Műszaki Földtudományi Közlemények, 84. kötet, 1. szám (2013), pp. 133–139.
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) LÉTREJÖTTE (1992), CÉLJAI, A MÉRŐRENDSZER ÜZEMELTETÉSE, A KUTATÁS FŐBB EREDMÉNYEI 2013-IG THE CREATION, OPERATION AND GOALS OF THE BÜKK KARST WATER MONITORING SYSTEM, AND ITS MAIN RESULTS BETWEEN 1992 AND 2013 LÉNÁRT LÁSZLÓ1–KOVÁCS PÉTER2–CZESZNAK LÁSZLÓ3–HERNÁDI BÉLA4– SŰRŰ PÉTER5–SZEGEDINÉ DARABOS ENIKŐ6 Absztrakt: A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszert (BKÉR-t) 1992-ben hoztuk létre a bükki karsztvíztermelést veszélyeztető mérvű jelentős csapadékcsökkenés miatt. A rendszer elsődleges célja a karsztvíztermelő vízművek számára a karsztvíz termelhetőségét segítő előrejelző módszer kidolgozása volt, majd ezt követően a folyamatos előrejelzés biztosítása. Később az adatok megszerzésével párhuzamosan a kutatási lehetőségek is bővültek, melyek közül a legfontosabbakról adunk a cikkben rövid információt. A kutatási eredmények végül több kapcsolódó projektben és csaknem száz előadásban, publikációban és több tucat jelentésben lettek rögzítve. Kulcsszavak: karsztvíz, monitoring, csapadék, előrejelzés, barlang Abstract: The Bükk Karst Water Monitoring System was created in 1992 due to a serious decrease in precipitation that was endangering the karst water supply in the Bükk. The primary goal of the system was to work out a forecast method supporting the exploitation of karst water; later the goal has changed to providing continuous forecast. Subsequently, the range of the data acquired has extended alongside the expanding the research options. This paper briefly introduces the most important results. The results of the research have been published in a number of relevant projects, in almost a hundred presentations and publications, and in dozens of scientific papers. Keywords: karst water, monitoring, precipitation, forecast, cave
1. Bevezetés, történeti adatok A Bükkből termelő nagy vízművek 1992-ben – az Évizig, azon belül Stéfán Márton főmérnök szakmai támogatásával – megbízta a Miskolci Egyetemet a bükki karsztvízszint előrejelzés kidolgozásához szükséges sokévi karsztvízszint adatsor kimérésével. (A 1
DR. LÉNÁRT LÁSZLÓ, egyetemi docens,
[email protected] KOVÁCS PÉTER, tudományos munkatárs, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 3 CZESZNAK LÁSZLÓ, geofizikus mérnök, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4 HERNÁDI BÉLA, hidrogeológus mérnök, Mátrai Erőmű Zrt. 5 SŰRŰ PÉTER, doktorandusz, 6 SZEGEDINÉ DARABOS ENIKŐ, doktorandusz Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros 2
134
Lénárt László–Kovács Péter–Czesznak László–Hernádi Béla–Sűrű Péter–Darabos Enikő
mérőrendszer létrehozását dr. Gyurkó Péter városi szenátor képviselőalapja terhére 100 000 Ft-al támogatta.) A mérések során a résztvevők egyrészt csökkentek, másrészt újak léptek a mérési rendszerbe. 2005–2008 között a VIMORE-projekttel, 2009–2011 között a vízbázisvédelmi vizsgálatok dignosztikai munkálataival, 2012-től a Mályi–Kistokaj-i Geotermikus rendszer monitoringjával közösen is végeztünk vizsgálatokat. A mérőrendszer kialakításának alapvető oka a térségi, hosszan tartó, jelentős csapadékcsökkenés volt (lásd a következő fejezetet), ami már komolyan veszélyeztette a bükki karsztvíztermelést. A cél egy olyan mérőrendszer kialakítása volt, mely folyamatosan előrejelzést ad a termelhető vízmennyiségre vonatkozóan. Az első műszerek telepítése 1992-ben történt a Böcker Tivadar által az 1978–1980 közötti években mélyített karsztvízfigyelő kutakba, illetve forrásokba, termál- és karsztvízfigyelő kutakba, barlangi mérőhelyekre. Napjainkig összesen 86 helyen mértünk (mérünk) hosszabb-rövidebb ideig. A mérések alapvetően a vízszint (nyomásszint) meghatározását szolgálják, de sok helyen vízhőmérséklet, néhány helyen víz vezetőképesség mérése is történik. (Néhány esetben a tulajdonosoktól is megkaptuk az általuk mért adatokat.) A vizsgálatokhoz a megbízók termelési adatokat is biztosítottak, illetve csapadékadatokat mi szereztünk. 2. A Bükk csapadékviszonyai 1960–1995 között A hegység központi, legmagasabb része, főképp a Nagyfennsík területe, Magyarország legcsapadékosabb vidékei közé tartozik. Az éves összeg hosszú idejű átlaga ebben a térségben jócskán meghaladja a 800 mm-t (1960–2012 között ez 837 mm volt), míg a peremvidékek felé haladva és a völgyekben az éves csapadék a magasság csökkenésével 600–650 mm-re mérséklődik. Előfordulnak olyan időszakok, amikor az adatok a hosszú idejű átlagos értékektől jelentősen eltérnek. Egy ilyen periódust éltünk át az 1960–1995 közötti időszakban, amikor a hegységben jelentősen csökkent az éves csapadék mennyisége. Ez a fennsík esetében 70–80, az alacsonyabban fekvő térségekben 30–50 mm-es negatív anomáliát jelentett, s ez a megszokott érték mintegy 10%-ával volt egyenértékű. Ezen belül is különösen száraz volt az 1981–1994 közötti időszak, amelynek átlaga Jávorkúton 667 mm volt, a sokéves 840 mm körülivel szemben. A hegység peremvidékein az Alföld átlagától is elmaradó 480-550 mm-es éves érték volt jellemző. A csapadék éven belüli megoszlása is változott. A csökkenés a 35 év folyamán eleinte inkább csak a nyári félévet érintette, de a ’80-as évektől kezdődő nagyon száraz periódusban – ennek további drasztikus negatív változása mellett – a téli időszak csapadékmennyisége is jelentősen csökkent. A hőmérsékletek is emelkedtek, egyre kevesebb hó halmozódott fel telenként, így a megszokott hidrológiai feltöltődési folyamat egyre kevésbé tudott a megszokott módon megvalósulni.
A bükki karsztvízszint észlelő rendszer (BKÉR) létrejötte…
135
3. A mérés, a feldolgozás és a felhasználás módja A mérési gyakoriság 5–60 perc, a kutatás során megfogalmazott fő, illetve egyéb kutatási célokhoz (pl. árapály hatás kimutatása) igazodva. (Ezekből napi, néhány esetben havi átlagértékeket határoztunk meg.) Az adatkinyerések 1–4 havi rendszerességgel történnek, a megbízók anyagi lehetőségeihez illeszkedve. A mérésekhez használt vízszintregisztráló műszerpark a rendszer folyamatos bővítésének, a műszaki-technikai fejlődésnek és gazdasági változásoknak köszönhetően meglehetősen változatos, de alapvetően DATAQUA műszerekből áll. Az adatkinyerés korábban kézi kinyerővel, majd a mostoha terepi (barlangi) körülményeket is elviselő laptopokkal, DATAQUA egyedi gyártású szoftverek használatával történik, így a kinyert adatsort a helyszínen táblázatos és grafikus formában is ellenőrizheti az észlelő. A szoftverek egyedi fájltípust használnak a kinyert fájlok archiválásához, s minden esetben lehetőség van arra, hogy a további feldolgozásra alkalmas xls, ill. dxt formátumú adatállományokat állítsunk elő. A régebbi, több generációs műszercsaládot kezelni képes program napi átlag képzésre is alkalmas volt, ami jelentősen megkönnyítette a nagyszámú adatot tartalmazó adatsorok kezelhetővé tételét. A műszerek többsége stabil, jól működik, de a kinyerések alkalmával a működést és az aktuális vízszintet helyben telepített fix, illetve hordozható kézi mérővel is ellenőrizzük. Problémás esetekben a kézi mérésekre támaszkodva javítjuk az adatsort, illetve rendszeresen újratelepítjük a műszereket a hibák halmozódásának megelőzése céljából. A kinyert, szükség szerint javított adatsorokat helyszíni mérések adataival együtt xls állományban rögzítjük, illetve az adatsorokból napi átlagot is képezünk. A napi átlagokat tartalmazó adatsorokat összefűzzük, így az alkalmazott táblázatkezelő kapacitásától függő hosszúságú idősorok grafikusan is vizsgálhatók. A nyers, a javított, illetve az átlagolt adatsorokat az észlelési helyek szerint kialakított könyvtárakban tároljuk egyezményes filenévben, így utólagos visszaellenőrzésekre és a részletes vizsgálatra, újrafeldolgozásra is megvan a lehetőség. A napi átlagértékek alapján a jellemző helyen (Nagymező) lévő Nv-17 kút adatai alapján határozzuk meg a pillanatnyi karsztvízkészletet. A megbízók számára havonta megadjuk a várható termelési értékekre vonatkozó előrejelzésünket, az ÉM-VIZIG-nek pedig az országos törzshálózatba tartozó kutak tíznaponkénti vízszintértékeit. Évente jelentésben foglaljuk össze a méréseink eredményeit. 4. Térinformatikai feldolgozás, karsztosodottsági vizsgálatok A Bükk hegységben, ezen belül a Miskolc város ivóvízellátásába bevont karsztforrások hidrogeológiai védőidomán 1998–2011 között mintegy 700 barlang, a 2006–2011-es időszakban 1138 töbör („víznyelő”) szennyezés szempontú térinformatikai feldolgozására került sor a MIVÍZ Kft. megbízásából, 2008-tól. Ennek a munkának nagy szerepe lett a további felmérés irányításában, tematikus térképek készítésében, melyek közül kiemelkedik az egyes forrásokhoz tartozó vízgyűjtők lehatárolása és vertikális karsztosodottságának meghatározása.
136
Lénárt László–Kovács Péter–Czesznak László–Hernádi Béla–Sűrű Péter–Darabos Enikő
Az így kialakított adatbázisunkban ezen vízgyűjtőkhöz tartozóan nem csak a felmért víznyelők és barlangok kerültek integrálásra, hanem a már 20 éve működő BKÉR elemei és az észlelési pontokhoz rendelt adatállományok, illetve azok grafikus feldolgozásai is. A két adatállomány azonos térinformatikai rendszerben történő együttes használata újabb lehetőségeket nyújt a karsztba bekerülő vizek áramlási rendszereinek vizsgálatára, mely összefüggések ismerete vízbázisvédelmi szempontból meghatározó fontosságú, és további kutatásuk feltétlenül indokolt. 5. A barlangi mérések és jelentőségük 2004-ben kezdtük meg a folyamatos vízszintészleléseket több bükki barlangban. Ezeknek a méréseknek a legfontosabb célja a bükki vízbázis karsztvízkészletének pontosabb előrejelzéséhez újabb információ gyűjtése. A barlangi méréseknél a kezdeti költségek egy észlelőkút kialakításához képest elenyészőek, de a helyes mérőhely kialakítás sokkal több előkészítő munkát és tapasztalatot kíván, valamint a természetvédelem támogatását. A mérésekkel a karsztvíz legdinamikusabban változó, a csapadékokra leggyorsabban reagáló részéről, a nagy szelvényű karsztos járatokban történő vízmozgásokról juthatunk közvetlen információkhoz. A mérési helyek adatai a magas karsztvízszintek megismerésében, a felszíni és felszín alatti karsztárvizek vizsgálatában játszanak fontos szerepet. Ismertté válik az árhullámok magassága, az áradó és apadó ágak hossza, az emelkedés és csökkenés sebessége. Az adatok a barlangkutatásban közvetlenül is hasznosíthatók, mivel le tudjuk határolni az árvízveszélyes szakaszokat az egyes barlangokban. 6. Csökkenő vízszintek előrejelzése A Nagyfennsíkon lévő nagymezői (Nv-17) mérőhely adatai alapján folyamatosan zajlott, illetve jelenleg is zajlik a vízszint/vízkészlet változásainak, ill. nagyságának előrejelzése, a kitermelhető vízkészletek meghatározásának érdekében. A vízszint előrejelzéseket korábban egyszerű trendvonalak segítségével végeztük. 2011 végétől és 2012-ben sok gondot okozott a hatékony csapadéktól mentes időjárás, mely során a mérési időszakban eddig még nem tapasztalt alacsony vízszintek alakultak ki. Úgy gondoltuk, hogy az eddigi vízszint előrejelzési módszert felülvizsgáljuk, pontosítjuk, és egy korábbi eredményünk felhasználásával új módszert dolgozunk ki. A 20 éves mérési adatsor segítségével előállítottunk egy csapadékmentes időszakokban általánosan érvényes csökkenési görbét. Az 1. ábrán a görbét lefutás szerint 3 fő részre oszthatjuk. A 2011– 2012-es kritikus száraz időszakban az 525 mBf-i érték alatti mért vízszintek alapján extrapoláltunk, hogy megtudjuk, milyen változásokat várhatunk további száraz periódusok esetében. A görbe egyenletének meghatározását a görbe pontjainak segítségével végeztük.
A bükki karsztvízszint észlelő rendszer (BKÉR) létrejötte…
137
1. ábra. A mért pontokból előállított csökkenő jelleggörbe és az extrapoláció A vízszint előrejelzés során az adott mérőhelyen mért utolsó vízszintértékhez illesztjük a jelleggörbe oda illő pontját, és onnantól ezekkel a jelleggörbe pontokkal határozzuk meg a csapadékmentes esetben várható vízszintet, illetve ennek segítségével a várható vízkészlet (vízszintemelkedés*hézagtérfogat*terület) nagyságát. 7. Emelkedő vízszintek előrejelzése A napi csapadékmagasság és a napi karsztvízszintek között kezelhető, kellő pontosságú matematikai kapcsolat nincs. Viszont az egyes jelentős csapadékcsoportok („hatékony csapadékcsoportok”) és a karsztvízszint igen határozott változásai között már egyértelmű kapcsolat fogalmazható meg. („Hatékony csapadékcsoport” a napi csapadékok összege, ahol a főleg eső formában folyamatosan minden nap hullt csapadék, illetve azok között maximum 1-1 csapadékmentes nap fordult elő, és a csapadék mennyisége megközelíti vagy meghaladja az 50 mm-t.) 20 év alatt 72 szakaszban az 50 mm-t elérő (meghaladó) „hatékony csapadékcsoportok” hatására 1,0–13,05 m-es vízszintemelkedés volt. A vízszintemelkedések és a „hatékony csapadékcsoportok” hányadosa alapján fajlagos vízszintemelkedést számoltunk. A fajlagos karsztvízszint emelkedés értékek átlaga 5,21 cm/mm volt, azaz 1 mm csapadék hatására 5,21 cm-es vízszint emelkedés következett be. (Ha a 0,75%-os hézagtérfogatot is figyelembe vesszük, akkor 1 mm csapadék hatására kb. 0,4 mm magasságú vízkészlet
138
Lénárt László–Kovács Péter–Czesznak László–Hernádi Béla–Sűrű Péter–Darabos Enikő
gyarapodást kapunk, ami a kb. 36%-os beszivárgást figyelembe véve jó értéknek tekinthető.) A havi átlagos fajlagos, illetve a havi legvalószínűbb vízszintemelkedés a 2. ábráról leolvasható.
2. ábra. A fajlagos vízszintemelkedés időbeli szakaszai Köszönetnyilvánítás ,,A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.” IRODALOMJEGYZÉK, A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK [1] Darabos E.–Lénárt L. (2008): Csapadék és karsztvízszintek összefüggésének vizsgálata a 2006. évi bükki karsztárvíz elemzése során. Karsztfejlődés XIII. pp. 43–60. Szombath. [2] Darabos E.–Lénárt L. (2012): A 2006-os és a 2010-es bükki karsztárvizet okozó karszt-vízszint változások a bükki karsztvízszint észlelő rendszer (BKÉR) mérőhelyein. VI. Magyar Földrajzi Konferencia, pp. 147–154, Szeged. [3] Hernádi B.–Lénárt L.–Horányiné Csiszár G.–Tóth K. (2012): A bükki nyílt karszt vertikális karsztosodottsága. Karsztfejlődés, XVII. pp. 63–78, Szombathely. [4] Kovács P.–Lénárt L. (2012): A 2006-os és a 2010-es bükki karsztárvizet okozó csapadékok elemzése. VI. Magyar Földrajzi Konferencia, pp. 1098–1108, Szeged.
A bükki karsztvízszint észlelő rendszer (BKÉR) létrejötte…
139
[5] Lénárt L.–Hernádi B.–Czesznak L.–Horányiné Csiszár G.–Szegediné Darabos E.–Kovács P.– Sűrű P.–Tóth K.(2012): A 2006-os és a 2010-es bükki karsztárvíz okainak, lezajlásának, hatásainak és hasonló havariák kiküszöbölésének általánosítható tapasztalatai. VI. Magyar Földrajzi Konferencia, pp. 538–548, Szeged. [6] Lénárt L.–Lénárt E. (2008): A GVOP 3.1.1.-2004-05-0530/3.0 VIMORE Projekt keretében végzett bükki, barlangi karszthidrogeológiai mérések összefoglaló értékelése. Karsztfejlődés XIII. pp. 103–116. Szombathely. [7] Lénárt L.–Szabó A.–Szacsuri G. (2002): A bükki karsztvízszint-észlelő rendszer. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei c. konferencia. Miskolc, január. 24–26. Karsztvízkutatás Magyarországon II, pp. 36–62. Miskolc. [8] Lénárt L.–Szegediné Darabos E. (2012): A bükki karsztvízkészletek meghatározási problémái. Műszaki tud. az Észak-kelet Magyarországi Régióban. pp. 231–240. Szolnok. [9] Lénárt L.–Szegediné Darabos E. (2012): Karsztvízszint előrejelzés a Bükki Karsztvíz-szint Észlelő Rendszer (BKÉR) adatai alapján. Debreceni Műszaki Közlemények 2012. évf. 2. szám, pp. 27–34. [10] Lénárt L. (2001): A bükki karsztvízszint alakulása 1992–2000. között. Barlangkutatók szakmai találkozója 2000. okt. 27–29. Pécsi Tudományegyetem, pp. 54–71. Pécs. [11] Lénárt L. (2004): A bükki karsztvízszintészlelő rendszer és eredményei 1992–2004 között. Körkép, XVI. évf. 1. sz. I–II. negyedév, pp. 5–9. [12] Lénárt L. (2006): A bükki karsztvízszint-észlelő rendszer. VIII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia. 8th Mining, Metallurgy and Geology Conference, Sepsiszentgyörgy – Sf. Gheorghe, április 6–9., pp. 226–231. [13] Lénárt L. (2006): A karsztvízszint emelkedésének jellemzői a bükki karsztvízszintészlelő renszer 1992–2005 közötti adatai alapján. A Miskolci Egyetem Közleménye, A Sorozat, Bányászat, 69. kötet. pp. 307–318. [14] Németh Á.–Lénárt L.–Kovács B. (2008): A bükki karsztvíz észlelő rendszer hiányzó mérési adatainak pótlása; vízszint előrejelzés. Karsztfejlődés 13, pp. 87–102. Szombath. [15] Szűcs P.–Darabos E.–Németh Á.–Lénárt L. (2011): Regressziós módszerek alkalmazása a bükki karsztvízszint észlelő rendszer adatainak vizsgálatára. Magyar Hidrológiai Társaság XXIX. Országos Vándorgyűlés. Eger, 07. 06–08., pp. 1–9.
