TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK MÉHÉSZ KLUB: SZENT AMBRUS ÉS A HIMNUSZOK

TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK MÉHÉSZ KLUB: SZENT AMBRUS ÉS A HIMNUSZOK


TARTALOMJEGYZÉK DECEMBER 7. SZENT AMBRUS NAPJA .................................................................................... 2 SZENT AMBRUS KORUNKBAN................................................................................................. 3 SZENT AMBRUS ÉS A HIMNUSZOK ......................................................................................... 3 Ambrus-féle egyházi ének és liturgia .................................................................................. 3 Szent Ambrus himnuszai ..................................................................................................... 4 SZENT AMBRUS HIMNUSZA KAKASSZÓRA ............................................................................. 5 SZENT AMBRUS HAJNALI HIMNUSZA ..................................................................................... 6 SZENT AMBRUS ÉNEKE ÁGNES VÉRTANÚSÁGÁRÓL ............................................................... 9 SZENT AMBRUS ÁDVENTI HIMNUSZA .................................................................................. 10 SZENT AMBRUS KARÁCSONYI HIMNUSZA ............................................................................ 11 SZENT AMBRUS ESTI IMÁJA .................................................................................................. 12 KARÁCSONYI HIMNUSZ......................................................................................................... 14 ELSŐ HÓRÁRA ....................................................................................................................... 15 HYMNUS AMBROSIANUS TE DEUM ..................................................................................... 16

DECEMBER 7. SZENT AMBRUS1 NAPJA Szent Ambrus a középkorban vált a méhészek és mézeskalácsosok patrónusává. A nap inkább a méhészetről szól, mint a szent ünnepléséről. A régebbi időkben a méz volt a legelterjedtebb édesítőszer, ezért fontos, hogy kellő mennyiségben álljon rendelkezésre. A méhészek ilyenkor nézik át a kaptáraikat, hiszen a jövő évi mézelés az áttelelő méhcsaládoktól függ. Mivel a méz ma is a karácsonyi ünnepek ételeinek egyik fő ízesítője, ezért ilyenkor tisztelik meg a mézes mesterség követőit az ünnepnappal. 1

Több féle magyarázat van az Ambrus (Ambrosias) név eredetére. A névmagyarázók költőien kiemelték Szent Ambrus egyegy – számukra aktuálisan - példaértékű jellemvonását. Egyik magyarázat szerint a név az ámbrából ered, ami erősen illatozó és igen értékes fűszer. Más magyarázat szerint az ámbra és a syos, azaz „Isten” szavakból ered. Van olyan vélemény is, hogy az ambor, azaz a „fény atyja” és a sior, azaz „kicsi” szavakból származik. Az egyház szójegyzéke, a Glosszárium szerint: ambrosius: „mennyei illat”, vagy „Krisztus jó íze”; ambrózia: „az angyalok étke”; ambrosium: „mennyei lépesméz”.


Emlékezzünk meg az ünnep, több méhészegyesület és mézlovagrend névadójáról is.

SZENT AMBRUS KORUNKBAN Szent Ambrust (340-397), a mézajkú prédikátort és himnuszköltőt, a mai kor

embere – vallásos beállítottságától, világnézetétől függetlenül – általános emberi értékei alapján tiszteli. Milánó – neve szerint „Mézesszájú” – püspöke városának védőszentje, de a méhészek, a mézeskalács-készítők, a méhserfőzők, a gyertyaöntők is védőszentjüknek választották. Szorgalmasan képezte magát állami hivatalnoknak. Pogányként választották püspökké; meghívása után egyháza tudósának képezte magát. Kitartó tanulása, elhivatott tanító tevékenysége alapján méltán tekintik Szent Ambrust a tanulás és a diákok védőszentjének is! Az anyagi és a szellemi javakból neki lényegesen több jutott, mint a kor átlagemberének. Püspökké szentelése után maga szerezte egész vagyonát, sőt fivérétől reászállott örökségét is a szegényeknek adta; ezt nem jótékonyságnak, hanem kötelességének tartva; maga pedig a legszigorúbb életre adta magát. A felebaráti szeretetet az elvhűséget hirdette. Ugyanilyen elkötelezett volt tudásának megosztásában, mások tanításában is. Jellemszilárdsága tiszteletet parancsolt. Életművének elismeréseként a katolikus egyház Szent Ambrust Szent Ágoston, Szent Jeromos és I. Nagy Szent Gergely pápa társaságában az egyház négy nagy doktora, a négy nyugati egyháztanító egyike.

SZENT AMBRUS ÉS A HIMNUSZOK Ambrus-féle egyházi ének és liturgia Szent Ambrus célja volt a hívek minél aktívabb bekapcsolása az egyházi szertartásokba. Ezért foglalkozott az egyház liturgiájával és


énekeivel. A nyugati egyházban Szent Ambrus előtt az egyházi énekmód hiányos volt. Szent Ambrus érdeme, hogy a nyugati egyházban meghonosította a keleti egyház zsoltáréneklését. A régi írók dicsérték Szent Ambrus énekeinek dallamát, ritmusát. Később ezek az értékek beleolvadtak az egyház által egységesített egyházi énekekbe. Szent Ambrus himnuszai Szent Ambrus a himnuszköltészet atyja, az ókeresztény himnuszköltészet legjelentősebb alakja. Himnuszaiban a mélységes hit és szent komolyság nagy erejű, mégis egyszerű kifejezési módja rendít meg. Költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt. Himnuszköltészetében az ószövetségi zsoltárokat és bibliai énekeket tekinti mintának, de míg azok ritmikus prózában íródtak, addig Szt. Ambrus időmértékes formában írja himnuszait: négyes jambikus sorokban. A jambus egy rövid és egy hosszú szótagból álló versláb: υ –. Négy jambusz alkotja az ún. ambroziánus sort: υ–ǀυ–ǀ υ–ǀ υ– Négy sorból áll egy versszak és a himnuszok nyolc strófából állnak. Hosszú időn át ez maradt a himnuszköltészet versformája. A himnuszok lassú, átgondolt és hangos elmondása elősegíti a lelkek megnyugvását, a szemlélődő hangulat kialakítását is.


SZENT AMBRUS HIMNUSZA KAKASSZÓRA Világ teremtő Mestere, Ki úr vagy éjen és napon, Időt idővel váltogatsz, S nincs műveidben unalom: Szól már a napnak hírnöke, Ki éber őr mély éjen át, S az utazónak éji fény, Mert minden órát megkiált. A Hajnalcsillag kél szaván, Égről borút elűz tova, Elhagyja ártó útjait Az éji kóborlók hada. Hangján hajós erőre kap, A tengerárra csend borul, S az Egyház sziklaszál feje Bűnét siratni elvonul. Hát talpra keljünk könnyedén, Kakas henyélőt kelteget, Ásítozóra rákiált, Húzódozókat feddeget. Kakas szaván remény fakad, S a szenvedőnek enyhület. Elrejti tőrét a lator, S az elbukott nyer új hitet. Hát talpra keljünk könnyedén, Kakas henyélőt kelteget, Ásítozóra rákiált, Huzódozókat feddeget.


Kakas szaván remény fakad, S a szenvedőnek enyhület. Elejti tőrét a lator, S az elbukott nyer új hitet. Ó Jézus, a bukóra nézz, Térítsen meg tekinteted. Ha ránk tekintesz, hull a bűn, S elmossa könny a vétkeket. Ó fényesség, ragyogj belénk, A lélek álmát megszakaszd! Első szavunk tiéd legyen, S amit fogadtunk, álljuk azt. (Sík Sándor fordítása)

SZENT AMBRUS HAJNALI HIMNUSZA Atyaisten dicsfénye te, Fényből lett fény tündöklete, Fény fénye, nappal napja vagy, Forrás, melyből világ fakad. Igaz nap, kelj egünkre már, Ragyogj reánk, örök sugár, És tündököld szívünkbe szét A Szentlélek sugártüzét. Szóval szólítjuk az Atyát, A múlhatatlan menny urát, A hathatós malaszt urát, Törje meg a Kaján fogát. Rontsa meg elszánt, tiszta tett A bésikamló bűnöket.


Hadd váltson áldás sorscsapást, Igaz út adjon újulást. Uralkodjék a lelkeken. A test szeplőtlen s hű legyen. Melegen égjen tiszta hit. Ne tudjuk álság mérgeit. Krisztus legyen ma ételünk, Legyen ital a hit nekünk, Szürcsöljük szent öröm borát, A lélek józan mámorát. Igy boldogan a nap megyen. Hajnal a szemérem legyen, A hit legyen a déli nap, S ne érje lelkünk alkonyat. Hajnal legyen egész napunk, És teljes legyen hajnalunk: Az Atyában egész Fia S Igében az egész Atya. (Fordította: Sík Sándor)



SZENT AMBRUS ÉNEKE ÁGNES VÉRTANÚSÁGÁRÓL Ágnes boldog szüz, e napon született, mikor szellemét szent vérével öntözte meg s úgy küldte vissza ég felé. Még férjhezmenni fiatal, vértanuságra már erős: holott a férfihit meging, s a fáradt vénség megtörik. Kettős gonddal a remegő szülők őrzik a lányszobát, de minden ajtón áttör az igázhatatlan áhitat. Azt hinnéd, nászra vezetik, oly vidám arccal lépeget; különös nászkincset visz ő s szív-vére lesz a hozomány. Fáklyát kap kézbe, hogy hamis istennek gyújtson illatot, s felel: "Krisztus szüzeihez nem ilyen fáklyák illenek. E tűz eloltja a hitet! Ez a láng elfedi a fényt! Vágj, pallos, vágj! hogy elfolyó vérem az oltárt fojtsa ki!" Mily szép volt, megsebezve még! Magára vonta öltönyét. Szemérme legfőbb gondja, hogy


meg ne láthassák meztelen. S meghalt; de még szemérme élt. Arcát kezével fedte ő. Mikor elesett: térdre hullt illendőn, szépen, megadón. (Fordította: Babits Mihály)

SZENT AMBRUS ÁDVENTI HIMNUSZA Figyelmezz, Izrael Ura, Ki ülsz a Kerubok felett, Jelenj meg Efraim előtt, Jöjj, támaszd fel hatalmadat! Nemzetek Megváltója, jöjj, Szűznek szülötte, jöjj közénk, Ámuljanak a századok: Istenhez illő születés! Nem férfiú magva hozott, Titkos lehellet ád nekünk: Isten Igéje testbe vált, S a szűzi méh virága vagy. Kelyhe gyümölcsöt bontogat, Szemérme bár bontatlan áll, Erénye tisztán tündököl: Isten járja e templomot. Szemérme mint királyi ház: E nászteremből lép elő, Mint kettős lényű óriás, S vígan repes az út elé.


Kijössz Atyádnak mélyiről, Bemégy Atyádnak mélyire. Leszálasz mind a poklokig, Felszálasz Isten székeig. Ki az Atyának mása vagy, Ölts testet, győzelmed jelét. Testünket, a gyámoltalant, Tegye acélossá erőd. Már fénylik Jézus jászola, Új fényt lehel az éjszaka. Ezt immár meg ne rontsa éj, Nem-szűnő láng legyen a hit. (Fordította: Sík Sándor)

SZENT AMBRUS KARÁCSONYI HIMNUSZA Ó népek Megváltója, jöjj, hadd lássuk a Szűz Gyermekét! Egész világ, ámulva nézz: Istenhez méltó születés. Nem férfi magvából fogant, de Szentlélektől titkosan: az Úr Igéje testet ölt, mint szűz méhben termett gyümölcs. A Szűz várandós anya lett, szemérme sértetlen maradt, fénylő erényei között Isten, mint templomban lakik. Most hagyja el a nászszobát, a tisztaságos palotát! Két-természetű Óriás, indulj utadra lelkesen!


Atyának egyenlő Fia, végy testet: indulj győztesen, Testünknek gyengeségeit örök erőddel izmosítsd. Ragyog már jászlad trónusa, új fényt lehel az éjszaka, s ezt nem oltja semmi éj, a hit táplálja sugarát. Krisztus, legkegyesebb Király, dicsérünk téged és Atyád, s a Lelket, a Vigasztalót most és örök időkön át. Ámen. (Fordította: Farkasfalvy Dénes)

SZENT AMBRUS ESTI IMÁJA SANCTI AURELII AMBROSII HYMNUS VESPERTINUS AD HORAM INCENSI

SZENT AMBRUS ESTI IMÁJA

Deus creator oninium polique rector, vestiens diem decoro lumine, noctem soporis gratia,

Isten, te mindenalkotó, egek vezére, aki dús fénnyel ruházod a napot, álom-malaszttal a vak éjt,

artus soiutos ut quies reddat laboris usui mentesque fessas allevet luctusque solvat anxios:

hogy oldott tagjainkat új munkára edzze a szünet s fáradt velőnket és borús aggályinkat oldja föl:

grates peracto iam die et noctis exortu preces,

hálát a végzett nap miatt s imát az éj elé, miként


voti reos ut adiuves, hymnum canentes, solvimus.

fogadtuk, hogy majd megsegíts, mond néked híven himnuszunk.

Te cordis ima concinant, te vox canora concrepet, te diligat castus amor, te mens adoret sofaria,

Te légy, kit szívünk mélye áld és hangunk harsonája zeng, kit szomjaz minden tiszta vágy s imád a józan értelem,

ut cum profunda clauserit diem caligo noctium, fides tenebras nesciat et nox fide reluceat.

hogy, ha az éjszakák köde homályba csukja a napot, a hit ne tudjon ily homályt, hit világitsa ki az éjt.

Dormire mentem ne sinas: dormire culpa noverit; castis fides refrigerans somni vaporem temperet.

Aludni lelkünket ne hagyd; csupán a bűn aludjon el; s a hit hűtse a szüzek álmának forró gőzeit.

Exuta senso lubrico te cordis ima somnient; nec hostis invidi dolo pavor quietos suscitet.

Levetve síkos gondokat rólad álmodjon mély szívünk; s föl ne riasszon az irígy szellem csele: a rémület.

Christum rogemus et Patrem, Christi Patrique Spiritum: unum potens per omnia fove precantes, Trinitas!

Kérjük a Fiút és Atyát s a kettejükből áradó lelket: a hatalmas Háromegy, vedd szárnyad alá, aki kér. (Fordította: Babits Mihály)


Ismeretlen magyarországi szerző

KARÁCSONYI HIMNUSZ Égi kertek permeteltek Mámorító harmatot. Mind a mennyek daltól zengnek, Ujjongnak az angyalok. Köszöntsétek, szántók, rétek, Kik most kizöldeltetek, Fürge csorgó s ti mosolygó Nagy hegyek, a Kisdedet. Sírva nézi, úgy becézi Egyszülöttét Mária, Néz ragyogva, mosolyogva Szűz Anyjára szent Fia. Jön a pásztor barikástól: Jézus szentebb aklot ád. A Fiúnak sípot fúnak S énekelnek eklogát. Még a néma ócska széna, Még a jászol is nevet, Úgy karolja, úgy ápolja A megváltó Kisdedet. Ottan állván, édes álmán Jó barmok virrasztanak, Ráhajolnak, udvarolnak És fel-felsóhajtanak. A kis házra havat rázva Rárohannak a szelek. Jaj puhácska kis babácska Testecskéje didereg! Édesanyja rácsavarja Durva pólyarongyait, Avval ójja Alkotója Ázó-fázó tagjait.


Lelkem vágya: Krisztus ágya Szívem immár hadd legyen, Testem szalma, jászol alma S istállója kebelem. Fordította: Sík Sándor

Ambroziánus himnusz

ELSŐ HÓRÁRA Iam lucis orto sidere Már kél a fénynek csillaga: Esengve kérjük: az Urat, Járjon ma mindenütt velünk, Ne rontsa ártás életünk. Nyelvünket fogja fékre ma: Ne szóljon rút perek szava. Szemünket védőn óvja meg: A hívságot ne lássa meg. Lakjék szívünkben tisztaság, Távozzék minden dőreség. testnek dölyfét törje meg Etel- s italban hősi fék. Hogy majd a nap ha távozott, S az óra újra éjt hozott, Lemondásunk szent éneke Legyen az Úr dícsérete. Dícsérjük: az örök Atyát, Dícsérjük: Egyszülött Fiát S a Lelket, a Vigasztalót, Most és örök időkön át. (Fordította: Sík Sándor)


HYMNUS AMBROSIANUS TE DEUM Téged Isten dícsérünk, Téged Úrnak ismérünk. Téged, örök Atyaisten, Mindegész föld áld és tisztel. Téged minden szép angyalok, Kerubok és szeráf-karok, Egek és minden hatalmak Szüntelenül magasztalnak. Szent vagy, szent vagy, Erősséges szent Isten vagy. Nagyságoddal telve ég, föld, Dicsőséged mindent bétölt. Téged dícsér, egek Ura, Apostolok boldog kara. Dícséretes nagy próféták Súlyos ajka hirdet és áld. Jeles mártír-seregek Magasztalnak tégedet. Vall tégedet világszerte Szentegyházad ezerszerte, Téged, S mérhetetlen nagy fölséged, S azt ki hozzánk tőled jött le, Atya igaz Egyszülöttje, S áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet. Krisztus, Isten egyszülöttje, Király vagy te mindörökre. Mentésünkre közénk szálltál, Szűzi méhet nem útáltál. Halál mérgét megtiportad,


Mennyországot megnyitottad. Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged. Onnan leszel eljövendő Mindeneket ítélendő. Téged azért, Uram, kérünk, Mi Megváltónk, maradj vélünk. Szenteidhez végy fel égbe, Az örökös dicsőségbe. Szabadítsd meg, Uram, néped, Áldd meg a te örökséged. Te kormányozd, te vigasztald, Mindörökké felmagasztald. Mind imádunk téged, Szent nevedet áldja néped, Mindegynap és örökké, Mindöröktől mindörökké. Bűntől e nap őrizz minket És bocsásd meg vétkeinket. Irgalmazz, Uram, irgalmazz. Híveidhez légy irgalmas. Kegyes szemed legyen rajtunk, Tebenned van bizodalmunk. Te vagy Uram én reményem, Ne hagyj soha szégyent érnem. (Fordította: Sík Sándor)


Hymnus Ambrosianus, azaz Ambrus himnusza névvel illetik a „Te Deum laudamus” kezdetű egyházi éneket, a katolikus egyház egyik legszebb magasztaló, hálaadó énekét. A hagyományok szerint Szent Ambrus szerzeménye, melyet Szent Ágoston megkeresztelésekor költött. Van forrás, amely Szent Ambrus és Szent Ágoston közösen szerzett hálaénekének tekinti, bár tudományos kutatások alapján inkább más, kevésbé ismert személy a szerző. Számunkra, magyarok számára különös jelentőségű, hogy Kodály Zoltán a Budavári Te Deum című kompozíciójában nagyszerűen egyesíti az európai műzene hagyományait és technikáit saját, összetéveszthetetlenül magyar zenei nyelvével.

TERMÉSZETES MEGOLDÁSOK MÉHÉSZ KLUB: SZENT AMBRUS ÉS A HIMNUSZOK

Recommend Documents