Természetvédelmi biológia
3. elıadás Természetvédelmi értékelés szempontjai
A természetvédelmi értékelés kritériumai • A természetvédelem tárgya: – – – – – –
földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtörténeti értékek
• A természetvédelmi értékelés szükségessége – Az egyes objektumok veszélyeztetettségének, a veszélyeztetettség mértékének, állapotának és állapotváltozásának megállapítása
A természetvédelmi értékelés kritériumai
• A természetvédelmi értékelés szempontjai: – – – – – – –
Ritkaság Veszélyeztetettség Természetesség Eredetiség Sokféleség Helyreállíthatóság Jellemzıség és sajátosság
1. Ritkaság: (ellentéte a gyakoriság, számosság) ● relatív kategória ● kis térléptékek esetén érzékelhetı ● mennyiségi jelzıkkel számszerősíthetı ● fıként fajokkal és élıhelyekkel kapcsolatban vizsgálják Fontos különbség: ● eredendıen ritka (magyar vadkörte, tiszafa vagy hársas-berkenyés, nyílt homoki tölgyes) ● megritkult A ritkaság veszélye: nagyobb kipusztulási, megsemmisülési, megszőnési valószínőség.
A ritkaság formái 1.
tömegesség – a faj kevés egyedbıl álló kis populáció(k)ból áll
2.
földrajzilag ritka faj – a faj areája kicsi, szők földrajzi régióban fordul elı (Onosma tornense, de: Centaurea sadleriana)
3.
ökológiailag ritka (specialista fajok) – speciális termıhely igényő fajok (Huperzia selago, szikesek specialista fajai)
A ritkaság formái Földrajzi elterjedés, area Ökológiai igény Az egyes populá ciók mérete
Nagy
Kicsi
Generalista
Specialista
Generalista
Specialista
Néhol nagy
Nem ritkasági kategória (Chenopodium album)
Spiraea salicifolia
Tilia tomentosa
Plantago schwarzenbergiana
Mindenütt kicsi
Adenophora liliifolia
Taxus baccata, Cypripedium calceolus
Pyrus magyarica, Crocus tommasinianus
Linum dolomiticum, Salvia nutans
2. Veszélyeztetettség: ● taxonokra
(fıként fajokra) és társulásokra ● (vörös könyvek, vörös listák) ● mértéke területlépték-függı Fajok veszélyeztetettsége: ● az adott terület populációja milyen messze van a kipusztulástól ● kritériumok: állománycsökkenés mértéke, area nagysága, összpopuláció létszáma, ivarérett egyedek száma Társulások veszélyeztetettsége: ● az adott állomány megsemmisülésének ill. eljellegtelenedésének valószínősége ● kritériumok: az elfoglalt terület nagysága, elhelyezkedése, szukcessziós stádiuma, állapota, helyreállíthatósága
A veszélyeztetettség okai (fajok) 1.
kis areájú fajok – szők földrajzi terület egy-két pontján fordul elı
2.
egy vagy kevés populációval rendelkezı fajok – véletlenszerő természeti katasztrófa könnyen kipusztulásba sodorhatja
3.
kis populációmérető fajok – környezeti, demográfiai fluktuációknak véletlenszerő hatásainak jobban kitett, genetikai változatosság könnyen csökken, pl. nagytestő ragadozók
4.
csökkenı populációmérető fajok – pusztuló tendenciát mutató populációk nagy valószínőséggel halnak ki
5.
kis egyedsőrőségő populációval rendelkezı fajok – élıhelyek pusztulásával, fragmentálódásával gyorsan a kihalás közelébe sodródhatnak
A veszélyeztetettség okai (fajok) 6.
nagy territóriumigényő fajok – élıhelypusztulás nagyobb valószínőséggel érinti
7.
nagy testmérető állatok – nagy territóriumigény, nagy táplálékigény, gyakori célpontjai a vadászatnak, pl. ragadozók
8.
rosszul terjedı fajok – környezet változásaira élılények alkalmazkodással válaszolnak, vagy elvándorolnak
9.
vándorló fajok – életben maradásuk legalább 2 élıhelytıl függ, ill. a vonulási útvonal tulajdonságaitól
10. kis genetikai változatosságú fajok – genetikai változatosság az alapja a változó környezethez való alkalmazkodásnak
A veszélyeztetettség okai (fajok) 11. speciális élıhelyigényő fajok – specialista fajok általában ritkábbak 12. zavartalan élıhelyek K-stratégista fajai – bolygatásmentes élıhelyekhez adaptálódott fajok nem tudják tolerálni a változásokat 13. ideiglenesen vagy állandóan kolóniát képezı fajok – pl. denevérek, bölénycsordák, lazacok, tengeri teknısök 14. elszigetelten, emberrel való találkozás nélkül fejlıdött fajok 15. ember által közvetlenül hasznosított fajok – túlhasználat, vadászat, begyőjtés
A veszélyeztetettség okai (társulások) 1.
erdık: (pl. homoki és löszt borító erdısztyepp) terület csökkenés (mg. termıterület) erdıgazdasági gyakorlat területfejlesztés
2.
mocsári és lápi növényzet: (forráslápok, tızegmohás és dagadólápok) vízrendezés, vízelvezetés mg. tevékenység
3.
pionír és száraz gyepek (alföldi homoki és löszgyepek, sziklagyepek) homokfásítás legelıgazdálkodás mg. termıterület bányászat
3. Természetesség: (ellentéte a mőviség = kizárólagos emberi alkotás) ● termıhelyekre, társulásokra ● az emberi bolygatástól, az ember közvetlen hatásától mentes állapot mérıszáma Természetes állapot (élıhely, táj, életközösség): ● keletkezésében az ember nem (alig meghatározóan) játszott szerepet ● önszabályozás jellemzı Természetközeli állapot (élıhely, táj, életközösség): ● kialakulására az ember csekély mértékben hatott ● önszabályozás általában jellemzı ● közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fönnmaradnak
A természetesség típusai 1.
Eredeti természetesség –az ember szignifikáns ökológiai faktorrá válása elıtti állapot
2.
Jelenkori természetesség – azon állapot, amely akkor uralkodna, ha az ember nem vált volna szignifikáns ökológiai faktorrá
3.
Múltbeli természetesség – az eredeti és a jelenkori természetesség kombinációja
4.
Potenciális természetesség – az emberi behatás megszüntetésével létrejövı lehetséges állapot
5.
Jövıbeli természetesség – az emberi behatás teljes és huzamos megszőnésével, a természetes változások hatására megjelenı lehetséges állapot (éghajlati, fajkészlet, szukcessziós változások)
• Eredetiség: (eredeti természetesség) ● mindenféle (közvetlen és közvetett) emberi beavatkozást nélkülözı természetesség Eredetiség és ısiség: ● ısiség – mindig a régmúlttal kapcsolatos ● eredetiség – az antropogén hatások elıtti természetes állapot (Közép-Európában korábbi állapot)
• Sokféleség: • megjelenési formák sokfélesége (állat, növény, gomba, mikro-organizmus) • hierarchikus biológiai szervezıdés sokfélesége (egyed feletti, egyed alatti szervezıdési szintek
• A sokféleség szintjei: 1.
Genetikai diverzitás – fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság
2.
Taxondiverzitás – ~ fajdiverzitás, faj feletti taxonómiai egységek
3.
Ökológiai diverzitás – populációk términtázatainak, kölcsönhatásainak, ill. az létrehozott struktúrák sokfélesége
idıbeli általuk
• Helyreállíthatóság: • Az elpusztított, vagy erısen zavart ökoszisztéma visszahozatalának (rekreálásának) esélye.
A kezdeti és a végállapot szerint: 1.
Rekonstrukció: teljesen elpusztított → eredetivel megegyezı
2.
Revitalizáció: teljesen elpusztított → közbülsı állapot
3.
Restauráció: leromlott állapotból → eredetivel megegyezı
4.
Rehabilitáció: leromlott állapotból → közbülsı állapot
• Jellemzıség és sajátosság: (fıként társulások, tájak, régiók esetében) ● jellemzıség: általánosabb, megkülönböztetésre kevéssé alkalmas ● sajátosság: egyedibb, elkülönítésre alkalmas Példák: ● jellemzıség – zselici bükkösre az ezüst hárs a Nyugat-Dunántúlon a szelídgesztenye ● sajátosság
– zempléni-hegységi cseres-tölgyesekben a cser hiánya a Tiszántúlon a közönséges boróka hiánya
A természetesség meghatározásának értékelı módszerei Értékelés a fajok viselkedése alapján (texturális jellemzık) - életközösségek jellemzésére - fajokhoz rendelt relatív jelzıszámok, mutatók - a természetesség mértékének összehasonlítására Értékelés a hemeróbia alapján Hemeróbia: az ökoszisztémákat ért (szándékos vagy nem szándékos) emberi beavatkozások hatásának összessége - az aktuális és a potenciális vegetáció eltérésének mértéke - a növénytakaróban és termıhelyében az ember által okozott változások jelzésére - élıhely-típusokra (növénytársulásokra) - nem pedig konkrét termıhelyek konkrét állományaira
Értékelés a hemeróbia alapján a hemeróbia meghatározásához szükséges vizsgálatok: - termıhelyi vizsgálatok - életközösségek elemzése - a behatások intenzitásának, idıtartamának és tartományának analizálása
Hemeróbia-mutatók ahemerob – nincs antropogén befolyás oligohemerob – csekély antropogén befolyás mezohemerob – erıs antropogén befolyás b-euhemerob – nagyon erıs antropogén befolyás a-euhemerob – durva antropogén befolyás polyhemerob – nagyon durva antropogén befolyás metahemerob – kizárólag kultúrbefolyásolt
Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle szociális magatartás típusok és természetességi értékük: I. Kompetitorok (C, +5) II. Stressz-tőrık (ST) A. Szők ökológiájú stressz-tőrık (specialisták) (S, +6) B. Tág ökológiájú stressz-tőrık (generalisták) (G, +4)
III. Ruderálisok (R) A. Természeti tényezıktıl zavart termıhelyek növényei (NP, +3) B. Emberi tényezıktıl zavart termıhelyek növényei 1. Természetes termıhelyek zavarástőrı növényei (DT, +2) 2. A honos flóra antropofil elemei (honos gyomfajok) (W, +1) 3. Antropogén tájidegen fajok a. Meghonosított és kivadult haszonnövények (I, -1) b. Behurcolódott gyomok (adventív elemek) (A, -1) 4. Másodlagos termıhelyek kompetitorai a. A honos flóra ruderális kompetitorai (RC, -2) b. Tájidegen, agresszív kompetitorok (AC, -3)
Értékelés a fajok viselkedése alapján A Borhidi-féle ritkasági értékszámok: - ritka fajok, a hazai flórában 5-20 populációval vannak jelen (r, +2) - unikális fajok, a hazai flórában 1-5 populációval vannak jelen, vagy valamivel gyakoribbak, de a hazai flórán kívül egyáltalán nem fordulnak elı (u, +4)
Értékelés a fajok viselkedése alapján A Simon-féle természetvédelmi érték mutatók: I. Természetes állapotokra utaló fajok U – unikális vagy ritka (endemikus, szubendemikus, reliktum) fajok KV – kiemelten védett fajok V – védett fajok E – társulásokban domináns (edifikátor) természetes fajok K – természetes kísérı fajok TP – természetes pionír fajok II. Degradációra utaló fajok TZ – természetes zavarástőrı fajok (kaszálórétek, erdei vágások) A – adventív elemek G – gazdasági növények Gy – gyomnövények, szegetális és ruderális fajok
Értékelés a fajok viselkedése alapján A Kárpáti-féle bolygatás- és taposástőrés mutatók: I. Bt-értékek 1 – a bolygatást, zavarást nem viseli el 2 – bolygatott, zavart termıhelyen vegetatív alakban él 3 – bolygatott, zavart termıhelyen életképes (generatív szaporodás is) 4 – kielégítıen fejlıdik zavart termıhelyen 5 – a bolygatást, zavarást kiválóan toleráló fajok II. Tt-értékek 1 – taposást nem tőrı fajok 2 – taposás esetén életképes, de csak vegetatív szaporodású fajok 3 – taposás esetén generatív úton is tudnak szaporodni 4 – a taposást jól tőrik 5 – a taposást kiválóan tőrik 0 – taposott és nem taposott termıhelyeken egyenelı mértékben fordulnak elı
Értékelés a fajok viselkedése alapján A Németh-féle értékelési rendszer: I. A génkészlet pótolhatatlanságának jellemzıi a – filogenetikai elszigeteltség b – areanagyság (bennszülöttségi jelleg) c – areadiszjunktság (reliktumjelleg I.) d – a hazai elıfordulások/populációk kora (reliktumjelleg II.) II. A veszélyeztetettség mértékének jellemzıi e – a hazai állományok kiterjedése f – a legnagyobb hazai állomány nagyságrendje g – terjeszkedési-pusztulási tendencia h – degradációtőrés III. Szintetikus jellemzık i – a hazai össznépesség veszélyeztetettsége j – a világállomány veszélyeztetettsége
A Magyarországi Erdık Természetességi Felmérése TERMERD A projekt célja: 1. – az erdık természetességének becslése folytonos skálán 2. – országosan reprezentatív minta alapján 3. – több indikátor kvantitatív felhasználásával (Kritériumok: faállományra, cserjeszintre, gyepszintre, újulatra, vadhatásra, termıhelyre) A vizsgálat tárgya: erdıállományok, erdırészletek Viszonyítási alap: az adott termıhelyen a feltételezett természetes erdıkép Megállapítás: a potenciális természetes erdıtársulás természetes erdıdinamika (www.novenytan.emk.nyme.hu/Hasznos linkek/Magyarországi erdık természetességi felmérése)
A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik Vörös lista – veszélyeztetet taxonok Rózsaszín lista – a rövid idın belül vélhetıen veszélyeztetetté váló taxonok Kék lista – azok a veszélyeztetett taxonok, melyeknél az elmúlt idıszakban – az aktív védelemnek köszönhetıen – csökkent a veszélyeztetettség mértéke Zöld lista – az állományaik számában nem, vagy érzékelhetıen nem változó fajok Fekete lista – a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajok
A veszélyeztetettségi listák és kategóriáik IUCN – Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Kipusztult – Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kihalt. Regionálisan kipusztult – Az a taxon, amelynek utolsó reprodukcióra képes egyede is kihalt vagy eltőnt a régióban. Szabad természetbıl kipusztult – Az a taxon, amely korábbi természetes élıhelyén már nem él, csak termesztésben vagy fogságban, vagy a valamikori elterjedési területén kívüli honosított populációban. A kihaltnak vélt taxon, melyet (az életciklusánál) hosszabb ideje nem figyeltek meg.
IUCN – Természetvédelmi kategóriák (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, Természetvédelmi Világszövetség) Súlyosan veszélyeztetett –Természetes környezetében a legközelebbi jövıben a kihalás veszélyének különösen nagy valószínőséggel kitett taxon. Veszélyeztetett – Az a taxon, amely természetes környezetében a közeli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve. Sebezhetı – Az a taxon, amely természetes környezetében a közép-távoli jövıben a kihalás veszélyének nagy valószínőséggel ki lesz téve.
IUCN – Természetvédelmi kategóriák Kis veszélyeztetettségő taxonok: Védelemfüggı – Az a taxon, melyet az érdekében mőködı védelmi programok megszőnésével 5 éven belül a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. Fenyegetettség közeli – Nem védelemfüggı taxon, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetınek minısítsék. Legkevésbé veszélyeztetett – Az a taxon, mely nem tartozik a fenn említett kategóriák egyikébe se. Széles elterjedéső, nagy egyedszámú taxonok. Hiányos adat – Az a taxon, amelynek elterjedésérıl vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, és emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért – Az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.
A Vörös Könyv kategóriái 1. Kipusztult és eltőnt kipusztult: az utóbbi ötven évben többszöri keresés ellenére sem került elı (pl. Puccinellia pannonica, Drosera anglica, Pinguicula alpina, Peucedanum rochelianum) eltőnt: az elmúlt tíz évben nem találták (pl. Arnica montana, Salix nigricans, Ligularia sibirica)
A Vörös Könyv kategóriái 2. Kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erıs visszaszorulás), illetve a termıhelyeken állandó (nem vagy csak nagy költséggel kivédhetı) veszélyforrások mőködnek. (Achillea horanszkyi, Plantago maxima, Pyrus magyarica, Adonis transsylvanica, Gladiolus palustris, Angelica palustris, Arnica montana)
A Vörös Könyv kategóriái 3. Aktuálisan veszélyeztetett Valamennyi állománya csökkenıben ill. eltőnıben van, majdnem minden élıhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthetı meg. (Ajuga laxmannii, Parnassia palustris, Senecio ovirensis, Linum dolomiticum, Aster oleifolius, Onosma tornensis)
A Vörös Könyv kategóriái 4. Potenciálisan veszélyeztetett PV Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti ıket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. (Sternbergia colchiciflora, Spirantes spiralis, Cotoneaster niger) • létében egyelıre nem veszélyeztetetett (Dictamnus albus, Centaurea sadleriana, Adonis vernalis, Doronicum hungaricum) • ismeretlen veszélyeztetettségő (Lathyrus pallescens, Hypericum barbatum)
A kék lista és kategóriái • Azon vörös listás taxonok jegyzéke, amelyeknél az elmúlt idıszakban – az aktív védelemnek köszönhetıen – csökkent a veszélyeztetettség mértéke, adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. • Hazánk 2 kék listán szereplı fásszárú faja: Populus nigra, Quercus frainetto.
A kék lista kategóriái ↑ A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen a vörös listáról törölhetı. ↑* A vörös listáról törölhetı, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. ↑ A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománynövekedés tapasztalható. ↑* Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı. = A természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetıen tartós állománystabilizálódás tapasztalható. =* Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetı.
A kék lista kategóriái A természetvédelmi beavatkozások kategóriái: T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állománygyarapodását elımozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhetı vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.
A törvényi védettség szerinti besorolások Hatályos rendelet: 13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett növényés állatfajokról, a fokozottan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok közzétételérıl (2006. március 23.). Védett növény- és állatfajok, gomba- és zuzmófajok; a fészeképítı hangyafajok és fészkeik (hangyabolyok). Fokozottan védett növény- és állatfajok, barlangok. Az Európai Közösség területén természetvédelmi szempontból jelentıs növény- és állatfajok.
A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 1. Területi igénybevétel – Ipari létesítmény, település, utak, autópályák, bányák, víztározó, szeméttelepek.
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 2. Mővelési mód megváltozása • bányászat • gyepek feltörése • gyümölcsösök és szılık telepítése – hegylábi sztyeprétek helyén • sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdısítése – kopárfásítás • halastavak létesítése – mélyebb fekvéső, nedves helyeken
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 3. A termıhelyi viszonyok megváltozása • alullegeltetés és túllegeltetés • libatartás és -legeltetés • intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık • vízrendezés, csatornázás, lecsapolás, tızegkitermelés • karsztvíz- és talajvíz-kiemelés
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık
• erdık tarvágásos üzemmódja • vágásterület tuskózása, mélyszántása
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık • tájidegen fafajokkal végzett erdısítés
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık • túlzott létszámú vadállomány
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık • tájidegen növények és gyomok terjedése
A termıhelyet érintı veszélyeztetı tényezık 4. A termıhely és a növényzet mechanikai károsítása • intenzív turizmus • katonai tevékenység • jármővek okozta taposás
A hazai növényvilágot veszélyeztetı tényezık A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık • •
virágszedés, növénygyőjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány
A növényvilágot közvetlenül veszélyeztetı tényezık • • • • • •
tudományos célú növénygyőjtés növényfényképezés introgresszív hibridizáció, génerózió szaporodásbeli, felújulási problémák égetés, tőz cserjeirtás
A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık I. – a kihalás –
A biodiverzitást veszélyeztetı tényezık: - kihalás - az élőhelyek pusztulása, fragmentációja - az élőhelyek leromlása - túlzott hasznosítás - idegenhonos fajok - betegségek
A kihalás formái: 1. Kihalt (extinct) – az a faj, melynek sehol a Földön nem maradt fenn élı egyede. 2. Vadon kihalt (extinct in the wild) – az a faj, melynek csak fogságban élı egyedei maradtak. 3. Helyileg kihalt (locally extinct) – az a faj, melynek bizonyos populációi elpusztultak, de a Földön másutt maradtak fenn vadon élı populációi. 4. Ökológiai értelemben kihalt (ecologically extinct) – az a faj, melynek még él néhány egyede akár vadon is, de olyan kicsi az egyedszáma, hogy eredeti szerepét nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható.
Speciáció és extinkció a földtörténeti korokban A fajszám az élet keletkezése óta nı
Az öt nagy kihalási hullám
Az ember okozta kihalások Történelmi korok • természeti erıforrások hasznosítása, élıhelyek átalakítása • nagytestő emlısök kihalása – megafauna 74-86% • csak a madarak és emlısök esetén rendelkezünk viszonylag pontos adatokkal a kihalás sebességére vonatkozóan • a fajok 99%-ról legfeljebb durva becslésünk van
Az ember okozta kihalások 1600-tól dokumentált fajkihalások Dokumentált fajkipusztulások Taxonok
Becsült fajszám
A kihalt fajok aránya (%)
kontinens
sziget
óceán
összesen
Emlısök
30
51
4
85
4000
2,1
Madarak
21
92
0
113
9000
1,3
Hüllık
1
20
0
21
6300
0,3
Kétéltőek
2
0
0
2
4200
0,05
Halak
22
1
0
23
19100
0,1
Gerinctelenek
49
48
1
98
1000000
0,01
Virágos növények
245
139
0
384
250000
0,2
Az ember okozta kihalások • A kihalás üteme fokozódik • A fajok jelentıs része az utóbbi 150 évben pusztult ki • XVII. században évtizedenként, 1750-1850 között évenként kihalt 1-1 emlıs és madárfaj
Az ember okozta kihalások
Jelenkor Veszélyeztetett fajok
Élılénycsoport
Becsült fajszám
Fajok száma
Fajok aránya
Halak
24000
452
2
Kétéltőek
3000
59
2
Hüllık
6000
167
3
Boidae
17
9
53
Varanidae
29
11
38
Iguanidae
25
17
68
9500
1029
11
Anseriformes
109
36
33
Psittaciformes
302
118
39
4500
505
11
Marsupialia
179
86
48
Canidae
34
13
38
Cervidae
14
11
79
Nyitvatermık
758
242
32
Zárvatermık
240000
21895
9
2820
925
33
Madarak
Emlısök
Pálmák
Kihalások sebessége
• Természetes kihalási sebesség, ember nélkül –1 faj 1-10 millió évig él, 10 millió faj van, így évente 1-10 faj kihalását jósolhatnánk • Jelenleg madaraknál ill. emlısöknél kihalási ráta 1% évszázadonként, kb. 100-1000 szerese. • Kihalások sebessége, meghaladja a fajkeletkezés sebességét, amire korábban nem volt példa.
A kihalással leginkább veszélyeztetett formák Az endemizmusok jelentıssége Endemizmus – bennszülött faj, olyan faj, melynek természetes elıfordulása szők földrajzi régiókra szorítkozik. Különbözı nagyságú földrajzi régiókra értelmezhetjük. 1. Pinus sylvestris – Eurázsia mérsékeltövi területein endemikus 2. pannon endemizmus – pl. Thlaspi jankae, Armoracia macrocarpa
Endemizmusok jelentıssége 3. lokális bennszülöttek • csak egyes területeken, de több populáció Dianthus diutinus, Onosma tornensis • egyetlen lelıhely ismert Linum dolomiticum
Endemizmus gócpontok Bennszülött elemek aránya elsısorban az elszigetelt területeken magas. • földrajzilag elszigetelt területek (szigetek, magashegységek, öreg tavak) • geológiai értelemben idıs, elszigetelt mediterrán klímájú területeken • Madagaszkár – 28 fıemlıs 93%-a, 144 békafaj 99%, növények 65% endemizmus Régió
Terület (1000 km)
Fajszám
Endemizmusok száma
2573
18550
14800
80
Fokföld
90
8578
5850
68
DNy-Ausztrália
320
3600
2450
68
10000
10500
3500
33
Kalifornia
411
5046
1517
30
Panama
75
6800
1034
15
É-Amerika ÉK-i fele
3238
4425
599
14
Texas
751
4196
379
9
Dél-Afrika
Európa
Endemizmusok aránya
Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Edényes növények • 2% pannóniai bennszülött • 1,5% kárpáti (szub)endemizmus • 9,1% bennszülött faj történelmi Magyarország területén
Bennszülött elemek a Kárpát-medencében Állatok – Változó az endemikus fajok aránya az egyes állatcsoportokban. • Szárazföldi csigák több, mint 30%-a endemikus • Rovarok esetében 5% alatti, közülük sok röpképtelen magashegységi faj
sudár orsócsiga
pannon hólyaghúzó
pannon gyík
Vestia gulo
Mylabris pannonica
Ablepharus kitaibelii
Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása • Kihalás szempontjából fontosak, veszélyeztetettek a szigetek, área gyakran kicsi, sok endemizmus • Óceáni szigeteken élı bennszülött fajok több mint 80% kihalt, vagy kihalással veszélyezettet • 1600 óta kihalt növényfajok legtöbbje szigeteken élt
İshonos fajok száma
Endemzimusok száma
Ascensión
25
11
44
9
82
Azori-szigetek
543
5
9
135
59
Galapagosz-szigetek
600
229
42
23
59
Hawaii-szigetek
970
883
91
353
40
Szigetek
Endemizmusok Veszélyeztetett aránya (%) endemizmusok száma
Veszélyeztetett endemizmusok aránya (%)
Kihalás a szigeteken – behurcolt fajok hatása Okok • Eredendıen hiányzó versenytársak, ragadozók, betegségek • Fajok az evolúció során nem alkalmazkodtak, hiányzó védekezı mechanizmusok • Kontinensekrıl betelepülı idegenhonos fajok nagy károkat okoznak, kiszorítják, kipusztítják az ıshonos fajokat • Ember átalakítja az élıhelyeket (szántóvá, erdıirtás, stb.) elsısorban a növényeket veszélyezteti
Becslési módszerek a jelenkori kihalások sebességére • szigetbiogeográfia elméletén alapuló becslés – Erdıirtás mértéke alapján amerikai trópusi esıerdıkben 1986 és 2000 között a növények 15, a madarak 12%-ának kipusztulása valószínősíthetı. • 10 millió faj él a Földön, évente 1% esıerdı pusztul el, a fajok 0,20,3%-a kihal (20-30 ezer faj/év, naponta 68, óránként 3) • a kihalás mértéke teljes földi fajkészlet évtizedenkénti 2-11%-a • módszertıl függetlenül valószínősíthetı, hogy fajok százezrei pusztulnak ki a következı 50 évben.
Magyarországon kihalt állatok és növények Vörös könyv: 5 emlıs, 13 madár, 34 rovar, 35 zárvatermı
Magyarországról kipusztult és eltőnt edényes növényfajok
