TERMELÉSI FÜGGVÉNYEK A PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGBAN

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2009. NOVEMBER 25.

TERMELÉSI FÜGGVÉNYEK A PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGBAN

Konzulens: Dr. Pitlik László Készítette: Batár Ádám SZIE GTK Informatikus és szakigazgatási agrármérnök III. évfolyam

Gödöllő 2009

Tartalom  1.  Bevezetés .................................................................................................... 3  2.  Szakirodalom feldolgozása ......................................................................... 4  2.1.  Precíziós mezőgazdaság ....................................................................... 4  2.2.  Talajvizsgálat és mintavételezés........................................................... 4  2.3.  Termésbecslés ....................................................................................... 5  2.4.  Döntéstámogatás ................................................................................... 6  2.5.  Üzleti szimuláció .................................................................................. 6  2.6.  Automatizálás fogalma ......................................................................... 7  2.7.  Műtrágya-kijuttatás ............................................................................... 8  2.8.  Termelési függvények .......................................................................... 8  2.9.  Additivitás és multiplikativitás ........................................................... 11  2.10.  Termelési függvények kialakításához alkalmazott módszertanok .. 11  2.10.1 

WEKA ....................................................................................... 12 

2.10.2 

Neurális hálók ........................................................................... 12 

2.10.3 

Standard Excel Solver ............................................................... 13 

2.10.4 

Premium Solver Platform.......................................................... 13 

2.10.5 

COCO ........................................................................................ 13 

3.  Anyag és módszer ..................................................................................... 15  3.1.  Adatok................................................................................................. 15  3.1.1  Forrás ............................................................................................ 15  3.1.2  Mennyiségi korlát ......................................................................... 15  3.1.3  Származtatott adatok .................................................................... 15  3.2.  Módszer .............................................................................................. 16  3.2.1  Homogenitás ................................................................................. 16  3.2.2  Termelési függvény készítésének eszköze ................................... 17  3.2.3  Primer és Szekunder adatok megalkotása .................................... 18  3.2.4  Solver/COCO ............................................................................... 19  3.2.5  COCO elkészítése ........................................................................ 20  1.oldal

4.  Eredmények .............................................................................................. 23  4.1.  COCO Eredmények ............................................................................ 23  4.2.  Standard Solver Eredmények ............................................................. 24  5.  Következtetések ........................................................................................ 25  5.1.  Eredmények magyarázata ................................................................... 25  5.2.  Pontosság és problémák...................................................................... 26  5.3.  Végeredmény ...................................................................................... 28  6.  Összefoglalás ............................................................................................ 29  7.  Ábrajegyzék .............................................................................................. 31  8.  Rövidítések jegyzéke ................................................................................ 32  9.  Irodalomjegyzék ....................................................................................... 33  10.  Fogalomtár ............................................................................................. 35 

2.oldal

1. Bevezetés Motiváció Manapság az okszerű tápanyag-utánpótlás rendelkezésére áll a talajmintavételezés, illetve a növények különböző életszakaszaiban alkalmazható laborvizsgálat, azonban ettől függetlenül csak becslésszerűen történik a szerves és műtrágya kijuttatása. Nem áll rendelkezésre olyan az ismert tapasztalatokat közvetlenül feldolgozó termelési függvény, amely megmondaná, hogy adott input alapján ténylegesen mennyi a várható termés, illetve mennyi tápanyagot kellene kijuttatni adott termésszint érdekében. A precíziós gazdálkodás esetében a terméstérképek és a mögöttes technológiai rétegek a táblatörzskönyvekhez képest megsokszorozzák a tanulási mintaként rendelkezésre álló adatvagyont, így ideális alapot adnak a célok eléréséhez. Cél A mezőgazdasági termelők számára minél pontosabban átláthatóvá tenni a termeléshez szükséges tényezők közötti számszerű összefüggéseket, és választ kapni az univerzális kérdésre: mi lenne, ha? Vagyis olyan szimulátor fejlesztését megalapozni, mely megadja: milyen inputkombináció milyen hozamhoz vezet? Megkönnyíteni ez által a stratégiai döntések szimulációs jellegű előkészítését tekintettel az adott ország és gazdaság előírásaira Célcsoport Mezőgazdasági termelésben (elsősorban növénytermesztésben) résztvevő vállalatok, valamint a precíziós technológiák gyártói, forgalmazói, hiszen ezen technológiák lényege a parcella szintű technológiai-tervezés. Hasznosság A felhasználók számára dinamikusan (dinamikusan, azaz a termesztési döntések minden egyes fázisához kötődő inputok alapján) egyszerűsíteni és számszerűsíteni a termésbecslést, valamint megvalósítani az okszerű tápanyag-utánpótlás lehetséges alapjait a termelési függvény(ek) segítségével. Elkerülve ezáltal a tápanyagok pazarlását, illetve minél nagyobb költségmegtakarítást megcélozva.   

 

3.oldal

2. Szakirodalom feldolgozása Ebben a részben szeretném a dolgozatom kapcsán felmerülő legfontosabb fogalmakat szakirodalmak segítségével bemutatni. Elsősorban a fogalom részletes bemutatásán van a hangsúly, azonban szó esik arról is, hogy ez miért fontos a dolgozatom kapcsán. 2.1. Precíziós mezőgazdaság A precíziós gazdálkodás olyan mezőgazdálkodás, amelynél a táblán belül a helyi viszonyokhoz igazodva juttatjuk ki a tápanyagot (műtrágya, szervestrágya), a növényvédő szert és a vetőmagot. A cél az , hogy a befektetett tőke megtérüljön úgy ,hogy közben minimális a környezetkárosítás. Ez csak olyan gépekkel érhető el, amelyek a táblán történő mozgásuk közben változtatni tudják a kijuttatott anyagok mennyiségét és a műveletek módját. Ez az elvárás a globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS) segítségével valósítható meg, mely rendszer lehetővé teszi, hogy pontosan tudjuk, hol tartózkodik a gép, a traktor-munkagép gépcsoport, vagy a betakarító gép. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági fejlődéstől elválaszthatatlan termesztési rendszer, amely elektronikai és számítógépes technikát kihasználva (a gazdaságosság érdekében), természet maximális védelme a célja. A cél elérése során számtalan hasznos adat gyülemlik fel, melyeket érdemes több szemszögből is megvizsgálni. Ezt készíti elő maga a dolgozat.

2.2. Talajvizsgálat és mintavételezés A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény 64.§-a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyagtartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén - vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról.

4.oldal

A rendeletek előírásai között háromféle talajvizsgálat szerepel, melyeket a támogatás első illetve utolsó évében kell elvégeztetni, s nem a támogatás igénylésének feltételét jelenti: - Szűkített - Bővített - Teljeskörű A bővített és a teljeskörű vizsgálatot csak különleges esetekben kell végezni, míg a szűkítettet a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén kell 5 évente. A precíziós gazdálkodás megvalósítása során viszont már egy táblán belül is számtalan adat (pl. terméstérkép, műveleti térképek) keletkezik, melyek szintén kiváló kiinduló alapnak bizonyulnak a feladat elvégzéséhez. 2.3. Termésbecslés A termésbecslésről a 9/1991. (III. 26.) FM rendeletben olvashatunk, miszerint a várható termés előzetes felmérése érdekében a búza, a rozs, az őszi árpa, a tavaszi árpa, a zab, a rizs, a kukorica, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa, a dohány, a vöröshagyma, a paradicsom, a fűszerpaprika, a kajszibarack, az alma és a szőlő termésbecslését el kell végezni. A becslést "A termésbecslés módszerei" című kiadványban és a minisztérium rendelkezéseiben foglaltak szerint kell elvégezni. A becslésnek magának sok módszere létezik, melyek közül talán az egyik legfejlettebb a NÖVMON nevezetű távérzékelési technika. A legnagyobb probléma talán az, hogy a becslések túlnyomó többsége nem számokon alapul. Még a NÖVMON is csupán a mezőgazdasági táblák és táblarészek (sugárzási) képét rögzíti, és követi végig a növény fejlődési szakaszait. Kiválóan alkalmas az országos, regionális vagy helyi természeti csapások, katasztrófák kezelésében, monitorozásában, dokumentálásában és a kapcsolatos megelőző vagy kárenyhítő döntések előkészítésében, viszont nem alkalmas arra, hogy megmondja talajvizsgálati adatok alapján a várható termést. A termésbecslés jelentősége a modellemben nem jelenik meg közvetlenül, hiszen egyenlőre a múltbéli adatok alapján állítjuk fel a termelési függvényeket. Azonban a már megalkotott függvények alapján és a talajminta-vételi adatok segítségével már a jövőben termésbecslést is végezhetünk.

5.oldal

2.4. Döntéstámogatás „A döntéstámogató rendszer olyan számítógépre alapozott rendszer, mely adatok keresésével, rendszerezésével, mesterséges intelligencia használatával segíti a döntések meghozatalát. De nem képes önálló döntések meghozatalára, a döntéshozatal továbbra is emberi feladat marad. „ A döntéstámogató rendszer fő célja, hogy a döntéshez szükséges információkat lehetőleg naprakészen, kielégítő mennyiségben és minőségben tárolja, elősegítse a feladat pontos megfogalmazását, a döntési alternatívák felállítását és értékelését, valamint, hogy áthidalja a szakértők közti időbeli és térbeli távolságot. A DSS (Decision Support System) célja nem az, hogy önállóan hozzon döntést vagy helyettesítse a menedzsert. A cél a döntéshozó ítélőképességének támogatása, egyedi, speciális problémák megoldásában. A DSS alkalmazkodik a vezető egyéni döntéshozói stilusához. A létrehozott termelési függvények által kapható eredmények megkönnyítik a stratégiai döntések meghozatalát.

2.5. Üzleti szimuláció A szimulációk (legyen repülőgép szimulátor, vagy akár menedzsment szimuláció) célja, hogy különböző, alternatív döntések hatásait megismerhessük anélkül, hogy a tényleges valóságbeli költségek, következmények felmerülnének. A szimulációra a „játék” szó is remek választás, hiszen nem attól játék, hogy nem komoly - épp ellenkezőleg, nagyon is az, de a játék szó itt az élvezetességet jelenti. Természetesen egy szimulációs gyakorlat csak megközelítése a valóságnak, általános és egyszerűsített formában illusztrálja azokat a főbb pontokat és összefüggéseket, amelyek egy piacgazdaságot jellemeznek, viszont azokat kísértetiesen pontosan. Azért, hogy az operatív és stratégiai döntések megfigyelhetők legyenek, az idő felgyorsul a játék alatt, és a döntések hatásai gyorsabban érezhetők, mint a valóságban. A valóság, mint egész túl komplex ahhoz, hogy teljesen pontosan vissza tudjuk adni. Ezt kompenzálja az, hogy jó

6.oldal

értelemben szelektív a játék: a fontos tényezők nagyobb súlyt kapnak, a nem igazán fontosak kisebbet, így a játékosok a lényegre koncentrálhatnak.

2.6. Automatizálás fogalma Az automatizálás a műszaki fejlődésnek egy olyan magas foka, mely lehetővé teszi, hogy az ember mentesüljön a termelő folyamatban való közvetlen részvételtől, a fárasztó, rutinszerű szellemi munkától, tehát szubjektív feltételektől független, műszaki-tudományos alapokra helyezi a termelést. Az automatizálásnak a termelő tevékenységre, a gazdaság fejlesztésére gyakorolt hatása mind műszaki, mind gazdasági területeket érint, végső célkitűzése általában gazdasági jellegű. Így munkaerő-takarékosságra vagy az energiamegtakarításra való törekvés is jelentheti az automatizálás mozgató erejét. Az automatizálás nem lehet öncélú, hanem egy eszköz, melyre akkor van szükség, ha általa jobb műszaki-gazdasági mutatók (magasabb termelékenység, nagyobb termékmennyiség, jobb minőség stb.) érhetők el, illetve ha munkavédelmi, üzembiztonsági szempontok követelik meg az irányítási rendszerek kialakítását. Az automatizálás közvetlen célkitűzése sokféle lehet, de ezek mindenkor valamilyen termelő, vagy egyéb tevékenységnek lehetőleg magas műszaki színvonalon való – ideális esetben optimális – vezetésére irányulnak. Magával az automatizálással csak nagyon keveset lehet elérni, ezért a technológiát, annak gépészeti vonatkozásait, az automatikát és az informatikát egységes egészként kell kezelni. A technológia fejlesztése és az automatizálás szoros kölcsönhatásban van egymással. A technológia korszerűsítése megköveteli az irányítási rendszerek továbbfejlesztését, de az irányítástechnika (automatika, alkalmazott informatika) fejlődése is legtöbb esetben visszahat a technológiára és szükségszerűen megköveteli annak megváltoztatását.

7.oldal

2.7. Műtrágya-kijuttatás A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. A növényeknek 14 különböző tápanyagra van szükségük az egészséges fejlődéshez, azonban ezek közül kiemelkedik 3 fő makro elem: a nitrogén(N), a foszfor(P), és a kálium(K). Nagyüzemi termelés mellett elengedhetetlen, hogy legalább ezt a három fő makro elemet a földbe juttassuk. A műtrágya kijuttatás módjai: 1. Alaptrágyázás: alapműveléssel (szántás, tárcsázás) vetés előtt dolgozzuk be a talajba.

Kiegészítő trágyázás: 1. Starter (indító) trágyázás: a vetéssel egy időben az elvetett mag alá adjuk a műtrágyát. 2. Fejtrágyázás: a már növényzettel borított talajra adjuk a műtrágyát. 3. Levéltrágyázás: a híg vizes oldatban kijuttatott kis mennyiségű tápanyag nem csak mikroelem pótlást, hiánybetegség gyógyítást jelent, hanem mezo- és makro tápelemszint növelésével aszálykármérséklő, érésgyorsító hatású. Öntöző trágyázás: 1. Öntözőtrágyázás (tápoldatos öntözés): az öntözés és a trágyázás összevonása, főként a kertészeti termesztésben terjedő, legkorszerűbb víz- és tápanyag-takarékos növénytáplálási módszer.

2.8. Termelési függvények „Könyvesboltban, Interneten nem lehet termelési függvényeket, szimulációs modelleket vásárolni, melyek valamilyen pontossággal

8.oldal

meggadnák, milyen m tecchnológiaii lépéssorr milyen mennyiséégi és minőségi m hozaamokat eredményezz…” – Pitllik László A teermelési függvények fü k a termellési tényezzők és a termék t közötti men nnyiségi összzefüggést fejezik kii, adott terrmelési teechnológiaa mellett. A függő változó v képvviseli a termék t m mennyiségé ét, a független vááltozó, peedig a terrmelési tényyezők fellhasználássának sziintjét. A termelési függvvény alap pvetően techhnológiai természetű t ű összefügggés akko or is, ha a változói értékben vannak kifejjezve. A termelési t függvény a mezőgaazdaságbaan vonatkoozhat: a teermelés voluumenére (ill. ( minőőségére), ez esetbeen termellési-volum men függv vényről beszzélünk, de még gyakkrabban teermelőegy ységre (1 hektárra, h 1 állatra), ezek e az ún. átlag hozam h füüggvényekk. Számííthatók a mezőgaazdaságra,, mint nem mzetgazdassági ágra, a mezőgaazdaság eg gyes szekttoraira, eggyes vállallatokra, illetvve különbböző mezőőgazdaságii ágazatok kra, termékkekre egyaaránt.

1.. ábra Kétvááltozós term melési függvvény lineárris közelítésee. (http://hu u.wikipedia a.org)

A teermelési függvénye f ek egyik változatán nak tekintthetjük azz ún. növeekedési függgvényekett, amelyekk a termeelés és a tényezői közötti össszefüggéést nem adottt technolóógia melleett, hanem dinamiku us értelembben fejeziik ki, tartaalmazva az ehhez szzükséges tényezőkeet és parraméterekket (időtéényező, műszaki m fejlőődés stb.). E gazdaasági növeekedést leeíró függvvények neem téveszztendők összze a biológiai növvekedési függvényekkel. Azz előbbieek ugyaniis több term melési periiódusra (éévre) vonaatkoznak, és gazdasági természetű tény yezőket

9.oldall

tartalmaznak; az utóbbiak általában egy termelési periódust ölelnek fel és csak biológiai faktorokkal számolnak.” (Csáki et al, 1982) „A költségfüggvények esetében a függő változó mindig a termelés költsége; a független változók közül legfontosabb a termelés mérete, de szerepelhetnek más, a termelés technikai szervezési és gazdasági feltételeit kifejező változók is. A költségfüggvény is a technológiai természetű összefüggéseken alapszik, de a termelési függvénytől eltérő szemléletet képvisel. Míg a termelési függvényeknél azt vizsgáljuk, mekkora többlettermelés érhető el, ha bizonyos tényezőkből egy egységgel többet használunk fel, addig a költségfüggvények esetében az a kérdés, mekkora többletköltség származik abból, ha a termelést (vagy teljesítményt) egy egységgel növeljük. A költségfüggvénynek a mezőgazdaságban három féle vetítési alapja is lehet: az úgynevezett költségvolumen-függvények vonatkozhatnak az összes költségre, vagy annak termelő-egységre jutó mennyiségére, míg az ún. önköltségfüggvények termékegységre vonatkoznak. A különböző vetítési alapú költségfüggvényekből más-más típusú következtetések vonhatók le, amelyek a termelésfejlesztés extenzív, illetve intenzív módjához nyújtanak fontos információkat.”(Csáki et al, 1982) A mikro ökonómia nagymértékben leegyszerűsíti a termelés fogalmát: termelési tényezők, inputok (a munkaerő, a tőke javak és a föld) más javakká (kibocsátássá, outputtá) történő átalakításaként értelmezi. Az átalakítás folyamata a termeléselmélet szemszögéből érdektelen: a lényeg csupán a mennyiségi összefüggés, nevezetesen hogy adott szintű inputok kombinációjával (vö. additív multiplikatív) mekkora kibocsátás érhető el. Hasonlóképpen nem foglalkozik a termeléselmélet a vállalatok belső felépítésével vagy az általuk végzett nem termelő (pl. befektetési, hitelfelvételi, szociális stb.) tevékenységgel sem. Utóbbi állításból következik, hogy a termeléselmélet modelljében a vállalati bevétel az árbevételre, az összköltség, pedig a felhasznált termelési tényezők megvásárlására fordított összegre korlátozódik.” (http://hu.wikipedia.org) A „termelési döntés” lényegében az inputok, és outputok mennyiségeinek megválasztását jelenti. Nem-versenyzői piacokon mindez kiegészül a tényezőárak és/vagy outputárak megválasztásával, illetve befolyásolásával. A termeléselmélet legfontosabb feltevése, hogy a vállalatok racionális döntéshozók, így az összes számukra elérhető információ figyelembevételével 10.oldal

olyan termelési döntést hoznak, amivel a legnagyobb profit érhető el. Egyszerűbben: a vállalatok profitmaximalizálók.” (Pitlik, 2008)

2.9. Additivitás és multiplikativitás „Az additivitás lényege: a különböző színes fények egymással összeadva újabb színeket adnak, vagyis az alapszínek összeadásával állítjuk elő őket.” „A multiplikativitás lényege: ha nincs víz, hiába süt a nap és termékeny a föld, nem lehet termésre számítani. Tehát, ha valamely KO-kritérium nulla, akkor ott az Y is nulla kell, hogy legyen. „

2.10. Termelési függvények kialakításához alkalmazott módszertanok Ökonometria: Az ökonometria a közgazdaságtan – azon belül is a matematikai közgazdaságtan – önálló tudománnyá fejlődött részterülete, amelynek célja a gazdasági jelenségek matematikai jellegű elemzése, továbbá a közgazdasági elméletek és modellek tapasztalati adatok alapján történő igazolása, illetve megcáfolása. Eszközeit elsősorban a matematika, azon belül is főként a valószínűség-számítás, továbbá a statisztika eszköztárából meríti. Előnye, hogy látszólag egyszerűen magyarázható, hátránya viszont, hogy a ceteris paribus formák életidegenek pl. X(i) = FAO-szám*fizikai talaj féleség. Hasonlóságelemzés: Előnye, hogy nem engedi a tetszőlegesen szélsőséges hatásmechanizmusok egyidejű leképezését, kevés adatsorral is tud dolgozni, tetszőlegesen sok beavatkozási pont. Hátránya azonban a túltanulás jelensége, és hogy a ceteris paribus alakzat nem tetszőleges. Döntési fa: Előnyös például olyan helyzetekben alkalmazni pl. különböző talajtípusok esetében, ugyanis különböző talajtípusokon a tápanyag optimuma más-és más

11.oldal

lehet. Hátránya viszont, hogy kevés adatsorral nem tud dolgozni, túltanulásra hajlamos, a becslési értékek csak manuálisan állíthatók elő, és kevés beavatkozási pont.

2.10.1 WEKA A weka egy gépi tanulási algoritmus-gyűjtemény, amellyel különböző adatbányászati feladatokat lehet ellátni. A weka projekt 1994-ben indult a Waikato Egyetemen, Ian H. Witten professzor irányításával. A professzor a következőket mondta akkor a projektről: „Az információs korszak egyik központi problémája az elérhető, nyers információ robbanásának kezelése. A gépi tanulásban rejlik a lehetőség, hogy ezt a hatalmas információtömeget tudássá alakítsuk, amelyet az emberek fel tudnak használni.”

2.10.2 Neurális hálók A mesterséges neuronhálózatok - némileg az agyműködést utánzó biológiai analógiára támaszkodva – a logisztikus regressziók kapcsolata. Az egyik leggyakrabban alkalmazott modell a többrétegű előrecsatolt neuronhálózat. A 2. ábrán egy egyrétegű előrecsatolt neuronhálózat látható. 3

W13 1

W36

W14 W15

4

W23 2

W46

6

W24 W25

Bemeneti réteg

5

Rejtett réteg

W56

Kimeneti réteg

2. ábra: Egy neurális háló felépítése (Bodon, 2008)

„A bemeneti réteg a magyarázó változókat, a kimeneti a magyarázott változókat tartalmazza, a közbülső réteg a rejtett réteg. Minden réteg minden neuronjának kimenete a következő réteg összes neuronjának bemenetével 12.oldal

kapcsolatban áll. A kapcsolat szorosságát Wij súlyok jellemzik. Az alkalmas súlyokat nemlineáris optimalizációs technikával, gradiens módszerekkel kereshetjük meg. A gradiens eljárások alapelve, hogy egy függvény maximum/minimum helyét egy kezdőpontból kiindulva, a gradiens (derivált) irányába mozdulnak el, majd az eljárást ismétlik. A súlyok megtalálása a tanító példák alapján az ún. back propagation eljárás szerint zajlik.

2.10.3 Standard Excel Solver A Standard Solver egy az Excel-ben található optimalizációs függvény. Külön beépülő modulként lehet telepíteni a programhoz. Ez az „alap” Solver sajnos elég korlátolt ahhoz, hogy nagyobb adatvagyonnal tudjon dolgozni. Elvileg 256 oszloppal és 65,536 sorral tud dolgozni maximum, azonban a tábla növekedésével exponenciálisan növekszik a futási időtartam, és már az én példám esetében is többszöri futtatásra van szükség, hogy megbízható eredményt adjon.

2.10.4 Premium Solver Platform A Premium Solver Platform egy különálló program, mely már jóval nagyobb adathalmazzal tud dolgozni. Teljesen kompatibilis az Excel-el, és míg a Standard Solver egy nagyobb adatmennyiségnél órákig fut, addig ez 5-20-szor gyorsabban fut le. 16,384 oszlop and 1,048,576 sor feldolgozására képes.

2.10.5 COCO A COCO módszer lényege, az objektumok (pl. változatok) jellemzőinek objektív alapon történő összehasonlításában rejlik. A tanulási minták alapján a COCO módszerrel lehet előre jelezni, benchmarking feladatokat elvégezni, termelési függvényeket készíteni. Az ár/teljesítmény-elemzés (benchmarking) esetében az alkalmazás célja tehát a szubjektív tényezők (pl. súlyok, pontok,

13.oldal

bontások) kizárása, ill. minél csekélyebb mértékű bevonása az elemzésekbe.” (Pitlik L. 2008) Természetesen a szubjektivitás teljes kizárása nem lehetséges, hiszen az elemző dönt a felhasználni kívánt adatokról (tanulási minta), és az outputként felhasznált eredménytényezőről. Olyan lépcsőket keres, amelyek egy része vagy monoton, vagy optimum jellegű, illetve ki tudja szűrni az esetleges zavaró változókat (zajokat). Az előrejelzés (általános célú modellezés) esetén a COCO ugyanúgy értelmezendő, mint a döntési fák, neurális hálók, szakértői rendszerek, regressziós modellek, hiszen a COCO maga is ezek mindegyike egyben.

14.oldal

3. Anyag és módszer Ebben a pontban elsősorban a megvalósításról van szó. Leírom az adatok során fellépő problémákat, bemutatom az alkalmazott eszközöket, illetve a megoldás lépéseit. 3.1. Adatok 3.1.1 Forrás A precíziós mezőgazdaság lassú, de biztos elterjedése következtében rengeteg adat áll rendelkezésünkre. A modellem megalkotásához szükséges adatokat egyenlőre elsősorban talajvizsgálati eredmények alkotják, azon belül is a bővített. Ez a következőket tartalmazza: CaCO3, N+NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4,Mn, Zn, Cu. A jelenlegi adatvagyon tehát a kiválasztott növény (jelen esetben az őszi búza) talajának vetés előtti állapotára vonatkoznak. Azonban ez az időpont csupán a méréstől függ, hiszen a ha rendelkezésre állnának a növény minden életszakaszában a termelési tényezők, akkor minden egyes életszakaszra lehetne képezni egy-egy termelési függvényt. 3.1.2 Mennyiségi korlát Az input adatok mennyiségét látszólag végtelenségig lehet növelni, hiszen az előveteményt, csapadék mennyiségét, talaj minőségétől kezdve számtalan dologgal lehetne kiegészíteni és összetettebbé tenni a függvényt, azonban jelenleg csupán a függvény felépülésének elméletét és a lehetséges megoldások közül a legalkalmazhatóbb kiválasztásának folyamatát szeretném szemléltetni a modell segítésével. Éles helyzetben a termelő adná meg az összes ilyen adatot, amivel nekem dolgoznom kellene. 3.1.3 Származtatott adatok Növénytermesztéssel foglalkozó szakirodalmakból származtatott adatok. Ezek például azok az információk, melyekkel leírhatunk olyan speciális elvárásokat (pl. optimum), melyeket a mért (primer adatok önmagukban nem engednek a modell számára adatszinten átadni) (Pl. N és P aránya). 15.oldal

3.2. Módszer A megvalósításhoz vezető első lépés nem volt más, mint a feladathoz szükséges alapadatok megszerzése, valamint a megfelelő program(ok) kiválasztása, amelyben meg kívánom valósítani a termelési függvények generálását. Ezek nem voltak mások, mint az Excel, a hozzá tartozó Standard Solver, valamint a miau.gau.hu-ról a COCO online. 3.2.1 Homogenitás Az első probléma, amivel szembe találtam magam, az nem más volt, mint hogy az adatok nem voltak homogének. Ezt úgy kell érteni, hogy például a talajvizsgálatok 5 éves méréskülönbsége miatt már olyan adatokat is tartalmazott, amit az előző mérés még nem.

3. ábra: példa az adathalmazból (saját ábrázolás) Amint az 3-as ábrából is látható, elég kevés adattal dolgozunk jelenleg, részben a Standard Solver korlátai miatt, azonban a logika szemléltetésére ennyi adat is bőven elegendő. Később nagyban bővíthető ez az adathalmaz, viszont akkor már csak a MY-X vagy egyalternatív, saját fejlesztésű megoldás használatára van lehetőségünk, illetve létezik egy Premium Solver Platform is, ami már jóval nagyobb adattal képes dolgozni. A kevés adat előnye, hogy rendkívül gyorsan végezni tudnak a függvények az értékek kiszámolásával, viszont éppen amiatt mert kevés az input veszítünk a pontosságból, valamint nem léphetnek fel olyan problémák melyekkel a nagyobb adathalmaz esetén foglalkoznunk kellene. A nagyobb adatmennyiség sokkal szemléletesebb és pontos képet alkot, azonban az inputok

16.oldal

mennyiségével exponenciálisan növekszik a lefutási idő, valamint minden optimalizációs függvénynek van egy mennyiségi korlátja amivel dolgozni tud. 3.2.2 Termelési függvény készítésének eszköze A következő eszközök állnak rendelkezésünkre: -

WEKA Neurális hálók Standard Solver/Premium Solver Platform COCO

WEKA: A döntési fák nagyon hatékony adatbányászati eszközök, de nem tökéletesek és csak bizonyos típusú problémák megoldására alkalmazhatók. Főbb gyengeségei: - A fa modellek nagyon nagyok és bonyolultak lehetnek - Fa modellek akkor működnek legjobban, ha besorolási (klasszifikációs) problémákra alkalmazzuk őket; sajnos, nem túl jól használhatók becslési problémákra - Döntési fa modellek nagy számítás igényűek lehetnek Főleg ezen okok miatt nem választottam ezt a módszert a termelési függvény megalkotásához.

Neurális hálók: „A neuronhálók hátrányaként említhető, hogy a súlyok rendszere közvetlenül nem értelmezhető emberek számára. Egy hálózat tulajdonképpen fekete doboznak tekinthető a felhasználó szemszögéből.” Az idő szűkössége miatt nem volt lehetőségem ennek a módszernek a kirpóbálására.

17.oldal

Solver: A Standard Solver könnyen elérhető az Excelben, míg a Premium Platform egy különálló programként létezik. Az utóbbi lényeges előnyökkel rendelkezik az Excelben megtalálható társához képest, azonban a feladat elvégzéséhez nem állt rendelkezésemre. A Standard Excel Solver így az első eszköz amivel megpróbáltam megalkotni a termelési függvényeket.

COCO A COCO a My-x-en könnyen hozzáférhető volt számomra, így nem volt kérdéses, hogy ezzel az eszközzel is megpróbáljam elkészíteni a rendelkezésre álló adatok segítségével a függvényt. Így a COCO a másik eljárás mely rendelkezésremre állt.

3.2.3 Primer és Szekunder adatok megalkotása A primer adatok a következőképpen alakulnak: vettem az egyik adatoszlop kvartilisait. (Ugyanis véleményem szerint ezzel egyszerűen lehet dolgozni, viszont elég szemléletes képet is ad.) Ha az érték az első kvartilis alatt van, akkor az 1-es helyettesítési értéket kapja, ha a első és második kvartilis között, akkor a 2-es értéket, és így tovább. Vagyis az adatok standardizálásra kerültek, ráadásul a későbbiekben kifejtendő ceteris paribus alakzat-definíciós problémák miatt csak 4 inputréteget engedélyeztem a polinomizálódás minimalizálása érdekében. Ez természetesen információvesztéssel, ill. a kvartilis határokon keresztül szubjektíven restriktív beavatkozással járt. Ezt alkalmaztam az összes többi adatoszlopra is, beleértve a származtatott adatokat is. Az így kapott táblázatot alkotják a primer adatok. A szekunder adatokat nem mások, mint külső ismereteket számok formájában leképező (szimulált, de nagy valószínűséggel igaz) esetek. Például, ha a víz mennyisége nulla, akkor nincs termés.

18.oldal

4. ábra: a kvartilisek segítségével alkotott primer és szekunder adatok táblázata (saját ábrázolás)

Amint láthatjuk a 4-es ábrán, itt már nem kell a sorok, és oszlopok tényleges megnevezéseivel dolgoznunk, elég csak ha x1, x2…jelzéssel jelöljük, valamint megkülönböztetjük a primer és szekunder adatokat. Könnyen visszavezethető, hogy az egyes sorok és oszlopok mit jelentenek. Az „Y” oszlop pedig mint már említettem, a termés mennyisége. Ez alkotja az OAM mátrixot, mely a COCO-hoz szükséges. A MY-X nem kér semmilyen sor-, oszlop-azonosítót az anonimitás megőrzése érdekében, ill. a viszontválaszban a/x és o jelöléseket alkalmaz. 3.2.4 Solver/COCO A kapott primer és szekunder adatokból álló táblázatot alapul használva, alkalmaztam először a COCO-t majd a Solver-t. Az alkalmazás sorrendjének nincsen jelentősége, viszont a COCO-t egyszerűbben el lehet készíteni Az „Y” oszlop a termés mennyisége. Mivel a Solver és a COCO is egy optimalizáló eljárás, ezért meg kell adni egy célfüggvényt, ami nem volt más, mint a valódi és a becsült termés különbségeinek minimalizásála, vagyis a hiba minimalizálása. Meg kellett adni továbbá még egy kritériumot, mivel termésmennyiségekkel dolgozunk, így a becslés nem lehetséges a negatív érték.

19.oldal

3.2.5 COCO elkészítése A http://miau.gau.hu/myx-free/ -n az elemzés (van magyar menü is, ha a böngésző nyelvét magyarra állítjuk) menüponton keresztül érhetjük el a COCO-t. Elkészítésének alapjául csupán a primer és szekunder adatokból álló, tanulási mintát jelentő táblázatunkat kellett használni. Majd 3 fő lépést kellett végrehajtani: Első lépésként meg kellett adni a táblázat fontosabb paramétereit. Ezek az oszlopok, és sorok száma, valamint a lépcsők száma. Második lépésként feltöltöttük magát a táblázatot. Legvégül lefuttatjuk a COCO MCM modult. Az eredményt, a későbbi könnyebb összehasonlítás érdekében Excel-be másoltam. Ez látható az 5-ös táblán.

5. ábra: A COCO tábla Excel környezetben (saját ábrázolás) Az attribútumok összevonásához alkalmazható az additív, valamint a multiplikatív futtatás.

3.2.5.1 Solver elkészítése A Standard Solver elkészítése kicsit időigényesebb volt, mint a COCOé, ugyanis a Solver esetében az segédtáblázatok sorát saját kézzel kellett

20.oldal

megalkotnom a COCO-éhoz hasonló felépítéssel. Először megalkottam a kvartilisekhez tartozó 4X12-es táblázatot. Egyenlőre ezt feltöltöttem tetszőleges számokkal, ugyanis legvégül ezt a táblázatot fogja a Solver változtatni, a hiba minimalizálása érdekében. Ennek a táblázatnak és egy FKERES függvény a segítségével alkottam meg a célfüggvény-táblázatot. Egyszerűen megnéztem, hogy a kvartilises táblázat értékei közül melyik számot helyettesíti melyik szám primer és szekunder adatokból álló táblázatban, és behelyettesítettem őket a megfelelő helyre. Majd legvégül összegeztem a sorokat, és kivontam a tényleges termésmennyiségből a kapott (becsült) termés mennyiségét. Ezeknek a különbségeknek vettem a négyzetösszegét. Ez képezte le lényegében a hibát, amelyet minimalizálni szeretnénk. A következő lépés tehát, hogy erre a négyzetösszegre illesztem rá a Solver-t, beállítom hogy az előzőleg említett 4X12-es táblázat értékeit módosítsa úgy, hogy a hibaszámot minimalizálja. Értékkritériumként megadtam neki, hogy a minimum érték 0 legyen. Ezt követően lefuttattam és a 6-os ábrán látható eredményt kaptam.

6. ábra: Solverrel generált tábla (saját ábrázolás)

21.oldal

3.2.5.2 Előnyök/Hátrányok Az Excel Standard Solver-e sajnos elég korlátozott mennyiségű adatot tud lekezelni. Éppen ezért a primer és szekunder adatokból épülő táblázatunk véges sor és oszlopszámmal rendelkezik. A COCO már nagyobb adathalmazzal is elbír, továbbá a Premium Solver Platform is lehetőségünkre áll.

22.oldal

4. Eredmények A kapott eredmények részletes bemutatásáról olvashatunk ebben a részben. Először a COCO, majd a Solver eredménye kerül bemutatásra.

4.1. COCO Eredmények

7. ábra: COCO eredményei Excel-es környezetben (saját ábrázolás) Első ránézésre az 7-es ábrán látható táblázat elég komplikáltnak néz ki, de ha kicsit jobban megnézzük, akkor egyszerűen értelmezhetjük. Az S1, S2, S3, S4 sorok nem mások, mint a kvartilisek általi beosztottság (vagyis a lépcsőfokok), míg az X(A1), X(A2)… oszlopok a termelési tényezőket jelöli. Az O betűvel jelölt sorok a vizsgált területeket jelzik. Az Y(*) a becsült termést jelenti, egyszerűen az O sorok összegét adja meg. Az Y pedig a ténylegesen mért termés. Az ezt követő oszlop az egyik legfontosabb, ugyanis a tény és a becslés közötti különbséget mutatja, vagyis a számítás hibáját. Az oszlop utolsó eleme, mely kilóg a táblázatból, nem más, mint a

23.oldal

hibák négyzetes összege. Képet ad nekünk a hiba mértékéről, vagyis a számítás pontosságáról.

4.2. Standard Solver Eredmények

8. ábra: Standard Solver eredményei Excelben (saját ábrázolás) Ránézésre 8-as ábra nem nagyon különbözik a COCO eredményeitől, azonban a számolási logikája más, éppen ezért a kapott eredmények különböznek. Akárcsak a COCO-nál, a 4 soros táblázat a kvartilisok szerinti beosztást(sorok) és termelési tényezőket jelzi(oszlopok), míg a nagyobb táblázat sorai a tábla és származtatott adatokat, oszlopai a termelési tényezőket. Az Y, Y* és delta a COCO-hoz hasonlóan a tényleges, a becsült, és a kettő termés különbségét adja. A delta oszlopának utolsó adata szintén a hiba mértékét mutatja.

24.oldal

5. Következtetések Ebben a pontban az eredmények magyarázata kerül sorra. Megemlítésre kerülnek a függvény pontosságát befolyásoló tényezők, illetve a kapott függvények értelmezési problémái. Legvégül a végeredmény kerül kiértékelésre. 5.1. Eredmények magyarázata Most hogy már megkaptuk a Solver, illetve a COCO által elkészített táblákat nincs más dolgunk, mint a kapott értékek értelmezése. Jogos a kérdés, hogy „Mit is látunk?”. A választ melyet kerestünk a generált kvartilises táblában találhatjuk.

9. ábra: termelési függvény paraméterei (saját ábrázolás) Felelevenítésképpen: a sorok száma a kvartilisok közötti elhelyezkedést mutatja, az x1, x2, x3… pedig a termelési tényezőket a 9-es ábrán. A példában az x1/x2 egy származtatott adatot jelképez. Ha ezt egy kicsit tovább visszafejtjük, akkor a következő információt olvashatjuk le például: az x2-es termelési tényező akkor generálja a legmagasabb hozamot, ha a kettes kvartilisben található az értéke. A jobb szemléltetés érdekében:

10. ábra: Példa: x2-es oszlop ábrája (saját ábrázolás) 25.oldal

A 10-es ábráról a következőket olvashatjuk le: Míg az egyes kvartilisben nincs hozzájárulás a termésképzéshez a vizsgált adatminta alapján, addig a kettes kvartilisek a legmagasabb hozamhozzájárulást produkálja, majd a következő kvartilis már kevesebbet, míg a negyedik kvartilis még kevesebb hozamot produkál az adott termelési tényező. Tehát minden olyan esetben, amikor egy input kilóg az ismert max-min intervallumból, a lépcsők nem képesek ezt figyelembe venni, hacsak a lépcső alakját nem közelítjük egy klasszikus másodfokú egyenlettel, mely már lehetővé teszi a kiterjesztést eddig nem ismert adatokra is… A táblázatnak vannak bizonyos oszlopai (pl. az x5 és x7-es) melyek végig nullák. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a jelenlegi adatok mellett, annak az adott termelési tényezőnek nincs felismerhető hatása a termés mennyiségére a többihez képest. A legfontosabb, hogy ezek az inputok additívak! 5.2. Pontosság és problémák A legnagyobb probléma azonban akkor jelenik meg, ha egy vagy több termelési tényező függvénye hullámszerű alakot formál, magyarán nem csak egy csúcsa van. Erre az egyik példa a modell x6-os oszlopa, mely a következő alakot veszi fel:

11. ábra: x6-os oszlop ábrája (saját ábrázolás) 26.oldal

Azt olvashatjuk le a 11. ábráról, hogy két csúcsa is van a függvénynek, vagyis az első kvartilisban illetve a harmadik kvartilis feletti mennyiség is nagy hozamhozzájárulást jelent. Ebben az esetben tehát bonyolultabbá válik a helyes megoldás megfogalmazása. Igaz a földből elég nehéz kivenni alapanyagot, nem úgy, mint hozzáadni. Ha egy részletesebb esetet néznénk, ahol a kvartiliseknél részletesebb beosztást találunk, ott még több csúcs jelentkezhet, és akár egy teljesen hullámzó alakot is kaphatunk több csúccsal és hullámvölggyel. Szerencsés esetben ez a nem monoton alakzat maga a helyes ceteris paribus összefüggés, ill. több, egymástól eltérő karakterű inputkombináció (pl. tőzeg talaj és homoktalaj) hatásmechanizmusának egymásra vetülése.

12. ábra: Példa az összetettebb függvényre (WEKA-fa)

A 12-es ábra segítségével próbálnék egy példát szemléltetni, hogy milyen alakú függvényeket kaphatnánk egy nagyobb adatmennyiség esetében. Amint láthatjuk nem egyértelmű, hogy melyik állapot adja a legmagasabb hozamot. Ebben az esetekben a függvényeken további lépéseket kell végrehajtanunk, hogy választ kaphassunk a főbb kérdéseinkre. A függvény pontosságát több tényező is dolog befolyásolja: - Az alapadatok mennyisége (sorok és oszlopok aránya, primer és szekunder esetek aránya) - A lépcsők részletessége - a hibadefiníció (négyzetösszeg vs. alul- és túlbecslések átlaga) - A Solver ill. COCO, mint közelítő eljárás belső összefüggései

27.oldal

A Solver és a COCO esetében a legfontosabb kérdés az az, melyiket tekintjük pontosabbnak: a több apró hibát (Solver), vagy a kevesebb nagyobbat (COCO). Melyik esetben vesztünk kevesebbet: ha több becsült termés apró mértékben tér el a ténylegestől, vagy kevés eset, de nagyobb mértékben tér el? A lefutásba közvetlenül nincs belenyúlásunk. Az alapadatok mennyisége egyértelműen meghatározza a pontosságot, hiszen több adattal pontosabb függvényt tudunk készíteni. Azonban nem szabad figyelmen kívül ez esetben a Standard Solver korlátait. Ami leginkább meghatározza a pontosságot az nem más, mint a lépcsők száma. A modellben kvartilisokkal dolgoztam, ami elég nagy lépték, így elég pontatlan eredményt kapunk, hisz a két kvartilis közötti rés nagy. Ha ezt tovább bontogatjuk, akkor jóval pontosabb eredményeket kaphatunk arról, milyen értékek mellett kaphatunk maximális hozamot. A lépcsők számát az objektum és az attribútumok aránya is befolyásolja. Nem tekinthető robosztusnak az a modell, melyben minden outputért egyetlen egy egyedi input felel.

5.3. Végeredmény Ha a precíziós gazdálkodás adatvagyonaiban fellelhető sok-sok megfigyelés alapján legitimálva eléggé apró darabokra osztjuk fel a kvartilisek közötti részeket, akkor eljuthatunk egészen addig a pontig, mikor megállapíthatjuk, hogy adott termelési tényező egységnyi megváltoztatásával, mennyivel változtatja meg a várható termést. Ezzel a kitűzött célom elérésre is került. Ezt a gondolatot továbbvezetve a tavaszra esedékes szakdolgozatban és azt tudva , hogy az egységnyi változtatáshoz mennyi többletbefektetés szükséges, választ kaphatunk olyan fő kérdésekre, mint például „Megéri nekünk több pénzt és energiát befektetni azért a plusz haszonért, amit ezáltal elérhetünk?”

28.oldal

6. Összefoglalás A precíziós mezőgazdaság, és talajvizsgálati rendeleteknek köszönhetően mára rengeteg nyers adat áll rendelkezésünkre. A termésbecslés, illetve az ehhez tartozó műtrágya-kijuttatás becslésen alapul. Nem áll rendelkezésre olyan megvásárolható termelési függvény / online szolgáltatás, amely megmondaná, hogy a laborvizsgálat során kapott adatok alapján gazdasági értelemben használható közelítési pontossággal mennyi a várható termés, illetve mennyi tápanyagot kellene kijuttatni. Célom, hogy a mezőgazdasági termelésben résztvevő vállalatok számára átláthatóvá tenni a termeléshez szükséges tényezők közötti számszerű összefüggéseket, megkönnyíteni ez által az operatív és a stratégiai döntések szimulációs jellegű előkészítését. A célom eléréséhez szükséges egy olyan modell (vagy keretrendszer) megalkotása, melyben levezethetem a termelési függvény(ek) későbbiekben automatizálható megalkotásának logikáját. Az automatizálás célja, hogy a tetszőleges időpontokban (pl. fenofázisokban) rendelkezésre álló adatvagyonokhoz, mint tanulási mintákhoz egyedi, robosztus termelési függvények megalkotására legyen lehetőség quasi gombnyomásra. Ezen szimulációs keretrendszer kifejlesztésének alapjául szolgálnak a jelen pillanatban valós talajvizsgálati adatok, melyek alatt egyben a termelési tényezőket is értjük. Ezeket a primer mérési adatokat kiegészíthetjük olyan szekunder ismeretekkel, melyeket kapcsolódó szakirodalom segítségével állapítunk meg (például nitrogén-foszfor kapcsolat, arányai, ill. minimális erőforrás ellátottsági szint termésre gyakorlat hatása). Az elkészült esetgyűjteményből egy fajta standardizálás segítségével (jelenleg kvartilis) leképztem a tanulási mintát, mely az optimalizációs műveletek (Solver, COCO) alapjául szolgált. A számítások lefutása után olyan eredményeket kaptam, melyek maguk az additív termelési függvények. Ha a választott standardizálás aprólékosabb, akkor sokkal részletesebb függvényeket kaphatunk, de egyben nő a polinomizálódás kockázata. A keretrendszer egyik legfontosabb értéke az egymás ellen ható tényezők közötti egyensúly, vagyis a modellértékelés operatív elemeinek megtalálásának támogatása (hibadefiníciók, ceteris paribus elvárások, stb.).

29.oldal

Egyenlőre a folyamat logikáját szeretném szemléltetni a tanulási minta segítségével. Az így nyert függvények segítségével választ kaphatunk az univerzális kérdésre: mi lenne, ha? Vagyis milyen inputkombináció milyen hozamhoz vezet?

30.oldal

7. Ábrajegyzék 1. ábra: Kétváltozós termelési függvény lineáris közelítése. 2. ábra: Egy neurális háló felépítése 3. ábra: Példa az adathalmazból 4. ábra: A kvartilisek segítségével alkotott primer és szekunder adatok táblázata 5. ábra: A COCO tábla Excel környezetben 6. ábra: Solverrel generált tábla 7.ábra: COCO eredményei Excel-es környezetben 8. ábra: Standard Solver eredményei Excelben 9. ábra: Generált kvartilises tábla 10. ábra: Példa: x2-es oszlop ábrája 11. ábra: X6-os oszlop ábrája 12. ábra: Példa az összetettebb függvényre (WEKA-fa)

31.oldal

8. Rövidítések jegyzéke -

COCO: Component-based Object Comparison for Objectivity DSS: Decision Support System (Döntéstámogató rendszer) FÖMI: Földmérési és Távérzékelési Intézet GPS: Global Positioning System (Globális helymeghatározó rendszer) MCM: Monte Carlo Módszer NÖVMON: Növénymonitoring OAM: Objektum Attribútum Mátrix WEKA: Waikato Environment for Knowledge Analysis

32.oldal

9. Irodalomjegyzék - Talajvizsgálat és mintavételezés: http://fvm.hu/main.php?folderID=1736&articleID=7566&ctag=articleli st&iid=1 - Termésbecslésről: http://www.freeweb.hu/fvmhb/9per1991.htm - Döntéstámogatás: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/D%C3%B6nt%C3%A9st%C 3%A1mogat%C3%A1s -

-

-

-

-

Termelési függvények: o Farkasné Fekete Mária – Molnár József: Mikroökonómia, o Pitlik László: Ágazat-specifikus, ill. üzemi szintű kooperációs javaslatok a mezőgazdasági szaktanácsadás számára az adatvagyonnal való helyesebb gazdálkodás érdekében miau.gau.hu/miau/103/sugg_myx.doc o Sápi András, Palatinus Miklós, Horváth Henrietta, Varga Viktor: A mezőgazdaság operatív- és stratégiai döntéseinek támogatása hasonlóságelemzéssel Ökonometria: http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96konometria Standard Excel Solver/Premium Solver Platform: http://solver.com/xlsplatform.htm COCO: http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=e0 Precíziós mezőgazdaság: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Prec%C3%ADzi%C3%B3s_ gazd%C3%A1lkod%C3%A1s Wekafa: . http://miau.gau.hu/miau/122/wekafa_cocolepcso.xls Műtrágyákról: http://www.tfi.org/factsandstats/fertilizer.cfm Műtrágya-kijuttatás módjai: http://www.agrokerholding.hu/index.php?path=21&cid=187 Üzleti szimuláció: http://www.ecosim.hu/credo.php?cikk=187 Automatizálás: http://e-oktat.pmmf.hu/irtech12 MCM: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Monte_Carlo_M%C3%B3dsz er Ceteris paribus: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ceteris_paribus 33.oldal

- Robosztusság: http://en.wikipedia.org/wiki/Robustness - Optimalizálás: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Optimaliz%C3%A1l%C3%A 1s - Standardizálás: Korpás Attiláné: Általános statisztika I. (Nemzeti Tankönyvkiadó) - Gépi tanulás: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/G%C3%A9pi_tanul%C3%A 1s

34.oldal

10. Fogalomtár - GPS: Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer. - MCM = A Monte Carlo-módszer, egy olyan sztochasztikus szimulációs módszer, amely számítástechnikai eszközök segítségével előállítja adott kísérlet végeredményét, ezek után az eredményként kapott numerikus jellemzőket feljegyzik és kiértékelik. Az eredmény hibájának meghatározása szórás kiszámításával történik. Az álvéletlenszámokat, melyek a kísérletekben szereplő valószínűségi változók értékei, számítógép állítja elő. Több programnyelv is tartalmaz ilyen álvéletlenszám-generátort, pl. a C programnyelv. Hasonló véletlenszámokat lehetne generálni a kaszinók kedvelt játékával, a rulettel is. Ezért nevezték el "Monte Carlo" módszernek. Felhasználási területe mára már majdem minden természettudományos diszciplinára kiterjedt. - COCO-MCM: Teljesen vagy részlegesen irányítatlan keresés, ,ahol az alacsony lépcsőszámú lépcsős függvények ceteris paribus alakzatai tetszőleges mintázatot vehetnek fel. - ceteris paribus: A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulását változatlannak tekintem. - Robosztusság: Egy rendszer akkor robusztus, ha jól alkalmazkodik a különböző (olykor kiszámíthatatlan) variációkhoz, minimális funkcióvesztéssel, vagy kárt szenvedve. - Optimalizálás: Az optimalizálás jelentése a gazdasági erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás,amely a ráfordításokat és a kibocsájtásokat méri össze, illetve a kibocsájtás adott nagyságának elérése minél kisebb mértékű ráfordítások felhasználásával. Legjobb állapot illetve cselekvés kiválasztására alkalmas eljárás, valamely előre meghatározott kritérium alapján. 35.oldal

- Standardizálás: Olyan statisztikai módszer, amely heterogén sokaságban vizsgált, átlagos színvonal időbeli vagy térbeli eltérését, változását mutatja. Célja, hogy olyan mutatószámokat készítsen, melyek kizárólag az egyik vagy a másik ok hatását tükrözik. - Gépi tanulás: A gépi tanulás egy olyan módszer, melyben a múltbéli esetek felhasználásával megtanítják a gépeket, a problémák megoldására vagy könnyebb kezelhetőségükre (pl.: elemző képesség, különféle technológiák) és így akár képesek helyettesíteni a tudástechnológust, vagy a szakértőt. Intelligens számítógépről beszélhetünk.

36.oldal