The Baroque Gate in Tholey. Development of Digital Curricula in the Field of Iron and Steel Metallurgy as well as Plastic Deformation

LII. évfolyam 1. szám (172) Kézirat lezárva: 2014. március

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK A szerkesztőbizottság: Bocz András Bucsi Tamás Cseh Ferenc Gyerák Tamás Kopasz László Kozma Gyula László Ferenc Lontai Attila Lukács Péter PhD Orova István Rokszin Zoltán Szepessy Attila Tarány Gábor Főszerkesztő: Dr. Szücs László Felelős szerkesztő: Jakab Sándor Olvasószerkesztő: Dr. Szabó Zoltán Technikai szerkesztő: Kővári László Grafikai szerkesztő: Késmárky Péter Rovatvezetők: Felföldiné Kovács Ágnes Hevesiné Kővári Éva Szabó Gyula Szente Tünde

TARTALOM Pintér Lajos A tholey-i barokk kapu The Baroque Gate in Tholey Szabó Zoltán, Szélig Árpád Saválló acélok gyártása a Dunaferr Dunai Vasműben Production of Stainless Steels at Dunaferr Danube Ironworks Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla Digitális tananyagok fejlesztése a vas-, acélmetallurgia és képlékenyalakítás területén Development of Digital Curricula in the Field of Iron and Steel Metallurgy as well as Plastic Deformation Varga Ottó, Köpöczi János, Gallai Imre, Fülöp Tamás Energetikai változások a Hideghengermű harangkemencés lágyítási technológiájában (I. rész) Energetic Changes in the Bell Furnace Annealing Technology of Dunaferr Cold Rolling Mill

3

11

17

21

Varga János, Hevesiné Kővári Éva, Éberhardt Zoltán Papírmentes műbizonylatolási rendszer kialakítása a Lemezalakítóműben 29 Development of System of Paperless Certification of Manufacture at Sheet Forming Plant Barna-Lázár Zoltán Az EU támogatáspolitikája és a magyar kikötők Support Policy of the EU and the Hungarian Harbours Bencsik Attila Vízierőforrások hasznosíthatósága, avagy mit öntünk ki az ablakon? Usability of Water Resources or what are we pouring out through the window?

32

35

Józsa Róbert Móger Róbert doktori (PhD) értekezésének műhelyvitája Dunaújvárosban 40 Workshop Discussion of Róbert Móger’s Doctoral (PhD) Thesis in Dunaújváros Szabó István Közép-Duna menti SmartGrid (integrált beruházási programtervezet) Middle Danube SmartGrid (Draft Program of Integrated Territorial Investment) Józsa Róbert „Vocem Preco!” A XIX. Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban

41

47

ISD DUNAFERR MÛSZAKI GAZDASÁGI KÖZLEMÉNYEK Az ISD Dunaferr Dunai Vasmû Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság megbízásából kiadja a Dunaferr Alkotói Alapítány

Felelõs kiadó: Lukács Péter PhD, az alapítvány kuratóriumának elnöke Nyomdai elõkészítés: P. Mester Anikó HU ISSN: 1216-9676 A kiadvány elektronikus változatban elérhetõ a http://www.dunaferr.hu/08-media/mgk.html címen Nyomtatás: Extra Média Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szabó Dániel 2014 

Pintér Lajos *

A tholey-i barokk kapu A kovácsolt acélszerkezetek immár csak néhány kovácsműhelyben készíthetők el Európa szerte. A cikk összefoglalja ezen szerkezetek néhány kiemelkedő jellemzőjét egy Tholey-ban (Németország) található barokk kapu bravúros rekonstrukciója apropóján, és bemutatja, hogyan oldották meg a feladat nehézségeit a modern eszközök segítségével.

OMBKE Klubnap előadása 2013.12.21-én

Bevezetés A francia határhoz közel épült Tholey. A St. Benedek rendi St. Mauritius kolostor főapátja és támogatói 2010-ben elhatározták, hogy a II. világháborúban tönkrement barokk kertjüket helyreállítják. Európa első 634-ben létesített kolostorának rekonstruált kertjét kerítéssel és kapukkal kellett körbe zárni. A város központjából vezető lejtős út a hatalmas barokk templom és a kolostor fala között halad át. Ezt zárja le az eredeti és egyedi barokk kapu. A tervezés és a kivitelezés irányítása rövid határidővel különleges kihívás volt számomra és a kivitelezők számára. Példa és minőségi szint a würtzburgi mesterkovácsok alkotásai voltak. A nagymértékben gépesített információforradalom korában a XXI. század elején az egyedi tervezésű – barokk korabeli, kézi tűzi kovácsolású – acélszerkezet valódi különlegesség. Ennek létrejöttét és sajátosságait szeretném bemutatni.

The hammered steel structures can already be manufactured only in a few hammer shops all over Europe. The article summarizes some outstanding characteristics of these structures by the apropos of the brilliantly executed reconstruction of a Baroque gate in Tholey, Germany, and presents how the difficulties of the task were solved with the help of modern tools.

visszaszorította az öntött acél, majd a gépi sablonba kovácsolás és a hengerelt szálanyag gyártása. A haszon elvű piac a klasszikustól az iparszerű megoldások felé kényszerítette a kovácsok és a cégek többségét szerte a világon. Nagy teret nyert a gépi elemek iparszerű gyártása, az üzletekben vásárolható sablonos elemek és késztermékek tömege. Más megbízások hiányában a kovács műhelyek többségében elfogadott technológia lett a hegesztés, a forgácsolás, a félkész elemek feldolgozása lakatos módszerekkel. A tömör szálanyagok mellett megjelentek a zárt profil szerkezetek és a horganyzott felületvédelem. A klasszikus kovácsműhelyek fejlesztése lelassult, a hegesztő-szerelő csarnokok viszont fejlődtek. Üde és kevés kivételt jelentenek a régi, sérült kézi kovácsolású alkotások restaurálásai. A fennmaradásért küzdők kis része nemzetközi versenyeken fejleszti tudását és egyedi kisméretű termékeket állít elő egyéni és iparművészek tervei szerint. Ezért volt nehéz megtalálni az új feladatoknak megfelelő szakembereket és műhelyeket.

A korabeli technológia és a XXI. századi technika A hagyományos acélszerkezetek – hidak, felüljárók, épületek stb. – fejlődését jellemzően a kutatások és a nagy beruházások biztosítják. A kézi kovácsolású szerkezetek gyártása – kapuk, kerítések, berendezési tárgyak stb. – a jelentős megbízások hiányában sajátosan változott. A klasszikus kézi kovácsolást

1. kép: A kútfedő, a korlát, a kandelláberek a rekonstruált barokk kertben

2. kép: A gazdasági kapu

* Pintér Lajos, Barokk Design Stúdió kreatív tervezője, gépészmérnök, közgazdász, logisztikai szakértő, ny. főiskolai mestertanár, a Pentelei Kézműves Egyesület elnöke

ISD DUNAFERR Mûszaki Gazdasági Közlemények 2014/1.

3

A barokk kapu tervezését megelőzte a referenciáknak számító kisebb méretű kútfedő, korlátok, kandelláberek és a gazdasági kapu kivitelezése, amelyeket a kiemelkedő minőségű kézi tűzi kovácsolás munkaigényessége tette korabelivé, széppé és időt állóvá (1-2. kép).

A kapusor szerkezeti újdonságai A 7,5 tonnás barokk kapu a robosztus és nagy méretei miatt is különleges kihívás volt. Szerelt állapotban 8,8 x 7,2 x1,5 m befoglaló méretű. Az acélszerkezet tizenegy hónapos határideje 12 kovács munkájának összehangolását és magas színvonalú munkáját igényelte (3. kép). A nemzetközi mezőnyben jelentős sikernek számított, hogy a kivitelezést a Tűzikovács Bt. debreceni műhelyében tudta elkészíteni Molnár József atyamester irányításával Molnár Rudolf kovács és vasgrafikus, valamint a kiválasztott szakemberek. Az előző években kétszeresére bővített és jól felszerelt kovácsműhely, a 800 m2 burkolt tér technikailag alkalmas volt a nagy méretű és súlyú szerkezetek gyártására, kézi felületvédelmére és a kapuszerkezet többszöri összeszerelésére. A siker legfontosabb záloga a kovácsok és a közreműködő szakemberek tudása, kreativitása és képességei, valamint a kitartó és mérnöki pontosságú munkájuk volt. Sajátos kihívás volt nyolc különböző szakterület szakem-

4. kép: A barokk kútfedő

3. kép: Az elkészült barokk kapusor

4


bereinek koordinálása is. A rövid határidők összehangolása és betartása korszerű menedzser módszereket igényelt. A kapusort háromszor szerelték össze. Kétszer Debrecenben és egy nap alatt Tholey-ban.

Az egyedi tervezésű kovácsolt, aranyozott sárgaréz kereszt a jeruzsálemi Golgota Basílica Do Santo Sepulcro keresztjének formájára hasonlít. Ezt a felállítás után jelezte

Korunk kovácsolt, öntött barokk újdonságai A munka során a barokk korban nem ismert motívumok megtervezésére és beépítésére került sor. Ezek közé tartozik a „barokk levélgömb”, húzott-polírozott sárgaréz belsővel (4-5. kép). A nagy kovácsolt rozettákat az Esztergomi Bazilika egyik mennyezeti kőrózsájának mintája alapján terveztem (6. kép).

5. kép: XXI. szd.-i levélgömb kereszttel

7. kép: Levéldíszek a kiskapun

6. kép: Az esztergomi rozetta kovácsolt változata

8. kép: Rozetta sor a nagykapun


5

az egyik látogató. A hagyományos „C” és levél elemek, csigák, gáterek új kombinációi jellemzik a konstrukciót, különösen a „Tholey motívumot”. A gazdag díszítés különleges „kovácsolt csipke”-hatású, a hagyományos elemek bőséges alkalmazása a jellemző (7. kép). A kora-

beli hagyományos kapuk átlag 280 levéldísze helyett 820 készült a kapu két oldalán. Fontos volt a szimmetrikusan elhelyezett levelek határozottan térbeli beépítése és a 185 db kétoldalas „rozettás gyűrű”-díszítés (8. kép).

9. kép: Az aranyozott csúcsdíszek

11. kép: A „Tholey minta”

10. kép: A kovácsolt oszlopok

12. kép: Alapkeretre szerelés

6


13. kép: St. Mauritius bronzcímere

14. kép: A bronz emléktábla a kerítésen

15. kép: Az alkotók táblája


7

Kiemelkedő ötvös bravúr a Molnár László ezüstműves által készített 600 mm átmérőjű aranyozott sárgaréz korona, az egyedi tervezésű zárt püspöksüveg és a pásztorbot (9. kép). A robosztus acélszerkezet légies megjelenítését és kön�nyű mozgatását a kőoszlopok helyett tervezett erősített négyzet alapú kovácsolt oszlopok és a díszes, rugózó, dupla spirál oszloptámaszok adják a 20% lejtésű úton (10. kép). A lágy ívű levélgáterek és a hat rétegü, íves szemöldökgáter kosszarvcsavarásokkal jellemzik a kapu ellenálló szerkezetét (11. kép). Különleges a kiskapuk feletti levéldíszek aszimmetrikus szimmetriája. A 820 kgos nagy kapuszárnyak könnyű mozgatását a rejtett csapágyazás és a külső zsírzás biztosítják. Az alapozás és a szerelés pontosságát két szerelő keret biztosította (12. kép). Az első a debreceni tartó és szerelő keret a kapusorhoz, a második a tholey-i sávalap alapozó kerete az együtt fúrt alaplapokkal és a rögzített 800 mm hosszú horgony csavarokkal. A kapu kiemelkedő díszessége az egyedi a 300 mm átmérőjű, kétoldalas St. Mauritius bronzcímere (13. kép), a kétoldalas, rejtett illesztésű emléktábla (14. kép) és az alkotók táblája (15. kép) a rácsos kerítésen legótechnikával öntve. A biztonságos zárást az egyedileg tervezett különleges zár, a 6 méteres tolórúd és a rögzítő szerkezetek adják. A nagy méretű kulcs könnyű mozgatású. A kapuzsanérok egytengelyűsége és tűrései kovácsolási bravúrok. A korrózió védelem az acélszerkezetek tartósságának záloga. Ezt biztosította a kovácsolás utáni közvetlen revétlenítés és homokszórás, az azonnali kézi alapozóréteg felhordása két rétegben. A következő háromrétegű fedőfesték felszórása és kézi felkenése a fedett helyeken és a helyszíni felállítás utáni két rétegű javító festés.

17. kép: A lézervágású levelek erezése és domborítása

18. kép: A kapu egyik műszaki rajza

A XXI. századi megoldások integrálása a barokk kori követelményekkel Tervezéskor a szabadkézi vázlatok készítését a rajzok digitalizálása és tovább fejlesztése követte Corel X4 tervező programmal (16. kép). Ezután a részletes levéltervek kidolgozása, a digitális levélkatalógus összeállítása és a lézervágási DVD elkészítése következett (17. kép). A lézervágó vezérléséhez készí-

16. kép: A kapusor vázlata és a sávalap terve

19. kép: Méretezett levél gáter

8


20. kép: A kettős oszlop támasz

tett program Pintér Tamás informatikus mérnök kreativitását dicséri. A pontatlan kézi levél kivágás négy hónappal tovább tartott volna. A barokk szimmetriát jelentő számítógépes tükrözések két hónappal gyorsították a tervezést. Az ívelt vezetésű, méretezett műszaki rajzok elkészítése új kihívás volt az ArchiCad használói számára (18-19. kép). A szoftvercég szakembereinek segítségével sikerült megoldásokat találni, ami segítette a 3D-s animációk elkészítését. A szerkezet térbeli 3D-s körbejárása és vizsgálata több szerkezeti problémát tárt fel a tervezés időszakában és lehetővé tette a térvilágítások modellezését is. A kapusor nagy felülete és sűrű díszítése szükségessé tették a szerkezet vizsgálatát 120 km/óra szélsebességre, szélnyomásra. A 6,2-s földrengés hatásainak szimulálását is elvégeztük. Az első konstrukció 25 mm kilengést, a hagyományos penge oszlopok csavarodását és az alapcsavarok kiszakadását mutatta a megrepedő sávalapból. Ezért a megerősített szerkezet 60x60 mm-s tömör tartószálakból készült, a négyzetkeresztmetszetű tartó oszlopokkal és kettős támaszok alkalmazásával (20. kép). A sávalap vasalatának megerősítése, a 800 mm hosszú speciális horgonycsavarok alkalmazása biztosították az időtállóságot és biztonságos megerősítést eredményezett. A megerősített homlokgerendák új konstrukciója és rögzítése zárt erővonal láncot hozott létre a kapusoron. Kiemelt műemlékvédelmi követelmény volt, hogy a kapusor zárja el a teret, a vége nem érintkezhet a XIII. századi barokk templom falával. A sávalap nem köthető be a templom oszlopok alap tömbjébe feltárás után sem. Gyártáskor alapvető követelmény volt a korabeli kézi kovácsolás technológiai módszereinek alkalmazása (tűzi kovácsolás, szegecselés, bundolás, tűzi hegesztés, odorba kovácsolás). Kiemelt jelentőségű a kétoldalas, szimmet-

21. kép: A „kovácsolt csipke”

22. kép: A kapu arányai és szentelése


9

rikus elrendezésű, levél és díszítő elemek harmonikus alkalmazása. A pontos gyártáshoz a számítógépes és kézi kovácsrajzokat integráltuk. Újdonság a levelek és csavarások hangsúlyos térbeli mozgatása a díszesség és a légies könnyedség érdekében (21. kép). A különböző típusú és méretű levelek pontos és gyors kivágását a 3 mm vastag lemezekből programozott lézerrel végeztük. A nagy mennyiségű levelek terv szerinti elhelyezését a színezett és számozott levélterv biztosította, amelyet Molnár Rudolf vasgrafikus készített. Az internetes kutatások, a kovácsanyagok doktori dis�szertációjának elemzései segítették a korabeli kovácsvashoz leghitelesebben illeszkedő lágyacél kiválasztását. A 820 kg súlyú kapuszárny könnyű mozgatását a rejtett, speciálisan kisméretű és nagy teherbírású SKF csapágyak biztosítják. Kenését kézi zsírzó szemek biztosítják. A sárgaréz csúcsdíszeket galvanikus aranyozással vontuk be. Öntés és gravírozás kombinálásával készült a alkotók kétnyelvű táblája (15. kép). Rejtett rögzítéssel, leszerelhetetlenül. A célok és elérésük tervezése egyidős az emberi értelemmel. A menedzselési módszerek és eszközök fejlődésének különböző szakaszai jelentősen eltérnek egymástól. A varázslók és sámánok jóslataitól a mai tervező- és menedzsermódszerekig hosszú az út. A korszerű menedzseri és szimulációs módszerekre a hatalmas információs adatbázis gyors feldolgozása jellemző, valamint az alkalmazott kutatási eredmények gyors elérése és gyakorlati alkalmazása. Munkánkhoz a NASA továbbfejlesztett egyik hálótervezési módszerét használtuk a megfelelő gyenge pont analízissel kombinálva. A műszaki színvonalra és minőségre jellemző volt a felállított kapu minősítése átvételkor és a szenteléskor (22. kép). A megbízó jellemző véleménye átvételkor: „…a Barokk kapu arányos és harmonikus”. Kiemelkedően megfelel a követelményeknek. Az Apátság tagjai és a látogatók a szenteléskor örömmel és megelégedéssel szóltak a barokk kapuról és a kert rekonstrukció többi munkájáról. Az egyedi tervezés, az egységes stílus évszázadokra meghatározza a barokk kert arculatát, hangulatát és az Apátság életét. Egy szakmai vélemény: „a kiváló minőségű kivitelezések időtálló és kivételes alkotásokat eredményeztek”. Az épített tér harmóniája volt a legnagyobb dicséret, amelyet a nemzetközileg ismert würtzburgi mesterkovácsok is megerősítettek. 2013-ban elnyertük a MAGÉSZ 2013 évi acélszerkezeti nívódíját, valamint az Országos Kézműves Kiállítás fődíját. Megtisztelő volt, hogy felkérésre bemutathattam alkotásunkat a Kerpely Antal Technikum 60. évfordulóján gépész technikusként, valamint a Dunai Vasmű Gépkarbantartó gyárrészleg volt vezetőjeként az OMBKE klubnapján.

10

Összefoglalás A rendkívüli erőfeszítések minden érintett szakma résztvevőjének dicsőségére váltak, elismerést érdemelnek. Büszkék vagyunk arra, hogy megfeleltünk egy különleges kihívásnak. Megvalósítottunk egy szép álmot, amelyen keresztül megmutathattuk a tudásunkat és akaraterőnket. A múlt kiemelkedő alkotásai mellé létrehoztuk a ma élő szakemberek munkáit, amelyek bemutatják a jövő generációinak mire voltunk képesek. Hogyan őriztük meg és adjuk tovább a hagyományokat egy kézi kovácsolású kapusorral.

Források honlapok: • https://sites.google.com/site/barokkdesignstudio/ • www.artenter.hu/barokkdesign • www.artdekostudio.at.ua filmek: • Debrecen TV: Németországban tündökölhet a debreceni barokk kapu • http://www.haon.hu/nemetorszagban-tundokolhet-a- debreceni-barokk-kapu/1835503 • http://video.haon.hu/szorakozas/debreceni-barokk- kapu?autoPlay=true fotók: • Kirchné Máté Réka, Molnár Rudolf vasgrafikus, Pintér Lajos grafikai és logisztikai rendszertervező


Szabó Zoltán, Szélig Árpád *

Saválló acélok gyártása a Dunaferr Dunai Vasműben Az 1960-as években szükségessé vált a saválló lemezek gyártása hazánkban. Ennek megoldása érdekében a Dunai Vasműben üzembe helyeztek egy korszerű, kosaras adagolású 5 tonnás háromfázisú ívkemencét. A kemencében zömmel ötvözött acélokat gyártottak, amelynek jelentős mennyisége ferrites és ausztenites acélok voltak. Az acélokat felépítéses, majd hazánkban elsőként hulladékos gyártástechnológia alkalmazásával gyártották. A kemencében évente több mint 2000 tonna, katonai célra, páncéllemez is készült. A kemence 27 éves üzeme alatt, értékes technológiai megoldások alkalmazásával nagyon jó minőségű acélokat gyártottak. Az ipart sújtó válságos időszak és a Dunai Vasmű fejlesztésének következtében a kemence üzemét 1992-ben megszüntették.

1. Bevezető Az 1960-as évek közepén a magyar ipar egyre több korrózió- és saválló acéllemezt használt fel, elsősorban az élelmiszer-feldolgozóipar fejlődése miatt. A lemezek magas világpiaci ára miatt felmerült az igény a korrózió- és saválló acéllemez gyártásának hazai megvalósítására, az import kiváltására. A terv megvalósítása érdekében 1965ben elkezdődött egy 5 tonnás ívfényes kemence telepítése a Dunai Vasműben. Mivel lemezhengerlés csak ebben a kohászati kombinátban volt, ezért ez látszott akkor a legjobb megoldásnak. A tervek elkészítését és az építést is a KGYV vállalta és végezte. A kemence — az akkori időknek megfelelő — korszerű kivitelben épült. Villamos rendszere és automatizáltsága a Brüsszeli Világkiállításon aranyérmet kapott. A hulladék adagolási idejének és a dolgozók fizikai munkájának csökkentése érdekében a kemence osztott felépítésű volt. A boltozat emelése és elfordítása lehetővé tette a kosaras adagolás megvalósítását. A kemencét a martinüzemi csarnokba telepítették, és valószínűleg egy nagyobb elektroacélmű előhírnökének szánták, de az nem valósult meg.

2. A kemence indítása A kemencéből az első csapolás 1965. december 16.án volt. A kemence személyzete a beruházás ideje alatt elméleti oktatásban részesült, és az Öntődében üzemelő elektrokemence mellett megfelelő gyakorlati ismereteket szerzett. A kemencét a martinüzemi beöntődaru szolgálta ki, az acél leöntését az öntőcsarnoki 240 tonnás daru végezte. A két üzemrész közötti kapcsolat, különösen az első időszakban, nem volt konfliktustól mentes, de idővel normalizálódott.

In the 1960s production of acid-proof steel plates became necessary in Hungary. In order to satisfy this requirement a modern, basket charging 5 tones three-phase electricarc furnace was put into operation at Danube Ironworks. Alloyed steels were mainly produced in the furnace, the significant amount of it being ferritic and austenitic steels. The steels were produced with the utilization of build-up heat, then — firstly in Hungary — scrap heat technology. In the furnace also 2000 tones armour plate was produced yearly for military purposes. During the 27 years operation of the furnace steels of very good quality were produced with the utilization of valuable technology solutions. Due to the critical period hitting industry and the development of Danube Ironworks operation of the furnace was stopped in 1992.

Az acélokat alsó öntéssel öntötték le (egy kokillás öntés volt). Az öntőszerelvényt a kokilla csarnokban készítette elő a kemence állományához tartozó szakember. Az első időszakban martinkemencében járatos acélminőségeket gyártottak, általában St 52-3 minőséget. Egy hónapos gyakorlatszerzés után kezdődött el az ötvözött acélok gyártása.

3. Az ötvözött acélok gyártása Már a beruházás ídőszakában kidolgozták a gyártani kívánt acélok gyártástechnológiáit. A gyártási palettán zömmel korrózióálló, de főleg ausztenites saválló acél szerepelt, valamint katonai célra páncéllemez gyártására is igényt jelentettek be. Az ausztenites saválló acélok kémiai összetételét az 1. táblázat mutatja. Az acél kémiai összetételének beállításánál azonban a szabványban előírt értékhatárok biztosításán túl figyelembe kell venni, hogy az acél szövetszerkezete valóban ausztenites legyen. A szövetszerkezet kialakulása nagyon lényeges a hengerelhetőség valamint a hegeszthetőség szempontjából. A ferrit jelenléte az ausztenit mellett — két szövetelem eltérő alakíthatósága miatt — a hengerlés során repedések keletkezését eredményezi, hegesztés folyamatában pedig az alapanyag és a hegesztőanyag keveredése befolyásolja a kialakuló szövetet. Az acél Ti-tartalmának beállítása (Ti = 5 x C%) az interkrisztallin-korróziós folyamat kizárása miatt szükséges. A Ti jelenlétének ugyanis a C-lekötését kell biztosítania, és ha ezt csak részben tudja teljesíteni, a kristályhatárok mentén CrC-kiválás indul meg. Ez a folyamat koncentráció különbséget eredményez kristályok széle és közepe között, ami savas közegben galvánelemként működik, és lyukkorróziós hibát eredményez. A jelzett összetételnél nagyobb Ti-tartalom pedig növeli a CrE nagyságát, ami a ferrit mennyiségének növekedését segíti elő. A szövetszerkezet ellenőrzésére az 1. ábrán látható Schaeffler-diagram szolgál.

* Dr. Szabó Zoltán nyug. metallurgiafejlesztési főmérnök • Szélig Árpád nyug. főmetallurgus


11

1. táblázat: A saválló acélok kémiai összetétele Minőség KO36 KO37

C max. 0,12 max. 0,08

Mn max .2,00 max. 2,00

SI max. 1,00 max. 1,00

Kémiai összetétel, % P S max. 0,045 max. 0,030 max. 0,045 max. 0,030

Cr 17-19 17-19

Ni 8-11 9-12

Ti 5xC 5xC

A hulladékban jelen levő, a ferrumnál nemesebb elemek hasznosítása nem gond, mert ezek az acélgyártás oxidáló periódusában sem oxidálódnak. A vasnál nem nemesebb elemek teljes (részleges) visszanyerése azonban csak akkor lehetséges, ha megkeressük azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a karbon oxidációja megelőzi az illető értékes elem (elemek) oxidációját. A karbon bizonyos mennyiségének oxidációjáról (minimum 0,3-0,4%) ugyanis nem szabad lemondani, mert a reakcióból keletkezett CO-gáztalanít, zárványtalanít, és homogenizáló hatása az acél minőségének egyik biztosítéka. Nem adhat jó minőségű acélt olyan gyártástechnológia, amely az elemek visszanyerését oxidáló periódus nélküli átolvasztással oldja meg. A hulladékos gyártástechnológia kidolgozásánál tehát az volt a feladat, hogy keressük meg azokat a feltételeket, amelyek alkalmazásánál a karbon oxidációja megelőzi a visszanyerni kívánt króm oxidációját. A feltételek meghatározásához a termodinamika összefüggéseit, törvényeit használták.

1. ábra: Schaeffler-diagram A diagram tengelyeire a krómegyenérték (CrE) és a nikkelegyenérték (NiE ) kerül, a sok változat közül, pl. az alábbi formulával: CrE = Cr + Mo +1,55Si + 0,5Ti + 3Al (1) NiE = Ni +30C + 0,5Mn + 0,33Cu (2) Az ábra egyértelműen mutatja, hogy ausztenites szövetszerkezet 10% fölötti, Ni-egyenértékkel érhető el és a hozzátartozó Cr-egyenérték nagyon szűk határértékű lehet. 3.1. A saválló acélok gyártásának technológiája A saválló acélok gyártására két technológiai eljárást dolgoztak ki. A kezdeti időszakban a felépítéses technológiával gyártották az acélt. A technológia szerint a betétet szénacél hulladékból állították össze. A hulladékkal együtt adagolták a szükséges Ni-t, és a beolvadási C-tartalom biztosításához elektródatörmeléket, vagy kokszport is adagoltak a betétbe. A betét beolvasztása után az olvadék C-tartalmát, oxigéngáz-befúvatással, 0,08% alá csökkentették. Az oxidsalak lehúzása után, kicsapásos dezoxidációval (FeSi, Al adagolással) csökkentették az acél oxigéntartalmát, majd redukálósalakot képeztek az acélra. A diffúziós dezoxidáció végrehajtásával párhuzamosan az acél kémiai összetételének beállításához, beadagolták az ötvözőanyagokat. A felépítéses technológiával előállított acélok gyártásánál és feldolgozásánál egyre több olyan acélhulladék keletkezett, amely értékes (és drága) ötvözőelemet tartalmazott. Ezeknek, a hulladékoknak gazdaságos feldolgozása a metallurgia fontos feladata. Ennek a célnak megfelelően kidolgozták és bevezették a hulladékos acélgyártási technológiát.

12

3.2. A termodinamikai számítások Az oxidáló olvasztásnál mindig az az elem oxidálódik először, amelyiknek az oxidképződési szabadentalpiája a legnegatívabb. Az oxidációs folyamatok szabadentalpiáját, annak változását, az alábbi összefüggés írja le: (3, ahol ∆G= ∆G0 + RT ∙ lnI a ∆G0 az oxidképződési normál szabadentalpia változása, R az egyetemes gázállandó, T az oxidáció hőmérséklete K-ban, I a tényleges (pillanatnyi) koncentrációból képzett állandó. Az összefüggés szerint tehát, az elemek oxidképződési ∆G-je a hőmérséklettől és a koncentrációtól függ. A ∆G koncentrációval való változását, állandó hőmérsékleten, olyan egyenesek írják le, amelyek tengelymetszéke a ∆G0, meredeksége pedig RT. Mivel a ∆G0 is függ a hőmérséklettől, ezért változásával mind a tengelymetszék, mind a meredekség változik. Ezt mutatja a 2. számú elvi ábra, ahol a ∆G =f (lnI) összefüggést a ∆G0 = f (T) függvénnyel együtt rajzoltuk fel, a C és egy általános M elem oxidációjának lejátszódása esetére. Az ábráról leolvasható, hogy a hőmérséklet növekedésével a ∆G0CO egyre negatívabb, a ∆G0MO képződése

2. ábra: A ∆G0-T és a ∆G- lnI függvények [1]


viszont egyre pozitívabb lesz. Ez a tény a két oxidképződési entrópia előjelének és nagyságának különbözőségével magyarázható. Ha egy adott hőmérsékletre érvényes ∆G= f (lnI) összefüggésbe bejelöljük — mindkét elemre — a tényleges koncentrációkból képzett lnI értékeket, az oxidáció sorrendje leolvasható. Az oxidációs folyamatok I értékei a folyamatok reakció egyenletei segítségével írhatók fel: 2C+ O2 = 2CO

Pco

ICO =

IMO =

AtM .∑ n kM %

(10)

Az olvadék kémiai összetételének ismeretében az ICO és az IMO értékei számíthatók és a ∆G értékei a ∆G = f (lnI) függvényben kijelölhetők. Ez látható a 3. elvi ábrán.

2

Po 2 AC

2

(4)

(5) ahol,

A az elemek pillanatnyi aktivitása (termodinamikai koncentrációja), p a gázok nyomása Nem követünk el hibát, ha a CO parciális nyomását 1-nek vesszük, és az MO értékét, mivel oxidáció után keletkezett oxid a salakba távozik és ott lekötődik, szintén egységnek tételezzük fel. Mivel az oxigén nyomása mindkét egyenletben, azonos nagyságban szerepel, az állandók egymáshoz viszonyított helyzetét nem befolyásolja, ezért elhagyhatók. Az I értékei ezzel a feltételezéssel

1 A2 c 1 IMO = 2 A M ICO =

(6)

(7)

összefüggésekkel adhatók meg, amely mutatja, hogy az I értéke a pillanatnyi aktivitással fordított arányban van. Az elemek aktivitása és a koncentrációja között az alábbi összefüggés érvényes: A = γ·X →X=

n

∑n

→ n=

k% At

(8)

Behelyettesítések után

k% A =γ At ∗ ∑ n

összefüggést kapjuk

(9), ahol

∑ n , az olvadékban jelenlevő mólok számának

összege,

az elemek atomtömege, az elemek koncentrációja %-ban.

Amennyiben az olvadék megközelítően ideálisnak tekinthető, a γ értékét 1-nek vehetjük így az I értékeit, a két elemre vonatkozóan, az alábbi összefüggések adják. ICO =

At ,c .∑ n kc %

Az ábrán feltüntetett értékek esetén a negatívabb termodinamikai potenciállal a CO képződés rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az oxidáció a karbon oxidációjával indul. A karbon tartalom csökkenése során az I értéke növekszik és a helyzete a nyíl irányában, változik. Amint a ∆GCO értéke eléri a ∆GMO értékét a C és az M elem együtt oxidációja, kezdődik. A hőmérséklet növelése, (lásd 3/b ábra) azonos kiinduló lnI értékek esetén, elősegíti kisebb karbon tartalmú acél előállítását az M elem oxidációjának megindulása nélkül. Az együtt oxidáció kezdete az elemek koncentrációjától is függ. Minél kisebb karbon tartalmú acélt kell gyártani, és minél nagyobb a megvédeni kívánt elem koncentrációja, annál nagyobb hőmérséklet biztosítása szükséges. Adott olvadék összetétel esetére, adott C- tartalmú acél gyártásánál kiszámítható az a hőmérséklet, amely biztosítása esetén a karbon oxidációja megelőzi az M elem oxidációját. Az M elem oxidációja biztosan nem következik be, ha az oxidáció során az alábbi összefüggés teljesül. ∆GCO végső ≤ ∆GMO kezdeti

γ az aktivitási együttható,

A k%

3. ábra: A ∆G–lnI függvény két hőmérsékletre.[1]

, illetve


(11)

Az összefüggésből, az olvadék összetételének ismerete esetén, a keresett, oxidáció végi hőmérséklet meghatározható. Az összefüggés általánosan az -A- B·T + R·T·lnICO végső = = -A1 + B1·T +R·T·lnIMO kezdeti

(12)

alakban írható fel, amelyből a hőmérséklet számítható. T=

− A + A1 (K), ahol (13) B1 + B + R(ln I MOkezdõ + ln I COvégsõ

A, A1 B, B1 Az elemekre jellemző termodinamikai állandók. A technológia gyakorlati végrehajtása miatt azonban fontos paraméter az oxidáció kezdő hőmérsékletének ismerete. Ennek számításánál figyelembe kell venni az

13

2. táblázat: Számított adatok a kémiai összetételek alapján Elemek

Olvadék-összetétel (kö) %-ban

Atomsúly (At)

C Mn Si P S Cr Ni Ti Fe

0,60 1,00 0,50 0,02 0,02 11,00 6,12 0,50 80,24

12 55 28 31 32 52 58 48 56

∑ n=1,8375

kö n = —— At 0,0500 0,0182 0,0179 0,0006 0,0006 0,2115 0,1055 0,0104 1,4328

oxidálódó elemek oxidációs hőjét, valamint az oxidáció alatti hőveszteség nagyságát. A keletkezett hasznos hőnek biztosítania kell az állandó hőmérsékletnövekedést, az adott elem olvadékba tartása miatt. Ennek érdekében: Az oxidációt csak gázalakú oxigénnel szabad végrehajtani, tekintettel az érc ismert hűtőhatására. Az oxigént csak nagy – legalább 5Nm3/t.ó intenzitással – kell a fürdőbe fúvatni, hogy a hőfejlődés rövid idő alatt megtörténjen. Az oxigén befúvatását, a kemence nyitott ajtaján keresztül, fogyócső segítségével végezték. 3.3. A hulladék Cr tartalmának visszanyerése az oxidáció során Az eddig leírt elméleti összefüggésekben szereplő M elem, elvileg bármelyik, a ferrumnál nem nemesebb elem lehet, de a saválló acélok gyártásánál a hulladék Cr-tartalmának a visszanyerése az elsődleges cél. A hulladékos eljárás technológiai előírásnál a fémes betétet 60% saválló és 40% szénacél hulladékból állították össze. A betét ezzel az aránnyal 8-11% körüli Cr-ot tartalmazott. Ez az arány azért kedvező, mert a hiányzó Cr pótlásához szükséges FeCr a frissítés után az acélvisszahűtéshez elegendőnek bizonyult. A fent ismertetett termodinamikai számítások, az adott betét viszonyokra, a 2. és 3. táblázatok adatai alapján elvégezhetők. [2] 3. táblázat: Termodinamikai együtthatók Reakciók 2C +O2 = 2CO 4/3Cr+O2=2/3Cr2O3

∆G0= f (T) együtthatói A -72860 -189300

B·T -16,18·T +56,21·T

Az oxidáció befejező hőmérséklete a (12) összefüggés, és a (2) táblázat adatainak felhasználásával: -72860-16,18·T + 2R· T· 5,69 = = -189300 + 56,21· T+ 4/3·R·T·2,20 (14) összefüggésből számítható, amelynek eredménye: T= 2142K =1869 ºC. Ezen a hőmérsékleten a Cr-nál negatívabb szabadentalpia változással rendelkező elemek a C-nal együtt oxidálódnak a ∆GCO,végső potenciál értékig. Az olvadék oxidáció utáni kémiai összetételét a 2. táblázat tartalmazza.

14

S

nAt l = —— kö

lnIkezdeti

kösszetétel oxidáció után

36,75 101,06 113,92 2848,1 8,686 176,4 -

3,60 4,61 4,73 7,85 2,20 5,17 -

0,08 1,00 0,07 0,02 0,02 11,00 6,12 0,00 82,69

lnIvégső 5,69

A táblázat adatai szerint az oxidáció során kiégett elemek mennyisége: C= 0,52% Si=0,18% Ti=0,50% Ezen elemek oxidációjából keletkezett hasznos hő növeli az olvadék hőmérsékletét. Mivel ez a hőmennyiség az oxidáció (frissítés) alatt keletkezik, ezért a frissítés kezdő hőmérsékletét az oxidáció befejező hőmérséklete és az oxidáció során keletkezett hőmérséklet emelkedés különbsége határozza meg. Az egyes elemek oxidációjának reakció hőjét a 4. táblázat mutatja 1% elem oxidációja esetére. 4. táblázat: Az elemek reakcióhője (kJ/1%elem) Reakciók 2C+O2= 2CO 2Si+O2=2SiO2 2Ti+O2=TiO2

Hőmennyiség 27 300 31 500 20 160

A táblázatok adataiból meghatározható hőmérsékletnövekedés – ha a keletkezett oxidációs hőmennyiség 60%-a hasznosul – az alábbi összefüggésből számítható. t=

∑ Q ∗ 0,6 = 256 ºC C p ∗ 100

Az oxidációs folyamat kezdő hőmérséklete tehát: tkezdő = 1862 - 256 = 1612 ºC A technológia alkalmazásánál néhány problémára ki kell térni: 1. Az oxidáció befejező hőmérséklete nagyon magas, ezért az acél visszahűtését, a kémiai összetétel beállításához szükséges FeCr gyors beadagolásával csökkenteni kell. 2. A hűtésre felhasználható FeCr — tekintettel az acél alacsony C-tartalmára — csak alacsony karbon tartalmú szüraffiné lehet. 3. A magas hőmérsékleti követelmények miatt, az oxidáció során a betét foszfortartalmát oxidálni nem lehet. A keletkezett hulladék többszöri visszajáratása esetén az acél P-tartalma fokozatosan növekszik, majd eléri az acél előírt P-tartalmának felső határát. 4. A felépítéses gyártási eljárásnál a foszfortalanítás feltételei biztosíthatók, ezért egy-egy gyártási kam-


pányt ilyen technológiával gyártottak és a hulladékokat keverve használták a hulladékos eljárásnál. (A számításoknál Cr-veszteséggel nem számoltunk. Reakciókinetikai okokból bizonyos Cr-oxidáció ugyan kimutatható, de az oxidáció befejezése után a salakba kerülő Cr-oxidot, FeSi porral végzett redukálással, vissza lehet vinni az acélba. A redukálás után az acélfürdőben bizonyos inhomogenitást lehetett kimutatni, ami az acél kémiai összetételének beállítását bizonytalanná tette, ezért bevezették az acélfürdő argon gázzal történő homogenizáló keverését.) A saválló acélok gyártásának hulladékos technológiája az alábbiak szerint foglalható össze: A fémes betétet 60% saválló és 40% szénacél hulladékból állították össze. A betéthez adagolták a szükséges, Ni-mennyiséget és a beolvadási C- tartalmat biztosító karbon hordozót. A betét beolvadása után az acélt a frissítés kezdő hőmérsékletére melegítették, majd elvégezték az oxigénes frissítést. A frissítés befejezése után az oxidálodott Cr redukálására FeSi port adagoltak a salakra, majd argon gázzal homogenizálták az acélfürdőt. Próbavétel után, az eredmények ismeretében, beadagolták a kémiai összetétel beállításához szükséges FeMn-t, FeSi-ot és a FeCr-ot. Az ötvözőanyagok beolvadása után az acél hőmérsékletét 1580-1600 ºC-ra növelték, és elvégezték a csapolást. Csapolás közben az üstbe adagolták a FeTi-t (fémtitánt). 4. A kemence műszaki mutatói A kemence éves termelését folyamatos növekedés jellemezte, és 1980-ban elérte a 18000 t/év nagyságot. Ezt mutatja a 4. ábra. [3] A termelés növekedése mellett javultak az egyéb műszaki mutatók is. Az ábra adatai-

ból az is látható, hogy a termelés növekedését nagyban elősegítette az acéladagok (t/adag) 7 tonnára történő növelése, amelyet a kemence falazatának módosítása tett lehetővé. A műszaki mutatók alakulása egyenletes és magas színvonalú munkát bizonyít. 1986 után azonban a saválló acélok (és az egyéb ötvözött acélok) iránti kereslet egyre csökkent, ami a termelés csökkenését vonta maga után.

5. A saválló acélok hengerlésének technológiája 5.1. Kiegészítő beruházások A savállóacél-gyártás metallurgiai feltételeinek megteremtése mellett a lemezhengerlés és kikészítés megvalósításához, néhány technológiai berendezés beruházására is szükség volt. Ezek: • a leöntött tuskók felületének tisztításához és a fejvágáshoz szükséges berendezések. • normalizáló kemence az „ausztenitre lágyítás”-hoz • pácolóberendezés a táblalemezek pácolásához. 5.2. A tuskók melegítésének technológiája Az ausztenites saválló acélok jól alakíthatók. A legnagyobb képlékenységüket 1150-1250 ºC közötti hőmérsékleti tartományban mérték.. [4] A gyakorlatban azonban nem ezen a hőmérsékleten végezték az alakítást, mert ebben a hőmérsékleti tartományban a melegtörékenység és a szemcsedurvulás veszélye következhet be. Ezért a szalaghengerlés hőmérsékleti tartományát 900-1160 ºC-ban határozták meg. Az ausztenit mellett jelenlevő ferrittartalom növekedésével azonban az acél alakíthatósága jelentősen romlik. Az ausztenites saválló acéltuskók melegítésénél a következőket kell figyelembe venni: • Az ausztenites acél hővezető képessége egyharmada a hagyományos acélféleségek hővezető képességének. • Az öntési ferrittartalom megfelelő hevítéssel oldatba vihető. • 1100 ºC fölött szemcsedurvulás lép fel. Az elmondottakra figyelemmel, az előmelegített kemencében 1100 ºC-ra lassú felhevítéssel, majd 1300 ºC-ra gyors, rövid ideig tartó hevítéssel végezték az acél felmelegítését.

4. ábra: A kemence termelésének és műszaki mutatóinak összefoglalása


5.3. A hengerlés végrehajtása és a lemezek kikészítése Az ausztenites saválló acélokat, a kívánt lemezvastagság függvényében, 2 vagy 3 fázisban hengerelték. [4] A tuskókat mélykemencében melegítették, és 270 mm névleges vastagságú bugára hengerelték. A lehűtött bugákat, fejvágás után, gépi hántolással tisztították meg a ferrit jelenléte miatt keletkezett, keresztirányú repedésektől. Az így előkészített bugákat a mélykemencében történő melegítés után 200 mm vastagságra hengerelték. A szükséges felületi javítások után, a tolókemencében történt a bugák felmelegítése, majd előnyújtás után, a készsoron a kívánt vastagságú lemezzé hengerelték. A hengerlés, kísérleti technológia eredményei alapján, szabályozott hőfokvezetéssel történt, ezért szükségtelenné vált az „ausztenitre lágyítás”.

15

A lemezek kikészítése után a pácolás az alábbi műveleti lépések szerint történt: [4] • A pácolás 10% sósav, 10% kénsav elegyével és 20 kg káliumbikromát adalékkal, 65 ºC hőmérsékletű fürdőben, történt. A pácolás időtartama180-220 perc volt. • A passziválást 20% salétromsav tartalmú, 30Cº hőmérsékletű fürdőben, 30 perc időtartammal végezték. • Az egyes műveletek között a lemezeket vizes mosásnak vetették alá. Az első öblítést 65 ºC hőmérsékletű víz permetezésével végezték. Passziválás után a táblákat 50 ºC hőmérsékletű vízbe mártás után szivaccsal letörölték.

6. A kihozatali értékek Kihozatal számításánál azt határozzuk meg, hogy 1 tonna acéltuskóból hány tonna lemez szállítható ki, vagy 1 tonna kész lemez előállításához hány tonna tuskó felhasználása szükséges. A számításnál a tuskó hengerlése és kikészítése során fellépő veszteségeket vesszük sorra. A számítás részleteit az 5. ábrán követhetjük nyomon.[4] Az ábra adataiból megállapítható, hogy három nagyobb veszteségtétel található a felsorolásban. E tételek közül a fejveszteség nagyságát szabályozni nem lehet. A hántolási veszteség csökkentése a ferrit mennyiségének csökkentésével, az acél kémiai összetételének pontosításával valósítható meg. Az ábrán bemutatott 1672 kg/t betétszükséglet a nemzetközi összehaszonlításban az alsó harmadnak felel meg.

7. Az elektroacélgyártás leállítása A ’80-as évek végén, az ipari válság kezdetén, a saválló acélok – és általánosan az ötvözött és a kereskedelmi acélok – iránti kereslet visszaesett. Ez a tény a Dunai Vasmű rendelésállományát is érintette. A kohászati üzemek is, a talpon maradás érdekében, a termékek árának csökkentését (takarékossággal, technológiai korszerűsítéssel és a kihozatali értékek javításával) kívánták ellensúlyozni. A Dunai Vasműben az energia megtakarításnak és a kihozatal javításának egyik eszköze a tuskóöntés megszüntetése volt. A tuskóöntés megszüntetésével, mivel a folyamatosan öntött brammák melegítése a tolókemencében történt, a mélykemence üzemeltetése is befejeződött. Ennek hozadéka volt az elektrokemence üzemének megszüntetése, mert a szükségszerű intézkedések, az elektrokemencében gyártott tuskók melegítésének feltételeit is megszüntették. A Dunai Vasműben, az elektrokemence 27 éves üzemeltetése során, olyan értékes technológiai megoldások születtek, amelyek gazdagították a metallurgiai ismereteket, és ezek alapján beírta nevét a metallurgia történelemkönyvébe.

Felhasznált irodalom [1] Szabó Z.: Acélgyártás (főiskolai jegyzet) [2] Szabó Z.: Ötvözött acélhulladék feldolgozása ívkemencében. Bányászati és Kohászati Lapok 1976. 9. szám [3] Gyerák T, Kállai G, Takács I. Lukácsi I.: 50 éves az acélgyártás a Dunai Vasműben. Jubileumi kiadvány 2004. [4] Dr. Horváth Á.: Ferrites és ausztenites acélok gyártása. Tanulmány

5. ábra: Az ausztenites saválló acélok kihozatala

16


Harcsik Béla, Jakab Sándor, Károly Gyula, Török Béla *

Digitális tananyagok fejlesztése a vas-, acélmetallurgia és képlékenyalakítás területén A cikk bemutatja egy anyag- és kohómérnökképzést támogató uniós pályázat kiválasztásának és elnyerésének folyamatát, valamint a pályázati pénzzel támogatott feladat megvalósítását, eredményét.

2011. februárjában Lukács Péter PhD a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke megbízta Jakab Sándort, az alapítvány titkárát azzal, hogy keressen olyan európai uniós pályázatot, amely az alapítvány célkitűzéseit, azaz a felsőoktatást, azon belül a kohómérnökképzést támogatja. Jakab Sándor a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.1.2.A.), „Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére” című pályázati felhívását találta az alapítvány céljaival leginkább megegyezőnek. A pályázat az Új Széchenyi Terv keretében jelent meg az ESZA Nonprofit Kft. koordinációjával. A kiírás feltételül szabta, hogy egy felsőoktatási intézménnyel konzorciumban történjen a pályázat megvalósítása, erre – kézenfekvő megoldásként – legalkalmasabbnak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karát találta az alapítvány kuratóriuma.

The article presents the process of selection and obtainment of an EU tender on subsidizing the education of metallurgical engineers, as well as the realisation and result of the task subsidized with the tender fund.

Az elnök úr – Dr. Gácsi Zoltán, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánjának javaslatára – felkérte Dr. Károly Gyulát a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének professor emeritusát, hogy az egyetem részéről koordinálja a pályázat megírását, majd sikeres döntés után vezesse az alapítvány és az egyetem erre a célra megalakított konzorciumát. A kuratórium javasolta továbbá, hogy a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének Metallurgiai (ISD Dunaferr Zrt.) Kihelyezett Intézeti Tanszéke is működjön közre a pályázat elkészítésében és megvalósításában, s lehetőség szerint minél több Dunaferres szakember működjék aktívan közre a tananyagok megírásában, lektorálásában. Károly Gyula a pályázat kiírásának ismeretében javasolta, hogy ne kizárólag a vas- és acélmetallurgia – nyersvas- és acélgyártás, hengerlés, felületbevonás – témakörében, hanem az ezekhez kapcsolódó alapozó kémiai metallurgia és az eddig még magyar nyelvű tananyaggal nem rendelkező archeometallurgia témájában is készüljenek

1. táblázat Tananyag címe 1. Archeometallurgia 2. Kémiai metallurgia 3. Vasmetallurgia alapjai 4. Vasmetallurgia fejlődési irányai 5. Acélmetallurgia alapjai 6. Konverteres acélgyártás 7. Elektroacélgyártás 8. Acélok üstmetallurgiai kezelése 9. Acélöntés, speciális acélgyártás 10. Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energetikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjai 11. Rúd- és laposacéltermékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai

Szerző(k) (vezetőszerzők neve kiemelve) Dr. Török Béla Dr. Kékesi Tamás Dr. Farkas Ottó, Móger Róbert Dr. Farkas Ottó Dr. Károly Gyula Dr. Károly Gyula, Józsa Róbert Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Harcsik Béla Dr. Károly Gyula, Dr. Kiss László, Dr. Károly Zoltán Dr. Harcsik Béla, Dr. Károly Gyula, Dr. Réger Mihály

Lektor Dr. Sziklavári János Dr. Bartha László Dr. Tóth L. Attila Dr. Grega Oszkár Dr. Szegedi József Dr. Szabó Zoltán Dr. Szőke László Dr. Szőke László Dr. Sziklavári János

Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál, Dr. Kiss László

Dr. Szőke László

Dr. Farkas Péter, Dr. Gulyás József, Dr. Horváth Ákos, Illés Péter

Marczis Gáborné Dr.

Dr. Török Tamás, Dr. Dénes Éva†, Barta Emil

Lakatosné Dr. Varsányi Magdolna

Dr. Károly Gyula, Dr. Tardy Pál

Dr. Szőke László

Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert

Dr. Károly Gyula

Dr. Harcsik Béla, Dr. Kiss László, Józsa Róbert

Dr. Károly Gyula

12. Fémes és szervetlen bevonattechnológiák 13. Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológiafejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjai 14. A primeracélgyártás technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai 15. Az üstmetallurgia és a folyamatos öntéstechnológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai

* Harcsik Béla a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének adjunktusa • Jakab Sándor a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának titkára • Károly Gyula a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének professor emeritusa • Török Béla a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének docense


17

tananyagok, s a programba kerüljön bele a steeluniversity tananyagának adaptálása is. A projekt 24 hónapos megvalósítására 2011. szeptember 1. és 2013. augusztus 31. közötti időszak került kijelölésre. A projekt szerkezetének és sarokszámainak megfogalmazása után a pályázati anyag elkészítésére, benyújtására és megvalósítására – a Dékán javaslatára, s az alapítvány kuratóriumának egyetértésével – az alábbi team alakult: – projektmenedzser: Dr. Török Béla, a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének (MÖI) egyetemi docense, aki számos EU-s pályázatot vezetett már, – tudományos színvonalért és ipari szakmaiságért felelős szakmai vezetőül: Dr. Kékesi Tamás, a MÖI egyetemi tanára, – digitalizálásért és az oktatók képzéséért felelős szakmai vezetőül: Kocsisné Dr. Baán Mária egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központjának igazgatója, – pénzügyi vezető: Barta Andrásné, a NORDA Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. vezető menedzsere. A pályázatot kialakítók ezek után a dékán és az alapítvány kuratóriumának egyetértésével elfogadták a készítendő 15 tananyag címét és alapvető adatait tartalmazó listát (1. táblázat) és a kéttagú konzorcium koordinátori és összekötő szerepére felkérte Dr. Harcsik Bélát (a MÖI későbbi adjunktusa). Az egyes tananyagok lektorálására – a szerzők javaslatait figyelembevéve – az adott szakterület egy-egy kiemelkedő hazai személyisége került felkérésre, ezzel is biztosítva a legmagasabb minőséget. Az egyes jegyzetek tartalmának rövid összefoglalása: 1. Archeometallurgia Az archeometallurgia témájában hazánkban írásos tananyag eddig még nem készült. A tananyag része a régészeti lelőhelyek és leletek vizsgálati módszereinek, vas és nem vasfémek – archeometallurgiai – előállítási eljárásainak ismertetése. 2. Kémiai metallurgia A vas- és fémmetallurgia elméleti alapjait összefoglaló hiánypótló jegyzet tartalmazza az előkészítő technikákat, a metallurgiai termodinamikát, reakciók kinetikáját, a piroés hidrometallurgiai fémkinyerés, illetve a fémtisztítási eljárások elméletét. 3. Vasmetallurgia alapjai A nyersvasgyártás elméletét bemutató jegyzet a nagyolvasztói nyersvasgyártást, mint az acélgyártás alapvető fémbetétellátó technikai-technológiai rendszerét mutatja be. A redukciós folyamatok mellett a nyersvas összetételének alakulására ható tényezők kerülnek összefoglalásra.

5. Acélmetallurgia alapjai Az acélgyártás elméletét összefoglaló jegyzet ismerteti az acélgyártás fizikai-kémiai alapjait, a fontosabb termodinamikai és reakciókinetikai összefüggéseket. Bemutatásra kerülnek a résztvevő fázisok (olvadék, salak, gázfázis) legfontosabb reakcióinak, az oxidációnak, a dezoxidációnak, a kéntelenítésnek és a gáztalanításnak a metallurgiai alapjai. 6. Konverteres acélgyártás A – világszinten legelterjedtebb – konverteres acélgyártás kialakulásától máig tartó fejlődését, illetve a ma használatos technológiai berendezéseket és technológiákat foglalja össze a jegyzet. 7. Elektroacélgyártás A jegyzet bemutatja az ívfényes elektroacélgyártás fejlődési lépéseit, a klasszikus kétperiódusútól mai korszerű UHP kemencékig. Ismertetésre kerülnek az – elsősorban – öntödékben használatos indukciós kemencék részei és működési elve. 8. Acélok üstmetallurgiai kezelése A primerkemencéből lecsapolt nyersacélt különböző szelektív üstmetallurgiai kezelésekkel gyártják készacéllá, ami akkor már önthetővé válik. A tananyag bemutatja a homogenizálás, a hevítés, az ötvözés, a zárványtalanítás és a gáztalanítás legelterjedtebb módszereit. 9. Acélöntés, speciális acélgyártás A készacélt tovább feldolgozásra öntéssel teszik alkalmassá. A jegyzet bemutatja a kristályosodás alapjai mellett, az üst részeit, ismerteti a hagyományos és folyamatos öntés technológiáját. 10. Speciális acélok gyártásának metallurgiai, energetikai, környezetvédelmi, minőségbiztosítási szempontjai Az egyes acéltípusok gyártási technológiáját ismerteti a tananyag. A klímavédelem és az acélipar kapcsolatát, a vas- és acélmetallurgia környezetvédelmi vonatkozásait, a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségeit, az energiafelhasználás hatékonyságának javítását foglalja össze a jegyzet. Továbbá fontos rész a minőségbiztosítás gyakorlatának bemutatása az acélipari gyakorlatban. 11. Rúd- és laposacél-termékek hengerlésének elméleti és technológiai szempontjai Az acélmetallurgia öntéssel előállított féltermékének a továbbalakítása a képlékenyalakítás feladata. A jegyzet a hengerlés alapjait foglalja össze, kitérve az alakos és lapostermékek előállításának elméletére.

4. Vasmetallurgia fejlődési irányai A vasmetallurgia új technológiai eljárásai mennyiségükben és minőségükben egyaránt értékesebb gyártási módszerek kidolgozásához vezettek, aminek következtében a témakör önálló tantárgy rangjára emelkedett az egyetemi kohómérnökképzésben, külön egyetemi jegyzetbe foglalva az ismeretanyag oktatott részét.

12. Fémes és szervetlen bevonat technológiák A jegyzetben a nagyszámú felülettechnikai eljárás közül tárgyalásra kerülnek a szobahőmérséklethez közeli hőmérsékleten dolgozó vizes oldatos bevonó technológiák, a fémek, illetve fémötvözetek olvadékaival dolgozó, nagyobb hőmérsékletű és nagyteljesítményű, folyamatos sorokon fémolvadékkal bevonó technológiák, valamint a részben ugyancsak nagy hőmérsékleten megvalósított tűzzománcozás.

18


13. Acélgyártásnál a technológiatervezés, technológiafejlesztés, adagvezetés elméleti megfontolásai, vertikális szempontjai A vaskohászattal foglalkozó kohómérnök hallgatók oktatásának szemléletesebbé tételére készült az interneten ingyenes elérhető – többnyelvű – e-learning oktatóprogram, a www.steeluniversity.org. A jegyzet bemutatja a program négy modulját: az oxigénes konverter, az ívfényes elektroacélgyártás, az üstmetallurgiai kezelés és a folyamatos öntés elméletének oktatására készült igen szemléletes e-learning tananyagokat. 14. A primeracélgyártás technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai A jegyzet az oxigénes konverter acélgyártás és az elektroacélgyártás (ívfényes és indukciós) gyakorlatával foglalkozik. A kemencék tűzállófalazatának kialakításának ismertetése mellett a szerzők konkrét példákon keresztül szemléltetik a betétösszeállítástól a csapolásig a teljes adaggyártást. Bemutatásra kerülnek a www. steeluniversity.org oxigénes konverteres acélgyártásra és ívfényes elektroacélgyártásra vonatkozó szimulációs programjai. 15. Az üstmetallurgia és a folyamatos öntés technológiatervezésének, technológiafejlesztésének gyakorlati szempontjai A jegyzet összefoglalja az üstök előkészítését, az üstmetallurgia gyakorlatát, az ötvözőanyagokat és az ötvözési megoldásokat. A hagyományos és folyamatos öntés eszközei és technológiája mellett ismertetésre kerülnek a www. steeluniversity.org program az üstmetallurgiai eljárásokat és a folyamatos öntést bemutató szimulációi. A vaskohászattal foglalkozó kohómérnök hallgatók oktatásának szemléletesebbé tételére a World Steel Association és a Liverpooli Egyetem készítette el a steeluniversity.org internetes honlapon ingyenesen elérhető on-line e-learning oktatóprogramot. A program részletesen bemutatja az acélgyártás teljes folyamatát a nagyolvasztótól a konverteres acélgyártásig, az üstmetallurgiai kezeléstől a meleghengerlésen át egészen a hőkezelésig. Az oldal nemcsak elméleti összefüggéseket mutat be, hanem szimulációk segítségével a felhasználó maga is gyárthat például karosszérialemezt vagy szerszámacélt a betétanyagok kiválasztásától kezdve a leöntött féltermékig bezárólag. A projekt egyik fontos, felsőoktatási szempontból exkluzív célja, hogy három elektronikus jegyzet formájában adaptálja a program 4 modulját (oxigénes konverter – BOF; ívfényes elektroacélgyártás – EAF; üstmetallurgiai kezelés – secondary steelmaking; folyamatos öntés – continuous casting) magyar nyelven (a szakfordítást Szőke László, címzetes egyetemi tanár végezte). A www. steeluniversity.org-ot működtető World Steel Association vállalta, hogy díjmentesen átadja a modulok teljes angol szövegét, majd az elkészült magyar fordítást, új nyelvként, megjelenteti az elérhető nyelvek között. A pályázat beadása a pályázatot koordináló szervezet felé megtörtént 2011. május 20-án. Az első eredmény 2011. október 24-i keltezéssel érkezett, miszerint a Döntés Előkészítő Bizottság döntése alapján a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóság támogatásra érdemesnek ítélte, azonban az összpontszám alapján felállított pályázati


sorrend és a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg alapján forráshiány miatt várakozó listára sorolta. 2012. január 27-ei keltezéssel küldött újabb levelében azonban már a projekt támogatásának lehetőségéről értesítette a projektmenedzsert az ESZA Nonprofit Kft. programigazgatója. Az előre nem tervezett csúszás miatt a projekt megvalósítási időszaka 2012. március 1. és 2014. február 28. közé módosult. A munka érdemi része a támogatási, a szerzői felhasználói és egyéb szerződések megkötése után, a jegyzetek kéziratai, a mozgóképek és animációk elkészítésével folytatódott. A jegyzetek sorban készültek 2013 folyamán és lektorálásuk is fokozatosan megtörtént. A lektorált jegyzetek kéziratai részben már a digitalizálást megelőzően felhasználásra kerültek az oktatás során. Az elkészült jegyzetek – a digitalizálást követően – 2014. február 28-tól érhetők el. A pályázat nem a nyomtatás költségét támogatja, hanem a teljesen ingyenes internetes hozzáférést preferálja. Ennek megfelelően a megjelenítés módja e-learning és pdf formátumban: – tananyagok teljes verziója – önregisztrációt követően – online a Miskolci Egyetem e-Learning Centruma által üzemeltetett Moodle keretrendszerben, www. kohasztananyagok.uni-miskolc.hu, – a MÖI honlapja (letölthető pdf formátumban), – az ISD Dunaferr Zrt. honlapja (a MÖI honlapjára navigáló linkkel), – a www.tankonyvtar.hu honlapja (a MÖI honlapjára navigáló linkkel). Így nemcsak a Miskolci Egyetem jelenlegi hallgatói, hanem más felsőfokú intézmények oktatói és diákjai, illetve gyakorló mérnökök, szakemberek is hozzá tudnak férni a legmodernebb ismeretekhez magyar nyelven. Az e-learning biztosítja azt a lehetőséget, hogy a tananyagok szövegét ne csak fotókkal, rajzokkal, illetve diagramokkal illusztrálják, hanem animációkkal és mozgóképekkel is kiegészüljenek a jobb megértést segítve. A tananyagok összesen 53 mozgóképpel és 46 animációval szemléltetik az egyes berendezések működését, illetve a használatos eljárásokat. A pályázat előírta a képzők képzését is, amire a teljes költségvetés min. 15%-át kellett fordítani. Ennek keretében a tananyagok szerzői és lektorai, illetve az elkészült digitális jegyzetek segítségével oktató kollégák pedagógiai, e-learning módszertani és idegen nyelvű prezentációra való felkészítő képzéseken vettek részt a projekt megvalósítása során. A projekt költségvetése 95%-os támogatással és 5% önrésszel finanszírozott, amikből a konzorciumi partnerek a vállalt feladatoknak megfelelő arányban részesültek. Az Egyetem vállalta 12 tananyag elkészítését, a digitalizálás és a képzések lebonyolítását. Az Alapítvány feladata volt 3 tananyag elkészítése, a mozgóképek és animációk készítésének megszervezése. A vállalt feladatokra, az ajánlatok mérlegelésével, mindkét fél elismert szakembereket választott. A tananyagok felkért szerzői a Miskolci Egyetem jelenlegi és volt oktatói, az ISD Dunaferr Zrt. dolgozói és főtanácsosai, illetve más a szakterületükön igen megbecsült szakemberek. A digitalizálást a Miskolci Egyetem e-Learning Centrumának munkatársai végezték.

19

A képzéseket az oulu-i egyetem szakemberei (idegen nyelvű oktatás), illetve az e-learning és pedagógiai módszertani képzések legjelentősebb hazai szakértői tartották. A mozgóképek az ISD Dunaferr Zrt., az ózdi ÓAM Kft. üzemeiben, a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének laboratóriumaiban, illetve egyéb külső helyszíneken készültek. A projekt 12 hónapos előkészítési és 24 hónapos megvalósítási időszakában a megvalósítók csapatában néhány változás történt. Dr. Dénes Éva felkért társszerző a projekt korai szakaszában sajnos elhunyt, így szerzőtársai nélküle készítették el a jegyzetet. A projekt menedzsmentjében további két személyi változást történt: Kocsisné Dr. Baán Mária más, frissen elnyert tudományos projektek irányításában való részvétele miatt Dudás Róbertnek adta át helyét e projektet illetően. Prof. Dr. Kékesi Tamást a Miskolci Egyetem rektora tudományos és nemzetközi rektorhelyettesnek kérte fel, így a pályázat kivitelezésében vállalt feladatait – összeférhetetlenség miatt – Dr. Harcsik Béla adjunktus vette át.

Az elkészült új tananyagok jelentős segítséget nyújtanak nemcsak az anyag- és kohómérnök hallgatók részére, hanem a szakmájukat már gyakorló mérnökök is nagy örömmel vették, hogy a régen tanultakat felfrissíthetik, kiegészíthetik és mindezt jól illusztrálva térítésmentesen tehetik.

Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma pályázati felhívást tesz közzé

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj elnyerésére. A Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj adományozásának célja a műszaki, gazdasági, szervezési és humán publikáció – szakcikkek, szakkönyvek, tanulmányok, konferenciákon elhangzott előadások stb. – terén kiemelkedő eredményt elérők tevékenységének ösztönzése, elismerése. Szakmai Publikációért Nívódíjban az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított vagy részvételével működő társaságok, illetve vele együttműködő szervezetek – egyetemek, főiskolák – pályázatot benyújtó dolgozója, hallgatója illetve teamje részesülhet. Pályázni — elsősorban — az ISD Dunaferr Zrt. és társaságai tevékenységével összefüggő hazai vagy külföldi szakmai lapban vagy egyéb kiadványként megjelent, megjelenő, illetve szakmai konferencián előadásként szerepelt műszaki, gazdasági, illetve humán publikációkkal lehet. Az Alkotói Alapítvány kuratóriumának döntése alapján a Dunaferr Műszaki Gazdasági Közleményekben 2013. június 1.–2014. május 1-jéig megjelenő publikációk — a cikkekért járó honorárium mellett — részt vesznek a pályázatban.

20

Pályázati díjak Az eredményes pályázatok a Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj I. fokozatával 150 000 Ft, II. fokozatával 125 000 Ft, III. fokozatával 100 000 Ft. összegű anyagi elismerésben és oklevélben részesülnek. (A díj pályázatonként, nem alkotónként kerül kifizetésre.) Jelentkezés, határidők: Pályázatok benyújtása: Díjak átadása:

2014. május 1-jéig 2014. június 30-áig

A pályázatokat ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf. 110. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760 E-mail cím: [email protected] Az Alapítvány Kuratóriuma


Varga Ottó, Köpöczi János, Gallai Imre, Fülöp Tamás *

Energetikai változások a Hideghengermű harangkemencés lágyítási technológiájában (I. rész) A hideghengermű történetéről már megjelent egy cikksorozat, mely a Dunai Vasmű alapításától a napjainkig végig kíséri a technikai és technológiai fejlődését, a termelés és minőség változásait. A 2008-ban érkező és sajnos jelenleg még mindig véget érni nem akaró gazdasági világválság a Dunaferr helyzetét úgy tűnik ismételten jelentősen meg fogja változtatni. A változások érintik a technológiai folyamatok szerkezetét, ennél fogva kihatással van és lesz a vállalat belső energetikai rendszerére is. Ennek a rendszernek a Hideghengermű hőkezelője az egyik, legkisebb gázenergetikai felhasználó , de az egyik legmagasabb hozzáadott értékű termékét gyártva a Dunaferrnek. Így minden zavar érzékenyen érinti a működés eredményességét. A fűtéshez kevertgázt használ, a kohó és a kokszolói kamragáz 1:4,5 arányú keverékét. Ez a Hideghengermű indulása óta működik kisebb, és nagyobb átalakításokkal. Sajnos ma elérkeztünk oda, hogy a külső és belső körülmények kényszerítésére ezt a fűtőanyagot földgázra kell cserélni, megteremtve ezzel a vállalatnál működő nagy energia igényű folyékony technológiai fázisoktól való függetlenséget. A cikksorozat betekintést nyújt a Dunaferr harangkemencés hőkezelési technológiájának működésébe, majd az újabb nagyobb léptékű változásokba, megismertetve a technológia lényegét. Ismerteti az üzem felépítését történeti áttekintéssel, energetikai állapotát, az új energiahordozó használatából eredő műszaki módosításokat.

I. Hőkezelés szükségességéről és a folyamatról röviden A hidegen hengerelt termékek a hengerlést követően – a további feldolgozhatóság érdekében – újrakristályosító (lágyító) hőkezelésen esnek át (1. ábra). A lágyítási folyamat hidegen hengerelt acélok esetén 600-650 ºC-on megy végbe. A kívánt mechanikai tulajdonságok eléréséhez két fontos és változtatható hőkezelési paraméter áll rendelkezésre, a hőmérséklet és az idő. A két paraméter pontos ismerete elengedhetetlen az anyagban lejátszódó folyamatok megértéséhez. A hőmérséklet és idő megválasztásánál azonban figyelembe kell venni, hogy hengerlést követően a tekercsek tömege átlagosan 16,7 tonna, és az így képzett, hőkezelésre kerülő betét tömege eléri az 50-55 tonnát. A hőkezelés alatt lejátszódó újrakristályosodási folyamatok főbb szakaszait a 2. ábra mutatja. I. fázis: Adott hőmérséklet alatt a fém kristályos szerkezetében (2. ábra, I. terület) semmiféle változás nem megy végbe, ennek ellenére a saját feszültség csökken a keménység számottevő csökkenése nélkül, erősen csökken a villamos ellenállás és a hőelektromos erő. Az ilyen

A series of articles has already appeared about the history of cold rolling mill that followed the technical and technological development and the changes of production and quality from the foundation of Dunai Vasmű Ironworks up to our days. The global economic crisis coming in 2008 and unfortunately still not going to an end seems to change again significantly the situation of Dunaferr. The changes affect the structure of technology processes, and in consequence will have an impact on the internal energetic system of the company. The heat treatment plant of the Cold Rolling Mill is one of the smallest gas energy users of this system but produces one of the highest added value products of Dunaferr. Thus every disturbance affects sensibly the success of operation. For heating it is used mixed gas, the 1:4.5 rate mixture of the blast furnace gas and coke oven gas. This operates with smaller and greater transformations since the start of Cold Rolling Mill. Unfortunately we have come to the situation that this fuel must be changed due to the external and internal circumstances, establishing with this the independence from the high energy demand fluid technology phases operating at the company. The series of articles gives an insight in the operation of the bell furnace annealing technology of Dunaferr, then into the higher scale changes, acquainting the essence of this technology. It presents the structure of the plant with a historical review, the energetic status of the plant, and the technical modifications resulting from the use of new energy carrier.

változásokat előidéző folyamatot a kristály megújulásának (angolul: recovery) nevezzük. II. fázis: A hidegen alakított fémben lejátszódó változások második fázisát (2. ábra, II. terület) az jellemzi, hogy ezalatt az összes tulajdonságváltozások eltűnnek. Legfontosabb változás, hogy a keménység csökken, a fajlagos nyúlás nő, a fém teljesen kilágyul. Az újrakristályosodáskor keletkező szemcsék nagyságát befolyásoló tényezők a hőmérséklet, a hőntartási idő, valamint az alakítás mértéke. III. fázis: A hidegen alakított egyfázisú fém lágyító izzításánál jelentkező harmadik fázis (2. ábra, III. terület) akkor következik be, ha a hőmérsékletet az újrakristályosodási hőmérséklet fölé növeljük, vagy ami ezzel azonos, az újrakristályosodás hőmérsékletén történő hőntartás idejét növeljük. Ebben a szakaszban a hőmérséklet emelkedésével a nagyobb szemcsék a kisebbek rovására növekednek és szemcsedurvulás következik be. A technológia alapvető felépítését és működését a 3. ábrán láthatjuk.

* Varga Ottó projektigazgató ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Köpöczi János hengersor-hőkezelő üzemvezető-helyettes ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Gallai Imre gyártmányfejlesztő ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű • Fülöp Tamás energetikus ISD Dunaferr Zrt., Hideghengermű


21

1. ábra: Hőkezelési diagram

II. Hőkezelő üzem fejlődésének történeti áttekintése

Röviden a felépítés lényege: • Kemenceállás: a tekercsoszlopot tartó teherbíró acélszerkezet, különböző speciálisan kialakított szerkezetekkel (tűzállóbetét, tűzálló homokzár, gáz áramlását meghatározó terelőkészülék, védőgáz keringtető ventilátor stb.). • Konvekciós alátét: a védőgáz áramlását meghatározó, a lágyítandó tekercseket szétválasztó, bordázott alátétlemez. • Védőbúra: hőálló acélból készült hengeres, hullámosított vagy sima oldalfalú, tetején zárt harang alakú test. • Hevítőharang: olyan tüzelőberendezés, melynek tűzálló bélése és a védőbúra között kialakult henger alakú térben a használatos fűtőgázt elégetjük, az így keletkezett hőenergia a védőbúrán keresztül konvekcióval, és sugárzással a betétet felhevíti. • Védőgáz: 5% H2 és 95% N2 gázkeverék, melyet a védőbúra alatt a tekercsoszlop körül keringtetünk. • Tűztér: térhőmérséklet kb. 900 ºC.

A Hideghengerműben a technológiai lánc részeként először 4 kemenceblokkba szervezett, egyenként 15 kemenceállásból álló kb. 250 000 tonna éves kapacitású hőkezelőüzemet építettek. A magyarországi gazdasági fejlődés egyre nagyobb mennyiséget követelt a hidegen hengerelt lemezekből. Fejlődésnek indult a háztartási gépek (pl. LEHEL, HAJDU), eszközök (pl. Bonyhádi, Budafoki Zománcipari Művek) gyártása, fellendültek a mezőgépipari, a gépipari és az építőipari vállalatok is. A termelés bővülése, a termelés felfutása nagyobb hőkezelési kapacitást igényelt. A kemenceparkot bővítették egy ötödik kemenceblokkal (15 db új nagyobb teherbírású kemenceállással). Ezzel és a hűlési szakasz technológiájának későbbi változtatásával az üzem elméleti kapacitása először 300 000, majd 500 000 tonna/évre emelkedett. Az üzem egyoszlopos kevertgáz fűtésű harangkemencékből áll (4. ábra), kemenceállásaink száma 75 db, amelyhez jelenleg 30 hevítő harang és 80 védőbúra tartozik. A fűtőgáz 5,8 MJ/Nm3-en stabilizált fűtőértékű kohógáz-kamragáz keverék. Ezzel az energetikai megoldással a kohászat alacsony fűtőértékű melléktermék-gázait hasznosítjuk, melyet felfoghatunk egyfajta megújuló energiafelhasználásnak is. Az 1970-es évek és az 1980-as évek első fele – a termelés felfuttatása után – a nagy újítások és a kísérletezések időszaka volt. Helyi szakembereink erőfeszítései elsősorban a termelés, illetve a termelékenység növelésére irányultak. Csak három fejlesztést emelnék ki ebből az időszakból, a teljesség igénye nélkül. Az első ötlet az égőöv átépítése volt. A hevítőharangonként 16 radiális irányban beépített gázégő helyett ugyanazt a fűtési teljesítményt 12 égővel kívánták elérni, melyeket tangenciális irányban építettek be. A megoldás bevált, a

22


2. ábra: Hőmérsékletváltozás hatása a hidegen alakított acél tulajdonságára

3. ábra: Technológia alapvető felépítése és működése

4. ábra: Egyoszlopos kevertgáz fűtésű harangkemence


kemence konvekciója javult. A fajlagos fűtőenergia-igény kis mértékben csökkent, de ennél lényegesen fontosabb, hogy a drága, de nélkülözhetetlen védőbúra hőterhelése csökkent. Ezzel megnövelték a védőbúra élettartamát, ami költségcsökkenést eredményezett. A következő kísérlet a fűtőgáz előmelegítése volt. A hevítőharangok kevertgázellátó rendszerét egyenáramú csőrekuperátorokkal szerelték fel, amely a fűtőgázt 130180 °C-ra melegítette elő a távozó füstgáz hőtartalmának hasznosításával. Ez 4-6%-os fajlagos energiafelhasználás csökkenést eredményezett. Nem utolsósorban a kemence kezelhetősége is javult. Egy újabb fejlesztés a hűlési idő csökkentését célozta meg. Az eredeti, csak levegővel működő hűtőharang a hűlési szakaszban került a kemenceállásokra és a beépített ventilátoraival a betét intenzív léghűtését biztosította a védőbúrán keresztül. A hűlési idő csökkentésére a hűtőharangos intenzív léghűtés helyett a védőbúra külső palástfelületén vízhűtést alkalmaztak. A folyamat elején viszonylag magas betéthőmérsékletnél, majd a betét és a védőbúra védelme érdekében egyre alacsonyabb hőfoktól alkalmazzák. Ez a változtatás a technológiai ciklusidő 5-8%-os csökkenését eredményezte. Még ma is ezt a

23

5. ábra: Az I-IV. kemenceblokk PLC folyamatirányító és a számítógépes megjelenítő-kezelő rendszere megoldást alkalmazzuk. A hűtőharangok használatának elhagyása költség szempontjából ma már vitatható döntés. A mai modern „JET” típusú hűtőharangok permetező vízhűtést is alkalmaznak, ez intenzívebb hőelvonásra képes. A kemenceállások terelőkészülékeibe, a kemence munkaterébe, vastag falú csöveket építettek, amelyeken adott hőfoktól a hűtési szakaszban vizet szándékoztak áramoltatni. Ezzel a kiegészítő vízhűtéssel próbálták növelni a hűtés intenzitását. Az ötlet a gyakorlati próbák során elvérzett. Az acélcsövek nem bírták a terhelést, széthasadtak, ezzel jelentős mennyiségű víz jutott a munkatérbe. A robbanásveszély mellett a betét is javíthatatlan selejtté vált. Ma már erre kiforrott technológiák állnak rendelkezésre. Az 1980-as évek közepétől az 1990-es évek végéig a termelékenység növelése mellett előtérbe kerültek egyéb szempontok is, mint a technikai korszerűsítés, környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy. A legfontosabb változásokat ebből az időszakból az alábbiakban vázoljuk. Egy erre kialakított és megépített üzemben a földgáz O2 szegény térben való elégetésével előállított, magas CO tartalmú védőgáz (redukáló képesség) használatáról az üzemet átállították a HNX technológiára. Ez úgy munkavédelmi, mint környezetvédelmi szempontból komoly előrelépés volt. A HNX technológiánál alkalmazott védőgáz egészségre ártalmatlan N2+H2 gázkeverék. A legfontosabb cél a CO és CO2 egyensúly bizonytalanságából adódó karbon kirakódás elkerülése volt. Megkezdődött hevítőharangok hőszigetelésének korszerűsítése. Az eredeti azbesztlemezből és könnyű samotttéglából felépített szigetelést szálkerámia paplan, illetve a kupolában hőálló betonszigetelés váltotta fel. Ezzel nem csak a hevítőharangok szerkezeti tömege csökkent jelentő-

sen, hanem a kemencék falvesztesége is a jobb hőszigetelés miatt, és javult a tüzelés hatékonysága is. Ebben az időszakban kezdődött mag a folyamatirányítás automatizálása is. Az 1960-as években gyártott szovjet elektromechanikus szabályozó műszerek helyett a kor magyarországi színvonalának megfelelő analóg számítógépes folyamatirányító rendszert építettek ki. Először a hőfokszabályozást automatizálták, majd a védőgáz betáplálás és az öblítési folyamat szelepeinek vezérlését is. Az első jelentősebb méretű átépítésre 1999-2000-ben került sor. Az I-IV. kemenceblokk PLC folyamatirányító rendszert és számítógépes megjelenítő-kezelő rendszert kapott (5. ábra). A harangokat is korszerűbb, előmelegített égéslevegővel üzemelő kényszerlevegős égőkkel látták el. A teljes hőkezelési folyamat automatizálásra került, az emberi hibák lehetősége is jelentősen csökkent. A négy kemenceblokk 60 db kemenceállásához 24 db hevítőharangot építettek át, amelyeket már harangonként 6 db nagy impulzusú kényszerlevegő-gázégővel és nagy teljesítményű égéslevegő-előmelegítő rekuperátorokkal szereltek fel. Ez a technikai megoldás már mintegy 30%-kal hatékonyabb tüzelést eredményezett. Ehhez csak egy adatpár: 1996-ban a fajlagos fűtőenergia igény 1,362 GJ/t volt, míg 2001-ben 0,936 GJ/t. Jelentős különbség! A TÜKI-DWA típusú hevítő harangok égőövét kétszeres szélességűre építették, így a kemencén belüli hőmérséklet különbségek is jelentősen csökkentek. Ez egyenletesebb minőséget jelent. A harangokat is korszerűbb, előmelegített égéslevegővel üzemelő kényszerlevegős égőkkel látták el. A teljes hőkezelési folyamat automatizálásra került, az emberi hibák lehetősége is jelentősen csökkent. A négy kemen-

24


ceblokk 60 db kemenceállásához 24 db hevítőharangot építettek át, amelyeket már harangonként 6 db nagy impulzusú kényszerlevegő gázégővel és nagy teljesítményű égéslevegő-előmelegítő rekuperátorokkal szereltek fel. Ez a technikai megoldás már mintegy 30%-kal hatékonyabb tüzelést eredményezett. Ehhez csak egy adatpár: 1996-ban a fajlagos fűtőenergia igény 1,362 GJ/t volt, míg 2001-ben 0,936 GJ/t. Jelentős különbség! A TÜKI-DWA típusú hevítőharangok égőövét kétszeres szélességűre építették, így a kemencén belüli hőmérséklet különbségek is jelentősen csökkentek. Ez egyenletesebb minőséget jelent. Az átépítés másik jelentős eredménye az volt, hogy a Hőkezelő üzem CO-kibocsátása gyakorlatilag megszűnt. Ez környezetvédelmi szempontból óriási előre lépés. Az átépítés része volt az egész üzemet érintő automatikus biztonsági rendszer kiépítése is. Ez a rendszer üzemzavar esetén automatikusan N2 gázzal árasztja el a kevertgáz vezetékrendszert, így kizárja a tűz- és robbanásveszélyt. Kapcsolódó beruházásként az Energiaszolgáltató megteremtette a stabilizált fűtőértékű kevertgáz-szolgáltatás lehetőségét. A félautomata rendszer folyamatosan 5,8 MJ/ Nm3 ± 5% fűtőértékű kevertgázt biztosít az üzem számára. Ezzel a berendezések műszaki állapotát védik. Az I-IV. kemenceblokk átépítésekor feleslegessé vált régi számítógépes rendszert az V. kemenceblokk kapta meg, ahol a hőfokvezetést szabályozta. Ennek a kemenceblokknak akkor tartalék kapacitás szerepet szántak, így sajnos nem integrálták a korszerűbb rendszerbe. Hőkezelési feladatok akkoriban 330-360 000 tonna között változtak, amit a korszerű I-IV. kemenceblokkokon is le lehetett gyártani. 2006-tól a különböző alrendszerek korszerűsítése, az alkalmazott komponensek élettartamának növelése került a figyelem középpontjába. A nyomásszabályzó-szelep vezérlését digitálisra cserélték, így pontosabbá vált a fűtőgáz mennyiség- és nyomásszabályozása. A kemenceállások falazatát korszerű hőálló betonelemekből épült falazatra módosították. Ez háromszoros hasznos élettartam növekedést eredményezett. A gázbiztonság és munkabiztonság terén is fejlődött az üzemrész. A gázvezetékrendszer és a tüzelő-berendezések megfelelnek a 2004-es vonatkozó szabályoknak. Ennek keretében a kevertgáz-gerincvezeték beavatkozóelemeinél kiépítették a távvezérlést. A főbb elzáró szerelvények a

központi műszerházból vezérelhetők. A sori- illetve a kemenceállások mellé telepített tolózárakat gyorszárású kézi szelepekre cserélték. Minden kevertgázszerelvény tömítő felülete ellenáll a kevertgáz agresszív összetevőinek, és gyorsan, helyben javíthatók egy kereskedelmi forgalomban kapható javító szett alkalmazásával. Az esetleges üzemzavaruk így olcsón és gyorsan elhárítható. A legutolsó projekt az V. blokk atmoszférikus injektoros égőkkel szerelt harangjainak tüzeléstechnikai korszerűsítése. Ennek során erre a kemenceblokkra is PLC-vezérlést telepítettek, a harangokat elektronikus gyújtással és lángőrzéssel szerelték fel. A tüzelésvezérlés teljesen automatikussá vált, a kemenceblokk rendelkezik mindazzal a biztonságtechnikai védelemmel, amit a 2004-es szabályozás előír. A dolgozókat felszerelték többféle gáz érzékelésére alkalmas kézi mérőkészülékekkel, a műszak munkájának szervezéséhez CB-rádiókat rendszeresítettek. Ezzel párhuzamosan a védőburát is fejlesztették. A kismértékű alaki változtatás a kritikus helyen lévő varrat védelmét szolgálta. Ennél fontosabb változás, hogy a berendezés anyagát is másikra cserélték. Olyan ötvözetre, ami jobban ellenáll az újrakristályosító lágyítás hőmérsékletén a C-diffúziónak. Ezzel a védőburák élettartama elérte a 3,5-4 évet. Kidolgozták a védőbúra-felújítás technológiáját, ami további élettartam-növekedésre ad lehetőséget.

III. Tüzelőanyag-váltás lehetősége és következményei A tüzelőanyagkiváltásra a Hőkezelő üzem kohógázzal való bizonytalan ellátása miatt van szükség, és mivel az üzem kemenceparkja a maximális kiterhelhetőségének közelében jár, szükség van a termelés zavartalan biztosítása érdekében egy állandó, stabil ellátórendszerrel rendelkező fűtőgázra. Az ISD Dunaferr az ISD Power és a TÜKI szakemberei megvizsgálták mind technológiai, mind költség oldalról a tisztán kamragázzal, kamragáz-nitrogén keverékkel, tisztán földgázzal, földgáz-nitrogén keverékkel való tüzelés lehetőségét. Az elsődleges cél szerint a berendezések átalakítását költségkímélő megoldásokkal kell végrehajtani úgy, hogy az új fűtőanyag a termelési igényeket továbbra is maradéktalanul kielégítse, az átalakítás során ismételten felhasznált berendezéseket ne károsítsa, illetve hosszú távon az üzembiztonságot továbbra is

1. táblázat: Tüzelőanyagok éves költségei (a 2012. év átlagárai alapján számolva) Ár, E Ft/év Ár, Ft/t

Kohógáz-kamragáz 852 000 3 200

Kamragáz 1 265 000 3 951

Kamragáz-nitrogén 2 926 000 7 639

Földgáz 1 507 000 4 488

Földgáz-nitrogén 3 528 000 8 976

2. táblázat. A tüzelőanyag-keverékek komponensenkénti mennyiségei adott hőmennyiségre vetítve Mennyiség, m3/év

Mennyiség, m3/év

Mennyiség, m3/év

Földgáz 11.833.819 Földgáz-nitrogén keverék Földgáz Nitrogén 11.833.819 58.148.939 Kohógáz-kamragáz keverék Kohógáz Kamragáz 51.368.000 10.863.000


25

Kamragáz 22.180.328 Kamragáz-nitrogén keverék Kamragáz Nitrogén 22.180.328 47.802.431

fenntartsa. A vizsgálatok során további célként határozták meg, hogy az üzemeltetési költség is behatárolt keretek között maradjon. A tüzelőanyagok összehasonlítása mellett felmerült egy teljesen új hőkezelőblokk építése is, azonban a magas költségek miatt ez a lehetőség lekerült megoldási módok listájáról. A vizsgálatok gazdasági, technológiai, üzemeltetési szempontok szerint történtek. Gazdasági oldalról a következők állapíthatók meg: A jelenlegi kohógáz-kamragáz keverékkel történő üzemeltetésnél nincs gazdaságosabb megoldás, azonban a fent említett okok miatt szükséges volt a Hőkezelő üzem tüzelőanyag váltásának kidolgozása. A táblázatból jól látható, hogy az üzemeltetési költség földgáztüzelés esetén a jelenlegihez képest kb. 77%-kal meg fog emelkedni. Az 1. táblázatban a különféle tüzelőanyagokkal való üzemelés éves fűtőgáz-, illetve fajlagos költségeit mutatjuk be. Egyértelmű hogy az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag-mennyiség földgáz alkalmazása esetén a jelenlegihez viszonyítva kb. 80%-kal csökkenni fog. Energetikai oldalról meghatározhatóak a következők: A vizsgálatok során figyelembe kellett venni, hogy a jelenleg 5,8 MJ/m3 fűtőértékű kevertgázra tervezett hőkezelőkemencék a lehetőségként számításba vehető gázokkal jelentősen túllépik a megengedett fűtőértéket. A kamragáz 18 MJ/m3, a földgáz 34,3 MJ/m3 fűtőértékű gázok, melyek önmagukban a fűtőharangok jelenlegi kialakításában való eltüzelése jelentős berendezés károsodáshoz vezethet (lokális túlmelegedések, búrák károsodása, rekuperátorok tönkremenetele stb.). A megcélzott 5,8 MJ/m3 fűtőértéket kamragáz-nitrogén keverék esetén 1:2,15 és földgáz-nitrogén esetén 1:4,9 arányú keverék esetén érhetjük el. A fent leírt arányok biztosításához szükséges nitrogénmennyiségi igények (2. táblázat) az üzemeltetés gazdaságossági költségein túlmenően jelentős vezetékkiépítési költséggel is járt volna. A hőbevitel jelenlegi értéken való tartása kiemelt fontosságú a hőkezelés technológiai-minőségi paraméterek, valamint a berendezés üzembiztonsága szempontjából. A további vizsgálatok tárgyát nem képezte a kamragáz-nitrogén, földgáz-nitrogén keveréke az igen magas üzemeltetési költségek, illetve a környezetvédelmi határértékek (NOx) várható túllépése miatt. Működési feltételek vizsgálatára az ISD POWER Kft., az ISD Dunaferr és a TÜKI Zrt. szakembereinek előzetes tárgyalásait követően született döntés. A kemencéknek tisztán kamragázzal illetve földgázzal történő üzemeltetésére vonatkozó megvalósítási tanulmányokat kellett készítetni. A TÜKI Zrt. felkérésre ajánlatot dolgozott ki mindkét fűtőanyag felhasználhatóságára. A tanulmányok egyértelműen rámutatnak, hogy a térfogatáramok, a tűztéri hőmérséklet, a lángkép és a hőátadási viszonyok megváltoznak a kevertgázos üzemhez képest. Utóbbi, a hőkezelés során történő újrakristályosodási folyamatokat nagymértékben meghatározza, ami egy alapvető tényező a termék mechanikai paramétereinek beállításában. A tüzelőanyag-váltás a teljes rendszer felülvizsgálatát és módosítását, a fűtésszabályozás átépítését teheti szükségessé. Technológiai alkalmazhatóság érdekében további adatokra volt és van szükség. A pontosabb gyakorlati információk megismerése érdekében üzemi teszteket kellett

26

végrehajtani. Mivel még új ellátó rendszer nincs kiépítve, ezért tiszta kamragázzal végeztünk teszthőkezeléseket annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljünk a magas fűtőértékű földgáz hatásaihoz. A magasabb fűtőértékű tüzelőanyag alkalmazásával az égéstermék kémiai összetétele is megváltozik. Ennek ellenőrzésére az emissziós előírásoknak megfelelő referenciaméréseket végeztünk a II. blokkon először kevertgázüzem mellett. A következő tesztnél ugyanezt tisztán kamragázüzem mellett is elvégeztük. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a CO, NOx és a SO2 értékek az előírásoknak megfelelnek. A szabályozási rendszer és emissziós kibocsátás felülvizsgálata mellett a hőkezelt tekercsekben, valamint a kemence meghatározott pontjaiban lejátszódó hőmérsékletváltozások ellenőrzésére hőelemes méréseket végeztünk. Az üzemszerű hőkezelési technológiánk során kizárólag a védőgáz hőmérsékletét tudjuk folyamatosan mérni, a tekercsekben lejátszódó hőmérsékletváltozásokat nem. A tekercseken belüli, a teljes hőkezelési ciklus alatti hőmérséklet-változásokról egy korábbi méréssorozatnak köszönhetően vannak információink azonban ezek a mérések még kevertgázos üzem mellett történtek. A mérési eljárás célja, a tekercsek, valamint a kemence egyes pontjaiban kialakuló hőmérsékletváltozás meghatározása volt kamragázos üzem mellett, a teljes hőkezelési ciklus alatt. A mérésekhez 1 db átlagos méretű selejt tekercs lett kijelölve. A tekercset a hőkezelést megelőzően palástfelületén 3 db furattal láttak el (6. ábra). A furatok egymáshoz képest 35º-os szöget zártak be és a húsvastagság ¼, ½ és ¾ mélységéig lettek kifúrva. Ezekbe a furatokba kerültek elhelyezésre a mérést végző hőelemek. Ezzel egy időben mérések történtek a védőbúra falán 2 ponton, a tekercs felületén és az égő síkjában 1-1 ponton. A mérésekre 2013.05.13-án került sor a hőkezelő üzem

6. ábra: Furatok elhelyezkedése a tekercsben 213. sz. állásán. Az álláson a korábbi kamragázos kísérletek alapján átalakításokat végeztünk, ez magában foglalta a mérőszakasz módosítását, pillangószelepek és mérőtárcsák cseréjét. Az elvégzett méréseket csupán egy kisebb szabályzási probléma zavarta – ez látszik a grafikon hevítésszakaszán (7. ábra) –, de ezt gyorsan sikerült orvosolni. A mérések elsődleges célja a tekercsekben lejátszódó hőfolyamatok meghatározása volt. A kamragázos üzemelés egyik tulajdonsága a gyorsabb felfűtés. Ez egy általános,


7. ábra: Munkatér- és tekercshőmérséklet

8. ábra: Emulzió párolgási (TGA) görbéje 670 °C-os kevertgázos hőkezelésnél ~8 óra, kamragázosnál ~2,5 óra. Ez a különbség a tekercsek hőmérséklet változásánál is megfigyelhető, kevertgázos hőkezelésnél ~30 °C/óra, kamragázosnál ~41 °C/óra hevítési sebességet jelent. Az intenzívebb hevítés nemkívánatos a technológia szempontjából, ugyanis ez a tekercsek keresztmetszete mentén nagyobb hőmérsékletkülönbség jön létre a tekercs


magja és a külső részek között. Ennek egyenes következménye, a lágyítási folyamat inhomogenitása, amely ugyancsak inhomogén mechanikai paramétereket eredményez. (A gyors felfűtés okozta problémát csak a 100%-os H2 védőgáz képes kiküszöbölni a hidrogén magas konvekciós képessége miatt.) A gyorsabb felfűtésnek kedvezőtlen hatása van a felülettisztaságra is. A hengerlést követően minden esetben bizonyos mennyiségű emulziós olaj marad

27

9. ábra: Védőbúra lokális túlhevülése

10. ábra: Védőbúra lokális túlhevülése

a lemez felületén. A gyártók úgy tervezik a hengerlési olajakat, hogy az optimális párolgási hőmérsékleten (~400 °C) kb. 90%-ban eltávoznak a felületről (8. ábra). Ezt a folyamatot az ajánlott hőmérsékleten való tartózkodási idővel lehet befolyásolni. Az idő növelésével a felülettisztaság javul. Fentiek miatt szükséges egy optimális, szabályozott felfűtés meghatározása. A mérések másodlagos célja a kemencében lejátszódó hőfolyamatok meghatározása volt. Fontos szempont ugyanis, hogy a megfelelő mechanikai paraméterek elérése úgy következzen be, hogy a berendezést a lehető legkisebb károsodás érje, üzemideje minél hosszabb legyen. Az első kamragázos teszteknél a védőbúra oldalfalán a megváltozott tüzelési viszonyoknak köszönhetően az égő síkjában szemmel is látható lokális túlmelegedés volt (9-10. ábra). A második tesztnél történt módosítások hatására az égősík és búrafal hőmérséklet változásai (11. ábra) lénye-

gében hasonlóan alakult, mint a korábbi kevertgázos méréseknél. A búrafal hőmérséklete a legmelegebb pontokon sem haladta meg a 900 °C-os kritikus hőmérsékletet . A grafikonon (7. ábra) szintén jól látszik, hogy a hőmérsékletszabályozás finomsága felfűtés és főként hőntartás alatt a kevertgázos kísérletekhez képest elmarad, ezt a későbbiekben szintén figyelembe kell venni. A kamragázos hőkezelés eddigi tapasztalatai technológiai oldalról az, hogy a felfűtés intenzitásán csökkenteni kell, valamint a ±3 °C-os szabályzást nem lehet megvalósítani a jelenlegi szabályozás filozófiájával (ki-be kapcsolás). A fenti üzemi teszteket a földgázvezeték kiépítését követően ismételten el kell végezni. (Folytatás következik)

11. ábra: Égősík és védőbúra hőmérséklet

28


Varga János, Hevesiné Kővári Éva, Éberhardt Zoltán *

Papírmentes műbizonylatolási rendszer kialakítása a Lemezalakítóműben A vevői elvárások és a költségcsökkentési gazdasági megfontolások újabb és újabb minőségfejlesztési munkára kötelezik a cégek szakembereit. Minőségfejlesztési lehetőség az ISD Dunaferr Zrt-nél a termékek műbizonylat előállítási folyamatának gyorsítása, papírmentessé tétele is. A cikk a profiltermékek műbizonylatolási folyamatának korszerűsítését, az elektronikus aláírás megvalósításának lépéseit mutatja be röviden, közérthető módon.

1. Műbizonylatolás folyamata az ISD Dunaferr Zrt.-nél Minden Dunaferr-terméktípusnál — így a profil termékeknél is — több munkafázis szükséges ahhoz, hogy elkészüljön egy műbizonylat. E dokumentumok ugyan már korszerű termelésirányítási rendszer segítségével (SAP R3, Navigátor) készülnek el, de kinyomtatásuk után (ha az EU-ban elvárt szabványos korszerű formai megjelenéstől eltekintünk) az aláíratás, borítékolás, postázás még hagyományos, papíralapú, nehézkes, hosszadalmas folyamatot jelent. A műbizonylat készítése három fontos lépcsőből áll: a műbizonylatok összeállításából, a műbizonylatok jóváhagyásából (ellenőrzés, aláírás) és az utolsó fázis a műbizonylatok eljuttatása, postázása a vevőhöz (1. kép). Az első két munkafázis szakmai hozzáértést: szabványismeretet és termékismeretet igényel, míg a harmadik munkafázis nem követel szakmai kompetenciát.

2. Minőségfejlesztési projekt a műbizonylatolás korszerűsítésére A műbizonylatolási folyamat gyorsítását, informatikai korszerűsítését célul kitűzve indult minőségfejlesztő

műbizonylat elkészítése

The customer requirements and the cost reducing economic considerations are inducing the specialists of companies to further and further quality development work. Acceleration and conversion to paperless system of the preparation process of product certification of manufacture is also a quality development possibility at ISD Dunaferr Co. Ltd.. The article presents shortly and in comprehensible manner the modernization of preparation process of manufacturing certification of profile products and the steps of realization of electronic signature.

projekt az ISD Dunaferr Zrt. termékei között elsőként a profiltermékeknél. A vevői elégedettség növelésének szándékán túl a projekt célja volt az is, hogy kevesebb papírt használjunk fel, azaz papírt és időt „spóroljunk” a folyamatban. A XXI. század informatikai technikája jelentős fejlesztési lehetőségeket kínál — ezek a megoldások gyorsak, papírtakarékosak, és az ISO 9001 szabvány feljegyzések kezelésére vonatkozó azonosítási és nyomon követési kívánalmait is maradéktalanul biztosítják. A projektben több feladatot kellett megoldani. Ezek nevesítve a következők: — műbizonylatok nem papíralapú ellenőrzési lehetőségének megteremtése; — az ellenőrzött műbizonylatok nem papíralapú aláírása (elektronikus aláírás megoldása); — az elektronikusan elkészült műbizonylatok eredetiségének az európai jogrendbe illeszkedő módon való hitelesítése; — a hitelesített elektronikus műbizonylatok vevőhöz való eljuttatása. A projekt munkájában az ISD Dunaferr Zrt. minőségügyi, informatikai, valamint a profilgyártási szakterülethez kapcsolódó termelésirányítási, értékesítési szakemberek vettek részt.

ellenőrzés, aláíratás

postázás

1. kép: Műbizonylat készítés munkafázisai * Varga János továbbfeldolgozási osztályvezető, Lemezalakítómű, ISD Dunaferr Zrt. • Hevesiné Kővári Éva minőségügyi és környezetvédelmi igazgató, ISD Dunaferr Zrt. • Éberhardt Zoltán minőségügyi főosztályvezető, ISD Dunaferr Zrt.


29

2. kép: Műbizonylat adattartalmának jóváhagyása 2.1. Műbizonylatok elektronikus ellenőrzésének megvalósítása A műbizonylatokat a roncsolásos (kémiai, mechanikai) vizsgálatok eredményei, valamint a termék gyártása és végellenőrzése alatt mért eredmények ismeretében kell kiállítani. A termelésirányítási rendszer előkészíti a szállítólevelek alapján a műbizonylat kiállításához szükséges adathalmazt. Ezeknek az adatoknak a termékszabványnak és a szerződéses előírásoknak való megfelelőségét természetesen ellenőrizni kell. Eddig a műbizonylat kiállítójának ellenőrzése után a rendszer az adatokat a megfelelő formátumban kinyomtatta. Az ellenőrző a kinyomtatott bizonylatot tudta ellenőrizni, és javítási kérelme esetén következhetett a korrekció, az újranyomtatás, majd az aláírás. Ahhoz, hogy a műbizonylat tartalmát még a kinyomtatás előtt ellenőrizni tudja a jóváhagyó, meg kellett teremteni annak lehetőségét és módszerét, hogy a műbizonylat ellenőrzőjének, jóváhagyójának lehetősége legyen az adatokat magában az informatikai rendszerben ellenőrizni. A fenti cél megvalósítása érdekében a Navigátor termelésirányító rendszerben kifejlesztésre került egy olyan alkalmazás, mely segítségével még nem a műbizonylat formátumában látja a jóváhagyó a műbizonylatba majdan dokumentálásra kerülő számszerű értékeket. Ha kérdése van, úgy azt felteheti akár a műbizonylat kiállítójának, akár a gyártómű adott szakemberének. Ha a felmerült kérdések tisztázásra kerülnek, és az adatok megfelelőek, úgy a jóváhagyó elektronikus „jelet” küld a termelésirányító programnak a műbizonylat adatainak jóváhagyásáról (2. kép).

adatbázisból) az elkészülő műbizonylat megfelelő helyén megjeleníti. A termelésirányító program tehát az azonosított felhasználónak az azonosított módon az adatbázisba töltött (beszkennelt) aláírását és pecsétjét az elektronikus dokumentumra (Excel) másolja – azaz a műbizonylatra másolja. Ilyen módon a dokumentum készítésében és jóváhagyásában résztvevők teljes köre a termelésirányító rendszerben történő naplózás okán azonosítható. Az elektronikusan összeállított (Excel) dokumentum PDF-Creator segítségével minden felhasználó részére (így a vevő részére is) olvasható formátumba kerül elmentésre. Az ISD Dunaferr Zrt. termelésirányítói rendszerében tehát az elektronikusan elkészült műbizonylat létrejöttének folyamatában bármilyen módon részt vett felhasználók beazonosíthatóak, már csak az így elkészült dokumentum illetéktelenek által történő módosítását kell megakadályozni.

2.2. Műbizonylatok aláírása, elektronikus nyomtatása A termelésirányító rendszer az azonosított felhasználó (jelen esetben a kiállító és a jóváhagyó) által küldött elektronikus „jel” meglétekor automatikusan elkészíti a műbizonylatot. A műbizonylat az elfogadott formában és adattartalommal készül el úgy, hogy a termelésirányító program a megfelelő aláírásokat és pecséteket (az előzetesen feltöltött

2.3. Műbizonylatok hitelesítése Az elektronikus dokumentumok hitelesítésének több formája létezik. Az ISD Dunaferr Zrt. e fejlesztési projektben az „elektronikus dokumentumok időbélyegzővel való ellátása” megnevezésű hitelesítési eljárást választotta. Ez az eljárás az utólagos módosítások lehetőségét kizárja. Nagy a jelentősége a folyamatban a hitelesítő szervezetnek. Az általunk kiválasztott hitelesítő szervezet szolgáltatásait nemzetközi biztosító védi, továbbá működését a Nemzeti Hírközlési Hatóság évenként felülvizsgálja, és természetesen rendelkezik ISO 9001 minőségirányítási és ISO 27001 információbiztonság-irányítási rendszertanúsításokkal, továbbá és nem utolsó sorban ügyfelei körében neves hazai és külföldi felhasználókat, referenciákat tud felmutatni. A hitelesítési eljárás természetesen teljes körűen megfelel a többször módosított 2001. évi XXXV. tv. (törvény az elektronikus aláírásról) támasztott elvárásoknak is. A műbizonylat hitelesítésére egy intelligens kártya szolgál, mely tulajdonképpen egy mini számítógép, mely saját operációs rendszerrel, RAM, ROM, EEPROM memóriával rendelkezik (3. kép).

30


A hitelesítés elvégzése A termelésirányító rendszer által nyomon követett módon a dokumentum PDF-formátumban készül el. A műbizonylatot a fent röviden vázolt hitelesítési eljárás segítségével időbélyegzővel kell ellátni. A hitelesítő eszköz online kapcsolatban áll a hitelesítő szervezet szerverével, így biztosítható az ily módon hitelesített dokumentum eredetisége. 3. kép: Hitelesítőeszköz a hitelesítőkártyával A dokumentum felhasználója az elektronikus dokumentum megnyitásakor szintén kapcsolatba lép a hitelesítő szervezet szerverével (a hálózati kapcsolatot természetesen biztosítani kell), így az elektronikus dokumentumra vonatkozó hitelesítéshez szükséges adatok átkerülnek a felhasználóhoz. Az elektronikus hitelesítést egy logó igazolja, eredeti dokumentum esetén erre „rákattintva” megtudhatók a hitelesítés paraméterei.

4. kép: Elektronikus hitelesítést igazoló logó Fontos megjegyezni, hogy a dokumentum csak elektronikus formában hiteles, a kinyomtatott példány hitelességét a fent bemutatott logó megléte már nem biztosítja. A dokumentumot azonban csak PDF-formátumban lehet kinyomtatni – így az hiteles formában tovább nem szerkeszthető. Ezzel a fejlesztéssel az elektronikus műbizonylat készítése mellett a papírtakarékos iroda kialakítása, és az archiválások informatikai megoldása is biztosított.


2.4. Műbizonylatok archiválása, postázása Mivel a műbizonylatok a jövőben kizárólag elektronikus formában készülnek el, meg kellett oldani ezek archiválását. Erre a feladatra kiválóan alkalmasak az ISD Dunaferr Zrt. üzemelésében lévő szerverek, melyek garantálják az így elkészült dokumentumok 10 évig történő megőrzését. Mivel minden adat informatikai adatbázisban kerül eltárolásra, így a papírhegyektől roskadó, polcokkal telt iroda képe is eltűnhet a jövőben. Már csak az elektronikus dokumentumok postázását kellett megoldani. E-mail-ek segítségével ez megfelelően tud működni. Az elektronikus hozzáférési rendszert még lehet fejleszteni (lásd a 3.2. pontban), de nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a vázolt fejlesztésekkel már elértük a projektben célként kitűzött állapotot.

3. Jövőbeni lehetőségek A projekt eredményesen zárult. Folytatását tervezzük rövid és középtávon, a további fejlesztési lehetőségekkel. 3.1. Rövidtávú cél A sikeren felbuzdulva célul tűztük ki a többi terméktípusnál is az elektronikus műbizonylatolás bevezetését a fent ismertetett módon. A közvetlen folytatás a melegen hengerelt, a melegen hengerelt pácolt és a hidegen hengerelt termékek bizonylatolási területei lehetnek. 3.2. Középtávú cél A cikk elején a XXI. század technikáinak lehetőségeit hoztuk szóba — azaz érdemes a rendszert továbbfejleszteni. Az alábbi lehetőség körvonalazódik: Az elkészült elektronikus műbizonylatokat olyan, az ISD Dunaferr Zrt. által biztosított és a vevő számára megfelelő kód ellenében szabadon hozzáférhető felületre lehetne elhelyezni, hol a vevő — bizonyos időhatáron belül — elérheti, és szabadon rendelkezhet azzal. Így elkerülhető lehet az esetleges félreértés, hogy a vevő megkapta-e a műbizonylatot, és az e-mail-küldés, a telefonos értesítések kiiktatásával átláthatóbbá, nyomon követhetőbbé válhat a folyamat. Mindenesetre elmondható: az ISD Dunaferr Zrt. korszerű informatikai eszközök alkalmazásával megtette az első lépéseket a műbizonylatolási szakterületen is a papírmentes iroda kialakítása irányába!

31

Barna-Lázár Zoltán *

Az EU támogatáspolitikája és a magyar kikötők A folyami kikötők infrastrukturális fejlesztésének állami támogatása a közelmúltban került az EU versenyjogi korlátozásainak látóterébe. Cikkében azt tekinti át a szerző, hogy milyen hatással van ez a kikötői fejlesztések jelenlegi és jövőbeli finanszírozására.

Jelentős átalakuláson megy át az Európai Unió kikötők támogatására vonatkozó gyakorlata, amely átalakíthatja a Magyarországon kikötőfejlesztésre felhasználható támogatásokat is. A vízi közlekedés fejlesztésében, ezen belül is a kikötők mint intermodális csomópontok beruházásaiban Európa minden országában, bár változó mértékben, de szerepet játszanak az állami források, a közpénzek. Az EU támogatásból finanszírozott pályázatok az utóbbi időszakban a magyar dunai kikötők számára is megnyíltak, több mint tízmilliárd forint értékű beruházás valósult meg vagy áll előkészítés, kivitelezés alatt. Azonban már ezeket is érinti az a változás, amely az Európai Bizottság e támogatásokhoz való hozzáállásában következett be. Hogy ennek mibenlétét pontosan megérthessük, először is tisztáznunk kell, milyen szerepe is van az EU-nak ezekben a támogatásokban: – Egyrészt az EU fejlesztési alapjai hazánkban is, és még sok tagállamban is a legfontosabb finanszírozási forrását jelentik e beruházásoknak – az EU tehát egyik részről mint finanszírozó jelenik meg. – Az európai uniós jogszabályok a közös versenyjogra is kiterjednek, ezen belül az egyik legfontosabb szabályozási terület a piaci versenyt esetlegesen torzító állami támogatások korlátozása. Az EU-nak itt tehát egy szabályozó szerepe is van. A lényeget megragadva: az első kérdés szól arról, van-e támogatásként adható pénz a kikötők fejlesztésére, a második arról, hogy hogyan, milyen feltételekkel adható, illetve adható-e támogatás egyáltalán ilyen célra. Az első szerepkör az, amiről több szó esik, és a köztudatban is sokkal jobban elterjedt. E területen is vannak változások, hiszen 2014-től új EU-s költségvetési időszak indul, új finanszírozási források jelennek meg (mint például az európai közlekedési hálózatok fejlesztését támogató Connecting Europe Facility). A többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is új hétéves programokat készít az EU források felhasználására (mint például az Intelligens Közlekedés Operatív Program – IKOP vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – GINOP). A 2014-2020-as időszak uniós pénzügyi forrásairól ugyanakkor rengeteg információ érhető el folyamatosan a sajtóban, az Interneten és szakmai fórumok, konferenciák tucatjai foglalkoznak a témával – így most részletesen nem is ezt, hanem a kikötők fejlesztése szempontjából legalább ennyire fontos szabályozási témakört járnánk körbe részletesebben.

State subvention of the infrastructure developments of river harbours has got recently into the visibility of competition restrictions of EU. In its article the author reviews the effect of this on the present and future financing of the harbour developments.

Mit mond az EU versenyjoga az állami támogatásokról? Általános gyakorlat, hogy a kormányok, vagy akár az önkormányzatok közpénzek felhasználásával ösztönöznek bizonyos gazdasági tevékenységeket vagy védik a nemzeti ágazatokat. Ez az állami támogatás ugyanakkor nagy valószínűséggel torzítja a piaci versenyt, mivel egyes vállalatokat előnybe hoz versenytársaikkal szemben. Az állami támogatást ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapvetően tiltja. Az állami támogatás csak akkor engedélyezhető, ha azt közérdek indokolja: ez a helyzet például a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása, a kutatás-fejlesztési vagy a környezetvédelmi célú támogatások esetében. Ha tehát egy kormány vagy önkormányzat az Európai Unióban vállalkozásokat kíván támogatni, azt csak az EU-s szabályoknak megfelelően, adott esetben csak az Európai Bizottság engedélyével teheti. Az állami támogatások ellenőrzése során a Bizottság mérlegeli a támogatások pozitív (közérdeket szolgáló) és negatív (versenyt torzító) hatásai közötti egyensúlyt, és ez alapján hoz döntést annak engedélyezéséről. Ennek során általában – csoportos szabályok vagy egyedi döntések keretében – korlátozzák a nyújtható támogatás mértékét, akár összegszerűen, akár a finanszírozás százalékában1. Fontos kihangsúlyozni, hogy az állami támogatások közösségi szabályozása és felügyelete nem csak akkor alkalmazandó, ha EU pénz finanszírozza a támogatásokat. A saját, nemzeti költségvetési forrásból nyújtott támogatásoknál is ugyanígy kell eljárni, hiszen az EU-n belüli versenyt azok is ugyanúgy torzíthatják. Hogyan működött ez eddig a kikötők esetében? Az elmúlt évek hazai támogatási programjainak alapvetése az volt, hogy az országos közforgalmú kikötők (OKK) alapinfrastruktúrájának fejlesztése nem minősül vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásnak, hiszen a közlekedési infrastruktúra építése alapvetően állami feladat. Ezek a projektek állami tulajdonú ingatlanon, állami tulajdonba kerülő beruházásokat finanszíroznak, a közforgalmú jellegből fakadóan a különféle piaci szereplők számára diszkriminációmentesen igénybe vehetőek, és az alapinfrastruktúrára (medencék, csatornák, partfalak, út- és vasúti hálózat, közművek, környezetvédelmi és biztonsági berendezések stb.) korlátozódnak. Így e logika mentén ezek olyan közcélú beruházások, amelyek nem hoznak előnybe bizonyos 1 Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jog részletesen elérhető az EU honlapján: http://europa.eu/legislation_summaries/ competition/state_aid/index_hu.htm

* Barna-Lázár Zoltán ügyvezető, ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda

32


vállalkozásokat, így az állami támogatásokra vonatkozó korlátozó szabályokat nem is kell ezekre alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy e fejlesztésekre akár 100%-os támogatás is adható volt – és adtak is. Korántsem volt ez egyedülálló gyakorlat, több más országban is épült közpénzből kikötői infrastruktúra, akár EU pénzből, akár nemzeti, tartományi vagy önkormányzati forrásokból, mint például Ausztriában és Németországban. Mi változott? Ebben a gondolkodásban hozott fordulópontot a 2011-es év, mikor a Leipzig-Halle esetben az EU szervei a versenyjog szerinti állami támogatásnak minősítették a reptéri felés leszállópálya állami ﬁnanszírozását. Az ítélet szerint a későbbi hasznosítás gazdasági jellege miatt az infrastruktúra építése is gazdasági jellegű. Így kiterjesztették az uniós állami támogatási szabályok hatályát az építésre is2. Ennek gyakorlati következménye az, hogy a kikötők beruházásainak támogatása előtt azt az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, vagy egyedi támogatás (egy-egy kikötő konkrét projektje), vagy támogatási program (pl. pályázati konstrukció, amelyben több kikötő is pályázhat azonos feltételek mellett) formájában. Egyelőre azonban úgy tűnik, az Európai Bizottságnak is időre van szüksége a kikötők állami támogatására vonatkozó részletszabályok kidolgozásában. A Bizottság egy 2011-es, a kikötők versenyhelyzetére vonatkozó OECD jelentésben maga nyilatkozott úgy, hogy a kikötőkre vonatkozó szakértelme elmarad a más közlekedési ágazatokban meglévőtől3. Azóta több, kikötők állami támogatására vonatkozó bizottsági határozat látott napvilágot, azonban átfogó szabályozás, iránymutatás még nem született. 2013 nyarán aztán a Bizottság kérdőívben kért részletes tájékoztatást a tagállamoktól a kikötők működésének gazdasági és jogi körülményeiről, és ezek feldolgozása alapján várható, hogy 2014-ben már megszületik az átláthatóbb feltételeket hozó szabályozás. Milyen támogatások adhatóak a kikötőknek? Mindezek alapján a források rendelkezésre állása mellett az állami támogatásokra vonatkozó versenyjogi szabályok is meghatározzák, hogyan nyújtható támogatás a kikötők fejlesztésére. Ebből a szempontból három fő irányról beszélhetünk: – a kikötők fejlesztését támogató, átfogó fejlesztési programon keresztül, – az egyes kikötőknek nyújtott egyedi támogatásokon keresztül, valamint – a csekély összegű (de minimis) támogatásokon keresztül. Kikötők fejlesztési programja Az egyik lehetőség, hogy egy támogatási programot hozunk létre és fogadtatunk el Brüsszellel, amely program keretében aztán számos kikötő számos pályázatát támogathatjuk. A korábbi gyakorlathoz annyiban ez áll a 2 A Leipzig-Halle eset következményeiről részletes elemzést ad Hargita Eszter cikke: „az infrastruktúra építésének támogathatósága a leipzig/halle-ítélet után”, Állami Támogatások Joga 15 (2012/3) 5–19. Elérhető: http://epa.oszk.hu/02400/02450/00015/ pdf/EPA02450_atj_2012_3_05-19.pdf 3 Competition in Ports and Port Services. OECD, DAF/ COMP(2011)14, 19-Dec-2011


legközelebb, amennyiben a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) 4.1-es konstrukciójában az elmúlt években meghirdetett, és több dunai kikötő (pl. Bogyiszló, Dunavecse, Paks) által elnyert pályázati források is egy hasonló, támogatási programként bejelentett konstrukció keretében részesültek finanszírozásban. Ennek megfelelően 2013-ban el is indult a magyar dunai kikötők támogatási programjának előkészítése, a szakmai munkában a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége is részt vett. Ez a program 2020-ig rögzítette volna a kikötőknek nyújtható támogatások feltételeit, eljárási rendszerét. Egy ilyen program brüsszeli elfogadtatására azonban értelemszerűen csak akkor van lehetőség, ha az EU szintű szabályozási keretek is ismertek az új, 2014-2020 közötti hétéves ciklusra. Így e program további munkálatai be kell hogy várják a kikötő állami támogatásáról szóló brüsszeli iránymutatás megszületését. Egyedi támogatások A másik lehetőség, hogy a kikötőknek nyújtott támogatásokat egyenként, egyedi projektekként jelentjük be az Európai Uniónak, és Brüsszel egyenként engedélyezi a támogatásokat. Európában ez a gyakorlat is létezik, az elmúlt években számos, bár főleg tengeri kikötők fejlesztését érintő Európai Bizottsági döntés született. Ezek legfeljebb 65-75%-os támogatási intenzitást engedélyeztek (vagyis a beruházási költségnek legfeljebb ekkora része származhat közpénzből), amely a kikötői alapinfrastruktúra fejlesztésére a korábbi hazai gyakorlatban elérhető 85-100%-os mértéknél jelentősen alacsonyabb. Az első ilyen egyedi támogatás bejelentésére 2013 őszén került sor, az egyik legnagyobb hazai dunai kikötő fejlesztésének ügyében. A megfelelően alátámasztott magyar indoklás meggyőzte az Európai Bizottságot is, és decemberben 90% feletti (vagyis az addigi európai eseteknél jóval magasabb) támogatási mértéket engedélyezett. Ez alapján idén januárban, immár a brüsszeli jóváhagyás alapján, a Kormány is döntött a mintegy hárommilliárd forintos támogatásról. E sikeres példa alapján jelenleg több másik kikötő fejlesztési projekt brüsszeli bejelentésének előkészítése is megindult, így rövid távon ez a megoldás lehet a nagyobb volumenű fejlesztések legfőbb útja Csekély összegű támogatások Mint ahogy a cikk elején tárgyaltuk, a brüsszeli jóváhagyásra alapvetően azért van szükség, mert az állami támogatások torzíthatják a versenypiac működését. Egy bizonyos összeg alatt azonban ez a versenytorzító hatás nem számottevő, jelentéktelen: ez az uniós versenyjogban az úgynevezett csekély összegű (de miminis) támogatás. Mivel ez a támogatás nem befolyásolja a közösségi tagállamok közötti kereskedelmet, nem torzítja a versenyt, így nem vonatkozik rá az előzetes brüsszeli bejelentési kötelezettség. Csekély összegű támogatásként legfeljebb 200 000 euró adható cégenként, három egymást követő év alatt összesen. Vagyis ezt a nagyjából hatvanmillió forintos összeget meg nem haladó támogatások úgy nyújthatóak a kikötőknek, hogy ahhoz nem kell előzetes brüsszeli engedély. E megoldás kihasználása szintén felmerült, olyannyira, hogy 2014 februárjában az EU-s pályázatokkal foglalkozó kormányzati honlapon (palyazat.gov.hu) közzé is tették

33

e pályázati konstrukció tervezetét, társadalmi vitára. Így, amikor ez a pályázat „élesben” is megjelenik, a kikötők fejlesztéseinek finanszírozásának újabb csatornáját nyithatja meg.

tani. Egy gyakorlati példa erre: a jelenleg is futó projekteknek minden egyes egymillió forintnyi támogatás után minimum 20, optimálisan 80 tonna éves környezetbarát módra terelt többlet-áruforgalmat kellett vállalniuk (tehát pl. 1 milliárd forint támogatásnál évente minimum 20 000, optimálisan 80 000 tonnát). Az áruforgalmi átterelés célja világossá teszi azt is, hogy miért elsősorban az áruforgalmi, és nem az elsősorban turisztikai célt szolgáló személykikötők vannak a támogatások fókuszában.

A közérdek minden előtt Kanyarodjunk újra vissza a gondolatmenetünk elejére. Onnan indultunk, hogy az állami támogatást az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapvetően tiltja, és az csak akkor engedélyezhető, ha azt közérdek indokolja. Mi is ez a közérdek a kikötők fejlesztése esetében? A választ egyértelműen az áruszállítás módváltása, a környezetbarátabb közlekedési módok felé való forgalomátterelés terén kell keresnünk. Ez ugyanis az EU alapszerződésében is rögzített cél, amelyet számos EU-s szakpolitikai dokumentum is rögzít, illetve amely cél érdekében az Unió Tagállamainak is tenniük kell. A forgalomátterelésre pedig van is lehetőség. Nemcsak azért, mert a belvízi áruszállítás részaránya hazánkban rendkívül alacsony. Egy körülbelül ötven, jelentős áruforgalmat bonyolító cég megkérdezésén alapuló 2013-as kutatás 400 000 tonna feletti mértékben azonosított már létező, és racionálisan (az útvonalat, az áru jellegét és a megbízói elvárásokat is figyelembe véve ésszerűen) vízi útra átterelhető áruforgalmat. Az államilag támogatott kikötői fejlesztéseknek tehát ezt a környezetbarát intermodális átterelést kell szolgálniuk. Ezt kell a brüsszeli bejelentési dokumentumokban, és az egyes kikötők pályázataiban is egyértelműen alátámasz-

Mire számítson hát egy kikötő tulajdonos vagy üzemeltető? Bár az, hogy a kikötői infrastruktúra fejlesztését a versenyjogi korlátozások körébe vonták, nemrég még azzal fenyegetett, hogy az ilyen célú támogatások ellehetetlenülnek Magyarországon, mára már kiderült, hogy megfelelő szakmai és pénzügyi alátámasztás mellett továbbra is megtalálhatóak azok a csatornák, amelyeken keresztül a valós fejlődést szolgáló projektek finanszírozhatóak. Természetesen maguk a kikötőtulajdonosok, -fejlesztők és -üzemeltetők is képesek kell hogy legyenek a megfelelő áruforgalmat vonzó fejlesztések előkészítésére és megvalósítására. A közelmúlt fejleményei alapján e projektek állami támogatásának lehetősége meglesz: rövid távon a csekély összegű támogatások és a kiemelt, egyedi projektek révén, néhány év távlatában akár egy kikötő fejlesztési pályázati program keretében is.

Hiánypótlás Tisztelt Olvasók! Az előző számunk 173. oldalán hivatkoztunk egy táblázatra (23. táblázat) Hajnal Attila Az ISD Dunaferr Zrt. termelési és kiszállítás-teljesítménye 2012-ben című cikkében, de a táblázatot nem publikáltuk. Ezt most pótoljuk. Szíves elnézést kérünk. A szerkesztőség 23. sz. táblázat: Reklamációk alakulása 2011–2012

Melegen hengerelt

2 319

26

1 491

23

3

0

2 407

193

699

18

1 548

175

Függő menny. /t/

Ebből Import bramma

Visszautasított menny. /t/


Elfogadott menny. /t/


Függő menny. /t/


827

Reklamált menny. /t/

2012 évben gyártott termékre

Visszautasított menny. /t/


Elfogadott menny. /t/


Termékcsoportok

Reklamált menny. /t/

2011 évben gyártott termékre

161

Pácolt

4 856

50

3 144

22

1 712

29

0

4 001

344

3 020

260

979

84

3

Hidegen hengerelt

3 611

199

2 085

174

1 526

25

0

3 338

1 177

2 499

969

830

208

9

Horganyzott

498

17

161

3

337

14

0

599

173

99

48

500

125

0

Profil

546

10

262

9

284

1

0

1 716

488

495

281

1 220

208

0

11 830

303

7 143

231

4 687

72

0

12 061

2 376

6 812

1 576

5 077

800

172

Összesen

34


Bencsik Attila *

Vízierőforrások hasznosíthatósága, avagy mit öntünk ki az ablakon? A vízi erőforrások esetén első megközelítésben a gazdasági jelentőségükre gondolunk, mint energiatermelés, hajózás – logisztikai szerepvállalás, majd az összefüggések vonalán árvízvédelemre, mezőgazdaságra, turizmusra, környezetvédelemre. A vízmegtartás szükségessége Magyarországon kevés hangot kap annak ellenére, hogy ez a nálunk megrendezett 2013-as Víz Világtalálkozónak egyik fő témája volt. Cikkemben néhány példán keresztül e fő területekre koncentrálva adok – nem csak hajózási szempontból – válaszokat arra, tétlenségünkkel mit is öntünk ki az ablakon?

Mi is a tétlenség? Tétlenségnek neveztem, de éppúgy felelőtlenség is, ha elherdáljuk az öröklött értékeket, nem élünk a ránk bízott (kölcsönkapott) lehetőségekkel, azaz nem gondoskodunk gyermekeink, unokáink jövőjéről. Széchenyi Istvánt nem véletlenül nevezzük a legnagyobb magyarnak. Nemcsak birtokai 1 évi járandóságát ajánlotta Magyarországnak, tudását, élete munkáját is az ország szolgálatába állította. (A mai politikusi, államférfiúi felfogás ettől kissé idegen.) (1. kép) Széchenyi és követői, pl. Vásárhelyi Pál a XIX. században a gazdasági, meteorológiai adottságok figyelembe vételével az akkor belátható időtávlatra gondolva cselekedtek. Elindították az országot az iparosodás, a gazdasági fellendülés útján. A mezőgazdaság, az árvízvédelem érdekében – a mocsarak lecsapolásával, kanyarulatok átvágásával gyorsítva a vízlevonulást – szabályozták a folyókat, és kb. 200 évre megoldották a problémát.

1. kép: Az Országház és a Duna

In case of water resources in first approach we think on its economic importance like energy production, shipping – logistic engagement, then on the line of interrelations on flood control, agriculture, tourism and environment protection. The necessity of water retention gets little sound in Hungary though it was one of the main topics of the Water World Summit organized in Hungary in 2013. In my article concentrating on this main topic through some examples I give answers – not only from the point of view of shipping – that what are we pouring out through the window by our inactivity.

Ma a klímaváltozás hatásait tapasztalva alkalmazkodnunk kell és a vízmegtartó stratégiára váltva a következő 2-300 évre gondolnunk.

A vízmegtartás jelentősége Az édesvíz egyre nagyobb kincs, nyugodtan kijelenthetjük, néhány évtized múlva olajárban mérik. A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékviszonyok felelős vízgazdálkodást igényelnek. Az elsivatagosodás Európában kiemelten Spanyolország középső területeit és Magyarországot fenyegeti, ezt jól szemléltetik a meteorológiai térképek (1. és 2. ábra). 2013. július–augusztus hónapokban a dél-európai országokra és Magyarországra afrikai forróság köszöntött, és ugyanekkor csapadék szinte egyáltalán nem esett. Érdemes megfigyelni, hogy Európában hazánk a legészakibb terület, amely ennek a zónának része. A vízmegtartás szükségességét az európai országok többsége felismerte. Spanyolországban folyók átvezetésével, csatornák, vízátemelő művek építésével oldották meg a problémát. Csaknem minden Duna menti ország épített már víztározókat, vízerőműveket, használja a folyót energiatermelésre, mezőgazdasági és egyéb célokra. Németország a Majnán 34, a Majna–Duna-csatornán 16, a német Duna-szakaszon 5 vízerőművet épített, Ausztria a Dunán 9-et, Szlovákia 1-et, míg román–szerb-szakaszon 2 vízerőmű található. (3. ábra) Magyarország édesvízben az egyik leggazdagabb európai ország (a rezsicsökkentéstől függetlenül az egész világon mégis nálunk az egyik legdrágább az ivóvíz!), de nem él a tálcán kínált lehetőséggel. A beérkező felszíni vizek 90%-át használatlanul átengedjük az országon, a kincs kifolyik a kezünkből. A területünkre hulló csapadék figyelembevételével több víz hagyja el az országot, mind amennyi beérkezik. A magyar kormány a rendszerváltás óta ősellenségként kezeli a vízi erőművek építésének kérdését.

* Bencsik Attila elnök, Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége


35

1. ábra: Forró napok száma 2013. július végén

Forrás: EU Joint Research Centre

2. ábra: Csapadékeloszlás 2013. július végén

Forrás: EU Joint Research Centre

36


3. ábra: Vizi erőművek a Majna–Duna-víziút rendszerén A duzzasztóművek – mint a vízmegtartás leghatékonyabb eszközeinek – építése, a nálunk nem gazdasági, energetikai, árvízvédelmi vagy mezőgazdasági-öntözési kérdés, hanem szárazon politikai. Hiába készül a vízzel összefüggő nemzeti stratégiáink tömkelege (energiai, öntözési, közlekedési, logisztikai stb.) egyik sem tartalmazza, de még csak nem is vizsgálja sem a vízi erőművek építésének lehetőségét, sem gazdasági és egyéb hasznosságát. Fő ellenérvként a környezetrombolást emelik ki, de a környezetvédelmi köntösbe bújtatott ideológia (NATURA 2000) több sebtől vérzik. Ezt nemzetközi és hazai példák sokasága igazolja. Gondoljunk csak a bécsi Dunára, vagy közelebb, a Tisza-tóra, mely a Tisza felduzzasztása után alakult ki, és mára európahírű természetvédelmi központ, üdülő és turista paradicsom. (Ilyen „sanyarú” sors vár a Duna menti településekre is.) Kulcsszó a vízgazdálkodás, vízmegtartás, legyen szó hatékony árvízvédelemről, energiatermelésről, modern öntözéses mezőgazdaságról, vízi turizmusról, környezetvédelemről és utolsóként, mintegy járulékos haszonélvezőként a hajózásról. A tétlenség okozza a legnagyobb kárt és teszi tönkre a környezetünket.

A vízi erőforrások logisztikai jelentősége Vízi erőforrások a folyók és tavak, de ide tartoznak a földalatti vízkészletek, termálforrások is. Logisztika, közlekedés szempontjából Magyarországon a Duna és mellékfolyói elsődlegesek.


Forrás: Bencsik Attila A hajózás az elmúlt évtizedekben a közlekedés mostohagyereke volt. Vitathatatlan gazdasági, környezetvédelmi előnyei ellenére az 1980-as évek óta sem az infrastruktúra, sem a hajóállomány nem részesült érdemi támogatásban. Miért? A hajózás megkerülhetetlen, avagy a szállóigét idézve: „Hajózni márpedig muszáj”. A magyar kikötők rakodási kapacitása évi 18 millió tonna, ebből a berakó kapacitás 11, a kirakó 7 millió tonna. A magyar belvízi áruforgalom évente 8–9 millió tonna, ebből az export 3–4, az import 1,5–2, a belföld 0,2–0,3, míg a tranzit 3,5–4 millió tonna. 2012-ben a rakodott (tranzit nélküli) belvízi áruforgalom csaknem 5,1 millió tonna, ebből export 3,67, import 1,42 millió tonna volt. A belvízi kikötők fő kiszolgáló létesítményei a kikötők, ezt jól példázza az évi közel 1 millió tonna összforgalmú Dunaferr Közforgalmú Kikötő kiemelt szerepe az ISD Dunaferr Csoport alapanyag ellátásában, ill. félkész-késztermék kiszállításában. Azt mondják, a vízi áruszállítás lassú, ez azonban csak részben igaz. Dunaújvárosból hajóval feladott acélszállítmányok Amszterdamba vagy az egyik legdinamikusabban fejlődő Gent melletti célállomásra, Zwijnaarde-ba 12 nap alatt eljutnak, míg Belgrádba 3, Constantára 6–7 nap alatt ér az áru. (Közúton ugyanez 3, 1 és 3, vasúton 6, 2 és 5 napot vesz igénybe.) Vízi áruszállítás nélkül a magyar export-import áruforgalom lebonyolítása a korlátozott közúti kapacitás, a rendszeresen beduguló vasút miatt komoly nehézségekbe ütközne.

37

A tétlenség hatása a fuvardíjakra Az alacsony vízállás, az árvíz, a jegesedés a különböző zárlatok hajózást korlátozó hatása ismert. Következtükben időszakosan leállhat a forgalom, a hajótér-kapacitás korlátozottá válik, a fuvarköltségek emelkednek (kisvízi pótlék, zárlati díj) megnő a szállítási idő, csökken a tervezhetőség. De mit jelent mindez számokban? Az Északi és Fekete tengert összekötő Rajna–MajnaDuna-víziút Európa belvízi hajózási tengelye. A 3500 km-es víziút teljesítőképességét Rajnán és a Dunán egyaránt szűk keresztmetszetek csökkentik. Kivétel a kiépített Majna-, ill. a Majna–Duna-csatorna, ahol mindenkor rendelkezésre áll 25 dm-es vízmélység. Egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, ez a Rajna–Majna– Duna-víziút teljesítőképességére is igaz. A hajók merülésének, kihasználhatóságának gazdasági hatásai jelentős befolyással bírnak a magyar belvízi hajóval bonyolított export–import áruforgalomra is, mely az elmúlt 10 év átlagát jól tükröző 2009. évben 4,8 millió tonna volt. Ebből a felső-dunai és a rajnai viszonylatokban bonyolított forgalom 1,8 millió, míg az al-dunai viszonylatokban 3 millió tonna. Az átlagos alapfuvardíj a felső-dunai és a rajnai viszonylatokban (továbbiakban felső viszonylatok) 22 euró/tonna, az al-dunai viszonylatokban (továbbiakban alsó viszonylatok) 14 euró/tonna volt. A hajók éves átlagban a FelsőDunán 21 dm-es, míg az Alsó-Dunán 22 dm-es átlagmerüléssel közlekedtek. A felső viszonylatokban fuvarozott 1,8 millió tonna áru elfuvarozásához 2667 hajó, az alsó viszonylatokban fuvarozott 3 millió tonna elfuvarozásához 2329 hajó volt szükséges. A hajók 25 dm-es merüléssel rakományonként a felső viszonylatokban 380 tonnával, az alsó viszonylatokban 285 tonnával többet szállíthattak volna. A hajódarabszámot vizsgálva megállapítható, hogy azonos mennyiség elszállításához 25 dm-es merüléssel a felső viszonylatokban 2667 hajó helyett 1717 hajó, az alsó viszonylatokban 2329 hajó helyett 1913 hajó elegendő lett volna. A kimaradó mennyiségek, fuvardíjak és költségek alapján az árutulajdonosokat sújtó „kihasználatlan kapacitás okozta” veszteség hajónként és kerekítve a felső viszonylatokban 7 600 euró, az alsó viszonylatokban 3 100 euró volt. Egyedül a 25 dm-es merüléssel történő hajózás lehetőségének hiánya így 2009-ben 27 millió euró veszteséget okozott, melyből az árutulajdonosok 12 millió, a hajótulajdonosok 15 millió eurót viseltek. A nem kellő hajóútmélység az átlagosnak mondható 2009-es évben csak fuvardíjban tonnánként átlagosan mintegy 5,6 euró többletköltséget, más megközelítésben ennyi versenyképesség-csökkenést okozott, többek között az ISD Dunaferr Csoport tagvállalatainak is.

megtermelt energia 50%-a Magyarországé lett volna, tehát csak eddig 120 Mrd forintot öntöttünk ki! Szerződésszegésért Ausztriának évi 1,2 millárd KWh energia árának megfelelő kártérítést, azaz mintegy 28 Mrd forint kártérítést fizettünk a semmiért, azaz ezt is kiöntöttük. (Adatok forrása: Újhelyi Géza, Paraméter hírportál) Egy vízerőmű élettartama 80-90 év, tehát 70-80 éven keresztül minimális karbantartási szükséglet mellett csaknem tiszta nyereséggel zöld energiát termel – atomhulladék nélkül.

A pazarlás megállítható! Van azonban egy jó hírem: még mindig nem késő. Az elveszett milliárdokat pótolni nem lehet, de a lehetőség ma is előttünk áll, a jövőbeli pazarlás megállítható! A Magyar Tudományos Akadémia által közzétett tanulmány szerint a nagymarosi és fajszi vízlépcső megépítése továbbra is kívánatos, gyorsan megtérülő beruházás (1. táblázat). 1. táblázat: A két építendő erőmű fő adatai (forrás: Kerényi A. Ödön, Dr. Szeredi István MTA 2011.11.09.) Nagymaros

Fajsz

Beruházási költség

112 Mrd Ft

122 Mrd Ft

Energiatermelés

1,2 TWh/év

1,2 TWh/év

EBITDA átlag az első 10 évben

16,75 Mrd Ft/év

19,75 Mrd Ft/év

Megtérülés

9 év

7 év

A fenti két erőművön kívül Adonynál is szükséges egy a fajszival közel azonos paraméterekkel (4. ábra). A paksi atomerőmű 4 blokkjának teljesítménye évi 15 TWh, ez bővül még kettővel. Az összevetés viszonylag egyszerű.

A Duna–Tisza-csatorna A klímaváltozásra visszatérve az előrejelzések néhány évtized múlva Közép-Magyarország kiszáradását vetítik elő. Régi vesszőparipám, hogy ha az arabok tudnak a sivatagban paradicsomot termeszteni, mi, magyarok miért ne tudnánk a Duna–Tisza közén gabonát?

Mit öntünk még ki? Az 1992-ben megépült szlovák bősi (gabcikovo-i) vízerőmű 211 milliárd forintos beruházási költsége csaknem 10 év alatt megtérült. 2012-ig 450 Mrd forint értékű megújuló energiát termelt. Az eredeti tervek szerint a vízerőmű által

38

4. ábra: A Duna–Tisza-csatornák és a három építendő erőmű elhelyezkedése


Nem kell hozzá semmi más csak víz és az mint tudjuk, Európában nálunk van a legtöbb. Miért nem élünk vele? A megoldás a Duna–Tisza-csatorna lenne (4. ábra). Az elmúlt háromszáz évben több mint egy tucat terv született a Dunát a Tiszával összekötő csatornára. Eredetileg Dunaharaszti–Szolnok nyomvonalon tervezték (18 km meg is épült), de ma a Ráckevei Duna-ág eliszaposodása, korlátozott vízhozama és hajózhatósága miatt kedvezőbb a Tass–Csongrád útvonal. Legutóbb 2002-ben kezdtek hozzá a tervek kidolgozásához. Bár a jelenlegi kormányhoz már el is juttatták az unió soros elnöksége idejére időzített előtanulmányt, az egyelőre a fiókban pihen. Minden idők egyik legnagyobb szabású, ám ma még csak papíron létező magyar projektjét a Duna–TiszaCsatorna Zrt. (DTCS Zrt.) jegyzi. A mostani elgondolás nemcsak műszaki paramétereiben tér el az előzőektől, hanem abban is, hogy egészen más miatt látja indokoltnak a csatorna megépítését. Míg ugyanis az iparosodás időszakában kelt vázlatok főként a közlekedés, a teherszállítás élénkítésére fókuszáltak, addig a DTCS Zrt. terve klímaváltozási és energiatakarékossági okokra is hivatkozik, több százezer új munkahely megteremtése mellett. „A 350–400 milliárd forintba kerülő beruházás végös�szege első hallásra valóban soknak tűnhet, de vajon men�nyibe kerülne az országnak, ha a térségben élő mintegy egymillió embert a megváltozott klimatikus viszonyok miatt el kellene költöztetni a lakhelyéről?” (Forrás: Duna– Tisza-Csatorna Zrt.) A csatorna megépítésével biztosított a Duna–Tisza-köz vízellátása, öntözése, e mellett „csak” járulékos haszon Kelet-Magyarország bekapcsolása az Európai belvízi forgalomba. Jelenleg a közép- és kelet-magyarországi árukat, főképp gabonát közúton és vasúton szállítják dunai kikötőkbe. Az évi kb. 1 millió tonnás környezetszennyező forgalom a közúti terhelést csökkentve kiváltható a vízi szállítással.

És miért nem teszünk semmit? Miért maradt el a Duna karbantartása és az infrastruktúra fejlesztése? Az viszonylag érthető, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem merte felvállalni a vízlépcsőépítés kérdését. A társadalmat félretájékoztatták, a vízerőművet szocialista nagyberuházások szimbólumaként a régi rendszer politikai szimbólumává tették. Hogy ezt elkendőzzék, ál-környezetvédelmi okokra hivatkozva elérték, hogy még az állagmegóvó, karbantartó munkálatok se kerüljenek elvégzésre, és hogy ezt be is biztosítsák, a magyar vízügyet szétverték és nemzetközileg elismert szakembereket elüldözték. (Lásd Dr. Mosonyi Emil úr vesszőfutása) Az eredményét tapasztaljuk, a Duna medre vályúként süllyed, a mellékágak folyamatosan kiszáradnak, az ártéri növényzet és állatvilág kipusztul, a hajózás, a belvízi logisztika pedig lassan ellehetetlenül.


Az infrastruktúra-stoptól függetlenül azt is találgattuk, miért zárják ki a hajózást a fejlesztésből, a pályázati programokból. Miért minősítik a hajókat a szakpolitikusok Magyarországon érthetetlen módon gördülő állománynak, mint a kamionokat, amelyek támogatása az EU-ban tényleg nem megengedett? (Hiába mondjuk, hogy a hajók kormánykereke nem olyan kerék, nem akarják érteni.) Feltehetően azért is, mert a fejlődő eszközök alá előbb utóbb „pályát” is kellene fejleszteni. Az eddigi találgatásokra a paksi atomerőmű bővítés titkos tárgyalásai és a magyar társadalmi szakmai közvélemény kizárásával hozott döntés adhatja meg a választ, de a jövőt nézve talán a megoldást is. Az alaphangon 3000 milliárdos paksi beruházást költségmegtérülés, gazdasági, társadalmi hatások stb. alapján a vízerőművekkel összevetve a vízerőművek előnyös alternatívát jelentenek az atomerőmű mellett. Igen mellette mert nem választanunk kell, sőt! A sül�lyedő meder alacsony vízállásnál már most is aggodalomra ad okot, 5-10 éve távlatában pedig komolyan veszélyezteti a Paksi erőmű hűtővíz ellátását. A problémát az eddigi információk szerint átemelő szivattyúkkal működtetett hűtő-tározótó építésével tervezték megoldani. Az új blokkokkal legalább 1/3-dal nő a vízigény, mely optimálisan a Fajsznál megépítendő vízerőmű duzzasztott teréből biztosítható. A két beruházás nemcsak kiegészíti egymást, hanem egyfajta szükségesség is. Amennyiben a sejtés valós és a paksi beruházás odázta el a Duna és a hajózás fejlesztésének kérdését, akkor a hosszú tétlenség után most jött el a tettek ideje.

A jövő a mi kezünkben van A politika nem mérlegel a józanész és a politikai (politikaigazdasági) érdekek között. A jövőre vonatkozó döntések nem hozhatók rövidtávú érdekek alapján. A vízgazdálkodás szakmai, gazdasági és társadalmi kérdés, és mint Széchenyitől láttuk legalább 200 évre szól. A magyar társadalom a demokráciában elvárható módon korrekt tájékoztatást vár el. A magyarság következő nemzedékeinek érdekében tegyük mérlegre a vízgazdálkodás kérdését. Társadalmi akaratként döntsön Magyarország, akar-e hatékony árvízvédelmet, olcsó és biztonságos megújuló energiatermelést, modern öntözéses mezőgazdaságot, vízi turizmust, környezetvédelmet és mindezzel javuló életminőséget?

39

Józsa Róbert *

Móger Róbert doktori (PhD) értekezésének műhelyvitája Dunaújvárosban December 16-án egy doktori értekezés munkahelyi vitája folyt a ISD Dunaferrben. A doktori értekezés címe „A nagyolvasztó-falazat hűtési intenzitása, tapadványkialakulási folyamata, és az áramló gáz metallurgiai kihasználása között fennálló összefüggésrendszer feltárása.”

December 16-án az ISD Dunaferr Humánerőforrás Igazgatóságának első emeleti, 5-ös előadótermében rendezték meg Móger Róbert főosztályvezető doktori (PhD) értekezésének nyilvános munkahelyi vitáját. A jelölt a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi karán működő Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola végzős hallgatója. Doktori értekezésének címe: A nagyolvasztó-falazat hűtési intenzitása, tapadványkialakulási folyamata, és az áramló gáz metallurgiai kihasználása között fennálló összefüggésrendszer feltárása. A műhelyvitán a Miskolci Egyetem képviselőin kívül számos, az értekezés készítése közben a jelölt munkáját segítő dunaújvárosi szakember is részt vett (1. kép). A Nagyolvasztómű, a Technológiai Igazgatóság, az Energetikai Igazgatóság, az Innovációs Igazgatóság és az Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatóságának munkatársai is közreműködtek az értekezésben szereplő üzemi kísérletek, gyakorlati vizsgálatok, elemzések elkészítésében. Dr. Török Tamás professzor rövid bevezetője után Móger Róbert mutatta be értekezésének vetített összefoglalóját. Az ismertetés végén megállapításait 12 tézisben foglalta össze. A félórás előadást követően a munka egyetemi témavezetője, Dr. Farkas Ottó professor emeritus kért szót (2. kép). Dicsérte az elkészült anyag műszaki színvonalát, a jelölt szorgalmát, és kiemelte, hogy a dolgozat megállapításai a világ bármely nagyolvasztójára igazak, amelyek a Dunaferr kohójához hasonló technológiai feltételekkel üzemelnek. Ezután az értekezés előbírálatára felkért Dr. Károly Gyula

1. kép: A munkahelyi vita résztvevői

On 16 December was taken part a doctoral thesis workplace discussion in ISD DUNAFERR. The title of doctoral thesis is “Investigation for the aggregation effect of the Blast Furnace lining cooling intensity, accretion forming process and the metallurgical efficiency of the upward BF gas.”

2. kép: Dr. Farkas Ottó a kiegészítéskor professor emeritus és Dr. Tóth Lajos Attila nyugállományú tanszékvezető kapott szót. Mindkét bíráló hangsúlyozta az értekezés elméleti és gyakorlati értékeit, az anyag logikus felépítését, korrekt, számításokkal alátámasztott megállapításait. Emellett felhívták a figyelmet néhány hiányosságra, amelyek elsősorban formai kérdésekre vonatkoztak. Javasolták a jelölt által megfogalmazott 12 tézis egyszerűsítését, a tézisek számának csökkentését, és a közérthetőbb megfogalmazásokra való törekvést. A bemutatott anyaghoz a jelenlévők közül sokan hozzászóltak. Cseh Ferenc gyárvezető a disszertációban megfogalmazottak ipari gyakorlatban való alkalmazhatóságát tartotta fontosnak említeni. Rokszin Zoltán technológiai igazgató és Tóth László volt gyárvezető is elismerően nyilatkozott a disszertációról. Dr. Grega Oszkár a gyár funkcionális szervezeteinek példaértékű együttműködését emelte ki, amellyel a dolgozat készítése során a jelöltet munkájában támogatták. Dr. Szűcs István professzor a kemencék optimális működésének oldaláról közelítette meg a kérdést. A tapadványok a gázkihasználás romlásának negatív tendenciája mellett javítják a kemencetartósságot a tűzálló falazat kopásának mérséklésével. A felmerült kérdések némely megfogalmazása alkalmat adott a jelenlévők eltérő szakmai megközelítéseinek ütköztetésére. A tartalmas vita végén a jelölt választ adott a felmerült kérdésekre, megköszönte a munkahelyi vitában véleményüket kifejtő kollégák észrevételeit. A vitában elhangzott javaslatok beépítésével a dolgozat egyetemi megmérettetése várhatóan 2014 első negyedévében lesz Miskolcon.

* Józsa Róbert technológai vezetőmérnök, ISD Dunaferr Zrt.

40


Szabó István *

Közép-Duna menti SmartGrid1 (integrált beruházási programtervezet) A felvázolásra kerülő tervezet Magyarország energiahatékonyságát és – függetlenségét alapvetően meghatározó program. Ez szimbiózisban és szinergiában van hazánk politikai céljaival, a Nemzeti Energiastratégia, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Stratégia, az energiabiztonság, a környezeti fenntarthatóság EU-s és nemzeti szintű követelményeivel. Jövőbemutató, átfogó és időtálló, innovatív megoldásokat javasol.

Stratégiai háttér Az EU 20-20-20-as irányelvével összhangban megnyíló nemzeti és EU-s finanszírozású pályázati lehetőségek az energiahatékonysági és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos kutatások prioritását hangsúlyozzák. A Duna Régió Stratégia, a Közép-Duna Mente Térség Fejlesztési Stratégiája kiemelt prioritásként kezeli az energiabiztonság, a fenntartható energiatermelés és az energiahatékonyság kérdéskörét. Az stratégiák az Integrált Beruházási Program (ITI) és a kapcsolódó operatív programok (GOP, GINOP) megvalósításán keresztül konvertálhatók életminőségre (szociális fejlődés), versenyképességre (gazdasági fejlődés) és élhető környezetre (környezeti fenntarthatóság).

The draft to be presented is a program that fundamentally determines the energy effectiveness and independence of Hungary. This is in symbiosis and synergy with the political aims of our country and the requirements of the National Energy Strategy, National R&D Strategy, energy security, environmental sustainability on EU and national level. It recommends forward-looking, comprehensive and lasting, innovative solutions.

3. Elkezdődhet az elektromobilitás kora. Megmenthetjük a környezetünket, a Földet. 4. És még egy sor előre nem tervezhető előny, amit ezen e-újvilág ígér Az energiaellátó rendszerek 21. századi koncepciója az ún. Smart grid. Ez tipikusan villamos energiatermelőket, -elosztókat és fogyasztókat magába foglaló, csúcstechnológiák sorát tartalmazó intelligens hálózat. Jelen projekt javaslat egy valós smart grid – tükörfordításban okos hálózat – fizikai megvalósítását tűzi ki célul. A felvázolásra kerülő program összhangban van Magyarország energiapolitikai céljaival. Támogatja új CO2-semleges energiatermelő kapacitások korlátlan rendszerbe integrálást, és hosszú távon fenntartható rezsicsökkentést képes megvalósítani.

Egyének érdekeltsége – rezsicsökkentés Tanulmányozzuk a villanyszámlánkat. Azonnal szembetűnik a számla két fő összetevője: 1. Az elfogyasztott villamos áram termelői ára. 2. Az átviteli és elosztási logisztikai költség. Ezek közel azonos nagyságrendűek. Mi lenne, ha a nekünk szánt villamos energiatelmelés beköltözne a házainkba? Nem lenne elosztási költség, vagyis így a megtermelt energia fele nem melegítené feleslegesen az átviteli vezetékeket. Az előnyök egy sor egyéb hatásban is jelentkezhetnek: 1. A jelenlegi összes energiatermelő kapacitás fele megspórolható (mintha építenénk egy 3000 MW teljesítményű virtuális erőművet, vagyis a villamos energiarendszer teljes beépített kapacitása jelentősen csökkenthető lenne). 2. Tetszőleges mennyiségű és kapacitású CO2 semleges energiatermelő és energiatároló egység rendszerbe kapcsolható mindenféle stabilitási-redszerirányítási gond nélkül. 1

A Program tervezetről előadás hangzott el a Dunaújvárosi Főiskola Tudomány Hete konferenciasorozat Duna Térségi Kohézió Nemzetközi Konferenciáján, 2013. november 14-én.

Tudományos, technológiai háttér A villamos áramot termelők és fogyasztók egyik fő problémája, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak minden időpillanatban közel azonos szinten együtt kell működnie. Az eltérést csupán a hálózatba integrált energiatárolókkal lehet kismértékben kompenzálni. A nagy teljesítményű és kapacitású villamosenergia-tárolásra ma még nincs olcsó technológia. Ugyanakkor a villamosenergia-ellátó rendszerre szabályozatlan módon történő betáplálás a rendszer pillanatnyi dinamikáját sztochasztikusan növeli, aminek a következtében a hagyományos alaprendszer működtetésének költsége növekszik. Környezeti szempontból a jelenlegi termelői és elosztó rendszerek környezeti hatása kérdőjeles. Társadalmi szempontból kedvezőtlen a jelenlegi struktúrák statikus jellege, amely egyfelől a fejlődést gátolják, másfelől gazdaságossági előnytelenségek forrásává is válnak. Mindezek ismeretében kézenfekvő cél annak vizsgálata, hogyan lehet 21. századi környezetbarát, megújuló és fenntartható módon összehangolni az energiatermelés és a fogyasztás/tárolás üzemvitelét, a pillanatnyi kilowatt és megawatt értékeket kiegyensúlyozni, a rendszert rugalmassá tenni.

* Szabó István ügyvezető-tanácsadó, EC ElectroMagnetic Consulting; főiskolai docens, Dunaújvárosi Főiskola Informatikai Intézet


41

Hogyan lehet ezt úgy megtenni, hogy össztársadalmi megoldást kínáljunk és gyermekeink érdekeit is szem előtt tartsuk? Ez alapvető kérdés. Tudományos berkekben hatalmas irodalma van a smart grid rendszereknek. Ezek rendre kifejtik azokat az előnyöket, amelyek indokolják a bevezetését. Megbízhatóság, önjavító képességek, terhelés kiegyensúlyozás, megújuló energetika térnyerése, lokális energiatermelés, határtalan, rugalmas bővítési lehetőségek. Az USA energiarendszere a 80-as években évi 10-15% növekedéssel egyre nagyobb teljesítmény szinteken dolgozott, amely növekedéssel rövid idő alatt elérte a rendszer fizikai kapacitás korlátait. A helyi túlterhelések a rendszer dominószerű összeomlásához vezettek, emlékezetesek azok a több százezer, vagy több millió embert érintő hatalmas áramkimaradások (black out), amelyek a hírekben is szerepeltek. Magyar példa a 2013 márciusi havazásokkor a szabolcs-szatmári dominószerű távvezeték- és rendszerösszeomlás. Ezek az áramkimaradások a gazdaságoknak esetenként is akár dollár- és forintmilliárdnyi károkat okoztak. A kilencvenes években kezdődött el az a tudományos diszkusszió, amely arra keresi a választ, hogy mit szükséges kezdeni az elektromos energiaellátó rendszerrel. Ekkor született meg a smartgrid-koncepció, ami sajnálatos módon azóta is koncepció szinten maradt és a konkrét fejlesztések megálltak a résztechnológiák fejlesztésénél, mint pl. smart/okos/ mérők, szenzortechnológia, szupravezetővel továbbított elektromos áram, különböző új technológiájú energiatároló rendszerek, elektromos autó, megújulóenergia-termelő rendszerek (napelem, geotermikus, biomassza, vízi /kinetikusenergia-alapú/ erőművek), a rendszer átfogó reformja az érdekeltek ellenérdekei miatt nem jöhetett étre. Technikailag egy smart grid rendszert úgy hozhatunk létre, hogy lehetőleg korlátlan számú, tetszőleges teljesítményű (akár házi mini-erőműveket), preferáltan CO2-semleges, megújuló energiát termelő kis-, illetve közepes méretű közösségi erőműveket, vagy akár a paksi új blokkok termelését is rugalmasan rendszerbe kapcsoljuk, ezzel megvalósul az energiatermelés rendszerének teljes pluralizmusa, technikai forradalma és „demokráciája”. (1. kép)

A patetikus terminusok mögött valós tartalom és igazságos társadalmi struktúra alakul ki. A társadalomtudományi kutatásokban, gazdasági elemzésekben az energiafogyasztást, mint társadalmi fejlettség egyik mérőszámát követhetjük nyomon. Ez reflektál az egyének életminőségére is. A smart grid Magyarországon energetikai berkekben is viszonylag újdonságnak számít. Ebben nagy energetikai cégek jelentős és tudatos véleményformáló, témairányító tevékenységei is tetten érhetők. Jelenlegi „tájékozatlanságunk” jelentős oka az, hogy a status quo fenntartásában érdekeltek. A tudomány, a társadalmi fejlődés pedig a fenntarthatóság, az igazságosság, az új rendszerek terjesztésében érdekeltek. Azért elvi síkú a smart grid megoldás, mert itt egy koncepciójában, alapjaiban eltérő struktúra és filozófia mentén zajlik a rendszer működése. A jelenlegi energiatermelő és -elosztó rendszereket üzemeltetők nem szeretnék nyilvánvaló jól felfogott profitérdekeik miatt a monopol termelői és elosztói státuszt kiadni a kezükből. Ez a statikus szemlélet egyben az az egyik ritka kivétel, amikor a kapitalista privát érdekek a közösségi érdekekkel szemben gátat jelentenek az innovációnak, a fejlődésnek.

A smartgrid-rendszer konkrét specifikumai A smart grid az elektromos energiatermelő és elosztó rendszer és a digitális technológia szinergikus felhasználásával létrejövő új alkalmazási koncepció. Ez nem egy jól meghatározott technológiát takar csupán, hanem sokkal inkább egy sor új és meglévő technológia együttes alkalmazása annak érdekében, hogy növelje a hálózat megbízhatóságát, szabályozhatóságát, technikai jósági paramétereit. Több technológia jól ismert már alkalmazás szinten a telekommunikációs iparban és a gyártástechnológiák között. Amit a smart grid gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból ígér: – nagyobb hálózati megbízhatóság – magasabb eszközkihasználtság – elektromobilitás térnyerése – rugalmas megújuló energiatermelés integráció – a hálózati rendszerek alacsonyabb működtetési költségei

1. kép: E-újvilág vízió

42


– csökkenő energiaellátási költségek a felhasználók számára – az új technológiai újítások és megoldások fejlesztéseket segítő támogatása – energiatároló rendszerek fejlődése – alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátás – a digitális technológia megreformált számos iparágat a gazdaságban, hatékonyságot, új lehetőségeket teremtett, mindezt magasabb termelékenységgel. Az elektromos energiatermelő és elosztó rendszer iparága jócskán kimaradt ebből a technológiai forradalomból, a jelenlegi rendszerek és hálózatok a 20. század közepének technológiai és problémakezelési színvonalán üzemelnek. A hagyományos elektromos hálózat jelenleg nem alkalmazza a legújabb technológiai újításokat, valamint egyáltalán nem tartja szem előtt a korszerű hi-tech gazdaság megnövekedett igényeit. Nem fenntartható, nem bővíthető, mai szemmel rendkívül magas az energiatovábbítás vesztesége. Nem veszi prioritásba az energiahatékonyság és energiatárolás követelményeit, nem tükrözi a modern kor által megkövetelt alacsony széndioxid és egyéb üvegházhatást előidéző gázkibocsátás követelményét. A jelenlegi elektromosenergia-rendszer lineálisként, vonalmenti egyutas energiaáramlási rendszerként írható le, az energiatermelés és felhasználás között lényegében sok kaszkád rendszer áll, melyek együttes „kimenete” jelenik meg a fogyasztóknál. Minden megbízhatósági baja ebből adódik, ugyanis a teljes rendszer megbízhatósága az egyes rendszerelemek megbízhatóságának szorzataként adódik. Egyszerűen fogalmazva: bármely rendszerelem meghibásodása a fogyasztói áramkimaradást okozza. További rendszerszintű hiba, hogy nehezen tudja kezelni az egy nap alatt lezajló fogyasztás- és termelésváltozásokat, melyek forrása egyfelől a viszonylag jól előre jelezhető, „átlagos” fogyasztásváltozás, másfelől a véletlenszerű kiserőművi kapacitások betáplálása a hálózatba. További rendszerszintű probléma, hogy a bekapcsolható egyedi kiserőművi kapaciások összege limitált, vagyis a jelenlegi rendszer egyáltalán nem támogatja házi, a megújuló kiserőművi illetve közösségi energiatermelést rendszer szinten, valamint mivel termelési konkurencia, gazdasági verseny szempontjából is inkább probléma a jelenlegi energiarendszereket üzemeltetők számára az egyéni betáplálók megjelenése a hálózaton. Aki próbálta már az áramszolgáltatójánál saját naperőművét a rendszerre kapcsolni, pontosan tudja, mi ez az ellenállás. A szélerőművek jelenlegi rendszerbe állítását adminisztratív eszközökkel és olyan „betáplálási tervekkel” nehezíti a „teherelosztó hálózat” gazdája, amelyek teljesíthetetlenek, mondhatni nonszensz kategória, az össztársadalmi érdekeket semekkora mértékben nem veszi figyelembe. Ez az őskor a mai internetes világ szemszögéből nézve. A kontraszt égbekiáltó. Olybá tűnik, az érintett vállalatok csupán szlogenszinten vállalnak társadalmi felelősséget. Magyarországon aktuálisan nem probléma, de egyes országokban jelentős gondot jelentenek a terjedő elektromos hajtású gépjárművek töltőrendszerének kiszolgálása a meglévő hálózaton. Itt ugyanis hatalmas energiákat kell gyorsan elérhetően szolgáltatni a töltőrendszernek, amely komoly terhelést és szabályozási kihívást okoz a hálózatoknak. Nem ezekre az ideiglenesen fellépő teljesítmény-


szintre lett kitalálva az elosztó rendszer anno. Valójában az elektromobilitás a smart grid rendszer egy lényeges, szinergikus energiatároló rendszere. Mik azok a többletfunkciók, melyeket ellát egy korszerű hálózat? Képes azonnali adatokat szolgáltatni a fogyasztási adatokról, körzet, megye, járás, város- vagy akár utca- és ház-, fogyasztásihely-szinten. Az információ birtokában a kisebb egységek decentralizált döntéseket képesek hozni a saját energiatermelésük, fogyasztásuk, energiatárolásuk kiegyensúlyozása érdekében. Az egyes kisebb egységek képesek intelligens módon kiegyensúlyozni a kialakított mérlegkörön belül a fogyasztás-terhelés egyensúlyát, vagyis egy viszonylag állandó fix terhelésként nem okoznak nehézségeket a központi elosztó rendszer számára. Korlátlan számú (megújuló) energiatermelő rendszert lehet rendszerbe kapcsolni, a kiegyensúlyozási és rendszerbe illeszkedő bekapcsolási szabályok megtartásával. Új funkciók és megoldások bekapcsolása válik lehetővé, mint pl. az egyéni energiatárolás, vagy az elektromobilitást elősegítő technológiák.

Milyen új technológiák szerepelnek a potenciális rendszerben? Integrált kommunikációs rendszerek Nagysebességű kétirányú standardizált infokommunikációs csatorna szükséges a valós idejű információáramlás biztosítására a hálózati cellákon belüli döntéshozatalhoz. Néhány jelenlegi technológia (vezeték nélküli internet, mobilhálózatok) elérhető, amely alapot szolgáltathat az infrastruktúrához. Szenzorok és a hozzájuk tartozó méréstechnika A szenzorok és a hozzájuk tartozó mérőrendszerek pontos és folyamatos adatokat szolgáltatnak a hálózati cellákon belüli pillanatnyi állapotokról. Újszerű rendszerelemek Áramlimiterek, új típusú energiatároló elemek, teljesítményelektronikai rendszerek, melyek az energia elosztásában és annak működtetési intelligenciájában kapnak szerepet. Új vezérlési rendszerek Olyan standardizált vezérlési rendszerek, módszerek és hardver, amelyek a sok-sok elérhető valós idejű adattömeget kezeli és azok alapján villámgyorsan dönt a hálózati cella egyes beavatkozó elemeinek működéséről. Ebbe a vezérlési rendszerbe beletartozik az a cellából kifelé tartó információ telemetria rendszer is, amely a cellán kívüli élet összehangolásához szolgáltat standard formában információt a cella pillanatnyi működéséről. A smartgrid-rendszerhez szabványok tucatjai tartoznak, amelyek egyfelől a struktúrák, a szabályozások rendszereit igyekeznek definiálni, másfelől az informatikai biztonság (mint az egyik kiemelkedően fontos pontja a rendszernek) követelményeiről szólnak. (2. kép)

43

2. kép: Amitől egy okos hálózat okos lesz: Intelligens kommunikáció és vezérlés

Környezeti hatások, kibocsátásipotenciál-csökkenés A smartgrid-technológiák alkalmazásával sokrétűen csökkennek az üvegházhatású gázok kibocsátásai. Nevezetesen: hatásfoknövekedés (ott termelődik meg az energia, ahol felhasználódik) megújuló energiatermelők csaknem korlátlan integrációja (Energia „demokrácia”) elektromobilitás térnyerésének rendszerszintű támogatása. Az EPRI számításai szerint1 az USA adataira vetítve 2006-hoz képest 2030-ra az éves üvegházhatású gázok kibocsátását csak az elektromos energiatermelésre számítva 2,5-9%-kal képes csökkenteni (konzervatív becslés). Ilyen számítások Magyarországra jelenleg nem léteznek. A fenntarthatóságról, megújuló energiatermelésről és felhasználásról szóló stratégiák és konkrét projekt tervek is még mindig szerény megújulóenergia-részarány növekedésről számolnak be az elkövetkező 10 évben. Kérdéses, hogy 2020-ra Magyarország eléri-e az EU által forszírozott és kitűzött megújuló részarányt a villamos energiatermelésben.

– A monitoring rendszerek világossá teszik a jelenlegi elosztási, működtetési egyenetlenségeket, amelyek optimalizálása magasabb hatásfokokat eredményez. – A csúcsterheléseket aktív termeléssel és nem tárolt energiákkal lehet lekezelni. – A felhasználók megértik az elektromos energia árának valóságát, pusztán fogyasztási magatartásuk befolyásolásával megtakarítás érhető el. Ez a megtakarítás szinte beruházásmentes(!). – A megújulóenergia-termelés nulla CO2-kibocsátást ígér, a térnyerésével arányos CO2-kibocsátás csökkenés realizálható. – Az elektromobilitás térnyerésével indirekt módon a közlekedési gázok kibocsátása arányosan csökkenthető.

Az üvegházhatúsú (GHG) gázkibocsátás csökkenés fizikai okai: – Az elosztási és energiaátviteli rendszerek veszteségeinek csökkenése

Ugyanezek a környezeti hatások fiskális előnyökre konvertálhatók, amennyiben megvalósul a termékek életciklus elemzése alapján a termékek valós árainak meghatározása, a CO2 és egyéb gázok kibocsátási kárának valós meghatározása. Jelenleg csupán a CO2-kvótanyereség alapján lehet kézzelfogható „profitot” számítani. Társadalmi szempontból a smartgrid-rendszerre való áttérés az új iparág és új technológia térnyerésével érzékeltethető szociális változást hozhat. Ez méreteiben, jelentőségében és hatásában az internet technológiának a mindennapi életünkbe való beépülésében tetten érhető mértékű változásokat okozhat. A technológiák előállításától kiindulva – azok telepítésén keresztül, munkahelyteremtő és

44


életminőség javító hatásán át a jövő generációk érdekében tett globális környezetvédelmi értékteremtő hatásokig – szükséges megemlíteni a rendszerhez köthető kedvező társadalmi hatásokat. A smartgrid-rendszer jelenleg koncepciószinten létező rendszer. Kis méretekben, ún. microgrid-rendszereket alkalmaznak önálló épületek, hajók, szigetek egyedi energiaellátására, az itt megtapasztalt tanulságok jól használhatók a smartgrid-rendszerek fejlesztése, építése, fizikai realizációja során. Egyes funkciók jól modellezhetők kis léptékekben is. A nagy valós realizációk felépítésének alapvető korlátját elsősorban nem a tőkehiány jelenti, hanem sokkal inkább az energiatermelő és -elosztó lobbi hatékony fellépése a kormányokkal, kutatóintézetekkel szemben. Sajnálatos tény az is, hogy akár világ szinten, akár tetszőleges országot tekintve, kevés olyan energetikában nem érdekelt cég van, amelyik képes lenne megfelelő léptékű K+F költségvetést egy ilyen kísérlet mögé tenni, és hogy ténylegesen érdekelt lenne egy térségi smart grid rendszer fejlesztésben. Pilot projektünket olyan cégek megnyerésével és bevonásával tervezzük, amelyek képesek jelentős összegeket és lobbierőket mozgósítani és érdekeltek a villamos energiaköltségeik jelentős csökkentésében. Másik oldalról az állami energiatermelő cég fundamentálisan és stratégiailag érdekelt lehet a rendszer fejlesztésben, az ország energiabiztonságának növelésében. Tételként mondjuk ki: smartgrid-hálózatot csak az állam mint konzorciumvezető tud létrehozni. Ennek oka, hogy az energetikában érdekelt cégek eltérő érdekeit egymás közötti megállapodásokkal képtelenség úgy irányítani, hogy a végeredmény össztársadalmi szempontból előnyös legyen. Más érdekelt szereplő, aki elég hatalommal bír a nagy (akár nemzetközi) cégek koordinálására, nincs. Az állam, mint közszolgáltató stratégiai érdeke is, hogy élére álljon egy ilyen nagyszabású, mindenkit anyagilag és életminőségben is érintő fejlesztésben.

Az ipari smartgrid-projekt műszaki tartalma A Közép-Duna menti SmartGrid© projektben megvizsgáljuk, milyen összetételben és rendszerben érdemes a (megújuló) energiaforrások, (tárolók) és fogyasztók együttesét telepíteni és üzemeltetni, ahhoz hogy összességében gazdasági és környezetvédelmi szempontból optimális mutatókat kapjunk egy adott ipari, földrajzi és éghajlati adottságok mellett. Az optimum keresése során az energiahálózat paritáselvét alkalmazzuk. A projekt néhány egymástól távol eső településen létrejövő nagy energiatermelő és nagyfogyasztó bekapcsolását vizsgálja, amelyek virtuálisan integráltak – informatikai kapcsolat által. A realizáció során a bekapcsolt ipari kör a jelenlegi villamos energiairányító rendszertől elválasztva működhet. A körön belül egyedi technológiák, megoldások alkalmazására nyílik mód. Az így létrejövő infrastruktúra egyedi vizsgálatokra, új megoldások és új technológiák kutatására ad lehetőséget. Tudományos szempontból a rendszer vizsgálatával eddig nem létező tudáskoncentráció (tudásbázis) jön létre, amely alapját képezi annak a technológiai knowhow-nak, ami hasonló rendszerek általánosításához, egy


nemzeti (kontinentális) szintű smart grid rendszer felépítéséhez ad alapot, vázat. A smartgrid-rendszer képes az energiaárakat mind előállítás, mind elosztásoldalon drasztikusan lefaragni. Az árcsökkenés egyrészt az új technológiák alkalmazásából, a rendszer elosztási útjainak rövidüléséből, a megbízhatóság növekedéséből és önjavító képességekből, másrészt az olcsó és a helyi adottságokhoz illeszkedő, fenntartható energiatermelés természetes szinergiájából ered. Ez a rezsicsökkentés műszaki fedezete. A kialakítandó technológiai „nóvum” magyar erőforrásokat és tudást használ, amely nemzetközileg versenyképes terméket és tudást eredményez. A projekt lépései: 1. A térségi partnerek felkutatása, megnyerése, elkötelezése a célok mellett 2. Beruházás 3. A meglévő energiatermelők és fogyasztók kiegészítő elemeinek telepítése és beüzemelése 4. Rendszer elemek vizsgálata 5. Az energia rendszer egyes elemeinek működési monitorozása 6. A hálózati cellában lévő energiatermelő és fogyasztó rendszerelemek működési karakterisztikáinak felvétele 7. A hálózati cella elemeinek összehangolt működése a különböző fogyasztói szokásoknak és évszakos követelményeknek megfelelően 8. Az egyes cellaelemek közötti kooperációs karakterisztikák felvétele 9. A teljes cella összehangolt rendszerben történő működtetése, amely figyelembe veszi a két különböző hely fogyasztói és energiatermelő képességeit 10. Megtakarítási adatgyűjtés, audit A projekt megvalósítása a 8. keretprogram (Horizon 2020) ideje alatt reális, vagyis ennek a projektnek szükséges a mielőbbi megtervezése, előkészítése egy ún. projektelőkészítő programmal. A projektelőkészítő ITI program egy 1-1,5 éven keresztüli megvalósítást, minimum 5 alprojektet (KKV-k versenyképessége, agrárgazdaság, oktatás-humán fejlesztés, közlekedés-infrastruktúra, illetve a természeti és épített környezet, turizmus alprojektek) feltételezve, 15 fő alkalmazása válik szükségessé. Szükséges kialakítani és finanszírozni egy projektirodát (110 m2), valamint szükséges a működési költségek biztosítása. Ezek alapján az alábbi költségstruktúra kalkulálható: Beruházás: 1,70 M Ft – Bérleti díj: 3,60 M Ft Munkaerő: – Projektelőkészítő kutatók: (5 fő x 300 k x 1,47 x 12 hó) 26,46 M Ft – Projektvezető (500 k x 1,47 x 12) 8,82 M Ft – Projektasszisztens (200 k x 1,47 x 12) 3,53 M Ft – Pénzügyi kontroller (300 k x 1,47 x 12) 5,29 M Ft – Informatikai asszisztens (200 k x 1,47 x 12) 3,53 M Ft – Külső szakértők (megbízással) 15,00 M Ft Működési költségek: – Iroda 1,80 M Ft – Utazás 2,40 M Ft Egyéb költség 6,00 M Ft Összesen: 78,13 M Ft

45

A térségi partnerek A Közép-Duna menti SmartGrid© projekt2 megvalósításához a jelen projekt tervezet tartalma adja a kereteket. A projektet alapvetően a korábban ismertetett alapvetés miatt az állam konzorciumvezetésével valósítható meg, az állami érdekelt cégek, intézmények részvételével. A gerinchálózat és rendszer felépítése után a térségben működő piaci cégek egyedi szerződésekkel tudnak csatlakozni a smart grid hálózathoz . Ezek elsősorban a nem állami energetikai cégek illetve a nagy energiaigényű felhasználó cégek lehetnek. A projektben a bekapcsolódó térségi cégek igényei, illetve a kormányzati stratégiai célok nagymértékben árnyalják a projekt során előálló infrastruktúrát és a tervezett eredményeket, a megvalósítandó célokat. Jelen cikk egy ideális koncepciót vázol fel, ahol a projekt eredménytermékei a tudományos célértékek és a társuló konzorciumi partnerek gazdasági céljai előtérbe helyezésével állnak elő, és ezen partnerek egyéni célfüggvényei mind kiemelten és szinergiában szerepelnek a projekt során. Konkrét rendszerelemek, melyek a program részeként megvalósításra kerülnek – 15-60 MW teljesítményű lokális erőmű Dunaújváros térségében – 300 km korszerű nagyfeszültségű energiaátviteli tápvonal a térségi gerinc biztosítására – 200 MWh kapacitású vízenergia tároló – 50-60 db egyenként 10-1000 kW nagyságrendű lokális mikroturbina, illetve kiserőmű kapacitás beépítése, összhangban a Nemzeti Vízstratégia és az egyéb, az Alföld elsivatagosodását megfordító programokkal, projektekkel. – Művelet- és programközpont – Komplett középváros elektromobil tömegközlekedés kialakítása

Opciók: – Lendkerekes energiatároló rendszer – Standardizált, skálázható lokális alternatív, „SG ready” energiatermelő berendezés kifejlesztése, az „Egy falu– egy erőmű” koncepció részére – Kísérleti szupravezető távvezeték kiépítése Paks és a legnagyobb energiafelhasználó térségek/cégek, illetve a paksi belső felhasználó rendszer közé Beruházás (3 év): – Hálózatépítés (pont-pont összeköttetés, direkt HV vezeték és IT hálózat építése a rendszerben résztvevők és szenzor elemek között) – Irányító központ, projekt menedzsment központ – Új megújulóenergia-termelő erőmű építése Operatív költségek (5 év) – Kísérleti üzemeltetés (150 fő x 400 k x 1,47 x 60 hó) 5,29 Mrd Ft – Operációs rendszer fejlesztés (25 fő x 400 k x 1,47 x 72) 1060 M Ft – Eszközök 2500 M Ft – Monitoring, adatgyűjtés, elemzés (50 fő x ~250 k x 1,47 x 60) 1100 M Ft – Új tudományos célok és publikációk és szabadalmak (20 fő x 1 M x 5 év) 100 M Ft – Operatív projekt költségek (5 M x 60 hó) 300 M Ft

A SmartGrid projekt kalkulálható eredményei Választ kapunk arra, hogyan működnek és hogyan hangolhatók össze a különböző helyen található energiatermelők és fogyasztók. Létrejön egy egész országot vagy Közép-európai régiót megcélzó új villamos energia hálózat gerince. A kutatás és monitoring folyamata során egy nemzetközi szintű, nóvum értékű informatikai megoldás áll elő, amely szabadalommal védett lesz és értékesíthető knowhow-vá válik. Versenyképes presztízs értékű magyar tudás és magyar technológia áll elő, és egy nemzetközileg értékes tudományos-gazdasági best practice modell, amely másolható.

Hivatkozások: • •

46

Electric Power Research Institute, www.epri.com Közép-Duna menti SmartGrid Integrált Beruházási Program tervezet, SZTNH, © 2012.


Józsa Róbert *

„Vocem Preco!” A XIX. Szent Borbála Szakestély Dunaújvárosban 2013. november havának 29. napján rendezte meg hagyományos Szent Borbála szakestélyét az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vaskohászati Szakosztály dunaújvárosi szervezete (1-6. kép). A tizenkilencedik alkalommal megszervezett szakestély ezúttal is sok érdeklődőt vonzott. A résztvevők száma meghaladta a százhúsz főt. A közelmúlt jó színvonalú szakestélyeinek hatására egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a szakestély után. A helyi szervezet aktív tagjai és nyugdíjasai mellett Budapestről, Székesfehérvárról és a Dunaújvárosi Főiskoláról érkeztek vendégek. A Dunaújvárosi Főiskola Diákegylete szép számmal képviseltette magát a szakestélyen. A főiskolás OMBKE tagok derekasan helytálltak a szervezésben és a szakestély lebonyolításában. Többen közülük először vettek részt a főiskolaitól némiképp különböző szakestélyen. Az ipari szakestély főiskolaitól eltérő arculata sokukat megfogott. Az idei szakestély hangulatára rányomta bélyegét a kohászat évek óta tartó stagnálása és a vállalatnál elindult létszámcsökkentés. Bevált csapaton ne változtass, gondolták a szervezők, amikor a szakestély elnökségét felkérve, az elmúlt évek szakestélyein jól teljesített stábot állították csatasorba. A Lontai Attila, Dani Bálint, Polányi Zoltán, Hevesi Imre, Krajczár Martin, Papp András, Mach Kornél, Pálinkás Róbert, Kardos Ferenc, Danicska Sándor, Szakács Sándor, Csurgó Lajos, Kardos Ferenc Dániel és Józsa Róbert alkotta csapat kiválóan kormányozta a szakestély hajóját. A hagyományos kezdés után Dr. Kiss Endre alias Tirisztor avatta fel a szakestély kupáját, majd a komoly pohár következett. Dr. Szücs László alias Szöcske kritikus vasműs visszatekintés után a jelenlegi helyzetben összefogásra buzdított. Ezt követően a sört nem kedvelők nevében Dr. Réger Mihály alias Elfelejtettem az alias nevem, legyen tehát Bajusz sörimpotenciát jelentett be. Az Óbudai Egyetem rektor helyettese után Szabados Ottónak, a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés igazgatójának vidám

3. kép: Hevesi Imre az interpellációja közben

1. kép: „Fel a kohóra! Ércet bele!”

5. kép: Dr. Szücs László komoly pohara

2. kép: A szakestély résztvevőinek egy csoportja

* Józsa Róbert technológai vezetőmérnök, ISD Dunaferr Zrt.


47

4. kép: Dr. Kiss Endre kupaavatója

6. kép: Sötétség kontra világosság. Dr. Pallósi József balekvizsga közben pohara hangzott el. Örkény István idézett története a Dunai Vasmű korántsem egyszerű építésének kezdeteibe nyújtott betekintést. A helyi erők képviseletében először Hevesiné Kővári Éva alias Dinamit az aktuális minőségügyi projekteket karikírozta. A 40 éves folyamatos öntés jegyében, a 40 éves Dolmány Mihály alias Leszek én majd acélgyártó a FAM eredményeibe és mindennapjaiba nyújtott betekintést. Az egyes felszólalások között természetesen serényen dolgoztak a cantus praesesek, a hagyományos selmeci nótákat intonálva. Az elnök által elrendelt eksek, tükrösök és lefetyek megteremtették a jó hangulatot a balekkereszteléshez. A firmák között meghúzódó setét pogányt a balekcsőszök vezették a szakestély elnöksége elé. Dr. Pallósi József, az Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriumok Igazgatóságának főosztályvezetője nem kis megpróbálta-

48

tások teljesítése után balekká kereszteltetett. A keresztvizet sör formájában, választott firmái, Szabados Ottó alias Ottó motor és Móger Róbert alias Mógi locsolták megfelelő alapossággal őszülő halántékára. A megtért balek a keresztségben az „X-Ray-doctor alias Uránbátor” nevet kapta. A keresztelésről szóló oklevelét a magas praesestől vehette át. Az újdonsült balek egészségére elfogyasztott „tükrös” után Hevesi Imre alias Ózdi Herceg nevettette meg a szakestélyt szellemes idézeteivel. Őt követte még nagyobb sikert aratva Dr. Csirikusz József, a budapesti helyi szervezet elnöke. A branyiszkói szuronyos roham és az …OLGA… szórejtvény megfejtését általános viváttal nyugtázták a jelenlévők. Krajcár Martin alias Szikra, a szakestély egyik cantus praesese személyes soproni élményeiről szólt, majd egy új kohász nótát adott elő. A krampampuli minősítését Bocz András alias Qualibandi végezte a tőle megszokott alapossággal. A szakest hivatalos része a hagyományos „Gaudeamus Igitur” és a „Ballag már a vén diák”…kezdetű nóták éneklésével és az elnök „VIVAT, CRESCAT, FLOREAT ACADEMIA! VIVAT PROFESSORES!” zárszavával ért véget.


Pályázati felhívás Az ISD Dunaferr Zártkörűen Működő Részvénytársaság — ISD Dunaferr Zrt. — és társaságai által alapított Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma az alapító okirattal összhangban bevezette a „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve a „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” cím adományozását. A Tanácsos és Főtanácsos cím adományozásának célja: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaságoknál, illetve vele együttműködésben lévő szervezeteknél, a Dunaferr érdekében végzett kiemelkedő — műszaki, gazdasági, humán — alkotó munka, tudományos tevékenység erkölcsi elismerése, valamint • a Dunaferr Vállalatcsoport műszaki tudományos kultúrájának és progresszív értékeinek fokozottabb közvetítése, kivetítése itthon és külföldön. A Tanácsos és Főtanácsos cím odaítélésének feltételei: • A Tanácsos, illetve Főtanácsos cím a személyükben, szakmai felkészültségükben, teljesítményükben és tapasztalatukban kiemelkedő szakemberek részére adományozható. • Az elismerésben azok az ISD Dunaferr Zrt. valamint az általa alapított, és részvételével működő gazdasági társaságokkal munkaviszonyban álló, vagy e cégekkel korábban munkaviszonyban állt, illetve vele együttműködésben lévő szervezeteknél dolgozó szakemberek részesülhetnek, akiket a Kuratórium munkájuk, tevékenységük alapján arra méltónak tart. A címet a Kuratórium visszavonhatja. A Dunaferr Tanácsosa, illetve a Dunaferr Főtanácsosa címet elnyerők erkölcsi elismerése: Az alapítvány Kuratóriuma a Tanácsosi és Főtanácsosi címet elnyerők részére: OKLEVELET, ÉRMET ÉS JELVÉNYT ADOMÁNYOZ és a címek viselésére jogosultak kompetenciáját és szakmai tevékenységét közzé teszi. A cím elnyerésére, a Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma felé pályázatot nyújthatnak be: • Az ISD Dunaferr Zrt. és az általa alapított, vagy részvételével működő vállalatok dolgozói, illetve nyugdíjasai és • a fenti vállalatok szervezeteinek vezetői, dolgozóik vagy nyugdíjasaik részére, valamint a vállalatcsoporttal tartósan együttműködő külső szakemberek részére, akiknek a munkája jelentős, kiemelkedő volt a Dunaferr Vállalatcsoport számára.

A Dunaferr Alkotói Alapítvány Kuratóriuma — a beérkező pályázatok, illetve javaslatok elbírálása után – évente egy alkalommal maximum 5 fő részére adományoz: „DUNAFERR TANÁCSOSA”, illetve „DUNAFERR FŐTANÁCSOSA” címet. A pályázatot az alábbi szempontok alapján kell benyújtani, legfeljebb 5 oldal terjedelemben: • a pályázó vagy javasolt személyi adatai, munkahelye, beosztása • életútja, a szakmai munkájának jellemzői • műszaki-gazdasági-humán szakmai közéletben végzett tevékenysége • eddigi szakmai elismerése • találmánya, újításai, innovációs tevékenysége és • publikációs tevékenysége stb. A Dunaferr Tanácsosok és Főtanácsosok testületének működése: • A Tanácsos és Főtanácsos címet elnyertek testületet alapíthatnak. • Az alapítvány kuratóriuma az alapítók szándékát szem előtt tartva, folyamatos műszaki-tudományos együttműködést kezdeményez a tanácsosok csoportja, testülete és az alapítók között, elsősorban a tanácsosok véleményének hasznosítása érdekében. • A tudományos és gyakorlati kérdésekben való bármilyen formájú együttműködést az alapítók és a tanácsosok egyaránt kezdeményezhetnek. • Az „Alkotói Nívódíj”, és a „Dunaferr Szakmai Publikációs Nívódíj” pályázatok szakértői értékelése. A kuratórium döntési munkájának elősegítése érdekében az „Alkotói Nívódíj” és a „Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj” pályázatainak értékelésénél igénybe veszi a tanácsosok szakértelmét. Határidők: A pályázatok beadásának határideje: 2014. május 1. Pályázatok értékelése, díjak átadása: 2014. június 30. A pályázatokat, ajánlott levélben az alábbi címre kérjük beküldeni: Dunaferr Alkotói Alapítvány, 2401 Dunaújváros Pf.: 110 A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást Jakab Sándor, az Alapítvány Kuratórium titkára ad. Telefonszám: 06 (25) 581-303, 06 (30) 520-5760, e-mail cím: jakab@ pmh.dunanet.hu. Az Alapítvány Kuratóriuma

The Baroque Gate in Tholey. Development of Digital Curricula in the Field of Iron and Steel Metallurgy as well as Plastic Deformation

Recommend Documents