Tervezésmódszertan _ az 1-3. előadás szövegvázlata _ 2015 1. előadás_A tervezés elvi alapjai “Az építészek nem találnak fel semmit, csak átalakítják a valóságot.” Alvaro Siza "Amikor az építészetre gondolok, képek jutnak az eszembe. A legtöbb közülük összefüggésben van építészeti képzésemmel és munkáimmal. Ezekben a képekben ott van mind az az építészeti tudás, amelyet az évek alatt megszereztem. A képeknek egy másik része a gyerekkoromból bukkan elő. Volt életemnek egy szakasza, amikor az építészetet anélkül éltem meg, hogy ennek tudatában lettem volna. Néha előfordul velem, hogy szinte a kezemen érzem egy kilincs fogását, amint úgy gömbölyödik a tenyerembe, mint a leveseskanál háta." "A tervezés feltalálás. Amikor még az Iparművészeti iskolába jártam, ezt az alapelvet követtük. Minden problémára új választ kerestünk. Úgy éreztük, fontos avant-gardenak lennünk. Sokkal később jöttem rá, hogy valójában nagyon kevés olyan építészeti probléma létezik, amelyre az érvényes választ már ne találták volna meg." Peter Zumthor: A way of looking at things (A+U 1998 Extra edition)
1.1 A különbözőség és a hasonlóság _tanítható-e az építészeti tervezés? _a tervezés menetének vannak általános, minden helyzetre vonatkoztatható elemei _a tervezésnek vannak személyes, másokra nem vonatkoztatható elemei _elképzelhető egy olyan, ideális tervezési menet is, melyhez az általános és a személyes egyaránt viszonyítható _filozófiai értelemben ez valójában a különbözőség és a hasonlóság ellentétpárja _a tanítható tervezésmódszertan a hasonlóságok és különbözőségek ellentétpárján alapul _a hasonlóságokra épít, miközben egy általános modell felállítását célozza 1.2 A tervezés általános modellje _a modell szó a tudományban összetett hipotézisek képletszerű összefoglalását jelenti _a modell szó tágabb értelemben az emberi gondolkodás egyik rendszerező módszere _módszer, metódus, metodika - a tanítás elméletének és gyakorlatának egyik eszköze _a modell szónak sokféle jelentése létezik _a modell szó esetünkben a tervezési folyamat általános lényegének megjelenítése _korunk modelljei a diagramok 1.3 A lényegi kép - az idea _a valóság dolgaiban az egyedi különbségek mellett van olyan megegyező, ami azokat egységbe rendezi _ez azt jelenti, hogy a dolgoknak van közös lényege _a lényeg eszmei képe az idea _az idea valamely tárgyról vagy jelenségről alkotott általánosító kép _Platon filozófiájában az ideák a létezés, a megismerés és az értékelés előfeltételei és meghatározói Platón (Kr.e. 427-347) elképzelése szerint csak az ideák bírnak valódi léttel, minden földi dolog csupán csak ezeknek a képmása. Az ideák nemcsak szubjektív fogalmak, hanem objektív adottságok is, melyek a gondolatvilágunktól teljesen függetlenek. Például abból, hogy egy alma, egy körte és egy barack egymástól különböző alakja ellenére mindezeket mint gyümölcsöket ismerünk, arra következtet, hogy létezik a „gyümölcs” közös ősképe, amely minden gyümölcsben közös és azok lényegi formáját is meghatározza. Így csak a gyümölcs ideája az, ami a legkülönbözőbb szervezetekből gyümölcsöket csinál. _az embert mindig érdekelte az "ideális" képzete, mert az olyan mércét jelent, amihez mérni lehet magunkat _az idea jelenti az ősmintát (archetípus), az eszményt - vagyis az ideálist Mi nekem a HÁZ? Igen, a ház egy hely, aminek fala van - mely mögé elbújhatok ha fúj a szél, teteje - mely megvéd az esőtől, ajtaja - melyen beengedhetem a barátaimat, ablaka - melyen át messzire tekinthetek, kéménye - melyre fészket rakhat a madár… BM 2005-04-18 _a múlt ideái mellett a jövő ideális megoldásait is keressük 1.4 A tervezés elvi folyamata _ minden tervezési folyamat problémamegoldás, tehát folyamata azonos a problémamegoldás általános lépéseivel _első lépés a problémafelvetés: tervezni kell _valamit, _valahová, _valamiből, _valakinek _második lépés az értelmezés: a felvetés négy kérdéselemének megismerése _harmadik lépés a megoldás: a válasz kigondolása és megvalósítási stratégiája, vagyis a terv _negyedik lépés a terv megvalósítása, az építés. Az építész feladata még nem ért véget. _ötödik lépés a használatbavétel és a fenntartás - az építész felelőssége még mindig jelen van 1.5 Az érzékeléstől a gondolkodásig
_érzékelés A legegyszerűbb lelki jelenség és a legelemibb megismerési Az érzékelés során a világ tárgyainak, jelenségeinek egyes tulajdonságai tükröződnek vissza. Analitikus (elemző) folyamat. Az antropozófia szerint az embernek 12 érzéke van _testi érzékek _tapintás (fizikai test határainak érzékelése) _életérzék (életállapot
; a testi állapot, fájdalom érzékelése) _saját-mozgás érzék (a saját testrészek, izmok, szervek mozgásának érzékelése) _egyensúlyérzék (a test egyensúlyi helyzetének érzékelése) _lelki érzékek (a világgal való kapcsolatot megteremtő érzékek): _szaglás (légnemű anyagokkal való lelki kapcsolat) _ízlelés (folyékony anyagokkal való kapcsolat) _látás (színek érzékelése) _hőérzék (a hő érzékelése) _szellemi érzékek (az embereket összekapcsoló, rejtettebb érzékek): _hallás (a hangot adó anyag vagy lény bensőjének érzékelése) _szó- vagy beszédérzék (szó és beszéd nem hangként, hanem szóként és beszédként való érzékelése, a beszédhangzók érzékelése) _gondolat- vagy fogalomérzék (a szavakon túli gondolatok gondolatokként való érzékelése) _én-érzék (nem saját énünk, hanem a másik ember érzékelése) _észlelés Az észlelés az érzékletek tudatosulásaÉszlelés során a tárgyakat, jelenségeket összefüggéseikben, kapcsolataikban fogjuk fel és jelentéssel társítjuk. Szintetikus (összefoglaló) folyamat. A látás és a nézőpont változtatás jelentősége _az észlelésben meghatározó jelentősége van a vizualitásnak _az emberré válás folyamatában a szemmagasság (nézőpont) megemelkedett _emlékezés és emlékkép Minden folyamat, ami érzékeléseink révén bennünk végbemegy, szerkezeti változást hagy maga után idegrendszerünkben. Az emlékezés három fázisa: bevésés, megtartás, felidézés. Az érzékelés pillanatában keletkező kép élmény-jellege erős. Az emlékezés során a kép halványabb, általában hiányos, mert a figyelem szelekciós munkát végez, emlékként már csak lényegi tulajdonságokat rögzít. Az új élmények folyamatosan átértékelik az emlékképeket. _képzelet és képzeleti kép Kompozit képek, kollázsok Képzelet: az egy-időben vagy közvetlen egymás után felmerülő emlékképeket különleges egészekké állítjuk össze. Ez a képzeleti tevékenység, amely eredménye a képzeleti kép. A képzelet működésének két fázisa létezik: _elsőként az érzékleti és emlékezeti "egész" részekre bontjuk - analitikus művelet. _másodikként a részekből új "egészet" építünk fel - szintetikus folyamat. A képzeleti kép mindig olyan új egységeket hoz létre, amit korábban nem érzékeltünk, nem ismertünk meg. Képzelet lényege: előre tükröz valamit a valóságból, ami bizonyos feltételek mellett be fog következni. Két féle képzelet létezik: _Reproduktív képzelet: újat alkotunk, de csak a mi számunkra új. _Produktív vagy alkotó képzelet: a meglévő elemeket új szituációban alkalmazzuk, alkotunk. Az alkotás két kritériuma: újszerűség és érték-összetevődés. Az alkotó képzelet feltételei: _megfigyelés és adatgyűjtés készsége _élénk, szemléletes, tartós és gazdag emlékképek _gyors bevésés, tartós megőrzés, és gyors felidéző képesség, vagyis jó emlékezet _a valóság ismerete
A képzeletnek csak akkor lehet szerepe a valóság helyes tükrözésében és cselekvéseink irányításában, ha működését a valóság tényeinek, jelenségeinek, törvényeinek, szabályainak és összefüggéseinek ismerete irányítja és ellenőrzi. A képzelet a céltudatos tervezés alapja. _gondolkodás Az emberi megismerő tevékenység legmagasabb foka, ami meglévő tapasztalatra épül. Gondolkodási műveletek útján jutunk el az új ismeretekhez (analízis, következtetés, szintézis, általánosítás) _konvergens gondolkodás: a zárt problémakörök megoldásában sikeres. A logika dominanciája, szabályfelismerési és absztrakciós képesség jellemzi a folyamatot. Tudós alkat. _divergens gondolkodás: a nyitott problémák megközelítésében sikeres. A szempontok körének tágítása, bőség, problémaérzékenység jellemzi flexibilitás jellemzi a folyamatot. Művész alkat. Gondolkodás fajtái fejlődéstörténeti szempontból: _képi vagy konkrét gondolkodás _elvont vagy absztrakt gondolkodás A gondolkodási folyamat fázisai: _probléma megértése _hipotézis felállítása _kételyek megfogalmazása _különböző megoldási módok alkalmazása (döntés)
2. előadás_A tervezés gyakorlati menete_kérdésfelvetés A gyakorlati tervezésben mindvégig a folyamat modelljét keressük, mely képes a tervezés átfogó lényegét rendszerezve összegezni és megjeleníteni. _tervezés elvi modellje a folyamat szellemi alapja _architecton: átv. ért. cselszövő, ravaszságok fortélyos mestere A latin nyelv szótára a kútfőkből a legjobb és legújabb szótárirodalomra támaszkodva összeállította Dr. Finály Henrik a kolozsvári Kir. Ferencz József Egyetem nyilv. rendes tanára stb. Budapest, Franklin Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda -1884. _lehetséges analógia: a szövés "Az egyszerű szövetek egymásra merőleges irányba haladó két fonálrendszerből állnak. A szövet hosszirányába haladó fonálrendszerét láncnak v. felvetőnek, a szélesség irányába haladót pedig vetőnek, bevetőnek, v. vetüléknek mondják. E két fonálrendszer szálai, hogy szövetet alkossanak, különböző módon keresztezendők." (értelmező szótár)
_virtuális “szövetek” , vagy “textúrák” gondolati struktúrák modelljeiként is értelmezhetők _textúra: szövet, szövedék, szerkezet, térbeli elrendeződés _a “szövés” (fonat) technikája az építészetben közvetlenül is jelen van _a szövedék szálai gyakran önmagukban is összetettek _induljunk ki ismét ellentétpárokból _helyezzük el az összetartozó fogalmakat egy koordináta-rendszerben _ két szempontrendszer összehangolása (egymásnak való megfeleltetése) egységes “szövetet” alkot _a szövet vizszintes szálait feleltessük meg a tervezés változó elemeinek, a függőleges szálakat pedig a tervezési folyamat állandó, szabályszerű lépéseinek 2.1 A megbízás eredete _a tervezési folyamat kiváltó oka mindig az, hogy valakiben felmerül valamilyen építési igény _az igény minden esetben konkrét személyhez vagy közösséghez kötődik _az igény rendszerint adott hellyel és anyagi körülményekkel is összefüggésben áll _az igény felismerését annak megfogalmazása, majd egy építész kiválasztása követi _az építész kiválasztásának alapvetően két formája van: közvetlen kapcsolatfelvétel vagy valamilyen versenyhelyzetben való kiválasztás (közbeszerzés vagy tervpályázat) _közvetlen kiválasztás lehetséges: közpénzből építés esetén közbeszerzési értékhatár alatt ha a megbízó magánvállalkozás ha a megbízó magánszemély _pályázat szükséges: közpénzből építés esetén közbeszerzési értékhatár felett, vagy kiemelt jelentőségű területen_az építész kiválasztásának alapvetően két formája van: közvetlen kapcsolatfelvétel vagy valamilyen versenyhelyzetben való kiválasztás (közbeszerzés vagy tervpályázat)
_a pályázat fajtái kiterjedtsége szerint: nemzetközi országos szintje szerint: ötletpályázat versenypályázat résztvevők köre szerint: nyilvános meghívásos vegyes speciális formája szerint: titkos névaláírásos _a tervezésre szóló felkérés formája a tervezési megbízás _a tervezési megbízás a tervezési feladat lényegi meghatározóit rögzíti 2.2 A megbízás tartalma _a tervezési program megadása _csak a rendeltetés megnevezése adott (pl. elemi iskola) _rendeltetés és nagyságrend adott (pl. 8 tantermes elemi iskola) _rendeltetés, nagyságrend és valamilyen pontosító jellegzetesség adott _részletes és pontos helyiséglista adott 2.3. A tervezési helyszín _a tervezési helyszín megadása _tulajdoni lap _hivatalos helyszínrajz _helyszíni felmérések (pl. geodézia) _Helyi Építési Szabályok (HÉSZ) _egyéb (pl. védettség vagy korlátozás) _optimális helyszín megkeresése 2.4. Az anyagi feltételek _az anyagi feltételek megadása _gazdasági környezet pénz _bekerülési költséghatár _pénzügyi források ütemezése idő _az időbeni ütemezés megadása _építkezés megkezdésének időpontja _belső részhatáridők, esetleg több ütemben való építés és használatbavételi igény _befejezés és használatbavétel véghatárideje _fizikai adottságok _anyag, technológia, szerkezet - preferenciák 2.5. A megbízás formája _tervezési szerződés _a tervezésre szóló felkérés formája a tervezési megbízás _a tervezési megbízás a tervezési feladat lényegi meghatározóit rögzíti _a szerződés a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő fontos jogi dokumentum _a szerződés négy legalapvetőbb eleme _a szerződő felek adatai _a tervezés tárgya, tartalma _a tervezési díj összege _a teljesítés határideje _egyeztetések _az építészet közösségi jellegéből adódóan építészeti mű csak közös munkával jöhet létre _a közös munka alapja az együttműködés _azonosságok és különbözőségek ellentétpárjának egyensúlya _külső egyeztetések
_megbízóval _hatóságokkal _tervtanácsokkal _közműszolgáltatókkal _esetleg már ismert kivitelezővel, termékgyártókkal ... _belső egyeztetések _építész alkotói munkacsoporton belül _szaktervezőkkel: környezet, szerkezet, gépészet, épületvillamosság, speciális ... _összevont egyeztetések _tárgyalások, melyeken egyaránt jelen vannak a külső és a belső partnerek _az összevont egyeztetések legfontosabb fajtája a koordináció, melyen részt vehet: _építész tervező _szakági tervezők _megbízó, beruházó-bonyolító _hatóság, szakhatóságok _kivitelező, alvállalkozók 3. előadás_A tervezés gyakorlati menete_ a megismerés "Ha korunk szellemi horizontját figyeljük, azt látjuk, hogy számos tudományág törekszik a világ jelenségei közötti összefüggések feltárására. ...Abban a nagy jelentőségű feladatban, hogy a világot újból egységnek láthassuk, a várostervezőre és az építészre jelentős szerep hárul. Ezért kiképzését úgy kell irányítani: a specializált tudásanyag befogadása mellett ne veszítse el azt a képességet, hogy az egészet lássa. A tájat, a természetet, az embert és művészetét egységnek kell felfognia." (Walter Gropius)
A világ megismerése _Az ismeretelmélet - episztemológia - a megismerési folyamat törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány _Kutatási körébe a megismerés szubjektuma és objektuma egyaránt beletartozik _Összefügg a filozófia alapvető kérdéseivel, ennek megfelelően materialista és idealista ismeretelméleteket ismerünk _A világ megismerhető - ez az egyik álláspont _A világ nem megismerhető - ez a másik álláspont _Az agnoszticizmus álláspontja szerint a valóságból sok mindent megismerhetünk, de annak igazi teljességét mégsem A megismerés két leglényegesebb szintje a köznapi és a tudományos megismerés _Amíg a köznapi megismerés az egyes ember egyéni tapasztalatain alapul, addig a tudományos megismerés a korábban feltárt tudományos ismereteken alapszik. _A megismerésnél mindig két tényező kölcsönhatása érvényesül, ezek közül az egyik az ember, a megismerés alanya (szubjektuma), a másik a megismerés tárgya (objektuma) _A gondolati megismerés két, egymásra épülő fokozatból, az ún. empirikus és a teoretikus megismerésből áll. Az empirikus (tapasztalati) megismerés legfőbb jellemzője, hogy benne még közvetlenül az érzéki, tapasztalati anyagra épül a gondolkodás. Az érzékelés önmagában nem több, mint egyes tulajdonságok differenciálatlan felfogása. Az észlelés viszont már egy adott jelenség meghatározott jelleggel bíró tárgyként történő megjelenése. Ezek az ún. posteriori ismeretek (latin: abból, ami utána van). Építészeti párhuzam: ötlet. A teoretikus (elméleti) megismerés ennél magasabb rendű. Egymásra épülő alapvető formái a fogalom, az ítélet (olyan állítás, amelyet fogalmak összekapcsolása révén nyerünk) és a következtetés. Nem elszigetelt ismeretek halmazáról van szó, hanem ismeretrendszerről, melyben az ismeretek meghatározott logikai összefüggések révén kötődnek egymáshoz. Ezek az összefüggések alkotják az elmélet struktúráját. Ezek az ún. priori ismeretek (latin: abból, ami előtte van). Építészeti párhuzam: koncepció. Analógia, analitika, - a megismerés módszerei _Analógia: hasonlóságon alapuló egyezés. Az analógia az egészből kiindulva próbál következtetni a részekre. Az analógia veszélye a személyességében és pontatlanságában van. Pontatlansága abban áll, hogy elsősorban érzékszervi adatokra épít, amelyek szükségszerűen szubjektívek. Az analóg kép nyilvánvalóan nem egyezik az elméletileg megismerhető egésszel. _Analitika: az elemzés tana. Az analitika a részek összegeként próbálja megérteni az egészet. Veszélye, hogy mivel a részek világára koncentrál, könnyen elveszíti az egészre való rálátás képességét ("nem látja a fától az erdőt"). Gyakran adódik, hogy a rész megismerése nem az egész, hanem még kisebb részek megismerése felé vezet.
Az analitikus gondolkodásmód egyik legpregnánsabb képviselőjének a Bauhaust szokás említeni. Igaz, hogy ez az iskola a legmélyebb részletekig elemezte azt a fizikai-szellemi világot, melyben működött, de (mint a fenti idézetből láttuk) az "egész" látásának igényéről nem mondott le. Érzékelés, észlelés, hit - a megismerés eszközrendszerei _a három eszköz bármelyikének hiánya vagy túlzott dominanciája szűkíti a világképet - mert a világ nem csak anyag, hanem szellem és lélek is. _érzékelés: a környezet változásait regisztráló folyamat, melyet érzékszerveink rögzítenek _látás, hallás, szaglás, tapintás (bőr-érzékletek), ízlelés _észlelés: az érzékszervi alapokra épülő agyi tevékenység _azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező információkat _észleléseinket jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amelyben élünk _az észlelés egyik fő funkciója a lokalizáció, a jelenség (pl. egy tárgy) helyzetének meghatározása: háttértől való elválasztása, a tárgyak csoportosítása, a távolság és mélység észlelése és a mozgásészlelés Ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet tartalmaz, az egyik részét általában figurának (előtérnek), a többi részét pedig háttérnek látjuk. A figurának látott terület tartalmazza a tárgyat, tömörebbnek látszik, mint a háttér és úgy, mintha az előtt lenne. A Rubin-serleg példája azt illusztrálja, hogy bizonyos esetekben a háttér és a figura felcserélődhet. A háttérből kiemelkedő figurákat észlelésünk során különböző elvek szerint csoportosítjuk. A perceptuális organizáció elveit az alaklélektan képviselői írták le. Ezek a következők: Hasonlóság elve: az egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportba észleljük. Közelség elve: az egymáshoz közelebb lévő tárgyakat észleljük egy csoportba Jó folytatás elve: azt a hajlamunkat fejezi ki, hogy az egy adott forma körvonalába eső elemeket együvé csoportosítjuk Zártság elve: egy adott alakzat hiányzó részeit hajlamosak vagyunk kitölteni és egységes zárt formaként észlelni azokat _vizuális illúziók: az észlelt képek eltérnek az objektív valóságtól. A szem által gyűjtött információ az agyban kerül feldolgozásra, hogy egy olyan észleletet adjon, ami nem egyezik az ingerforrás egy fizikai mértékével. Három fő típust különböztetünk meg: _szó szerinti optikai csalódásokat, melyek olyan képeket hoznak létre, melyek különböznek azoktól a tárgyaktól, amelyek kiváltják őket _fiziológiai illúziókat, melyek hatást gyakorolnak a szemek és az agy egy jellegzetes típusának túlzott ingerlésére (világosság, dőlés, szín, mozgás) _kognitív illúziókat, ahol a szem és az agy tudattalan következtetéseket von le
_hit: itt a képzelőerő, az alkotó fantázia, az intuíció szinonimájaként értendő és nem vallási értelemben az ismereteink alapján összeállított világképet a hit által tovább tágíthatjuk. A képzelet a már meglévő emléknyomokat fellazítja és új kapcsolatokat, minden korábbitól eltérő képeket alkot tudatunkban. Kétszeresen is kapcsolódik a valósághoz, hiszen onnan veszi az információkat és oda is tér vissza.
_a megértés: rendkívül összetett fiziológiai-lélektani folyamat A megértés és gondolkodás a megismerés legmagasabb foka. Meglévő tapasztalatok alapján közvetett úton új és általánosítható ismeretek megszerzését teszi lehetővé. A gondolkodás mindig feltételezi az aktív értelmi tevékenységet, a megértést és a megoldást. A különböző érzékelési területekről érkező ingereket észlelésünk, emlékezetünk, képzeletünk szervezi egységbe a gondolkodás és a mögöttük álló figyelem segítségével. Az irányított észlelés lehetővé teszi az emlékezet (képzetek) kialakulását.
Önismeret, a személyiség _az önismeret saját érzelmeink, intellektuális képességeink, szándékaink és ezek együttes működésének ismerete _a személyiség széles körben elfogadott definíció szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta _másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását _a személyiség kérdésével a pszichológia tudománya foglalkozik _ahhoz, hogy építészként mások számára elfogadható, sőt vonzó jövőképet rajzoljunk, mindenek előtt pontos önismeretre van szükségünk 3.1 Az érdekek ismerete _a tervezési folyamat nem más, mint folyamatos érdekegyeztetés _az építész érdekegyeztető szerepét csak megfelelő ismeretek és képességek birtokában tudja ellátni _a megismerés nem cél, nem öncélú információgyűjtés, hanem eszköz a tervezés folyamatában _a magánérdek _az egyéni érdek az élet minden területén jelen van _a tervezési folyamat minden egyes résztvevőjének vannak személyes érdekei a megbízó érdeke a használó érdeke a tervező érdeke
a közreműködő hatóságok képviselőinek érdeke _az egyéni érdek elsődleges szabályozó rendszere a morál _az építészet mindenek előtt morális kérdés _a közérdek _az építészet közösségi "műfaj" _az építés önmagában is általában csak közös munkával lehetséges, itt az érintettek köre zárt _az épület létezésének teljes időtartamában folyamatosan hat a kívülállókra is, ez a kör nyitott _ahol közösség van, ott közérdek is van _közérdek az élőhely védelme _gyakori értelmezés, hogy az építészet lenyomat, afféle sajátos kövület (fosszília), mely őrzi és hosszú időn át folyamatosan közvetíti egy adott hely, kor, közösség kultúráját _ebben a vonatkozásban közérdek, hogy ez a lenyomat hiteles és vonzó legyen _más értelmezés szerint az építészet nem kövület hanem eleven valóság, az egyéni és a közösségi lét valamennyi formáját átfogó, térben és időben kiterjedt kapcsolatrendszer _ebben a vonatkozásban közérdek, hogy integrálja az élet legtöbb jelenségét (szintézis) _az építészet "egy" _az épülettel szembeni elvárások _a magánérdek rendszerint jól körülírható _a közérdek nehezebben definiálható _az általánosság szintjén az elvárások jól megfogalmazhatók _egy épület legyen tartós, hasznos, szép (Vitruvius: Tíz könyv az építészetről) _legyen fenntartható, gazdaságos (régi igény, ma felkapott szlogen) _a bonyolult érdekrendszerben ezek a szempontok gyakran torzulnak tartósság: a fogyasztói társadalom ellensége hasznosság: a rendeltetésnek való megfelelés nehéz, mert a használati mód ma gyorsan változik szépség: felszínes, értékzavarral küzdő világban illékony (ideák változása) fenntarthatóság: a lobbiérdekek gyakran felülírják a józan meggondolásokat _az épület legyen mértéktartó és arányos, vagyis helyénvaló 3.2 A funkcionális program ismerete _a tervezési program megismerése a programra és az azzal kapcsolatos dolgok teljességére vonatkozik _a tervezési program megismerése két lényeges elemből áll: objektív adatokból és szubjektív elemekből _objektív programadatok beszerzése és megismerése _a tervezési program önmagában objektív adatok halmaza _a tervezési program megismeréséhez alapfokon hozzátartozik a törvények, előírások és szabályozások ismerete _általános törvények, tervezési előírások, követelményrendszerek és szabályok Építési Törvény OTÉK Országos Településrendezési és Építési Követelmények OTSZ Országos Tűzvédelmi Szabályzat Kormányrendeletek _a törvény nem ismerése nem ment fel annak betartása alól _szubjektív programismeret _a tervezési program megismerése személyes, ezért szükségszerűen tartalmaz szubjektív elemeket ("az én olvasatomban") _vannak azonban általánosan bevált lépései, melyeket érdemes kipróbálni előképek, meglévő példák vizsgálata tér- és funkcióanalízis működési logika feltérképezése _a működési logika (állandó) megértése sokkal fontosabb, mint a program (változó) részleteinek ismerete
3.3 A helyismeret _a helyismeret általános emberi képesség _a tervezési helyszín megismerése (hasonlóan a program megismeréséhez) is komplex kell legyen _az általános (tanult) helyismeret objektív, értelmi alapú, a teljességre vonatkozik _a személyes helyismeret szubjektív, érzelmi alapú, részekre vonatkozik objektív (személyfüggetlen) helyismeret _az adott helyre érvényes előírások és szabályozások ismerete _minden építési helyre vonatkoznak szabályok _a szabályok hierarchiába rendezhetők _településfejlesztési koncepció: egy település jövőjének tágas koncepciója, jövőkép _településszerkezeti terv: a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait átfogóan, de konkrétan meghatározó terv _szabályozási terv: a helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rajzban és szövegben részletesen leíró dokumentum (HÉSZ: Helyi Építési Szabályok) _ a helyismeret szempontjából általában a HÉSZ ismerete a legfontosabb, mely önmagában is összetett: _szabályozási tervlap, alfejezetekkel _összefoglaló vizsgálati lap _problémavizsgálati lap _műemléki és régészeti vizsgálati lap _védelmi és korlátozási kivonat _tömegközlekedési- és úthálózat javaslat _környezetalakítási javaslat (beépítési terv javaslat) _speciális oldalak, melyek valamilyen különleges helyi adottsággal állnak összefüggésben _a szabályozási terv általában előírja, hogy _az egyes építési telkeken belül hova kerülhet épület (elő-, oldal-, hátsókert) mekkora lehet a tervezett épület alapterülete a telek területéhez viszonyítva (ez az ún. beépítési arány, %), _mekkora lehet a tervezett épület összes szintjének teljes alapterülete (szintterületi mutató), _milyen magas lehet az épület (építménymagasság) _mekkora az a minimális zöldterület, melyet a telken belül biztosítani kell (zöldterületi arány) _milyen legyen az épület (anyaghasználat, tetőforma, illeszkedés ...) _az építési hely megismeréséhez szükséges további objektív adatok _a hely morfológiai viszonyainak megismerése (geodéziai felmérés) _a hely talajtani tulajdonságai - élettelen természet (talajmechanikai szakvélemény) _a hely élővilágának sajátosságai - élő természet (növényfelmérés) szubjektív helyismeret az adott helynek és környezetének személyes élményein alapul _itt "műfaji" adottság, hogy nincsenek receptek _vannak azonban dokumentált, publikált, tehát ismertté vált módszerek _ilyen például az analitikus, az analogikus és a kronologikus vizsgálatok együttes használatának módszere _analitikus vizsgálat: egy hely minden tárgyszerű adatának összegyűjtése és elemzése _analogikus vizsgálat: a hely jellemének feltárása, a belső tulajdonságainak megismerése _kronologikus vizsgálat: a hely történetének feltárása _az építész helyhez való viszonyulása lényegi sajátosság _ön-reflektív építészet - a hely másodlagos, a "mű" elsődleges, az egyéni karakter erős _reflektív építészet - a hely meghatározó, az építészet közösségi jellege erős 3.4 Az anyagi körülmények ismerete _az anyagi lehetőségek megismerése _anyaghasználati kérdés _az építőanyagok ismerete folyamatosan változik, egyszerre bővül és szűkül _axióma 1: alapvető logika a legelérhetőbb alkalmas anyagok használata _axióma 2: az üzleti szellem a reklámok révén ezt az elvet gyakran felülírja _a pénzügyi lehetőségek kérdése _költségbecslés: kizárólag pénzügyi szempontokat tartalmaz _költségvetés: pontos tételeket, műszaki paramétereket és mennyiségeket tartalmaz
_a költségvetés lehet árazott vagy árazatlan _a vállalkozó építész _a házat nem csak megtervezi, hanem építését is megszervezi _az anyagi szempontok előtérbe kerülése kortünet _a szellemi érték és az anyagi érték viszonya ("gondolat/m2") 3.5 Az önismeret "A tervezési program, a tervezés helyszíne, az anyagi feltételek és a tervezéshez/építéshez fűződő érdekek a tervező személyétől független, külső adatok és tények. A megismerés folyamán ezek a külső információk a tervező személyiségén keresztül válnak ismeretekké, azaz minden ismeret hordozza a tervező személyiségének lenyomatát. A személyiség megszűri, osztályozza, kiemeli és lényegteleníti, személyes érzelmekkel párosítja az egyébként száraz adatokat. A külső, személytelen információk átlényegülnek a személyiség által és személyessé válnak. Egyértelmű ezáltal, hogy a személyiségnek igen nagy szerepe van mind a megismerésben, mind az ismeretek alkalmazásában. Ebből következik, hogy a személyiség ismerete a legfontosabb ismeret, hiszen minden más ismeretet maga a személyiség formál. A személyiség ismerete pedig nem más, mint az önismeret. Az önismeret olyan mély, szerteágazó és terjedelmes ismeretanyag, hogy ezen a helyen érdemben tárgyalni lehetetlenség, csak a fontosságára lehet felhívni a figyelmet. Mivel minden ismeret a személyiség szűrőjén keresztül tudatosodik, ezért bátran állítható, hogy az önismeret minden ismeret alapja. Ha az önismeret részleges, vagy helytelen, akkor minden más ismeret ezen a részleges, vagy helytelen szűrőn átszűrődve maga is részlegessé, helytelenné válik. Egy példával élve, az önismeret olyan, mint az asztal. Ha az asztallap ferde vagy girbegurba, akkor jobb esetben semmi nem marad a helyén, rosszabb esetben minden lecsúszik róla. Ha az önismeret asztallapja egyenes és vízszintes, akkor sok minden rápakolható és minden a helyén is marad. (Példák: A szabadság és a szabadosság, a személyesség korlátai. Az önmegvalósítás őrülete, az önkényesség, a személyesség felelőssége." Cságoly Ferenc Ajánlott: http://www.ted.com/talks/ken_robinson_says_schools_kill_creativity Balázs Mihály 20150224
