TERVEZET. a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos rendeletekről

1

IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM

IRM/IKSZFO/1622/2010.

TERVEZET

a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos rendeletekről

2010. március

2

1. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet a) 1. számú melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus formanyomtatványának adattartamát, b) 2. számú melléklete a fizetési meghagyás ellen előterjeszthető ellentmondás előterjesztésére szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartamát, c) 3. számú melléklete a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem benyújtására szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartamát, d) 4. számú melléklete a végrehajtás elrendelése iránti kérelem benyújtására szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartamát, e) 5. számú melléklete a fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére, valamint a fizetési meghagyást követő biztosítási intézkedés elrendelése során előterjesztendő egyéb kérelmek benyújtásához alkalmazandó elektronikus formanyomtatvány adattartamát, f) 6. számú melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatványát, g) 7. számú melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatvány kitöltésénél alkalmazandó kódok listáját, h) 8. számú melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez több jogosult vagy kötelezett esetén pótlapot, i) 9. számú melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez több főkövetelés felsorolásához, illetve a kamat meghatározásához pótlapot, j) 10. számú melléklete a fizetési meghagyással szemben előterjeszthető ellentmondás formanyomtatványát, k) 11. számú melléklete a végrehajtási lap formanyomtatványát, l) 12. számú melléklete a végrehajtási laphoz, végrehajtás alá vonható vagyontárgy felsorolásához pótlapot

3

tartalmazza. 2. § A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatványát a rendelet 7. számú mellékletében foglalt listában szereplő számkódokkal kell kitölteni, ha a kérelem adatára vonatkozóan a 7. számú melléklet számkódot tartalmaz. 3. § A közjegyző a MOKK rendszere alkalmazásával megtagadja a fél által az elektronikus űrlaphoz csatolt mellékletek átvételét. 4. § Valamennyi nyomtatvány tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy ha a fél a beadványát – a kérelem szóbeli előterjesztését kivéve – nem az eljáró közjegyzőnél nyújtja be, akkor a beadvány elkésettnek tekintendő, amennyiben a beadvány nem érkezik meg a jogszabályban előírt határidőben az eljáró közjegyzőhöz. 5. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) honlapján – a központi rendszeren keresztül érkezett küldemények kivételével – közzéteszi azokat a műszaki paramétereket, amelyeket a feleknek követniük kell a MOKK rendszere igénybevételekor. (2) A közjegyzői kamara – a központi rendszeren keresztül megküldhető űrlapok kivételével – az elektronikus űrlapok kitöltéséhez szükséges internetes felületet biztosít a MOKK rendszerén keresztül. (3) A közjegyzői kamara honlapján közzéteszi a postai úton beküldendő, papír alapú letölthető, kinyomtatható űrlapokat. (4) A (3) bekezdésben meghatározottak szerint közzétett űrlap elektronikus eljárásra nem alkalmazható; ha a fél ilyen űrlapot küld meg elektronikus úton, annak átvételét a közjegyző megtagadja. (5) A fél papír alapú űrlapot a közjegyző irodájában is igényelhet. 6. § A rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

4

1. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikus formanyomtatványának adattartama 1. A kérelmezővel kapcsolatos kötelező adatok: 1.1. a fél neve, idézési címe és eljárásbeli állása 1.2. képviselő esetében neve, idézési címe és eljárásbeli állása, nyilatkozat a képviseleti jogosultságról. 2. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti határozott kérelem. 3. A kötelezettel kapcsolatos adatok: 3.1. a kötelezett neve (elnevezése), idézési címe és eljárásbeli állása 3.2. annak jelzése, ha egyetemleges kötelezettekről van szó. 4. A követeléssel kapcsolatos adatok: 4.1. a követelés jogalapja 4.1.1. szellemi alkotáshoz fűződő jog sérelme 4.1.2. szerzői mű, illetve szomszédos jog felhasználása 4.1.3. szerzői jog, illetve szomszédos jog díjigény 4.1.4. tulajdonjog 4.1.5. közös tulajdon 4.1.6. bankgarancia szerződés 4.1.7. óvadéki szerződés 4.1.8. kezesi szerződés 4.1.9. zálogszerződés 4.1.10. értékpapír jogviszony 4.1.11. szerződésen kívüli károkozás 4.1.12. jogalap nélküli gazdagodás 4.1.13. termékfelelősség 4.1.14. adásvételi szerződés 4.1.15. ajándékozási szerződés 4.1.16. szállítási szerződés 4.1.17. földgáz szolgáltatási szerződés 4.1.18. távhő szolgáltatási szerződés 4.1.19. villamos energia szolgáltatási szerződés 4.1.20. vízszolgáltatási szerződés 4.1.21. csatorna szolgáltatási szerződés 4.1.22. kéményseprési szolgáltatási szerződés 4.1.23. szemétszállítási szerződés 4.1.24. telefon szolgáltatási szerződés 4.1.25. internet szolgáltatási szerződés 4.1.26. kábeltelevízió szolgáltatási szerződés 4.1.27. vállalkozási szerződés (kivéve 561-569) 4.1.28. mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 4.1.29. bérleti szerződés 4.1.30. haszonbérleti szerződés 4.1.31. letéti szerződés

5

4.1.32. megbízási szerződés 4.1.33. megbízás nélküli ügyvitel 4.1.34. fuvarozási szerződés 4.1.35. bizományi szerződés 4.1.36. szállítmányozási szerződés 4.1.37. személyszállítási szerződés 4.1.38. úthasználati szerződés 4.1.39. parkolási szerződés 4.1.40. lízingszerződés 4.1.41. faktoring szerződés 4.1.42. ügynöki és üzletszerzői szerződés 4.1.43. licencia szerződés 4.1.44. hitelszerződés 4.1.45. kölcsönszerződés 4.1.46. fogyasztói kölcsönszerződés 4.1.47. betétszerződés 4.1.48. fizetési számla szerződés 4.1.49. bankszámlaszerződés 4.1.50. bankkártya/hitelkártya szerződés 4.1.51. biztosítási szerződés 4.1.52. tartási szerződés 4.1.53. életjáradéki szerződés 4.1.54.egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés 4.1.55. polgári jogi társaság 4.1.56. társasház-közösség 4.1.57. gazdasági társasági jogviszony 4.1.58. társadalmi szervezetbeli tagsági jogviszony 4.1.59. munkaviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) 4.1.60. hagyomány 4.1.61. öröklési szerződés 4.1.61. kötelesrész iránti igény 4.1.62. egyéb jogviszony (szabadon kitölthető) 4.2. az érvényesíteni kívánt jog: 4.2.1. vételár 4.2.2. visszavásárlási ár 4.2.3. díj (vállalkozói, megbízási, biztosítási, közüzemi, letéti, fuvarozási, bizományi, szállítmányozási díj stb.) 4.2.4. bér (lakbér, bérleti díj) 4.2.5. haszonbér (haszonbérleti díj) 4.2.6. díj és pótdíj (parkolás, úthasználat, személyszállítás) 4.2.7. jogdíj 4.2.8. jutalék 4.2.9. kölcsönösszeg 4.2.10. betétösszeg 4.2.11. biztosítási összeg 4.2.12. munkabér (illetmény) 4.2.13. értékpapíron alapuló pénzkövetelés 4.2.14. kártérítés 4.2.15. kártalanítás 4.2.16. jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése

6

4.2.17. költség 4.2.18. költségátalány 4.2.19. visszafizetés, visszatérítés 4.2.20. árleszállítás 4.2.21. kamat 4.2.22. késedelmi kamat 4.2.23. kötbér 4.2.24. kötbér pénztartozás késedelmes fizetésére 4.2.25. foglaló 4.2.26. óvadék 4.2.27. bánatpénz 4.2.28. megtérítési igény 4.2.29. tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés (kivéve 71-73) 4.2.30. tagdíj (tagi hozzájárulás) 4.2.31. osztalék 4.2.32. közös tulajdonnal kapcsolatos kiadás, költség (kivéve 76) 4.2.33. társasházi közös költség 4.2.34. kötelesrész iránti igény 4.2.35. egyéb pénzkövetelés (szabadon kitölthető) 4.3. egyéb adat 4.3.1. annak jelölése, ha az igény szavatossági igény 4.3.2. annak jelölése, ha, ha a fél közhatalom gyakorlása során okozott kár (Ptk. 349. §) miatt kér kártérítést 4.3.3. annak jelölése, ha a per tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme miatt kér kártérítést [Pp. 2. § (3) bek.] 4.3.4. annak jelölése, ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tárgya külföldi ingatlan 4.3.5. annak jelölése, ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tárgya külföldi ingatlan legfeljebb hathavi magánhasználatra történő (haszon)bérlete, és a bérlő természetes személy 4.3.6. annak jelölése, ha a fuvarozás szerződés tárgya nemzetközi fuvarozás 4.3.7. annak jelölése, ha a fuvarozás szerződés tárgya nemzetközi légifuvarozás 4.3.8. annak jelölése, ha a szállítmányozási szerződés tárgya nemzetközi szállítmányozás 4.3.9. annak jelölése, ha a szerződés fogyasztói szerződés, és a kötelezett a fogyasztó 4.3.10. annak jelölése, ha a szerződés fogyasztói szerződés, és a jogosult a fogyasztó 4.3.11. annak jelölése, ha a munkaviszonyon (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon) alapuló leltárfelelősség alapján érvényesít igényt 4.4. a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontja 4.5. a követelt összeg 4.6. a követelés teljesítésének pénzneme 4.6.1. magyar forint 4.6.2. euro 4.6.3. ciprusi font 4.6.4. cseh korona 4.6.5. észt korona

7

4.6.6. font sterling 4.6.7. litván litas 4.6.8. lett lat 4.6.9. máltai líra 4.6.10. lengyel zloty 4.6.11. svéd korona 4.6.12. szlovén tolár 4.6.13. szlovák korona 4.6.14. román lej 4.6.15. USA dollár 4.6.16. egyéb (a nemzetközi bankkód szerint), 4.7. A követelés után követelt kamattal kapcsolatos adatok 4.7.1. a kamat jogcíme 4.7.1.1. ügyleti 4.7.1.2. késedelmi (törvényes) 4.7.1.3. késedelmi (törvényes, gazdálkodó szerv) 4.7.1.4. késedelmi szerződéses 4.7.2. a kamat jellege, amennyiben a kamat a 4.7.1.1. vagy a 4.7.1.4. pontban meghatározott 4.7.2.1. éves 4.7.2.2. féléves 4.7.2.3. negyedéves 4.7.2.4. havi 4.7.2.5. heti 4.7.2.5. napi 4.7.3. kamat (önálló) mértéke (%), amennyiben a kamat a 4.7.1.1. vagy a 4.7.1.4. pontban meghatározott 4.7.4. ha a kamat naptári félévet megelőző napon érvényes JBA kamat + X%, akkor X értéke (%), 4.7.5. a jogosult által kiszámított kamatösszeg 4.7.6. a kamat követelés időszaka 4.8. a követelést terhelő kötbér összege 4.9. a követeléssel kapcsolatos költségek 4.10. a követelés beazonosításához szükséges adatok (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.). 5. A kérelmezővel kapcsolatos nem kötelező adatok: 5.1. annak a fizetési számlaszámnak a megjelölése, melyre a követelés teljesítését elfogadja 5.2. annak a fizetési számlaszámnak a megjelölése, melyre díjtúlfizetés esetében a különbözet visszautalandó. 6. A kötelezettel kapcsolatos nem kötelező adatok: 6.1. természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, adóazonosító jele, személyi azonosítója 6.2. jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése, adószáma.

8

7. Perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság megjelölése azon adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. 8. Az űrlapon megjelenő tájékoztatások, figyelmezetések: 8.1. A közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja. A fizetési meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett nem mond ellent határidőben. Ha a kötelezett a követelt összeggel nem, illetve annál kevesebbel tartozik, vagy a követelést egyéb okból alaptalannak tartja, a fizetési meghagyást a közjegyzőnél ellentmondással megtámadhatja. Az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap – váltón alapuló követelés esetében 3 nap – alatt kell bármely közjegyzőnél írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Az ellentmondás az arra rendszeresített űrlapon is benyújtható. Az ellentmondásban a kötelezett előadhatja a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyás ellentmondással nem érintett része jogerőre emelkedik. 8.2. Ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. 8.3. Ha a fizetési meghagyás jogerős és a kötelezett a követelt összeget nem fizette meg, a jogosult a végrehajtás elrendelését kérheti. 8.4. A 6. pontban foglalt adatok megjelölése a követelés későbbi végrehajtását segíti elő.

9

2. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez A fizetési meghagyás ellen előterjeszthető ellentmondás előterjesztésére szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartama 1. Az ellentmondóval kapcsolatos kötelező adatok: 1.1. a fél neve (elnevezése), idézési címe és eljárásbeli állása 1.2. képviselő esetében neve, idézési címe és eljárásbeli állása, nyilatkozat a képviseleti jogosultságról. 2. Az ellentmondással érintett fizetési meghagyással kapcsolatos adatok: 2.1. fizetési meghagyás ügyszáma 2.2. a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző neve, székhelye. 3. Ellentmondás 3.1. a követelés teljes összegének vitatása, a járulékokkal együtt 3.2. a követelés részbeni vitatása, a járulékokkal együtt 3.3. ellentmondás arra tekintettel, hogy a követelést már a fizetési meghagyás kézhezvételét megelőzően teljesítette 3.4. ellentmondás arra tekintettel, hogy a követelésből meghatározott összeget már a fizetési meghagyás kézhezvételét megelőzően teljesítette. 4. Ha a kötelezett a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre, a bizonylat sorszámának és keltének vagy a pénzügyi művelet azonosítójának (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontjának megjelölése. 5. A formanyomtatványon lévő figyelmeztetések: 5.1. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik. 5.2. Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett csak a fizetésre halasztás vagy részletfizetés engedélyezését kéri; ilyen kérelem előterjesztésére az ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség. 5.3. Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem. 5.4. Ha a kötelezett az ellentmondásban arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően már teljesítette, a közjegyző az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a közjegyzőnek a követelés fennállásáról. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - az ellentmondásban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb.) és időpontját.

10 3. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez

A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem benyújtására szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartama 1. Az adóssal kapcsolatos adatok: 1.1. neve (elnevezése), születési neve, anyja neve, születési helye és ideje 1.2. személyi igazolványának száma, személyi azonosítója 1.3. lakóhelye (székhelye, telephelye) 1.3.1. irányítószám 1.3.2. helység 1.3.3. utca 1.3.4. házszám 1.3.5. emelet 1.3.6. ajtószám 1.3.7. telefonszám 1.4. foglalkozása, munkahelye 1.5. fizetési számlaszáma, számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató elnevezése 1.6. adóazonosító jele 1.7. nem természetes személy 1.7.1 cégjegyzékszáma 1.7.2. adószáma 1.7.3. nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése. 2. A végrehajtást kérővel kapcsolatos adatok: 2.1. a végrehajtást kérő neve (elnevezése), anyja neve, születési helye és ideje 2.2. lakóhelye (székhelye, telephelye) 2.2.1. irányítószám 2.2.2. helység 2.2.3. utca 2.2.4. házszám 2.2.5. emelet 2.2.6. ajtószám 2.2.7. telefonszám 2.3. fizetési számlaszáma, számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató elnevezése 2.4. nem természetes személy 2.4.1 cégjegyzékszáma 2.4.2. adószáma 2.4.3. nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése 2.5. képviselő esetében 2.5.1. neve 2.5.2. címe 2.5.3. telefonszáma 2.5.4. nyilatkozat a képviseleti jogosultságról. 3. Biztosítási intézkedés elrendelése iránti határozott kérelem, annak meghatározása, hogy milyen típusú biztosítási intézkedést kér: 3.1. pénzkövetelés biztosítása

11

3.2. kérelem az iránt, hogy a közjegyző a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal (biztosítási intézkedés során végrehajtás alá vont vagyontárgyak) nem fedezett részének biztosítására rendelje el. 4. A biztosítandó pénzköveteléssel kapcsolatos adatok (melyekből a közjegyző hatásköre és illetékessége megállapítható): 4.1. a kibocsátott fizetési meghagyás ügyszáma 4.2. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem 4.3. a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát igazoló közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (melynek hiteles másolata a kérelemhez csatolandó). 5. A kérelem előterjesztését igazoló nyilatkozatok: 5.1 arra a tényre utalás, hogy a fizetési meghagyás még nem jogerős 5.2. arra a tényre utalás, hogy a fizetési meghagyás jogerős, de a teljesítési határidő még nem telt le, 5.3. arra utaló tények, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van (a tényeket alátámasztó dokumentumok hiteles másolata, amennyiben ilyen dokumentumok rendelkezésre állnak, a kérelemhez csatolandó). 6. A formanyomtatványon lévő figyelmeztetések: 6.1. Az önálló bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék, a végrehajtást kérő jogi képviseletét ellátó ügyvédet és jogtanácsost munkadíj, költségátalány és készkiadások fedezésére szolgáló összeg illeti meg. A munkadíjat és a költséget a végrehajtást kérő előlegezi és azt, valamint a behajtási jutalékot az adós viseli. 7. A formanyomtatványon lévő figyelmeztetések: 7.1. Az önálló bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért munkadíj illeti meg. A munkadíjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és azt, valamint a behajtási jutalékot az adós viseli. 7.2. A biztosítási intézkedés végrehajtásáért megfizetett munkadíj összegét be kell számítani a kielégítési végrehajtás lefolytatásáért megfizetendő költség összegébe. 7.3. A végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bírósághoz; a kifogást a végrehajtónál kell előterjeszteni. A végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (Vht. 217.§-ának (1)-(3) bekezdése). 7.4. A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a biztosítási intézkedést meg nem szüntetik. 7.5. A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is. 7.6. A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti. 4. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez

12

A végrehajtás elrendelése iránti kérelem benyújtására szolgáló elektronikus formanyomtatvány adattartama 1. Az adóssal kapcsolatos adatok: 1.1. neve (elnevezése), születési neve, anyja neve, születési helye és ideje 1.2. személyi igazolványának száma, személyi azonosítója 1.3. lakóhelye (székhelye, telephelye) 1.3.1. irányítószám 1.3.2. helység 1.3.3. utca 1.3.4. házszám 1.3.5. emelet 1.3.6. ajtószám 1.3.7. telefonszám 1.4. foglalkozása, munkahelye 1.5. fizetési számlaszáma, számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató elnevezése 1.6. adóazonosító jele 1.7. nem természetes személy 1.7.1 cégjegyzékszáma 1.7.2. adószáma 1.7.3. nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése. 2. A végrehajtást kérővel kapcsolatos adatok: 2.1. a végrehajtást kérő neve (elnevezése), anyja neve, születési helye és ideje 2.2. személyi igazolványának száma, 2.3. lakóhelye (székhelye, telephelye) 2.3.1. irányítószám 2.3.2. helység 2.3.3. utca 2.3.4. házszám 2.3.5. emelet 2.3.6. ajtószám 2.3.7. telefonszám 2.4. fizetési számlaszáma, számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató elnevezése 2.5. nem természetes személy 2.5.1 cégjegyzékszáma 2.5.2. adószáma 2.5.3. nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése 2.6. képviselő esetében 2.6.1. neve 2.6.2. címe 2.6.3. telefonszáma 2.6.4. nyilatkozat a képviseleti jogosultságról. 3. A végrehajtás elrendelése iránti kérelem. 4. A fizetési meghagyással kapcsolatos adatok: 4.1. kibocsátó közjegyző neve, székhelye 4.2. fizetési meghagyás ügyszáma

13

4.3. fizetési meghagyás végrehajtandó része 4.3.1. a követelt összeg 4.3.2. a követelés teljesítésének pénzneme 4.3.2.1. magyar forint 4.3.2.2. euro 4.3.2.3. ciprusi font 4.3.2.4. cseh korona 4.3.2.5. észt korona 4.3.2.6. font sterling 4.3.2.7. litván litas 4.3.2.8. lett lat 4.3.2.9. máltai líra 4.3.2.10. lengyel zloty 4.3.2.11. svéd korona 4.3.2.12. szlovén tolár 4.3.2.13. szlovák korona 4.3.2.14. román lej 4.3.2.15. USA dollár 4.3.2.16. egyéb (a nemzetközi bankkód szerint) 4.3.3. a követelés után követelt kamattal kapcsolatos adatok 4.3.3.1. a kamat jogcíme 4.3.3.1.1. ügyleti 4.3.3.1.2. késedelmi (törvényes) 4.3.3.1.3. késedelmi (törvényes, gazdálkodó szerv) 4.3.3.1.4. késedelmi szerződéses 4.3.3.2. a kamat jellege, amennyiben a kamat a 4.3.3.1.1. vagy a 4.3.3.1.4. pontban meghatározott 4.3.3.2.1. éves 4.3.3.2.2. féléves 4.3.3.2.3. negyedéves 4.3.3.2.4. havi 4.3.3.2.5. heti 4.3.3.2.6. napi 4.3.3.3. kamat (önálló) mértéke (%), amennyiben a kamat a 4.3.3.1.1. vagy a 4.3.3.1.4. pontban meghatározott 4.3.3.4. ha a kamat naptári félévet megelőző napon érvényes JBA kamat + X%, akkor X értéke (%), 4.3.4. a jogosult által kiszámított kamatösszeg 4.3.5. a kamat követelés időszaka 4.3.6. a követelést terhelő kötbér összege 4.3.7. a követeléssel kapcsolatos költségek 4.4. a pénzkövetelés jogcíme 4.5. a teljesítési határidő utolsó napja (naptár szerinti megjelöléssel) 4.6. a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napja 4.6.1. a Pp. 99. § (2) bekezdése szerinti vélelmezett kézbesítés esetén a határozat jogerőre emelkedésének napja 4.7. nyilatkozat előzetes végrehajthatóságról. 5. A tartozásért felelős személyek: 5.1. egyetemleges felelősség esetén adóstárs megnevezése

14

5.2. nyilatkozat arról, hogy az adóstárs ellen végrehajtási eljárás folyik-e 5.2.1. folyamatban van 5.2.2. megindítására sor fog kerülni 5.2.3. nem 5.3. az adóstárs vagyonának mely részével, milyen meghatározott vagyontárgyakkal felel 5.3.1. a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakkal kapcsolatos adatok. 6. Az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaival kapcsolatos adatok 6.1. fizetési számla, pénzforgalmi számla 6.2. munkabér, egyéb járandóság 6.3. ingóság 6.4. értékpapír 6.5. követelés 6.4. ingatlan 6.4.1. címe 6.4.1.1. irányítószám 6.4.1.2.. helység 6.4.1.3. utca 6.4.1.4. házszám 6.4.1.5. emelet 6.4.1.6. ajtószám 6.4.2. helyrajzi száma 6.5. egyéb. 7. Nyilatkozat arról, hogy a végrehajtást kérő milyen terjedelemben és sorrendben kéri az adós vagyontárgyaira a végrehajtás foganatosítását 7.1. a 6. pontban foglalt vagyontárgyakra 7.2. a 6. pontban foglalt vagyontárgyakra a fizetési számlára vezetett végrehajtás eredményétől függően (erre irányuló kérelemmel) 7.3. a 6. pontban foglalt vagyontárgyakra a munkabérre, egyéb járandóságra vezetett végrehajtás eredményétől függően (erre irányuló kérelemmel). 8. Nyilatkozat arról, hogy a végrehajtást kérő vagy jogi képviselője a foglalásnál és más végrehajtási eljárási cselekmény foganatosításánál részt kíván-e venni. 9. Nyilatkozat arról, hogy a végrehajtást kérőt milyen költségkedvezmény illeti meg 9.1. költségmentesség 9.2. illetékmentesség 9.3. illetékfeljegyzési jog 9.4. illetékátalány fizetési jog. 10. Nyilatkozat arról, hogy az ügy tárgyi költségmentes, tárgyi költségfeljegyzési jogos. 11. Nyilatkozat arról, hogy az adóst költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, illetékátalány fizetési jog illeti meg. 12. A vételár (vételhez adott kölcsön összege), elkészítési, javítási díj behajtása végett lefoglalható dolog [Vht. 89. § (3) bek.].

15

13. Nyilatkozat arról, hogy a végrehajtást kérő kéri-e, hogy a végrehajtó a végrehajtási lapot postán kézbesítse az adósnak. 14. A végrehajtással felmerült költségek 14.1. állam javára behajtandó illeték 14.2. végrehajtást kérő részére behajtandó illeték 14.3. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére behajtandó díj 12.3.1. a fizetési meghagyásos eljárás díja 12.3.2. a végrehajtási eljárás elrendelésének díja 14.4. a végrehajtást kérő részére behajtandó, a végrehajtás elrendelésével járó költség. 15. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kezdeményezett végrehajtási eljárások speciális adatai 15.1. az a fizetési számlaszám, amelyre a követelés összege utalandó 15.2. az a fizetési számlaszám, amelyre a végrehajtási eljárás költségének összege utalandó. 16. A formanyomtatványon lévő figyelmeztetések: 16.1. Az önálló bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék, a végrehajtást kérő jogi képviseletét ellátó ügyvédet és jogtanácsost munkadíj, költségátalány és készkiadások fedezésére szolgáló összeg illeti meg. A munkadíjat és a költséget a végrehajtást kérő előlegezi és azt, valamint a behajtási jutalékot az adós viseli. 16.2. A végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bírósághoz; a kifogást a végrehajtónál kell előterjeszteni. A végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (Vht. 217.§-ának (1)-(3) bekezdése). 16.3. A végrehajtást kérő köteles a követelés megszűnését és csökkenését a végrehajtónak haladéktalanul bejelenteni és a végrehajtó felhívására a végrehajtási költségek kielégítéséről gondoskodni. Az ennek elmulasztásából eredő kárért a Vht. 40. § (2) bekezdése szerint felelős. 16.4. Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett, mint kérelmező a Pp. 99/A.§ (3) bekezdésében írt okok fennállása esetén a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál (Pp. 99/B.§ (1) bekezdés).

16

5. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez A fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére, valamint a fizetési meghagyást követő biztosítási intézkedés elrendelése során előterjesztendő egyéb kérelmek benyújtásához alkalmazandó elektronikus formanyomtatvány adattartama 1. A kérelem tárgya, előterjesztésének indokai, az annak alátámasztására szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával. 2. A kérelemmel érintett ügy adatai. 3. Annak jelölése, ha a fél a beadványhoz papír alapon benyújt mellékletet. 4. A formanyomtatványon lévő figyelmeztetések: 3.1. A melléklettel ellátott papír alapú kérelmet a félnek az elektronikus kezdőirat beadását követő 3 munkanapon belül kell ajánlott küldeményként postára adni az eljáró közjegyző részére. 3.2. A beadvány tárgyában való döntés ügyintézési határidejébe nem számít be a mellékletek beérkezéséig eltelt idő. 3.3. Az elektronikus formanyomtatvány kizárólag azon beadványok előterjesztésére alkalmazható, melyekre nincs rendszeresítve önálló formanyomtatvány, amennyiben a fél nem a megfelelő űrlapon terjeszti elő a kérelmét, a közjegyző hiánypótlásra, azaz a beadvány szabályszerű előterjesztésére fogja felhívni.

17

6. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatványa 1. Kötelezett neve: születési neve: születési helye, idejeX: anyja neveX: személyi azonosítójaX: adóazonosító jeleX: lakóhelye (székhelye, telephelye): irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám, telefonszám: jogi személy, jogi személyiség nélküli, jogalanyisággal rendelkező szervezet kötelezett nyilvántartási száma, nyilvántartását vezető szerv elnevezése, adószáma: jelezze,ha egyetemes kötelezettekről van szó: X

igen

:a jelölt adatok kitöltése nem kötelező, a végrehajtást segítik elő 2. Jogosult

neve: születési neve: lakóhelye (székhelye, telephelye): irányítószám, helység,

utca,

házszám,

emelet,

ajtószám,

telefonszám: fizetési

számlaszáma,

számláját

vezető

pénzforgalmi szolgáltató neve: annak a fizetési számlaszámnak a megjelölése, melyre a követelés teljesítését elfogadjaX: annak a fizetési számlaszámnak a megjelölése, melyre díjtúlfizetés esetében a különbözet visszautalandóX: X

:a jelölt adatok kitöltése nem kötelező, a végrehajtást segítik elő 3. A jogosult jogi képviselője

neve, címe (székhelye), telefonszáma: 4. A követeléssel kapcsolatos adatok a követelés jogalapja

XX

:

az érvényesíteni kívánt jog X X: a követelés egyéb adata X X: a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontja:

nem

18 a követelt összeg: a követelés teljesítésének pénzneme X X: 5. A követelés után követelt kamattal kapcsolatos adatok a kamat jogcíme X X: a kamat jellege, amennyiben a kamat ügyleti vagy késedelmi szerződéses X X: a jogosult által kiszámított kamatösszeg: a kamat követelés időszaka: a követelést terhelő kötbér összege: a követeléssel kapcsolatos költségek: a követelés beazonosításához szükséges adatok (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.): perré alakulás esetére a perben illetékes bíróság megjelölése azon adatokkal együtt, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható: XX

: megfelelő kód beírandó, amennyiben az „egyéb” kódjelet választja, a mező szabadon kitölthető 6. Figyelmeztetés

A közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja. A fizetési meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett nem mond ellent határidőben. Ha a kötelezett a követelt összeggel nem, illetve annál kevesebbel tartozik, vagy a követelést egyéb okból alaptalannak tartja, a fizetési meghagyást a közjegyzőnél ellentmondással megtámadhatja. Az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap – váltón alapuló követelés esetében 3 nap – alatt kell bármely közjegyzőnél írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Az ellentmondás az arra rendszeresített űrlapon is benyújtható. Az ellentmondásban a kötelezett előadhatja a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyás ellentmondással nem érintett része jogerőre emelkedik. Ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. Ha a fizetési meghagyás jogerős és a kötelezett a követelt összeget nem fizette meg, a jogosult a végrehajtás elrendelését kérheti.

Kelt.: ……………………………….…, ……… év ………… hó ……… nap. …………………………… aláírás

Tanú neve: Tanú címe:

…………………………………… …………………………………… ……………………………………


…………………………………… …………………………………… ……………………………………

19

7. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem formanyomtatvány kitöltésénél alkalmazandó kódok listája 1. a követelés jogalapja 1.1. szellemi alkotáshoz fűződő jog sérelme 1.4. tulajdonjog 1.7. óvadéki szerződés 1.10. értékpapír jogviszony 1.13. termékfelelősség 1.16. szállítási szerződés 1.19. villamos energia szolgáltatási szerződés 1.22. kéményseprési szolgáltatási szerződés 1.25. internet szolgáltatási szerződés 1.28. mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 1.31. letéti szerződés 1.34. fuvarozási szerződés 1.37. személyszállítási szerződés 1.40. lízingszerződés 1.43. licencia szerződés 1.46. fogyasztói kölcsönszerződés 1.49. bankszámlaszerződés

1.2. szerzői mű, illetve szomszédos jog felhasználása 1.5. közös tulajdon 1.8. kezesi szerződés 1.11. szerződésen kívüli károkozás 1.14. adásvételi szerződés 1.17. földgáz szolgáltatási szerződés 1.20. vízszolgáltatási szerződés 1.23. szemétszállítási szerződés 1.26. kábeltelevízió szolgáltatási szerződés 1.29. bérleti szerződés 1.32. megbízási szerződés 1.35. bizományi szerződés 1.38. úthasználati szerződés 1.41. faktoring szerződés

1.52. tartási szerződés

1.44. hitelszerződés 1.47. betétszerződés 1.50. bankkártya/hitelkártya szerződés 1.53. életjáradéki szerződés

1.55. polgári jogi társaság

1.56. társasház-közösség

1.58. társadalmi szervezetbeli tagsági jogviszony

1.59. munkaviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) 1.61. kötelesrész iránti igény

1.61. öröklési szerződés

1.3. szerzői jog, illetve szomszédos jog díjigény 1.6. bankgarancia szerződés 1.9. zálogszerződés 1.12. jogalap nélküli gazdagodás 1.15. ajándékozási szerződés 1.18. távhő szolgáltatási szerződés 1.21. csatorna szolgáltatási szerződés 1.24. telefon szolgáltatási szerződés 1.27. vállalkozási szerződés (kivéve 561-569) 1.30. haszonbérleti szerződés 1.33. megbízás nélküli ügyvitel 1.36. szállítmányozási szerződés 1.39. parkolási szerződés 1.42. ügynöki és üzletszerzői szerződés 1.45. kölcsönszerződés 1.48. fizetési számla szerződés 1.51. biztosítási szerződés 1.54.egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződés 1.57. gazdasági társasági jogviszony 1.60. hagyomány 1.62. egyéb jogviszony (szabadon kitölthető)

2. az érvényesíteni kívánt jog 2.1. vételár

2.2. visszavásárlási ár

2.4. bér (lakbér, bérleti díj)

2.5. haszonbér (haszonbérleti díj)

2.7. jogdíj 2.10. betétösszeg 2.13. értékpapíron alapuló pénzkövetelés 2.16. jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése 2.19. visszafizetés, visszatérítés 2.22. késedelmi kamat

2.8. jutalék 2.11. biztosítási összeg 2.14. kártérítés

2.3. díj (vállalkozói, megbízási, biztosítási, közüzemi, letéti, fuvarozási, bizományi, szállítmányozási díj stb.) 2.6. díj és pótdíj (parkolás, úthasználat, személyszállítás) 2.9. kölcsönösszeg 2.12. munkabér (illetmény) 2.15. kártalanítás

2.17. költség

2.18. költségátalány

2.20. árleszállítás 2.23. kötbér

2.21. kamat 2.24. kötbér pénztartozás

20

2.25. foglaló 2.28. megtérítési igény 2.31. osztalék 2.34. kötelesrész iránti igény

2.26. óvadék 2.29. tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés (kivéve 71-73) 2.32. közös tulajdonnal kapcsolatos kiadás, költség (kivéve 76) 2.35. egyéb pénzkövetelés (szabadon kitölthető)

késedelmes fizetésére 2.27. bánatpénz 2.30. tagdíj (tagi hozzájárulás) 2.33. társasházi közös költség

3. a követelés egyéb adata 3.1. annak jelölése, ha az igény szavatossági igény 3.3. annak jelölése, ha a per tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme miatt kér kártérítést [Pp. 2. § (3) bek.] 3.5. annak jelölése, ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tárgya külföldi ingatlan legfeljebb hathavi magánhasználatra történő (haszon)bérlete, és a bérlő természetes személy 3.7. annak jelölése, ha a fuvarozás szerződés tárgya nemzetközi légifuvarozás 3.9. annak jelölése, ha a szerződés fogyasztói szerződés, és a kötelezett a fogyasztó 3.11. annak jelölése, ha a munkaviszonyon (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon) alapuló leltárfelelősség alapján érvényesít igényt

3.2. annak jelölése, ha, ha a fél közhatalom gyakorlása során okozott kár (Ptk. 349. §) miatt kér kártérítést 3.4. annak jelölése, ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tárgya külföldi ingatlan 3.6. annak jelölése, ha a fuvarozás szerződés tárgya nemzetközi fuvarozás 3.8. annak jelölése, ha a szállítmányozási szerződés tárgya nemzetközi szállítmányozás 3.10. annak jelölése, ha a szerződés fogyasztói szerződés, és a jogosult a fogyasztó

4. a követelés teljesítésének pénzneme 4.1. magyar forint 4.4. cseh korona 4.7. litván litas 4.10. lengyel zloty 4.13. szlovák korona 4.16. egyéb (a nemzetközi bankkód szerint)

4.2. euro 4.5. észt korona 4.8. lett lat 4.11. svéd korona 4.14. román lej

4.3. ciprusi font 4.6. font sterling 4.9. máltai líra 4.12. szlovén tolár 4.15. USA dollár

5. a kamat jogcíme 5.1. ügyleti

5.2. késedelmi (törvényes)

5.3. késedelmi (törvényes, gazdálkodó szerv)

5.4. késedelmi szerződéses

6. a kamat jellege, amennyiben a kamat ügyleti vagy késedelmi szerződéses 6.1. éves 6.4. havi

6.2. féléves 6.5. heti

6.3. negyedéves 6.6. napi

8. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez Pótlap a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez több jogosult vagy kötelezett esetén

21

(csak akkor kell kitölteni, ha egynél több jogosult vagy kötelezett érintett az eljárásban, a kitöltést a II. rendű jogosulttal, illetve a II. rendű kötelezettel kell kezdeni) ...... rendű jogosult Név: ...................................................................................... Lakcím/székhely: Irányítószám, település: .......................................................

...... rendű jogosult Név: ...................................................................................... Lakcím/székhely: Irányítószám, település: .......................................................

......................................................................................... ..... Utca/út/tér, szám: .................................................................

....................................................................................... ....... Utca/út/tér, szám: .................................................................



......................................................................................... ..... Utca/út/tér, szám: .................................................................

....................................................................................... ....... Utca/út/tér, szám: .................................................................

...... rendű kötelezett Név: ......................................................................................


Lakcím/székhely: Irányítószám, település: .......................................................


......................................................................................... ..... Utca/út/tér, szám: ................................................................. kötelezett ellen. Az alábbi adatok jogosult általi kitöltése nem kötelező, de ha rendelkezésre állnak, kitöltés esetén a követelés későbbi végrehajtását segítik elő:

....................................................................................... ....... Utca/út/tér, szám: ................................................................. kötelezett ellen. Az alábbi adatok jogosult általi kitöltése nem kötelező, de ha rendelkezésre állnak, kitöltés esetén a követelés későbbi végrehajtását segítik elő:

- természetes személy kötelezett esetén: a kötelezett születési helye, ideje: ............................... a kötelezett anyja neve: ............................................... a kötelezett adóazonosító jele: ....................................


- nem természetes személy kötelezett esetén: a kötelezett nyilvántartási száma: ............................... a kötelezett adószáma: ................................................






22 ......................................................................................... ..... Utca/út/tér, szám: ................................................................. kötelezett ellen. Az alábbi adatok jogosult általi kitöltése nem kötelező, de ha rendelkezésre állnak, kitöltés esetén a követelés későbbi végrehajtását segítik elő:

....................................................................................... ....... Utca/út/tér, szám: ................................................................. kötelezett ellen. Az alábbi adatok jogosult általi kitöltése nem kötelező, de ha rendelkezésre állnak, kitöltés esetén a követelés későbbi végrehajtását segítik elő:





Kelt.: ……………………………….…, ……… év ………… hó ……… nap.

…………………………… aláírás


…………………………………… …………………………………… ……………………………………


…………………………………… …………………………………… ……………………………………

23

9. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez Pótlap a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez több főkövetelés felsorolásához, illetve a kamat meghatározásához (csak akkor kell kitölteni, ha a jogosult több főkövetelést támaszt, illetve ha az űrlapon nem lehet a kamatot a kívánt módon feltüntetni) Főkövetelés ............................................................................. címen ....................................... Ft-ot/eurót/más pénznem: ..................., vagy ingóság/pénzösszeg: ........................................................................................................................................................................ és ebből .......................................... Ft/euró/... után ........................................................-tól .................................................-ig ........%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ......................................................-tól a kifizetés napjáig járó .............% kamatot; Főkövetelés ............................................................................. címen ....................................... Ft-ot/eurót/más pénznem: ..................., vagy ingóság/pénzösszeg: ........................................................................................................................................................................ és ebből .......................................... Ft/euró/... után ........................................................-tól .................................................-ig ........%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ......................................................-tól a kifizetés napjáig járó .............% kamatot; Főkövetelés ............................................................................. címen ....................................... Ft-ot/eurót/más pénznem: ..................., vagy ingóság/pénzösszeg: ........................................................................................................................................................................ és ebből .......................................... Ft/euró/... után ........................................................-tól .................................................-ig ........%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%,

24 ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ...................................... Ft/euró/... után ...............................................-tól ............................................-ig ......%, ......................................................-tól a kifizetés napjáig járó .............% kamatot;

Kelt.: ……………………………….…, ……… év ………… hó ……… nap.

…………………………… aláírás


…………………………………… …………………………………… ……………………………………


…………………………………… …………………………………… ……………………………………

25

9. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez

Ellentmondás, egyéb nyilatkozat [Fmhtv. 31. § (1) bek.] a fizetési meghagyásra

I. Az eljáró közjegyző (közjegyzőhelyettes) részére Név:

Ügyszám:

Székhely (iroda címe): Irsz.: Település: Cím:

II.a. Az ellentmondást, egyéb nyilatkozatot előterjesztő kötelezett Név:

Személy típus:

Idézési cím: Ország:

Település:

Cím:

Születési hely:

Születési idő:

Irsz.:

Anyja neve:

Adóazonosító/adószám:

Nyilvántartási szám (cégjegyzékszám):

II.b. A kötelezett képviselője (vagy gondnoka) Név: Idézési cím: Ország:

Irsz.:

Személy típus:

Település:

Képviselet típusa:

Képviseleti minőség:

Cím:

Nyilvántartási szám (cégjegyzékszám):

II.c A kötelezett képviselőjének a képviselője (ha a kötelezett képviselője nem természetes személy) Név: Személy típus: Képviselet típusa: Képviseleti minőség: Idézési cím: Ország:

Irsz.:

Település:

Cím:

II.d Ha a képviselő több kötelezettet is képvisel, a fent meg nem jelölt és képviselt kötelezettek adatai: Név: Személy típus: Idézési cím: Ország:

Irsz.:

Település:

Cím:

III.a Ellentmondok az összes követelés teljes összege tekintetében, az összes járulékokkal együtt.

26

III.b A … sorszámú követelés Összege: Alapul szolgáló jogviszony: Egyéb, a követelés jogalapjához kapcsolódó adat:

Pénzneme: Érvényesített jog:

Jogviszony létrejötte: Követelés lejárta: A követelés beazonosításához szükséges adatok (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.): A követelés járulékaira vonatkozó adatok: A kötelezett nyilatkozata: [Figyelem! Az 1–6. pont közül kizárólag egy választható ki!] 1. Ellentmondok, a követelés teljes összegét vitatom, járulékokkal együtt. 2. Ellentmondok, kizárólag a követelés járulékait vitatom. 3. Részben ellentmondok: a követelt tőkeösszegből (összeg számmal:) …………………………, azaz (összeg betűvel:) ………………………………………… (pénznem:) ……………………… összeget vitatok, a járulékokkal együtt. 4. Ellentmondok, mert a követelést már a fizetési meghagyás kézhezvételét megelőzően teljesítettem. 5. Részben ellentmondok, mert a követelésből (összeg számmal:) …………………………, azaz (összeg betűvel:) ………………………………………… (pénznem:) ……………………… összeget már a fizetési meghagyás kézhezvételét megelőzően teljesítettem. 6. A követelt összeget a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítettem. 4–6. esetén: Ha a teljesítésről bizonylatot kapott (számla, nyugta), vagy azt egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre (banki átutalás, pénztári befizetés, postai csekk): a) a bizonylat sorszáma/tranzakcióazonosító/befizetőazonosító: b) a bizonylat kelte/pénzügyi művelet időpontja (év, hó, nap): A fennmaradó összeget vitatom.

III.c Az ellentmondás indokai [Kitöltése nem kötelező!]

IV. A meghatalmazott kijelenti, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. Keltezés: ………………………………………………………… kötelezett/képviselője aláírása Előttünk, mint tanúk előtt: ………………………………………………………… tanú aláírása Tanú neve: Tanú címe:

………………………………………………………… tanú aláírása Tanú neve: Tanú címe:

27

10. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez

VÉGREHAJTÁSI LAP A bírósági végrehajtó irodájának érkeztető bélyegzője, az iroda címe, telefonszáma

A közjegyző érkeztető bélyegzője

szám

szám

A bírósághoz intézett beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

A bírósági végrehajtóhoz intézett beadványokban erre a számra kell hivatkozni. 1. Az adós

neve: születési neve: születési helye, ideje: anyja neve: személyi igazolvány száma: lakóhelye (székhelye, telephelye): irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám, telefonszám: foglalkozása, munkahelye: fizetési számlaszáma, adószáma, számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató neve: a nem természetes személy adós cégjegyzékszáma, adószáma, nyilvántartási száma: 2. A végrehajtást kérő neve: születési neve: születési helye, ideje: anyja neve: személyi igazolványának száma: lakóhelye (székhelye, telephelye): irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtószám, telefonszám: fizetési számlaszáma, számláját vezető

28 pénzforgalmi szolgáltató neve: a nem természetes személy végrehajtást kérő cégjegyzékszáma, adószáma, nyilvántartási száma: 3. A végrehajtást kérő jogi képviselője neve, címe (székhelye), telefonszáma: 4. A fizetési meghagyás száma: végrehajtandó része, a késedelmi kamatokkal: a pénzkövetelés jogcíme: a teljesítési határidő utolsó napja (naptár szerinti megjelöléssel): jogerőre emelkedés napja: a Pp. 99.§ (2) bekezdése szerinti vélelmezett kézbesítés esetén a határozat jogerőre emelkedésének napja: előzetesen végrehajtható-e

igen

nem

(a megfelelő rész aláhúzandó) 5. Adóstárs a követelés teljesítéséért egyetemlegesen felel: egyetemleges adóstársa ellen folyik-e végrehajtási eljárás indul folyamatban van (a megfelelő rész aláhúzandó): vagyonának mely részével, vagy milyen meghatározott vagyontárgyakkal felel:

6. A végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó adatok munkabér, egyéb járandóság, stb.:

követelés:

ingóság:

nem

29

értékpapír:

ingatlan (hrsz., cím):

Ha a végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó adatok kitöltésére a rendelkezésre álló hely nem elegendő, akkor az adatok megadása a végrehajtási lap mellékletében folytatható. 7. Nyilatkozat arról, hogy a végrehajtást kérő milyen terjedelemben és sorrendben kéri az adós vagyontárgyaira a végrehajtás foganatosítását (a megfelelő rész aláhúzandó) a 6. pontban foglalt a 6. pontban foglalt a 6. pontban foglalt vagyontárgyakra a fizetési vagyontárgyakra a munkabérre, vagyontárgyakra számlára vezetett végrehajtás egyéb járandóságra vezetett eredményétől függően (erre végrehajtás eredményétől függően irányuló kérelemmel) (erre irányuló kérelemmel) 8. Részvétel a foglalásnál és más végrehajtási eljárási cselekmény foganatosításánál részt kíván-e venni foglalásnál (a megfelelő rész aláhúzandó)

foglalásnál foglalásnál végrehajtást kérő végrehajtást kérő jogi képviselő jogi képviselő igen nem részt kíván-e venni más helyszíni más eljárási cselekményeknél más eljárási cselekményeknél cselekménynél végrehajtást kérő végrehajtást kérő (a megfelelő rész aláhúzandó) jogi képviselő jogi képviselő igen nem 9-10. Költségkedvezmények 8. A végrehajtást kérőt megillető kedvezmények nincs (közjegyző tölti ki) költségfeljegyzési jog költségmentesség illetékmentesség illetékfeljegyzési jog illetékátalány fizetési jog az ügy tárgyi költségmentes tárgyi költségfeljegyzési jogos 9. Az adóst megillető költségkedvezmény költségmentesség illetékmentesség illetékfeljegyzési jog illetékátalány fizetési jog 11. A vételár (vételhez adott kölcsön összege), elkészítési, javítási díj behajtása végett lefoglalható dolog (Vht. 89. §-ának (3) bek-e):

12. A végrehajtást kérő kéri-e, hogy a végrehajtó a végrehajtási lapot postán kézbesítse az adósnak: 13. A végrehajtással felmerült költségek:

igen / nem 1. az állam részére behajtandó illeték: …………….. Ft 2. végrehajtást kérő részére behajtandó illeték: …… Ft

30 3. a végrehajtást kérő részére behajtandó, a végrehajtás elrendelésével járó költség:…………….Ft 14. Kérem a fenti végrehajtási lap kiállítását:

…………………………………, 2. ……………. ……………………………. (végrehajtást kérő aláírása)

15.Tanú neve:

Tanú neve:

Tanú címe:

Tanú címe:

16. A végrehajtást elrendelem.

…………………………………, 2. ……………. ……………………………. (közjegyző aláírása)

FIGYELMEZTETÉS Az önálló bírósági végrehajtót a végrehajtás foganatosításáért munkadíj és költségtérítés, az adós teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék, a végrehajtást kérő jogi képviseletét ellátó ügyvédet és jogtanácsost munkadíj, költségátalány és készkiadások fedezésére szolgáló összeg illeti meg. A munkadíjat és a költséget a végrehajtást kérő előlegezi és azt, valamint a behajtási jutalékot az adós viseli. A végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtó intézkedésétől számított 6 hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak (Vht. 217.§-ának (1)-(3) bekezdése). A végrehajtást kérő köteles a követelés megszűnését és csökkenését a végrehajtónak haladéktalanul bejelenteni és a végrehajtó felhívására a végrehajtási költségek kielégítéséről gondoskodni. Az ennek elmulasztásából eredő kárért a Vht. 40. § (2) bekezdése szerint felelős. Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett, mint kérelmező a Pp. 99/A.§ (3) bekezdésében írt okok fennállása esetén a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál (Pp. 99/B.§ (1) bekezdés).

31

11. számú melléklet a …/2010. (…..) IRM rendelethez Pótlap a végrehajtási laphoz, végrehajtás alá vonható vagyontárgy felsorolásához (csak akkor kell kitölteni, ha a végrehajtási lapon rendelkezésre álló hely nem elegendő valamennyi végrehajtás alá vonható vagyontárgy felsorolásához)

6. A végrehajtás alá vonható vagyontárgyakra vonatkozó adatok munkabér, egyéb járandóság, stb.:

követelés:

ingóság:

értékpapír:

ingatlan (hrsz., cím):

Kelt.: ……………………………….…, ……… év ………… hó ……… nap. …………………………… aláírás Tanú neve: Tanú címe:

…………………………………… …………………………………… ……………………………………


Szakmai indokolás

…………………………………… …………………………………… ……………………………………

32

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján a beadványokat – azok szóban történő előterjesztését kivéve – űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az adott beadványra űrlapot rendszeresít, azzal, hogy elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani. Az Fmhtv.-ben felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú űrlapokat, valamint, az elektronikus űrlapok adatait, és az űrlapok közzétételének módját rendeletben határozza meg. A rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) erre figyelemmel papír alapú űrlapokat rendszeresít, s meghatározza az elektronikus űrlapok adattartamát. Amennyiben a rendelet valamely beadvány előterjesztésére nem rendszeresít űrlapot, akkor azt – értelemszerűen – űrlap alkalmazása nélkül kell előterjeszteni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) a rendeletben nem szabályozott beadványok tekintetében is rendszeresíthet űrlapot, ebben az esetben az alkalmazásuk a felek számára nem kötelező, de a beadvány elintézését segítheti, valamint támpontot adhat a kérelem hiánytalan, megfelelő előterjesztéséhez. Az Fmhtv. a fizetési meghagyásos eljárás, s az azt követő végrehajtási eljárás elrendelésére irányuló (amely alatt értelemszerűen a biztosítási intézkedés elrendelését is érteni kell) informatikai alkalmazás működtetését követeli meg, ennek megfelelően az űrlapok elkészítése, azaz „megjelenési formájuk”, kitöltésük menete alapvetően fejlesztésiinformatikai kérdés, tekintettel arra, hogy az űrlapok adattartamát a MOKK rendszere kell kezelje. Az elektronikus űrlapokat az Fmhtv. alapján vagy minősített elektronikus aláírás alkalmazásával lehet rögzíteni a MOKK rendszerében, vagy a központi rendszer igénybevételével lehet megküldeni a közjegyzői kamara részére. Tekintettel arra, hogy az űrlapok adattartama azonos, e körben eltérő adattartalom kialakítása nem szükséges. Az Fmhtv. meghatározza, hogy mely beadványokhoz csatolható melléklet, a rendelet ezért azt a kérdést szabályozza, hogy mi a teendő, ha a fél olyan űrlaphoz csatol mellékletet, melyhez nem csatolható: ebben az esetben a közjegyző tájékoztatja a felet, hogy az általa csatolt mellékletet mikor veheti át, illetve tájékoztatja arról is, hogy kérheti a mellékletek postai utánvétel szolgáltatással történő kézbesítését, illetve a mellékletek megsemmisítését. Amennyiben a fél a mellékletet nem veszi át, és nem kéri sem a mellékletek postai utánvétel szolgáltatással történő kézbesítését, sem a mellékletek megsemmisítését, a közjegyző a mellékletet megőrzi (s azokat a későbbiekben az általános selejtezési szabályok szerint, vagyis 10 év elteltével selejtezi). E szabály értelemszerűen a postai úton előterjesztett beadványok esetében bír gyakorlati jelentőséggel, hiszen a közjegyző a MOKK rendszere alkalmazásával megtagadja a fél által az elektronikus űrlaphoz csatolt melléklet átvételét, s a kérelem központi rendszer útján történő előterjesztésekor ugyancsak nem lesz lehetőség az űrlaphoz mellékletet csatolni. Annak érdekében, hogy a feleket ne érhesse hátrány esetleges figyelmetlenségük miatt – figyelemmel a BH 2001. 47.-ben is foglaltakra – a rendelet előírja, hogy valamennyi nyomtatványnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha a fél a beadványát – a kérelem szóbeli előterjesztését kivéve – nem az eljáró közjegyzőnél nyújtja be, akkor a beadvány elkésettnek tekintendő, amennyiben a beadvány nem érkezik meg a jogszabályban előírt határidőben az eljáró közjegyzőhöz. Ezen túlmenően az űrlapok számos figyelmeztetést fognak tartalmazni annak érdekében, hogy a felek folyamatosan megfelelő információval

33

rendelkezzenek, s ennek függvényében megalapozott döntést hozhassanak nyilatkozataikról. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek ne kelljen a már megszokott papír alapú űrlapok helyett egy új űrlap-formát megismerniük, a rendeletbe a megfelelő módosításokkal együtt átvételre kerülnek a fizetési meghagyásos eljárás űrlapjairól szóló 34/2008. (XII. 31.) IRM rendeletben rendszeresített nyomtatványok. A végrehajtási lap esetében a bíróságok által rendszeresített egyes nyomtatványok ugyancsak kiindulási pontként szolgálnak a rendelet mellékletében szereplő nyomtatványhoz. Az elektronikus űrlapok esetében – azok megfelelő alkalmazása érdekében – speciális informatikai követelmények megfogalmazása szükséges annak érdekében, hogy az űrlapok ne tartalmazhassanak a MOKK rendszerére nézve veszélyes kódokat, valamint annak érdekében, hogy az adatlapok terjedelme (extrém méretű dokumentum) ne veszélyeztethesse a MOKK rendszerének rendeltetésszerű működését. E követelményeket részben a fizetési meghagyásos eljárás támogatására szolgáló informatikai alkalmazás informatikai biztonsági követelményeiről szóló IRM-MeHVM együttes rendelet tervezete tartalmazza, részben pedig e rendelet azáltal, hogy előírja azoknak a műszaki paramétereknek a közzétételét, amelyeket a feleknek követniük kell a MOKK rendszere igénybevételekor. A szabályozás azért szükséges, mert elektronikus űrlap alkalmazása esetén csak a műszaki paraméterek szabhatnak korlátot a bevitt adatok mennyiségének. E körben nincs olyan fajta korlát, amely a papír alapú beadványoknál jelentkezik, így például ez utóbbi esetben természetes korlátként jelentkezik az, hogy egy személy mennyit képes meghatározott idő alatt írni, mennyi papír áll rendelkezésére, stb., illetve űrlap alkalmazása esetén a rendelkezésre álló űrlapban a kitölthető mezők mérete, esetleges pótlapok száma, mérete. E szabály hiányában egyszerűen, s kivédhetetlenül támadható lenne a MOKK rendszere azáltal, hogy pl. a fél neve mezőbe nagy mennyiségű karaktert helyeznek el. A rendelet alapján a közjegyzői kamarának – a központi rendszeren keresztül megküldhető űrlapok kivételével – az elektronikus űrlapok kitöltéséhez szükséges internetes felületet kell biztosítania a MOKK rendszerén keresztül (a központi rendszer esetében ezt a felületet értelemszerűen a központi rendszer biztosítja). A közjegyzői kamara honlapján emellett közzé kell tenni a postai úton beküldendő, papír alapú letölthető, kinyomtatható űrlapokat, s a fél papír alapú űrlapot a közjegyző irodájában is igényelhet. A rendelet alapján – az Fmhtv. szabályaiból is következően – papír alapú űrlapot csak papír alapú eljárásra, míg az elektronikusokat csak elektronikus eljárásra lehet alkalmazni, így papír alapú eljárásra rendszeresített és közzétett űrlap elektronikus eljárásra értelemszerűen nem alkalmazható; ha a fél ilyen űrlapot küld meg elektronikus úton, a közjegyző hiánypótlásra hívja fel a felet, azzal, hogy kérelemét a megfelelő űrlap alkalmazásával, az Fmhtv.-ben meghatározott úton nyújtsa be. A rendelet az elektronikus űrlapok körében meghatározza a fizetési meghagyás kibocsátására, a meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás, a biztosítási intézkedés, valamint a végrehajtási elrendelése iránti kérelem űrlap adattartamát, továbbá a fizetési meghagyás, a meghagyás elleni ellentmondás ellentmondás, valamint a végrehajtási lap űrlapját. Az elektronikus űrlapoknak két „típusa” lesz, az egyik csoportba azok az űrlapok tartoznak, amelyek kidolgozottak lesznek, számos az adatfelvitelt támogató technikát alkalmaznak; ez azon űrlapok tekintetében fontos, illetve lehetséges, melyeket nagy számban alkalmaznak az ügyfelek, s emellett adattartamuk tipizálható. Az elektronikus adatlapok

34

másik köre ezzel szemben kevesebb adattartalommal bír (pl. az igazolási kérelem adatlapja), hiszen e körben az ügyfeleknek az a hasznosabb, hogy szabadon előadhassák érveiket, másrészt az adattartamuk sem tipizálható. Az elektronikus űrlap adattartamánál szabályozási elv az, hogy a rendelet tételesen felsorolja, hogy milyen adatokat adhat meg az ügyfél, ezek egy részét lényegében szabadon határozhatja meg, így például a név esetében az ügyfél szabadon beírhatja nevét (az űrlap nem ajánl fel választási lehetőséget), míg más esetekben az adatlap választást kínál, így például a követelés pénzneme, illetőleg jogcíme tekintetében számos opciót (a legtipikusabbakat) felsorolja, s természetesen tartalmazni fog egy egyéb kategóriát is, a gyakorlatban atipikus követelésekre. A papír alapú űrlapok tekintetében a rendelet meghatározza az adatlap tartamát, valamint formáját is. A rendelet az Fmhtv.-vel összhangban 2010. június 1-jén lép hatályba.

35

2. melléklet az IRM/IKSZFO/968/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárás automatikus ügyelosztási rendszerének működéséről és az új közjegyző kijelölése iránti kérelem előterjesztését megalapozó kérelmek számáról

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az elektronikus úton előterjesztett, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeknek (a továbbiakban: kérelem) a közjegyzői székhelyek közötti automatikus, egyenlő arányban történő elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával, e rendeletben foglaltak szerint történik (a továbbiakban: elektronikus ügyelosztás). 2. § A kérelmek a MOKK rendszere útján automatikusan, az érkezés sorrendjében, egyesével kerülnek a közjegyzői székhelyek (állások) között kiosztásra. 3. § Az elektronikus ügyelosztásnak a közjegyzői székhelyek tekintetében kell arányosnak lennie; ha a közjegyzői szolgálat év közben keletkezik, vagy év közben jön létre új közjegyzői álláshely, az arányos ügyelosztás ez esetben az érintett székhely tekintetében időarányosan teljesül. 4. § Ha közjegyzői álláshely jön létre, vagy szűnik meg, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: közjegyzői kamara) kell gondoskodnia arról, hogy az érintett közjegyzői álláshely székhelykódja a MOKK rendszerében lévő ügyelosztási rendbe bekerüljön, illetve onnan törlésre kerüljön. 5. §

36

(1) A közjegyzők – a rendeletben meghatározott kivétellel – a székhelykódok ábécé (szám) sorrendjében kapják meg a kérelmeket. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti sorrend alapján valamennyi közjegyző részére került kérelem kiosztásra, a kiosztást elölről kell kezdeni. 6. § (1) Ha a közjegyző által a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 9. § (5) bekezdése alapján a közjegyző által megadott személyek neve és a kérelem szerinti fizetési meghagyásos eljárásban érintett valamely fél vagy képviselőjének neve azonos, az elektronikus ügyelosztás során ez a kérelem automatikusan az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint soron következő közjegyzőre kerül kiosztásra. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával sem lehet az ügyet kiosztani, akkor azt az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell a soron következő közjegyzőre kiosztani. Ez az eljárás követendő mindaddig, amíg az ügy valamely közjegyzőre kiosztható lesz. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kimaradt közjegyző részére a soron következő kérelmet kell kiosztani, kivéve, ha az (1) bekezdés alkalmazásának van helye; ebben az esetben a közjegyzőre a soron következő kiosztható kérelmet kell osztani. (4) Ha az (1) és (2) bekezdés alkalmazása esetén nem lenne olyan közjegyző, akire a kérelmet ki lehetne osztani, a kérelmet az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint soron következő közjegyzőnek kell kiosztani. 7. § Ha a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság neve valamely olyan képviselőjének nevét tartalmazza, amely közjegyző kizárását megalapozhatja, a 6. § (1) és (2) bekezdése szerint kell eljárni. 8. § (1) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ha a közjegyzőt a közjegyzői kamara elnöke (elnökhelyettese) mentesítette a fizetési meghagyásos eljárásban való közreműködés alól, a közjegyző részére a mentesítés időszaka alatt és az azt megelőző 15 napos időszakban kérelem ne kerüljön kiosztásra. (2) A mentesített közjegyző a mentesítés időszakának végét követő első új kiosztási körben (4. §) kap újra kérelmet. (3) Ha a közjegyzőt tartós helyettes helyettesíti, a tartós helyettes a helyettesített közjegyző nevében is előterjeszthet mentesítés iránti kérelmet. 9. § Nem kell a közjegyző részére másik kérelmet kiosztani az 5. § alkalmazásával, ha a közjegyző a fizetési meghagyásos ügyben kizárás miatt nem járhat el.

37

10. § (1) Ha a közjegyzőhöz egy héten belül a) több mint 20 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vagy b) több mint 10 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem és több mint 10 fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási elrendelése iránti kérelem érkezik, a közjegyző kérheti a közjegyzői kamara elnökétől (elnökhelyettesétől), hogy a 20, illetve a 10 feletti, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem intézésére másik közjegyzőt jelöljön ki. (2) Ha a közjegyzőhöz egy héten belül több mint 20 fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti kérelem érkezik, a közjegyző kérheti, hogy az ebben az időszakban postai úton érkező fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem intézésére a közjegyzői kamara elnöke (elnökhelyettese) másik közjegyzőt jelöljön ki. (3) E § alkalmazásában végrehajtás elrendelése iránti kérelem alatt a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmet is érteni kell. 11. § A rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

38

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Fmhtv.) foglaltaknak megfelelően a rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) szerint az elektronikus úton érkezett ügyeket a közjegyzők között arányosan kell kiosztani. A megfelelő kiosztásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) felelős, a közjegyzői kamarának kell a MOKK rendszerét úgy működtetnie és folyamatosan fejlesztenie, hogy az teljesítse az elektronikus ügyelosztással kapcsolatban meghatározott követelményeket: az automatikus elosztási funkció működését és az arányosság követelményét. Az automatikus elektronikus ügyelosztási rendszer célja, hogy a fizetési meghagyásos ügyek egyenlő arányban kerüljenek kiosztásra a közjegyzők között annak érdekében, hogy biztosítható legyen az arányos terhelés, s ennek eredményeként az ügyek megfelelő időben történő intézése. A rendszer működtetése folytán így ügytorlódás csak akkor fordulhat elő egy közjegyzőnél, ha meghatározott időszakban sok szóbeli vagy postai úton előterjesztett kérelmet kap, ebben az esetben azonban az Fmhtv.-ben foglaltaknak megfelelően kérheti, hogy a postai úton érkezett ügyek meghatározott csoportját másik, értelemszerűen kevésbé leterhelt közjegyző intézze. Hasonló mechanizmus az elektronikus kérelmek elosztása esetében is érvényesül: az Fmhtv.-ben foglaltaknak megfelelően a közjegyző kérheti, hogy egy meghatározott időszakra mentesítsék a fizetési meghagyásos ügyek intézése alól, ebben az esetben – a mentesítési időszakban – „kimarad” az elektronikus ügyelosztásból. Az ügyelosztásban a sorrendiség alapja a közjegyzői székhelykód és nem a közjegyző neve annak érdekében, hogy a közjegyző személyében bekövetkező esetleges változáskor a kiosztási sorrenden ne kelljen változtatni. Tekintettel arra, hogy a közjegyző személyében év közben is változás állhat be, illetve közjegyzői álláshely megszűnhet vagy új közjegyzői álláshely kerülhet kialakításra, az ügyelosztás tekintetében a rendelet e körben is tartalmaz szabályokat. A fizetési meghagyásos ügyek (a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek) kiosztására a székhelykódok ábécé sorrendjében kerül sor: a kérelmek az érkezés sorrendjében, egyesével, az automatikus ügyelosztási rendszer alkalmazásával kerülnek kiosztásra. Az időszerű ügyintézés érdekében a cél az, hogy minél kevesebb kizárás forduljon elő, hiszen ez esetben új közjegyzőre kell kiosztani az ügyet, amely meghosszabbítja a munkafolyamatot. Ennek elkerülése érdekében az Fmhtv. kötelezi a közjegyzőt, hogy megadja hozzátartozóinak és volt házastársának a nevét, s amennyiben a fizetési meghagyásos ügyben szereplő személyek vezetékneve és a közjegyző által megadott nevek, illetve a közjegyző neve (vezetékneve) között azonosság áll fenn, a rendszer nem osztja ki az ügyet erre a közjegyzőre, helyette részére a soron következő kiosztható ügyet kell kiosztani. Tekintettel arra, hogy éves szinten igen nagy számú fizetési meghagyásos ügy érkezése várható, ez a szabály az automatikus ügyelosztás egyenletességét, arányosságát nem veszélyezteti: még a tárgyévben kerül a közjegyzőhöz annyi másik kérelem, amellyel az arányosság biztosítható. Amennyiben egy ügyben olyan sok jogosult és/vagy kötelezett lenne, hogy a szabály alkalmazásával nem lehetne az ügyet kiosztani, a fő szabályt mintegy figyelmen kívül hagyva, a soron következő közjegyzőre kell a rendelet értelmében a kérelmet kiosztani.

39

Tekintettel arra, hogy a rendelet szerinti kiosztási szabályok alkalmazásával nem biztosítható 100%-os valószínűséggel az, hogy havi szinten minden közjegyzőre ténylegesen azonos számú ügy kerül kiosztásra, az arányos (egyenlő arányú) ügyelosztás nagyobb időkeretben – leginkább éves szinten – tud megvalósulni. Értelemszerűen a teljes matematikai egyenlőség csak akkor valósulhatna meg, ha az adott évben érkezett fizetési meghagyásos kérelmek száma a mindenkori közjegyzői álláshelyek számával osztható lenne. Ennek hiányában nem lehet pontosan egyenlő számú ügyet kiosztani; ilyen pontosság azonban értelemszerűen nem várható el a rendszertől. Amennyiben a közjegyző mentesítését kérte a fizetési meghagyásos ügyek intézése alól, akkor a mentesítés időszakában, illetve 15 nappal azt megelőzően fizetési meghagyásos ügy nem kerül részére kiosztásra. Értelemszerű ebben az esetben is az, hogy az arányos ügyelosztás követelménye időarányosan teljesül. A közjegyzőhöz érkező ügyek száma átlagosan (500 ezer üggyel számolva) éves szinten 1600 (1587), ez hetente átlagosan 33 ügyet jelent, melyek 60%-a fog várhatóan elektronikus úton érkezni, s 13 beérkező kérelemmel lehet postai vagy szóbeli úton számolni. Ezen utóbbiak 70%-át lehet becsülni postai úton benyújtott kérelemként, amely hetente átlagosan 9 ügyet jelent. Ez az ügyforgalom-becslés annak a számításnak az alapja, amellyel a rendelet a postai úton beérkezett kérelmek torlódása miatti mentesítés ügyszámait meghatározza: Ha az egy hétre becsült, postai úton érkező kérelmek több mint kétszerese érkezne a közjegyzőhöz, indokolt lehetőséget adni számára az ügyek átosztásának kérelmezésére. A rendelet értelmében így amennyiben hetente 20-nál több fizetési meghagyásos ügy érkezik a közjegyzőhöz, kérheti, hogy az ügyeket másik közjegyzőre osszák át; a szabályozás arra van tekintettel, hogy a közjegyzőnek nem csak a postai úton érkezett fizetési meghagyásos ügyeket kell intéznie, hanem a szóban és elektronikus úton érkezett ügyeket is, emellett az egyéb közjegyzői ügyeit is – időszerűen – vinnie kell. Mivel a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése iránti eljárás során az Fmhtv. 9. §-a megfelelően alkalmazandó a másik közjegyző kijelölésére, így az átosztásra akkor is lehetőség van, ha a közjegyzőhöz adott időszakban az átlagosnál lényegesen több végrehajtási eljárás elrendelése iránti kérelem érkezik. Ez esetben az ügyszám-korlát számításának alapja az, hogy a fizetési meghagyásos ügyeknek mintegy 25%ában kerül sor végrehajtási eljárás elrendelésére, s így éves szinten 125 ezer végrehajtási üggyel lehet számolni, amely egy közjegyzőre jutóan – átlagosan – évente 400 (396), hetente pedig 8 kérelmet jelent, ezeket kell a postai-szóbeli-elektronikus út szempontjából számba venni az átlagos ügyterhelés megállapítása szempontjából. A fizetési meghagyásos eljárásokat követő végrehajtási eljárás elrendelése iránti ügyek intézésre az a közjegyző a legalkalmasabb, amely a fizetési meghagyásos ügyeket intézte, erre tekintettel ezen ügyek nem kerülnek átosztásra, hanem azokat az eljáró közjegyzőnek kell lefolytatnia; a rendelet ezért a végrehajtási kérelmek torlódásának esetére nem a végrehajtási kérelmek, hanem a további fizetési meghagyásos kérelmek átosztásának lehetőségét biztosítja. A rendelet az Fmhtv.-vel összhangban 2010. június 1-jén lép hatályba.

40

3. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, továbbá a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § d) és e) pontjában, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásért, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelésért és a biztosítási intézkedés elrendeléséért (a továbbiakban együtt: eljárás) fizetendő eljárási díjat, végrehajtási díjat, és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díjat (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Tv.) foglaltakon túlmenően a fél választása szerint az e rendeletben meghatározott módokon is meg lehet fizetni. (2) A félnek a fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárásban, továbbá a biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárásban az e rendeletben meghatározott mértékű másolati díjat kell megfizetnie. (3) A díj megfizetésére a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szabályai – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem alkalmazhatóak. (4) Ha a fél vitatja a másolati díj összegét, az R. 27. §-ában szabályozott egyeztetési eljárást kezdeményezheti. A díj megfizetésének általános szabályai

41

2. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) megjelöli és honlapján közzéteszi azt a fizetési számlaszámot, amelyre a díj megfizetését elfogadja. A díj megfizetésének módjai 3. § (1) A fél a díjfizetési kötelezettségének választása szerint a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott módon is eleget tehet. (2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem elektronikus benyújtása esetén a díjfizetés történhet a) átutalással, b) a 4. §-ban meghatározott módon. (3) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem postai úton történő beadása esetén a díjfizetés történhet átutalással. (4) Az eljárás lefolytatása iránti kérelem szóbeli előterjesztése esetén a díjfizetés történhet: a) átutalással, b) fizetési számlára történő készpénzbefizetés (a befizetés tényét igazoló szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell). Díjfizetés keretösszegből 4. § (1) Az eljárás elektronikus úton történő kezdeményezése esetén a fizetésre kötelezett a díjfizetést a közjegyzői kamarával kötött megállapodás alapján úgy is teljesítheti, hogy havonta egy meghatározott összeget átutal a közjegyzői kamarának az erre a célra rendszeresített fizetési számlaszámára azzal, hogy az általa kezdeményezett eljárás díját annak kezdeményezésekor a közjegyzői kamara ebből az összegből vonja le. (2) Ha a fél által átutalt összeg nem fedezi az eljárás díját, a közjegyzői kamara a szerződésben meghatározott úton figyelmezteti a felet, hogy a rendelkezésre álló összeg nem fedezi díjfizetési kötelezettségét. (3) Ha a szerződésben meghatározott időszakot követően a közjegyzői kamara fizetési számlaszámán fel nem használt pénzösszeg marad, azt a szerződésben meghatározottak szerint a közjegyzői kamara a) átutalja a fél fizetési számlaszámára, b) jóváírja a következő időszakban megfizetendő eljárások díjánál.

42

(4) Ha a fél az eljárás díját az e §-ban meghatározott módon fizeti meg, az eljárás kezdeményezésekor ennek tényére utalnia kell. (5) Az e §-ban meghatározott pénzösszeg kezelésért – a közjegyzői kamara és a fél erre irányuló eltérő megállapodása hiányában – a közjegyzői kamara kezelési költséget nem számíthat fel, és a fél kamatot nem igényelhet. 5. § (1) A fél a szerződést bármikor indokolási kötelezettség nélkül felmondhatja, a felmondással a szerződés a hónap utolsó napját követően szűnik meg. Felmondás esetén a szerződés megszűnését követően a felek egymással haladéktalanul elszámolnak. (2) A közjegyzői kamara a szerződés rendes felmondását indokolni köteles. (3) A közjegyzői kamara azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha a) a fél egymást követő két, a szerződésben meghatározott időszakban nem biztosítja, hogy az általa átutalt összeg fedezze az eljárások díját, b) a fél a szerződésben meghatározott időpontig nem utalja át a szerződésben meghatározott összeget a közjegyzői kamara fizetési számlaszámára, s ennek tényét előre nem jelzi. (4) Ha a fél a szerződésben meghatározott időszak alatt észleli, hogy az általa átutalt összeg nem fedezi az eljárások díját, a szükséges összeget átutalja a közjegyzői kamara fizetési számlaszámára. 6. § A közjegyzői kamara a szerződésben meghatározott időszak utolsó napját követő 10. napig összesítőt küld a félnek, amely tartalmazza a fél által kezdeményezett eljárások díját, valamint azt, hogy a fizetési számlaszámon mekkora összeg maradt. A másolati díj összege és megfizetésének módja 7. § (1) A közjegyző részére megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft. (2) A másolati díj összegét az eljáró közjegyzőnél készpénzben, postai készpénzátutalási megbízással, banki átutalással vagy bankkártyával kezdeményezett átutalással kell megfizetni. Túlfizetés esetén a díj visszatérítésének szabályai 8. §

43

(1) Ha a fél megjelölte azt a számlaszámot, melyre túlfizetés esetén a díj visszafizetését várja, a közjegyzői kamara túlfizetés esetén a díj levonását követően fennmaradó pénzösszeget erre a számlára utalja. (2) Ha a fél nem jelölt meg az (1) bekezdés szerinti számlaszámot, a közjegyző felhívja a felet, hogy a) adjon meg fizetési számlaszámot, melyre a pénzösszeg átutalható vagy b) a közjegyző által megadott időpontban a visszatérítendő összeget a közjegyzői kamara irodájában vegye át. (3) Elektronikus eljárás esetén a félnek a (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárnia. (4) Ha a fél a pénzösszeget az e rendeletben meghatározott módon nem veszi át, azt a közjegyző kamara őrzi. (5) A másolati díj, valamint az ügygondok készkiadásának és díjának előlegének túlfizetése esetén az (1)-(4) bekezdés alkalmazásával kell a közjegyzőnek eljárnia azzal, hogy közjegyzői kamara irodáján a közjegyző irodáját kell érteni. Záró rendelkezés 9. § (1) A rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet 10. §-a 2010. június 2-án a hatályát veszti. Módosuló jogszabályok 10. § A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a 30/A. §-t követően a következő 30/B. és 30/C. §-sal egészül ki: „30/B. § (1) E rendelet szabályai a közjegyző hatáskörébe tartozó végrehajtás elrendelése során – a (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem alkalmazhatóak. (2) A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjat külön rendeletben meghatározott módon kell megfizetni. (3) A közjegyző határozata – ide nem értve az általa kibocsátott fizetési meghagyást -, díjjegyzéke és a közjegyzői okirat alapján történő végrehajtás elrendelése során a félnek az eljárás díját az eljárás kezdeményezésekor a közjegyző részére kell megfizetnie. (4) A fél fizetési kötelezettségének választása szerint a) postai készpénz-átutalási megbízással (a befizetés tényét igazoló szelvényt a kérelemhez mellékelni kell),

44

b) banki átutalással vagy c) a közjegyzőnél, az eljárás díjának készpénzzel történő megfizetésével tehet eleget. (5) A végrehajtás elrendelése alatt a biztosítási intézkedés elrendelését is érteni kell. (6) Ha a fél vitatja a másolati díj összegét, a rendelet 27. §-ában szabályozott egyeztetési eljárást kezdeményezheti. (7) A közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján közzétetetheti azt a fizetési számlaszámot, melyre az eljárás díjának megfizetését elfogadja. 30/C. § (1) A közjegyző részére megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft. (2) A másolati díj összegét az eljáró közjegyzőnél készpénzben, postai készpénzátutalási megbízással, banki átutalással vagy bankkártyával kezdeményezett átutalással kell megfizetni.”

45

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján az igazságügyi és rendészeti miniszternek rendeletben kell meghatároznia azokat a fizetési módokat, melyekkel az eljárás igénybe vevői a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás, illetve a biztosítási intézkedés díját megfizethetik. A rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) célja, hogy a felek számára lehetővé tegye, hogy az általuk legcélszerűbbnek, legkényelmesebbnek tartott módon fizethessék meg az eljárás díját; ennek az egyetlen korlátja az, hogy a díj megfizetésének módja ne tegye nehézzé annak megállapítását, hogy a díj megfizetésére az adott eljárásban sor került-e. Az Fmhtv.-ben foglaltaknak megfelelően a rendelet határozza meg a másolati díj összegét és megfizetésének módját is. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, valamint az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény alapján lefolytatandó közjegyzői eljárások díját a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján kell az eljárást igénybe vevőknek megfizetniük. Ennek indoka, hogy a törvények nem határozzák meg az eljárások díját, hanem azt a rendeleti szintre utalják, ezzel szemben az Fmhtv. meghatározza az eljárás díját, megfizetésének módját és időpontját, ezért a rendelet szabályainak alkalmazására nincs szükség. Az R. szabályai tehát nem alkalmazhatóak; e körben a rendelet egyetlen kivételt fogalmaz csak meg: a másolati díj összegének vitatása esetén a félnek lehetősége van arra, hogy az R. szerinti egyeztetési eljárást kezdeményezzen. Az ügyfelek megfelelő informálása érdekében a rendelet előírja a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: közjegyzői kamara) részére, hogy honlapján jelölje meg azt a fizetési számlaszámot, amelyre a díj megfizetését elfogadja. Amennyiben a fél a kérelmét elektronikus úton terjeszti elő, akkor a bankkártyával kezdeményezett átutalás mellett banki átutalással is teljesítheti fizetési kötelezettségét, illetve – értelemszerűen amennyiben az általa kezdeményezett eljárások száma azt indokolja – úgy is fizethet, hogy a közjegyzői kamarával kötött szerződésben meghatározott módon egy meghatározott összeget átutal a közjegyzői kamara részére, amely fedezetül szolgál az általa meghatározott időszakban kezdeményezett eljárások díjának fedezésére. E fizetési mód részletes szabályait a közjegyzői kamara és a fél közötti szerződés rögzíti. Értelemszerűen a közjegyzői kamara és a díjfizetést választó fél közötti szerződésnek ki kell terjednie legalább a következőkre: fizetési számlaszám megjelölése, melyre az összeg utalható, a szerződés időtartamára, az utalás időpontjára, az átutalásra kerülő összegre, azon eljárások pontos meghatározására, melyekben a fél ilyen módon kívánja fizetési kötelezettségét teljesíteni, valamint a szerződés felmondásának rendkívüli eseteire. A fizetési kötelezettségekkel összefüggő, az e rendeletben nem szabályozott eset az ügygondnok díjának megfizetése. Ebben az esetben azt értelemszerűen nem a közjegyzői kamara, hanem az eljáró közjegyzőnek kell átadni, amely a pénzösszeget a bizalmi őrzés szabályai szerint kezeli, illetve adja át az ügygondnoknak. Ennek indoka, hogy a díjat az ügygondnok részére kell megfizetni (előlegezni), az nem az eljárással összefüggő díjfizetési

46

kötelezettség, a közjegyzőnek lehetősége van arra – tekintettel arra, hogy jogszabály nem fogalmaz meg eltérő rendelkezést –, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy mely fizetési számlaszámon fizethető meg az ügygondnok díja, s amennyiben a közjegyzői kamara honlapján e célra felületet biztosít a tájékoztatás ott is megtörténhet. A kérelem postai úton történő előterjesztése esetén a postai átutalási megbízás helyett mód van a banki átutalás választására is, míg a kérelem szóbeli előterjesztése esetén az eljárás díját banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással lehet megfizetni. A rendelet nem teszi lehetővé a készpénzes megfizetést, melynek indoka egyrészt az, hogy a közjegyzői irodában ne legyen egyszerre túl nagy pénzösszeg, másrészt pedig az, hogy a közjegyzőnek ne keletkezzen adminisztrációs terhe olyan esetben mikor az nem feltétlenül szükséges, hiszen az Fmhtv. célja gyors, felesleges adminisztratív terhektől mentes eljárás létrehozása. Az ügygondnok díjának megfizetése tekintetében az Fmhtv. szabályokat nem tartalmaz, így annak szabályait a rendeletnek kell kialakítania. Tekintettel arra, hogy Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján az ügygondnok díját annak kell előlegeznie, aki a kirendelését kéri, megfelelőbb ha azt az eljáró közjegyző részére fizetik meg, aki intézkedik annak az ügygondnok részére történő átadásáról; e körben a közjegyzőnek a bizalmi őrzés szabályai szerint kell eljárnia. A másolati díj összegét az Fmhtv.-ben foglaltaknak megfelelően a közjegyző részére kell megfizetni, melynek összege oldalanként 100 Ft., míg az adatok törlésével készült másolat esetében oldalanként 400 Ft. A másolati díjnak a másolás költségének (nyomtató fenntartása, papírköltség) biztosításán túl fedeznie kell a közjegyző munkájának költségét is, a másolat igénylése esetén a közjegyzőnek ellenőriznie kell, hogy kiadhat-e másolatot a kérelmezőnek, a másolatkészítés tényét megfelelően adminisztrálnia kell, illetve jogtalan másolat készítése esetén a feleknek felelősséggel tartozik. Fontos szempont emellett az is, hogy a másolat iránti kérelem törvényszerűen iratbetekintés iránti kérelemnek is tekintendő, amelyre a jogi érdek valószínűsítése esetén kerülhet sor. Amennyiben a fél megfizette az eljárás díját, azonban ennek teljesítése során a szükségesnél nagyobb pénzösszeget fizetett meg, a díj visszatérítése szükséges. A visszatérítés keretében a közjegyzői kamarának a megmaradó pénzösszeget át kell utalnia a fél erre a célra megadott fizetési számlaszámra, ha pedig a fél ilyen számlaszámot nem adott meg, a közjegyzőnek kell felhívnia ilyen számlaszám megadására. Ha a fél csak készpénzt tud kezelni, akkor a pénzösszeget a közjegyzői kamarában is átveheti. Amennyiben a félnek a másolati díj, vagy az ügygondnok készkiadásának és díjának előlege tekintetében keletkezik túlfizetése, akkor hasonló szabályok érvényesülnek azzal a kivétellel, hogy amennyiben a pénzösszeg személyes átvételét választja, a közjegyzői irodában kell e célból megjelennie. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján, valamint a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a végrehajtható okirat kiállítása 2010. június 1-jétől a közjegyző hatáskörébe kerül. Ugyancsak közjegyző rendeli el a végrehajtást ezen időponttól a közjegyzői okirat alapján is. Az eljárás díját a Vht. tartalmazza, s emellett kijelöli a díj megfizetésének kereteit is, ezért a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM

47

rendelet szabályait ezen eljárások során sem indokolt alkalmazni. A rendelet szerint az eljárás díját a félnek az eljárás kezdetén kell megfizetnie (előlegeznie), s fizetési kötelezettségének postai készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással tehet eleget, lehetőség van azonban arra is, hogy az eljárás díját a közjegyzőnél készpénzben fizesse meg. A rendelet – az Fmhtv. hatályba léptető rendelkezésével összhangban – 2010. június 1jén lép hatályba.

48

4. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról, és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A bírósági eljárásokban érvényesülő költségkedvezmény szabályainak alkalmazásáról a fizetési meghagyásos eljárás és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése során 1. § A fizetési meghagyásos eljárás és fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelése során érvényesülő költségfeljegyzési jog előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletnek (a továbbiakban: R.) az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó szabályait, valamint a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendeletet – az e rendeletben szabályozott eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell. A költségfeljegyzési jog engedélyezése, felülvizsgálata és megvonása 2. § (1) A költségfeljegyzési jog engedélyezésére az R. 6. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén kerül sor. (2) A közjegyző a fél költségfeljegyzési jog iránti kéreleméről az ellenfél meghallgatása nélkül dönt. (3) A költségfeljegyzési jog megtagadásáról szóló végzésben a közjegyző felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett eljárási díjat és végrehajtási díjat (a továbbiakban együtt: díj) a fizetési meghagyás kibocsátása iránti

49

kérelme, illetve a végrehajtási eljárás elrendelése iránti kérelme elutasításának terhe mellett pótolja. 3. § (1) Ha a költségfeljegyzési jog feltételeinek felülvizsgálata során a közjegyző megállapítja, hogy a költségfeljegyzési jog engedélyezésének feltételei már az engedélyezésekor sem álltak fenn, a közjegyző a felet felhívja, hogy 8 napon belül a díjat fizesse meg. (2) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. A költségek előlegezése, megfizetése 4. § (1) A költségfeljegyzési jog folytán a) az eljárási díjat és a végrehajtási díjat a félnek nem kell megfizetni, b) a fizetési meghagyást követő bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtási költség fél helyett történő előlegezésére az R. megfelelő alkalmazásával kerül sor. (2) A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj összegét a közjegyző beviszi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására szolgáló informatikai rendszerébe (MOKK rendszere). (3) Az eljáró közjegyző viseli az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat másolatkészítés költségét. (4) A költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díjat a közjegyzői kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara és a közjegyzők viselik. A költségek fél általi viselése 5. § (1) Ha a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, megállapodásuk azonban nem terjed ki a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjak viselésére, a közjegyző a feleket arra egyetemlegesen kötelezi. (2) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasításának vagy a végrehajtás megtagadásának van helye, vagy a fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja, a közjegyző végzésében a felet kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj és másolati díj megfizetésére. A költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolása

50

6. § (1) A költségfeljegyzési jog engedélyezését a fél a rendelet 1-3. mellékletében meghatározott formanyomtatvány kitöltésével és a szükséges igazolások csatolásával kezdeményezheti (pl. az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolással). (2) A félnek a kérelemben nyilatkoznia kell, hogy vele szemben az a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizárási ok nem áll fenn. (3) A közjegyző az engedélyezésről történő döntéshozatalt megelőzően ellenőrzi a MOKK rendszerében, valamint a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásokban, hogy a félnek fennáll-e díjfizetési kötelezettsége a közjegyzői kamarával szemben. A fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban alkalmazandó szabályok 7. § (1) A fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a bíróság akkor is kötelezi a felet a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett eljárási díj viselésére, ha a marasztalás összegének megállapítása egyébként bírói mérlegeléstől függ, s a felet a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben vagy részben mentesíti. (2) Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, a bíróság a külön határozatban rendelkezik a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett eljárási díj megfizetésének kötelezettségéről is. (3) A bíróság a határozatában a közjegyzői kamara részére megfizetendő díjat összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy a díjat az Fmhtv. 46. §-ában meghatározott módon fizesse meg. A bíróság a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. (4) Ha az eljárás szünetel, a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett eljárási díj viselésére viseléséről külön határozatban rendelkezni kell. A fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos szabályok 8. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság az R. 15/E. §-át az e §-ban meghatározott rendelkezésekkel együtt, megfelelően alkalmazza azzal, hogy a végrehajtási illeték alatt a végrehajtási díjat kell érteni, a felet a költségfeljegyzési jog folytán megillető, költségek előlegezése alóli mentességre pedig a végrehajtási költség előlegezése alóli mentesség szabályait kell alkalmazni.

51

(2) A végrehajtási eljárásban a közjegyző – külön intézkedés nélkül – a végrehajtható okiraton feltünteti a költségfeljegyzési jog kedvezményét. (3) A végrehajtási eljárás során a felet az a kedvezmény illeti meg – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel –, melyet a közjegyző részére a fizetési meghagyásos eljárásban vagy a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban engedélyezett. (4) Ha a fél a végrehajtás foganatosítása során a Pp. szerinti költségkedvezményt kíván igénybe venni, azt a végrehajtást foganatosító bíróságtól az R.-ben foglaltak szerint kérelmezheti. (5) A közjegyző által elrendelt végrehajtás során a végrehajtást foganatosító bíróság az R. 15/E. §-a szerint jár el, ha a közjegyző a fél részére költségfeljegyzési jogot engedélyezett. Záró rendelkezések 9. § A rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

52

1. számú melléklet a …./2010. (…...) IRM rendelethez Nyomtatvány költségfeljegyzési jog engedélyezéséhez

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót!

Kérelmező

Kérelmező együttélő házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles másik szülője

1. Név 2. Születési név 3. Születési hely és idő 4. Anyja születési neve 5. Lakóhelye 6. Tartózkodási helye 7. Foglalkozása (ha egyéni vállalkozó, a vállalkozói igazolvány száma) 8. Családi állapota 9. A ténylegesen eltartott gyermek hozzátartozók (kora) száma szülő más eltartott ........................ év........................ hó............ nap. ............................................. (a kérelmező aláírása)

Tájékoztató az 1-5. számú mellékletek szerinti nyomtatványok hátoldalához 1. A nyomtatványokat költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelemhez kell csatolni. 2. Az 1. és 2. számú mellékletet a kérelmező - kiskorú vagy cselekvőképtelen (korlátozott cselekvőképes) személy helyett törvényes képviselője - tölti ki, és írja alá. 3. A személyi adatokat a személyi igazolvány vagy más közokirat alapján kell a megfelelő rovatokba beírni. 4. A nyomtatványokat a kiállítástól számított 60 napon belül lehet felhasználni. 5. A 2. számú mellékletben az egyéb vagyontárgyak között kell feltüntetni az értékpapírokat (kötvény, betétkönyv, kárpótlási jegy stb.), a gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló üzletrészt, valamint egyéb nagy értékű ingóságokat. 6. Ha a kérelmező (a hozzátartozó) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a kérelemhez a nyugellátás, illetve a nyugdíjszerű szociális ellátás összegéről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolást, vagy ennek másolatát kell csatolni. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben valamint vállalkozói járadékban vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, ápolási díjban vagy a családok támogatásáról szóló törvény szerinti családi pótlékban, gyermekgondozási támogatásban, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi

53 járadékában részesül, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét álláskereső kérelmező esetében az állami foglalkoztatási szerv igazolja; egyébként a folyósító szerv igazolását kell a kérelemhez csatolni. 7. Költségfeljegyzési jogot a kérelmező a fizetési meghagyás iránti kérelem vagy a végrehajtási eljárás iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, az ellenfél a fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg kérheti. 8. A közjegyző akkor engedélyezi a költségfeljegyzési jogot, ha a fél (hozzátartozójának) jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb vagyona – kivéve az életszükségleti és berendezési tárgyakat – nincs. Engedélyezheti, ha – az egyéb körülmények figyelembevételével – a fél létfenntartása veszélyeztetett. 9. A közjegyző a költségfeljegyzési jog feltételeinek fennállását évente felülvizsgálja, ezt megelőzően bármikor felülvizsgálhatja, ha arra utaló körülményt észlel, hogy a költségfeljegyzési jog feltételei nem állnak fenn.

54


NYILATKOZAT VAGYONI HELYZETRŐL

van - nincs van - nincs

Kérelmező együttélő házastársa, illetőleg Kérelmező eltartásáról eltartásáról gondoskodni gondoskodni köteles köteles szülő másik szülője (a családi kapcsolat megjelölésével) van - nincs van - nincs van - nincs van - nincs

van - nincs van - nincs van - nincs


Kérelmező

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Adóköteles jövedelme Adóköteles vagyontárgya Adóköteles vagyontárgya megnevezése Ingatlana(i) Adómentes ingatlana Egyéb vagyona Egyéb vagyonának megnevezése Az ingatlan(ok) forgalmi értéke (összesen) Egyéb vagyontárgy(ak) forgalmi értéke (összesen)


Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek: ........................ …........ év .................... hó ........ nap. (A kérelmező aláírása)

55


MUNKÁLTATÓI IGAZOLÁS A munkáltatói igazolást csak akkor kell kiállítani, ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági jogviszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. Kérelmező együttélő Kérelmező házastársa, illetve eltartásáról a kérelmezőt eltartó gondoskodni szülő másik szülő

Kérelmező

köteles

A munkáltató neve és címe:

A munkáltató tölti ki!

Összes keresete, járandósága (a rendszeres juttatás idejét alá kell húzni) a kérelem beadásának időpontjában A kérelem beadását megelőző naptári évben elért átlagkeresete

heti havi évi

Ft nettó

havi Ft

heti havi évi

Ft nettó

havi Ft

heti havi évi

Ft nettó

havi Ft

Igazolom, hogy a fenti adatok megfelelnek a valóságnak.



....................., hó ..... nap

....................., hó ..... nap

....................., hó ..... nap

P. H.

a munkáltató P. H. a munkáltató P. H. a munkáltató részéről részéről részéről

56

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) meghatározza, hogy milyen típusú követeléseknél, mekkora összeghatárig kell kötelezően fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznie a jogosultnak, s zárja ki ezzel párhuzamosan a bírósági peres eljárás megindításának lehetőségét. Az eljárás kezdeményezésekor – csakúgy, mint valamennyi közjegyzői nemperes eljárás esetében – díjat kell fizetni; amely jelen esetben az illetékfizetési kötelezettség helyébe lép. A közjegyzői eljárásokban általános alapelv, hogy az eljárást kezdeményező fél – vagyoni helyzete okán – a díjfizetési kötelezettsége alól nem mentesülhet, hiszen ezek az eljárások főszabály szerint olyanok, melyeket a felek jogaik érvényesítése megkönnyítése érdekében saját választásuk alapján vesznek igénybe, másrészt az eljárások lefolytatására szolgáló intézményrendszer működtetésében az állam nem vesz részt. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a jogszabályban meghatározott körben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése az egyetlen igényérvényesítési lehetőség, a jogalkotó szakított azzal a szabállyal, hogy a közjegyzői eljárások során a fél, felek ne részesülhessenek költségkedvezményben. Az Fmhtv. a fizetési meghagyásos eljárást modern, ügyfélbarát, az eljárás lefolytatását gyorsító szabályozással látta el, az eljárás azonban – értelemszerűen – továbbra is polgári nemperes eljárás marad; ezért az az indokolt, hogy a kedvezmény szabályai igazodjanak a bírósági eljárásban érvényesülő költségkedvezményi szabályokhoz (természetesen az Fmhtv.-ben meghatározott keretek között). Ez a szabályozási mód teszi lehetővé azt, hogy az ellentmondás folytán perré alakult eljárásokban, valamint a fizetési meghagyásos eljárásokat követő végrehajtási eljárásokban a költségkedvezmény engedélyezéséről ne kelljen újra döntenie az eljáró bíróságnak; amennyiben pedig a fél másfajta kedvezményt kíván igénybe venni, az azonos eljárás okán számíthasson az azonos döntésre. Ennek érdekében a fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, és a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó szabályokról, valamint a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló IRM rendelet tervezete (a továbbiakban: rendelet) úgy rendelkezik, hogy a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet, (a továbbiakban: Kmr.). valamint a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: Keir.) szabályait alkalmazni kell, s kizárólag ott állapít meg a rendelet sajátos szabályokat, ahol azt a közjegyzői eljárás jellege indokolja. A rendelet nem szól a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás, illetve a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárás során igénybe vehető költségkedvezményről. Ennek indoka az, hogy ezek az eljárások a költségkedvezménnyel érintett eljárások körén kívül esnek, hiszen az Fmhtv. 48. §-a szerint költségfeljegyzési jog a felet jogai érvényesítésének megkönnyítése végett illetheti meg, ezen eljárásokban azonban a fél nem jogot kíván érvényesíteni, hanem egyfajta kedvezményt igényel, amely anyagi jognak nem tekinthető. A rendelet az Fmhtv.-vel összhangban rögzíti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban nem vehető igénybe valamennyi, a Pp.-ben szabályozott költségkedvezmény, hanem kizárólag költségfeljegyzési jog igényelhető. Költségfeljegyzési jog esetén a kedvezményben részesülőnek az eljárás kezdetén nem kell megfizetnie az eljárás díját, hanem annak

57

viseléséről a közjegyző, illetve perré alakulás esetében a bíróság fog döntést hozni. Ebben az esetben a díj megfizetésére az lesz köteles, akinek magatartása az eljárás megindításának „okozója” volt, tehát indokolatlanul követelt valakitől meghatározott összeget vagy tartozását határidőben nem fizette meg. A Pp. szabályainak megfelelő alkalmazását jelenti az, hogy a közjegyző csak részleges költségfeljegyzési jogot engedélyez akkor, ha az eljárást kezdeményező fél jövedelmi, vagyoni helyzeténél fogva képes az eljárás költségeinek részleges fedezésére. Az előbbiekből kitűnően tehát a rendelet célja, hogy a bírósági eljárásokban igénybe vehető költségkedvezményt hasonlóan módon nyújtsa az állampolgárok számára az eljárás nemperes jellegétől függetlenül, ezért főszabályként a Kmr., valamint a Keir. szabályait rendeli alkalmazni. A rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó szabályt, hogy a költségfeljegyzés iránti kérelmet mikor lehet előterjeszteni, hiszen az Fmhtv. rögzíti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást kérelmező fél a kérelmét kizárólag a fizetési meghagyás kibocsátása, illetve a végrehajtási eljárás kezdeményezése iránti kérelmének előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő, míg a kötelezett leghamarabb az ellentmondással egyidejűleg. Az Fmhtv. számos ponton szakít azzal a Pp.-s gyakorlattal, hogy a bíróság a fizetési meghagyásos eljárásban olyan estekben is meghallhatja az ellenfelet, mikor nyilvánvaló, hogy nem lehet tudomása olyan tényről, amely a másik fél által előterjesztett kérelem elbírálását befolyásolhatná (pl.: igazolási kérelem), ennek megfelelően a rendelet rögzíti azt, hogy a közjegyző a költségfeljegyzési jog engedélyezése tárgyában előterjesztett kérelemről az ellenfél meghallgatása nélkül dönt. A rendelet emellett rögzíti azt is, hogy amennyiben a közjegyző nem vagy csak részben engedélyezett költségfeljegyzési jogot, azt 8 napon belül kell megfizetnie; értelemszerűen az Fmhtv. 46. §-ában meghatározott módon. A fizetési meghagyásos eljárások jellegüknél fogva nem tartanak hosszú ideig, ennek ellenére azonban szükséges szabályozni azt az esetet, mikor a közjegyző az eljárás folyamatban léte alatt észleli, hogy költségfeljegyzési jog engedélyezésének nem lett volna helye. E körben – tekintettel a bírósági, valamint a közjegyzői ügymenet eltérő jellegére – másfajta szabályozásra van szükség a Kmr. szabályaihoz képest. A rendelet alapján ebben az esetben a közjegyző a felet arra hívja fel, hogy 8 munkanapon belül az eljárás díját az Fmhtv. 46. §-ában meghatározott módon fizesse meg; a felhívást – az Fmhtv.-ből következően – azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. Az eljárás díja az Fmhtv. alapján nem a közjegyző, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) számlaszámára érkezik, s a MOKK külön rendeletben meghatározott módon és időben intézkedik a befolyt eljárási díjak közjegyzők közötti felosztásáról. A költségfeljegyzési jog engedélyezése esetében ezért nem szükséges szabályozni azt, hogy az ilyen módon meg nem fizetett díj (illetve abból a közjegyzőt megillető hányad) hogyan jut el a közjegyzőhöz. A díjak közjegyzők és MOKK közötti felosztásának szabályaiból az következik, hogy a meg nem térülő költségek egy részét a közjegyző, míg más részét a MOKK fedezze, ennek megfelelően, míg az előbbi esetben a MOKK viseli annak kockázatát, ha a díj, másolati díj behajthatatlanság okán nem térül meg, addig a rendelet alapján az eseti gondnok és az ügygondnok részére készített egyszeri jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat költségét a közjegyzőnek kell viselnie. Amennyiben a felek kérik az eljárás megszüntetését, elvárható, hogy valamennyi, az eljárással összefüggő kérdésben megegyezésre jussanak, ez vonatkozik a közöttük fennálló

58

elszámolásra is; a rendelet alapján a közjegyző a feleket a díj megfizetésére egyetemlegesen kötelezi. A rendelet rendezi azt az esetet is, mikor a költségfeljegyzési kedvezménnyel előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem elutasításnak vagy a végrehajtás megtagadásának van helye, vagy a fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszavonja, ebben az esetben a közjegyző a felet kötelezi a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díj és másolati díj megfizetésére. A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem előterjesztésének megkönnyítése érdekében – csakúgy, mint az Iszr. – a rendelet e célra formanyomtatványokat rendszeresít; melyek csak a legszükségesebb esetben térnek el a bíróságoknál már megismert formanyomtatványoktól, így biztosítható az elbírálás egységessége, az, hogy a különböző jogszabályokból eredő kedvezmények igénybevételének feltételei lényegében azonosak legyenek. Az Fmhtv. nem teszi lehetővé költségfeljegyzési jog gyakorlását abban az esetben, ha a félnek a MOKK-kal szemben tartozása áll fenn, így ennek tényét ellenőrizni kell; az ügyfélbarát eljárás érdekében azonban erről a félnek elegendő nyilatkoznia, az ellenőrzés a közjegyző feladata. A bírósági és a közjegyzői eljárások során engedélyezett költségkedvezmény különbözőségeire és az azt engedélyező szervezet különbözőségére figyelemmel a rendelet úgy rendelkezik, hogy a fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásokban a bíróság akkor is kötelezi a felet a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett eljárási díj viselésére, ha a felet a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól mentesíti. Ugyanezen okból úgy rendelkezik, hogy ha az eljárás szünetel, akkor a bíróságnak rendelkeznie kell az eljárás viseléséről; amennyiben pedig utóbb a másik felet kell az eljárás díjának viselésére kötelezni, akkor arról a bíróság a költségek viseléséről szóló határozatában rendelkezni tud. A szabályozás indoka az, hogy a felek (különösen az a fél, aki költségfeljegyzési jog kedvezményében részesül) ne legyenek érdekeltek az eljárás elhúzásában. Amennyiben az eljárás félbeszakad vagy a bíróság az eljárást felfüggesztette, értelemszerűen a Kszr. szabályai alkalmazandóak. A rendelet hatálya a fizetési meghagyásos eljárásra és az azt követő végrehajtási eljárásra terjed ki; ennek megfelelően teljes körűen rendezi a költségkedvezményekkel összefüggő kérdéseket. A fizetési meghagyásos eljárásban a költségfeljegyzési jog az eljárási díj előlegezése alóli mentességet jelenti, az azt követő végrehajtási eljárás azonban már összetettebb a költségkedvezmények szempontjából: a végrehajtás elrendelésének szakaszában az Fmhtv-ben meghatározott költségkedvezmény – a költségfeljegyzési jog – érvényesül, a végrehajtás foganatosítása tekintetében viszont a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon szabályai érvényesülnek, amelyek általában véve alkalmazhatóvá teszik a Pp. szerinti költségkedvezmények szabályait. Természetesen az a cél, hogy a közjegyző által odaítélt költségkedvezmény a bíróságokat jelentős mértékben mentesítse a Pp. szerinti költségkedvezmények odaítélése alól, ezért a rendelet ebből a szempontból egyfajta „folyamatosságot” biztosít a költségfeljegyzési jognak a végrehajtás foganatosításának szakaszára; az a fél, aki költségfeljegyzési jogban részesült, a végrehajtási díj és végrehajtási költségek előlegezése alól is mentesül. Ezt az teszi lehetővé, hogy a költségkedvezmény odaítélésének feltételei a Kmr.-ben foglaltakhoz igazodnak, tehát valóban ugyanaz a jogosulti kör érintett mindkét kedvezményi rendszerben. Az Fmhtv. 55. §-ának (5) bekezdése előírja, hogy a végrehajtási díjra és a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díjra, illetve a végrehajtás elrendelésére irányuló eljárásra

59

– egyebek mellett – a 48. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 48. § (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a személyes költségfeljegyzési jogra – egyebek mellett – a Pp. 86. §-ának (1)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A Pp. 86. §-ának (2) bekezdése alapján a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. Abból, hogy az Fmhtv. 55. §-ának (5) bekezdése a 48. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő, következik, hogy amennyiben a felet a fizetési meghagyásos eljárásban költségfeljegyzési jog illeti meg, akkor az külön kérelem nélkül kiterjed a végrehajtási eljárás elrendelése iránti kérelem elrendelésére irányuló eljárásra is, hiszen a Pp. szabályai az Fmhtv. szerinti eljárásra megfelelően alkalmazandóak, eltérő szabályozás hiányában. Értelemszerűen ez nem zárja ki azt, hogy a fél kizárólag a végrehajtási eljárás elrendelésekor igényeljen költségfeljegyzési jogot. Fentieken túlmenően azonban következik az is, hogy amennyiben a fél részére a közjegyző költségfeljegyzési jogot engedett, akkor az a végrehajtási eljárás teljes egészére, így annak foganatosítására is kiterjed; a rendelet ezért rendezi a végrehajtás foganatosítása során irányadó szabályokat is. Tekintettel arra, hogy a Pp.-ben eltérő költségkedvezmények vannak, mint az Fmhtv.-ben a fél választása szerint, amennyiben a jogszabályi feltételek teljesülnek választása szerint kérhet más fajta költségkedvezményt a végrehajtás foganatosítása – mint bírósági nemperes eljárás – során az illetékes bíróságtól, ebben az esetben a bíróság eljárására – értelemszerűen – a m 15/E. §-ának rendelkezései irányadóak. A rendelet – igazodva az Fmhtv. hatályba lépésének időpontjához – 2010. június 1-jén lép hatályba.

60

5. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § f) pontjában, a 6. § (5) bekezdése tekintetében a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) a fizetési meghagyásos eljárásért megfizetett eljárási díj felét – a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a közjegyzők között az e rendeletben meghatározott módon és időpontban osztja fel. (2) A közjegyzői kamara a végrehajtási díjnak és a biztosítási intézkedés elrendeléséért megfizetett végrehajtási díjnak (a továbbiakban együtt: végrehajtási díj) a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényben meghatározott részét az e rendeletben meghatározott módon és időpontban osztja fel a közjegyzők között, illetve utalja át a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: végrehajtói kamara) részére. 2. § (1) A tárgyhónapban megfizetett és behajtás alapján megfizetésre került eljárási díj és végrehajtási díj (a továbbiakban együtt: díj) felosztása havonkénti elszámolásban történik. (2) A közjegyző és a végrehajtói kamara a tárgyhónapot követő hónapban részesül a díjból.

61

A díjfelosztás alapja 3. § (1) A közjegyző fizetési meghagyásos eljárásban, fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelésére irányuló eljárásban, továbbá a biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárásban (a továbbiakban együtt: eljárás) végzett, a díjból való részesedését meghatározó munkájának megállapítása pontrendszer alkalmazásával történik. (2) A közjegyző az egyes eljárási cselekményekért a rendeletben meghatározott pontszámot kap. (3) A közjegyzői kamara a közjegyző által gyűjtött pontokat a MOKK rendszere útján tartja nyilván. 4. § (1) A közjegyzői kamara a MOKK rendszere alkalmazásával a tárgyhót követő 6. munkanapig megállapítja a tárgyhónapban megfizetett díj összegét és a közjegyzők által gyűjtött pontok számát. (2) A tárgyhónapban megfizetett díj összegének a felosztásra kerülő részéből – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közjegyző a szerzett pontjai arányában részesül. (3) Ha a közjegyző elmulasztja az ügyintézési határidő betartását, a szerzett pontjai alapján járó pénzösszeg a (4) bekezdésben meghatározott mértékben csökken. (4) A közjegyzőnek a szerzett pontjai alapján járó pénzösszeget annyiszor 1 %-kal kell csökkenteni, ahány ügyben elmulasztja az ügyintézési határidő betartását. A pontszámítás módja 5. § (1) Az eljárás során a közjegyző által kibocsátott végzésért és a jogszabály által előírt értesítésért – a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – 1 pont jár. (2) 5 pont jár: a) a fizetési meghagyás kiállításáért, b) a végrehajtási lap kiállításáért, a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállításáért, c) a fizetési meghagyás iránti kérelem elutasításáért, d) a végrehajtás megtagadásáért, e) a fizetésre halasztás és részletfizetési kedvezmény iránti kérelem tárgyában hozott végzés kibocsátásáért. (3) 3 pont jár: a) a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetéséért,

62

b) a fizetési meghagyás jogerejének (részjogerőnek) megállapításáért, c) a költségkedvezmény iránti kérelem elbírálásáért. (4) 2 pont jár: a) az igazolási kérelem elbírálásáért, b) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem elbírálásáért, c) a végrehajtási eljárás felfüggesztéséért. (5) A közjegyző írásbeli beadvány adatainak rögzítéséért 1 pontot, szóban előterjesztett kérelem rögzítéséért 2 pontot kap. A díj kiosztása 6. § (1) A közjegyzőnek a MOKK rendszerén keresztül a közjegyzői kamara számára meg kell adnia azt a fizetési számlaszámot, amelyre átutalása kerül a díjnak a szerzett pontjai alapján járó része. (2) A közjegyzői kamara a tárgyhót követő hónap 6. napjáig megállapítja és a MOKK rendszerén keresztül értesíti a közjegyzőt a tárgyhónapban megfizetett díj összegéről, az általa gyűjtött pontok számáról, a díj összegét csökkentő tételek számáról, továbbá a közjegyzőt megillető összegről. (3) A közjegyző – az (2) bekezdésben foglalt értesítést követően – a MOKK rendszere alkalmazásával a tárgyhót követő hónap 11. napjáig elektronikus számviteli bizonylatot állít ki a közjegyzői kamara nevére, és azt egyidejűleg megküldi a közjegyzői kamarának. (4) A közjegyzői kamara a tárgyhónapot követő hónap 16. napjáig átutalja a közjegyzőnek a díjfelosztás alapján járó pénzösszeget. Ha a közjegyző a tárgyhót követő 11. napon túl küldi meg a közjegyzői kamara részére a számviteli bizonylatot, akkor a közjegyzői kamarának a számviteli bizonylat megérkezését követő 5. munkanapig kell átutalnia a közjegyzőnek a díjfelosztás alapján járó pénzösszeget. (5) Ha a területi közjegyzői kamara megállapítja, hogy a közjegyző a fél részére jogosulatlanul ítélt meg költségfeljegyzési jogot, a közjegyzői kamara a közjegyző által megítélt költségkedvezményt abból a hónapból járó kifizetésből vonja le, amely hónapban a jogosulatlan költségfeljegyzési jogot megállapította. A díjfelosztás alapját képező, de ki nem fizetett pénzösszeg felhasználása 7. § (1) A díj díjfelosztás alapjául szolgáló hányadának a 4. § (3) és (4) bekezdése alapján ki nem fizetett részét a közjegyzői kamara elsősorban a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett és behajthatatlan díj a) végrehajtási költségének, az ezen túl fennmaradó részét pedig

63

b) a közjegyzői kamara és a végrehajtói kamara részére – a díj megfizetése esetén – járó részének fedezésére fordítja. (2) Ha a 4. § (4) bekezdésének, illetve e § (1) bekezdésének alkalmazását követően a közjegyzői kamaránál ki nem osztott pénzösszeg marad, azt a közjegyzői kamara a közjegyzők között minden év decemberében – a (3)-(5) bekezdésben meghatározott módon – osztja fel. (3) A közjegyzők a (2) bekezdés alapján felosztandó összegből a (4)-(5) bekezdés szerint részesülnek. (4) A felosztandó pénzösszeg a) 40%-át azon közjegyzők adott évben az ügyek legfeljebb 5 %-ában, b) 30%-át azon közjegyzők adott évben az ügyek 5 %-15%-ában, c) 20%-át azon közjegyzők adott évben az ügyek 15 %-30%-ában, d) 10%-át azon közjegyzők adott évben az ügyek 30 %-50%-ában

között kell egyenlő arányban kiosztani, akik az között kell egyenlő arányban kiosztani, akik az között kell egyenlő arányban kiosztani, akik az között kell egyenlő arányban kiosztani, akik az

mulasztottak eljárási határidőt. (5) Ha a (4) bekezdés alkalmazását követően is kiosztandó pénzösszeg marad, azt a közjegyzők között egyenlő arányban kell kiosztani. A közjegyzői kamara és a végrehajtói kamara egymás közötti elszámolása 8. § (1) A végrehajtói kamara megadja a közjegyzői kamara részére azt a fizetési számlaszámot, melyre a közjegyzői kamarának a végrehajtási díjaknak a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényben meghatározott részét át kell utalnia. (2) A közjegyzői kamara a végrehajtói kamara részére a tárgyhót követő hónap 6. munkanapjáig a MOKK rendszere útján megállapítja a végrehajtási díjaknak a végrehajtói kamarát illető összegét. (3) A közjegyzői kamara a tárgyhót követő hónap 16. munkanapig átutalja a végrehajtói kamarának a (2) bekezdésben meghatározott pénzösszeget, egyben tájékoztatást küld a végrehajtási díjak összegéről. Záró rendelkezés 9. § A rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba.

64

65

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására informatikai rendszer kiépítését írja elő, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) kell működtetnie. Az Fmhtv. alapján ezért az eljárási díjat a közjegyzői eljárások költségének a fedezése mellett a MOKK rendszerüzemeltetési költségének fedezése érdekében kell megfizetni. Az Fmhtv. úgy rendelkezik, hogy a fizetési meghagyásos eljárásért fizetett díjat a közjegyzők és a MOKK között a rendeletben meghatározott arányban kell felosztani azzal, hogy a közjegyzők részére maximálisan a díj fele osztható fel. A fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendelésért megfizetett díjat az Fmhtv. alapján úgy kell felosztani, hogy annak 2/3-át a közjegyzők között kell felosztani, a fennmaradó rész pedig 1/6-od, 1/6-od arányban a MOKK-ot, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát (MBVK) illeti. A közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtási eljárások díjának felosztásáról az Fmhtv. értelemszerűen nem rendelkezik, s ugyancsak nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény sem, ezért azok teljes egészében az eljáró közjegyzőket illetik meg. [A megfizetés részleteire ezért e körben a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, valamint a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szabályai alkalmazandóak.] Az Fmhtv. tehát a közjegyzői munka díjazásának egy teljesen új formáját teremti meg: míg a többi közjegyzői eljárásban a közjegyző az általa intézett közjegyzői ügyek díját kapja meg, addig ebben az esetben a közjegyző – az elvégzett munka arányában – az összes közjegyző díjbevételének arányos részére jogosult. A szabályozás indoka, hogy a fizetési meghagyásos eljárásból származó díjbevételeket az egyes közjegyzőknél ne befolyásolja az, hogy az adott közjegyzőhöz milyen értékű követelést tartalmazó fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek érkeznek; ehelyett az Fmhtv. és ennek megfelelően a rendelet is úgy rendelkezik, hogy a megfizetett díjat nem ügyérték-arányosan, továbbá nem is egyenlően, hanem az elvégzett munka arányában kell felosztani. A rendelet előírja, hogy a fizetési meghagyásos eljárásért megfizetett eljárási díj felét kell a közjegyzők között kiosztani. A folyamatos elszámolás érdekében a rendelet előírja, hogy a megfizetett eljárási díjakat havonta kell a közjegyzők között kiosztani, illetve átutalni az MBVK részére. Annak érdekében, hogy a munkavégzés jól mérhető, és a többi közjegyzővel összehasonlítható legyen, a közjegyző munkájának megállapítása pontrendszer alkalmazásával történik. A pontrendszerben objektív feltételek teljesülése esetében lehet pontot kapni, abban szubjektív elemek nem játszanak szerepet. A MOKK a szerzett pontokat a MOKK rendszere útján tartja nyilván, s a tárgyhót követő 6. munkanapig megállapítja a tárgyhónapban megfizetett díj összegét és a közjegyzők által gyűjtött pontok összegét, majd pedig ennek alapján megállítja, hogy a közjegyző a szerzett pontok alapján a bevétel mekkora részére jogosult. Annak érdekében, hogy az eljárást igénybe vevők számára igen nagy jelentőségű eljárási határidők betartása biztosítható legyen, s érvényesüljön az a szabály, hogy a

66

közjegyző eljárásáért anyagi felelősséggel tartozik, a rendelet szankciót ír elő arra az esetre, ha a közjegyző az eljárási (ügyintézési) határidő betartását elmulasztja. Amennyiben tehát a közjegyző elmulasztja az ügyintézési határidő betartását, a szerzett pontjainak összege 1%-kal csökken. Az Fmhtv. alapján a közjegyzők a megfizetett díjakból munkájuk alapján részesülnek, értelemszerű azonban, hogy a késedelmes ügyintézés, azaz az eljárási határidők betartásának elmulasztása nem tekinthető olyan munkavégzésnek, melyet a jogalkotó értékelhetne. Ennek megfelelően a jogaszály úgy rendelkezik, hogy amennyiben a közjegyző elmulasztotta az ügyintézési határidő betartását, akkor részesedése a megfizetett díjakból csökken. A fizetési meghagyásos eljárások száma hozzávetőlegesen 500 000, ezért 315 közjegyzői álláshellyel számolva, előreláthatóan havonta átlagosan 135 (132) ügy érkezhet egy közjegyzőhöz. Ha a fizetési meghagyásos eljárások átlagos díjaként 6000 Ft-tal számolunk, úgy az éves díjbevétel: 500 000*6000 = 3 000 000 000 Ft lehet, míg az egy közjegyzőre egy hónapban jutó díjbevétel: 400 000/2 Ft (396 825 Ft) 200 000 Ft. Ennek az 1 %-a a levonással érintett 2 000 Ft. Így a közjegyző átlagosan 1 000 Ft-ot kap (3000 Ft helyett) egy olyan ügyért, amelyben elmulasztotta az eljárási határidők betartását; fontos ugyanis az, hogy a közjegyző esetleges átmeneti lemaradása ne okozzon teljes bevételkiesést, amely ellehetetlenítheti a közjegyzői iroda működését. Értelemszerűen ez a rendszer érvényesül a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárások elrendelésekor is, emellett a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a ki nem osztott és a megjelölt felhasználást követően fennmaradó díjakat utólag kell kiosztani a közjegyzők között, így amennyiben a közjegyzőnél a lemaradás egy hónapra korlátozódik, akkor év végén a kieső bevétel pótolható. A rendelet alapján a ki nem osztott díjakat elsősorban a költségkedvezményről szóló rendelet alapján meg nem fizetett és behajthatatlan díj végrehajtási költségének, illetve a MOKK és az MBVK részére – a díj megfizetése esetén – járó részének fedezésére kell fordítani; a fennmaradó pénzösszeget kell év végén a közjegyzők között kiosztani. Ez egyfajta „prémiumrendszerben” történik: a rendszer elsősorban az eljárási határidőt betartó közjegyzőknek kedvez, összhangban azzal az elvvel, amely szerint a határidőben teljesített munkavégzés tekinthető megfelelőnek. E körben nem az egyes eljárási cselekményeknél jelentkező mulasztásokat kell figyelembe venni; tekintettel arra, hogy amennyiben egy közjegyzői irodában átmeneti volt a működési zavar, akkor az vélhetően egy-egy ügyre koncentrálódott, s nem szórványosan fordult elő. Az átmeneti időzavarral járó bevételkiesés méltányos kompenzálására ez a prémiumrendszer a legalkalmasabb, s így lesz leginkább érdekelt a közjegyző abban, hogy a továbbiakban ne mulasszon eljárási határidőt, biztosítva azt, hogy egy adott hónapban keletkezett hiány év végén pótolható legyen, sőt akár többlethez is juthasson a díjakból. A szerezhető pontok száma az egyes eljárási cselekményekért az elvégzett munka bonyolultságához, illetve a közjegyző anyagi felelősségéhez igazodik. Főszabály szerint a közjegyző minden végzésért és jogszabály által előírt értesítésért 1 pontot kap. Egy pont jár a következőkért: iratok megküldése bíróságnak, fellebbezés esetén, iratok megküldése bíróságnak, elfogultság elbírálása esetén, értesítés ellentmondásról, annak megállapítása, hogy költségkedvezmény nem járt volna, kizárási ok bejelentése, haladéktalan áttétel téves címzés esetén, „téves” kérelmek elutasítása, pl. perbevonás, perbehívás, beavatkozás, szünetelés, felfüggesztés iránti kérelem, jogszabályban előírt adatigénylések, tájékoztatás jogerő esetén a jogosultnak, ellentmondás elutasítása hivatalból (elkésett, nem a jogosulttól származik). Egyéb eljárási cselekményekért a rendeletben meghatározott módon 5, 3, illetve 2 pont jár. Annak érdekében, hogy a díjak kifizetése rendben megtörténjen, a közjegyzőnek meg kell adnia azt a számlaszámot, amelyre a szerzett pontjai alapján járó díjösszeg átutalását

67

várja. Azt követően, hogy a MOKK megállapította a befizetett díjak, valamint a közjegyző által szerzett pontok összegét, a közjegyzőnek a MOKK rendszere alkalmazásával, a tárgyhó végét követő 11 munkanapon belül elektronikus számviteli bizonylatot kell kiállítani, s megküldenie a MOKK részére. A MOKK a tárgyhó végét követő 16. munkanapig utalja át a közjegyzőnek a részére járó pénzösszeget, s egyúttal tájékoztatja a tárgyhónapban befizetett díj összegéről és az általa gyűjtött pontok számáról is, így a közjegyző ellenőrizheti, hogy megfelelően részesült-e a díjakból. A költségkedvezmény rendszerével összefüggő szabály az, hogy amennyiben a területi közjegyzői kamara megállapítja, hogy a közjegyző a fél részére jogosulatlanul ítélt meg költségfeljegyzési jogot, a MOKK a közjegyző által megítélt költségkedvezményt abból a hónapból járó kifizetésből vonja le, amely hónapban a jogosulatlan költségfeljegyzési jogot megállapította. A rendelet – igazodva az Fmhtv. hatályba lépési időpontjához – 2010. június 1-jén lép hatályba.

68

6. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …./2010. (…...) IRM rendelete a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § c) pontjában, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel és az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) és f) pontjában, valamint az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § A fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárásban a közjegyző ügyvitelére és iratkezelésére – az e rendeletben meghatározott esetekben – a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendeletet (a továbbiakban: Küsz.), valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletet – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell. I. fejezet Iratkezelés Értelmező rendelkezések 2. § A Küsz. értelmező rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az iratkezelés szabályozása, az iratkezelés felügyelete a közjegyzői irodában

69

3. § (1) A fizetési meghagyásos ügyek iratkezelése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: közjegyzői kamara) és a közjegyző között a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerint oszlik meg. (2) A közjegyzői kamara elnöke felelős a közjegyzői kamara iratkezeléséért. (3) A közjegyzői kamara elnöke a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatait átruházhatja. (4) Az e rendeletben foglalt iratkezelési szabályok betartásáért való felelősséget a közjegyző alkalmazottjára nem ruházhatja át. A fizetési meghagyásos ügyek nyilvántartása 4. § (1) A fizetési meghagyásos ügyek nyilvántartását a közjegyzői kamara a MOKK rendszere alkalmazásával vezeti. (2) A közjegyző eljárására a Küsz. 28. § (2), (4)-(5) bekezdését megfelelően – a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – alkalmazni kell. (3) A nyilvántartásban a fizetési meghagyásos ügy száma a következő: a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító száma, törve „Ü” jelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti, 30.001-gyel kezdődő számával, az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal (például: 11012/Ü/30.001/2010/1.). (4) A nyilvántartásban a végrehajtás elrendelése iránti ügy száma a következő: a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító száma, törve „Ü” jelzéssel, törve az ügy érkezés szerinti. 70.001-gyel kezdődő számával, az érkezés évszámával, valamint a sorszámmal (például: 11012/Ü/70.001/2010/1.). (5) Az ügyszám kiosztása a MOKK rendszere útján automatizáltan történik: a) elektronikus úton érkezett beadvány esetén a beadvány közjegyző általi átvételekor, b) egyéb esetekben a közjegyzői adatbevitel rögzítését követően. A papír alapú beadvány átvétele és az átvétel elismerése, a papír alapú beadvány, a szóban előterjesztett kérelem és az eljárás során keletkezett irat rögzítése a MOKK rendszerében 5. § A papír alapú beadványok átvételére a Küsz. szabályait megfelelően alkalmazni kell. 6. §

70

(1) A közjegyző a beadványt tartalma szerint – a jogszerűen csatolt mellékletek tényének feltüntetésével – rögzíti a MOKK rendszerében. (2) A nyilvántartás tartalmazza a beadvány előterjesztésének módját (papír alapon, szóban, vagy elektronikus úton) és annak lényeges adatait vagy teljes tartalmát tárolja. (3) A közjegyző az általa hozott határozatokat elektronikusan rögzíti a MOKK rendszerében. (4) A beadványok és az eljárás során keletkezett papír alapú iratok közül minden esetben szkennelés útján kell a MOKK rendszerében rögzíteni: a) a végzés elleni fellebbezések felterjesztése esetén a közjegyzőnél lévő felterjesztendő papír alapú iratokat, b) az ellentmondást tartalmazó papír alapú beadványt, ha az ellentmondás tartalma a beadványból aggálytalanul nem állapítható meg, c) a közjegyzőnek papír alapon megküldött olyan másodfokú határozatot, amely a közjegyző végzését hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, d) a közjegyzői kamarához beérkezett tértivevényeket, e) szükség esetén, vagy bíróság megkeresésére egyéb olyan beadványokat is, melyek a MOKK rendszerében még nem kerültek rögzítésre. Az elektronikus beadványok átvétele és az átvétel elismerése 7. § (1) Az ügyféltől a beadványt a MOKK rendszere alkalmazásával a közjegyzői kamara veszi át. (2) A MOKK rendszere a beadványokat a hét minden napján 24 órában fogadja. (3) A MOKK rendszere a kezdő iratnak tekintendő beadványokat érkezési sorrendben, 1-el kezdődően folyamatos számozással látja el. (4) Ha a beadvány a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) pontja szerinti kezdő iratnak tekintendő, a beadványról a MOKK rendszere az Fmhtv.-ben meghatározottak szerint a) az automatikus ügyelosztást követően, egyéb esetekben pedig b) az a) pont alkalmazása nélkül automatikus értesítést küld az eljáró közjegyzőnek, amely tartalmazza a MOKK rendszere által a (3) bekezdésben meghatározottak szerint adott számot, amely alapján a közjegyző a beadványt be tudja azonosítani. (5) Az eljáró közjegyző vagy az általa erre feljogosított személy a MOKK rendszerében a beadvány adatainak megtekintésével veszi át a küldeményt. (6) A közjegyző köteles gondoskodni az iratok érkezését megtekintéséről olyan időközönként, hogy az ügyintézési határidők betarthatóak legyenek.

71

8. § (1) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy megtagadja a beadvány átvételét, ha az sérült vagy kockázatot hordoz a MOKK rendszere számára. (2) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az átvétel ideje óra, perc, másodperc pontossággal kerüljön megjelölésre. (3) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy automatikus visszaigazolást küldjön a beadvány átvételéről. A kezdő- és az utóirat 9. § (1) Kezdőirat az olyan fizetési meghagyásos ügyben érkezett irat, amelynek a közjegyzőnél nincs előzménye, továbbá jogszabály értelmében érdemben, vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását igényli, valamint a kérelem önálló elintézését, vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli. (2) Kezdőiratnak minősül különösen: a) a fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, b) a fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem, c) a már iktatott fizetési meghagyás vagy európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, ha kizárás miatt, vagy a törvény 9. § (3) bek. alapján a közjegyzői kamara elnöke az eljárásra más közjegyzőt jelöl ki, d) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, e) másodfokú bíróság hatályon kívül helyezést kimondó és új eljárásra utasító határozata, ha a hatályon kívül helyezett határozat folytán az eljárás befejeződött, f) az igazolási kérelemnek helyt adó jogerős határozat akkor, ha az igazolással érintett határozat az ügyet befejezte, g) végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem [Vht. 211. §, Fmhtv. 54. § (1) bekezdés]. (3) Nem minősül kezdőiratnak az a fizetési meghagyás kibocsátása (végrehajtás vagy biztosítási intézkedés elrendelése) iránti kérelem, melyet a közjegyző az Fmhtv. 9. §-ának (3) bekezdése alapján kijelölés végett a közjegyzői kamara elnökének megküldött. Befejezett ügy 10 . § (1) Befejezett ügyként kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a közjegyző a) a fizetési meghagyást kibocsátotta, b) a fizetési meghagyás iránti kérelmet hivatalból elutasította,

72

c) a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezettnek nyilvánította, d) helyett a közjegyzői kamara elnökének kizárás miatt meghozott határozata alapján más közjegyző került kijelölésre, e) az ügy áttételéről rendelkezett, f) a fizetési meghagyásos eljárást megszünteti, g) a fizetési meghagyás végrehajtását elrendelte: végrehajtási lap kiállítása és kérelemtől eltérő kiállítása [Vht. 19. § (2) bekezdés], h) a fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelmet elutasította, i) a végrehajtási lap kiállításának megtagadása [Vht. 19. § (1) bekezdés], j) biztosítási intézkedés elrendelése (Vht. 190. §), k) biztosítási intézkedés iránti kérelem elutasítása, l) biztosítási intézkedésre irányuló eljárás megszüntetése (Vht. 200. § (1) bekezdés, és 201. § (1) bekezdés), m) egyéb befejező intézkedést tett (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek nem minősülő, kezdőiratként érkezett beadványt elintézte, pl. kizárás), n) a végrehajtási lap visszavonását elrendelte [Vht. 211. §, Fmhtv. 54. § (1) bekezdés], o) a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelmet elutasította [Vht. 211. §, Fmhtv. 54. § (1) bekezdés]. (2) A MOKK rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a befejezett ügyeknél egyértelműen meghatározható legyen a befejezés oka. Az iratboríték, az iratboríték kitöltése 9. § (1) A Küsz. 36. §-át a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel megfelelően alkalmazni kell. (2) Az iratborítékban csak a papír alapon érkezett iratokat kell elhelyezni. (3) Az iratboríték kitöltése során a Küsz. 37. §-át megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha az aktanyomat megküldését követően – a bíróság megkeresésére – a közjegyző a papír alapú beadványok és annak esetleges mellékletei eredeti példányát is megküldi a bíróság részére, a közjegyző pótborítót készít, melyben elhelyezi a lényeges iratok fénymásolatát. Az irat bemutatása a közjegyző részére, szignálás 10. § (1) Ha a MOKK rendszerén keresztül érkezett elektronikus iratot nem a közjegyző veszi át, az átvevő köteles a közjegyzőt tájékoztatni az irat érkezéséről. (2) A papír alapú irat bemutatására a Küsz. 38. §-át megfelelően alkalmazni kell.

73

(3) Ha a szóban előterjesztett kérelem adatait nem a közjegyző viszi fel a MOKK rendszerébe, az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása a közjegyzőt nem mentesíti az ügyintézési határidők megtartásának kötelezettsége alól. (5) A fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése, valamint a biztosítási intézkedés elrendelése során az ügyek szignálásra nem kerül sor. Az irat csatolása és az ügyek egyesítése 11. § A Küsz. 39-41 §-át megfelelően alkalmazni kell. Az iratok elküldése, a kiadmány, az iratok felterjesztése fellebbezés esetén 12. § A Küsz. 43. és 44. §-át megfelelően alkalmazni kell. 13. § (1) Fellebbezés esetén a fellebbezést az iratokkal (aktanyomattal) a közjegyzői kamara által rendszeresített felterjesztőlappal együtt a közjegyzői kamara terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. (2) A papír alapú iratok és az elektronikus aktanyomat megküldésének tényét, valamint a bíróság nevét és az elküldés idejét a MOKK rendszerében rögzíteni kell. Kijavítás, és végzések kiegészítése 14. § (1) A MOKK rendszerébe történő adatrögzítés során előforduló névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a közjegyző hivatalból kijavítja. Javítás esetén ennek tényét az eredeti és a módosított adatok naplózásával a MOKK rendszere rögzíti. (2) A fizetési meghagyásos ügyekben a közjegyző által hozott határozatok kijavítása és kiegészítése a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint történik. Az iratok őrzése, irattározás, selejtezés 15. § (1) A közjegyzőnél fizetési meghagyásos ügyben keletkezett papír alapú iratokat a közjegyzői irodában vezetett irattárában, ügyszám szerinti sorrendben őrzi.

74

(2) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzőnél keletkezett papír alapú iratokat az ügy befejezésétől számított két év elteltével a Közjegyzői Levéltárban kell elhelyezni. Az átadásra kerülő iratokat rendezetten, segédletekkel együtt, kettő példányban elkészített jegyzékkel, valamint az azt tartalmazó adathordozóval kell átadni a Közjegyzői Levéltárnak. (3) A fizetési meghagyásos ügyben keletkezett és a MOKK-hoz beérkezett tértivevényeket egyedi azonosító számmal ellátva kell a MOKK rendszerében rögzíteni. (4) A tértivevényeket a MOKK rendszerben történt rögzítéstől számított 30 napon belül a MOKK Levéltárban kell elhelyezni. Eljárás elektronikus úton előterjesztett kérelemmel egyidejűleg papír alapú mellékletekkel előterjesztendő kérelmek esetén 16. § (1) Ha az elektronikus iratbeadásra kötelezett fél az elektronikusan előterjesztendő kezdőiratával egyidejűleg törvény alapján olyan kérelmet is előterjeszt (pl.: igazolási kérelem), melyhez az Fmhtv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján papír alapú mellékletet csatol, ennek tényét az elektronikus kezdőiraton jelzi. (2) A melléklettel ellátott papír alapú kérelmet a félnek az elektronikus kezdőirat beadását követő 3 munkanapon belül kell ajánlott küldeményként postára adni az eljáró közjegyző részére. (3) A kezdőirat tárgyában való döntés ügyintézési határidejébe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott irat beérkezéséig eltelt idő. (4) E § rendelkezéseit a végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel egyidejűleg előterjesztett, a jogutódlás megállapítása iránti kérelemre is alkalmazni kell. A jogutódlás megállapítása iránti kérelemhez a fél papír alapú mellékleteket csatolhat. Eljárás költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem esetén 17. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás (végrehajtás elrendelése iránti eljárás) részét képező, az Fmhtv. 50. §-a szerinti költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem elintézésének ügyvitelére a Küsz.-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet a MOKK rendszerén nem kell rögzíteni. A kérelem tárgyában hozott határozatokat archiválni nem kell. (3) Költségkedvezmény engedélyezése esetén a fizetési meghagyás kibocsátása (végrehajtás elrendelése) iránti kérelem MOKK rendszerén történő rögzítésével egyidejűleg rögzíteni kell az engedélyező határozat ügyszámát, a kedvezmény mértékét és a jogosult végrehajtáshoz szükséges adatait. (4) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem részben vagy egészben történő elutasítása esetén, ha a fél az eljárási díjat (annak meghatározott részét) 15 napon belül nem

75

fizette meg és azt hitelt érdemlő módon nem igazolta, a fizetési meghagyás kibocsátása (végrehajtás elrendelése) iránti kérelmet a MOKK rendszerén történő rögzítése nélkül a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem iratai között a Küsz 50. §-a szerint kell őrizni. II. fejezet Ügyvitel A közjegyzői kamara elnökének feladatai a más közjegyző kijelölésére vonatkozó eljárásban 18. § (1) A közjegyzőhöz érkezett, kizárási okra vonatkozó bejelentést a közjegyző haladéktalanul, a MOKK rendszerén keresztül felterjeszti a közjegyzői kamara elnökéhez. A közjegyzőnél maradt eredeti, papír alapú, kizárásra irányuló beadványt az utóiratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (2) A fizetési meghagyásos ügyben a közjegyzői kamara elnökéhez felterjesztett, kizárásra vonatkozó ügy iratait, továbbá az Fmhtv. 9. § (3) és (4) bek. szerinti kérelmeket a közjegyzői kamara hivatala külön ügycsoportként köteles kezelni és nyilvántartani. (3) A közjegyzői irodán belüli szignáláskor a kizárásra vonatkozó szabályokat a közjegyzőhelyettes vonatkozásában is figyelembe kell venni. (4) Ha az Fmhtv. 9. §-ának (3) bekezdése alkalmazásának van helye, a közjegyző hetente egy alkalommal, az érkezés időpontjának feltüntetése mellett a hozzá érkezett kérelmeket megküldi a közjegyzői kamara hivatalának. A közjegyzői kamara hivatala a közjegyzői kamara elnökének (elnökhelyettesének) a kijelölés tárgyában hozott határozatával egyidejűleg küldi meg a kijelölt közjegyzőnek az érintett ügyek iratait. Felvilágosítás, iratbetekintés, másolatok készítése 19. § A fizetési meghagyásos ügy irataiba elektronikus úton a jogosult és jogi képviselője tekinthet be. 20. § (1) A felvilágosítás, az iratbetekintés, és a másolatok készítése során a közjegyzőnek a Küsz. 12-14. §-át megfelelően alkalmazni kell. (2) A közjegyző a fél részére – a MOKK rendszerének szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a közjegyzői irodában biztosítja a MOKK rendszerében rögzített iratok adatat tartamának, valamint az elektronikus iratok adatainak megismerésének lehetőségét. 21. §

76

Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz a Küsz. 15. §-ában meghatározott módon vehető igénybe. Statisztikai adatszolgáltatás a fizetési meghagyásos ügyekről 22. § (1) A közjegyzői kamara a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a MOKK rendszerében szereplő adatok alapján, a rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal készít országos statisztikai jelentést a tárgyhónapban elintézett fizetési meghagyásos ügyekről. (2) A közjegyzői kamara a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig továbbítja a statisztikai jelentést az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz és a Központi Statisztikai Hivatalhoz. Záró rendelkezés 23. § (1) A rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. június 1-jén lép hatályba. (2) A 15. § (4) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. (3) A 24-29. § és a rendelet 2. számú melléklete 2010. június 2-án hatályát veszti. Módosuló jogszabályok 24. § A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: [A rendelet hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó] „i) a közjegyző végzése, a közjegyző által jóváhagyott egyezség, a közjegyző díjjegyzéke és a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelésével kapcsolatos eljárás” [során a közjegyzők ügyvitelére terjed ki.] 25. § A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 27. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [A 2. § 13. pontjában megjelölt iratokon kívül kezdőiratnak minősül különösen:] „g) a végrehajtás elrendelése iránti kérelem.”

77

26. § A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Befejezett az az ügy, melyben a közjegyző ügydöntő határozatot hozott vagy végrehajtható okiratot állított ki.” 27. § A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A közjegyző a végrehajtható okiratot a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 12-14. §-ában foglaltak szerint továbbítja a végrehajtónak és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának, akik e rendelkezések szerint gondoskodnak azok átvételéről.” 28. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közjegyző – az 5. számú melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével – a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles a tárgyhónapban elintézett közjegyzői ügyekről – kivéve a fizetési meghagyásos ügyeket, a fizetési meghagyások alapján a végrehajtás elrendelése iránti és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyeket – statisztikai jelentést készíteni és azt aláírásával ellátva a területi kamarához benyújtani.” 29. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

78

1. számú melléklet a …/2010. (….) IRM rendelethez STATISZTIKAI JELENTÉS a fizetési meghagyásos ügyek intézéséről 1. fizetés meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmek száma 2. fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek benyújtásának módja (szóban, papíralapon, elektronikus úton előterjesztett kérelmek száma) 3. fizetési meghagyással érvényesített követelések 3.1. főkövetelés összeg szerint: kérelmek száma 10 ezer Ft alatt, 10 000- 100 000 Ft között, 100 000 Ft – 1 millió Ft között, 1 millió Ft – 10 millió Ft között, 10 millió Ft felett 3.2. követelés jogcíme szerint 3.3. belföldi fizetési meghagyás és európai fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmek száma 4. fizetési meghagyásos eljárás befejezésének módja 4.1. fizetési meghagyás kibocsátása 4.2. kérelem elutasítása 4.3. eljárás megszüntetése 5. fizetési meghagyásos eljárások időtartama (eljárás befejezése 3 napon belül, 15 napon belül, 30 napon belül, 3 hónapon belül, 3 hónapon túl) 6. fizetési meghagyásos kibocsátása iránti kérelmek intézésének területi eloszlása (kérelmek száma területi közjegyzői kamaránként) 7. fizetési meghagyásos eljárásban fizetett eljárási díj összege 8. költségkedvezményben részesített felek száma és költségkedvezmény folytán meg nem előlegezett eljárási díj összege 9. fizetési meghagyásos ügyben előterjesztett jogorvoslatok 9.1. jogerőre emelkedett fizetési meghagyások száma 9.2. fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondások száma 9.3. fizetési meghagyásos eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés 9.3.1. fel nem terjesztett fellebbezések száma és elintézésük módja (intézkedést igénylő, visszavont, elutasított) 9.3.2. felterjesztett fellebbezések száma és elbírálásuk módja (helybenhagyás, hatályon kívül helyezés és új eljárás, megváltoztatás) 10. fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelmek száma és elintézésének módja (végrehajtási lap kibocsátása, elutasítás, megszüntetés, végrehajtás megtagadása, egyéb) 11. biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmek száma és elintézésük módja (biztosítási intézkedés elrendelése, kérelem elutasítása, eljárás megszüntetése) 12. megyei és önálló bírósági végrehajtóknak átadott végrehajtható okiratok száma.

79

2. melléklet a …/2010. (….) IRM rendelethez 5. számú melléklet a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelethez A közjegyző neve: székhelye: STATISZTIKAI JELENTÉS a ….. év …………. hónapjában elintézett ügyekről 1. Közjegyzői okiratok 1.1 Ügyleti okiratok száma: 1.2 Jegyzőkönyvi tanúsítványok száma: Közjegyzői okiratok száma összesen: Közjegyzői okiratkészítés során közreműködés megtagadása: Meghiúsult közjegyzői okiratok száma: 2. Záradéki tanúsítványok 2.1. Másolat hitelesítése: 2.2. Névaláírás hitelesítése: 2.3. Közhitelességű nyilvántartás tanúsítása: 2.4. Okirat felmutatása: 2.5. Elektronikus letéti tár: 2.6. Fordítás hitelesítése: 2.7. Jogi jelentőségű tény tanúsítása: Záradéki tanúsítványok száma összesen: Meghiúsult záradéki tanúsítványok száma:

3. Közjegyzői nemperes ügyek – kivéve a végrehajtás elrendelése iránti ügyek 1. Hagyatéki ügyek, 2. Értékpapír-, és okirat semmissé nyilvánítási ügy, 3. Zálogjogi nyilvántartással összefüggő ügy 4. Gépjármű zálognyilvántartás 5. Szakértői kirendelés 6. Előzetes bizonyítás 7. Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése 8. Záradéki tanúsítványok készítése során közreműködés megtagadása 9/a. Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/b. Élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzése 9/c. Gyermek nevéről szóló utólagos nyilatkozat bejegyzése 10. Összesen Az ügyek száma, megoszlása az eljárás időtartama szerint

1

2

3

4

5

6

7

8 a

9 b

10 c

80 Előző hónapról folyamatban maradt Érkezett Befejezett Összesen Folyamatban 1 éven túli maradt 2 éven túli 5 éven túli Jogerőre emelkedett Az adott hónapban érkezett fellebbezések száma Felterjesztett Fel nem Intézkedést igénylő terjesztett Visszavonás fellebbezések Elutasítás A másodfokú Helybenhagyás bíróságról Hat. kívül helyezés, visszaérkezett új eljárás ügyekben Megváltoztatás hozott határozatok: Meghiúsult ügyek száma A befejezett ügyekben az eljárás időtartama * 0-3 3-6 6-12 1 év felett 2 év felett * A kezdőirat érkezésétől a befejezésig eltelt idő. A határértékek az alacsonyabb kategóriában vannak feltüntetve. 4. Végrehajtás elrendelése iránti ügyek (kivéve fizetési meghagyásos ügyek és fizetési meghagyás alapján végrehajtás elrendelése és biztosítási intézkedés elrendelése iránti ügyek) Az eljárás tárgya

Pénzkövetelés

Meghatározott cselekmény

Összesen

Előző időszakról folyamatban maradt ügyek száma új ügyként érkezett ebből újra megindult összesen végrehajtási lap Az érkezett bevégrehajtási záradék ügyek fejezés megtagadás száma módja elutasítás megszüntetés egyéb összesen mindösszesen Az ügyekből megyei bírósági végrehajtónak átadva önálló bírósági Az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma A főkövetelés összege az érkezett végrehajtási kérelmekben összesen (Ft) * A főkövetelés összege az elrendelt végrehajtási ügyekben (Ft)* A főkövetelés összege a megyei végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)* A pénzkövetelés összege az önálló végrehajtónak átadott ügyekben (Ft)* * Azokban az esetekben, amelyeknél egyidejűleg vannak folyamatban az egyetemleges felelős adóstársak elleni végrehajtások, a pénzkövetelést csak egy alkalommal kell feltüntetni.

81

Kelt, ……………………., ……. év ………….hónap …… nap. _________________________ közjegyző

82

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján rendeleti szinten kell meghatározni az Fmhtv. hatálya alá tartozó eljárások ügyvitelét. A rendelet-tervezet (a továbbiakban: rendelet) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján emellett szabályozza az eljárások iratkezelését is. A rendelet célja tehát a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás, illetve biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás során érvényesülő iratkezelési és ügyviteli kérdéseinek szabályozása. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján 2010. június 1-jétől a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a végrehajtási eljárás elrendelése közjegyzői hatáskörbe kerül e körben is ügyviteli, iratkezelési szabályozás kialakítása szükséges. Ez utóbbi esetben az eljárás során az ügyintézés, illetve az iratok formája papír alapú lesz, ezért e körben elegendő ezen eljárásokat a Küsz. hatálya alá vonni. Az Fmhtv. hatálya alá tartozó eljárások esetében azonban eltérő szabályozás szükséges, tekintettel arra, hogy e körben az iratforgalom nagy része elektronikus úton fog megvalósulni, továbbá a MOKK rendszere alkalmazásával teljes egészében elektronikus ügyintézés fog érvényesülni. Ezért e körben önálló rendelet megalkotása szükséges, tekintettel az iratkezelés és az ügyvitel szoros kapcsolatára, eltérő fejezetben ugyan, de egy rendeletben célszerű a szabályozás kialakítása. Az iratkezelés során elsősorban arra a specialitásra kell figyelemmel lenni, hogy az iratkezelés két „szinten” történik. A kizárólag elektronikus formában létező iratok a MOKK rendszerében kerülnek tárolása, ebben az esetben a közjegyző az iratkezeléssel kapcsolatos feladatait a MOKK rendszerének alkalmazásával látja el. Amennyiben pedig az irat papír alapon érkezik, akkor a közjegyző feladata, hogy annak adattartamát a MOKK rendszerébe bevigye, s ezt követően az abban tárolt adatok alapján az ügyintézés elektronikus úton történjen, a papír alapú iratok az adatrögzítést követően iratborítékba kerülnek és őrzésük a papíralapú iratkezelés szabályai szerint történik. Ez a kettősség az iratkezelés szabályozásában is megjelenik, hiszen a papír alapú iratok iratkezelése nem igényel a Küsz.-ben foglaltaktól eltérő szabályozást, ezért e körben a rendelet a saját szabályok bevezetése helyett (amely lényegében a Küsz. szabályainak ismétlését jelentené) utal a Küsz. alkalmazandó rendeleteire. A rendelet tehát kizárólag azokat az ügyviteli, iratkezelési szabályokat tartalmazza, melyek az eljárás elektronikus jellege, valamint a MOKK rendszerének igénybevétele okán eltérő szabályozást igényelnek a többi közjegyzői nemperes eljárás intézéséhez képest. A fizetési meghagyásos eljárásban, a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti eljárásban a közjegyző ügyvitelére és iratkezelésére – az e rendeletben meghatározott esetekben – a Küsz., valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletet – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

83

Az értelmező rendelkezések tekintetében a Küsz.-ben meghatározottakhoz képest más fogalmak meghatározása nem szükséges, ezért a rendelet utal a Küsz. szabályainak alkalmazására. A rendelet – összhangban a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) szabályaival – osztott iratkezelésről rendelkezik, az a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (közjegyzői kamra) és a közjegyző között oszlik meg. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.), meghatározza, hogy mely iratokat kinek kell kezelnie, ezért ennek meghatározása a rendeletben nem szükséges. Összhangban a Korm. rendeletben foglaltakkal a rendelet meghatározza az iratkezelésért felelős személyt, s ez részben a közjegyzői kamara elnöke, részben pedig a közjegyző lesz. Ugyancsak a Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve a rendelet alapján nem kerül sor az eljárásokban az ügyek évenkénti újraiktatására, s tekintettel arra, hogy valamennyi, a Korm. rendeletben meghatározott irat azonnal iktatásra kerül, érkeztetési nyilvántartás vezetését sem írja elő a rendelet. Az évenkénti újraiktatás elmaradásnak indoka az, hogy ezáltal az ügyfelek könnyebben be tudják azonosítani, a hozzájuk érkezett iratokat, s a bíróságok, más hatóságok számára is könnyebb a hozzájuk érkezett iratok kezelése. Az ügyeket külön egységes nyilvántartásban kezelik, s a rendelet alapján a nyilvántartásban a fizetési meghagyásos ügyek esetében az ügyek számozása évenként és közjegyzőnként külön, 30.001-gyel, a fizetési meghagyások végrehajtására irányuló ügyek számozása pedig 70.001-gyel kezdődik, és mindkét esetben az ügyek érkezésének megfelelően folyamatosan növekszik; a szabályzás célja ezzel az ügyfelek által már megismert iktatószám formátum alkalmazása. Az ügyszám kiosztása a MOKK rendszere útján automatizáltan történik: elektronikus úton érkezett beadvány esetén a beadvány közjegyző általi átvételekor, egyéb esetekben a közjegyzői adatbevitel rögzítését követően, az ügyszám kiosztásának pontos meghatározása azért bír jelentőséggel, mert a MOKK rendszerébe folyamatosan érkeznek új ügyek, mind elektronikus úton, mind pedig a közjegyző irányából A szignálás tekintetében a Korm. rendelet alapján a rendelet hatálya alá eső ügyek tekintetében szignálásra nem kerül sor; a közjegyző hatáskörébe tartozó ügyek ellátására jogosult valamennyi irodai dolgozó jogosult ennek alapján az ügyintézésre. A postázás szabályai teljes egészében az Fmhtv.-ben vannak szabályozva, ahhoz részletszabályok kialakítása nem szükséges. A közjegyzői kamara az Fmhtv.-ben meghatározottak szerint számos iratkezeléssel kapcsolatos feladatot lát el. Az Fmhtv.-ben foglaltaknak megfelelően az iratkezelés során is az automatizált, elektronikus eljárás a főszabály, így például a közjegyző a MOKK rendszerében kap tájékoztatást arról, ha részére fizetési meghagyásos ügy érkezik, s a papír alapon előterjesztett kérelmek adattartamát is a MOKK rendszerébe kell felvinnie annak érdekében, hogy az elektronikus eljárás megvalósulhasson. Fentieknek megfelelően az ügyszámkiosztás is automatizáltan működik, így azt a közjegyző adja a MOKK rendszere alkalmazásával.

84

Annak érdekében, hogy a kérelmek bármikor előterjeszthetőek legyenek a közjegyzői kamara a MOKK rendszere alkalmazásával a nap 24 órájában átveszi a küldeményeket, s arról elektronikus úton visszaigazolást küld a félnek. A rendelet meghatározza a kezdőiratok fogalmát, valamint tartalmazza a legjellemzőbb kezdőiratok felsorolását is, ugyancsak tartalmazza a befejezett ügy fogalmát, valamint annak legjellemzőbb eseteit, hiszen ezek az iratok a legfontosabbak az eljárások során. Az irattárazás, illetve a selejtezés esetében a rendelet az Fmhtv.-re, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényre figyelemmel állapítja meg a szükséges részletszabályokat. Az ügyvitellel összefüggésben a rendelet szabályokat tartalmaz a más közjegyző kijelölésére irányuló eljárásra, valamint a felvilágosításra, iratbetekintésre, másolatok készítésére. E körben az eljárás és ügykezelés speciális jellegéből következően differenciát iratbetekintési rendszert kell működtetni: a hagyományos iratbetekintés is nagyrészt átalakul, hiszen számos irat csak elektronikus úton fog létezni, vagyis azt a közjegyzőnél is csak elektronikus úton lehet megtekinteni. A technikai megvalósítás természetesen több módon is megtörténhet, pl.: külön monitor biztosításával, vagy akár kivetítő alkalmazásával, a lényeg azonban az, hogy ha a közjegyző erre a célra egy külön számítógépet biztosít, akkor az iratbetekintés során a fél az ügy iratait ne tudja módosítani. A papír alapon érkezett iratokat emellett természetesen továbbra is meg lehet tekinteni. Az iratbetekintés új módja az, hogy a fél elektronikus úton a MOKK rendszere igénybevételével „távolról tekinti meg” az ügy iratait. A rendelet értelmében – hasonlóan a többi közjegyzői eljáráshoz – a fizetési meghagyásos ügyek intézéséről is szükséges statisztikai jelentés készítése. Ezt a többi közjegyzői ügycsoporttól eltérően nem egyedi (közjegyzői) adatszolgáltatás alapján kell összeállítani, hiszen a MOKK rendszere alkalmas statisztikai adatgyűjtésre is; a statisztikai jelentés készítése így kamarai feladattá válik, a közjegyzői irodákhoz nem telepít adatszolgáltatási feladatot a rendelet. A statisztikai jelentést ezért a MOKK rendszerében szereplő adatok alapján a közjegyzői kamara készíti el és továbbítja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak és a Központi Statisztikai Hivatalnak. A rendelet melléklete meghatározza a jelentés adattartalmát, mely az ügyek intézésének legfontosabb mutatóira terjed ki: a kérelmek száma, elintézésük módja és határideje, a fizetési meghagyással érvényesített követelések, jogorvoslati kérelmek, végrehajtási ügyek. A MOKK rendszere természetesen alkalmas részletesebb, célzott vizsgálatok alapját képező statisztikai adatok gyűjtésére is; az Fmhtv. hatályosulásának vizsgálata körében ezért sor kerül majd a rendszeres statisztikai adatszolgáltatásnál részletesebb, átfogóbb adatgyűjtés elrendelésére is. (Az Fmhtv. előkészítése során az előterjesztő a törvény hatályba lépését követő két év elteltével irányozta elő az első átfogó hatásvizsgálat elvégzését és arról kormánytájékoztató készítését.) A rendelet a fizetési meghagyásos eljárás és az azt követő végrehajtás elrendelése iránti ügyek ügyvitelének és iratkezelésének szabályait tartalmazza, szükséges azonban az Fmhtv-vel érintett többi közjegyzői ügycsoport tekintetében is rendelkezni az ügyviteliiratkezelési szabályrendszerről. Az Fmhtv-vel közjegyzői hatáskörbe utalt egyéb végrehajtás elrendelése iránti eljárásokról van szó, melyek a közjegyzői végzések, közjegyző által jóváhagyott egyezségek és a közjegyzői díjjegyzék [Vht. 16. § (1) bekezdés a) pont], valamint a közjegyzői okirat végrehajtásának elrendelését (Vht. 23/C. §) jelentik. Ez az ügycsoport

85

kerül tehát a rendelet értelmében a KÜSZ hatálya alá. Ezzel párhuzamosan a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendeletben (VÜSZ – módosítása a 9. számú mellékletben található) pedig kimondásra kerül az, hogy ezek az ügyek nem tartoznak a VÜSZ hatálya alá. Egy tekintetben kerülnek behívásra a VÜSZ szabályai a közjegyzői végrehajtás elrendelése során: a VÜSZ-ben foglaltak szerint kell a végrehajtható okirat végrehajtó részére történő továbbításáról gondoskodni. A végrehajtás elrendelése iránti kérelem az új ügycsoportban az az irat, amely alapján a közjegyző az eljárást megkezdi; figyelemmel azonban arra, hogy a közjegyzőnél ennek az esetek többségében előzménye is van (a végrehajtás alapjául szolgáló egyéb közjegyzői ügy), indokolt külön megjeleníteni a kezdőiratok körében. Ugyancsak szükséges speciális rendelkezés az eljárás befejezésére is: a rendelet a KÜSZ 46. § (1) bekezdésében foglalt befejezési módot (ügydöntő határozat hozatala) azért egészíti ki a végrehajtható okirat kiállításával, mert a végrehajtási lap kiállítása, illetve az okirat végrehajtási záradékkal való ellátása ugyan nem formális határozattal (végzéssel) történik, mégis érdemi közjegyzői döntés a végrehajtási kérelem tárgyában. Módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 5. számú melléklete is, mely a közjegyzői ügyek intézéséről szóló statisztikai jelentés adattartalmát határozza meg. A statisztikai jelentés kiegészül egy 4. ponttal, amely a KÜSZ hatálya alá eső, közjegyzői hatáskörbe tartozó végrehajtás elrendelése iránti ügyekben határozza meg a szolgáltatandó adatok körét. Az adatok megegyeznek – természetesen a szükséges eltérésekkel – az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban szereplő bírósági végrehajtási statisztika adataival annak érdekében, hogy a bírósági végrehajtási statisztika a továbbiakban is egységes szempontok szerint legyen elkészíthető. (Felmerül továbbá az egységes kezelés érdekében az is, hogy hosszabb távon a 4. pontban szereplő statisztikai adatgyűjtés is kerüljön be az OSAP rendszerébe. Erre év elejével van lehetőség, s a második félévben kell a kérdésben a döntést meghozni, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009 (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása iránt a javaslatot elkészíteni.) A 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletben szereplő statisztikai jelentés jelenleg felöleli az összes közjegyzői ügytípust, azonban a fizetési meghagyásos ügyekre külön statisztikai adatgyűjtést határoz meg a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló rendelet, ezért a 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 22. §-ában erre a kivételre is utal a normaszöveg. A rendelet az Fmhtv.-vel összhangban 2010. június 1-jén lép hatályba. A rendelet 15. § (4) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba, hiszen kamarai iratot a levéltár csak ekkortól kezelhet, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény alapján.

86

7. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter …./2010. (…...) IRM-MeHVM együttes rendelete a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer informatikai biztonsági követelményeiről

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 60. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörökben eljárva a következőket rendeljük el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában rendszer: a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben (a továbbiakban: Tv.) szabályozott fizetési meghagyásos eljárás technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők, a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek, valamint egyéb felhasználók részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere. (2) A rendszernek alkalmasnak kell lennie a) a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus úton továbbított iratok adattartamának a befogadására, rögzítésére, b) a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények automatizált, gépi adatfeldolgozással történő elvégzésére, c) a közjegyzők és alkalmazottjaik (a továbbiakban együtt: közjegyző) és az azonosított egyéb felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzésének, a felhasználó azonosítását követően történő bizonyító erejű naplózására, d) olyan nyomdatechnikai funkciók ellátására, mellyel a fizetési meghagyásos eljárás során a papír alapú iratok központilag állíthatók elő és készíthetőek elő a kézbesítésre. 2. § E rendelet tartalmazza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, mint a rendszer működtetője (a továbbiakban: MOKK) által az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakon kívül teljesítendő informatikai biztonsági követelményeket.

87

3. § (1) A rendszer működtetője a MOKK. (2) A rendszer alkalmazásgazdája és adatgazdája a MOKK elnöke. (3) A MOKK a rendszer üzemeltetésével vagy fejlesztésével akkor bízhat meg más személyt (a továbbiakban: külső szolgáltató), ha az vállalta az e rendeletben előírt követelmények betartását is. (4) A (3) bekezdésben foglaltak érvényesítését a MOKK-nak a külső szolgáltatóval megkötött szerződésben kell biztosítania; ilyen biztosíték lehet egyebek mellett a szerződés megkötésének megfelelő referenciaanyaghoz kötése, a MOKK által elfogadott minőségirányítási rendszer meglétének igazolása, biztosíték adására való kötelezés. (5) A MOKK-nak folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a külső szolgáltató teljesíti-e a szerződéses kikötéseket. Biztonságirányítási rendszer 4. § (1) A MOKK felelős a megfelelő biztonságirányítási rendszer kialakításáért. (2) A MOKK az adatvagyon-leltár elemeit biztonsági osztályokba sorolja a szerint, hogy az adatvagyon-leltár elemeit érintő informatikai biztonsági incidens milyen következménnyel járhat. A biztonsági osztályokba történő sorolást legalább a következők szerint kell elvégezni: a) 0. osztály (jelentéktelen kár): aa) a közvetlen anyagi kár 10 ezer forint alatt van, ab) a közvetett anyagi kár 8 munkaórával (1 embernap) állítható helyre, ac) az informatikai biztonsági incidens nyilvánosságra hozatala nem szükséges, nem jár bizalomvesztéssel, ad) kizárólag nem védett adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül; b) 1. osztály (csekély kár): ba) a közvetlen anyagi kár 100 ezer forint alatt van, bb) a közvetett anyagi kár 1 emberhónappal (20 embernap) állítható helyre, bc) személyes adatok bizalmassága vagy hitelessége sérül, bd) belső (intézményi) szabályzóval védett adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül; c) 2. osztály (közepes kár): ca) a közvetlen anyagi kár 1 millió forint alatt van, cb) a közvetett anyagi kár 1 emberévvel (12 emberhónap) állítható helyre,

88

cc) az informatikai biztonsági incidens nyilvánosságra hozatala szükséges, bizalomvesztést eredményez a MOKK rendszere vonatkozásában, cd) személyes adatok bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül; d) 3. osztály (nagy kár): da) a közvetlen anyagi kár 10 millió forint alatt van, db) a közvetett anyagi kár 1-10 emberévvel állítható helyre, dc) az informatikai biztonsági incidens nyilvánosságra hozatala szükséges, bizalomvesztést eredményez a közjegyzői tevékenység egésze vonatkozásában, dd) szenzitív személyes adatok, nagy tömegű személyes adat bizalmassága vagy hitelessége sérül; e) 4. osztály (kiemelkedően nagy kár): ea) a közvetlen anyagi kár 10 millió forint felett van, eb) a közvetett anyagi kár 10-100 emberévvel állítható helyre, ec) nagy tömegű szenzitív személyes adat bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül, ed) nagy értékű, a MOKK rendszerével összefüggő üzleti titok bizalmassága, sértetlensége, vagy rendelkezésre állása sérül. 5. § A MOKK-nak a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia a) az egyes informatikai biztonsági követelmények teljesítése érdekében ellátandó feladatokat és azok felelőseit, b) az egyes informatikai biztonsági döntési jogköröket, és azokat, melyek gyakorlásához előzetes döntés szükséges, c) a rendszer biztonságos működtetéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állásáért, folyamatok megvalósulásért felelős vezető személyét, d) a rendszer használatával kapcsolatos hatásköröket (jogosultsági szinteket), e) az informatikai biztonsági vezető kiválasztásának módját, az összeférhetetlenség részletszabályait. Üzemeltetési biztonsági intézkedések 6. § A MOKK-nak a) biztosítania kell a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúrát, továbbá háttér- és kiegészítő szolgáltatásokat, b) a jogosult felhasználókra kell korlátoznia a rendszerhez, a rendszer működtetéséhez szükséges eszközökhöz és a kapcsolódó üzemeltetési környezethez való fizikai hozzáférést, a hozzáférési jogokat pedig a biztonsági osztályba sorolással kell rendeznie, c) a kockázati besorolásnak megfelelően kell védenie a rendszer működtetéséhez szükséges eszközöknek helyt adó fizikai létesítményt, a fizikai biztonsági zónákat pedig al-rendszerenként és biztonsági osztályonként is rögzíteni kell,

89

d) megfelelő környezeti intézkedésekről kell gondoskodnia a rendszernek helyt adó létesítményekben, e) védenie kell a rendszert a környezeti veszélyektől. Műszaki biztonsági intézkedések 7. § (1) A MOKK-nak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – azonosítania kell a rendszer felhasználóit, és – jogosultsági szinthez kötötten – a felhasználók nevében működő folyamatokat és eszközöket, valamint hitelesítenie (vagy ellenőriznie) kell ezen felhasználók, folyamatok vagy eszközök azonosságát, mielőtt ezek hozzáférést kapnának a rendszerhez. (2) Ha az szükséges, a MOKK-nak külső azonosítási szolgáltató igénybevételével kell biztosítania a felhasználók azonosítását. (3) A MOKK-nak a felhasználó azonosítását nem kell elvégeznie, ha a felhasználó a) a Tv. 11. §-ának alkalmazásával lép kapcsolatba a rendszerrel, b) kizárólag a rendszer azonosítást nem igénylő szolgáltatásait veszi igénybe. (4) A MOKK-nak a jogosult felhasználókra, valamint a jogosult felhasználók nevében működő folyamatokra és eszközökre kell korlátoznia a rendszer azonosítást igénylő részéhez való hozzáférést. 8. § (1) A MOKK-nak a rendszerben naplórekordokat kell létrehoznia, ezeket pedig olyan szinten kell megvédenie és megőriznie, amely lehetővé teszi a jogosulatlan, jogszabályba ütköző vagy nem megfelelő rendszertevékenységek monitorozását, elemzését és jelentések készítését a naplók alapján. Biztosítani kell továbbá, hogy a felhasználók által végzett műveletek nyomon követhetők legyenek, egészen az egyes műveletek elvégzéséért felelősséggel tartozó felhasználóig. (2) A MOKK-nak monitoroznia, ellenőriznie és védenie kell a rendszer külső informatikai határain átmenő és a kulcsfontosságú belső informatikai határok közötti kommunikáció jellemzőit, a rendszer által továbbított és fogadott információkat. (3) A (2) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzéseket a MOKK-nak naplóznia kell, s azokat az (1) bekezdésben meghatározott módon kell védenie és megőriznie. Szervezet-szervezési követelmények 9. § (1) Az informatikai biztonsági követelményrendszert – a kockázatelemzést követően – a Korm. rendeletben meghatározott dokumentum-típusokban kell meghatározni.

90

(2) A kockázatarányos védelem követelményrendszerének megfelelő szabályzatokat a MOKK határozattal fogadja el. A szabályzatok elfogadására azt követően kerülhet sor, hogy azokat az informatikai biztonsági felelős jóváhagyta. (3) Az informatikai biztonsági követelményrendszert megvalósító szabályzatok a közjegyzőkre kötelezőek; alkalmazottjaikkal kötött szerződéseikben pedig kötelesek kikötni a szabályzatok betartására vonatkozó kötelezettségvállalást. 10. § (1) A szabályzatokban foglaltaktól a MOKK akkor térhet el, ha az adott követelmény egy előre nem látott vagy tervezett helyzetben nem értelmezhető, vagy a követelmény alkalmazásával a rendszer egészének vagy valamelyik funkciójának biztonságos működése nem biztosítható. Az eltérést indokolni és a dokumentumokban rögzítenie kell. (2) A szabályzatokban meghatározott követelményeknél akkor lehet – kockázatarányosan – magasabb követelményszintet érvényesíteni, ha a kezelt adatok érzékenysége vagy a felhasználók bizalmának megerősítése ezt szükségessé teszi. (3) A szabályzatoktól történő, az (1) és (2) bekezdés szerinti eltérés esetén olyan többletkövetelményeket lehet érvényesíteni, melynek alkalmazásával a rendszer egészének vagy biztonsági fenyegetettséggel érintett funkciójának biztonságos működése biztosítható. Ezzel egyidejűleg haladéktalanul intézkedni kell a szabályzatok módosítása iránt. (4) A szabályzatoktól e § szerinti eltéréshez az informatikai biztonsági felelős hozzájárulása szükséges. 11. § (1) A rendszer informatikai biztonsági felelősét a MOKK elnöke jelöli ki vagy a MOKK elnökének hozzájárulásával a MOKK alkalmazza. (2) Az informatikai biztonsági felelős személyesen felel a biztonsági követelmények megvalósulásáért, e feladatának ellátása körében nem utasítható. Az informatikai biztonsági felelős a MOKK elnökének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét. (3) Az informatikai biztonsági felelős e rendeletben meghatározott biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a) folyamatosan figyelemmel kíséri a MOKK-nak a külső szolgáltatókkal és azokkal az egyéb szervezetekkel kötött megállapodásait, amelyek tevékenysége a rendszer működésére kihatással lehet, b) jóváhagyja a szabályzatokat, c) ellenőrzi a biztonságirányítási rendszer működtetésének megvalósulását, d) biztonsági kockázat, illetve a b) pont szerinti jóváhagyás megtagadása esetén kezdeményezheti a rendszer szolgáltatásának felfüggesztését a kockázat elhárításáig, e) folyamatosan felügyeli, ellenőrizi a biztonsági intézkedéseket a hatékonyság folytonosságának biztosítása érdekében,

91

f) felméri és elemzi a MOKK, valamint a rendszer működéséből eredő, az informatikai biztonsággal összefüggő veszélyforrásokat, meghatározza a kockázatkezelés módszerét. (4) Az informatikai biztonsági felelős külön felhatalmazás nélkül jogosult a) az ellenőrzési, vizsgálati tevékenysége során a MOKK-nál, a közjegyzőnél, és külső szolgáltatónál rendelkezésre álló, a rendszer működését érintő bármilyen (a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó) iratba, dokumentumba, okmányba, adatbázisba, számítógépes vagy más adathordozó tartalmába való betekintésre, b) a MOKK, a közjegyző és külső szolgáltató használatában lévő épületben, helyiségben, ingatlanban található, a rendszer működtetéséhez szükséges eszközök, különösen az informatikai és távközlési eszközök vizsgálatára. 12. § A rendszer működési biztonságáért és adatbiztonságáért az adatgazda felel. 13. § (1) A MOKK-nak biztosítania kell, hogy a szervezetén belül (ideértve a külső szolgáltatókat is) a rendszer működtetésével összefüggő felelősségi körrel, feladattal rendelkező személyek megfeleljenek az adott pozícióra vonatkozó, e rendelettel és a MOKK által meghatározott biztonsági kritériumoknak. (2) A MOKK-nál a rendszerhez való hozzáférést, vagy a rendszer fejlesztésében, működtetésében való részvételt biztosító bizalmi munkakört csak olyan személyek tölthetnek be, akinek a bizalmi munkakör betöltéséhez szükséges befolyásmentességét és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakértelmét megfelelő végzettség, szakmai gyakorlat biztosítja, és aki büntetlen előéletű. (3) A MOKK elnöke – döntése szerint – informatikai biztonsági felelősnek a) közjegyzőt jelölhet ki vagy b) informatikai képzettséggel rendelkező személy alkalmazásához járulhat hozzá. (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén az informatikai biztonsági felelős munkáját informatikai képzettséggel rendelkező, az informatikai biztonsági felelőssel vagy a MOKK-al munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszonyban álló személyek segítik. (5) A (4) bekezdésben foglalt esetben a MOKK elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetőleg előzetes hozzájárulása szükséges az egyéb szerződéses jogviszony módosításához, megszüntetéséhez. Naplózás 14. §

92

(1) A naplózási rendszernek alkalmasnak kell lennie mindegyik felhasználó vagy felhasználói csoport által végzett művelet szelektív regisztrálására is. 15. § (1) A Tv-ben foglaltakon túl a következő – sikeres, sikertelen – eseményeket is maradéktalanul naplózni kell: a) rendszerindítások és -leállítások, b) rendszeróra-állítások, c) be- és kijelentkezések, d) programleállások, e) az azonosítási és a hitelesítési mechanizmus használata, f) hozzáférési jog érvényesítése azonosítóval ellátott erőforráshoz, g) azonosítóval ellátott erőforrás létrehozása vagy törlése, h) felhatalmazott személy műveletei, amelyek a rendszer biztonságát érintik. (2) Az alapvető naplózási követelmények a következők: a) naplózni kell a biztonságot érintő összes tevékenységet, b) biztosítani kell, hogy a naplófájlok tartalmát megadott időintervallum alapján képernyőn és nyomtatón is meg lehessen jeleníteni, c) a naplóállományokat tilos megsemmisíteni, felülírni, módosítani, azokat archiválni kell, d) a naplóállományok kódoltak, hibajavítást lehetővé tevő ellenőrző összeggel ellátottak kell hogy legyenek, a kódkulcsokat a rendszertől független adathordozón kell tárolni, e) a fokozott és kiemelt biztonsági osztályba sorolt alrendszerek biztonsági naplóit több, a rendszerhez nem kapcsolódó adathordozón is tárolni kell annak érdekében, hogy védve legyenek a törlés és illetéktelen hozzáférés ellen, ennek megvalósításáért az informatikai felelős felelős, f) rögzíteni kell a hibás bejelentkezési kísérletek számát. 16. § (1) A biztonsági napló adatait rendszeresen, de legalább havonta egy alkalommal ellenőrizni kell, és biztonságos módon kell megőrizni. (2) A biztonsági napló értékelése során meg kell határozni, hogy mely eseményeket kell jegyzőkönyvezni, melyek azok az események, amelyek szankciókat vonnak maguk után, és melyek ezek a szankciók. (3) A biztonsági naplók alapján felvett jegyzőkönyveket archiválni kell, és ennek során a megőrzési határidőket meg kell határozni. (4) A biztonsági eseménynapló (naplófájl) vizsgálatához és karbantartásához a rendszernek megfelelő eszközökkel és ezek dokumentációjával kell rendelkeznie. Ezen eszközök állapotának regisztrálhatónak és dokumentálhatónak kell lennie.

93

(5) A rendszernek a biztonsági eseménynapló (naplófájl) tekintetében is lehetővé kell tennie egy vagy több felhasználó tevékenységének szelektív vizsgálatát is. (6) A (5) bekezdésben meghatározott vizsgálat elvégzéséhez a MOKK elnökének előzetes engedélye szükséges. 17. § Az informatikai rendszer üzemeltetéséről – a biztonsági napló mellett – üzemeltetési naplót kell vezetni, amelyet a rendszer működtetését végző informatikai szervezeti egység felelős vezetőjének és az informatikai biztonsági felelősnek rendszeresen ellenőriznie kell. 18. § A naplórendszert úgy kell kialakítani, hogy a felhasználók által jelentett, az adatfeldolgozási és átviteli rendszerek működésében észlelt hibákat naplózza. 19. § A MOKK-nak a naplózó eszközöket legalább a 3. számú informatikai biztonsági osztályba kell sorolnia biztonságára. Rendszerdátum és -idő beállítás 20. § (1) A MOKK-nak kiemelt figyelmet kell fordítania az operációs rendszer és alkalmazás dokumentációjának figyelembevételével a rendszerdátum és -idő beállítására. (2) A rendszerdátum és -idő beállítására kizárólag az informatikai vezető által kijelölt munkatársak jogosultak; az időpont beállítását jegyzőkönyvezni kell. A rendszerbe kerülő adatok hitelesítése 21. § (1) A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatfeldolgozó rendszerekbe bevitt adatokat hitelesíteni, ellenőrizni lehessen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hitelesítés, ellenőrzés teljes folyamatát naplózni kell. Az adatfeldolgozás ellenőrzése 22. § (1) A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a rendszerbe bevitt adatok sértetlensége, hiánytalansága, és integritása a feldolgozás alatt is biztosított legyen.

94

(2) A folyamatba épített ellenőrző algoritmus megfelelő működésének ellenőrzésért a MOKK által kijelölt informatikai vezető a felelős. Az operációs rendszerszintű hozzáférések ellenőrzése 23. § A MOKK-nak az operációs rendszer szintjén rendelkezésre álló biztonsági intézkedésekkel kell korlátoznia a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést, melyeknek a következőket kell magukban foglalniuk: a) az engedéllyel rendelkező felhasználó személyének azonosítása és hitelesítése, szükség esetén a terminál vagy hely azonosítása, b) a sikeres és az eredménytelen hozzáférési kísérletek rögzítése, c) megfelelő hitelesítési eszközök és – jelszókezelő rendszer használata esetén – minőségi jelszavak biztosítása, d) a különleges rendszer-előjogok használatának naplózása (pl. rendszergazda jogosultsággal rendelkező felhasználók esetében), e) amennyiben az szükséges, a felhasználók csatlakozási idejének korlátozása. Változás-kezelés 24. § (1) A MOKK a rendszer sérülékenységének minimálisra csökkentése érdekében a rendszer-változtatásokat csak szigorú ellenőrzéseken keresztül valósíthatja meg. (2) A rendszer tesztrendszeréhez szoftver-verziókövetési és -támogatási rendszernek kell kapcsolódnia. (3) A MOKK-nak a változtatás ellenőrzésének eljárását – a folyamatos kockázatkezelési módszereket is beleértve – a változás-kezelési szabályzatban kell szabályoznia. (4) A változtatási eljárással kapcsolatban a) szabályozni kell a változtatást végrehajtó személyek körét, b) a szükséges módosítás érdekében az összes szoftver, információ, adatbázis és hardver azonosítását el kell végezni, c) a változtatás üzembe helyezése előtt részletes, kockázatkezelésen alapuló, formalizált elfogadási eljárást kell rendszeresíteni, d) biztosítani kell, hogy az üzembe helyezés során a rendszer üzemeltetési folyamatai ne sérüljenek, e) a rendszer-dokumentációkban a változásokat át kell vezetni, és a régi dokumentációkat archiválni kell, f) karban kell tartani a változás-kezelés segítségével az összes szoftverfrissítést, g) biztosítani kell minden változtatás ellenőrzését, h) biztosítani kell, hogy az érintett üzemi dokumentumokon is átvezetésre kerüljenek – amennyiben szükségesek – a változások.

95

Adatvagyon-leltár 25. § (1) A MOKK-nak a rendszer vonatkozásában adatvagyon-leltárt kell készítenie a védendő információs, szoftver és fizikai vagyonról, azok tulajdonosáról (adatgazdájáról) – amennyiben azok nem a MOKK tulajdonában állnak –, továbbá az egyes vagyonelemek értékéről. (2) Az adatvagyon-leltár a következő részekből áll: a) információ-vagyon: adatok (az adatok biztonsági osztályozása szerint), adatbázisok, szoftver-kezelési kézikönyvek, oktatási, üzemviteli, üzemeltetési, biztonsági segédletek és nyilvántartások, b) szoftver-vagyon: rendszer-szoftverek, alkalmazói szoftverek, fejlesztőeszközök, c) fizikai-vagyon: hardver (számítógépek, perifériák, mobil számítástechnikai eszközök), kommunikációs eszközök (telefonok, faxok, modemek, hálózati csatoló eszközök, telefon-alközpontok), adathordozók és egyéb műszaki berendezések (szünetmentes tápegység, légkondicionáló berendezés, villámhárító stb.). A rendszer biztonságos üzemeltetéséhez szükséges egyéb szabályzatok 26. § A MOKK-nak olyan informatikai felhasználói szabályzatot kell készítenie, amely rögzíti – a jogosultsági szintek szerint – a felhasználók kötelezettségeit a rendszer biztonságos üzemeltetése érdekében. Az informatikai felhasználói szabályzatban a felhasználók kötelezettségeit a jogosultsági szintek szerint kell megállapítani. 27. § Ha a kockázatelemzés és annak értékelése a rendszer biztonsági hiányosságait tárja fel, a MOKK-nak kockázatkezelési tervet, szükség esetén pedig ehhez kapcsolódó cselekvési tervet kell készítenie. 28. § A MOKK-nak üzemmenet-folytonossági tervet kell kidolgoznia. 29. § (1) A MOKK-nak a mentési szabályzatot, megbízható mentési eljárásokat úgy kell kialakítania a működés-folytonosság biztosítása érdekében, hogy azok kötelezővé tegyék a mentési médiák visszaállíthatóságának ellenőrzését. Minden új backup szoftver vagy hardver beszerzése esetén az üzembe helyezés előtt ki kell próbálni az adat-visszaállítást egy, a rendszertől függetlenül működtetett gépen vagy tesztkönyvtárban.

96

(2) A MOKK-nak biztonsági eljárásokkal kell rendelkeznie arra az esetre is, amikor a mentési rendszer valamelyik eleme hibásodik meg. Az ilyen kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a mentési médiákon kívül tartalék mentési eszközök rendelkezésre állásról is gondoskodnia kell. 30. § A MOKK-nak a biztonságos rendszerüzemeltetés érdekében a) hozzáférés ellenőrzési és b) szerep alapú jogosultságkezelési szabályzatot kell készítenie. 31. § A MOKK az üzemszerű karbantartások gyakoriságát, tervezett időpontját, valamint időtartamát a karbantartási tervben kell rögzítse. Rendszer dokumentációkkal kapcsolatos előírások 32. § (1) Minimálisra kell csökkenteni azoknak a személyeknek a számát, akik hozzáférhetnek a rendszerdokumentációkhoz. (2) A rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a nyilvános hálózaton keresztül elérhető, vagy azon keresztül továbbított dokumentáció védelme. (3) A MOKK-nak a) gondoskodnia kell a változások menedzseléséről és a biztonságot érintő változások, változtatások naplózásáról, b) a rendszerben feldolgozásra kerülő, a fokozott és a kiemelt biztonsági osztályba sorolt adatok pontos megállapítására alkalmas dokumentációt és a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok nyilvántartására vonatkozó dokumentációt egymástól elkülönítetten kell kezelnie. (4) A rendszer dokumentációkkal kapcsolatos előírások érvényesítése során a 24. §ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Tevékenységek a változás-kezelés szabályainak alkalmazásával 33. § A MOKK a következő tevékenységek végzésekor a változáskezelés szabályai szerint köteles eljárni: a) a MOKK által végzett változtatások implementációja,

97

b) minden új alkalmazás fejlesztése, c) a MOKK szabályzatainak és eljárásainak módosítása vagy frissítése, d) az informatikai biztonsági incidensek megoldására és a biztonság fejlesztésére meghozott intézkedések, e) az új technológiák alkalmazása, és f) a hálózatok bővítése, módosítása során. A rendszer megfelelő működéséhez szükséges kapacitásigény 34. § A MOKK-nak a rendszer kapacitásigényét folyamatosan biztosítania kell; ennek érdekében a rendszer kapacitásigényét folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és a mért értékek alapján meg kell becsülnie a jövőre nézve. Az informatikai biztonsági incidensek kezelése 35. § (1) A MOKK-nak a rendszert érintő informatikai biztonsági incidenseket (a továbbiakban e §-ban: események) megfelelő elemzési sémát igénybe véve kell elemeznie. (2) A MOKK-nak fel kell készülnie az események bekövetkezésére, ennek érdekében a következő intézkedéseket kell megtennie: a) felkészülés: előre dokumentált megelőző intézkedések, esemény-kezelési útmutatások és eljárások létrehozása (az eseményre vonatkozó adatok védelmét, az eseménynaplók karbantartását és a nyilvánosság tájékoztatását is ide értve), a szükséges dokumentumok védelme, valamint üzletmenet-folytonossági tervek készítése, b) bejelentés: eljárások, módok és felelősségek meghatározása azzal kapcsolatban, hogy milyen módon és kinek kell jelenteni az eseményeket, c) irányítás: eljárások és felelősségek meghatározása az események kezelésével összefüggő tevékenység végzése során (a károk csökkentésekor, az esemény felszámolásának alkalmával és a MOKK vezetésének, a nyilvánosság tájékoztatásakor), d) helyreállítás: eljárások és felelősségek meghatározása a normál működés helyreállítására, e) áttekintő vizsgálat: eljárások és felelősségek meghatározása az eseményt követő tevékenységek során, ideértve a jogi következmények kivizsgálását és a trendek elemzését (felkészülés további informatikai biztonsági incidensek kezelésére). A biztonságos működéshez szükséges műszaki paraméterek közzététele 36. § A MOKK – a központi szolgáltató rendszeren keresztül nyújtott szolgáltatások kivételével – a honlapján közzéteszi a MOKK rendszer által a felhasználó részére nyújtott szolgáltatások eléréséhez és igénybevételéhez szükséges műszaki paramétereket.

98

Záró és átmeneti rendelkezések 37. § Ha a MOKK rendszere megfelel az Európai Unió tagállamaiban is széles körben elfogadott és alkalmazott, informatikai biztonságra vonatkozó olyan szakmai szabályoknak és elveknek, melyek az Európai Unió erre szakosított szervei vagy nemzetközi szabványügyi testület által ilyenként elfogadottak vagy általuk készítettek, – az e rendeletben foglalt követelmények teljesítésének vizsgálata nélkül – úgy tekintendő, hogy a rendszer teljesíti a biztonságos és folyamatos üzemeltetéshez szükséges biztonsági követelményeket. 38. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A MOKK-nak a rendeletben foglalt informatikai biztonsági követelményeket 2010. május 31. napjáig kell teljesítenie. 39. § (1) A MOKK-nak a szolgáltatás megkezdéséhez szükséges, a Korm. rendeletben meghatározott önértékelést 2010. május 31-éig kell elkészítenie.

99

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) a fizetési meghagyásos eljárást informatikai alapra helyezi, így biztosítható ugyanis az eljárás gyors lefolytatása, s az eljárás ügyfélbarát jellegének erősítése. A papíralapú ügyintézésről az elektronikus ügyintézésre való átállás összhangban áll a Kormány törekvéseivel; a Kormány ugyanis elkötelezett a modern informatikai rendszerek alkalmazása mellett, ennek azonban alapvető feltétele az informatikai rendszerek biztonságos működésének garantálása. Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárás egy igen széles körben igénybe vett eljárás – éves szinten mintegy 500 ezer ügy indul, az intézményt magánszemélyek, valamint vállalkozások egyaránt igénybe veszik, érinti tehát a társadalom valamennyi rétegét –, kiemelkedő fontosságú az eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer folyamatos és megbízható működése. Ennek biztosítása érdekében biztonsági követelmények meghatározása szükséges. Az információs rendszerek és hálózatok folyamatosan biztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve, hiszen előfordulhat, hogy – az informatikai rendszerek védelmi gyengeségeit kihasználva – egyesek bizalmas információkat kísérelnek meg illetéktelenül megszerezni, megváltoztatni vagy kitörölni. Megtörténhet azonban is, hogy a rendszer tervezési vagy üzemeltetési hibák miatt válik működésképtelenné. Az informatikai rendszerek e tényezőkre visszavezethető sérülései hívhatók összefoglalóan információbiztonsági fenyegetettségnek, melyek nagy hatásfokkal elkerülhetőek a megfelelő informatikai biztonsági követelményrendszer kialakításával és betartásával. Az informatikai biztonság a következő módokon biztosítható: az informatikai rendszert üzemeltető szervezet folyamataival, biztonságot menedzselő szervezeti struktúrájával, hozzáértő humán erőforrásaival, szabályozási rendszerszerével, a szabályok betartásának ellenőrzésével, másrészt a szoftver és hardver termékek, valamint az ezekből integrált komplex informatikai rendszerek és alkalmazások biztonsági megfelelőségével, továbbá e két terület egymásra ható kapcsolatával. A rendelet célja ezen alapvető informatikai biztonsági követelmények kialakítása és érvényesítése a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) informatikai rendszere vonatkozásában. A fizetési meghagyásos eljárás lefolytatásának támogatására szolgáló informatikai rendszer informatikai biztonsági követelményeiről szóló IRM-MeHVM együttes rendelet tervezetének (a továbbiakban: rendelet) célja, hogy olyan követelményrendszert adjon a MOKK számára, amely mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlatban ismert. Ezért alapvetően az ISO/IEC 27001:2005, az ISO 27002., valamint az ISO/IEC 15408 szabvány (Common Criteria) szabványban is megfogalmazott követelményeket támasztja; figyelemmel természetesen arra, hogy a MOKK testületi formában működik, így részben speciális szabályozás szükséges. Tekintettel van a szabályozás az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényre, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló 223/2009. (X. 14.) Korm. rendeletre (Korm. rendelet); a Korm. rendelet hatálya ugyanis a Magyar Országos Közjegyzői Kamarára, mint a MOKK rendszer működtetőjére is kiterjed. A rendeletben ezért kizárólag azokról a kérdésekről szükséges rendelkezni, melyekről a Korm. rendelet vagy nem rendelkezik, vagy – a Korm. rendelet általános jellegéből adódóan – csak általános jelleggel fogalmaz meg követelményeket (e körben értelemszerűen részletszabályok kialakítása szükséges). A

100

rendszer kiemelt jelentőségére figyelemmel emellett szükséges lehet az is, hogy meghatározott területen a rendelet szigorúbb szabályokat írjon elő, mint a Korm. rendelet. A rendelet célja meghatározni a rendszer alapvető, elvárt tulajdonságait, így biztosítva, hogy a rendszer el tudja majd látni az Fmhtv.-ben előírt feladatokat. Különösen fontos, hogy a rendszer alkalmas legyen: az adatrögzítésre, a formanyomtatványok kezelésére, az eljárás alapját képező automatizált gépi adatfeldolgozásra, naplózásra, felhasználók azonosítására, valamint a papír alapú iratok központi előállítására és azok kézbesítésre történő előkészítésére. A rendelet hatálya a MOKK-ra, mint a rendszer működtetőjére terjed ki és nem általában a MOKK-ra, hiszen az Fmhtv. kizárólag a rendszer vonatkozásában ad felhatalmazást informatikai biztonsági követelmények megfogalmazására. A rendelet kötelezettséget ír elő a MOKK számára a rendelet betartására, ennek ellenőrzése pedig az igazságügyért felelős miniszter feladata a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) alapján, melynek 15/A. §-a rendelkezik a miniszter törvényességi felügyeleti jogáról. Az informatikai rendszerekre vonatkozó védelmi szint meghatározása az informatikai biztonság kulcsfogalma. Általános esetben – amennyiben egy vállalkozás informatikai rendszeréről van szó – a szervezet saját maga dönthet arról, hogy a védendő adatok értéke számára mennyire értékes, s ennek alapján szabadon dönthet arról, hogy milyen szintű (lényegében költségű) védelmet kíván biztosítani, adatainak. A közjegyzői eljárásban szereplő adatok védelme – ezzel szemben – közérdek, így értelemszerűen a MOKK-nak nem elsősorban árérték-arányban kell e döntést meghoznia (s nem is kizárólagosan jogosult e döntés meghozatalára, hiszen végső soron állami felelősség az, hogy a rendszer jól működjön), hanem a közjegyzőség jogszolgáltató hatósági funkciójából kiindulva kell a védelem szintjét meghatároznia, emellett a közjegyzői tevékenységhez fűződő közbizalom megóvását is biztosítania kell. Ennek meghatározása azonban nem jogi, hanem informatikai kérdés, így nem indokolt, hogy a rendelet tárgya legyen a konkrét védelmi szint, illetve módszerek meghatározása; a rendelet célja olyan elvárásokat megfogalmazni, melyeknek egy rendszer akkor tud eleget tenni, ha az információbiztonság megfelelő. A rendelet rögzíti, hogy a rendszer működtetője a MOKK, alkalmazásgazdája és adatgazdája pedig a MOKK elnöke. Annak érdekében, hogy a rendszer megfelelő biztonsággal működjön, alapvető fontosságú, hogy a rendszerrel kapcsolatba kerülő szervezetek, akikre a rendelet hatálya nem terjed ki, elfogadják a rendeletben előírt követelményeket. Ez lényegében kötelező szerződési feltételek megfogalmazását jelenti, így a MOKK-kal szerződő felek a szerződés által válnak kötelezetté a rendeletben foglaltak teljesítésére. A megfelelő rendszer-működtetésnek az is feltétele, hogy a napi szinten a rendszert alkalmazó személyek (a közjegyzők, a MOKK alkalmazottjai és a külső szolgáltatók) tudatában legyenek az információbiztonsági fenyegetéseknek, ezt a MOKK-nak szükség esetén képzés szervezésével is biztosítani kell (e követelményt a Korm. rendelet írja elő, ezért annak rögzítésére a rendeletben nem került sor). A rendszer tekintetében – a MOKK köztestületi jellegére figyelemmel – rendelkezni kell arról, hogy mely döntéseket melyik szerv hozhat meg. A Kjtv. alapján a szóba jöhető szervek a következők: választmány (választmány informatikai bizottsága, mint döntéselőkészítő), elnökség, elnök, ügyvezető, országos kamara hivatala. A MOKK működését

101

alapvetően szervezeti és működési szabályzata határozza meg, így ebben a dokumentumban kell rögzíteni az információbiztonsággal összefüggő szervezeti kérdéseket is. A MOKK fő döntéshozó szerve a választmány; indokolt tehát, hogy a rendszerrel összefüggő alapvető fontosságú, stratégiai döntéseket ez a szerv hozza meg. Tekintettel azonban arra, hogy a rendszer esetében sor kerülhet azonnali intézkedések megtételére, a gyakorlatban nehezen alkalmazható szabályhoz vezetne az, ha valamennyi döntést ez a testület hozná meg. A szabályozás kialakítását befolyásolja továbbá az is, hogy a MOKK vezetőjeként a MOKK elnöke értelemszerűen egyben a rendszer adatgazdája is, így számos feladatot hozzá szükséges telepíteni. A döntés súlyától függően e döntési jogköre két csoportra osztható: azok a döntések, melyek tekintetében beszámolási kötelezettsége van, valamint olyanok, melyekhez szükséges a választmány utólagos jóváhagyása (tehát azt a választmány döntése szerint megváltoztathatja, visszavonhatja). Tekintettel továbbá arra, hogy igen speciális területről van szó, szükséges, hogy a választmányt döntése meghozatalában szakbizottság segítse, amely lehet akár a már jelenleg is működő informatikai bizottság, azonban felmerülhet önálló szakbizottság létrehozása is. A hatályos kamarai szabályozás szerint a szakbizottság tagja közjegyző és közjegyző-helyettes lehet; felmerül tehát egy olyan testület felállításának a szükségessége is, amely informatikusokból áll, ez azonban nem jogi kérdés, s így e körben a rendelet szabályokat nem tartalmaz. A rendszer biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő időközönként karban legyen tartva. Annak érdekében, hogy ezek a karbantartások előre tervezhetőek legyenek, és ne veszélyeztessék a rendszer megfelelő rendelkezésre állását, a rendelet előírja, hogy az üzemszerű karbantartások gyakoriságát, valamint időtartamát a rendszerkarbantartási tervben kell rögzíteni. A rendszer akkor működhet biztonságosan, ha a tervezés fázisát követően az üzemeltetés is kellően szabályozott módon zajlik; erre is szabályokat tartalmazza a rendelet. A felhasználók azonosítása a rendszer működtetésének alapkövetelménye, e nélkül nem működhet elektronikus eljárás. Fontos azonban, hogy a rendszer egész működését, működtethetőségét veszélyezteti az, ha a felhasználók azonosítása nem kellően megbízható, e vonatkozásban ezért a rendelet kötelezi a MOKK-ot annak biztosítására, hogy a rendszert kizárólag azonosított felhasználók vegyék igénybe, valamint az azonosítás egyes módjait is nevesíti. Ezzel összefüggésben a rendelet értelemszerűen önállóan is nevesít naplózási kötelezettséget. A rendeletben leírt kockázatelemzés célja a feltárt sérülékenységek és fenyegető tényezők között a kapcsolat kiépítése, a biztonsági sértések előfordulási valószínűségének meghatározása, az információvagyon biztonsági kockázatoknak való „kitettségének”, a MOKK által vállalható és nem-vállalható kockázatoknak a meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biztonság a tudatosan felvállalt kockázatokon keresztül realizálódik, a MOKK-nak a kockázatok vállalására vonatkozó döntései alapján kell kidolgoznia védelmi rendszerét (ezzel összefüggésben lásd a 3. § rendelkezéseivel összefüggő indokolást is). A kockázatelemzés végrehajtását követően a MOKK rendelkezni fog az informatikai erőforrások sérülékenységeit kihasználó fenyegető tényezők listájával, valamint azok sebezhetőségekkel történő összerendelésével, megismeri és meghatározza a feltárt fenyegető tényezők bekövetkezési valószínűségét, továbbá meghatározza az elfogadható és nem elfogadható, tehát a későbbiekben kezelendő kockázatok listáját.

102

Az informatikai biztonsági szabályzat rögzíti a rendszer megfelelő működéséhez, működtetéséhez szükséges folyamatokat, megadja az érintett szereplők (pl.: információbiztonsági vezető, üzemeltető, rendszergazda, fejlesztési vezető, adatgazda stb.) feladatait, felelősségeit, hatásköreit. Rögzíti továbbá a szabályzat az információ-feldolgozó rendszer elemeivel (dolgozók, alkalmazások, technológiai elemek, helyiségek stb.) kapcsolatos biztonsági követelményeket. (A szabályzatot olyan mélységig kell elkészíteni, hogy technológia-független tudjon maradni.) Az informatikai biztonsági szabályzat a biztonsággal kapcsolatos alapvető dokumentum, amelynek – értelemszerűen – legalább az alábbiakra kell kitérnie: egyértelmű nyilatkozat az informatikai biztonság szabályozott kialakítására, illetve fenntartására, az informatikai biztonság alapvető fogalmaira, az informatikai biztonsággal kapcsolatos feladat- és hatáskörökre, felelősségekre, a biztonsági események jelentésének rendjére, elvek, követelmények, kötelező eljárások, szabványok megadására. A rendszer esetében a MOKK informatikai biztonsági szabályzata alapján részleteiben szabályozni kell az adott alkalmazási területen megvalósítandó, a fejlesztéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket; erre szolgálnak a végrehajtási eljárásrendek. Az informatikai katasztrófa elhárítási terv olyan dokumentum, melynek célja, hogy a MOKK lehetőség szerint felkészüljön a tipikusan vis majornak tekinthető események kezelésére. Ennek célja, hogy a rendszer integritása egy ilyen esemény bekövetkezte esetén ne sérüljön, a rendszer adatai, naplói ne vesszenek, sérüljenek, vagy semmisüljenek meg, végül pedig annak érdekében, hogy a vis major esemény elmúltát követően a rendszer megfelelő működése (adott esetben újraindítása) biztosított legyen. A változás-kezelési szabályzat a megfelelő rendszerműködtetés egyik alapdokumentuma, rögzíti a változáskezelési eljárás technikai (pl. tesztelési), szervezeti (pl. ki jogosult az új verzió éles rendszerbe helyezésének engedélyezésére) követelményeit. Tekintettel arra, hogy a MOKK szervei – értelemszerűen – nem informatikusokból állnak, a megfelelő szabályzatok megalkotásához szükséges, hogy egyfajta szakmai kontroll érvényesüljön; ennek érdekében a rendelet az informatikai biztonsági szabályzat elfogadását megelőzően kötelezően előírja, hogy azt az informatikai biztonsági felelős jóvá kell hagyja. Tekintettel arra, hogy az informatika egy igen dinamikusan fejlődő tudományterület, s ennek következtében az információ biztonsági fenyegetettség mértékét alapvetően befolyásoló új technológiák jelenhetnek meg, a tervezet lehetőséget ad a biztonsági szabályzatban foglalt követelményektől való eltérésre. Az eltérést értelemszerűen indokolni és a megfelelő dokumentumokban rögzíteni kell, s ahhoz az informatikai biztonsági felelős jóváhagyása is szükséges. Az informatikai biztonsági felelős általános feladata a MOKK által üzemeltetetett, illetve a MOKK adatait feldolgozó informatikai és távközlési rendszerek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtése és fenntartása, ennek tervezése, szervezése, irányítása, koordinálása és ellenőrzése. Ez nem feltétlenül informatikai képzettséget igénylő feladatkör, hiszen a rendszerhez kötődő stratégiai informatikai biztonsági döntések meghozatala és ellenőrzése a feladata. Kulcsfontosságú azonban, hogy független legyen, s ne álljon alárendeltségi viszonyban más, a rendszer működtetésében kulcsszerepet betöltő vezetőkkel annak érdekében, hogy feladatait megfelelően el tudja látni. A rendelet elvi éllel mondja ki, hogy a rendszer működési biztonságáért és adatbiztonságáért az adatgazda felel. Az adatgazda az a vezető, aki végső soron felel a rendszerért. Így az ő felelősségi körébe tartozik, hogy a rendszer megfelelő

103

információbiztonsággal rendelkezzen, ő felelős továbbá – munkáltatóként – azért is, hogy a rendszerrel dolgozó alkalmazottak a feladat ellátására megfelelőek legyenek. Az adatgazda kiemelt felelősségére tekintettel szükséges egyebek mellett az is, hogy kizárólagosan legyen jogosult az informatikai biztonsági vezető kinevezésére, s stratégiai döntések meghozatalára. A MOKK testületi jellegére tekintettel a kizárólagos döntési jogkörök értelemszerűen ugyancsak korlátozottak, azonban egyértelműen kimondja a rendelet, hogy az informatikai biztonsági vezető kinevezése az adatgazda kizárólagos joga. A rendszerben tárolt adatok érzékenységére, s társadalmi fontosságukra tekintettel, a rendelet előírja, hogy a rendszerrel dolgozó munkavállalóknak milyen feltételeknek kell megfelelniük; így például hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges igazolniuk azt, hogy büntetlen előéletűek, valamint szakmai hozzáértésüket is igazolniuk kell. A rendelet nem ír elő meghatározott végzettséget tekintettel annak gyakoriságára, hogy informatikus feladatkörben informatikusok mellett programozó matematikusokat, matematikusokat, villamosmérnököket alkalmaznak, valamint az informatika egyes speciális területein kizárólag a hozzáértés a kívánalom, az azonban nem feltétlenül sajátítható el egyetemi, főiskolai képzésben. Az elszámoltathatóság és esetleges auditálhatóság biztosítása érdekében olyan regisztrálási és naplózási rendszert kell kialakítani, hogy utólag megállapíthatóak legyenek az informatikai rendszerben bekövetkezett fontosabb események, különös tekintettel azokra, amelyek a rendszer biztonságát érintik, egyúttal lehessen ellenőrizni a hozzáférések jogosultságát, meg lehessen állapítani a felelősséget, valamint az illetéktelen hozzáférés megtörténtét vagy annak kísérletét. Minden rendszer esetében, így a MOKK rendszere esetében is kiemelt figyelmet kell fordítani az operációs rendszer és alkalmazás dokumentációjának figyelembevételével a rendszerdátum és -idő beállítására; minden tevékenység visszakereshetőségének alapja a hiteles, pontos dátum és idő. A rendszerdátum és a -idő beállítására kizárólag az informatikai vezető által kijelölt munkatársak jogosultak, az időpont beállítását jegyzőkönyvezni kell. Ahol számítógépi vagy távközlési eszköz képes valós időben szolgáltatni órajelet, akkor azt ajánlatos egyezményes szabvány szerinti időzítésre ráállítani, például az Egyetemes Koordinált Időre (UCT, Universal Co-ordinated Time), vagy valamely helyi szabványos időzítésre. Természetesen helyi jellegzetességeket (pl. nyári időszámítás) is figyelembe kell venni. Mivel ismert, hogy bizonyos órák időben eltolódnak, kell egy szervezeti szinten definiált eljárás, amely ellenőriz és kijavít minden jelentős változást. A dátum/idő formátum megbízhatósága az alkalmazási rendszerekben, és adatbázis-kezelő rendszerekben használatos időbélyegző pontosságát is befolyásolja. Az ilyen hibák, főleg nagy adatbázisok esetén nehezen korrigálhatóak. A számítógépek óráinak helyes beállítása fontos annak biztosítására is, hogy az auditnaplók pontosak legyenek. Ezt megkívánhatják különféle informatikai biztonsági események kivizsgálásánál, vagy bizonyítékként, jogi vagy fegyelmi esetekben. A pontatlan auditnaplók akadályozhatják a fenti nyomozati cselekményeket és árthatnak az ilyen bizonyítékok hitelességének. Amennyiben rendelkezésre áll egy nemzeti atomóra alapján, rádión közvetített időhöz kapcsolt „mesteróra”, akkor ez az eszköz a naplózási rendszerek vezérlőórájaként is használható, hálózati időprotokoll használatával pedig a vezérlőórával szinkronba hozható az összes szerver. Tekintettel arra, hogy a rendszerdátum és -idő beállítására több, informatikai szempontból megfelelő megoldás áll rendelkezésre, a rendeletben nem szükséges egy módszert meghatározni, mindössze az elvárt eredmény rögzítése a cél.

104

A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a rendszerbe bevitt adatok pontosságát, hiánytalanságát, és integritását a feldolgozás ideje alatt biztosítani lehessen. Erre – egyebek mellett – a következő eszközök szolgálhatnak biztosítékul: az ismételt adatbevitel és az ebből származó adat-karbantartási anomáliák elkerülésére írt eljárások, adatbevitel során a mezőtípus kompatibilitást biztosító, illetve adattartalom helyességét ellenőrző és kikényszerítő eljárások és függvények. Ennek érdekében a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a rendszerbe bevitt adatok pontosságát, hiánytalanságát, és integritását a feldolgozás ideje alatt például a következő intézkedésekkel lehessen biztosítani: az adatfeldolgozás rendszerébe ellenőrzési, hitelesítési pontokat kell beépíteni, különös tekintettel az adatmódosító, -törlő funkciók helyére, korrekciós programok beiktatása. Fentieken túlmenően szükséges még biztosítani azt is, hogy beépítésre és alkalmazásra kerüljenek az adatváltoztatást megvalósító hozzáadó és leválasztó funkciók, működjenek azok az eljárások, amelyek megakadályozzák, hogy a programok rossz sorrendben, vagy korábbi feldolgozásban előállt meghibásodás után lefussanak. A folyamatba épített ellenőrzés ellátásáért a MOKK által kijelölt informatikai vezető a felelős. Az informatikai vezető elsődleges feladata a rendszer megfelelő működtetése, s nem információ biztonsági feladatok ellátása; tekintettel azonban a rendszerbe való adatbevitel veszélyeire, a rendeletben rögzíteni szükséges e vezetőnek is az információ biztonsági feladatait. Az operációs rendszer szintjén rendelkezésre álló biztonsági intézkedésekkel kell korlátozni a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférést. A biztonsági intézkedések célja megakadályozni a hálózati szolgáltatásokhoz való jogosulatlan hozzáférést. A hálózatba szervezett szolgáltatások védelme érdekében az informatikai biztonsági szabályzatban kell szabályozni, és ellenőrizni kell a belső és külső hálózatba szervezett szolgáltatások elérését annak érdekében, hogy hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználók ne veszélyeztethessék a hálózati szolgáltatások biztonságát. Az ellenőrzés és kezelés eszközei a következők: - egyrészt megfelelően biztonságos kapcsolatok létesítése a szervezet hálózata és más szervezetek tulajdonában levő hálózatok vagy nyilvános hálózatok között; - másrészt a felhasználók és az eszközök hitelesítésének megfelelő mechanizmusa; - harmadrészt az informatikai szolgáltatások felhasználóinak menedzselése, hozzáférésük vezérlése; - negyedrészt a felhasználói hozzáférések időszakos ellenőrzése. Az informatikai eszközök illetéktelen elérésének megakadályozása érdekében az operációs rendszer szintjén rendelkezésre álló biztonsági lehetőségeket is fel kell használni a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozásához. Ezeknek a rendeletben foglaltakat kell lehetővé tenniük. Az informatikai rendszer sérülékenységének minimalizálása érdekében a változtatásokat csak szigorú ellenőrzéseken keresztül lehet megvalósítani. A rendelet szerint a változtatás ellenőrzésének eljárását a folyamatos kockázat-kezelési módszereket is beleértve, a változásmenedzsment szabályzatban kell szabályozni. Az adatvagyonleltár célja, hogy a szervezet naprakész nyilvántartással rendelkezzen a védendő információs, szoftver és fizikai vagyonáról, azok tulajdonosáról (adatgazdájáról) és az egyes vagyonelemek értékéről. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert akkor lehet hatékony

105

és megfelelő szintű védelmet kialakítani, ha pontosan ismert, hogy mit is kell megvédeni. Erre a kérdésre ad megfelelő választ a tételes vagyonleltár. A vagyonleltárának a rendeletben megfogalmazott tárgyköröket kell tartalmaznia. A vagyonleltár elkészítését követően a MOKK-nak el kell készítenie a vagyonelemeket érintő kockázatok felmérését. A választott kockázat-felmérési módszertant úgy kell kialakítania, hogy az biztosítsa a kockázatfelmérések során született eredmények összehasonlíthatóságát és megismételhetőségét. A kockázatok felmérése érdekében a MOKKnak fenyegetettség- és sebezhetőség-elemzést kell végrehajtania. A fenyegetettség és sebezhetőség-elemzés során el kell végeznie továbbá a vagyonelemeket feldolgozó informatikai erőforrások feltérképezését és összerendelését az egyes vagyonelemekkel, továbbá meg kell valósítania az erőforrások sebezhetőség-vizsgálatát is. Az informatikai infrastruktúra sebezhetőségének vizsgálatát el kell végezni egyaránt a fizikai biztonság, a logikai biztonság, a szervezeti biztonság részterületekre. A vizsgálat során össze kell gyűjteni a szervezet informatikai erőforrásait, majd a kritikus információkat az erőforrásokhoz kell rendelnie. Értelemszerűen a sebezhetőség-vizsgálatot a kritikus vagyonelemek feldolgozásában részt vevő minden informatikai erőforrásra el kell végezni. E követelmények érvényesítését a MOKK-nak a megfelelő informatikai biztonsági dokumentumban kell biztosítania. A rendelet azzal, hogy rendelkezik az adatvagyon-leltár készítésének kötelezettségéről, értelemszerűen megköveteli annak megfelelő hasznosítását is, vagyis erről rendeleti szinten rendelkezni a továbbiakban nem szükséges. A biztonsági osztályozás célja az informatikai vagyontárgyak szükséges védelmi szintjének előírása. Az informatikai eszközök megfelelő védelméről való gondoskodás magában foglalja, hogy az adatok minősítésének tükröznie kell a védelem szükségességét, prioritásait és mértékét. Az adatok érzékenysége és fontosságának mértéke változó, egyes adatok fokozott védelmet, vagy különleges kezelést igényelnek. A számítástechnikai rendszerek, illetve adatok biztonsági osztályba sorolására vonatkozó előírások segítségével kell meghatározni a védettségi szinteket, valamint közvetíteni kell a különleges kezelés szükségességét. Fontos döntés e körben az osztályozási kategóriák számának meghatározása, mivel a túlságosan bonyolult rendszerek feleslegesen lelassítják a folyamatokat, használatuk gazdaságtalanná vagy adott esetben lehetetlenné válhat. Emellett az információ érzékenysége egy bizonyos idő elteltével megszűnhet (pl. ha az információt közben nyilvánosságra hozták.) Osztályozáskor ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, mivel a felülosztályozás szükségtelen, többlet költséggel járó intézkedésekhez vezethet. A rendelet szerint minden felhasználó vagy felhasználói csoport számára világosan meghatározott hozzáférés ellenőrzési szabályzatot kell megalkotni. Ennek a politikának a szervezeti követelmények alapján kell hozzáférési jogokat adnia a hozzáférhetőség, termelékenység, valamint a szükséges és elégséges tudás elvei alapján. Annak az általánosan elfogadott elvnek kell érvényesülnie, hogy csak a szükséges jogokat szabad kiadni. A hozzáférési jogok kiosztása során – nem korlátozva természetesen az Fmhtv,-n alapuló hozzáférési jogokat – figyelembe kell venni a rendelet, valamint a MOKK megközelítési módját a biztonsággal kapcsolatban (mely lehet nyitott vagy korlátozó), és kultúráját az igények kielégítése és a felhasználói támogatás elnyerése érdekében. Alapvető biztonsági követelmény, hogy a jogosultságok kiosztása és használata korlátozott és szabályozott legyen; a több-felhasználós rendszerek ugyanis csak szabályozott hozzáférés védelemmel védhetőek meg a jogosulatlan hozzáférésektől. A jogosultságok megadásának alapvető biztonsági intézkedései a következők. Azonosítani kell az

106

operációsrendszer-szintű, adatbázis-kezelő és alkalmazásszintű hozzáférési jogokat, és a felhasználókat, akiknek ki kell ezeket jogokat osztani. A felhasználók hozzáférési jogosultságait, a munkához szükséges minimum jogok alapján kell megadni összhangban a hozzáférés ellenőrzési szabályzattal. Az informatikai rendszerek dokumentációja biztonságilag érzékeny adatokat is tartalmazhat, ilyen érzékeny adat lehet a felhasználás folyamatainak leírása, az eljárás, az adatszerkezetek, vagy az engedélyezési folyamatok ismertetése. Az adatfeldolgozó eszközöket és rendszereket érintő változásokat ajánlatos ugyancsak ellenőrzés alá vonni. Gyakorlati tapasztalat, hogy sok biztonsági esemény és rendszerhiba oka a nem megfelelő változáskezelés. A változáskezelés szinte minden területen fontos biztonsági intézkedés, mely elősegíti az esetleges üzemeltetési, szolgáltatási hibák gyors behatárolását. A rendszerek a kapacitásigényét természetszerűleg folyamatosan biztosítani kell, s figyelemmel kell kísérni, és a mért értékek alapján meg kell becsülni a jövőre nézve is. A kapacitástervezés célja, hogy időben gondoskodni lehessen arról, hogy rendelkezésre álljon a kellő feldolgozási teljesítmény és tároló hely, a rendszer működéséhez. A tervek az újabb rendszer-követelményeket is figyelembe kell hogy vegyék, valamint a MOKK rendszere adatfeldolgozásának folyó és megjósolt trendjeit. Különös figyelmet érdemelnek a nagygépek (mainframe computers), mivel lényegesen költségesebbek és sokkal több időt igényel az új alkatrészek beszerzése. A kockázatok azonosításához és súlyosságuk méréséhez kockázatfelmérés szükséges. A kockázatfelmérés támogatásához és eredményességének fejlesztéséhez információkra van szükség a biztonsági eseményekről. Az információkat biztonságos módon kell gyűjteni és elemezni, ezért fontos, hogy a MOKK-nak legyen helyesen összeállított és szervezett informatikai esemény elemzési sémája (a továbbiakban: EES), a gyűjtött információkat pedig hozzáférhetővé kell tennie a kockázatelemzés és -kezelés, valamint más, biztonsághoz kapcsolódó tevékenységek számára. Az események kivizsgálására kinevezett vagy megbízott személyzet képzése, például informatikai biztonsági eseménykezelő csoport (a továbbiakban: csoport) kialakítása útján kerülhet sor. A csoport tagjai kivizsgálják az informatikai események okait, tanulmányozzák a jövőbeni bekövetkezés lehetőségeit vagy rendszeresen tanulmányokat, elemzéseket készítenek a történeti naplófájlok alapján. A csoport eredményeit javító jellegű intézkedésekhez lehet felhasználni. A csoport állhat belső munkatársakból, de külső (például szerződéses) résztvevőkből is. A MOKK-nak egy hatékony EES segítségével kell felkészülnie a biztonsági események bekövetkezésére, ezért a rendeletben foglalt lépéseket kell megtenni. A rendeletnek a biztonsági követelmények meghatározása mellett célja az is, hogy megkönnyítse a rendszer auditálását, annak ellenére, hogy azt követelményként nem írja elő. Ezért úgy rendelkezik, hogy ha a rendszer megfelel az Európai Unió tagállamaiban is széles körben elfogadott és alkalmazott, informatikai biztonságra vonatkozó olyan szakmai szabályoknak és elveknek, melyek az Európai Unió erre szakosított szervei vagy nemzetközi szabványügyi testület által ilyenként elfogadottak vagy általuk készítettek – az e rendeletben foglalt követelmények teljesítésének vizsgálata nélkül – úgy tekintendő, hogy a rendszer teljesíti a biztonságos és folyamatos üzemeltetéshez szükséges biztonsági követelményeket. Amennyiben a rendeletben előírt valamely követelmény akadályozná az európai normák érvényesülését, a követelmény nem alkalmazandó. E rendelkezés célja, az, hogy a rendszer

107

auditálását ne akadályozza az, ha a rendelet valamely előírása ellentétes valamely auditálási követelménnyel. Tekintettel arra, hogy a rendelet szabályai alapvetően meghatározzák a MOKK rendszerének fejlesztési irányát, azok végrehajtása egy hosszabb tervezési, műszaki, beruházási, szervezet-fejlesztési, önkormányzati döntéshozatalt igénylő stb. folyamat, alapvető fontosságú, hogy a rendelet mielőbb hatályba lépjen, s így megfelelő idő álljon rendelkezésre előírásai teljesítésére.

108

8. melléklet az IRM/IKSZFO/1622/2010. számú munkaanyaghoz TERVEZET! Az igazságügyi és rendészeti miniszter …/2010. (….) IRM rendelete a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés b) és g) pontjában, a 8. § tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés d) pontjában, a 9-11. § tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 9-11. § tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet módosítása 1. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kamara az önálló bírósági végrehajtók illetékességére vonatkozó információkat és a végrehajtók között érvényesülő ügyelosztási szabályokat közzéteszi a honlapján.” 2. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A-C. §-sal egészül ki: „A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás és a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap továbbítása az önálló bírósági végrehajtó részére „14/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó részére a) a közjegyző által kibocsátott, a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 16. § (3) bekezdése szerint kézbesítendő fizetési meghagyás,

109

b) a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lap, biztosítási intézkedést elrendelő végzés és a végrehajtási lap visszavonásáról rendelkező végzés a felügyelő szerv által működtetett, a végrehajtási ügyek végrehajtók között elosztására, valamint a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő okiratok végrehajtók részére történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazás (a továbbiakban: ügyelosztási program) útján kerül továbbításra. (2) A felügyelő szerv az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtóhelyettesek (a továbbiakban e §-ban együtt: végrehajtó) számára folyamatosan elérhetővé teszi az ügyelosztási programot, melyhez hozzáférést a végrehajtó felhasználói nevének és jelszavának megadásával, valamint hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával biztosít. (3) A felügyelő szerv a) a végrehajtókat a hivatalba lépésüket követően ellátja az ügyelosztási program használatához szükséges felhasználói névvel és jelszóval; b) intézkedik annak érdekében, hogy az ügyelosztási rend változása folyamatosan átvezetésre kerüljön az ügyelosztási programban; c) gondoskodik azon ügyek kiosztásáról, melyeket nem lehet az ügyelosztási program segítségével automatikusan kiosztani. (4) Az ügyelosztási programot úgy kell kialakítani, hogy a) az ügyek kiosztását az (1) bekezdésben meghatározott iratoknak az illetékes, ügyelosztás alapján eljárásra jogosult végrehajtó postafiókjába történő elhelyezésével biztosítsa; b) az (1) bekezdésben meghatározott iratok megtekintését és az iratokat tartalmazó file-ok letöltését – a kirendelt helyettes kivételével – csak annak a végrehajtónak biztosítsa, aki részére az ügy kiosztásra került; c) a felügyelő szerv erre kijelölt tisztségviselője vagy alkalmazottja számára biztosítsa az a) pont szerinti művelet elvégzését, ha kizárás folytán kijelölt új végrehajtó részére kell az ügyet kiosztani, vagy ha azért szükséges a végrehajtó részére az ügyet a felügyelő szervnek kiosztani, mert az (1) bekezdés szerinti iratban foglalt adatok alapján az ügyelosztási program nem tud eljárásra jogosult végrehajtót rendelni az irathoz; d) az ügy kiosztásáról szóló rendszerüzeneteket, továbbá a jelszó megváltoztatásáról szóló értesítést elektronikus levélben is megküldje a végrehajtó elektronikus levélcímére; e) a műveletek végzése során a le- és feltöltendő dokumentum a végrehajtó, illetve a felügyelő szerv számára titkosításra kerüljön, f) a végrehajtói állásra kirendelt helyettes számára a helyettesített vagy az álláshelyen korábban működő végrehajtó részére kiosztott ügyek tekintetében is biztosítsa a műveletek elvégzését, továbbá a helyettesnek is küldje meg a végrehajtó részére szóló rendszerüzeneteket és elektronikus leveleket, g) biztosítsa az ügyelosztási programmal végzett műveletek naplózását a műveletnek, időpontjának és az azt végző személy nevének megjelölésével,

110

h) biztosítsa az ügyelosztási programban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg sérülésük vagy megsemmisülésük elleni védelmet. 14/B. § (1) A 14/A. § (1) bekezdése szerinti irat a végrehajtó postafiókjába történő elhelyezés időpontjában a végrehajtóhoz érkezettnek tekintendő. (2) A végrehajtási ügy érkezésének napja az a nap, amelyen az irat a végrehajtó postafiókjába elhelyezésre kerül, ha pedig ez pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik és ezen a napon nem történik meg az irat érkeztetése, a következő munkanap.” 3. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 20. § (1) bekezdés c) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A nyilvántartás megfelelő rovataiban a következő adatokat kell feltüntetni:] „c) a végrehajtható okirat száma, a végrehajtást elrendelő bíróság jelzőszáma, a végrehajtható okiratot kiállító közjegyző,” „i) a végrehajtási ügy költségkedvezménye,” 4. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 21/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő d) ponttal egészül ki: [A végrehajtói kézbesítési ügy nyilvántartására a 18-21. §-okban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartás megfelelő rovataiban a 20. § (1) bekezdésének a), b), g), j) és l)-p) pontjaiban foglaltakon kívül a következő adatokat kell feltüntetni:] „a) a kézbesítendő határozat száma és a határozatot hozó bíróság (közjegyző, földhivatal) elnevezése, neve, a felszámolói értesítés iktatószáma, az értesítést kiadó felszámoló neve, ” „d) annak ténye, hogy a fizetési meghagyás az Fmhtv. 16. § (3) bekezdése szerint kerül kézbesítésre.” 5. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 28/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A végrehajtó az általa készített iratról másolatot adhat ki, a 14/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus iratról pedig – az irat érkeztetése, továbbá a másolat kézbesítése céljából – hiteles másolatot készít. A hiteles másolat kiadmányozására a végrehajtó és a végrehajtóhelyettes jogosult.” 6. §

111

A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet 32. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentéshez a 14/A. § (1) bekezdésében megjelölt iratot nem kell csatolni.” 7. § A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet a) 17. § (2) bekezdésében a „b)-h)” szövegrész helyébe a „b)-f)” szöveg, b) 28. § (2) bekezdésében a „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy közjegyző” szöveg, c) 30. § (3) bekezdésében az „iratokat” szövegrész helyébe „iratokat – kivéve az Fmhtv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat –” szöveg d) 43. § (4) bekezdésében a „változását a kamarai lapban” szövegrész helyébe a „kamarai honlapon” szöveg, e) 46. § (4) bekezdésében az „elektronikus árverési rendszer” szövegrész helyébe az „elektronikus árverési rendszer és az ügyelosztási program” szöveg, f) 46/C. § (4) bekezdésében az „illeték végrehajtására vonatkozó ügy és az önkormányzati adóbehajtási ügy” szövegrész helyébe az „adóbehajtási ügy és közigazgatási végrehajtási ügy” szöveg lép. 2. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendelet módosítása 8. § A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendelet a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, közjegyző” szöveg, b) 2. § (2) bekezdésében az „önkormányzati adóbehajtási, állami adóbehajtási és illeték végrehajtására vonatkozó ügyekről” szövegrész helyébe az „adóvégrehajtási és közigazgatási végrehajtási ügyekről” szöveg lép. 3. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása 9. §

112

A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós végrehajtható okiratban megjelölt fizetési számláján lévő összeg behajtására vagy az adós végrehajtható okiratban megjelölt munkabérének letiltására irányul, a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5%-a, de legalább 4000 Ft; ezt az összeget a végrehajtást kérő kérelme alapján egyéb vagyontárgyakra tovább folytatott eljárásért az általános szabályok szerint járó munkadíj összegébe be kell számítani.” 10. § A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 16. §ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A fizetési meghagyás kézbesítése során sem számíthatók fel készkiadások, a kézbesítés foganatosításáért pedig – a kézbesítési kísérletek számától függetlenül – 1500 Ft költségátalány jár. Megkeresés esetén a 8. § (2) bekezdését is alkalmazni kell és a megkeresett végrehajtó eljárásának költségei fejében is meg kell fizetni az 1500 Ft költségátalányt. (6) A 8. § (3) és (5) bekezdésében foglalt eljárásban a végrehajtót a munkadíjon felül a munkadíj 10%-a illeti meg költségátalányként.” 11. § A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 17. § (8) bekezdés b) pontjában a „bíróságtól” szövegrész helyébe a „bíróságtól, közjegyzőtől” szöveg lép. 4. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2010. június 1-jén lép hatályba és 2010. június 2-án hatályát veszti.

113

Szakmai indokolás A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) rendelkezései a fizetési meghagyások alapján induló végrehajtásokat is érintették, illetve az egyéb közjegyzői határozatok, okiratok alapján történő végrehajtás elrendelésének rendjét is megváltoztatták. A módosítás lényege az, hogy az említett okiratok alapján nem a bíróság, hanem a közjegyző fogja a végrehajtást elrendelni, és a közjegyző juttatja el a végrehajtható okiratot a végrehajtóhoz, illetve jár el ezekben az ügyekben minden egyéb olyan tárgyban, amelyet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) a végrehajtást elrendelő bíróság feladatává tesz (Vht. 31/E. §). További specialitás a végrehajtási ügyvitel általános rendjéhez képest az, hogy a fizetési meghagyásos ügyekben a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő fizetési meghagyások nem postai úton, kísérőjegyzékkel kerülnek továbbításra az önálló bírósági végrehajtókhoz, hanem egy olyan informatikai alkalmazás révén fognak automatikusan kiosztásra kerülni, melyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működtet. A tervezet a fenti változásokat vezeti át az érintett, bírósági végrehajtással kapcsolatos rendeleteken, továbbá néhány egyéb, a jogszabályok időközbeni változásából eredő módosítást is átvezet a jogszabály-szövegeken. A közjegyzők fizetési meghagyásos eljárással, az azt követő végrehajtási eljárással, illetve ehhez kapcsolódóan az egyéb közjegyzői határozatok, okiratok alapján történő végrehajtás elrendelésével kapcsolatos ügyviteli szabályait egy külön rendelet tartalmazza. Ennek megfelelően a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendeletbe (VÜSZ) – mely eredetileg teljes körűen szabályozza a végrehajtási (elrendelési, foganatosítási szakra kiterjedő) ügyvitelt – nem kerülnek be a közjegyzői ügyvitelre vonatkozó szabályok. Ehhez képest a fentebb jelzett ügyekben csak azok a szabályok épülnek be a VÜSZ-be, melyek a végrehajtók ügyintézéséhez kapcsolódnak (végrehajtható okirat átvétele, végrehajtási ügyek nyilvántartása, iratok megküldése a közjegyzőnek stb.), a közjegyzői ügyintézést érintően az ezzel párhuzamos rendelkezések a másik tervezetben szerepelnek. A VÜSZ legtöbb módosítása azzal kapcsolatos, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság mellett a végrehajtást elrendelő közjegyzőt is szerepeltetni kell a normaszövegben, emellett pedig szabályozni kell azt, hogy a közjegyző által a MOKK rendszerének használatával elektronikus iratként kiállított okiratok miként érkeznek meg a végrehajtóhoz. Az Fmhtv. 53. §-a, illetve a Vht. 250. § (3) bekezdésének g) pontja tartalmazza az ezzel összefüggő törvényi rendelkezéseket; ezek végrehajtási szabályai jelennek meg a VÜSZ 14/A-B. §-ában. A tervezet szerint a felügyelő szerv (önálló bírósági végrehajtók esetében ez a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara) által működtetett ügyelosztási program az elektronikus árverési rendszerhez hasonló elven biztosítaná a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek számára az informatikai alkalmazáshoz való hozzáférést. Meghatározza továbbá a tervezet azokat a műveleteket is, amelyek elvégzését a programnak minimálisan biztosítania kell: ez maga az automatikus ügyelosztás, amely az érkezett irat adatai alapján az iratnak az eljárásra jogosult végrehajtó személyes postafiókjába történő továbbítást jelenti, továbbá az érkezett elektronikus iratok megtekintését, illetve azokat a funkciókat, melyek ahhoz szükségesek, hogy papíralapú másolatot készíthessenek az elektronikus dokumentumokról.

114

Ugyancsak a közjegyzők végrehajtás elrendelésével kapcsolatos új feladataiból adódó változások jelennek meg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyes feladatairól szóló 14/2001. (X. 20.) IM rendeletben, továbbá a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendeletben. A bírósági végrehajtói díjszabás módosítása emellett arra is kiterjed, hogy kedvezményes díjszabást (munkadíjat és költségtérítést) állapítson meg arra az esetre, ha a végrehajtást nem általában – vagy elsődlegesen nem – az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira kérik, hanem csak pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vagy munkabérre. Ha az eljárás a végrehajtást kérő rendelkezése alapján tovább folytatódik más vagyontárgyakra is, az ügy a díjszabás szempontjából már az általános szabályok alá esik; ez esetben természetesen a fő szabály szerinti munkadíj (költségtérítés) részét kell képezze az eljárás korábbi szakaszára megállapított munkadíj (költségtérítés); a tervezet erről a beszámításról is rendelkezik. A rendelkezés a fizetési meghagyások alapján indult eljárásokban annak okán bír gyakorlati jelentőséggel, hogy az Fmhtv. szerint a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás végrehajtási lappal kerül elrendelésre. Emiatt biztosítani kell a végrehajtást kérő számára egy gyors, költségkímélő és hatékony utat a letiltó végzéssel és az átutalási végzéssel azonos rendeltetésű végrehajtói eljárás formájában, továbbá azt is biztosítani kell a hitelező számára, hogy a behajtás egyéb vagyontárgyakra történő kiterjesztése is megoldható legyen újabb végrehajtható okirat kiállítása nélkül. (Ezzel kapcsolatban utalni kell a formanyomtatványok tartalmát rögzítő rendelet-tervezetre, amely a végrehajtási lap nyomtatványon kifejezetten lehetőséget ad a végrehajtást kérő rendelkezési jogának ilyen tartalmú gyakorlására.) Az Fmhtv. átalakította a fizetési meghagyások kézbesítésének rendjét: a fél a postai út helyett személyes kézbesítést is kérhet; ez az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó speciális végrehajtási eljárás, melynek szabályait külön munkaanyag tartalmazza. A jelenlegi szabályok szerint ún. egyszerű és különleges kézbesítésre kerül sor; az előző 6000 Ft munkadíj fejében, az utóbbi pedig – a kézbesítési kísérletektől függően – ehhez társuló költségtérítésekkel. A fizetési meghagyások kézbesítése – az említett külön munkaanyagban foglaltak szerint – több szempontból is az egyszerű kézbesítés szabályaihoz igazodik, viszont annál lényegesen bonyolultabb, több eljárási cselekményből áll (több értesítés kerül kiadásra, a címzett felkutatása érdekében több intézkedés történik, a közjegyző részére minden esetben szükséges visszajelzés a kézbesítés eredményéről); ennél fogva a díjazása is differenciáltabb, a két kézbesítés díja közötti összegben kerül megállapításra. Az újonnan előírt eljárási cselekmények fejében továbbra sem számíthatók fel készkiadások (annak érdekében, hogy a díj egyszerűen, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemmel együtt megfizethető legyen), de 1500 Ft összegű költségátalány jár a felmerült költségek fejében. Tovább bonyolíthatja az eljárást az, ha a jogosult olyan címet ad meg, amelyen a címzett nem található meg, ám másik végrehajtó illatékességi területén lévő címen a kézbesítés foganatosítható: ilyen esetben a jogosultnak pótlólag meg kell fizetnie a megkeresett végrehajtó eljárása fejében a rendelet szerint általánosan járó 2000 Ft munkadíjat és a már említett költségátalányt is. A tervezet hatályba lépési időpontja az Fmhtv. hatálybalépéséhez igazodik: 2010. június 1-jén lépnek életbe a szabályai.

TERVEZET. a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos rendeletekről

Recommend Documents