This is an electronic reprint of the original article. This reprint may differ from the original in pagination and typographic detail

This is an electronic reprint of the original article. This reprint may differ from the original in pagination and typographic detail. Author(s): Laihonen, Petteri

Title:

Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban, 'The Linguistic Landscape of Two Hungarian villages in South-West Slovakia'

Year:

2012

Version:

Publisher's PDF

Please cite the original version: Laihonen, P. (2012). Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban, 'The Linguistic Landscape of Two Hungarian villages in South-West Slovakia'. Fórum Társadalomtudományi Szemle - Forum Social Science Review, 14 (3), 27-49.

All material supplied via JYX is protected by copyright and other intellectual property rights, and duplication or sale of all or part of any of the repository collections is not permitted, except that material may be duplicated by you for your research use or educational purposes in electronic or print form. You must obtain permission for any other use. Electronic or print copies may not be offered, whether for sale or otherwise to anyone who is not an authorised user.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 27

PeTTerI LaIhonen nyelvi­tájkép­egy­csallóközi­és­egy­ mátyusföldi­faluban1

PeTTerI LaIhonen The­Linguistic­Landscape­of­Two­hungarian­villages­in­south-west­slovakia

81`244 81`242 81`246.2 316.3(=511.141)(437.6) 342.725(437.6)

keywords:­ Linguistic­ Landscape.­ hungarian­ villages­ in­ south-west­ slovakia.­ Language­ Policy.­ Language Ideologies.

Bevezetés a­vizuális­nyelvhasználat­kutatása­a­„nyelvi­tájkép”­(ang.­Linguistic Landscape)­címszó alatt­önálló­kutatási­területté­nőtte­ki­magát­az­utóbbi­tíz­évben.­a­nyelvi­tájkép­definíciójaként­leggyakrabban­a­következőt­szokták­idézni: a­hivatalos­útjelző­táblák,­a­reklámtáblák,­utcanevek,­helynevek,­kereskedelmi­egységek feliratai­és­kormányzati­épületek­hivatalos­táblái­adják­az­adott­terület,­régió­vagy­városi agglomeráció­nyelvi­tájképét.­(Landry–Bourhis­1997,­25.­p.).2

az­idézetben­felsorolt­vizuális­nyelvhasználati­helyszínek­a­québeci­nyelvi­helyzetet­statisztikai­ megközelítésben­ kutató­ Landry­ és­ Bourhis­ (1997)­ szerint­ jelzésértékűek­ az adott­területen­lakó­nyelvi­közösségek­nyelvi­vitalitását­illetően.­Tőlük­származik­a­feliratok­két­alapfunkciójának­–­kommunikatív­és­a­szimbolikus­–­megkülönböztetése­is. Tehát­ a­ feliratok­ nyelve­ egyrészt­ információt­ közöl­ az­ idegenek­ számára­ a­ lakosság nyelvi­összetételéről,­másrészt­mutatja­a­nyelvek­státusát.­a­kisebbség­nyelvének­vizuális­használata­növeli­annak­presztízsét,­és­pozitívan­befolyásolja­szóbeli­használatát is.­a­hatalmi­helyzetben­levők­nyelve­általában­felül­vagy­elöl­van,­illetve­nagyobb­méretű­is­lehet.

1.­ a­kutatás­a­Finn­akadémia­137718-as­számú­ösztöndíj-támogatásával­készült.­köszönöm­a rétei­és­vásárúti­adatközlők,­közreműködők­segítségét,­nélkülük­a­kutatás­nem­valósulhatott­volna­meg.­hálásan­köszönöm­még­Lanstyák­Istvánnak,­szabómihály­gizellának,­Misad katalinnak­és­nagy­noéminak­a­tanulmányhoz­fűzött­értékes­megjegyzéseit. 2.­ Itt­és­máshol­az­angol­szakirodalomból­vett­idézeteket­saját­fordításomban­közlöm.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 28

28

Petteri laihonen

a­táblák­és­a­feliratok­(geo)szemiotikai­alapú­vizsgálatát­scollon­és­scollon­(2003) könyve­ alapozta­ meg.­ a­ későbbi­ kutatások­ már­ különféle­ vizuális­ nyelvhasználati módokkal­foglalkoznak:­megkülönböztetés­nélkül­érdekes­lehet­akár­a­számítógépek képernyőin­megjelenő­vagy­a­névjegykártyákon­használt­nyelv­(l.­shohamy–waksman 2009).­Például­elgondolkodhatunk­azon,­hogyan­értelmezhetőek­a­szlovákiai­magyar polgármesterek,­ politikusok­ nemritkán­ egynyelvű­ szlovák­ névjegykártyái.­ a­ kutatási terület­mára­már­rendkívül­kiterjedtté­vált.­Ben-rafael­és­mtsai.­(2010)­szerint­az­egyes nyelvi­tájképek­elemeit­a­következő­tényezők­magyarázhatják:­1.­hatalmi­viszonyok,­2. kommunikatív­ célok­ 3.­ önkifejezés,­ 4.­ kollektív­ identitás­ kifejezése.­ e­ magyarázati modellek­mindegyike­megjelenik­jelen­vizsgálatban­is,­ugyanakkor­időnként­egyszerre több­magyarázat­is­érvényes­lehet­a­feliratok­megrendelőinek­szándékát­vagy­a­táblákat­olvasók­értelmezését­illetően. a­ későbbi­ kutatások­ már­ megállapították,­ hogy­ az­ etnolingvisztikai­ vitalitás­ nem mindig­függ­szorosan­össze­az­adott­nyelv­vizuális­jelenlétével.­egyrészt­vannak­nagy nyelvi­vitalitást­más­formában­felmutató­bevándorlócsoportok,­amelyek­nem­tartanak igényt­ a­ vizuális­ nyelvi­ jelenlétre­ (Barni–Bagna­ 2010),­ másrészt­ néha­ a­ kisebbséget pártoló­rendelkezések­kötelezővé­teszik­a­kisebbségi­nyelv­vizuális­használatát­olyan közösségekben,­ahol­a­fiatalabb­korosztály­az­adott­nyelven­már­nem­rendelkezik­írásbeliséggel­ (Lou­ 2010).­ hasonlóan­ érthető,­ hogy­ bizonyos­ helyzetekben­ a­ magyar­ feliratok­ megjelenése­ csupán­ „látszatintézkedés”­ lehet,­ ha­ közben­ az­ adott­ intézményben­nem­használható­a­magyar­nyelv.3 Összességében­az­újabb­kutatások­már­nem­feltételeznek­ egyértelmű­ és­ univerzális­ összefüggéseket­ a­ nyelvi­ tájkép­ elemei­ és­ egy másik­változó­vagy­jelenség­között,­hanem­úgy­vélik,­mindig­az­adott­terepet­és­annak kontextusát­ kell­ megismerni,­ illetve­ ahhoz­ igazítani­ az­ értelmezési­ keretet (scollon–scollon­2003,­124.­p.). nyelvészeti­ érdeklődés­ tükröződik­ azok­ mögött­ a­ kutatások­ mögött­ is,­ amelyek­ a kontaktusjelenségeket­ térképezik­ fel­ a­ kisebbségi­ feliratokban.­ a­ fordítástudomány művelői­viszont­a­két-­vagy­többnyelvű­feliratok­iránt­érdeklődnek. ebben­a­tanulmányban­a­legújabb­kutatási­áramlatot­követem,­amely­a­nyelvideológiákban­keresi­az­adott­nyelvi­tájkép­magyarázatát­(l.­Jaworski–Thurlow­2010,­11.­p.). a­nyelvideológiák­kutatása­a­beszélő,­a­nyelv­és­a­világ­kapcsolatáról­szóló­metapragmatikai/metanyelvi­ feltevések­ elemzése­ (gal­ 2006,­ 388.­ p.).­ a­ feliratok­ esetében­ a nyelvideológiák­kutatása­annak­elemzése,­hogy­a­táblákat­állítók,­a­táblákat­olvasók milyen­ nyelven­ kívüli­ összefüggéseket,­ jelentéseket­ feltételeznek­ a­ nyelvválasztást, annak­ szemiotikai­ tulajdonságait­ vagy­ elhelyezésüket­ illetően.­ shohamy­ (2006, 110–111.­p.)­rendszere­alapján­a­nyelvi­tájképnek­közvetítő­szerepe­van­a­nyelvpolitikai­szintek­között.­a­felső­szintet­a­nyelvideológiák­adják,­a­nyelvi­tájképben­–­hasonlóan­ az­ iskolák­ nyelvi­ politikájához­ –­ pedig­ konkrét­ formát­ öltenek­ a­ hatalmon­ levők

3.­ sokáig­nem­értettem­az­egyik­kolozsvári­kollégám­véleményét,­miszerint­nem­annyira­sürgős­a­Babeş-Bolyai­egyetemen­a­kétnyelvű­feliratok­ügye,­mivel,­ahogy­mondta,­„ez­nem­tükrözné­a­valóságot”.­vagyis,­ettől­a­„látszatintézkedéstől”­még­nem­lenne­több­magyar­nyelvű­szak,­tanszék­vagy­kar.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 29

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

29

ideológiái,­ugyanakkor­a­nyelvi­tájkép­–­ahogy­az­iskolák­helyzete­is­–­hatással­van­a mindennapi­nyelvhasználati­döntésekre,­nyelvi­viselkedésre­és­a­nyelvről­való­gondolkodásra.­Továbbá­a­nyelvi­tájkép­lehet­ideológiai­harc­színtere­is­(vagyis­a­nyelvi­tájkép hathat­az­ideológiákra­is),­a­magánemberek­és­(amennyire­a­törvények­engedik)­vállalkozók­feliratai­más­ideológiákat­követhetnek,­mint­a­hivatalos­vizuális­nyelvhasználat.­ugyanígy­a­graffitik­megszeghetik­a­szabályokat,­illetve­(nyelvi)­aktivisták­állíthatnak­alternatív­táblákat. a­nyelvideológiák­kutatása­jellegzetesen­diskurzuselemzés.­hult­(2009,­91.­p.)­szerint­a­többnyelvűségről­szóló­diskurzusok­már­abban­is­megfigyelhetőek,­hogy­az­egyes nyelvek­hogyan­jelennek­meg­a­nyelvi­tájképben.­vagyis,­milyen­a­nyelvek­megoszlása, illetve­ milyen­ szemiotikai­ tulajdonságokat­ figyelhetünk­ meg­ a­ különféle­ feliratokon (hult­2009,­92–93.­p.).­a­nyelvideológiák­közösségenként­változnak,­így­kutatásuk­a nyelvi­tájkép­feltérképezésén­kívül­ismereteket­igényel­a­közösség­tagjainak­gondolkodásáról,­a­nyelvekkel­és­a­feliratokkal­kapcsolatos­vélekedésükről. Célom­röviden­két­dél-szlovákiai­falu­nyelvi­tájképének­jellemzése,­valamint­annak tárgyalása,­hogy­a­helybeliek­hogyan­értelmezik­azt.­Írásom­része­egy­nagyobb­kutatásnak,­melynek­célja­a­Magyarországon­kívüli­magyar­többségű­régiók­nyelvi­helyzetének­ és­ az­ ehhez­ kapcsolódó­ vélekedéseknek­ a­ vizsgálata­ és­ összehasonlítása.­ a magyar­ kisebbségek­ különlegesek­ abban­ a­ tekintetben,­ hogy­ több­ állam­ bizonyos régióiban­helyi­többséget­alkotnak,­így­nagyban­hozzájárulnak­az­európai­nyelvi­és­kulturális­diverzitáshoz. a­ nyelvi­ tájkép­ vizsgálata­ időszerű­ is,­ mivel­ ezek­ a­ régiók­ mindeddig­ szinte­ teljes egészében­ elkerülték­ a­ nemzetközi­ kutatások­ figyelmét.­ Magyar­ kutatók­ is­ csak­ az utóbbi­időben­–­kárpátalján­már­korábban­(l.­Beregszászi­2005)­–­kezdtek­érdeklődni a­ téma­ iránt.­ szlovákia­ esetében­ szabómihály­ gizella­ (2011)­ foglalkozik­ a­ nyelvi­ tájképpel­hozzám­hasonló­megközelítésben,­illetve­a­Fórum­kisebbségkutató­Intézet­idevágó­ adatgyűjtése,­ kiállítása­ is­ jelzi­ a­ téma­ időszerűségét­ (l.­ Mrva–szilvássy­ 2011). remélhetőleg­jelen­tanulmány­is­elősegíti­az­összegyűlt­anyag­további­elemzését. nemzetközi­kontextusban­mindeddig­sloboda­(2009,­173.­p.)­foglalkozott­érintőlegesen­dél-szlovákia­nyelvi­tájképével.­véleménye­szerint­a­többségi­nemzet­attól­tart, „hogy­a­magyarok­nem­lojálisak­a­fiatal­szlovák­államhoz,­és­dél-szlovákia­elszakadhat”.­Továbbá­azt­írja,­hogy­ezen­többségi­félelmek­miatt­a­régió­nyelvi­tájképének­megítélése­eltér­a­többi­európai­kétnyelvű­régióétól. a­nyelvi­tájkép­nyelvtörvények­általi­szabályozása­szintén­olyan­tényező,­amelyet­a vizsgálat­ során­ nem­ lehet­ figyelmen­ kívül­ hagyni.­ a­ szlovákiai­ törvények­ részletesen előírják,­hogy­a­nyelvi­tájkép­egyes­elemei­milyen­nyelven­és­milyen­szórendben,­formában­illetve­térben­jelenhetnek­meg.­a­szlovákiai­nyelvtörvények­megalkotását­elsősorban­az­említett­többségi­félelmek­vezérelték. a­ nyelvi­ tájkép­ leírása­ után­ azt­ is­ érdemes­ megvizsgálni,­ hogy­ az­ adott­ tájképpel kapcsolatos­törvényi­rendelkezéseket­hogyan­fogadják­és­értelmezik­a­feliratokat­megrendelők­ és­ olvasók.­ dél-szlovákia­ esetében­ arra­ is­ oda­ kell­ figyelni,­ hogy­ mennyire élnek­vizuális­nyelvhasználati­jogukkal­az­ott­élők,­illetve­milyen­törekvések­vannak­a nyelvi­tájkép­megváltoztatására.­ahogy­látni­fogjuk,­itt­nemcsak­a­helyi­politikai­vezetőkre­vagy­vállalkozókra­kell­gondolni,­hanem­akár­egyszerű­emberekre­is,­akik­táblát állítanak­saját­portájukon.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 30

30

Petteri laihonen

Jelen­ dolgozatomban­ nem­ célom­ a­ szlovákiai­ nyelvtörvények­ részletes­ elemzése, már­csak­azért­sem,­mert­tapasztalatom­szerint­a­megvizsgált­falvak­lakói­közt­kevesen­vannak,­akik­akkora­részletességgel­ismernék­a­törvények­lehetőségeit,­mint­amilyet­ pl.­ a­ Fórum­ kisebbségkutató­ Intézet­ és­ anyanyelvünkért­ Polgári­ Társulat­ közös kiadványa­(Nyelvi jogok Szlovákiában 2010)­kínál.­Többen­nálam­látták­először­az­említett­kiadványt.4 a­részletek­helyett­az­emberek­inkább­a­törvények­általános­ideológiáját­ismerik,­amit­röviden­érdemes­elemezni­szociolingvisztikai­szempontból. az­államnyelvtörvény­2009-es­szigorítását­az­akkori­szlovák­kormány­a­következőképpen­indokolta,­eredetiben­angolul­(The Language Act…,­kiemelés­az­eredetiben): Hivatalos közlemények, kulturális és más eseményekről szóló hirdetmények, nyilvános helyeken látható hirdetések és reklámok gyakran csak magyar nyelven jelennek meg. a szlovák­nyelv­mellőzése­nyilvános­helyzetekben­szlovákia­vegyes­nemzetiségű­területein gyakran­okoz­anyagi­károkat­a­szlovák­nemzetiségű­állampolgároknak­és­megakadályozza­teljes­körű­befogadásukat­közvetlen­lakókörnyezetük­társadalmi­életébe­és­a­munka világába…­ Tehát a szlovák állampolgárok ismétlődő diszkriminációjával találkozhatunk saját államuk területén.

a­fenti­indoklás­rámutat­arra,­hogy­a­törvényalkotó­az­egy­állam=egy­terület=egy­nyelv ideológiát­ követi.­ Továbbá­ érdemes­ megjegyezni,­ hogy­ a­ magyar­ kisebbségre­ mint veszélyforrásra­mutat­rá,­ami­ellen­külön­törvényi­védekezés­indokolt­a­szlovák­nemzetiségű­állampolgárok­érdekében.5 a­velencei­Bizottság­(Opinion on the Act… 2010, 10.­p.)­ezt­a­hozzáállást­legitimnek­tekinti. a­domináns­európai­demokráciafelfogás,­amely­az­egy­államalkotó­nemzetből­indul ki,­azt­eredményezheti,­hogy­a­magyar­többségű­településeken­sem­élvezheti­a­magyar nyelv­vizuális­használata­a­jogi­egyenlőséget.­való­igaz,­a­velencei­Bizottság­is­sok­gyakorlati­ kérdésben­ a­ kisebbségi­ nyelveket­ beszélő­ egyének­ és­ magyar­ intézmények egyenjogúsága­mellett­tör­lándzsát­(gyakran­a­magyar­intézmények,­vállalkozások­kötelező­szlovák­nyelvhasználatból­adódó­többletköltségére­hívja­fel­a­figyelmet). a­szlovákiai­nyelvtörvények­részleteiket­tekintve­nem­túl­szigorúak,­legalábbis­a­falvak­nyelvi­tájképét­illetően.­Igaz,­nem­állja­meg­a­helyét­az­sem,­amit­több­szlovák­értelmiségi­ állított,­ hogy­ csupán­ a­ „szlovák­ plusz”­ elven­ alapulnának.­ Például­ térképek, pecsétek,­ igazolványok,­ közlekedési­ táblák­ esetében­ kifejezetten­ tiltják­ a­ kisebbségi nyelvek­használatát,­amire­sajnos­egyáltalán­nem­szoktak­figyelmet­fordítani­az­európai­jelentések.­a­szlovákiai­nyelvtörvényekről­talán­elmondható,­hogy­ideológiájukban nagyon­szigorúak,­durván­kisebbségellenesek,­de­a­gyakorlatban­–­éppen­a­nemzetközi­ szerződések,­ a­ kisebbségvédelmi­ és­ a­ kereskedelmet­ védő­ globalizációs­ szabályozás­miatt­–­sok­mindent­megenged(né)nek.

4.­ a­ nyelvtörvények­ ismeretével­ eddig­ többek­ között­ Langman­ és­ Lanstyák­ (2000),­ valamint simon­(2010,­50–53.­p.)­foglalkozott. 5.­ az­ államnyelvtörvény­ 2009-es­ szigorításának­ indoklásával­ kapcsolatban­ részletesebben­ l. szabómihály­2009.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 31

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

31

a­fentebb­idézett­törvényindoklás­azt­is­állítja,­hogy­dél-szlovákiában­a­feliratok­és táblák­gyakran­csak­magyar­nyelvűek­lennének.­Inkább­az­a­benyomás­marad­meg­a turistában­–­amely­egybeesik­szabómihály­véleményével­(2009)­–,­miszerint­az­igen kevés­ kétnyelvű­ tábla­ mellett­ nagyrészt­ egynyelvű­ szlovák­ feliratok­ vannak. elképzelhető­ugyanakkor,­hogy­a­dél-szlovákiai­magyarok­nem­élnek­a­törvény­lehetőségeivel.­Tehát­adódik­az­a­kutatási­feladat,­hogy­empirikusan­megvizsgáljuk­a­régió vizuális­nyelvhasználatának­nyelvi­megoszlását,­szabályszerűségeit,­vizuális­szemiotikáját,­majd­az­emberek­hozzáállásában­keressük­az­így­leírt­helyzet­magyarázatát.

a­megvizsgált­települések a­kutatásban­két­falun­keresztül­mutatom­be­a­magyarlakta­vidék­vizuális­nyelvhasználatának­jellemzőit.­kiválasztásukkor­azt­tartottam­szem­előtt,­hogy­az­egyik­vegyes lakosságú­település­legyen,­ami­a­magyar­tömb­nyugati­szélén­található,­a­másik­pedig olyan,­ ahol­ nagyrészt­ (90%­ fölött)­ magyarnak­ vallják­ magukat­ a­ lakosok,­ és­ a­ tömb közepén­helyezkedik­el.­azért­esett­falvakra­a­választás,­mert­a­dél-szlovákiai­magyarok­ többsége­ falvakban­ él­ (l.­ Lanstyák–szabómihály­ 2005).­ Így­ az­ eredmények­ valamelyest­általánosíthatók­a­teljes­dél-szlovákiai­magyar­többségű­vidékre.­a­terepmunka­és­anyaggyűjtés­2011­novemberében­történt,­két-két­hetet­töltöttem­mindkét­faluban.­ a­ következőkben­ röviden­ bemutatom­ a­ településeken­ megfigyelhető­ magyar nyelvhasználatot. az­ első­ település­ az­ ezer­ feletti­ lakossággal­ rendelkező­ mátyusföldi­ réte,­ amely Pozsonytól­ kb.­ 25­ kilométerre­ fekszik.­ réte­ a­ 1991-es­ és­ a­ 2001-es­ népszámlálás között­ elvesztette­ magyar­ többségét,­ és­ a­ legújabb­ adatok­ (2011-es­ népszámlálás) szerint­ már­ csak­ a­ lakosság­ 37%-a­ vallotta­ magát­ magyarnak­ (portal.statistics.sk).­ a szlovák­többség­elsősorban­az­új­utcáknak­köszönhető,­amelyek­Pozsony­közelsége­és a­ megvásárolható­ építési­ telkek­ (a­ korábban­ földművelésre­ használt­ területek­ 1992 után­eladásra­kerültek)­miatt­igen­csábítóak­a­fővárosban­dolgozók­számára.­a­történelmi­események­közül­megemlítendő,­hogy­a­második­világháború­utáni­deportálások és­a­lakosságcsere­mély­sebet­hagyott­a­közösségen­(l.­Cséplő­1995). az­ itt­ készült­ kb.­ 20­ interjú­ és­ kéthetes­ megfigyelés­ alapján­ elmondható,­ hogy­ a faluban­közösségi­nyelvcsere­zajlik.­az­idősebbek­között­vannak­olyan­egyének,­akik nemigen­ beszélik­ a­ szlovákot,­ viszont­ ugyanezekben­ a­ családokban­ némelyik­ unoka már­alig­tud­kommunikálni­a­nagyszüleivel,­ugyanis­csupán­velük­beszél­magyarul.­a befejeződött­nyelvcsere­jellemzője­az,­hogy­olyan­helyzetekben,­ahol­korábban­normatív­ módon­ az­ egyik­ nyelvet­ használták,­ jelenleg­ a­ másik­ nyelvet­ használják­ (l.­ gal 1979).­ez­a­folyamat­a­vége­felé­közeledik­rétén­pl.­az­utcai­köszönésben­és­a­sírfeliratoknál.­ Iskolaválasztáskor­ a­ többség­ szlovák­ iskolába­ íratja­ gyermekét.­ rétén­ az évente­iskolaköteles­kb.­10–12­gyerekből­kb.­2­kerül­az­összevont­magyar­alapiskolába,­ a­ maradék­ 8–10­ közül­ egyet-kettőt­ tartanak­ a­ településen­ magyardominánsnak. egy­ szlovák­ interjúalany­ szerint­ a­ magyardomináns­ gyerekeknek­ nehézséget­ okoz­ a szlovák­iskola.­a­magyar­iskolában­történt­megfigyelésem­szerint­a­gyerekeknek­semmilyen­nehézséget­nem­okoz­a­szlovák­órán­szlovákul­kommunikálni­a­pedagógussal, habár­ alapnyelvként­ a­ magyart­ használják­ (pl.­ egymás­ között­ kizárólag­ magyarul

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 32

32

Petteri laihonen

beszélnek).­Bár­természetesnek­érzik,­hogy­a­többség­már­a­szlovák­iskolába­íratja­a gyerekét,­mégis­sokan­fontosnak­vélik­a­magyar­iskola­jelenlétét­rétén. a­magyar­nyelvet­elsősorban­a­templomban­és­a­kulturális­eseményeken­használják.­közösségi­kétnyelvűség­figyelhető­meg­a­kocsmákban,­az­asztaltársaságok­egyik pillanatról­ a­ másikra­ váltogatják­ a­ nyelveket.­ olyan­ aktivisták,­ akik­ a­ magyar­ nyelvhasználatot­nyilvánosság­előtt­vagy­szervezett­keretek­között­pártolnák,­alig­találhatók a­ faluban.­ Találkoztam­ viszont­ néhány­ családapával,­ akik­ családjukban­ kikötötték, hogy­ magyar­ iskolába­ járjanak­ a­ gyerekek,­ és­ hogy­ a­ családon­ belül­ csak­ magyarul beszéljenek.­esetleg­„magyaros”­neveket­adtak­a­gyereküknek­és­kirándulási­célként a­magyarsághoz­kötődő­helyeket­látogatják­(ópusztaszer­stb.).­ettől­függetlenül­ezekben­ a­ családokban­ a­ gyerekeknek­ nem­ okoz­ gondot­ a­ szlovák­ nyelv­ használata­ (pl. szlovák­nyelvű­rajzfilmet­néznek,­ha­nincs­magyar),­illetve­munkájuk­során­az­említett családapák­is­elsősorban­a­szlovákot­használják. a­második­település­a­dunaszerdahelytől­10­kilométerre­fekvő,­kétezer­fölötti­lakosságú­vásárút.­vásárút­egy­viszonylag­stabil­magyar­többséggel­(a­2011-es­népszámláláson­90%)­rendelkező­település,­ahol­a­megfigyelhető­szóbeli­nyelvhasználat­csaknem egyöntetűen­magyar.­vásárúton­nem­érhető­tetten­nyelvcsere,­az­iskolaválasztásnál­is természetesnek­tartják­azt,­hogy­minden­szülő­a­faluban­található­magyar­tannyelvű óvodába,­alapiskolába­járatja­a­gyerekét.­szlovák­iskola­egy­közeli­faluban­található,­de az­adatközlők­nem­tudtak­olyan­vásárúti­gyerekről,­aki­jelenleg­oda­járna,­sőt­a­vásárúti iskolába­ már­ szlovák­ szülők­ is­ beíratták­ gyermeküket.­ sokan­ aggódnak­ gyenge­ szlováktudásuk­miatt,­illetve­amiatt,­hogy­az­oktatási­rendszer­következtében­az­iskolában a­gyerekek­feltehetőleg­nem­sajátítják­el­a­szlovák­nyelvben­szükséges­kompetenciákat­sem­a­továbbtanulás,­sem­a­szlovák­kortársakkal­történő­kommunikáció­érdekében.­ a­ felnőtteket­ többnyire­ telefonon,­ munkájukhoz­ kapcsolódóan­ lehetett­ hallani szlovákul­beszélni.­néhányan­a­felnőttek­közül­is­megemlítették,­hogy­jobban­kellene tudniuk­szlovákul.

nyelvi­tájkép­a­számok­tükrében statisztikai­elemzés­segítségével­általános­képet­alkothatunk­a­falvak­nyilvános­térben elhelyezett­feliratairól,­arról,­hogy­milyen­nyelvek­láthatóak­a­településen,­milyen­arányban­és­milyen­nyelvhasználati­színtereken.­a­vizsgálat­alapja­egy­körülbelül­ezer­fényképet­számláló­adatbázis,­amelynek­célja­az­adott­települések­vizuális­nyelvhasználatának­ minél­ teljesebb­ feltérképezése.­ a­ fényképek­ készítésének­ időpontja­ 2011 novembere.­a­nyelvi­tájkép­kutatása­sokáig­jellegzetesen­kvantitatív­vállalkozás­volt,­és mint­olyan,­kétségkívül­alkalmas­a­fent­említett­kérdések­megválaszolására.­azonban az­adott­település­vizuális­nyelvhasználatának­értelmezéséhez­etnográfiái­kutatásra­és kvalitatív­elemezésre­is­szükség­van,­ahogy­az­jelen­kutatásomban­is­történik.­az­általános­helyzetkép­ábrázolása­előtt­azonban­szólni­kell­azokról­a­kétségekről­is,­amelyek az­egyes­táblák,­feliratok­kódolásához­kapcsolódnak. nem­létezik­megegyezés­azzal­kapcsolatban,­hogy­mi­számít­önálló­feliratnak­(ha egy­táblán­van­pl.­egy­logó,­akkor­az­külön­felirat?),­mi­számít­egynyelvű­feliratnak­és mi­két/többnyelvűnek­(pl.­a­különféle­neveket­valamilyen­nyelvűnek­tekintsünk-e?).­az úgynevezett­ hibrid­ feliratok­ esetében­ egyáltalában­ van-e­ értelme­ bizonyos­ nyelvűnek

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 33

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

33

tekinteni­a­táblát?­Illetve,­ha­a­megvizsgálandó­területen­ugyanaz­a­felirat­(típus)­többször­is­előfordul,­akkor­ezt­egy­feliratnak­számoljuk,­vagy­többnek?­Például­az­utcanevek­esetében­el­kell­dönteni,­hogy­azokat­egy­feliratnak­számítjuk,­vagy­az­összes­utcatáblát­külön­számításba­vesszük-e?­ezekre­a­kérdésekre­több­eltérő­megoldást­lehet találni­a­szakirodalomban,­egy­adott­döntés­lényegesen­módosíthatja­az­eredményt­(l. edelman­2009). Mint­kódolási­egységet­általában­nem­volt­nehéz­meghatározni­az­önálló­feliratot. ha­az­„alaptáblán”­fordult­elő­másik­(pl.­graffiti),­ezt­külön­számoltam.­Jelen­kimutatásban­csak­a­„nyilvános”­térben­előforduló­feliratokat­veszem­számításba.­a­„nyilvános”­meghatározása­szintén­problematikus,­és­a­nyelvtörvények­esetében­is­gyakran vita­tárgya,­hogy­mi­számít­nyilvánosnak­vagy­hivatalosnak.­gyakorlati­célból­pl.­a­sírköveket­jelen­esetben­nem­tekintem­nyilvános­szövegeknek,­de­a­temetőkben­előforduló­egyéb­táblákat­igen.6 emellett­általában­a­mindenki­által­látható,­külső­térben­előforduló­feliratokat­számoltam­össze.­Persze,­így­is­maradnak­határesetek,­például­az iskola­udvarán­(ami­már­az­iskola­„belső”­területe)­előforduló­táblák­bekerültek­a­mintába,­de­pl.­a­vállalatok­belső­terei,­udvarai­nem.­Továbbá­minden­feliratot­csak­egyszer vettem­számításba,­de­ha­annak­valamelyik­eleme­(pl.­rajz)­eltérő­volt,­ezt­külön­számoltam.­ennek­ellenére­az­utcatáblákat,­információs­táblákat­csak­egy­feliratnak­számoltam.­ azt,­ hogy­ melyik­ felirat­ milyen­ nyelvű,­ ritkán­ volt­ nehéz­ eldönteni,­ neveket külön­ nem­ vettem­ számításba,­ hacsak­ nem­ ez­ volt­ az­ egyetlen­ eleme­ a­ feliratnak. végül­a­statisztikai­számításba­gyakorlati­okokból­nem­vettem­bele­a­kisebb,­véletlenül leejtett­és­otthagyott­papírlapokat,­szemetet,­illetve­az­emlékművek­koszorúinak­szövegeit­(amelyek­nem­olvashatóak­a­fénykép­alapján),­habár­ezek­mind­tagadhatatlanul részei­a­tágabban­értelmezett­nyelvi­tájképnek. a­nyelvi­tájkép­statisztikai­vizsgálata­összehasonlítható­a­népszámlálások­eredményeivel,­mindkettő­hasonlóan­nyújthat­általános­képet­az­adott­közösség­nyelvi­helyzetéről­ (Cenoz–gorter­ 2006,­ 67–68.­ p.).­ Így­ a­ nyelvi­ tájkép­ bemutatása­ előtt­ érdemes megtekinteni­a­vizsgált­települések­népszámlálási­adatait:

6.­ Itt­ követem­ a­ korábbi­ tanulmányok­ gyakorlatát­ is,­ eddig­ ugyanis­ nem­ találkoztam­ olyan tanulmánnyal,­ amely­ összeszámolta­ volna­ a­ sírkövek­ feliratait.­ a­ magánsírok­ feliratai­ az államnyelvtörvény­ szerint­ sem­ tekintendők­ „nyilvánosnak”,­ rájuk­ az­ államtörvény­ nem vonatkozik­(Nyelvi jogok Szlovákiában... 2010,­26.­p.).

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 34

34

Petteri laihonen

1. grafikon. 2011-es­népszámlálási­adatok­(anyanyelv­szerint,7 portal.statistics.sk)

a­fenti­adatokat­óvatosan­kell­kezelni,­mivel­ezek­nem­adnak­képet­a­kétnyelvű­embe­rek­ számáról.­ vásárúton­ valószínűleg­ a­ nem­ magyar­ anyanyelvű­ 8%­ többsége­ is­ tud magyarul,­ rétén­ a­ magukat­ szlovák­ anyanyelvűnek­ vallók­ közül­ szintén­ tudhatnak magyarul­is.­a­következő­táblázat­az­általános­nyelvi­megoszlást­mutatja­a­nyilvános feliratokon. 2. grafikon. nyelvek­megoszlása­a­nyilvános­feliratokon­(2011.­november)

7.­ a­ nemzetiségi­ adatok­ valamelyest­ eltérnek­ az­ anyanyelvi­ adatoktól,­ általában­ a­ magyar nemzetiségűek­száma­kisebb,­mint­a­magyar­anyanyelvűeké.­rétén­a­lakosság­59%-a­vallotta­magát­szlovák­nemzetiségűnek,­37%-a­magyarnak.­vásárúton­8%-a­szlováknak,­90%-a magyarnak­(portal.statistics.sk).­a­falvakban­a­harmadik­legnagyobb­csoportot­alkotó­romák nagy­többsége­beszéli­a­magyar­nyelvet­is.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 35

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

35

a­falvak­anyanyelvi­arányainak­különbsége­világosan­tükröződik­a­nyelvi­tájképekben. azaz­réte,­ahol­megfigyelhető­a­nyelvcsere­folyamata,­kevesebb­magyar­nyelvű­felirattal­rendelkezik.­általában­elmondható,­hogy­az­anyanyelvi­adatokhoz­képest­kevesebb magyar­ felirattal­ találkozhatunk­ a­ falvakban,­ így­ előzetesen­ megállapíthatjuk,­ hogy inkább­ a­ nyelvek­ státusa­ közötti­ különbség­ tükröződik­ a­ nyelvi­ tájkép­ általános­ számaiban.­réte­esetében­a­38%-os­magyar­anyanyelvi­arány­mellett­a­feliratok­24%-a­kétnyelvű­szlovák–magyar­vagy­egynyelvű­magyar,­az­57%-os­szlovák­anyanyelvű­lakosság mellett­a­feliratok­70%-a­egynyelvű­szlovák.­vásárút­esetében­a­különbség­még­feltűnőbb:­5%-os­szlovák­anyanyelvű­lakosság­mellett­a­feliratok­42,8%-a­egynyelvű­szlovák. a­92%-os­magyar­anyanyelvű­lakosság­ellenére­vásárúton­a­feliratok­55,3%-a­nem­tartalmaz­magyar­nyelvű­elemet.­általában­még­megállapítható,­hogy­az­egynyelvű­feliratok­gyakrabban­fordulnak­elő,­mint­a­kétnyelvű­táblák,­amelyek­még­vásárúton­is­csak a­feliratok­egyharmadát­teszik­ki.

a­nyelvi­tájképben­fellelhető­kategóriák az­ eddig­ kialakított­ képet­ az­ átfogóbb­ értelmezés­ érdekében­ mindenképpen­ tovább kell­finomítani.­a­következőkben­a­nyelvi­tájkép­alkategóriáit­vizsgálom­abból­a­szempontból,­hogy­milyen­területeken­jelennek­meg­az­egynyelvű­vagy­kétnyelvű­feliratok, illetve­hol­használják­a­szlovák­és­a­magyar­mellett­megjelenő­egyéb­nyelveket.­a­vizsgálat­ során­ közelebbről­ fogok­ elemezni­ néhány­ jellegzetes­ vagy­ kivételes­ kétnyelvű, szlovák,­magyar,­angol,­olasz­vagy­latin­feliratot,­illetve­olyan­táblát,­amelyről­az­elvárással­szemben­hiányzik­a­felirat.­az­elemzés­során­a­helyi­értelmezések,­normák­és azok­kivételei­kerülnek­a­középpontba­a­táblák­megrendelői­és­olvasói­szempontjából. a­terepmunka­és­a­korábbi­kutatások­alapján­nyolc­csoportba­osztottam­a­feliratokat. a­kategóriák­segítségével­könnyebben­lehet­közös­magyarázatot,­rendezőelvet­találni az­első­látásra­kaotikus­nyelvi­tájképre.­a­következő­táblázat­a­kategóriákat­és­a­rájuk jellemző­nyelvválasztást­foglalja­össze.­a­táblázat­azt­is­bemutatja,­hogy­az­adott­kategóriákban­előforduló­feliratok­mekkora­részét­teszik­ki­az­egész­mintának. 1. táblázat. nyelvi­megoszlás­a­nyilvános­feliratok­különböző­kategóriáiban Kategória (minta %-a) Nemzetközi (1,2) Állami (14) Kereskedelmi (48,7)

Réte – szlovák szlovák

Önkormányzati (16,7)

szlovák–magyar (szlovák)

Egyházi (2,9) Civil szervezetek (1,5) Magánemberek (13,8)

magyar (latin) magyar (szlovák) szlovák

Vásárút szlovák szlovák szlovák, szlovák–magyar, (magyar, angol, olasz) szlovák–magyar (szlovák, magyar) magyar (latin) magyar magyar, szlovák

a­táblázatból­kiderül,­hogy­rétén­a­szlovákon­kívül­ritkán­fordul­elő­más­nyelv­vizuális használata.­a­kétnyelvű­táblákat­majdnem­kizárólag­az­önkormányzat­állította.­a­ritkán előforduló,­egynyelvű­magyar­feliratokért­az­egyházak­és­a­civil­szervezetek­felelnek.­a vállalkozók,­ kereskedők­ és­ a­ magánemberek­ vizuális­ nyelve­ a­ szlovák.­ vásárúton­ a

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 36

36

Petteri laihonen

nyelvi­tájkép­igen­változatos.­a­nemzetközi­és­az­állami­feliratok­szinte­kizárólag­szlovák­nyelvűek,­ami­feltehetően­többnyire­egész­dél-szlovákiára­érvényes.­a­kereskedelemben­a­szlovák­egynyelvű­feliratok­vannak­enyhe­többségben­a­gyakori­kétnyelvű­feliratok­mellett.­a­magánemberek­vásárúton­leginkább­az­egynyelvű­magyar­feliratokat preferálják.

a­nemzetközi­feliratok ez­a­kategória­csak­vásárúton­jelenik­meg,­ahol­több­európai­uniós­támogatásról­találhatunk­egynyelvű­szlovák­táblát.­ezek­a­táblák­gyakran­olyan­intézmények­közelében helyezkednek­el,­ahol­a­többi­felirat­kétnyelvű,­mint­például­a­magyar­tannyelvű­iskola esetében;­ezért­is­feltűnőek­ezek­az­egynyelvű­táblák.­az­intézmények­dolgozói,­vezetői­ általában­ azzal­ magyarázzák­ az­ egynyelvűséget,­ hogy­ pontos­ utasítást­ kapnak­ az adott­központi­állami­szervtől,­hogy­hogyan­kell­egy­ilyen­táblának­kinéznie,­néha­még a­táblát­is­központilag­küldik­ki.­egyik­fontos­következményként­megemlíthető,­hogy­az európai­uniós­szakszókincs­nem­terjedt­el­magyarul,­pl.­a­fond szónak­nem­ismerik­a magyarországi­ magyarban­ használatos­ alap megfelelőjét,­ vagyis­ az­ egynyelvű­ táblák gyarapíthatják­az­államnyelvből­származó­kölcsönszavak­számát.­ahogy­az­egyik­pedagógus­elmondta:­„nem­hiszem,­hogy­lenne­magyar­szó­ezekre­a­fondokra.”­ennek­szimbolikus­jelentősége­is­van,­pl.­az­„Investícia­do­vašej­budúcnosti”­(Befektetés­a­jövőnkbe)­egynyelvű­uniós­hívómondat­bizonyára­nem­támogatja­a­magyar­nyelv­használatát vásárúton. 1. fénykép. európai­uniós­felirat­vásárúton­a­magyar­tannyelvű­iskola­ajtaján

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 37

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

37

állami­feliratok az­állami­feliratok­(rétén­n=17,­vásárúton­n=41)­tipikusan­azok­a­feliratok,­amelyeket a­helybeliek­általában­hivatalos feliratokként­említenek.­Ide­tartoznak­a­központi­állami­szervek­által­megrendelt­és­ellenőrzött­táblák,­valamint­a­(korábbi)­állami­vállalatok feliratai.­ebben­a­kategóriában­nincs­különbség,­gyakorlatilag­kizárólag­egynyelvű­szlovák­feliratokkal­találkozunk. ebbe­a­csoportba­tartoznak­a­közlekedési­táblák­és­útirányjelző­táblák­is.­a­szomszédos­falvakra­és­városokra­utaló­táblák­kizárólag­a­szlovák­helységneveket­tüntetik fel.­Tulajdonképpen,­aki­nem­ismeri­pl.­vásárút­szlovák­nevét,­oda­sem­találhat,­hacsak nem­jön­rá,­hogy­a­Trhová Hradská nevű­falut­kell­keresni­a­térképen­és­az­útirányjelző­táblákon.­a­helybeliek­nem­tartják­fontosnak­a­magyar­helységnevek­feltüntetését­a településen­ kívülre­ utaló­ tábláknál,­ legalábbis­ kommunikatív­ szempontból­ nem,­ szerintük­mindenki­ismeri­az­államnyelvi­helységneveket,­így­a­magyar­helységneveknek csupán­szimbolikus­jelentősége­lenne­(„jobban­éreznénk­magukat”).­ugyanakkor­az­is igaz,­hogy­a­Kétnyelvű Dél-Szlovákia nevű­„földalatti”­szervezet­tevekénységére­néhányan,­ elsősorban­ a­ vásárútiak­ közül,­ már­ felfigyeltek,­ és­ azokat­ az­ állami­ szerveket, amelyek­eltávolítják­a­kétnyelvű­táblákat­(pl.­dunaszerdahelyen),­igen­negatívan­ítélik meg.­ egy­ magát­ szlováknak­ valló­ család­ véleményét­ is­ megkérdeztem­ a­ helységnévhasználatról.­szerintük­a­térképek­és­az­útjelző­táblák­esetében­a­helységnevek­azért csupán­ az­ ország­ hivatalos­ nyelvén­ tüntethetőek­ fel,­ mivel­ a­ nemzetközi­ normák­ és szabályok­megkövetelik­az­egynyelvűséget. Mindenféle­közlekedés,­mobilitás­egynyelvű­feliratokkal­párosul.­Így­a­buszmegállókban­található­menetrendek­vagy­tájékoztatás,­a­vasúti­megállók­helységnévtáblái, illetve­a­különböző­térképek­csak­szlovák­nyelven­fordulnak­elő.­Igen­meglepő­volt­látni, ahogy­az­egyébként­magyar­nyelvű­iskolai­tankönyvekben­is­egynyelvű­szlovák­térképek­szerepeltek. a­néhány­angol­nyelvű­felirattól­eltekintve­egynyelvű­szlovák­vizuális­nyelvhasználatot­ követ­ a­ posta­ és­ az­ állami­ szerencsejáték-társaság.­ a­ posta­ feliratai­ között­ nincs magyar­nyelvű,­de­magyar­nyelvű­újságot­és­kétnyelvű­képeslapot­árusítanak­a­rétei­és a­ vásárúti­ postán­ is.­ annak­ ellenére,­ hogy­ a­ vásárútiak­ nem­ szoktak­ szlovák­ nyelvű üdvözlőlapot­venni,­a­posta­kizárólag­szlovák­nyelvű­üdvözlőlapokat­árul.­az­üdvözlőlapokat­így­a­vásárútiak­a­helyi­újságosnál­vásárolják,­aki­csak­magyar­nyelvűeket­tart kínálatában.­ a­ postahivatal­ szóbeli­ nyelvhasználata­ vásárúton­ majdnem­ kizárólag magyar,­rétén­kétnyelvű.­a­postán­dolgozók­mind­beszélnek­magyarul,­de­nem­szívesen­nyilatkoznak­a­munkájukról.­habár­a­szlovákiai­magyarok­nemigen­címeznek­leveleket­magyarul,­mivel­tiltja­a­postai­szabályzat,­a­postai­alkalmazottak­szerint­odatalálnak­a­szlovákiai­magyar­helységnevekre­címezett­küldemények­is.­a­posta­nyelvpolitikájához­ tartozik­ még,­ hogy­ amennyiben­ az­ alkalmazottak­ legalább­ 50%-a­ magyar, akkor­használhatják­a­magyar­nyelvet­egymás­között­a­dolgozók. végül­ egy­ utolsó­ „hivatalos”­ felirattípus:­ a­ veszélyre­ figyelmeztető­ táblák.­ ezek­ a táblák­ kizárólag­ szlovákul­ fordulnak­ elő,­ habár­ a­ törvény­ érvényben­ levő­ változata (Nyelvi jogok Szlovákiában 2010,­23.­p.)­azt­követelné,­hogy­magyar­nyelvűek­is­legyenek­olyan­településeken,­ahol­20%­felett­van­a­magyar­lakosság.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 38

38

Petteri laihonen

kereskedelmi­feliratok a­kereskedelmi­feliratok­(rétén­n=­47,­vásárúton­n=157)­központi­jelentőségűek­a­teljes­nyelvi­tájkép­szempontjából,­mivel­mindkét­faluban­közel­a­felét­teszik­ki­az­összes nyilvános­feliratnak.­ezenkívül­érdemes­rögtön­megjegyezni,­hogy­a­kereskedelmi­feliratok­esetében­markáns­különbségek­mutatkoznak­meg­a­két­település­között. rétén­ a­ kereskedelmi­ feliratok­ majdnem­ kizárólag­ szlovákul­ fordulnak­ elő.­ adat­közlőim­emlékeztek­arra,­hogy­korábban­több­kétnyelvű­felirat­volt­a­faluban.­Például az­ egyik­ élelmiszerboltnál­ nemrég­ egy­ felújításhoz­ kapcsolódóan­ cserélték­ le­ a­ szlovák–magyar­kétnyelvű­táblákat.­a­rétei­magyar­vállalkozók­nem­tartották­fontosnak­a magyar­nyelv­vizuális­használatát.­a­magyar­feliratokra­vonatkozó­kérdésemre­az­egyik vállalkozó­így­válaszolt:­„Természetes­volt­[a­szlovák­nyelvű­felirat],­de­nem­is­gondolkoztam­rajta,­mert­minden­magyar­el­tudja­olvasni,­és­tudja,­hogy­miről­van­szó­…­ezzel [a­magyar­feliratokkal]­nem­is­foglalkoztunk,­mert­elértük­azt­a­színvonalat,­hogy­minden­magyar­el­tudja­olvasni.” vásárúton­a­kereskedelmi­feliratok­igen­sokfélék.­ott­is­enyhe­többségben­vannak a­szlovák­egynyelvű­feliratok­(58),­de­majdnem­ugyanannyi­(52)­kétnyelvű­táblát­is­találunk.­ vásárúton­ különösen­ érdekes­ kérdés,­ hogy­ a­ magyar­ vállalkozók­ miért­ hirdetik termékeiket­szlovákul­a­magyar­vevők­számára.­az­egyik­bolttulajdonos­a­következőképpen­nyilatkozott:­„nem­volt­semmiféle­táblám,­és­jöttek­az­ellenőrök,­szóltam­X-nek, hogy­bármilyen­táblát­készítsen­gyorsan.­Legközelebb­kétnyelvű­táblát­kérek.”­az­illető,­ aki­ egyben­ kulturális­ aktivista­ is,­ azt­ is­ hozzátette,­ hogy­ csípős­ megjegyzéseket kapott­a­rossz­példa­miatt.­arról­is­beszámoltak­az­adatközlők,­hogy­bizonyos­üzleteknek­korábban­csak­szlovák­felirataik­voltak,­de­most­már­kétnyelvűek­a­feliratok.­a­vállalkozók­általában­úgy­gondolják,­hogy­a­törvény­kötelezővé­teszi­a­szlovák­feliratot,­de a­vásárútiak­elvárják­a­magyar­feliratot­is. a­kereskedelem­területén­egynyelvű­magyar­feliratok­is­jelen­vannak.­az­egynyelvű kisebbségi­ feliratokat­ Barni­ és­ Bagna­ (2010,­ 7.­ p.)­ alapján­ „autonóm”­ feliratoknak nevezhetjük.­az­autonóm­feliratok­elsősorban­a­közösségen­belüli­kommunikációt­szolgálják.­rétén­egyetlenegy­ilyen­felirattal­találkozunk,­az­egyik­szlovákiai­magyar­nyelvű sajtótermék­hirdetéséről­van­szó.­vásárúton­nagyobb­számban­(17)­fordulnak­elő­egynyelvű­magyar­feliratok.­egyik­jellegzetes­típusuk­az­ad hoc táblák,­vagyis­ideiglenes­feliratok.­Ilyen­pl.­a­krétával­írt­pénteken őzpörkölt egy­étterem­előtt.­azonkívül­van­egykét­vállalkozó,­aki­csak­magyarul­hirdet,­kizárólag­ilyen­esetekben­fordulhatnak­elő­a közeli­települések­magyar­helységnevei­is­(pl.­Nádszeg). a­kétnyelvű­táblákra­jellemző,­hogy­a­szlovák­szöveg­megelőzi­a­magyart,­ill.­fölötte áll­ vagy­ balra­ tőle.­ scollon­ és­ scollon­ (2003,­ 119–120.­ p.)­ terminológiáját­ követve elhelyezésük­alapján­a­szlovák­a­preferált,­a­magyar­a­perifériális kód.­a­vásárúti­kereskedelmi­táblákon­ritkábban­ugyan,­de­előfordul­(10/52),­hogy­a­magyar­a­preferált kód. ugyanakkor­többen­állították,­hogy­a­nyelvtörvények­szerint­a­szlováknak­kell­felül­lennie.­(ahol­a­lakosság­20%-a­magyar,­ott­lehet­a­magyar­is­elöl/felül­a­kereskedelmi­feliratoknál,­l.­Nyelvi jogok Szlovákiában 2010,­24–25.­p.).

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 39

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

39

2. fénykép. a­magyar­preferált­kódként,­vásárút

a­ kereskedelmi­ feliratokhoz­ kapcsolódóan­ is­ találkozunk­ az­ államnyelvből­ származó kölcsönszavakkal­(vö.­Lanstyák­2000,­155.­p.).­közülük­néhány­már-már­a­szlovákiai magyar­identitás­szimbólumává­vált,­pl.­a­horcsica, párki és­zsuvi.­ezeket­a­termékeket továbbra­is­magyar­felirat­nélkül­látják­a­szlovákiai­magyarok,­így­nem­csoda,­hogy­a mindennapi­beszédben­gyakoriak­ezek­a­kifejezések.­a­vásárúti­cukrászdában­viszont találhatunk­egy­érdekes­feliratot,­ami­egyben­az­egyedüli­felirat,­ahol­az­említett­kifejezések­magyarországi­változatát­lehetett­látni,­illetve­a­kávézóban­ez­az­egyetlen­felirat, ahol­a­magyar­szöveg­van­felül. 3. fénykép. „zsuvi”,­vásárút

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 40

40

Petteri laihonen

a­kereskedelmi­feliratok­esetében­a­névhasználatra­is­vannak­adataink.­a­személynévhasználat­dél-szlovákiában­elkerülhetetlen­identitásjelző­(bővebben­l.­simon­2010, 64–80.­p.).­a­kereskedelmi­feliratok­igen­gyakran­tartalmazzák­a­tulajdonos­nevét.­a női­neveknél­igen­ritka­az­-ová nélküli­név.­az­-ová kihagyása­feltehetőleg­egyfajta­nyilvános­kiállásként­értelmezhető,­mivel­az­amúgy­aktívan­magyar­kultúrával­foglalkozó vállalkozók­is­tartanak­„a­fölösleges­ellenőrzésektől”,­és­inkább­megtartják­az­-ovát. a­cégnevek­között­vásárúton­gyakoriak­a­„nemzetközi”­nevek,­általában­angol­vagy egyéb­indoeurópai­nyelv­mintájára:­Ferrofruct, Judi Bar.­szlovák­üzletnevek­szintén­ritkán­fordulnak­elő.­Magyar­neveket­éttermeknek,­kocsmáknak­adnak: Korona vendéglő,­Patkó vendéglő. az­első­esetben­szlovákul­is­szerepel­a­típusnév­(Hostinec).­a­másik esetben­a­név­maga­is­le­van­fordítva­a­tábla­túloldalán (Potkova [sic!]). a­szlovákon­és­a­magyaron­kívül­más­nyelvek­ritkán­tűnnek­fel­a­kereskedelmi­feliratokban,­legalábbis­európai­összehasonlításban.­a­szlovákiai­városokban­is­minden valószínűséggel­ több­ angol­ stb.­ felirattal­ találkozhatunk,­ mint­ a­ vizsgált­ falvakban. vásárúton­ a­ nyilvános­ telefon­ felirata­ szlovák–angol­ kétnyelvű,­ a­ bankautomatán­ a „please­insert­your­card”,­illetve­szlovák­megfelelője­villog,­később­választani­lehet­még a­német­vagy­a­francia­nyelvet­is.­a­kétnyelvű­szlovák–angol­feliratok­között­vannak­fordítások­és­hibrid­hirdetmények­is,­például­a­réteieket­Horse Show-ra­invitálják,­a­program­félig­angolul,­félig­szlovákul­van. szlovákiában­nem­csak­pizzához,­fagylalthoz­kapcsolják­az­olasz­nyelvet,­hanem­a kávéhoz­is.­Így­nem­ritka­a­caffè jelzés­a­kávét­kínáló­létesítményeknél.­a­vásárúti­kávézó­neve­Dolce Vita,­és­a­kávé,­amit­kínálnak,­Caffé del Moro, aminek­emblémája­a­cégtábla­mellett­található. a­kávét­fogyasztó­automatikusan­kap­cukrot­és­kekszet,­amit német–olasz­nyelvű­tasakokban­adnak.­a­kávézó­így­a­névválasztás­és­termékcsalád nyelvi­összetételének­segítségével­teremt­hozzáadott­értéket;­ezt­a­jelenséget­szokták nyelvi­kommodifikációnak­is­hívni­(l.­duchène–heller­2012).­a­magyar­nyelv­kommodifikációjával­a­terepmunka­során­nem­találkoztam.8 a­vásárúton­is­gyakori­nemzetközi­és­angol­cégneveket­azzal­magyarázhatjuk,­hogy a­magyar­névhasználatot­egyre­inkább­kiállásként­értelmezik,­amit­a­vállalkozók­igyekeznek­elkerülni­(vö.­Lanstyák­és­szabómihály­2009,­67.­p.).­a­szlovák­névhasználat, legalábbis­vásárúton,­szokatlan,­így­egy­nyugatias,­nemzetközi­névválasztás­megoldja a­problémát.­rétén­többnyire­csak­szlovák­cégnevekkel­találkozunk,­ott­ez­már­természetes.­ rétén­ a­ nemzetközi­ nevek­ inkább­ csak­ reklámfogásként­ értelmezhetőek. vagyis­ a­ nyugat-európai­ hangzású­ nevekkel­ többek­ között­ arra­ az­ időre­ apellálnak, „amikor­minden­olyanra­vágytunk,­amit­csak­nyugaton­lehetett­kapni”,­ahogy­az­egyik rétei­adatközlő­fogalmazott.

Önkormányzati­feliratok Mindkét­faluban­az­önkormányzati­feliratok­(réte­n=­20,­vásárút­n=49)­között­található­a­legtöbb­kétnyelvű­tábla.­az­önkormányzati­táblákon, a­hatályos­rendelkezéseket

8.­ a­székelyföldi­termékek­egyik­ismertető­jele­a­kétnyelvű­címkézés,­illetve­magyar­név­(Góbé termék­stb.).

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 41

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

41

követve­(Nyelvi jogok Szlovákiában…­2010,­21.­p.), a­szlovák­van­preferált­helyzetben, felül,­balra,­néha­nagyobb­betűvel­stb. Mindkét­községnek­magyar­polgármestere­van.­a­hivatalban­a­réteiek­mégis­inkább a­ szlovák­ nyelvet­ részesítik­ előnyben.­ a­ polgármester­ szerint­ annak­ ellenére,­ hogy­ a hivatalban­magyarok­dolgoznak,­tízből­kilenc­rétei­szlovákul­akar­kommunikálni­velük. vásárúton­szlovák­nyelven­csak­telefonon­hallottam­beszélni­a­községháza­munkatársait.­ a­ községvezetés­ mindkét­ helyen­ elkötelezett­ a­ kétnyelvűség­ mellett,­ de­ rétén anyagi­források­hiányára­panaszkodtak­(nincs­elég­emberük,­hogy­mindent­lefordítsanak­magyarra).­Mégis­elmondható,­hogy­inkább­egyéb­problémák­foglalkoztatták­a­községvezetést,­mint­a­kétnyelvűség­biztosítása­(vö.­Mrva–szilvássy­2011,­56–57.­p.). vásárúton­kilenc­szlovák­egynyelvű­táblát­találtam,­rétén­hatot.­ha­az­önkormányzatok elkötelezték­magukat­a­kétnyelvűség­mellett,­akkor­ezek­milyen­táblák?­rétén­például­a szemetesek­ feliratai­ csak­ szlovák­ nyelvűek­ voltak­ (azóta­ már­ megváltozott­ a­ helyzet). ezenkívül­a­szlovák­iskola­és­óvoda­táblái­csupán­szlovák­nyelvűek.­érdemes­megjegyezni, hogy­a­szlovákiai­magyar­iskolák­és­óvodák­kétnyelvű­tábláin­mindig­külön­magyarázat­is van­szlovákul,­hogy­egy­magyar­tannyelvű­intézménnyel­(s jazykom maďarským)­van­dolgunk,­ de­ a­ szlovák­ intézményeknél­ csupán­ annyit­ találhatunk,­ hogy­ pl.­ materská škola (óvo­da).­ez­azt­szimbolizálja,­hogy­a­szlovák­tanintézményeket­kell­jelöletlen­alapesetnek tekinteni,­illetve­hogy­ezekben­az­intézményekben­akkor­sem­használják­a­kétnyelvű­feliratokat,­ ha­ a­ lakosságnak­ több­ mint­ 20%-a­ magyar­ a­ településen.­ a­ magyar­ tannyelvű intézményekben­viszont­nem­találkozunk­autonóm­(egynyelvű)­magyar­feliratokkal­a­nyilvános­térben. a­ falvak­ címerei­ között­ találunk­ egynyelvű­ szlovák­ címert­ és­ szlovák–magyar­ kétnyelvű­ változatot­ is.­ Például­ vásárúton­ a­ polgármester­ autójára­ egynyelvű­ szlovák címer­került.­a­polgármester­szerint­ez­véletlenül­történt,­de­megjegyezte,­hogy­talán így­jobb­is,­mivel­so­kat­jár­Pozsonyba,­és­így­nem­kell­attól­tartani,­hogy­esetleg­megrongálják­az­autót.­ez­erősíti­az­általános­szabályt,­hogy­a­közlekedéshez,­mobilitáshoz kapcsolódó­ feliratok­ csak­ szlo­vákul­ jelennek­ meg.­ Mindkét­ községházán­ találkozhatunk­egynyelvű­és­kétnyelvű­címerrel­egyaránt,­a­kétnyelvű­„hivatalosabb”­összefüggésekben­fordul­elő.­a­vásárúti­ku­ká­­kon­kétnyelvű­címert­láthatunk.­vásárút­községének magyar­nyelvű­honlapján­(www.vasarut.sk)­sokáig­a­szlovák­egynyelvű­címert­láthattuk. elképzelhető,­ hogy­ annak­ hatására­ került­ már­ két­ hónappal­ a­ terepmunka­ után­ a Vásárút név­a­címer­alá,­és­került­le­róla­ a­Trhová Hradská,­hogy­a­szlovák­helynévhasznált­okára­rákérdeztem­a­honlap­tervezőjénél. az­egynyelvű,­autonóm­magyar­önkormányzati­feliratok­vásárúton­öt­esetben­találhatóak­meg.­köztük­van­a­temető­kapuja­fölötti­íven­látható­feltámadunk mondat­(a temető­wC-in­viszont­csak­Muži és­Ženy látható,­ahogy­a­többi­önkormányzati­wC-n­is). ezenkívül­az­iskola­ajtaján­láthatunk­autonóm­magyar­nyelvű­órarendet,­illetve­az­egyik központi­épületen­egynyelvű­önkormányzati­meghívót­a­karády­katalin-estre.­a­kulturális­életről­mindkét­faluban­elmondható,­hogy­általában­magyarul­zajlik.­rétén­viszont az­óvodába­és­a­szlovák­iskolába­járó­gyerekek­a­falu­kulturális­eseményein­szlovák­(és angol)­nyelvű­műsorral­lépnek­fel.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 42

42

Petteri laihonen

egyházi­feliratok a­hitélet­mindkét­faluban­főleg­magyarul­zajlik.­rétén­református­és­katolikus­templom is­található.­a­rétei­katolikus­templomban­minden­második­szombaton­szlovák­nyelvű mise­is­van.­a­református­egyház­istentiszteletei­csak­magyarul­zajlanak,­de­az­evangélikus­egyház­minden­második­héten­szlovák­istentiszteletet­tart­a­református­templomban.­a­rétén­szolgáló­katolikus­pap­szlovák­anyanyelvű,­a­misék­szövegét­felolvassa­magyarul,­de­a­kiejtésén­érződik,­hogy­a­magyarnyelv-tudása­gyenge,­ami­a­magyar identitású­ hívőkben­ visszatetszést­ kelt­ (a­ katolikus­ egyház­ nyelvpolitikájáról­ l. Menyhárt­2004).­vásárúton­csak­katolikus­templom­található,­és­csak­magyar­nyelvű misék­vannak,­a­plébános­magyar­anyanyelvű. az­egyházak­a­nyelvhasználat­szempontjából­fontos­intézmények,­mivel­az­emelkedett magyar­nyelvváltozat­használatával­jó­néhányan­már­csak­ott­találkoznak.­az­egyházak mégis­ kevés­ (réte­ n=5,­ vásárút­ n=7)­ táblát­ helyeznek­ el­ a­ nyilvános­ térben,­ habár­ az intézmények­közül­ők­rendelkeznek­a­legnagyobb­nyelvhasználati­autonómiával.­az­egyházi­feliratok­a­templomok­falán­jelennek­meg­vagy­a­szenteket­ábrázoló­szobrok­talapzatain.­a­táblák­általában­magyar­nyelvűek,­de­előfordulnak­régi­(vásárúton)­és­új,­(rétén) latin­ nyelvű­ feliratok­ is.­ szlovák­ nyelvű­ plakátokat­ is­ láttam,­ de­ ezek­ mind­ a­ katolikus templom­ falain­ belül­ elhelyezett­ hirdetőtáblákon­ voltak,­ és­ a­ szlovák­ nyelvű­ vidékeken található­ egyházi­ központokból­ küldték­ őket.­ rétén­ szent­ Istvánnak­ állítottak­ emléket 2006-ban.­a­falu­alapításának­750.­évfordulóján­egy­ismert­szlovákiai­magyar­fafaragó munkája­került­a­katolikus­templom­melletti­falhoz­a­következő­szöveggel:­Stephanus Rex 1256-2006.­az­egyik­helybeli­szerint­nem­akartak­azzal­„provokálni”,­hogy­Szent Istvánt írjanak­ki.­vásárúton­érdekes­a­nemrég­elkészült­szent­vendel-szobor­táblája,­amit­üresen­hagytak,­mivel­nem­akarták­kőbe­vésni­szlovákul­is­a­nevét.­Úgy­vélték,­hogy­mivel­ez nyilvános,­központi­téren­áll,­ezért­nem­terjed­odáig­az­egyház­nyelvhasználat­autonómiája.­a­szobor­üres­táblája­így­egyfajta­tiltakozásként­is­értelmezhető. 4. fénykép. szöveg­nélküli­szent­vendel-szobor,­vásárút

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 43

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

43

Civil­szervezetek a­civil­szervezetek­feliratai­ritkán­találhatóak­meg­a­falvakban­(réte­n=5,­vásárút­n=2). a­ Csemadok­ mindkét­ faluban­ aktív.­ olyan­ eseményeket­ szervez,­ amelyek­ a­ magyar nyelv­ kulturális­ használatának­ szempontjából­ szimbolikusan­ is­ egyedülállóak.­ az­ a kevés­tábla,­felirat,­ami­a­falvakban­megjelenik,­hasonlóképpen­a­Csemadokhoz­kapcsolódva,­ fokozottan­ a­ magyar­ kultúrához­ kötődik,­ ezek­ ráadásul­ autonóm­ feliratok, vagyis­egynyelvű,­vizuális­magyar­szövegek.­rétén­a­régi­könyvtár­előtt­találhatunk­egy kopjafát, amit­a­Csemadok­állított,­a­kopjafára­a­rendületlenül szó­van­vésve­idézetként a­ szózatból.­ vásárúton­ az­ önkormányzattal­ és­ más­ civil­ szervezettel­ közösen­ a Csemadok­ állított­ egynyelvű­ emlékszobrot­ kossuth­ Lajosnak­ „a­ legrosszabb­ mečiari években”­(1994),­ahogy­az­egyik­volt­vezető­fogalmazott.­szlovák­nyelvű­civil­szervezeti­feliratot­a­sport­területén­találhatunk­rétén. 5. fénykép. nyelvileg­„autonóm”­kossuth-szobor­vásárúton

Magánemberek a­magánemberek­feliratai­közé­soroltam­a­saját­kezűleg­készült­plakátokat,­táblákat, házkapukban­és­kerítéseken­látható­feliratokat,­illetve­a­falfirkákat,­grafittiket.­rétén 13­ különféle­ feliratot­ számoltam­ össze,­ vásárúton­ 44-et.­ a­ magánemberek­ feliratai azért­fontosak,­mert­leginkább­ezeknek­szabad­a­nyelvválasztásuk,­azaz­valamennyire spontán­és­természetes­nyelvválasztást­tükröznek­(pl.­Pavlenko­2012,­45.­p.).­Így­feltehető,­hogy­ezen­a­területen­volna­a­legtöbb­magyar­felirat,­vagyis­aki­a­népszámlálá-

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 44

44

Petteri laihonen

son­magyar­anyanyelvűnek­vallja­magát,­az­feltehetőleg­a­saját­portájára­is­magyarul­ír ki­valamit,­vagy­magyar­nyelvű­táblát­vesz.­a­fenti­okok­miatt­a­magánemberek­feliratainak­nyelvi­megoszlását­érdemes­külön­bemutatni: 2. táblázat. nyelvi­megoszlás­a­magánemberek­felirataiban Nyelv(ek) Szlovák Szlovák–magyar Magyar Egyéb

Réte 10 1 2 –

Vásárút 17 3 20 4

a­megoszlás­réte­esetében­megerősíti­a­nyelvcsere­folyamatára­tett­korábbi­megállapításaimat:­a­rétei­magyarok­már­több­területen­leszoktak­a­magyarnyelv-használatról,­normatív­vizuális­nyelvválasztássá­vált­a­kereskedelemben­és­a­magánemberek­esetében­is a­ szlovák.­ vásárúton­ viszont­ a­ magyarok­ többsége­ azt­ tartja­ a­ legtermészetesebbnek, hogy­magyarul­írja­ki­a­mondandóját.­a­számszerűen­jelentősebb­(10%­fölötti)­kategóriák között­ egyedül­ a­ magánemberek­ feliratai­ esetében­ találhatunk­ magyar­ dominanciát vásárúton.­Fontos­megjegyezni,­hogy­ez­szintén­összefügg­a­számolási­módszerrel.­ha egyazon­feliratok­abszolút­számát­vennénk­alapul,­és­nem­csak­az­egymástól­különböző feliratokat,­valószínűleg­szlovák­dominanciát­állapítanánk­meg­ezen­a­területen­is.­ennek egyik­oka­a­táblák­hozzáférhetőségéből,­kereskedelmi­forgalmazásából­adódik.­vagyis­a magánemberek­feliratai­gyakran­kereskedelmi­termékek,­például­„a­kutya­harap”­típusú táblák­gyártott­formái­az­1990-es­években­kezdtek­tömegesen­elterjedni. a­ magánemberek­ feliratai­ között­ viszonylag­ ritkán­ találunk­ kétnyelvű­ táblákat. egyrészt­az­emberek­nem­készítenek­ilyeneket,­másrészt­kétnyelvű­táblák­nem­kaphatók,­ illetve­ a­ törvények­ nem­ követelik­ meg­ a­ szlovák­ nyelv­ használatát­ szemben­ a kereskedelemmel,­ahol­a­magyar­nyelv­csak­a­szlovák­mellett­jelenhet­meg. szlovákiában­ lényegében­ nem­ kaphatóak­ magyar­ nyelvű­ felirattal­ rendelkező, magánemberek­ által­ keresett­ táblák.­ Például­ „a­ kutya­ harap”­ típusú­ magyar­ nyelvű táblákat­a­vásárútiak­többnyire­a­győri­vagy­budapesti­bevásárlóközpontokban­szerzik be.­ egy­ másik­ példaként­ a­ postaládákat­ és­ újságtartókat­ említhetjük­ meg,­ amiket­ a helyi­ postán­ lehet­ megvásárolni,­ kizárólag­ szlovák­ nyelvű­ felirattal­ (Pošta,­ Noviny). Posta feliratú­táblát­egy­esetben­lehet­látni­vásárúton,­ami­úgy­készült,­hogy­az­š-ről­a tulajdonos­saját­kezűleg­lekaparta­a­mellékjelet. Magyar­nyelvű­matricákat­is­látunk­a­postaládákon,­de­csak­vásárúton.­a­matricák valamelyik­szlovákiai­magyar­nyelvű­sajtótermék­reklámjai.­a­neveken­kívül­ezek­jelzik, hogy­a­ház­lakója­magyar.­rétén­is­van­előfizetője­az­Új Szónak­vagy­a­Vasárnapnak,­de ott­a­matricákat­nem­teszik­ki­a­portákra,­igaz,­szlovák­nyelvű­sajtótermékek­matricáit sem­lehet­megtalálni­rétén.­rétén­a­magánemberek­magyar­nyelvű­táblái­igen­ritkák, az­egyik­kivétel­a­temetőben­egy­családi­sírbolthoz­készült­világháborús­emlékmű­Réte hősi halott honvédei szöveggel­és­a­hősök­(1914–1918,­1941–1945)­névsorával.9 9.­ ugyanebben­a­temetőben­van­egy­kétnyelvű­önkormányzati­emléktábla­a­máshol­elhunytak emlékére.­ezzel­szemben­az­előbb­említett­táblát­magánember­állította,­ezért­nem­kellett rávésni­az­1996­óta­készült­emlékművek­esetében­kötelező­szlovák­nyelvű­feliratot­(Nyelvi jogok Szlovákiában…­2010,­26.­p.).

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 45

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

45

vásárúton­sok­esetben­az­emberek­saját­kezűleg­barkácsolják­„a­kutya­harap”­táblát­ és­ az­ újságtartót.­ Ilyenkor­ jellegzetesen­ csak­ magyar­ szöveg­ kerül­ rá,­ de­ egy-két ellenpéldát­ is­ sikerült­ találnom.­ ha­ egy­ magyar­ illető­ egy­ magyar­ többségű­ faluban saját­kezűleg­készít­szlovák­egynyelvű­táblát,­akkor­valószínűleg­a­vizuális­nyelvhasználata­normatív­módon­szlovák­lehet,­de­vásárúton­ez­inkább­kivételszámba­megy. 6. fénykép. saját­készítésű­újságtartó­és­felirat,­vásárút

következtetések a­magyar­anyanyelvű­beszélők­számszerű­jelenléte­a­dél-szlovákiai­falvakban­nem­tükröződik­a­nyelvi­tájképben.­a­magyar­nyelv­vizuális­használata­dél-szlovákiában­meszsze­elmarad­például­a­német­nyelv­dél-tiroli­használatától­(dal­negro­2009).­Továbbá a­vizsgálat­alapján­megállapíthatjuk,­hogy­a­szlovák­nyelvet­széles­körben­használják a­magyar­falvak­feliratain.­sőt,­nemzetközi­és­állami,­vagyis­„hivatalos”­táblák­esetében­nem­ritka­a­kizárólag­államnyelvi­felirat­sem,­és­vannak­esetek,­amikor­a­törvények kifejezetten­ tiltják­ a­ kisebbségi­ nyelvek­ használatát.­ a­ fentiek­ alapján­ kijelenthető, hogy­az­államnyelv­vizuális­használata­nincs­veszélyben,­illetve­nem­szorul­védelemre a­megvizsgált­falvakban,­így­annak­védelme­helyett­sokkal­inkább­arra­volna­szükség, hogy­a­szlovák­törvényalkotás­megkönnyítse­és­támogassa­a­kisebbségi­nyelvek­vizuális­használatát,­amire­a­Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (7.­cikk,­d/ pont)­ kötelezi­ is­ a­ szlovák­ kormányt.­ Természetesen­ több­ bátorítás­ érkezhetne­ a magyar­közösség­felől­is,­mivel­a­nyelvtörvények­–­rendkívül­ellenséges­alapideológiájuk­ellenére­–­jóval­több­magyar­vagy­kétnyelvű­feliratot­engednének­meg,­mint­amenynyivel­kutatásom­során­találkoztam. a­kétnyelvű­feliratok­általában­az­önkormányzathoz­vagy­a­kereskedelemhez­kapcsolódnak,­és­mindenképpen­helyi­jellegű­táblák:­a­közlekedéssel,­kommunikációval,

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 46

46

Petteri laihonen

mobilitással­ vagy­ állami­ monopóliumokkal­ kapcsolatos­ feliratok­ kivétel­ nélkül­ csak szlovákul­találhatóak­meg.­a­legnagyobb­változatosság­a­kereskedelmi­és­a­magánfeliratok­esetében­fedezhető­fel.­Itt­világosan­látszik­a­két­közösség­közti­különbség­is. rétén­a­vizuális­nyelvhasználat­normatív­esetben­szlovák,­vásárúton­magyar.­a­magyar nyelv­ vizuális­ használata­ rétén­ már­ nyilvános­ kiállásnak­ számít,­ ami­ kockázatos­ és kerülendő­ a­ személyes­ megítélés­ szempontjából.­ vásárúton­ inkább­ az­ a­ vélekedés uralkodik,­ hogy­ a­ magyar­ nyelv­ vizuális­ használata­ természetes,­ de­ a­ mellette­ való állásfoglalás­„nacionalista”­hozzáállásnak­minősülhet,­amit­a­vásárútiak­nagy­többsége­kerülendőnek­tart.­a­terepmunka­alapján­elmondható,­hogy­a­dél-szlovákiai­magyarok­inkább­a­magyar­tannyelvű­iskolák­mellett­állnak­ki,­a­vizuális­magyar­nyelvhasználattal­kapcsolatos­kérdésekre­viszont­a­„csak­ne­legyen­semmi­probléma”,­„nem­szeretem­a­nacionalistákat”­típusú­megnyilatkozásokkal­válaszolnak. az­egynyelvű­magyar­nyelvi­tájképet­intézmények­esetében­leginkább­csak­az­elhanyagolható­számú­egyházi­és­civil­szervezeti­felirat­adja,­habár­némelyik­magyar­nemzeti­jelképekhez­kapcsolódik.­vásárúton­egy-két­ad hoc jellegű,­ideiglenes­kereskedelmi tábla­is­csak­magyarul­fordul­elő,­ami­azt­jelzi,­hogy­a­vertikális,­mindennapi­nyelvhasználat­a­településen­egyértelműen­magyar­(a­„külsősök”,­pl.­az­ellenőrök­számára­fontos a­szlovák).­vásárúton­a­magánemberek­feliratai­igényt­jeleznek­az­autonóm­magyar­feliratok­használatára.­ez­azzal­függ­össze,­hogy­az­adatközlők­szerint­természetes,­hogy­a magánemberek­feliratai­vásárúton­magyar­nyelvűek­legyenek.­rétén­az­adatközlők­arra a­kérdésre,­hogy­milyen­nyelvű­feliratot­tennének­ki­a­házukra,­portájukra,­általában­úgy válaszoltak,­ hogy­ kétnyelvűt.­ Igaz,­ ez­ az­ eszmény­ nem­ tükröződik­ a­ tanulmányomban leírt­gyakorlatban,­amire­leginkább­a­szlovák­egynyelvűség­jellemző. a­ magánemberek­ vizuális­ magyar­ nyelvhasználatát­ valamelyest­ korlátozza,­ hogy szlovákiában­nemigen­kaphatók­kétnyelvű­vagy­magyar­nyelvű­táblák.­Tapasztalataim szerint­ székelyföldön­ például­ jóval­ több­ figyelmet­ fordítottak­ erre­ a­ kérdésre,­ és viszonylag­ könnyen­ voltak­ hozzáférhetők­ kétnyelvű,­ illetve­ egynyelvű­ magyar­ táblák. Természetesen­történelmi­gyökerek­is­állhatnak­a­különbségek­mögött,­de­Misad­(pl. 2009,­18.­p.)­tanulmányai­alapján­tudjuk,­hogy­dél-szlovákiában­is­volt­már­példa­a magyarnyelvűség­ kibővülésre­ a­ kereskedelem­ területén,­ így­ amennyiben­ a­ vizuális magyar­nyelvhasználat­iránti­igény­komolyabb­keresletté­változik,­valószínűleg­a­kínálat­is­bővülhet­magyar­nyelvű­táblákkal­a­magyar­nyelvű­üdvözlőlapok­mintájára.­Fontos megjegyezni,­hogy­vásárúton­sem­találkoztam­olyan­véleménnyel,­hogy­a­magánfeliratokon­kívül­pl.­a­kereskedelemben­lenne­igény­autonóm­vizuális­magyar­nyelvhasználatra.­ vásárúton­ is­ nagyon­ kevesen­ és­ inkább­ közvetetten­ tartják­ problémának­ a­ kis számú­magyar­feliratot,­sokkal­nagyobb­nyelvi­problémának­érzik­a­fiatalok­alacsonynak­vélt­szlovák­nyelvtudását­a­településen. „a­szociolingvisták­ma­már­nemcsak­jegyzetfüzettel­és­diktafonnal­járják­a­világot, digitális­fényképezőgép­is­van­náluk,­amivel­pillanatképeket­rögzítenek­arról,­ami­időközben­»nyelvi­tájképként«­vált­ismeretessé.”­(Blommaert­2012,­5.­p.).­gorter­és­mtsai. (2012)­szerint­a­kisebbségek­esetében­a­nyelvi­tájkép­vizsgálata­emeli­a­lakosság­nyelvi­tudatosságát,­és­a­témával­való­foglalkozás­jellegzetesen­bátorítja­a­kisebbségi­nyelvek­vizuális­használatát,­ami­tovább­segítheti­az­adott­nyelv­szóbeli­használatát­is.­a vizsgálat­esetükben­is­arra­döbbentette­rá­az­aktivistákat­és­a­döntéshozókat,­hogy­a spanyol­ államnyelv­ jóval­ dominánsabb­ Baszkföldön,­ mint­ ahogy­ addig­ gondolták.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 47

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban

47

Továbbá,­ennek­eredményeként­a­kisebbségi­nyelvhasználat­revitalizációját­támogató hivatalos­szervek­előírták­az­állami­feliratok­kétnyelvűségét,­illetve­a­magánszférában bátorították­a­baszk­nyelv­vizuális­használatát.­végül­ugyanezek­a­helyi­hivatalok­rendelték­meg­a­következő­tanulmányt,­amelyben­gorter­és­mtsai.­(2012)­megállapították a­baszk­nyelv­növekvő­vizuális­jelenlétét­mutató­új­tendenciákat.

Felhasznált­irodalom Barni,­Monica–Carla­Bagna­2010.­Linguistic­Landscape­and­Language­vitality.­In­shohamy­et­al. (eds.):­Linguistic Landscape in the City.­Bristol,­Multilingual­Matters,­3–18.­p. Ben-rafael,­elizier­et­al­2010.­Introduction.­In­shohamy­et­al.­(eds.):­Linguistic Landscape in the City.­Bristol,­Multilingual­Matters,­xi–xxviii.­p. Beregszászi­anikó­2005.­„Csata”­a­szimbolikus­térért,­avagy­a­látható/láthatatlan­anyanyelv.­In Beregszászi­ anikó–Papp­ richard­ (szerk.):­ Kárpátalja: Társadalomtudományi tanulmányok.­ Budapest–Beregszász,­ MTa­ etnikai-nemzeti­ kisebbségkutató­ Intézet–II. rákóczi­Ferenc­kárpátaljai­Magyar­Főiskola,­158–178.­p. Blommaert,­ Jan­ 2012.­ Chronicles of complexity. Ethnography, superdiversity, and linguistic landscapes.­Tillburg­Papers­in­Culture­studies­29.­Tillburg­university. Cenoz,­Jasone–durk­gorter­2006.­Linguistic­landscape­and­minority­languages.­In­durk­gorter (ed.):­ Linguistic Landscape. A New Approach to Multilingualism.­ Clevedon, Multilingual­Matters,­67–80.­p. Cséplő­ Ferenc­ 1995.­ Réte – bástya és menedék. Helytörténet két egyházi könyv köré építve. gyurcsó­István­alapítvány­Füzetek­3. dal­negro,­silvia­2009.­Local­Policy­Modeling­the­Linguistic­Landscape.­In­shohamy,­elana–durk gorter­ (eds.):­ Linguistic Landscape. Expanding the Scenery.­ London,­ routledge, 206–218.­p. edelman,­ Loulou­ 2009.­ what’s­ in­ a­ name?­ Classification­ of­ Proper­ names­ by­ Language.­ In shohamy,­ elana–durk­ gorter­ (eds.):­ Linguistic Landscape. Expanding the Scenery. London,­routledge,­141–154.­p. gal,­susan­1979.­Language Shift. Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria. new­york,­academic­Press. gal,­susan­2006.­Language,­its­stakes­and­its­effects.­In­goodin,­robert–Charles­Tilly­(eds.): The Oxford Handbook of Contextual Political Analysis.­ oxford,­ oxford­ university­ Press, 376–391.­p. gorter,­durk­et­al.­2012.­The­revitalization­of­Basque­and­the­Linguistic­Landscape­of­donostiasan­ sebastián.­ In­ gorter,­ durk,­ et­ al.­ (eds.):­ Minority Languages in the Linguistic Landscape.­Basingstoke,­Palgrave,­148–163.­p. duchène,­alexandre–Monica­heller­(eds.)­2012.­Language in Late Capitalism. Pride and Profit. new­york,­routledge. hult,­ Francis­ 2009.­ Language­ ecology­ and­ linguistic­ landscape­ analysis.­ In­ shohamy,­ elana– durk­ gorter:­ Linguistic Landscape: Expanding the Scenery.­ new­ york,­ routledge, 88–104.­p. Jaworski,­ adam–Crispin­ Thurlow­ 2010.­ Introducing­ semiotic­ Landscapes.­ In­ Jaworski, adam–Crispin­ Thurlow:­ Semiotic Landscapes: Language, Image, Space.­ London, Continuum,­1–40.­p. Landry,­rodrigue–richard­Bourhis­1997.­Linguistic­landscape­and­ethnolinguistic­vitality.­Journal of Language and Social Psychology,­16.,­23–49.­p. Langman,­ Juliet–Lanstyák­ István­ 2000.­ Language­ negotiations­ in­ slovakia.­ views­ from­ the hungarian­minority.­Multilingua,­19.,­55–72.­p.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 48

48

Petteri laihonen

Lanstyák­István­2000.­A magyar nyelv Szlovákiában.­Budapest,­osiris. Lanstyák­ István–szabómihály­ gizella­ 2005.­ hungarian­ in­ slovakia.­ In­ Fenyvesi,­ anna­ (ed.): Hungarian Language Contact outside Hungary. Studies on Hungarian as a minority language.­amsterdam,­John­Benjamins,­47–88.­p. Lanstyák­István–szabómihály­gizella­2009.­hungarian­in­slovakia.­Language­management­in­a bilingual­ minority­ community.­ In:­ nekvapil,­ Jiří–Tamah­ sherman­ (eds.):­ Language Management in Contact Situations. Perspectives from Three Continents.­ Frankfurt am­Main,­Peter­Lang,­49–73.­p. Lou,­Jia­Jackie­2010.­Chinese­on­the­side.­The­Marginalization­of­Chinese­in­the­Linguistic­and social­ Landscapes­ of­ Chinatown­ in­ washington,­ dC.­ In­ shohamy­ et­ al.­ (eds.): Linguistic Landscape in the City.­Bristol,­Multilingual­Matters,­3–18.­p. Menyhárt­ József­ 2004.­ a­ katolikus­ egyház­ nyelvpolitikája­ szlovákiában.­ In­ Lanstyák­ István– Menyhárt­ József­ (szerk.):­ Tanulmányok a kétnyelvűségről II.­ Pozsony,­ kalligram– gramma,­28–51.­p. Misad­katalin­2009.­Nyelvi kontaktusok. Szlovákiai magyar vonatkozású alkalmazott nyelvészeti tanulmányok.­dunaszerdahely,­Lilium­aurum. Mrva­ Marianna–szilvássy­ Tímea­ 2011.­ kétnyelvűség­ a­ dél-szlovákiai­ településeken.­ Fórum Társadalomtudományi Szemle, 13.­évf.­1.­sz.­37–58.­p. Nyelvi jogok Szlovákiában. Anyanyelvhasználati útmutató 2010.­ somorja­ és­ komárom,­ Fórum kisebbségkutató­Intézet­és­anyanyelvűnkért­Polgári­Társulat. Opinion on the Act on the State Language of the Slovak Republic.­Venice Commission, European Commission for Democracy Through Law. www.venice.coe.int/docs/2010/CdLad(2010)035-e.asp,­letöltve­2012.­április­22. Pavlenko,­ aneta­ 2012.­ Transgression­ as­ the­ norm:­ russian­ in­ Linguistic­ Landscape­ of­ kyiv, ukraine.­In­gorter,­durk­et­al.­(eds.):­Minority Languages in the Linguistic Landscape. Basingstoke,­Palgrave,­36–56.­p. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája.­ Magyarul­ hozzáférhető:­ http://www.hhrf. org/prominoritate/1996/nyar12.htm,­letöltve­2012.­augusztus­24. scollon,­ron–suzie­wong­scollon­2003.­Discourses in Place. Language in the Material World. London,­routledge. shohamy,­ elana­ 2006.­ Language Policy: Hidden agendas and new approaches. London, routledge. shohamy,­elena–shoshi­waksman­2009.­Linguistic­landscape­as­an­ecological­arena.­Modalities, meanings,­negotiations,­education.­In­shohamy,­elana–durk­gorter­(eds.):­Linguistic Landscape: Expanding the Scenery.­London,­routledge,­313–331.­p. simon­ szabolcs­ 2010.­ Nyelvi szondázások. Alkalmazott nyelvészeti tanulmányok a szlovákiai magyar nyelvhasználat köréből.­dunaszerdahely,­Lilium­aurum. sloboda,­ Marián­ 2009.­ state­ Ideology­ and­ Linguistic­ Landscape.­ a­ Comparative­ analysis­ of (Post)communist­ Belarus,­ Czech­ republic­ and­ slovakia.­ In­ shohamy,­ elana–durk gorter­ (eds.):­ Linguistic Landscape: Expanding the Scenery.­ London,­ routledge, 173–188.­p. szabómihály­ gizella­ 2009.­ a­ nyelv­ szimbolikus­ funkciója­ a­ szlovák­ államnyelvtörvényben. Magyar Tudomány, 170.­évf.­11.­sz.­1329–1334.­p. szabómihály­gizella­2011.­Milyen a dél-szlovákiai nyelvi tájkép? Egy- és kétnyelvű feliratok típusai a magyarlakta területeken.­előadás­a­43.­kazinczy­napok­programjában.­kassa, 2011.­október­28–29. The Language act and minority rights in Slovakia,­2009.­www.culture.gov.sk/aktuality/the-language-act-and-minority-rights-in-slovakia,­letöltve­2012.­április­22.

szemle-2012-3_szemle-2010-1.qxd 6. 1. 2013 13:43 Page 49

nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban PeTTerI LaIhonen The LInguIsTIC LandsCaPe oF Two hungarIan vILLages In souTh-wesT sLovakIa The­study­of­visual­language­use­is­a­growing­field­with­a­wealth­of­methodological perspectives.­ Linguistic­ Landscape­ (LL)­ is­ seen­ among­ the­ mechanisms­ that transmit­ideology­into­language­practices.­resistance­to­dominant­ideologies­is typically­displayed­in­the­LL­as­well.­The­investigated­‘hungarian’­villages­have­a slovak­ dominant­ LL­ with­ nests­ of­ bilingual,­ hungarian­ and­ other­ signage. International­ and­ governmental­ signs­ are­ exclusively­ in­ slovak.­ however,­ the municipalities­cherish­slovak-hungarian­bilingualism.­where­hungarians­present an­ overwhelming­ majority,­ there­ hungarian­ appears­ in­ commercial­ signs­ as­ a second­ language.­ as­ an­ infrequent­ exception­ to­ the­ rule,­ minority­ associations and­the­churches­produce­signs­in­hungarian.­autonomous­use­of­hungarian­is significant­only­in­the­signage­of­private­individuals­in­a­village­where­hungarians form­over­90%­majority.­The­LL­has­become­a­mechanism­escalating­language shift­ in­ the­ village­ with­ a­ bilingual­ population.­ In­ order­ to­ reverse­ this,­ the dominant­ideology­of­seeing­the­visual­use­of­hungarian­in­southern­slovakia­as a­threat­to­state­sovereignty­should­change­towards­facilitating­and­encouraging the­visual­use­of­hungarian­language­both­in­public­and­private­life.

49