Térségi TDM-együttműködések a Nyugat-Balaton térségben Tar László ügyvezető, Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. XIII. Országos TDM Konferencia Hévíz, 2015. május 29.
Trendek, események a 90-es évek közepén • A hagyományos balatoni üdülés vonzereje csökken. Ennek okai: (rendszerváltás, világútlevél, minőségi problémák)
• Az aktív üdülés forma előtérbe kerülése világszerte. • A háttértelepülések felértékelődése: a régió természetes csírái. • Gyógyturizmus előretörése: csatlakozás a régióhoz. • Keszthely – Hévíz Kistérség megalakulása, majd Tátika-Rezi, Kis-Balaton, Lesencék kistérségek együttes gondolkodása: Nyugat-Balaton turisztikai kisrégió kialakulása
A Nyugat-Balatoni szerveződés kialakulása • Közös idegenforgalmi szervezet létrehozása:
Nyugat-Balatoni Térségmarketing KHT 7 önkormányzat ( 3 balatoni, 3 háttértelepülés, 1 gyógyfürdő), és 10 vállalkozó, az első TDM szerű szerveződés hazánkban.
• Turisztikai egyesületek megalakulása 2003 – Gyenesdiás 2005 – Vonyarcvashegy 2006 – Hévíz, Balatongyörök 2007 – Zala Termálvölgy 2009 – Keszthely
A térségi TDM modell • Turisztikai egyesületek a fő tulajdonosok. • Keszthely – Gyenesdiás – Vonyarcvashegy – Balatongyörök – Zalakaros – Hévíz TE – Zala Termálvölgy • A fenntartás az egyesületek feladata, a településen beszedett IFA és állandó lakosság függvényében. • A marketingköltségek vállalkozói alapon termelődnek meg. • Döntéshozó a taggyűlés, végrehajtó az ügyvezetés. • Marketing kérdésekben egy tag egy szavazat elve.
A települési és a térségi szervezet egymásra épülése • Az önkormányzatok és a vállalkozók a települési szinten tagok. • Települési szinten az egyesület hatékonyabb, jobban szervezhető forma, gazdaságilag kevésbé kiszolgáltatott (önkormányzati fenntartás). Alapvetően civil szervezet. • Térségi szintet a települési szintek alkotják, előtérbe kerül a gazdasági tevékenység (a térség turisztikai menedzselése), így a gazdasági társaság az ajánlottabb forma. Tulajdonosi jogviszony – felelősebb döntések.
Eredmények • Térségi invitatív katalógus + szolgáltatói füzet. • Térségi weboldal (west-balaton.hu). • Vásári megjelenések és webes kampányok. • Sajtó utak szervezése, sajtómegjelenés térségi szinten. • Tematikus térségi térképek (séta, gyalogtúra, kerékpáros). • Bakancsos termékfejlesztés (túraútvonalak és táblázások). • Kerékpáros termékfejlesztés (hálózat és minősítő rendszer). • Termékközpontú marketing 2014-től (Festetics-, kerékpáros-, családbarát-, wellness-termékfejlesztés).
• Sikeres térségi pályázat.
Térségi turisztikai weblap • 7 nyelven elérhető (magyar, német, angol, lengyel, szlovák, orosz, francia). • 2012-től megújult, oldalfelépítésében a települések helyett a terméktematika került előtérbe. • Települési megjelenés továbbra is megmarad (pl. keszthely.west-balaton.hu). • Organikus elérésekben jól teljesít. • 369 100 munkamenet 2013-ban • 1 114 813 oldalmegtekintés 2013-ban
Települési oldalak előretörése • A west-balaton.hu támogatja a multisite-os működést, azaz a TDM tag települések kapnak egy saját weboldalt is. Ezt a költséghatékony lehetőséget egyedül Keszthely használja ki. (keszthely.west-balaton.hu = keszthely.info.hu) • A térségi weblap marketing lehetőségeit sem használják ki a települések. • A települések turisztikai weblapjai nem rendelkeznek egységes arculattal. • Erős identitástudattal bírnak ezen települések. • Adwords kampányok egymás ellen!
Együttműködés az online-marketingben
Turisztikai kedvezménykártyák • A legelső turisztikai kártya a Balaton régióban a Keszthely kártya 2002-ben. • West-Balaton Card kártyacsalád (négy település, első TDM pályázat).
• Saját települési kártyák használata (fizikailag azonos kártyák, a települések egyedi kondíciókkal adják ki a vendégnek). • Hévíz Card+, Gyenesdiás Kártya
Festetics-örökség turisztikai kedvezménykártya • Hét ingyenes mellett négy 33-50 % kedvezménnyel igénybe vehető szolgáltatás. Ingyenesen látogatható helyszínekre kalauzol. • Mindenki számára elérhető, termék központú kártya. • Az első használattól számítva hét napig érvényes. • Az attrakciótulajdonosoknál, és a Tourinform irodában vásárolható meg (jutalék nincs), ára 4 990 Ft. • Visszaosztás a kedvezményt nyújtók számára. • A tudnivalókat a kártyatulajdonosok elérhetik: • a kártyán található QR-kód leolvasásával; • pc-n; • papíralapon.
Térségi kiadványok • 2005: megjelenik a Nyugat-Balatoni Travel Magazin. • 2007: megjelenik a Travel Magazin 3. kiadása, tükörszerkesztéssel, egyik oldalon a Balaton, másik oldalról Hévíz címlappal. • 2014: megjelennek a tematikus kiadványok (kerékpáros, családi, wellness), amelyekben a témának megfelelő időtöltési lehetőségek mellett a szálláslehetőségek együtt jelennek meg. • 2009: első Keszthely kiadvány megjelenése, korábban csak térségiek készültek. • Minden település készít saját kiadványokat!
Helyi kiadványok • Gyenesdiás a Nyugat-Balaton aktív üdülőfaluja. • Vonyarcvashegy a Nyugat-Balaton gyöngyszeme. • Balatongyörök a Balaton gyöngyszeme. • Hévíz az Élet forrása.
Rekontra: Keszthely a múzeumok városa.
Az IFA sztori • Egykori tanácsi adó „csatornaépítésekre”. • Magyarországon a turisztikához kapcsolódó egyedüli adónem. • Az egyetlen adó, melyhez állami kiegészítés jár. • Csak a vendégéjszakához kapcsolódik. • Az attrakciófejlesztés teljesen háttérbe szorul az IFA pénzekből. • Kizárólagosan helyi önkormányzati adó, felhasználásáról kizárólag az önkormányzatok döntenek. • Egy-egy település (és polgármester) sikeressége függhet tőle. • Nem együttműködés, hanem kíméletlen konkurenciaharc. • EU ellenes??? Igen.
A leglátogatottabb vidéki települések (kereskedelmi véj., 2014) és kulturális intézmények (2013) Rangsor
Település
Kereskedelmi Beszedett IFA vendégéjszakák összege (millió száma (2014) forint, 2014)
Muzeális intézmény megnevezése
Települése
1.
Hévíz
982 760
481,7
Dobó István Vármúzeum
Eger
2.
Hajdúszoboszló
806 076
383,4
Ópusztaszer
3.
Siófok
700 611
286,3
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
4.
Bük
680 451
254,3
Helikon Kastélymúzeum
Keszthely
5.
Balatonfüred
543 801
267,7
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Szentendre
6.
Sárvár
453 159
152,4
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllő
7.
Zalakaros
433 829
154,5
Bencés Apátsági Múzeum
Tihany
8.
Sopron
381 537
nincs adat
9.
Eger
374 709
178,3
10.
Gyula
353 489
106,6
Forrás: Turizmus Panoráma, XV. évfolyam, 4. szám
Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2014/117
Az idegenforgalmi adó útja vázlatosan
Szerk.: Szántó Éva
A turizmus finanszírozása Karintiában
Szerk.: Szántó Éva
Tourismusabgabe (turisztikai hozzájárulás) mértékének alakulása, adócsoportok szerint • A. Fürdő, kereskedelmi szálláshely, vendéglátás, golfpálya, utazási irodák, taxi, pénzváltó… • B. Autókölcsönzés, sörfőzés, drogéria, tejcsarnok, fotográfia… • C. Hirdetési tevékenység, banki és hitelszövetkezet, divatbolt, hentes, kozmetikus, élelmiszer kiskereskedelem, órás, gyufakészítő… • D. Üzemanyag és fűtőolaj kereskedelem, cukor kereskedelem • E. Gyógyászat, autókereskedelem, fogorvos, ingatlanirodai és ügyvédi tevékenység, fogtechnika, szanatórium… • F. Olajkereskedelem (kivéve fűtőolaj), vasáru- és épületgépészet • G. Minden egyéb, a törvény hatálya alá tartozó tevékenység
Az osztrák törvény és a magyar valóság Ausztriában minden résztvevő fizet turisztikai adót. • Két, alapvetően eltérő logikájú adó van: • IFA , és turisztikai hozzájárulás
• Az adó egész kis hányada az önkormányzaté, a többségről tartományi szervezetek döntenek. • Tartomány – régió – helyi szervezetek – FENNTARTHATÓSÁG Magyarországon a turista fizet, a vállalkozások többsége haszonélvezője a turizmusnak. • A turisztikai adó kizárólag az önkormányzatoké, nincs együttműködés. • Az iparűzési adónak nincs köze a turizmushoz. Állam – önkormányzat
Szervezeti szintek összehasonlítása Ausztria: • Helyi – régiós – tartomány • A helyi nem feltétlen települést, vagy önkormányzatot jelent. (sőt!) • Ausztriában törvény szabályozza a szinteket és az elosztást.
Magyarország: • Helyi – térségi – régiós • A helyi szint Magyarországon szinte kivétel nélkül önkormányzati. • A magyar térségi szintnek osztrák régiós szint felel meg. • Magyarországon nincs törvény, a szervezetek kiszolgáltatottak.
Végszó: Desztinációk • A turisztikai termék értékesíthetősége, külön, vagy egyben. • A desztináció fogalma: a turisztikai termék földrajzi-fizikai helyszíne. • A desztináció határait a legoptimálisabban együtt értékesíthető turisztikai termékek halmazának földrajzi helye határozza meg. Így a legfontosabb szint Ausztriában a régiós szint (itthon a térségi lenne)
• Egy település is lehet így önálló desztináció (pl. gyógyturizmus), de nincs olyan gyógyhely hazánkban, amely csak a gyógyturizmusból él.
• Feladat: Termékfejlesztés – marketing – értékesítés • Feltételek: szaktudás – menedzsment – kiszámítható források • Fenntarthatóság: IFA reform - együttműködés
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Vélemények, kérdések?
