Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések

OKoszisz_2_Layout 1 2010.10.25. 21:28 Page 1

ESSRG Füzetek 1/2010

Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György

Környezeti Társadalomkutatók Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék

Gödöllő 2010


2

2010 tavaszán ESSRG Füzetek címmel indítjuk útjára kiadványsorozatunkat, amelynek első számát tartja kezében az Olvasó. Sorozatunk elsődleges célja, hogy képet adjon a Környezeti Társadalomkutatók csoportjában (ESSRG) zajló, a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló kutatásokról. Sorozatunkkal nemcsak a természet- és társadalomtudományok határterületeivel foglalkozó hazai oktatói és kutatói közösséget szeretnénk megszólítani, hanem a szakpolitikai döntéshozókat és szakembereket, valamint az érdeklődő laikusokat is. A sorozatba szerkesztett kötetek rövid és közérthető formában foglalják össze az adott kutatási témát, amely irányulhat egy elméleti megközelítés gyakorlati alkalmazhatóságára, egy módszertani újításra, vagy egy kutatás szakpolitikai szempontból jelentős tanulságaira. A sorozat tudományos igényességét azzal szeretnénk biztosítani, hogy a kiadványok végén a tudományos életben elfogadott hivatkozási szabályok szerint felsoroljuk azokat a magyar és idegen nyelvű írásokat, amelyekre kutatásunk során mi magunk is támaszkodtunk, és amelyek segíthetik a témában való elmélyülést. Bízunk benne, hogy sorozatunk izgalmas olvasmányul szolgál, és új gondolatokat ébreszt az Olvasóban! A sorozat szerkesztője: Dr. Pataki György

Tartalomjegyzék Előszó Vezetői összefoglaló Természet adta javak és szolgáltatások a szakirodalom tükrében Mit értünk a természet adta javak és szolgáltatások elnevezés alatt? A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása Egy kutatás tanulságai Természet és társadalom kölcsönhatásai egykor és ma Természet adta javak és szolgáltatások a helyiek szemével Összegzés Ajánlott olvasmányok

3 4 5 5 6 8 8 11 14 16

A kötet szerzői: Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György A kötetet lektorálta: Dr. Kovács Eszter Borítóterv: Rosza Barbara

A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. ISBN: 978-963-269-184-8 Javasolt hivatkozás: Kelemen E., Bela Gy., Pataki Gy. (2010): Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések. ESSRG Füzetek, 1. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoport, Gödöllő. 2010 Gödöllő © ESSRG


Előszó A felismerés, hogy az emberi élet, a társadalom mindenkori jólléte függ a bennünket körülvevő ökológiai rendszerek egészséges működésétől, a régmúltra nyúlik vissza. Már az ókori görög filozófus, Platón felfedezte, hogy emberi beavatkozások révén olyan nemkívánatos természeti folyamatokat indítunk el, amelyek hosszabb távon hátrányosan érintik a természet által a társadalom igényeinek kielégítésére biztosított lehetőségeket. Platón példáját követve: az erdőterületek kiirtása talajerózióhoz, valamint a források elapadásához vezet, ami a föld megművelését lehetetleníti el (Daily 1997). A természeti és társadalmi rendszerek egymásra utaltsága az 1980-as években kapott nagyobb figyelmet, amikor egyértelművé vált, hogy egyre gyorsuló ütemben tűnnek el az állat- és növényfajok a Földről, és bebizonyosodott, hogy a természeti folyamatokba való emberi beavatkozás visszafordíthatatlan hatásokkal bír, az így eltűnő természeti erőforrások és fajok pedig nem pótolhatók a technológia fejlesztése révén. Egy-egy faj kihalása ugyanis legtöbb esetben nem pusztán a faj eltűnése miatt lényeges, hanem azért is, mert az adott faj részese volt egy önfenntartó rendszernek, így kihalásával a rendszer működése kerül veszélybe, s a rendszer működéséből származó hasznok is eltűnnek (pl. a méhek kihalásával ki vagy mi porozná be a gyümölcsfákat?). A természet adta javak és szolgáltatások fogalma az ezredfordulót követően hódította meg a tudományos és politikai közéletet, az ENSZ által kezdeményezett kutatásnak (Millennium Ecosystem Assessment) köszönhetően. E kutatás felmérte a Föld különböző ökoszisztémái által a társadalom számára biztosított hasznokat, és megállapította, hogy az emberi élet fennmaradását biztosító természeti szolgáltatások 60%-a már eltűnt az emberi beavatkozás hatására (Vanderwalle és társai é.n.). Éppen ezért továbbra is szükség van olyan kutatásokra, amelyek információt biztosítanak a laikusoknak és a döntéshozóknak egyaránt, s támogatják őket a megfelelő döntések meghozatalában azzal, hogy segítik meghatározni az ökológiai rendszerek által nyújtott hasznokat, s iránymutatást adnak e hasznok összehasonlításában, értékelésében (Ehrlich 2008). Kiadványunk a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén zajló két kutatás eredményeire épül, ötvözi az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által 20052008 között vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (azonosító: NKFP 3B018_04) eredményeit és az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott RUBICODE (szerződésszám: 036890, honlap: www.rubicode.eu) projekt tanulságait. A kiadvány célja, hogy a természetvédelem iránt érdeklődő hazai közönség minél szélesebb körével megismertesse a természet adta javak és szolgáltatások fogalmát. Írásunkban azt is szeretnénk bemutatni, hogy milyen szerepet tölthet be ez a tudományos életben született fogalom a természetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében a kiadvány első részében a természet adta javak és szolgáltatások koncepcióját járjuk körbe, majd a kutatásaink kapcsán megszerzett helyi ismereteket, tapasztalatokat foglaljuk össze. Jelen kiadványunkhoz szervesen kapcsolódik az ESSRG Füzetek második száma, amely a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez nyújt módszertani útmutatót.

3


Vezetői összefoglaló A természet adta javak és szolgáltatások fogalma alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznokat (termékeket és szolgáltatásokat) értjük, amelyeket a természetes és ember által módosított ökoszisztémák a társadalom számára biztosítanak. A természet adta szolgáltatások fogalma tehát kettős meghatározottságot tükröz. Egyrészt az ökológiai adottságok, azaz az ökoszisztéma felépítése, folyamatai és az ezekbõl származtatott funkciók, lehatárolják a természet adta szolgáltatások lehetséges körét. Másrészt, mivel azokat a természet adta lehetőségeket tekintjük szolgáltatásoknak, amelyek társadalmi hasznossággal bírnak, az ökológiai funkciók által biztosított lehetőségek körét tovább szűkítik a társadalomban intézményesült normák, szabályok, elvárások (pl. a fogyasztói szokások, a társadalmi értékrend). 4

A természet adta javak és szolgáltatások legelterjedtebb csoportosítását az ENSZ által kezdeményezett, az egész világra kiterjedő kutatási projekt (Millennium Ecosystem Assessment) során dolgozták ki. Eszerint négy fő csoportba sorolhatók a természet adta javak és szolgáltatások. Az első csoportba az ellátó, vagy más néven termeléssel összefüggő (provisioning) szolgáltatások tartoznak. Ilyen például a természetes és ember által módosított ökoszisztémákban megtermelt vagy begyűjtött élelmiszer, takarmány, az ökoszisztémákból nyert építő- és tüzelőanyag, a díszítésre használt anyagok vagy a gyógyszerészeti alapanyagok. A második csoportba a szabályozó (regulating) szolgáltatások tartoznak. Ezek közé soroljuk többek között az éghajlat és a vízháztartás szabályozását, az erózió elleni védelmet, a biológiai kártevők és betegségek elleni védekező képességet vagy a szennyező anyagok lebontását, ártalmatlanítását. A harmadik csoport a kulturális (cultural) szolgáltatások csoportja, amelybe az emberek számára kikapcsolódást, szellemi vagy spirituális inspirációt, tudományos információt stb. biztosító természet adta szolgáltatásokat (tehát pl. az ökoturizmus kialakításának lehetőségét) soroljuk. A természet adta javak és szolgáltatások negyedik, egyben legvitatottabb csoportjába a támogató (supporting) szolgáltatások tartoznak. Ezek a szolgáltatások – mint például a talajképződés, a tápanyagkörforgás, az ún. primer produkció – az összes korábban felsorolt szolgáltatás meglétéhez nélkülözhetetlen ökológiai folyamatok eredményei, éppen ezért egyes szerzők nem szolgáltatásként, hanem ökoszisztéma funkcióként tekintenek rájuk. Egy-egy ökoszisztéma a fenti négy csoportba sorolt szolgáltatások közül egyidejűleg többet is biztosít, ugyanakkor az ökológiai rendszerek sajátosságából fakadóan vannak olyan szolgáltatások, amelyek csak egy másik szolgáltatás rovására növelhetők (pl. az élelmiszertermelés mint ellátó szolgáltatás növelése általában a szabályozó és a támogató szolgáltatások minőségének romlásával vagy csökkenésével jár együtt). Ezt a kizárólagos kapcsolatot illeti az angol szaknyelv a trade-off, azaz átváltás kifejezéssel. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a természettudományok tekintetében laikusnak számító emberek (pl. falusi közösségek tagjai) felismerik és értékelik e szolgáltatások jelentős részét. Az azonban, hogy mely szolgáltatásokat értékelnek fontosabbnak, számos személyes jellemzőtől (pl. foglalkozástól, a helyi természeti környezet ismeretétől) függ. Az egyes szolgáltatások egyéni megítélésében lévő különbségek és a szolgáltatások közötti átváltás gyakran tájhasználati konfliktusokat eredményez, amelyek megértéséhez és megoldásához hozzájárulhat, ha a tájhasználatot érintő döntések figyelembe veszik a természet adta javak és szolgáltatások fenntartásához kapcsolódó értékeket, érdekeket.


Természet adta javak és szolgáltatások a szakirodalom tükrében Mit értünk a természet adta javak és szolgáltatások elnevezés alatt? A természet adta javak és szolgáltatások fogalma és tudományos közéletben használt elnevezése (ecosystem services, tükörfordítással élve ökoszisztéma szolgáltatások) az angolszász fogalomhasználatra vezethető vissza. Ebben a megközelítésben az ökoszisztémát úgy értelmezhetjük, mint egy adott élőhelyen megtalálható, egymástól kölcsönösen függő helyzetben lévő élőlények és élettelen környezeti elemek rendszere. A magyar ökológiai (szünbiológiai) kutatásokban az ökoszisztéma ezzel szemben szűkebb értelmezést kapott: a társulások anyag- és energiaforgalmát leíró rendszerelméleti modellt értjük alatta, ami nem azonosítható teljes mértékben egy adott élőhely életközösségével. Mivel a magyar és az angol elnevezések között fogalmi különbségek figyelhetők meg, továbbá az angolszász terminológiában sem kizárólagos az ökoszisztéma szolgáltatás elnevezés (gyakran használják szinonimaként az ökológiai szolgáltatás, vagy a természet szolgáltatásai elnevezést is), és végül mivel a hétköznapi magyar szóhasználatban az ökoszisztéma szolgáltatás kissé idegenül hangzik, kiadványunkban természet adta javak és szolgáltatások, vagy röviden természeti szolgáltatások elnevezéssel illetjük az angol ökoszisztéma szolgáltatások fogalmat. A tudományos életben számos különböző megközelítés él a természet adta javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, de szinte valamennyi tudományos definíció egyetért azzal, hogy az emberi jóllét – s nem a szűken értelmezett közgazdasági hasznosság – szemszögéből kell értelmezni azokat. A természet adta javak és szolgáltatások kapcsán egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy magukat az ökológiai (természeti) folyamatokat (pl. az elsődleges termelés) is ide sorolhatjuk, míg mások az ökológiai rendszerek felépítéséből és folyamataiból származó funkciók egy részével (pl. vízháztartás) azonosítják azokat.

Néhány ismert természeti szolgáltatás fogalom: • A természet adta javak és szolgáltatások azok az ökoszisztéma funkciók, amelyek hasznosak az emberek számára. (Kremen 2005) • A természet adta termékek (pl. ételek) és szolgáltatások (pl. hulladékelnyelés) azok, amiből az emberi populációnak haszna származik, és amelyek közvetlen vagy közvetett módon az ökoszisztéma funkciókból származnak. (Costanza és mások 1997) • A természeti szolgáltatások mindazok a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznok, amelyeket egy adott ökoszisztéma biztosít a társadalom részére. (Millennium Ecosystem Assessment 2005) • A természet adta javak és szolgáltatások azok a feltételek és folyamatok, amelyeken keresztül a természetes ökoszisztémák és azok a fajok, amelyek alkotják azokat, fenntartják az emberi életet. Ezáltal biztosítják a biodiverzitás fenntartását, és az ökoszisztémák által előállított javak (úgymint tengerből származó élelmiszerforrások, biomassza tüzelőanyag, gyógynövények, ipari termékek stb.) termelését. (Daily 1997) • A természet adta javak és szolgáltatások mindazok az élőlények és közösségeik által létrehozott állapotok és folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi élethez, vagy gazdagítják azt. Ezek az állapotok és folyamatok lehetnek emberi beavatkozástól mentesek, de ember által irányítottak is; ha hasznosak az emberiségnek, akkor szolgáltatásoknak nevezzük őket. (Gonczlik, 2004)

Az ENSZ 2001 tavaszán indított négyéves kutatási programja (Millennium Ecosystem Assessment – MEA, http://www.millenniumassessment.org) által széles körben elterjedt értelmezés szerint az ökoszisztémák által előállított termékeket és az ökoszisztéma funkciókból származtatható szolgáltatásokat együttesen tekinthetjük természet nyújtotta szolgáltatásoknak. Az ökoszisztéma funkciókat az ökoszisztéma folyamatai és struktúrája hozzák létre, a funkciók az ökológiai rendszerben lezajló természeti folyamatok eredményei. Az adott ökoszisztéma felépítése meghatározza az ökoszisztéma funkciók körét, azaz a természet azon kom-

5


6

ponenseit és folyamatait, amelyek közvetlen vagy közvetett módon biztosítják az emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen termékeket és szolgáltatásokat (de Groot 2002, 2006). Az ökoszisztéma funkciók tehát elsősorban az ökoszisztémák megőrzéséhez szükségesek, és mivel nehéz értelmezni, hogy ezek hogyan is szolgálják az emberek jóllétét, a társadalom tagjai nem rendelnek hozzájuk értéket, hasznosságot sem. Bár ökológiai értékük magas lehet, gazdasági-társadalmi szempontból nem rendelkeznek értékkel. A természet adta javak és szolgáltatások fogalma az ökoszisztéma funkciókhoz képest szűkebb: a szolgáltatások minden esetben az ökoszisztéma funkciókból származnak akár közvetlen, akár közvetett módon, a funkciókkal ellentétben mindig hasznosulnak fogyasztás, használat, a jóllét növekedése által, így emberi hasznosság (gazdasági-társadalmi érték) rendelhető hozzájuk (Gómez-Baggethun és De Groot 2007). A természeti szolgáltatások meghatározása tehát kettős: egy természeti rendszerből nyerhető szolgáltatások körét egyrészt meghatározzák az adott ökoszisztéma funkciói; másrészt meghatározzák a társadalmi normák, szabályok, a domináns értékrend, a gazdasági környezet. A természet adta javak és szolgáltatások fogalma – a fent leírt kettős meghatározottság révén – lehetőséget ad arra, hogy a társadalmi hasznosság szempontjából értékeljük őket, s ezzel felhívjuk a figyelmet olyan szolgáltatásokra, amelyeket ingyen és bármikor hozzáférhetőnek tekintünk. A természeti szolgáltatás koncepció elősegítheti a természet és az ember komplex viszonyrendszerének, kapcsolatának értelmezését. Ezt a fogalmat használva az is lehetővé válik, hogy vizsgáljuk a társadalom és a természet közötti dinamikus kölcsönhatást s annak emberi hasznosságra gyakorolt hatását, illetve hogy kimutassuk az egyes természeti javak és szolgáltatások közötti átváltás tovagyűrűző hatásait. A természet adta javak és szolgáltatások fogalmának és gyakorlati hasznának megértését mindazonáltal az segítheti leginkább, ha megismerkedünk néhány konkrét szolgáltatással, illetve a szolgáltatások csoportosításával.

A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítása a fogalomhoz hasonlóan igen sokszínű. Egyes szerzők aszerint sorolják csoportokba a szolgáltatásokat, hogy milyen ökoszisztéma funkciók biztosítják őket (de Groot 2002), mások leíró vagy szervezeti csoportokat különítenek el (Moberg és Folke 1999, Norberg 1999).

A természet adta javak és szolgáltatások csoportosítási lehetőségei: • Funkcionális csoportok: szabályozó, élőhely, termelő, és információs szolgáltatások. (de Groot 2002) • Szervezeti (organizációs) csoportok: három szempont alapján különbözteti meg a természeti szolgáltatások csoportjait: 1) az adott szolgáltatás csak az adott ökoszisztéma számára elérhető, vagy egy szomszédos ökoszisztémával közös; 2) az ökoszisztéma élő (biotikus) vagy élettelen (abiotikus) összetevői állítják-e elő a szolgáltatást; 3) a rendszer hierarchikus szerveződésének mely szintjén keletkeznek a szolgáltatások (Norberg 1999). • Leíró csoportok: megújuló, nem megújuló erőforrások, biotikus szolgáltatások, információs szolgáltatások, társadalmi és kulturális szolgáltatások. (Moberg és Folke 1999)

A hazai kutatók közül Gonczlik Andrea (2004) foglalkozott mindeddig a legrészletesebben a természet adta javak és szolgáltatások kategorizálásával. Tanulmányában több csoportosítási lehetőséget összevetve megállapította, hogy a legtöbb tipizálás elkülöníti a kézzel fogható szolgáltatásokat (vagyis a természet adta termékeket) és a kézzel nem fogható szolgáltatásokat, ugyanakkor nagyon kevés csoportosítás utal a természetes és az emberi beavatkozás következményeként létrejövő szolgáltatások különbségére. A szerző ezért egy új, részletesebb és átfogóbb kategorizálást javasol, amelyben két fő csoportot különböztet meg: a materiális javak és a szolgáltatások csoportját. Utóbbit három további csoportra osztja: a fiziológiai és a nem fiziológiai szükségleteket kielégítő szolgáltatásokra, valamint a technológiai felhasználásokra (ide sorolja min-


dazokat a folyamatokat, amelyekben az ember irányítottan alkalmazza az élőlények tevékenységét, így pl. az élelmiszeripart). Bár ez a kategorizálás foglalja a legjobban rendszerbe a természet adta javakat és szolgáltatásokat, az egyes szolgáltatások besorolása és a kategóriák értékelése egy adott ökoszisztéma esetén, éppen a teljességre törekvés következményeként, viszonylag bonyolult. A Millenium Ecosystem Assessment kategorizálása, amely mára világszerte az egyik legelterjedtebbé vált, a funkcionális csoportosítási elvet alkalmazza (Millennium Ecosystem Assessment 2005). Eszerint négy fő csoportba sorolhatók a természet adta szolgáltatások. Az első csoportba tartoznak a termeléssel összefüggő, vagy másként ellátó szolgáltatások, amelyek a természetből származó különböző materiális javakat testesítik meg. Ebbe a kategóriába tartoznak az élelmiszerek, a takarmányok, a tüzelőanyagok, egyéb nyersanyagok, amit az építészetben vagy mindennapi tárgykultúrában használunk (pl. nád, fa, vályog), a genetikai készletek (pl. növény- és állatnemesítésnél használt vadalanyok), a gyógyászati anyagok (pl. gyógynövények, gyógyhatású vizek), illetve az egyéb, díszítésre használt anyagok. A második kategóriába a szabályozó szolgáltatások tartoznak, amelyek az ökoszisztéma folyamatok szabályozásában öltenek testet. Idesoroljuk többek között a levegőminőség és az éghajlat szabályozását, a felszíni és felszín alatti vízfolyások szabályozását, a kártevők és betegségek kontrollját, az erózió, az árvizek, a zaj elleni védelmet. A kulturális szolgáltatások csoportjába a kézzel nem fogható, és általában közvetlen gazdasági értékkel nem rendelkező szolgáltatásokat soroljuk, amelyek az emberek szellemi és lelki fejlődéséhez, rekreációjához járulnak hozzá. Idetartoznak többek között az esztétikai és spirituális szolgáltatások, továbbá az oktatással, turizmussal kapcsolatos szolgáltatások (bár utóbbiakhoz közvetlen gazdasági érték is kapcsolódhat). A negyedik kategóriába a támogató szolgáltatásokat soroljuk, amelyek az összes előbb felsorolt szolgáltatás biztosításához szükségesek, s amelyek nem direkt módon, hanem más szolgáltatásokon keresztül hatnak a társadalomra. A Millennium Ecosystem Assessment ebbe a kategóriába a talajképződést, a tápanyagkörforgást és az ún. elsődleges termelést (primer produkciót) sorolja. Természet adta javak és szolgáltatások a Millennium Ecosystem Assessment alapján

Termeléssel összefüggő (ellátó) szolgáltatások (provisioning services) élelmiszer takarmány energiaforrás, tüzelőanyag faanyag, ill. egyéb nyersanyag biokémiai, orvosi célú anyagok genetikai készletek díszítő elemek Kulturális szolgáltatások (cultural services) kulturális, történelmi és vallási örökség tudományos és oktatási szolgáltatás rekreáció és turizmus esztétikai érték, vonzó tájképi elem egyéb kulturális vagy művészeti információk, inspiráció a hely szelleme

Szabályozó szolgáltatások (regulation services) széndioxid megkötés (levegő minőség) éghajlat szabályozás felszíni és felszín alatti vizek szabályozása, minőségének fenntartása árvizek elleni védelem erózió elleni védelem faji reprodukció biztosítása szennyezőanyagok lebontása beporzáskártevők és fertőzések elleni védelem viharok elleni védelem zaj és por elleni védelem biológiai nitrogén megkötés természet és biodiverzitás védelem Támogató szolgáltatások (supporting services) talajképződés tápanyagkörforgás elsődleges termelés

7


8

E kategorizálással szemben a legfőbb kritika a támogató szolgáltatások bevezetése terén fogalmazódik meg. Egyrészt, ha a természet adta javakat és szolgáltatásokat úgy definiáltuk, mint az ökoszisztéma funkciók ama része, amely közvetlen hasznossággal szolgál a társadalomnak – tehát a természeti szolgáltatások „termelését” az ökoszisztéma funkciók biztosítják –, akkor kérdésként merülhet fel, hogy a támogató szolgáltatások nem azonosak-e az ökoszisztéma funkciókkal. Másrészt, ha a támogató szolgáltatásokat közvetett módon, más szolgáltatásokon keresztül tudja hasznosítani a társadalom, akkor a társadalom által közvetlenül használt szolgáltatások értékelésével a támogató szolgáltatásokat is értékeljük, így a négy kategória egyenkénti értékelése során a támogató szolgáltatásokat duplán számoljuk (Hein és társai 2006). Kutatásunk során e kritikák ellenére mind a négy kategóriát vizsgáltuk, egyrészt azért, mert a támogató szolgáltatások kategóriájával az ökológiai folyamatok mélyebb megértését is figyelemmel kísérhetjük; másrészt pedig azért, mert a természeti szolgáltatások kvalitatív értékelése során, ha az egyes szolgáltatások értékelésekor nem a monetáris, pénzben kifejezett értéket mérjük, nincs jelentősége a kettős értékelésnek.

Egy kutatás tanulságai A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén 20052008 között zajló, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (NKFP 3B018_04) keretében interjúk, csoportos beszélgetések és egy közösségi fórum segítségével kíséreltük meg megérteni, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság néhány központi településén milyen természet adta javakat és szolgáltatásokat ismernek az itt élők, az ökológiai rendszer mely elemei miként járulnak hozzá jóllétükhöz. Célul tűztük ki, hogy kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet a természeti szolgáltatások fennmaradását veszélyeztető folyamatokra, és hogy a közösség tagjaival együtt megalkossuk a természet adta javak és szolgáltatások fontossági sorrendjét, ami alapján a jövőben fenntarthatóbb tájhasználati, fejlesztési döntések születhetnek. Mindehhez azonban arra volt szükségünk, hogy megértsük, mit jelentenek a természeti szolgáltatások a helyi emberek számára, hogyan fordítják le saját nyelvükre ezt a tőlük idegen, tudományos közegben született koncepciót. A következő oldalakon a kutatás során gyűjtött élményeinket, ismereteinket, tapasztalatainkat foglaljuk össze. Az összegyűjtött sokrétű megközelítéseket nem szeretnénk összegyúrni egyetlen állampolgári (laikus) értelmezéssé, inkább arra törekszünk, hogy a megtapasztaltakat a maguk gazdagságában adjuk közre, így segítve az Olvasót abban, hogy megértse e koncepció lényegét, megérezze fontosságát, s mindehhez megtalálja a saját szájízének megfelelő elnevezést.

Természet és társadalom kölcsönhatásai egykor és ma A Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány térségében elterülő homokbuckás terület utolsó természetes növénytakarója, az erdősztyepp, a 16-18. század során a török hódoltság következtében tűnt el (Molnár 2003). A faállományt a gyakori csaták következtében részben a harci eszközök pótlása, részben az újjáépítés miatt tizedelték meg. Az elnéptelenedett települések körül hatalmas műveletlen területek alakultak ki, ahol a vándorló, rideg állattartás – amely akkoriban az ország egyik legfőbb exportcikkét, a magyar szürke szarvasmarhát adta – túllegeltetést eredményezett. A kopár


homokfelszín a gyakori szelek miatt mozgásnak indult, s hamarosan veszélyeztette a környező mezővárosok (különösen Kecskemét) lakosságát (Podmaniczky 2005, Farkas 2006). A mozgó homok megkötésére az erdőtelepítés ösztönzésével, illetve a gazdátlan földek kiparcellázásával és művelésbe vonásával tettek kísérletet a 18. századtól kezdődően. Így jöttek létre az első tanyák a buckavidéken, amelyek a tájhoz illő multifunkcionális gazdálkodás révén a természet adta javak és szolgáltatások igen széles körére építettek (a tanyasi gazdálkodók a domborzati, vízrajzi és talajviszonyoknak megfelelően más-más területeket használtak legeltetésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre, szántóföldi művelésre stb.) (Tóth 1996, Farkas 2006). A táj egyre intenzívebb használata a természetes vegetáció zsugorodását eredményezte, amit igazán az államosítások idején létrejött szövetkezetek erősítettek fel. A második világháborút követően a terület jelentős részét téeszesítették, és nagyüzemi intenzív mezőgazdálkodásba kezdtek – ekkor alakultak ki a magasművelésű, nagytáblás szőlők, valamint a rossz természeti adottságok miatt már akkor is gazdaságtalan szántóföldek, nem ritkán a homokbuckák elegyengetésével, „elrónázásával”, vagy a rétek, szikes tavak lecsapolásával létrehozott sík területeken. Az ökológiai rendszerek működésébe a látványos tájátalakító fejlesztéseken kívül a fokozódó rétegvíz-kitermelés (öntözés), és az idegenhonos fajok (pl. akác) betelepítése révén is jelentősen beavatkozott a modern mező- és erdőgazdaság. Az intenzív módszerekkel nehezen művelhető homokbuckák, a mezőgazdaságnak nem túl kedvező természeti adottságok, és a tanyás településszerkezet miatt ugyanakkor a térség több településén megmaradhatott az eredeti kisparcellás birtokstruktúra. Termelőszövetkezetek helyett itt szakszövetkezeteket hoztak létre, amelyek tagjai saját maguk művelhették birtokukat a termés meghatározott százalékának beszolgáltatásáért cserébe. Így az intenzív művelési módok mellett továbbra is fennmaradt – bár jóval kisebb mértékben – a tradicionális paraszti gazdálkodás.

A mezőgazdaság intenzívebbé válásának hatásai A 70-es években lezajló „zöld forradalom” hatására magasművelésű szőlőültetvények jelentek meg a térségben, amelyeknél a sorközök művelését és a szüretet is gépesítették. A növényvédőszerek és a gépi művelés következtében a szőlőföldek diverzitása jelentősen csökkent, nemcsak a szőlőközöket borító fűfajták tekintetében, de a tájfajta szőlő- és gyümölcsfajtákat illetően is. (Fotók: SZIE KTI)

Az 1970-es években ugyanakkor már láthatóvá váltak azok a sok esetben vissza nem fordítható természeti folyamatok, amelyek emberi beavatkozás hatására alakultak ki, s hosszú távon a természet nyújtotta hasznok csökkenéséhez vezetnek. A lecsapolások, a növekvő rétegvíz-kitermelés, a szaporodó erdőültetvények és a

9


Az emberi gondatlanság hatása Emberi gondatlanságból okozott tűz hatására több száz hektár borókás égett le Ágasegyháza és Orgovány környezetében 2003-ban. A növényzet regenerálódása hosszú évtizedeket fog igénybe venni. (Fotók: SZIE KTI)

10

klímaváltozás hatására a terület kiszáradásnak indult. A mezőgazdasági művelés intenzívebbé válása, az idegenhonos növények elterjedése a természetes élőhelyek zsugorodását, valamint a biodiverzitás csökkenését eredményezte. E negatív hatások felismerése vezetett ahhoz, hogy megjelenjenek a térségben az első természetvédelmi törekvések: 1975-ben megalakult a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, hogy a még megmaradt természeti értékeket, köztük számos ritka, őshonos állat- és növényfajt, valamint a kultúrtáj mozaikos szerkezetét, megőrizze (Molnár 2003). A szárazodás látható jelei Az 1970-es években indult meg a talajvízszint drasztikus csökkenése, ami emberi tevékenységre – lecsapolásokra, rétegvíz-kitermelésre, erdőtelepítésekre – és a klímaváltozásra is visszavezethető. A csökkenés következtében szikes tavak és rétek száradtak ki, csökkent a kaszálók hozama, s egyre gyakrabban kerül veszélybe az évi termés. (Fotók: MTA ÖBKI)


A rendszerváltozást követően a téeszföldek magántulajdonba, az állami tulajdonú védett területek egy része pedig bérművelésbe került, a birtokok elaprózódtak. A tanyás gazdálkodás gazdasági szempontból már aligalig bizonyult megtérülőnek, ezért egyre több tanya elnéptelenedett, a körülöttük lévő földeket pedig vagy felhagyták, vagy beerdősítették. A parlagok azonban általában nem a természetes növénytakarónak, hanem a gyomnövényeknek (pl. a selyemkórónak) kedveztek, míg az ültetvényerdőket többnyire idegenhonos fák alkotják a területre eredetileg jellemző őshonos fajok helyett. A hajdan kiemelkedő szereppel bíró állattartás töredékére csökkent, a szőlő- és gyümölcstermesztés szintén vesztett jelentőségéből. A megmaradt gazdaságokban ugyanakkor fokozódott a termelés, nőtt az állatlétszám és a szántók aránya. Mindezek a változások sajnos nem segítik a természeti környezet regenerálódását. A romló mezőgazdasági feltételekre (pl. a csökkenő talajvízszintre) ugyanis a legtöbben a vízvisszatartás helyett a rétegvízkitermelés és az öntözés fokozásával reagálnak, vagy nagy párologtatású erdőket ültetnek, ami tovább rontja a helyzetet. Ezek az egymásba kapcsolódó természeti és társadalmi folyamatok a természet adta szolgáltatások radikális csökkenéséhez vezettek, amit ma már a helyben élők is kritikusnak tartanak. Éppen ezért izgalmas kérdés, hogy az eltűnőben lévő szolgáltatások közül melyek a legfontosabbak a helyi közösségek számára, és miért.

Természet adta javak és szolgáltatások a helyiek szemével A helyiekkel készült beszélgetések nyomán természet adta szolgáltatások szinte teljes leltárját össze tudjuk állítani, bár az egyes szolgáltatások eltérő súllyal jelentek meg az interjúkban. Az ellátó szolgáltatások közül legtöbben az élelmiszer- és takarA visszafordíthatatlan negatív ökológiai folyamatok súlyát mánytermelést, különösen is a jelzi, hogy a létfontosságú természet adta szolgáltatások szőlő- és gyümölcstermesztés, il– így pl. a vízháztartás szabályozása, az élelmiszer- és letve a legeltetés és a szántóföldi takarmánytermelés – esetében minden interjúalanyunk növénytermesztés lehetőségét emjelentős, már-már drasztikus csökkenésről számolt be, lítették. Fontos szolgáltatásként jeami a térség elnéptelenedésével fenyegethet hosszú lenik meg a fa, főleg az utóbbi idők távon. Mindezen eltűnőben lévő természeti szolgáltatáerdősítései nyomán, részben sokat aligha képesek ellensúlyozni a nemzeti park megatüzelőként, részben építőanyagként. lapításával létrejövő kulturális szolgáltatások. Szintén jelentős érték a helyi emberek számára a terület genetikai potenciálja: interjúalanyaink számos megőrzendő, tájjellegű növény- és állatfajt említettek, amelyek ellenálló-képességük, hozamuk miatt ma is fontos gazdasági értéket képviselnek (pl. az arany sárfehér szőlőfajta, a pusztai tölgyesek, vagy a régi tyúkfajták). Bár várható lenne, hogy a térség legmeghatározóbb természeti erőforrását, a homokot is gyakran említik mint építőanyagot, mindössze egyetlen interjúban jelenik meg ebben az értelemben. Ez azt jelzi, hogy interjúalanyaink számára a homok elsősorban mint talaj – ültetőközeg, támasztóközeg, termőföld – értékes. Szintén kevesebb említés esik a mézről vagy egyéb gyűjthető terményekről, például gyógynövényekről, gombákról, vagy a borókabogyóról (ez utóbbi gyűjtésére már csak idősebbek emlékeznek). Az orvosi célú anyagok közül egyedül a Szappan-szék reumatikus betegségeket gyógyító vizéről tesznek említés, de szintén csak emlékképként. A szabályozó szolgáltatások közül kettőt emeltek ki a legtöbben: a vízháztartás szabályozását, illetve az erózió elleni védelmet. Ennek oka, hogy a terület adottságaiból fakadóan a múltban és a jövőben is alapjaiban határozza meg a gazdálkodást a talajvízszint folyamatos csökkenése, illetve a futóhomok elleni védekezés. Csak marginálisan jelenik meg a klímaszabályozás, a kártevők elleni védekezés vagy a természet- és biodiverzitás-védelem.

11


A kulturális szolgáltatásokról ezzel szemben igen változatos és gazdag képet alkothatunk az interjúk alapján. Kulturális, történelmi örökségként tekinthetünk a tanyavilágra, ami ugyan megszűnőben van, mégis egy sajátos, „élethivatás-szerű” életmódot jelent, amihez sokan érzelmileg is kötődnek. Hasonlóan erős érzelmi kötődés alakult ki néhány egyedi tájrészlethez, elsősorban gyerekkori közös emlékek, közösségi ünnepségek nyomán. Főként a nemzeti park és a védett területek kialakításának köszönhetően jelentek meg és terjedtek el az oktatással, neveléssel, valamint a turizmussal, rekreációval kapcsolatos szolgáltatások, amelyek jelentős részét közvetlenül nem a helyiek élvezik, mégis általában büszkeséggel tölti el őket, hogy idegenek is értékesnek találják az őket körülvevő környezetet.

12

Részletek a természet adta javak és szolgáltatások leltárjából Élelmiszer és takarmány (ellátó szolgáltatások): • „Ezt úgy kell elképzelni, hogy abban az időszakban a szőlő között megtermelték az almát, a szilvát, a barackot, meg mindenféle gyümölcsöt termeltek együtt, és az biztonságot adott még. (…) Tehát ezt úgy hívták, ezt a művelési módot akkor, hogy kétszintes termelési mód.” • „Ez a meszes homok sokkal jobb a lucernának, mint a kötöttebb talajok, (de) a lucerna annyira gyönge kis gyámoltalan, amikor el van vetve, hogy első évben nem nagyon terem. Utána viszont 7-8 évig is terem, 5 évig biztosan jó hozammal.” Az erdők erózió elleni védekező hatása (szabályozó szolgáltatás): • „Volt Kerekegyháza köves útjának a végén erdősítés. Volt olyan, hogy a szél a homokot úgy behordta az útra, hogy a tűzoltók takarították el, körülbelül egy 50 km-es szakaszon. Ezek mind megszűntek, az erdő megtöri a szél szállító hatását is.” A táj szépsége, tudományos szempontból vett érdekessége (kulturális szolgáltatás): • „Még ami eléggé mozgatórugó, ugye, az ornitológusok. (…) Most is jön jövő héten egy egész csapat, lefoglalták az egész tanyát, és most jönnek, költöznek a madarak, és most van egész június közepéig egy hatalmas nagy invázió. És most itt ez álom nekik, fényképezni.”

Támogató szolgáltatásokról csak elenyésző mértékben kaptunk információt. Amellett, hogy az interjúk alapján összeállíthattuk a természet adta szolgáltatások leltárját, nagyon alapos helyi és tradicionális ökológiai tudás is kibontakozott, amikor egy-egy szőlőfajta, vagy állat igényeiről, a megfelelő terület jellemzőiről beszéltek a gazdálkodók. Ilyenkor nemcsak az adott természeti szolgáltatás részleteit mutatták be az interjúalanyok, de azt is, hogy mi szükséges e szolgáltatások megőrzéséhez, fenntartható használatához. A gazdálkodás változásaival érzékeltették a természeti és a gazdálkodási rendszer közötti kölcsönhatást: a természet változásaira ugyanis mindig a gazdálkodási módok megváltoztatásával kellett reagálniuk, ha talpon akartak maradni – még akkor is, ha sokszor emberi beavatkozás okozta magát a természeti változást. Az interjúk egy további fontos tapasztalata, hogy különbség van a helyi származású, helyben gazdálkodó interjúalanyok, és a beköltöző, vendégfogadással, oktatással foglalkozó interjúalanyok között abban, hogy milyen természet adta javakat és szolgáltatásokat tartanak értékesnek és miként. Főként a kulturális szolgáltatások terén érezhető ez a különbség. Bár a helyiek számára a természethez való kapcsolódást elsősorban a földdel való munka teremti meg, s csak másodsorban a táj szépsége, nagyon erős érzelmi kötődés fakad a gyerekkori emlékekből, a meghatározott helyeken tartott közösségi ünnepekbõl. A gazdálkodás és a közös emlékek mellett ugyanakkor háttérbe szorul a táj szépsége, diverzitása, ter-


Részletek a természet adta javak és szolgáltatások leltárjából A természet, a társadalom és a gazdaság kölcsönhatásairól a szőlőtermesztés kapcsán: • „Ez a fajta – régen izsáki sárfehérnek hívták, csak muszáj volt átkeresztelni – szereti ezt a homokot. De úgy szereti, hogy a lába a vízben legyen, vagy egy talajrétegben, és fölül meg a meleget, és akkor ez nagyon bőségesen tud teremni…” • „Most már itt is a jobb területeken vannak a szőlők (…), mert régen csinálták azt, hogy Izsák határában is voltak homokdombok, de ezeket régen elkubikolták, elsimították. Ezek az elsimított helyek azért nem olyan jó termőterületek, mert szerkezetlen homok ennek egy része. Ahová oda tudták a homokot, ott azért, ahonnét elvitték, ott meg megint azért nem érzi jól magát a szőlő…” • „Hát most a nyugalmi vízszint kb. 1,5-2 méterrel van lentebb, mint amikor mi itt éltünk, itt laktunk. (…) Meg itt, ha kicsit vizesebb volt az esztendő, akkor téli időszakban fölkötöttem a korcsolyát, és kilométert mentünk jégen, annyi víz volt. Most igaz, hogy itt van egy levezető csatorna is, de alapvetően nincs neki mit elvinni. (…) Ahol korábban jó sárfehérek voltak, azok elkezdtek szenvedni, tehát lejjebb került a nyugalmi vízszint, és nem tudta már úgy elérni. Kezdett a termőhely szelektálódni. Tehát a község egy részének az elnéptelenedése, vagy az, hogy azt a területet elhagyták – mert most már jó része be van erdősítve – erre is visszavezethető.”

mészeti értékekben való gazdagsága. Ezzel szöges ellentétben az idelátogató külföldiek, gyerekek számára a természettel való élő, közvetlen kapcsolat a séta, a lovaglás, a madármegfigyelés, a csillagvizsgálat révén alakul ki, így számukra és a vendéglátásból élők számára is ezek a szolgáltatások az elsődlegesek, a legértékesebbek. Konfliktusok Más-más természeti szolgáltatásokat más-más társadalmi kialakulásához vezethet ugyancsoportok használnak, értékelnek többre. Míg a termeléssel akkor, hogy ugyanannak a tájnak összefüggő szolgáltatások elsősorban a helyiek számára jemás használói más és más szollentenek nagyon fontos adományokat, a nemzeti parkhoz kapgáltatást tartanak a legértékecsolódó kulturális szolgáltatások inkább az idelátogató turisták sebbnek s megőrzendőnek, akár számára jelentenek értéket. a többi ökoszisztéma szolgáltatás feláldozása árán is.

13


Összegzés

14

Interjúink alapján megállapítható, hogy elsősorban emberi beavatkozásoknak (a buckák elkubikolásának, a mocsarak lecsapolásának) köszönhető a természet adta javak és szolgáltatások drasztikus átalakulása a Homokhátságon. Ezek az emberi beavatkozások az ökoszisztéma funkciók megváltoztatásán keresztül befolyásolták a természet adta javakat és szolgáltatásokat, ugyanakkor számos társadalmi-gazdasági változás is hatással volt rájuk. Ilyen hatásnak tekinthető a nemzeti park megalakulása, amely a védett területek kialakításával, és onnét a gazdálkodás kiszorításával megszüntetett bizonyos haszonvételi lehetőségeket, helyette ugyanakkor újakat teremtett (pl. turizmushoz, oktatáshoz kapcsolódó kulturális szolgáltatásokat). Hasonlóképpen gazdasági hatások, elsősorban az uniós támogatások eredménye, hogy sok helyütt kivágják a szőlőket, és helyette erdőt telepítenek. Bár természetvédelmi szempontból egy intenzív művelésű szőlő nem sokkal kívánatosabb, mint egy tájidegen fajokkal beültetett erdő, a szőlőhöz kapcsolódó kulturális tradíciók és művelési módok, valamint a jellegzetes, régi magyar tájfajták eltűnése miatt ez a váltás is fontos szolgáltatások eltűnését jelzi. Lényeges azt is látnunk azonban, hogy az ökoszisztéma funkciók átalakulása miatt a természet által nyújtott szolgáltatások körében bekövetkező változások időnként olyan tájhasználat váltásokat eredményeznek, amelyek ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is károsak lehetnek hosszú távon. Jellegzetes példa erre a telepített erdők arányának folyamatos növekedése, amit azzal indokolnak a helyiek, hogy a szárazodás miatt olyan növényeket kell ültetniük, amelyek gyökere eléri a talajvíz csökkenő szintjét. Mivel azonban az erdők vízigénye és párologtatása nagyobb, mint pl. a korábban sokkal elterjedtebb gyepeké, az erdőtelepítések a talajvízszint további csökkenéséhez járulnak hozzá. A természet adta javak és szolgáltatások körében bekövetkező változások mellett használóik köre is átalakult, tágult. A megnövekedett mobilitásra, a városi lakosság rekreációs igényeire építő kulturális szolgáltatások megjelenésével olyan csoportok kapcsolódtak be a helyi természet adta szolgáltatások használatába, akik addig csak közvetetten részesültek ezekből a javakból. A kulturális szolgáltatások használata révén ugyanakkor sokszor ellentétbe kerülnek e szolgáltatások fogyasztói a helyi lakossággal, akik a gazdálkodáshoz, mindennapi megélhetéshez szükséges szolgáltatásokat tartják elsősorban megőrzendőnek (pl. ilyen konfliktus alakulhat ki a természetvédelem és az intenzív mezőgazdaság között). Gyakran a helyi lakosság is megosztott a természet eme szolgáltatásai kapcsán, amit elsősorban az határoz meg, hogy megélhetésük mely szolgáltatásokhoz kötődik. A természet által nyújtott javak és szolgáltatások komplexitása és nem egyszer ellentmondásossága a természetvédelem és a gazdálkodás közötti gyakori konfliktusokat is más fénybe helyezi. E koncepció használatával egyértelművé válik, hogy a két tábor közötti ellentét abból fakad, hogy ugyanannak a területnek más-más szolgáltatásait használják, értékelik. Nem feledkezhet meg ugyanakkor egyik fél sem a másik számára nyújtott szolgáltatásokról. A helyi konfliktusok feloldásához nélkülözhetetlen, hogy a természet adta szolgáltatásokat a maguk komplexitásában kezeljék mind a természetvédők, mind a helyiek, s mindkét fél érdekeit szem előtt tartva hozzanak döntéseket az adott ökoszisztéma és táj kezelésére vonatkozóan. A természet adta javak és szolgáltatások koncepciója, bár elsőre úgy tűnhet, távol áll a helyi, természetvédelem terén laikusnak számító tájhasználók gondolkodásától, jól tetten érhető a velük készült interjúkban. A természet által nyújtott termékekhez és szolgáltatásokhoz a közösség tagjai a jóllét különböző dimenzióit kapcsolják: az ellátó szolgáltatásokhoz leggyakrabban anyagi jóllétet és társadalmi megbecsülést, a szabályozó szolgáltatásokhoz fizikai jóllétet (egészséget), a kulturális szolgáltatásokhoz pedig fizikai-szellemi jóllétet és társadalmi megbecsülést társítanak. A természeti szolgáltatások mindaddig magától értetődő haszonvételeknek tűnnek számukra, amíg nem szembesülnek a szolgáltatások mennyiségében és minőségében bekövetkező negatív változásokkal.


Azonban minél inkább megtapasztalják a természet adta javak és szolgáltatások szűkösségét, annál inkább felmerül, hogy ezek a szolgáltatások valójában ajándékok a természettől, olyan haszonvételi lehetőségek, amelyekért még csak nem is fizetünk. Több megkérdezett szerint éppen ezért nem is lehet szolgáltatásnak nevezni őket, hiszen a természet nem méricskél, s nem gondolkozik „piaci megtérülésben”, amikor rendelkezésünkre bocsátja őket. Legtöbbször maga a társadalom és a társadalmi célok érdekében végzett emberi beavatkozások korlátozzák a természetet e haszonvételi lehetőségek fenntartásában. Mindezek fényében különösen lényeges, hogy tudatában legyünk az emberi tevékenység és a természet által biztosított termékek és szolgáltatások közötti szoros kölcsönhatásnak. Ebben a hosszú tanulási folyamatban, amely szükségszerűen együtt jár a környezeti tudatosság növekedésével, lehet segítségünkre a kiadványban bemutatott koncepció. 15


Ajánlott olvasmányok

16

Costanza, R., d'Arge, R., De Groot, R. S., Faber, S., Grasso, M., Hannon, B., Limburg, K. E., Naeem, S., O'Neill, R. O., Paruelo, J., Raskin, R. G., Sutton, P., & van den Belt, M. (1997): The value of the world's ecosystem services and natural capital. Nature, 387: 253-260. Costanza, R. (2008): Ecosystem services: Multiple classification systems are needed. Biological Conservation, 141 (2): 350-352. Daily, G. C. (1997): Nature's services: societal dependence on natural ecosystems. Washington, DC: Island Press. Ehrlich, P. (2008): Key Issues for Attention from Ecological Economists. Environment and Development Economics, 13: 1-20. Fisher, B., Turner, K.R. (2008): Ecosystem services: Classification for valuation, Biological Conservation, 141 (5): 1167-1169. Fisher, B., Turner, K.R., Morling P. (2009): Defining and classifying ecosystem services for decision making. Ecological Economics, 68: 643-653 de Groot, R. S. (2002): A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: 393-408. de Groot, R.S. (2006): Function analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi-functional landscapes. Landscape and Urban Planning, 75: 175-186. Farkas, J. Zs. (2006): A művelési ágak változásai a Homokhátságon. A Falu, XXI (2): 79-87. Freeman, A. M. (1998): The economic approach to environmental policy: the selected essays of A. Myrick Freeman III. Cheltenham, Edward Elgar. Getzner, M., Spash, C. L., & Stagl, S. (2005): Alternatives for environmental valuation. London: Routledge. Gómez-Baggethun, E. and de Groot, R. (2007): Capital natural y funciones de los ecosistemas: explorando las bases ecológicas de la economía. Ecosistemas, 3. (letölthető: http://www.revistaecosistemas.net/articulo.asp?Id=496&Id_Categoria=1&tipo=portada) Gómez-Baggethun, E., de Groot, R.S., Lomas, P.L., Montes, C. (2010): The history of ecosystem services in economic theory and practice: From early notions to markets and payment schemes. Ecological Economics, 69: 1209-1218. Gonczlik, A. (2004): Az élő természet adományai. Kovász, VIII, 15-43. Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S. and van Ireland, E.C. (2006): Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics, 57: 209-228. Kremen, C. (2005): Managing ecosystem services: what do we need to know about their ecology? Ecology Letters, 8: 468-479. Millennium Ecosystem Assessment. (2005): Ecosystems and human well-being: Synthesis. A report for the Millennium Ecosystem Assessment. Washington D.C. Island Press. Moberg, F., & Folke, C. (1999): Ecological goods and services of coral reef ecosystems. Ecological Economics, 29: 215-233. Molnár Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. Sanddunes in Hungary (Kiskunság). Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. Norberg, J. (1999): Linking Nature's services to ecosystems: Some general ecological concepts. Ecological Economics, 29: 183-202.


O'Connor, M., & Spash, C. L. (1999): Valuation and the environment: theory, method, and practice. Cheltenham: E. Elgar. Ostrom, E. (2005): Understanding institutional diversity. Princeton, N.J.; Woodstock: Princeton University Press. Podmaniczky, L. (szerk.) (2005): Megalapozó kutatás a Homokhátság ÉTT kialakításához. Kutatási jelentés. Szent István Egyetem, Gödöllő. Spash, C. L. (1996): Environmental management without environmental valuation? Cambridge: Department of Land Economy, University of Cambridge. Tóth, K. (1996): 20 éves a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-1995. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. Vanderwalle, M., M.T. Sykes, P.A. Harrison, G.W. Luck, P. Berry, R. Bugter, T.P. Dawson, C.K. Feld, R. Harrington, J.R. Haslett, D. Hering, K.B. Jones, R. Jongman, S. Lavorel, P. Martins da Silva, M. Moora, J. Paterson, M.D.A. Rounsevell, L. Sandin, J. Settele, J.P. Sousa, M. Zobel (é.n.): Review paper on concepts of dynamic ecosystems and their services. (letölthető: http://www.rubicode.net/rubicode/RUBICODE_Review_on_Ecosystem_ Services.pdf) Wallace, K.J. (2007): Classification of ecosystem services: Problems and solutions, Biological Conservation, 139 (3-4): 235-246. Wallace, K.J. (2008). Ecosystem services: Multiple classifications or confusion? Biological Conservation, 141 (2): 353-354.

17


Köszönetnyilvánítás Kiadványunk a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén 2005-2008 között zajló, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (NKFP 3B018_04) eredményeként született, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával. Köszönettel tartozunk Ágasegyháza, Fülöpháza, Orgovány, Tiszaalpár, Lakitelek, Csongrád-Bokros és a környező települések vezetőinek és lakosainak, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak, amiért a kutatás három éve alatt rendelkezésünkre álltak, és segítették munkánkat. Szintén köszönet illeti a konzorciumban részt vevő kutatókat, különösen Kröel-Dulay Györgyöt, Málovics Györgyöt, Margóczi Katalint, Podmaniczky Lászlót, Rédey Tamást, Szabó Rebekát és Török Katalint a közös konzultációk során tett értékes megjegyzéseikért, koncepcionális és terepi segítségükért. Köszönjük Kovács Eszter gondos lektori munkáját. Köszönettel tartozunk a Környezeti Társadalomkutató Csoport többi tagjának, Balázs Bálintnak, Bodorkós Barbarának, Kalóczkai Ágnesnek és Kohlheb Norbertnek az empirikus munka során nyújtott segítségükért. Végezetül köszönettel tartozunk a Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem diákjainak a terepmunkában való aktív részvételükért.



ESSRG A Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) csoportja 2004 szeptemberében jött létre a gödöllői Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszékén tanárok, kutatók és diákok részvételével. A kutatócsoport fókuszában megalakulása óta a környezeti ügyek társadalomtudományos vizsgálata és oktatása áll. A környezeti társadalomkutatás (environmental social science research) célja a természeti, illetve környezeti folyamatok kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági dimenzióinak, következményeinek és közpolitikai, etikai vonatkozásainak integrált elemzése, mélyreható megértése; a természet- és társadalomtudományi elemzések integrálása; a társadalomtudományi metodológiák közpolitika-orientált és participatív (azaz az érintettek széles körét egyenrangúan bevonó) kutatási alkalmazása. Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük az oktatási és kutatási tevékenységek szinergikus lehetőségeinek kihasználását, és különös hangsúlyt fektetünk az akciókutatási szemlélet és módszertan alkalmazására. Határterületre alakultunk: transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági szempontú – vizsgálataink átlépik a természet- és társadalomtudományok közti hagyományos megosztást. Multi-perspektivikus tudományszemléletünk kulcsfogalma a táj (landscape), amely értelmezhetetlen a biológiai-ökológiai ismeretek nélkül, ám hasonlóképpen nem lehet meg az ember, az emberi közösségek (kultúra) és a gazdálkodás viszonylatain kívül. Az érintett szereplők, társadalmi aktorok szempontjából mindez az ökológiai problematika, a gazdálkodás és kultúra sokszereplős problématerületeit jelenti, ahol az érték- és érdekkonfliktusok helyi, regionális, országos, nemzetközi és globális szintjei szorosan összefonódnak. Kutatócsoportunk kreatív módon egyesíti a konfliktusterhelt határterületek kezeléséhez elengedhetetlen kompetenciákat, gyakorlati készségeket. Közpolitika-orientált megközelítésünk az akciókutatás, a közösségfejlesztés, a konfliktuskezelés és a mediáció módszertanaiból merít.

Elérhetőségek: Levelezési cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Telefon: 28/522-000, 2269-es mellék URL: http://www.essrg.hu Amennyiben a kiadvány illetve az abban bemutatott kutatás kapcsán szeretne kapcsolatba lépni velünk, kérjük, keresse Kelemen Esztert az alábbi elérhetőségek egyikén: E-mail: [email protected] Telefon: 30/513-7955 vagy 28/522-000, 2261-es mellék

Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések

Recommend Documents