TERMÁLVÍZHASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA
A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003
Mit tehetek a környezetemért?
Kedves Fiatalok!
1. Szedd fel a leejtett szemetet! Vedd rá a szüleidet, hogy szelektíven gyűjtsék a háztartási hulladékot, hiszen ma már minden lakókörnyezetben megtalálható olyan szelektív kuka, ahol a felesleges és különválogatott papír, műanyag, üveg hulladékot újrahasznosítják.
Amennyiben ezeket a sorokat olvassátok, úgy tettetek egy lépést – talán nem is az első lépést – környezetetek megóvása felé. Érdeklődésetek azt jelzi, hogy foglalkoztok a környezetvédelemmel és talán hallottatok már megújuló energiákról is. Nem kicsi a tét! Felnövekvő nemzedéketek élettere kerülhet veszélybe, ha nem teszünk meg mindent földünk megóvásáért. Sokan, sok helyen beszélnek, tanítanak a környezetvédelemről, de mindannyiunknak a mindennapok során kell cselekednie, megtenni azt, amit a környezetében megtehet. Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata éppen ezt cselekedte, amikor alapozva a B-13 termálkút 96 fokos vizére – mely mintegy 15 éven keresztül szabadon folyt el és károsította környezetünket – mintaértékű fejlesztést tervezett, mellyel növeli a Nagyszénáson élők környezetének védelmét, energiát spórol meg és nem utolsó sorban még munkahelyeket is teremt.
2. Spórolj a vízzel! A zuhanyzás kevesebb vizet fogyaszt (75 l) mint a fürdés (100 l) és fogmosás közben is el lehet zárni a csapot. Energiatakarékos vízadagolóval ez még inkább csökkenthető. 3. Lehetőleg kerüld a palackozott italok vásárlását! Ma már rengeteg, trendi divatos kulacs kapható, melyben vizet, teát vagy más innivalót tárolhatsz. Tudtad, hogy egy hagyományos műanyag (PET) palack lebomlási ideje 300 év? Ma Magyarországon 1,3-1,4 milliárd PET palack kerül forgalomba, azért mert vásárlói igény van rá! 4. Ne használj műanyag zacskót! Nem csak a PET palack lehet veszélyes, hiszen ma már mindenhol műanyag zacskóban, csomagolásban, szatyorban kapjuk meg a megvásárolt terméket. Ha kevés terméket veszel, nyugodtan mondj nemet a felajánlott zacskónak, csomagolásnak, vagy rendszeresíts a táskádban egy vászon bevásárlószatyrot. 5. Vegyszerek helyet ecettel vagy szódabikarbónával takaríts! A reklámok ma azt sugallják, hogy fertőtlenítő vegyszerre takarítva a konyhapultot, a padlót, megteszünk mindent az egészségünkért. Ez azonban koránt sincs így! A vegyszerek a konyhaasztalról az élelmiszerrel érintkezve a szervezetünkbe kerülhetnek és betegségeket okozhatnak. Házi szerekkel szinte az egész lakás kitakarítható, tizedannyi pénzből, az egészségre abszolút nem károsan. Az ecettel helyettesíthető a vízkőoldó, felületfertőtlenítő, duguláselhárító, a vízlágyító és az öblítőszerek. A szódabikarbóna bevethető ott, ahol az ecet is, illetve koszos szőnyegek esetén is jó szolgálatot tesz: szórjuk be egyenletesen a szőnyeget, seprűvel dolgozzuk kicsit a szálak közé, majd negyed óra múlva porszívózzuk ki, így tisztább és illatosabb is lesz.
Megannyi terv és több éves munka után ma a nagyszénási fiatalok – reméljük – jó példát látnak maguk előtt, hiszen iskolájuk ma már termálvízzel van fűtve, csakúgy, mint a helyi művelődési intézmény és persze több más közintézmény. Megújult az egykor oly népszerű Parkfürdő, ahova minden fiatalt, családot és a gyógyulni vágyót is szeretettel várunk. De mindezen túl elkészült egy olyan virtuális kiállítás és oktatóanyag, mely Nektek, fiataloknak szól és segít eligazodni a megújuló energiák világában. Látogassatok el hozzánk személyesen és forgassátok haszonnal ezt a kiadványt, melyben számotokra is jó tanácsokkal szolgálunk, hogy a hétköznapok során mennyi mindennel járulhattok hozzá saját jövőtök megóvásához. Üdvözlettel:
Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata
3
Otthonunk Nagyszénás Nagyszénás nagyközség közúton Orosháza, Szarvas, Gádoros illetve Kondoros felől közelíthető meg, vasúton pedig az Orosháza- Mezőtúr vonalon fekszik. Megyénk nyugati részén található, Csákóval, Orosházával (Szentetornyával), Gádorossal, Csorvással, Csabacsűddel, Kardossal és Kondorossal határos. Egyháza jó szénatermő helyen épült, s azért nevezték el Szénásegyházának (Zenaseghaza) vagy röviden Szénásnak. Van egy olyan elképzelés is, hogy a templom építőjét nevezték Szénásnak, de ennek igen kicsi a valószínűsége. A község létezéséről Zsigmond király 1403. november 23-án kelt adománylevele tesz először említést. Ekkor a király Zenaseghaza települést – több más Békés és Zaránd megyei faluval együtt – Maróthy János macsói bánnak ajándékozta. Ez nem jelenti azt, hogy községünk korábban nem létezett. Falunk első templomát feltehetőleg Szent László (1077-1095) király idejében építették, tehát településünk 900 éves múltra tekinthet vissza. Később, ahogy a lakosság száma növekedett, az épületet átalakították, kibővítették. A második írásos emlék 1461-ből való, amikor a Maróthy család a Szénás nyugati részén azelőtt létező Zeleméres (ekkor már Királyság) falu területének egy részét igyekezett visszaszerezni. Ez Békés vármegye két nagybirtokos családja, az Ábránffy és a Maróthy család közti viszálykodás eredménye volt. 1471-ből névszerint ismerjük falunk bíráját is, Bánya Lukácsot, aki jelen volt ekkor a budai Szűz Mária prépostság szentetornyai beiktatásán. 1476-ban, a Maróthy család kihaltával, a gyulai uradalom jelentős része, benne Szénás faluval visszakerült a király tulajdonába. Mátyás király halála után Corvin János örökölte. Corvin már apja halálának évében, 1490ben elkezdte a birtokok adományozását, így Szénás Várkonyi Mihály kezére jutott. 1498-ban történt, hogy 41 szénási jobbágy Donáttornyán erőszakoskodott. A támadók között volt maga a bíró is. Sólyom Máté és az egyik esküdt, Tarbó János. Várkonyitól Corvin – nem tudni mi okból – visszavette falunkat, mert 1506-ban, amikor ő és fia, Kristóf meghalt, a király Corvin özvegyének Frangepán Beatrixnak adományozta. Négy év múlva kihalt a Hunyadi család Corvin Erzsébet halálával, utána Brandenburgi György birtokába került. Karácsonyi János említette, hogy az 1530-as évek elején a szénásiak elfoglalták a királyságiaktól a Nádas és a Bodzás nevű réteket.
4
Körül is árkolták azokat, de ezen felül a királyságiakat még a Csorvás útja nevű szántóföld használatában is akadályozták. Falunk virágkorát az 1550-es és ’60-as években élte, ekkor a gyulai uradalomhoz tartozó település a négy legjelentősebb közé tartozott Békés vármegyében. 1596-ban a temesvári beglerbég zsoldjában álló tatársegéd csapatok feldúlták vidékünket. Az összes környékbeli falu ekkor pusztult el, és nem is települtek újra több mint 200 évig. A környék legtekintélyesebb majorját Károlyi György építette Cifrában. Az emeletes kastély a család egyik alföldi központja volt. Ugyancsak ő építette Székes, Malmos és Pálmatér majorokat, Mihálytelket pedig fia, Károlyi Gyula. A gróf Károlyi család 1818-ban, Szénás dél-keleti részén egy 200 telekből álló kis napszámos falut alapított, melyet KerekKurticsnak is neveztek. Minden telek 825 négyszögöl belsőségből és 12 hold szántóföldből állott. Ezt az ideiglenes falucskát aztán 1854-ben György gróf átköltöztette a község déli határára, Szentetornya mellé. Így alakult meg a mostani Nagyszénás 1863-ban, mely 1874-ben váltotta meg magát a gróftól. A mai is működő templomot 1900 július elején szentelték fel. Nagyszénás első iskolája 1841-től működött és az evangélikus egyház tartotta fenn. 1884-ben egy nagyobbat építettek, melyet később hosszú ideig óvodának használtak. Ma ez az épület a Fecske ház, Fecske Pál evangélikus lelkész emlékére. Az első állami, elemi iskola 1899-ben épült fel a községháza mellett, az akkori György utcában. Ma könyvtár működik ebben az épületben. A lakosság fő megélhetési forrása mindig a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. Az I. világháborúban elesett hősök száma 168 fő. Emlékművűket, az Őrszem–et 1925. Október 25-én avatták fel. A II. Világháborúban 169-en haltak meg. Ők 1991. Június 2-án kapták meg a végtisztességet és emlékművet a Mendöl Tibor téren. Az 1950-es években gyógyvizet találtak községünkben, 1966-ra felépült a Parkfürdő, mely évtizedekig működött, gyógyított. 1972-ben adták át az új művelődési házat, 1993-ban pedig a központi orvosi rendelőt. A lakosok száma 1890-ben 2817 fő volt, 1930-ban 6666 fő, melyből 3030 a külterületen élt. 1960-ban 7439-en, 1970-ben 7124-en éltek Nagyszénáson. Azóta a lélekszám fokozatosan fogy, közelít az ötezerhez. A külterületen kb. húsz tanyában laknak még.
5
A projekt bemutatása
kibocsátást, • Növeli a megújuló energiafelhasználást.
Előzmények: Nagyszénás tulajdonában áll a Strandfürdő: a településen 1999-ig működött a termál strandfürdő, 3 medencével (úszó-, ülő/ gyógymedence, illetve egy gyermekpancsoló) és nyári öltözőépülettel. A bezárás óta eltelt időszak alatt, a strandfürdő állapota igen jelentősen leromlott, az épületek és építmények romos állapotúak. A helyi lakosság jelenlegi egészségügyi ellátása az Egészségügyi Központ által biztosított, ahol 3 háziorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, fogászati rendelő, védőnői szolgálat és családsegítő szolgálat áll rendelkezésre. Az úszásoktatásra Orosháza–Gyopárosfürdőn került sor, mint a legközelebbi megfelelő infrastruktúrával (tanmedencével) rendelkező fürdőben.
A projekt keretében az alábbi fő tevékenységekre kerül sor: a B-13/a jelű hévíz kút javítása, tisztítása üzembe állítása, visszasajtoló kút és a kapcsolódó gépészeti rendszerek kialakítása lefűtött termálvíz visszajuttatása érdekében, hőközpont és hőtávvezetékek kiépítése a hőenergia felhasználókhoz történő eljuttatása érdekében, visszasajtoló vezeték kiépítése, az önkormányzati intézmények geotermikus hőellátásához szükséges gépészeti korszerűsítések, a strandfürdő újjáépítése sport, oktatási, egészségmegóvó és turisztikai szolgáltatások biztosítása érdekében
Projekt célja: A település kedvező adottságainak kihasználása, a meglévő, jelenleg használaton kívüli termálkút üzembe állítása, a geotermikus energia hosszú távú hasznosítása és a fürdő újbóli megnyitása a termálvíz turisztikai hasznosítása érdekében. A Nagyszénás B-13 kút vize mintegy 15 éven keresztül szabad kifolyással, hasznosítás nélkül, mintegy 50 l/perc vízhozammal közcsatornán keresztül, ellenőrizetlenül folyt be a Mágocsi érbe. Az elkészült szakvélemény alapján a kút jelenleg 550 m3/nap 96°C-os víz termelésére alkalmas, a szükséges javítási, tisztítási munkáinak elvégzése után, búvárszivattyú elhelyezése esetén 960-1440 m3/nap vízmennyiség várható. A projekt eredményei: • Jelentős mértékben csökkenti az önkormányzati intézményrendszer energiaköltségét; • Javítja a helyi vállalkozások versenyképességét; • Lehetőséget ad a turizmusáramba való bekapcsolódásra; • Elősegíti munkahelyteremtő beruházások megvalósítását mind közvetlenül (az önkormányzat feladatkörébe utaltan), mind pedig közvetett módon, magánvállalkozások betelepedésének ösztönzésével; • Erősíti a helyi közösségi életet, bővíti a lakossági szabadidő-eltöltési lehetőségek körét; • Javítja a helyi lakosság egészségi állapotát, erősíti az egészségtudatos szemléletet; • Jelentős mértékben csökkenti az energiaellátásból fakadó károsanyag
6
A projekt keretében hőenergiával ellátni kívánt fogyasztók: Czabán Samu Általános Iskola Alsó tagozat, Polgármesteri Hivatal, Czabán Samu Művelődési Ház és Könyvtár, Czabán Samu Általános Iskola Felső tagozat, Táncsics utcai Óvoda, Egészségügyi Központ, Szociális Otthon, Településszolgáltató, mint helyi hőszolgáltató, Strandfürdő, Fóliaházak (mintegy 15 000 m2-nyi felület temperálása) A projekt keretében megvalósuló új épületek: A Strandfürdő területén: • Egész éves üzemelésű öltöző és szolgáltató épület. • Gépházakat és raktárakat tartalmazó önálló megközelítésű épületszárny. • Nyári öltöző és vizesblokk. • Büfé a téli és a nyári üzemeléshez, egy üzemeltetőre szervezve. A tervezett medencék: • Kültéri gyógyvizes medence egész éves üzemeléssel 24 m2 vízfelülettel. • Kültéri meleg ülőmedence egész éves üzemeléssel 55 m2 vízfelülettel. • Kültéri strandmedence (úszó és tanmedence) egész éves üzemeléssel, 290 m2 vízfelülettel. • Kültéri gyerekmedence csak nyáron, 40 m2 vízfelülettel Az egész éves üzemelésű 3 medencét egy fűtött üvegfolyosóval lehet megközelíteni a főépület pihenő területéből indulóan, mind a 3 medence lépcsőjéhez közvetlenül ki lehet lépni. Az összekötő üvegfolyosó üvegfal elemei nyáron kibontásra kerülnek és csak az üvegtető marad meg.
7
A megújuló energiákról: A napenergia A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet , melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat. A napenergia képezi az alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Bőséges, tiszta, szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít most, és az elkövetkező évmiliárdok során. A napenergia maximális kiaknázása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük bolygónkat és az elkövetkező generációk egészségét. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergiahasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.
8
A megújuló energiákról: A szélenergia A szél a légkör termikus egyensúlyának megbomlásából eredő légmozgás. A Földet érő napsugárzás hatására helyenként eltérően melegszik fel a felszín. A felmelegedés hatására a légtömegek eltérően melegednek fel, így a légsűrűségben és légnyomásban is különbségek keletkeznek. E különbségek hatására a légkörben áramlás alakul ki, míg a nyomás és sűrűség viszonyok ki nem egyenlítődnek. Minél nagyobb az egyes légtömegek hőmérséklet különbsége, annál hevesebb szelek alakulnak ki. Vannak olyan földrajzi helyek, ahol a szél gyakorlatilag folyamatosan fúj. Az ilyen területeken a nyomáskülönbségek nem egyenlítődnek ki, mivel a szomszédos helyek talajának hőelnyelő képessége erőteljesen eltér. A szélenergia hasznosításának szempontjából ezek a legideálisabb területek. A mozgó légtömegek energiája munkavégzésre fogható. A szél energiája a sebességéhez képest, annak harmadik hatványával arányos, így nem közvetlenül a kinetikus energiával összefüggő. Ez az oka a szélerőgépeknél jellemző szélérzékenységnek. A szélenergia máik jellegzetessége, hogy ritka esetektől eltekintve az iránya is változik. A szélenergia hasznosításánál ez szintén figyelembe kell venni. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.
9
A megújuló energiákról: A geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 C-kal emelkedik a hőmérséklet. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez (20%), részben a radioaktív bomláshoz (80%) kapcsolódik. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet. A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, majd a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. Amennyiben nincs vízutánpótlás – a rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak. A csökkenő víznyomást kompresszorral, búvárszivattyúval lehet növelni, de nem gazdaságos ez az eljárás. A legjobb megoldást a kitermelt és már lehűlt víz visszasajtolása jelenti, mely mérsékli a mély rétegekben található vízszint csökkenését. A geotermikus energia a földkéregből származó hő, amely a Föld keletkezése óta folyamatosan tartó lehűléséből és a természetes radioaktív bomlásból származik. A hő kiáramlása a geológiailag aktív térségekben (pl. a kőzetlemezek határain), illetve a jelentősen elvékonyodott kéregblokkok (pl. Kárpát-medence) területén a legnagyobb.
10
A megújuló energiákról: A biomassza Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, melyből 105-110 millió tonna elsődleges biomassza évente újratermelődik, s ennek bruttó energiatartalma közel 1180 PJ. A hazai energiafelhasználás jelenleg összesen 3,2-3,6%-át (34-38 PJ/ év) jelenítik meg a megújuló energiák. A legfőbb biomassza potenciállal bíró szegmensek: • A mezőgazdasági fő- és melléktermékek évente 57-58 millió tonnát képviselnek a megújuló biomassza készletben, • a mezőgazdasági eredetű – biológiailag gázosítható – biomassza tömege 8-10 millió tonnára becsülhető • a hazai erdőinkből évente közel 8-9 millió tonna biomasszát nyerhetünk. A biomassza alapú zöldenergia-termelési potenciál európai összehasonlításban is kiemelkedő. Ez köszönhető a kedvező hazai erdőültettségi mutatónak: 2012-ben Magyarországon 2,056 millió hektár területet borított erdő, 7,8%-al több mint 2000-ben. Mindezek mellett a hazai mezőgazdasági termőterület 5,3 millió hektár volt 2013-ban. A hazánkban rendelkezésre álló biomassza források közül a legjelentősebb mértékben a tűzifa energetikai hasznosítására történik, mely döntő részben a lakosság hőenergia igényét kiszolgálva egyedi épületfűtés során hasznosul. Kisebb mértékben, kapcsolt erőművekben a villamosenergia-termelést szolgálja illetve a távhőellátásban jelenik meg. A hazai távhőben jelenleg 2-2,5 PJ/év biomassza bázisú hőtermelést valósítanak meg, a legjelentősebb erőművi projekt Pécsett található.
11
Mit tesz Nagyszénás a jövő nemzedékéért? TUDTÁTOK? A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Védegylet megbízásából végzett kutatás szerint: • Az elmúlt években jelentősen emelkedett a gáz ára, de a többi energiahordozó ára is az inflációt meghaladó mértékben növekedett. Mindez azért aggasztó, mert felmérések szerint a magyar lakosság 80%-a jövedelmének több mint 10%-át az energiaszámláira költi, ami az általánosan elfogadott nemzetközi standard szerint „energiaszegénységet” jelent. (Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy személy, vagy háztartás nem tudja meg-felelő mértékben fűteni otthonát, vagy nem tud igénybe venni megfelelő energiaszolgáltatásokat.) • Önbevallás alapján hazánkban legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység problémája. • Továbbá a lakosság 15%-a nyilatkozik úgy, hogy nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni, amely Európában a hatodik legmagasabb arány. • Emellett a háztartások 18%-a krónikus tartozást halmozott föl a közüzemi számláival – ez Európában a legmagasabb érték. • A magyar lakások egy négyzetméterre jutó fajlagos energiafogyasztása a harmadik leg-magasabb az Európai Unióban. • Magyarország az egyetlen EU-s tagállam, ahol a fűtési energiahatékonysági index csökkent az elmúlt években. A lakások mintegy negyedében küszködnek nedves falakkal, penésszel, beázással. Ez Európában az ötödik legrosszabb arány.
(Forrás: http://kornyezetiigazsagossag.hu/index.php?q=6&s=14)
A Nagyszénási termálvíz hasznosítási program eredményeként: • A beruházásnak köszönhetően az önkormányzat évente mintegy 28 millió forintnyi földgáz költséget takaríthat meg, a hőértékesítésből mintegy 58 millió forint bevétele származhat és a fürdő éves bevétele 25 millió forint körülire becsülhető. • A rendszer üzemeltetését végző személyzet számára a fejlesztés munkalehetőséget ad, hosszú távon a fürdő megvalósulásával és a gyógyvíz adta lehetőségek kialakításával egyrészt közvetlenül a
12
•
• • •
fürdőben, másrészt a kapcsolódó turisztikai és szolgáltatások révén jöhetnek létre foglalkoztatási hatások. A kitermelendő termálvíz tervezett éves mennyisége: 190 000 m3/ év. A tervezett visszasajtolandó termálvíz mennyiség 174 000 m3/év. Emlékeztetőül: 1 m3 víz=1000 liter és egy négyfős városi család napi vízfogyasztása 600 liter! A fűtési rendszerek hasznosított termálvizének továbbhűtésével, a termálvíz energiája 21.200 m2 fóliasátor fagymentesítésére hasznosítható. Ez kb. 3 focipályát tesz ki! A projekt megvalósulásával összesen 1 014 174 m3/év földgázt váltanak ki. A nagyszénási termálvíz gyógyászati célú hasznosítása igen jótékony hatással lehet – a víz paramétereinek megfelelően – főként a reumatológiai, nőgyógyászati és bőr-gyógyászati megbetegedések kezelésére, illetve megelőzésére. A háziorvosok becslése szerint, a termálvíz jótékony hatását 1432 beteg esetében reumatológiai célra; 270 beteg esetében nőgyógyászati célra, 80 fő esetében pedig bőrgyógyászati célra lehetne hasznosítani.
Kitekintés megyei, régiós szinten: • A projekt célja, hogy mintaként szolgáljon a hasonló nehézségekkel küzdő, energiatermelési potenciállal rendelkező települések számára. • A projekt minta lehet a Dél-Alföldi Régió hasonló adottságú településvezetői, vállalkozói, szakemberei körében, mivel a térségben számos helyen van lehetőség a kedvező geotermikus potenciál kihasználásra. • Szintén fontos terület a lakosság és a jövő nemzedékek megismertetés a megújuló alapú energiatermelés lehetőségeivel, azok gyakorlati kérdéseivel, hogy felkészülten hozhassák meg jövőbeli döntéseiket. Ennek érdekében a létrejövő rendszer az egyes helyszínekről folyamatosan gyűjti a működéssel kapcsolatos adatokat, azt képes fel-dolgozni, bemutatni. A projekt kapcsán létrejövő virtuális kiállítás helyben és más helyszíneken képes megmutatni a megújuló alapú energiaellátás sajátosságait, lehetőségeit.
13
Kedvezményezett neve: Nagyszénás Nagyközség Önkormányzat Projekt címe és célja: Termálvíz-hasznosítási program Nagyszénás geotermikus adottságainak kiaknázására Támogatás összege: 1 078 358 027 Ft
Készült: Nagyszénás Nagyközség Önkormányzata megbízásából A KEOP-4.3.0/11-2013-0003 azonosítószámú „A Termálvíz-hasznosítási program Nagyszénás geotermikus adottságainak kiaknázására” projekt keretében Kivitelezés: Bartlet Communication Bt.
Projekt kódja: KEOP-4.3.0/11-2013-0003
2015
Támogatási alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap
Európai Regionális Fejlesztési Alap
14
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
15
Európai Regionális Fejlesztési Alap
BEFEKTETÉS A JÖVŐBE
