2009.02.11.
Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai y 2009. Február 12.
Általános rendelkezések ‐ Gazdasági társaságot üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. ‐ Gazdasági társaság alapításához – a kft és az rt kivételével – legalább két tag szükséges
15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései; A gazdasági 17. A Gt. általános rendelkezései; A gazdasági társaságok alapítása, szerződésmódosítás 18. A gazdasági társaságok szervei; A gazdasági társaságok megszűnése 19. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata és a tag kizárása; Kisebbségvédelem, hitelezővédelem
Általános rendelkezések ‐ Részvétel a társaságban – korlátok: Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja
‐ Egyszemélyes gazdasági társaság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja/részvényese lehet.
Általános rendelkezések
Általános rendelkezések
‐ Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti. ‐ Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály ‐ ide nem értve az önkormányzati jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet ‐ hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
‐ Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály ‐ ide nem értve az önkormányzati rendeletet ‐ kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai munkavállalói illetve a közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
1
2009.02.11.
Általános rendelkezések ‐ A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. ‐ A gazdasági társaság vezető állású munkavállalónak minősülő alkalmazottai feladatkörükben a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni.
Gazdasági társaság alapítása, szerződésmódosítás - Témák: -
Társasági szerződés A tag/részvényes vagyoni hozzájárulása Az előtársaság A társaság bejegyzése Szerződésmódosítás
A társasági szerződés Alaki kellékek: 1. Minden tagnak alá kell írnia a) Saját kezűleg b) Megteheti képviselő is, meghatalmazással (közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat kell!)
2 Minősített okiratba kell foglalni 2. a) Közjegyző által készített közokirat VAGY b) Az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokirat Az Nyrt. Kivételével a többi formánál szerződésminta alapján is elkészíthető! (Ez a ctv. /2006. évi V. törvény/Mellékletét képezi.)
3. A társaság időtartama: ha nem rendelkeznek róla, határozatlan időre jön létre
Általános rendelkezések Társasági jogi jogviták: a) a gazdasági társaság és tagjai (részvényesei) ‐ ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is ‐ közötti, a társasági jogviszonyon alapuló valamennyi jogvita b) a tagok (részvényesek) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel (alapszabállyal, alapító okirattal) kapcsolatban, vagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita c) A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálata d) A bíróság az uralkodó tag, valamint a jogi érdekét valószínűsítő más személy kérelmére megállapíthatja, hogy az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság (társaságok) közötti tényleges együttműködés megfelel a törvényben előírtaknak
Az a) és c) pontban említett jogvitáknál a tagok a társasági szerződésben kiköthetik állandó vagy eseti választottbíróság eljárását! A b) és d) pontban említett jogvitáknál a felek kiköthetik megállapodásukban az eseti vagy állandó választottbíróság eljárását.
A társasági szerződés - Az elnevezés nem minden társasági formánál egységes eltérések: Többszemélyes Több él részvénytársaság é é tá á esetén: té alapszabály Egyszemélyes társaság esetén (Kft., vagy Rt.): alapító okirat
A társasági szerződés A társasági szerződés kötelező tartalma: • a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; • b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig ‐ ha a törvény másképp nem rendelkezik ‐ nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; • c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; • d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
2
2009.02.11.
A társasági szerződés A társasági szerződés kötelező tartalma: • e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; • f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve ‐ ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló ‐ az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); • g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint • h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.
A társasági szerződés A társasági szerződés érvénytelensége: a) Jogerős cégbírósági bejegyzés előtt: a Ptk. alapján van lehetőség megtámadásra b) Jogerős cégbírósági bejegyzés után: J ő é bí ó á i b j é á 1. Megtámadni nem lehet! 2. Semmisséget megállapítani lehet, de kizárólag az alábbi okokból:
A társasági szerződés A társasági szerződés semmisségének megállapítási okai a jogerős bejegyzés után: • a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor; • b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; • c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; • d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették; • e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.
A vagyoni hozzájárulás ‐
Az alapításhoz valamennyi tag/részvényes hozzájárulása kell Miből áll a hozzájárulás?
‐ ‐ ‐
Pénzbeli hozzájárulás Nem pénzbeli hozzájárulás (=apport) 1. 2. 3.
Bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog Szellemi alkotáshoz fűződő jog Egyéb vagyoni értékű jog (lehet elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés) Nem lehet: munkavégzés, személyes közreműködés, szolgáltatásnyújtás
A társasági szerződés Mi történik, ha megállapítják a társasági szerződés érvénytelenségét: 1. 2. 3.
A bíróság felhívja a társaság tagjait, hogy küszöböljék ki az érvénytelenségi okot – amennyiben ez lehetséges Ha nem lehetséges, akkor a társasági szerződést a megjelölt időpontig hatályosság nyilvánítja Ha szükséges, fel kell hívni a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására
Az eljárás szabályait a cégtörvény állapítja meg! Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azoknak a kötelezettségeknek a fennállását, amelyek a társaság terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek!
A vagyoni hozzájárulás - Meghatározható a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás aránya (a Gt. el is ezzel a Kft. és az Rt. esetében!) gg működő - Korlátozott felelősséggel társaságok esetén (Kft., Rt.) meghatározható még - A törzstőke (Kft.) és az alaptőke (Rt.) legkisebb mértéke - Többletszabályok a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására
3
2009.02.11.
A vagyoni hozzájárulás Mi történik, ha valamely tag a társasági szerződésben meghatározott időpontig nem szolgáltatja? 1.
2. 3.
Az ügyvezetés 30 napos határidő tűzésével felhívja, hogy fizesse meg (tartalmaznia kell a jelzést arra arra, hogy a nem teljesítés a tagsági jogviszony megszűnésével jár) Ha nem fizet továbbra sem, akkor a harátidő lejárta utáni napon a tagsági jogviszony megszűnik (erről írásban értesíteni kell!) + a társaságnak okozott kárért a PJ szabályai szerint felelősséggel tartozik
Az előtársaság - Ilyen formán működhet a még be nem jegyzett társaság a társasági közokiratba foglalásának napjától/ellenjegyzésétől - Ha ilyen formán köt valamely ügyletet, akkor a „b.a. b a ” jelzést fel kell tűntetnie - Üzletszerű gazdasági tevékenység kizárólag a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásától folytatható és hatósági engedélyhez kötött tevékenység NEM végezhető a cégbejegyzésig!!!
Az előtársaság - A társaság az előtársasági szakaszban is jogképes - Eltérések a már bejegyzett társaságtól (egyébként arra irányadó szabályok) • a) tagjainak személyében ‐ a törvény által előírt eseteket kivéve ‐ változás nem következhet be; • b) a társasági szerződés módosítására ‐ b) a társasági szerződés módosítására a cégbíróság általi hiánypótlásra a cégbíróság általi hiánypótlásra történő felhívás teljesítésének kivételével ‐ nem kerülhet sor; • c) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per; • d) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet; • e) jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás nem határozható el; • f) gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.
Az cégbírósági bejegyzés ‐ A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak (bejegyzés, közzététel)) ‐ A törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el ‐ Cégnyilvánosság: a társaságra, tagjaira, a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó jogok, tények, adatok nyilvánosak
Az előtársaság ‐
Jogerős bejegyzés után: ‐ ‐
‐
Az előtársasági létszakasz megszűnik A megkötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek
Jogerős elutasítás: ‐ ‐
További jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat Köteles a működést haladéktalanul megszüntetni Az elmulasztásból eredő károkért a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
‐ ‐
A vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok a megszűnés szabályai szerint felelnek Az tagok egymás közötti elszámolására is a megszűnés szabályai vonatkoznak
Szerződésmódosítás ‐ A legfőbb szerv dönt róla, NEM kell a tagok aláírása ‐ Külön okiratba vagy a legfőbb szerv üléséről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni ‐ A társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti ‐ A módosítást is 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak a változás megtörténténtől
4
2009.02.11.
Szerződésmódosítás Egyszerű szótöbbséggel módosítható (ha a társasági szerződésben nem zárták ki): ‐ Cégnév ‐ Székhely – telephely – fióktelep ‐ Tevékenységi kör
‐ A fentiek tekintetében a társasági szerződés a gt. ügyvezetését is felhatalmazhatja a szerződés módosításával, azzal a kikötéssel, hogy a főtevékenység ilyen módon nem módosítható
A gazdasági társaságok szervei Témák: ‐ A gazdasági társaság legfőbb szerve ‐ A gazdasági társaság ügyvezetése ‐ A felügyelőbizottság ‐ A könyvvizsgáló
A legfőbb szerv Elnevezés: ‐ Kkt., Bt.:tagok gyűlése ‐ Kft.: taggyűlés ‐ Rt.: közgyűlés Rt : közgyűlés A tagok (szavazati joggal) és meghívottak (szavazati jog nélkül) vehetnek részt. Feladata a társaság alapvető, stratégiai kérdésekben való döntés. Vannak kizárólagos kérdések az egyes társasági formáknál!
A legfőbb szerv Egyszemélyes Rt.‐nél és Kft.‐nél nem működik ilyen, az egyedüli tag írásban határoz. A határozatait ülésein hozza, ahol a tagok j eljárhatnak: 1. 2. 3.
Ha bármely tag kéri, a legfőbb szervet össze kell hívni.
A legfőbb szerv Nem kell szabályszerűen összehívni és hozható határozat, ha minden tag jelen van és az ülés megtartásához minden tag hozzájárul. + Ilyen hozzájárulás kell ahhoz is, hogy a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő kérdésekről tárgyaljanak. A határozatokat a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza (a törvény és a társasági szerződés ettől eltérhet!)
Személyesen Meghatalmazott útján Elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével Utóbbi kettőt a társasági szerződésnek engednie kell!
A legfőbb szerv Ha valamelyik tag nem szavazhat valamely ügyben, akkor őt a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. g Nem szavazhat a tag: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
A határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít A társaság rovására más előnyben részesít A határozat szerint szerződést kell vele kötni Pert kell ellene indítani Társasági jogviszonyának létesítésére, tartalmára, módosítására vonatkozik a határozat
5
2009.02.11.
A legfőbb szerv Ha a tagok olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az elvárható gondosság mellett tudniuk kellett volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti akkor ők érdekeit nyilvánvalóan sérti, akkor ők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.
Az ügyvezetés ‐ Kizárólag természetes személy lehet (kivéve Kkt., Bt.) és képviseletnek helye nincs! ‐ Megbízásként vagy munkaviszonyban látja (látják) el, kivéve: ‐ Az Az egyszemélyes társaság egyetlen tagja – egyszemélyes társaság egyetlen tagja munkaviszonyban nem! munkaviszonyban nem! ‐ A Kkt., Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja – munkaviszonyban nem!
‐ A feladatot önállóan látják el, a tagok által nem utasíthatóak, kivéve: ‐ Az egyszemélyes gt. egyedüli tagja írásban utasítást adhat, s ezt köteles is végrehajtani
Az ügyvezetés ‐ Mindazon döntések a hatáskörébe tartoznak, amelyet a törvény nem utal a legfőbb szerv vagy más szerv hatáskörébe ‐ Egyes társasági formák: ‐ Kkt. és Bt.: üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok Kkt é Bt ü l t té j lt t t k ‐ Kft.: egy vagy több ügyvezető ‐ Rt.: igazgatóság ‐ Zrt. alapszabálya egy emberre, a vezérigazgatóra ruházhatja!) ‐ Nyrt. alapszabálya igazgatótanácsot választhat, ez esetben nincsen felügyelőbizottság (egységes irányítási rendszer), s ilyenkor ellenőrzési funkciókat is ellát
Az ügyvezetés ‐ A legfőbb szerv vonhat el hatáskört, de csak olyan mértékben, amennyiben azt a társasági szerződés lehetővé teszi. ‐ Nem lehet vezető tisztségviselő: ‐ Akit Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül ‐ Akit jogerősen vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak ‐ Akit foglalkozástól jogerősen eltiltottak és a társaság fő tevékenysége ilyen területtel foglalkozik ‐ A gazdasági társaság törlésétől számított két évig az, aki a törlést megelőző naptári évben a társaságnál vezető tisztségviselő volt
Az ügyvezetés
Az ügyvezetés
‐ Határozott időre kell megválasztani, de maximum 5 évre – a társasági szerződés eltérhet ‐ A megbízás elfogadással jön létre – ha elfogadja, a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, értesíteni kell 15 napon belül ‐ Újraválaszthatóak ‐ A legfőbb szerv által bármikor, indoklás nélkül visszahívhatóak
Összeférhetetlenség: ‐ Nem szerezhet részesedést az azonos főtevékenységet végző gazdálkodó szervezetben – TSZ vagy LSZ engedélyezheti ‐ Nem lehet vezető tisztségviselő az azonos N l h ő i é i lő főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben – TSZ vagy LSZ engedheti ‐ Önmaga, közeli hozzátartozója, élettársa nem köthet saját nevében vagy javára a főtevékenységbe tartozó ügyleteket – a TSZ engedheti
6
2009.02.11.
Az ügyvezetés
Az ügyvezetés
Összeférhetetlenség: ‐ Közeli hozzátartozóval és élettársával ugyanannál a gazdasági társaságnál felügyelőbizottsági taggá nem választható Az összeférhetetlenség megszegésének következménye: ‐ Ha kár következik be, akkor a társaság annak megtérítését a keletkezéstől számított egy évig érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben
Munkáltatói jogok: ‐ A munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselők gyakorolják (testület esetében a TSZ‐ben g g rendelkezi kell ennek megoszlásáról a tagok között) ‐ TSZ vagy az LSZ a munkáltatói jogok gyakorlását egy vezető tisztségviselőre vagy más, a társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át
Az ügyvezetés
Az ügyvezetés
Törvényes képviselet: ‐ Harmadik személyekkel szemben, bíróság és más hatóságok előtt ‐ A TSZ korlátozhatja és ha többen vannak, megoszthatja, de ez harmadik személyekkel szemben nem hatályos ‐ Ügyek meghatározott csoportjára a munkaviszonyban álló munkavállalókat képviseleti joggal ruházhatják fel ‐ Írásban, cégjegyzés útján képviselik a társaságot, cégjegyzési joguk önálló, kivéve: ‐ A TSZ eltérően rendelkezik ‐ Nem a vezető tisztségviselő látja el a képviseletet – két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges
A felügyelőbizottság ‐ Tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrző szerv ‐ Kötelezően létrehozandó: – a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; – b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; – c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; – d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik
A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése: – – – –
a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással – bármikor megtehető, de csak a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá, ha ezt a működőképesség megkívánja – e) ha a tisztségviselő meghal, – f) külön törvényben meghatározott esetben f) külön törvényben meghatározott esetben
A cégvezető:
‐ A TSZ teheti lehetővé, a vezető tisztségviselők segítésére, egy vagy több lehet ‐ Munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők irányítása alatt dolgozik ‐ Telephelyeken, fióktelepeken is működhet ‐ Általános képviseleti és cégjegyzési jogot kaphat, de ezt át nem ruházhatja
A felügyelőbizottság Összetétel, szavazás: ‐ 3‐15 tag ‐ Testületként jár el ‐ Tagjai közül választ elnököt és szükség esetén Tagjai közül választ elnököt és szükség esetén elnökhelyettest ‐ Határozatképesség: ha a tagok 2/3‐a, de legalább 3 tag jelen van ‐ A határozatokat a jelen lévők egyszerű szótöbbségével hozza
7
2009.02.11.
A felügyelőbizottság ‐ A tagok személyesen kötelesek eljárni nem lehetséges képviselet
‐ A tagok és a munkáltató által nem utasíthatóak ‐ A legfőbb szerv ülésén az FB tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt ‐ Az ügyrendjét maga állapítja meg és az LSZ hagyja jóvá, ebben rendelkezni lehet arról, hogy nem személyesen, hanem elektronikus úton vegyenek részt a tagok az ülésén
A felügyelőbizottság Ellenőrzés: ‐ Bármely tag megbízható vele és állandó jelleggel is megosztható ‐ Felvilágosítást kérhet a VTV‐től és a vezető állású munkavállalóktól, a könyveket, iratokat megvizsgálhatja ‐ A számviteli törvény szerinti beszámolóról az LSZ csak az FB
írásbeli jelentésének birtokában határozhat ‐ Ha megítélése szerint az ügyvezetés működése JSZ‐ba, a TSZ‐ be vagy a LSZ határozatába ütközik, vagy sérti a társaság/tagok érdekeit, összehívja az LSZ‐t és javaslatot tesz annak napirendjére
A felügyelőbizottság Munkavállalók és az FB: ‐ Ha a társaságnál foglalkoztatott teljes állású munkavállalók száma éves átlagban meghaladja a 200 főt, a munkavállalók jogosultak részt venni az ellenőrzésben az FB tagok 1/3 része a munkavállalók közül kerül ki (tört esetén kedvezőbb megoldás!!!) ldá !!!) ‐ A részt vevő munkavállaló az üzemi tanácson keresztül
Munkavállalók és az FB:
köteles a munkavállalókat tájékoztatni az ellenőrzésekről, és az FB tevékenységéről ‐ Az üzemi tanács jelöli őket, a szakszervezetek véleményét kikéri
‐ Ha az összes munkavállalói FB tag véleménye eltér az elfogadottól, azt ismertetni kell az LSZ ülésén ‐ A munkajogi védelem megilleti a munkavállalói FB tagokat ‐ Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik FB tagsága is ‐ Az LSZ hívhatja vissza a munkavállalói küldöttet, de csak az üzemi tanács javaslatára, kivéve ha kizáró ok merül fel és az üzemi tanács határidőn belül nem tesz ennek eleget
A könyvvizsgáló
A könyvvizsgáló
‐ Az LSZ választja (határozott időre, de maximum 5 évre) – olyan személy választható, aki a könyvvizsgálói névjegyzékben szerepel
Nem válaszható könyvvizsgálóvá: a) Alapító b) Tag c) Vezető tisztségviselő d) FB tag e) a)‐d) közeli hozzátartozója f) a)‐d) élettársa g) Munkavállaló, ameddig jogviszonya fennáll, s attól számított még 3 évig
Választható jogi személy is, s ilyenkor neki kell Választható jogi személy is s ilyenkor neki kell megjelölnie azt a személyt, aki személyében felelős a vizsgálat elvégzéséért (helyettesítésére helyettes könyvvizsgáló jelölhető ki)
‐ Gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséről
8
2009.02.11.
A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata
A könyvvizsgáló Jogköre: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
A gazdasági társaság könyveibe betekinthet A VTV‐től, a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet A bankszámlákat, ügyfélszámlákat, könyvvezetést, szerződéseket megvizsgálhatja Kérheti, hogy az FB az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére vagy tanácskozási joggal rész vehessen az ülésen á k á ij l é h ülé Az üzleti titok megőrzésére köteles!!!! Az LSZ ülésére kötelező meghívni, amikor a számviteli törvény szerinti beszámolót tárgyalják és köteles is ezen részt venni Ha olyan tényt vesz észre, hogy a társasági vagyon jelentős csökkenése várható vagy a VTV‐k, illetve az FB felelősségvonása várható emiatt köteles az LSZ összehívását kezdeményezni ha nem hívják össze vagy a szükséges döntéseket nem hozza meg, akkor erről értesítenie kell a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot
Ki indíthat pert: - Bármely tag/részvényes bármely szerv által hozott határozat ellen - Bármelyik vezető tisztségviselő és bármelyik FB t – az LSZ által tag ált l hozott h tt határozat h tá t ellen ll Milyen alapon: - A határozat beleütközik: - A Gt.-be - Bármely más jogszabályba - A társasági szerződésbe
A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata
A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Keresetindítási határidő: - A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül - Ha a határozat meghozatalától számítva 90 nap eltelt, nem indítható per, még akkor sem, ha azt nem közölték a perindításra jogosulttal vagy nem szerzett róla tudomást Alperes: - A pert a társaság ellen kell megindítani A keresetindítási jog kizárása: - Érvényesen nem lehet, de nem illeti meg azt a személyt, aki a határozat meghozatalához szavazatával maga is hozzájárult, kivéve a)Tévedés b) Megtévesztés c) Jogellenes fenyegetés
Halasztó hatály: - főszabály: NEM - A bíróság maga is felfüggesztheti a végrehajtását - Ez ellen fellebbezés nem lehetséges, de kérelemre a bíróság megváltoztathatja a döntését
Képviselet: - főszabály: vezető tisztségviselő - Ha ő kezdeményezi és más vezető tisztségviselő, aki képviselhet: az FB által kijelölt FB tag - Ha nincsen FB vagy valamennyi tagja felperes: a bíróság által kijelölt ügygondnok képviseli a gazdasági társaságot
A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Döntés: - A bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi - A döntés dö té h hatálya tál kit kiterjed j d azokra k a ttagokra k is, akik nem álltak perben
A tag kizárása iránti per Felperes: a gazdasági társaság Alperes: a kizárni kívánt tag Indok: a tag társaságban maradása annak célját nagy mértékben veszélyeztetné Nem indítható ilyen per: a) b) c)
Részvényes ellen Ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van Ha a kizárni kívánt tag a szavazatok ¾-vel rendelkezik
9
2009.02.11.
A tag kizárása iránti per
A tag kizárása iránti per
- Az LSZ határoz róla ¾-es szótöbbséggel hozott határozatban – az érintett tag nem szavazhat! - A határozatot írásba kell foglalni - A határozat meghozatalától számított 15 napon belül kell a keresetet előterjeszteni – a határidő jogvesztő - A határozat ellen külön per nem indítható, de annak jogsértő voltára a perben az alperes hivatkozhat
A tárgyalás: - A keresetlevél beérkezésétől számított 15. napra kell kitűzni a tárgyalás (VÁB esetén a tanács megalakulásától számított 15. napra) - Más perrel össze nem kapcsolható, keresetváltoztatás, viszontkereset kizárt, a felperes az eredetihez képest más ténybeli indokra nem hivatkozhat - Szünetelés, felfüggesztés, bírósági meghagyás nincsen, de a felperes az alperes hozzájárulása nélkül bármikor elállhat
A tag kizárása iránti per
A tag kizárása iránti per
A tagsági jogok felfüggesztése: - Az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre - A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a bíróság kérelemre maga is megváltoztathatja ált t th tj - Az adózott eredményből a felfüggesztés ideje alatt is jár a részesedés - A felfüggesztés alatt keletkezett tartozásokért a felfüggesztett tagnak nem áll fenn korlátlan felelőssége
A tagsági jog felfüggesztése alatt a gazdasági társaság: a) A társasági szerződést nem módosíthatja b) Újabb tag kizárását nem kezdeményezheti c) Nem dönthet átalakulásról d) Nem dönthet jogutód nélküli megszüntetésről A döntés: - Ha a bíróság megalapozottnak látja, akkor kizárja a tagot a társaságból - Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs!
Kisebbségvédelem
Kissebbségvédelem
1. Az LSZ összehívása -
A szavazatok legalább 5%-val (vagy TSZ alapján kevesebbel) rendelkező tagok kérhetik Meg kell jelölni az okát és a célját Az ügyvezetésnek kell a beérkezésétől számított 30 napon belül összehívnia Az az ügyvezetés nem tesz meg, a cégbírósághoz kell kérelmet benyújtani, akinek szintén 30 napja van, hogy összehívja vagy a kérelmező tagokat hatalmazza fel erre ez ellen fellebbezésnek helye nincs -
-
Nem köteles rá, csak, ha a kérelmezők az ülés költségeit előlegezik és egyéb feltételeit is biztosítják
A felmerült költségek viseléséről az LSZ az összehívott ülésen dönt
2. Beszámoló vagy valamely 2 évre visszamenő esemény könyvvizsgálói ellenőrzése - Az erre vonatkozó indítványt az LSZ elveti vagy ebben a határozathozatalt mellőzi 5% val rendelkező tagok kérelmére a - A szavazatok minimum 5%-val cégbíróság rendeli el - A kérelmet az LSZ ülésétől számított 30 napon belül kell benyújtani - A cégbíróság jelöli ki a könyvvizsgálót, de nem lehet a társaság választott könyvvizsgálója - A költségeket a társaságnak kell előlegeznie, de azok viseléséről az LSZ dönt
10
2009.02.11.
Kisebbségvédelem 3. Igény érvényesítése tagok, VTV-t, FB tagok vagy könyvvizsgáló ellen - Az LSZ elveti az ilyen indítványt vagy abbban a határozathozatalt mellőzi - A szavazatok legalább 5%-val rendelkező tagok keresettel maguk is érvényesíthetik az igényt, de a gazdasági társaság nevében - Az ülés napjától számított 30 napjuk van, a határidő jogvesztő
Hitelezővédelem 3. Ha a társaság 2 egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt megfelelő saját tőkével, akkor a) A beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül biztosítani kell az előírt saját tőkét b) Ha H 3 hó hónapon b belül lül nem bi biztosítják, t ítják akkor kk iinnentől től 60 napjuk van, hogy olyan társasági formává alakítsák a társaságot, ahol nincsen előírt minimum vagy olyan mértékű, amelynek eleget tudnak tenni – ha egyik sem, akkor a jogutód nélküli megszünésről kell dönteni
Előírt minimumok: Kft.: 500.000 HUF, Rt.: 5 millió HUF
A gazdasági társaság megszűnése Jogutóddal történő megszűnés esetei: a) Társasági formaváltás: egyetemes jogutódlással más társasági formát választ b) Egyesülés: két vagy több gazdasági társaságból gy jjogutód g g gazdasági g társaság g lesz egyetlen a) b)
c)
Összeolvadás: X + Y társaságból Z társaság lesz Beolvadás: X + Y társaságból X vagy Y társaság lesz
Szétválás: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társasággá válik szét a) b)
Különválás: X gazdasági társaságból Y és Z gazdasági társaságok lesznek Kiválás: X gazdasági társaságból X és Y gazdasági társaságok lesznek
Hitelezővédelem 1. 2.
Kft. és Rt. esetén nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt Ha több tag él vissza a korlátozott felelősséggel, akkor ők a ki nem elégített követelésekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, ami különösen akkor áll íth tó meg, ha: állapítható h -
A társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek Ha a társasági vagyont saját maguk vagy más személy javára úgy csökkentették, hogy tudták vagy elvárható gondnokság mellett tudniuk kellett volna, hogy emiatt a társaság a kötelezettségeit nem lesz képes kielégíteni
Ezeket a Kkt. És a Bt. Tagjaira is megfelelően alkalmazni kell!
A gazdasági társaság megszünése - Akkor szűnik meg a gazdasági társaság, ha azt a cégjegyzékből törlik! Jogutód nélküli megszűnés esetei: a) A TSZ-ben meghatározott időtartam eltelt vagy megszűnési feltétel megvalósult b) Az LSZ elhatározza a jogutód nélküli megszűnést c) A tagok száma egy főre csökken (ez Kft. és Rt. esetén nem probléma) d) A cégbíróság megszünteti e) Jogszabály így rendelkezik
Köszönöm a figyelmet! A következő óra: 2009. február 26-a 15:30 Téma: A közkereseti társaság és a betéti társaság; A korlátolt felelősségű társaság I.
11
