok és egyéb balesetek miatt kedvezőtlenebb a halálozás, ami felhívja a figyelmet a psychés feszültséget okozó tényezőkre. A természetes halálozások között a keringési rendszer, az emésztőrendszer és a daganatos megbetegedések a legsúlyosabbak. Az elkerülhető halálozások körébe tartozó magasvérnyomás- és agyérbetegségek főként a lakosság helytelen táplálkozási szokásaival, mozgásszegény életmódjával és az orvosi gondozás igénybevételének hiányosságaival magyarázhatók. Figyelemre méltó a férfiak halálozási statisztikájánál az alkohol és nem alkohol okozta májzsugor relatíve magas aránya. A légzőrendszeri halálozások magas aránya hátterében vélhetőleg a dohányzás és a levegő rossz tisztasági foka húzódik meg. A lakosság egészségi állapotát jelentősen befolyásolja a természetes és a mesterséges környezet; a kialakuló betegségek, illetve a halálozások mintegy 10%-áért a kedvezőtlen faktorok a felelősek. Az egészségügyi ellátó rendszer több vonatkozásban változott. Biztosítási alapú lett az ellátás, a körzeti orvosi rendszer házi orvosi rendszerré alakult át. Az önkormányzat új rendelők építésével és saját rendelők építésének támogatásával javította a tárgyi feltételeket. Probléma, hogy a fejlesztések ellenére még mindig magas az egy praxisba bejelentkezett lakosok száma. Minden házi gyermekorvosi praxisban gyermekszakorvos dolgozik, s minden praxisnak önálló fogorvosi rendelője van. A központi orvosi ügyelet munkaszüneti napokon a városkörnyék 5 települése ellátását is biztosítja. Az orvosi szakellátás a Jósa András Kórház-Rendelőintézetben biztosított. Fenntartója a tulajdonosi jogokat gyakorló Megyei Önkormányzat. Közel 230 szakrendelésen folyik ellátás. A jelen struktúra zsúfolt, nagy forgalmú, sok várakozási idővel jellemezhető. Felvevő területéhez közel 300 ezer lakos tartozik. A járóbeteg szakellátás területén a 10 ezer lakosra jutó kapacitás minden szakrendelés vonatkozásában elmarad az országos hasonló mutatóktól. A kórház fekvőbeteg ellátásának szakmai palettája igen széles. Harminc különböző osztályon, több mint 2.100 ágyon folyik a fekvőbeteg ellátás. A 10 ezer lakosra jutó ágyszám nem éri el az országos átlagot. Az ágystruktúra gyakorlatilag megfelel a felvevő terület morbiditási és mortalitási mutatóinak; magas az ágyszám a gyermekosztályon és a pulmonológián, mely a lakosság szociális helyzete miatt indokolt. Fejleszteni szükséges viszont a PIC ágyak számát. Oktatás, közművelődés: A városban 18 önálló önkormányzati fenntartású óvoda, 20 általános iskola, 18 középfokú oktatási intézmény és 3 főiskola működik, emellett nem önkormányzati intézményként további 2 óvoda, 6 általános és 5 középfokú iskola üzemel. A diákok összlétszáma megközelíti a 30 ezer főt. A tanulólétszám a legdrasztikusabban az általános iskolákban csökkent. A bokortanyák esetében az iskolai kapacitások kihasználása alacsony szintű, ugyanakkor a város belterületén hosszabb távon sem lesznek kihasználatlan iskolai férőhelyek, azaz a lakókörzeti differenciálódás tendenciája növekvő. A város középiskolái nemcsak a helyben lakókat szolgálják ki, a tanulók jelentős része a megye egész területéről, sőt esetenként más térségekből érkezik. A szakképző iskolai oktatás mai struktúrája az 1990-es évek elején alakult ki. A hagyományos rendszert fokozatosan felváltotta az OKJ szerinti szakmai képzés. További változást hozott az idegen nyelvek oktatásának kiterjesztése, valamint az informatika és a gazdasági ismeretek beépülése a tantervekbe. Gond, hogy az oktatásban alkalmazott technikai eszközök hamar elavulnak, cseréjük, korszerűsítésük jelentős ráfordításokat igényel évről évre.


9


A felsőoktatás az elmúlt évtized egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata, melyet országosan és helyi szinten egyaránt két fő folyamat jellemez: a hallgatói létszám tartós növekedése, valamint a felsőoktatási integráció; emellett mind a város, mind a megye humán erőforrás helyzete szempontjából fontos, hogy egyre több piacképes szak beindítására került sor. A kilencvenes években kihelyezett tagozat vagy konzultációs központ révén több egyetem és főiskola is indított képzéseket a városban. Becslések szerint a nem nyíregyházi főiskolákon és egyetemeken tanuló és végző nyíregyházi és megyei származású hallgatók legalább fele nem tér vissza a városba és a megyébe, ami rontja a város és a megye diplomás szakember ellátottságát, különösen a “jövőorientált” szakmák esetében. A város kulturális életét kettősség jellemzi. Bár az intézmények egy része megyei feladatokat lát el, a szolgáltatások igénybevevői között többségben vannak a nyíregyháziak. A város kulturális élete sokszínű, pezsgő, a kínálat gazdag, egyre nagyobb visszhangja van bel- és külföldön egyaránt. Ugyanakkor a rendezvények gyakran koordinálatlanul valósulnak meg, “ütik egymást”, amely mind az érdeklődő közönség, mind a rendezők szempontjából kedvezőtlen. A kulturális, művészeti tevékenységeken belül a város erősségei között tartják számon pl. a színházat, a zenei életet, s ezen belül is a kórusokat, a vonós, fúvós és ütős zenét, a néptáncot; az intézmények közül az Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu a legnépszerűbb. Hagyományteremtő szerepe van az Országos Zeneiskolai Zongoraversenyeknek és a Vonós Zenei Fesztiválnak. A művelődési intézmények infrastrukturális és humán háttere differenciált; a város (és intézményfenntartóként a megye is) törekszik arra, hogy mindegyikük elfogadható feltételek között tudjon tevékenykedni. Szociális helyzet: A megyeszékhely és a környező települések szociális helyzetével kapcsolatban adottság, hogy a különböző ellátásokra szoruló személyek, családok száma és aránya magasabb, mint az ország kedvezőbb helyzetben lévő településein; ez továbbra is fokozott szerepet szán a helyi szociális ellátórendszernek. A város lakosságának szociális helyzete csak hosszabb távon és fokozatosan javulhat, párhuzamosan a város várhatóan erősödő gazdasági teljesítményével. A szociális biztonság megteremtése, növelése azonban nem a gazdasági fejlődés közvetlen eredménye, hanem a – remélhetőleg – bővülő források felhasználásával végrehajtott aktív politika eredménye lehet. Az ellátórendszer fejlesztésével kapcsolatban adottságnak tekinthető az is, hogy a szakszerű és korszerű, elsősorban intézményi ellátási formák mielőbbi megvalósulása érdekében a város önkormányzatának olyan feladatok ellátását is fel kell vállalnia, illetve abban részt kell vennie, amely a jogszabályok szerint nem ellátási kötelezettsége, azonban e szerepvállalás hiányában az ellátás megvalósulása nem vagy csak hosszú távon volna lehetséges.


10


SWOT analízis Gyengeségek

Erősségek Az átlagosnál kedvezőbb demográfiai folyamatok.

Alultőkésítettség.

A vállalkozások számának dinamikus növekedése

Gyenge innovációs kapacitás.

Jelentős pénzintézeti tevékenység.

A logisztikai szerepkör tisztázatlansága.

Természeti értékek, szellemi és tárgyi örökség a városban és a városkörnyéken (tradicionális urbanizáció).

Környezeti ártalmak az emberi egészségre (szálló, ülepedő por, parlagfű).

Stabil egészségügyi ellátó rendszer.

Egyes megbetegedési/halálozási típusok magas gyakorisága (szív- és érrendszeri, daganatos, illetve allergiás megbetegedések).

Jól működő oktatási rendszer. Erős lokálpatriotizmus. Karakteres városszerkezet.

Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitási mutatóinak lemaradása az országos átlaghoz képest.

Városi zöldfelületek mozaikos szerkezete.

A fiatal értelmiségiek elvándorlása.

Az Önkormányzat érzékenysége a szociális problémák iránt.

Koordinálatlan rendezvényszervezés.

A szociális szakemberek magas szintű elhivatottsága és kezdeményezőkészsége.

szaktudása,

A városon belüli közlekedés nagy környezeti terhelése. A Nagykörúton belüli lakóterületek közterületei rendezetlenek (burkolat, zöldfelület, parkolók). A szociális ellátórendszer finanszírozási elégtelensége. A civil szervezetek és az egyházak szakmai és intézményi adottságai nem megfelelőek a szociális ellátási szerződések kialakításához. Kis méretű bérlakásszektor. A lakótelep felújítás megoldatlansága. Kis mértékű lakásmobilitás. Veszélyek

Lehetőségek A kereskedelem tudatos fejlesztése.

A lakosság elöregedése.

A regionális logisztikai szerepkör tisztázása.

Az M3 gyorsforgalmi út nem éri el a megyét.

A technológia transzfer erősítése a középvállalkozások felé.

A zaj- és rezgésártalmak növekedése.

Az inkubáció erősítése a mikro- és a kisvállalkozások számára.

A levegő szennyezettségének növekedése. Az ivóvíz-bázis sérülése.

A repülőtér regionális, üzleti funkcióinak erősítése.

Az egészségügyi elmaradása.

A természetvédelmi és a környezetvédelmi szemléletmód tudatosítása.

Az oktatási rendszer szakmai, technikai fejlesztésének elmaradása.

A természeti értékek felhasználásának növelése.

A fiatal szakemberek elvándorlása.

Az egészségügyi szűrési, megelőzési tevékenység bővítése.

A kereskedelmi típusú szórakozási lehetőségek túlsúlya.

A szakemberek letelepedésének ösztönzése.

A zöldfelületek fogyása.

A kulturális értékek védelme, megismertetése.

Erős társadalmi polarizálódás.

A színvonalas szabadidős lehetőségek körének bővítése. Karaktermegőrző városkörnyéken.

fejlesztés

a

városban

és

a

ellátó

rendszer

beruházásainak

A prevenció és terápia hatékonyságának csökkenése a szociális szektorban. A lakótelepek műszaki leromlása.

Többfunkciós területek létrehozása a Nagykörúton belüli részek gazdagításával, a Nagykörúton kívül a kereskedelmi és lakóterületekhez kapcsolódó új területfelhasználás ösztönzésével. A Belváros gépjárműforgalmának elérhetőség és a parkolás biztosításával.

korlátozása

A szociális problémák térbeli koncentrációja.

az

A civil szervezetek és egyházak fokozott bevonása a szociális ellátásba. Komplex szociális kísérleti programok beindítása. A hátrányos csoportokkal megváltoztatása.

kapcsolatos

szemlélet

Innovatív lakáspolitika alkalmazása. Aktív lakásépítő vállalkozók működése.


11


5. A városfejlesztés fő célja, irányai A nyíregyházi jövőkép középpontjában a gazdasági és közigazgatási hatékonyság növelése áll, együttesen az életminőség javításával, amely következmény lehet. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési/szabályozási adminisztratív struktúrákkal valósítható meg. Nyíregyháza jövőképe megvalósulása érdekében két alapvető stratégiai célt jelöl ki a településfejlesztési koncepció: -

Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása

-

Minőségi életkörülmények biztosítása

Nyíregyháza “nagyvárosi” karakterét az elmúlt évek dinamikus fejlődése megalapozta, ugyanakkor a város nagy kihívás előtt áll: Kérdés, hogy az elkövetkezendő évek kedvező geopolitikai adottságait (új schengeni határ) tőkévé tudja-e kovácsolni a szolgáltató-kereskedő városi arculat elfogadtatásával, bel- és külföldön, keleten és nyugaton egyaránt. Ugyanilyen fontos a tradíciók megőrzése is: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, s “rang legyen” nyíregyházi lakosnak lenni Kelet- Magyarországon. A gazdasági fejlesztések alapja lehet a nemzetközi tőke államhatár menti igényeinek valós kielégítése hosszú távon. Ez jelenti egyrészt a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítésének programját (megtelepítési hatás), másrészt az igény alapú humán erőforrás fejlesztést (korszerű és képzett munkaerő biztosítása), amely – ha párosul a város gazdaságának tervszerű élénkítésével, a jövő húzó ágazatainak támogatásával és ezen keresztül az egészséges gazdasági struktúra létrejöttének elősegítésével – sikeres stratégiává válhat. A regionális szerepkör felvállalása csak azokon a területeken célszerű, ahol más hasonló településekhez képest valós előnyök állnak fenn. Komplex cél lehet a pénzügyi szolgáltatások további erősítése és összekapcsolása a kereskedelem új formáival (pl. logisztikai központ erős pénzügyi szerepvállalással). A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a városi fejlesztések maximálisan vegyék figyelembe a természetes környezet fenntartását és védelmét, valamint a város és városkörnyék karaktermegőrző fejlesztését. Szükséges továbbá a belső városi közlekedés környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek humanizálása. Stratégiai cél a lakásfeltételek javítása, valamint a lakosság egészségi állapotának javítása. A helyi kultúra és közművelődés magas szintű biztosítása minden városlakónak valós igénye. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, illetve szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani. Annak ellenére, hogy a szociális szektor nem “termelő szektor”, fejlesztését továbbra sem szabad elhanyagolni, mert csak ekkor lehet elérni, hogy 15 év múlva azok is szívesen éljenek Nyíregyházán, akiket sorsuk nem a nyertesek oldalára állított.


12


6. Célpiramis, prioritási sor 6.1.

Célpiramis

A célpiramis egységes szerkezetben foglalja magába a stratégiai célkitűzések, a stratégiai programok, valamint az operatív programok rendszerét. Funkciója az egymásra épülő tervezési szintek bemutatása. A célpiramist az 1. számú melléklet tartalmazza. 6.2.

Prioritási sor

A prioritási sort a 2. számú melléklet tartalmazza. 6.3.

A stratégiai és operatív programok egymás közötti kapcsolata

A programok közti kapcsolatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

7. A stratégiai programok kifejtése 7.1. 7.1.1.

1. stratégiai cél: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza gazdaságföldrajzi elhelyezkedése kereskedelmi szempontból stratégiai adottság, amennyiben a közép-európai korridoron a legkeletebbre húzódó fejlett városi infrastruktúrával és szolgáltatási kultúrával bíró település. Mindezt a gazdaságföldrajzi adottságot felhasználva hosszú távon a XXI. század vállalkozói infrastruktúrájának megteremtése a cél, a tőkevonzás érdekében, amely elsődlegesen szolgáltatás alapú. A fejlett vállalkozói infrastruktúra kialakítása középtávon előfeltétele Nyíregyháza keleti kereskedelmi központtá válásának, az Európai Uniós csatlakozást megelőző és az azt követő első középtávú időszakban egyaránt. A város kereskedelmi központtá akkor válhat, ha képes kiszolgálni a kereskedelem olyan új formáit, például a nemzetközi közvámraktár vagy az E-business, valamint a multinacionális elosztóhálózatok kelet felé történő terjeszkedését. A következő években a város a multinacionális kereskedelmi cégek képviseleteinek, átutazó ügynökeinek és ügynökségeinek adhat otthont a schengeni határvonal feltételezett áttelepülése miatt, ugyanis egy határvonal áthelyezése mindig együtt jár a gazdasági-infrastrukturális struktúrák mozgásával, illetve a növekvő állami szerepvállalással a kiegészítő közigazgatási infrastruktúrák területén. E cégek letelepítésének versenyében az a település lehet sikeres, amely képes magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtani: - a bérirodák, tárgyaló és konferenciaközpontok; - a telekommunikációs hálózatok; - az E-business; - a banki és a kereskedelmi hálózatok, valamint a valós árumozgások összekapcsolhatósága területén.


13


A program célja A program célja az üzleti-szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztése, elektronikus kommunikációs hálózatok, Ebusiness rendszerek, a befektetések ösztönzése, az üzleti infrastruktúra tágabb értelmezésű javítása a város elérhetőségének növelésével, valamint olyan innovatív környezet megteremtése, amely biztosítja az alkalmazott kutatás-fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. A program tartalma A program keretébe tartozik az ipari park területén közép távon professzionális nemzetközi spedíciós cégek betelepítése, valamint nemzetközi fejlesztési bank bevonásával közvámraktár telephely létesítése, amely valamely multinacionális elosztóhálózat része (pl. Amsterdam, Rotterdam). Olyan városi telekommunikációs tartalom ipar kiépítése, amely kétnyelvű és lehetőség szerint hosszú távon interaktív. A vállalati alkalmazott gyakorlati kutatás-fejlesztési tevékenység feltételeinek megteremtése. A program eszközei és intézményrendszere A program indításakor az alapvető eszköz nemzetközi befektetési konferenciák szervezése, a külföldi konferenciákon való részvétel, a város lehetőségeinek megismertetése, a figyelem felkeltése a pénzügyi és kereskedelmi tőke vonatkozásában. Intézményesítés nem szükséges. Középtávon a közszektor integráló hatásának csökkenésével a vállalkozói koordináció (beruházók, bonyolítók) megvalósítható. Elengedhetetlen folyamatosan a program alatt megfelelő minőségű promóciós anyagok készítése, a kiküldött anyagok fogadtatásának mérése. A telekommunikációs hálózatok tartalom ipari fejlesztését a városi közszektornak kell felvállalnia, elsődlegesen pályázatok támogatása, illetve benyújtása útján. Minél szélesebb spektrumon valósul meg a fejlesztés, annál nagyobb esély van a hálózati kapcsolatokon keresztül a város megismertetésére, a kommunikációs hálózatok szerves – interaktív – használatára a város lakói, az intézmények és a versenyszektor szereplői által. Hangsúlyt kell fektetni a vállalati alkalmazott gyakorlati kutatás-fejlesztés támogatására. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A választott tisztségviselői szint a képviseletben tölt be aktív szerepet. A Polgármesteri Hivatal a műszaki előkészítések terén és a kezdeményező, koordinációs szerepkörben válhat meghatározóvá. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítésének várható hatása a város gazdasági életének erősödése, a hozzáadott érték termelő képesség növekedése, az átlagjövedelmek emelkedése. Mindez többek között a helyi adók forrásallokációján, a vállalkozások urbanizációs fejlesztésein keresztül visszahat a helyi közszektor fejlődésére. Az operatív programok felsorolása •

Befektetés-ösztönzés

•

A város elérhetőségének javítása

•

Az innovatív környezet megteremtése


14


7.1.2.

A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A humán erőforrások fejlesztése a Nyíregyházán, az érintett mikrorégióban és a megyében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol és a fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének erősítése az itt élő lakosság képzettségi színvonalának jelentős emelése és a gazdasághoz való alkalmazkodási képesség fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A közoktatás színvonala Nyíregyházán általában jónak értékelhető; elsősorban az intézmények felszereltségének javítása, illetve egyes területeken (pl. számítástechnikai, idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. A gimnáziumi képzés keretében fontos a differenciált lehetőségeket és a speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe véve a minőség további javítása. A gimnáziumokban tovább kell erősíteni a felsőoktatásra való felkészítés funkcióját. A szakképzési rendszer egyik húzó ága a nagy hagyománnyal és intézményrendszerrel rendelkező középfokú oktatás (ideértve a szakmunkásképzést is). A középfokú iskolarendszerű képzés viszonylag lassúnak mondható modellváltása, illetve a helyi gazdaság munkaerő iránti igénye bővülésének elmaradása miatt a pályakezdők között magas azon szakmával rendelkezők aránya, akik nem tudnak helyben elhelyezkedni a megszerzett végzettségükkel. A foglalkoztatottak számának nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a város felsőoktatása jelenleg viszonylag kedvezőtlen munkaerő-piaci pozícióban van, hisz a város felsőoktatásában zömmel a stagnáló vagy létszámleadó ágazatokra történő, nagy létszámú képzés van jelen, míg az egyre dinamikusabban fejlődő ipar és szolgáltatások képzési irányai nem vagy csak kisebb arányban vannak képviselve. Ugyancsak hiányoznak a közigazgatásban jól alkalmazható szakirányok (pl. államigazgatási). A jelenlegi trendek fennmaradása esetén alig kezelhető túlképzés jellemzi a tanárképzést a főiskolai szinten, valamint az agrárképzést főiskolai és egyetemi szinten egyaránt. Kedvező ugyanakkor az egészségügyi és a gazdasági képzések növekvő súlya. Mindezek figyelembe vételével a gazdaság munkaerő szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozások megerősítése az oktatás, az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. A program célja Nyíregyháza gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális (felszereltség) fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas felsőfokú kutatás-fejlesztési képzési rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatási rendszer, valamint a szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. Cél a minőségi munkaerő biztosítása a gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében, valamint a munkanélküliség hatékonyabb kezelése. A program tartalma Igényalapú fejlesztések bázisán a középfokú és a felsőfokú üzleti-gazdasági képzési rendszer hatékonnyá és korszerűvé tétele.


15


A program eszközei és intézményrendszere A program eszközrendszerét a vállalkozások és a munkaügyi intézményrendszer félévente történő lekérdezése a munkaerő-piaci igények változásáról, valamint az információk elemzése jelentik. Intézményrendszerébe a saját fenntartású intézményhálózat fejlesztése tartozik. A felsőfokú képzési struktúra átalakítása tekintetében a Nyíregyházi Főiskola intézményén belül, a gimnáziumi képzés, valamint a szakképzés tekintetében a saját fenntartású intézményhálózat keretében javasolt a lehetséges fejlesztési területeket átgondolni. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A saját fenntartású intézményrendszer pedagógiai programstruktúrájának és a közoktatási koncepció középfokú oktatást érintő részének módosítása, a versenyszektor és a közoktatás szereplőinek összekapcsolása során az Önkormányzat kezdeményező, koordináló szerepet tölt be. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program eredményeként a gazdaság munkaerő-piaci igényeit kielégítő szakemberállomány, valamint korszerű tudásbázissal rendelkező kvalitatív szakemberek megjelenése várható. Az operatív programok felsorolása

7.1.3.

•

A középfokú oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel (tartalmi és infrastrukturális fejlesztés)

•

A munkaerő-piaci át- és továbbképzések erősítése

•

A pályakezdő diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének támogatása

•

A felsőoktatás fejlesztése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza Megyei Jogú Város gazdasági struktúrájának meghatározó eleme a keleti kereskedelem és az élelmiszer-feldolgozás. Ezt a gazdasági struktúrát javasolt egyrészt átalakítani az elkövetkezendő 15 évben keletnyugati pénzügyi és kereskedelmi szolgáltató szerepkörré, másrészt kiegészíteni korszerű üzleti infrastrukturális szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások betelepítésével. Ezen utóbbi kettő terület lehet a jövő húzó ágazata. A program célja A gazdasági struktúra átalakítása, egyensúly teremtése a tradicionális feldolgozóipari struktúra, valamint a kereskedelmi szolgáltatási és idegenforgalmi ágazatok fejlesztése között. A program tartalma A vállalkozás-letelepítési stratégia kidolgozása és a támogatási rendszer összekapcsolása a tőkemegkötés érdekében. A program eszközei és intézményrendszere A területfejlesztés megyei intézményrendszerével együttműködve fel kell mérni a letelepült vállalkozások körét, a letelepülések lehetőségeit, módját. A kompetenciák figyelembe vételével a fejlesztési pályázatokat (megyei, regionális, országos) kiírni, módosítani, illetve bírálni kell.


16


Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az Önkormányzat szerepe az érdekérvényesítés, illetve kezdeményező, koordináló funkciót vállalhat fel a program megvalósítása érdekében. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) Kevésbé sebezhetővé válik középtávon a város gazdasági struktúrája, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik. Nő a fogyasztási képesség a lakossági oldalon. Jelentősebbé válik a megtakarítási hajlandóság. Az operatív programok felsorolása

7.1.4.

•

A szolgáltató és a kereskedelmi ágazatokban (multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár) érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális tulajdonú vállalkozások betelepülésének elősegítése

•

Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése A regionális szerepkör erősítése stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza regionális szerepkörének taglalása előtt meg kell jegyezni, hogy e szerepkör több területi szinten kap értelmet. Meghatározó jellegét tekintve egyrészt kistérségi (mikroregionális), másrészt megyei, harmadrészt regionális (Észak-Alföldi Régió), negyedrészt interregionális (Kárpátok Eurorégió) szinten kap/kaphat szerepet a város. Az országban és a régióban is megfigyelhető az a tény, hogy ma a városok versenyhelyzetben vannak. Versenyezniük kell a befektetőkért, az állami forrásokért, egyedi programokat kell kínálniuk az érkező üzletembereknek és turistáknak. Nyíregyháza szerves összhangban él a városkörnyéki településekkel. A város feladatai között megjelennek és egyben vonzáskörzetet jelentenek a kereskedelmi ellátás, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a munkahelyteremtés, a közigazgatás feladatai, a kommunális szolgáltatás, a szabadidős tevékenység. Megyei szinten is kiemelt szerepet kap a város az egészségügy, a közép- és felsőfokú oktatás, a kis- és nagykereskedelem, a logisztikai tevékenység, a banki, pénzügyi, jogi, szakértői szolgáltatások stb. területén. Az Észak-Alföldi Régió létrejötte és az ezzel egyidejűleg elkezdődő regionalizáció folyamata jelenleg hátrányosan érinti a várost, mivel mind a Regionális Fejlesztési Tanács, mind a Regionális Fejlesztési Ügynökség székhelye Debrecenbe került, ezért el kell érni a komparatív előnyök mentén a három megyei jogú város közötti regionális központi feladatkör felosztását középtávon. Nyíregyháza interregionális kapcsolatait tekintve feladatot vállal a CINTE Európaközi Városhálózatban, az UTO Digitális Városok szervezetében, testvérvárosi együttműködéseket ápol; az Önkormányzat számít a civil szervezetek közreműködésére a nemzetközi kapcsolatok koordinálásában. Nyíregyháza fejlődési lehetőségei nagyban függnek attól, hogy miként tudja kihasználni komparatív előnyeit és a városba vonzani a befektetőket. A program célja A város erősségeként értelmezhető a kedvező földrajzi elhelyezkedés, Szlovákia, Ukrajna és Románia közelsége, ezért általános célként fogalmazható meg a határmenti régió adta lehetőségek jobb kihasználása. Ezen szomszédos országoknak az országhatárhoz közel eső településeivel történő gazdasági-kulturális kapcsolat kiépítése és egyben egy regionális központtá válás a város stratégiai célkitűzésévé kell válnia. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

17


A program tartalma A regionális központi szerepkör pontosítása és egyeztetése a másik kettő megyei jogú várossal, majd a megszerzett regionális funkciók erőteljes fejlesztése. A régió területfejlesztési és/vagy ágazati koncepciójának és programjának végrehajtásában történő együttműködés a város érdekében. Az országos és/vagy megyei források allokációja a regionális központ szerepkör mentén. A program eszközei és intézményrendszere Promóciós anyagok készítése, a szerepkör tudatosítása, egyeztető fórumok, konferenciák tartása. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az önkormányzat e program megvalósítása során önként vállal feladatokat (pl. testvérvárosi együttműködések); többségében kezdeményező, koordináló szerepet tölt be. Különösen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által felügyelt regionális feladatok (vállalkozásfejlesztés, vidékfejlesztés, monitoring) koordinálásában szükséges aktív szerepvállalás. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A megyei és regionális kohézió erősítése, a korrekt munkamegosztáson alapuló együttműködések révén Nyíregyháza vezetésével Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlődési esélyei is jelentősen javulhatnak. A jelen helyzetet tekintve Nyíregyháza regionális szerepe csak a megyében domináns, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye befolyása pedig gyenge a régióban. A reális lehetőségeket számba véve viszont 2 éven belül növekedni fog az Észak-Alföldi Régióban betöltött szerep a regionális munkamegosztás segítségével. Az operatív programok felsorolása

7.2. 7.2.1.

•

A Kárpátok Eurorégiós együttműködés erősítése

•

Nemzetközi regionális pénzügyi és kereskedelmi központtá válás területi munkamegosztással

•

Regionális repülőtér – idegenforgalom, az üzleti turizmus működési feltételeinek elősegítése

2. stratégiai cél: Minőségi életkörülmények biztosítása Környezet- és természetvédelem stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Nyíregyháza levegője mérsékelten szennyezett: a kén-dioxid és korom mennyisége csökkent a fűtéskorszerűsítések következtében, azonban a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szálló por mennyisége növekedett a gépjármű-forgalom bővülése és a zöldfelületek fogyása, valamint a külterületen lévő erdők, fasorok, facsoportok letermelése és a gyep művelési ágú területek feltörése miatt. Ezáltal (és a parlagfű, valamint más melegigényes gyomfajok terjedése miatt) jelentősen nőtt a légúti és allergiás megbetegedések előfordulása. A közúti közlekedés növekedése a zajterhelés határérték fölé emelkedését is eredményezte. Néhány cég zajkibocsátása nagyobb a megengedettnél. Egyéb zajjal terhelt területek a repülőtér, valamint a lakóterületbe ékelt kisüzemek környezetében fordulnak elő. A felszín alatti vízrendszer függőlegesen nyitott rendszer, ezért a felszíni vízfolyások és a felszín alatti vízrendszer – az illegális szennyvízbekötésekből, a közlekedés olajszármazékaiból, a termálfürdők magas sótartalmú vizeinek beengedéséből eredő – szennyezettsége potenciális veszélyt jelent az ivóvízbázisokra, valamint korlátozza hasznosításukat.


18


A termálvizet adó rétegek pozitív nyomásállapota az utóbbi években negatívra változott, ezért a kitermelést nem lehet növelni. A kommunális szilárd hulladékok mennyisége növekvő tendenciát mutat. Bár Nyíregyházán van szilárd kommunális lerakó, az illegális hulladéklerakás a város több pontján gondot okoz. Részleges szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyik. A folyékony hulladék tisztítását a Felsősimai II. sz. szennyvíztisztító telepen végzik, azonban a szennyvíziszap kezelése a környezeti előírásoknak nem felel meg. Az I. telep korszerűsítése elkezdődött, ennek kapacitása kielégíti a város igényét. A városban keletkezett veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős, ártalmatlanítása vagy a városban, vagy Magyarországon belül megoldott. A városban két tartósan károsodott területet tartanak nyilván.

Nyíregyháza zöldfelületei szigetes elrendezésűek. Minden fenntartott zöldfelület és a közterületek növényállománya esetében probléma a talaj tápanyag utánpótlásának és az elöregedett növényzet cseréjének megoldása. A beépített területek növekedése (különösen a nagy kereskedelmi létesítmények és parkoló területeik) a zöldfelületek fogyását eredményezi. A Közgyűlés által elfogadott környezeti nevelési program és a környezetvédő civil szervezetek lefektették a környezeti nevelés alapjait Nyíregyházán. A környezettudatosság hagyományaihoz a felsőoktatási intézmények környezetvédelmi, környezetgazdálkodási szakirányú képzései is hozzájárulnak. A program célja A város környezeti állapotának javítása, a környezeti ártalmak csökkentése. A program tartalma A Nemzeti Környezetvédelmi Programot, valamint az Európai Unió követelményeit is figyelembe véve a környezet minőségének javítása érdekében több városi felmérés és program kidolgozása/megújítása szükséges. A város levegőminőségének javítása, szennyezettségének csökkentése döntően a közlekedési, illetve az ipari szennyezés mérséklésével, a külterületeken fekvő parlag területek beerdősítésével, illetve visszagyepesítésével, a kül- és belterületi zöldfelületek nagyságának megőrzésével/növelésével lehetséges1. A zajterhelés csökkentése ugyancsak összefügg a közlekedésfejlesztéssel. Az emberi egészség védelméhez elengedhetetlen az allergén gyomoktól való mentesítés (pl. parlagfű), valamint a kereskedelmi forgalomban megjelenő zöldség-gyümölcs ellenőrzések alkalmazása a növényvédőszermaradékokra vonatkozóan. A megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében fontos, hogy az önkormányzat vegyen részt a felszín alatti ivóvízbázis védelmi programban, valamint a nemzeti kármentesítési programban. Elsődleges az ivóvízbázisokat veszélyeztető szennyezőforrások felderítése és megszüntetése. Technológiai korszerűsítések szükségesek a szennyvíztisztító telepeken a tisztított szennyvíz minőségének javításához. A csatornahálózat továbbfejlesztése szintén a program része. A szilárd hulladékokkal kapcsolatos program egyik fő eleme a szelektív, valamint a veszélyes hulladékgyűjtés megszervezése, a decentralizált (házi) komposztálási rendszer kiépítése is. Külön cselekvési terv dolgozandó ki az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében. Célszerű a hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bővítése, ezen belül az ipari üzemek által termelt hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának ösztönzése.

1

Külterületi zöldfelület: gyep (rét és legelő), vízállás (régebben mocsár), nádas, erdő és tó; a szántóföld, a

gyümölcsös és a szőlő nem tartozik e fogalomkörbe. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

19


Szükséges a város zöldfelületének rendezési terv szintű védelme (ezen belül a zöldfelületek felmérése, a készülő városi digitális térképen a zöldfelületi lapok elkészítése), egyes parkok és zöldfelületek rekultivációja, szakaszos talajerő utánpótlás, a természeti szempontból értékes területek helyi védettségének biztosítása. Ide tartozik új zöldfelületek kialakítása, a jelenleg gondozatlan vagy beépítetlen területek zöldfelületként történő hasznosítása is. Külön program dolgozandó ki a tavak környékére, hiszen a zöldfelületeken túl a vízfelületek is hozzájárulnak a komfort érzet növeléséhez, mind a mentálhigiéniai, mind az egészségügyi helyzet javításához. Sóstó jólétiturisztikai funkciójú, a Császárszállási tavak környéke üdülőövezet lett, a Bujtosi tó környékén városliget kialakítása folyik. Fontos egy olyan környezeti nevelési központ intézményes működtetése, mely koordináló szerepet tölt be a környezeti nevelés, valamint az egyes környezetvédelmi akciók lebonyolításában. A program része emellett az is, hogy a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban a környezettudományi ismeretek mind nagyobb mértékben épüljenek be a képzésbe a Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásának megfelelően. Szükséges felkészülni a gazdaság fejlődésének esetleges negatív hatásaira is (pl. a keletkező hulladékok mennyiségének növekedése, a rezgés-szennyezés növekedése a repülőforgalom növekedésével). A program eszköz- és intézményrendszere Önkormányzati költségvetés, központi költségvetési támogatások, ISPA Program. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény megfogalmazza az önkormányzat kötelező feladatait (egészséges ivóvíz biztosítása, közvilágítás, a közutak és köztemetők fenntartása, kommunális igazgatás, belterületi növényvédelem), emellett több ágazati törvény rendelkezik az önkormányzati feladatokról: pl. állategészségügyi törvény (állati hulladékok ártalmatlanítása), egészségügyi törvény (köztisztasági feladatok), természetvédelmi törvény (védetté nyilvánított területek fenntartása), vízgazdálkodásról szóló törvény (ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés, -tisztítás, csapadékvíz-elvezetés, helyi vízrendezés). A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatására várhatóan javul az ivóvíz és a levegő minősége, csökkennek a környezeti ártalmak, egyre több terület lesz mentes a környezetszennyezéstől, illetve egyre több parkjellegű terület áll rendelkezésre, s a város lakosai körében terjed a környezet megóvásának szemlélete. Az operatív programok felsorolása • A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése • Az ivóvízbázis, a felszíni és felszín alatti vizek védelme • A települési hulladékok kezelése • Természetvédelem • A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása 7.2.2.

Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Bár Nyíregyháza településszerkezeti adottságai alapjában jók és karakteresek (a belső úthálózati – sugaras és gyűrűs – szerkezet a városrészek közötti mozgásokat lehetővé teszi), számos problémát eredményezett a dinamikus fejlődés, amelyek közül a legfontosabbak a következők:


20


•

A Belváros területe Nyíregyháza nagyságához képest kicsi, ezért tudatos és spontán kiterjesztése elkezdődött keleti és északi irányban, amelyet azonban megfelelő térszerkezeti és úthálózati fejlesztés nem kísért.

•

A legjelentősebb térbeli–területi változást a városközpont, az északi és a keleti rész lakó, intézményi és kereskedelmi fejlesztései jelentik. A városkörzetek közötti forgalom és a megnőtt parkoló igény a hagyományos lakó- és szervízutakra terelődik. Az utcák kiépítettségei és nyomvonalvezetései sem képesek az igényeknek megfelelni. További probléma a belső hagyományos lakó-vegyes funkciójú területek tehergépjármű forgalma (tárolás, feltöltés), valamint a sűrű beépítésű területeken és a nagy forgalmú kereskedelmi létesítmények környezetében a parkolók, garázsok alacsony kapacitása. Ezek a problémák a belső területek életminőségi feltételeit nagymértékben rontják.

•

A közlekedésben további problémát jelent, hogy az országos főutak átmenő forgalma ma a város belterületén halad át. A városon belüli fejlődés azt is eredményezte, hogy a korábbi “elkerülő” utakra ránőttek a kiszolgáló funkciók, s ezáltal lassult a haladási sebesség, nőtt a közlekedési problémák száma és a környezeti terhelés. A kerékpárút-hálózat kiépítése megkezdődött, de még nem alkot rendszert, ezért kihasználtsága alacsony. Hiányoznak továbbá a kerékpározás egyéb feltételei (pl. kerékpártárolók, őrzés).

•

A leromló városrészek felújítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, azonban a közterületek fejlesztése, humanizálása (pl. burkolatok, zöldfelületek) ezzel együtt nem történt meg. Sok helyen a lakótelepek közterületei is rendezetlenek.

•

A bokortanyák rendszere Nyíregyháza sajátossága. A hagyományos funkció az elmúlt 10 évben jelentős változáson esett át. E karakterelem megőrzése és megújítása a város feladata.

A lakáshelyzet értékelésekor mindenekelőtt a jelenlegi tendenciákra alapozott népesség-előrejelzést kell figyelembe venni, mely szerint a város lakónépessége az elkövetkezendő másfél-két évtizedben lényegében stagnál vagy kis mértékben csökken (a csökkenést kompenzálhatja egy, a jelenlegi tendenciákban nem érvényesülő intenzívebb bevándorlás). E ténynek és a háztartások számát meghaladó lakásállománynak köszönhetően – csupán a háztartások és a lakások száma közötti különbséget figyelembe véve – mennyiségi lakáshiányról a városban nem beszélhetünk, s ennek kialakulása a jövőben sem várható. A megyeszékhelyet övező településeken a bevándorlás a jellemző tendencia (az agglomeráció, illetve a kistérség aggregált adatai alapján), amely azonban még nem éri el a hasonló nagyságú nagyvárosokat (Kecskemét, Győr, Székesfehérvár) övező településekre jellemző mértéket. A környező településekre való bevándorlás a gazdasági fejlődés erősödésével párhuzamosan várhatóan fokozódik, elsősorban az e településeken jellemző alacsonyabb ingatlanárak miatt. A lakásépítés utóbbi években lezajlott volumencsökkenése ellenére a lakásállománnyal kapcsolatos fő problémákat elsősorban nem mennyiségi, hanem (tulajdon)szerkezeti, minőségi és megfizethetőségi kérdések jellemzik. Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások száma hozzávetőleg 5% Nyíregyházán, s vélhetőleg ennél nem magasabb a magánbérleti szektor aránya sem, amely a lakástulajdonlás “egészségtelen” dominanciáját jelenti. A megfelelő minőségű és megfizethető bérlakás-állomány hiánya több társadalmi csoport (pl. fiatal szakemberek, házasok, átmenetileg munkát vállalók, idősebb háztartások) lakáshelyzetének hosszabb-rövidebb időre történő megoldását akadályozza, csökkenti a lakásmobilitást a városban, amely a lakásállomány optimális kihasználását tenné lehetővé. A működési zavarokat okozó szerkezeti hiány megoldását jelentené egy gazdaságosan üzemeltethető “non-profit” bérlakás-állomány kialakítása, amely a jelenlegi szociális bérszínvonalnál magasabb, de a piaci bérszínvonalnál alacsonyabb lakbérszintet határozna meg.


21


A lakáshelyzetük megoldására önerőből képtelen, emelt lakbéreket fizetni nem tudó társadalmi csoportok lakhatásának kezelését a jelenlegi “szociális bérlakásszektor” átalakításával és bővítésével célszerű megoldani. Az épületek korösszetétele kedvező, az országos átlagnál fiatalabb, elsősorban azért, mert a többlakásos házak többsége 1970 után épült. Azonban a lakótelepi épületek felújításának megkezdése a közeljövő feladata, mivel ezek a házak a teljes felújítási ciklus végére értek. Az épületek felújításával párhuzamosan olyan beruházások, fejlesztések végrehajtása célszerű, amelyek egyrészt csökkentik a lakások, házak fenntartási költségeit, másrészt a lakótelepi környezetet humanizálják, az ottani életminőséget javítják, megakadályozva a terület, a lakások leértékelődését. Bizonyos jelek (pl. az épített lakások száma, a helyi lakáshozjutási támogatási rendszer korábbi, módosítás előtti kihasználtsága) arra utalnak, hogy a városban csökkent a lakásmobilitás, elsősorban az első lakáshoz jutók és az első (kis) lakásukból nagyobba költözni kívánók esetében. A lakásmobilitás növekedését elősegítő, a jelenlegi központi kormányzati támogatásokhoz illeszkedő lakáshoz jutási támogatási rendszer kialakítása fontos feladat, amely hosszabb távon – a központi támogatási rendszer várható változásával összhangban – a könnyebben elérhető használt lakások megvásárlását támogathatná. A városban a telekkínálat lehetővé teszi a különböző igényeknek megfelelő lakások, házak felépítéséhez szükséges telkek megvásárlását, természetesen a finanszírozási feltételek megléte esetében. A jelenlegi területfejlesztési és területrendezési elképzelések szerint a lakásépítésre alkalmas területeken 2000-2500 lakás építhető fel, ebből 800-1000 darab a körúton belüli területen. Az önkormányzat tulajdonában lévő telkek kb. még egy évtizedig elegendőek telekkialakításokra, azonban a telkek közművesítésére nem áll rendelkezésre elégendő pénz, így az Önkormányzattól megvásárolható telkek száma jelenleg igen alacsony. A program célja A településfejlesztési koncepció egyik kiemelten fontos feladata a városi életforma felértékelése a szétterülő fejlődés megakadályozása és a városi élet minőségének javítása érdekében. A fő cél az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyságának növelését és az életminőség javítását, a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magába foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő területei – humanizálását, valamint a város belső közlekedésének környezetbarát fejlesztését a településrészek elérhetősége elsőbbségének figyelembe vételével. A program további célja a lakásfeltételek javítása egyrészt a lakásállomány hiányzó szerkezeti elemének, az ún. non-profit bérlakás-állománynak, másrészt a műszaki szempontból felújított, megfizethető és humanizált környezetű lakótelepi lakásállománynak, valamint a központi kormányzati lakástámogatási rendszerhez illeszkedő, hatékony helyi lakáshoz jutási támogatási rendszernek a kialakításával. A program tartalma A város és a városkörnyék fejlődése egyrészt ugyan megalapozta Nyíregyháza “nagyvárosi” karakterét, másrészt azonban elindított egy folyamatot, amely veszélyezteti Nyíregyháza hagyományos karakterét. Nyíregyháza kihívása ma, hogy a mai és jövőbeni dinamikus fejlődést tudja-e úgy befolyásolni, hogy ez a város karakterének, hagyományainak megújítását jelentse, nem pedig eltűnését. Ez a karaktermegőrző fejlesztést jelenti elsősorban a városközpont többfunkciós területén (amely hagyományosan a városi élet fő színtere, a közintézményeket, hagyományos kiskereskedelmet, pénzintézeteket, irodákat tömörítő terület) és a városkörnyéken – koncentrálva a bokortanya-világ megújító fejlesztésére.


22


A Nyíregyháza karakterét nagymértékben befolyásoló városszéli kereskedelmi központok további fejlesztéseit elsősorban a meglévő kereskedelmi sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, biztosítva ezek hatékonyságát, valamint közlekedési vonzatának minimalizálását és a zöldfelületek fogyásának csökkentését. A városszerkezetben a városi zöldterületek karakteres elemek (pl. Bessenyei tér, Bujtosi városliget). A városi imázs és az ehhez kötődő lakossági identitás Nyíregyházán és környékén a karakteres elemek hangsúlyozásával, újabb elemek létrehozásával, valamint egyedi rendezvények szervezésével segíthető. Helyi és városkörnyéki karaktertérkép segítségével meghatározhatók azok az elemek, melyek leginkább hozzájárulnak a város identitásához. A közterület-fejlesztési programok a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek állapota javításának, humanizálásának egyik fő eleme a városközponti terület tudatos közterületi fejlesztése a Belváros köztereinek bővítésével, javításával és “élettel telítésével” (pl. a hagyományos kiskereskedelem fejlesztésével). A Nagykörúton belül a közterületek fejlesztése az útburkolatok karbantartásával és a zöldfelületi elemek pótlásával biztosítható. A lakótelepek közterületeinek humanizálása – ezek pusztulásának megelőzése érdekében – elsősorban az épületek közötti területek parkosítását, a játszóterek felújítását, valamint a parkolók esztétikusabb kialakítását jelenti. A Nagykörúton belüli városmegújítási akciók és a Nagykörúton kívüli fejlesztések esetében új közösségi területek létrehozása célszerű. Speciális fejlesztési terület a buszvégállomás-vasútállomás térsége, amely a város jövője szempontjából az egyik legfontosabb, a Belváros után következő legnagyobb forgalmú területen ad lehetőséget új közösségi tér létrehozására. A közlekedésfejlesztés javasolt programjai nem a motorizáció bővítését, a mozgás elősegítését, hanem az elérhetőség javítását célozzák, hozzájárulva az alternatív lehetőségek bővüléséhez. A belső városi közlekedés fejlesztése a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A hálózatfejlesztés kizárólag olyan elemekben célszerű, amelyek vagy a gazdasági fejlődést gátolják, vagy a városi életminőséget veszélyeztetik. A gazdasági fejlődés elősegítését egyrészt a Belváros megközelíthetőségének javításával, a Rákóczi út – Vay Ádám krt. – Szegfű utca átkötéssel, a Szegfű utca szélesítésével lehet elérni, amely által a Nagykörúton belüli forgalom koncentrálható és a kelet-nyugati irányú jó megközelíthetőség biztosítható. A Belvárosba érkező forgalom számára gyalogostávolságban – a Kiskörúthoz kapcsolódó és a két körút közötti területen – létrehozott parkolóházakban, garázsokban, parkolókban kell parkolási lehetőséget biztosítani. Másrészt a keleti irányú kereskedelmi és a város déli és délkeleti ipari fejlesztéseinek feltétele az iparterületek és kereskedelmi területek direkt kapcsolata az országos főúthálózattal. A keleti külső gyűrű kiépítése a keletről érkező országos főutak nyugati és déli irányba való továbbvezetését biztosítja a keleti városrészen és a déli területeken keresztül. A városi életminőség javulását biztosító intézkedések egyrészt az átmenő forgalom csökkentését tartalmazzák az országos főutak átmenő forgalmának városközponton kívüli elvezetésével: a Nagykörút teljes kiépítésével (a déli – Huszár sor, Móricz Zsigmond utca – hiányzó szakasz kiépítése). Másrészt a zaj- és levegőszennyezés csökkentése érdekében szükséges a belső hagyományos lakó-vegyes funkciójú területeken a tehergépjármű forgalmat (tárolás, feltöltés) korlátozni, s a lakóterülettel összeférhetetlen funkciókat az ipari övezetbe kitelepíteni. Harmadrészt a balesetveszély csökkentése érdekében javasolt a lakóterületeken a sebességkorlátozás bevezetése (lakóövezet), az iskolákhoz vezető útszakaszokon a kerékpáros és gyalogúthálózat kialakítása, valamint a városba bevezető főutak és a vasúti közlekedés külön szintű szétválasztása.


23


A közlekedésfejlesztés során a környezetbarát megoldásokra, a minőségi fejlesztésre szükséges koncentrálni, a lakosságot ösztönözni kell a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatára a tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának javításával, valamint a kerékpár- és gyalogosközlekedés vonzó feltételeinek megteremtésével. Mivel a közlekedésfejlesztés nemcsak a hálózat fejlesztését jelenti, hanem egy komplex rendszer kidolgozását, amely a szükségletekhez igazodó mobilitást a minimális költségekkel és minimális környezeti kihatással oldja meg, elemenként nem tervezhető, csak rendszerben. A közlekedés fejlesztése a város és térsége átfogó közlekedésfejlesztési tervének elkészítése nélkül nem képzelhető el. A jelenlegi, lényegében szociális önkormányzati bérlakás-állomány nem nyújt lehetőséget a magasabb jövedelmű, de önállóan – átmenetileg vagy hosszabb távon – önerőből tulajdoni lakáshoz jutni nem tudó (vagy nem akaró) lakossági csoportok lakásbérlésére. Ilyen csoportok például a fiatal értelmiségiek, a magasan képzett szakmunkások, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok egyes csoportjai; ők az átmeneti megoldásokat (pl. szülőkkel együtt lakni), illetve a magánbérleti szektor nyújtotta lehetőségeket tudják igénybe venni vagy elvándorolnak. Az önkormányzati non-profit lakbérszintű bérlakás-állomány kialakítása ezen csoportok lakhatási lehetőségeinek bővítését célozza, amely növeli a mobilitást a lakásszektorban és önfenntartó szektorként működik. A szektor non-profit jellege a következő elveket jelenti: (1) az ilyen típusú bérlakások létrehozásának és fenntartásának, felújításának valós költségeit a lakbéreknek kell fedezniük (meg kell térülniük), (2) a lakbérek csak korlátozott mértékben tartalmazhatnak profitot (ha egyáltalán), amit vissza kell forgatni a szektorba, (3) a szektor működése, működtetése állami/önkormányzati felügyelet alatt történik, (4) a lakbérek megfizethetőségének érdekében lakbértámogatási rendszert kell működtetni, melynek rendszerét, a támogatás mértékét az önkormányzatok határozzák meg. Hosszabb távon az állomány kikerülhet az önkormányzat kezeléséből és átadható a – tervek szerint állami segítséggel – kialakítandó önálló lakástársaságoknak, amelyek a nyugat-európai országokban sikeresen működtetik a lakásállomány igen jelentős hányadát. A privatizált lakótelepi lakások túlnyomó többsége az elmúlt 30-40 évben épült, ezért teljes felújításra szorul. A műszaki felújítás mellett a lakásfenntartási kiadások csökkentése a megfizethetőséget, a környezet humanizálása a telepek nyújtotta életminőséget javítja. A program az önkormányzat pályázat keretében nyújtott támogatási rendszerének kiépítése mellett javaslatot tesz a hitelfelvétellel kapcsolatos önkormányzati szerepvállalás (garanciavállalás a társasházi hitelekért) kidolgozására és javasolja egy lakótelep-megújítással foglalkozó helyi iroda kísérleti kialakítását. Ezen iroda célja a helyi közösségek ösztönzése, támogatása a megújítási programok kezdeményezésére és végrehajtására. A műszaki, gazdasági, szociális – hivatásos és önkéntes – szakemberek segítségével az iroda az önszerveződés folyamatát segíti elő, pótolva a hiányzó civil láncszemet a lakók, a vállalkozások és az önkormányzat lassan formálódó kapcsolatában. A program természetesen tartalmazza a megkezdett fűtéskorszerűsítési program folytatását, valamint kisebb szigetelési munkák elvégeztetésének, az épületek állapot-megőrzési munkálatainak támogatását is. A tervezett kormányzati támogatások helyi szintre delegálását követően az önkormányzatnak lehetősége és forrása lesz egy hatékony, a központi támogatásokat kiegészítő rendszer kialakítására. E rendszer elsősorban az első lakáshoz jutók és a kis (első) lakásaikból elköltözni kívánók használt lakáshoz való hozzájutását fogja támogatni, alapvetően kamatmentes hitelek nyújtásával. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A Polgármesteri Hivatalnak és Nyíregyháza önkormányzatának e stratégiai program megvalósításában elsődleges szerepe van mind a megvalósításhoz szükséges források biztosítása, mind a szereplők koordinációja tekintetében.


24


A közlekedésfejlesztés a Megyei Önkormányzattal, az Első Nyírségi Fejlesztési Társasággal, a MÁV-val, és a Szabolcs Volán Közlekedési Rt.-vel együttműködésben kerül megvalósításra. A hatáskörök mind a kormányzati, mind a helyi szintet érintik, e szerint oszlanak meg a költségek is. A karaktermegőrző városi és városkörnyéki fejlesztést az Önkormányzat az Első Nyírségi Fejlesztési Társasággal együttműködésben szabályozással, kompenzációs rendszer kialakításával és a partnerkapcsolatok építésével tudja megvalósítani. A helyi civil szervezetek és a lakosság fontos kontrollja a fejlesztéseknek, folyamatos kommunikáció szükséges. A közterületek humanizálása elsősorban az önkormányzat feladata, de a Belváros közterületi megújításába a helyi gazdasági szereplők, a meglévő lakóterületi humanizálásba az ott lakók, míg az új fejlesztésekbe az ingatlanfejlesztők is bevonhatók.

A lakásprogramok legfontosabb szereplője az önkormányzat, a helyi civil és gazdasági szervezetek, lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások, multinacionális vállalatok bevonása elősegítheti a program megvalósulását és csökkentheti költségeit. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A meglévő városrészek besűrűsödése és élénkítése hatására a térbeli terjeszkedést a város megfelelő szinten tudja tartani. A közösségi terek vonzzák a lakosságot, s ezáltal a város megtartja a fiatalokat, a családokat. A lakáskínálat mindennemű (mind lakásméret, mind tulajdoni, mind környezeti) választéka eredményeként Nyíregyházán a lakosság nem fog csökkenni. A lakás és munkahely közelsége, a gyűjtő utak rendszere, a forgalomszabályozás, a parkolás megoldása, a kerékpározás és gyaloglás feltételeinek javítása, valamint az átmenő és teherforgalom belvárostól távoli elvezetése következtében a közlekedési problémák enyhülnek és a környezet minősége javul. Az operatív programok felsorolása

7.2.3.

•

Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a városkörnyéken

•

A közterületek állapotának javítása, humanizálása

•

A városi közlekedés környezetbarát fejlesztése

•

A nem szociális, non-profit bérlakásszektor létrehozása

•

A lakótelepi épületek felújításával kapcsolatos, működőképes finanszírozási illetve támogatási rendszer kialakítása, a fenntartási költségeket csökkentő, a környezetet humanizáló fejlesztésekkel együtt (röviden: A lakótelepek felújítása, humanizálása)

•

A lakásmobilitást elősegítő támogatási rendszer kialakítása A lakosság egészségi állapotának javítása stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek Az utóbbi években több változás következett be az egészségügyi ellátásban. Megjelent a teljesítményfinanszírozási elv a szektorban. Az alapellátásban lehetőség nyílt a funkcionális privatizációra háziorvosi és fogorvosi területen. Az önkormányzat új rendelők építésével és saját rendelők építésének támogatásával javította a tárgyi feltételeket. Minden házi gyermekorvosi praxisban szakorvos dolgozik. Preventív tevékenységük kiemelkedő, amit a különböző szakmai mutatók is alátámasztanak. Az anya- és gyermekvédelem terén igen fontos preventív feladatot látnak el a védőnők; valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A központi orvosi ügyelet feladatai a háziorvosi rendszer kialakulásával nem csökkentek, a forgalmi mutatók az elmúlt tíz évben stagnálnak.


25


Minden fogorvosi praxisnak önálló rendelője van; jelentős mértékben bővült az iskola-fogorvosi ellátás kapacitása. A fogászati ellátás nagyrészt valóságos vállalkozási formában működik. Visszatérő lakossági probléma ugyanakkor, hogy a társadalombiztosítás terhére elvégzett beavatkozások terén nincs szabad orvosválasztás. A Jósa András Kórház-Rendelőintézet fenntartója a tulajdonosi jogokat gyakorló Megyei Önkormányzat. A Városi Önkormányzat az elmúlt években 10-20 millió forint összértékű műszereket biztosított a Kórház részére évente. A szakrendelési struktúra zsúfolt, nagy forgalmú, sok várakozási idővel jellemezhető. A 10 ezer lakosra jutó kapacitás mind a szakrendelések, mind az ágyszámok vonatkozásában elmarad az országos hasonló mutatóktól. Probléma, hogy nem megfelelő a kapcsolat az egészségügy egyes szintjei között, nincs meg a szükséges kommunikáció a betegek követésére és a szűréshez való részvétel ösztönzésére. Folyamatosan nő az onkológiai és az onkoradiológiai, illetve a pszichiátriai gondozásban résztvevők száma. Az ágystruktúra gyakorlatilag megfelel a felvevő terület megbetegedési és halálozási mutatóinak. Magas az ágyszám a gyermekosztályon és a pulmonológián, mely a lakosság szociális helyzete miatt indokolt. Fejleszteni szükséges viszont a PIC ágyak számát. A program célja A nyíregyházi lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A program tartalma A program keretébe tartozik a lakosság jobb egészségi állapotának elérése az egészséges táplálkozás, az életmód, a lelki egészségvédelem, az egészségvédelem eszközeivel, a prevenció, a szűrés és a gondozás kiemelt fejlesztése, különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában; ezek egy része beépülhet az iskolai tananyagokba. Az erőszakos halálesetek csökkenthetők a pszichés gondozás fejlesztésével. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos a felnőtt háziorvosi praxisok számának növelése, az egyes szinteken a kapacitások bővítése, a gép- és műszerpark fejlesztése. Szintén a program elemei közé tartozik az alapellátás és a szakellátás szintjei közti kapcsolatok erősítése, valamint a lakossági monitoring kiépítése. A program eszközei és intézményrendszere Önkormányzati költségvetés, központi költségvetési hozzájárulás, az egészségügyi tevékenységben résztvevők ráfordításai, az intézményi bevételek, a mecenatúra és pályázati jellegű, illetve más szubvenciós csatornákból befolyt támogatások. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Az önkormányzati törvény szabályozza az önkormányzat kötelező egészségügyi alapellátási feladatait. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program hatására várhatóan javul az egészségügyi ellátás hatékonysága, terjed a prevenciós szemlélet és gyakorlat, az egészséges életmód, s mindezek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota. Az operatív programok felsorolása • Az egészségügyi prevenciós tevékenység fokozása • A

betegközpontú

ellátási

és

intézményrendszer


kialakítása

és

fejlesztése 26


7.2.4.

A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A megyeszékhely státuszából adódóan a város kulturális életét kettősség jellemzi. Az intézmények egy része megyei feladatokat lát el, ugyanakkor a szolgáltatások igénybevevői között többségben vannak a nyíregyháziak. A város kulturális élete sokszínű, sokrétű, pezsgő, a kínálat gazdag, egyre nagyobb visszhangja van bel- és külföldön egyaránt. A rendezvények ugyanakkor gyakran koordinálatlanul valósulnak meg, “ütik egymást”, amely mind az érdeklődő közönség, mind a rendezők szempontjából kedvezőtlen. Gond, hogy nem alakult ki olyan ismétlődő rendezvénysorozat, amely évente visszatérően országos visszhangot váltana ki (ilyen lehetne pl. a Szabadtéri Színpad nyári előadássorozata vagy a Nyírségi Ősz). A kulturális, művészeti tevékenységeken belül a város erősségei között tartják számon a színházat, a zenei életet, a néptáncot; az intézmények közül az Állatpark és a Sóstói Múzeumfalu a legnépszerűbb. Bár a művelődési intézmények infrastrukturális és humán háttere differenciált, a város (és intézményfenntartóként a megye is) törekszik arra, hogy mindegyikük elfogadható feltételek között tudjon tevékenykedni. A művelődési intézményekre alapvetően a szoros költségvetési korlátok jellemzők, ennek ellenére viszonylag kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, kihasználva a külső források (pályázatok) adta lehetőségeket is. A program célja Nyíregyháza város kulturális értékeinek védelme, népszerűsítése. A közművelődési, sport és egyéb szabadidős lehetőségek körének bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése. A program tartalma A program keretébe tartozik a város műemlék és műemlék jellegű épületeinek, helyi védelmet élvező létesítményeinek állagmegóvása, felújítása (különösen a belvárosban), a város és környéke hagyományainak megőrzése (pl. a Rókabokor rekonstrukciója), valamint a kulturált szabadidős programlehetőségek körének bővítése, a művelődési, a szórakoztató, illetve a sport rendezvények kínálatának bővítése, színvonalának emelése, az intézményhálózat korszerűsítése. A program eszköz és intézményrendszere Önkormányzati költségvetés, központi költségvetési hozzájárulás, a közművelődési tevékenységben résztvevők kulturális ráfordításai, intézményi bevételek, a mecenatúra és pályázati jellegű, illetve más szubvenciós csatornákból befolyt támogatások. Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe Közgyűlési rendelet szabályozza a város kötelező önkormányzati közművelődési feladatait a lakosság művelődési igényei törvényben előírt feltételrendszerének biztosítása, valamint a fejlesztés lehetőségeinek megalapozása céljából. A hatásköri törvény szabályozza a közművelődés vonatkozásában a közösségi helyek biztosítását, a nyilvános könyvtári szolgáltatást. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervező és koordináló jellegűek. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, ami nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai, illetve a regionális vonzerő növekedéséhez is.


27


Az operatív programok felsorolása • A helyi kulturális értékek védelme, megismertetése • A minőségi szabadidős lehetőségek fejlesztése 7.2.5.

A szociális biztonság megteremtése stratégiai program

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek A szociális gondok kezelése más, fejlett országokban alapvetően állami feladat és elsősorban működési kérdés, azonban a magyarországi önkormányzatok törvényi felelőssége, a problémák súlya, a szociális szféra jelenlegi helyzete kiemelt szerepet ad e szférának a koncepciókészítés során. Magyarországon a szociális szféra hosszú évek óta defenzív helyzetben van, a kezelendő problémák mennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva aránytalanul kevés forrás áll rendelkezésre s a források elégtelensége rányomja bélyegét az ellátások, a szolgáltatások színvonalára. A szakma nem végezhet valóban hatékony szociális feladatellátást (pl. prevenció és rehabilitáció), általában más “termelő” szektorok élveznek prioritást, gyakran e szektor rovására. Valószínűleg az ország gazdasági helyzetének további tartós stabilizálódásáig ez a defenzív pozíció nem fog jelentős mértékben megváltozni. A város önkormányzatának vezetői, tisztségviselői, tisztviselői, a szociális szféra szakemberei az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek a város által nyújtott szociális biztonság fenntartására és a lehetőségek szerinti fejlesztésére. Mindezek ellenére elmondható, hogy a jelenlegi finanszírozási keretek mellett a város szociális ellátórendszere csupán alapszinten tud működni, az e feletti szolgáltatásokat, minőségi ellátást csak néhány területen, pályázati források bevonásával lehet finanszírozni, amely jelzi az ellátás megvalósításának és tartós működtetésének bizonytalanságát is. A szociális biztonság megteremtésére és fejlesztésére tett erőfeszítéseket tovább szükséges fokozni, mivel a fejlődő városi gazdaság és a jövő kedvező lehetőségei ellenére rövid távon nem várható a lakosság jelenlegi szociális helyzetének jelentős mértékű javulása, ugyanakkor a jelenlegi és a jövőbeli – részben a fejlődés negatív hatásaiból eredeztethető – kihívásokra megfelelő válaszokat kell adni. Az ország, a megyeszékhely gazdasági fejlődésének, az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a hatására az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok bevándorlása várható Nyíregyháza és/vagy a környező települések irányába belföldről és külföldről egyaránt, ennek és a “felzárkózásra” nem képes csoportok további deprivációjának következtében a szegénység, a szociális problémák fokozottabb térbeli koncentrációja, egyes lakótelepeknek, mint lakóhelynek jelentős leértékelődése várható, az etnikai konfliktusok kiéleződhetnek, a bűnözés növekedhet. Ezek a lehetséges tendenciák válaszokat igényelnek – többek között – a szociális szektortól, s amennyiben azok késve vagy egyáltalán nem születnek meg, a következmények folyamatosan mérsékelni fogják a város fejlődését. A város által nyújtott szociális biztonság nem lehet “áldozata” a városfejlesztésnek, s továbbra is meg kell őrizni az egyensúlyt a szociális és más szférák működtetése és fejlesztése között. Ennek az egyensúlynak a fenntartásához hozzájárulhat: (i) azoknak a lehetőségeknek a feltárása, ahol a szociális szektor saját céljai, érdekei, értékei érvényesítése érdekében a városfejlesztés főirányát jelző területekhez kapcsolódhat, (ii) a szociális területen szükséges fejlesztések meghatározása és végrehajtása, valamint (iii) a városfejlődéshez érdemben, önállóan is hozzájárulni képes szociális területek feltárása. A jelenlegi helyzetben, amikor az állam mind jobban kivonul a szociális ellátásból, az önkormányzatokra egyre nagyobb teher, felelősség nehezedik az ellátórendszerek működtetésével kapcsolatban, s a civil szervezetek, egyházak még nem elég “erősek” ahhoz, hogy az ellátásban domináns szerepet vállaljanak.


28


Az önkormányzatnak nem szabad elhanyagolni a szociális ellátás fejlesztését, a társadalmi-gazdasági folyamatokat állandóan figyelni és azokra reagálni kell, valamint – nem utolsó sorban – a civil szférát tovább szükséges erősíteni. Az általános elvek szempontjából kiemelt jelentőségűek a következők: •

Az ellátórendszer minden területén az aktív, az érintetteket aktivizáló, sorsuk befolyásolására, alakítására képessé tevő eszközök alkalmazása kerüljön túlsúlyba.

•

A szociális ellátással kapcsolatos intézkedéseket előzze meg szükségletfeltárás és kövesse rendszeres monitoring és hatáselemzés.

•

Mivel a szociális – s ezen belül az önkormányzati forrású – kiadások összege várhatóan nem fog csökkeni sem értékében, sem arányában az elkövetkezendő években, a szociális ellátások hatékonyságának mérését, a szektor pénzügyi átvilágítását, racionalizálását továbbra is maga a szociális szféra kezdeményezze és hajtsa végre. Az ellátások pénzügyi racionalizálását feltétlenül szigorú szakmai kontroll mellett kell végezni, mert a szociális szakmai kritériumok nem sérülhetnek a pénzügyi ésszerűsítés miatt.

•

A térségi (régió, megye, kistérség) és az ágazatközi (egészségügy, munkaügy, lakásügy, oktatásügy stb.) kooperációs lehetőségeket érdemes felderíteni és kihasználni, az ágazatok közötti “problémás” határterületek felelősségi körét tisztázni kell a megfelelő szereplőkkel, az ellátási hiányok megszüntetése érdekében.

•

A szociális ellátórendszer egyes elemeinek mind szorosabb “együttműködését” kell elérni, hiszen az összetett problémák esetében az egyes ellátások önmagukban általában csupán a jelenséget képesek kezelni és nem a jelenséget kiváltó okokat, míg a komplex ellátások, programok valódi eredményeket nyújthatnak.

•

Hosszú távon reális cél, hogy mind több – jelenleg az önkormányzat által ellátott – szociális feladatot civil szervezetek és egyházak végezzenek szerződéses formában. Az ellátási szerződések megkötésekor alapvető kritérium a feladatot vállaló szervezet gazdasági stabilitása, szakmai kompetenciája, s szükséges a vezetői gyakorlat. E feltételek hiányában az ellátás bizonytalan, így súlyos szakmai és gazdasági károk keletkezhetnek. A civil szervezetekkel és egyházakkal kialakított együttműködés gyakorlatát folytatni és javítani kell, célul kitűzve a valódi partneri viszony kialakítását, hiszen ezek a szervezetek a szociális ellátórendszer működtetésének “rejtett” és még ki nem aknázott tartalékai.

•

A szociális ellátórendszernek támogatnia kell a spontán kialakuló és megszerveződő, informális lakossági problémakezelő csoportokat, kis hálózatokat is. E csoportok tevékenysége az elkövetkező években remélhetőleg fokozódik, s eredményesen egészíti ki a “formális” szociális ellátórendszer működését. A közösségi szociális munka és közösségfejlesztés önkormányzati támogatása elősegítheti e hálózatok szerveződését, növekvő aktivitását és részben tehermentesítheti az ellátórendszert.

•

A szociális ellátórendszer eredményes működése érdekében az önkormányzat által meghatározott vagy befolyásolható szektorok működését, az azzal kapcsolatos döntéseket szükséges összehangolni e szektorral, annak érdekében, hogy ne gerjesszenek újabb, elkerülhető feladatokat.

A program célja A program általános célja kettős. Egyrészt célként tűzi ki, hogy Nyíregyháza város minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek olyan (jogszabályokban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és minőségi ellátást biztosítanak, másrészt céljának tekinti, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek.


29


A program tartalma Mivel a szociális ellátás teljes körű fejlesztése a szűkös források miatt nem lehetséges, a program hosszú távon a következő elemek megvalósítását határozza meg: •

a hátrányos helyzetűek – a nők, a munkanélküliek, a csökkent munkaképességűek, a fogyatékosok, a cigányság és a hajléktalanok – foglalkoztatási helyzetének tartós javítása;

•

a felnövekvő generáció, a gyermekek, a fiatalok és a nekik otthont adó családok fokozott védelme, a családorientáció erősítése a védőnői és ápolói szolgálatokban;

•

a hozzáférhető, finanszírozható és biztonságos szociális lakhatás megteremtése;

•

a hátrányos helyzetű és egyéb speciális csoportok életminőségét javító intézményi fejlesztések végrehajtása;

•

a társadalmi tolerancia erősítése a hátrányos csoportok esetében.

Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal szerepe A szociális szektorhoz kapcsolódó stratégiai program fő szereplője az önkormányzat, az operatív programok végrehajtásakor az önkormányzat mellett kulcsszerepe van a helyi civil szervezeteknek és egyházaknak, egyes esetekben a gazdasági szervezeteknek. További együttműködő felek a megyei, a kistérségi és a környező települések szociális szférában tevékenykedő vagy ahhoz kapcsolódó szervezetei is. Hatáselemzés (várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatások) A stratégiai programban javasolt operatív programok megvalósításának eredményeképpen a különböző hátrányos helyzetű csoportok életesélyei több dimenzió mentén javulnak: 1.

A hátrányos helyzetűek foglalkoztatási lehetőségei tartósan bővülnek.

2.

A családok, gyermekek védelme javítja anyagi és mentális biztonságukat.

3.

A bérlakás szektor átalakítása és az adósságkezelési program a lakhatás biztonságát garantálja. A lakásszektor akut problémái enyhülnek, a megoldás irányába mozdulnak el, amelynek nemcsak szociális, hanem pozitív gazdasági hatásai is vannak.

4.

A szociális ellátáshoz kapcsolódó intézmények fejlesztése jelentős mértékben javítja a különböző hátrányos helyzetű csoportok ellátását, ezáltal életesélyeiket, életminőségüket. Egyes intézményi fejlesztések megvalósítása – éppen e csoportok életének megkönnyítése érdekében – öt illetve tíz éven belül törvényi kötelezettség is.

5.

A különböző hátrányos helyzetű csoportok iránt megnyilvánuló tolerancia növekedése csak hosszabb távon várható, azonban a figyelem felkeltésével, célzott programokkal rövid távon is lehet javítani e csoportok megítélésén és meg lehet alapozni az elkerülhetetlen szemléletváltozás kialakulását.

Az operatív programok felsorolása •

A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra való beilleszkedésének támogatása

•

A család- és gyermekvédelem fejlesztése

•

A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése - a szociális bérlakásszektor fokozatos kiépítése, növelése, - a hátralék-probléma kezelése, - a térben elkülönülő szegénytelepek problémájának kezelése

•

A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése

•

A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése


30


•

Az operatív programok kifejtése

1. stratégiai cél: Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság megvalósítása 7.3. 7.3.1.

Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program Befektetés-ösztönzés operatív program

Befektetés-ösztönzés A program célja:

A program célja kettős: Nyíregyháza megismertetése és elfogadtatása az Európai Unióban gazdasági értékeit feltárva, és ezen keresztül olyan vállalkozások letelepítése a városban, amelyek Nyíregyháza várható schengeni határmenti gazdaságföldrajzi helyzetét kihasználva aktív pénzügyi kereskedelmi-szolgáltatási és termelési integrációkat valósítanak meg Ukrajnával és Romániával. Előnyt kell, hogy élvezzenek azok a vállalkozások, amelyek a helyi munkaerő felhasználást preferálják és versenypiaci helyzetük szempontjából felső-közép kategóriájúak2. Elkerülendő a monolit struktúrájú, egy ágazatra épülő ipar betelepítése, különösen a nehézipari és a környezetszennyező kibocsátású ipari üzemek, valamint a kelet felé terjeszkedő környezetszennyező iparágak tekintetében. Elsődlegesen pénzügyi logisztikai szolgáltató, just in time szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi vállalkozások, elektronikus elosztóhálózatok, illetve informatikai vállalkozások betelepítése kívánatos. Az operatív program második célja az üzleti infrastruktúrák erősítése, mint például az Internet alapú üzleti fejlesztések.

A program tartalma:

Direkt értelemben a letelepítés lehetőségeinek egységes koncepció mentén történő megvalósítása, amely azt jelenti, hogy mind a városi vezetés, mind a gazdasági érdekképviseletek, mind a dekoncentrált szervek tekintetében azonos letelepítési célrendszer kommunikációja valósul meg. Ezzel egyidejűleg fejleszteni kell a Polgármesteri Hivatal és a dekoncentrált szervek együttműködését a bürokratikus típusú3 ügyintézés felgyorsítása érdekében. Ugyanilyen fontos a városi értékek nyugat-európai “exportja” és elismertetése saját szervezésű és külföldi promóciós konferenciákon. Indirekt értelemben többek között differenciált mértékű helyi adókulcs alkalmazásával – amely kifejezi a befektetés-ösztönzési stratégiát a vállalkozások felé – valósulhat meg a letelepítés.

2

A vállalatgazdaságtani terminológiában a piaci térnyerés szempontjából a közepes méretű, piacaik tekintetében

agresszívan terjeszkedő (évi 25-30%-os növekedésű) vállalatok taroznak ide. 3

Max Wéber értelmezése szerint.


31


Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A regionális szerepkör erősítése Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

Betelepülő vállalkozások, ügynökségek, adatbankok.

A program közreműködői: A dekoncentrált szervek, Sz-Sz-B Megyei Területfejlesztési Tanács, PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány, Ipari Park Kft., Sóstó Fejlesztési Társaság, gazdasági köztestületek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Kezdeményező és koordinátori szerepkör a Polgármesteri Hivatal részéről.

A program megvalósításának feltételei:

A program komplex jellege stratégiai befektetés-ösztönzési koordinátori munkakör vagy részmunkakör létrehozását teszi szükségessé. Ugyanez elvárható a gazdasági érdekképviseletek részéről is. Szükséges havi rendszerességgel egyeztető fórum létrehozása is a szereplők között.

Eredménymutatók:

•

Térszerkezeti összefüggések:

Nincs

Javasolt intézkedések:

⇒ Intézményesített egyeztető fórum létrehozása

Az egy állandó lakosra jutó befektetett tőke növekedése eFt-ban.

⇒ A betelepülést elősegítő PR anyag készítése ⇒ Az üzleti infrastruktúrát bemutató folyamatosan frissített adatbázisok létrehozása és átadása ⇒ Újabb, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó ipari területek biztosítása rekultivációval ⇒ Az Internet adta lehetőségek kihasználása, az Interneten található információk folyamatos frissítése


32


7.3.2.

A város elérhetőségének javítása operatív program

A város elérhetőségének javítása A program célja:

Az M3-as autópálya, az autópálya bekötő út építésének felgyorsítása, valamint a 4es számú főközlekedési út észak-déli kapcsolatának fejlesztése, a szükséges államigazgatási egyeztetések összehangolása.

A program tartalma:

Az elérhetőség javítása tartalmi oldalon jelenti egyrészt az út nyomvonal tervéhez szükséges hatósági engedélyeztetési eljárásban a város állami és helyi közigazgatási bürokráciájának együttműködését, másrészt – gazdasági érdekképviseleti oldalon – a gazdaság szereplőinek együttműködését a beruházás megvalósításának elősegítése érdekében (pl. kisajátítások), harmadrészt az utak megépülése esetén annak Európai Uniós üzleti célú PR-jét.


Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A regionális szerepkör erősítése Környezet- és természetvédelem A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Célcsoport:

Nem értelmezhető.

A program közreműködői: Közútkezelő Kht., Észak-Magyarországi Autópálya Rt., gazdasági köztestületek, megyei, valamint regionális fejlesztési ügynökségek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az Önkormányzatnak lobby szerepe van, az egyeztetéseken való részvétel, kezdeményezés, illetve koordinálás a Polgármesteri Hivatal szerepe.


Az autópályához szükséges pénzügyi és műszaki feltételek biztosítása állami feladat, így azok teljesülésének elősegítése lehet csak helyi szintű. Így önálló feltétele az operatív program megvalósításának nincs.

Eredménymutatók:

•


A 4-es számú főközlekedési út nyomvonala. (Az M3 gyorsforgalmi út nyomvonalának véglegesítése esetén határozható meg.)


⇒ A helyi érdekegyeztetés erősítése

A megépített és forgalomnak átadott autópálya hossza az út beruházásától kezdődő egy éves periodikában (évre vetítetten).

⇒ Havi rendszerességű államigazgatási egyeztető fórum létrehozása ⇒ A forgalmi adatok közlése, az elérési idő közlésével a potenciális befektetők számára PR anyagokban


33


7.3.3.

Az innovatív környezet megteremtése operatív program

Az innovatív környezet megteremtése A program célja:

Olyan innovációs központok létrehozása, amelyek szervesen illeszkednek egyrészt a helyi vállalkozási struktúrához, másrészt tagjai országos és Európai Uniós hálózatoknak.

A program tartalma:

Egyrészt annak feltárása, hogy mely területeken van szükség és fogadókészség helyi innovációs központ létrehozására, milyen mértékű ezen központok erőforrás- és befektetésigénye, másrészt jelentős innovációs központok hálózati tagjává válás, ezek letelepítése.


A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Célcsoport:

Gazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények.

A program közreműködői: A Nyíregyházán működő felsőoktatási intézmények és érdekképviseletek, kockázati tőketársaságok, fejlesztési bankok.

a

gazdasági

Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Koordináció és helybiztosítás, valamint kezdeményező szerepkör a Polgármesteri Hivatal részéről.


Elsődleges feltétel olyan igény feltárása és közlése a gazdasági érdekképviseletek részéről, amely megalapozza magának az operatív programnak a megindítását.

Eredménymutatók:

•

Az ágazati innovációk száma/év

•

Az innovációval létrehozott árbevétel bővülés/év


Ipari Park Kft., Nyíregyházi Főiskola területe, illetve környéke, DOTE Egészségügyi Főiskola területe, illetve környéke, Gábor Dénes Informatikai Főiskola, Tüzér u. és Bogyó u. által határolt ipari terület, Déli Ipartelep


⇒ Innovációs igényfelmérések ⇒ Megvalósíthatósági tanulmányok készítése ⇒ Az innovációs központok létrehozása


34


7.4.

A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztése stratégiai program

7.4.1.

A középfokú oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel (tartalmi és infrastrukturális fejlesztés) operatív program

A középfokú oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel A program célja:

A munkaerő-piaci igények kielégítése kvalifikált szakemberekkel. A szakképző intézmények és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködésén alapuló rugalmas, adaptív szakképzési intézményrendszer kiépítése.

A program tartalma:

A szakképzés minőségi javulásának elősegítése, valamint a gazdaság produktív fejlődésének való megfelelés a szak tantárgyak oktatásával és az infrastrukturális feltételek megteremtésével.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

A középfokú szakképzési intézmények tanulói.

A program közreműködői: Gazdálkodó szervezetek, középfokú szakképzési intézmények, Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Tanács, Megyei Munkaügyi Központ, gazdasági köztestületek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

A Polgármesteri Hivatal koordinál a képzési, oktatási rendszer felmérésében, egyeztető fórumot hoz létre.


Új szakirányok beindításához feltétel a jelenlegi képzési, oktatási rendszer nulla bázisú felmérése, a város gazdaságfejlesztési koncepciójának elkészítése, valamint az, hogy megvalósuljon egy működő kapcsolati háló az érintett szervezetek között. A programok minőségi követelményének biztosítása, ellenőrzése, szakmai kontrollja.

Eredménymutatók:

•


Nincs.


⇒ Igényfelmérés

A szakképzési hálózatban eredményes vizsgát tett és új munkahelyre felvett képzettek száma 1 év időtartam alatt.

⇒ Az igényalapú szakképzés feltételrendszerének megfelelő eszközök beszerzése, pedagógiai programok kiegészítése ⇒ Az infrastrukturális feltételek javítása (a tanműhelyek, laborok számának növelése, számítógép termek kialakítása stb.) ⇒ Szakképzési börze, intézményesített egyeztető fórum létrehozása, működtetése ⇒ A nyelvoktatás fejlesztése ⇒ Átgondolt ösztöndíjrendszer kidolgozása


35


7.4.2.

A munkaerő-piaci át- és továbbképzések erősítése operatív program

Munkaerő-piaci át- és továbbképzések erősítése A program célja:

A munkaerő-piaci igények kielégítése kvalifikált szakemberekkel. Az át- és továbbképző intézmények és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködésén alapuló rugalmas, adaptív át- és továbbképzési intézményrendszer kiépítése. A munkaerő-piac változásához rugalmasan alkalmazkodó át- és továbbképző rendszert rövidtávon fejleszteni kell a gazdaság munkaerő iránti igényének folyamatos kielégítése érdekében.

A program tartalma:

A szakképzés minőségi javulásának elősegítése, valamint a gazdaság produktív fejlődésének való megfelelés a szak tantárgyak oktatásával és az infrastrukturális feltételek megteremtésével. A képzésben résztvevők számára az önképzés lehetőségét meg kell teremteni képzések, továbbképzések, szaktanácsadás, konzultációs tanácsadás, információszolgáltatás, távoktatás stb. formájában.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A regionális szerepkör erősítése A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

Munkavállalás szempontjából aktív korú lakosság.

A program közreműködői: Gazdálkodó szervezetek, át- és továbbképzési intézmények, Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Tanács, Megyei Munkaügyi Központ, gazdasági köztestületek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

A Polgármesteri Hivatal képviseleti, iletve kezdeményező szerepet tölt be.


Új szakirányok beindításához feltétel a jelenlegi képzési, oktatási rendszer felmérése, a város gazdaságfejlesztési koncepciójának elkészítése, valamint hogy megvalósuljon egy működő kapcsolati háló az érintett szervezetek között.

Eredménymutatók:

•


Nincs.


⇒ Igényfelmérés

Az át- és továbbképzési hálózatban eredményes vizsgát tett és új munkahelyre felvett képzettek száma 1 év időtartam alatt.

⇒ Igényalapú át- és továbbképzés feltételrendszerének megfelelő eszközök beszerzése, tanterv készítése ⇒ Át- és továbbképzési börze, intézményesített egyeztető fórum létrehozása, működtetése


36


7.4.3.

A pályakezdő diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének támogatása operatív program

A pályakezdő diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének támogatása A program célja:

A munkaerő-piacra belépő felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők számának növekedése.

A program tartalma:

Segíteni kell a záróvizsga előtti kapcsolatfelvételt a gazdálkodó szervezetekkel, – amennyiben lehetséges – a szakmai gyakorlat letöltését támogatni és koordinálni kell a gazdálkodó szervezeteknél, valamint létre kell hozni egy, a pályakezdést elősegítő egzisztenciális hitelalapot. Ösztöndíj-rendszer működtethető a felsőoktatási intézményekben tanulók számára. A nagyobb egyetemi városokban városi/megyei kollégium létesíthető, ösztöndíjrendszerrel kombinálva.


Célcsoport:

Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése

Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők.

A program közreműködői: Sz-Sz-B. Megyei Önkormányzat, gazdasági köztestületek, gazdálkodó szervezetek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az Önkormányzat a többi érintett szereplővel (Megyei Önkormányzat, gazdálkodó szervezetek) együtt hoz létre egy hitelalapot; bizottság dönt az alap kezeléséről.


Működő kapcsolati háló kialakulása a felsőfokú oktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek között, valamint a gyakorlati idő eltöltésének lehetősége a gazdálkodó szervezeteknél.

Eredménymutatók:

•


Nincs.


⇒ Komplex program kidolgozása a pályakezdő diplomások elhelyezkedésére vonatkozóan

A pályakezdő diplomások munkaviszony létesítésének száma 1 év időtartam alatt.

⇒ Pályakezdő egzisztenciális hitelalap létrehozása, népszerűsítése ⇒ A pályakezdők letelepedésének segítése speciális lakásprogramokkal


37


7.4.4.

A felsőoktatás fejlesztése operatív program

A felsőoktatás fejlesztése A program célja:

A képzési struktúra átalakítása a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve.

A program tartalma:

A jelenlegi képzési szakirányokat a munkaerő-piaci változásokra tekintettel felül kell vizsgálni, a dinamikusan fejlődő ágazatok (pl.: ipar, szolgáltatás) képzési igényeit követve új képzési irányokat célszerű indítani.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A regionális szerepkör erősítése A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Célcsoport:

Felsőfokú oktatási intézmények.

A program közreműködői: Felsőfokú oktatási intézmények. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Nincs ráhatási lehetőség, csak figyelem felhívás.


A felsőfokú oktatási intézmények részéről a képzési struktúra változtatására irányuló igényének felismerése.

Eredménymutatók:

Nem értelmezhető.


Nincs.


⇒ A felsőfokú oktatási intézmények figyelmének felhívása a képzési struktúra változására ⇒ Speciális magas szintű gazdasági képzések beindítása (angol nyelvű oktatás is) ⇒ A humán szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzések beindítása


38


7.5.

Egészséges gazdasági struktúra, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program

7.5.1.

A szolgáltató és a kereskedelmi (multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár) ágazatokban érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális vállalkozások betelepülésének elősegítése operatív program

A szolgáltató és a kereskedelmi (multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár) ágazatokban érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális vállalkozások betelepülésének elősegítése A program célja:

Elősegíteni a szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások betelepülését befektetésösztönzési eszközökkel.

A program tartalma:

Elsődlegesen az érdekelt vállalkozásokkal meg kell ismertetni Nyíregyháza betelepülési lehetőségeit. Fel kell tárni és objektív adatokkal alátámasztottan be kell mutatni az ezen lehetőségekben rejlő előnyöket. Tájékoztatni kell a belföldi és a külföldi befektetési ügynökségeket e lehetőségekről. Másodlagosan a betelepülés folyamatának megkezdésétől elő kell segíteni a vállalkozások által megfogalmazott térszerkezeti és munkaerő igények folyamatos kielégítését, a város középfokú oktatási és felsőfokú oktatási intézményei képzési kapacitásának üzleti orientációjával.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése Az épített környezet fejlesztése és védelme

Célcsoport:

Betelepülő vállalkozások, fejlesztési bankok, befektetési ügynökségek, kockázati tőke társaságok.

A program közreműködői: Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Alapítvány, gazdasági köztestületek.

Tanács,

PRIMOM

Vállalkozásélénkítő


A Polgármesteri Hivatal szerepe közvetlen a hatósági engedélyek kiadásában és a gyorsított ügyintézésben.


Az operatív program végrehajtásának előfeltétele egy felelős szervezet megjelölése (pl. gazdasági érdekképviselet), amely az operatív program fő-koordinátora.

Eredménymutatók:

•


Ipari Park Kft., Déli Ipartelep, az Orosi út és a Kállói út közötti terület, a Debreceni út és a Simai út közötti terület, a Nagykörút (Vasgyár út, Petőfi út) és a Derkovits Gy. u. közötti terület.


⇒ Hatástanulmány készítése és publikálása a meghatározó két ágazatban, a betelepíthető vállalkozások számára elérhető ingatlan, infrastrukturális és üzleti szolgáltatási lehetőségekről és előnyökről

A program megkezdésétől számított egy éven belül betelepült szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások száma és addicionált árbevétele.

⇒ Folyamatos akcióként a befektetési ügynökségek, fejlesztési bankok tájékoztatása. Betelepülési konferenciák szervezése hagyományteremtő célzattal Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

39


⇒ Nemzetközi gazdasági szervezetek elemző, értékelő programjaiban való részvétel

7.5.2.

Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése operatív program

Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése A program célja:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város üzleti idegenforgalmának intenzifikálása.

A program tartalma:

Olyan városi szintű fejlesztési-beruházási programcsomag összeállítása, amelyhez folyamatosan lehívhatóvá válhat mind a magyar területfejlesztési, mind az Európai Uniós források rendszere.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése A regionális szerepkör erősítése Az épített környezet fejlesztése és védelme A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

Az üzleti konferencia szervezői, üzleti idegenforgalmi befektetők, helyi turisztikai vállalkozások.

A program közreműködői: Betelepült multinacionális vállalkozások, gazdasági köztestületek, kormányzati szervek, Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Polgármesteri Hivatal szerepe: engedélykérelmek gyorsított ügyintézése, illetve promóciós feladatok, tájékoztatás. Kezdeményező szerepkör.


Az üzleti idegenforgalomra kijelölt ingatlanok hely-meghatározása, “üzleti tömb vagy negyed” és rekreációs központ kijelölése.

Eredménymutatók:

•


Sóstó, foghíj telkek a városközpontban.


⇒ Üzleti tömb vagy negyed és rekreációs központ kijelölése

Az üzleti idegenforgalomra szakosodott vállalkozások száma évente, ezen vállalkozások addicionált éves árbevétele.

⇒ Az idegenforgalmi adó minimumon tartása rövidtávon, illetve sávos progresszió bevezetése közép- és hosszú távon ⇒ Az üzleti idegenforgalom igényfelmérése és a létrehozott adatbázis aktualizálása évente ⇒ Üzleti idegenforgalmi konferencia éves periodicitású megrendezése ⇒ Üzleti idegenforgalmi programcsomag létrehozása, programválaszték bővítése beruházás célzatú forrás bevonással


40


7.6.

A regionális szerepkör erősítése stratégiai program

7.6.1.

A Kárpátok Eurorégiós együttműködés erősítése operatív program

A Kárpátok Eurorégiós együttműködés erősítése A program célja:

Nyíregyháza kül- és belkapcsolatainak fejlesztése, az országhatár menti és regionális együttműködések szélesítése és mélyítése, az Európa Uniós csatlakozási folyamatban való lehetséges részvétel sikeressé tétele. Az aktivitás növelése természetes gazdasági kapcsolatok terén. A Régió leendő értelmiségének, politikusainak kinevelése.

A program tartalma:

Az eurorégiós kapcsolatok erősítéseként kell megfogalmazni a feladatokat, felhasználva, hogy a megye kezdeményező szerepet vállalt e régiós együttműködés intézményesítésében (Regionális Fejlesztések Munkabizottsága, Katasztrófaelhárítási Munkabizottság). A kapcsolatteremtésben és szervezésben való jártasság alapján fel kell vállalni az egységes megjelenés érdekében az Eurorégió terület/térség/településfejlesztési koncepcióinak, programjainak, különböző tervdokumentumainak az egyeztetését. A Kárpátok Eurorégió munkájában kezdeményező szerepet kell vállalnia Nyíregyházának a gazdaságikulturális kapcsolatok erősítése tekintetében.


A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Célcsoport:

A város társadalmi szervezetei.

A program közreműködői: A Kárpátok Eurorégió tag települései, a Kárpátok Eurorégió munkaszervezete, Megyei Önkormányzat, civil szervezetek, megyei fejlesztési ügynökségek, regionális fejlesztési ügynökségek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az Önkormányzat feladata a delegált képviselet biztosítása, a Polgármesteri Hivatal feladatai pedig a promócionálás, a felkészítés, a döntés-előkészítés.


Kezdeményező szerep az Önkormányzat részéről a Kárpátok Eurorégióban feladatot ellátó településekkel történő aktív kapcsolatfelvételben.

Eredménymutatók:

Nem értelmezhető.


Nincs.


⇒ A Kárpátok Eurorégió programjainak egyeztetése

terület/térség/településfejlesztési

koncepcióinak,

⇒ A regionális feladatok irányítására regionális iroda létrehozása ⇒ Közép-Európai gimnázium létesítése a Kárpátok Eurorégió tehetséges fiataljai számára


41


7.6.2.

Nemzetközi regionális pénzügyi és kereskedelmi központtá válás területi munkamegosztással operatív program

Nemzetközi regionális pénzügyi és kereskedelmi központtá válás területi munkamegosztással A program célja:

Dinamikus fejlődését megtartva központi szerep betöltése a banki, pénzügyi, információ-technológiai szolgáltatásban egy regionális munkamegosztáson alapuló kereskedelmi/logisztikai övezetben. A tranzitjelleg kihasználása érdekében komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények létrehozása. Az együttműködő települések tőkevonzó képességének javítása.

A program tartalma:

Az EU csatlakozást követően – a feltételek megteremtése mellett – egy erős kereskedelmi/logisztikai, üzleti és szolgáltatói központtá válhat a város, megosztva e szerepkört Záhonnyal, Debrecennel és Miskolccal (önmagában a város nem tudja e szerepkört ellátni). E központnak kell megteremteni a feltételeit.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése

Célcsoport:

Multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár stb.

A program közreműködői: Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, gazdasági köztestületek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az Önkormányzat szerepe a kezdeményező lépések megtétele Debrecen, Záhony és Miskolc felé. Előkészítő feladatok a Polgármesteri Hivatal részéről.


•

A nyíregyházi fejlődés dinamizmusának mennyiségének és minőségének tekintetében.

•

Tudatos szerepvállalásra való törekvés és annak képviselete.

•

Az M3 autópálya megépítése, a 4-es főközlekedési út, a 38-as, 36-os és a 41-es utak fejlesztése.

•

A pénzügyi és kereskedelmi központ funkcionális programjának elkészítése, szolgáltatási tevékenységének erősödése.

Eredménymutatók:

•

A betelepülő vállalkozások jegyzett tőke értéke/év


Logisztikai központ esetén a lehetséges helyszínek: Ipari Park, Tüzér u. – Kállói út által határolt terület, üzleti-szolgáltató központ tömbrehabilitációval vagy foghíj telken a városközpontban.


⇒ Gazdasági együttműködési program kidolgozása az érintett településekkel

megtartása

a

szolgáltatások

⇒ A pénzügyi és kereskedelmi központ funkcionális programjának kidolgozása ⇒ Kiállítás- és vásárközpont fejlesztése vállalkozók bevonásával


42


7.6.3.

Regionális repülőtér – idegenforgalom, az üzleti turizmus működési feltételeinek elősegítése operatív program

Regionális repülőtér – idegenforgalom, az üzleti turizmus működési feltételeinek elősegítése A program célja:

Alapvető cél, hogy nemzetközi közforgalmú ún. “kisgépes" (General Aviation kategória ICAO1B osztály) repülőtér épüljön ki regionális szerepkörrel – a debreceni repülőtér mellett – üzleti célú repülések, oktatás, valamint a minőségi turizmus megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. (Debrecen élő gazdasági kapcsolatai mások, mint Nyíregyházának, repülőtere fogadóképessége, valamint a le- és felszálló repülőgépek hatótávolsága is jóval nagyobb.) A repülőtér össztársadalmi és esetleges multiplikátor4 hatását kell erősíteni és kihasználni, számolva azzal a ténnyel, hogy működtetése az első időkben (10-15 év) nem vagy egyáltalán nem fog üzleti haszonnal járni. Ez utóbbi esetben az említett komplex városi hatás érdekében az Önkormányzatnak kell felvállalnia a működtetést.

A program tartalma:

Az állandó határnyitás érdekében a hiányzó infrastrukturális beruházások befejezése.


Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése Az épített környezet fejlesztése és védelme

Célcsoport:

Beutazó üzletemberek, turisták. A repülőtér megnyitásában érdekelt gazdálkodó szervezetek.

A program közreműködői: A repülőteret működtető szervezet, beruházó gazdálkodó szervezet, engedélyező hatóságok, Sz-Sz-B. Megyei Területfejlesztési Tanács, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az Önkormányzatnak a tulajdonosi jogokat meg kell tartania. A Polgármesteri Hivatalnak az engedélyező hatóságok felé kell megtenni a szükséges lépéseket.


A Nyíregyháza központja és a megye települései megközelítési útvonalainak fejlesztése. A repülőtér megközelítését akadályozó használaton kívüli építmények lebontása. A hiányzó műszaki infrastruktúra kiépítése.

Eredménymutatók:

•


Repülőtér – 38-as közlekedési út (Tokaji út) fejlesztése.


⇒ A hiányzó műszaki infrastruktúra, egyéb fizikai feltételek kiépítése

4

Igénybevevő repülőgépek száma (külföldi, belföldi)A befektetések alakulása

Olyan számszerű együttható, amely megmutatja, hogy a beruházások egységnyi változása hány egységnyi

jövedelemváltozást eredményez a jövedelmek megszerzésének és elköltésének többszöröződése érdekében. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

43


2. stratégiai cél: Minőségi életkörülmények biztosítása 7.7. 7.7.1.

Környezet- és természetvédelem stratégiai program A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése operatív program

A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése A program célja:

A városban a környezet állapotának javítása, a környezeti ártalmak csökkentése az emberi életminőség javítása érdekében.

A program tartalma:

A Nemzeti Környezetvédelmi Programot, valamint az Európai Közösség követelményeit is figyelembe véve a környezet minőségének javítása érdekében több városi felmérés és program kidolgozása/megújítása szükséges, így pl. a környezetvédelmi, a környezet-egészségügyi és a hulladékgazdálkodási programok. Az E-Misszió Egyesület 1999. október és 2000 májusa között elvégezte az illegális lerakók felmérését és minősítését, valamint sor került az ipari hulladékok mennyiségi és minőségi felmérésére is. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a város VÉDETT-II. területi kategóriába besorolt részeit a Sz.-Sz.-B. Megyei Tanács VB. 58/1987. sz. határozata tartalmazza. A város levegőminőségének javítása, szennyezettségének csökkentése döntően a közlekedési, illetve az ipari szennyezés mérséklésével lehetséges, de a megújuló energiaforrások felhasználása (pl. napkollektorok alkalmazása) is a helyzet javulását eredményezheti. A közlekedési levegőszennyezés csökkenthető forgalomszervezési intézkedésekkel, a közlekedési lámpák összehangolásával, a forgalomtól elzárt területek növelésével, a tömegközlekedés javításával, illetve a kerékpárutak kialakításával is. Több mérőállomás kiépítése szükséges. A levegő minőségének javítása, a szálló por csökkentése alapvetően a város belterületét övező zöld sáv kiépítésével lehetséges. A pollenterhelés csökkentéséhez ugyancsak hozzájárulhat a csatornák, utak gyommentes állapotban tartása. A zajterhelés csökkentése szintén összefügg a közlekedésfejlesztéssel (forgalomszervezési intézkedések, a várost elkerülő gyűrű). A tartósan magas zajterhelésű területek esetében megoldás lehet a védendő létesítmények passzív akusztikai védelmének kialakítása. Fontos, hogy a jelentősebb zajkibocsátással járó vállalkozások olyan összefüggő és ellenőrizhető területen helyezkedjenek el, ahol a lakosságnak nem okoznak zajártalmakat. Az emberi egészség védelméhez elengedhetetlen az allergén gyomoktól való mentesítés (pl. parlagfű), valamint a kereskedelmi forgalomban (főként a piacokon) megjelenő zöldség-gyümölcs ellenőrzések alkalmazása a növényvédőszermaradékokra vonatkozóan.


Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása


44


Célcsoport:

A lakosság, illetve a városban működő vállalkozások.

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal, közüzemi szolgáltatók, vállalkozások, érintett környeztet- és természetvédelmi civil szervezetek, Első-Nyírségi Fejlesztési Társaság, Környezetvédelmi Felügyelőség. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az önkormányzati törvény, a hatásköri törvény, valamint az 1983-ban megjelent, a zaj- és rezgésvédelemről szóló MT rendelet megfogalmazza az önkormányzat ezirányú feladatait. Az önkormányzat szorosan együttműködik az érintett civil szervezetekkel, esetenként átadva a koordináló szerepet. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


A város környezetvédelmi programjának elkészítése.

Eredménymutatók:

• A levegőminőségre vonatkozó határértékek alakulása (légszennyezési mutatók: immissziós adatok szálló porra, nitrogénoxidokra, széndioxidra és szénmonoxidra, talaj közeli ózonra és szerves szénhidrogén vegyületekre) • A pollenkoncentráció változása, ill. a pollenterhelést okozó gyom-borítottság aránya • A zajterhelésre vonatkozó határértékek alakulása a város korábban is mért pontjain • A beállított megújuló energiás létesítmények összes teljesítményének változása, ill. az így kiváltott fosszilis energiahordozók által megtakarított CO2 kibocsátás mértéke • A tömegközlekedés autóbusz állományának átlag életkora, utasszámaA kerékpárutak hosszának változása, a forgalomszámlálási adatok szerint a kerékpárral közlekedők számának növekedése • A gépjárművek szennyezőanyag kibocsátása


A program a város teljes területére kiterjed.


⇒ A környezetvédelemhez kapcsolódó felmérések és programok kidolgozása (pl. zajártalmak, rezgésártalmak, fényszennyezések) ⇒ A levegő minőségének javítása, beleértve a levegőminőség-mérő infrastruktúra fejlesztését ⇒ A megújuló energiaforrások felhasználásának fokozása ⇒ Az ipari és a közlekedési eredetű zajártalmak csökkentése ⇒ Az allergiás megbetegedéseket okozó ártalmak csökkentése (pl. parlagfű)


45


7.7.2.

Az ivóvízbázis, a felszíni és felszín alatti vizek védelme operatív program

Az ivóvízbázis, a felszíni és felszín alatti vizek védelme A program célja:

A város lakossága számára megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, ennek érdekében a felszíni és felszín alatti vizek vízminőségének javítása, a keletkező szennyvíz elvezetése és tisztítása.

A program tartalma:

A megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében fontos, hogy az önkormányzat vegyen részt a felszín alatti ivóvízbázis védelmi programban, valamint a nemzeti kármentesítési programban. Elsődleges az ivóvízbázisokat veszélyeztető szennyező források felderítése és megszüntetése. A program kiterjed a felszíni vizek és vízfolyások minőségének javítására és védelmére. Nyíregyházán problémát jelent a szennyvíz illegális bekötése, az illegális ürítés, valamint a nem megfelelően kialakított szennyvíz-közműpótlók (szikkasztók) ügye. A kihasználtság figyelembe vétele mellett racionális technológiai korszerűsítések szükségesek a víz- és szennyvízkapacitások területén. Fontos a fürdőkből kikerülő termálvíz által okozott sóterhelés csökkentése. A csatornahálózat továbbfejlesztése szintén a program része; a szennyvíz-csatornával gazdaságosan nem ellátható területeken megfelelő közműpótlók kiépítése jelenthet megoldást. A program keretében sor kerül az ISPA-projektek előkészítésére, ill. lebonyolítására.



Célcsoport:

Lakosság, illetve a városban működő vállalkozások.

A program közreműködői:

Polgármesteri Hivatal, érintett hatóságok, közüzemi szolgáltatók, vállalkozások, érintett környeztet- és természetvédelmi civil szervezetek, Első-Nyírségi Fejlesztési Társaság.


Az önkormányzati törvény, a hatásköri és az ágazati törvények megfogalmazzák az önkormányzat kötelező feladatait. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


A megyei vízgazdálkodási, illetve szennyvíz-programhoz kapcsolódva a kistérségi és a városi programok elkészítése.


46


Eredménymutatók:

• Az egy fő állandó lakosra jutó vezetékes vízhálózat, illetve csatornahálózat hosszának növekedése • A vezetékes ivóvíz- és közcsatorna-hálózatba bekötött lakások számának növekedése • A közműolló csökkenése • A feltárt és megszüntetett szennyező források aránya • A felszín alatti ivóvíz-bázisok minőségének alakulása • A felszíni vizek minőségének mérhető javulása • A szennyvíztisztítás hatékonyságának növekedése (a befogadóba ömlő és a tisztított elhagyó víz minősége) • A közműpótlók, alternatív helyi szennyvíztisztítók kapacitásának növekedése




⇒ Egészséges ivóvíz biztosítása a város teljes területén ⇒ A szennyvízhálózat fejlesztése, a szennyvízhálózattal gazdaságosan el nem látható területeken a helyi közműpótlók kiépítése ⇒ A szennyvíztisztítás fejlesztése ⇒ A potenciális szennyező források megszüntetése, az illegálisan élővízbe vezetett szennyvízbekötések, az illegális szivattyúzások felszámolása ⇒ A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése


47


7.7.3.

A települési hulladékok kezelése operatív program

A települési hulladékok kezelése A program célja:

A hulladékok minimalizálása, a szilárd hulladékok gyűjtésének, elhelyezésének, megsemmisítésének vagy újrahasznosításának környezetbarát megoldása, az illegális lerakók megszüntetése

A program tartalma:

A keletkezett hulladékok kezelésére egy optimális hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása szükséges, amelynek része a hulladékok minimalizálása, az újrahasznosítás, a maradék hulladék környezetbarát kezelése, valamint a szelektív gyűjtés. A szilárd hulladékokkal kapcsolatos program egyik fő eleme a szelektív hulladékgyűjtés kiépítése, illetve a veszélyes hulladékgyűjtés megszervezése a városban. A lakossági veszélyes hulladékok szelektív begyűjtésének megszervezése tájékoztató programokkal indítandó. E programban kap helyet a decentralizált (házi), valamint a központi komposztálási rendszer megvalósítása is. Ugyancsak fontos tényező a város tartósan károsodott területein a szennyezettség felmérése, a szennyezés lehatárolása, s ezek alapján kármentesítési tervek készítése a rekultivációra vonatkozóan. Külön cselekvési terv dolgozandó ki az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében. A város közigazgatási területén 85 illegális hulladéklerakót tártak fel, ezek közül 16 fokozott környezeti veszélyességű, fertőzés-, tűz- és balesetveszélyes, s állandó veszélyt jelentenek az ivóvíz-bázisokra. A programhoz tartozik az Oroson lévő volt veszélyes hulladék átmeneti tároló hasznosítása is. Hosszú távon célszerű a hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bővítése, ezen belül az ipari üzemek (főként az ebből a szempontból elhanyagolt kis- és középvállalkozások) által termelt hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának ösztönzése. Ehhez olyan ösztönző elemek is alkalmazhatók, mint a differenciált szemétdíj-rendszer bevezetése, vállalkozások esetén pedig “a szennyező fizet” elv következetes érvényesítése. A program keretében sor kerül a lehetséges ISPA-projektek előkészítésére, ill. végrehajtására, összhangban a megyei szilárd hulladékgazdálkodási koncepcióval.



Célcsoport:

Lakosság, illetve a városban működő vállalkozások.


Polgármesteri Hivatal, közüzemi szolgáltatók, érintett hatóságok, vállalkozások, érintett környeztet- és természetvédelmi civil szervezetek, Első-Nyírségi Fejlesztési Társaság.


Az önkormányzat kötelező feladatait az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény szabályozza. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


48



A megyei és a kistérségi szilárd hulladék gazdálkodási programhoz kapcsolódóan a városi program elkészítése.

Eredménymutatók:

• A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya • A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont ipari üzemek, vállalkozások száma • A kommunális és az ipari hulladék mennyiségének a változása • A kommunális hulladék összetételében a szerves anyagok mennyiségének változása • A decentralizált, ill. a központi komposztálási rendszerbe bevont lakások száma • Az újrafelhasznált hulladék aránya az összes kommunális hulladékhoz képest • Az ismert és felszámolt illegális hulladéklerakók száma • A begyűjtött lakossági veszélyes hulladékok mennyisége




⇒ A szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése ⇒ A Borbányai hulladéktelep rekultivációja ⇒ A környezetre leginkább veszélyt jelentő 16 illegális lerakó felszámolása és rekultivációja ⇒ A veszélyes hulladékok gyűjtése, elhelyezése, megsemmisítése ⇒ Egy komplex hulladékminimalizálási program kidolgozása és megvalósítása, beleértve az újrafelhasználást is ⇒ A hulladékszegény technológiák telepítésének előnyben részesítése ⇒ Egy komposztálási program kidolgozása és megvalósítása


49


7.7.4.

Természetvédelem operatív program

Természetvédelem A program célja:

A helyi védett természeti értékek megőrzése és kezelésük fejlesztése, a természetvédelmi szempontból értékes területek helyi védettségének megvalósítása, a parkok és zöldfelületi rendszerek megóvása, fejlesztése révén az életminőség javítása.

A program tartalma:

A program első lépéseként szükséges a zöldfelületek felmérése, a készülő városi digitális térképen a zöldfelületi lapok elkészítése. A jelentősebb faállománnyal rendelkező utcákon, egyéb területeken az állomány felmérése. Tervek készítése az egységes fasorok kialakítására, illetve a parkosításra. “Zöld-intenzifikálás" a belterületen, fásítás, illetve parkosítás a kijelölt területeken. A program keretén belül sort kell keríteni a belterületen lévő parkok és zöldfelületek rekultivációjára és a szakaszos talajerő utánpótlásra. Külterületen a természetvédelmi szempontból értékes területek esetében a helyi védettségét biztosítani kell, azaz a védettségre érdemes területeket védetté kell nyilvánítani, a már meglévő kevés számú és csekély terjedelmű helyi védett területeket pedig az újonnan levédett területekkel együtt fenn kell tartani és szakszerűen kell kezelni. Törekedni szükséges a Sóstói erdőben, mint a legnagyobb összefüggő, egyes helyeken természetközeli erdőben az őshonos kocsányos tölgy telepítésére a tájidegen elemek (vöröstölgy, nemes nyár, fehér akác) helyett. A meglévő zöldfelületek karbantartása mellett új területek kialakítása is szükséges. Az erdősítés a megyei erdőgazdálkodási koncepcióval összhangban történhet. Külön program dolgozandó ki a tavakra és környékükre; ami úgy mentálhigiéniai, mint légtechnikai (egészségügy), illetve vizuális, esztétikai szempontból jelentős. Sóstó jóléti-turisztikai funkciójú, a Császárszállási tavak környéke üdülőövezet lett, a Bujtosi tó környékén városliget kialakítása folyik. Sóstó növekvő népszerűsége azt eredményezi, hogy az autóval ideérkezők száma is nagymértékben növekszik, ami előbb-utóbb a zöldfelületek rovására parkolók építését vonja majd maga után. Szintén fontos a Bujtosi Városliget folyamatos védelme (az aktív horgászati tevékenységgel folyamatos szerves anyag bevitel társul, még mindig jellemző az illegális szemétlerakás, s a tórendszer közvetlen közelében potenciális szennyezőforrások találhatók. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása az önkormányzat által készített terv alapján történik. A program tartalmában szerepel egy természetvédelmi monitoring rendszer kidolgozása és üzemeltetése is.

Kapcsolódás más stratégiai programokhoz: Célcsoport:

Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása A város lakossága.


50



Polgármesteri Hivatal, érintett hatóságok, közüzemi szolgáltatók, vállalkozások, érintett környeztet- és természetvédelmi civil szervezetek, Első-Nyírségi Fejlesztési Társaság.


Az önkormányzat kötelező feladatait az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény írja elő; a természet védelméről szóló törvény megadja a jogot és lehetőséget az önkormányzatok számára helyi jelentőségű védett területek létrehozására, szabályozza az önkormányzat által védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett területek fenntartását, önkormányzati terv alapján. Az önkormányzat saját rendeleteket fogadott el az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védelméről. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


Elsődleges feltétel a város “zöld" térképének elkészítése faállományának felmérése), valamint a lakossági igények feltárása.

Eredménymutatók:

• A zöldfelületek nagyságának növekedése

(zöldfelületnek,

• A beépített területek és a zöldfelületek aránya • A fásítás mértékének változása, ill. a fával borított területek nagyságának változása • A jogilag védett területek számának és nagyságának változása Térszerkezeti összefüggések:

A program egy része a város teljes területére kiterjed. Kiemelt célterületek: Sóstó, Bujtos, Császárszállás


⇒ Parkosítási, illetve fásítási akciók megvalósítása a kijelölt területeken ⇒ A védetté nyilvánított területek fokozott védelme ⇒ Az Igrice Természetvédelmi Terület lehetőségeinek jobb kihasználása, az Igrice mocsár megfelelő természetvédelmi kezelése, vízutánpótlásának biztosítása ⇒ Bujtosi fejlesztések megvalósítása ⇒ Sóstó védett övezetté minősítése, a védettségi fok pontos meghatározásával; a Sóstói erdő fafaj összetételének közelítése az őshonos erdőtársulásra jellemzőhöz ⇒ Természetvédelmi monitoring rendszer kidolgozása és üzemeltetése


51


7.7.5.

A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása operatív program

A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása A program célja:

A városlakók környezeti tudatának fejlesztése, a város egészségesebb környezeti állapotának kialakítása a környezeti nevelés és tudatformálás eszközeivel.

A program tartalma:

A lakosság környezeti tudatának fejlesztése alapvetően lakossági szemléletformáló akciókkal, programokkal, a civil szervezetek szemléletformáló munkájával, illetve az oktatási rendszer keretében végzett felvilágosító-nevelő munkával lehetséges. A program keretébe tartozik egy olyan környezeti nevelési központ kialakítása és intézményes működtetése, mely koordináló szerepet tölt be a környezeti nevelés, valamint az egyes környezetvédelmi akciók lebonyolításában. A különböző intézményekben folyó nevelési munkák, illetve a környezeti nevelési továbbképzések erősítése kapcsolódik az akkreditált pedagógus továbbképzések, tanfolyamok, tréningek szervezéséhez, különböző akciók (pl. versenyek, táborok) lebonyolításához, környezeti tanácsadó tevékenységhez, valamint környezetvédelmi információs központ és médiatár működtetéséhez. A program része emellett az is, hogy a közoktatásban, illetve a felsőoktatásban a környezettudományi ismeretek és a környezeti nevelés mind nagyobb mértékben épüljenek be a képzésbe a Nemzeti Környezetvédelmi Program ajánlásának megfelelően.



Célcsoport:

Lakosság.


Polgármesteri Hivatal, közüzemi szolgáltatók, vállalkozások, érintett környeztet- és természetvédelmi civil szervezetek, Első-Nyírségi Fejlesztési Társaság, oktatási intézmények, érintett hatóságok.


Az önkormányzat kötelező feladatait az önkormányzati törvény és a hatásköri törvény szabályozza. Az önkormányzat az önként vállalt feladatok vonatkozásában kezdeményező és koordináló feladatot tölt be, szorosan együttműködve az érintett civil és oktatási szervezetekkel.


A program sikeres végrehajtásának feltétele az oktatási intézmények, valamint a civil szervezetek aktív szerepvállalása.

Eredménymutatók:

• A környezetvédelemmel kapcsolatos tananyag beépülése az oktatásba • A végrehajtott akciók száma • A programban szerepet vállaló iskolák száma • A szakmai továbbképzéseken részt vett pedagógusok száma • A környezeti nevelési központhoz érkező megkeresések száma




⇒ Környezeti nevelési oktatóközpont kialakítása, működtetése ⇒ A környezeti nevelési program mentén a környezetvédelmi közoktatási és felsőoktatási rendszer kiépítése


52


⇒ Környezetvédelmi felvilágosító akciók lebonyolítása 7.8. 7.8.1.

Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a városkörnyéken operatív program

Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a városkörnyéken A program célja:

A város és városkörnyék fejlesztése az egyes területek sajátosságainak, hagyományos települési-táji jellegzetességeinek megőrzésével, továbbfejlesztésével. Az épített és természeti környezet területeinek, elemeinek adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználása és kötöttségeinek feloldása a város attraktivitása érdekében.

A program tartalma:

A városközpont kiterjesztése keleti irányban a hagyományosan történetileg egybetartozó terület újraegyesítésével, a Dózsa György út lezárásával, s ezáltal a Szabadság tér és környéke Belvároshoz kapcsolásával, amely lehetővé teszi a hagyományos gyalogosforgalmat. A Belváros északi részén, a Vay Ádám krt. menti terülen az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése érdekében ennek “üzleti negyeddé” való átalakulásának ösztönzése. A hagyományos többfunkciós területek mindeddig megmaradtak a Belvárosban, ezek megőrzése fontos feladat. A hagyományos kiskereskedelem versenyképessége romlott a nagy kereskedelmi központok megjelenésével, de szükséges fenntartani a Belváros élénksége, vitalitása, valamint a kevésbé mobil, személygépkocsival nem rendelkező lakosságcsoport érdekében. A modern kereskedelmi fejlesztések számára – elsősorban a meglévő kereskedelmi sűrűsödésekhez kapcsolódóan – további jó megközelítésű, a városi bevezető fő utak mentén elhelyezkedő (4-es út mind É-K-i, mind D-i szakasza és a 41-es út mentén) területen szükséges, hogy a kereskedelmi fejlesztések koncentráltan kerüljenek megvalósításra. Az egyéb kereskedelmi-logisztikai funkciók a meglévő iparterületekhez kapcsolódóan, a meglévő infrastruktúrára építve fejlesztendők. A városszerkezetben a városi zöldfelület karakteres elem (pl. Bessenyei tér, Bujtosi városliget), környezetjavító hatásán kívül jelentős szerepe van a városszerkezet tagolásában, az életminőség javításában és a rekreációs felhasználásban. E területek megtartásáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Nyíregyháza sajátos települési formája a város nyugati részén lévő bokortanyavilág. A bokortanyák egy része “modernizálódik”, ezek Nyíregyháza szuburbánus településrészeinek tekinthetők, más része megmarad ténylegesen tanyának. Egy egységen belüli használati szétszakadás is tapasztalható: megtalálható benne gazdálkodással foglalkozó, Nyíregyházára bejáró és a hétvégi üdülő lakos. A bokortanya-világ heterogenitása miatt általános fejlesztési eljárás nem javasolható, azonban – karakteres elemük megőrzése és helyzetük javítása érdekében, lakossági véleményfeltáráson és egyeztetések alapján – sürgősen kidolgozandó egy fejlesztési terv arra vonatkozóan, mely tanyák őrzendők meg bokortanyaként, melyek “nőtték ki” e funkciót (ezek helyzete Nyíregyháza alvófalvaiként hogyan alakul). További fejlesztési lehetőséget jelent a hagyományos karakter “modernizálása”, azaz a kevésbé lakott bokortanyák rehabilitációja (mind szerkezeti, mind közterületi) eredményeképp lakópark-szerű környezet jöhet létre. Egy kiválasztott bokortanya ilyen szemléletű fejlesztése a szuburbánus lakóterületi fejlesztések érdeklődését felkeltheti, s ezáltal a szabad területek beépítésére vonatkozó nyomást csökkenti.


53


A program tartalma: (folytatás)

A városi imázs és az ehhez kötődő lakossági identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával, újabb elemek létrehozásával, valamint egyedi rendezvények szervezésével segíthető. Helyi és városkörnyéki karaktertérkép segítségével meghatározandók azok az elemek, melyek leginkább hozzájárulnak a város karakteréhez, valamint azok, melyekből hiányoznak a karakteres elemek. Elengedhetetlen a közösség bevonása e folyamatba (középiskolákkal, általános iskolákkal elvégezhető), hiszen ezáltal a lakossági identitástudat is erősödik. Alapesetek: 1) a karakteres elemekben gazdag területek a helyi értékvédelmi rendeletben kerüljenek lehatárolásra, 2) a városi élet fő színterein, ahol kevésbé vagy egyáltalán nincs karakterelem, tervpályázatok segítségével egyedi elemek hozandók létre, 3) a várospusztulás területein (Huszár telep, Orosi út térsége) lépéseket kell tenni a városi szövet és épületállomány pusztulásának, a társadalom szétszakadásának és differenciálódásának, valamint ezek tovagyűrűző hatásának elkerülése érdekében.


Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A regionális szerepkör erősítése Környezet- és természetvédelem A lakosság egészségi állapotának javítása

Célcsoport:

A város és városkörnyék lakossága

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek, Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, lakosság Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az önkormányzat kötelező feladata a települési épített környezet formálása, a településrendezési tervekben és egyéb önkormányzati rendeletekben (helyi értékvédelem, helyi természetvédelem) a városfejlesztés karaktermegőrző alapelveinek rögzítése. A karaktermegőrző városkörnyéki fejlesztést az önkormányzat az Első Nyírségi Fejlesztési Társasággal együttműködésben szabályozással, kompenzációs rendszer kialakításával és partnerkapcsolatok építésével tudja megvalósítani.Az önkormányzat választott feladata lehet a karaktertérkép kidolgozása a lakosság bevonásával, valamint a bokortanyák jövőjéről a lakossággal együtt kidolgozott fejlesztési terv elkészítése. Koordináló és ösztönző szerepe van a karaktermegőrző fejlesztés elérésében.


Az önkormányzat karaktervédő rendeleteinek megalkotása, Nyíregyháza és a kistérség kooperációja, valamint a lakossággal és a civil szervezetekkel való folyamatos együttműködés.

Eredménymutatók:

•

A rehabilitált terület nagysága

•

Rehabilitációs mutatók – a felújított lakások száma, ingatlan értéknövekedés

•

A városi parkok és kertek nagysága.


A város és környéke egész területét érinti a program.


⇒ Többfunkciós központok fejlesztése, ösztönzése ⇒ Karaktertérkép készítése, közösségi identitás-formálás ⇒ A zöldfelületi elemek megtartása és folyamatos karbantartása ⇒ A bokortanya-világ fejlesztési tervének kidolgozása


54


7.8.2.

A közterületek állapotának javítása, humanizálása operatív program

A közterületek állapotának javítása, humanizálása A program célja:

A városi alaptevékenységek – lakás, közlekedés, munka és a szabadidő-eltöltés – közös színtereinek javítása, amely a “városi élményt” és a közösségi élet feltételeit javítja.

A program tartalma:

A Nagykörúton belüli városrészek felújítása az elmúlt évtizedben megkezdődött, azonban a közterületek minőségi fejlesztése, humanizálása (pl. burkolatok, zöldfelületek) ezzel együtt nem történt meg. A minőségi közterületek a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A hagyományos lakóterületeken a feladat a közterületek útburkolatainak karbantartása és a zöldfelületi elemek pótlása. A lakótelepek közterületeinek humanizálása ezek pusztulásának megelőzése érdekében fontos. Az épületek közötti területek parkosítása, játszóterek felújítása, újjáépítése, valamint a parkolók esztétikusabb kialakítása a lakosság közreműködésével, civil szervezetek irányításában bonyolítható le. A városközponti terület tudatos közterületi fejlesztésével, a Belváros köztereinek bővítésével, javításával és “élettel telítésével” Nyíregyháza a Belvárost nemcsak mint kedvelt közösségi teret fejleszti, hanem a Belváros hagyományos kiskereskedelmi versenyképességét is fokozza, és a gyalogos- és kerékpárút-hálózat kiterjesztését is megoldja. A Nagykörúton belüli városmegújítási akciók és a Nagykörúton kívüli új fejlesztések esetében törekedni kell új közösségi területek létrehozására. Ösztönözni kell (bonusz-rendszer) a vegyes használatú, zöldfelületi és szabadidős területekkel, mint közösségi központokkal gazdagított fejlesztéseket. A buszvégállomás-vasútállomás térsége az egyik legfontosabb térsége a város jövője szempontjából. Nemcsak a tömegközlekedési eszközök közti váltást könnyíti meg, de a Belváros után következő legnagyobb forgalmú területen lehetőséget ad új közösségi tér létrehozására. Fejlesztése és kialakítása közlekedési, közterületi, zöldfelületi, kereskedelmi szempontokat kell figyelembe vegyen komplex módon.


A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Környezet- és természetvédelem A lakosság egészségi állapotnak javítása A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

A város lakossága

A program közreműködői: Önkormányzat, lakosság, civil és gazdasági szervezetek, ingatlanfejlesztők


55



A közterületek állapotának javítása, humanizálása az önkormányzat részben kötelező, részben választott feladata, de koordináló, kezdeményező szerepvállalásával és a civil szervezetekkel való együttműködéssel a Belváros közterületi megújításába a helyi gazdasági szereplőket, a meglévő lakóterületi humanizálásban az ott lakókat, míg az új fejlesztésekbe az ingatlanfejlesztőket be tudja vonni.


Az Önkormányzat aktivitása és a civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés, kooperáció.

Eredménymutatók:

•

A városi közterek nagysága, közterek területi változása

•

Az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága


Belváros célterület Alközpontok Buszvégállomás-vasútállomás célterület


⇒ A Belváros köztereinek bővítése és javítása ⇒ A város közterületeinek minőségi javítása, humanizálása ⇒ Új közösségi területek létrehozása ⇒ A buszvégállomás-vasútállomás térsége komplex fejlesztése


56


7.8.3.

A városi közlekedés környezetbarát fejlesztése operatív program

A városi közlekedés környezetbarát fejlesztése A program célja:

Mivel a közlekedésfejlesztés nemcsak a hálózat fejlesztését jelenti, hanem egy komplex rendszer kidolgozását, amely a szükségletekhez igazodó mobilitást a minimális költségekkel és minimális környezeti kihatással oldja meg, elemenként nem tervezhető, csak rendszerben. A közlekedés fejlesztése a város és térsége átfogó közlekedésfejlesztési tervének elkészítése nélkül nem képzelhető el. A közlekedésfejlesztés alapcélkitűzései az elérhetőség (nem a mozgás!) javítása, a gazdasági fejlődés elősegítése és a környezeti tudatosság, a környezetbarát megoldások ösztönzése a város gazdasága és minden lakója számára. A belső városi közlekedés fejlesztése a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. Rövid- és középtávú cél Nyíregyháza belső forgalmi állapotának javítása. Közép- és hosszú távú cél az országos hálózati kapcsolatok javítása, valamint a tömegközlekedés korszerűsítése.

A program tartalma:

1. A regionális, országos és nemzetközi átmenő forgalom, valamint teherforgalom városközponton kívüli elvezetése A Nagykörút teljes kiépítettsége, a Nagykörút déli – Huszár sor, Móricz Zsigmond utca – hiányzó szakaszának kiépítése szükséges. A keleti városrészen és a déli területeken keresztül külső gyűrű területét kell biztosítani, illetve ezeket a gyűjtő jellegű utakat megépíteni. Biztosítani kell az iparterületek és kereskedelmi területek direkt kapcsolatát az országos főúthálózattal. A Tokaji út és Kállói út közút-vasút külön szintű szétválasztása hosszútávon szükséges. 2. A városon belüli gépjárműforgalom környezetet legkevésbé terhelő megoldása A városközpontban az É-D irányú áthaladás továbbra is a Nagykörúton javasolható, melyet a meglévő gyűjtőutak rendszere köt a Belvároshoz; a régi utcaszerkezet a Nagykörúton belül megmaradt, ezeken a területeken a közterületek szélesítését, az utak bővítését el kell kerülni. A Rákóczi út - Vay Ádám krt. - Szegfű utca átkötéssel, valamint a Szegfű utca szélesítésével a Belváros K-Ny irányú jó megközelíthetősége biztosítható és a Nagykörúton belüli forgalom koncentrálható. A Kiskörút nyomvonal javaslatainak felülvizsgálata szükséges, hiszen a felvázolt nyomvonalak megvalósítása nagymértékű városszerkezeti beavatkozást igényel, költségeivel nem állnak arányban a belőle származó előnyök. A forgalomszámlálási adatok és a jövőbeni fejlődés mértékének függvényeként vagy A.


a meglévő gyűjtőutak rendszere a forgalomszervezés és irányítás eszközeivel (egyirányúsítással, forgalomtereléssel és -elosztással, lámpák összehangolásával, kitáblázással) a kapacitástartalékokat jobban kihasználva elegendő; a Belváros gyalogosterületein korlátozott célforgalom és a tömegközlekedési eszközök áthaladása továbbra is javasolt; B. a Kiskörút keleti szakasza felülvizsgált nyomvonalon, minimális kisajátítással, épületbontással valósítandó meg – ez esetben a tömegközlekedési eszközök a Kiskörúton haladnak, a Belváros gyalogosterületein korlátozott célforgalom továbbra is megengedhető.

A Belvárosba a hagyományos utcákon keresztül érkező forgalom parkolásigényét gyalogostávolságban – a két körút közötti területen – létrehozott parkolóházakban, garázsokban, parkolókban javasolt biztosítani. A Belvárosban és a lakódominenciájú területeken a biztonságos közlekedés feltételeinek kialakítása a lakóterületeken sebességkorlátozás bevezetésével (lakóövezet), az iskolákhoz vezető útszakaszokon kerékpáros és gyalogúthálózat 57 Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.


kialakításával oldható meg. Továbbá ezeken a területeken a tehergépjármű forgalom (tárolás, feltöltés) korlátozása, a lakóterülettel összeférhetetlen funkciók kitelepítése az ipari övezetbe szükséges. 3. A városon belüli forgalom környezetbarát formáinak elősegítése, fejlesztése A környezetbarát közlekedés elérése érdekében az úthálózati fejlesztésnél fontosabb feladat a forgalom környezetbarát formáinak elősegítése, fejlesztése. Elsődleges a kerékpározás feltételeinek kiépítése, amely egyrészt a külterületi kerékpárutak továbbépítését a belterületen és ezek hálózattá fejlesztését, másrészt a kerékpárhasználat kiegészítő szolgáltatásainak – pl. kerékpártárolók, őrzés – kiépítését jelenti. A Belvárosban egy gyalogos- és kerékpárút-hálózat kiépítése nemcsak a közlekedési problémákat oldja, hanem (mint új karakterelem) a város karakterét is formálja. A közúthálózat fejlesztésénél – a szélesség adta határok között – a kerékpárutak és gyalogos utak területének prioritást kell adni. A tömegközlekedés feltételeinek javítása érdekében szükséges, hogy Nyíregyháza a Szabolcs Volán Közlekedési Rt.-vel együttműködésben dolgozzon ki egy átfogó busz-útvonal sémát, mely viszonylatot biztosít a munkahelyi, a kereskedelmi és a lakóterületek között. A szolgáltatás attraktivitását az alacsonypadozatú, tisztább motorú járművek, a megállóhelyek tisztasága és kényelme tudja biztosítani. Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Környezet- és természetvédelem A lakosság egészségi állapotnak javítása

A program közreműködői: Az önkormányzat, polgármesteri hivatal, ágazati tárca, MÁV, Szabolcs Volán Közlekedési Rt., vállalkozások, civil szervezetek, a lakosság, a gazdasági és civil szervezetek, Megyei Területfejlesztési Tanács.


A közlekedésfejlesztés a Megyei Önkormányzattal, az Első Nyírségi Fejlesztési Társasággal, MÁV-val, és a Szabolcs Volán Közlekedési Rt.-vel együttműködésben kerül megvalósításra. A hatáskörök mind kormányzati, mind helyi szintet érintik, e szerint oszlanak meg a feladatok, költségek is. Az önkormányzat kötelező önkormányzati feladatellátása a városi úthálózat és kerékpárút-hálózat fejlesztése. Az ágazati tárca feladata az országos főutak, közút-vasút szintbeni elválasztása. A rövidtávú közlekedés környezetbarát formáinak feltételeit a városnak kell megteremtenie, de a lakosság körében ezek elterjesztésében, és a környezeti előnyök tájékoztatásában a civil szervezeteké a fő szerep.


A város és térsége átfogó közlekedésfejlesztési tervének elkészítése. A belső városi hálózati elemek megvalósulásának önkormányzati költségvetési feltétele van. A környezetbarát megoldások elősegítése érdekében történő fejlesztések részére nemzetközi és állami támogatásokra számíthat (PHARE, EU támogatás).

Eredménymutatók:

•

Térszerkezeti összefüggések: Javasolt intézkedések:

A megépített utak hossza, forgalomterhelési adatok változása, utak kihasználtsága • A közlekedési eszközök megoszlása (pl. tömegközlekedés, illetve kerékpáros/gyalogos közlekedés részaránya), közlekedési eszközök kihasználtsága • Az utazással eltöltött idő, elérhetőségi idő csökkenése • A közlekedési balesetek száma, típusa, eloszlása • A belváros légszennyezettségének és zajterhelésének változása A közlekedésfejlesztés a város és térsége egész területét érinti. ⇒ A regionális, országos és nemzetközi átmenő forgalom, valamint teherforgalom városközponton kívüli elvezetése ⇒ A városon belüli gépjárműforgalom környezetet legkevésbé terhelő megoldása


58


⇒ A városon belüli forgalom környezetbarát formáinak elősegítése, fejlesztése


59


7.8.4.

A nem szociális, non-profit bérlakásszektor létrehozása operatív program

A nem szociális, non-profit bérlakásszektor létrehozása A program célja:

A non-profit bérlakásszektor kialakítása

A program tartalma:

Gazdaságosan üzemeltethető “non-profit” bérlakásszektor kialakítása, amely a magasabb jövedelmű egyének, családok számára biztosít hosszabb-rövidebb időre lakásbérleti lehetőséget. Az önkormányzat saját forrásainak és a központi kormányzat – várhatóan idén kiírásra kerülő – pályázati forrásainak felhasználásával kerülhet kialakításra a részben új építésű, részben használt lakásokból, meglévő épületek átalakításából álló szektor.


Egészséges gazdasági struktúra, húzóágazatok kialakítása és fejlesztése A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

Fiatal szakemberek, fiatal házasok, nagycsaládosok, nyugdíjasok egyes csoportjai.

A program közreműködői: Az önkormányzat, a helyi civil és gazdasági szervezetek, utóbbin értve a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozókat és a multinacionális vállalatokat is. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az önkormányzat feladata a program lebonyolítása, azaz a központi kormányzati támogatásért benyújtott pályázat elkészítése, önrész biztosítása a program finanszírozásához, a vállalkozások bevonása, a velük való megállapodás, ellenőrzésük.


A pályázathoz szükséges önerő biztosítása, a pályázat elnyerése.

Eredménymutatók:

Az állomány sikeres kialakítása, a gazdálkodás hatékonysága, a felépített/vásárolt bérlakások iránti kereslet a kínált bérleti konstrukció mellett.


A felépítésre kerülő állomány helyének kijelölése.


⇒ A helyi lakáskoncepció (a lakásszektor kereslet-kínálati elemzésének elkészítése), a szükséges források biztosítása, a szükséges rendeletek, rendeletkiegészítések elkészítése, a pályázat elkészítése.


60


7.8.5.

A lakótelepek felújítása, humanizálása operatív program (A lakótelepi épületek felújításával kapcsolatos, működőképes finanszírozási, illetve támogatási rendszer kialakítása, a fenntartási költségeket csökkentő, a környezetet humanizáló fejlesztésekkel együtt)

A lakótelepek felújítása, humanizálása A program célja:

A lakótelepek megújulásának elősegítése műszaki, megfizethetőségi és környezeti szempontból

A program tartalma:

A különböző lakótelepek megismerését követően az önkormányzat lehetséges feladatait a következőkben határozza meg: •

a magasabb jövedelmű csoportok elköltözésének csökkentése és beköltözésük ösztönzése a rendelkezésre álló eszközökkel;

•

a felújítási és egyéb munkák pénzügyi támogatási rendszerének kialakítása, ennek keretében a fűtéskorszerűsítési program folytatása, szigetelési munkák, az épületek állapotmegőrzésének támogatása;

•

a lakótelepi lakók motivációjának kialakítása vagy fokozása és információkkal való ellátottságának segítése helyi, lakótelep megújítással foglalkozó iroda kialakításával;

•

a felújítási programok finanszírozása, a hitelfelvétel elősegítése érdekében az önkormányzati szerepvállalás rendszerének kialakítása. Részletesen: A lakótelepek felújításával kapcsolatos műszaki igénnyel szemben áll, hogy egyes lakótelepeken, illetve a lakótelepek bizonyos részein alacsony jövedelmű háztartások élnek, sok esetben hátralékos fizetési kötelezettségekkel. A társasház, mint jogi konstrukció önmagában meglehetősen rugalmatlan forma, nem könnyíti meg a felújítások megszervezését. A bankok éppen a korlátozott fizetőképesség miatt nem tekintik jelentős célterületnek a lakótelepek megújítási programjainak támogatását, ezért a jelenlegi konstrukciók nehezen alkalmazhatóak a telepi lakások és környezetük megújítására. A program célja, hogy olyan munkálatok folytatódjanak ill. kezdődjenek meg Nyíregyházán, amelyek csökkentik a lakásfenntartási kiadásokat, s emellett az épületek műszaki állapotának javulását és a lakótelepi környezet humanizálását, kellemesebbé tételét eredményezik. E célok elérése érdekében komplex programokat kellene indítani, amelyek a három cél párhuzamos megvalósulását eredményezik. Nem tekinthetünk el azonban a felújítást, fenntartási költségcsökkentést és környezeti humanizálást akadályozó tényezőktől, nevezetesen (1) a lakók jelentős részére jellemző fizetőképesség hiányától vagy alacsony mértékétől, (2) a motiváció, (3) az információ hiányától és (4) - ha az első három akadály mégis elhárulna - a lebonyolítással kapcsolatos problémákról (a társasház működési elveiből származó döntéshozatali problémák, a hitelfelvétellel együttjáró banktechnikai kérdéseket, pl. a hitelfedezet biztosítása). A lakótelepek és azok bizonyos részei nem egyformák sem állapotukat, sem – ami talán fontosabb – lakosságukat tekintve. Ebből kiindulva a lakótelepek megújítására irányuló programoknak az eltérő adottságú telepek kezelésére kell felkészülniük, illeszkedve a telepek adottságaihoz. Mindez természetesen feltételezi a lakótelepek társadalmi összetételének, helyzetének ismeretét, amely alapulhat a meglévő információkra, másrészt kiegészítő elemzések elkészítésére. A lakótelepek megújításával kapcsolatos egyik legfontosabb probléma a fizetőképesség, azaz az ott élő lakosság alacsony jövedelme, amely nem vagy csak szerény mértékben teszi lehetővé a programok finanszírozását (a lakók jelentős része a lakás tulajdonosa). Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

61



Az itt lakók, legalábbis egy részük jövedelmeinek növekedése – remélhetőleg – középtávon várható, viszont valószínűleg el kívánnak költözni, amennyiben ezt megtehetik. Ennek megakadályozása és a relatíve magasabb jövedelműek beköltözése érdekében végig kell gondolni, mit tehet az önkormányzat (pl. a fiatalok lakáshozjutási támogatása egy részének célzása e területekre). A beavatkozási lehetőségek másik területe a felújítások pénzügyi támogatása, kiegészítve a lakók által fizetett önrészt és a banki kedvezményes hiteleket, amelyre egyrészt nyíregyházi (fűtéskorszerűsítés), másrészt hazai és nemzetközi tapasztalatok is rendelkezésre állnak (ld. önkormányzati pályázatok). E pénzügyi támogatások keretében továbbra is olyan fejlesztéseket kell támogatni, amelyek kivitelezésére ösztönözve vannak a lakók (maguk is fontosnak tartják) és reálisan megvalósíthatók (pl. a fűtéskorszerűsítési program folytatása, kisebb szigetelési munkák elvégeztetésének, az épületek állapot-megőrzési munkálatainak támogatása, játszóterek felújítása, kialakítása). A fenti kérdéssel egyenrangú a lakók lakótelepi megújítási programokban való motivációja ill. annak jelentős hiánya, sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennek hiánya jelentősebb, mint a pénz hiánya. Kézenfekvő, hogy a lakótelepeken élők közül néhányana ház, a lakótelep ügyeiben már jelenleg is aktívak, vagy könnyen aktivizálhatóak (pl. közös képviselők vagy az intéző bizottságok tagjai, a tulajdonosok egy része, műszaki szakemberek, a fiatalok és az idős emberek egy része). Ezeknek az embereknek a “helyi hálózatait” kellene támogatni és megerősíteni egyrészt információval, rendezvényekkel, pályázattal, másrészt a szociális szférában alkalmazott közösségfejlesztés eszközeivel; utóbbi tevékenység a passzívak egy részének bevonására is alkalmas. A harmadik tényező az aktív és inaktív lakók, tulajdonosok, szakemberek és a közös képviselők (!) informálása. A hazai kutatások tapasztalatai szerint a felújítási programokkal kapcsolatos pályázatokról és kedvezményekről (hitelek) kevés reális információval rendelkeznek még a szakemberek is: a hitelek, támogatások összegei nincsenek “testközelbe hozva”, nincsenek kiszámítva az egyes házak, tulajdonosok eseteire. Ennek kialakítása érdekében támogathatná az önkormányzat egy civil információs hálózat kialakulását is. A lebonyolítással kapcsolatos problémák társasházi döntéshozatalt érintő része a hivatásos és önkéntes “segítők” munkájával könnyíthető meg. A banktechnikai kérdések megoldása már részben működik a gyakorlatban, részben kísérleti stádiumban van. E folyamat kialakulását és gyakorlattá válását jelentős mértékben segítheti az önkormányzat. (a) Az önkormányzat kezességet vállal a társasház hitelének biztosítására a bank felé. Erre azért van szükség, mert a banki hitelek (és az azzal együttjáró állami kedvezmények) csak bejegyzett jelzálog-hitel esetében megszerezhetőek, amit vagy egy közös tulajdonban lévő ingatlanra terhelnek rá (ilyen kevés társasházban van), vagy a hitel arányos részét minden lakásra bejegyezik (ez bonyolult és ráadásul egy lakó is megakadályozhatja). Az önkormányzati kezességvállalás esetén az önkormányzat leköt egy keretösszeget a banknál, azaz garancia alapot képez, vagy – megfelelő banki kapcsolatok esetén – az önkormányzat egyszerűen jótáll egy bizonyos összeg erejéig a hitelfelvételekkel kapcsolatban. (b) Az önkormányzat kezességvállalásához szükséges, hogy garanciát kapjon a háztól a hitel részleteinek folyamatos fizetésére. Ennek formája a számlára (a társasház számlájára) szóló engedményezés, melynek gyakorlata kialakult már a budapesti kerületi önkormányzatok felújítási hiteleinek biztosításakor.


62



(c) Az önkormányzat engedélyezi, hogy a felújítandó házban található és a tulajdonában lévő ingatlanra terheljék rá a banki hitelt, amit nem fizetés esetén egyszerűen “leszámítol” az által fizetett közös költségből. Az önkormányzati szerepvállalás fent részletezett lehetőségei mellett egy lakótelep-megújítással foglalkozó iroda felállítása javasolható. Az első iroda kísérleti jelleggel működhetne, egy olyan lakótelepen, ahol esély van a program(ok) megkezdésére. Az iroda feladata a megfelelő szakemberek segítségével a következő tevékenységek ellátása: •

a jelenleg létező állami, önkormányzati támogatási lehetőségek, pályázatok ismerete, jelentkezésben való segítségnyújtás;

•

a felújításokkal, korszerűsítésekkel kapcsolatos műszaki információk begyűjtése, azoknak a lakókkal történő hiteles (!) megismertetése.

•

a közösségi kezdeményezések támogatása, ösztönzése, koordinálása azokon a területeken, ahol spontán megindult a közösségi szerveződés; a közösségi tevékenység lehetőségeinek feltárása, kezdeményezés ott, ahol ilyen folyamat nem kezdődött el;

•

a lakótelep-megújítási tevékenység szervezésében és a lakótelepi lakók érdekeinek képviseletében való segítségnyújtás, ahol ez szükséges. Az irodában dolgozó hivatásos szakemberek és önkéntes segítőik – műszaki szakember, közgazdász, szociológus vagy szociális munkás, közös képviselő – feladata a felsorolt tevékenységek elvégzése. Az aktív és aktivizálható tulajdonosok, a telepen lakó értelmiségiek egy része vélhetőleg gyarapítaná az önkénteseket. A lakótelepek házainak és környezetüknek a megújításával meg kell jegyezni, hogy amíg jelentős mennyiségű (állami) forrás nem áll a felújítások megkezdésére, a probléma kezelésével kapcsolatban elsősorban a lakóközösségek kezdeményezésére lehet számítani, tehát ezeket szükséges erősíteni. Másrészt a lakótelepi (civil) kezdeményezések erősítése csak erejük és képességeik tudatában lesznek képesek a gazdasági vállalkozások és az önkormányzat partnereivé válni, amely feltétele a sikeres telep megújítási programoknak. Kapcsolódás más stratégiai programokhoz: Célcsoport:

Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A szociális biztonság megteremtése A lakótelepeken élő lakosság

A program közreműködői: Az önkormányzat, közös képviselők, távhőszolgáltató, civil szervezetek, gazdasági vállalkozások, lakásszövetkezetek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

A lakótelep megújítási programok pénzügyi támogatási rendszerének kialakítása, az önkormányzati garanciavállalás módjának kidolgozása, a megújítással foglalkozó iroda létrehozása.


A támogatások és az iroda kialakítása pénzügyi feltételeinek megteremtése, pályázatok elkészítése és elnyerése.

Eredménymutatók:

A lakótelep megújítási programok megkezdése, és a programok sikeres befejezése.


Nincs ⇒ A lakótelep megújítási programok pénzügyi támogatási rendszerének kialakítása, az önkormányzati garanciavállalás módjának kidolgozása, a megújítással foglalkozó iroda létrehozása.


63


7.8.6.

A lakásmobilitást elősegítő rendszer kialakítása operatív program

A lakásmobilitást elősegítő támogatási rendszer kialakítása A program célja:

A lakásmobilitást elősegítő támogatási rendszer kialakítása

A program tartalma:

Az első lakásukhoz jutó, az első, kis lakásukból, valamint a nagyobb lakásból kisebbe elköltözni akaró háztartások helyi támogatásának kialakítása. A támogatás elsősorban a használt lakások vásárlását támogatja. Részletesen:

Évente kb. 600-800 fiatal pár (házas és együtt élő) keres lakásmegoldást Nyíregyházán. Az önkormányzat által kialakított helyi lakáshozjutási támogatási rendszer (amely az építés, vásárlás mellett bővítéshez, a komfortfokozat növeléséhez és az életveszély elhárításához is ad támogatást) mind kevesebb helyi lakos számára tud segítséget nyújtani (1995-ben 497, 1999-ben 177 támogatott). A támogatottak száma és a támogatás egy támogatottra jutó összege természetesen alapvetően függ a rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nagyságától (amely tendenciájában csökkenő), azonban a tapasztalatok szerint a kínált támogatás is mind kisebb kereslettel – azaz benyújtott kérelemmel – találkozik. (Ezt érzékelte az önkormányzat és megváltoztatta a támogatás feltételeit.) Ennek egyik oka az, hogy a háztartások mind nehezebben képesek előteremteni a lakásépítés, vásárlás forrásait, s az önkormányzati támogatás egy fontos, de nem döntő jelentőségű forráselem az építés, vásárlás teljes kiadásai között, azaz az önkormányzati támogatási összeg az ingatlanok árához képest nem túl jelentős (38%-a a vételárnak illetve költségnek). A helyi lakáshoz jutási támogatási rendszer az elosztható támogatási összeg jelentős megnövekedése nélkül nem válhat sokkal hatékonyabbá, azonban az összeg növekedése várható, hiszen a jelenleg a központi kormányzat által nyújtott lakásépítési kedvezmény összegét várhatóan a helyi önkormányzatokhoz utalják, s annak elosztásáról ők rendelkeznek. E változás megtörténte adhat lehetőséget a nyíregyházi támogatási rendszer hatékonyabbá tételére is. A támogatási rendszer átalakításakor a programot illeszteni szükséges az alapvetően megváltozott központi kormányzati támogatások rendszeréhez, s azt kiegészítve kell támogatásokat nyújtani a rászorulók számára. A helyi támogatási rendelet – megfelelő források esetén – “teljes rendszerré” alakíthatja a különböző támogatásokat, ezért érdemes a kormányzati döntések után, elemzéseken alapuló és működése közben is folyamatosan figyelemmel kísért helyi támogatási formákat kialakítani.


64



A háztartások életciklusaihoz alkalmazkodó, megfizethető lakásokhoz való hozzájutás elősegítésének elveit figyelembe véve Nyíregyházán (is) az első lakáshoz jutók és az első kis lakásaikból elköltöző családokat, háztartásokat javasolt elsősorban támogatni. (Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a demográfiai elemzések szerint a közeljövőben a lakáspiacra elsőként belépő korosztályok – a 20-24, de elsősorban a 25-29 évesek – létszáma növekedni fog a 20012004 közötti időszakban.) E csoportok esetében a használt lakások megszerzését célszerű elősegíteni, a támogatás formái közül pedig előnyben részesíteni a kamatmentes hitelezést, mely nagyobb összeg felvételét teszi lehetővé. A lakáshoz jutási támogatás és a “non-profit” bérlakás-állomány támogatási rendszerének kombinálása vizsgálatra érdemes alternatíva. Nevezetesen kialakítható olyan rendszer is, amelyben az előre meghatározott támogatási összeg (a lakáshoz jutás támogatása) “lelakható” az önkormányzati non-profit bérlakásban. Más szóval, az önkormányzat a non-profit lakbért (amely támogatás nélkül többszöröse a jelenlegi lakbérnek) a támogatás arányos részével csökkenti, így a támogatott meghatározott ideig bérlővé válik és alacsonyabb lakbért fizet. A támogatási rendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy nemcsak a lakáshoz jutók, de a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozók számára kialakított hitelkonstrukciók is megváltoztak. A hely vállalkozók szakértelme, tapasztalatai feltétlenül szükségesek a hatékony rendszer kialakításához.


Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

Az első lakásukhoz jutó és az első, kis lakásukból elköltözni akaró háztartások.

A program közreműködői: Az önkormányzat, lakásépítéssel és -felújítással foglalkozó vállalkozók, bankok. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

A támogatási rendszer kialakítása, működtetése, hatékonyságának ellenőrzése.


A központi lakástámogatási rendszer átalakítása – a lakásépítési kedvezmény összegnek helyi szintre való delegálása

Eredménymutatók:

A támogatási összeg kihasználtsága, a lakásmobilitás növekedése, a célcsoportok lakáshoz jutási esélyeinek javulása


Nincs.


⇒ A kormányzati döntést követően a támogatási rendszer kialakítása.


65


7.9.

A lakosság egészségi állapotának javítása stratégiai program

7.9.1.

Az egészségügyi prevenciós tevékenység fokozása operatív program

Az egészségügyi prevenciós tevékenység fokozása A program célja:

A lakosság egészségi állapotának javítása

A program tartalma:

Az egészséges táplálkozás, életmód, lelki egészségvédelem, egészségkultúra fejlesztése elengedhetetlen a jobb egészségi állapot kialakításához. Fontos, hogy a jövőben a prevenció, a szűrés és a gondozás kiemelt terület legyen, bevonva az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét. Az erőszakos típusú halálesetek (balesetek, öngyilkosságok) csökkentése érdekében szerencsés lenne, ha az iskolai oktatás részeként oktatnák a baleset-megelőzést, s hangsúlyosabb lenne a pszichés gondozás. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatásba számottevően hozzájárulhat az egészséges életmódhoz.


Környezet- és természetvédelem Az épített környezet fejlesztése és védelme A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Célcsoport:

A város lakossága

A program közreműködői: Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, egészségügyi intézmények, civil szervezetek, tömegkommunikációs szervezetek, oktatási intézmények, iskolapszichológusok Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Az önkormányzati törvény a kötelező egészségügyi alapellátási, valamint az óvodai, általános iskolai nevelési feladatokat szabályozza, az egészségügyi törvény pedig részletesen rendelkezik a köztisztasági és település tisztasági feladatokról, s az egészségügyi alapellátáson belül a védőnői, a háziorvosi, a gyermekorvosi, a fogorvosi, az iskola-egészségügyi és az ügyeleti ellátásokról. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


A program sikeres végrehajtásának egyfelől pénzügyi (önkormányzati költségvetési) feltételei vannak, másrészt a civil szervezetek hatékony részvétele szükséges a felvilágosító munkák során. A prevenció, a szűrés-gondozás fejlesztése elképzelhetetlen az egyes ellátó szintek jobb együttműködése nélkül.


66


Eredménymutatók:


•

A civilizációs megbetegedések számának csökkenése (pl. táplálkozási, szívérrendszeri)

•

A szűrések számának növekedése

•

Az egészségügyi prevenciós akciók száma A program a város teljes területét érinti.

⇒ Egészségügyi felvilágosítás, egészségnevelési akciók, kiemelten a szívérrendszeri megbetegedések vonatkozásában ⇒ A szűrési, gondozási tevékenység növelése ⇒ A családorientált ápolói és védőnői szolgálat fejlesztése ⇒ “Egészségórák” bevezetése az iskolákban


67


7.9.2.

A betegközpontú ellátási- és intézményrendszer kialakítása operatív program

Betegközpontú ellátási és intézményrendszer kialakítása és fejlesztése A program célja:

A lakosság egészségi állapotának javítása az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése révén.

A program tartalma:

Az egészségügyi ellátórendszer kapacitásai összességében a szükségletnek megfelelnek, azonban növelni szükséges a felnőtt háziorvosi praxisok számát. A háziorvosi és fogorvosi területen célszerű a teljes privatizáció megteremtése. A privatizált formában való betegellátás várhatóan a járóbeteg szakellátás területén is hatékonyabb ellátást fog eredményezni. Egyes szakterületeken szükséges a gép-műszerpark fejlesztése, illetve a kapacitás bővítése (pl. a lakosság korstruktúrájának változása miatt a gerontológiai ellátó hálózat). Általános gond az alapellátás és a kórház közti információáramlás nehézkessége, valamint sok esetben az ellátás minőségének szintje.


Környezet- és természetvédelem A szociális biztonság megteremtése

Célcsoport:

A város lakossága


Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, Megyei Önkormányzat, egészségügyi intézmények, civil szervezetek.


Az önkormányzati törvény a kötelező egészségügyi alapellátási, valamint az óvodai, általános iskolai nevelési feladatokat szabályozza, az egészségügyi törvény pedig részletesen rendelkezik a köztisztasági és település tisztasági feladatokról, s az egészségügyi alapellátáson belül a védőnői, a háziorvosi, a gyermekorvosi, a fogorvosi, az iskola-egészségügyi és az ügyeleti ellátásokról. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


A programhoz nélkülözhetetlen a városi és a megyei önkormányzat, valamint az ÁNTSZ hatékony együttműködése.

Eredménymutatók:

•

Tanúsított egészségügyi szolgáltatók, minőségügyi tanfolyamok, auditor vizsgával rendelkezők száma

•

Egészségügyi kapacitásmutatók (pl. egy háziorvosi praxisra jutó lakosok száma, ezer lakosra jutó szakrendelések, illetve ágyak száma)


A program a város teljes területét érinti. ⇒ A privatizáció folytatása ⇒ Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásának növelése (pl. a háziorvosi praxisok számának növelése) ⇒ Minőségbiztosítási rendszer kialakítása az egészségügyben ⇒ Az egészségügyi ellátás műszaki felszereltségének javítása ⇒ Az egészségügyi információs rendszer fejlesztése (alapellátás - kórház) ⇒ A mentőszolgálat és a sürgősségi ellátás korszerűsítése ⇒ A házi szakápolás fejlesztése ⇒ A lakossági monitoring rendszer kiépítése


68


7.10.

A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása stratégiai program

7.10.1.

A helyi kulturális értékek védelme, megismertetése operatív program

A helyi kulturális értékek védelme, megismertetése A program célja:

A város kulturális örökségének védelme, megőrzése

A program tartalma:

A program keretében sor kerül helyi szellemi és tárgyi értékek védelmére, műemlékvédelemre, helyi védelmet élvező létesítmények felújítására, állagmegóvására, a helyi értékek védelmére. Ahhoz, hogy ezen értékek hosszú távon hozzájáruljanak a város pozitív arculatának kialakításához/fenntartásához, egyrészt fizikai állapotuk rendszeres karbantartása szükséges, másrészt pedig az, hogy minél szélesebb körben váljanak ismertté. Ugyancsak a program keretébe tartozik a város és környéke egyes hagyományainak rendszerezése, kommunikálása, a különböző rendezvények során aktív megismertetése, Nyíregyháza tirpák hagyományainak ápolása, a lokálpatriotizmus erősítése, a hagyományőrző közösségek működésének segítése, az etnikai, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése. Fontos a kulturális, művészeti értékek közismertté tétele, találkozók, fesztiválok, kiállítások rendezése, a testvérvárosi kapcsolatok bővítése, a kulturális turizmus erősítése.


A regionális szerepkör erősítése Környezet- és természetvédelem Az épített környezet fejlesztése és védelme

Célcsoport:

A város lakossága, az ide érkező turisták és egyéb látogatók.


Polgármesteri Hivatal, Megyei Önkormányzat, ezek intézményei, intézmények, civil szervezetek, Országos Műemléki Hivatal

oktatási

Az Önkormányzat és/vagy Az önkormányzati, a hatásköri és az ágazati törvények előírják az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal ezirányú kötelező feladatait. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az szerepe: önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek. A program megvalósításának feltételei:

A program megvalósítása illeszkedik az országosan koordinált Nemzeti Örökség Programhoz. A helyi akciók lebonyolítása széleskörű együttműködést feltételez a közreműködők között.

Eredménymutatók:


• A felújított építészeti értékek száma • A kulturális rendezvények száma és az azokon résztvevők száma • A városba látogató turisták, illetve az eltöltött vendégéjszakák száma A program a város teljes területére kiterjed. ⇒ Kínálati kulturális katalógus összeállítása ⇒ Műemlékvédelem, a helyi építészeti értékek műszaki állagának védelme ⇒ Hagyományőrző akciók, rendezvények


69


7.10.2.

A minőségi szabadidős lehetőségek fejlesztése operatív program

A minőségi szabadidős lehetőségek fejlesztése A program célja:

A város lakossága, valamint a turisták szabadidős programjai körének bővítése és színvonalának emelése.

A program tartalma:

A program keretébe a város szórakoztató, művelődési vagy sport intézményei által kínált szolgáltatások körének bővítése, színvonalának emelése, a rendezvények összehangoltságának javítása tartozik. Ehhez szükséges a szolgáltatások technikai és humán hátterének fejlesztése, a művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása, valamint a választék bővítése is. A jó minőségű szolgáltatási kínálatnak illeszkednie szükséges a lakosság minél nagyobb köréhez; ezt tükrözheti a "kínálati katalógus" is. Kiemelt elem az ifjúság kulturális életének, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorú népesség közösségi életének támogatása, a civil közösségek kulturális kapcsolatainak erősítése, együttműködésének ösztönzése, valamint a sportolási lehetőségek körének bővítése.


A regionális szerepkör erősítése Környezet- és természetvédelem Az épített környezet fejlesztése és védelme

Célcsoport:

A város lakossága, az ide érkező turisták és egyéb látogatók.


Polgármesteri Hivatal, Megyei intézmények, civil szervezetek


Az önkormányzati, a hatásköri és az ágazati törvények előírják az önkormányzat ezirányú kötelező feladatait. A rendeletekben meghatározott feladatok mellett az önkormányzat feladatai elsődlegesen kezdeményező, szervezői és koordináló jellegűek.


Ahhoz, hogy a város lakosai és turistái jó minőségű szórakozó, művelődési vagy sport programokon vehessenek részt, szükséges egyrészt ezen intézmények megfelelő műszaki állapota, felszereltsége, másrészt a szolgáltatások színvonalas működtetése, harmadrészt pedig a megfelelő közbiztonság megléte.

Eredménymutatók:

• A különböző intézmények látogatóinak száma (könyvtárak, klubok, uszodákfürdők stb.)

Önkormányzat,

ezek

intézményei,

oktatási

• A sportrendezvények és az azokon résztvevők száma. Térszerkezeti összefüggések:



⇒ Közművelődési és sport kínálati katalógus összeállítása ⇒ Speciális rétegprogramok kialakítása (pl. zenei, hagyományőrző) ⇒ Színvonalas sportprogramok, rendezvények.


70


7.11. 7.11.1.

Szociális biztonság megteremtése stratégiai program A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása operatív program

A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása A program célja:

A különböző hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése, a bővítés elősegítése.

A program tartalma:

Olyan szervezet kialakítása (akár létező szervezet(ek) keretein belül), amely kifejezetten a hátrányos csoportok foglalkoztatását, a munkaerő-kereslet és a kínálat egymásra találását, a különböző források, pályázatok megismerését és megszerzését segíti elő. Részletesen: A hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a munkanélküliek (különös tekintettel a pályakezdőkre és a tartós munkanélküliekre), a nők (pl. gyermekes anyák foglalkoztatásának kérdése), a csökkent munkaképességűek, a fogyatékosok, a cigányság és a hajléktalanok munkaerő-piaci elhelyezkedése, foglalkoztatása Nyíregyházán is jelentős probléma. A megyében munka nélkül maradók mintegy egy-nyolcada nyíregyházi, ez 8-9%-os munkanélküliséget jelent a városban. A regisztrált munkanélküliek száma kb. 5000 fő, járadékra 1500, jövedelempótló támogatásra közel 1600 fő volt jogosult 1999 márciusában. A város munkaerő-piaci problémái lassú javulást mutatnak, ezért rövidtávon, kedvező esetben a munkanélküliek száma csekély mértékben tovább csökkenhet. Azonban a demográfiai folyamatok következtében (a fiatal korosztályok létszámának növekedése miatt) az országos tendenciának megfelelően a munkaerő-kínálat várhatóan bővül, ezért a városban is tovább romolhat a tartós munkanélküliek, a pályakezdő fiatalok és a roma kisebbség foglalkoztatási helyzete. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvénynek megfelelően a fogyatékos személyek speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának feltételeit fokozatosan meg kell teremteni (legkésőbb 2005. január 1-ig). A megyeszékhely vállalatai és egyéb szervezetei által nyújtott lehetőségek csak részben tesznek eleget a törvényi feltételeknek. Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok foglalkoztatását a debreceni központú Piremon Kisvállalat, a START Rehabilitációs Vállalat és Intézményei, az Irgalmas Szamaritánus Gyülekezeti Szociális Módszertani Központ és a Patrónus Egyesület Szent József Védő Otthona látja el, ennek ellenére az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása nem megoldott a városban. A szükséges munkahelyek számának hiánya mellett meg kell említeni azt a tényt, hogy az e munkahelyeken megszerezhető jövedelem rendkívül alacsony (havi 8-10 ezer Ft), amely a minimális létfenntartást sem teszi lehetővé. A mozgáskorlátozott fogyatékosok esetében sem megoldott a foglalkoztatás, mivel a START, a Primom Kisvállalat és a CAP PLAST Kft. nem tudják kielégíteni a foglalkoztatással kapcsolatos igényeket, azaz nincs annyi munkahelyük, mint amennyi álláskereső van.


71



A hajléktalanok foglalkoztatását célzó programok (nagykállói kórház rehabilitációs programjához csatolt foglalkoztatás) folytatása, újabbak kialakítása “terápiás” szempontból nagyon jelentős, kiegészíti nagyon csekély jövedelmüket és erősíti a kliensek lehetőségét (törekvését) a “normális” társadalomba való visszatérésre. Szakmai elemzések azt bizonyítják, hogy a hajléktalanok jelentős része végez valamilyen kereső tevékenységet (általában nem teljes munkaidőben), jövedelemszerkezetükben nem dominálnak a szociális támogatások, tehát (meg)szervezett foglalkoztatásuk indokolt. Fenti tényekre alapozva a városnak a közhasznú foglalkoztatás szervezésén túl is szerepet kellene vállalnia a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatási helyzetének általános javítása érdekében, nevezetesen ezen csoportok foglalkoztatási lehetőségeinek feltárásában, koordinálásában, a piaci és a nem piaci szféra által teremtett munkalehetőségek tartós bővítésében, a bővítés elősegítése. A különböző hátrányos helyzetű csoportok piaci illetve nem piaci szférában történő foglalkoztatása több szempontból is hasznos eredményekkel jár. Aktivizálja a klienseket (a hátrányos helyzetű csoportok tagjait), arra ösztönözve őket, hogy lehetőségeik és képességeik szerint munkát vállaljanak, csökkenti az önkormányzati költségvetést terhelő szociális kiadásokat, valamint közvetve pozitív hatást gyakorolhat a hátrányos helyzetű csoportok irányában mind erőteljesebben megfogalmazódó általános negatív (elő)ítélettel szemben, nevezetesen, hogy ezen csoportok tagjai alapvetően saját maguknak köszönhetik jelenlegi helyzetüket és ezért a társadalom nem tartozik semmilyen felelőséggel irántuk. A különböző hátrányos csoportok számára hozzáférhető foglalkoztatási lehetőségek kínálata jelentős Nyíregyházán, azonban a kínálat bővítése, annak tartóssá tétele és a kínálat elérhetőségének biztosítása érdekében szükséges volna egy olyan szervezet kialakítása (akár létező szervezet(ek) keretein belül), amely kifejezetten ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását, a munkaerő-kereslet és a kínálat egymásra találását, a különböző források, pályázatok megismerését és megszerzését segítené elő. A szervezet kiterjedt munkaerő-piaci, szociális kapcsolati hálózata gyorsabbá és hatékonyabbá tehetné azoknak a foglalkoztatását, akik dolgozni akarnak, s hosszabb távon – elősegítheti e csoportok inaktív tagjainak foglalkoztatását is. (Érdemes kiemelni és e szervezet esetében a gyakorlatban alkalmazni a személyes kapcsolatok jelentőségét, hiszen a tapasztalatok szerint a munkavállalók igen jelentős része e kapcsolatait felhasználva vállal munkát, s nem a “hivatalos” csatornákat igénybe véve.) A szervezet egyéb tevékenységei lehetnek: a helyi segélyezési rendszer áttekintése abból szempontból, hogy az ösztönözze a klienseket a munkavállalásra, a városfejlesztés meghatározott hosszú távú fő irányaihoz kapcsolódó foglalkoztatási lehetőségek meghatározása, speciális képzési, átképzési és foglalkoztatási programok kezdeményezése, beindítása. E szervezet működhet egy általános, a szociális szervezetek tevékenységét koordináló iroda keretein belül is, s munkaerő-piaci koordinációs tevékenysége lehet ezen iroda egyik legfontosabb feladata. Tekintettel arra, hogy a város és környéke szociális és foglalkoztatási gondjai igen jelentősek, érdemes kidolgozni a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási helyzetét elemző, s annak fejlesztését célzó koncepciót. A foglalkoztatási koncepciónak többek között azokra a konkrét kérdésekre kellene választ adnia, hogy milyen létező (közhasznú és közmunka) illetve innovatív programok segíthetnék elő a hátrányos csoportok tartós munkavállalását, elegendő-e a fogyatékosok számára rendelkezésre álló speciális munkahely, hogyan lehet elérni és érdekeltté tenni az inaktív csoportokat, a romák egyes csoportjait a munkavállalásban, a segítő intézményekkel való együttműködésben.

A program tartalma:

A foglalkoztatást koordináló iroda kialakításában az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kellene vállalnia, azonban az iroda működését részben vagy


72


(folytatás)


teljes egészében civil szervezet(ek)nek adhatja át. Eredményes működés csak akkor várható, ha az iroda tevékenysége a gazdaság és a társadalom más szereplőit is széles körben mozgósítani képes e csoportok foglalkoztatási helyzetének javításában, csupán a szociális szféra nem képes sikeresen lépni ennek érdekében A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Az épített környezet fejlesztése és védelme

Célcsoport:

hátrányos helyzetű csoportok - munkanélküliek, nők, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, cigányság, hajléktalanok

A program közreműködői: A foglalkoztatást koordináló iroda kialakításában az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell vállalnia, azonban az iroda működését részben vagy teljes egészében civil szervezet(ek)nek adhatja át. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Koordináló, választott önkormányzati feladatellátás, együttműködve a Megyei Munkaügyi Központtal.


Az önkormányzat kezdeményező szerepe, kezdeti beruházása és működési hozzájárulása a szervezet működéséhez.

Eredménymutatók:

A különböző hátrányos csoportok foglalkoztatottsági szintjének tartós javulása, a szociális kiadások csökkenése.


Nincs.


⇒ A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását koordináló szervezet kialakítása. ⇒ A helyi segélyezési rendszer áttekintése és átalakítása a munkavállalásra ösztönzés szempontjából. ⇒ A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási koncepciójának kidolgoztatása (ezen belül a hosszú távú városfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási lehetőségek feltárása).


73


7.11.2.

A család- és gyermekvédelem fejlesztése operatív program

A család- és gyermekvédelem fejlesztése A program célja:

A család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása, ésszerűsítése. A családos hajléktalanság kialakulásának megakadályozása.

A program tartalma:

A családsegítő és gyermekvédelmi tevékenység működési feltételeinek további javítása, szervezeti átalakítás végrehajtása. A szakmai munkát, döntéshozatalt támogató szellemi műhely kialakítása. Komplex rehabilitációs és családos hajléktalanságot megelőző programok kidolgozása és megkezdése. A veszélyeztetett gyermekek száma – elsősorban anyagi okok, a szegénység miatt – folyamatosan növekszik. A 0-14 éves korú népesség veszélyeztetettségének arányát tekintve a megye a megyék között, a megyeszékhely pedig a megyeszékhelyek között évtizedek óta az első. A családok fizikai és pszichikai létének stabilizálása, erősítése, felzárkóztatása az egyik legfontosabb prevenciós eszköz, mely a felnövekvő generáció életesélyeit rövid és hosszú távon pozitívan befolyásolhatja. A megnövekedett gyermekjóléti feladatok miatt a hagyományos családsegítői tevékenység háttérbe szorult a nyíregyházi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkájában. A családsegítő munka – a Szociális törvényben definiált – megelőző tevékenységének fejlesztése szükséges annak érdekében, hogy a kliensszolgálat, a városi lakosság szociális és mentális helyzetét észlelő és jelzőrendszer működése, a civil kezdeményezések feltárása és az új ellátások bevezetésének kidolgozása valóban hatékonyan működhessen és valódi szellemi, szakmai bázisa legyen a város szociálpolitikai ellátórendszerének. A gyermekjóléti szolgálat működését (is) csak alapszinten teszi lehetővé költségvetése, színvonalasabb programok kialakítását csak pályázat útján tudják megvalósítani, szűkösek a lehetőségek a szakmai továbbképzéseken való részvételre, a szupervízió költségei nem biztosítottak. Szükséges volna a szolgálat működtetési költségeit lehetőség szerint tartósan bővíteni. A családos hajléktalanság Magyarországon az elmúlt években jelent meg jelentős méretekben. Az érintettek köréről a megyeszékhelyen nincsenek adatok, így a probléma súlya nem ismert a városban. A jelenlegi ingatlanpiaci tendenciák azonban előrevetítik a helyzet várható súlyosbodását, melyre – elsősorban a lakás elvesztésének megakadályozását elősegítő megelőző intézkedések meghozatalával – érdemes felkészülnie a város szociális ellátó rendszerének. A program célja a családsegítő és gyermekvédelmi tevékenység javítása, ésszerűsítése, fejlesztése, valamint a családos hajléktalanság kialakulásának megakadályozása. Mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti munka munkatársainak bérezését (a pótlékok hiánya miatt itt alacsonyabbak a fizetések), valamint a munkafeltételeiket folyamatosan javítani szükséges. A használatban lévő ingatlanok folyamatban lévő bővítése mellett (120 m2-es ingatlannal bővült a CSSK által használt ingatlanállomány) tovább szükséges javítani az ingatlan és eszközellátottságot, pl. a szolgálat csupán egy személygépkocsival rendelkezik és az informatikai ellátottság (a számítógépek hiánya akadályozza a napi munkát és az adatfeldolgozó rendszer kiépítését) nagyon alacsony színvonalú. A tanyagondnoki hálózat alapszolgáltatásait (ebéd, gyógyszer, orvosi rendelőbe szállítás) továbbra is ingyenes szolgáltatásként kell nyújtani, az alapszinten felüli szolgáltatásokkal kapcsolatban érdemes megfontolni a vállalkozási forma kialakítását, annak esetleges kísérleti bevezetését.


A családsegítő tevékenység és a gyermekjóléti szolgálat szétválasztásával javasolt elősegíteni a “hagyományos” családsegítő munka megerősödését. A családsegítő munka civil szervezettel ellátási szerződés keretében történő működtetését, mint a szolgáltatás továbbfejlesztésének lehetőségét célszerű megvizsgálni, azonban ennek


74


végrehajtása rövid távon nem, csupán közép- illetve hosszútávon képzelhető el. A civil szervezettel vagy egyházzal történő megállapodás eredményeképpen a szakmai munka minősége és finanszírozási forrásai növekedhetnek és oldódhat a munkáltató önkormányzat és a foglalkoztatott családsegítők között feszülő érdekellentét. Szükséges, hogy az önkormányzat támogassa egy olyan civil szellemi műhely létrehozását, amely folyamatosan figyelemmel kísérné, elemezné a megyeszékhely szociális helyzetét, s ezáltal “naprakész” információkkal és szakmai javaslatokkal támogatná a helyi szociálpolitika döntéshozóit és végrehajtóit. Ennek a civil szellemi műhelynek lehet a feladata az, hogy kidolgozza és beindítsa az egyes családokra irányuló “családorientált komplex gazdasági-társadalmi rehabilitációs programot”. A program célja a kiválasztott területen élő családok gazdasági és társadalmi helyzetének általános és tartós javítása, a munkaügyi, a szociális, az egészségügyi, a lakásügyi, az oktatási ágazatok koncentrált támogatásával, annak érdekében, hogy ezek a családok ne csupán az éppen akut válsághelyzet megoldásához kapjanak segítséget, hanem olyan komplex segítséget kaphassanak, amely tartósan (az ismételt lecsúszás veszélyének elkerülésével) javítja életesélyeiket, életlehetőségeiket. A családos hajléktalanság kialakulásának megelőzése érdekében célzott programo(ka)t kell indítani, amelyek veszélyeztetett helyzetben lévő családokat felderítik és elősegítik a krízishelyzet megoldását. A családi hajléktalanság kialakulásának megelőzése kiemelt cél kell, hogy legyen a szociálpolitikában, azonban a preventív mechanizmusok önmaguktól nem alakulnak ki, ezért az önkormányzat kiemelt figyelme szükséges ezen a területen. Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

Célcsoport:

Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása Gyerekek, fiatalok és családjuk, elsősorban a hátrányos helyzetben lévők.

A program közreműködői: A polgármesteri hivatal, az önkormányzat, a civil szervezetek, egyházak. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Kötelező Önkormányzati feladatellátás.


Az önkormányzat fokozottabb támogatása a család- és gyermekvédelem területén, valamint a szellemi műhely kialakításának támogatása.

Eredménymutatók:

A családsegítő és gyermekvédelmi tevékenység eredményességének javulása. A családos hajléktalanság számának csökkenése.


Nincs


⇒ A családsegítő és gyermekvédelmi szolgálat működési feltételeinek (bérek, ingatlan és eszközellátottság) javítása. A családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat szétválasztása. ⇒ Civil szellemi műhely létrehozásának támogatása, ennek keretében komplex programok kidolgoztatása. ⇒ Célzott programok indítása a családos hajléktalanság megelőzésére.


75


A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése operatív program A. A szociális bérlakás-szektor fokozatos kiépítése, növelése

A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése A. A szociális bérlakásszektor fokozatos kiépítése, növelése A program célja:

Kialakítani a szociális bérlakásszektor azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani.

A program tartalma:

A program a jelenlegi bérlakás-gazdálkodásról fokozatosan áttér a szociális bérlakáspolitika alkalmazására, lakhatási lehetőséget nyújtva az arra rászorulóknak. Ennek érdekében a jelenlegi bérlakás-állományt a szükségletek és a megfizethetőség szempontjainak figyelembe vételével átalakítja és bővíti. Következetes és kiszámítható politikát alakít ki a bérlők felé, amit megfelelő szakmai személyzet segítségével érvényesít. A privatizáció után a rosszabb életkörülményeket biztosító lakások maradtak az önkormányzat tulajdonában, alacsony társadalmi-gazdasági státuszú bérlőkkel. E lakások karbantartási költsége magas, a bérleti díjak alacsonyak, az önkormányzatnak mind többet kell költenie fenntartásukra. A megyeszékhelyen közel 1500 szociális bérlakás-igénylőt tartanak számon, de évente csupán 30-40 megürült lakást tud kiutalni az önkormányzat. Részben a szociális lakáshelyzet javítása érdekében került kialakításra az “albérlők háza” Nyíregyházán, ez a lakhatási lehetőség átmeneti lakóhelyet biztosít egyes rászoruló csoportoknak (hajléktalanok, kilakoltatottak), de hosszabb távon és nagyobb tömegben nem rendezi lakhatásukat. A szociális és gazdasági szempontból is jól működő szociális bérlakás-szektor kiépítése csak hosszabb távon, fokozatosan képzelhető el, azonban az első lépéseket már rövid távon szükséges megtenni, összehangolva a nem szociális szektor (ld. lakáshelyzet) kialakításával és működésével. Az önkormányzati bérlakásokban a legalacsonyabb társadalmi státuszú, jövedelmű csoportok maradtak a legrosszabb minőségű és relatíve drágábban üzemeltethető lakásokban, ennek tudható be a hátralékosok igen magas, felülreprezentált aránya a bérlakásokban. Jelenleg kulcsprobléma a bérlakás-állomány üzemeltetése, mivel a bérleti díjakból származó bevételek nem fedezik az üzemeltetési költségeket. A bérbevétel növelése azonban igen korlátozott lehetőség, mert a jelenlegi bérleti díjakat és egyéb költségeket sem tudja fizetni a lakók jelentős hányada (jegyezzük meg, egy részük talán tudná, de nem akarja). Ennek következtében a jelenlegi szociális bérlakás-politika lényegében bérlakás-gazdálkodás, azaz a néhány (évente 30-40) kiutalt lakástól eltekintve csupán – a nehéz körülmények közötti – üzemeltetés az önkormányzat tevékenysége. A hosszútávon kialakítandó szociális bérlakás-politika túllépne a gazdálkodási szemléleten és arra törekedne, hogy mennyiségben és minőségben is megfelelő szolgáltatást nyújtson az arra rászoruló bérlőknek. A szociális bérlakás-politika feladatai: meghatározni az igényeknek hosszú távon megfelelő állomány nagyságát (nagyságrendileg a háztartások számának 10 %-a, kb. 4000 lakás) és a megfelelő épületállományt, lakástípus(oka)t, az ennek megfelelő, már meglévő állományt. Felülvizsgálni a lakbérrendszer, a lakásfenntartási támogatás, a bérlakás-elosztás elveit, kialakítani egy elveken alapuló, következetes és kiszámítható politikát a bérlakásokkal, bérlőkkel kapcsolatban, amelyet megfelelően közvetíteni kell mind a városlakók, mind a bérlők felé. Meghatározni, hogy mit képes/hajlandó finanszírozni a város a bérlakás-állomány kapcsán, s ez milyen (minimális) szolgáltatást tesz lehetővé. A szükségleteknek megfelelően átalakítani a meglévő állományt (méret, elhelyezkedés, lakásrezsi kiadások szempontjából, azaz olcsóbban fenntartható lakásokat kell kialakítani.


76




Célcsoport:

A szociális lakásszektort “profiltisztítani”, azaz ebben a szektorban csak a rászorulók béreljenek lakást, akik szociálisan nem rászorultak, azok a non-profit lakásszektorban béreljenek, azonban a valóban rászoruló csoportoknak, egyéneknek legyen esélyük a szektorba bekerülni (pl. az életvezetési szempontból alkalmas hajléktalanok, hajléktalan családok is). A fenti feltételeknek megfelelően (szükségletek és megfizethetőség) bővíteni kell az állományt, egyrészt a további rászorultak számára, másrészt a bérlakásokban lakók számára a rendszeren belüli mobilitási lehetőség biztosítása érdekében (a nyomortelepekről elköltözhessenek azok, akik élni képesek a jobb körülményekkel). A szociális állományt a non-profittal párhuzamosan, arányosan kell bővíteni. Fontos megjegyezni, hogy a várhatóan 2000-ben kezdődő központi kormányzati támogatási program a szociális célú bérlakások építéséhez, vásárlásához is hozzájárul. A programban való részvétel lehetőséget ad a jelenlegi állomány bővítésére és szerkezeti átalakítására. A mobilitási lehetőség bővítését jelentheti az is, hogy megteremteni a feltételeit, intézményes segítséget (pl. Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda) a Nyíregyháza környéki településekre való kiköltözésnek, abban az esetben, ha az önfenntartás feltételei megvannak. Ki kell alakítani azt a szakmai személyzetet, akik képesek a gyakorlatban közvetíteni, kommunikálni és érvényesíteni a szociális bérlakáspolitikát. Felderíteni és végrehajtani azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatnak a bérlők komfort-érzetén. Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása Azok a lakás nélküli vagy rossz körülmények között lakó háztartások, akik helyzetükön önerőből nem képesek változtatni.

A program közreműködői: Önkormányzat, kormányzat.

lakásépítéssel

foglalkozó

vállalkozók,

bankok,

központi


Kötelező önkormányzati feladatellátás


Politikai akarat és döntés, központi pályázati forrás elnyerése, finanszírozási feltételek megteremtése (önerő), a döntés és a végrehajtás közvéleménnyel való elfogadtatása.

Eredménymutatók:

A hátrányos helyzetű, rászoruló társadalmi csoportok lakáshelyzetének és ennek hatására szociális biztonságának javulása. A hátralékos bérlők számának és a hátralék összegének csökkenése.


Az új építések és a kialakítandó bérlakás-állomány koncentrálódó területeinek meghatározása.


⇒ A szociális bérlakásszektor szektor koncepciójának kialakítása: a távlati mennyiségi és minőségi jellemzők, az elosztási elvek meghatározása, a hosszú távon kiépítendő szociális szektor kialakításának megtervezése. Ennek érdekében rövid és középtávú feladatok: ⇒ A létező állomány átalakítása az igényeknek megfelelően (fontos szempont a megfizethetőség), ⇒ A szociális szektor önkormányzati és más források igénybevételével történő bővítése (a meghatározott elveknek, céloknak megfelelően), ⇒ A szektorból kilépni kívánók és a szektoron belüli mobilitás megteremtése, fokozása, ⇒ A központi kormányzat által meghirdetett pályázatban való részvétel.


77


B. A hátralék-probléma kezelése

A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése B.

A hátralék-probléma kezelése

A program célja:

A hátralékok összegének csökkentése, az egyéni esetkezelés (Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda – HATI - tevékenységének) kiterjesztése.

A program tartalma:

Minden hátralékos háztartás számára is lehetővé tenni a Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda programjaihoz való csatlakozást. A hátralékosok és a lakásfenntartási kiadások támogatásával kapcsolatos egyéb intézmények összehangolása a HATI tevékenységével (vagy szükség esetén kialakítása). A városban összességében 8-10 ezer hátralékos család található, az önkormányzati bérlakásban lakó háztartások 65%-a hátralékos, a felhalmozott hátralék teljes összege meghaladja az 500 millió Forintot. A lakásukat – kilakoltatás vagy egyéb okból – elvesztők száma növekedhet, ebből (is) következően a hajléktalanok számának csökkenése nem várható, inkább növekedésük prognosztizálható. A program célja a hátralékok növekedési ütemének fékezése, a növekedés megállítása majd a hátralékok összegének csökkentése. Az egyéni adósok esetkezelési módszerének fejlesztése és kiterjesztése, amely nem csupán a hátralékok csökkenésével, hanem egyben a családok fizetőképességének tartós helyreállításával is együtt jár. A kísérleti jelleggel működő Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda (HATI) jelenleg a központi kormányzati adósságkonszolidációban résztvevő 246 háztartás támogatását végzi. A kísérleti időszak eredményeinek értékelése a közeljövőben aktuális. Amennyiben az értékelő szakmai bizottság az iroda eredményeit megfelelőnek tartja, az önkormányzatnak továbbra is finanszírozási (helység és egyéb nem finanszírozott kiadások támogatása) és erkölcsi támogatást kellene nyújtania az irodának elősegítve az egyéni esetkezelés kiterjesztését. Jelenleg az iroda további egy éves működése biztosítottnak látszik, későbbi működése azonban bizonytalan. Az egyéni adósságkezelési program jelentősége, hogy a valós problémák kezelésére törekszik, ezért tartós eredményeket ígér, azonban az eredmények várhatóan csak hosszabb távon jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy az önkormányzat tudatában legyen ennek, legyen “türelme” kivárni az eredményeket s ösztönözze a közmű- és egyéb szolgáltató vállalatokat, hitelintézeteket is a programban való részvételre. Az önkormányzat támogatásának abban is meg kellene nyilvánulnia, hogy más szektorokkal (pl. lakásszektor) kapcsolatos döntései, tevékenysége nem hat az adósságkezelő tevékenység ellen. Fontos kiemelni, hogy az adósságkezelés sikeres végrehajtása a továbbiakban is komoly szakmai, politikai kérdéseket fog felvetni, nevezetesen, hogy •

melyek azok az adósságkezelési technikák, amelyek a hátralékosok különböző típusai esetében sikeresen alkalmazhatóak (pl. hogyan aktivizálhatóak a nem kooperatív családok).


78


A program tartalma:

•

Hogyan lehet támogatni, javítani azoknak a családoknak a helyzetét, akik az “abszolút depriváció” helyzetében vannak, becslések szerint a bérlakásban lakók 80%-a (Illésné, 1999), s az egyéni adósságkezelés csak egy kisebb csoportjuk számára jelent megoldást. Jelenleg újabb, számottevő eredményeket is hozó központi kormányzati adósságkonszolidációs program nem várható, ennek vagy más hatékony megoldás kialakítása (pl. Szociális Bank) érdekében mégis érdemes volna “lobbizni”, emellett végiggondolni az önkormányzat által vállalható intézkedéseket.

•

A RÉS Alapítvány és HATI tevékenységének összehangolása folyamatban van, az együttműködés kialakítása növelni fogja az esetkezelés hatékonyságát.

(folytatás)

Hasznos volna megvizsgálni a lakásfenntartási támogatási rendeletet az adósságkezelési program szempontjából, valamint egy díjkompenzációs alap – amely bizonyos célcsoportok rezsikiadásait támogatná - kialakításának szakmai érveit és kialakításának pénzügyi lehetőségeit. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a gázárak várható növekedése tovább növeli majd a megfizethetőségi problémát. Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

Célcsoport:

Az épített környezet fejlesztése és védelme

Rezsi, illetve lakáshitel törlesztő-részlet hátralékosok

A program közreműködői: Önkormányzat, közművállalatok, hitelintézetek, a Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda és a RÉS Alapítvány munkatársai Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Választott önkormányzati feladatellátás.


Az önkormányzat további, fokozott támogatása az iroda működtetésével kapcsolatban.

Eredménymutatók:

A hátralékosok számának és a hátralékok összegének csökkenése. Az egyéni esetkezelési programba bevont háztartások gazdálkodásának javulása, ennek következtében a lakbér- és rezsifizetési képesség helyreáll, a fizetési fegyelem tovább erősödik.


Nincs


⇒ A Háztartási Adósságkezelői Tanácsadói Iroda tevékenységének értékelése, ennek alapján a működés fejlesztéséhez, kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása. ⇒ Az iroda tevékenységét elősegítő intézmények, intézkedések rendszerének összehangolása illetve létrehozása (díjkompenzáció, adósságszanálás, lakásfenntartási támogatási rendszer lehetőségei).


79


C. A térben elkülönülő szegénytelepek problémájának kezelése

A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése C. A térben elkülönülő szegénytelepek problémájának kezelése A program célja:

Rövid és középtávon az új telepek kialakulásának és a létező telepek növekedésének megakadályozása, hosszú távon a telepek fokozatos felszámolása.

A program tartalma:

A program tovább javítja a jelenlegi szegénytelepeken élők körülményeit, kidolgozza a telepekről történő elköltözés feltételeit és megindítja a mobilitási folyamatot. Szakmai munkacsoport segítségével kialakítja a szegénytelepek felszámolására irányuló komplex programot. A szociális problémák térbeli koncentrálódása várhatóan erősödni fog, ezt jelzi, hogy a különböző szolgáltatók felé felhalmozott adósságok koncentrálódnak, azaz vannak a városnak az adósság szempontjából kiemelten “fertőzött” területei, valamint olyan területei, ahol a hátrányos helyzetű, részben deviáns életformát élő, elsősorban roma lakosság koncentrálódik. A program célja a létező szegénytelepek növekedésének és új telepek kialakulásának megakadályozása. Hosszú távon a létező szegénytelepek megszüntetése, a telepek kialakulását és fennmaradását meghatározó okok csökkentése, illetve megszüntetése. A városban és a nagyobb városok jelentős részében kialakult szegénytelepek és a telepek kialakulását okozó problémák kezelése túlnő a város képességein és lehetőségein. Ezt tudomásul véve e nyomortelepek felszámolásával kapcsolatos központi politika kialakítására volna szükség, ennek kezdeményezése érdekében a város politikusai lépéseket tehetnek. A város e program – azaz a szakmai és finanszírozási eszközök rendelkezésre bocsátásáig – a következőket teheti: egyrészt olyan szociális és lakáspolitikát alakít ki, amely nem generálja a telepek növekedését, s újabbak kialakulását, másrészt továbbra is kezdeményez, illetve támogat olyan programokat, amelyek javítják e telepeken élők helyzetét (pl. vízvezetékrendszerek felújítása), illetve lehetőséget teremt a telepről való elköltözésre. Utóbbi természetesen lakáslehetőség biztosítását jelenti más területeken, egyben azonban olyan szociális programot is jelent, amely elősegíti az elköltözők gazdasági-társadalmi beilleszkedését. A konkrét (kísérleti) programnak meg kell keresni az alkalmas családokat, azok következő lakóhelyének környezetét “elő kell készíteni” (kompenzáció?!) a család befogadására és beilleszkedésüket tartósan figyelemmel kísérni. A volt Damjanich úti laktanya területén kezdődő ingatlanfejlesztés várhatóan érinti az Orosi út déli részén elterülő szegénytelepet is. Az ezzel kapcsolatos városi politika lehet e szegénytelepek megszüntetésére irányuló tevékenység “kísérleti terepe”, annak érdekében, hogy a fejlesztés jobb, s ne rosszabb helyzetbe hozza az ott élő családokat. (A területet érintő kutatások szerint az itt élők társadalmi gazdasági státusza 1993-ban magasabb volt a Huszár-telepen élők helyzeténél.) A városi szegénytelepek növekedését, új telepek kialakulásának megakadályozása és a létező telepek felszámolása hosszú távú program, annak végrehajtása érdekében javasolt egy helyi, országos és nemzetközi szakemberekből álló munkacsoport létrehozása, a rendelkezésre álló helyi és pályázati források, valamint a központi döntések finanszírozási forrásait felhasználó (országos) kísérleti munka alapját jelentheti. A program több alprogramot tartalmazna, fokozatosan mind több családnak lehetővé téve az elköltözést. Ezeknek az alprogramoknak kellene kezelniük azokat a problémákat, hogy az érintett hátrányos helyzetű csoportok számára nem érték – mivel nem jelenti a felemelkedés útját – a gyermekek oktatása, hogy tanulás mellett is korlátozottak a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségei.


Fontos megemlíteni, hogy a program “felelőssége” nem hárítható át kizárólag a szociális szférára, szoros kapcsolatban kell állnia más szektorokkal (pl. lakás, foglalkoztatás, egészségügy) és programokkal (pl. adósságkezelés), annak érdekében, hogy e telepek létezésének funkcionális okai (miért alakulnak ki és


80


maradnak fenn) csökkenjenek illetve – lehetőség szerint - szűnjenek meg. A program lehetséges beavatkozási eszközei között felhasználhatóak a városrehabilitáció nemzetközileg alkalmazott technikái, például a leszakadó területekre koncentráló célzott közszféra beavatkozások a krízistérségek szegélyeinek közterületei fejlesztése, illetve tömegközlekedési kapcsolatok javítása, közösségi beruházások krízistérségek központjaiba. Valamint a szociális városrehabilitáció eszköze a helyi lakosság megtartásával, a program végrehajtásába való bekapcsolásával. Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztés Az épített környezet fejlesztése és védelme A lakosság egészségi állapotának javítása

Célcsoport:

A szegénytelepeken élő, illetve “befogadó” lakosság

A program közreműködői: Önkormányzat, civil szervezetek, egyházak, oktatási intézmények, gazdasági vállalkozások, kisebbségi érdekképviseletek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

kötelező önkormányzati feladatellátás


A politikai akarat és a finanszírozási eszközök koncentrálása,

Eredménymutatók:

A létező telepek térben nem növekednek és sűrűsödnek. Új telepek nem alakulnak ki.

Központi kormányzati döntés és források biztosítása.

A felszámolt telep(ek) lakossága jobb körülmények közé kerül. A telepen lakók közül hányan költöztek magasabb státuszú területre. Az elköltözők társadalmi-gazdasági helyzetének általános javulása. Térszerkezeti összefüggések:

A telepek területének, elhelyezkedésének vizsgálata, azok más célú hasznosítása céljából.


⇒ Központi kormányzati intézkedések meghozatalának és források biztosításának kezdeményezése. ⇒ A telepek jelenlegi állapotának, folyamatainak és a leromlással fenyegető területek lakói helyzetének felmérése és figyelemmel kísérése. ⇒ A telepen élők lakáskörülményeinek javítása, a mobilitást lehetővé tevő program beindítása. ⇒ Szakmai munkacsoport létrehozásának kezdeményezése, annak támogatása, a jelenlegi telepek felszámolását célzó – a korábbi elképzeléseket kritikával elemző – komplex (más szociális ellátásokkal és szektorokkal szorosan együttműködő) hosszú távú koncepció kialakítása és következetes végrehajtása.


81


7.11.3.

A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése operatív program

A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése A program célja:

Egyes intézményi ellátások kialakítása, a létező intézmények modernizálása, fejlesztése.

A program tartalma:

Idősellátás: az otthoni ápolás-gondozás szolgáltatásának fejlesztése, a Szivárvány Idősek Otthona ingatlanjai által biztosított elhelyezés minőségi fejlesztése emeletráépítéssel, Pacsirta utcai Idősek Otthonában emelt szintű ellátás kialakítása tetőtér beépítéssel. Hajléktalan ellátás: hajléktalanok rehabilitációs otthona (megyével közösen), krízisszálló létrehozása, nappali melegedő kialakítása. Fogyatékos ellátás: Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona bővítése (létszám és profil), Értelmi Fogyatékosok Lakóotthona kialakítása, Értelmi fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézmény kialakítása ellátási szerződés keretében. Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása: a nappali ellátás, az átmeneti elhelyezés biztosítása és a lakóotthonok kialakítása ellátási szerződés keretében. Fogyatékosok speciális oktatása: a mozgássérültekkel foglalkozó óvoda (17. sz.) tárgyi és személyi és az értelmi fogyatékosok általános iskolája (22. sz.) tárgyi feltételeinek javítása, utazó gyógypedagógiai szolgálat kiépítése, a fogyatékos fiatalok szakképzésének erősítése. Közlekedési rendszerek átalakításának alkalmassá tétele fogyatékosok számára Középületek akadálymentesítésének folytatása. Részletesen: A programok célja egyes intézményi ellátások kialakítása, a létező intézmények modernizálása, fejlesztése összhangban a Szociális és a Fogyatékos törvény rendelkezéseivel. Idősellátás A városi népesség fiatalos korösszetétele ellenére Nyíregyházán is érvényesül – bár lassabban zajló folyamatok keretében – a népesség elöregedése (az idősebb korosztályok arányának növekedése) és az átlagéletkor növekedése. A növekvő igények szükségessé teszik az idősek kialakult ellátórendszerének folyamatos fejlesztését, ezen belül egyrészt az ellátórendszer intézményeinek fejlesztését, másrészt – a nyugat-európai szakmai trendnek megfelelően – az otthoni ápolásgondozás által nyújtható szolgáltatásokat. Az idősek otthoni ellátásának fejlesztését gazdasági (az otthoni ellátás olcsóbb, mint az intézményi) és humánus szempontok is indokolják (az idősek nehezen hagyják el otthonukat). A létező ellátási formák mellett a közelmúltban kialakításra került a szociális gondozás jelzőrendszerrel való összekapcsolása a Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködés keretében.

A program tartalma:

A Szociális Gondozási Központ intézményeként a 9. Idősek klubjának létrehozása folyamatban van. (Tervezett teljesítési határideje 2001.)


82


(folytatás)

A Szivárvány Idősek Otthonának két intézménye megyei feladatot ellátó, városi fenntartású intézmények. A két ingatlan fejlesztése nem bővítést, hanem az elhelyezés minőségének javítását célozza (emelet ráépítéssel), mivel jelenleg az otthonok rendkívül zsúfoltak, az elhelyezés körülményei elfogadhatatlanok. A fejlesztés önerőből történő megvalósítása kérdéses, központi keretből megszerezhető támogatás esetén a fejlesztés gyakorlatilag azonnal megkezdhető. (Tervezett teljesítési határideje 2003, illetve 2005.) A Pacsirta utcai Idősek Otthona fejlesztésének célja az emelt szintű ellátás biztosítása a tetőtér beépítésével. Megvalósítását évek óta tervezi az önkormányzat, a tervek szerint önerőből, a fejlesztés vállalkozási alapon történő létrehozásával. (Tervezett teljesítési határideje 2002.) Hajléktalan-ellátás Az ellátással kapcsolatban komoly problémákat jelentő, egy ingatlanban található átmeneti szálló és éjjeli menedékhely szétválasztása az átmeneti szálló végleges elhelyezésével (Tünde utcában) és az éjjeli menedékhely bővítésével (Bokréta utcában) megoldódott. A kórházból kikerülő ápolásra-gondozásra szoruló 62 év alatti hajléktalanokat – más elhelyezési lehetőség hiányában - a szociális otthoni ellátásba helyezték el a városban, amely feszültségeket szült az ellátottak között, nehezítette a szakmai munkát és fokozta a szociális otthoni elhelyezésért történő sorbanállást. A helyzet megoldására született egyrészt az a − megye-város egyeztető tárgyalásokon kialakult − megállapodás, melynek értelmében a hajléktalanok rehabilitációs otthona létrehozásának megyei feladatát a megye és a megyeszékhely közös pályázat és – létszámarányos finanszírozás - keretében fogja megvalósítani. A tervek szerint a megvalósítás 2004-re várható, természetesen a megvalósulás függ a megyei önkormányzattól és a pályázat elnyerésétől is. Ez a fejlesztés egyben eleget tesz a szociális törvény megfelelő rendelkezéseinek is, melyszerint 2005 január 1-ig a megyének létre kell hozni a hajléktalanok rehabilitációs intézményét (és a hajléktalanok otthonát). Másrészt – a kórházból kikerülő hajléktalanok esetében - a krízisszálló létrehozása jelenthet megoldást 10-12 hajléktalan számára a Tünde utcai ingatlanon. Ennek kialakítása a város érdeke és feladata (tervezett teljesítési határideje 2002.). A hajléktalan-ellátás keretében hosszabb távon egy újabb, tágas nappali melegedő kialakítására lehet még szükség. A hajléktalan ellátórendszer bővítését a magasabb ellátási szintek felé is el kell mozdítani, annak érdekében, hogy az érintett hajléktalanok élethelyzete a valós megoldások felé mozduljon el. A helyi hajléktalan ellátás rehabilitációs illetve prevenciós tevékenységének elősegítése érdekében a város önkormányzatának lehetővé kellene tennie, hogy az arra alkalmas hajléktalan személyek szociális bérlakáshoz juthassanak. Másrészt olyan lakásgazdálkodási, lakástámogatási politikát kell kialakítania, amely nem eredményezi a kilakoltatások következtében hajléktalanná vált egyének, családok számának növekedését. Fogyatékos ellátás A városi Szociális Gondozási Központ intézményeként működő Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt időszakban jelentős igény mutatkozott. Egyrészt a nagyobb létszám ellátásával és a profilbővítéssel, másrészt bentlakásos intézmény kialakításával kapcsolatban.


83



Utóbbi igény kielégítése érdekében vállalta fel a városi önkormányzat, hogy támogatja a napközi otthon udvarában kialakítandó lakóotthon építését (egyben eleget téve a Szociális törvény rendelkezéseinek is5). A folyamatban lévő intézményi fejlesztés – melynek tervezett teljesítési határideje 2001. – ugyan megyei feladat, azonban a megyei fejlesztések elsősorban a nem városi intézmények átalakítását szolgálják, így megvalósításuk csak hosszabb távon volna várható. Az otthonház építése enyhíti az ÉNO terheltségét, azonban az ellátottak számának növelésével és profilbővítéssel kapcsolatos szükségleteket nem oldja meg. Meg kell jegyezni, hogy az intézmény személygépkocsi ellátottsága sem megoldott, csupán jelenleg egyetlen gépkocsival rendelkeznek. A fogyatékos emberek családjait tehermentesítő, átmeneti elhelyezés kialakítását a Katolikus Egyházzal köthető ellátási szerződés keretében lehetne megvalósítani, amennyiben a felsősimai ingatlant átvéve vállalják az ellátás kialakítását. A városban nem megoldott a súlyosan értelmi fogyatékos fiúk intézményi elhelyezése, amely megyei feladat, valamint a súlyosan mozgássérült, halmozottan fogyatékos, nem foglalkoztatható illetve nem foglalkoztatott emberek gondozásaellátása sem. Pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátása Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény kialakítása az Életút Alapítvány támogatásával valósulhat meg. Ha az önkormányzat támogatja a bentlakásos intézmény felújítását (Szent Katalin Szeretetotthon), az alapítvány felvállalja a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti elhelyezését. Ennek hatására tovább tehermentesíthető a Szivárvány otthon, mivel a 62 évnél fiatalabb betegeket itt lehet elhelyezni. A pszichiátriai betegek számára lakóotthonok kialakítása 2010 január 1ig szintén törvényi előírás a megállapodás alapján az ellátás kiépítésének határideje 2000-2001. A Református Egyházközséggel köthető ellátási szerződés lehetőséget adna a kialakítandó lakóotthoni ellátás mellett a város feladatai közül a nappali ellátás megszervezésére is, amennyiben sikerül a pályázati forrásokat is megszerezni. (Tervezett teljesítési határideje 2003.) A fogyatékos személy speciális oktatásának tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése (a feladat ellátásáról 2005 január 1-ig gondoskodni kell) Városi intézményekhez kapcsolódó fejlesztési feladatok a fogyatékosok oktatásával kapcsolatban A 17. sz. Óvoda által felvállalt enyhén mozgássérült gyermekek integrált nevelésének tárgyi és személyi feltételei nem megfelelőek, ennek javítása a város feladata. A 22. sz. Általános Iskola látja el az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok általános iskolai képzését. A oktatás tárgyi feltételek javítása szükséges a szakmai munka fejlesztése érdekében. Nagyon fontos feladat a végzett fogyatékos fiatalok továbbtanulásának, szakmai képzése, mert a megfelelő szakmai tudás adhat csupán esélyt számukra, hogy képességeiknek megfelelő és nem annál jelentősen alacsonyabb színvonalú vagy egyszerűen semmilyen munkát ne végezzenek.

5

A Szociális Törvény és a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény

rendelkezéseinek megfelelően a fogyatékosok tartós bentlakást nyújtó intézményeit 2010 január 1-ig át kell alakítani kisközösséget befogadó lakóotthonokká. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

84



Az utazó gyógypedagógiai szolgálat nincs kialakítva a városban, melynek következtében az integrált oktatásban részesülő értelmi fogyatékos fiatalok az integráció keretében súlyos, egész életükre kiható, azt döntően befolyásoló károsodásokat szenvednek el. Megyei feladatok, intézmények a fogyatékosok képzésével kapcsolatban: Az enyhe értelmi fogyatékosok szakképzése nem megoldott a városban, mert a START Szakiskola és Speciális Szakiskola és a NGYIK Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nem értelmi, hanem elsősorban mozgáskorlátozott és egészségkárosodott emberek képzésével foglalkozik. A középsúlyos értelmi fogyatékosok készségfejlesztő speciális képzése szintén nem megoldott, megoldást a Bárczi Gusztáv AIDO tervei jelenthetnek. Az értelmi fogyatékosok illetve a mozgáskorlátozottak korai fejlesztésének, oktatásnevelésének, szakképzésének megyei fenntartású intézményei (Gyermek Neurorehabilitációs Központ, ÉFOÉSZ Szent Kamill Segítőház, Bárczi Gusztáv AIDO, TKV SZRB, a NGYIK Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium) komoly szakember és státuszhiánnyal, valamint a megfelelő tárgyi feltételek hiányával küzdenek, amely a város lakosságának ellátására is hatással van, annak ellenére, hogy a dolgozók szakmai elhivatottsága igyekszik pótolni e hiányokat. Bárczi Gusztáv AIDO keretében létrehozandó Gyógypedagógiai Módszertani Központ, valamint a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (és védőmunkahelyek) létrehozására az értelmi fogyatékosok szakképzése és foglalkoztatása szempontjából nagy szükség volna. Az ÉFOÉSZ Megyei Szervezete korai fejlesztő tevékenysége ellenére nem kap normatívát a megyétől, ennek megvalósulása talán a szakemberek jövedelmi helyzetét is javítaná. A városnak erősítenie kellene a kapcsolatot, a kommunikációt a fent említett intézményeket fenntartó megyei önkormányzati vezetőkkel és vizsgálni azokat a lehetőségeket, amivel maga megyeszékhely elő tudná segíteni ezen problémák, illetve intézményi fejlesztések megvalósulását. Segítséget nyújthatna a város abban is, hogy a START Szakiskola és Speciális Szakiskola megkaphassa a tanulók után járó teljes normatív összegét. A közlekedési rendszerek átalakítása fogyatékosok számára A városi közlekedési rendszereknek, a tömegközlekedési eszközöknek, az utasforgalmi létesítményeknek fogyatékosok általi igénybevételre alkalmassá kell válniuk 2010-ig a Fogyatékos törvény rendelkezéseinek megfelelően. Emellett a közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személyek számára közlekedési szállítást végző hálózatot is ki kell építeni. A Fogyatékos törvény szerint – a kihirdetésekor már meglévő - középületek akadálymentessé tételét 2005-ig kell elvégezni. Az általános tapasztalatok szerint a nagyobb városok elsősorban a tömegközlekedés mozgássérültek számára alkalmassá tételével foglalkoznak, szemben az akadálymentesítés feladataival, míg ez utóbbi feladat ellátása jelentős részben az önkormányzatokra hárul és teljesítésének határideje is korábbi (2005 január 1.). Reális veszélynek tűnik, hogy az önkormányzatok jelentős része ez utóbbi feladattal csak 2004-ben fog komolyan foglalkozni, s a majdani költségvetés már nem lesz elegendő az akadálymentesítés végrehajtására. Ennek elkerülése érdekében javasolt kidolgozni az éves terveket az akadálymentesítés megoldására.


85



A terveknek az igények felmérésén kell alapulnia, melynek kézenfekvő forrása a mozgáskorlátozottak helyi egyesülete. Az egyesülettel összefogva, pályázati forrásból finanszírozva lehetne elkészíteni a jelenleg megközelíthető és használható útvonalak és intézmények térképét is. (Az akadálymentesítéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemcsak a bejutás hanem az épületen belüli közlekedés lehetősége és a helyiségek használata (pl. WC) is fontos). A törvény által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében tehát vizsgálatot javaslunk, amely egyrészt felméri a közlekedés eszközök, létesítmények és az intézmények fogyatékosok általi használhatóságát illetve használhatatlanságát, másrészt magukat az érdekelteket kérdezi meg arról, hogy milyen eszközöket, létesítményeket kellene elsősorban átalakítani, lehetővé téve számukra a megközelíthetőséget és a használhatóságot. Az eredmények alapján lehet kialakítani a szükséges további fejlesztések tervét. Mind a tömegközlekedés átalakítása, mind az akadálymentesítés feladataival kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az átalakítás, kivitelezés költségei igen jelentős mértékben szórnak az egyes vállalkozók között. Az autóbuszok átalakításának költsége harmadára is csökkenthető (Kaposvár példája), az akadálymentesítés újabb technológiái (pl. mobil zsaluzás) szintén hasonló arányban csökkenthetik a kiadásokat. A technológiákról és a kivitelezőkről részletes információkkal, adatbázisokkal rendelkezik a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége.


Célcsoport:


Az egyes ellátóintézmények célcsoportjai: idősek, hajléktalanok, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek

A program közreműködői: Önkormányzat, civil szervezetek, egyházak, gazdasági szervezetek, Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Kötelező és választott önkormányzati feladatellátás


A szükséges finanszírozás megteremtése, az ellátási szerződések létrejötte.

Eredménymutatók:

A tervezett fejlesztések megvalósulása.


Nincs


⇒ A tervezett intézményi fejlesztések megvalósítása, ellátási szerződések előkészítése, megkötése. ⇒ A közlekedési rendszerek átalakításával és az akadálymentesítéssel kapcsolatos helyi elemzés elkészítése, a megvalósítás éves üteme és végrehajtása.


86


7.11.4.

A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése operatív program

A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése A program célja:

A hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítése

A program tartalma:

A program elemzést készíttet és pályázati formában támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a hátrányos csoportokkal kapcsolatos előítéletek megváltoztatását. A hátrányos helyzetben lévő csoportokkal szemben megnyilvánuló intoleráns jelenségek jelentős része nem vagy alig érzékelhető. A különböző területeken dolgozó szakemberek azonban hosszasan tudnák sorolni ezeket a jelenségeket, így feltárásuk nem lehetetlen vállalkozás. Néhány jellegzetes példát említve: a 60 éven felüliek népesség 75%-a nagyothall (országos adat), amely mindennapi konfliktusok forrása, pedig az épek tájékozottsága és figyelme a problémát jelentős mértékben orvosolhatná. Az értelmi fogyatékosokkal szembeni “türelmetlenség” egyik jele, hogy a 22-es iskolába járni komoly bélyeget (stigmát) jelent, ezért a szülők gyakran inkább nem íratják be a “kisegítő iskolába” gyerekeiket, annak ellenére, hogy itt kaphatnák meg az állapotuknak megfelelő képzést. A roma kisebbséggel kapcsolatos előítéletek megnyilvánulásai érzékelhetőek a városban. A hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítése, a szemléletformálás javíthatja ezeknek a csoportoknak az általános életminőségét, felszabadíthat eddig nem aktivizálódott (anyagi és szellemi) erőforrásokat és nem utolsó sorban preventív jellegű, azaz megelőzheti az etnikai és más csoportokkal szembeni konfliktusok kiéleződését. A többségi társadalom tagjainak toleranciaszintjében, a hátrányos helyzetűek iránt érzett szolidaritásuk mértékében rövidtávon lényeges változás nem várható, mert ehhez az anyagi-szociális biztonság jelenleg még el nem ért, magasabb szintje alapfeltétel. Ennek ellenére a szemléletváltozás megkezdését és fennmaradását ki kell tűzni célnak. Meg kell ragadni azokat az alkalmakat is, amikor a figyelem egyébként is e csoportokra koncentrálódik, így például az elkövetkezendő 5-10 év intézményi és egyéb fejlesztései során. Javaslatunk, hogy egyrészt az önkormányzat készítessen elemzést helyi szakemberek széleskörű bevonásával a hátrányos csoportokat érintő negatív megkülönböztetéssel, diszkriminációval kapcsolatban. Másrészt, az elemzés eredményeit figyelembe véve írjon ki pályázatot azoknak a reális (!) programoknak a támogatására, amelyek feltárják, bemutatják a hátrányos helyzetű csoportok problémáit és a erősítik a velük szemben megnyilvánuló toleranciát, szolidaritást. A pályázatok elbírálásában helyi és országos hírű szakemberek és természetesen az érintett csoportok képviselői vehetnének részt.




87


Célcsoport:

A különböző hátrányos helyzetű csoportok

A program közreműködői: Önkormányzat, civil szervezetek, érdekképviseletek. Az Önkormányzat és/vagy a Polgármesteri Hivatal szerepe:

Választott önkormányzati feladatellátás


Az elemzés és a pályázati támogatás forrásoldalának megteremtése

Eredménymutatók:

Az érintett csoportok képviselőinek, azok szervezeteinek visszajelzése a szemléletformálás pozitív hatásairól.


Nincs


⇒ Az elemzés elkészíttetése a pályázat megfogalmazása és kihirdetése, értékelése.


88


8. A megvalósítás feltételrendszere 8.1.

A városháztartási reform

A jelen fejlesztési koncepció megvalósításának alapfeltétele az, hogy a város középtávon képes lesz-e – időben és kellő mértékben – a megfogalmazott beruházási jellegű céljai eléréséhez a szükséges saját – szabad felhasználású – forrásokat rendelni. Ennek megfelelően rövidtávon el kell érni, hogy a város költségvetésének jelenlegi allokációs rendszere (a működési kiadások túlsúlya és a beruházási kiadások alacsony szintje) megváltozzon, így jelentősen javuljon a város versenypozíciója a központi és európai uniós beruházási támogatásokért folyó települési versenyben. Tudomásul kell venni, hogy közép- és hosszú távon a források decentralizációjával és dekoncentrációjával együtt fog járni a Kormányzat és az Európai Unió támogatásai lehívási lehetőségei kapcsán a települési saját erő készpénz alapú felmutatásának és felhasználásának kényszerhelyzete (min. 5% és max. 50% értéksávon), a beruházási hitelképesség felértékelődése. A központi önkormányzati szabályozás forrásallokációs stratégiájában számolni kell az államháztartási reform önkormányzati feladatellátásra is kiható változásaival, amely a működési kiadások szűkítésével egyidejűleg a non-profit szektor feladatellátásának és forrásainak bevonását, és magasabb térítési, ellátási díjrendszer bevezetését vonhatja maga után azonos szakmai szolgáltatás biztosítása esetén is. Ugyancsak számolni kell egyes, ma még állami szolgáltatások önkormányzati kötelező vagy választott feladatellátásával, mert ez is az államháztartási reform része lesz (makrogazdasági feladat és forrásallokáció változtatás). Mindezen hatások mentén Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzati feladatellátásában alapvető kérdés annak tisztázása, hogy milyen feladatot milyen mértékben és módon kívánatos ellátni a jövőben. A feladatfinanszírozás költségvetési reformként való megjelenítése több szignifikáns kérdést is felvet: egyrészt azt, hogy mely önként vállalt feladatok ellátását tartja fenn tartósan a város, és melyeket adja át a non-profit vagy az üzleti szektornak, másrészt, hogy a kötelező feladatok ellátása során tud-e gondolkodni feladatellátásban és nem intézményrendszerben. A kötelező vagy választott feladat jelenbeli ellátása nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az “örökölt” struktúrában kell valamit továbbműködtetni. Adott esetben célszerű hatékonyság vizsgálatot és (szakmai és közgazdasági) hatásvizsgálatot, bevételi és kiadásvizsgálatot végezni, amely végső soron egy új feladatellátási struktúrához igazodó szervezeti koncentrációs hullámot (közös igazgatás alá vonás, fúzió), másrészt a feladatellátó szervezetek újraalapítását jelentheti. Maga a feladatellátási rendszer áttekintése és újragondolása felveti a működési formák vizsgálatát és a feladatellátás modellezését is, nem beszélve a párhuzamos feladatellátások megszüntetéséről.


89


A jelenlegi ágazati osztályozás szerint a feladatellátás alapvetően 4 nagyobb csoportba kerül besorolásra: • közoktatási és szakképzési feladatok: közoktatási alrendszer; • szociális és egészségügyi feladatok: népjóléti alrendszer; • kulturális, közművelődési, közgyűjteményi és művészeti feladatok: kulturális alrendszer; • kommunális, infrastrukturális feladatok: lakossági-kommunális alrendszer. Mindezek alapján a költségvetési reform nem értelmezhető önkormányzati feladatellátási reform és az azt megalapozó feladatellátási koncepció nélkül. Így a költségvetési reform megvalósítása együtt jár a feladatkörök és hatáskörök, valamint munkáltatói egységek újra-megállapításával, a felelősségi körök megrajzolásával, a gazdálkodási jogkörök és a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat felülvizsgálatával, egyes foglalkoztatási vagy munkaköri csoportok mozgásba hozásával és átcsoportosításával, új feladatköri megosztásokkal, a vagyon és a költségvetés nulla alapú megállapításával. A költségvetési reform a város által középtávon felvállalt feladatrendszerének standardizált szabályozásával és a feladatellátási rendszer mérő és értékelő rendszerrel való összekapcsolásával kezdődhet. A folyamat a mérés megkezdésével – az elemi adatbázisok létrehozásával – indul a nulla-bázisú költségvetés tervezésével folytatódik és a teljesítés-végrehajtás mérésével zárul. A feladatellátás mérését megvalósító elemi adatbázisnak mindig aktuálisnak és a szignifikáns statisztikai hibahatáron belüli értékűnek illik lennie. Mindkettő kritérium ma még többnyire kívánalom, hiszen nem állnak rendelkezésre elemzésre és értékelésre, illetőleg tervezésre és szimulációra alkalmas számítógépes adatbázisok, a tisztázatlan, többértelmű vagy átfedésben alkalmazott (nem standardizált) fogalomrendszer miatt magas az adatfelvételi hibahatár, a szabályozatlanság és ellenőrizetlenség miatt pedig igen nagy a szórás. A standardizáció része ennek megfelelően a fogalomtár kialakítása, a mutatók (változók: paraméterek, indikátorok) és az értékek normákban való összekapcsolása, a hatékonysági vagy minőségi standardok megalkotása és ezen keresztül a hatékonyságmérésen és értékelő tevékenységen alapuló nulla-bázisú költségvetés-tervezés feltételrendszerének elkészítése. A városháztartási reform mindennek megfelelően minimálisan másfél éves folyamat, amelynek eredményei ugyanakkor tartósan megalapozhatják a jelen koncepcióban meghatározott feladatok saját erő szükségletének biztosítását, ezzel együtt Nyíregyháza hosszú távú önkormányzati feladatellátásának biztonságát, valamint a városi közösségi feladatok ellátásának versenyképességét az Észak-Alföldi Régióban és Nyíregyháza közvetlen vonzáskörzetében egyaránt. 8.2.

A monitoring és a kontrolling

A településfejlesztési program monitoringja a megvalósítás során kettős értelemben valósul meg: Egyrészt a megvalósítandó stratégiai, operatív programhoz és az intézkedésekhez kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output indikátorokkal (pl. beruházási ráta), másrészt a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján.

Másrészt szükséges minden egyes stratégiai programot elemei összességében is vizsgálni, valamint a stratégiai programok kölcsönhatását, hatásvizsgálatát is elvégezni. Ekkor a komplex elemzés visszamérheti a programok területfejlesztési hatását: -

a hatékonyságvizsgálat,


90


-

a kapacitásvizsgálat és

-

a hatásvizsgálat keretei között.

Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését, a valós igény és a puha költségvetési korlát, valamint a társadalmi szükséglet oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése (út, csatorna, települési hulladék, stb.) esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. Az intézkedések monitoringja: A hatékony monitoring rendszer jellemzője a program intézkedéseinek és tartalmi összefüggéseinek figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Mindez azt jelenti, hogy a program megvalósítása során felhasználási, hatékonysági monitoringot szükséges alkalmazni minden egyes intézkedés esetén. A felhasználási monitoring jellemzői: a pénzfelhasználás és a reálfogyasztás tükrében méri a megvalósulást; a megvalósulás hatékonyságát az üzembe helyezéstől, illetve a fogyasztás (a szolgáltatás) igénybe vételétől vizsgálja; az operatív programok szintjén összegezve az intézkedéseket komplex hatásvizsgálatok keretei között figyeli a fejlesztés megvalósulását a program időtartama alatt. Az intézkedések kontrollingja: Az intézkedések kontrolling rendszere az egyes intézkedésekhez kötődő adattartalmak (vállalt kötelezettségek) egzakt definiálásán, időszakos összegyűjtésén, rendszerezésén, elemzésén keresztül a szükséges beavatkozási pontokat jelöli ki. A beavatkozási pontok a következők lehetnek: jogi normatív szabályok be nem tartásából fakadó beavatkozások a további veszteségek elkerülése érdekében (veszteség és kockázatminimalizáló lépések); a szerződés tartalmi elemeinek be nem tartásából fakadó beavatkozások (hatékonysági, minőségi kifogások, amelyek kijavítandók a szerződések keretei között, illetve a további források folyósítását blokkoló intézkedések a hatékonytalan vagy illegális felhasználások megszüntetésére).

8.3.

Hatékonyabb, következetes városmarketing tevékenység

A formálódóban lévő pozitív városi image további erősítése, egyértelművé tétele, valamint az újabb befektetések ösztönzése érdekében fontos a kifelé irányuló PR és marketingkommunikációs tevékenység fejlesztése. Ezen a téren átgondolt, tervezett és következetes munkára van szükség; elsőként el kell készíteni Nyíregyháza város marketing stratégiáját, meg kell határozni a főbb célcsoportokat, az alkalmazandó eszközöket és a marketing megvalósításához a megfelelő, hatékony intézményi hátteret.

A jelen koncepció minden egyes stratégiai programjához kötődően érdemes kialakítani a marketing kommunikációs stratégiát akképpen, hogy a gazdasági fejezetekhez rendelten elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

91


adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken keresztül történő népszerűsítés a célszerű. Gondosan ügyelni kell arra, hogy minél szélesebb társadalmi bázison megismerhetővé váljék a hosszú távú koncepció, mert nagy szerepe van abban, hogy a lakosság, a gazdálkodó szervezetek és a civil szektor egyaránt érezze és ismerje az önkormányzati törekvéseket az elkövetkezendő időszakban. Közvélemény kutatáson keresztül érdemes időszakonként visszamérni a koncepció fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy – szükség szerint – a koncepció két évente felülvizsgálatra kerüljön és az időközben eltelt időszak változásait át lehessen rajta vezetni. Ettől válik maga a koncepció dinamikussá és időszerűvé. Minden egyes operatív programnál megjelenítettük, hogy hol tartjuk indokoltnak konferencia tartását. Ennek megfelelően a kapcsolódó marketing akciók témaspecifikusak kell, hogy legyenek és erősíteniük kell a köztudatban, a befektetők és a betelepülők tudatában Nyíregyháza vonatkozásában a “tervezhető jövő” és a “megbízható partner” fogalmát. Ennek megfelelően a jelen koncepcióhoz kötődő marketing akciók egyszerre ágazat- és területspecifikusak, valamint összességében rendszerszemléletűek és visszamérhetőek kell, hogy legyenek. Sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a jövőben a rövid, ágazati adatokat tartalmazó promóciós anyagok készítésére és kis példányszámban, célzott körben történő terjesztésére. 8.4.

Politikai feltételek

Nagyrészt a városon kívüli tényezők dönthetik el, hogy a városfejlesztés a régióval közös, integrált fejlesztési elgondolás alapján, vagy a város külön útjaként kerül-e megvalósításra. Nyíregyháza készen áll a kooperációra és továbbra is törekednie kell az együttműködésre Magyarország észak-keleti térségében Debrecennel és Miskolccal. A többi regionális partneren múlik elsősorban, hogy a régión belül a kooperáció vagy a konkurencia fog-e inkább érvényesülni. Ha a politikai háttér és gazdasági rivalizálás akadályozza az összefogást, Nyíregyházának olyan megfelelő szintű célokat kell kitűznie, melyeket meg tud valósítani, és amelyek Debrecen regionális központi szerepe mellett is funkcionálnak. A településfejlesztési koncepció ilyen javaslatokat tesz, például ne egyeteme, de jó főiskolája legyen, ne nagy repteret akarjon, de charterre alkalmas, a várost gyorsan megközelíthetővé tevőt, eleinte ideiglenes határnyitással. 8.5.

Szorosabb együttműködés a városfejlesztésben érdekelt csoportok között

A városfejlesztés feladata túlmutat az önkormányzat hatáskörén. A város fejlesztésében talán még fontosabb is az Önkormányzat koordináló szerepe, mint a fejlesztésekben való aktív részvétele. Akkor lehet sikeres a városfejlesztés, ha az abban érdekelt valamennyi érdekcsoport magáénak érzi a városfejlesztés koncepcióját és a fejlesztésre fordított erőforrásaikat a koncepció mentén összpontosítják. Ennek érdekében az önkormányzatnak szoros együttműködést kell kialakítania a városért tevékenykedő helyi érdekcsoportok között, beleértve mind a civil szféra, mind a gazdaság, mind a szellemi elit mind a non-profit szektor szereplőinek körét.

A szorosabb együttműködésnek ki kell terjednie nemcsak a döntések előkészítésébe, de magára a döntéshozatalra és a megvalósításra is. Bár Nyíregyháza önkormányzata eddig is nyitott volt célszerű intézményes megoldást találni arra, hogy a városfejlesztés valamennyi fázisában megjelenjenek a civil társadalom és a gazdaság elképzelései. A szorosabb együttműködés érdekében javítani szükséges a civil és non-profit szervezetek működési feltételeit, elsősorban a megfelelő információhoz jutást kell támogatnia, továbbá lehetőségeihez mérten fel kell karolnia minden olyan alulról jövő kezdeményezést, amely a városfejlesztés koncepciójába illeszkedik. Mivel a városfejlesztés hosszú távú folyamat és hatásai több generáción átnyúlnak, kiemelten fontos a fiatalok véleményének a figyelembe vétele a városfejlesztés egyes fázisaiban. Emellett továbbra is rendkívül fontos Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

92


Nyíregyházán a kistérségi települések önkormányzataival való határozott és folyamatos együttműködést. A fejlesztésekben együtt kell, hogy megjelenjen Nyíregyháza és a kistérség közös érdekeltsége és elkötelezettsége, ezért a városi térszerkezeti terv kidolgozása mellett szükség van egy kistérségi területfejlesztési és -rendezési tervre is, amely közösen végrehajtható feladatokat határoz meg. Különös figyelemmel kell kezelni a területi egyenlőtlenség kérdéskörét. Ennek kidolgozandó kompenzációs rendszere (jogi szabályozás és pénzügyi érdekeltségi rendszer) képes kezelni az érdekkülönbségeket, s a térség hátrányosabb helyzetű településeit is elkötelezetté téve. 8.6.

A fenntarthatóság biztosítása

A településfejlesztés folyamatában és szemléletében el kell érni, hogy a fenntarthatóság szempontja nagyobb hangsúlyt kapjon. Fontos, hogy a térszerkezetet alakító nagyberuházások során az önkormányzat részletes ökológiai-társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatot készíttessen, mely segítséget nyújt a beruházások rendezési és tanulmányterveinek elbírálásában. A hatásvizsgálat bemutatja, hogy a fejlesztési cél hogyan illeszkedik a város térszerkezeti és városműködtetési érdekeihez, valamint hogy megvalósítása, illetve meg nem valósulása milyen környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokkal és következményekkel járhat. A társadalmi fenntarthatóság biztosítása, a lakossági szétszakadás és differenciálódás folyamatának megakadályozása a város feladata. A várospusztulás és a gettósodás erőteljesen jelentkezik a város egyes térségeiben (Huszár telep, Orosi út térsége). Ennek térszerkezeti tovagyűrűző hatása még nem érzékelhető, de a jövőben komoly problémákat eredményez. A lakótelepek esetében is várható hasonló városrészpusztulás, melyre a felkészülés is, melynek a megelőzése sok gondtól kíméli meg a várost.


93


9. Ajánlások a településszerkezeti terv készítéséhez 9.1.

Társadalmi, gazdasági és környezeti szükségletek

Nyíregyháza “nagyvárosi” karakterét az elmúlt évek dinamikus fejlődése megalapozta. Nyíregyházának, hogy be tudja fogadni az elkövetkezendő évek fejlesztéseit – a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembevételével – meg kell újítania belső működését, térszerkezetét. A térszerkezeti koncepció a városszerkezet továbbfejlesztését a sajátos és hagyományos települési-táji jellegzetességek és a meglévő értékek megtartásával javasolja. Tény, hogy a 90-es évektől a közösségi (önkormányzati és kormányzati) és a piaci források aránya döntően az utóbbi javára billent át. A várospolitikának fel kell oldania a kis- és középtávra tervező, egyoldalú, de koncentrált tőkeerővel rendelkező piaci fejlesztés és a hosszútávra tervező, összetett érdekrendszerű, de széttagolt, korlátozott forrásokkal rendelkező városi léptékű beavatkozások szempontjai közötti ellentétet. Azon esetekben, ahol a piac nem érdekelt a városfejlesztési elem megvalósításában (pl. infrastruktúra gerinchálózat kiépítése), vagy a piac rövidtávú gondolkodása a városfejlesztési koncepció alapelveit felrúgják (pl. külterületek szétszórt beépítése), az önkormányzatnak önmagának kell fejlesztenie, vagy kezdeményeznie kell olyan piaci fejlesztéseket, amelyek a problémákat feloldják. 9.2. 9.2.1.

A térszerkezetet befolyásoló tendenciák, folyamatok Közlekedés

A személygépkocsi használat erőteljes növekedése – országosan és Nyíregyházán is – meghaladja az infrastruktúrafejlesztést, a parkolási kapacitást és a forgalomszabályozást. A forgalom növekedése és az elérhetőség csökkenése veszélyt jelentenek a környezetre (levegőszennyezés, energiafogyasztás), az életminőségre (a levegő- és zajszennyezésből adódó egészségügyi problémák, a közlekedési problémák növekedése a zsúfoltság miatt, a gyalogosok és biciklisták biztonságának csökkenése, fizikai korlátok növekedése) és a város és térsége gazdasági attraktivitására (túlzsúfolt, akadályozott közlekedés). Az M3 megépítésével a K-Ny irányú országos tranzit forgalom nagymértékben elkerüli a várost. Az É-D irányú azonban megerősödik, ezért kiemelt fontossággal kell a 4-es út fejlesztését és az M3-mal való összekötő utakat kezelni. Az M3-as korábbi nyomvonala a város elkerülő útjaként is szolgált volna, az új nyomvonal azonban a várostól olyan távolságban halad, hogy nem tekinthető elkerülő útnak. Ez a bizonytalanság a térségi kapcsolatok alakítása terén óvatosságot követel, csak olyan a hosszabb távú területi-hálózati elem rögzítése javasolható, amely mindkét koncepcióba illeszkedik (1. számú és 2. számú ábra). A regionális tranzit forgalom megmarad, és előreláthatólag növekszik, tovább terhelve a városközpontot. 9.2.2.

Kereskedelem

Nyíregyháza központi helyet foglal el a térségben, jó elérhetőséget biztosít a szomszédos országok bevásárlóturizmusa számára, ezért a kereskedelmi ingatlanfejlesztések robbanásszerű terjedése tapasztalható Nyíregyházán az 1990-es évek végétől. A külföldi tulajdonú hálózatok ide telepítették modern, nagyterületű, nagyforgalmú regionális kiskereskedelmi központjukat. A vendéglátás bővülése lényegesen lanyhább, hiszen Nyíregyháza nem tartozik sem a belföldi, sem a külföldi turizmus kiemelt célpontjai közé. Várhatóan Nyíregyháza kereskedelmi központ szerepe tovább fog erősödni, egyrészt a vásárlóerő növekedése, másrészt a modern kereskedelmi ingatlanok töretlen térhódítása miatt. Ezek számára további területekre lesz szükség jó megközelítésű, nagy összefüggő telket biztosító területen. Célszerű, hogy a kiskereskedelmi központok a városi bevezető fő utak mentén (4-es út mind észak-keleti, mind déli szakasza, illetve a 41-es út mentén) koncentráltan kerüljenek megvalósításra. Másrészt a városnak – a közösségi érdekekre hangsúlyt fektetve – meg kell követelnie a további kereskedelmi központok kialakításánál a környezetvédelmi, közlekedési tényezők, és a komplex társadalmi-gazdasági hatások elemzését.


94


A hagyományos kiskereskedelem versenyképességét is szükséges fenntartani a város élénksége, vitalitása, valamint a kevésbé mobil, személygépkocsival nem rendelkező lakosságcsoport érdekében. A legfontosabb ilyen terület a Belváros és a vasút-buszvégállomás. A Belváros térségében a bevásárló környezet tudatos közterületi fejlesztése a hagyományos kiskereskedelmi utca/tér szerkezet erősítését, kiterjesztését eredményezi. A buszvégállomás-vasútállomás térségének komplex fejlesztése a tömegközlekedési kapcsolatok és a közlekedési eszközváltási zónák attraktív kialakítását teszi lehetővé. Várhatóan a modern kereskedelem “elszívó” hatása miatt szükség lesz speciális programokra, amelyek a hagyományos kiskereskedelem versenypozíciójának javítását célozzák. 9.2.3.

Lakóterületek

Az ingatlanpiac a lakás szektorban élénk mind az új fejlesztési területeken, mind a belső területeken. A lakáspiacra jellemző a viszonylag kis méret és a gyenge infrastrukturális ellátottság, valamint a bérlakás-szektor kis aránya. Nyíregyházán a népességen belül magas a fiatalok aránya, pozitív változás várható a keresetek növekedésében és a lakásfinanszírozási rendszer átalakításában is. Ebből következtetve további lakásépítési/lakásfelújítási kedv várható. A Gazdaságkutató Intézet évente 670 új lakás építését prognosztizálja, amely mellett a lakásfelújítások száma is erősödik. A lakásszektorban az új építés területi igényét biztosítani kell. Legnagyobb az érdeklődés a kertvárosi területeken, azonban ezek fejlesztése a város területi széthúzását eredményezi (a közlekedési és zöldfelületi programoknál leírt negatív hatásokkal). Előnyben kell részesíteni az olyan megoldásokat, amelyek a meglévő lakóterületek rehabilitációjához járulnak hozzá (pl. Nagykörúton belüli területek egyedi lakásépítései, Bethlen G. u. és Rákóczi út közti terület megújítása). Célszerű továbbá az új kereskedelmi fejlesztéseket övező területek vegyes felhasználású (lakóterületi, zöldfelületi) beépítésének ösztönzése. A lakás szektor és a társadalom szegregálódásának megelőzése érdekében a romló lakásállományú területek (pl. Huszár telep, Orosi út, lakótelepek) rehabilitációja szükséges. Különös figyelmet kell fordítani a lakótelepek humanizálására, hiszen ezek az elkövetkezendő időszak potenciális várospusztulási területei. A városnak megelőző stratégiát kell alkalmaznia! 9.2.4.

Ipar és logisztika

Magyarországra jellemző, hogy az ipari szektor az elmúlt tíz évben inkább a zöldmezős fejlesztések felé fordult, mint átalakult. A korábbi ipari ingatlanok modernizációja még nem indult be, azokat a kis- és középvállalkozások sokasága elaprózva használja. Nyíregyházán az országos tendenciáknak megfelelően mindkét folyamat lezajlott: létrejött az Ipari Park a várostól délre, a debreceni és a nagykállói vasútvonalak deltájában, valamint a városi iparterületek tulajdonosainak/használóinak száma nagymértékben megnövekedett.

Az Ipari Park sikerének és a város gazdaságösztönző stratégiájának hatására várhatóan az elkövetkezendő időszakban fellendülés várható az ipari ingatlanok keresletében Nyíregyházán. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a külföldi tőke magasabb igényeket támaszt az ipari területekkel szemben: nemcsak a kedvező infrastrukturális feltételek, hanem a szolgáltatások és a környezet színvonala is meghatározó. Ezt a magas szintű keresletet a város Ipari Park vagy vállalkozási övezet kialakításával tudja biztosítani. Az ipari területek koncentrációja és a minimális forgalomnövekedés érdekében törekedni kell arra, hogy a fejlesztések a város kihasználatlan ipari területein valósuljanak meg, ezért felülvizsgálandók, hogyan lehetséges e területeket új típusú iparterületekké, “rekonstrukciós” ipari parkokká, vállalkozási övezetekké átalakítani. 9.2.5.

Irodák

A város iroda piacának magját a hagyományos Belváros és az ahhoz közvetlenül csatlakozó terület képezi, de a Nagykörúton belüli főutak mentén is épülnek irodaépületek. Az irodapiac fejlődésének jellemzője a belvárosi és a jó elérhetőségű, főúthálózatra épülő iroda koncentráció.


95


Országosan (főleg Budapest környékén) megjelent a zöldmezős “irodapark” is. Ennek igénye Nyíregyházán nem várható, ha a város a jó elérhetőséget biztosítani tudja, hiszen Nyíregyháza, mint megyeszékhely – sokrétű funkcióival, heterogén lehetőségeivel – pozitív értéket képvisel a városkörnyékhez képest. Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése érdekében javasolható a Vay Ádám krt. mentén “üzleti negyed” létrehozása: a vegyes használatú terület többsége irodai épület, de a változatos, színvonalas környezetű, komplex szolgáltatásokat nyújtó egyéb funkciók az “üzleti negyedet” attraktívvá teszik. 9.2.6.

Zöldfelületi rendszer

A városszerkezetben és a városkörnyéken a városi zöldfelület karakteres elem (pl. Sóstói erdő, a déli szikes tavak és legelők, az üde gyepek és kaszálók, a mocsarak és nádasok, a Bujtosi városliget és városi parkok), környezetjavító hatásán kívül jelentős szerepe van a városszerkezet tagolásában, az életminőség javításában és a szabadidő-eltöltés felhasználásában. E területek megtartásáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Országszerte (sőt világszerte) probléma a városi területek növekedése, a zöldfelületek fogyása, a “zöldmezős” fejlesztések elterjedése. Nyíregyháza és térségének hosszú távú fenntartható fejlődéséhez, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez nélkülözhetetlen a kül- és belterületi zöldfelületek pusztulásának megakadályozása, a beépítésre szánt területek indokolatlan növelésének korlátozása. 9.3.

A térszerkezeti koncepció céljai

A város térszerkezetének átalakításának, módosításának illeszkednie kell az egyes területek sajátosságaihoz, a meglévő térszerkezetre és karakterelemekre alapozva, a szétszórt egyedi fejlesztéseket rendszerbe szervezve, és az elmúlt évek dinamikus változásait figyelembe véve. A gazdasági-társadalmi-környezeti hatékonyság növelése fontos feladat. Fejlesztési célterületek meghatározásával az infrastruktúra-fejlesztés koncentrálható, valamint az egyedi fejlesztések hatékonysága is nő. A célterületeknek az ingatlanpiaci keresleti szempontokat, a városszerkezeti kínálatot – összpontosítva a változásban lévő területekre –, valamint a közérdeket (az életminőség javítása, a város karakterének megtartása) kell összhangba hozniuk.

A fő stratégiai célok az alábbiakban foglalhatók össze: •

a város karakterének megőrzése,

•

a város hatékonyságának javítása a térszerkezeti elemek megfelelő kiépítésével,

•

a város környezeti állapotának javítása a zöldfelületi rendszer továbbfejlesztésével,

•

vegyes használatú térségek kialakulásának elősegítése, ezzel csökkentve a nagy kiterjedésű homogén városrészeket és a közlekedési igényeket.

Rövid- és középtávon a feladat a városszerkezet fejlesztése során a kiemelt célterületeken a szükséges elemek megvalósítása. További feladat az átfogó elképzelések előkészítése a felmerülő igények szerint. Hosszú távú feladat a regionális kapcsolatokat a város túlterhelése nélkül biztosító a hálózati elemek megvalósítása, a fejlesztés igényeinek megfelelő infrastrukturális elemek biztosítása, valamint a folytonos városmegújítás, a rehabilitáció rendszerének bevezetése. 9.3.1.

Javasolt térszerkezeti fejlesztések

A város fejlődésének megalapozásához, és a minőségi életkörülmények biztosításához az alábbi térszerkezeti – területi és hálózati – fejlesztések szükségesek:


96


Közlekedés – A térségi kapcsolatok tekintetében az M3 nyomvonalának bizonytalansága miatt elsődleges szempont a 4-es út bővítése és a várost elkerülő szakasz megépítése. A városi közúti hálózat elemeinek főbb hiányzó szakaszait ki kell építeni: a Nagykörút déli – Huszár sor, Móricz Zsigmond utca – szakaszát a Nagykörút tehermentesítő szerepének kiteljesítése érdekében, valamint a Belvárost északi oldalról érintő Rákóczi út - Vay Ádám krt. - Szegfű utca vonalát, a Szegfű utca szélesítésével a K-Ny-i kapcsolatok zökkenőmentessé tétele érdekében. A Nagykörúton belüli területen a gyűjtőutak rendszere biztosítja a forgalom eloszlását és a városközpont autós közlekedését. Nagyobb gépjárműforgalom esetét feltételezve a Kiskörút keleti szakasza felülvizsgált nyomvonalon, minimális kisajátítással, épületbontással valósítandó meg. A településszerkezeti tervben szükséges rögzíteni e fejlesztés és a várost elkerülő M3-as bekötés nyomvonalát, és sajátos jogintézményekkel biztosítva a megvalósítás feltételeit (kisajátítás, elővásárlási jog). Zöldfelületek – Kiemelt feladat a meglévő zöldfelületek, parkok és erdőterületek radikális védelme, mivel az átfogó zöldfelületi rendszer rekreációs funkcióival és klimatikus-ökológiai szerepével az életminőség jelentős tényezője. A szabad területek elaprózódásának megakadályozása érdekében a településrendezési tervben kijelölendők a fejlesztési területek. Szükséges ezek igény szerinti előkészítése. Javasolható a város pormentességének céljából új zöldfelületek telepítése - a belterület körül az uralkodó szélirány figyelembevételével, mezővédő erdősávok kialakítása a földek, valamint az újonnan kialakuló vonalas létesítmények mentén. A közterületek humanizálása – A minőségi közterületek a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A felújított városrészek közterületeinek fejlesztése – útburkolatainak karbantartása és a zöldfelületek pótlása – területfelértékelő hatású. A lakótelepek pusztulásának megelőzése érdekében fontos e közterületek humanizálása (parkosítás, játszóterek, parkolók esztétikusabb kialakítása, stb.). A várospusztulás megakadályozása – A hátrányos helyzetű területek folyamatos figyelése és ezeken a területeken megújítás szükséges. Esetenként eldöntendő, hogy az épületek lebontásával vagy rehabilitációval oldható meg a terület problémája. Jelenleg a Huszár telep és az Orosi úti telep van kritikus állapotban, de a közeljövőben valószínűsíthető – közösségi beavatkozás hiányában – a lakótelepek színvonalának romlása.

A térszerkezeti koncepció a fent részletezett ingatlanpiaci keresleti szempontokat, a városszerkezeti kínálatot, valamint a közérdeket (a környezeti-társadalmi fenntarthatóság biztosítása, az életminőség javítása, a város karakterének megtartása) figyelembe véve, a kívánatos egyedi fejlesztéseket rendszerbe szervezve fejlesztési célterületeket jelöl ki, amelyek segítségével a településfejlesztési stratégia megvalósítható, az infrastruktúrafejlesztés koncentrálható, valamint az egyedi fejlesztések hatékonysága is nő (3. számú ábra). A településszerkezeti terv ezen területekre fogalmaz majd meg szabályokat, amelyek biztosítják, hogy ne egyedi fejlesztések, hanem egységes rendszer határozza meg karakterüket. A célterületek a következők: Ø

Városközpont – A városközpont területe Nyíregyháza nagyságához képest kicsi, ezért tudatos és spontán kiterjesztése elkezdődött keleti és északi irányban. Szükséges a Belváros forgalommentes környezetének kiterjesztése a Dózsa György út, Vay Á. krt. és Bocskai utca közötti szakasz forgalmi korlátozásával/gyalogosításával. A Belváros “élénkségének” megtartása érdekében szükséges továbbá a Belváros hagyományos kiskereskedelmi versenyképességének biztosítása, a közterületek minőségének javítása, valamint a környező területekkel való kapcsolatának biztosítása gyalogos utakkal, kerékpárutakkal. A Vay Á. krt. mentén települő “üzleti negyed” kiszolgálásához jó elérhetőség és parkolási lehetőség biztosítása szükséges garázsokkal, parkolóházakkal a Belvárost övezően, s parkolókkal a Nagykörúton belüli terület gyűjtő útjai mentén.

Ø

Nagykörúton belüli rehabilitációs terület – A Belvárost övező, Nagykörúton belüli terület lakó domináns terület, amelynek sűrűsége jelenleg és a jövőben is nő. Spontán megújulással és folyamatos rehabilitációval a terület magas életminősége biztosítható. A Belvárost határoló területre a vegyes területfelhasználás jellemző, intenzívebbé válása mind az ingatlanpiaci folyamatok tendenciáját mutatja, mind a város számára kívánatos a jövőben. Az összehangolt fejlesztés és a területhasználatok intenzitása ésszerű korlátok közt tartásának hatására Nyíregyháza “nagyvárosiasodása” fokozódik, de nem ugrik meg a szállítási és a hálózatfejlesztési igény.


97


Ø

Nagykörúton kívüli alközpontok – A lakóterületeken az alacsony sűrűségű típusok jellemzőek. A nem lakó funkciójú fejlesztések tekintetében törekedni kell a koncentrált fejlesztések biztosítására. Az új lakóterületek és egyéb intézményi-kereskedelmi fejlesztések az elmúlt években épült kereskedelmi központokhoz kapcsolódóan települjenek. Az új fejlesztések vegyes használattal, zöldfelületi és szabadidős területekkel tervezendők, ezáltal válhatnak a jövőben városrészközponttá. Javasolható, hogy a város településrendezési terveiben területet kínáljon az ingatlanpiaci kereslet kielégítésére minden szektorban, de a belterületbe vonás és építési területté nyilvánítás a piaci igényekkel és a közösség preferenciáival összhangban történjen, hatásvizsgálatokkal megalapozva. Alközpont fejlesztése támogatandó Oros és Nyírszőlős városrészekben is.

Ø

Iparterületek, munkahelyi területek – Célszerű növelni a meglévő iparterületek kihasználtságát, hiszen ezeken a területeken már van infrastrukturális ellátottság. Az Orosi út és a vasútvonal közti iparterület átalakulása elindult, vegyes lakó, intézményi és iroda funkciókkal, azonban a még itt maradt ipar kitelepülése nem várható. Újabb betelepülés nem kívánatos. A nyugati iparterület (Derkovics utca, Bottyán János utca, Rókabokori út) és a Tünde utcai iparterület alkalmasnak tűnik arra, hogy megfelelő szolgáltatások biztosításával elnyerje a “Rekonstrukciós Ipari Park” címet és biztosítsa a növekvő nagykereskedelmi, logisztikai, ipari fejlesztések területigényét.

Ø

Buszvégállomás-vasútállomás – A tömegközlekedési kapcsolatok elősegítését és a szolgáltatás színvonalának emelését szolgálja a buszvégállomás-vasútállomás térségének komplex (tömegközlekedés, kereskedelem, park, közterület) fejlesztése.

Ø

Sóstó idegenforgalmi és üdülőkörzet – Sóstó környékének vegyes rekreációs használatú fejlesztése kívánatos. E speciális terület nemcsak a lakossági rekreációs igényeket elégíti ki, hanem a város egyik vonzereje az idegenforgalom számára. Üzleti turizmus vonzására is alkalmas, hiszen a meglévő szállók és a Megyei Oktatási Központ megfelelőek – a szolgáltatás színvonalának emelésével – kisebb konferenciák megrendezésére.

10. A megvalósítás forrásai 10.1. 10.1.1.

A finanszírozással kapcsolatos általános követelmények Regionális célokat beépítő gazdasági-pénzügyi szabályozás

Az egyes térségek fejlődésére elsősorban az ország általános gazdasági helyzete, szabályozása van hatással és másodsorban a területfejlesztés korlátozott mértékű és hatású saját eszközei. A területi szempontokat a pénzügyimonetáris eszközök adta lehetőségek figyelembe vételével kell kialakítani. 10.1.2.

A forráselosztás decentralizációja

A decentralizáció elve elsősorban a közpénzek célhoz kötött térségi kihelyezésének rendjében érvényesül, ahol az erőforrások tényleges elosztása a területfejlesztési tanácsokhoz kötődik. Ez összekapcsolódik az autonómia és a szubszidiaritás elvével, vagyis a helyi jellegű fejlesztésekben elsősorban helyi szinten kell a célok meghatározását és a hozzájuk kapcsolódó erőforrások felhasználását eldönteni (TFC, TEKI, CÉDA). Néhány rendkívül hátrányos helyzetű megyében egyéb célelőirányzatok egy része is decentralizálásra került (pl. GFC). Cél, hogy a decentralizált forráselosztás mozgásterét és szerepét növelni lehessen, illetve növekedjen a helyben (vállalkozásoknál, önkormányzatoknál) maradó források aránya. 10.1.3.

A források felhasználásának koncentrálása

Az adott fejlesztési akcióban a fejlesztési forrásokat a legnagyobb hatékonyságot igénylő feladatra kell összpontosítani multiplikációs hatásának figyelembe vételével. Az erőforrások racionális felhasználásának Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

98


szükségessége megköveteli, hogy a közösségi és magánforrások, valamint a különböző ágazati pénzeszközök lehetőleg a közösen kialakított prioritások alapján a legfontosabb célok megvalósítására fordítódjanak. Elsődleges cél a biztonságos gazdasági alapok és a foglalkoztatás megteremtése. A támogatási rendszereknek elő kell segíteniük a külső nemzetközi és magánforrások bevonását a kiemelten fejlesztendő területekre, illetve célokra.


99


10.1.4.

Helyi erőforrások bevonása (addícionalitás követelménye)

A beruházások megalapozottságát, a helyi adottságokkal és szükségletekkel való összhangot biztosítja a helyi erőforrások bevonására épülő támogatás. A Kormányzat a központi hatáskörbe tartozó feladatokon kívül közvetlenül nem végez fejlesztést, hanem támogatást nyújt más szervezetek fejlesztéseihez. Az addíció követelménye a gyakorlatban a helyi-térségi együttműködésen alapuló, közös feladatként vállalt fejlesztési programok közpénzekből történő támogatását jelenti. A különböző területfejlesztési célú támogatásoknál érvényesül a hozzájárulás elve, amely az egyes programokat megvalósítóktól (önkormányzatoktól, gazdasági társaságoktól, non-profit szervezetektől, magánszemélyektől) megköveteli a saját források meglétét, amelyhez az állami források kiegészítésként kapcsolódnak. 10.1.5.

Programba illesztés

A támogatások alapfeltétele, hogy a támogatott beruházás egy adott város, térség, megye, régió fejlesztési programjában szerepeljen vagy abba illeszkedjen és elemzésekkel igazolhatóak legyenek a beruházás térségi méretekben jelentkező előnyei. 10.1.6.

Többcsatornás finanszírozás

A területfejlesztésben egymástól igen eltérő típusú forrásokat kell mozgósítani: állami és nemzetközi, önkormányzati forrásokat, üzleti hiteleket, vállalkozói tőkét. 10.1.7.

Normativitás és diszkrecionalitás (saját hatáskörben biztosított allokációs jog) egyensúlya

A regionális politikai támogatási rendszerben nem lehet kizárólag a normativitást érvényesíteni, hanem lehetőséget kell adni a mérlegelésre, különösen a helyi döntéshozás esetében. 10.1.8.

Forrásfeltárási szempontrendszer

A forrásfeltárás a kormányzat és a minisztériumok számára előírt – az éves költségvetési törvényben rögzített – cél-, és forrás-allokációs folyamat megismerésével kezdődik (állami támogatási célrendszer illesztése) és a konkrét programoknak a célrendszer figyelembe vétele mentén történő teljes körű (nemzetközi, helyi és egyéb) finanszírozásával zárul. A konkrét programok jóváhagyása ismeretében, az éves feladatterv tervezése keretében készül el éves bontásban a városi integrált finanszírozási forrástérkép. A forrástérkép megalkotásánál figyelemmel kell lenni a következőkre: •

a lakosság, a vállalkozások, a helyi közhatalmi szervezetek, a non-profit szektor teher-, és kockázatviselő képességre, valamint fedezet biztosítási képességre,

•

az állami források normatív célrendszerének képletrendszere,

•

a nemzetközi (EU) források allokációs szabályai, valamint jogszabályi (normatív) döntési mechanizmusa,

•

a kiemelt integrált források szabályrendszere.


100


Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési koncepciójával kapcsolatban a források feltárása során figyelembe kell venni a nemzetközi és a nemzetgazdasági normatív (cél-, címzett- decentralizált és pótlólagos támogatások) forrásszabályozók preferenciarendszerét, mely meghatározza a megvalósítandó programok állami prioritását is. 1. Egyenlő források elve - törekedni kell a programok többségének finanszírozásakor a saját (önkormányzati céltartalék, fejlesztési-beruházási keret) vagy helyi, illetve egyéb magán források, valamint a normatív cél-címzett és decentralizált források egyensúlyára, ami a racionális befektetés és fejlesztés alapja és kizárja – legalábbis csökkenti – a közgazdasági tartalom nélküli hatékonytalan beruházások arányát. Az alapelv csak bizonyos megszorításokkal alkalmazható (pl. a hulladéklerakó beruházás normatív forrástúlsúly nélkül nem valósítható meg, ugyanakkor saját forrás nélkül a beruházás "gazdátlan"). 2. Forráspreferencia elve: a program-finanszírozásnak illeszkednie kell mind a nemzetközi, mind a nemzeti-, regionális-, megyei- területfejlesztési programokban foglalt támogatási irányelvekhez. 3. Pénzügyi biztonság elve: a forráskalkulációk elkészítésekor a mindenkori inflációnál magasabb értéket kell figyelembe venni, tervezési tartalék képzése kötelező. 10.1.9.

Az integrált finanszírozáshoz kapcsolható források felsorolása

•

Nemzetközi források:

-

PHARE 2000, ISPA előcsatlakozási alap, SAPARD előcsatlakozási alap, Strukturális alapok, Kohéziós alap, Egyéb EU-s források, Kétoldalú kormánytámogatások.

•

Állami források -

Ágazati célelőirányzatok, Címzett és céltámogatások, Központi alapok, Ágazati célfeladatok (programok), Céljellegű Decentralizált Támogatások.

• Helyi források: -

Lakossági források, Vállalkozói saját erő és hitel, Önkormányzati saját erő és hitel, Non-profit szervezet saját ereje és hitelfelvétele, Kockázati tőke, Gazdasági és kézműves kamarai saját erő és hitelfelvétele, Pénzintézeti hitel.


101


11. Irodalomjegyzék, hivatkozások

AGENDA 2000 Az Európai Unió Közösségi Vívmányai (acquis communautaire) átvételének Nemzeti Programja Budapest, 1999. július Application for assistance under the ISPA financial instruments – Transport, Environment Council Regulation EC No. 1267/1999 of 21 June 1999 establishing an Instrument for Structural Policies for Pre-accession Council Regulation EC No. 1268/1999 of 21 June 1999 – on Community Support for Pre-accession measures for agriculture and rural development in the applicant countries of central and easternEurope in the pre-accession period Első Nyírségi Fejlesztési Társaság: SAPARD kistérségi vidékfejlesztési stratégia kidolgozása, 1999/2000. Financing Memorandum of Instrument for Structural Policies for Pre-accession Illésné Erdős Judit, 1999: Adósságkezelési tanácsadás Nyíregyházán In.: Megelőzés és együttműködés – A díjhátralék-probléma megoldási lehetőségei helyi szinten, 217. o., szerk.: Péteri Gábor és Tausz Katalin, Pontes Kft., 1999 ISPA Manual (DG Regio) Kerülő Judit, 1994: Szegénység és szegények Nyíregyházán, In.: “Dúdolnak a hideg szelek” MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei, szerk.: Mankó Mária, Nyíregyháza, 1994 Kistérségi adottságok és fejlesztési elképzelések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (szerk.: Filepné Nagy Éva), Sz-Sz-B Megyei Területfejlesztési Tanács, 1999. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú távú fejlesztési stratégiáját megalapozó társadalmigazdasági helyzetelemzés, Összefoglaló anyag (szerk.: Filepné Nagy Éva), 2000. január 31. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú távú fejlesztési stratégiáját megalapozó társadalmigazdasági helyzetelemzés, Részanyagok, 2000. január −

Regionális Íkapcsolatok, városmarketing (MEGAKOM Kft. – Berencsi Zsuzsanna, Busák Zoltán, Kézy Béla, Róka László)

−

Elérhetőség, közlekedés (Veres István, Dózsa Gyula)

−

Helyi Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, vállalkozásfejlesztési feltételek (Hitesy&Bartucz Üzleti Tanácsadó Kft. – Bartucz Sarolta, Berkó Lili, Diczkó József, Juhász Pál, Székely László)


102


−

Idegenforgalom (Air Mediterrán Bt. – Aranyossy Mihály, Hanusz Árpád)


103


−

Humán erőforrások (HUMAN-NET Alapítvány – Bartha Dénes, Csépke István, Fónai Mihály, Hargitai István, Hoppál Béla, Kakukné Katona Ágnes, Malakuczné Póka Mária, Németh Ferenc)

−

Szociális kérdések (Szocio East Egyesület – Cserbán Józsefné, Fazekas János, Gurály Edina, Hüse Lajos, Illésné Erdős Judit, Kerülő Judit, Kinyik Margit, Pattyán László, Vitál Attila)

−

A nyíregyházi lakáshelyzet elemzése (Városkutatás Kft. – Bányai Judit, ifj. Erdősi Sándor, Gerőházi Éva, Tosics Iván)

−

Környezeti állapot (Energia és Környezet Alapítvány – Bartha István, Csokonay Józsefné, Kiss Ferenc, Novákné Utas Zsuzsa, Winkler Ilona, Zsíros Ferenc)

−

Egészségügyi helyzet, intézményellátottság (Barta Tibor, Molnár Andrea)

−

Helyi társadalom, közösség bevonása a tervezésbe (Vinnai Győző)

−

A városfejlődés önkormányzati forrásai (Excellence Rt. – Kunos József, Nagy Béláné)

−

A városfejlődés nem állami forrásai (Infobank Kft. - Diczkó József)

Preliminary National Development Plan, Hungary 2000 – 2002 Radácsi László, Dr. Vári Anna, 1999: A technológiai előretekintési program keretében kidolgozott társadalmi-gazdasági forgatókönyvek, Tervezet, Összeállították: Radácsi László, Dr. Vári Anna, Közreműködtek: Boda Zsolt, Dr. Pap László, Pataki György, Szalay Csaba, Dr. Takács György, Dr. Tamás Pál. Budapest, 1999 április. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója, 1999. augusztus Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési programja, 1999. augusztus Terra Stúdió Kft.: Magyar-Román határmenti térség fejlesztési koncepciója és programja (Koncepció é program vázlat) Egyztetési anyag, 1999. november The SAPARD Plan of Hungary The Urban Audit Towards the Benchmarking of Quality of Life in 58 European Cities Volume I – III.


104


Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ................................................................................................................................................ 2 1.1. A KONCEPCIÓ ELŐZMÉNYEI 2 1.2. MIÉRT VAN SZÜKSÉGE NYÍREGYHÁZÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRA? 2 1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIHÍVÁSAI 3

2.

TERVEZÉSI MUNKAMÓDSZEREK....................................................................................................... 3

3.

JÖVŐKÉP .................................................................................................................................................... 4

4.

ADOTTSÁGOK ÉS SWOT-ANALÍZIS .................................................................................................... 7

5.

A VÁROSFEJLESZTÉS FŐ CÉLJA, IRÁNYAI ................................................................................... 12

6.

CÉLPIRAMIS, PRIORITÁSI SOR.......................................................................................................... 13 6.1. CÉLPIRAMIS 13 6.2. A PRIORITÁSI SOR 13 6.3. A STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMOK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATA

7.

13

A STRATÉGIAI PROGRAMOK KIFEJTÉSE ...................................................................................... 13 7.1. 1. STRATÉGIAI CÉL: STABIL ALAPOKON NYUGVÓ, KIEGYENSÚLYOZOTT, FEJLŐDŐ GAZDASÁG MEGVALÓSÍTÁSA 13 7.1.1. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése stratégiai program 13 7.1.2. A gazdaság igényeihez illeszkedő humán erőforrás fejlesztése stratégiai program 15 7.1.3. Egészséges gazdasági struktúra, húzó ágazatok kialakítása és fejlesztése stratégiai program 16 7.1.4. A regionális szerepkör erősítése stratégiai program 17 7.2. 2. STRATÉGIAI CÉL: MINŐSÉGI ÉLETKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA 18 7.2.1. Környezet- és természetvédelem stratégiai program 18 7.2.2. Az épített környezet fejlesztése és védelme stratégiai program 20 7.2.3. A lakosság egészségi állapotának javítása stratégiai program25 7.2.4. A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása stratégiai program 27 7.2.5. A szociális biztonság megteremtése stratégiai program 28

8.

AZ OPERATÍV PROGRAMOK KIFEJTÉSE ....................................................................................... 31 8.1. FEJLETT VÁLLALKOZÓI INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE STRATÉGIAI PROGRAM 31 8.1.1. Befektetés-ösztönzés operatív program 31 8.1.2. A város elérhetőségének javítása operatív program 33 8.1.3. Az innovatív környezet megteremtése operatív program 34 8.2. A GAZDASÁG IGÉNYEIHEZ ILLESZKEDŐ HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE STRATÉGIAI PROGRAM 35 8.2.1. A középfokú oktatás összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel (tartalmi és infrastrukturális fejlesztés) operatív program 35 8.2.2. A munkaerő-piaci át- és továbbképzések erősítése operatív program 36 8.2.3. A pályakezdő diplomások elhelyezkedésének, letelepedésének támogatása operatív program 37 8.2.4. A felsőoktatás fejlesztése operatív program 38 8.3. EGÉSZSÉGES GAZDASÁGI STRUKTÚRA, HÚZÓÁGAZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE STRATÉGIAI PROGRAM 39 8.3.1. A szolgáltató és a kereskedelmi (multinacionális kereskedelmi cégek és ügynökségek, spedíciós cégek, közvámraktár) ágazatokban érdekelt nemzeti, közép- és multinacionális vállalkozások betelepülésének elősegítése operatív program 39 8.3.2. Az üzleti idegenforgalom fejlesztésének elősegítése operatív program 40 8.4. A REGIONÁLIS SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE STRATÉGIAI PROGRAM 41 8.4.1. A Kárpátok Eurorégiós együttműködés erősítése operatív program 41 8.4.2. Nemzetközi regionális pénzügyi és kereskedelmi központtá válás területi munkamegosztással operatív program 42


105


8.4.3. Regionális repülőtér – idegenforgalom, az üzleti turizmus működési feltételeinek elősegítése operatív program 43 8.5. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM STRATÉGIAI PROGRAM 44 8.5.1. A levegőszennyezés, valamint a zaj- és rezgésterhelés csökkentése operatív program 44 8.5.2. Az ivóvízbázis, a felszíni és felszín alatti vizek védelme operatív program 46 8.5.3. A települési hulladékok kezelése operatív program 48 8.5.4. Természetvédelem operatív program 50 8.5.5. A környezeti tudatformáló tevékenység támogatása operatív program 52 8.6. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME STRATÉGIAI PROGRAM 53 8.6.1. Karaktermegőrző fejlesztés a városban és a városkörnyéken operatív program 53 8.6.2. A közterületek állapotának javítása, humanizálása operatív program 55 8.6.3. A városi közlekedés környezetbarát fejlesztése operatív program 57 8.6.4. A nem szociális, non-profit bérlakásszektor létrehozása operatív program 60 8.6.5. A lakótelepek felújítása, humanizálása operatív program (A lakótelepi épületek felújításával kapcsolatos, működőképes finanszírozási illetve támogatási rendszer kialakítása, a fenntartási költségeket csökkentő, a környezetet humanizáló fejlesztésekkel együtt) 61 8.6.6. A lakásmobilitást elősegítő rendszer kialakítása operatív program 64 8.7. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA STRATÉGIAI PROGRAM 66 8.7.1. Az egészségügyi prevenciós tevékenység fokozása operatív program 66 8.7.2. A betegközpontú ellátási- és intézményrendszer kialakítása operatív program 68 8.8. A MAGAS SZINTŰ KULTÚRA ÉS KÖZMŰVELŐDÉS LEHETŐSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA STRATÉGIAI PROGRAM 69 8.8.1. A helyi kulturális értékek védelme, megismertetése operatív program 69 8.8.2. A minőségi szabadidős lehetőségek fejlesztése operatív program 70 8.9. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE STRATÉGIAI PROGRAM 71 8.9.1. A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása operatív program 71 8.9.2. A család- és gyermekvédelem fejlesztése operatív program 74 8.9.3. A lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése operatív program 76 8.9.4. A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése operatív program 82 8.9.5. A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése operatív program 87 9.

A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ................................................................................... 89 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6.

10.

A VÁROSHÁZTARTÁSI REFORM 89 A MONITORING ÉS A KONTROLLING 90 HATÉKONYABB, KÖVETKEZETES VÁROSMARKETING TEVÉKENYSÉG 91 POLITIKAI FELTÉTELEK 92 SZOROSABB EGYÜTTMŰKÖDÉS A VÁROSFEJLESZTÉSBEN ÉRDEKELT CSOPORTOK KÖZÖTT 92 A FENNTARTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA 93 AJÁNLÁSOK A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ ....................................... 94

10.1. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI SZÜKSÉGLETEK 94 10.2. A TÉRSZERKEZETET BEFOLYÁSOLÓ TENDENCIÁK, FOLYAMATOK 10.2.1. Közlekedés 94 10.2.2. Kereskedelem 94 10.2.3. Lakóterületek 95 10.2.4. Ipar és logisztika 95 10.2.5. Irodák 95 10.2.6. Zöldfelületi rendszer 96 10.3. A TÉRSZERKEZETI KONCEPCIÓ CÉLJAI 96 10.3.1. Javasolt térszerkezeti fejlesztések 96 11.

94

A MEGVALÓSÍTÁS FORRÁSAI ....................................................................................................... 98

11.1. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 98 11.1.1. Regionális célokat beépítő gazdasági-pénzügyi szabályozás 98 11.1.2. A forráselosztás decentralizációja 98 11.1.3. A források felhasználásának koncentrálása 98 11.1.4. Helyi erőforrások bevonása (addícionalitás követelménye) 100 Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft.

106


11.1.5. 11.1.6. 11.1.7. 100 11.1.8. 11.1.9. 12.

Programba illesztés 100 Többcsatornás finanszírozás 100 Normativitás és diszkrecionalitás (saját hatáskörben biztosított allokációs jog) egyensúlya Forrásfeltárási szempontrendszer 100 Az integrált finanszírozáshoz kapcsolható források felsorolása

101

IRODALOMJEGYZÉK, HIVATKOZÁSOK................................................................................... 102

TARTALOMJEGYZÉK


107

Tisztelt Olvasó! Nyíregyháza, október. Csabai Lászlóné. polgármester. Excellence Rt. & Városkutatás Kft. & GFB Kft. 1

Recommend Documents