Tisztelt Kollégák! Budapest, október 18. Üdvözlettel, Prof. Dr. Rácz Károly az Orvosi Hetilap főszerkesztője, a konferencia elnöke

BEVEZETŐ B EVEZETŐ

Tisztelt Kollégák! Az Interdiszciplináris Orvosi Hetilap Konferencia célja, hogy átfogó képet nyújtson az orvostudomány új ered ményeiről, gyakorlati ismereteket adjon a népegészség ügyi szempontból jelentős betegségek aktuális terápiá járól, és bepillantást nyújtson néhány speciális kórkép komplex terápiájába. Szerettünk volna minél színesebb programmal szol gálni: tizenegy témakörben negyvennél több előadás hangzik el a konferencia két napja alatt. A konferencia interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajló bionikai kutatások is bemutatkoznak a rendezvényen. Hadd em lítsük meg példaként az egyetemen fejlesztett bőrgyógy ászati ultrahangvizsgálatot, ami idővel alkalmas lesz arra, hogy segítségével akár már a háziorvosi rendelőben nagy specifitással és érzékenységgel diagnosztizálni lehessen a malignus folyamatokat. A 2013-as orvosi-élettani Nobel-díjat James E. Rothman, Randy W. Schekman és Thomas C. Südhof a

DOI: 10.1556/OH.154.2013.001

sejteni belüli transzportfolyamatok vizsgálatában elért eredményeikért kapták: azt vizsgálták, hogyan jut el a megfelelő anyag a megfelelő helyre, a megfelelő időben. Reméljük, hogy rendezvénysorozatunk hasonló szere pet tölthet be: eljuttatja a hiteles forrásból származó, fontos ismereteket az érdeklődő szakemberekhez, napra készen. Budapest, 2013. október 18. Üdvözlettel, Prof. Dr. Rácz Károly az Orvosi Hetilap főszerkesztője, a konferencia elnöke Dr. Bencsik Péter az Akadémiai Kiadó Zrt. orvostudományi szerkesztőségének vezetője

1

Konferencia ■ 2013

Névmutató Ábel Tatjána Ábrahám György Babenko Éva Bencsik Péter Dank Magdolna Farkas Henriette Farkas Katalin Felkai Péter Gajdácsi József Galgóczy Hajna Góth Miklós Gráf László Gyöngy Miklós Győri Gabriella Horváth Imre Jakab Zsuzsanna Járai Zoltán Keller Éva

5, 29 5, 30 17 1 3, 12 4, 19 4, 23 5, 32 3 27 3, 14 3, 11 3, 6 4, 27 8 4, 27, 28 4, 23 3, 8

Kiss István Kónya Márton Kőrösi Tamás Kriván Gergely Kulcsár Andrea Lengyel Gabriella Mátyás Szabolcs Mátyus Péter Mezősi Emese Mokánszki Attila Molnár Andrea Műzes Györgyi Nékám Kristóf Németh Andrea Oláh Éva Orosz Zsuzsa Országh Attila Papp Zoltán

4, 23, 24 17 4, 16 4, 25 4, 26 3, 8 4, 17 3, 6 3, 15 4, 16 5, 33 4, 19, 20 4, 20 4, 27 4, 16 3, 11 5, 33 4, 17

Rácz Károly Rajczy Klára Roska Tamás Rudas Gábor Sármán Beatrix Sinkó János Sipos Ferenc Somfai Gábor Márk Somogyi Anikó Sréter Lídia Szabó Barbara Szabó István Szalai Klára Szilárd István Szuromi Szabolcs Tarr Tünde Tóth Miklós

1, 3, 6 17 3 4, 28 5, 30 4, 25 4, 20 5, 29 5, 29 3, 11, 12 17 4, 18 3, 6 5, 32 3, 6 4, 19 3, 14

Napivizit.hu

Az egészségügyi szakma zártkörű portálja az Akadémiai Kiadótól

Regisztráljon Ön is! A Napivizit.hu hiteles és megbízható információforrás, amire a napi munkája, illetve továbbképzése során támaszkodhat. Szakmai újdonságok Kezelési irányelvek Szakmapolitika Praxishirdetések Álláshirdetések

Regisztráljon most: napivizit.hu A használat során szerzett hűségpontokat prémium tartalmakra válthatja.


2

ORVOSI HETILAP

KONFERENCIAPROGRAM K O N FER EN C IA PR OGR A M

IV. Interdiszciplináris Orvosi Hetilap Konferencia 2013. október 18–19., Budapest PROGRAM OKTÓBER 18., PÉNTEK 7:45–8:30 Regisztráció 8:30 Megnyitó: Rácz Károly (Semmelweis Egyetem) és Szuromi Szabolcs (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Bionika – egy kibontakozó orvosi technológia Elnökök: Rácz Károly és Szuromi Szabolcs 8:50 Roska Tamás: 9:05 Mátyus Péter: 9:20 Gyöngy Miklós, Szalai Klára:

Bevezető Az orvosi diagnosztika új távlatai a Bio-chip technológiával Kvantitatív ultrahang-diagnosztika a bőrgyógyászatban

9:35–9:45 Szünet

Biztosítás-orvostan Elnökök: Keller Éva és Lengyel Gabriella 9:45 Lengyel Gabriella: A biztosítás, biztosítás-orvostan története és jelen helyzete 10:05 Keller Éva: Biztosítás–egészségbiztosítás a szakértői gyakorlatban 10:25 Gajdácsi József: Az üzleti biztosítás és OEP-„térítés” határterületei 10:45–11:00 Szünet

Onkológia Elnök: Sréter Lídia 11:00 Orosz Zsuzsa: Az onkológiai szűrővizsgálatok alkalmazása 11:20 Gráf László: A colorectalis daganatok korszerű kezelése 11:40 Dank Magdolna: Az emlőrák korszerű kezelésének elvei 12:00 Sréter Lídia: A daganatos beteg ellátása, panaszainak, tüneteinek megközelítése 12:20–13:05 Ebédszünet

Hypophysisbetegségek Elnök: Tóth Miklós 13:05 Góth Miklós: 13:25 Tóth Miklós: 13:45 Mezősi Emese:

Véletlenül felfedezett hypophysisadenoma A hypercortisolismus differenciáldiagnosztikája A hypophysiselégtelenség hormonpótló kezelése

14:05–14:25 Szünet ORVOSI HETILAP

3


K O N FER EN C IA PR OGR A M

A humán reprodukció kihívásai Elnök: Oláh Éva 14:25 14:45 15:05 15:25 15:45

Kőrösi Tamás: Mokánszki Attila: Mátyás Szabolcs: Papp Zoltán: Szabó István:

Asszisztált reprodukció időszerű kérdései Az infertilitás hátterében álló genetikai eltérések Preimplantációs genetikai diagnosztika Genetikai tanácsadás és praenatalis diagnosztika Koraszülöttek életkilátásait javító intrauterin terápiás beavatkozások

16:05–16:25 Szünet

Immunológia Elnök: Műzes Györgyi 16:25 Tarr Tünde: Újabb terápiás lehetőségek szisztémás lupus erythematosus betegségben 16:45 Farkas Henriette: Bradikininmediált angioödémák terápiája 17:05 Műzes Györgyi: A kisér-vasculitisek aktuális kérdései 17:25 Sipos Ferenc, Műzes Györgyi: A biológiai kezelés hatásossága (néhány eset kapcsán) 17:45 Nékám Kristóf: A „csak allergia” szindróma 18:05–18:20 Szünet

Hypertonia és perifériás érbetegségek Elnök: Kiss István 18:20 Farkas Katalin: Hypertonia és perifériás érbetegségek 18:40 Járai Zoltán: Hypertonia és a szív 19:00 Kiss István: Hypertonia és krónikus vesebetegség: a szervprotektív célérték elérésének lehetősége

OKTÓBER 19., SZOMBAT 8:30–9.00 Regisztráció

Infektológia Elnök: Kriván Gergely 9:00 Sinkó János: 9:20 Kriván Gergely: 9:40 Kulcsár Andrea:

Transzplantált betegek invazív gombafertőzései Vírusfertőzések transzplantált betegekben Védőoltások a transzplantáció után

10:00–10:20 Szünet

Képalkotó vizsgálatok Elnök: Jakab Zsuzsanna 10:20 Győri Gabriella: Malignus hematológiai betegségekben kialakuló mellkasi és hasi szövődmények képalkotó vizsgálata 10:40 Németh Andrea: PET/CT az onkológiai gyakorlatban 11:00 Rudas Gábor: Mikor érdemes MR-vizsgálatot kérni? 11:20 Jakab Zsuzsanna: Akut hasi ultrahangvizsgálatok


4

ORVOSI HETILAP

K O N FER EN C IA PR OGR A M

11:40–12:00 Játék 12:00–13:00 Ebédszünet

Diabetes mellitus Elnök: Somogyi Anikó 13:00 13:20 13:40 14:00

Ábel Tatjána: A diabeteses dyslipidaemia pathomechanizmusa és kezelése Somfai Gábor: A diabeteses retinopathia patomechanizmusa és kezelése Sármán Beatrix: A diabeteshez társuló hypertonia pathomechanizmusa és kezelése Ábrahám György: A diabeteses nephropathia pathomechanizmusa és kezelése

14:20–14:40 Szünet

Utazásorvostan Elnök: Felkai Péter 14:40 Felkai Péter: Az utazásorvostan helye a magyarországi betegellátó rendszerben 15:00 Szilárd István: Migráció Magyarországon: új diagnosztikai kihívás a háziorvosi gyakorlatban 15:20 Országh Attila: Amit az utazási biztosításról és az európai egészségbiztosításról minden orvosnak tudnia kell 15:40 Molnár Andrea: A szabadidő-sportolásra indulók egészségügyi felkészítése 16:00 Tesztírás

A konferencia támogatói Bayer Hungária Kft. Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. infomIx Kft. Lupus Betegegyesület Lux Hungária Kft. Novartis Hungária Kft. Novelmedix Kft. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Richter Gedeon Nyrt. Semmelweis Egyetem Teva Magyarország Zrt. UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ORVOSI HETILAP

5


ÖSSZEFOGLALÓK ÖSSZEFOGLA LÓK

Bionika – egy kibontakozó orvosi technológia Elnökök: Rácz Károly és Szuromi Szabolcs

Az orvosi diagnosztika új távlatai a biochip technológiával

Jegyzet

Mátyus Péter Semmelweis Egyetem, Szerves Vegytani Intézet; Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum, Budapest Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai és Bionikai Kar, Budapest

Az elmúlt másfél-két évtizedben a molekuláris szintű tudás jelentős gyaropodása a biomedicinális területeken, együttesen az elektronika, optika és informatika látvá nyos technológiai fejlődésével új helyzetet teremt az orvosi tevékenységek szinte minden szektorában. Az ezredfordulótól a genomikai, proteomikai és metabolomi kai ismeretek orvosdiagnosztikába való integrálása körvonalazza a betegségek pre venciójának, diagnosztikájának és (terápia)követésének új lehetőségeit, s ezzel együtt kialakul az egyénre szabott medicina koncepciója és elveinek gyakorlatba ültetése is. Mindebben kulcsszerepet játszik a mikrofluidikai technológiát imple mentáló lab-on-a-chip-alapú dignosztika: miniatűr mintaigénye, fizikai adottságai és nem utolsósorban minőségileg új típusú adatok gyűjtésére való alkalmassága az orvosdiagnosztikai és terápiás gyakorlat átalakításához vezet. A teljesség igénye nél kül, jelentőségét a racionális (gyógyszer)terápia érdekében történő alkalmazásokkal kezdve, a terápia hatékonyságának monitorizálásán át, a teranosztikai alkalmazáso kig tartó széles skálával és impresszív példákkal illusztráljuk.

Kvantitatív ultrahang-diagnosztika a bőrgyógyászatban Gyöngy Miklós ■ Szalai Klára Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai és Bionikai Kar, Budapest

Az ultrahang-képalkotás egy költséghatékony, biztonságos, lágy szöveteknél alkal mazható képdiagnosztikai modalitás. A bőrgyógyászati ultrahang ezenkívül külö nösen jó felbontással is rendelkezik, hála a magas frekvenciák használatát lehetővé tevő kis behatolási mélységnek. A szemcsés ultrahangképek értelmezése azonban igen nagy tapasztalatot igényel. A klinikus által relevánsnak tartott területek (ango lul „regions of interest”) elemzésében segítséget nyújtana, ha ezekhez kvantitatív értékeket lehetne hozzárendelni. Célkitűzés: A bőr elváltozásainak ultrahanggal történő differenciáldiagnosztikája – különös tekintettel a daganatos elváltozásokra – áttörést jelent más diagnosztikus eszközökkel szemben. Bár nem képes helyette síteni a szövettani diagnosztikát, mégis többet tud előrevetíteni ennek az irányába, mint egy dermatoszkópiás vizsgálat. Anyag és módszer: Jelen kutatásban 46, valami lyen rákos vagy rákgyanús bőrelváltozással rendelkező pácienst vizsgáltunk egy nyers (RF) adatot nyújtó BK Medical 8805 (5-12 MHz) ultrahangtranszdúcerrel. Kvantitatív Nagakami-paraméterek használatával 86% szenzitivitással és 81% specificitással detektáltunk melanomát. A klinikumban használt magasabb frekven ciájú transzdúcerek (például 5-18 MHz Hitachi L75) nyers adataiból még jobb


6

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK eredmények várhatók. További előrelépés remélhető a szövettani és ultrahangkép letek közti kapcsolat felfedéséből. Ennek érdekében kifejlesztettünk egy szövettan alapú ultrahang-szimulációs modellt, ez – reményeink szerint – olyan új kvantitatív paraméterekhez vezet, amelyek tovább növelik a különböző daganatos elváltozások (mindenekelőtt a melanoma és basalioma) közti differenciáldiagnosztika precizitá sát. Következtetések: A közeltér kvantitatív ultrahangvizsgálata a cutan malignus kórképeket alkalmassá teszi a differenciáldiagnosztikára, így a betegek célzott onkodermatológiai központba küldése már a háziorvostól megtörténhet, hiszen a kifejlesztett eszközök alkalmasak lesznek arra, hogy a háziorvos elvégezze az ultra hangvizsgálatot, és a pácienst e szerint tudja irányítani a megfelelő intézetbe.

Jegyzet

Az Akadémiai Kiadó

AZ ELME KEREKEI sorozata

Az erc ásodp 59 m tatása foly

KIADVÁNYAINKAT KERESSE A KIADÓ HONLAPJÁN (www.akademiaikiado.hu), AHOL ÁLLANDÓ KEDVEZMÉNYEKKEL VÁRJUK.

AK_elme_kereke_13_marc_210x137_bw.indd 1

ORVOSI HETILAP

4/2/13 2:53 PM

7


ÖSSZEFOGLA LÓK

Biztosítás-orvostan Elnökök: Keller Éva és Lengyel Gabriella

A biztosítás, biztosítás-orvostan története és jelen helyzete

Jegyzet

Lengyel Gabriella ■ Horváth Imre Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika és Magyar Orvostörténelmi Társaság, Budapest

Az előadás áttekinti a biztosítás kialakulásának történelmi hátterét és a magyar országi biztosításügy fejlődését. Elemzi a biztosítás és a biztosítástudomány, bizto sítás-orvostan fejlődésének összefüggéseit. Ismerteti azt a folyamatot, amelyben 1986-tól, a magyar biztosításügy reformjától a biztosítás-orvostan ismételten önál ló diszciplínává fejlődött Magyarországon, kialakult az oktatása, intézményi és tu dományos társasági háttere. A hazai biztosítási tudomány fejlődése felvetette önál ló szakvizsga létjogosultságát, amely 2003-ban egészségbiztosítás szakvizsga néven meg is valósult. Az előadás részletesen bemutatja a biztosítás-orvostan – amely a klinikai orvostudomány, társadalom-orvostan, statisztikai tudományok ötvözete, a biztosítási kockázatkezelést segítő orvostudományi ismeretek összessége – gya korlati kérdéseinek alappilléreit, a klinikai és a biztosítói orvos szemlélete közötti különbséget, a kockázatkezelés legfontosabb alapgondolatait, az orvos szerepét a biztosítószakmában.

Biztosítás–egészségbiztosítás a szakértői gyakorlatban Keller Éva Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest

Az egészségbiztosítási rendszer az elmúlt években folyamatos átalakuláson ment keresztül, és ez a folyamat előreláthatóan a jövőben is folytatódni fog. A társada lombiztosítási és üzleti biztosítási kérdések folyamatosan jelen vannak az igazság ügyi orvos szakértői gyakorlatban is. A szakértői vélemény kialakításában a biztosí tókon kívül jelentős szerepet játszanak az egészségügyi ellátást nyújtó orvosok, akikkel szemben fontos elvárás, hogy a jogszabályi környezetnek megfelelően ala kítsák ki véleményüket az ügyfélről, és ennek megfelelő, az állapotot hűen tükröző dokumentációt állítsanak ki. Az előadás néhány konkrét eseten keresztül mutatja be a három rendszer fő kapcsolódási pontjait és buktatóit, továbbá javaslatokat tesz a szereplők együttműködésének, kommunikációjának fejlesztésére.


8

ORVOSI HETILAP

,

,

,

, ,

Ujdonsagok az Akademiai Kiadotol Berkô Péter (szerk.) Betegségek megelôzése és korai felismerése Egyaránt szól az átlagembernek és az egészségügy szakértôinek. Közérthetô, ugyanakkor a szakmaiság magas színvonalát képviseli. A leggyakoribb betegségek szinte teljes palettáját átfogja. A megelôzés esélyt ad. Esélyt az egészséges, hosszú életre, a gyors regenerálódásra. A betegségek korai felismerésével a súlyosabb, akár életveszélyes állapotok kialakulásának kockázatát lehet csökkenteni. Ebben segít ez a könyv. Ár: 6000 Ft

Buzás György Miklós A peptikus fekélybetegség története A peptikus fekélybetegség évszázadokig ritka és kevéssé ismert kórkép volt. Gyakorisága a XIX/XX. század fordulóján kezdett növekedni. A Helicobacter pylori felfedezésével a fekélyrôl alkotott szemléletünk minden szinten megváltozott. A kezdeti évek lelkesedésében a szerzô hajlamos volt azt hinni, hogy rövidesen a peptikus fekélyt az egyetemeken a ritka betegségek tanszékén fogják oktatni, ez nem következett be. Csalódottságában a szerzô megírta a betegség történetét, amely nem is teljes, nem is hibátlan, de szemlélete talán eredeti. Egy újabb sokoldalú áttekintés Buzás György Miklóstól. Ár: 8190 Ft

B Bereczkei Tamás (szerk.) – Hoffmann Gyula (szerk.) G Gének, gondolkodás, személyiség M Magas szülôknek csak magas gyermekei lehetnek? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelô, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív – vagy ebben h a gének is fontos szerepet játszanak? Öröklôdhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. Az emberi természet mûködése iránt érdeklôdô olvasók tájékoztatása mellett A sszeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez is. Ár: 4200 Ft Á

VÁSÁROLJA MEG KEDVEZMÉNYES ÁRON A WEBOLDALUNKON: akademiaikiado.hu Használja az OH_KEDVEZMENY kuponkódot és 30% kedvezményben részesül!

Akadémiai Kiadó Zrt. • Tel.: (06 1) 464 8200 • E-mail: [email protected] • www.akademiaikiado.hu

is ! ál is er en nt sb re lé Pa ere sz ki

Csontáttét szövõdményeinek megelõzésére emlõcarcinomában ibandronat filmtabletta és koncentrátum oldatos infúzióhoz

Tartsuk meg!

Gyógyszerkészítmény neve: Ossica® 50 mg filmtabletta és 6 mg/6 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz. Hatóanyag: 50 mg (filmtabletta) ill. 6 mg (koncentrátumos oldat) ibandronsav. Terápiás javallatok: A csontrendszert érint� események (patológiás törések, radioterápiát vagy sebészeti szenved� betegeken. A koncentrátumos oldat metasztázissal járó vagy anélküli, tumor indukálta hypercalcaemia kezelésére is alkalmas. Adagolás és alkalmazás: Az Ossica®-val történ� kezelést csak a daganatos betegségek kezelésében járatos orvos kezdheti meg. Az Ossica® 50 mg filmtabletta szokásos adagja napi 1 tabletta, legalább 6 óra éhezést követ�en, a napi els� étkezés vagy italfogyasztás el�tt kell bevenni. A tabletta bevételét követ�en legalább 30 percig nem szabad táplálkozni. A 6mg/6 ml koncentrátumos oldatot 3-4 hetente ajánlott adni. A koncentrátumot 100 ml izotóniás nátrium-klorid oldatban vagy 100 ml 5%os glükóz oldatban hígítva, legalább 15 percen keresztül kell beadni. Vesekárosodott betegek esetében 500 ml oldóserben oldva, a vesefunkció károsodásától függ�en 1-2 óra id�tartam alatt beadni. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Óvatosan kell eljárni olyan betegeknél, akikr�l ismert, hogy túlérzékenyek más biszfoszfonátokra. Hypocalcaemia. Gyakori mellékhatások: 50 mg tabletta: dyspepsia, hányinger, hasi fájdalom, oesophagitis, asthenia. 6 mg/6 ml koncentrátumos oldat: influenzaszer� tünetek, fejfájás, szédülés, pharyngitis, hasmenés, hányás, dyspepsia, emészt�-rendszeri fájdalom, izomfájdalom, ízületi fájdalom. Figyelmeztetés: Az NSAID-ok gastrointestinalis irritációt okoznak, Ossica® tablettával együttadásuk során óvatosság szükséges. Az orális biszfoszfonát kezelés dysphagiával, oesophagitisszel, nyel�cs�- vagy gyomorfekéllyel járhat együtt, ezért a betegnek szigorúan be kell tartania az adagolási utasítást. A tabletta laktóz-monohidrát tartalma miatt nem adható örökletes galaktózintoleranciában, Lapp laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz felszívódási zavarban szenved� betegnek. Az egyidej� kockázati tényez�k (pl. daganat, kemoterápia, radioterápia, kortikoszteroidok, rossz szájhigiénia) fennállása esetén célszer� a betegek biszfoszfonát-kezelése el�tt fogászati vizsgálatot és megfelel� megel�z� fogászati beavatkozást végezni. Nem adható súlyos májelégtelenség, terhesség és szoptatás esetén. Rendelhet�ség: csak vényre, SZ jelzéssel adható ki, az EÜ 100% 8/e pontnak megfelel�en. Bruttó ár/támogatás/térítési díj: Ossica® 50 mg filmtabletta 28x: 29874 Ft/29574 Ft/300 Ft. Ossica® 50 mg filmtabletta 84x: 89624 Ft/89324 Ft/300 Ft. Ossica® 6 mg/6ml koncentrátum oldatos infúzióhoz: 30093 Ft/ 29793 Ft/300 Ft. Az esetleges változások a www.oep.hu weboldalon tekinthet�ek meg. Forgalomba hozatali engedély száma: OGYI-T-21128/1 (28x tabl.), OGYI-T-21128/01 (84x tabl.), OGYI-T-21128/06 (koncentrátum). További részletes információkat az alkalmazási el�írat tartalmaz. Lezárás dátuma: 2013.09.25.

RGD: 75326/HU

1103 Budapest, Gyömr�i út 19-21. Szakorvosi Marketing Osztály: Telefon: +36 1 431 5720 www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: +36 1 505 7032 e-mail: [email protected]

ÖSSZEFOGLA LÓK

Onkológia Elnök: Sréter Lídia

Az onkológiai szűrővizsgálatok alkalmazása

Jegyzet

Orosz Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Belgyógyászati Klinika, Onkológiai Részleg, Budapest

Magyarország a daganatos betegségek morbiditása és mortalitása szempontjából „előkelő” helyet foglal el az európai országok sorában. A nyugati országokban számos betegség csökkenő tendenciát mutat, azonban Magyarországon további emelkedés figyelhető meg évről évre a daganatos betegségek előfordulásában is, annak ellenére, hogy a rákos megbetegedések okozta halálozás jelentősen csök kenthető lenne. A primer prevenció keretében a legfontosabb eszköz az egészség nevelés, ami az egészséges személyek egészségi állapotának megőrzését, helyes életmódra való nevelését, a betegségekről való ismeretanyaguk elmélyítését jelenti. A másodlagos megelőzés során a betegség korai felismerésére, illetve az egyes rizi kótényezők korai kiküszöbölésére törekszünk, ezért ez a kóros folyamatok kialaku lásához vezető tényezők időben történő felismerésén és gondozásán alapul. A má sodlagos prevenció fő eszközei a szűrővizsgálatok, amelyek igénybevételének egy részét az egészségbiztosítás is támogatja. A népegészségügyi célú, célzott szűrő vizsgálat olyan népegészségügyi tevékenység, amely a lakosság meghatározott korcsoportjaira terjed ki, és meghatározott gyakorisággal az adott korcsoportba tartozókat személyes meghívással értesítik a vizsgálat szükségességéről, illetve lehe tőségéről. A népegészségügyi célú szűrővizsgálatok keretében a célcsoportokban méhnyakszűrés, komplex emlőrákszűrés, valamint mindkét nemben székletvérvizs gálat érhető el államilag finanszírozott és szervezett formában, azonban az ismert morbiditási statisztikákra való tekintettel ezen szűrővizsgálatok szélesítése ajánlott.

A colorectalis daganatok korszerű kezelése Gráf László Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, III. Belgyógyászati Klinika, Onkológiai Centrum, Budapest

A colorectalis daganat (CRC) a vezető onkológiai halálokok közé tartozik Magyar országon; emiatt megelőzése, szűrése, kezelése népegészségügyi probléma és fel adat. A korai CRC műtéti megoldását követően az esetek egy részében adjuváns kezelésre van szükség, erről oncoteam hivatott dönteni. A metasztatikus CRC-t az új klasszifikáció négy csoportra osztja a kezelés célja és intenzitása alapján. A daga natmentessé vagy potenciálisan daganatmentessé tehető betegekben cél az agres� szív kezelés és a mielőbbi, optimális műtéti megoldás. Az inkurábilis esetekben nagyobb hangsúlyt kapnak az életminőségi szempontok és a kezelések hosszú távú szövődményei. Az áttétes CRC kezelésében a hagyományos kemoterápia mellett mind nagyobb teret nyernek a célzott terápiák.

ORVOSI HETILAP

11


ÖSSZEFOGLA LÓK

Az emlőrák korszerű kezelésének elvei

Jegyzet

Dank Magdolna Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Belgyógyászati Klinika, Onkológiai Részleg, Budapest

Az iparosodott világban élő nők egyik legnagyobb egészségügyi problémája az em lőrák, amely Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában és Európa csaknem minden területén a nők körében észlelhető leggyakoribb ráktípus. Minden évben körülbelül 800 000–900 000 nő betegszik meg emlőrákban világ szerte. A következő évtizedben mintegy ötmillió új emlőrákos nőbeteggel kell szá molni. A megbetegedés gyakorisága 1960 óta folyamatosan nőtt, évenként körül belül 1-2%-kal, például az egyébként alacsony incidenciájú Japánban 1960 és 1985 között megduplázódott. Mint általában minden szolid hámeredetű tumor eseté ben, az életkor növekedésével párhuzamosan nő a gyakoriság és a prevalencia. Az átlagéletkor meghosszabbodása miatt egyre több az emlőrákos beteg. Bár a morbi ditás folyamatosan csökken, az egyre több emlőrákos beteg miatt az életkor szerint korrigált mortalitás az utóbbi 50 évben változatlan maradt. Az emlőrák korszerű ellátásában az adjuváns (a keringő „mikroáttétek” elpusztítása a távoli áttétképző dés megakadályozására) a tumorméretet csökkentő, úgynevezett primer szisztémás terápia, ami az emlőmegtartó műtét esélyét adja meg, illetve az élő daganatszövet tesztelését teszi lehetővé az adott terápiával kapcsolatban, és az előrehaladott, átté tes betegség kezeléséről lesz szó az előadásban. A gyógyszeres kezelés három nagy pillére az endokrin terápia, a kemoterápia és a személyre szabott kezelést lehetővé tevő célzott terápiák, amelyek az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésen mentek át a molekuláris patológia nagyarányú fejlődését követően.

A daganatos beteg ellátása, panaszainak, tüneteinek megközelítése Sréter Lídia Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

A daganatos betegek ellátására szükség lehet olyankor is, amikor éppen nem az őket kezelő onkológiai osztályon tartózkodnak. Az onkológiai kezelés (kemoterá pia, sugárkezelés) alatt álló betegek legtöbbször a kezelés valamilyen mellékhatása miatt fordulnak orvoshoz. Természetesen az alapbetegség szövődményei szintén bármikor kialakulhatnak a kezelések közötti szünetekben is. A kemoterápia leg gyakrabban gastrointestinalis mellékhatásokat okoz: a hányinger, hányás, illetve a hasmenés főként az idős betegeknél kiszáradáshoz vezethet. A másik veszélyes mellékhatáscsoportba a cytopeniák tartoznak: az agranulocytosis lázat, septikaemiát okozhat, az anaemia jellege a legtöbb esetben úgynevezett krónikus betegség hez társuló vérszegénység, a súlyos thrombocytopenia pedig relatíve ritkább. A gastrointestinalis tünetek és a cytopeniák jelentkezésekor természetesen az alap betegség okozta hasonló panaszok differenciáldiagnosztikai elkülönítésére is szük ség van. A családorvos feladata ezenkívül az is, hogy figyelemmel kísérje a beteg rendszeres kezeléseinek és kontrollvizsgálatának megtörténtét és eredményét. Azoknál a betegeknél, akiknek aktív onkológiai kezelése már befejeződött és pa nasszal jelentkeznek, azt kell eldöntenünk, hogy az „eredeti” daganatos betegség újult-e ki vagy egy ettől teljesen független új (esetleg malignus) kórkép okozza a tüneteket. Lokális tünetek, valamint szisztémás panaszok alakulhatnak ki. Ezenkí vül pananeoplasiás szindróma fellépése is lehet első tünete egy visszatérő vagy egy újonnan kialakult malignus megbetegedésnek.


12

ORVOSI HETILAP

Sokszínu ´ onkoterápia a Richtertol ´

DOLFORIN

R

transzdermális fentanil tapasz

MAMMOZOLE

R

anastrozole

kisz10x ere hav lés dob i 1x ozd íj

NALLIAN

R

gemcitabine

NINIVET

R

letrozole

LIVELLIN

R

oxaliplatin

1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Szakorvosi Marketing Osztály: +36-1 431-4026, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági Osztály: +36-1 505-7032, [email protected] Gyógyszerkészítmény megnevezése: Dolforin 25, 50, 75 és 100 mikrogramm/h fentanil transzdermális tapasz. Hatóanyag: 4,8 mg, 9,6 mg, 14,4 mg illetve 19,2 mg fentanylum tapaszonként. Terápiás javallatok: A készítmény olyan súlyos, krónikus fájdalom esetén javallt, mely megfelelően csak opioid fájdalomcsillapítóval kezelhető. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával, vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Akut vagy posztoperatív fájdalom csillapítására, mivel a rövid ideig tartó alkalmazás során nincs lehetőség a dózis beállítására. A központi idegrendszer súlyos károsodása. Gyakori mellékhatások: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, székrekedés, aluszékonyság, gyengeség, verejtékezés, bőrreakció az alkalmazás helyén. Rendelhetőség: kizárólag orvosi rendelvényre kiadható készítmény (kábítószer, pszichotróp anyag). Mindegyik hatáserősségű kiszerelést 100%-os TB támogatással írhatja a kezelőorvos, háziorvos vagy a házi gyermekorvos a 8b/3 igénypont alapján: rosszindulatú daganatos betegek fájdalomcsillapításában BNO: C; R520; R521) a WHO szerint III. fájdalomcsillapító lépcsőbe tartozó szerként az alkalmazási előírásban szereplő javallatokban. A 25 µg/h hatáserősségű kiszerelés 90%-os TB támogatással reumatológia, ortopédia, ortopédia-traumatológia, traumatológia vagy idegsebészet szakorvosi képesítéssel írható és javasolható – a javaslat keltétől számított 12 hónapig – a háziorvos által írható a 25. igénypont szerint degeneratív nagyízületi (BNO: M169, M179, M1990), illetve gerincbetegségek (BNO: M47, M48, M5440, M5100, M5110) súlyos, más szerekkel nem befolyásolható fájdalmának kezelésére. Bruttó fogyasztói ár/támogatási összeg/térítési díj: az Eü. 100% 8b/3 igénypont szerint 100 µg/h 5x 13010/12710/300 Ft, 10x 26022/25720/302 Ft, 75 µg/h 5x 13277/12977/300 Ft, 10x 26555/26255/300 Ft, 50 µg/h 5x 8642/8342/300 Ft, 10x 17285/16984/301 Ft, 25 µg/h 5x 4631/4331/300 Ft, 25 µg/h 10x 9262/8962/300 Ft, az Eü. 90% 25. igénypont szerint 25 µg/h 5x 4631/4168/463 Ft, 10 x 9262/8336/926 Ft. Forgalombahozatali OGYI engedély száma: OGYI-T-20594/1-4. További részletes információkat a hivatalos alkalmazási előirat tartalmaz. Az esetleges változások a www.oep.hu honlapon tekinthetők meg. Az anyag lezárás dátuma: 2013.10.01. RGD: 75008/HU

ÖSSZEFOGLA LÓK

Hypophysisbetegségek Elnök: Tóth Miklós

Véletlenül felfedezett hypophysisadenoma

Jegyzet

Góth Miklós Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály, Budapest

Véletlenül felfedezett hypophysisadenomáról, nemzetközileg általánosan elfoga dott elnevezés szerint hypophysisincidentalomáról akkor beszélünk, ha nem hypophysisbetegség gyanúja, hanem más ok miatt elvégzett képalkotó vizsgálat során adenomát vagy cisztikus laesiót észlelnek. A műtétre szoruló incidentalomák 90-91%-a hypophysisadenoma, 9-10%-a craniopharyngeoma vagy Rathke-tasakciszta. A legtöbb nem funkcionáló hypophysisadenoma immunhisztokémiailag gonadotrop eredetű. Gyakoriságuk autopszia alapján 10-11%, közel valamennyi microadenoma (<10 mm). Felnőtteken más okból elvégzett komputertomográfiás vizsgálatok alapján előfordulásuk 10-15%, mágnesesrezonancia-vizsgálat alapján 20-30%. A kezdeti kiértékelés során minden hypophysisincidentalomás beteget – tünetmentesség esetén is – ki kell vizsgálni hormontúlprodukció, illetve hypopituitarismus irányába. Ha mágnesesrezonancia-vizsgálat alapján a nervus opticus vagy chiasma érintkezik a tumorral, látótérvizsgálat elvégzése szükséges. Amennyiben a hypophysisincidentalomát komputertomográfiával kórismézték, el kell végezni a mágnesesrezonancia-vizsgálatot is a tumor természetének, kiterjedé sének pontosabb megítélése végett. Ha a követéses képalkotó vizsgálat során az incidentaloma érinti/komprimálja a nervus opticust vagy chiasmát, látótérvizsgálat elvégzése indokolt. Műtéti indikációk: 1. az elváltozás látótérdefektust okoz; 2. kompresszió miatt egyéb jellegű látászavar – ophthalmoplegia, idegrendszeri károsodás – alakul ki; 3. mágnesesrezonancia-vizsgálat alapján az elváltozás eléri vagy komprimálja a nervus opticust vagy chiasmát; 4. hypophysisapoplexia alakul ki látászavarral. A véletlenül felfedezett, de az átvizsgálás során hormontúlprodukciót előidéző adenomáknak bizonyuló elváltozások más megítélés alá esnek.

A hypercortisolismus differenciáldiagnosztikája Tóth Miklós Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

A hypercortisolismus számos fiziológiás és patológiás állapot velejárója, fennállá sának mérlegelése orvosi tevékenységünknek mindennapos eleme. Az állapot iga zolása minden esetben kortizolmeghatározáson alapszik (szérum, vizelet, nyál). A három leggyakrabban alkalmazott teszt a rövid, kis dózisú dexamethason teszt az éjszakai nyálmintából, valamint a 24 órás gyűjtött vizeletből történő kortizol meghatározás. Az összes eset akár 10-20%-át is kitevő periodikus kortizoltúltermelés (ciklikus Cushing-szindróma) felismerésének kulcsa a klinikai kép megfelelő érté kelése, a laboratóriumi vizsgálatok ismétlése. Az endogén hypercortisolismus igazolását követi az ACTH-tól való függőség vizsgálata. Ennek alapján három fő csoportot különítünk el. ACTH-túltermelés miatti hypercortisolismus áll fenn: 1. ACTH-termelő hypophysisadenoma és 2. ectopiás Cushing-szindróma esetén; 3. A mellékvese-eredetű primer hypercortisolismusban az ACTH szupprimált.


14

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK A pszeudo-Cushing-szindróma olyan klinikai és hormonális tünetegyüttes, amely nek hátterében mindig jelen van egy olyan, nem endokrinológiai betegség vagy állapot, amelyet korábban már azonosítottak vagy esetleg még fel sem ismertek, és amelyik okozója a betegben észlelt hypercortisolismusnak. Pszeudo-Cushingszindrómában alapvető eltérésnek a CRH-termelő neuronok hiperaktivitását tart juk. A háttérben álló betegség leggyakrabban pszichiátriai természetű (súlyos szorongásos neurózis, depresszió, krónikus alkoholizmus vagy éppenséggel alko holmegvonási szindróma, anorexia nervosa), ugyanakkor pszeudo-Cushingszindrómát okozhat még a súlyos morbid obesitas, a rosszul beállított diabetes mellitus, a policisztás ovárium szindróma és az alvási apnoe szindróma is.

Jegyzet

A hypophysiselégtelenség hormonpótló kezelése Mezősi Emese PTE KK, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs

A hypophysiselégtelenség általában nem specifikus tünetekkel járó, nehezen diag nosztizálható betegség, amely ugyanakkor életveszélyes állapotokhoz vezethet és hosszú távon is fokozott mortalitással jár. Etiológiájában a figyelem előterébe került a koponyatraumát vagy subarachnoidealis vérzést követően kialakult hypophysisműködés-zavar. Ezen kórképek prevalenciája alapján feltételezhető, hogy a hypophysiselégtelenség lényegesen gyakoribb, mint korábban becsülték, és felismerésében hangsúlyozott a családorvosok szerepe. Ritka, általában terhesség hez kapcsolódó betegség az autoimmun hypophysitis, amelyben változatos sorrendben és kombinációban jelentkeznek a hormonhiányok tünetei. A jelenleg használt hormonpótló kezelések célja a fiziológiásat megközelítő hormonszintek elérése. A kezelés mindig individualizált. Az optimális hormonpótlás kérdésében számos kihívással kell szembenézni: 1. Nem rendelkezünk megfelelő laboratóriumi paraméterekkel az ideális pótlás megítéléséhez, ezért fokozottan kell figyelni a klinikai képet. 2. Egy adott hormon bevezetése vagy dózisának módosítása befolyásolja a többi hormon iránti igényt. 3. A hormonpótlás kívánt szintjét az életkor, a társbetegségek és a terhesség jelentősen módosítják. Bővültek ismerete ink a mellékvese glükokortikoidtermeléséről, ami a szubsztitúció dózisának csök kentéséhez vezetett. Lényeges a fejlődés a férfi hormonpótlás vonatkozásában, elérhetővé váltak a transdermalis készítmények és a háromhavonta adandó intramuscularis injekció. A hypopituitarismus ellátásában felnőttkorban is rutineljá rássá vált a növekedésihormon-pótlás. A nem megfelelő hormonpótló kezelés hoz zájárul a hypophysiselégtelenségben szenvedők fokozott mortalitásához.

ORVOSI HETILAP

15


ÖSSZEFOGLA LÓK

A humán reprodukció kihívásai Elnök: Oláh Éva

Az asszisztált reprodukció időszerű kérdései

Jegyzet

Kőrösi Tamás Kaáli Intézet, Győr

Az elmúlt 35 év alatt az in vitro fertilizáció dinamikus fejlődésen ment keresztül, és a beavatkozások eredményeképp több mint ötmillió lombikbébi látta meg a napvi lágot. A fejlődéssel párhuzamosan számos probléma is felmerült. Mindenekelőtt minimalizálni kellett a célzott kezelés nélkül akár a beteg életét is veszélyeztető ovárium-hiperstimulációk (OHSS) előfordulási gyakoriságát, ezért ciklusszelek ción alapuló, individuális kezelési sémák kerültek bevezetésre. Szükséges volt a ma gas perinatalis morbiditási és mortalitási aránnyal bíró többes terhességek előfordu lási gyakoriságának redukciója. Ez utóbbi kívánalom létrehozta a morphokinesis „tudományát”, amely a hagyományos, fénymikroszkópos ellenőrzésen alapuló embrióosztályozási rendszer mellett dinamikájában láttatja a szaporodás egyes lé péseit (Time Lapse Primo Vision – TLPV; embryoscope), és segít kiválasztani azt a viabilis embriót (egyesembrió-transzfer – sET), amely a legmagasabb implantációs rátával bír. Mindez megkönnyíti az úgynevezett számfeletti embriók fagyasztva tá roláshoz történő szelekcióját is. A krioprezerváció is átalakulóban van: a hagyomá nyos, lassú fagyasztási módszer mellett a vitrifikációs technika kidolgozása növelte a felolvasztott embriók és/vagy petesejtek túlélését. Az oocytavitrifikáció biztonsá gossá tétele segít megőrizni a termékenységet a fiatal korban jelentkező, korán felismert, kedvező életkilátással bíró malignus megbetegedések esetén. Nem elég azonban a jó minőségű embriók optimális transzferje: a megtapadáshoz szükséges, hogy megfelelő dialógus induljon el a szemiallograft előébrény és az anyai szerve zet között: a receptív endometrium megtalálása az implantáció és a sikeres terhes ség egyik legfontosabb faktora. Végül, de nem utolsósorban összefoglaljuk a kor függő meddőség gondjait és a vele járó lombikbébi-deficit kedvezőtlen hatását. Az előadás a fent említettetekről kíván irodalmi összefoglalót adni és „egy ülésben” elemezni a hazai asszisztált reprodukció aktuális helyzetét.

Az infertilitás hátterében álló genetikai eltérések Mokánszki Attila DE OEC, Gyermekgyógyászati Intézet, Klinikai Genetikai Központ, Debrecen

A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10-15%-ra tehető. Az egyértelmű organikus és funkcionális okok mellett az esetek felének hátterében genetikai elté rés állhat. A női és a férfi infertilitás hátterében álló genetikai eltérések esetén meg nő az ismételt vetéléseknek, az asszisztált reprodukció sikertelenségének, a veleszü letett rendellenességgel születő gyermek és a genetikai eltérés kiegyensúlyozatlan vagy kiegyensúlyozott formában való átörökítésének a valószínűsége. Infertilitásban a leggyakoribb citogenetikai eltérések a nemi kromoszómák számbeli és szerkezeti eltérései, valamint az autoszómák kiegyensúlyozott szerkezeti eltérései. Nők eseté ben amenorrhoea, oligomenorrhoea, korai ováriumelégtelenség kialakulásának hátterében álló genetikai aberrációk közül az FMR1 gén premutációja a leggyako


16

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK ribb eltérés. A férfi infertilitás hátterében a citogenetikai eltérések után leggyakrab ban az Y-kromoszóma microdeletiói és részleges microdeletiói állnak. Congenitalis unilaterális vagy bilaterális vas deferens hiány hátterében a CFTR gén mutációi állhatnak. Amennyiben az andrológiai eredetű meddőség hátterében CFTRmutáció igazolódott, az asszisztált reprodukciós kezelés megkezdése előtt a partner vizsgálata is indokolt CFTR-mutáció irányában. A férfi infertilitás genetikai okainak tisztázására a klinikai képtől függően számos további vizsgálatra van lehetőség: KAL1 gén, androgén receptor gén, spermatozoák FISH-analízise. A pár genetikai vizsgálata csupán a genetikai kockázatról nyújt információt. Az embrió és a magzat genetikai eltéréséről biztonsággal a preimplantációs és a praenatalis genetikai diag nosztika ad tájékoztatást.

Jegyzet

Preimplantációs genetikai diagnosztika Mátyás Szabolcs ■ Rajczy Klára ■ Kónya Márton Babenko Éva ■ Szabó Barbara Kaáli Intézet, Budapest

A preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD) sikeres alkalmazásáról először 1990-ben számoltak be. PGD alkalmazásával számbeli (aneuploidia) vagy szerke zeti (inverzió, transzlokáció) kromoszóma-rendellenességek, nemi kromoszómá hoz kötött rendellenességek, recesszív vagy domináns monogénes betegségek mu tathatók ki petesejtekben, illetve preembriókban. Alternatív lehetőséget jelent a praenatalis genetikai vizsgálatok mellett. A mintavétel történhet petesejtből (sarki test), háromnapos preembrióból (blastomer) és blastocystából (trophectoderm). Monogénes betegségek esetében PCR, míg számbeli és szerkezeti kromoszómarendellenességek esetében általában FISH kerül alkalmazásra. A diagnosztikai módszerek fejlődése révén a komparatív genomiális hibridizáció (CGH) és újabban a teljesgenom-szekvenálás (WGS) is megjelent a vizsgálati palettán. A szerzők saját tapasztalataikon keresztül bemutatják a PGD jelenlegi helyzetét az asszisztált rep rodukcióban.

Genetikai tanácsadás és praenatalis diagnosztika Papp Zoltán Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika, Budapest

A genetikai tanácsadás lényege szakszerű információ és tanács nyújtása egy adott betegség természetéről, annak okairól, az ismétlődési kockázatról és a megelőzés, valamint az ismétlődés elkerülésének lehetőségeiről azzal a céllal, hogy segítse a családot a megfelelő reprodukciós módszer kiválasztásában és egészséges gyermek születésének elérésében. A magzati diagnosztikai beavatkozások igénybe vételéről a házaspár dönt, döntésük azonban az adott szakmai információn és tanácson ala pul. Az „indirekt genetikai tanácsadás” lényege, hogy az orvos csak információkat ad, de a házaspár dönt. Az orvos egyéniségén múlik, hogy megfelelő lélektani és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat alakuljon ki, amely a magas kockázatú házas párokkal való eredményes és tapintatos foglalkozás alapvető feltétele. Az előadó gazdag képanyaggal illusztrálja a megelőzhető genetikai betegségeket, a praenatalis diagnosztika módozatait (ultrahang, citogenetika, molekuláris genetika stb.), is merteti a terhesség alatti magzati genetikai szűrővizsgálatok jelenlegi lehetőségeit és korlátait, elmagyarázza a preszimptómás diagnosztika és a genetikai tesztelések közötti különbséget, végül felhívja a figyelmet az utóbbi módszer kritikátlan alkal mazásának etikai és társadalmi következményeire.

ORVOSI HETILAP

17


ÖSSZEFOGLA LÓK

Koraszülöttek életkilátásait javító intrauterin terápiás beavatkozások

Jegyzet

Szabó István Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs

Hazánkban a koraszülés gyakorisága évek óta 9% körül mozog. Sajnos magas az 1500 g alatti súllyal születettek aránya. A koraszülés oka 30-40%-ban az idő előtti burokrepedés. A legnagyobb problémát a 23–32. hét között elfolyt magzatvíz je lenti, továbbá, ha a minimális magzatvíz miatt a méh izomzata ráfeszül a magzatra. Ennek következtében a magzatnál kényszertartás alakul ki, súlyosabb esetben mé hen belül elhal. A korábbi években a terhességi héttől, a magzat súlyától függetle nül ilyen esetekben kötelező volt a szülés megindítása. 1992 óta azonban eltekin tettünk a terhesség befejezésétől. Hazánkban elsőként kidolgoztunk ugyanis egy eljárást, amelynek segítségével visszapótoltuk a „magzatvizet” steril fiziológiás Ringer-oldattal, így biztosítva a magzat további fejlődéséhez a teret. 174 esetben végeztük el a beavatkozást, amelynek segítségével átlagosan 30 nappal sikerült a terhességet prolongálni, a legsikeresebb eset 130 nap volt. A koraszülöttek halálo zásában döntő szerepet játszik a magzati tüdő funkcionális éretlensége miatt kiala kuló légzési elégtelenség (RDS). Az édesanyának adott szteroidinjekció sietteti a tüdő érési folyamatát már a fiziológiás tüdőérés (35. hét) előtt, csökkentve ezzel a betegség gyakoriságát és súlyosságát. A kedvező hatás kifejtéséhez azonban leg alább 24–48 óra szükséges. Sajnos sok esetben ennyi ideig nem tudjuk a koraszü lést késleltetni. Ilyen esetekben (vagy ha a kezelés kontraindikált) ultrahang-ellen őrzés mellett a magzat izomzatába adjuk be a szteroidot, így már pár óra alatt kifejti kedvező hatását. A világon elsőként dolgoztuk ki a módszert és vezettük be a klinikai gyakorlatba. Mindkét eljárás jelentősen javította a koraszülött magzatok túlélését.


18

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK

Immunológia Elnök: Műzes Györgyi

Újabb terápiás lehetőségek szisztémás lupus erythematosus betegségben

Jegyzet

Tarr Tünde Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Klinikai Immunológiai Tanszék, Debrecen

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) a szisztémás autoimmun kórképek klas� szikus képviselője, amely fiatal fertilis korú nők betegsége. A betegség színes, hete rogén klinikai megjelenési formája miatt a kezelése individuális. Az SLE patogenezisének pontosabb megismerése újabb terápiás célpontok és célzott terá piák bevezetését eredményezheti a betegség kezelésében. Az előadásban szó lesz az SLE patogeneziséről, target terápiás célpontokról. A lupus nephritis kapcsán össze foglalom a kezelés aktuális kérdéseit és lehetőségeit. A biológiai terápiás készít mények közül részletesen lesz szó a belimumabról mint az első törzskönyvezett célzott terápiáról SLE-ben. Ismertetem ennek hatásmechanizmusát, a klinikai vizs gálatok eredményét, alkalmazhatóságát, mellékhatásprofilját. Ezenkívül egyéb bio lógiai terápiás próbálkozások, a rituximab, epratusumab és a jelenleg folyó klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban lévő készítményekről is beszámolok.

Bradikininmediált angioödémák terápiája Farkas Henriette Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, III. Belgyógyászati Klinika, Budapest

A bradikininmediált ödémák felismerése és kezelése kihívást jelent a kezelőorvos számára, mivel klinikai megjelenésüket tekintve hasonlóak a hisztaminmediált for mákhoz, azonban diagnosztizálásuk és kezelésük alapvetően különbözik azokétól. A bradikininmediált ödémás epizódok rohamszerűen lépnek fel a subcutan és/vagy a submucosus szövetekben. Etiológiájukat tekintve herediter és szerzett formájuk különíthető el. Diagnosztizálásukhoz speciális laboratóriumi háttér szükséges. Az angioödémák ezen típusai nem reagálnak a konvencionális kezelésre, speciális terá piát igényelnek, amely egyrészt a már kialakult ödémás roham megszüntetésére, másrészt a rohamok kialakulásának a megelőzésére irányul. A kezelésében alkalma zott gyógyszerek egy részének (attenuált androgének, antifibrinolitikumok) pontos hatásmechanizmusa nem ismert, empirikus módon kerültek alkalmazásra. A kor szerű terápiákat célzottan a bradikininfelszabadulás (humán plazmából kivont nanofiltrált C1 inhibitor [C1-INH] koncentrátum és rekombináns technikával elő állított C1-INH [conestat-alfa], valamint kallikreininhibitor [ecallantide]), illetve a már képződött bradikininnek a receptorhoz való kapcsolódásának gátlására (bradikinin B2-receptor-antagonista [icatibant]) fejlesztették ki, elsősorban C1-

ORVOSI HETILAP

19


ÖSSZEFOGLA LÓK INH-hiány következtében kialakuló herediter angioödémás (HANO-C1-INH) betegek kezelésére. A normális C1-INH-funkcióval járó HANO, az idiopathiás sporadikus, valamint az angiotenzinkonvertáló enziminhibitor-kezelés következté ben kialakuló angioödéma pontos patofiziológiája nem ismert, nem áll rendelke zésre megfelelő laboratóriumi módszer a diagnózis felállítására, jelenleg nincs spe ciális kezelésük. A HANO-C1-INH kezelésére alkalmazott gyógyszerek nyújtanak potenciális terápiás lehetőséget.

Jegyzet

A kisér-vasculitisek aktuális kérdései Műzes Györgyi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

A vasculitis az érfal necrosisát és a lumen occlusióját eredményező gyulladást jelent. Az érinvolváción alapuló osztályozás szerint a szisztémás megnyilvánulású, pauciimmun, ANCA-asszociált autoimmun kisér-vasculitis (AAV) csoportjába tartozik a granulomatosis polyangiitissel (GPA, korábban Wegener-granulomatosis), az eosinophil granulomatosis polyangiitissel (EGPA, korábban Churg–Strauss-szind róma) és a nongranulomatosus mikroszkópos polyangiitis (MPA). Átlagos előfor dulási gyakoriságuk ~20/1000000/év. Máig rossz prognózisú kórképek (ötéves mortalitás 25-28%). Az idiopathiás AAV multifaktoriális kórkép: az autoimmun hátterű gyulladás genetikailag fogékony gazdaszervezetben epigenetikai tényezők és környezeti trigger faktorok hatására, kóros immunreguláció talaján valósul meg. A jellemző, patogén autoantitest, az ANCA, egyre több ismert autoantigénepitoptargettel. Képződése elsősorban endogén/exogén anti-sense/complementer autoantigén-peptidekre és a molekuláris mimikri jelenségére vezethető vissza. Az elhúzódó autoimmun szervezeti válasz főként diszregulált Th1-, Th17-, Treg- és Breg-funkciók következménye. Az ANCA a már citokinstimulált granulocyták/ monocyták felszínén megjelenő célstruktúrákhoz kötődve aktiválja a sejteket. A képződő proinflammatorikus citokinek a sejtek endothelhez történő adhézióját segítik; az oxidatív stressz elemei, a degranulatio során felszabaduló citotoxikus mediátorok és az alternatív úton aktiválódó komplementrendszer az érfal necrosisát okozzák. A kialakuló szervi érintettség elsősorban a légutakat, a tüdőt és a vesét érinti. Az AAV kezelése nem kuratív, a cél a tartós remisszió elérése. Alapja kombi nált immunszuppresszió, napjainkban azonban már a célzott biológiai terápia is egyre inkább előtérbe kerül.

A biológiai kezelés hatásossága (néhány eset kapcsán) Sipos Ferenc ■ Műzes Györgyi Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

Szisztémás lupus erythematosus (SLE). Középkorú nőbetegünk panaszai/tünetei fájdalmasan beszűrt bőrlaesiók, a kéz- és lábujjak rhagadszerű exulceratiója, arthralgia, sicca tünetek, pleuritis, pancytopenia, visszatérő konvulzív rohamok és tartós láz formájában jelentkeztek. Az SLE-t Evans-szindróma, magas titerű antifoszfolipid-, ANA-, anti-DNA/nucleosoma, RIB-P-pozitivitás és alacsony SeC3-szint jellemezte. Ismételt kortikoszteroid-lökésterápia mellett az anaemialeukopenia progrediált. Anti-CD20 monoklonális antitest (rituximab) kezelés ha tására az SLE minden vonatkozásban tartósan remisszióba került. Multicentrikus Castleman-betegség (MCD). Fiatal nőbetegünket anaemia és gravis gyulladásos pa


20

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK raméterek miatt vizsgáltuk. A többszörös autoantitest-pozitivitás és jelentős polyclonalis gammopathia ellenére definitív autoimmun betegség nem igazolódott. Hepatosplenomegalia, progrediáló lymphadenopathia okán ismételt nyirokcsomóhisztológia végül HHV8-pozitív/HIV-negatív MCD plazmasejtes típusát bizonyí totta. A bevezetett kombinált immunszuppresszió, majd R-CVP-kezelés ered ménytelen volt, így IL-6R-ellenes monoklonális antitest (tocilizumab) terápiát alkalmaztunk. Az MCD klinikailag és hisztológiailag egyaránt tartósan remisszióba került. Mikroszkópos polyangiitis (MPA). A fiatal férfi beteg panaszai/tünetei 14 évesen kezdődtek, jellemzően visszatérő gravis hypochrom microcytaer, nem vashiányos anaemia formájában. P-ANCA-pozitivitás mutatkozott. Megbetegedé sét MPA-ként értékeltük. Bár a mellkas-röntgenvizsgálat negatív volt, HRCT két oldali kiterjedt interstitialis alveolitist igazolt. Az izolált mikroszkópos haematuria renalis érintettséget valószínűsített. Kombinált immunszuppresszív citosztatikum mellett a szisztémás vasculitis átmenetileg remisszióba került, majd újra súlyosan relabált. Rituximabkezelést indítottunk: az anaemia rendeződött, HRCT során a tejüveghomály lényegében eltűnt, a haematuria enyhült, az MPA tartósan remis� szióba jutott.

Jegyzet

A „csak allergia” szindróma Nékám Kristóf Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest

Hosszú évek óta a nem fertőző megbetegedések sorrendjében gyakoriság szem pontjából a negyedik helyet foglalják el az allergiák (mentális betegségek, cardiovascularis betegségek, rosszindulatú megbetegedések). A fejlett országok la kosságának 30%-át tarthatjuk jelenleg is allergiásnak, az arány a 18 év alattiakban ennél magasabb, tendenciája növekvő. Az Allergia Világszervezet (WAO) adatai szerint a Földön legalább 300 millió asztmás él, évente közel 250 ezren halnak meg közülük. Allergiás rhinitistől csak az EU-ban 100 millióan szenvednek. Atopiás dermatitis a kisgyermekek között akár 10%-ot meghaladó prevalenciával is előfor dulhat. Mindennapos tapasztalatunk a kideríthetetlen hátterű angioneurotikus ödémás esetek számának riasztó növekedése. Az ételallergiák előfordulását újabban a korábbi feltételezések duplájára becsüljük. A növekvő betegszámot örökletes té nyezők mellett epigenetikai hatásoknak, a környezetszennyezésnek és egyéni élet módtényezőknek (táplálkozás, túlsúlyosság, gyógyszerhasználat, dohányzás, moz gásszegénység stb.) tulajdonítjuk – szinte valamennyi proallergiás hatású. A WHO új Fehér Könyve az allergiákról azonban, ezek szerepének elismerése mellett, a hangsúlyt a „csak allergia” felfogásra helyezi: az egészségesek (de részben a bete gek is), a szakmai véleményvezérek, az (egészség)politikusok, a társadalmak a világ különböző részein alulbecsülik az allergiák jelenleg is elháríthatatlan és jövőbeli terheit, az általuk előidézett munkaerő-kiesést, életminőség-romlást, a növekvő te rápiás költségeket, egyes allergének (például gyomok) hatását egészségen kívüli területekre, így a mezőgazdaságra. Mindezek miatt az allergiás betegségek világ szerte aluldiagnosztizáltak, alulkezeltek, alulfinanszírozottak; a környezetkárosító proallergiás hatások semlegesítése rossz hatásfokú. Az egészségérték fogalmának elfogadása, aktív megőrzése már gyermekkortól, sérülékenységének és helyrehoz hatatlanságának felismerése hiányoznak, pedig ezek ellensúlyozhatnák a „csak aller gia” hiedelem negatív szerepét. Jelenleg egyetlen társadalmi méretekben hatékony módszert sem ismerünk az eddig is negligált probléma kezelésére.

ORVOSI HETILAP

21


1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., Kardiológiai Marketing Osztály: 431 - 5726, www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági osztály: 505 - 7032, [email protected] AMLATOR 10mg/5mg, 10mg/10mg, 20mg/5mg és 20mg/10mg filmtabletta atorvasztatin és amlodipin fixkombináció J: Szubsztitúciós kezelésként, magas vérnyomás és primer hypercholesterolaemia vagy homozigóta familiáris eredetű hypercholesterolaemia fennállásakor. ELL: A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával, vagy dihidropiridinekkel, sztatinokkal szembeni túlérzékenység; súlyos hipotenzió; sokk; balkamra jelentős kiáramlási akadálya; akut myocardialis infarktust követő instabil szívelégtelenség; aktív májbetegség; terhesség és szoptatás. A: Nem javasolt kezdeti terápiaként. Az ajánlott adag naponta 1 tabl. A maximális dózis naponta 1 tabl. Amlator 20mg/10mg filmtabletta. Bármely napszakban, étkezéstől függetlenül bevehető. MH: szédülés, fejfájás, székrekedés, myalgia, asthenia, bokaödéma. GYK: CYP3A4 inhibitorok és induktorok, transzporter-gátlók (pl. ciklosporin), gemfibrozil és fibrát-származékok, fuzidinsav, digoxin, orális fogamzásgátlók, warfarin. REND: csak vényre adható ki OGYI eng szám: OGYI-T-21844/01 30x; OGYI-T-21844/02 30x; OGYI-T-21844/03 30x; OGYI-T-21844/04 30x. Teljes ár, támogatás, beteg fizet: 10mg/5mg:1402Ft/381Ft/1021Ft; 10mg/10mg: 1559Ft/609Ft/950Ft 20mg/5mg: 1686Ft/585Ft/1101Ft; 20mg/10mg:2263Ft/813Ft/1450Ft További részletes információt az alkalmazási előirat tartalmaz.Az esetleges változások az oep.hu honlapon tekinthetők meg. Lezárás dátuma: 2013. október 1. RGD: 74975/HU

ÖSSZEFOGLA LÓK

Hypertonia és perifériás érbetegségek Elnök: Kiss István

Hypertonia és perifériás érbetegségek

Jegyzet

Farkas Katalin Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház, Angiológia Profil, Budapest

A magasvérnyomás-betegség kezelésének célja a hypertonia okozta szív- és érrend szeri megbetegedések, illetve halálozás gyakoriságának csökkentése. A hypertonia ugyanis olyan jellegzetes változásokat okoz az érrendszerben, amelynek során különböző típusú vascularis károsodás és atherothromboticus megbetegedés alakul ki. A hypertoniában megfigyelhető nagyér és kisérkárosodások (macro- és microangiopathiák) patogenezisében a különböző genetikai és környezeti ténye zők hatására kialakuló adaptív, részben funkcionális, részben strukturális érelválto zások nemcsak következményei, hanem egyben okai is lehetnek a hypertonia kiala kulásának. A perifériás verőérbetegség (PAD) a generalizált atherosclerosis egyik megjelenési formája, előfordulásának gyakoriságát a hypertonia növeli. A PAD tü netmentes stádiumban is egyszerűen diagnosztizálható a boka/kar index (BKI) mérésével. A 0,9 vagy ez alatti BKI-érték a nagy cardiovascularis kockázat markere, tünetmentes hypertoniás betegekben mérése ajánlott. A perifériás verőérbetegség ben szenvedő betegek antihipertenzív kezelésekor figyelembe kell venni az alsó végtagi tünetek súlyosságát. A kezelésben fontos szerepet játszik az életmód-terá pia, ezen belül is a dohányzás elhagyása, illetve a rendszeres mozgás. A gyógyszeres kezelésben előnyben részesítjük az előnyös vascularis hatással is rendelkező vérnyo máscsökkentő szereket.

Hypertonia és a szív Járai Zoltán Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Kardiológiai Profil, Budapest

A hipertenzív szívbetegség (HHD), ezen belül különösen a szívnek a nyomástúl terhelésre adott adaptív válasza, a balkamra-hypertrophia, jelentős mértékben fo kozzák a cardiovascularis események kockázatát. Így HHD esetén nő az ischaemiás szívbetegség, a szívelégtelenség, a stroke, a mortalitás kockázata. Ennek okai rész ben a jellegzetes funkcionális eltérések, így a diasztolés diszfunkció és szívelégtelen ség, az ischaemia, az aritmiák, valamint részben a strukturális eltérések, amelynek központi eleme a myocardialis fibrosis és hypertrophia. A HHD kiváltó okai, a nyomásterhelésen túl, neurohormonális eltérések, elsősorban a renin-angiotenzin rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivációja. A hatékony antihipertenzív te rápia kulcsfontosságú a hypertoniás szívkárosodás okozta szövődmények megelő zése érdekében. Ezen belül a legfontosabb célnak, jelenlegi tudásunk szerint, a balkamra-hypertrophia regressziójának, és különösen a myocardialis fibrosis vissza fordításának elérése tűnik. Bár a legtöbb vérnyomáscsökkentő hatékony e tekintet ben, jelen ismeretünk szerint a fenti célokat leginkább a renin-angiotenzin rendszer blokkolóival és a kalciumcsatorna-blokkolókkal lehet elérni.

ORVOSI HETILAP

23


ÖSSZEFOGLA LÓK

Hypertonia és krónikus vesebetegség: a szervprotektív célérték elérésének lehetősége

Jegyzet

Kiss István Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport; Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Nephrologia-Hypertonia és Aktív Geriátria Profil; B. Braun Avitum Dialízishálózat, 1. sz. Dialízisközpont, Budapest

A jelentős mértékben növekvő számú diabeteses és hypertoniás betegekben az alapbetegség tartós fennállása minden esetben vesekárosodást okoz. Ezért napja inkban már a krónikus vesebetegség és végállapotú veseelégtelenség is népbe tegségnek tekinthető. Az is fontos tényező, hogy a lakosság idősödik, és ezzel az időskori hypertonia és diabetes gyakorisága is folyamatosan nő. Így annak a lehető sége, hogy a vese- és a hypertoniabetegség együtt forduljon elő 70 év felett, már közel 80%-os. A krónikus vesebetegség további cardiovascularis kockázatát a glomerulusfiltrációs ráta alapján besorolt stádiumok alapján állapíthatjuk meg, de újabban meghatározó tényező emellett a micro-, illetve macroalbuminaemia is. Ezért az individualizált célvérnyomásérték- és vérnyomáscsökkentő terápiát diffe renciálnunk kell a nem gyógyszeres kezelés mellett a fehérjeürítés mértéke alapján is. A célvérnyomásérték a legújabb európai ajánlás szerint nephropathia esetében is 140/90 Hgmm alatti, csak micro- vagy macroalbuminuria esetén érdemes alacso nyabb célvérnyomásértéket választanunk (130/80 Hgmm alatt). Bázisterápiának az ACE-gátló vagy ARB gyógyszert válasszuk, kalciumantagonistával, szükség sze rint diuretikummal kombinálva. Az eddigi vizsgálati eredmények és metaanalízis adatai alapján hypertoniás vesebetegekben a renalis progresszió és cardiovascularis kockázatcsökkentés alapja a célvérnyomást elérő vérnyomáscsökkentő terápia.


24

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK

Infektológia Elnök: Kriván Gergely

Transzplantált betegek invazív gombafertőzései

Jegyzet

Sinkó János Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Budapest

Az invazív gombafertőzések főleg súlyosan immunszupprimált betegek, így szervés őssejttranszplantált személyek körében előforduló, életet veszélyeztető infekci ók. A korai specifikus diagnózis megállapítása nehéz feladat, a későn megkezdett kezelés pedig tovább rontja az amúgy is kedvezőtlen prognózist. A megfelelő stra tégia kidolgozásához elengedhetetlen a szóba jövő mycosisok spektrumának isme rete (általános és helyi epidemiológia). Míg szolid szervátültetést követően gyako ribb a candidaemia előfordulása, az allogén őssejt-transzplantációval kezelteket elsősorban fonalas gombák – különösen Aspergillus spp. – okozta infekciók fenye getik. Az előbbi csoportban ennek megfelelően a diagnózis hemokultúrák vételén, illetve béta-d-glukán antigén kimutatásán alapul. Az invazív aspergillosis megállapí tása a klinikai gyakorlatban képalkotó vizsgálatok (nagy felbontású CT-vizsgálat) és a szérumból galaktomannán antigén kimutatása révén lehetséges. A súlyos candidainfekciók esetén ma kezdeti terápiaként echinocandin vegyületek alkalma zását ajánlják. Aspergillosisban a voriconazol az első választandó gyógyszer. A diag nosztika szuboptimális teljesítőképessége miatt a célzott terápián kívül továbbra is kiterjedten alkalmaznak gombaellenes profilaxist, illetve esetenként empirikus ala pon megkezdett antifungális kezelést. Az infekció kimenetelét nem csak a kóroko zó virulenciája és az időben megkezdett adekvát antiinfektív terápia befolyásolja. Az immunszuppresszió mértékének lehetőség szerinti csökkentése, az esetleg fellé pő kilökődés vagy graft versus host betegség, valamint a gyakran fellépő gyógyszer kölcsönhatások is lényegesen befolyásolják a gombafertőzés gyógyhajlamát.

Vírusfertőzések transzplantált betegekben Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Budapest

A transzplantált betegek, elsősorban az allogén vérképző őssejtátültetésen átesett betegek az infekciók szempontjából legveszélyeztetettebb betegcsoportba tar toznak. A vérképző őssejtátültetés terén az utóbbi évtizedekben elért számottevő előrelépés ellenére a fertőzések változatlanul a beavatkozás egyik legsúlyosabb szövődményét és nehézségét jelentik, és napjainkban is igen komoly morbiditással és mortalitással járnak. A vírusfertőzések közül a betegeket elsősorban a herpeszvíruscsaládba tartozó vírusok (HSV, VZV, CMV, EBV), illetve egyes légúti vírusok (például adeno, RSV, influenza) veszélyeztetik. A fertőzések nemcsak a környezetből származhatnak, hanem korábbi fertőzés reaktivációja vagy a vírussal fertőzött donorgraft is eredményezheti. A kialakult betegségek kezelése igen ne héz, ezért a profilaxis vagy a fertőzés korai diagnosztizálása és kezelése javasolt. Különösen sok gondot okoz a cytomegalovirus-fertőzés, amelynek halálozása az új terápiás lehetőségeknek (ganciclovir+foscarnet, orális ganciclovir, valganciclovir, CMV-specifikus T-lymphocyták), valamint a hatékonyan alkalmazható preemptív és profilaktikus kezeléseknek köszönhetően lényegesen csökkent. Az EBV-

ORVOSI HETILAP

25


ÖSSZEFOGLA LÓK fertőzések rettegett szövődménye a poszttranszplantációs lymphoproliferativ be tegség (PTLPD), amely a PCR-alapú preemptív diagnosztika alkalmazásával, korai diagnózis esetén jól kezelhető anti-CD20- (rituximab-) terápiával. Más vírusok, mint az adenovírus vagy a BK-vírus ellen a cidofovir hatásos lehet, alkalmazását azonban vesetoxicitása nehezíti.

Jegyzet

Védőoltások transzplantáció után Kulcsár Andrea Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Budapest

Az immunológiailag sérült szerv- és csontvelő-transzplantációra készülő, továbbá az utána gondozott pácienseknél az infekció megelőzése igen fontos része a gon dozásnak. Annak ellenére, hogy az immunizáció ezen betegeknél is biztonságos és hatékony eszköze a prevenciónak, a legtöbb beteg fertőzésre fogékony státusban kerül várólistára, illetve a szervbeültetés, csontvelő-transzplantáció után sem lesz védett. A betegek zöménél a megelőzhető betegségek elleni szerostátus is ismeret len marad. Hazánkban egy évtizede indult el a nemzetközi útmutatók alapján a betegek biztonságos prevenciója. Mára elmondható, hogy az összegyűlt tapasztalat és eredmény a nemzetközi ajánlások részét képezi. Állandó gondozásunk alatt több száz immunszupprimált beteg védettségét biztosítjuk és folyamatosan ellenőriz zük. Gondozottjaink immunológiai és szerológiai felmérést követően egyénre sza bott oltási tervet kapnak, amelynek teljesítésére bevonjuk a területen dolgozó kol légákat is. Az előadásban bemutatom a transzplantációra jelölt, transzplantált betegeknél alkalmazott védőoltási gyakorlatot, amelynek fontosságát hangsúlyo zandó a hazai és európai epidemiológiai helyzetképet ismertetem. A tévesen meg állapított oltási ellenjavallat kára sokszorosan felülmúlja a feltételezett oltási reakció misztifikált következményét. – A védőoltás következtében rejekció nem következik be, az immunizáció a pá ciens számára nyereséget jelent. – Az immunszupprimált beteg hatékonyan immunizálható. – A védőoltással megelőzhető fertőzések nem tűntek el. – Az oltóanyaggyártás gyors ütemben fejlődik.


26

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK

Képalkotó vizsgálatok Elnök: Jakab Zsuzsanna

Malignus hematológiai betegségekben kialakuló mellkasi és hasi szövődmények képalkotó vizsgálata

Jegyzet

Győri Gabriella Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest

Kemoterápiában részesülő hematológiai betegeknél számos esetben találkozunk mellkasi és hasi szövődménnyel, amelyek hátterében alapvetően az immunszup presszió miatti infekciók, a gyógyszerek toxikus hatása és az alapbetegség szervi megjelenése áll. Kimutatásukban a képalkotó vizsgálatoknak fontos szerepük van. Az immunszuppresszió okozta infekció jelentős hányada a tüdőt és a gastro intestinalis rendszert érinti. A pneumoniák sokszor atípusosak. Mély neutropeniában a tüdő invazív aspergillosisa az egyik legsúlyosabb szövődmény. A neutropeniás typhlitis életet veszélyeztető állapot, kialakulásában több tényező játszik szerepet. Műtét csak perforáció esetén indokolt. Gombaeredetű máj- és léptályog sem ritka, candidiasis esetén multiplex apró gócot látunk. A kezelés során alkalmazott gyógy szerek toxikus mellékhatásaként diffúz alveolaris károsodás (DAD), előrehaladott formában tüdőfibrosis alakulhat ki. Egyes kemoterápiás szerek pancreatitist okoz hatnak, amely súlyos formát ölthet. Vérzéses és thromboemboliás komplikációk az alapbetegség és a kezelés következtében egyaránt létrejöhetnek. A gyorsan növő lépben infarktus alakulhat ki, extrém ritkán spontán lépruptura következhet be. Az alapbetegség extranodalis megjelenése, különösen NHL-ban nem számít ritkaság nak. Allogén csontvelő-transzplantáció esetén GVH-betegséggel is számolni kell. A képalkotó vizsgálatok alapvetőek a tüdő- és hasi szövődmények kimutatásában. A CT-diagnosztika kiemelkedő jelentőségű, de fontos szerep jut az ultrahangnak is. Több kórkép letalitása ma is nagy, csak a korai diagnózis és kezelés ad esélyt a túlélésre. A sokszor felmerülő differenciáldiagnosztikai problémák miatt az esetek gyors megoldásában a radiológus-hematológus együttműködés nélkülözhetetlen.

PET/CT az onkológiai gyakorlatban Németh Andrea1 ■ Galgóczy Hajna 2 1

Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 2 ScanoMed, Budapest

Magyarországon a PET-CT-vizsgálat 2005 májusa óta hozzáférhető, ennek ellené re továbbra is sok a vizsgálattal kapcsolatos tévhit. Az előadás célja ezen tévhitek eloszlatása, a vizsgálat lehetőség szerinti elhelyezése a vizsgálati protokollban. A szerzők részletezik a vizsgálati metodikát, az eljárás korlátait, hozzáférhetőségét, sugárterhelését, a beutalási rendszert, a beteg-előkészítést. Sorra veszik a főbb in dikációkat, a jelenleg Magyarországon hozzáférhető, illetve a külföldön már alkal mazott radiofarmakonokat. Felsorolják és felvételekkel illusztrálják azon főbb on kológiai betegségeket, amelyekben a vizsgálat jól használható, haszna egyértelmű. Irodalmi adatok szerint a PET-CT-vizsgálat a terápiás tervet az esetek 20-40%-ában módosítja. A szerzők célja ismertetni, hogy melyek a helyes indikációk, illetve hogy mely esetekben nem várható a vizsgálattól pluszinformáció, vagy kaphatunk bi zonytalan leletet.

ORVOSI HETILAP

27


ÖSSZEFOGLA LÓK

Mikor érdemes MR-vizsgálatot kérni?

Jegyzet

Rudas Gábor Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont, Budapest

Az MR-vizsgálatok területén elképesztő a fejlődés, az indikációs kör napról napra nő. Teljesen nyilvánvaló, hogy a neuroradiológiában – az akut politrauma kivételé vel – ma már az MR-vizsgálat az elsőként választandó vizsgálat, hiszen rendkívül felgyorsult a mérés, a vérzések stb. is már sokkal jobban láthatóak MR-rel, mint CT-vel, ráadásul hihetetlen mennyiségű információt kapunk az agyról. Az elő adásban röviden említeni fogom konkrétan is a legújabb módszereket és az ennek megfelelő klinikai lehetőségeket. Nagyjából ugyanez a helyzet a musculoskeletalis vizsgálatokkal: régebben is az elsőként választandó technika volt, de ma már külön böző „funkcionális” mérésekkel – például diffúziósúlyozott mérés – egészült ki. A kismedence egy olyan terület, ahol szintén teljes egészében az MR-vizsgálatoké az elsőbbség: nemcsak a CT-t messze meghaladó szöveti felbontást lehet elérni, hanem itt kiemelten fontos, hogy nincs sugárterhelés. A has-mellkas területén is jelentősen bővült az MR-indikáció, mert már nagyon jó minőségű vizsgálatokat lehet végezni. Kiemelendő az MR-vizsgálatok előnyei közül, hogy nagyszerű a na tív szöveti felbontás, így kontrasztanyagra gyakran nincs szükség, megjelentek olyan módszerek (diffúzió, T2 zsírelnyomás stb.), amelyek már funkcionális infor mációkat adnak (például: az onkológiában a malignitás-viabilitás, metasztázisok felismerése stb.), így már nemcsak morfológiai információnk lehet például az on kológiai képalkotásban, hanem – hasonlóan a PET/CT-hez – az aviabilitás is megítélhető. Fontos továbbá, hogy gyakran nem kell kontrasztanyag, illetve a jól megválogatott MR-kontrasztanyagok esetén gyakorlatilag elhanyagolhatók a kont rasztanyag okozta szövődmények, az MR-vizsgálat előtt nem kell semmilyen labor vizsgálat, ehet a beteg, illetve vannak súlyos veseelégtelenség esetén is alkalmazható kontrasztanyagok.

Akut hasi ultrahangvizsgálatok Jakab Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

Az akut hasi kórképekre a hirtelen kialakuló, súlyos hasi fájdalom jellemző. A tüne tek hátterében számos kóros elváltozás állhat. Ezek között vannak spontán vagy konzervatív kezelésre gyógyuló állapotok, azonban a betegek egy része sürgős mű tétre szorul. A diagnózis felállításában az anamnesztikus adatok, fizikális vizsgá lat, laboreredmények mellett a képalkotó vizsgálatok alapvető jelentőségűek. A multidetektoros CT-vizsgálattal egy légzésvisszatartás alatt az egész has és kisme dence leképezhető – számos akut hasi kórkép vizsgálatában a nemzetközi ajánlások szerint „gold standard”. Azonban a CT a hazai viszonyok között azonnal nem mindig érhető el, vagy a beteg állapota nem teszi lehetővé alkalmazását. A vizsgálat az esetek nagy részében intravénás jódos kontrasztanyag adásával jár, a beteg szá mára irradiációt jelent. Magyarországon akut hasi panaszok esetén általában első képalkotó vizsgálatként ultrahang- és natív hasi röntgenvizsgálat történik. CT-vizs gálatot akkor végzünk, ha: – az ultrahang nem diagnosztikus, – eredménye negatív, de a klinikai kép ellentmondó, – ha szövődményes betegségre van gyanú. Kiemelt fontosságúak a gyermekkorban, fiatal felnőtteknél, terhességben végzett ultrahangvizsgálatok, amelyek egyéb képalkotást sokszor kiválthatnak. Ezekben a betegcsoportokban különösen előnyben kell részesíteni az ionizáló sugárzást nem alkalmazó módszereket. Az előadásban tárgyalásra kerülnek az ultrahangvizsgálat tal diagnosztizálható legfontosabb hasi kórképek a fájdalom lokalizációja szerinti bontásban. Konferencia ■ 2013

28

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK

Diabetes mellitus Elnök: Somogyi Anikó

A diabeteses dyslipidaemia patomechanizmusa és kezelése

Jegyzet

Ábel Tatjána Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Szakrendelő Intézet, Budapest

A dyslipidaemia a diabéteszesek cardiovascularis megbetegedésének egyik fontos kockázati tényezője. A diabéteszes dyslipidaemiára jellemző a triglicerid szintjének emelkedése, a HDL-koleszterin koncentrációjának csökkenése és az atherogen, ki csi, sűrű LDL-koleszterinfrakció növekedése. Ennek hátterében az inzulinrezisz tencia kialakulása és a gyulladás folyamatát növelő adipokinek szintjének emelkedé se áll, amelynek következtében fokozódik a szabad zsírsavak kiáramlása. A kezelés során, ha a triglicerid szintje 5 mmol/L alatti, az első választandó gyógyszerek a statinok. Amennyiben a statin-monoterápia nem elegendő, kombinált kezelésre kell áttérni, amely során szóba jön az ezetimib, a fibrát, az ómega-3 zsírsav, illetve a nikotinsav-származék.

A diabeteses retinopathia patomechanizmusa és kezelése Somfai Gábor Márk Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Budapest

A diabeteses retinopathia a keresőkorú lakosság vezető vaksági oka Magyar országon, aminek a hátterében a proliferatív diabeteses retinopathia, illetve a maculaoedema áll. Mindkét kórkép diagnosztikája és terápiája fontos változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben. A diagnosztikában a fluoreszcens angiográfia mellett megjelent az optikai koherenciatomográfia (OCT), amely a retina közel sejtszintű vizsgálatát, a retina vastagságának kvantitatív meghatározását teszi lehe tővé. A diabeteses maculaoedema kezelésében a korábban egyedüli lehetőségként elérhető lézerkoaguláció mellett ma már lehetséges intravitrealis szteroidok, illetve vascularis endothelialis növekedési faktort (VEGF) gátlók alkalmazása is, ami sok szempontból új korszakot jelent a betegek kezelésében. További újdonság a diag nosztikában a telemedicina megjelenése, ami immár hazánkban is elérhető a diag nózis minél korábbi felállítása, vagyis a megelőzés érdekében, és megalapozhatja, hogy a Nyugat-Európára jellemző statisztikákhoz képest elszomorító hazai muta tókat jelentősen javítani tudjuk. Az előadás célja rávilágítani a fenti változásokra és megmutatni a társszakmákkal, főleg a diabetológusokkal való együttműködés fon tosságát.

ORVOSI HETILAP

29


ÖSSZEFOGLA LÓK

A diabeteshez társuló hypertonia patomechanizmusa és kezelése

Jegyzet

Sármán Beatrix Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Belgyógyászati Klinika, Budapest

Cukorbetegséghez gyakran társul hypertonia. Ez kialakulhat a diabetest megelőző en, illetve attól függetlenül, de létrejöhet a betegség szövődményeként is diabete ses nephropathiában. Cukorbetegségben a hypertonia megfelelő kezelése különö sen fontos, hiszen a két betegség hasonló szerveket, szervrendszereket támad meg. A két betegség együttes előfordulása növeli a cardiovascularis morbiditást és mor talitást, valamint rontja a microangiopathiás szövődményeket. 2013-ban jelent meg az ESH/ESC (European Society of Hypertension/European Society of Cardiology) társaságok közös ajánlása, amelyben némileg változtak a cukorbeteg séggel társult hypertonia célértékei (140/85 Hgmm). Módosultak a kezelés elvei is, például a vesevédelem érdekében jelen ajánlásban a kettős renin-angiotenzin gátlást (ACE-gátló+ARB) nem javasolják. A hypertonia kezelése, hasonlóan a cu korbetegség kezelésében megjelent új ajánlásokhoz, egyre inkább a személyre szabott terápia felé halad. A kombinációs kezeléseknél a beteg szövődményeit, il letve az adott gyógyszerek szénhidrátháztartásra kifejtett hatásait is figyelembe kell venni.

A diabeteses nephropathia patomechanizmusa és kezelése Ábrahám György Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Belgyógyászati Klinika, Szeged

A cukorbetegség (DM) szövődményei között a vesekárosodás meghatározó jelen tőségű. Ennek egyik legsúlyosabb formája a diabeteses nephropathia (DN), amely bonyolult mechanizmusok összhatásaként a DM1-betegek mintegy 25-30%-ában, a DM2-betegek 20-25%-ában fejlődik ki. Utóbbiakban az előfordulás gyakorisága növekszik; már nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Euró pában is a végstádiumú veseelégtelenség (ESRD) leggyakoribb oka a DN; ez a tendencia hazánkban is megfigyelhető. A DN a DM-től függetlenül – de egymás hatásait potenciálva –, önmagában is többszörös mechanizmusok révén károsítja a szervezetet. Valamennyi stádiumában (I–V.) meghatározó fontosságú az adekvát diéta, a személyre optimalizált komplex anyagcserestatus (vércukor, lipid, húgysav) és a célvérnyomás elérése, amelyben a RAAS-gátlás az alappillér, szükség esetén kalciumantagonista kiegészítéssel.


30

ORVOSI HETILAP

Közgyógyellátás jogcímén

rendelhető minden kiszerelés!

HATÉKONY MEGOLDÁS az epilepszia és a neuropátiás fájdalom kezelésében

1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Központi Idegrendszeri Marketing Osztály: 431-4907 www.richter.hu Gyógyszerbiztonsági osztály: 505 7032 [email protected] A Gordius® Eü 90 %-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető az alábbi igénypontok alapján: EÜ90 2/b. Támogatott indikációk: - Felnőtt cukorbeteg részére, fájdalmas neuropátiában. A javaslatot kiállító és a gyógyszert rendelő orvos munkahelyére és szakképesítésére vonatkozó előírások: diabetológiai szakellátóhely belgyógyász, csecsemő-gyermekgyógyász szakorvosa javasolhat és írhat, járóbeteg szakrendelés/fekvőbeteg gyógyintézet belgyógyász, endokrinológus, neurológus szakorvosa javasolhat és írhat, háziorvos (szakképesítés megkötés nélkül) javaslatra írhat. Szakorvosi javaslat érvényességi ideje 12 hónap. Elfogadható BNO kódok (beleértve az összes azonosan kezdődő kódot): E104, E114, E124, G590, G632 EÜ90 5/a2. Támogatott indikációk: - Epilepszia, az 5/a1. pontban felsorolt szerekre dokumentált rezisztencia esetén A javaslatot kiállító és a gyógyszert rendelő orvos munkahelyére és szakképesítésére vonatkozó előírások: gyermekneurológus, neurológus (munkahely megkötés nélkül) írhat, járóbeteg szakrendelés/fekvőbeteg gyógyintézet gyermekneurológus, neurológus szakorvosa javasolhat és írhat, háziorvos (szakképesítés megkötés nélkül) javaslatra írhat. Szakorvosi javaslat érvényességi ideje 12 hónap. Elfogadható BNO kódok (beleértve az összes azonosan kezdődő kódot): G409 Rövidített alkalmazási előirat Gordius 300 mg, illetve 400 mg kapszula Hatóanyag: 300 mg, illetve 400 mg gabapentin kapszulánként. ATC: N03AX12 Terápiás javallatok: Szekunder generalizációval vagy anélkül fellépő parciális epilepsziás rohamok kezelése, 12 év felett monoterápiában vagy kiegészítő kezelésként, 6 és 12 év között kiegészítő kezelésként. Neuropathiás fájdalom felnőtteknél. Ellenjavallatok: A készítmény bármely összetevője iránti túlérzékenység. Adagolás: 12 év felett: 1. nap: 1x300 mg, 2. nap: 2x300 mg, 3. nap: 3x300 mg, vagy 3×300 mg adható az első napon. Ezt követően – a beteg egyéni reakciójától és a kezelés tolerálhatóságától függően – az adag 2-3 naponként, 300 mg/napos lépésekben tovább növelhető a maximális dózis eléréséig, ami 3600 mg naponta. Az 1800 mg/nap dózis elérésének legrövidebb időtartama 1 hét; míg a 2400 mg/nap dózisé összesen 2 hét, és a 3600 mg/nap dózisé összesen 3 hét. 6-12 év : a kezdő adagnak a 10-15 mg/kg/nap tartományban kell lennie; a hatásos adagot dózisnöveléssel, kb. három nap alatt érik el, amely 25-35 mg/kg naponta. Akár 50 mg/kg napi adagok is jól tolerálhatónak bizonyultak egy hosszú távú klinikai vizsgálat során. A teljes napi adagot három részre kell elosztani, ezek bevételének maximális időköze nem haladhatja meg a 12 órát. A kezelés elhagyása, más antiepileptikum hozzáadása fokozatosan lehetséges. Mellékhatások: Álmosság, fáradtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, testsúlygyarapodás, nyugtalanság, álmatlanság, ataxia, nystagmus, paraesthesia, anorexia; ritkábban asthenia, látási zavarok, tremor, dysarthria, abnormális gondolkodás, amnézia, szájszárazság, depresszió, érzelmi labilitás. Kölcsönhatás: Antacidumok (időkülönbséggel), cimetidin, KIR-re ható szerek. Terhesség és szoptatás: A gabapentin terhes nőkön történő alkalmazásáról nincsenek megfelelő adatok. A gabapentint nem szabad a terhesség során alkalmazni, kivéve, ha az anya kezelésének lehetséges előnyei egyértelműen meghaladják a magzatot fenyegető, lehetséges kockázatot. A gabapentin kiválasztódik az anyatejbe. Tekintve, hogy a szoptatott csecsemőre kifejtett hatása nem ismert, körültekintően kell eljárni, ha a gabapentint szoptató anyán alkalmazzák. A gabapentin csak akkor adható szoptató anyáknak, ha ennek előnyei egyértelműen meghaladják a kockázatokat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre A gabapentin csekély vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A gabapentin a központi idegrendszerre hat; álmosságot, szédülést, és más hasonló tüneteket okozhat. Ezért, a gabapentin még az előírásnak megfelelő alkalmazás esetén is oly mértékben csökkentheti a beteg reakcióképességét, hogy emiatt romlik a járművezetésre vagy balesetveszélyes munka végzésére való alkalmassága (legfőképpen a kezelés kezdetén, dózisnöveléskor, vagy gyógyszerváltáskor, ill. alkohol egyidejű fogyasztása esetén). Figyelmeztetés: Ha a betegben heveny hasnyálmirigygyulladás alakul ki a gabapentin–kezelés során, akkor megfontolandó a gabapentin abbahagyása Laktózt tartalmaz. VESE, JÁRMŰ, LACT, GRAV. Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer. Teljes ár / Eü 90%-os TB támogatás / Térítési díj Eü 90%-os támogatás esetén: 300 mg x 50 3154 Ft / 2839 Ft / 315 Ft; 300 mg x 100 6350 Ft / 5677 Ft / 673 Ft; 400 mg x 50 3819 Ft / 3437 Ft / 382 Ft; 400 mg x 100 7722 Ft / 6874Ft / 848 Ft. Forgalombahozatali engedély száma OGYI-T-9069/03-04, OGYI-T-9069/05-06 A forgalombahozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. 10. 20 / 2008.9.25. Alkalmazás előtt olvassa el a részletes alkalmazási előiratot! Nyilvántartási szám: 7089/41/2006, 13683/2010, 13685/2010. 2012. szeptember 01-től érvényes árak. Az esetleges változások a www.oep.hu honlapon tekinthetők meg. Lezárás dátuma: 2013. 10. 01. RGD: 76297/HU

ÖSSZEFOGLA LÓK

Utazásorvostan Elnök: Felkai Péter

Az utazásorvostan helye a magyarországi betegellátó rendszerben

Jegyzet

Felkai Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Utazás-orvostani Tanszéki Csoport, Debrecen

A második világháború után kezdődött meg a tömegutazások kora. Az úti célok között megjelentek az egzotikus vidékek és a nem fejlett országok is. Az egyes fertőző betegségek megelőzésére adott vakcinák csak egy részét tudták megvédeni az endémiás területre utazóknak, így az életmódi tanácsok és a kemoprofilaxis az utazók felkészítésének alapelemévé vált. Az utazással összefüggésbe hozható be tegségek megelőzésére alakult ki az utazás-egészségügy diszciplínája, amely eleinte jobbára infektológus orvosok kompetenciájába tartozott. A nemzetközi utasforga lom évről évre nőtt, és a különböző korú és egészségi állapotú emberek utazásával, valamint az utazás formáinak és időtartamának változásával új, addig nem ismert betegségek váltak ismertté. Az utazók morbiditásának újabb elemzése rávilágított, hogy az utazót fenyegető veszélyek között a belgyógyászati betegségek és a balese tek szedték a legtöbb áldozatot, így az utazók betegségeinek megelőzése mellett a gyógyítás kérdése is felmerült: a paradigmaváltással alakult ki az utazásorvostan tudománya. Hazánkban ez a folyamat az 1990-es évek végén jelentkezett, 2004ben, az EU-csatlakozás idején, amikor a magyarok nagy tömege indult világot lát ni, kialakult az utazásorvostan hazai művelőinek köre is. Azonban a hazai sajátos ságokat figyelembe véve, az utazás-orvostani tudnivalók veleje és a tanácsadás művelőinek köre is bizonyos mértékig különbözik a nyugat-európai mintától. A paradigmaváltásnak megfelelően hazánkban az utazásorvostannak komplex, in terdiszciplináris jellege alakult ki, így nemcsak a biomedicinális prevenció, hanem a szabadidősportok orvostana, az utazók ellátásának tudománya és az utasbiztosítási orvostan is a tudnivalókhoz tartozik. Az előadás a magyar utazók sajátosságait és az utazás-orvostani diszciplínának a többi tudományterület körében elfoglalt helyét elemzi.

Migráció Magyarországon: új diagnosztikai kihívás a háziorvosi gyakorlatban Szilárd István Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pécs

Az Európai Unióba bevándorlók száma egyre emelkedik, becsült számuk a teljes lakosság 7%-át közelíti. Hazánkban rohamosan nő az EU schengeni határai mentén illegálisan beszivárgó menekültek száma. Ez év közepéig már elérte a 2012-es év egészét, és becslések szerint meg fogja haladni a tízezres nagyságrendet. Ugyan akkor az Európai Unió számára a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt, a bevándorló munkaerő alapvető gazdasági szükséggé vált. Sikeres integrációjuk komoly kihívást is jelent. A probléma multidiszciplináris, az egészségügyi, közegés zségügyi, foglalkozás-egészségügyi kérdések mellett komoly gazdasági és ember


32

ORVOSI HETILAP

ÖSSZEFOGLA LÓK jogi oldala is van. A migránsok eredeti országuk morbiditási struktúráját és köz egészségügyi viszonyait képviselik. Egészségkultúrájuk, egészséggel kapcsolatos hiedelmeik, vallási szokásaik lényegesen különbözhetnek az európaitól. A gyakran földrészeket átívelő migrációs folyamat komoly egészségkockázatot jelent mind fi zikai, mind pszichés vonatkozásban. Az esetlegesen behurcolt betegségek mellett a WHO egyre jobban aggódik a védőoltással megelőzhető betegségek újbóli megje lenése miatt. Bár a „migránsbarát” kórházaknak már van európai hálózata, de ez az orvosi alapellátásban még nem tükröződik, holott – itt is – az első találkozás ezen a szinten történik. Új kihívások jelennek meg: egészségügyi ellátás multikulturális, többvallású környezetben, etnikumspecifikus terápia stb. Ehhez speciális ismeret anyaggal felvértezett szakemberek kellenek. Ennek ellenére jelenleg az európai képzési struktúrában eddig ez még nem tükröződik. A PTE CHANCE – migrá ciós-egészségügyi mesterképzési programja ezt a hiányt kívánja pótolni.

Jegyzet

Amit az utazási biztosításról és az európai egészségbiztosításról minden orvosnak tudnia kell Országh Attila Külsős munkatárs, Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Utazás-orvostani Tanszéki Csoport, Debrecen

A XXI. század a mobilitás évszázada. Úton, vízen, levegőben és rövid időn belül az űrben történő utazás a mindennapjaink részévé vált/válik. Napjainkban azonban az utazásoknak nemcsak a pozitív oldalát, hanem a negatívumait is már jól érzékel hetjük. Az utazók igénye a biztonságos utazásra megnőtt, így egyre tudatosabban jogos igényként lép fel az utazás egészségügyi biztonsága iránti igény is. Elő adásomban e biztonság megteremtésének lehetőségeiről, módjáról adok rövid át tekintést, külön kiemelve az orvos szerepét ezen „biztonságigény” kielégítésében. Rávilágítok az európai egészségbiztosítási kártya és az utazási biztosítás lehetősé geire, kiemelve, hogy e két biztosítás csak együttesen nyújt védelmet a bajban.

A szabadidő-sportolásra indulók egészségügyi felkészítése Molnár Andrea Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest

A szabadidősportok kedvelői képesek akár tengereken átutazni azért, hogy kedvelt sporttevékenységüket űzhessék. Fontos azonban tisztában lenniük azzal, hogy hobbijuk akár veszélyeket is rejthet magában. A sporttevékenység végzésén túl a célhelyre történő utazás során is kerülhet az egyén váratlan helyzetbe, ha utazása előtt nem tájékozódott kellő mértékben az esetleges veszélyforrásokról. A sporto lási szándékból utazó személy számára a legfontosabb teendők közé tartozik az útiterv elkészítése, az utazási betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek elsa játítása, a testmozgás során előforduló esetleges szövődmények ismerete és tájéko zódás az öngyógyítás lehetőségeiről. Az egészségügyi felkészítést nyújtó és tanács adást végző orvos feladata a sportolni vágyó személy aktuális egészségi állapotának felmérése, és kórelőzményének tudatában mind az utazással, mind a sporttevé kenység végzésével kapcsolatos kockázati tényezők ismertetése. Emellett elenged hetetlen a meglévő alapbetegség progressziójának elkerülése és a potenciálisan ve szélyt rejtő akut kórképek megelőzése. Nemzetközi felmérések szerint az utazás és a szabadidő-sportolás leggyakoribb halálokai közé a szív- és érrendszeri betegsé gek, illetve a különböző eredetű sérülések tartoznak. A jövőben a sportolásra indu lók körültekintő és személyre szabott egészségügyi felkészítésével ezen szövődmé nyek száma jelentősen csökkenthető lesz. ORVOSI HETILAP

33


HASZNOS INFORMÁCIÓK H ASZN OS IN FOR M Á C IÓK

Hasznos információk A konferencia helyszíne Hotel NOVOTEL Budapest Centrum **** 1088 Budapest, Rákóczi út 43–45.

Parkolás Parkolni a szálloda környéki utcákban és a szálloda mellett, a Csokonai utcából megközelíthető garázsban lehet. A parkolásért a felsorolt valamennyi helyen fizetni kell. A parkolás szombaton a környező utcákban ingyenes. A szálloda mögötti parkolóban napijegy váltható 5280 Ft-ért. Alternatív lehetőség a helyszín tömegközlekedéssel való megközelítése.

Megközelítés Tömegközlekedéssel megközelíthető az M2 (piros) metró, a 4-es és 6-os villamosok, valamint az 5-ös, 7-es, 173-as és 178-as autóbuszok Blaha Lujza téri megállóiból.

Étkezés Az előadások közötti szünetekben felszolgált kávé, üdítő és sütemény díját a regisztrációs díj tartalmazza. Ebéd külön igényelhető, a konferencia előtt a regisztrációs lapon, illetve a helyszínen a regisztrációs pult nál 6500 Ft-ért.

Tesztírás A belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, gasztroenterológia, háziorvostan, klinikai genetika, reumatológia, szülészet-nőgyógyászat, endokrinológia, immunológia, neurológia és psychiátria szakvizs gákhoz a Semmelweis Egyetem 32 kreditponttal akkreditálta (SE-TK/2013.II/00390) a továbbképzést. A pontok megszerzésének feltétele a sikeres tesztírás. A tesztírásra a program zárásakor kerül sor.

ORVOSI HETILAP INGYENES ONLINE HOZZÁFÉRÉS A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI RÉSZÉRE

Olvassa ingyenesen az Orvosi Hetilapot 6 hónapon keresztül! Regisztráljon a www.akademiai.com weboldalon, majd a regisztráció során szerzett nyolcjegyű MetaPress ID-kódot küldje el e-mailben Bazsánt Nóra részére a [email protected] e-mail címre. Az e-mail tárgya a következő legyen: Orvosi Hetilap Konferencia. A kód alapján beállítjuk hozzáférését, miután fél éven keresztül ingyenesen olvashatja a folyóirat cikkeit 2007-ig visszamenően. További információ: (06-1) 464-8246.


34

ORVOSI HETILAP

JEGYZET J EGYZET

ORVOSI HETILAP

35


J EGYZET


36

ORVOSI HETILAP

Tisztelt Kollégák! Budapest, október 18. Üdvözlettel, Prof. Dr. Rácz Károly az Orvosi Hetilap főszerkesztője, a konferencia elnöke

Recommend Documents