TETÔPONT. A Creaton Hungary Kft. idôszakos hírmagazinja szeptember. ami összetöri, feltépi vagy beáztatja a Creaton viharálló tetőcserepeit

TETÔPONT m a g a z i n

A Creaton Hungar y Kft.

i d ô s z a k o s h í r m a g a z i n j a • 2 0 11 . s z e p t e m b e r

VIHAR LEGYEN A TALPÁN, ami összetöri, feltépi vagy beáztatja a Creaton viharálló tetőcserepeit.

Passzív irodaház Gentben

Felújítás szerelt homlokzatburkolattal: drágábbnak tűnő megoldás, kis különbség a megtérülési időben, előnyösebb ökomérleg.

A szerencsi vár újkori szépsége

A tető cseréje nem csak a veszélyelhárítása miatt volt a beruházás sarkalatos pontja, hanem a korhű, ám a mai követelményeknek megfelelő anyagok megtalálása miatt is.

„Katasztrófaépítészet”

Kolontár: piros cserép, fehér falak – idilli falukép a pusztítás helyén Felsőzsolca: a hagyományos, népi építészeti elemekhez illő kerámia tetőcserép

A viharálló tetők építése az erre figyelemmel mel lévő tervezéssel kezdődik és a gondos kivitelezéssel folytatódik. A hosszú távon tartós és valóban ellenálló tető megépítéséhez nyújtanak biztos műszaki megoldást a Creaton átgondoltan megtervezett geometriájú tetőcserepeinek és a különböző rögzítési techni-kák együttes alkalmazása. Jogos elvárás a tetővel szemben a viharállóság.

Az örök feladat – A városmegújítás • Katasztrófaépítészet: hagyomány és újítás Creaton tetőcseréppel • Jogos elvárás a tetővel szemben: a viharállóság • Magastetők tervezése és kivitelezése napjainkban • Online pontszerzés a Tetőpont konferencia anyagaival • Passzív irodaház Gentben szálcement burkolattal • Panelfelújítás Litvániában • Kreditpontos konzultáció házhoz megy • Hosszú távon gondolkozók előnyben • Energiavámpírból energiahatékony revitalizálás • Apátságból vár, várból múzeum, diákszálló, étterem… • „Jóval több, mint 50 évig nem lesz gond a tetővel” • Creaton Tetőszépségverseny 2011 • „Felelősséggel a környezet megóvásáért” • Várépítő pályázat: két óvoda és egy barokk műemlék tetőfelújítását támogatja a Creaton • Egy balsorsú műemlék megújulása

Az örök feladat – a városmegújítás Erő Zoltán, építész A városmegújítás, a városrehabilitáció feladatai hosszú évtizedek óta tornyosulnak előttünk – és feladataink a jövőben is lesznek. Cikkünk röviden áttekinti, hogyan is gondolkodhatunk ezekről az eddigi tapasztalatok és a városainkban érzékelhető kihívások ismeretében.

2

A városmegújítás feladatai kétségkívül nagyrészt annak tükrében határozhatók meg, hogy mit is gondolunk a városok spontán fejlődéséről, melyek a történeti városrészek megújításának várospolitikai céljai, mit is gondolunk a városi közösséget és a magánszereplőket érintő feladatmegosztásról. Városmegújításnak, városrehabilitációnak a továbbiakban azokat a lépéseket tekintsük, amelyek a spontán városfejlődési folyamatokon túlmutató tudatos beavatkozások, a közösségi szereplők határozott részvétele mellett. Városmegújítási beavatkozásokra akkor van szükség, ha egy város vagy városrész természetes megújulása valamiért megakad, ha egy terület szociális, gazdasági vagy műszaki értelemben olyannyira leromlik, hogy a terület fejlődése negatív spirálba kerül. Ilyenkor egyértelműen tudatos megújítási programokra van szükség, amelyek összeállításához a várospolitika sokrétű eszköztárral rendelkezhet. Ezek alkalmazásáról mostohább gazdasági körülmények között sem mondhat le – hiszen a feladat akár így, akár úgy, előttünk áll. Az, hogy történeti városaink nagy általánosságban véve leromlott állapotban vannak, tulajdonképpen több, egymással párhuzamos folyamat eredménye, ha úgy tetszik, évtizedek során kialakult történeti tény. Hogy ebben a helyzetben teszünk-e valamit, az viszont mostani kérdés. Budapest történeti városközpontja folyamatos, kontinuus városfejlődés eredményeként alakult ki: a középkori város és az azt övező külvárosok épületállománya folyamatosan alakult ki, de folyamatosan át is épült. Erőteljesebb modernizációs beavatkozást az olyan a 19. század végi nagyléptékű szerkezetalakító átépítések jelentettek, mint az Andrássy út, a Nagykörút vagy az Erzsébet-híd vonalának kiépítése. Emellett azonban folyamatosan jelen volt a telkenkénti átépítéséből, az épületek cseréjéből fakadó

Tetőpont magazin

modernizáció. Ezt – érthető módon – az ingatlanfejlesztés haszna mozgatta: a két, egyemeletes, középkori eredetű későbarokk ház helyére épülő elegáns, ötemeletes bérpalota önmagában vonzó befektetést jelentett, az ilyen átalakítások sora a városrész folyamatos megújulását is biztosította. Korábban semmilyen értékvédelmi, műemlékvédelmi szempont nem fékezte az ilyen átépülést. A második világháborút követően azonban megszakadt a történeti városmag fejlesztése: radikális modern átépítésére nem került sor, a lakásépítési programok a külsőbb városrészek fejlesztésébe vitték a forrásokat. Az államosított bérházak mostoha használata, a lakásállomány lelakása vált általánossá. A szakzsargonban megjelent a hivatalnoki kifejezés: „elmaradt felújítás”. Az „elmaradt felújítás” az a felújítás, ami szükséges lett volna, de nem került rá forrás, figyelem, energia…

reménykedhetnek a spontán megújulásban – és azokat, amelyek nem.

Az elmaradt felújítás Az épületállomány megújulását a szabad piaci környezetben nyilvánvalóan az ingatlangazdálkodás hasznossági szempontjai befolyásolják. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy egy épület műszaki értékvesztése évente 2%-os, ami tömören szólva azt jelenti, hogy 50 évenként az eredeti értékét vissza kell rá forgatni, ha azt akarjuk, hogy műszaki értéke ne csökkenjék. Választhatunk aközött, hogy rendszeres karbantartással és kisebb felújításokkal tartjuk szinten állapotát, de sok esetben a nagyobb leromlásokat követő nagyobb felújításokkal biztosítjuk az értékpótlást. Elmondhatjuk azonban, hogy egy 40 éves, felújítatlan épület, aminek műszaki állapota már csak 20%-osnak tekinthető, csak erős kompro-

A tervgazdálkodás lakáspolitikája a történeti városrészeket magukra hagyta, a szlömösödés folyamata nehezen fordítható meg A rendszerváltás idejére még a szocialista lakásgazdálkodás viszonylag merev lakásmobilitása mellett is kialakult a lakosság szegregációja. A tehetősebb rétegek elhagyták a rossz állagú épületeket, kialakultak a szlömterületek, amelyek megújulására önerőből már nem kerülhet sor. Az általános lakásprivatizáció szétaprózta az ingatlantulajdont, ma lényegében társasházakból álló városaink vannak. Az ingatlanpiac értékelése markánsan jelöli meg azokat a területeket, amelyek

misszumokkal mondható használhatónak. Legalább a festés-mázolás, a gépészet kisebb-nagyobb felújítása, a felvonók rendszeres karbantartása szükséges ahhoz, hogy az épület üzemeltethető maradjon. A 100-150 éves budapesti lakásállomány életciklusát tekintve viszont még a szerencsésebb esetekben sem mindig találjuk meg ezeket az „értékcsökkenést visszapótló” felújításokat. A felújítás azonban kierőszakolja magát. Még ha nem is találkozunk mindennap drámai

100% 80% 60% 40% 20%

10

100% 80% 60% 40% 20%

1850

20

30

40

1880-1910

1900

50

60

70 év

1970-1980

1950

2000

2050

és hatékonysága például az ablakcseréknél vagy az utólagos hőszigeteléseknél. Fokozottan figyelembe kell venni az épületek egyéb adottságait: strukturálisan nem kívánatos, funkcionálisan alkalmatlan, szerkezetileg leromlott épületeken energetikai korszerűsítést nem szabad támogatni. Újra és újra végig kell gondolni tehát történeti épületállományunk reális jövőképét. Azt, hogy milyen igényt, milyen piaci szegmenst tudnak kiszolgálni a több mint száz éves házak.

Az épületek évi 2%-os értékvesztését különféle stratégiák alapján lehet visszapótolni. A változatos korú lakásállomány felújítása mindig ad felújítási feladatot. szerkezeti összeomlásokkal, de életveszélyes elektromos és gázhálózatokkal, használhatatlan kéményekkel, lepusztult tetőkkel és homlokzatokkal már sokkal többször. Elmondhatjuk tehát, hogy a lakásállomány folyamatosan romlik, miközben az „elmaradt felújítások” öröksége ugyancsak hatalmas feladatot ad - ha épületeinket használható, lakható állapotban akarjuk tartani.

Az értéknövelő felújítás Mindeközben még azzal sem lehetünk elégedettek, ha egy épületet folyamatosan eredeti állapotába tudunk tartani. Az ingatlanpiac újabb és újabb termékekkel jelenik meg, a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket és sztenderdeket támaszt, ami egyúttal a régebbi állomány erkölcsi avulását is magával hozza. Nyilvánvaló, hogy a 150 éves épületekbe az idők során fürdőszobáknak, villanyvilágításnak, a szenes kályháknál kényelmesebb fűtési rendszereknek kellett kerülniük, de felvonókat is előbb-utóbb létesíteni kellett, mert azok hiányában az épület kieshet az ingatlanpiacról. Szükséges tehát az épületek értéknövelő felújítása is, a magasabb igényszintnek megfelelő felszerelések beépítése, vagy akárcsak a változó divatnak megfelelő átalakítás akkor, ha nem akarjuk hagyni, hogy az adott épület az ingatlanpiaci szegmens egyre alacsonyabb részébe csússzon le. A budapesti városrehabilitáció a korábbi évtizedekben értéknövelő beruházásként jellemzően legalább olyan állapotok kialakítását szerette volna elérni, ami egy új építésű lakótelepi lakásban magától értetődő: a lakások legalább komfortosak és jó alaprajzúak legyenek, a fűtés legyen egyedi gázfűtés vagy ház-központi fűtés. A lakások vagy egyes lakóházak presztízsének emelése, a gépkocsi-tárolás megol-

dása, a különlegesebb lakóházi szolgáltatások biztosítása – és ezzel a lakóterületi minőségi érdemi változása – már csak ritkábban, egyes koncentrált felújítások keretében történhetett meg. Jól látható, hogy a lakóterületi minőség gyökeres megváltozásához a városi struktúra átalakítására is szükség van, a hagyományos zárt udvaros városi szövet átalakításának kérdését nem lehet megkerülni. Mindenképpen sikertörténetként kell említeni a Középső Ferencváros rehabilitációját, ahol mindezek a lépések megtörténtek.

A városrehabilitációs folyamat szerves része a legrosszabb épületállomány kiváltása új épületekkel, alacsony bérű bérlakásokkal, mint ahogy az a Középső-Józsefvárosban is történt.

A Középső-Ferencváros mintapéldája a városszövet fejlesztésén, egyes épületek értékőrző felújításán és a telkenkénti új építésen alapuló rehabilitációs programoknak. Ma már nem vitás, hogy értéknövelő felújításként az épületek energia-gazdálkodásának javítása is alapvető feladat. Ezerszer meg kell azonban fontolni, hogy pontosan mit érdemes, mit szabad energiatakarékosságra hivatkozva megtenni. Nincsenek még ökölszámok a történeti épületek energiafelhasználásával kapcsolatban, mitöbb, talán a fűtési szokásokat sem ismerjük minden szempontból. Nem ugyanazok a megtérülési számítások érvényesek a történeti épületeknél, mint a panleprogramokban. Nem ugyanolyan a műszaki beavatkozásnak a lehetősége, költsége

Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy az épületfelújítás feladata továbbra is hatalmas feladatot jelent, az építőipari szektor egyik legfontosabb szegmense. Az, és az is marad, hiszen az épületek folyamatos felújítása, korszerűsítése szükségszerű. A szektor megerősítéséhez, bővítéséhez az ingatlangazdálkodás piaci folyamatain túlmenően, azokat kiegészítően a történeti épületállomány megújítását szolgáló kormányzati és önkormányzati programok is szükségesek. (A cikk alapja Erő Zoltán, építész, a 2011 tavaszán megrendezett, TetőPont – Megoldások értéknövelő felújításokra tetőn és homlokzaton című szakmai továbbképzés és konferenciasorozaton elhangzott előadása. Az előadás célja annak megvilágítása volt, hogy az értéknövelő felújításokat nem csupán épület szinten, hanem város illetve városrész szinten is górcső alá kell venni. A szerk.)

Tetőpont magazin

3

Kerámia tetőcserép a mindennapokban Katasztrófaépítészet: hagyomány és újítás Creaton tetőcseréppel Rapido, Róna és Hortobágy tetőcserepek, az újjáépítés főszereplői Az elmúlt év súlyosabbnál-súlyosabb katasztrófákkal sújtotta Magyarországot a Tisza-vidéktől a Dunántúlig, kezdve a Felsőzsolcát romba döntő árvíztől a Devecsert és Kolontárt sújtó vörösiszap áradatig. A felmérhetetlen pusztulás több száz házat érintett, s azonnali beavatkozást igényelt az építészektől és az építőipari cégektől egyaránt. Ahogyan a Kós Károly Egyesülést vezető Makovecz Imre s a társaság tagjai elsőként érkeztek konstruktív ötletekkel és megoldásokkal, úgy a cégek közül a Creaton Hungary Kft. is mindkét esetben azonnal a tettek mezejére lépett. Míg az építészek kárfelmérést és a terveiket, a Creaton termékeit ajánlotta fel. Az árvíz esetében - többek között - a meghirdetett országos akció eredményeként közel 4 millió Ft gyűlt össze az újjáépítés támogatására, továbbá Felsőszolca és Kolontár esetében is rendkívüli árkedvezményt biztosított a cég a károsultak részére, szem előtt tartva a soron kívüli ingyenes helyszínre szállítást s a halasztott fizetés lehetőségét is.

Felsőzsolca: hagyományos népi építészeti elemekhez illő tetőcserép

4

2010 tavaszán két árvíz is sújtotta hazánkat, melyek során a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolca 2200 házából mintegy 1800 megsérült. A tavaszi árvizek során megrongálódott épületek számadatait tekintve országosan is sokkoló arányt mutatnak a Miskolc közeli településen érintett házak. Az egész országban 317 ház dőlt össze, melyből 186 Felsőzsolcán állt, azonban a településen több mint 200 lakóházat nyilvánítottak lakhatatlannak. A helyzet kritikussága gyors és hathatós megoldást kívánt, amelyből a Creaton is ki-

Tetőpont magazin

vette a részét, egy országosan meghirdetett adományozási kampánnyal, s a lakosok számára speciálisan kialakított támogatási rendszerrel. Ennek eredményeképpen, a 2010-ben építési engedélyt kapott mintegy 76 házból 46-ra Creaton tetőcserép került. Az építészek és kivitelezők választási szempontjai szerint a tetőcserepeknek megfelelő ár-érték aránynyal kellett rendelkezniük, a magas minőség és garancia biztosítása mellett. A hagyományos, népies motívumokat idéző épületeket a Kós Károly Egyesülés tagjai tervezték, akik a tervek elkészítését összefogott, szervezett együttműködésben készítették el. A hagyományos, népi építészeti elemeket felvonultató megoldások, ehhez a formavilághoz illő tetőcserép után kiáltottak. Így esett a választás a Creaton Rapido natúr sajtolt és számos esetben a Hortobágy és a Róna natúr hornyolt ívesvágású tetőcserepekre, amelyek klasszikus, magyarországi hagyományokkal rendelkező formavilágukkal, magas műszaki tartalommal és minőségi garanciával, többféle típusú házhoz jelentettek megoldást. Mindemellett szükséges megjegyezni, hogy a cserepek kiválasztásánál praktikus

környezeti és beépítési szempontokat is figyelembe vettek, amelyek a munka idejének lerövidítését és a tető/tetőcserép élettartamának meghosszabbítását voltak hivatottak szolgálni. A Rapido tetőcserépből négyzetméterenként szükséges extrém alacsony mennyiség (8,1 - 8.8 db/m2) a gyorsabb beépítést eredményezte a kevés lécanyagszükséglet mellett, a dupla bordarendszer, a három akasztófül megkönnyítették a cserepek felhelyezését, a kifinomult vízelvezetés, a nagy törőszilárdsági érték és a kis vízfelvétel a hosszú élettartam miatt voltak fontosak. A Rapido, ez a viharálló tetőcserép, adottságainak köszönhetően rendkívüli módon ellenáll a szélsőséges időjárásnak. Ezek a tulajdonságok a munka gyorsasága és az épületek hosszú élettartamának biztosítása miatt elengedhetetlen feltételeknek minősültek az árvíz sújtotta Felsőzsolcán. Éppen ezért a város egyes középületeinél, a rendőrség- és a tornaterem épületeinek felújításánál is, szintén erre a cserépre (Rapido) esett a választás, míg a Market Zrt. által épített szociális bérlakások Róna cseréppel lettek fedve, amelyek kitűnően harmonizálnak az egységes népi motívumokkal operáló családi házakkal. Annak ellenére, hogy számos negatív sajtóvisszhang látott napvilágot a megvalósult épületekről, amelyek legtöbbször a felesleges archaizálást, Felsőzsolca skanzen jellegét s a mű-építészetet kritizálták, a sürgető beavatkozások s a lakosok elégedettsége azt mutatja, élhető, emberléptékű, népi formavilágot megidéző családi házakat kaptak a károsultak, s a pusztítás helyén klasszikus magyar tetőcserepek piroslanak, megújulást hirdetve. Árvíz utáni újjáépítés – Felsőzsolca Meghatározó szerepet vállaló cégek, egyesülések: Malejkó Fémprofilház Kft. Klaszter Iroda Kft. Market Zrt. KTK Diamant Kft. Felsőzsolcáért Alapítvány

Piros cserép, fehér falak – idilli falukép a pusztítás helyén 2010 októberében, az egész országot megrázó árvízi pusztítást követően, újabb katasztrófától volt hangos a sajtó. A helyszín ezúttal Nyugat-Magyarország, Devecser és Kolontár a „vörös iszap tenger” partján a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. jóvoltából. Az iszap áradat elképzelhetetlen méreteket öltött és a néhol 2 méteres magasságban hömpölygő lúg számos épületet lakhatatlanná tett.

A mentést követően a katasztrófavédelem megtette a szükséges intézkedéseket az újjáépítéshez, amelyhez Makovecz Imre a Kós Károly Egyesülés nevében felajánlotta ingyenes segítségét. Az elmúlt évek szomorú tapasztalatai alapján tudni lehetett, hogy sürgető vészhelyzetben az egyesület hatékony, szervezett, gyors és rugalmas segítséget tud nyújtani az újjáépítéshez. A Kós Károly Egyesülés képviseletében Turi Attila építész irodája, a Triskell Kft. kapta a megbízást, hogy végezze el a generáltervezői feladatokat, s vezényelje le az építészeti és mérnöki munkákat folyamatos helyszíni művezetéssel. Az Egyesülés által hirdetett belső pályázaton nyertes tervek alapján kerültek kidolgozásra azok a típustervek, amelyeket a leendő lakókkal egyeztetve véglegesítettek. A kiviteli tervek elkészítésén 8 építésziroda munkatársai dolgoztak, lemondva a szerzői jogokról. Bár sokan úgy vélték, praktikusabb megoldást jelenthetne könnyűszerkezetes házak építése, a tervezők ragaszkodtak a hagyományos anyagok használatához, s az időtálló, szilárd, biztonságot sugalló épületek építéséhez. „A hangsúly az egységes rendezett utcakép, az igényekhez igazodó alaprajzi kiosztás s a minőségi, tartós építőanyagok használata volt. Nem egy kaptafára készülő, tömeges, egyéni invenciót nélkülöző házterveket

kívántunk készíteni, hanem hagyományos formai elemekből építkező, egyedi arculatú, harmonikus kialakítású, egymáshoz illeszkedő épületek sorát szerettük volna létrehozni.” – mondta el Turi Attila, a munka vezetője. Azonos anyaghasználat, tégla, natúr vörös tetőcserép, fehér vakolat, fa fedélszék, és tradicionális népi építészeti megoldások (pl. tornác) összhangja ez a kortárs idilli magyar falu. A tervezőknek, illetve a Kós Károly Egyesülésnek igen pontos és határozott elképzelése volt a tetőcserepek anyagát, színét és formáját illetően. Már korábbi projektek során is megfogalmazták, hogy a tetőcserép anyaga kizárólag kerámia lehet, valamint fontos szempont az adott térség hagyományait követő forma. A Creaton terméke mellett szóló érv volt a kiváló minőség mellett, az 50 évre szóló garancia, valamint természetesen a kedvező ajánlat is. Az elképzelésnek a tetőfedő anyagok piacán két fajta cserép felelt meg, köztük a Creaton Róna cserepe, amely tulajdonképpen a kettős fedésű hódfarkú tetőcserép továbbfejlesztett, hornyolt változata. Ez a korcolásnak köszönhetően helyettesíteni tudja a korábban szokásos zsindelyfedést s könnyű, gyors felhelyezést tesz lehetővé. A hagyományos magyar népi építészetben használatos tetőcserepekhez közelálló Róna, színével és formájával belesimul a tájba s illeszkedik a mesefalu/lakópark egységes megjelenéséhez olyannyira, hogy Kolontáron az összes újépítésű ház tetejére e cserepet alkalmazták. A projekt volumene, tervezett határideje a tetőt kivitelező szakemberektől és a beszállítóktól is óramű pontosságot igényelt. A Creaton például a szükséges mennyiség folyamatos rendelkezésre tartásával, igény szerinti, esetenként 24 órán belüli szállítással segítette az újjáépítés menetét. Az elkészült házak egységes vizuális képet nyújtanak hagyományos, kissé archaizáló ele-

TIPP A Creaton tetőcserép választékában a hagyományos formavilágot kedvelők éppúgy megtalálják házuk arculatához illeszkedő kerámia tetőcserepet, mint azok, akik a modern formákat részesítik előnyben.

mekkel, kielégítve a mai kor minden igényét az alaprajzi kiosztás s a technológia terén, létrehozva egy fehérre vakolt, piros tetőcserepes utópia falut, ahol azonos társadalmi struktúrában mégis magasabb életminőségben élhetnek az emberek. A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája által életre hívott, Újratervezés című, a budapesti Szent István Bazilika Lovagtermében megtekinthető kiállítás ráirányítja a szakma és az érdeklődők figyelmét a felsőzsolcai, devecseri, valamint a hasonló mértékű újjáépítésekre. Vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítés, Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely vezető tervezők: Turi Attila, Zsigmond László, Jánosi János építész munkatársak: Orbán Oszkár, Füzes András, Tömpe Zoltán, Papp Tamás, Szegedi Antal, Szakos Hajnal, Cservenyák Eszter, Kozma Zsuzsa, Kiss Kálmán, Nemes Dávid, Fülöp Tibor, Terdik Bálint, Kis Simon Olivér, Czégány Sándor, Halas Iván helyszíni művezetés: KKE Vándoriskola, Csóka Balázs épületgépészet: Skrobák László - Dévényi és Tsa., Pacher László - Tevim Kft. elektromosság: Tóth Zoltán - Planet Kft. tájépítészet: Buella Mónika – Tájrajz út, közmű: Szathmári László - Unitef Zrt. generáltervező: Kós Károly Egyesülés, Triskell Kft. megbízó: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság generálkivitelező: Veszprémber Zrt. felelős műszaki vezető: Hajdú Attila

Tetőpont magazin

5

Jogos elvárások a tetővel szemben: a viharállóság Ferenczy András, építész (a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója) Kelemen Sándor, építész (a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója) A viharálló tetők építése az erre figyelemmel lévő tervezéssel kezdődik és a gondos kivitelezéssel folytatódik. A hosszú távon tartós és valóban ellenálló tető megépítéséhez nyújt biztos műszaki megoldást a Creaton átgondoltan megtervezett geometriájú tetőcserepe és a cég által kifejlesztett és vizsgált különböző rögzítési technológiák együttes alkalmazása. Az elmúlt évek viharos időjárása sokak figyelmét ráirányította a tetők vihar elleni védelmének fontosságára. Sajnos gyakran csak akkor kerül napirendre a védelem, amikor már megtörténik a katasztrófa. Pedig rendelkezésre állnak olyan széles kör számára is elérhető műszaki megoldások, amelyek megvédik a tetőt az időjárás viszontagságaitól – így például a szél romboló hatásától.

Fontos-e, hogy milyen nehéz a tetőszerkezet? A tető, az épület külső hatásoknak leginkább kitett felülete: a mára már nem ritka, szinte szélsőségesnek is nevezhető hőmérsékleti változások erodáló hatása, a csapadék különböző formája, a szél, a pára, a különböző terhelések, vegyi és biológiai hatások nap mint nap „támadják” a felületet. Az építtető jogos elvárása, hogy a megépült tető ezek ellen maximális védelmet nyújtson. A magyarországi uralkodó széljárást és szélsebességet figyelembe véve még csak azt sem mondhatjuk, hogy alapvetően „szélcsendes” országban lakunk, ezt nem csak a térképek, de a híradások is bizonyítják.

Magyarország széltérképe

6

Tetőpont magazin

A zord időjárási körülmények elleni védelem nem lehet luxus, különösen, ha egy erősen megrongálódott vagy tetejét a viharban elvesztett házzal szembesülünk. Könnyű belátni, hogy egy kis önsúlyú tetőhéjazat egy erős szél számára kisebb kihívást jelent, mint egy kerámia tetőfedő anyag. A nagyobb biztonság javára döntünk, ha a tető gondos tervezése mellett a várható terheléseknek megfelelő kiegészítő műszaki megoldások, például a cserepekhez és kúpcserepekhez is rendelkezésre álló rögzítőkapcsok alkalmazását is számba vesszük. Sajtolt cseréptípusaink vízszintes gerincben történő kúpcserép-rögzítései speciális rozsdamentes kúprögzítő rendszerrel is építhetők (Firstfix).

Viharálló tetők tervezése és kivitelezése Néhány elv figyelembe vétele, néhány szabály betartása elegendő, hogy már a tervezés során biztosítsuk tetőnk viharállóságát. Az építészeti kialakítás során, a tömeg, a forma és a hajlásszög eleve meghatározzák a tető széllel szembeni ellenálló-képességét, valamint azt, hogy a tető egyes részein milyen hatások érik, támadják a szerkezetet. Alacsony hajlásszögűeknél a szél megbontó hatásával számolhatunk, míg meredekebb tetők esetén, a szél-ellenkező oldali szívó hatás, szél-oldalon a nyomó hatás a jellemző. Ezekre a terhelésekre adott válasz alapvetően a megfelelő szerkezeti kialakításnál, a térbeli merevségnél kezdődik, emellett döntő fontosságú a tetőfedő anyag és a fedés,

illetve a fedés aljzata, a deszkázat, lécezés helyes módjának megválasztása is. Viharos, szeles területeken a nehezebb anyagú fedőanyagok pl. a hódfarkú Klassik cserép, ellenállóbbak, míg a nagy szél-igénybevételek esetén a lécezést csavarozással javasolt biztosítani, mert a cserepeket is a lécezéshez rögzítjük. A szegelt kapcsolat lényegesen gyengébb. A cserepek rögzítésénél is a csavarozást létesítjük előnyben. A nem korrózió védett szögek esetén a rozsdásodás következtében a szög elveszíti funkcióját, eltűnik a szögfej.

A szél szívóhatásának fokozottan kitett felületek a tetőn

Az alátéthéjazat cseppentő- vagy ereszlemezhez történő csatlakoztatása történhet a fólia saját ragasztósávjával (DUO, TRIO) vagy a Creaton SKL ragasztójával. A tetők eresz, orom és gerinc részeinél a szél fokozott szívóhatása következtében a cserepeket rögzíteni kell. A kúpcserepeket az uralkodó szélirányba szükséges elhelyezni, mert ellenkező esetben a szél könnyen megbonthatja a gerincek lezárását. Hódfarkú oromzat viharálló rögzítése pedig a választékban szereplő 2 db ¾ és egész cseréppel biztonságosabb, mint feles cseréppel csavarozással rögzítve.

tervezés eredményei, amelyeken minden egyes domborulatnak, horonynak, eresztéknek és csatlakozásnak szerepe van a tetőt érő hatások elleni védelemben. A kétszeres hornyolás és labirintus szerű csatlakozások teszik lehetővé az alacsony szögű tetők biztonságos fedését. A szélcsatornás vizsgálatok, fagyási próbák rendszeres ellenőrzései a folyamatos fejlesztések számára adnak muníciót.

A tető hajlásszögétől függő kiegészítő megoldások alkalmazása Hajlásszög (fok) Kiegészítő megoldások 25-30° Legalább tetőfólia szükséges. A fedés önmagában esőbiztos. 30-45° Fokozott követelmények esetén alátéthéjazat szükséges. Minden 2. vagy 3. cserép rögzítendő. 45-60° Fokozott követelmények esetén alátéthéjazat szükséges. Minden egyes cserép rögzítendő cseréprögzítő 60° felett kapoccsal vagy szeggel. Fokozott követelmények esetén alátéthájazat szükséges.

A hódfarkú tetőcserepek választékában szereplő 3/4-es cserép bádogos szerkezet csatlakozásánál

Az erős szél bejuttathatja a cserepek között a nedvességet, ezért a páraáteresztő vagy szélzáró kivitelű fólia szakszerű elhelyezése, alacsony hajlású tető esetében különös gondosságot igényel. A Creaton tetőfóliái páraáteresztők és öntapadó dupla ragasztósávval rendelkeznek (DUO, TRIO). A TRIO fólia megerősített szerkezetének köszönhetően nagyon alacsony hajlásszög esetén is deszkára fektethető.

www.creaton.hu

„Eső legyen a talpán, ami itt bejut” – Creaton tetőcserép precízen tervezve Creaton oromzat 5/4 és 3/4 szegélycserép felhasználásával csavarozással rögzítve

A Creaton ellenálló, és egyes modelljeivel akár 10 fokos hajlásszögű tetők építésére is alkalmas tetőcserepei precíz számítógépes

26 mm

Tetőpont magazin

7

Magastetők tervezési kérdései a szabályozások tükrében Iványi András és Fülöp Zsuzsanna Tetőpont konferenciás előadásának II. összefoglalója Iványi András, okleveles építészmérnök, a BME Épületszerkezettani tanszéke óraadó tanára

A magastetők iránt az építésztervezők különös vonzalommal viseltetnek, hiszen alapanyaga döntően fa, egyike azon kevés építőanyagunknak, amelyik élő anyag. Ez a különös kötődés megfigyelhető a szerkezeti kialakításon is, sokféle geometriai forma jelenik meg, az alkotó fantáziának csak az anyag felhasználási korlátai, vagy az építési folyamatban résztvevők szakmai tudása szabhat határt. Érthető a kiemelt szerep, hiszen a magastető a látvány szempontjából az egyik leghangsúlyosabb szerkezetünk, kialakítása meghatározza az épület megjelenését, akárcsak az arcot a hajviselet.

8

Tetőpont magazin

A történelmi szerkezethasználat során a tetők formai megjelenését elsősorban az alaprajzi geometria és a biztonságosan vízzáró fedés igénye határozta meg – legalsó szintvonal = ereszvonal –, míg az újkori beépítéseknél inkább a funkció, de mára egyre nagyobb arányban az esztétika, illetve design. Sok esetben a hibás szabályozásnak is meghatározó szerepe lehetett abban, hogy Magyarországon időnként nehezen indokolható tetődivatok éledtek fel. Az egyik ilyen szabályozási hiba a 90-es években a családi ház építésre vonatkozóan jelent meg, amikor az épületek homlokzatmagassá-

gát a külső falsík és a fedés síkjának metszésvonala határozta meg. A földszintes, tetőtér-beépítéses épületeknél ebben az időszakban sok „ál-Mansard” tetős beépítés született a tetőtéri szint maximális kihasználását célozva (1. ábra). Az épületek megjelenése így egy olyan fejre emlékeztetett, amelyiken szájig lehúzzák a sapkát. A hiba orvoslását néhány évvel később egy újabb szabályozással látták célszerűnek megoldani. Ennek az volt a lényege, hogy a korábbi fal/fedés metszéspontra állított 45 fokos elvi sík fölé emelkedő, vagy abból kiálló elemeket is hozzá kellett számolni a homlokzat felületéhez. Ennek eredménye egy újabb tetődivat megjelenése lett a „mediterrán-tetőké”, amely a tetőtér beépítés helyett egy új teljes értékű lakószintet eredményezett ferde határoló síkok nélkül, a külső homlokzattól visszahúzva. Ez a forma megtalálható ott is, ahol ennek semmi keresnivalója nincs, például falusi környezetben. A tetőből kiálló felépítmény mintegy nagy térbeli „kutyaól-ablak” jelenik meg a házon, történelmi építészeti szempontból teljesen idegen, új formavilágot, és szerkezetileg is új kihívásokat jelentve. (2. ábra) Az említett két példából is látszik, hogy a szabályozás sok esetben hatással van az épületek formai kialakítására, az épületszerkezetek tervezésénél megjelenő új szempontokra. A 90-es években érvényben lévő szabályozásnál annak

1. ábra

2. ábra

érdekében, hogy a költségek ne emésszék fel a hozadékot, igyekeztek a alsó szakaszt minél meredekebbre, míg a felsőt minél laposabbra venni. Ebből tartószerkezeti, állékonysági, rögzítéstechnikai többletfeladatokon kívül, a fedéssel szemben támasztott újabb, nehezebben kielégíthető követelmények is megjelentek. A meredek szakaszokon a fedés rögzítése, vízcsendesítés, ereszkialakítás, vízszintes-függőleges szaruzatrögzítés, míg a laposabb szakaszon a fedés vízzárásának-vízhatlanságának biztosítása, különösen a még laposabb vápákban, a megnövekvő meteorológiai terhek felvétele, áttörések (kémény, kibúvó) megoldása. Az újabb, módosított szabályozás esetén a má-

sodik ábra szerinti kialakításnál a tervezés szűk keresztmetszete az alsó tetőszakasz hajlásszöge, hiszen a felső szint ablakainak parapetje fölé nem emelkedhet a tető. Emiatt a fedés alsó lejtéshatárára terveztek jó néhány ilyen épületet, miközben ezek a „kis-padlások” nem megközelíthetőek, az esetlegesen nem megfelelően kialakított alátéthéjazat okán bejutó nedvesség a födémen vándorolva, átjutva a legkülönbözőbb helyeken okozhat beázást, mennyezeten, vagy akár az emeleti lábazaton. A tervezőknek eszerint nem elegendő a hatósági szabályrendszert ismerni és követni, hanem az abból eredő újabb és újabb formavilágú épületek szerkezeti kialakítása miatt is folyama-

tos kihívásnak kell megfeleljenek. Nem lehet, nem szabad a tervezés során a korábban már jól bevált kliséket követni és nem szabad kizárólag az építésben részt vevő kivitelező gyakorlatára hagyatkozni. Az említett egyszerű esetekben is megjelennek a korábbi gyakorlattól különböző problémák, melyek szakértő-szaktervező közreműködését is indokolhatják.

TIPP

A Creaton termékválasztékában megtalálhatóak 90o-tól, a cserépfedések esetén különlegesnek számító 12o-os hajlásszögű tetők fedésére is alkalmas kerámia tetőcserepek.

Online pontszerzés a Tetőpont konferencia anyagaival Nem csupán a tavaszi továbbképzés sorozat résztvevői szerezhetnek újabb 2 pontot a www.tervlap.hu/ tovabbkepzes oldalra most felkerült, a Tetőpont szakmai továbbképzés és konferenciasorozat előadásaiból készült két új online továbbképzési modul segítségével. Az előadások az energiatakarékos működést célzó tetőn és homlokzaton megvalósítható értéknövelő felújítási megoldásokat járják körül. A kreditpontos rendezvénysorozat anyagai már elérhetőek a www.tervlap.hu/tovabbkepzes oldalon, így azok akár újra meghallgathatóak és az online teszt kitöltésével le is lehet vizsgázni a tartalmukból. Ezzel nem csupán a tavaszi helyszíneken megjelentek

szerezh etnek további kreditpontokat, hanem azok is elmélyülhetnek a témában és levizsgázhatnak az anyagból, akiknek nem volt módjuk a továbbképzéseken tavasszal részt venni. A Creaton és az Építési Megoldások szaklap szervezésében 12 helyszínen tavasszal megrendezett konferenciasorozat célja volt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolt módon az energiatakarékos működést célzó felújítási piac számára mutasson értéknövelő

megoldásokat a tetők és homlokzatok tekintetében. A témát egyetemi szakemberek alapozták meg, felkért neves magyar építészek az építészeti megközelítésről gondoskodtak, valamint nemzetközi kitekintésre is sor került egy előadás keretében. Szó volt továbbá a különböző homlokzati felületképzési megoldásokról, a tető alternatív energiafelhasználásban betöltött szerepéről, illetve a tetőfelújítás az épület energetikai állapotára gyakorolt hatásáról. A TetőPont konferencia néven most felkerült két új modul 4-4 órányi kötelező és 1-1 órányi ajánlott tananyagot tartalmaz. Egy modul elvégzéséért 2 továbbképzési pontot ír jóvá mindkét kamara. (Akkreditációs szám: 2009/11/311 (MÉK), 01/2011/0038 (MMK))

Tetőpont magazin

9

Fenntartható épületfelújítások szerelt homlokzatburkolattal Napjaink sokat hangoztatott témája az energiahordozók kimerülése, a föld globális felmelegedése, a légszennyezés és ezek ellensúlyozására az energiatudatos megoldások. Ahhoz, hogy globális szinten is látványos eredményeket érjünk el, egyéni, közösségi, társadalmi szinten is meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel aránylag gyors megtérüléssel tudjuk csökkenteni a felhasznált energiákat. Szűkebb környezetünk vizsgálata során kiviláglik, hogy otthonaink rengeteg felesleges energiát emésztenek fel, melyet leggyakrabban a meg-

felelő energetikai korszerűsítés hiánya okoz. E kérdéskör igen sokrétű, azonban hazánkban s Európa több országában is a tömeges lakásépítés iparosított technológiával épült tömbjeire kiemelt figyelmet kell fordítani, azok gyakorisága és nem megfelelő energetikai mutatói miatt. Ezeket az épületeket korszerűtlen, részlegesen kicserélt nyílászárók, távfűtés és hőhidas falszerkezet jellemzi, általában elavult gépészeti rendszerekkel megspékelve, amelyek együtt az épület magas hőveszteségét eredményezik télen, s a hűtést elősegítő meg-

oldások elengedhetetlen alkalmazását nyáron. Az épületek korszerűsítése során felmerülő szempontok – az épület építészeti értékeinek, gépészeti rendszereinek és szerkezeteinek vizsgálata – mellett, figyelembe kell venni, hogy a felújítás során, a beépített anyagok mennyire terhelik a környezetet előállításuk és teljes életciklusuk folyamán, milyen élettartammal bírnak, milyen gyakori lesz a már felújított szerkezetek karbantartási-felújítási periódusa, és ez milyen költségeket jelent rövid-, illetve hosszútávon.

Passzív irodaház Gentben szálcement burkolattal A szerelt átszellőztetett homlokzatburkolatok nem csupán új építésű épületek burkolt vagy vakolt falfelületeivel szemben nyújtanak alternatívát, de alkalmazását érdemes számba venni felújítások esetén is. Erre ad plasztikus példát a belgiumi Gentben létrehozott passzívházként működő irodaépület, ahol a homlokzat burkolására az Eternit Natura szálcemet lapjait használták és a felújítással jelentősen csökkentették az épület energiafelhasználását.

Az irodaépület megújítását célzó beruházás során a korábbi épületszárnyat felújították, illetve egy újabbal bővítették, így végül egy 3 270 m2 alapterületű passzívházként működő épületet vehettek birtokba használói (régi épület alapterülete: 1 450 m2, új épület alapterülete: 1 820 m2). A szép, új épületben működő intézmények

10

Tetőpont magazin

az átalakításnak köszönhetően látványos eredményeket értek el a felhasznált fosszilis energiahordozók és az erre szánt költségek tekintetében.

40% múlik a homlokzaton A számos más, a passzívházak építése és épületek passzívházzá alakítása során alkalmazott termék és technológia mellett a

homlokzatkialakítás tekintetében ennél a konkrét projektnél egy első ránézésre drágának tűnő megoldást választottak: a régi és az új épület homlokzatát szerelt átszellőztetett homlokzatburkolat fedi. Ez az ökológiailag előnyös és környezetbarát megoldás amellett, hogy kis súlya miatt, és a rendelkezésre álló rögzítő-eszközöknek köszönhetően könnyen szerelhető, nem igényel a már meglévő épületek esetén további megerősítő alapozást. De nem ezek voltak a fő érvek az egyébként kreatív építészeti megközelítést lehetővé tevő műszaki meg-

oldás alkalmazása mellett: gyakorlatilag a szükséges vastagságú hőszigetelő anyag elhelyezése gond nélkül lehetséges a tartószerkezet és a burkolat síkja között. Ha egy passzívház projekt esetén az elérhető energianyereséget 100 egységnek tekintjük, úgy ebből általában 40 % a levegő visszaforgató rendszer által nyerhető, míg 60 % az épületburok kialakításán áll vagy bukik. E 60 %-nyi nyereség 40 %-a múlik a tetőszerkezeten, 40 %-a a homlokzaton, annak kialakításán és további 20 %-a az alap szigetelésén. Az Eternit szálcement termékekkel készült

Energianyereség számokban A gáz felhasználás 9%-kal csökkent annak ellenére, hogy az épület alapterülete megduplázódott. Gáz felhasználás a meglévő épületben a „passzív bővítmény nélkül” 205.000 kWh Gáz felhasználás felújítás és bővítés után összesen 187.697 kWh A nagyobb alapterületű passzív rész gázfelhasználása csak 46%-a a meglévő felújított épületének. Meglévő felújított épület gáz felhasználása 82 kWh/m2/év „passzív bővítmény” gáz felhasználása 38 kWh/m2/év Az áram felhasználás mindössze 15%-kal nőtt, annak ellenére, hogy az épület teljes alapterülete megduplázódott. Áram igény a meglévő épületben és a „passzív bővítmény nélkül” 177.432 kWh Áram igény a bővítés után a teljes épületben 204.765 kWh Az épület összes energia szükséglete 15 kWh/(m²a).

szerelt homlokzati szerkezet amellett, hogy a kellő vastagságú új szigetelés elhelyezését lehetővé tette, jelentősen hozzájárult a passzívház standard kielégítéséhez azáltal is, hogy az eredeti hőszigetelő anyagokat is hasznosította.

TIPP Az Eternit szálcemet homlokzatburkolatait Európa szerte az Etex csoporthoz tartozó cégek, így Magyarországon a Creaton Hungary Kft. forgalmazza. www.creatonhomlokzat.hu

TetőPont magazin TetőPont magazin a Creaton Hungary Kft. időszakos hírmagazinja. Kiadó: Creaton Hungary Kft. 8960 Lenti, Cserépgyár u. 1. Tel.: +36 92 551 566, Fax: +36 92 551 569 E-Mail: [email protected] Szerkesztő: Build-Communication Kft. www.buildmarketing.hu Nyomdai előkészítés: Jibrakiss Bt. Grafika: Kovács Csaba Tipográfia: Pék Andrea Megjelenik 8 200 példányban. Terjesztés a Creaton Hungary Kft. partnerei és munkatársai részére térítésmentesen. Az egyes cikkek továbbfelhasználása csak a szerkesztőség hozzájárulásával megengedett. A TetőPont magazint térítésmentesen igényelheti, illetve lemondhatja a [email protected] e-mail címen.

Tetőpont magazin

11

Panelfelújítás Litvániában Esettanulmány külföldről Európa több nagyvárosában találunk az elmúlt 30-40 évben iparosított technológiával épült lakótömböket, amelyek rengeteg embernek adnak otthont, s egytől-egyig hasonló problémákkal küzdenek. Az alábbi esettanulmányban egy nemzetközi példán, Litvánia Klaipeda városában található paneltömb felújításán mutatjuk be az épület korszerűsítésének előnyeit, s az elért megtakarítás arányát. A panelfelújításokban élen járó Németországban számos példát találunk az épületek teljes nyílászáró cseréjére, a szerelt átszellőztetett homlokzattal történő felújítással összhangban, ügyelve minden esetben a homlokzat színezésének esztétikájára is, de nem ritka a rendkívül magas 12-15 emeletes paneltömbök visszabontása és felújítása sem. A litván példa több szempontból érdekes: egyrészt mert a német felújításokról már igen sok szó esett, másrészt mert Litvánia hazánk szemszögéből nézve sokkal inkább releváns példának tűnhet, a két ország gazdasági körülményei, Európában betöltött szerepe, történelmének egyes pontjai és mérete közötti hasonlóság alapján, az említett Németországhoz viszonyítva. Az esettanulmány a Balti-tenger partján fekvő Klaipeda város egyik iparosított technológiával készült lakótömbjét mutatja be. A

12

Tetőpont magazin

város, az ország más területeivel ellentétben, elhelyezkedéséből adódóan hatványozottan ki van téve az erős, olyakor viharos szélnek és a nedves időjárásnak. A levegő magas nedvességtartalma hamarabb kihűti az épületeket, mint máshol. Tekintettel arra, hogy a Klaipedán fekvő lakóépületek nagy többségét 20 éve építették, egyértelműnek tűnik, hogy az épületek fűtési hatékonysága a téli hónapokban kardinális kérdéssé vált, s gyors megoldást sürgetett. A tanulmány két, részben egymáshoz kapcsolódó épülettömböt választott vizsgálata tárgyává, amelyeket egyidőben, azonos technológiával építettek, így a mérések során tisztán látszanak majd a különbségek a felújított és a még fel nem újított tömb energetikai mutatói között anélkül, hogy az építési technológia, az építési anyagok és az építési idő eltérése meghamisítanák az eredményeket. Az épülettömbök 1989-ben épültek nagyrészt vasbeton és tégla elemekkel, s dupla, légréssel ellátott, szigetelő fallal. A két épület közül az egyiket felújították, míg a másikat meghagyták eredeti állapotában. A homlokzati felújítási munkálatokhoz, az Etex csoporthoz tartozó, hazánkban a Creaton által forgalmazott, átszellőztetett Eternit Textura táblákat használtak, szigetelésként pedig 15 cm vastag ásványgyapotot alkalmaztak. A homlokzati felújítás során a tervezők különböző problémákkal kerültek szembe, mint például az eredeti fa ablakok műanyagra cse-

rélése folyamán kialakult, a szigetelés beépítésével kapcsolatos nehézség. Az ablakok lecserélése alkalmával a szakemberek szembesültek azzal, hogy az ablakok körül nem alakítható ki a homlokzati szigetelő rétegnek megfelelő vastagságú szigetelés. Mindez a gyakorlatban azt mutatja, hogy a felújítások esetében komplex megoldások kellenek, máskülönben nem érheti el a szigetelés a teljes hatékonyságát. A felújítási munkálatok befejezése után a vizsgált épülettömb fűtési költsége, az eredeti állapotban megtartott épülettömbbel összehasonlítva, 2009-2010 telén, amely az elmúlt tíz évben a leghidegebbnek bizonyult Litvániában, 50%-al csökkent. Az említett időszak fűtési periódusát górcső alá véve a felújított homlokzatú ház összes megtakarítása a másik viszonylatában 42,2% volt annak ellenére, hogy az említett, ablakok körüli szigetelési nehézségek nem szűntek meg. A százalékosan ismertetett megtakarítási arányokat kiválóan szemlélteti a két épületről készült hőtérképes vizsgálat, ahol a sötét (fekete, kék) színek mutatják az alacsonyabb, míg a világos színek (piros, sárga) a magasabb hőmérsékletű területeket. Egyértelműen leolvasható, hogy a felújítás előtt álló tömb homlokzata magasabb hőmérsékletű, ami azt jelenti, hogy a belső hő a külső levegőt melegíti fel. Mindezeken túl a felújított házban élők, saját elmondásuk szerint, egyértelműen komfortosabban, kellemesebben

érezték magukat, köszönhetően a belső hőmérséklet emelkedésének. Az ablakok műanyagra cserélése következtében azonban a lakások belső páratartalma megnőtt, ami rövid úton penészedéshez vezetett. A szellőző homlokzati rendszer felszerelése után azonban a penészedési probléma is megszűnt. A különleges szellőző homlokzat csökkentette az épület szerkezetének nedvességtartalmát, amely segített megszabadulni a penésztől és megerősítette magát az épületet is. A litván panelrehabilitációs példa kiválóan mutatja, hogy az épület szakszerű felújítása több, mint 40%-al csökkenti a fűtési költségeket, azonban a tökéletes hatás eléréséhez

komplex megoldást kell, alkalmazni annak érdekében, hogy a szigetelés hatékonysága ne csökkenjen s ne vezessen egyéb felmerülő problémákhoz, mint a belső páratartalom megnövekedése során kialakult penészedéshez. A penészedést egyéb esetekben költséges szellőztető rendszer beszerelésével oldották meg, azonban a litván példa arra figyelmeztet minket, hogy kiváló minőségű, szakszerűen megtervezett és felszerelt, szerelt átszellőztetett homlokzatok alkalmazásával ez is kiküszöbölhető. Hogy mennyire megfontolandó hazánkban a bemutatott esettanulmány, arra a magyar adatok hívják fel a figyelmünket: hazánkban 4,1 millió lakás van, amelyből cca. 70% szorul energetikai korszerűsítésre, amelyből 820 ezerre tehető a fenti példához hasonló ipari technológiával épített lakások száma, melyek fűtési hatásfoka közismerten igen alacsony, a korszerűtlen fűtési rendszereknek s a nem megfelelő szerkezeti rétegrendek miatt.

Fűtési energia szükséglet havonta (kWh/m2) 25 20

Technikai adatok

15 10 5 0 2008. január

2009. október

2009. november

Kék: Az épület felújított része

2009. december

2010. január

2010. február

Piros: Az épület nem felújított része

Felújított homlokzat: cca. 2 200 m2 Felhasznált anyagok: Textura homlokzati tábla Rögzítő elemek: alumínium lemez, fali konzol hőhídmentes részekkel, T és L lemezekkel Szigetelés: ásványgyapot Átlagos energia megtakarítás: a fűtés több mint 40%-a.

Kreditpontos konzultáció házhoz megy Az elmúlt 2 év tavaszán, a Creaton Hungary Kft. által életre hívott, Tetőpont szakmai továbbképzés és konferenciasorozatain, az ország 12 városában ugyan magas részvétel volt jellemző, azokra mégsem juthatott el minden tervező és mérnök. Ez az oka, hogy a cég egy újfajta, rendhagyó, rövid és praktikus szakmai konzultációs lehetőséget kínál minden olyan építészirodának, ahol szeretnének többet megtudni a Creaton által forgalmazott homlokzatburkolatok és tetőfedések szakmai- és technológiai hátteréről. A szakmai konzultáció előadásain a szerelt homlokzatburkolat témakörében általános alkalmazástechnikai kérdések mellett a program gerincét képezik azok az épületfizi-

kai kérdések, amelyek akár új, akár meglévő épületek felújítása esetén, mindezt példákkal illusztrálva, a termék melletti döntés gazdaságossági oldalára is rávilágítanak. A tetők világában az alacsony hajlásszögű tetők szerkesztési elveiről, az itt használható kerámia tetőcserepek felhasználásnak gyakorlati kérdéseiről lesz szó, illetve egy aktuális téma, a tetők viharállóságát is körüljárjuk. Az előadásokat a Creaton szakemberei előre egyeztetett időpontban a jelentkező tervezőirodákban tartják meg. A program tervezett időtartama 3 óra. MÉK és MMK akkreditáció folyamatban, amelynek eredményéről további információ a www.creaton.hu oldalon, illetve Cságoly

Zoltántól, a konzultáció felelősétől, aki várja az irodák jelentkezését is: T: (30) 237 1668, [email protected].

Tervezett program Alacsony hajlású tetők kivitelezésének szabályai, viharálló tetők Szabó Tamás, szaktanácsadó Creaton kerámia és szálcement homlokzati burkolatok alkalmazásai, meglévő épületek homlokzati és energetikai felújítása Cságoly Zoltán okl. építészmérnök, szaktanácsadó www.creaton.hu www.creatonhomlokzat.hu

Tetőpont magazin

13

Hosszú távon gondolkodók előnyben Esettanulmány Magyarországról Cságoly Zoltán, okleveles építészmérnök, (Creaton Hungary Kft.) Hogyan változik az épület energetikai mérlege, mennyire egyeztethetőek össze az egyes rendszerek a hosszú távban mérhető ökológiai szempontokkal, mennyibe kerülnek és mennyi idő alatt térülnek meg a különböző, a homlokzat energetikai szempontú korszerűsítésére alkalmas technológiák: a vakolt polisztirol hőszigetelést és a szerelt átszellőztetett kerámia homlokzatburkolatot hasonlítottuk össze egy valós épület felújításának modellezésével. Évek óta aktuális téma a Magyarországon kb. 820 ezerre tehető lakóegységből álló, iparosított technológiával épített lakásállomány felújításának kérdése. Ez a lakásállomány azon rész, amely esetében felújítás nélkül a korszerűtlen fűtési rendszerek és a szabványnak nem megfelelő szerkezeti rétegrendek miatt a fűtési hatásfok, szinte kivétel nélkül, igen alacsony. A hazai 4,1 millió egységet számláló lakásállománynak kb. 70 %-a szorul energetikai korszerűsítésre, ennek közel negyede az előző kategóriába tartozik. Míg a panelfelújítás Európa szerte – Németországtól Litvániáig – nem kevés feladatot ad a lakásügyi szakembereknek, ennek megoldása Magyarországon – zömmel a visszafogottabb költségvetési lehetőségek miatt – sajnos gyakran mindössze egy vakolt

Eredeti állapot összegzése és energia tanúsítványa

Felújítási alternatíva: Ha csak a nyílászárók cseréje történik meg

hőszigetelő rendszer felhelyezésében merül ki. A un. „panel kérdés” kezelése sokkal komplexebb (városszerkezeti, városépítészeti) megközelítést igényelne, de maradjunk jelenleg csupán a műszaki kérdéseknél. A nemzetközi példák is azt mutatják (lásd cikkünket 12. oldalon), hogy ebben a tekintetben is a komplex megoldás eredményesebb: a homlokzat hőszigetelése mellett a gépészet és nyílászárók vizsgálata sem megkerülhető, kiegészítve megújuló energiaforrásokat felhasználó gépészeti berendezésekkel.

Ha ugyanis egy épület (legyen az panel vagy bármely felújításra szoruló társasház) homlokzatának életciklusát vizsgáljuk, a 70-80 éves intervallumban a szerelt homlokzatburkolat megtérülési ideje nem csak belátható, és alig 4 évvel hosszabb, mint a PS hab+vakolat rendszeré, de az első felújítási ciklusnál, amely a PS hab esetén 20-25 éven belül jelentkezik, a mérleg átbillen, és a homlokzati felújítást nem igénylő szerelt homlokzatburkolat olcsóbbá válik, mint a vakolatos rendszerek. Nézzük a részleteket!

Homlokzatra is van alternatíva

Vakolt PS kontra szerelt átszellőztetett kerámia homlokzat

Ha csak a homlokzatot tekintjük, akkor a jelenleg szinte kizárólagosan használt hőszigetelt vakolati rendszert alkalmazó homlokzat felújításnak is van alternatívája. Ez a szerelt átszellőztetett homlokzatburkolattal történő korszerűsítés. E kettő összehasonlítására készült számítás eredménye alapján, jóllehet mindez számítás nélkül borítékolható, hogy a drágább bekerülési költséggel, de ha hosszú távban gondolkodunk, mindenképpen a szerelt átszellőztetett homlokzati felújítás számít megtérülőbb megolTONALITY kerámia lapokkal felújított panelépület Németországban dásnak.

14

Tetőpont magazin

A vizsgálati számítás egy meglévő, húsz lakásos lakóépületet vett alapul, amely iparosított technológiával épült a 70-es években. Az épület jellegzetesen lapostetővel, vegyes (részlegesen kicserélt) nyílászárókkal rendelkezik, távfűtés és korszerűtlen, hőhidas falszerkezet jellemzi. Az energetikai felmérés során megállapítható volt, hogy sem az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezője, sem az épület fajlagos hőveszteségi tényezője, sem a gépészeti rendszerek energiafogyasztása nem elégíti ki a követelményeket, az épület az előírt energiafelhasználásnak 219%-át (cca. 272 KWh/m2/év) használja el. Ezek után készült el az összehasonlító vizsgálat a két lehetséges felújítási alternatívát

Gépészeti korszerűsítés nélküli felújítási alternatívák

Gépészeti korszerűsítéssel kiegészített felújítási alternatívák

illetően. Az egyik esetben a nyílászárók cseréje mellett a homlokzat „hagyományos” polisztirolhabbal hőszigetelt vakolati rendszert kapott, míg a másik esetben a homlokzatot Tonality finomkerámia homlokzatburkolattal burkoltuk, kőzetgyapot hőszigeteléssel és légréssel. A vizsgálat kitért arra is, hogyan alakulnak a számok gépészeti korszerűsítés nélkül, illetve gépészeti korszerűsítéssel, fűtésszabályozással, hővisszanyerő berendezéssel biztosított légcserével, illetve napkollektor beépítésével. Mindkét homlokzati rendszer alkalmazása esetén drasztikusan csökkent az épület energia felhasználása, gépészeti korszerűsítés nélkül az eredeti állapothoz képest kevesebb mint a felére (116, illetve 110 KWh/m2/év), gépészeti korszerűsítéssel pedig kevesebb mint a negyedére (62,85, illetve 58,5 KWh/m2/év). Látható volt azonban az is, hogy a szerelt homlokzatburkolattal működő falszerkezet mindig egy fejhosszal vezetett a másik rendszer előtt, amely egy rögtön jelentkező közel 4%-al alacsonyabb energiafelhasználást hozott. Természetesen a szerelt homlokzatburkolat az egyszeri beruházási költségeket is, így a

várható megtérülési időt is megnövelte a polisztirolhabos vakolattal szemben. Mégis, míg a PS hab+vakolat megtérülési ideje gépészeti korszerűsítéssel a 12. évben várható, a szerelt homlokzatburkolattal ez a megtérülési idő már a 16. évben jelentkezik, tehát a megtérülési idő belátható és mindössze 4 év a különbség!

Hosszú távon gondokodóknak Milyen további előnyök indokolják, hogy a drágább, szerelt átszellőztetett rendszer és a hosszabb megtérülési idő mellett tegyük le voksunkat? Amellett, hogy a Tonality szerelt

homlokzatburkolat egy időtállóbb és igényesebb megoldás, a szerelt homlokzatburkolatoknál nem jelentkeznek szerkezeti repedések, ellenáll rovaroknak, és madaraknak, jobb a hangszigetelő tulajdonsága, A1 „nem éghető” anyagosztályba tartozik, szemben a PS hab+vakolat B „éghető” anyagosztályával. Legfontosabb előnye azonban a beépített anyagok élettartamában, és az előállítás során a környezetet nem károsító technológiában van. A rendszerbe beépített alapanyagok természetes eredetűek, illetve mind a kőzetgyapot, mind a kerámia élettartama több mint 100 év. Az alapanyagok összetevői nem öregszenek, a víz nem befolyásolja az anyag szerkezeti és hőszigetelő tulajdonságait. Ezzel szemben a polisztirol hab alapanyaga nem megújuló, az öszszes alapanyagok, az összes anyag inputjának 80 %-át a nyersolaj és földgáz adja, így maga a termék előállítása sem fenntartható hosszú távon. Bár a PS hab nem bomlik le, mégis idővel és a nedvesség hatására öregszik, hőszigetelő tulajdonsága csökken, így szerepét 20-25 év múlva már nem látja el, újrahasznosíthatósága azonban igen vitatott. Ilyenkor a homlokzat teljes újraszigetelése válik szükségessé, amely a környezetet kétszeresen terheli: egyrészt a lefejtett szigetelő táblák elhelyezése, másrészt az új táblák előállítása. Természetesen mindez egy újabb, egyösszegű beruházási költséget jelent a lakóknak. Ma már nem újdonság: jövőnket csak olyan szemléletváltással biztosíthatjuk, amely előnyben részesíti azon technológiákat és megoldásokat az építőiparban is, amelyek – teljes életciklusuk során is – összeegyeztethetőek a fenntartható ökológiai szempontokkal, belátva: jónak tűnő de rövid távú pénzügyi döntések, nem feltétlenül térülnek meg hosszú távon. A cikk Hatt Attila okl. építőmérnök esettanulmánya alapján készült.

Napjaink aktuális témája a fenntartható jövő, a fosszilis energiahordozók kimerülése, az energiatudatos gondolkodás szinte minden iparágban megjelent. A szakemberek fontos feladata lokalizálni, hol fogyasztjuk a legtöbb energiát és ezen a területen nem halogatható tovább a racionalizálás, kontroll, és az alternatív megoldások kidolgozása. A lakások, az otthonaink, adják az energiafelhasználás 40%-át és ez világméretekben igaz, ennek több mint a fele a fűtési energia igény. A klímaváltozás fő okának tekinthető széndioxid kibocsátás 30-40%-ért felelnek a lakásaink, és háztartásaink rossz hatásfokú fűtése. Ezért az építőiparban dolgozó mérnökök, döntéshozók és beruházók kezében hatalmas potenciál van, hogy egy paradigmaváltással és hosszú távban gondolkodva nagy arányban csökkentsék az energia-felhasználást és széndioxid kibocsátást – egy biztosabb jövő érdekében.

Tetőpont magazin

15

Energiavámpírból energiahatékony revitalizálás A Művészetek Háza felújítása, mint Gödöllő ökovárossá alakulásának első lépcsőfoka Baku Eszter, művészettörténész, Phd hallgató (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) A gödöllői művelődési ház átalakításának kettős célja volt: az épület, a város kulturális életébe való bekapcsolása mellett fontos volt az energetikai korszerűsítés is. Ennek során új homlokzatot kapott az épület földszintje, melyet Eter-Color táblás burkolattal láttak el.

A hajdan virágzó művészeti központnak helyet adó Gödöllő belvárosát éles huszárvágással vágja át a Szabadság út és az Ady Endre sétány s annak folytatásaként a Dózsa György út. Ennek eredményeként a Grassalkovich-kastély, s az egykori kastély park területén elhelyezkedő hajdan volt Petőfi Sándor Művelődési Központ, ma Művészetek Háza gyakorlatilag elvált a belvárostól. A már korábban elkészült városfejlesztési koncepció ezen kiemelkedő pontokat kötné össze a belvárossal és az Egyetemmel, azonban az elmúlt években kisebb beruházások mellett komplex program nem készült, egészen a Főtér-projekt megvalósításáig, amely a Szabadság teret és a Városi Piac területét is érintette. A Gödöllői Művészetek Háza épületének energia-hatékony és funkcióbővítő felújítására vonatkozó tervek Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készültek a „Funkcióbővítő rehabilitáció településközpontok fejlesztése Pest megyében” c. pályázat keretében. Az engedélyezési terv az épület energiahatékony felújítása mellett a földszinti terek átalakítását, új multifunkcionális terem kialakítását, az emeleti színházterem bővítését, és a scenikai rendszerek felújítását tartalmazta. A pályázati feltételek változása miatt a színházterem bővítése és a scenika átalakítása elmaradt, s az első ütemben a földszint korszerűsítésére és átalakítására került

16

Tetőpont magazin

sor, beleértve a homlokzat energiahatékony megújítását és az épület városhoz való viszonyának újrapozícionálását, amelyet a bejárat áthelyezésével oldottak meg a tervezők. A gödöllői művelődési ház 1981-ben épült Tóth Dezső építész tervei alapján (Pestterv), a kőbányai és a váci művelődési házak terveinek adaptálásával, kvázi típustervként. A 30 évvel ezelőtti tervezés a kor ideológiájának és a korszaknak megfelelően nem törekedett,

nem is törekedhetett a fenntartható, energiatakarékos megoldásokra, s a mobil terek, multifunkciós terek kialakítására, hiszen az eredeti terv szerint minden funkcióhoz önálló tereket rendeltek hozzá. A mai kor igényei azonban már megkövetelik a fenti szempontok szerint való tervezést, valamint azoknak a megoldásoknak alkalmazását, amelyek a fenntartási költségek csökkentését eredményezik. A művelődési ház felújítása nem csak építészeti, hanem komplex városépítészeti koncepció kidolgozását is megkívánta a tervezőktől (Reálterv Építésziroda Kft. építész vezető tervező Albrecht Beáta), hiszen a megújuló művészeti központot be kellett vonni a városi vérkeringésbe, amelyet a belvárosi sétány és a Kastély között húzott virtuális tengelybe való beillesztéssel tudtak megvalósítani. Ennek érdekében azonban az épületet – képletesen mondva – el kellett fordítani, amelyet az eddig főhomlokzati (Petőfi Sándor utca felé) bejárat áthelyezésével, a Kastély felé nyitásával oldottak meg a tervezők. A belvárossal szoros kapcsolatot pedig az épület melletti aluljáró biztosítja, amely az épület átalakítása után a Művészetek Háza főbejáratához vezet. Az első ütemben megvalósuló munkálatok a több mint 3000 m2-es lepényt érintették,

Kivitelezési fogások: szerelt átszellőztetett homlokzatok Mivel átszellőzetett homlokzatburkolati rendszerről beszélünk, itt is gondoskodni kell a megfelelő keresztmetszetű légrésről illetve a szükséges alsó- és felső beszellőző nyílásokról, amelyeket perforált, vonalmenti hézagtakarással kell kialakítani, megelőzendő a rovarok és egyéb kártevők beköltözését a légrésbe. A táblák alá kerülő rögzítő bordák építésénél ügyelni kell azok síktartására, illetve a maximális függőleges rasztertáv betartására. A táblák és az alszerkezet csatlakozásánál, fa alszerkezet esetén EPDM szalagokat szükséges alkalmazni, amely egyben ad rugalmas kapcsolatot-, illetve biztos vízzárást az alszerkezet és a táblák közt. A táblákat gyárilag, illetve helyszínen is lehet darabolni, helyszíni vágások esetén ügyelni kell a merőleges, szép vágásokra, amelyet kellő tapasztalattal, illetve jó minőségű célszerszámokkal lehet elérni. A vágott éleket finom csiszoló papírral kell megtisztítani a vágásból adódó sorjától. A táblák helyszínen vágott éleit – a gyártási technológiából adódóan – nem szükséges a helyszínen impregnálni. A szálcement homlokzatburkolati anyagok fagyállóak és igen jól viselik a környezeti hatásokat, éppen ezért a gyártó 10 év garanciát biztosít a lapokra, míg a felület színtartósságára ezen felül további 10 év garancia jár. Beépítés utáni tisztításuk száraz törlőronggyal, vagy enyhén mosószeres vízzel oldható meg, nem szabad a táblákat azonban csiszoló- vagy dörzsfelülettel ellátott anyagokkal tiszítani, mert ezek a felületet karcolhatják, amelyek maradandóan meglátszanak a beépített táblákon.

amely külső-belső átalakításon ment keresztül. A főbejárat áthelyezésével a kör alakú előcsarnok multifunkcionális rendezvény (kiállítótér, bálterem stb.) teremmé vált, s a színháztérbe vezető emelt szintű lépcső kiemelés elbontását követően egységes térré alakult. A belsőépítészet egységes színkompozícióval és anyaghasználattal Major György munkája. Az átalakítás és a pályázat fő tartalma azonban az energetikai korszerűsítés volt, amely az épület teljes homlokzati falának és gépészeti rendszerének cseréjét jelentette, a költséghatékony működtetés miatt. Az első ütemben a földszint átalakítása készült el, itt az épület homlokzati falának cseréje is megvalósult, a színeiben visszafogott, a szürke és barna fa ablakokkal kellemesen harmonizáló, barnásvörös, okkersárga, világos bézs, jadezöld és világosbarna szerelt átszellőztetett Eter-Color szálcement táblák felszerelé-

hozzájárul az épület jobb komfortérzetéhez a hűtési és fűtési időszakban, s az épület üzemeltetési költségeinek, energiafelhasználásának csökkenéséhez is. Természetesen az energetikai felújítás a kör alakú, emeleti épü-

letrész s a színházterem átalakításával válik teljessé, amely várhatóan az építkezés második ütemében valósul meg. Az új funkciók, a külső-belső megújítás s az épület újrapozicionálása, amely összekötő kapocsként határozza meg a Művészetek Háza városban elfoglalt helyét, félúton a belváros és a Kastély között, arra predesztinálta az egykori típus művelődési házat, hogy a 2011-es Európai Unió soros elnökségét viselő Magyarországán az EU Tanács állandó sajtóközpontjaként működjön az elnökség lezárásáig.

Tervezők és kivitelezők: Tervező: Reálterv Építésziroda Kft. Albrecht Beáta projektfelelős építész vezető tervező, Major György DLA belsőépítész-építész tervező Kivitelező: HUNÉP-GÉV Művészetek Háza Gödöllő Konzorcium Projektmenedzsment: Gödöllői Városfejlesztő Kft.

sével. A Creaton belga szálcement tábláit fa szerkezetre, színazonos csavarok alkalmazásával helyezték fel. A választott szálcement termékcsalád anyagában színezett táblái színskáláját főleg visszafogott pasztell színek jellemzik. A táblák felülete és színe organikus hatást kelt: jellemző rá a strukturált felület és a lemezen belüli eltérő színárnyalatok, ezzel adva a természetes, inhomogén hatást. Ezeket a valóban nagytáblás (1220/3050 mm) burkoló anyagokat színazonos szegecsekkel-, illetve színazonos csavarokkal lehet rögzíteni fém-, illetve fa alszerkezetre, ahogy azt ezen a beruházáson is tették. Az új homlokzati falszerkezet, az újragondolt, tervezett ablakkiosztással, az új külső nyílászárókkal, s a szerelt átszellőztetett homlokzatburkolat felhelyezésével nagyban

TIPP

A Creaton Magyarországon a belga Etex csoporthoz tartozó gyárakban készülő nem csupán szálcement, de kerámia alapanyagú homlokzatburkolatokat is forgalmazza. www.creatonhomlokzat.hu

Tetőpont magazin

17

Kerámia műemlékekre hangolva Apátságból vár, várból múzeum, diákszálló, étterem… A szerencsi vár története és újkori rekonstrukciója A Norvég Alap1 támogatásával egyedi kevert színű, antik hatású, időtálló kerámia cseréptetőt és új tetőszerkezetet kapott a szerencsi, egykori Rákóczi-vár 3600 négyzetméteres, teljes tetőfelületén. Az egykor Zemplén megye területén fekvő város elnevezése Anonymus művén alapuló népi etimologizálás szerint a szerelem, szerencse szavakból eredeztethető, valójában azonban egyszerű személynévből származtatható. A Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt bencés monostor első említése 1247ből származik, azonban alapítása a tatárjárás előttre datálható. A terület a 16. században a Szapolyai-család kezébe jutott, majd a történelem viharos korszakában kézről-kézre vándorolt, miközben az egyik tulajdonos, Németi Ferenc tokaji várkapitány a monostort erős kastéllyá, castellummá alakíttatta felhasználva az egykori épület köveit. A kapitány halála után a császári seregek kezébe került, majd a végvári rendszer nehézkes finanszírozása miatt egyes várakat, így a szerencsit is elzálogosították. 1580. április 23-án Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány tulajdonába került az épületegyüttes és a hozzá tartozó uradalom, amelynek bővítését, átalakítását azonnal elindította. Az 1605-ös országgyűlés helyszíneként is ismert szerencsi vár, ahol Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választották, Rákóczi Zsigmond halála után fokozatosan hanyatlott, hiszen fiai székhelyüket Sárospatakra helyezték, így Szerencs főúri

18

Tetőpont magazin

rezidencia funkciója megszűnt. A Rákócziszabadságharc bukásával a kastély-vár ismét kézről-kézre járt, s utolsó tulajdonosa, a Szirmay-család folytatta (19. század elejétől) az épület barokk stílusú átépítését. E hosszú folyamat során a vár északi és nyugati szárnyát a 18. században magtárrá alakították át, míg lakószárnyként a tóra néző, keleti traktusokat használták, amely elé a 19. század végén, a 20. század elején külső lépcsős teraszt építettek. Napjainkban szálloda- és diákszállóként az egykori magtár épülete működik. Szintén az átalakítások következtében bontották el a kapuépítmény eredeti káváit s a felvonóhíd szerkezetét, valamint az északi tornyot, amelynek helyére épült a ma is használatos északi bejárat. A sorozatos tulajdonos- és funkcióváltáson átesett épület állaga fokozatosan romlott, így a régészeti feltárással egybekötött rekon-

strukció már sürgető volt. Az 1968-ban elkezdődött régészeti feltárást, 1979–91 közötti felújítás követett, Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei szerint. A munkálatok nem fejeződtek be, csupán szüneteltek, hiszen az elmúlt évben a Norvég Alaptól elnyert nagyarányú támogatás segítségével megújulhat a római katolikus-. és református templom mellett az egykori Rákóczi-vár és a Huszárvár út is. A projekt keretében az egykori turistaszállót alakítja át a kivitelező egy minden igényt kielégítő, korszerű diákszállóvá. Ezt a munkát kiegészíti a színházterem felújítása és a volt étteremszárny rekonstrukciója. A majdani diákszálló valamennyi szobája teljes egészében megújul, korszerűsítik az épületgépészeti rendszert és a külső vár fűtési rendszerét. A tetőszerkezet teljes cseréjét követően megszűnik majd a balesetveszélyes állapot a Rákóczi-vár környékén.

Egyedi gyártás, spontán kevert fedéskép A tető cseréje sarkalatos pontja volt a beruházásnak, nemcsak a veszély-elhárítási munkálatok, hanem a korhű anyagok megtalálása miatt is. A Creaton külön, a vár felújításárhoz, egyedi gyártású, kerekített sarkú hódfarkú tetőcserepet készített három különböző színárnyalatban (Ambiente egyenes vágású natúr, világos engóbozott, sötét engóbozott), amelynek célja az volt, hogy a homogén, egyszínű cserép felület helyett az archaizáló, régies kevert, foltos hatású tetőfelület valósuljon meg. A tetőcserép kiválasztásában a termék minőségét jelző 50 év garancia és a gyors szállítási határidő is közrejátszott. Nagyon szűk idő állt rendelkezésre a gyártás számára, ezért a projekt érdekében a gyártási program megváltoztatásával sikerült a kívánt határidőre teljesíteni a megrendelést. A kivitelezők külön kérésére, a kivitelezési terület helyszűke miatt, ütemezett szállítással ( a tetőfedési munkálatokkal .párhuzamosan) történt a cserepek helyszínre juttatása. A kivitelezés során teljes mértékben szem előtt tartották a rendszerelvűséget, amely a tető minőségét, tartósságát javítja, ezért UNO páraáteresztő tetőfólia, ereszcserép, alapcserép, szellőző taréjcserép, szellőzős kúpalátét és kúpcserép, kezdőkúp, elosztókúp termékek kerültek be-

TIPP

építésre. A hófogók kovácsoltvasból készültek. A munka során a gyártó folyamatos helyszíni szakmai támogatást nyújtott. Kiemelendő, hogy a fedéskép precíz megtartása mellett körültekintő tervezés eredményeként, a pontszerű szellőzés helyett, ami műemlék szempontból megbontaná a fedési képet, a gerinccserép alatti szellőzős kúpalátét és a szellőző taréjcserép beépítése került alkalmazásra, ami egyben megtartja a teljes tetőfelületen a kettősfedés rajzolatát is, és maximális mértékben biztosítja az alátéthéjazat és a cserépfedés közötti átszellőztetést. A Creaton széles kiegészítő termékválasztéka megjelent a felújítás során a páraáteresztő fóliától az ereszcserépen és kezdőkúpon át egészen a szellőztetés szakszerű megoldásáig, biztosítva a vár tartós felújítását. Manapság a szűk költségvetési keretek ellenére egyre több kivitelezés során kerülnek alkalmazásra a szakszerű beépítést lehetővé tevő idomcserepek, amelyek a kivitelezési idő lerövidítése mellett hosszútávon gazdaságosnak bizonyulnak. A tető rajzolatának, mintázatának megalkotása, kitalálása azonban már a tetőfedők feladata volt Váradi Csaba instrukciója alapján, hiszen nekik kellett a felhelyezés folyamata során úgy keverni a három féle színű cserepet, hogy a végeredmény szabálytalan, spontán

A Creaton kerámia tetőcserepeinek standard választékában 700 féle hódfarkú tetőcserép közül válogathatnak a műemléképületek fenntartói, felújítói. Ám ilyen volumenű és jelentőségű műemlék rekonstrukciója esetén akár egyedi gyártás is szóba jöhet, mint a szerencsi vár esetében, ahol a termék legyártása a megrendeléstől számított 10 napon belül megtörtént.

kevert fedéskép legyen. Mindez természetesen a konzorcionális partnerek és a műemlékvédelmi hivatal szempontjainak figyelembe vétele mellett történt. A szerencsi vár megújulása szép példája annak, hogy a műemlék épületek helyreállításában a mai modern rendszer-termékek is meghatározó szerepet játszhatnak.

Meghatározó szerepet vállaló cégek A kivitelezés konzorciumban készült, amelynek résztvevői a Swietelsky Magyarország Kft. (Magasépítés, Miskolci Főépítésvezetőség) és a Nivober Kft. A projektvezetést és az egyeztetéseket Váradi Csaba (Swietelsky Kft.) és Szőnyi Ferenc (Nivóber Kft.) végezte. A város részéről Tapasztó András (a szerencsi önkormányzat műszaki osztályáról), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal zempléni területért felelős munkatársa, János Ágnes műemlék felügyelő, valamint a tervező cégtől Varga Csaba (Axis Építész Kft. Budapest) is jelentős szerepet vállaltak az egyeztetésben és a munkálatok sikerében. Norvég Alap Jóllehet Norvégia nem tagja az EU-nak, mégis mint Európa egyik legfejlettebb állama, felelősséget érez aziránt, hogy környezete, közvetlen és közvetett szomszédai gazdasági és társadalmi fejlődését elősegítse, ezért évek óta jelentős összegeket fordít az európai kohézió megteremtésére és az újonnan belépő tagállamok felzárkóztatására. 2004-ben ezzel a céllal hozta létre az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusát és az un. Norvég Alapot, amely a 12 új EU tagállam mellett más gazdaságilag bizonytalan ország felkarolását is segíti. 1

Tetőpont magazin

19

„Jóval több, mint 50 évig nem lesz gond a tetővel” „Az ÉMSZ Év tetője Nívódíj a legrangosabb elismerés Magyarországon a tetőfedők számára. Megbízásból eddig sem volt hiány, mégis fontos, hogy nemzetközi és országos szinten is elismert, hozzáértő tagokból álló zsűri adta írásba: a kivitelezés minősége minden szempontból megfelel az elvárható maximumnak a túrkevei református templom esetében.” –mondta el Filus Róbert, az ÉMSZ Év tetője Nívódíj 2011. Pályázat magastető szekciójának nyertese. Filus Róbert ácsmester, a túrkevei református templom tetőfelújításával a Creaton 2010ben első alkalommal meghirdetett Tetőszépségversenyén II. helyezést ért el és ezzel

elnyerte a lehetőséget, hogy a Creaton saját költségén benevezze a szakembert az ÉMSZ Év tetője Nívódíj 2011. Pályázatra – ahonnan viszont a magastető szekció I. díjával térhetett haza Kalocsára. A zsűri a szakszerű ács-, tetőfedő- és bádogos munka okán ítélte oda az elismerést a kivitelezőknek, és ezzel összefüggésben értékelték azt is, hogy gondosan kivitelezett

20

részletek, csomópontok jellemzik a copf stílusú műemléképület megújult tetőszerkezetét. A munka elkészítése Filus Róbert és Kovács Sándor nevéhez fűződik: előbbi a tetőfedésért, utóbbi pedig az ácsmunkáért volt felelős. A szerkezet rossz elemeit ki kellett javítani, ki kellett cserélni, amelyet alapos felmérés és mérnöki munka előzött meg. A református templom alaposan rászorult már a felújításra. A többszöri beázás eredményeképp számos szerkezeti elem károsodott, új héjazatra volt szükség, és a szerkezeti elemek cseréje is időszerűvé vált. A tető összesen 930 négyzetméteres felületét kellett megújítani. A régen időszerű felújítás során az időjárás hatásai által alaposan megrongálódott palafedést váltották ki a kettős fedéssel elkészített felújítás során. A tetőt ma a Creaton natúr kerekvágású Klassik hódfarkú tetőcserepe díszíti.

A munka során a viharvédelemre is nagy gondot fordítottak, amely egy ilyen kialakítású tető esetén kiemelten fontos, ezért a szélszívó hatás ellensúlyozására minden harmadik sorban csavarozással rögzítették a cserepeket. A nagy élek, hajlatok kialakítása után nem maradt el a hófogók beépítése sem, és utolsó mozzanatként végigkúpozták a gerincet. Ez azért maradt a befejező szakaszra, mert az előző fázisokban ide rögzítették a munkásoknak biztonságot adó tartó kötelet. A munka összesen egy hónapot vett igénybe, de az eredményét a környéken lakók nem a Creaton által a termékek szakszerű felhasználás esetén garantált 50 évig élvezhetik majd. Filus Róbert szerint ennél jóval hosszabb ideig nem lesz probléma a szépen megújult túrkevei református templom tetejével.

TIPP

Ne feledje: a Creaton 2011. évi Tetőszépségversenyének beadási határideje: 2011. november 4. A pályázati kiírás rövid öszszefoglalója a 21. oldalon olvasható.

Filus Róbert és Kovács Sándor

Tetőpont magazin

Creaton Tetőszépségverseny 2011 A legszebb Creaton tetők ismét a Nívódíj Pályázaton A 2011. évi 550 000 Ft összdíjazású Creaton Tetőszépségverseny legjobbjait a cég ismét benevezi a soron következő ÉMSZ Év Tetője Nívódíj Pályázatára. A Creaton az idén benevezett tetők eredményes részvétele után döntött úgy, hogy ismét pályázaton keresi a termékeiből készült legszebb tetőket, amelyek kivitelezőit benevezi a neves szakmai megmérettetés 2012. évi fordulójába.

megfelelően az első 5 helyezett ismét a kiíró költségén indulhat az ÉMSZ szervezésében minden évben megrendezésre kerülő rangos Év Tetője Nívódíj Pályázaton.

A pályázatról A Creaton Tetőszépségverseny 2011 fordulóján az elmúlt 2 évben Magyarországon megvalósult lakó- és középülettel, nyaralóval, továbbá felújítással, átépítéssel és bővítéssel olyan tetőfedők, kivitelezők indulhatnak, akik a benevezett épület jogosult kivitelezői.

A bíráló bizottság tagjai

A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő, rangos ÉMSZ Év Tetője Nívódíj Pályázat magastető szekciójának idei nyertese a túrkevei református templom tetőfelújításával Filus Róbert lett, aki ehhez a munkához a Creaton Klassik hódfarkú tetőcserép, natúr színű változatát használta. Filus a Creaton 2010 Tetőszépségversenye második helyezettjeként pályázott az ÉMSZ Nívódíjára (cikkünk az előző oldalon). A 2010 őszén első alkalommal kiírt Creaton Tetőszépségversenyre 52 tetőfedő szakember

64 pályázata érkezett, amelyek közül az elismert szakemberekből álló zsűri, szigorú szakmai szempontok szerinti döntése alapján az eredetileg tervezett 5 helyett a Creaton saját költségén a legjobb 9 tető kivitelezőjét nevezte be az ÉMSZ országos szakmai versenyére. A Creaton a tetőfedők, kivitelezők a minőségi tetők megvalósulásban elengedhetetlen szaktudását kívánja elismerni azzal, hogy idén, immár hagyományt teremtő céllal, második alkalommal hirdette meg Tetőszépségversenyét. A pénzjutalom mellett az kiírásnak

Dr. Tóth Elek – BME Magasépítési Tanszék tanszékvezető helyettese, a zsűri elnöke Filus Róbert – ács-, tetőfedő mester és bádogos, ÉMSZ Év Tetője Nívódíj Pályázat 2011 I. helyezett, Creaton Tetőszépségverseny Pályázat 2010 II. helyezett Nagy József - ács-, tetőfedő mester és bádogos, Creaton Tetőszépségverseny 2010 III. helyezett Ferenczy András – a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója A bírálati szempontok között döntő fontosságú a tetőfedés kivitelezésének szakszerűsége (alátéthéjazat, fedés, gerinc- és hajlatképzés, átszellőzés, hófogás, tető-kiegészítők, stb.) mellett az épület, a tetőforma, valamint a kiválasztott és alkalmazott fedés összképe. A bírálati folyamat ezúttal is két fordulóból fog állni: az első körben a benyújtott fotók alapján a zsűri előválogatást tart, majd az ennek során kiválasztott épületeket a helyszínen is megtekintheti.

A pályázattal kapcsolatos fontos határidők:

Knittel Ferenc, a Creaton Tetőszépségverseny 2010 pályázat I. helyezettje

A pályaművek beadása: 2011. november 04. Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás: 2012. január 13., Hotel Residence Ózon, Mátraháza A pályázáshoz szükséges dokumentumok és a teljes pályázati kiírás letölthető a www.creaton.hu oldalról. A pályázatról további információ: CREATON Hungary Kft. 8960 Lenti, Cserépgyár u. 1. Telefon: (92) 551 550, e-mail: [email protected]

Tetőpont magazin

21

Aktuális „Felelősséggel a környezet megóvásáért” a Creaton zöld felelősségvállalási programja A Creaton a környezet megóvásáért, és a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartva hívta életre a „Felelősséggel a környezet megóvásáért” programját, amelynek pillérei környezetbarát termékei, a kerámia tetőcserepek, azok környezetkímélő gyártástechnológiája és az őt körülvevő társadalom iránti felelőségvállalás jegyében meghirdetett kezdeményezései.

nem keletkezik veszélyes hulladék. A kerámia tetőcserép felületkezelésére használt engób alapanyaga is környezetbarát, természetes anyag, ezért a környezetvédelmi hatóság az engóbozott cserepet sem minősíti veszélyes hulladéknak.

Megújuló energia hasznosítása a tetőn A Nap energiája az üzemanyagáraktól független környezetbarát megoldást kínál, amely nem jár károsanyagkibocsátással. Kézenfekvő üzleti döntés, hogy a tetőcserepeit kínáló Creaton termékpalettáját a tetőcserepek közé könnyedén beépíthető Solesia elektromos energiatermelő photovoltaik modulja teszi teljessé.

Technológia – egyensúlyban a természettel A teljes életciklus alatt a legkedvezőbb ökomérleg Bár néhol ennek ellentétét hangoztatják, kutatási adatok bizonyítják, hogy a kerámia tetőcserép a gyártási technológiának, a felhasznált alapanyagoknak és élettartamának köszönhetően, teljes életciklusát vizsgálva, más tetőfedő anyagokkal összehasonlítva a legkisebb mértékben terheli a környezetét, a legkedvezőbb az un. ökológiai mérlege. A kerámia tetőcserép csak természetes anyagok felhasználásával készül: alkotóelemei a föld és a víz, amely tűz segítségével válik környezetbarát és tartós építőanyaggá. Mesterséges anyagokat a gyártás nem használ, a kerámia allergiát nem okoz, egészségre káros anyagokat nem bocsát ki sem a lakótérbe sem a környezetébe, és az eső sem mos ki belőle semmilyen veszélyes anyagot. A kerámia tetőcserepek élettartama több emberöltőnyi, akár 100 év is lehet. Mivel a tetőcserép alapanyaga természetes anyag, így a tető bontását követően – amennyiben nem kerül újrahasznosításra –

22

Tetőpont magazin

A gyártási technológia fejlesztésének fő célja a környezetterhelés mind kisebb mértékre szorítása. Az ezt célzó beruházásokra a Creaton jelentős összeget fordít minden országban. E megelőző tevékenység sikerességét mutatja, hogy a Creaton éves környezetterhelési díja elenyésző, mindössze néhány ezer forint. Néhány részlet: a technológiába épített

füstgáz tisztító berendezés megköti a káros anyagok döntő részét, így a kerámia tetőcserép gyártása minimálisan járul hozzá a szállópor- koncentráció emelkedéséhez, vagy a savas eső kialakulását okozó más anyagok levegőbe jutásához. A kerámia tetőcserép adalékanyag hozzáadása nélkül, kizárólag természetes nyersanyagok – föld, víz, tűz, levegő – felhasználásával készül. A gyártáshoz szükséges agyag bányászata a legnagyobb körültekintéssel zajlik. A már nem használt területeket pedig szintén a legnagyobb körültekintéssel, rekultiválva adja vissza az ipar a környezetnek. Az engóbozáshoz használt víz speciális berendezéssel történő tisztítása után visszajut a normál szennyvíz hálózatba, így az sem terheli a környezetet.

Energia „kétszer” felhasználva, a kisebb CO2 kibocsátásért

A CO2 kibocsátás csökkentésének alapja a fajlagos energiafelhasználás csökkentése: gázfelhasználás, a hasonló termékeket gyártó üzemek között egyedülálló módon, csak a tetőcserepek kiégetése során, a kemencében történik, a szárítóberendezéseket ugyanis a kemence forró levegője fűti. A cserepek égetéséhez használt un. H kazetták könnyített változatának alkalmazása, az égetendő tömeg súlya, és így a felhasznált energia további csökkenését eredményezte. A gyártás

során így más gyártókhoz képest jelentősen kevesebb fosszilis energiafelhasználás, és ezzel kevesebb CO2 kibocsátás történik. Az Etex Csoport központi kutatólaboratóriumaiban jelenleg is zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek az égetés során használt hőmérséklet, és ezzel a CO2, illetve más károsanyag kibocsátás további csökkentését célozzák.

Apróságnak tűnő megoldások Szinte alapkérdés a gyártás során a költségoptimalizálás, amely felelősen gondolkodó cégek esetén együtt jár a környezet védelmével is.

Pedig jó reklám lenne… Jóllehet a csomagolási fólia kiváló reklámhordozó, a környezetterhelés csökkentése érdekében a Creaton erről lemondott. A raklapra csomagolt termékek szállítását csupán a körültekintő pántolás teszi biztonságossá. A cég hulladékhasznosító szervezethez csatlakozva, annak segítségével visszagyűjti a pántolószalagokat, és természetesen a raklapokat is, amelyeket szükség esetén felújítva ismét a termelés rendelkezésére bocsát.

A cég lenti gyárában számtalan aprónak tűnő, mégis költségcsökkentő és környezetkímélő megoldást alkalmaz: például a Creaton energiafelügyeleti rendszere az éppen nem használt, nem szükséges berendezéseket azonnal lekapcsolja, vagy a gyártás a nyersanyag feldolgozása során az összegyűjtött esővizet is hasznosítja. A keletkezett hulladék 98%-a újrahasznosításra kerül: a préselt, szárított selejt visszakerül a termelésbe, az égetett selejt az ipari utak megerősítését szolgálja.

Felelősséggel a társadalom iránt a nemzetközi porondon… Az Etex Csoport a „Seal the Deal” nemzetközi klímavédelmi kampányban Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (www.unep.org) „Seal the Deal” néven klímavédelmi ismertterjesztő kampányt indított. A kampány célja, szervezetek, de akár magáncégek tevékenységén keresztül annak megmutatása, mit tett az ipar, és még mit tehet a jövőben a fenntarthatóság érdekében, klímánk védelmében.

Az Etex Csoport az „építkezéssel kapcsolatos tevékenységek” kategóriában kapott meghívást, így a „Zöld építkezés: a fenntartható épületek – az életet és a munkát környezetbaráttá tévő technológiákat fejlesztő vállalatok” kategóriájában mutathatta be eredményeit – többek között a 2009. decemberében Koppenhágában megrendezett Klímakonferencián.

… és Magyarországon: 5 millió Ft értékű tetőcserép a Várépítő Pályázaton Az építőanyag gyártók összefogásával életre hívott és 2011-ben több, mint 14 millió Ft értékű kiosztható terméket kezelő Várépítő pályázathoz a Creaton elsőként csatlakozott, és kiemelkedően magas, 5 millió Ft+ÁFA értékben ajánlotta fel termékeit. Ebből két óvoda és egy barokk műemlék tetőfelújítása valósulhat meg 2011-ben. (Cikkünket lásd a 24. oldalon).

1 forintonként 3,8 millió Ft az árvízkárosultaknak A Creaton 2010. nyarán meghirdetett akciója időtartama alatt eladott minden egyes tetőcserép után 1 Ft-ot ajánlott fel a Felsőzsolca Újjáépítésért Alapítvány részére. Összesen 3 852 503 Ft gyűlt össze, ami a meghirdetett kedvezményes árral számolva, mintegy 18-20 átlagos alapterületű újjáépített családi ház tetőfedésére volt elegendő.

„Tanúsítva” A Creaton számára munkájának visszaigazolását jelenti, hogy a cég rendelkezik az ISO 9001 (minőségbiztosítási), ISO 14001 (környezetvédelmi) és OHSAS18001 (munkabiztonsági) tanúsítvánnyal. www.creaton.hu www.creatonhomlokzat.hu

Tetőpont magazin

23

Várépítő pályázat: két óvoda és egy barokk műemlék tetőfelújítását támogatja a Creaton A 2010/2011. évben felélesztett Várépítő pályázat egyik legjelentősebb felajánlását a Creaton tette, amikor nettó 5 millió forint értékű kerámia tetőcserép elosztását bízta a zsűrire. A termékek Nézsa és Jobbágyi község egy-egy óvodájának, és a Zircen található barokk műemlék, az Akli Major lakóépülete és kápolnája tetőfelújítására lett elegendő.

Gyermek rehabilitációs központ, diák sport-

(ÉMI), a pályázat egyik védnöke budapesti

egyesület, viharban összedőlt, vagy csak

székházában került sor az iskolaév végén.

elavult tetőszerkezettel rendelkező óvoda

15 nyertese ünnepélyes keretek között

felújítására is juttatott a zsűri a közel 14 millió

vehette át a 9 cég által felajánlott építő-

forintnyi, a Várépítő pályázaton felajánlott

anyagok igénybe vételére jogosító utal-

terméktámogatásból, amelynek ünnepé-

ványokat. A Creaton termékek három

lyes eredményhirdetésére az Építésügyi

nyertese már idén ősszel meg is kezdi a

Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

munkálatokat.

„Az elmúlt 6 év alatt több mint 50 pályázaton vagyunk túl. Ezek között az NKA-től elnyert források mellett a Norvég Alaptól illetve a Várépítő pályázattól és annak elődjétől nyertünk pénzt. Elmondható, hogy a Várépítő pályázat olyan emberléptékű, pályázó-

barát intézmény, amely földközeli helyzetbe hozza a pályázót: gyorsan bonyolódik és csak annyi munkát kérnek a pályázatírótól, amennyire tényleg szükség van.” – mondta el Vajda Eszter a műemlék tulajdonosa, az azt „üzemeltető”, annak sorsát a szívén viselő házaspár véleményét, aki azt is kiemelte, hogy a műemléki felújításhoz a legjobb megoldásnak a Creaton tetőcserép bizonyult. Az előző ütemben ugyanis jól körülnéztek és maguk döntöttek a cserepet illetően, amely minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elnyert Creaton termékek mennyisége: 360 m2, értéke: 1 172 000 Ft+ÁFA.

Zirc: az első ütemben is Creaton tetőcserepet használtak A zirci Akli Major épületegyüttesét magánemberek, egy lelkes család kezeli, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy múltunk ezen örökségét megőrizzék a jövőnek. Az elmúlt években ők már a Várépítő pályázat elődjétől is nyertek támogatást, amelynek felhasználásával az épületegyüttes központi része, a nyári rezidencia klasszicista fedélszékének teljes rekonstrukciójára került sor - történetesen erre is a Creaton műemléki környezetben kiválóan felhasználható, hódfarkú Klassik kerekvágású tetőcserepe került. Ezért külön öröm volt, hogy a pályázaton elnyert termékek segítségével idén ősszel az egyik szárny tetőszerkezetével folytatódhat a felújítás.

24

Tetőpont magazin

Jobbágyi: teljesen megváltozik az épület arculata Jobbágyi Község Kodály Zoltán Óvodája augusztus közepén kapta meg az építési engedélyt arra, hogy a lapostetős épület az új tetőszerkezetnek és kerámia tetőcserépnek köszönhetően arculatában is jelentősen megújuljon. Augusztus elejére a tervezett átalakítás elvégzéséhez a szükséges költségek igénybe vételét a képviselőtestület is jóváhagyta. A szeptember közepén induló és

Nézsára nem csak tetőcserép érkezik Idén nem ajánlottak fel az építőanyag gyártók pénzbeli támogatást, ezért a díjátadó ünnepségen meglepetést okozott – jóllehet a kiírásban mindvégig szerepelt, hogy az E-Build projektinformációs szolgáltatás, a ProIDEA termékinformációs katalógus és a Magyar Építéstechnika szaklap közös, pénzbeli Jövőkuckó támogatása egy intézményt tovább segít a megújulás útján. A három médiatámogató cég felajánlását, 400 000 Ft felújítási munkálatokra fordítható készpénzről szóló igazolást Nézsa Község Önkormányzata Nézsai Gyermeki Csodakert Óvoda képviseletében megjelent Styevó Gábor

várhatólag november elejére elkészülő felújítás során a tetőszerkezet teljes egészében megújulhat: új ereszcsatornát kap az épület és a tetőt a Creaton Balance natúr vörös tetőcserepeivel fedik. Ha az időjárás is kedvez a munkálatoknak, akkor a választott tetőcserép sem lesz akadálya a gyors munkának: a nagy méretű sajtolt tetőcserép ugyanis igen gyorsan rakható. Elnyert Creaton termékek mennyisége: 1 120 m2, értéke: 2 252 840 Ft+ÁFA.

polgármesternek nyújtotta át. Ez az egyik óvoda, amelynek felújításához a Várépítő pályázatnak köszönhetően a Creaton biztosítja a Hortobágy Hornyolt szegmensvágású tetőcserepet. Az óvoda, amely a település központjában áll, földszintes „L” alakú kontyolt nyeregtetős épület. A 40x40 cm-es szürke színű síkapala fedés 45 éve készült, ezért a tetőhélyazat elöregedett, folyamatos odafigyelést igényel. A szeptemberben kezdődő tetőfelújításnak köszönhetően nem csupán az épületet védi majd a szép új tető, de a település arculatát is megváltoztatja. Elnyert Creaton termékek mennyisége: 600 m2, értéke: 1 827 912 Ft+ÁFA.

Várépítő pályázat 2012 012 A Creaton a Várépítő pályázat yázat 2012. évi támogatásáról már döntött, ahogy azt több, az idei pályázaton részt vett tt cég szintén megtette. Sőt új cégek is jelentkeztek, így jövőre lehetséges, hogy a termékek szélesebb körére, de akár energetikai felmérésre vagy kivitelezési munkálatok elvégzésére is lehet majd pályázni. A 2012. évi Várépítő pályázat kiírása januárra várható. További információ www.varepitopalyazat.hu

Tetőpont magazin

25

Kerámia műemlékekre hangolva Egy balsorsú műemlék megújulása Baku Eszter, művészettörténész, Phd hallgató (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) A 2011. évi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által szervezett „Jótékonysági bál a balsorsú műemlékek javára” esemény legkisebb költségvetéssel pályázó hányattatott sorsú műemléke, a diósdi Szent Gellért kápolna bár a versenyt nem nyerte meg, mégis felkeltette a Creaton figyelmét. Mivel időközben más támogatás is segíti a felújítást, a kápolna nemcsak a Creaton által felajánlott tetőcseréppel, hanem teljes egészében megújulhatott. A kápolna 1771-ben épült Illésházy József földesúr adományából azon a helyen, ahol a névadó Szent Gellért imádkozott vértanúsága előtt. Az idők során búcsújáró hellyé vált területen történt eseményekről, a püspök látomásáról a Képes Krónika tudósított: „…Gellért, Besztrik, Buldi és Beneta püspökök, valamint Szolnok ispán elindultak Fehérvárról Endre és Levente herceg elé, hogy tisztességgel fogadhassák őket. S midőn az említett püspökök abba a helyiségbe értek, amelyet Diód-nak neveznek, Szent Szabina templomában misét akartak hallgatni mielőtt uraik elé járulnak. Itt töltötték az éjszakát 1046. szeptember 23-án, s reggeli mise közben hirdette ki kísérőinek Gellért püspök éjjeli látomását, amiből arra következtetett, hogy vértanúhalált fognak halni…” A város címerében szereplő kápolna jellegzetes barokk stílusú alkotás, egyfajta tí-

Forrás: www.diosdfa.hu

26

Tetőpont magazin

pus kápolnaként szerepelt a korszakban. A szabadonálló kis barokk kápolna alaprajza egyhajós kialakítású a K-i oldalon félköríves apszissal, hullámos peremű oromfalas homlokzattal, amelyet visszaugrón gömbölyített sarokkal kereteztek. A négyszögletes alaprajzú fatornyot, amely a bejárat fölött helyezkedett el, idővel lebontották. A zárt nyeregtetőt a felújítás előtt pala fedte. A kápolna állapota az elmúlt években folyamatosan romlott, így a felújítás egyre sürgetőbbé vált. Különböző pályázatok útján megvalósítandó, a homlokzat régóta esedékes javítására és a kápolna körüli vízelvezetésre megadta a KÖH az engedélyt, azonban a pályázati keretbe már nem fért bele a tetőhéjazat teljes cseréje, amelyre feltétlenül szükség volt a további állagromlás megelőzése és az esztétikus kialakítás megőrzése érdekében. A tető cseréjéhez szükséges engedélyek nyár elejére rendelkezésre álltak és az idő közben elnyert pályázati pénzek segítségével kezdődhetett meg a munka, melynek eredményeképpen augusztus végén új színben, új tetővel büszkélkedhet a kis kápolna. A Nemzeti Kulturális Alap segítségével a külső homlokzat teljesen, míg a belső csupán részben újulhatott meg. Ennek oka, hogy egyes belső falszakaszokon freskómaradványok nyomaira bukkantak a műemlékvédelmi szakemberek, melyek sorsa az elkövetkezendő hetekben konkretizálódik. A Creaton felajánlásának köszönhetően, a korhadt gerendák cseréje, s az újonnan el-

készült lécezést követően új, korhű, formavilágában hagyományörző tetőcserép került az épületre. A mintegy 90 m2-nyi tetőfelületre a Creaton Róna szegmensíves vágású natúrvörös alapcserepe és a hozzá illő mintegy 100 db kúpcserép a korábbi palafedést váltotta fel, ezáltal visszaállítva a kápolna eredeti állapotának megfelelő tetőfedést. A műemléki felújításoknál sarkalatos pont a korhű formavilágú, szerkezetű, azonban modern technológiával készülő minőségi tetőcserepek használata, amelynek a Róna minden tekintetben megfelel, hiszen súlya nem terheli meg a műemléki szerkezeteket, szegmensíves vágása tökéletes, hagyományos fedésképet nyújt. A tető tartósságát nemcsak a Róna tetőcserép 50 éves garanciája és ennél sokkal hosszabb élettartama biztosítja, hanem a gerendák és a lécezés gomba elleni kezelése, amely meghosszabbítja a tető élettartamát. Az épület külseje a tető és a homlokzat megújítása után a bádogozási munkák, az ereszcsatorna cseréjével vált teljessé, s már újra a régi fényében tündököl a Szent Gellért tiszteletére emelt aprócska kápolna.

Meghatározó szerepet vállaló cégek, szervezetek Kivitelező: Somogyi József (Pro-Construcio’91 Kft.) Építtető műszaki ellenőre: Balázsi István KÖH műszaki ellenőre: Nagy Tamás Megbízó: Diósdi Római Katolikus Egyházközség

A diósdi Szent Gellért kápolna tetőhéjazat cseréje a Creaton támogatásával valósult meg.

A felújított kápolna

Tökéletes kerámia megoldások a tetőn!

Több mint 125 éves tapasztalat a tetőcserép gyártásban, innováció, környezettudatos gondolkodás – ez jellemzi két Lentiben található üzemében kerámia tetőcserepeket előállító és az egész országban forgalmazó gyártót. A Creaton Hungary Kft. egyes földrajzi területeken a fogyasztói és szakmai tanácsadással foglalkozó, valamint a kereskedői kapcsolattartásért felelős felkészült munkatársai segítenek eligazodni a kerámia tetőcserepek több mint ezer féle forma- és színváltozata és számtalan kiegészítője között. Természetesen CREATON!

w

q

Kovács Zoltán

Értékesítési vezető

+ 36 30 483 12 70 9011 Győr zoltan.kovacs @creaton.hu

Szép Zoltán + 36 30 320 68 91 8041 Csór

Szaktanácsadóink országszerte

Ferenczy András

u

+ 36 30 870 50 67 1149 Budapest

q

zoltan.szep @creaton.hu

i

e

u t

r

e

Gyuricza László

y

w

i

andras.ferenczy @creaton.hu

r

t

y

Váraljai Zsolt

+ 36 30 927 90 22

+ 36 30 929 13 06

9970 Szentgotthárd

4262 Nyíracsád

laszlo.gyuricza @creaton.hu

zsolt.varaljai @creaton.hu

Baloghné Tóth Szilvia

Hires Béla

Kelemen Sándor

Szórádi Sándor

+ 36 30 470 82 44

+ 36 30 544 64 12

+ 36 30 929 12 98

+ 36 30 471 16 57

8373 Rezi

7761 Kozármisleny

6723 Szeged

4262 Nyíracsád

szilvia.baloghne-toth @creaton.hu

bela.hires @creaton.hu

sandor.kelemen @creaton.hu

sandor.szoradi @creaton.hu

A Creaton homlokzatburkolati üzletágának munkatársai az egész ország területén állnak rendelkezésre. Cságoly Zoltán

Szabó Tamás

+ 36 30 237 16 68

+36 30 870 50 53

1112 Budapest

2083 Solymár

zoltan.csagoly @creaton.hu

tamas.szabo @creaton.hu

CREATON Hungary Kft. H-8960 Lenti, Cserépgyár u. 1. Telefon: +36 92 551 566, 567 Telefax: +36 92 551 569 [email protected] www.creatonhomlokzat.hu

Tetőpont magazin

27

Tegyen velünk egynapos szakmai kirándulást Észak-Dunántúlon! 2011. október 18. - Kolontár, Dev Devecser, Szombathely, Zirc Ehhez nem kell mást tennie, mint az alábbi szakmai kvízt kitölteni akár itt, akár a www.creaton.hu .creaton.hu oldalról elérhető online felületen. A kérdéssor helyes kitöltői sorsoláson vesznek részt. zt.

Nyeremények

10 db részvételi jegy a Creaton szakmai kirándulására Észak-Dunántúlon október 18-án, 5 db Creaton széldzseki és 5 db Creaton polár pulóver.

A szakmai kirándulás programjából - épületek és előadók: dók: Kolontár

Kolontári újjáépítés – Turi Attila, építész, vezető tervező, az újjáépítés vezetője

Szombathely Kutnyánszky László, Szombathely város főépítésze Szombathelyi Weöres Sándor Színház Strobl Ákos, építőmérnök, a felújítás projektvezetője, Józsa Anka, építész, Phd hallgató, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Szombathelyi székesegyház és püspöki palota Szombathely Szombathel thely hel Andorka Miklós egyházmegyei főépítész, Baku Eszter, művészettörténész, Phd hallgató, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Szombathelyi Iseum Mezős Tamás, okl. építőmérnök, PhD., egyetemi tanár, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

Kolontár Kolontár Kolo olo ontár ár

Zirc

Akli major, Zirc Vajda Eszter, művészettörténész, az Akli major tulajdonosa Indulás Budapestről, október 18-án, 8.00, várható érkezés 22.00 További információ: Build-Communication Kft. – [email protected]; T: (23) 611-028, F: (23) 611-029 A programváltozás jogát fenntartjuk!

Szakmai kirándulás kvíz kérdései Húzza alá a helyes választ és faxolja el a kérdőívet a (23) 611-029 számra, vagy töltse ki online a www.creaton.hu oldalon. A kérdésekre a helyes válaszok a TetőPont Magazin e számában, illetve a www.creaton.hu oldalon megtalálhatóak. 1. Milyen kiegészítő műszaki megoldásokat kínál a Creaton viharálló tető építéséhez? alátétfóliák, csavarok és viharkapcsok szegek alátétfóliák és szegek 2. Mely Creaton termékek felelnek meg műemléki környezetben a leginkább? formavilága miatt a hódfarkú tetőcserepek bármelyik alkalmazható egyik sem alkalmazható 3. Hány féle tetőcserép szerepel a Creaton standard hódfarkú választékában? 200 féle 300 féle 700 féle 4. Hány féle színben áll rendelkezésre a klasszik hódfarkú tetőcserép? (www.creaton.hu) 3 féle színben 15 féle színben 20 féle színben 5. Melyik az az akár 16o-os hajlásszögű tetők építésére alkalmas, sima felületű tetőcserép, amely egy viszszafogott építészti koncepcióban a leginkább megtalálja a helyét? (www.creaton.hu) Hortobágy Domino Antico

Beküldési határidő: 2011. október 7. 12.00 (faxon vagy online) Sorsolás: 2011. október 10. 12.00, amelynek eredményéről azonnal írásbeli tájékoztatást küldünk.

6. Mely termékek építhetőek össze észrevétlenül a Creaton Solesia photovoltaik elemeivel? (www.creaton.hu) Balance és Rapido, mega méretű cserepek Hortobágy és Róna, hódfarkú cserepek Domino, Terra optima, Premion és Futura 7. Milyen kerámia kiegészítő termék alkalmazása járul hozzá a tető átszellőztetéséhez az alábbiak közül? (www.creaton.hu) oromszegély cserép taréjszellőző cserép kúpcserép 8. Hány darab szükséges négyzetméterenként az extra nagy méretű Rapido tetőcserépből? (www.creaton.hu) 8,1 db/m2 9,1 db/m2 10,1 db/m2 9. Milyen hajlásszög tartományban alkalmazható a mega méretű Balance tetőcserép? (www.creaton.hu) 16 o -90 o 12 o -90 o 20 o -90 o 10. Milyen alapanyagú termékeket kínál a Creaton homlokzatburkolatok üzletága a szerelt átszellőztetett homlokzatok kialakításához?

acél szálcement és kerámia szálcement 11. Mennyivel csökkent a gázfelhasználás a Gentben passzívházzá alakított irodaházban, ahol az alapterület a hozzáépített szárnynak köszönhetően a duplájára nőtt? 9 %-kal csökkent 2 %-kal csökkent nem csökkent 12. Milyen Creaton terméket használtak a gödöllői Grassalkovich kastély homlokzat felújítása során? Tonality kerámia lapokat Eter-Color szálcement táblákat Textura erkélylapokat 13. Mi történik a Creaton Lentiben található gyáraiban az égetőkemence által termelt un. hulladékhővel? a hulladékhőt a szárítási folyamatban hasznosítják visszaforgatják az égetőkemencébe nem tudják hasznosítani 14. Mekkora összegben ajánlotta fel a Creaton kerámia tetőcserepeit a gyermekintéz-mények és műemlékek beruházásait építőanyagokkal segítő Várépítő pályázaton? 2 millió Ft+Áfa értékben 4 millió Ft+Áfa értékben 5 millió Ft+Áfa értékben

Beküldő neve: ................................................................................................................................................................................ Mobiltelefonszám: ................................................................................. Lakcíme: ............................................................................................................................................................................................ E-mail: ........................................................................................................... Melyik kamarához tartozik (kérjük aláhúzni): Építész/Mérnök Területi Kamara neve és a kamarai névjegyzék száma: ....................................................................................................................................................................................................................... Jogosultsága (kérjük aláhúzni): építész/településtervező/belsőépítész/táj- és kertépítész/műszaki ellenőr/felelős műszaki vezető/szakértő/egyéb: ............................... Munkahely neve és címe: ........................................................................................................................................................... Beosztása:................................................................................................. .............................................................................................................. dátum

.............................................................................................................. aláírás