TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

I NTÉZM ÉNY I MI NİS ÉGIRÁNYÍ TÁ SI P ROGRAM

2009

2

TARTALOMJEGYZÉK Oldal Bevezetés

6.o

I. Fenntartói elvárások

7.o

1.1. Fenntartói elvárások a közoktatás fejlesztésére vonatkozóan

7.o

1.2. Fenntartói elvárások a társult intézmény rendszer mőködésével Kapcsolatban

7.o

1.3. Fenntartói elvárások az egyes intézménytípusokra vetítve

8.o

1.3.1. Óvodák

8.o

1.3.2. Általános iskolák

9.o

1.3.3. Középiskola

10.o

1.3.4. Szakképzés

10.o

1.3.5. Kollégium

11.o

1.3.6. Szakszolgálat

11.o

II. Az intézmény minıségirányítási programjára vonatkozó általános rendelkezések

12.o

2.1. A minıségirányítás

12.o

2.2. A minıségirányítási program feladata

12.o

2.3. A minıségirányítási program tartalma

12.o

2.4. A minıségirányítási program mőködtetése

13.o

2.5. A minıségirányítási program értékelése

13.o

2.6. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása

14.o

2.7. A minıségirányítási program módosítása

14.o

2.8. A minıségirányítási program nyilvánossága

14.o

III. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény mőködésének folyamatai

15.o

3.1. Szervezeti felépítés

15.o

3.1.1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény szervezeti felépítésének vázlata

15.o

3.1.2. A térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Árpád Fejedelem Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola szervezeti felépítésének vázlata

16.o

3.1.3.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Kisteleki Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

17.o

2

3 3.1.4. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

18.o

3.1.5. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Baksi Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

19.o

3.1.6. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Hétszínvirág Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

19.o

3.1.7. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Szivárvány Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

20.o

3.1.8. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

20.o

3.1.9. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Napsugár Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

21.o

3.1.10.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Rózsaliget Kollégium szervezeti felépítésének vázlata

21.o

3.1.11. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítésének vázlata

22.o

3.2.A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény vezetése

23.o

3.2.1. Igazgató

23.o

3.2.2. Igazgatótanács

23.o

3.3. Tervezési feladatok végrehajtása

23.o

3.3.1. Az intézményben folyó tervezımunka feladata

23.o

3.3.2. Az intézményben folyó tervezımunka szintjei

23.o

IV. Alapvetı szervezési feladatok az intézményben

24.o

4.1. Szervezés fogalma

24.o

4.2. Az intézményi munka szervezése

24.o

4.3. A tanév rendjéhez igazodó szervezési feladatok

25.o

V. Ellenırzési feladatok végrehajtása

25.o

5.1. Az ellenırzés fogalma

25.o

5.2. Az ellenırzés feladata és célja

25.o

5.3. Az ellenırzés módszerei

26.o

5.4. Az intézményben folyó belsı ellenırzés feladatai

26.o

5.5. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei

26.o

5.6. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei

27.o

5.7. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai

27.o

3

4 5.8. Belsı ellenırzési terv

28.o

5.9. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik

28.o

5.10. A dolgozók ellenırzésének általános szempontjai

29.o

5.11. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése a tagintézményekben

30.o

5.12. A tanítási órák, foglakozások megfigyelésének és elemzésének szempontjai

31.o

VI. Mérési feladatok végrehajtása

34.o

6.1. A mérés fogalma

34.o

6.2. A mérési, értékelési rendszer

34.o

6.3. Mérések az intézményen belül

34.o

6.3.1. A pedagógusok körében

34.o

6.3.2. A szülık körében

35.o

6.3.3. A tanulók körében

35.o

6.4. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel

36.o

6.5. A jogszabályban elıírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása

36.o

VII. Értékelési feladatok végrehajtása

37.o

7.1. Az értékelés fogalma

37.o

7.2. Az értékelés feladatai

37.o

7.3. Az intézményben folyó értékelés tervezése

37.o

7.4. Az értékelés területei

38.o

7.5. A gyermekek tevékenységének, tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése

38.o

7.6. Az intézményi vezetık munkájának értékelése

38.o

7.7. A pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése

40.o

7.8. A nem pedagógusok munkájának értékelése

40.o

7.9. A teljesítményértékelés eredményei

41.o

7.10. Az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése

42.o

Záró rendelkezések

45.o

A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Intézményi minıségirányítási programjának elfogadása és jóváhagyása

4

45.o

5 Mellékletek 1. sz. melléklet: Tantestületi, nevelıtestületi klímateszt 2. sz. melléklet: Tantestületi, nevelıtestületi klímateszt 3. sz. melléklet: Nevelıtestületi klíma mérése 4. sz. melléklet: SWOT analízis 5. sz. melléklet: Pedagógusok elégedettségének mérése 6. sz. melléklet: Szülıi elégedettség mérése 7. sz. melléklet: Szülıi vélemény kérése 8. sz. melléklet: Szülıi elvárás, elégedettség mérése 9. sz. melléklet: Szülıi elvárások mérése 10. sz. melléklet: A szülık elégedettségének mérése 11. sz. melléklet: Tanulói felmérés 12. sz. melléklet: Tanulói elégedettség mérése 13. sz. melléklet: Kérdıív végzıs tanulóknak 14. sz. melléklet: Vezetıi teljesítményértékelı lap 15. sz. melléklet: Vezetıi teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 16. sz. melléklet: Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap 17. sz. melléklet: Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 18. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 19. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 20. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 21. sz. melléklet: Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap 22. sz. melléklet: Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 23. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 24. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 25. sz. melléklet: Nem pedagógus teljesítményértékelı lap 26. sz. melléklet: A teljes körő intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai általános iskolákban) 27. sz. melléklet: A teljes körő intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai középiskolában)

5

6

BEVEZETÉS Az intézmény rövid bemutatása: Az intézmény neve: Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Fenntartó: Térségi Intézményi Társulás Szervezeti felépítése: (3 település közoktatási intézményei)
Székhely: TKIKI Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola (6760 Kistelek, Ifjúság tér 3.)
TKIKI Kisteleki Általános Iskola (6760 Kistelek, Petıfi u. 9.)
TKIKI Egységes Pedagógia Szakszolgálat (6760 Kistelek, Ifjúság tér 4.)
TKIKI Rózsaliget Kollégium (6760 Kistelek, Ifjúság tér 4.)
TKIKI Hétszínvirág Óvoda (6760 Kistelek, Petıfi u. 28.)
TKIKI Szivárvány Óvoda (6760 Kistelek, Ifjúság tér 1.)
TKIKI Csizmazia György Általános Iskola (6769 Pusztaszer, Kossuth u. 38. )
TKIKI Csizmazia György Óvoda (6769 Pusztaszer, Kossuth u. 55.)
TKIKI Baksi Általános Iskola (6768 Baks, Fı u. 82.)
TKIKI Napsugár Napköziotthonos Óvoda (6768 Baks, Rózsa u. 1.) A közös igazgatású intézmény a 3 település közoktatási intézményeiben folyó nevelı, oktató munka összehangolására alakult meg 2007. július 1-jén. A társult intézményben az óvodai neveléstıl a középfokú oktatást záró érettségiig alkalom nyílik a közoktatás folyamatainak, a gyermekek elımenetelének áttekintésére. Az együttmőködés lehetıséget teremt a gyermekek számára az egyes intézménytípusok közötti átmenetek megkönnyítésére, zökkenı mentesebbé tételére valamint az esélyegyenlıség biztosítására. A közös munka, az egymástól való tanulás módszerének alkalmazásával valamennyi tagintézmény szakmai színvonalának emelését eredményezi. Az egységességre való törekvés mellett célunk, hogy az egyes tagintézmények megtartsák sajátos arculatukat, szülıi, társadalmi kapcsolataikat, pedagógiai kultúrájukat. Jogszabályi háttér Az intézményi minıségirányítási program tartalmát a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 16 § (6), 33 § (7), 60 §, 61§, 63 §, 40 § (10), 40 § (11), 40 § (12), 133 § (7), 54 § (1), 57 § (1), 57 § (4), 85 § (7), 94 § (1), 94 § (3), 95 § (1), 102 § (12), 118 § (10), a 3/2002. (II.15. ) OM rendelet 3 § (1), 4 § (1), 5 §, 7 §, 9 § a Közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl valamint a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 18 §(2), 18 § (3), 29 § (4), 29 § (5) A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szabályozza. Továbbá a teljesítményértékelésre

vonatkozó

törvényi

6

szabályozás

alapja

a

Közalkalmazottak

7 jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 40 § és a 138/1992( X.08.) számú Korm. rendelet 8 §.

I. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Meghatározza - a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, - valamint intézmény típusonként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. 1.1. Fenntartói elvárások a közoktatás fejlesztésére vonatkozóan -

Fel kell készíteni a gyermekeket az élethossziglan tartó tanulásra a kulcskompetenciák fejlesztése révén.

-

Mérsékelni kell az oktatási, nevelési egyenlıtlenségeket.

-

Fejleszteni, javítani kell az oktatás, nevelés minıségét.

-

Támogatni kell a pedagógusok szakmai fejlıdését.

-

Fejleszteni kell az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását.

-

Javítani kell az oktatás, nevelés tárgyi feltételeit.

-

Javítani kell a közoktatás költséghatékonyságát és irányítását.

-

Szükséges a közoktatás modernizálása.

-

Ki kell terjeszteni a középiskolai oktatást.

-

Hatékonyabbá kell tenni az erıforrásokkal való gazdálkodást.

-

Ki kell terjeszteni a minıségirányítás bevezetését.

-

Elı kell segíteni a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetıségek legtágabb határáig való kiterjesztését.

-

Tudatosítani kell a gyermekekben az emberi és alapvetı szabadságjogok, a szülei, saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különbözı kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet.

-

Fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy a megértés, a türelem, a nemek közti egyenlıség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelısséget.

1.2. Fenntartói elvárások a társult intézmény rendszer mőködésével kapcsolatban 7

8 - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerően, törvényszerően, költség - orientáltan, - hatékonyan, eredményesen mőködjön; erısödjön a tervezés szerepe. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minıségi, a gyermekek fejlıdését folyamatosan segítı nevelést, oktatást. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítsa a tankötelezettség

teljesítését;

az

“átjárhatóság”

és

a

“folytathatóság-

továbbépíthetıség” elvének érvényesítését. - Legyen teljeskörő óvodai oktatói- nevelıi tevékenység. - A közoktatási rendszerbe kerüléstıl - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerbıl kikerülésig - munkába állás, felsıoktatásba kerülés – nyomon követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja. - A

közoktatási

rendszer

rugalmasan

alkalmazkodjék

a

felmerülı

változásokhoz, erısödjön a közoktatási intézmény kultúra közvetítı szerepe, megtartva a sokszínőségét. - A tagintézményekben stabil-innovatív nevelıtestületek mőködjenek. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülıknek és a gyermekekneka tájékozódásban, hogy az oktatás, nevelés

milyen

idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított. - Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmény minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja. - Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez,

az

alapfokú

képzés

befejezéséhez,

a

gimnáziumi

és

a

szakképzésben való bekapcsolódáshoz. - Legyen

hatékony

a

gyermek-

és

ifjúságvédelem;

legyen

hatékony

együttmőködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. - Hatékony gazdálkodás; csoport- és osztálylétszámok kialakítása; férıhelykihasználtság tekintetében.

1.3. Fenntartói elvárások az egyes intézménytípusokra vetítve 1.3.1. Óvodák

8

9 -

A közoktatási törvénynek, és az óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelıen érvényesüljön az óvoda alapfunkciója, a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése érdekében.

-

Fontos a tevékenységközpontú tartalmas, élménydús, családias nevelés.

-

Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérı, fejlıdésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdı, a szociálisan hátrányos helyzető, fogyatékos gyermekekre.

-

Biztosítani kell a tehetséggondozást.

-

A

tevékenységek

tudatos

megtervezésével

segítsék

az óvodai

személyiségfejlesztést. -

Az óvodai elhelyezés legyen teljes körő a tanköteles korba lépı 5 évesek számára.

-

A hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történı óvodai elhelyezés.

1.3.2. Általános iskolák -

Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítıleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerő oktatásban részesüljenek.

-

Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a mővelıdési egyenlıtlenséget.

-

Biztosítsák a kiemelkedı képességő, hátrányos helyzető vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztı programokat.

-

Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit.

-

Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket.

-

Biztosítsák az esélyegyenlıséget, esélyteremtést segítı, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását.

-

Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.

-

Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása.

-

Az iskolák fejlesszék a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, a kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség- és közösségvállalást.

-

Biztosítani kell az átjárhatóságot.

9

10 -

Javítani kell a tagintézmény tárgyi felszereltségén.

-

Nyújtson segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél.

-

Fejleszteni szükséges a szakmai munka eredményességének mérését.

-

Legyen kiemelt feladat a helyi hagyományok ápolása.

1.3.3. Középiskola -

Legyen kiemelt feladat a tehetségekkel, a hátrányos helyzetőekkel; az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás.

-

Legyen

biztosított

a

készségek,

képességek

magas

szintő fejlesztése,

továbbfejlesztése. -

Fontos feladat

a beiskolázás tudatos tervezése, a pályaorientáció, a

pályaválasztás segítése. -

Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítı emelt szintő érettségi vizsga tantárgyakra.

-

Kiemelt feladat az anyanyelvi, matematikai, idegennyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása.

-

Az iskolák készítsék fel tanulóikat a társadalmi életre, a hazaszeretetre, a hatékony tanulási módszerek elsajátítására.

-

Cél, hogy kialakuljon a

tanulókban

a

környezettel

való

tudatos

és

harmonikus együttélés, a környezetbarát életvitel, az esztétikai érzékenység, nyitottság. -

Nyújtson több segítséget a pályaválasztási döntéseknél.

-

Fokozza külsı és belsı környezetének esztétikumát.

-

Fontos feladat a közismereti tantárgyak oktatási színvonalának emelése, alapkészségek fejlesztése.

-

Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, képzés egyensúlyát.

1.3.4. Szakképzés -

Legyen kiemelt feladat az általános képzés színvonalának javítása.

-

A szakképzés

törekedjen

a

gazdasági

élet

szerkezeti

és

tartalmi

változásokból adódó célok és feladatok megismerésére, építsék be a tagintézmény munkájába. -

Legyen cél a tudatos beiskolázás.

10

11 -

Kiemelt feladat

az anyanyelvi, matematikai, idegennyelvi

és

informatikai

képzés színvonalának további javítása. -

Új profil indításakor fel kell mérni a munkaerıpiac helyzetét, az RFKB döntését figyelembe véve.

-

Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, képzés egyensúlyát.

-

Készítsék fel a tanulókat a folyamatos változásokra.

-

Fontos célkitőzés a szakképzés színvonalának emelése Térségi Integrált Szakképzı Központ tagjaként.

1.3.5. Kollégium -

A közoktatási törvénynek és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megfelelıen érvényesüljön a kollégium alapfunkciója, a lakhatási feltételek megteremtése a szabad iskolaválasztáshoz;

-

Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetséggondozás, hátránykompenzáció; esélyegyenlıség megadása mindenki számára.

-

Az intézmény fektessen hangsúlyt a személyiségfejlesztésre, a szabadidı hasznos eltöltésére.

-

Folyamatosan törekedni kell a tanulók komfortérzetének javítására, a differenciált bánásmód megvalósítására.

1.3.6. Szakszolgálat -

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás területén, a rászoruló gyerekek/tanulók állapotuknak megfelelı teljes körő ellátása.

-

A Pedagógiai Szakszolgálat segítséget nyújt a sajátos nevelési igényő gyermekek/ tanulók integrációjához.

-

Az integráló intézményeknek szakmai segítség nyújtása, mentori munkával, szülık tájékoztatásával.

-

Szakmai segítı,ellenırzı tevékenység keretében a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdı gyermekek fejlesztése, és annak ellenırzése hogy az adott nevelési-oktatási intézményben a szakvéleményben foglaltak megvalósulnak-e.

-

A Nevelési Tanácsadó szakmai feladatainak szélesítése a tankötelezettség nagyobb arányú betartatása.

11

12

II. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1. A minıségirányítás Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitőzések és az intézmény mőködésének egymáshoz való közelítését, a gyermekek, a szülık, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerıpiac igényeinek kielégítése céljából;

2.2. A minıségirányítási program feladata 1. A minıségirányítási program határozza meg az intézmény minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét: - a tagintézmények feladatainak hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikájukat, - a minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. 2. A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 3. A minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza

szakmai

céljait

és

szolgáltatásainak

fejlesztését,

amelyek

megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.

4. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket.

2.3. A minıségirányítási program tartalma 1. Az intézményi minıségirányítási program meghatározza az intézmény mőködésének

12

13 folyamatát, ennek keretei között - a vezetési, - a tervezési, - a szervezési, - az ellenırzési, - a mérési, - az értékelési feladatok végrehajtását. 2. Az intézményi minıségirányítási program tartalmazza: - az intézményekben vezetıi feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, - pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékeléseinek szempontjait. 3. A minıségirányítási programban rögzíti a teljes körő intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - valamint a teljes körő intézményi önértékelésnek a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

2.4. A minıségirányítási program mőködtetése Az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért az igazgató felelıs.

2.5. A minıségirányítási program értékelése 1. A minıségirányítási program végrehajtását a nevelıtestület – a szülıi szervezet, iskolaszék véleményének kikérésével – minden tanév végén értékeli. 2. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlıdését és az egyes osztályok, csoportok teljesítményét. 3. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

13

14

2.6. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása 1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület fogadja el. A nevelıtestület az intézményi minıségirányítási program következı rendelkezéseirıl dönt: a) az intézményben vezetıi feladatokat ellátók és a pedagógus és nem pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, b) a teljes körő intézményi önértékelés periódusa, módszerei. 2. A minıségirányítási programot – a nevelıtestületi elfogadás után –az intézmény alkalmazotti közössége fogadja el. 3. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülıi szervezet, iskolaszék. 4. A minıségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı minıségirányítási program érvénytelenné válik.

2.7. A minıségirányítási program módosítása 1. A minıségirányítási program módosítása csak a nevelıtestület és az alkalmazotti közösség elfogadásával, az szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. A minıségirányítási program módosítását kezdeményezheti: -

az intézmény fenntartója,

-

a nevelıtestület,

-

az intézmény alkalmazotti közössége,

-

az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetık

-

a szülıi szervezet, iskolaszék,

-

a diákönkormányzat intézményi vezetısége.

2.8. A minıségirányítási program nyilvánossága Az intézmény minıségirányítási programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı a székhely intézmény honlapján és titkárságán valamint a tagintézmények titkárságán.

14

15

III. A TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 3.1. Szervezeti felépítés

3.1.1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmények

Hétszínvirág Óvoda Tagintézményvezetı, Tagintézmény vezetı-helyettes

Szivárvány Óvoda Tagintézményvezetı, Tagintézmény vezetı-helyettes

Székhelyintézmény

Árpád Fejedelem Gimnázium Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola Igazgató (intézmény egység vezetıhelyettes)

Csizmazia György Óvoda Tagintézményvezetı

Tagintézmények Kisteleki Általános Iskola Tagintézmény-vezetı, 2 tagintézmény vezetı-helyettes Csizmazia György Általános Iskola Tagintézmény-vezetı

Baksi Általános Iskola Tagintézményvezetı

Rózsaliget Kollégium Tagintézmény-vezetı

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény-vezetı

Napsugár Napköziotthonos Óvoda Tagintézmény-vezetı

15

16

3.1.2. A térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Árpád Fejedelem Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola szervezeti felépítésének vázlata

Törzskar: intézményegységvezetı-helyettes

osztályfınöki munkak. vez.

szakszervezeti titkár

idegen nyelvi. mk. vez.

közalkalmazotti tanács elnöke

humán. mk. vez.

gyakorlati okt. vezetı

SzSz - vezetı

intézményegységvezetı-helyettes

könyvtáros pályaválaszt. felelıs ifjúságvéd. felelıs tankönyv felelıs diákmozgalmat seg. tanár. természettud. munkak. vez.

igazgató

gyakorlati oktatás-vezetı

szakmai tanárok

iskolatitkár

diákképviselık iskolai sportkör

gazdasági ügyintézı takarítók, főtı, karbantartó

16

17 3.1.3.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Kisteleki Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Felsıs tagintézményvezetı-helyettes

Gazdasági

Törzskar vezetıség

Alsós tagintézményvezetı-helyettes

Iskolatitkár

ügyintézı

Felsıs mkv.

Napközis mkv.

Alsós mkv.

Szakmai mkv. Takarítók, főtık

Tanárok

Napközis nevelık

17

Tanítók

18 3.1.4. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Technikai dolgozók

Felsıs munkaközösség-vezetı

Alsós munkaközösség-vezetı

Pedagógusok Pedagógusok

18

19 3.1.5. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Baksi Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

napközis

alsós mk.vez

felsıs mk.vez.

DÖK vezetı

nevelık tanítók

szaktanárok Ügyviteli dolgozó, rendszergazda, mőszaki dolgozó, kisegítı dolgozók

3.1.6. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Hétszínvirág Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Tagintézmény-vezetıhelyettes

Óvodatitkár (Gazdasági ügyintézı) Karbantartó

Pedagógusuk

Gondozónık Dajkák 19

20 3.1.7. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Szivárvány Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Tagintézmény-vezetıhelyettes

Óvodatitkár (Gazdasági ügyintézı)

Karbantartó

Pedagógusuk

Gondozónık Dajkák

3.1.8. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Óvodapedagógusok

Dajkák

20

21 3.1.9. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Napsugár Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény vezetı

helyettes

óvónık

karbantartó

dajkák

3.1.10.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Rózsaliget Kollégium szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Pedagógusok

Gazdasági ügyintézı

Takarítónık

21

Karbantartó

22 3.1.11. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítésének vázlata

Tagintézmény-vezetı

Nevelési tanácsadó

Logopédus

Gyógy-

Korai

Pályaválasztási

Fejlesztı

testnevelı

fejlesztı

tanácsadó

felkészítı

22

23 3.2.A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény vezetése 3.2.1. Igazgató Az intézmény felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az igazgató munkáját igazgatótanács, igazgatóhelyettes, valamint iskolatitkár segíti.

3.2.2. Igazgatótanács Az intézmény igazgatótanácsát az igazgató, a tagintézmények nevelıtestületei által választott vezetık, a közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti vezetı alkotják. Az igazgatótanács rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az intézmény vezetési struktúráját, a vezetık munkaköri leírását a Szervezeti és Mőködési Szabályzat részletesen leírja.

3.3. Tervezési feladatok végrehajtása 3.3.1. Az intézményben folyó tervezımunka feladata Az intézményben folyó tervezımunkának biztosítania kell, hogy az intézmény mőködése -

az intézmény céljainak,

-

az elvárásoknak és az igényeknek megfelelı,

valamint -

szabályozott,

-

egymásra épülı folyamatokból álló,

-

átlátható,

-

ellenırizhetı

legyen.

3.3.2. Az intézményben folyó tervezımunka szintjei 1. Hosszú távú tervek: -

Intézményi minıségirányítási program

2. Középtávú tervek: - Pedagógiai program -

Nevelési program

-

Helyi tanterv

23

24 -

Szervezeti és mőködési szabályzat

-

Házirend

-

Továbbképzési program

-

Minıségfejlesztési intézkedési terv

3. Rövidtávú tervek: -

Éves munkaterv, belsı ellenırzési terv

-

Költségvetés

-

Beiskolázási terv

-

Munkaközösségek munkatervei

-

Tantárgyak tanmenetei

4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek

IV. ALAPVETİ SZERVEZÉSI FELADATOK AZ INTÉZMÉNYBEN

4.1. Szervezés fogalma A szervezés szabályozó tevékenység, folyamatok és az ezeknek megfelelı szervezet kialakítása. A szervezésben komplexitásra és rugalmasságra törekszünk. A külsı- és belsı körülmények változásának következtében szükség van az intézményben kisebb-nagyobb átszervezésre. Ez a szükséglet periodikusan (tanévenként) visszatér és ilyenkor újra át kell tekintenünk az intézmény szervezeti felépítését.

4.2. Az intézményi munka szervezése Az intézmény mőködtetéséhez kétféle szervezést szükséges folytatni: -

pedagógiai (belsı, tartalmi)

-

operatív (külsı szervezést)

A belsı, tartalmi szervezés elsısorban az oktató, nevelı munkát tartalmilag befolyásoló tényezıkre terjed ki. Az operatív szervezés keretében a vezetık megteremtik a megtervezett feladatok tárgyi, dologi és személyi feltételeit. Az iskola munkarendjének kialakítása nagyrészt operatív szervezést igényel, melyhez jelentıs segítséget nyújthatnak a nevelıtestület tagjai, a diákönkormányzat és a szülıi közösség.

24

25 4.3. A tanév rendjéhez igazodó szervezési feladatok a) A tanév kezdés feladatai (alakuló értekezlet feladat meghatározása) : - javítóvizsgák megszervezése - pótbeíratások megtartása - adminisztratív feladatok (osztályfınökök) - tankönyv árusítás - szaktantermek, osztálytermek, csoportszobák elıkészítése - tantárgyfelosztás (tanév végén elkészített tervezet korrekciója) - tanmenet készítés - órarend készítés - az intézményi ünnepélyek megszervezése b) Feladatok a tanév végén: - nevelı oktató munka lezárása (osztályozó, tanévzáró értekezletek) - érettségi megszervezése - a nyári ügyelet megszervezése - óvodai, iskolai, kollégiumi beíratások - tantárgyfelosztás elkészítése - intézményi kirándulások megszervezése

V. ELLENİRZÉSI FALADATOK VÉGREHAJTÁSA 5.1. Az ellenırzés fogalma 1. Ellenırzés: az intézmény mőködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenırzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény mőködése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belsı szabályzatok elıírásainak.

5.2. Az ellenırzés feladata és célja 1. Az ellenırzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekrıl, illetve a tevékenységek által elért eredményekrıl. 2. Az ellenırzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez

25

26 azonban az ellenırzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek.

5.3. Az ellenırzés módszerei Az ellenırzés során alkalmazható módszerek: -

Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán).

-

Írásos kikérdezés (kérdıív).

-

Interjú (lehet egyéni vagy csoportos).

-

Tanulók által készített produktumok vizsgálata.

-

Tanulói teljesítmények felmérése (mérés).

-

Dokumentumok elemzése.

A megfelelı módszer kiválasztása az ellenırzés céljától és tartalmától függ.

5.4. Az intézményben folyó belsı ellenırzés feladatai Az ellenırzés - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; - segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; - szolgáltasson a vezetés számára megfelelı mennyiségő információt a dolgozók munkavégzésérıl; - tárja fel és jelezze a vezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, - szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez.

5.5. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: - az ellenırzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; - az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenırzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérni;

26

27 - az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: - az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; - az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni.

5.6. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenırzött dolgozó jogosult: - az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. - az ellenırzés ismétlését kérni, ha annak megállapításaival nem ért egyet 2. Az ellenırzött dolgozó köteles: - az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

5.7. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai 1. Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: -

a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét;

-

a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell.

27

28 5.8. Belsı ellenırzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért a tagintézmény-vezetık a felelısek.

5.9. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik 1. Igazgató,tagintézmény-vezetık: - ellenırzési feladataik az intézmény illetve tagintézmény egészére kiterjednek; - ellenırzi az intézmény, tagintézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegő munkáját; - ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény, tagintézmény belsı ellenırzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (a tagintézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet; - felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. 2. Vezetı helyettesek: - folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 3. Gazdasági ügyintézı: - folyamatosan ellenırzi a tagintézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - a tagintézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését; - a gyermekek és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet; - a tagintézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, 28

29 - a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását, - folyamatosan ellenırzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerő munkavégzését, munkafegyelmét. 4. Munkaközösségek: - a munkaközösségek által elfogadott ellenırzési terv alapján folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen: -

a pedagógusok tervezı munkáját

-

a nevelı és oktató munka eredményességét.

5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.10. A dolgozók ellenırzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan: - a munkafegyelem megtartása, - a munkaidı kihasználása, - a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, - a munka-, a tőz- és a vagyonbiztonság elıírásainak betartása, - a leltár rendje. 2. Pedagógusokra vonatkozóan: - a szakmai munka színvonala, - a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, - a házirend betartatása a gyermekekkel, - tanórák, foglakozások, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, - pedagógus-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minısége, határidık betartása, - nevelıi ügyelet ellátása, - kapcsolattartás a szülıkkel, 3. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan:

29

30 - közalkalmazotti nyilvántartás vezetése, - tanuló-nyilvántartás vezetése, - irattári rend, 4. Gazdasági dolgozókra vonatkozóan: - a takarékos gazdálkodás, - a gazdálkodási és pénzügyi feladatok elıírásszerő ellátása, - analitikus nyilvántartások vezetése, - leltár elıkészítése, értékelése. 5. Takarítókra vonatkozóan: - az intézmény tisztasága, - az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, - az épületek elıtti járdák tisztasága, 6. Karbantartókra vonatkozóan: - az épületek, berendezések állapota, - az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, - karbantartási, javítási munkák minısége.

5.11. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése a tagintézményekben 1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: - biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, - segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az intézmény vezetése számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, - szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: - a pedagógusok munkafegyelme. - a tanórák, foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem, csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a pedagógus-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, 30

31 - a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon, foglalkozásokon: - az órára, foglalkozásra történı elızetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése, - a tanítási órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek, - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, foglalkozáson, - az óra, foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv, nevelési program követelményeinek teljesítése, - a tanórán, foglakozáson kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás.

5.12. A tanítási órák, foglakozások megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra, foglalkozás célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra, foglalkozás oktatási és nevelési célját? 2. Illeszkedett-e a tanóra, foglalkozás az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés a tanmenetben, foglalkozási tervben az adott idıszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra, foglalkozás tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a gyermekek életkori sajátosságának?

Az óra, foglalkozás felépítése és szervezése 1. Az óra, foglalkozás felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, témának az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra, foglalkozás technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra, foglalkozás minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a gyermekek tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelı a tanórán, foglalkozáson (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelı? Melyek a differenciálás szempontjai? 6. Alkalmazta-e a nevelı a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? 31

32

Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı bemutatásra, szemléltetésre (pedagógiai

magyarázat,

nyomtatott

taneszközök,

szemléltetıeszközök,

kísérlet stb.)? Megfelelı volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerő volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek

fejlesztésére?

(Ismétlés,

koncentráció,

vázlat

készítése,

részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) 3. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ellenırzésre és az értékelésre? 4. Az ellenırzés formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati vagy elektronikus? 5. Folyamatos volt-e az ellenırzés és értékelés a tanórán? 6. Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelı-e ez? 7. A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8. Biztosította-e a nevelı a gyermekek érdeklıdésének felkeltését? Milyen volt a gyermekek motiválása? 9.Az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek megfeleltek-e a pedagógus célkitőzéseinek, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

A gyermekek munkája és magatartása 1. Milyen volt a gyermekek aktivitása, figyelme? 2. Hogyan alakult az órán, foglalkozáson az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) gyermekek aránya? 3. Milyen a gyermekek tantárgy, téma iránti érdeklıdése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban, csoportban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a gyermekek viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a gyermekek a nevelıi utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán, foglalkozáson?) 5. Milyen a gyermekek kapcsolata a nevelıvel? 6. Milyen a gyermekek kapcsolata egymással?

A nevelı munkája, egyénisége, magatartása 1. Milyen a nevelı megjelenése, öltözködése?

32

33 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása? Mennyire: barátságos, biztató, együtt érzı? 3. Mi jellemzi a nevelı beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e

a

nevelıt:

felkészültség,

tudatos

tervezés,

rendszeretet,

következetesség, türelem, tekintély? 5. Vannak-e nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán, foglalkozáson? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelı? 9. Milyen a tanterem, csoportszoba rendje, tisztasága? Az óra, foglalkozás eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelı a kitőzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyızıdött-e a nevelı az óra, foglalkozás eredményességérıl? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra, foglalkozás - a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek); - az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának

kibontakoztatása;

az

élethosszig

tartó

tanulás

eszközeinek

megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása: az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése); - a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a fıbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); - a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, 33

34 összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetıségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése)?

VI. MÉRÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA 6.1. A mérés fogalma 1. A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. 2. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása.

6.2. A mérési, értékelési rendszer A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: -

az elért eredmények,

-

az esetleges problémák,

-

a fejlesztendı területek

feltárásához. 1. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: -

Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeibıl?

-

A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitőzött célokkal és a célokhoz

rendelt sikerkritériumokkal. 2. A mérési, értékelési rendszer folyamatos mőködtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül.

6.3. Mérések az intézményen belül Az intézményi mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt gyakorisággal:

6.3.1. A pedagógusok körében 1. A nevelıtestületi klíma vizsgálata

34

35 -

Módszere: Klímateszt (Az intézményi minıségirányítási program 1-3. sz.

mellékletében található kérdıívek alapján.) -

Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az

igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 2. SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása -

Módszere: Teszt (Az intézményi minıségirányítási program 4. sz. mellékletében

található minta alapján.) -

Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az

igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 3. A pedagógusok elégedettségének mérése -

Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 5. sz. mellékletében

található kérdıív alapján.) -

Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az

igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén.

6.3.2. A szülık körében 1. A szülıi igény- és elégedettség mérése: - Kérdıíves módszerrel Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 6-10. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén.

6.3.3. A tanulók körében 1. A tanulói igény- és elégedettség mérése: - Kérdıíves módszerrel a 4-14. évfolyamon -

Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 11-13. sz.

mellékletében található kérdıívek alapján.) -

Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az

igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente -

Felelıs: osztálytanítók, magyar szakos nevelık 35

36 - Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente -

Felelıs: matematika szakos nevelık

4., 6., 8. évfolyamon félévkor angol, matematika, magyar irodalom és nyelv

tantárgyakból a tanév helyi rendje szerint. - A tanulók állóképességének, erınlétének mérése: minden évfolyamon évente -

Felelıs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelık

6.4. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az intézmény mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban elıírt, a fenntartó által meghatározott, illetve – a nevelıtestület döntése alapján – más külsı szervek által szervezett mérésekbe.

6.5. A jogszabályban elıírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 1. A nevelıtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. 2. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az intézmény igazgatójának figyelmét, hogy az Oktatási Hivatal értesítése alapján az intézményben folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. 3. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. 4. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetıje készíti el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: - azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek, - a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, - az intézkedések végrehajtásához szükséges intézményfejlesztési programot, - azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelı színvonalú oktatást.

36

37

VII. ÉRTÉKELÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA 7.1. Az értékelés fogalma 1. Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitőzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével.

2. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitőzéseket hasonlítja össze a tényleges mőködés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitőzött célokkal.

7.2. Az értékelés feladatai Az értékelés feladata - rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerısíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy - feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg.

7.3. Az intézményben folyó értékelés tervezése Az értékelés tervezése során rögzíteni kell az alábbiakat: 1. Mi az értékelés célja? 2. Az értékelés a mőködés milyen területeire terjed ki? 3. Ki végzi az értékelést? 4. Kiket értékel? 5. Milyen szempontok alapján történik az értékelés? (Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?) 6. Mikor történik az értékelés? (Milyen idıközönként történik az értékelés?) 7. Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az értékelés? 8. Hogyan történik az értékelésben érintett személyek tájékoztatása az értékelés megállapításairól?

37

38

7.4. Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelı és oktató munka értékelésének területei: - a gyermekek tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, - a gyermekek közösségi tevékenységének, fejlıdésének értékelése, - a vezetık munkájának értékelése, - a pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése, - az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése.

7.5. A gyermekek tevékenységének, tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése Az intézmény a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a gyermekek tevékenységének, tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a gyermekek szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik és értékelik. A nevelık a gyermekek tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a gyermek teljesítménye hogyan viszonyul az intézmény helyi tantervében, nevelési programban elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a gyermek teljesítménye hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. A tanulmányi munka magatartás és szorgalom értékelésének részletes leírása az intézmény pedagógiai programjában került szabályozásra.

7.6. Az intézményi vezetık munkájának értékelése a.) Az igazgató, tagintézmény-vezetık értékelése 1. Az igazgató valamint a tagintézmény-vezetık teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Vezetıi teljesítményértékelı lap”, valamint a 15. sz. mellékletében található „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: - az igazgatónak, tagintézmény-vezetınek (önértékelés), - az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név 38

39 nélkül), - az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezetı beosztású dolgozóinak (név nélkül). 3. Az igazgató esetében a „Vezetıi teljesítményértékelı lap” kitöltésére fel kell kérni a fenntartó képviselıjét is. 4. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezetı beosztású dolgozók, valamint a fenntartó képviselıje által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesíteni kell, és az így kapott összesített értékelés alapján kell kitölteni az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot az SZMSZ helyettesítési rendje szerinti munkakört betöltı személynek. b.) A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelése (tagintézményvezetıhelyettesek, intézményegységvezetı-helyettes, gyakorlatioktatás-vezetı) 1. A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Vezetıi teljesítményértékelı lap”, valamint a 15. sz. mellékletében található „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: - az érintett vezetı beosztású dolgozónak (önértékelés), - a tagintézmény-vezetınek, igazgatónak - a vezetı beosztású dolgozó irányítása alatt pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül), 3. A tagintézmény-vezetı, igazgató valamint a beosztott pedagógusok vagy dolgozók által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában a tagintézmény vezetıje vagy az igazgató összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot. 4. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezetı beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét. 5. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” megállapításait a tagintézményvezetı szóban ismerteti az érintett vezetı beosztású dolgozóval. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” egy példányát az érintett vezetı beosztású 39

40 dolgozónak át kell adni. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” megállapításaihoz az érintett vezetı beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.

7.7. A pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését az intézményi minıségirányítási program mellékletében található „Pedagógus teljesítményértékelı lap”, valamint a mellékletében található „Összesített pedagógus

teljesítményértékelı

lap”

segítségével,

az

abban

meghatározott

szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: - az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), - az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, - az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösségvezetıjének, - a tagintézmény-vezetınek vagy igazgatónak. 3. A tagintézmény-vezetı, igazgató valamint a pedagógus közvetlen felettese és munkaközösség-vezetıje által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot. 4. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” megállapításait a tagintézményvezetı vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.

7.8. A nem pedagógusok munkájának értékelése Az

intézményben

nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatott

dolgozók

teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program. mellékletében található „Nem pedagógus teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. Az egyes szempontok értékelésénél a pedagógusoknál alkalmazott pontszámokat és százalékos eredményeket használjuk. A „Nem pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: 40

41 - az érintett nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), - az érintett nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, - a tagintézmény-vezetınek vagy igazgatónak. A tagintézmény-vezetı vagy igazgató valamint a nem pedagógus közvetlen felettese által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket a nem pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített nem pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot.

Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében minısítést említ azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítmény értékelést, illetıleg annak eredményét kell érteni ( 138/1992 ( X.8.) Korm. rendelet 8§ 3.bek.) Intézményünk teljesítmény értékelési rendszere az intézmény minden dolgozójára kiterjed. A teljesítmény motivációs pályázati támogatás és a kiemelt munkavégzésért járó kereset

kiegészítés

felosztása,

a

továbbképzésre

jelentkezés

elbírálása

a

teljesítményértékelés eredményein alapul.

7.9. A teljesítményértékelés gyakorisága és eredményei Az

intézményben

közalkalmazottként

foglalkoztatott

dolgozók

teljesítményének

értékelését minden tanév végén (május második felében) végezzük el. Azon tagintézményeink esetében ahol a közalkalmazotti létszám meghaladja a 20 fıt, lehetıség van 3 éves értékelési ciklus kialakítására. Az egyes tanévekben tervezett értékelési feladatokat az éves munkatervben kell részletesen kifejteni.

Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok minden munkakörben az alábbiak: a) kiemelkedı minısítés három pont, b) megfelelı minısítés kettı pont, c) kevéssé megfelelı minısítés egy pont, d) nem megfelelı minısítés nulla pont. A teljesítményértékelés összesített eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következık szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, 41

42 c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minısítést kap a dolgozó. Ettıl eltérıen a dolgozó alkalmatlan minısítést kap, ha legalább egy minısítési szempont értékelése nem megfelelı.

A dolgozó adott tanévi teljesítményét a következı kategóriák szerint értékelhetjük: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINİSÍTÉS, ALKALMAS MINİSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINİSÍTÉS, ALKALMATLAN MINİSÍTÉS. Ezen felül tartalmaz javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett dolgozó teljesítményének minıségi javítását segítik elı. A vezetık esetében két értékelılapot kell kitölteni ( a vezetıi, illetve a pedagógus teljesítményértékelı lapot is).

7.10. Az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése a.) Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelıtestület minden tanév végén értékeli - az intézmény nevelı és oktató munkáját, - a minıségirányítási program végrehajtását, - az országos mérés, értékelés eredményeit. 2. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 3. A tanév végi intézményi értékelést a nevelıtestület fogadja el. 4. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 5. A nevelıtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 6. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: - az intézmény mőködését jellemzı legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai),

42

43 - a nevelı és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), - a tanítási-tanulási, nevelési folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), - a pedagógusok nevelı és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), - a minıségirányítási program végrehajtásának értékelése, - az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, - az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külsı kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). b.) Teljes körő intézményi önértékelés 1. A teljes körő intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegzı értékelés. 2. A teljes körő intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körően felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével - azonosítani tudja az intézmény mőködésének erıs és gyenge pontjait, - kijelölje a mőködésen belüli legfontosabb területeket, - meghatározza a továbbfejlıdés irányát (célkitőzés és intézkedések elrendelése). 3. Teljes körő intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelı és oktató munkát az igazgatói megbízatás második évében és az igazgatói megbízatás lejáratát megelızı tanév végén. 4. A teljes körő intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenıen kell vizsgálni: - a fenntartó minıségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését, 43

44 - a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelıtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése), - a szülık és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit, - az intézmény mőködésének egyes területeire jellemzı adatokat az intézményi minıségirányítási program 18. sz. mellékletében található szempontok alapján. 5.

A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény mőködésében - melyek az erısségek, - hol jelentkeznek problémák, - melyek a fejlesztendı területek.

6. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

44

45

ZÁRÓ RENDLEKEZÉSEK

A TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: … …………………………………… Iskolai Diákönkormányzat vezetıje



A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját a szülıi szervezet … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta

Kelt: … …………………………………… Szülıi szervezet vezetıje



45

46

A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját az intézmény nevelıtestülete

… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …

…………………………………… Közalkalmazotti tanács képviselıje



A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját az intézmény alkalmazotti közössége

… év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …

…………………………………… Közalkalmazotti tanács képviselıje



A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját a fenntartó … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …

…………………………………… Társulási Tanács elnöke



46