Tisztelt Elnök Úr! Indokolás. A teljes szó elhagyása összhangba hozza a címét a szabályozással

(hszay,yui c

Iramányszá °

Érkezelt :

:

'Ti 4-'34'4 P2 ... k

2013. FEBR O 8 .

Zárószavazás el őtti módosító javasla t

Kövér László úr részére az Országgyűlés elnök e Budapest

Tisztelt Elnök Úr ! A Kormány, mint előterjeszt ő nevében az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 46/1994 . (IX. 30.) OGY határozat 107 . § (1) bekezdés b) pontja alapján a Polgári Törvénykönyvr ől szóló T/7971/219. számú egységes javaslathoz a következ ő zárószavazás el ő tti módosító javaslato t terjesztem elő:

1. Az egységes javaslat 2 :18. §-ának címe a következ őképpen módosul : „2 :18 . [A kiskorú cselekvőképességének [teljes] korlátozása gondnokság alá helyezéssel] ” Indokolás A teljes szó elhagyása összhangba hozza a címét a szabályozással .

2. Az egységes javaslat 2 :52. §-a a következőképpen módosul : „2:52. § [Sérelemdíj ] (1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személ y meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felel ősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges . (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára , ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetér e gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg . [(4) A sérelemdíj iránti igény nem ruházható át .] ”

1

Indokolás A rendelkezés a 2 :54. § (1) bekezdésére tekintettel felesleges .

3. Az egységes javaslat 3 :33 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Ha a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének megsz űnéséről döntött, e döntést köteles közzétenni. Az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harminc[ ]napos jogvesztő határidőn belül a jogi személyt ől megfelelő biztosítékot követelhet, ha a szervezeti egység jogi személyiségéne k megszűnése [követelésnek]követelésének kielégítését veszélyezteti . A szervezeti egység törlésére akkor kerülhet sor, ha a jogi személy a jogosult kérésére megfelel ő biztosítékot ad.” Indokolás Betűhibát javító pontosítás.

4. Az egységes javaslat 3 :36. § (4) bekezdése a következ őképpen módosul : „(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtásár a halasztó hatálya nincs . A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határoza t végrehajtását elfüggesztheti . A felfüggesztést elrendel ő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek . A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki .” Indokolás A módosítás a hatályos szabályozásnak megfelel ő kiegészítést tartalmaz .

5. Az egységes javaslat 3 :52 . § (2) — (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Az[ok] a hitelező[k], aki[k]nek a vállalatcsoportban részt vev ő ellenőrzött taggal szemben a közlemény első közzétételének időpontjában követelés[ük]é van, a másodi k közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidő n belül igényelheti[k], hogy az ellenőrzött tag nyújtson rész[ük]ére megfelelő biztosítékot . Nem jogosult biztosítékra az a hitelező, akinek követelése jogszabály vagy szerződés alapján már megfelelően biztosítv a van, vagy ha az ellenő rzött [társaság]tag gazdasági helyzetére, illetve az uralmi szerz ődés tartalmára tekintettel a biztosítékadás indokolatlan. (3) A vállalatcsoport bejegyzésére akkor kerülhet sor, ha az ellen őrzött [társaságok]jogi személyek tagjainak és hitelezőinek jogai alapján érvényesített igények kielégítésre kerültek , vagy az ezzel kapcsolatos jogvitában a bíróság a tagok vagy hitelez ők keresetét jogerősen elutasította.” Indokolá s Stilisztikai pontosítás, figyelemmel a T/7971/209 . kapcsolódó módosító indítvány támogatot t szóhasználatára . Szövegkoherenciát javító pontosítás .

2

6. Az egységes javaslat 3 :55. § (3) — (4) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Az uralkodó tag vezető tisztségviselője és felügyel őbizottsági tagja az ellenőrzött [társaságnál]tagnál is elláthat vezet ő tisztségviselői vagy felügyel őbizottsági feladatot . (4) Az ellen őrzött tag vezető tisztségviselője az ellen őrzött [társaság]tagügyvezetését az uralmi szerz ődésnek megfelel ő en, az uralkodó tag irányítása alatt, a vállalatcsoport egésze üzletpolitikájának elsődlegessége alapján köteles ellátni . Mentesül a vezető tisztségviselőket a [társasággal]taggal szemben terhel ő felelősség alól, ha tevékenysége megfelel a jogszabályoknak és az uralmi szerz ődésnek.” Indokolás Szövegkoherenciát javító pontosítás .

7. Az egységes javaslat 3 :56 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Az ellen őrzött tag[ok] azon hitelez ő [i]je, aki[k]nek követelése eléri az ellen őrzött tag jegyzett tőkéjének tíz százalékát, kérheti[k], hogy az uralkodó tag ügyvezetése adjo n rész[ük]ére tájékoztatást az uralmi szerz ő dés végrehajtásáról, illetve az ellen őrzött tag gazdasági helyzetéről. Ha a kérelemnek az uralkodó tag ügyvezetése nem tesz eleget, vagy a tájékoztatás nem megfelel ő , a hitelező [k] kérheti[k] a nyilvántartó bíróságtól annak megállapítását, hogy az uralkodó tag megsérti az uralmi szerz ődésben foglaltakat . ” Indokolá s Stilisztikai pontosítás, figyelemmel a T/7971/209 . kapcsolódó módosító indítvány támogatot t szóhasználatára.

8. Az egységes javaslat 3 :58 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) Ha a nyilvántartásba bejegyzett vállalatcsoport legalább három ellen őrzött tagjában kötelező a munkavállalói részvétel a felügyel ő bizottságban, az uralkodó [társaság]tag legfőbb szerve az érintett üzemi tanácsok erre irányuló kérelme alapján lehet ővé teheti, hogy az ellenőrzött tagok felügyel őbizottsága helyett az uralkodó [társaság]ta ~ felügyelőbizottságában vegyenek részt munkavállalói küldöttek. Ez esetben az uralkodó tag [társasági szerződésében]létesítő okiratában — ha eddig az adott tagnál ilyen nem működött — a felügyel őbizottság létrehozásáról rendelkezni kell . A munkavállalói küldöttek jelölés i módját ez esetben az uralkodó tag ügyvezetése és az érintett ellen őrzött tagok üzemi tanácsai között létrejött megállapodásban kell szabályozni .” Indokolás Szövegkoherenciát javító pontosítás .

3

9. Az egységes javaslat 3 :99. (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásu k ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebb ől eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesít ővel egyetemlegesen felelnek a társaságga l szemben a szerződésszegéssel okozott károkért valófelelő sség szabályai szerint.” Indokolás A módosítás elírást javít. 10.Az egységes javaslat 3 :101 . § (5) bekezdése a következ őképpen módosul : „(5) Az el őtársaság működésének (4) bekezdés szerinti megsz űnése esetén a megszűnési g vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kel l teljesíteni . Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekke l szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni . Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnála tag felelőssége a társaságot terhel ő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállás a ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személye k irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezet ő tisztségviselői korlátlanul é s egyetemlegesen kötelesek helytállni .” Indokolás A rendelkezés a 2009/101/EK irányelv 8 . cikkének átültetését szolgálja. 11. Az egységes javaslat 3 :103 . §-a a következőképpen módosul : „3 :103. § [A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése ] (1) A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább ö t százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát . Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétő l számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehet ő legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve ne m kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozóka t az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására . (2) A [legfőbb szerv ülésének] várható költsége[i]ket az indítványozók kötelesek megelő legezni . A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülése n vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a [rendkívüli ülésse l kapcsolatos] költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e .” Indokolás A módosítás szövegkoherenciát er ősítő . Az egységes javaslat szövege a kisebbségvédelem i bírósági döntés vonatkozásában nem rendelkezett arról, ha az indítványozók írásbel i döntéshozatalt kívánnak elérni .

4

12. Az egységes javaslat 3 :112. (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeine k elsődlegessége alapján önállóan látja el . E minőségében a jogszabályoknak, a [társaság i szerződésnek]létesítő okiratnakés a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el .” Indokolás Szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés a gazdasági társaságok közö s szabályai között található, szükséges, hogy a közös szabályok szerinti létesít ő okirat fordulatot tartalmazza.

13.Az egységes javaslat 3 :132. §-a a következ őképpen módosul : „3 :132 . § [Egyéb társasági szervek ] Ha a [társasági szerződés]létesít ő okiratvagy annak felhatalmazása alapján a társaság legfőbb szerve az e törvényben meghatározott szerveken és tisztségvisel őkön túl más szerve k működését írja elő, az előírás az e törvény által meghatározott szervek és tisztségvisel ők hatáskörét, valamint felel ősségét nem érinti.” Indokolás Szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés a gazdasági társaságok közö s szabályai között található, szükséges, hogy a közös szabályok szerinti létesít ő okirat fordulatot tartalmazza.

14.Az egységes javaslat 3 :133 . § (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tő kéje nem éri el az adott társaság i formára kötelezően előírt jegyzett t őkét, és a tagok a második év beszámolójána k elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját t őke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság kötele s elhatározni [olyan gazdasági társasággá történ ő] átalakulását[, amelynél e törvény a jegyzett tőke legkisebb mértékét nem határozza meg vagy olyan mértékű jegyzett tőkét állapít meg, amelyet a társaság saját tőkéje meghalad] . Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megsz űnést[, valamint a más társasággal való] vagy az egyesülést is választhatja .” Indokolá s Szövegkoherenciát szolgáló javítás . A módosítás emellett elhagyja a 3 :39. § (2) bekezdésér e tekintettel feleslegessé vált szövegrészeket .

5

15 . Az egységes javaslat 3 :134. §-a a következőképpen módosul: „3 :134. § [Az átalakulás befejezése ] (1) Az átalakulás befejezése el őtt meg kell határozni a jogutód [gazdasági társaság] tagjait a tervezett jegyzett t őkéből megillető hányadot, a jogutód [társaságban] jogi személyben tagként részt venni nem kívánókat megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját . (2) Az átalakulás során a társaságtól megválókat megillet ő vagyonhányadot a jogutód [gazdasági társaság] nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve , ha a jogutódnak [társaságnak] az érintettekkel kötött megállapodása eltér ően rendelkezik .” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás.

16 . Az egységes javaslat 3 :142. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) A tagok gyűlése legalábbháromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármel y kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja.” Indokolás Szövegpontosítás, a társasági döntések határozathozatali arányánál a Javaslat következetese n használja a legalább fordulatot. Az egységes szóhasználat érdekében szükséges a pontosítás .

17. Az egységes javaslat 3 :147 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) A tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelöléséve l [azonnali hatállyal] felmondhatja, ha a társaság másik tagja a társasági szerz ő dést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. ” Indokolás A módosítás egységesíti a Javaslat megoldását : ahol a Javaslat maga nem ír elő határidőt, ott a jognyilatkozat (els ősorban felmondás) külön rendelkezés hiányában is azonnali hatályú .

18 . Az egységes javaslat 3 :152 . §-a a következőképpen módosul: „3 :152. § [A társaság jogutód nélküli megszűnése] [(1) A jogi személy jogutód nélküli megsz űnésének általános esetein túl a közkereset i társaság jogutód nélkül megsz űnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogveszt ő határidőn belül a társaság ne m jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését . A változat: (2) Az új tag belépéséig vagy új tag belépésének hiányában a jogutód nélkül i megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tago k gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és ő t kell a társaság vezető tisztségviselőjének 6

tekinteni, feltéve, hogy megfelel a vezet ő tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. B változat: (2) Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megsz űnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gy ű lése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségvisel őjének tekinteni, feltéve , hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi el őírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bírósá g felügyelőbiztost rendel ki.] (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társasá g jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántart ó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését . (2) Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megsz űnésig vagya felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gy űlése hatáskörébe tartoz ó kérdésekben, ésőt kell a társaság vezet ő tisztségviselőjének tekinteni, feltéve, hogy megfele l a vezet ő tisztségviselőkre vonatkozó törvényi el őírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyel őbiztost rendel ki." Indokolás Koherenciát, illetve betűhibát érintő javítás.

19.Az egységes javaslat 3 :156 . §-a a következőképpen módosul : „3 :156. [Ügyvezetés ] A kültag [– ha e törvény eltérően nem rendelkezik –] nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Indokolás A módosítás egyértelművé teszi a rendelkezés diszpozitivitását .

20. Az egységes javaslat 3 :157. §-a a következőképpen módosul : „3 :157 . § [A tagi felelősség változása] Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogveszt ő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint [felel] áll helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért.” Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza .

7

21. Az egységes javaslat 3 :189. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizeté s előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról ; mindezek hiányában a társaság [más társasággá történ ő] átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni . A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani .” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás . 22. Az egységes javaslat 3 :191 . § (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) Ha a taggy űlés nem volt határozatképes, a megismételt taggy űlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékét ől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze . A [létesítő okirat] társasági szerz ődés három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis .” Indokolá s Szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés a gazdasági társaságoknak a korlátol t felelősségű társaságra vonatkozó szabályai között található . A kft . létesítő okirata a társasági szerződés, és a törvény ezen címe alatt következetesen a társasági szerz ődés kifejezést használja. 23. Az egységes javaslat 3 :196 . § (4) bekezdése a következ őképpen módosul : „(4) Ha a társaságnak nem maradt ügyvezet ője, a taggy űlés összehívására vagy a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal kezdeményezésére bármelyik tag jogosult . Ha erre a változá s bekövetkeztétől számított harminc napon belül nem került sor, a taggy űlést bármelyik tag vagy hitelez ő kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze vagy a taggy űlés összehívására,, illetve a taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására az ezt kezdeményező tagot jogosítja fel .” Indokolá s A módosítás szövegkoherenciát erősítő. Az egységes javaslat szövege a kisebbségvédelem i bírósági döntés vonatkozásában nem rendelkezett arról, ha az indítványozók írásbel i döntéshozatalt kívánnak elérni . 24. Az egységes javaslat 3 :202. § (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját t őke más elmeinek növelése céljából, a tagok legalábbháromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatj a a törzstőke leszállítását . A törzst őke kötelez ő leszállítása esetén a határozatot a társaság 8

taggy űlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztér ől való tudomásszerzést ől számított harminc napon belül köteles meghozni ." Indokolás Szövegpontosítás, a társasági döntések határozathozatali arányánál a Javaslat következetese n használja a legalább fordulatot . Az egységes szóhasználat érdekében szükséges a pontosítás . 25 . Az egységes javaslat 3 :205 . § (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Ha a törzstőke kötelező leszállítását nem lehet végrehajtani, és a meghiúsulástól számítot t harminc napon belül a társaság a kötelez ő tőkeleszállítás okát nem szünteti meg, a társaság köteles határozni [a más társasági formába történ ő]az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megsz űnésről.” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás.

26. Az egységes javaslat 3 :208. § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagj [ai]ának felel ősségére a minő sített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelel ően alkalmazni kell .” Indokolás Szövegpontosítás . 27. Az egységes javaslat 3 :211 . § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség ; e határozat a zártkör űen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvénytársasá g részvényeinek tőzsdére történő bevezetésével, nyilvánosan működ ő részvénytársaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakulása esetén a részvények t őzsdéről történő kivezetésével válik hatályossá .” Indokolás Szövegpontosítás, a társasági döntések határozathozatali arányánál a Javaslat következetese n használja a legalább fordulatot . Az egységes szóhasználat érdekében szükséges a pontosítás .

28. Az egységes javaslat 3 :234. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztál y kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott ,

9

[adásvétel útján pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jo g illeti meg." Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás.

29. Az egységes javaslat a következő új 3 :264. §-sal egészül ki és az ezt követő §-ok számozása értelemszerűen módosul : „3 :264. § [A vagyonszerzés feltételei ] (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított két éven belül a társaság és a részvényes közötti vagyonátruházási szerz ődés létrejöttéhez – feltéve, hogya társaság által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alapt őke egytizedét – a közgyűlés előzetes jóváhagyó határozatára van szükség . Ennek során a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szabályait megfelel ően kell alkalmazni azzal, hogy a könyvvizsgálói vag y szakért ői jelentést közzé kell tenni . (2) A közgyűlés előzetes jóváhagyó határozatára van szükség abban az esetben is, ha a társasággal a részvényes, illetve közeli hozzátartozója, továbbá olyan személy köt szerz ődést, amelyben a részvényes többségi befolyással rendelkezik . (3) Nincs szükség a közgyűlés elő zetes jóváhagyására a társaság tevékenységi körébe tartoz ó szokásos nagyságrendű szerződésekkel, a hatósági határozattal és hatósági árverés útjá n történő tulajdonszerzéssel, valamint a t őzsdei ügyletekkel kapcsolatban . (4) E § alkalmazásában részvényesnek minősül, aki a nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásról szóló határozat meghozatalának id őpontjában a társasá g részvényese, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzését követ ően aza részvényes, aki a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkezik .” Indokolás A rendelkezés az 1977/91/EGK irányelv 11 . cikkének átültetését szolgálja .

30 . Az egységes javaslat 3 :269 . § (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az (1) bekezdésbe n megjelölt okok megszüntetésére ; vagy dönteniük kell a társaság[nak más társaságg á történő] átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról ; ezek hiányában a társasá g megszüntetésér ől . A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás .

10

31. Az egységes javaslat 3 :274. § (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) Ha a közgy űlés nem határozatképes, a megismételt közgy űlés az eredeti napirende n szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékét ől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot zártkörű részvénytársaság esetén legalább három, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén legalább tíz nappal és legfeljebb huszoneg y nappal követő időpontra hívják össze. [A létesítő okirat] Az alapszabály három, illetve tíz napnál rövidebb és huszonegy napnál hosszabb összehívási határid őt előíró rendelkezése semmis.” Indokolá s Szövegpontosítás, figyelemmel arra, hogy a rendelkezés a részvénytársaság cím alat t található, szükséges, hogy e cím alatti szabályokhoz hasonlóan alapszabály fordulato t használjon a létesítő okiratra történ ő hivatkozáskor . 32. Az egységes javaslat 3 :286. § (2) bekezdésének c) és d) pontja a következ őképpen módosul: (Nem min ősül függetlennek az igazgatótanács tagja, ha) „c) a részvénytársaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadhat ó szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója vagy élettársa; d) közeli hozzátartozója vagy élettársa a részvénytársaság nem független vezet ő tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának ;” Indokolás A T/7971/118 . számú módosító javaslat 169 . pontjának visszavonása folytán szükséges a törvényjavaslat eredeti szövegének visszaállítása .

33. Az egységes javaslat 3 :289 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál — a gazdasági társaságok közös szabályaiba n meghatározott eseteken kívül — felügyel őbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben m űködik . Az igazgatótanács független tagfainak arányára és függetlenségére vonatkozó szabályokat ebben az esetben a felügyelőbizottságra kell alkalmazni .” Indokolá s A módosítás a felügyel őbizottsági tagok függetlenségének értelmezését teszi aggálytalanná az auditbizottságra vonatkozó szabályok alkalmazásában . Szükséges ugyanis egyértelművé tenni, hogy nyilvánosan működő részvénytársaságnál a felügyel őbizottság esetében i s érvényesíteni szükséges a függetlenségi kritériumokat, figyelemmel a 2006/43/E K Irányelvből folyó szabályozási kötelezettségre .

11

34. Az egységes javaslat 3 :290. § (2) bekezdése a következ őkképpen módosul: „(2) Az auditbizottságot a közgyűlés a felügyel ő bizottság vagy az igazgatótanács függetle n tagjai közül választja. Az auditbizottság legalább egy tagfának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie .” Indokolás A kiegészítés jogharmonizációs célú. A 2006/43/EK Irányelv 41 . cikkére figyelemmel szükséges, hogy az auditbizottság összetétele kapcsán ezen irányelvi el őírás is megjelenjen.

35. Az egységes javaslat 3 :295 . §-a a következőképpen módosul : „3 :295. § [A közgyűlési határozat] (1) Az alaptőkének új részvények forgalomba hozatalával történ ő felemeléséről szól ó közgyűlési határozatban meg kell határozn i a) az alaptőke-emelés módját ; b) az alaptőke-emelés összegét vagy legkisebb tervezett összegét ; c) az alaptőke-emeléshez kapcsolódó alapszabály-módosítás tervezetét, ezen belül a kibocsátandó új részvények számát, sorozatát, illetve a sorozatba tartozó részvénye k fajtájához, részvényosztályához, részvénysorozatához kapcsolódó jogokat, a részvénye k előállításának módját, névértékét, illetve kibocsátási értékét, és a részvények névértéke vag y kibocsátási értéke befizetésének feltételeit ; d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvénye k számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét é s az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatá s időpontját; e) a részvények átvételére vonatkozó nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló id őtartamot vagy jegyzési határidőt. (2) Az új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelést elrendel ő közgyűlési határozatban meg kell jelölni azokat a személyeket, akiket a közgyűlés feljogosít a részvények átvételére azzal a feltétellel, hogy az arra jogosultak jegyzési els őbbségükkel nem élnek . A közgy űlési határozatban meg kell jelölni az egyes személyek által átvehet ő részvények számát. (3) A részvények átvételére olyan személy jelölhet ő ki, aki a részvények átvételére és azo k ellenértékének szolgáltatására vonatkozó el őzetes kötelezettségvállalási nyilatkozatot tett . A részvénytársaság a kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltaktól nem térhet el . (4) A vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésére és az annak értékéér t viselt felel ősségére vonatkozó szabályokat megfelel ően alkalmazni kell . (5) Nyilvánosan m űködő részvénytársaság esetén a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékeléséről szóló könyvvizsgálói vagy szakértői jelentést közzé kell tenni .” Indokolás A módosítás a 2009/101/EK irányelv 3 . cikk (5) bekezdésében és a 2012/30/EU irányelv 10 . cikk (3) bekezdésében foglalt előírás átültetését szolgálja, amely alapján szükséges, hogy a

12

nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelésér ől szóló szakértői jelentés a tagállam hivatalo s lapjában is közzétételre kerüljön. 36. Az egységes javaslat 3 :310. (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Ha az alapt őkét az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá kellen e leszállítani, és a részvényesek az alaptő ke pótlásáról a kötelezettséget keletkeztet ő körülmén y bekövetkeztét követő három hónapon belül nem gondoskodnak, a részvénytársasá g közgyűlése köteles a részvénytársaság [más társasági formába történő] átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megsz űnését [kell] elhatározni .” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás .

37. Az egységes javaslat 3 :313 . (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Ha az alapt őke kötelező leszállítása meghiúsult és a meghiúsulástól számított kilencve n napon belül a részvénytársaság a kötelez ő tőkeleszállítás okait nem szünteti meg, a részvénytársaság köteles [más társasági formába történ ő]az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról vagy jogutód nélküli megszűnéséről határozni .” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás .

38. Az egységes javaslat 3 :317 . §-a a következőképpen módosul : „3 :317. § [Átalakulás ] (1) Ha részvénytársaság [más gazdasági társasággá alakul át]átalakul, a részvények – az átalakulással létrejöv ő [gazdasági társaság]jogi személy nyilvántartásba vételével – érvénytelenné válnak. (2) A bejegyző végzés kézhezvételétől számított harminc napon belül a jogutód [gazdasági társaság] vezető tisztségviselői intézkednek az érvénytelenné vált, nyomdai úton el őállított részvényeknek a [társasághoz]jogutódhoz történő benyújtása, illetve a dematerializált részvényeknek a központi értékpapírszámláról, illetve az értékpapírszámlákról való kivezetés e érdekében . A benyújtott nyomdai úton előállított részvényeket a [társaság]jogutó d megsemmisíti . Ezekre az intézkedésekre az alapt őke-leszállítás végrehajtására vonatkozó előírásokat kell megfelel ően alkalmazni .” Indokolás Szövegkoherenciát szolgáló javítás.

13

39 . Az egységes javaslat 3 :323. § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a [hitelez őne k a]hitelező keresete alapján a minő sített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve hogy a jogutód nélküli megsz űnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányo s üzletpolitikája miatt került sor . Ez a rendelkezés végelszámolással történ ő megszűnés esetén nem alkalmazható .” Indokolás Stilisztikai pontosítás .

40. Az egységes javaslat 3 :337 . §-a a következőképpen módosul : „3 :337 . § [Határozatképesség, döntéshozatal ] (1) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a [nyolc napon belüli id őpontra, azonos napirendde l összehívott újabb] megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követ ő időpontra hívják össze . Az alapszabály háro m napnál rövidebb összehívási határid őt előíró rendelkezése semmis . (2) Az alapszabály módosításához a jelenlév ők legalább kétharmadának és valamennyi ta g felének a szavazata szükséges . (3) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történ ő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges . (4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg ; a vezető tisztségvisel ők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt .” Indokolás A gazdasági társaságok esetében elő írt garanciális szabályokhoz hasonlóan a szövetkeze t esetében is indokolt el őírni azt, hogy az eredeti és megismételt közgy űlés között legalább hány napnak kell eltelnie annak érdekében, hogy a tagoknak legyen esélyük megjelenni a z elmulasztott közgy űlés miatt ismételten összehívott és a megjelent tagok számára tekinte t nélkül határozatképes közgy űlésen . A rendelkezésben szövegpontosítás is szükséges, mert a szövetkezeti döntések határozathozatali arányánál a Javaslat következetesen használja a „legalább” fordulatot . Az egységes szóhasználat érdekében szükséges a pontosítás . 41 . Az egységes javaslat 3 :344. §-a a következőképpen módosul : „3 :344. § [[Ügyvezető] Igazgató elnök] [Ötven] Tizenöt fő nél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyet t [ügyvezet ő] igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.”

14

Indokolás A szövetkezet tagok általi demokratikus irányítását és ellen őrzését jobban szolgálja az, ha csak a valóban kis taglétszámú szövetkezet esetében lesz lehet ő ség egyszemélyi vezetésre. Az egyszemélyi vezet ő funkciójához (az igazgatóság jogkörében jár el) jobban igazodik a z igazgató elnök elnevezés . 42. Az egységes javaslat 3 :345. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az [ügyvezet ő] igazgató elnök.” Indokolás A módosítás a 3 :344. §-ban javasolt módosítást vezeti át, melynek értelmében az egyszemélyi vezető funkciójához (az igazgatóság jogkörében jár el) jobban igazodó igazgató elnö k elnevezés használata indokolt. 43. Az egységes javaslat 3 :345. § (3) bekezdése a következőképpen módosul : „(3) A jogi személy vezet ő tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehe t szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyel őbizottsági tagja.” Indokolás A T/7971/118 . számú módosító javaslat 169 . pontjának visszavonása folytán szükséges a törvényjavaslat eredeti szövegének visszaállítása . 44. Az egységes javaslat 3 :357. §-a a következőképpen módosul : „3 :357. § [A tagsági jogviszony megszűnése] A tagsági jogviszony megszűnik, ha a) a tag a szövetkezetb ől kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét – az alapszabályban , illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig – nem teljesítette ; c) a tag meghal vagy megszűnik; d) a bíróság a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik.” Indokolá s A szövetkezet gazdasági társasággá történ ő átalakulása mellett más szövetkezettel való egyesülés és szétválás esetén is megszűnhet, szükséges ezért a rendelkezést kiegészíteni .

15

45. Az egységes javaslat 3 :361 . §-a a következőképpen módosul : „3 :361 . § [A közgy ű lés összehívásának kezdeményezése] (1) A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább ö t százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgy űlés összehívását vagy a közgy űlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát . Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételét ől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgy űlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartás a nélküli döntéshozatalt,úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bírósá g hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgy űlés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására . (2) A [közgyűlés] várható költsége[i]ket az indítványozók kötelesek megel őlegezni . A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a [rendkívüli üléssel kapcsolatos] költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e .” Indokolás A szövetkezeti kisebbségvédelmi szabályt indokolt összehangolni a gazdasági társaságo k esetében meghatározott kisebbségvédelmi szabállyal (3 :103 . §), mely arra az esetre i s vonatkozik, ha a döntést egyébként ülés tartása nélkül is meg lehetne hozni .

46 . Az egységes javaslat 3 :364 . §-a a következőképpen módosul : „3 :364. § [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis [a létesítő okirat] az alapszabály olyan rendelkezése, amely e cím rendelkezéseitő l a kisebbség hátrányára tér el .” Indokolás A szövetkezet esetében a létesítő okirat az alapszabály, ezért a rendelkezés javítása szükséges .

47 . Az egységes javaslat 4:92 . §-a elmarad és az ezt követ ő §-ok számozás a értelemszerűen módosul : „[4 :92. § [A lakáshasználat szerz ődéses rendezése] (1) Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megsz űnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vag y ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták . (2) A lakáshasználat előzetes szerz ődéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkoz ó rendelkezéseket megfelel ően alkalmazni kell. (3) Az élettársak az életközösség megsz űnése után is megállapodhatnak az élettárs i közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszer űséghez kötve.]”

16

Indokolás A lakáshasználat szerződéses rendezése az élettársak teljes körére vonatkozik, és mivel az a szerződési szabadságukból fakad, ezért elhelyezése az élettársakra vonatkozó általánosab b szabályok körében indokolt . 48 . Az egységes javaslat 4 :103. § (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztvisel őnél [a külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe] kell jegyzőkönyvbevenni vagy közjegyz ő i okiratba kell foglalni . A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni .A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követ ően az apai elismerő nyilatkozat nem vonhat ó vissza.” Indokolás A módosítás a Csjt . 37. § (5) bekezdésének szövegével teremti meg az összhangot . 49 . Az egységes javaslat 4 :156. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy azt szülei nem kezelhetik, a gyámhatóság – a vagyont juttató személy javaslatának figyelembevételével – a vagyo n kezelésére gyámot rendel ki (a továbbiakban : vagyonkezelő gyám). Ha a vagyont juttató harmadik személy a vagyon kezeléséből az egyik szül őt kizárta [ki], a vagyont a vagyonkezelésre egyébként jogosult másik szül ő kezeli.” Indokolás Nyelvhelyességi módosítás .

50 . Az egységes javaslat 4 :203 . §-a a következőképpen módosul : „4:203 . § [A tartásra való jogosultság sorrendje ] [(1)] Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket ; b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat; c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szül ő t; d) a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont ; és e) a többi rokon közül a leszármazó a felmen őt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megel őzi.” Indokolás Mivel a csupán egy bekezdésb ő l áll, ezért a módosítás a bekezdésszámot elhagyja .

17

51 . Az egységes javaslat 4 :231 . §-a a következőképpen módosul : „4 :231 . [Gyermekvédelmi gyámság] [(1)] Gyermekvédelmi gyámság alá tartozik különösen az a gyermek, [akit] a) akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek ; [vagy] b) akit ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevel őszülőknél, gyermekotthonban vagy má s bentlakásos intézményben helyeztek el, és szül ője ellen a szül ői felügyelet megszüntetés e iránti per indult[ .] ; vagy c) akinek a szülője hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához . [(2) Gyermekvédelmi gyámság esetén a gyámságot vállaló és arra alkalma s gyermekvédelmi nevelőszülő rendelhető gyámul . A gyermek gyámjául kell rendelni annak a gyermekotthonnak a vezetőjét, ahol a gyámhatóság a gyermeket elhelyezte . (3) A gyámhatóság gyermekvédelmi gyámul hivatásos gyámot rendel ki, h a a) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátria i betegek otthonában helyezte el; b) a gyermekvédelmi nevelőszülő a gyámságot nem vállalja ; vagy c) a szül ő hozzájárult gyermeke titkos örökbefogadásához, és a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.]” Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szól ó 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkoz ó módosítása. A módosítás a Gyvt . és a Javaslat közti összhangot teremti meg . 52. Az egységes javaslat 4 :232. § (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) A gyermek részére kivételesen több gyám is rendelhet ő . Többes gyámrendelésre akko r kerülhet sor, ha a) a gyermeket saját háztartásukban nevel ő házastársak közösen vállalják a gyámságot; b) a gyámság alá tartozó kiskorú két közeli hozzátartozója vállalja együttesen a gyámságot ; [vagy] c) a gyermek vagyonának kezelése és egyes más ügyeinek intézése különös szakértelme t igényel [ .] ; vagy d) az a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek érdeke .” Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelmér ő l és a gyámügyi igazgatásról szól ó 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkoz ó módosítása. A módosítás a Gyvt. és a Javaslat közti összhangot teremti meg . 53. Az egységes javaslat 4 :233 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Gyámul – [a nevelőotthon vezet ője és a hivatásos] gyermekvédelmi gyám kivételével – az rendelhető, aki a gyámi tisztséget vállalja.”

18

Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szól ó 1997 . évi XXXI . törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkoz ó módosítása. A módosítás a Gyvt. és a Javaslat közti összhangot teremti meg .

54. Az egységes javaslat 4 :236. §-a a következőképpen módosul: „4:236. § [A gyám jogkörének korlátai] (1) A gyám nem jogosult a gyermek nevének meghatározására vagy megváltoztatására, é s nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához . (2) A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, h a az a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik . [(3) A gyermekvédelmi gyám a gyermek gondozási helyét a gyámhatóság jóváhagyásáva l változtathatja meg. (4) Ha a gyermekvédelmi gyám hivatásos gyám, a gyermek gondozásával és neveléséve l kapcsolatos feladatokat a gyermekvédelmi nevel ő szülő, a gyermekotthon vagy a fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona látja el .] ” Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szól ó 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkoz ó módosítása . A módosítás a Gyvt. és a Javaslat közti összhangot teremti meg . 55. Az egységes javaslat 4 :237. §-a a következőképpen módosul : „4:237. § [A gyám vagyonkezeléssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei ] [(1)] A gyám köteles a gyermek pénzét és értéktárgyait — ha azokat a rendes vagyonkezelé s szabályai szerint készen tartani nem kell — a gyámhatóságnak átadni . [(2) Ha a gyermekvédelmi gyámságot gyermekvédelmi nevel őszülő látja el, a gyermek vagyonát akkor kezelheti és a gyermeket vagyoni ügyeiben akkor képviselheti, ha arra a gyámhatóság — kérésére — feljogosítja . A gyámhatóság vagyonkezelésre vonatkoz ó felhatalmazása a vagyon egészére vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat. Felhatalmazás hiányában a vagyonkezelésr ől az erre rendelt gyá m gondoskodik . (3) A gyermekvédelmi nevelőszülő a (2) bekezdésben előírt felhatalmazás nélkül i s megkötheti a gyermek képviseletében a mindennapi élet szokásos szükségleteine k fedezése körébe tartozó szerz ődéseket.]” Indokolá s 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szól ó 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban : Gyvt.) gyermekvédelmi gyámságra vonatkoz ó módosítása . A módosítás a Gyvt . és a Javaslat közti összhangot teremti meg .

19

56. Az egységes javaslat 4 :239. §-a a következőképpen módosul : „4 :239. § [A gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése ] (1) A gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat – ha e törvény eltér ően nem rendelkezik – a gyám részére kell folyósítani . (2) A gyám a gyermek jövedelmét a gyermek szükséges tartására igénybe veheti . Ha a gyermeknek tartásra kötelezhet ő szülője nincs, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a gyám a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegye . (3) A gyám a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásainak, költségeinek megtérítésé t a gyermek jövedelméből igényelheti . Megfelelő jövedelem hiányában a kiadások, költsége k megtérítéséről a gyámhatóság gondoskodik . (4) A (2) – (3) bekezdésben foglaltak a gyermekvédelmi gyámra nem vonatkoznak .” Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI . törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkozó módosítása . A módosítás a Gyvt . és a Javaslat közti összhangot teremti meg .

57. Az egységes javaslat 4 :242. §-a a következőképpen módosul : „4 :242. § [A gyám felmentése] (1) A gyámhatóság a gyámot felmenti, h a a) a gyám fontos okból felmentését kéri ; b) a gyám alkalmatlannak bizonyul a gyámi tisztségre ; vagy c) a kirendelést követően szerez a gyámhatóság tudomást olyan akadályról, vagy utóla g keletkezik olyan akadály, amely miatt a gyám gyámságot nem viselhet . (2) [A gyermekvédelmi gyámot a gyámhatóság akkor is felmenti, h a a) a gyermek gondozási helyét megváltoztatja ; vagy b) a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megsz űnt. (3)] A gyámhatóság kivételesen felmentheti a gyámot, ha a gyermek érdekében más személy gyámként való kirendelése indokolt .” Indokolás 2013 . január 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI . törvény (a továbbiakban : Gyvt .) gyermekvédelmi gyámságra vonatkozó módosítása . A módosítás a Gyvt. és a Javaslat közti összhangot teremti meg .

58. Az egységes javaslat 4 :243 . § (2) bekezdése a következőképpen módosul : „(2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot el kell mozdítani, és a késedelem veszéllye l járhat, a gyámhatóság a gyámot tisztségéből [azonnali hatállyal] felfüggeszti .” Indokolá s Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást . 20

59 . Az egységes javaslat 5 :86 . §-a a következőképpen módosul : „5 :86 . § [A zálogjog] (1) Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban : zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, h a a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban : személyes kötelezett) nem teljesít . (2) A kielégítési jogot – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a zálogtárgyra a z elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik .” Indokolás A módosítás a Ptk . 256 . § (1) bekezdés első mondatát pótolja .

60. Az egységes javaslat 5 :90. §-a a következ őképpen módosul : „5 :90. [Fogyasztói zálogszerz ődés] Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy els ősorban a zálogkötelezet t szakmája, önálló foglalkozása vagyüzleti tevékenysége [vagy önálló foglalkozása] körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezet t szakmája, önálló foglalkozása vagyüzleti tevékenysége [vagy önálló foglalkozása] körébe tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerz ődésre vonatkozó rendelkezéseket az alább i eltérésekkel kell alkalmazni : a) zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult álta l nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg ; b) a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell az összeg megjelölését . ” Indokolás A módosítás megteremti a koherenciát a Javaslat általános fogyasztó fogalma [8 :1 . § (1) bekezdés 3 . pont] és a fogyasztói zálogszerződés fogyasztó fogalma között.

61 . Az egységes javaslat 5 :96 . § (3) bekezdése a következőképpen módosul : „(3) A zálogjogosulti bizományos kérheti, hogy az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse . A zálogjogosulti bizományos kijelölésének visszavonása harmadik személyekkel szemben attól az id őponttól hatályos , amikor a zálogjogosultat az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosíték i nyilvántartásba bejegyzik .” Indokolás A módosítás a zálogjogosulti bizományos terminológiát vezeti át egységesen normaszövegen.

21

a

62. Az egységes javaslat 5 :102. §-a a következőképpen módosul : „5 :102. § [A körülírással meghatározott zálogtárgy ] Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelel ő dolgok, jogok, követelése k alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír . A rendelkezési jo g megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelm i forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerz ő részére került sor .” Indokolás A módosítás az 5 :143. §-sal teremti meg az összhangot .

63. Az egységes javaslat 5 :103 . § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) A zálogjog nem terjed ki a kielégítési jog megnyílása el őtt az ingatlantól a rendes gazdálkodás szabályai szerint elvált alkotórészre, tartozékra és haszonra, h a [a) az a rendes gazdálkodás szabályai szerint vált el az ingatlantól ; vagy b)] annak tulajdonjogát átruházták és azt az ingatlanról elvitték .” Indokolás A módosítás a tehermentes tulajdonszerzést két konjunktív feltétel fennállása esetén tesz i csupán lehet ővé . Ennek következtében a zálogjog fennmard az ingatlanról elvitt alkotórésze n is, ha az elválásra nem a rendes gazdálkodás körében került sor .

64. Az egységes javaslat 5 :104. §-a a következőképpen módosul : „5 :104. [A zálogtárgy helyébe lépő dolog vagy más érték ] (1) A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál . (2) A zálogtárgy kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép . (3) Ha a zálogjogosult károsodás elhárítása érdekében értékesíti a zálogtárgyat, a befolyt vételár a zálogtárgy helyébe lép . (4) Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát a zálogkötelezett a rende s gazdálkodás körében értékesíti, az értékesítésb ő l származó bevétel az eredeti zálogtárg y helyébe lép . [(4)](5) Ha a zálogkötelezett a zálogtárgyat feldolgozza, átalakítja, más vagyontárgyakka l egyesíti vagy vegyíti, a feldolgozással, átalakítással, egyesüléssel vagy vegyülésse l keletkezett új dolog az eredeti zálogtárgy helyébe lép . [(5)](6) Ha a zálogkötelezett vagy a személyes kötelezett az eredeti zálogtárgy helyet t megfelel ő új zálogtárgyat vagy a zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészít ő zálogtárgyat adott, az új zálogtárgy az eredeti helyébe vagy mellé lép. [(6)](7) Az elzálogosított követelés teljesítéseként szolgáltatott, illetve az elzálogosítot t követelést biztosító zálogjog, kezesség vagy más biztosíték alapján befolyt pénz vagy má s vagyontárgy az eredeti zálogtárgy helyébe lép . 22

[(7)](8) A különvált zálogjog érvényesítése eredményeként a különvált zálogjog jogosultjáho z befolyt pénzösszegen vagy más vagyontárgyon a zálogjog átruházására okot adó követelést biztosító kézizálogjog keletkezik ." Indokolás A módosítás a zálogjogosult védelmének érdekében rögzíti, hogy bár a rendes gazdálkodá s körében történ ő értékesítéssel a zálogjog megsz űnik, a befolyt vételáron zálogjog jön létre . 65. Az egységes javaslat 5 :106. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) A feleknek a zálogtárgy birtoklásával, használatával és hasznosításával kapcsolato s jogaira és kötelezettségeire a visszterhes letét szabályai az irányadóak, azzal, hogy a zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt nem jogosult a zálogtárgyat visszakövetelni .” Indokolás A módosítás megteremti az összhangot a letét és a zálogjog szabályai között . 66. Az egységes javaslat 5 :110. §-a a következőképpen módosul : „5 :110 . [Az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme ] [(1)] Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog megalapításáról való – a z elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó – írásbeli értesítésé t követő en a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a zálogkötelezett és az elzálogosítot t követelés kötelezettje közötti szerződés módosítása. A kötelezett a zálogjogosulttal szembe n azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek a zálogkötelezettel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek . [(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a fizetésiszámla-követelést terhel ő jelzálogjog megalapításáról való értesítés nem érinti a számlavezet ő banknak a számlatulajdonossal szemben a számla-, illetve betétszerz ődés alapján fennálló jogait é s kötelezettségeit.]” Indokolás Mivel a Javaslatnak az engedményezésre vonatkozó szabályai különválasztották a teljesítés i utasítást és az értesítés, a módosítás az engedményezés szabályaival való összhangot teremt i meg, hiszen az itt szabályozott joghatás nem az értesítéshez, hanem a teljesítési utasításho z fűződik. 67. Az egységes javaslat 5 :111 . §-a a következőképpen módosul: „5 :111 . § [Az elzálogosított követelés kötelezettjének jogai és kötelezettségei ] (1) Az elzálogosított követelés kötelezettje mindaddig a zálogkötelezett részére köteles teljesíteni, amíg olyan teljesítési utasítást nem kap, amely meghatározza a zálogjogosul t személyét, székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét, szokásos tartózkodási helyé t vagy számlaszámát . Ezt követően a kötelezett a teljesítési utasításnak megfelel ően teljesíthet . 23

(2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki az (1) bekezdés szerinti joghatást, ha az utasítás a z elzálogosításról szóló értesítésbe van foglalva, egyébként a zálogkötelezettől származik, vag y ha a zálogjogosult a zálogszerz ődéssel vagy más hitelt érdemlő módon igazolja a követelés elzálogosítását . Ha az elzálogosításról szóló értesítés megjelölte a zálogjogosultat, de ne m tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a zálogjogosult adhat . (3) A zálogjogosult a kielégítési jog megnyílása után küldhet teljesítési utasítást . (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő en, a teljesítési utasítás nem érinti a számlavezető banknak a számlatulajdonossal szemben a számla- illetve betétszerz ődés alapján fennálló jogait és kötelezettségeit . [(4)](5) A zálogkötelezett a zálogjogosult kérésére köteles az elzálogosított követelé s érvényesítéséhez szükséges okiratokat átadni . Ha az elzálogosított követelés esedékessége a jogosult jognyilatkozatától vagy egyéb általa teljesítend ő feltételtő l fiigg, a zálogjogosult megteheti e jognyilatkozatot vagy teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szüksége s feltételt ." Indokolás Mivel a Javaslatnak az engedményezésre vonatkozó szabályai különválasztották a teljesítés i utasítást és az értesítés, a módosítás az engedményezés szabályaival való összhangot teremt i meg.

68 . Az egységes javaslat 5 :125 . §-a a következőképpen módosul : „5 :125 . [A zálogjog ranghelyének el őzetes biztosítása] (1) A tulajdonos a megfelelő nyilvántartásba — meghatározott személy javára vagy a jogosult megjelölése nélkül — feljegyeztetheti, illetve bejegyezheti, hogy valamely vagyontárgyat zálogjoggal kíván megterhelni. (2) A feljegyzés iránti kérelemben, illetve a bejegyzésben meg kell határozni azt az összeget , amelynek erejéig a tulajdonos zálogjogot kíván alapítani . (3) Az el ő zetesen biztosított ranghelyre bejegyzett zálogjog a feljegyzés, illetve a bejegyzé s ranghelyéhez igazodó ranghelyet kap .” Indokolás A módosítás megteremti az összhangot a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályaival tekintette l arra, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetén nincs feljegyzés és a nyilvántartás ne m kérelem alapján működik .

69. Az egységes javaslat 5 :143 . §-a a következ őképpen módosul : „5 :143 . § [[A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett z]Zálogjogtól mente s tulajdonszerzés] (1) A kereskedelmi forgalomban jóhiszem űen és ellenérték fejében szerző hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjogtól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést szerez . (2) Ha a zálogtárgy értékesítésére a zálogfedezet védelme érdekében kerül sor, a vev ő zálogjogtól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést szerez .”

24

Indokolás A T/7971/118 . számú módosító indítvánnyal érintett 5 :107. §-sal és 5 :109. §-sal hozz a összhangba a módosítás a zálogjogtól mentes tulajdonszerzés szabályait . E rendelkezések egyaránt tehermentes tulajdonszerzést biztosítanak az ott meghatározott feltételek esetén a szerzőnek.

70 . Az egységes javaslat 5 :164. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) Ingatlanra közérdekb ől, a jogszabályban feljogosított személyek javára – [közigazgatási] hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani . A használati jo g alapításáért a korlátozás mértékének megfelel ő kártalanítás jár .” Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza.

71 . Az egységes javaslat 6 :2. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem . Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerz ődés általános szabályait kell megfelel ő en alkalmazni .” Indokolás A módosítás a szabályozás új szerkezetében is egyértelm űvé teszi, hogy az egyoldalú jognyilatkozatból fakadó kötelmekre, a Ptk . 199 . §-ával összhangban, a kötelmekre és a szerződésekre vonatkozó szabályok alkalmazandóak .

72. Az egységes javaslat 6 :23 . § (3) bekezdése a következőképpen módosul : „(3) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek . A [főkövetelést ől független] mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti .” Indokolás Mivel e körben a mellékkötelezettség önállóságának nincs relevanciája, a módosítás elhagyj a az erre való hivatkozást .

73. Az egységes javaslat 6 :26 . §-a a következőképpen módosul : „6 :26. § [Tartozáselismerés ] Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozásá t elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismer ő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági [úton] eljárásban nem érvényesíthet ő követelésen vagy érvénytelen szerz ődésen alapult .” 25

Indokolás A módosítás a Javaslat terminológiai egységességét célozza . 74.Az egységes javaslat 6 :47. § (3) bekezdése a következőképpen módosul : „(3) [Ha a pénztartozást i]Idegen pénznemben [kell teljesíteni,] meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározot t alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.” Indokolás A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a kamat mértéke tekintetében a kirovó é s nem a lerovó pénznem bír relevanciával .

75. Az egységes javaslat 6 :48 . § (1) — (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés id őpontjától kezd ő dően a késedelemmel érintett naptári félév els ő napján érvényes jegybanki alapkamattal — [ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni,] idegen pénznemben meghatározot t pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal — megegyez ő mértékű késedelmi kamato t köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt . (2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés id őpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelemb e esés id őpontjától e [az (1) bekezdésben meghatározott] kamaton felül a késedelemme l érintett naptári félév els ő napján érvényes jegybanki alapkamat — [ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni,] idegen pénznemben meghatározott pénztartozás eseténaz adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiac i kamat — egyharmadával megegyez ő késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1 ) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni .” Indokolás A módosítás elírást javít . 76. Az egységes javaslat 6 :50. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „(1) Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelé s elévülése a pénztartozás [esedékességé] esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.” Indokolá s A módosítás elírást javít.

26

77. Az egységes javaslat 6 :83 . §-a a következőképpen módosul : „6:83. § [Az adatbeviteli hibák javítása] [(1)] Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelel ő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerül ő hibákat szerz ődési jognyilatkozatának megtételét megel őzően kijavíthassa . Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerz ődési jognyilatkozatát megtámadhatja . ” Indokolás Mivel a § egy bekezdésb ől áll, a bekezdés számozását a módosítás elhagyja .

78. Az egységes javaslat 6 :104 . § (2) bekezdésének d) pontja a következ őképpen módosul : (Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely) „d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerz ődést egyoldalúan, a szerző désben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerz ődésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehet ővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerz ődésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerz ődéstől [azonnali hatállyal] elállni[,] vagy azt felmondani ;” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást .

79. Az egységes javaslat 6 :106 . §-a a következőképpen módosul : „6:106. § [Vállalkozások közötti tisztességtelen szerz ődési feltétellel kapcsolatos közérdek ű kereset] (1) Vállalkozások közötti szerz ő dés részévé váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességé t vagy a követelés behajtásával kapcsolatos költségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányár a megállapító [általános] szerződési feltétel[t] semmisségének megállapítása iránt a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is keresetetindíthat[megtámadhatja a bíróság előtt]. A közérdekű kereset[megtámadás] alapossága esetén a bíróság a szerz ődési feltétel semmisségét[érvénytelenségét] – a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. A semmisség[Az érvénytelenség] megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket [a megtámadásig] már teljesítettek. (2) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) bekezdés szerint i olyan [általános] szerződési feltétel [tisztességtelenségének] semmisségének megállapítását , amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra . A bíróság a sérelme s [általános] szerződési feltétel [tisztességtelenségének] semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától . (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesít őjének kérelmére elrendeli, hogy a szerz ődési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra 27

ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerz ődési feltétel [tisztességtelenségének] semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételér ől . A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt . A közleménynek tartalmaznia kell a z érintett szerz ődési feltétel pontos meghatározását, [tisztességtelenségének] semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket . (4) E & alkalmazásában a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértéséve l egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltér ő szerződési feltételnek min ősül az olyan szerz ő dési feltétel [A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet az (1) (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kérheti az olyan általános szerz ődési feltéte l érvénytelenségének megállapítását], amely vállalkozások közötti szerz ő désben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésér e vonatkozó kötelezettséget ." Indokolás A módosítás az 2011/7/EU irányelv 7 . cikk (5) bekezdésével való összhangot teremti meg.

80 . Az egységes javaslat 6 :114 . §-a a következőképpen módosul : „6:114. § [Részleges érvénytelenség] (1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelensé g jogkövetkezményeit a szerz ődésnek erre a részére kell alkalmazni . A szerz ődés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerz ődés akkor d ől meg, ha feltehető , hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg . (2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor d ől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.” Indokolás A módosító javaslat a Ptk . 239 . § (2) bekezdésével összhangban átülteti a 93/13/EGK irányel v 6. cikk (1) bekezdését.

81 . Az egységes javaslat 6 :130. § (3) bekezdése a következőképpen módosul : „(3) Vállalkozások közötti szerződés eseténa[A]z e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosul t hátrányára eltérő szerz ődési feltétel[t a jogosult megtámadhatja] semmis .” Indokolás A módosítás a 2011/7/EU irányelv 7 . cikkével való összhang megteremtését célozza .

82. Az egységes javaslat 6 :139. (2) bekezdése a következ ők szerint módosul : „(2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerz ő déstől, vagy ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelel ő határidőt szabott, és ez alatt a

28

másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre megfelel ő biztosítéko t nem nyújtott ." Indokolás A módosítás rendezi a visszatartás jogkövetkezményét irreverzibilis szolgáltatás esetén .

83 . Az egységes javaslat 6 :140. §-a a következőképpen módosul : „6 :140. [Elállás, felmondás i (1) Ha a szerző désszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerz ődéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, [azonnali hatállyal] felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik . (2) Ajogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti . A jogosult a megjelölt elállási vag y felmondási okról másikra térhet át. (3) A kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékéne k pénzbeni megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy a számára teljesített szolgáltatás t visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a kötelezett felel ős. Ha a jogosult a szolgáltatá s ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményr e vezethet ő vissza, amelyért a kötelezett felelős.” Indokolás Lásd a 17 . ponthoz fűzött indokolást . A módosítás pergazdaságossági okból biztosítja a iu s variandi-t a jogosult számára.

84 . Az egységes javaslat 6 :141 . §-a a következőképpen módosul : „6:141 . § [Fedezeti szerződés] A jogosult – elállása vagy [azonnali hatályú] felmondása esetén – a szerz ődéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezett ől a szerz ődésben és a fedezeti szerz ődésben kikötött ellenértéke k közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését .”

Indokolás Lásd a 17 . ponthoz fűzött indokolást. 85. Az egységes javaslat 6 :155 . §-a a következőképpen módosul : „6 :155 . § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerz ődésben] (1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemme l érintett naptári félév els ő napján érvényes jegybanki alapkamat – [ha a pénztartozást idegen 29

pénznemben kell teljesíteni,] idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiac i kamat — nyolc százalékponttal növelt értéke . A kamat számításakor a késedelemmel érintet t naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév telje s idejére. (2) Ha vállalkozások közötti szerz ődés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésr ől szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget a jogosult számára megfizetni . E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól . Az e rendelkezéseket kizáró szerz ő dési feltételt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltér ő szerződéses feltételnek kell tekinteni. [Az e rendelkezésektől eltérő kikötés semmis .] (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e §-tól a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltér ő szerződési feltétel semmis[t a jogosult megtámadhatja] . (4) Vállalkozások közötti szerz ő dés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerz ődési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles ." Indokolás A módosítás a 201177/EU irányelv átvételét szolgálja . 86. Az egységes javaslat a következ ő új 6:161 . §-sal egészül ki és az ezt követő §-o k számozása értelemszerűen módosul : „6 :161 . § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól ] A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jo g teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik .” Indokolás A rendelkezés visszaállítása a hibás teljesítés jogkövetkezményei közötti összhangot állítj a helyre. 87.Az egységes javaslat 6 :192. (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Az engedményezéssel az [engedményez ő re]engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességb ől eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is .” Indokolá s A módosítás elírást javít .

88. Az egységes javaslat 6 :195. §-ának címe a következ őképpen módosul : „6 :195 . § [Tájékoztatás és az okiratok [kiállítása és] átadása] ”

30

Indokolás A módosítás hozzáigazítja a § címét a §-nak a módosítás folytán megváltozott tartalmához .

89. Az egységes javaslat 6 :196. § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Az engedményezésről szóló értesítés [az (1)]a (2) bekezdés szerinti joghatást akkor váltj a ki, ha az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja az engedményezés megtörténtét .” Indokolás A módosítás hozzáigazítja a § tartalmát a §-nak a módosítás folytán megváltozott tartalmához .

90. Az egységes javaslat 6 :200. §-a a következőképpen módosul : „6 :200. § [Követelés átszállása jogszabály[, bírósági vagy hatósági] rendelkezése alapján] Ha a követelés jogszabály rendelkezése alapfán[, bírósági vagy hatósági határozat folytán] száll át másra, az engedményezés szabályait kell megfelel ően alkalmazni. Ebben az esetben az engedményez ő helytállási kötelezettsége akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezé s írja elő.” Indokolás A módosítás elhagyja a törvényi engedmény szabályai közül a bírósági és hatóság i határozaton alapuló engedményezést egyértelm űvé téve, hogy követelés kizárólag jogszabályi rendelkezés alapján szállhat át . 91. Az egységes javaslat 6 :203 . §-ának címe és (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „6 :203 . § [[Jogosulti jognyilatkozat el őzetes megtétele] Előzetes hozzájárulás a tartozásátvállaláshoz ] (1) Ha a[Al jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát el őzetesen [is megteheti] megteszi,[. Ebben az esetben] a tartozásátvállalás a jogosult értesítésével váli k hatályossá .” Indokolás A módosítás a szerződésátruházás szabályaival való összhang megteremtését célozza .

92. Az egységes javaslat 6 :206. §-a a következőképpen módosul : „6:206. [Tartozás átszállása jogszabály [vagy hatósági] rendelkezése alapján ] Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapfán[, bíróság vagy hatóság határozata folytán ] száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelel ően alkalmazni .” 31

Indokolás Az engedményezés szabályaival összhangban a módosítás tartozásátvállalás esetén is csupá n jogszabály rendelkezése alapján teszi lehetővé, hogy hatóság vagy bíróság tartozá s átszállásáról határozzon . 93 . Az egységes javaslat 6 :216. §-ának címe a következ őképpen módosul : „6 :216. § [Hasznok szedése, teher- és kárveszélyviselés ingatlan adásvétele esetén] ” Indokolás A módosítás összhangba hozza a § címét és tartalmát . 94 . Az egységes javaslat 6 :219 . § (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) A vev ő póthatárid ő tűzése nélkül[, azonnali hatállyal] jogosult a szerz ődéstől elállni, ha a) az eladó a szerződés teljesítését megtagadta ; vagy b) a szerz ő dést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhet ő rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési id őben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni . ” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást . 95 . Az egységes javaslat 6 :225 . (2) – (3) bekezdése a következ őképpen módosul : „(2) Ha az ingatlanra szerz ődéssel létesített elővásárlási, [a] visszavásárlási, [a] vételi [és] vagy [az] eladási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá a közhiteles nyilvántartásba n nyilvántartott ingóságra szerz ő déssel létesített elővásárlási, [a] visszavásárlási, [a] vételi [és] vagy [az] eladási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szembe n hatályos, aki a bejegyzést követ ően az ilyen dolgon valamely jogot szerez . (3) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló el ővásárlási, [a] visszavásárlási, [a] vételi és [az] eladási jogra is alkalmazni kell . A jogszabályon alapuló el ővásárlási, [a] visszavásárlási, [a] vételi és [az] eladási jog a szerz ődéses el ővásárlási, [a] visszavásárlási, [a] vételi és [az] eladási jogot megelőzi.” Indokolá s Stiláris módosítás .

32

96. Az egységes javaslat 6 :237 . §-át megelőző fejezet címe a következ őképpen módosul : „XXXVII. Fejezet A [V]vállalkozási szerz ődés” Indokolás Stiláris módosítás .

97. Az egységes javaslat 6 :248. (1) bekezdése a következőképpen módosul : „(1) A megrendel ő a szerződéstől a szerz ődés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést [azonnali hatállyal] felmondhatja.” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást.

98. Az egységes javaslat 6 :258 . § (3) – (4) bekezdése a következ őképpen módosul : „(3) Ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányossága a küldemény átvételét követően válik nyilvánvalóvá, a fuvarozó köteles erről a körülményr ől a feladót késedelem nélkül tájékoztatni . A feladó továbbításra adott kifejezett utasítás a hiányában a fuvarozó a küldemény továbbítására nem köteles . Ha a feladó a küldemény továbbítására ad utasítást, a fuvarozó megfelel ő biztosítékot kérhet arra az esetre, ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságából fakadóan kára keletkezhet[ik,] vagy más személlyel szembeni felel őssége merülhet fel . Ha a feladó nem ad utasítást vagy megfelelő biztosítékot, a fuvarozó a szerződést [azonnali hatállyal] felmondhatja . (4) A fuvarozó köteles az átadott okiratokat a feladó utasításai szerint felhasználni . [Ha a fuvarozó az okiratok utasításoktól eltérő felhasználásával a feladónak kárt okoz , kártérítési felel ősségének mértéke nem haladhatja meg a küldemény elveszése eseté n fizetend ő összeget .]” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást.

99. Az egységes javaslat 6 :262 . §-a a következőképpen módosul : „6:262. § [Fuvarozási akadály] (1) Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles késedelem nélkül értesíteni a feladó t és szükség esetén utasítást kérni. (2) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét köteles megfizetni, h a azok meg nem fizetésével gazdagodnék, vagy ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadály t ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés id őpontjában el őre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa .” 33



Indokolás A módosítás a Ptk. 494 . § (2) bekezdését emeli át .

100.

Az egységes javaslat 6 :265. (2) bekezdése a következőképpen módosul :

„(2) A küldemény teljes vagy részleges elveszése és megsemmisülése esetén a fuvaroz ó fuvardíjra vagy annak arányos részére nem tarthat igényt, kivéve, ha bizonyítja, hogya küldemény elveszését vagy megsemmisülését ellen őrzési körén kívül eső, a szerz ődésköté s időpontjában el őre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülmény t elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” Indokolás A módosítás összhangba a hozza a felel ő sség alóli kimentés és a díjra való jogosultság szabályait.

101.

Az egységes javaslat 6 :267 . §-a a következőképpen módosul :

„6 :267. § [A fuvarozó [kártérítési] felelőssége] [(1) A fuvarozó mentesül a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásáig terjed ő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséb ől, megsemmisüléséb ől vagy megsérüléséb ől keletkezett károkért való felelősség alól, ha bizonyítja, hog y a) a kár bekövetkezte a küldemény természetes tulajdonságára, a nem a fuvarozó álta l végzett csomagolásra, a csomagolás hiányára, a csomagolás kívülr ől észre nem vehető hiányosságára vezethet ő vissza ; vag y b) a kár annak következtében állt el ő, hogy a feladó vagy a címzett felróhatóan járt el . (2) A küldemény elveszettnek min ősül, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határid ő lejártátó l számított harmincadik napon belül nem szolgáltatja ki . Ha a küldemény a kártéríté s megfizetése után megkerül, a fuvarozó köteles a feladót a körülmények által lehet ővé tett legrövidebb időn belül értesíteni, és a feladó jogosult a küldeménnyel rendelkezni .] (1) A fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvaroz ó által súlyos gondatlanságul okozott károkra vonatkozik . (2) Ha a fuvarozó a küldeményt több fuvarozási mód igénybevételével továbbítja, az egye s fuvarozási módok tekintetében tevékenységére az adott fuvarozási ág szabályait kel l alkalmazni . Ha nem állapítható meg, hogy a kár hol következett be, a fuvarozó felel ősségéree fejezet rendelkezései irányadóak . (3) Ha a feladó külföldi, a fuvarozó által fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb , mint a feladó államának joga szerint fizethet ő legmagasabb kártérítési összeg. (4) A küldemény elveszettnek minő sül, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határid ő lejártától számított harmincadik napon belül nem szolgáltatja ki . Ha a küldemény a kártérítés megfizetése után megkerül, a fuvarozó köteles a feladót a körülmények által lehet ővé tett legrövidebb időn belül értesíteni, és a feladó jogosult a küldeménnyel rendelkezni . [(4) Ha a fuvarozó a küldeményt több fuvarozási mód igénybevételével továbbítja, a z egyes fuvarozási módok tekintetében tevékenységére az adott fuvarozási ág szabályai t kell alkalmazni. Ha nem állapítható meg, hogy a kár melyik fuvarozási mód során következett be, a fuvarozó felel ősségére e fejezet rendelkezései irányadóak .]” 34



Indokolás A módosítás megteremti az összhangot a fuvarozó felel ősségére vonatkozó szabályok és a Ptk. kontraktuális felel ősségi szabályai között, valamint átveszi a Ptk. 503 . § (3) bekezdését, amely az új felel ősségi szabályok mellett is indokolt .

102.

Az egységes javaslat 6 :269. §-ának címe a következ őképpen módosul :

„6 :269 . § [Az igények [bejelentése és] elévülése]” Indokolás A módosítás a rendelkezés tényleges tartalmához igazítja a § címét .

103.

Az egységes javaslat 6 :272 . § (3) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni . Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasítása i szerint, a megbízó kockázatára elláthatja . Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetn é mások személyét vagy vagyonát .” Indokolás A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha a szerződés teljesítésének megkezdését követően ad célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást a megbízó, akkor a megbízott felmondhatja a szerződést.

104.

Az egységes javaslat 6 :275 . §-a a következőképpen módosul :

„6:275 . § [Megbízási díj ] (1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre , kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóa n járt el. (2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes . Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti . (3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek el őlegezésére köteles. (4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapfán harmadi k személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokol t költségeit megtéríteni.” Indokolás A módosítás átveszi a Ptk . hiányzó 479 . § (3) bekezdését . 35



Az egységes javaslat 6 :287 . §-át megelőző XLI. Fejezet 1 . alfejezetének címe a 105. következ őképpen módosul : „1 . [Általános szabályok]A közvetítői szerz ődés általános szabályai ” Indokolás Stiláris módosítás .

106.

Az egységes javaslat 6 :288 . §-a a következőképpen módosul :

„6:288. § [A közvetítő képviseleti jogának terjedelme] Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közvetít ő a megbízója nevében az általa közvetítet t szerződés megkötésére és az annak alapján történ ő teljesítés elfogadására nem jogosult .” Indokolás Stiláris módosítás .

107.

Az egységes javaslat 6 :300 . § (3) bekezdése a következőképpen módosul :

„(3) Semmis a közvetít őt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodá s annyiban, amennyiben eltér a közvetít ői szerződésben meghatározott földrajzi területtől, ügyfélkörtől [és], illetve árufajtától.” Indokolás Stiláris módosítás .

108.

Az egységes javaslat 6 :307. (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) Harmadik személy követelésének veszélye esetén a szállítmányozó megfelel ő biztosítékot követelhet a megbízótól . Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a szállítmányozó a szerz ődést [azonnali hatállyal] felmondhatja.” Indokolás Lásd a 17 . ponthoz fűzött indokolást . Az egységes javaslat 6 :330. §-át megelőző alfejezet címe a következőképpen 109. módosul: „1 . [Általános szabályok]A bérleti szerz ődés általános szabályai ”

36



Indokolás Stiláris módosítás .

110.

Az egységes javaslat 6 :331 . §-a a következőképpen módosul :

„6:331 . § [A bérbeadó szavatossága] (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerz ődésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerz ődés előírásainak . Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérl őt az elállás helyett [az azonnali hatályú]a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig ne m követelhet. (2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóa n olyan joga, amely a bérl őt a használatban korlátozza vagy megakadályozza . Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérl ő elállás helyett a szerződést [azonnali hatállyal] felmondhatja . (3) Ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség,_saz olya n állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérl ő a szerződést [azonnali hatállyal] felmondhatja akkor is, ha erről a tényr ől a szerződés megkötésekor vagy a dolo g birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett . Erről a jogról a bérl ő érvényesen nem mondhat le .” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást .

111 .

Az egységes javaslat 6 :332 . (3) bekezdése a következőképpen módosul :

„(3) Ha a bérl ő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszer ű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelel ő használatot, a bérbeadó [azonnali hatállyal] felmondhatja a szerződést.” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást .

112 .

Az egységes javaslat 6 :335. (3) bekezdése a következ ő képpen módosul :

„(3) A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása eseté n a bérbeadó jogosult a szerződést [azonnali hatállyal] felmondani, ha a bérl őt megfelel ő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett .” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást .

37



113.

Az egységes javaslat 6 :338 . §-a a következőképpen módosul :

„6:338 . § [A bérleti jogviszony megszüntetése rendes felmondással] (1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatj a a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra ; b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkés őbb a hét els ő napján; c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkés őbb a hónap tizenötödik napjáig ; d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerz ő désben meghatározott időszak végére , legkésőbb az azt megel őző harmincadik napig_[;] (2) [e)] A határozott időre kötött szerz ő dést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hóna p végére, legkés őbb a hónap tizenötödik napjáig . [(2)](3) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határid ő betartásával történik , a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követ ő bérleti idő szak végére felmondottnak kel l tekinteni. [(3)](4) A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérleti szerz ődést harminc napon belül rendes felmondással felmondhatják. A felmondási időt a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától ; b) hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés joger őre emelkedésének napjától ; c) öröklési per esetén a bírósági ítélet joger őre emelkedésének napjátó l kell számítani .” Indokolás A módosítás korrigálja azt a hibát, hogy az (1) bekezdés e) pontja az (1) bekezdés felvezet ő szövege ellenére határozott id őre kötött szerz ődésekre vonatkozik .

114.

Az egységes javaslat 6 :340 . §-ának címe a következ őképpen módosul :

„6:340. § [A felek jogai és kötelezettségei a bérlet megsz űnésénéllek kapcsán]] ” Indokolás A módosítás egy elmaradt nével őt pótol .

115 .

Az egységes javaslat 6 :345. § (3) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(3) A bérbeadó a bérl őt a (2) bekezdés szerinti munkálatok megkezdése el őtt megfelel ő időben köteles a tervezett munkálatokról és azok várható id őtartamáról írásban tájékoztatni . A bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig [rendkívüli felmondással] felmondhatja.” Indokolá s A módosítás a szóhasználat egységesítését célozza .

38



116.

Az egységes javaslat 6 :346 . (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határid ő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt [– ha a felek eltér ően nem állapodnak meg –] a felmondás közlését követ ő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni.” Indokolás A módosítás a felesleges szövegrészt hagyja el . Az egységes javaslat 6 :347. §-ának címe és (1) bekezdése a következ őképpen 117. módosul : „6 :347. § [[Rendkívüli felmondás] Felmondás szerző désszegés miatt] (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérl ő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt[ ]napos felmondási idővel, a felmondást követ ő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben a z együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít ; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszer űen vagy nem szerződésszerűen használja.” Indokolás A módosítása a Javaslat terminológiai egységességét célozza .

118. Az egységes javaslat 6 :352 . §-ának címe és (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „6:352. [Törvényes zálogjog[A haszonbérbeadó zálogjoga]] (1) A haszonbérbeadót a [hátralékos] haszonbér [erejéig] biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérl őnek a haszonbérelt területen lev ő dolgain zálogjog illeti meg .” Indokolás A módosítás a Javaslat terminológiai egységességét célozza .

119.

Az egységes javaslat 6 :353 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) A haszonbérbeadó [azonnali hatállyal] felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérl ő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a term őföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést .” Indokolá s Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást . 39



120.

Az egységes javaslat 6 :356 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) A szerz ő dés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerz ődés megkötése után a saját vagy a kölcsönvev ő körülményeiben vagy a kölcsönvev őhöz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el . Megtagadhatja a kölcsönadó a szerződés teljesítését akkor is, ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt [azonnali hatályú] felmondásnak van helye.” Indokolás Lásd a 17 . ponthoz fű zött indokolást.

121 .

Az egységes javaslat 6 :357. §-a a következőképpen módosul :

„6 :357. [A haszonkölcsönbe adott dolog használata, hasznainak szedése] (1) A kölcsönvev ő a dolgot rendeltetésének és a szerz ődésnekmegfelelő en használhatja . [Felelős minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszer ű vagy a nem szerző désszer ű használat következménye.] (2) [A kölcsönvev ő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személ y használatába nem adhatja . E rendelkezés megszegése esetén azokért a károkért is felelős, amelyek e nélkül nem következtek volna be.] A dolgot a kölcsönvevő a kölcsönad ó hozzájárulásával jogosult harmadik személy használatába adni . (3) Ha a kölcsönvev ő a dolgot a kölcsönadó hozzájárulásával adta más használatába, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna . (4) Ha a kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó hozzájárulása nélkül engedi át másna k használatra, azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be . [(3)](5) A dolog haszna a kölcsönadót illeti . [(4)](6) A kölcsönvevő t terhelik a dolog fenntartásának költségei, a dologra fordított egyé b költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti .” Indokolás A módosítás összhangba hozza a haszonkölcsön és a haszonbérlet szabályát .

122.

Az egységes javaslat 6 :358 . § (4) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(4) A kölcsönadó [azonnali hatállyal] felmondhatja a szerződést, ha a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált ; b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszer űen vagy nem szerz ődésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvev ő nem fogja épségben visszaadni ; c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott ; d) a szerz ő déskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra .”

40



Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást . Az egységes javaslat 6 :359. §-át megel őző cím és fejezet címe a 123. következőképpen módosul : „XVIII. Cím A [L]letéti szerződések XLVII . Fejeze t A letéti szerződés [közös] általánosszabályai” Indokolás Stiláris módosítás.

124.

Az egységes javaslat 6 :360. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) A letéteményes köteles a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és nyilvántartani .” Indokolás A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elkülönítés kötelezettsége nem csak a sajá t vagyonával, hanem – a gyűjtő letéttől eltérő en – a többi kezelt vagyonnal kapcsolatban i s terheli a letéteményes .

125.

Az egységes javaslat 6 :363. § (1) – (2) bekezdése a következ ő képpen módosul :

„(1) A letevő jogosult a [letett dolgot bármikor visszakövetelni] szerződést bármikor felmondani . (2) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a letéteményes a letett dolgot a szerz ődésben meghatározott feltételek bekövetkezése vagy a szerz ődés megszűnése esetén a szerz ődésben meghatározott harmadik személy részére köteles kiadni, a letev ő a [letett dolgot] szerződést a szerződésben meghatározott személy hozzájárulásával [követelheti vissza] mondhatja fel.” Indokolás A rendelkezés helyesen a felmondás szabályait kívánja rendezni, a módosítás ezért a visszakövetelést felmondási jogra változtatja .

126.

Az egységes javaslat 6 :365. §-a a következőképpen módosul :

„6:365. § [Gyűjtő letéti szerződés]

41



(1) Ha a letét tárgya helyettesíthet ő dolog és a szerz ődés alapjána[A] letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és min őségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné[ . Ebben az esetben], a letevőknek közös tulajdon[jog]a keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon, és a letét megsz űnésekor a letéteményes a letev ő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és min őségű dolog kiadására köteles . (2) A tulajdoni hányad szerinti mennyiség kiadásához a többi tulajdonostárs beleegyezés e nem szükséges . (3) [A gyűjtő letétben lév ő értékpapírokról a letéteményes minden letev ő számára külö n értékpapír letéti számlát köteles vezetni . A gyűjtő letétben lév ő értékpapír átruházásár a és megterhelésére a dematerializált értékpapír átruházására és megterhelésér e vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni .] A gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes a letev ő hozzájárulása nélkül is alletétbe adhatja a letéti szolgáltatás nyújtásár a jogosult befektetési szolgáltatónak vagy elszámolóháznak ." Indokolás A módosítás egyértelműen elhatárolja a letétet a gyűjtő- és a rendhagyó letétt ől, egyértelművé téve, hogy diszpozitív főszabályként, a felek eltérő megállapodásának hiányában az általáno s szabályok érvényesülnek .

127.

Az egységes javaslat 6 :366. §-a a következőképpen módosul :

„6:366. [Rendhagyó letéti szerz ődés] Ha a letét tárgya [pénz vagy más] helyettesíthető dolog és a szerződés alapján[felek abban állapodnak meg, hogy a letét tárgyának tulajdonjoga a letéteményesre száll át, vagy] a letéteményest megilleti a letett dolog használatnak és az azzal való rendelkezésnek a joga,a letéteményes tulajdonjogot szerez és [a letett dolgot elhasználhatja, a letéteményes] a letét lejáratakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a letev őnek visszaadni.” Indokolás A módosítás egyértelm űen elhatárolja a letétet a gyűjtő- és a rendhagyó letéttő l, egyértelművé téve, hogy diszpozitív főszabályként, a felek eltérő megállapodásának hiányában az általáno s szabályok érvényesülnek .

128. Az egységes javaslat a következ ő új 6 :367. §-sal egészül ki, és az ezt követő §ok számozása értelemszer űen módosul : „6:367. § [Számlavezetési kötelezettség gyűjtő és rendhagyó letét esetén] Ha a letéteményes a gyűjtő és a rendhagyó letétben lévő értékpapírokról a letev ő számára értékpapír letéti számla vezetésére köteles, az értékpapír átruházására és megterhelésére a dematerializált értékpapír átruházására és megterhelésére vonatkozó szabályokat kel l megfelelően alkalmazni.”

42



Indokolás A módosítás egyértelmű en elhatárolja a letétet a gy űjtő- és a rendhagyó letéttől, egyértelm űvé téve, hogy diszpozitív fő szabályként, a felek eltérő megállapodásának hiányában az általáno s szabályok érvényesülnek .

129.

Az egységes javaslat 6 :370. §-át megelőző cím a következőképpen módosul : „XIX . Cím A [F]forgalmazási és I jogbérleti (franchise) szerződés” Indokolás

Stiláris módosítás.

130.

Az egységes javaslat 6 :377 . §-a a következőképpen módosul :

„6 :377 . § [A jóhírnév megóvása] A [jogbérletbe vev ő köteles] felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerz ődés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefügg ően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetveértékesített termékek és szolgáltatások jó[ ]hírnevét megóvni .” Indokolás A módosítás a franchise fogalmával való összhang megteremtését célozza .

131 .

Az egységes javaslat 6 :378 . § (1) bekezdése a következőképpen módosul :

„(1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával ésértékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jó[ ]hírnevének megóvásával kapcsolatba n utasítási jog illeti meg .” Indokolás A módosítás a franchise fogalmával való összhang megteremtését célozza .

132.

Az egységes javaslat 6 :380. §-át megel őző cím a következ őképpen módosul : „XX. Cím A [H]hitel- és a számlaszerz ődések” Indokolás

Stiláris módosítás . 43



133 .

Az egységes javaslat 6 :380 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) Hitelszerz ődés alapján a hitelez ő hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésr e tartott összeg erejéig kölcsönszerz ődés, kezességi szerz ődés, [bankgarancia-szerző dés] garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére , az adós díj fizetésére köteles .” Indokolás A módosítás a garanciaszerz ő dés szabályaival való összhangot teremti meg . Tekintettel arra, hogy garantőr a Ptk . alapján nem csak bank lehet, a hitelszerződés szabályát is szüksége s ennek megfelel ően módosítani .

134.

Az egységes javaslat 6 :380. (4) – (5) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(4) A hitelez ő [azonnali hatállyal] felmondhatja a szerződést, ha a) az adós körülményeiben lényeges kedvez őtlen változás állt be, és az adós felszólítá s ellenére nem ad megfelel ő biztosítékot; b) az adós a hitelez őt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmá t befolyásolta; vagy c) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerz ődés alapján megkötött szerződés teljesítését. (5) A hitelező jogosult a hitelszerződést [azonnali hatállyal] az adós megfelel ő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelel ő biztosíték nyújtására nem képes .” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást .

135 .

Az egységes javaslat 6 :384. § (2) bekezdése a következőképpen módosul :

„(2) Az adós köteles a hitelez ő nek a rendelkezésre tartott kölcsönösszeg után, a kölcsönössze g rendelkezésre tartásának id őtartamára díjat fizetni[, ha a kölcsönösszeget vagy annak eg y részét nem vagy nem a szerződéskötéssel egyidejűleg veszi igénybe] .” Indokolás Azt, hogy mikor kell rendelkezésre tartási díjat fizetni, e (1) bekezdése szabályozza, így a (2) bekezdés elhagyni javasolt fordulata felesleges .

136.

Az egységes javaslat 6 :385 . §-a a következőképpen módosul :

„6:385. [A kölcsönszerződés [azonnali hatályú] felmondása] (1) A hitelez ő [azonnali hatállyal] felmondhatja a kölcsönszerződést, ha 44



a) az adós körülményeiben lényeges kedvez őtlen változás állt be, és az adós felszólítá s ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; b) a kölcsönnek a szerz ődésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel ; c) az adós a hitelez őt megtévesztette, és ez a szerz ődés megkötését vagy annak tartalmá t befolyásolta; d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vag y céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza ; e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetéséne k lehetőségét; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthet ősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki ; vagy g) az adós a kölcsönszerz ődés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséve l késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja . (2) A hitelez ő jogosult a kölcsönszerződést [azonnali hatállyal] az adós megfelel ő biztosíték adására történ ő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelel ő biztosíték nyújtására nem képes." Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást.

137.

Az egységes javaslat 6 :403. §-a a következ őképpen módosul :

„6 :403 . § [Faktoring szerződés] Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadi k személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles ; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott össze g visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles .” Indokolá s A módosítás – tekintettel arra, hogy a Ptk. faktoringként a visszkeresetet faktoringo t szabályozza – a faktoring definíciójának részévé teszi a követelés visszaengedményezéséne k kötelezettségét . 138. Az egységes javaslat 6 :405 . §-ának címe és (1) – (2) bekezdése a következ őképpen módosul : „6:405 . [A szerz ődés [azonnali hatályú] felmondása] (1) A faktor jogosult a szerz ődést [azonnali hatállyal] felmondani, h a a) az adós a fizet őképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálato t akadályozza; b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányul ó magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését ; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy a z veszélyezteti a követelés teljesítését[; d) az engedményezett követelés esedékességekor a követelés kötelezettje nem teljesít] . 45



(2) A szerződés felmondása esetén [a faktor köteles a követelést visszaengedményezni a z adósra,] az adós [pedig] köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra." Indokolás Tekintettel arra, hogy a visszkereseti jog a faktoring definíciójának része, a d) pontban foglal t felmondási ok nem szükséges . A (2) bekezdés fenntartása a faktoring definíciójától függetlenül szükséges, mivel a Ptk . nem csupán a kötelezett nemteljesítése esetén tesz i lehetővé az azonnali hatályú felmondást. A (2) bekezdés ezeket az eseteket is szabályozza . A (2) bekezdés módosítása egyértelművé teszi, hogy a követelés visszaengedményezését me g kell, hogy el őzze az adós fizetési kötelezettsége . Az azonnali hatály elhagyásához lásd továbbá a 17 . ponthoz fűzött indokolást .

139 .

Az egységes javaslat 6 :409. § (1) — (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„6:409. § [Szavatossági igények] (1) A lízingbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga , amely a lízingbevev ő t a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza . Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kel l alkalmazni, hogy a lízingbevevő elállás helyett a szerződést [azonnali hatállyal] felmondhatja. (2) A lízingtárgy hibája miatt a lízingbeadót kellékszavatosság akkor terheli, h a közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy a lízingtárgy megszerzésére irányul ó szerződésből fakadó szavatossági jogairól a lízingbevev ő hozzájárulása nélkül lemondott . Ebben az esetben a kellékszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a lízingbevev őt az elállás helyett [az azonnali hatályú]a felmondás joga illeti meg és a lízingbevevő a lízingtárgy kicserélését nem követelheti .” Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást.

140.

Az egységes javaslat 6 :411 . § (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért [mint sajátjáért felel] úgy felel, mintha a lízingtárgyat mag a használta volna.” Indokolás A szabály azonos célt szolgál, mint a bérlet szerződés azonos szabálya, a módosítás ezért összhangba hozza a két norma megfogalmazását .

46



141 .

Az egységes javaslat 6 :413. §-a a következőképpen módosul :

„6:413 . § [A szerződés felmondása] (1) A lízingbeadó jogosult a szerz ődést [azonnali hatállyal] felmondani, ha a lízingbevev ő a) a fizet őképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza ; b) vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartás a veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését; c) a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszer ű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelel ő használatot; d) szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; e) [a lízingbevevő] az őt terhel ő lízingdíj [at], költség[et] vagy [terhet] teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével ésa következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevev ő e határidő elteltéig sem fizetett [felhívás ellenére nem fizeti meg] . (2) Ha a lízingszerz ő dést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevev ővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni . (3) A lízingbevevő jogosult a szerz ődést [azonnali hatállyal] felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenér e nem tesz eleget .” Indokolás A szabály azonos célt szolgál, mint a bérlet szerz ődés azonos szabálya, a módosítás ezért összhangba hozza a két norma megfogalmazását . Az azonnali hatály elhagyásához lásd továbbá a 17 . ponthoz fűzött indokolást.

142 .

Az egységes javaslat 6 :414 . §-át megel ő ző cím a következőképpen módosul : „XXI. Cím A [B]biztosítéki szerződések” Indokolás

Stiláris módosítás .

143. Az egységes javaslat 6 :437. §-át megel őző cím és fejezet címe a következőképpen módosul : „XXII. Cím A [B]biztosítási szerz ődések LXII. Fejezet [Közös szabályok]A biztosítási szerz ődés általános szabályai ”

47



Indokolás

Stiláris módosítás .

144.

Az egységes javaslat 6 :453 . §-a a következőképpen módosul :

„6 :453 . § [A fogyasztói biztosítási szerződés egyoldalúan kógens szabályai ] Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerz ődés csak a szerz ődő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára térhet el e cím olyan rendelkezését ől, amely a) a biztosító ráutaló magatartásával történő szerződéskötésre ; b) a biztosítási kockázat jelentős növekedésére ; c) a díjfizetés elmaradásának következményeire ; d) a fedezetfeltöltésre ; e) a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettségre ; J) a közlésre, a változásbejelentésre és a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésér e vonatkozó kötelezettségre ; g) a biztosított és a károsult egyezségére ; h) a szerződés megszűnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre ; i) a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére ; j) a [törvényi engedményre]meQtéritési igényre vonatkozik .” Indokolás A törvényi engedmény helyett a Javaslat egységesen a megtérítési igény kifejezést használja . 145. Az egységes javaslat 6 :456. §-át megelőző fejezet és alfejezet címe a következ őképpen módosul : „LXIII. Fejezet A kárbiztosítási szerződés [el(' 1 . [Közös szabályok]A kárbiztosítási szerződés általános szabályai” Indokolás Stiláris módosítás . 146. Az egységes javaslat 6 :466 . §-ának címe és (1) bekezdése a következ őképpen módosul : „6 :466 . [[Törvényi engedmény]Megtérítési igény] (1) [Ha a biztosító a kárt megtérítette,]A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosította l közös háztartásban él ő hozzátartozó . A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják .” 48



Indokolás A módosítás egyértelművé teszi, hogy részbeni megtérítés esetén a biztosítót csupán a ká r megtérített mértékéig illeti meg megtérítési igény a károkozóval szemben . Ezen mérték fölött a követelés továbbra is az eredeti jogosultat illeti meg .

147. Az egységes javaslat 6 :473 . §-át megelőző fejezetcím, alfejezetcím és a 6 :473. §-ának címe a következ őképpen módosul : „LXIV . Fejezet Az [összegbiztosítások]összegbiztosítási szerződések 1 . [Közös szabályok]Az összegbiztosítási szerző dések általános szabályai 6:473 . § [A biztosítási érdek összegbiztosítás esetén] ” Indokolás Stiláris módosítás .

148. Az egységes javaslat 6 :484 . § (3) bekezdésének a) pontja a következ őképpen módosul : (A balesetbiztosításra egyebekben a kárbiztosítás szabályait kell alkalmazni a következ ő

eltérésekkel :) „a) a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben [a törvényi engedmény alapján igényt nem támaszthat]meQtéritési igénye alapján nem érvényesíthet igényt ;” Indokolás A törvényi engedmény helyett a Javaslat egységesen a megtérítési igény kifejezést használja .

149.

Az egységes javaslat 6 :489. §-át megelőző cím a következ őképpen módosul : „XXIII. Cím A [T]tartási és az életjáradéki szerződés” Indokolás

Stiláris módosítás .

49



150.

Az egységes javaslat 6 :489. § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek é s szükségleteinek megfelel ő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles .” Indokolá s A módosítás az öröklési szerz ődéssel való összhangot teremti meg .

151.

Az egységes javaslat 6 :493 . § (3) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(3) Ha a szerz ődés célja a szerz ődésmódosításával nem valósítható meg, bármelyik fé l kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését .” Indokolás Stiláris módosítás.

152.

Az egységes javaslat 6 :494 . § (5) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(5) Az ingyenes tartás esetén a tartási kötelezettség teljesítésének megtagadására [és a z eltartó felel ősségére] az ajándékozási szerz ődés [szabályait], az eltartó felelősségére az ingyenes szerződésekért fennálló felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni [kell] .” Indokolás A módosítás arra tekintettel szükséges, hogy a felel ősség szabályait nem az ajándékozás körében tartalmazza a Javaslat.

153.

Az egységes javaslat 6 :508 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) A szerződés fontos okból rendkívüli felmondással[, megszüntethető. Ezen jog kizárása semmis .”

azonnali hatállyal]

is

Indokolás Lásd a 17. ponthoz fűzött indokolást.

154.

Az egységes javaslat 6 :512 . § (1) bekezdése a következőképpen módosul :

„(1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés [vagy bejegyzett élettársi kapcsola t létesítése] nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban : életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házasság i életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állna k egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban . ” 50



Indokolás Az Országgy űlés elfogadta azt a KDNP frakció által benyújtott módosítást, (T/7971/106 . módosító javaslatát), amelyik a bejegyzett élettársi kapcsolatra utalás Javaslatból val ó kiszedését indítványozta. Ezzel összhangban a tárgybeli módosítás az „élettársi kapcsolat ” Kötelmi jogi Könyvbe átkerült fogalmából is indítványozza a bejegyzett élettársi kapcsolatr a utalás törlését .

155.

Az egységes javaslat 6 :513 . §-át megel őző alfejezet címe elmarad : „[Az élettársak vagyoni viszonyai] ” Indokolás

Stiláris módosítás . Az egységes javaslat a következ ő új 6 :515 . §-sal egészül ki és az ezt követő § 156 . ok számozása értelemszerűen módosul : „6 :515. § [A lakáshasználat szerződéses rendezése] (1) Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közöse n használt lakás további használatát az életközösség megsz űnése esetére előzetesen szerz ő déssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzet t magánokiratba foglalták . (2) A lakáshasználat el őzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogána k figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseke t megfelelően alkalmazni kell . (3) Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közö s lakás további használatáról . A megállapodás nincs alakszer űséghez kötve.”

Indokolás A lakáshasználat szerz ő déses rendezése az élettársak teljes körére vonatkozik, és mivel az a szerző dési szabadságukból fakad, ezért elhelyezése az élettársakra vonatkozó általánosab b szabályok körében indokolt .

157 .

Az egységes javaslat 6 :532 . §-a a következőképpen módosul :

„6:532 . § [A veszélyes üzemi felelősség]

(1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebb ő l eredő kárt megtéríteni . Mentesül a felel ő sség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte el ő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik . (2) A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezete t veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz .

51



(3) A felel ősség kizárása vagy korlátozása semmis ; ez a tilalom a dologban okozott károkr a nem vonatkozik ."

Indokolá s A módosítás kiegészíti a Javaslatot a Ptk . 345. (3) bekezdésével .

158.

Az egységes javaslat 6 :558 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségb ől való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérl ője vagy egyéb jogcímen használója felel ős.”

Indokolás Nyelvhelyességi jellegű módosítás.

159.

Az egységes javaslat 7 :5. §-ának címe a következőképpen módosul :

„7:5. § [Kiesés a haszonélvezeti [és a használati] jogból, a kötelesrészb ől, továbbá a hagyományból és a meghagyásból]”

Indokolás Nyelvhelyességi jellegű módosítás.

160.

Az egységes javaslat 7 :19. § (4) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(4) Jogi személynek rendelt juttatás esetén [a tanúra és a közrem űködőre vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni, ha a jogi személy tagja, vezet ő tisztségviselője, képviselője, felügyel ő bizottsági tagja vagy munkavállalója vett részt a végrendele t megalkotásában .] nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezet ő tisztségviselője, képvisel ője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója . Ilyen személy közreműködése a vég-rendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi .”

Indokolás A módosítás pontosítja a javaslat utaló szabályát .

52



161 .

Az egységes javaslat 7 :20 . §-a a következőképpen módosul :

„7:20. [A szóbeli végrendelet kivételessége] Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amel y írásbeli végrendelet[et] tételét nem teszi lehetővé.”

Indokolás Nyelvhelyességi jellegű módosítás.

162 .

Az egységes javaslat 7 :33 . §-a a következőképpen módosul :

„7:33. § [Meghagyás] (1) Ha az örökhagyó a hagyatékban részesül ő személyt harmadik személy javára teljesítendő kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik . O[o]lyan meghagyás teljesítését [kötelezettséggel terheli], amelynek követelésére a végrendelet senkit nem jogosít, [a meghagyás teljesítését – ha e törvény eltérő en nem rendelkezik –] a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesül ő többi személy [követelheti] igényelheti. Közérdekű meghagyás teljesítését az illetékes [közigazgatási] hatóság is [követelheti] igényelheti. (2) Kétség esetén a meghagyás az örököst terheli . (3) Ha feltehető , hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánta kötni, a meghagyással terhelt a részesítést a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadn i köteles, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból váli k lehetetlenné . A részesítés kiadását a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesül ő többi személy [követelheti] igényelheti. A kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás teljesítésér e kell fordítani . (4) Kétség esetén hagyományrendelésnek kell tekinteni az örökhagyónak azt a rendelkezését , amely meghatározott személy vagyoni részesítését jelenti . ”

Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza .

163 .

Az egységes javaslat 7 :46 . §-a a következőképpen módosul :

„7 :46. § [Házastárs[,]vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága ] A házastárs[,] vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendele t hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az ese t körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és a z örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát[,] vagy élettársát.” Indokolás Nyelvhelyességi jellegű módosítás. 53



164.

Az egységes javaslat 7 :56. § (2) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen örökl ő leszármazókat akkor is, ha a z örökhagyó végintézkedése [végrendelet] alapján öröklik [örökölnek] a törvénye s [örökrészeknek]örökrészüknek megfelel ő hányadot .”

Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza .

165.

Az egységes javaslat 7 :59 . § (1) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(1) A házastárs – a jöv őre nézve – bármikor [kérheti] igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását . A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányo s érdekeinek figyelembevételével kell történnie .” Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza .

166.

Az egységes javaslat 7 :86 . § (3) – (4) bekezdése a következ őképpen módosul :

„(3) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását [követelheti] igényelheti. Természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben [követelhető] igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy él ők között nyilvánított akarata . (4) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény[ek] mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek – egészbe n vagy részben – természetben való kiadását .” Indokolás A módosítás a szóhasználat egységességét célozza .

167.

Az egységes javaslat 7 :88 . §-ának címe a következőképpen módosul :

„7:88. § [Haszonélvezeti [vagy használati] joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása] ”

Indokolás A módosítás összhangban hozza a § címét a § tartalmával .

54



168 .

Az egységes javaslat 8 :2. (1) bekezdése a következőképpen módosul :

„(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy[,] vagy jogi személy (befolyással rendelkez ő) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vag y meghatározó befolyással rendelkezik.” Indokolás A módosítás az elmaradt kötőszót pótolja.

169.

Az egységes javaslat 8 :4. §-a a következőképpen módosul :

„8:4. § [Hatálybalépés ] E törvény 2014 . [január 1-jén]március 15-én lép hatályba .” Indokolás A módosítás oka a megfelel ő felkészülési idő biztosítása.

170.

Az egységes javaslat 8 :6 . §-a a következőképpen módosul :

„8 :6. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés ] E törvény: [a) a biztosítékok egyenérték űvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának , valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerz ődés 58 . cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 1976 . december 13-i 77/91/EGK tanácsi második irányelvnek ; b) a részvénytársaságok alapításáról, valamint a t őkéjük fenntartásáról és módosításáró l szóló 77/91/EGK irányelv módosításáról szóló 1992 . november 23-i 92/101/EGK tanács i irányelvnek; c)] 42 a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságo k szétválásáról szóló 1982 . december 17-i 82/891/EGK tanácsi irányelvnek ; [d)] 122 a hibás termékekért való felel ősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti é s közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985 . július 25-i 85/374/EGK tanács i irányelvnek, valamint az azt módosító 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [e)] £ a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkoz ó jogszabályainak összehangolásáról szóló 1986 . december 18-i 86/653/EGK tanács i irányelvnek ; [f)]41 a szervezett utazási formákról szóló 1990 . június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek ; [g)] el a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekr ől szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek ; [h)]fl a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairó l szóló 1999 . május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [i)] gg a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000 . június 8-i 2000/31/E K európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ;

55



[j)] / a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002 . június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [k)] a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004 . április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti é s tanácsi irányelvnek ; (1) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan m űködő részvénytársaságo k alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történ ő módosításáról szóló 2006 . szeptember 6-i 2006/68/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek;] [m)] j1 az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a t őzsdén jegyzett társaságokban szóló 2007 . július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek ; [n)] 151 a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességér ől szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szól ó 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történ ő módosításáról szóló 2009 . május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [o)] Ü az egész Közösségre kiterjed ő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerz ődés 48 . cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáró l szóló 2009 . szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [p)] m) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felel ősségű társaságokról szól ó 2009 . szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK [q)] irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi é s dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009 . szeptember 16 i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésr ől szóló (r)] 2011 . február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek ; [s)] pl a részvénytársaságok egyesüléséről szóló 2011 . április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; [t)] .c)a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európa i parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésér ől szóló 2011 . október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ; r) a biztosítékok egyenérték űvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamin t tő kéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok é s harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió m űködéséről szóló szerz ő dés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak el ő írt biztosítékok összehangolásáról szóló 2012 . október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvne k való megfelelést szolgálja." Indokolá s A módosítás a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának , valamint ezek t őkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerz ődés 58 . cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak el őírt biztosítékok összehangolásáról szóló 1976 . december 13-i 77/91/EGK tanácsi második irányelvnek a kés őbbi módosításokkal (92/101/EGK é s 2006/68/EK irányelvek egybefoglalt szövegének kihirdetése okán szükséges . Tartalmi változás nem történt. A biztosítékok egyenérték űvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamo k által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Uni ó 56

működéséről szóló szerződés 54 . cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak el őírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) szóló 2012 . október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 . cikke értelmében a 92/101/EGK és 2006/68/EK irányelvekkel módosított 77/91 /EGK irányelv hatályát veszti . A hatályon kívül helyezett uniós jogi aktusokra már nem kell hivatkozni a jogharmonizációs záradékban .

Budapest, 2013 . február „

r. Navracsics Tibor özigazgatási és igazságügyi miniszter

57