Területi kohézió
2009. április
TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS................................................................................................... 2 I.
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS............................................................. 3 1. TERÜLETI BEOSZTÁS RENDSZEREI ..................................... 4 2. TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK, KISTÉRSÉGEK VÁLTOZÓ SZEREPE, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS.............. 5 3. A JOGSZABÁLYI ADOTTSÁGOK ......................................... 13
II.
BARANYA MEGYE ÁLTALÁNOS TÁRSADALMIGAZDASÁGI JELLEMZŐI ............................................................ 16
III. A BARANYAI, KISTÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI .................................................................................. 25 IV. BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACÁNAK SWOT-ANALÍZISE ........................................................................ 29 V. BARANYA MEGYE KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMAI ..................................................................................... 31 1. A PÉCSI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA........................................................ 31 2. SELLYEI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM BEMUTATÁSA........................................................ 32 ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATOK.......................................................... 35
1
Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. decemberében pályázatot nyújtott be „Baranya paktum” Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A
megyei
önkormányzat
intézményrendszerének,
a
megye
intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott
munkaképességű,
fogyatékossággal
élő
emberek
munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor „tanulmány” formájában. A következőkben a területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható.
2
I. Történeti áttekintés 1.
A területi beosztás rendszerei
Az Európai Unió területi beosztási rendszere egy ötfokú hierarchikus rendszer, amelynek legfelsőbb szintje az egyes országok döntése szerint, vagy egy egész ország, vagy azon belül a nagy régiók. A második kitüntetett szint a régió, amelyhez kötődik a Strukturális Alapok egész támogatási rendszere, a támogatást igénylő pályázatok, programok, projektek benyújthatósága. A harmadik szint megközelítőleg egy megyényi területet jelent elsősorban a Kohéziós Alaphoz kötődik. A további két szintet az EU lokális szintnek tekinti, a negyedik szint létrehozásával kapcsolatos döntést a tagállamokra bízza, míg az ötödik szintet egységesen a település jelenti. Az 1059-es, 2003. május 26-i Európai Parlament és Tanács rendelete határozta meg a NUTS rendszer írásos szabályait. Tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot erősítette meg, bizonyos érdekes kitételekkel, módosításokkal, az alábbi elvek mentén. A NUTS rendszer kialakítása az összehasonlítás a stabilitás, a népességszámon alapuló számbavételen alapszik, illetve figyelembe kell venni az adott tagállam politikai, történelmi, szociális, gazdasági, geoföldrajzi sajátosságait is. A 3. cikkely 2. pontja határozza meg a NUTS szinteket. A rendelet 3 szintet határoz meg. NUTS-1 szinten 3 000 000-7 000 000 fő, NUTS2 szinten 800 000-3 000 000 fő, NUTS-3 szinten 150 000-800 000 fő létszámban fogalmazza meg a népességszámot. A magyar statisztikai régiók (NUTS-2), a megyerendszer (NUTS-3) teljes mértékben megfelel ezeknek az értékhatároknak. Az 5. cikkely 4. pontja határozza meg azt, hogy a tagállamok 3 évente, a 3. év második naptári félévében kérhetik a módosítást, ez a módosítás a következő év utáni év elején lép életbe. A tagállamnak biztosítania kell a megfelelő statisztikai adatokat az újraértelmezett beosztásnak megfelelően. A NUTS-1 szintet eddig úgy „értelmeztük”, mint állami szint, ez már részben Írország, Dánia, Svédország esetében igaz, valamint a kisebb tagállamoknál,
3
mint pl. Luxemburg, vagy csatlakozás előtt álló Cuprus, Málta, Szlovénia), a NUTS-1-et nem állami szintként értelmezi Finnország (két NUTS-1 térséget határoz meg), ugyancsak két NUTS-1 térséget határoz meg Ausztria, Portugália három NUTS-1 térséget, Hollandiában négy NUTS-1 térség található. A magyarországi viszonyokat véve figyelembe Debrecen, Szeged és Pécs lát el hiánytalanul (?) regionális szerepkört, mindhárom városban felsőoktatási intézmények kínálnak bizonyos választékot (tudományegyetemek, orvosképzés, műszaki
főiskolák,
központokkal,
több
agrár
felsőoktatás,
tudományos
stb.)
intézettel,
regionális irodalmi
egészségügyi folyóiratokkal
rendelkeznek, a gazdasági szolgáltatások választéka széleskörű. A tercier szektor keresőinek aránya 50 % felett van. 1 Összességében úgy ítélhető meg, hogy a gazdasági, társadalmi, közigazgatási regionális központ szerepkörének betöltéséhez szükséges fontosabb feltételekkel - Budapesten kívül – országhatáron belül elsődlegesen öt város (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) rendelkezik. Mellettük – a régiók számától függően - elsősorban Székesfehérvár, Szombathely, Szolnok, esetleg Kecskemét és Nyíregyháza vehető számításba regionális adminisztratív vagy önkormányzati központként.
1
Beluszky Pál: A magyarországi településrendszer fejlődése Magyarország település környezete Magyar Tudományos Akadémia Budapest. 65. oldal
4
A statisztikai régióknak (NUTS 2) az alábbi városok a természetes központjai
régió
megye
javasolt régióközpont
Közép-Magyarország
Budapest, Pest
Budapest
Közép-Dunántúl
Fejér, Komárom-Esztergom,
Székesferhérvár
Nyugat-Dunántúl
Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr
Dél-Dunántúl
Baranya, Somogy, tolna
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
Észak-Alföld
Miskolc
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-
Dél-Alföld
2.
Pécs
Szolnok
Debrecen
Bács-Kiskun, békés, Csongrád
Szeged
Történelmi előzmények, nemzetközi kitekintés
kistérségek
változó
szerepe
A kistérség, a kistérségi igazgatás nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében.
A
XIX.
században,
a
Kiegyezés
utáni
törvénykezés
eredményeképpen jött létre az államigazgatási járás, amely a II. világháborúig lényegében zavartalanul funkcionált. A háború utáni időkből figyelemre érdemes Bibó Istvánnak a magyarországi közigazgatási reformmal kapcsolatos néhány témánkhoz közeli gondolata, mint például: "Az önkormányzati életnek éppen az az egyik jelentősége, hogy a kisközségi egységeken és azok vicinális látókörén túlmenő politikai, művelődési, gazdasági és kulturális távlatokat nyisson meg. Ezt a távlatot a falusi és tanyai lakosság egy olyan egységen találhatja meg, amely elég kicsi ahhoz, hogy politikai, gazdasági és kulturális síkon szélesebb kitekintésű közösségi vállalkozások színhelye legyen. Ilyen 5
színhelyként nyilvánvalóan az a legközelebbi városias, vagy azzá fejleszthető központ kínálkozik, ahová a környék lakossága mindennapi életéből való túlságos kiszakadás nélkül egynapi fordulóval bejár vagy bejárhat hivatalos ügyeit intézni." Bibó a megoldást egyrészt a járási önkormányzatok, másrészt a nagyhatárú, tanyás mezővárosokhoz kapcsolódó városkörnyéki közigazgatás létrehozásában látja. A utóbbi esetben egy-egy község közigazgatásilag nem egy járáshoz, hanem egy városhoz kapcsolódna. A városkörnyéki igazgatás létjogosultsága elsősorban az alföldi tanyás körzetekben van meg, ahol a mezővárosok egész környékük valóságos közigazgatási központjává válhatnak. Hasonló hatások vannak az aprófalvas településszerkezetnél is. Tudjuk, hogy a Bibó nevével fémjelzett - a közigazgatás városkörnyéki alapú reformjára nem került sor. 1950-ig a régi közigazgatás szervezeti rendszere több tekintetben érintetlen maradt. Alapvető változást az 1949-ben elfogadott Alkotmány, - mely a járást a demokratikus centralizmus jegyében beillesztette a tanácsi hierarchiába, - majd ezt követően az első tanácstörvény hozott. A tanács és szerveinek működése igazodott a települések rendszeréhez, valamint az állam területi tagozódásához. A kisközségi szintig kiépített, szétaprózott települési közigazgatásról azonban már az 50-es évek végén nyilvánvalóvá vált, hogy működtetése gazdaságtalan, irányítása nehézkes. Felmerült tehát az integráció szükségessége, részben településegyesítések, részben a közös tanácsok létrehozása útján. Az 1970-es években kidolgozott településfejlesztési koncepció már a körzetközponti települések fejlődését állította előtérbe. 1971-ben a járási tanácsok megszüntetésével, helyüket az elsősorban adminisztratív feladatokat 6
ellátó járási hivatalok foglalták el. A járási hivatalok 1984. január 1-től ugyancsak megszűntek, és ezzel megszűnt a járás is, mint közigazgatási egység. A megszűnt járási igazgatást - a kétszintű közigazgatásra való fokozatos áttérés jegyében, mint átmeneti megoldás - a városkörnyéki igazgatás váltotta fel. Ebben a rendszerben a fajsúlyosabb és speciális szakértemet igénylő ügyek intézése nem a községi tanácsok egységes szakigazgatási szervénél, hanem a városi tanácsok szakigazgatási szervénél történt, ún. városkörnyéki referensi rendszerben, ahol egy település adott igazgatási ügyét egy ügyintéző intézte. A városkörnyéki igazgatás a rendszerváltozásig működött. A kistérség fogalmának, funkciójának a közigazgatásban elfoglalt helyének tisztázására irányuló törekvésekkel már a rendszerváltozást követő évektől foglalkozik a szakirodalom. A kistérség, mint a megyénél kisebb közigazgatási térség gyökerei – az előbbiek alapján, - azonban jóval korábbra nyúlnak vissza. Az, hogy az utóbbi időben a kistérségek a figyelem középpontjába kerültek, különösen kettő tényezőre vezethető vissza: 1990-ben az újonnan megalakult önkormányzatok hosszabb ideig saját belső problémáikkal voltak elfoglalva. Az önállóságból származó eufória, az „egyes” területeken bekövetkezett látványos fejlődés azonban eltakarta az egyre nyilvánvalóbbá
váló
legmesszebbmenőkig
problémát: támogató
a
települési
jogalkotás
a
autonómiát területi
a
igazgatás
dezintegrációját eredményezte. (Megye ellenesség) Az önkormányzati rendszer szétaprózottsága azonban az ellentétes irányú érdekkényszerek miatt „hosszabb távon”csak jelentős pazarlás mellett inhatékonyan tartható fenn.. A rendszerváltozás óta eltelt időszakban ezért folyamatosan bővültek az önkormányzati
együttműködések
különböző
formái,
megszaporodott
a
legkülönbözőbb céllal létrejött társulások száma. Felerősítette a folyamatot a 7
területfejlesztés intézményrendszerének kialakítása és a társulási törvény megszületése. Egyre erősebben hat a rendszer szétaprózottságából adódó együttműködési kényszer. A kistérségben való gondolkodás előtérbe kerülésének másik fő oka uniós csatlakozásunkkal függ össze. A decentralizáció elsősorban politikai, államszervezési kérdés, melynek jelentőségét önkormányzati szempontból az adja, hogy az önkormányzati és a területfejlesztési funkciók közös szervezetrendszerben kerülnek megoldásra. A csatlakozás kiemelt jelentőséget ad a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer
korszerűsítésének,
a
források
közösségi
követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Az Európai Unióban a kistérségi együttműködési formák sokfélesége jellemző. A francia modell a területi önkormányzati struktúrára épül. A szétaprózott településszerkezetből adódóan jelentős hangsúlyt kapnak az önkormányzati rendszerbe
szervesen
illeszkedő
települési
együttműködési
formák.
A
települések közötti három szintű együttműködési törvény szabályozza, melynek elemei: Települési közösségek: a kevésbé urbanizált, homogén, összefüggő földrajzigazdasági egységet alkotó települések együttese. Jellemzője a 3,5-50 ezer főig terjedő népesség, a falusias településszerkezet. Tevékenységük homlokterében a hátrányos helyzet mérséklése áll. A második elem az agglomerálódott térségi közösségek szintje. A magyar szóhasználat
szerint,
ez
az
urbanizált
kistérségnek
felel
meg.
Településszerkezetére jellemző, hogy legalább egy, 15 ezer fős lélekszámú
8
várossal rendelkezik, folyamatos beépítettségű, és lakóinak száma legalább 50 ezer fő. A francia modell harmadik eleme a nagyvárosi térségi közösség, mely léptékénél fogva természetesen nem kezelhető kistérségi formaként. Itt olyan összefüggő, urbanizált területről van szó, amely folyamatos beépítettségű, és több, mint 50 ezer fő lakossal rendelkezik. A hatékony és működőképes konstrukció kialakítása a nagyvárosok körzetében összehangolt működést tesz szükségessé. Olaszországban a francia példához hasonlóan, de gyengébb hatáskörrel működnek: Nagyvárosi
körzetek,
helyi
területi
testületként,
képviselőtestülettel.
(Nagyvárosi Tanács, önálló hivatalokkal). Létezik az ún. Hegyi Közösségek, amelyek a rendkívül elaprózott település struktúrájú térségekben működnek. Fő céljuk a speciális problémák megoldása, a fejlesztések összehangolása, segítése. A Területi Közösségek létrehozatalának országszerte megvan a lehetősége. Ezek a fejlesztési források igénybevételének lehetőségéhez kötötten működnek. Régiónként eltérő módon, gyakran – különösen a vidékfejlesztés területén – önszerveződő helyi csoportokra támaszkodva valósítják meg a fejlesztéseket. A Strukturális alapok igénybevételéhez pedig esetenként maguk a régiók jelölik ki a kistérségeket, rendelkezésükre bocsátva a Regionális Operatív Programból egy meghatározott keretösszeget, programjuk végrehajtására. Spanyolországban nincs törvényben szabályozott erős kistérségi rendszer. Az érdemi hatásköri súlypont az állam (a központi igazgatás) és a régiók (autonóm tartományok) között van. Az uniós programdokumentumokban szereplő, jóváhagyott
és
támogatott
tevékenységekre
aktuális
jelleggel
helyi 9
akciócsoportokat
hoznak
létre.
A
programok
alkalmazásához
minden
akciócsoport rendelkezik egy ügyintéző szervvel. Írországban erős állami szerepvállalás mellett azokon a területeken jöttek létre és működtek eredményesen a fejlesztési régiók, ahol valamilyen szempontból válsághelyzet alakult ki. (Példaként említhető a tengeren túli légi átkelésben jelentőségét elveszítő és új profil kialakítására kényszerülő Shannon régió.) Az ország hosszú és nehéz strukturális átalakulása után, a 90-es évekre Európa egyik leggyorsabban fejlődő területévé vált. Ez az 1994-1999-es uniós tervezési periódusban megvalósuló rendkívül koncentrált, kevés prioritásra épülő támogatási politikának, valamint a helyi sajátosságokra és hagyományokra építő területpolitikának volt köszönhető.
Ez utóbbiban kapott helyet a
kistérségi léptékű gondolkodás, elsősorban a turizmus, a helyi ipar, a helyi szolgáltatások programozott fejlesztése révén. A nemzeti szint, a régiók szintje és a megyék mellett azonban a kistérségek nem váltak általánossá és szervezetté, mert ez már a közigazgatási szintek elaprózottságát jelentette volna. A kormányprogram célkitűzései a decentralizáció megvalósítása, az autonómia és az integráció erősítése és ennek keretében a kistérségek létrehozása. A program nyomán számos koncepció, elképzelés látott napvilágot. A járások, majd a városkörnyéki beosztás megszűnése után – mint ahogy az előzőekben jeleztük – jelenleg nálunk nincs általános kistérségi közigazgatási beosztás. Ez elsősorban a feladat- és hatáskör telepítéseknél okoz gondot, ugyanakkor e helyzetből előny is származik, amely jelzi a követendő útirányt. Az önkormányzatok szabad társulása alapján az elmúlt 10-11 év alatt ugyanis tényleges kistérségi kapcsolatok, együttműködések alakultak ki. Ugyanakkor ténylegesen több, eltérő funkciót ellátó kistérség létezik egymás mellett, mint statisztikai, területfejlesztési és egyéb társulásos, illetőleg államigazgatási kistérség. A fentiekből következik, hogy az egységesítés érdekében szükséges 10
a kistérséget intézményesíteni oly módon, hogy a területileg stabilan lehatárolt,
több
alapvető
funkció
ellátására
képes
és
saját
szervezetrendszerrel rendelkező – komplex jellegű – közigazgatási egység legyen. A kistérség jelenleg, mint térszerkezeti egység statisztikailag meghatározott. A Központi Statisztikai Hivatal által 1994-ben bevezetett rendszerre a megyéknél
kisebb
területi
egységek
különböző
szempontú
statisztikai
megfigyelése miatt volt és van szükség. A KSH meghatározta a statisztikai kistérség fogalmát, és lényegében ezt a definíciót vette át az 1996-ban megszületett területfejlesztési törvény is. Az egyik leglényegesebb kérdés a kistérség, mint földrajzi és mint közigazgatási egység fogalmának meghatározása. A feladat megoldása természetesen elkerülhetetlenné tette a jelenlegi, statisztikailag meghatározott kistérségi beosztás áttekintését, felülvizsgálatát. A rendszer folyamatban lévő módosítására árhatóan 2004. évben került sor. A KSH a felülvizsgálat során a következő alapelveket kellett érvényre juttatni: -
A
statisztikai
kistérségi
rendszer
meghatározó
alapelve,
hogy
maradéktalanul lefedi az ország, a régió (megye) területét, minden település tartozik egy, és csak egy kistérséghez. Ebből az következik, hogy a statisztikai kistérségi rendszer, illetve a területfejlesztési önkormányzati társulások területe nem azonos. A teljes területi egyezőséget néhány megyében az biztosítja, hogy az önkormányzati társulásokat a kistérségi rendszer figyelembe vételével szervezték.
Természetesen
van
lehetőség
a
két
területi
rendszer
harmonizálására, a az alapelveket jelentősen nem sértő kompromisszumok a statisztikai kistérségek oldaláról is elképzelhetők a rendszer korrekciója során. 11
- A statisztikai kistérségi rendszerben többi központú vonzáskörzetek is léteznek, amelyekben egynél több centrumtelepülés gyakorolja a központi funkciókat. - A statisztikai kistérségek száma kisebb a városok számánál, mert közülük egyesen nem rendelkeznek valós vonzáskörzettel és nem képesek a környező településekre
kiterjedő
szolgáltatásokat
biztosítani.
A
városok
száma
folyamatosan növekszik, a városi cím odaítélése azonban most már kizárólag kis népességszámú, hiányos intézményrendszerű településeket érint, melyek nincsenek abban a helyzetben, hogy egyedül ellássák egy kistérség lakosságát az alapfokú ellátást meghaladó szolgáltatásokkal. Elképzelhető néhány kisebb kistérség megszüntetése, összevonása. - A statisztikai kistérségi rendszernek mind a területfejlesztési törvényből, mind a támogatási rendszer működtetéséből, mind pedig a statisztikai alkalmazásából fakad funkciói teljesítéséhez, stabilnak kell lennie. - A statisztikai kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátásnak kapcsolatrendszerét kifejező vonzáskörzet, az együtt élő, egymásra utalt települések területi egysége. A kistérségek tehát a „centrum-periféria” elvén meghatározott területi egységek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen kistérségek különböző méretűek lehetnek, és egy nagyméretű központ és környéke természetszerűen nagyobb területet, nagyobb népességszámot jelent, mint egy kisebb település környéke. - A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régióhatárokat (megyehatárokat) át nem lépő rendszer. Egy kistérség a földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, ellátási, esetleg kulturális és egyéb kapcsolatokra épül, ezeken alapul.
12
3. A jogszabályi adottságok Az említett 1996. évi XXI. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, illetve a társulások támogatásáról szóló 65/2004. (IV.1.) rendelet tartalmazza a legújabb szabályozás rendelkezéseit. Ezek közül kiemelném 2 a kistérségi fejlesztési tanácsot, mely a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében tevékenykedik. 2
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
5. §. h)1 kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. Megállapította: (az 1996. évi XXI. tv.) 10. §.3 (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Megállapította: (a 2004. évi XXV. Tv. 6.§.) 10/A. §.4 (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik. 10/C. §.5 (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásban együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. (2) A kistérségi fejlesztési tanácsa a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembe vételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembe vételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására. i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben 10/D. §.1 A kistérségi fejlesztési tanács munkájában a) szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere. A kistérségi fejlesztési tanácsoknak lehetőségük van szakmai munkaszervezet felállítására. A működéssel kapcsolatos feladatokról szóló szabályozás mellett a törvényben a tanácsok működési költségeinek biztosításáról szóló rendelkezések is megjelennek. Az új 10/G. §. Rendelkezése összekapcsolja a kistérségi területfejlesztési feladatokat a többcélú kistérségi társulás intézményével, továbbá alapvetően rendezi ezen intézmény és a kistérségi fejlesztési tanács viszonyát. A rendezés alapvető vonása, hogy a kistérségi területfejlesztési feladatokat alapszabályként a valamennyi települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás látja el. (Indoklás) A 2004. évi CVII. Tv. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról) 10.§. (1) A társulási tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzata képviselő-testületének hivatala, vagy – a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározottak szerint – a társulás i tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban együtt: munka szervezet) közreműködésével látja el. (2) A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett – működhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.
13
A szabályozás szerint a kistérségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítését és feladatainak végrehajtását munkaszervezet látja el. A munkaszervezet formájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény lehetőséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munka szervezetének formáját. Így lehetőség van arra, hogy a hivataltól elkülönült munka szervezet vagy a székhely település önkormányzata képviselőtestületének hivatala lássa el a tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek előkészítését. Az 1996. évi XXI. tv. alapján, illetve a 2004. évi CVII. Tv. alapján az önkormányzati közszolgáltatási funkciók ellátásának optimális kerete a kistérséget alkotó települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, amely abban az esetben biztosíthatja a funkciókat, ha meghatározott térségben működik. E többcélú társulás a kistérségbe tartozó települési önkormányzatok döntése alapján jön létre. A törvény megfogalmazza, hogy egy kistérségben egy többcélú kistérségi társulás alakítható. Természetesen más társulások a jövőben is létrehozhatók, de ezen új típusú – a kistérség egészére kiterjedő társulásból, jellegére tekintettel csak egyet lehet alakítani. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szabályozás változása nem érinti a jelenleg működő társulásokat, azok átalakításnak jogi kényszere nincs. Baranya megye statisztikai kistérséget lefedő Kistérségi Társulások Statisztikai kistérséget átfogó Kistérségi társulás megnevezése Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Szentlőrinci Többcélú Kistérség Társulása
Székhely címe 7370 Sásd, Szent I. u. 23. 7940 Szentlőrinc, Pécsi út 21.
14
Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Siklós Többcélú Kistérségi Társulás Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás Komlói Többcélú Kistérség Társulása Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás
7700 Mohács, Széchenyi tér 1. 7960 Sellye, Dózsa György u. 1. 7800 Siklós, Köztársaság tér 8. 7720 Pécsvárad, Gyenes T. u. 6/2. 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1. 7300 Komló, Városház tér 3. 7621 Pécs, Perczel M. u. 2.
15
II. Baranya megye általános társadalmi-gazdasági jellemzői Baranya megye népessége Baranya 396.212 fős lélekszáma (2008) az ország lakosságának 3,94%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája. Annak ellenére, hogy az élveszületések számában kedvező elmozdulást következett be az elmúlt 3 évben, a pozitív hatást a halálozások száma (amely jelentősen túlszárnyalta a születésekét) sajnálatos módon ellensúlyozta. Ennek következtében a népességfogyás mérséklődő ütemben, de tovább folytatódott. A belföldi és a nemzetközi vándorlás egyenlege is negatív eredményt mutat, szemben pl. a dinamikusan fejlődő Győr-Moson-Sopron, Fejér megye adataival. Baranya megye kistérségei, települései Baranya megye az ország legdélebbi része, az ország területének 4,8%-a. A megye 301 települése közül 12 város, 289 község. Ezek közül 252 település, vagyis a falvak 83,7%-a 1000 főnél kisebb lélekszámú. Ezen belül is 205 falu – azaz a községek 68%-a – a törpe falvak kategóriájába tartozott (országosan nem éri el az egyharmadot a részarányuk) 3 , a falusi népesség 35%-a lakott ilyen 500 fő alatti kis településen.
3
A KSH évkönyv 2006.
16
A települések népességnagyság-csoport szerinti számának
és
lakosságának megoszlása
1000049999
2000-4999 1000-1999 9,3%
4,7%
5000-9999
1,3%
0,7%
-499 fő alatt 13,1%
100000-
500-999 8,5%
0,3%
1000-1999 9,1%
10000039,2% -499 fő alatt
500-999
10000-49999 16,8%
68,1%
15,6%
2000-4999 10,3% 5000-9999 3,1%
Baranya megye kistérségei Ba ra nya megye települése i a KSH kistérségi körzete i sze rint
Sásd
Kom lói kistérség: Mohác si kistérség: Pécsi kistérség: Pécsváradi kistérség: Sásdi kistérség: Sellyei kistérség: Siklósi kistérség: Szigetvári kistérség.: Szentlőrinci kistérség.: Baranya összesen::
Komló
19 település 43 település 39 település 19 település 27 település 35 település 53 település 46 település 20 település 301település
Pécsvárad
Szigetvár Szentlőrinc
Pécs
Mohács Kiskassa
Sellye
Bóly
Siklós Harkány
17
Az ország 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszeréből 9 található Baranyában. A kistérségek felosztása a települések közötti valós munkahelyi, oktatási, egészségügyi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatokon alapul. A megye 301 településéből a legtöbb, 53 (17,6%) a Siklósi Kistérséghez tartozik, de a népesség még egy tizede sem lakik itt. A második legtöbb települést vonzó központ a szigetvári, ahova 46 község tartozik (15,3%), a 27 ezer főt kitevő lakosság 6,9%-a a megyeinek. Harmadik a Mohácsi Kistérség, amely 43 községében és városában a második legszámosabb népességgel rendelkezik. Az 51 ezer fő itt élő 12,8%-át teszi ki a megyei lakosságnak. Csak a Pécsi Kistérségben laknak ennél többen, ahol a 39 település magába foglalja a megyeszékhelyet is. Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, több mint 150 ezres lakosságával. Ennek következtében közel 186 ezren, a megye népességének 47%-a, ebben a centrum helyzetű kistérségben él. A kistérségek megoszlása a települések száma és a népesség szerint Komlói
Mohácsi
Pécsi
Pécsváradi
Sásdi
Sellyei
Siklósi
Szentlőrinci
Szigetvári
12268 13918 népesség (fő)
40195
település szám (db)
50465
19
0%
43
10%
185402
39
20%
30%
19
27
40%
14556
35
50%
53
60%
70%
15407
37247
26754
20
80%
46
90%
100%
A kistérségek között a népesség változása és a migráció egyértelmű kapcsolatot mutat az egyes térségek gazdasági-foglalkoztatási helyzetével, ebből adódó népességmegtartó képességével. A lélekszám csökkenése a legnagyobb a sellyei kistérségben,
amelynek
előidézője
elsősorban
a
nagymértékű
belföldi
elvándorlás, míg a természetes fogyás a megyei átlag alatti. A sásdi körzetben hasonló a helyzet, de ebben térségben a magas elvándorlás népesség-csökkentő
18
hatását erőteljesen fokozza a kedvezőtlen
demográfiai folyamat: az
élveszületések és halálozások negatív egyenlege. Baranyában egyedül a Pécsi Kistérség bevándorlási különbözete pozitív. A demográfiai
folyamatok
is
kedvezőbbek,
mint
a
többi
kistérségben
megfigyeltek, ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege a Pécsi kistérségben is negatív maradt.
munkavállalási
korú népesség
A
korú népesség, fő
Munkavállalási
Népsűrűség Fő/km2
Népesség fő
Kistérségek
Terület km2
Baranya megye néhány adata kistérségenként (2008)
Komlói
315
40195
127
27776
69,1
Mohácsi
846
50465
59
34560
68,4
Pécsi
571
185402
324
121813
65,7
Pécsváradi
258
12268
47
8663
70,6
Sásdi
384
14556
38
9881
67,8
Sellyei
463
13918
30
9624
69,1
Siklósi
653
37247
57
25542
68,5
Szentlőrinci
270
15407
57
10811
70,1
Szigetvári
669
26754
40
18496
69,1
4429
396212
90
267166
67,4
Megye összesen Forrás:KSH
A megye összlakosainak valamivel több mint kétharmada az úgynevezett munkavállalási korú népesség, kisebb differenciát mutatva a megyeszékhely és a vidék népességének korösszetételét vizsgálva. A Pécsi Kistérségben a legalacsonyabb az aktív korúak részaránya, amely Pécs város kedvezőtlen lakosság-összetételére vezethető vissza. A többi kistérségben kedvezőbb ez a
19
hányad. A legnagyobb az aktív korú népesség hányada a szentlőrinci, a pécsváradi körzetekben (több mint 70%) Baranya megye gazdasági jellemzői Perifériális helyzete miatt Baranya az ország egyik legelzártabb megyéje, helyzete a harmadik évezred első éveiben sem változott. 2008. év végén a közlekedési hátrányokat megoldó autópálya lassan épül. A megye kedvező természeti és társadalmi erőforrásai (átlagosnál jobban képzett munkaerő, magas arányú idegen nyelvismeret) továbbra is csak részben tudnak hasznosulni. A hátrányt fokozza a jellegzetesen aprófalvas település hálózat, amelyik felújításra-karbantartásra szoruló úthálózatával egyaránt korlátozza a beruházók befektetési, és az itt élő lakosság megélhetési lehetőségeit. A törpe falvak képtelenek az alapvető szolgáltatásokat (bolt, posta, gyógyszertár, fodrász, iskola, orvosi rendelő) nyújtó vállalkozások megélhetést biztosító fenntartására. A nagyobb munkáltatók zömében a megyeszékhelyre koncentrálódnak, a bejárást viszont a tömegközlekedés visszafejlesztése erőteljesen érintette, sok esetben ellehetetlenítette. A megyeszékhely rendkívüli túlsúlyát mutatja, hogy a regisztrált vállalkozások mindössze négytizede található a Pécsi Kistérségen kívül, a többi kistérség településein. A vállalkozási formák megoszlása eltérő. Az egyéni vállalkozások döntő többsége mellett az általában nagyobb tőkeigényű kft-k a Pécsi Kistérség gazdálkodói körében nagyobb súlyt képviselnek, míg az egyéni vállalkozások a megye többi részére jellemzőek nagyobb részarányban.
20
A regisztrált vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint a Pécsi Kistérség
a megye a Pécsi Kistérség nélkül társas 30%
társas 42%
egyéni 58%
egyéni vállalkozás 70%
Baranya megye adottságaiból adódóan Pécsett összpontosult a vállalkozások és intézmények (foglalkoztatók) nagy többsége, ezért a munkaerő-forgalomra jellemző a megyeszékhelyre történő beutazás. A más településről (döntően a kistérségből) bejáró munkavállalók száma közel 15 ezer fő, amely nagy jelentőségű a város foglalkoztatása szempontjából. A megye kistérségei közötti különbségek, az eltérő gazdasági lehetőségek, illetve a periférikus helyzet, a társadalmi-gazdasági változások hatására Baranyában kialakult egy elmaradott délinyugati zóna. 4
Baranya megyében a 301 település közül az elmaradott települések száma: 213. magas munkanélküliséggel rendelkező települések száma: 186 azon
települések
száma,
melyet
elmaradottak
és
magas
munkanélküliséggel sújtottak: 178 kedvezményezett települések száma:221 4
Faluvégi Albert – Tipold Ferenc kedvezményezett települések az új országgyűlési határozat alapján – próbaszámítás Területi Statisztika 2009. 3. szám 275. oldal.
21
Sellye
kistérsége
a
megye
gazdaságilag
legelmaradottabb
körzete,
a
fogadóképességhez szükséges infrastruktúra jelentős hiányaival. Gyengébb adottságú
mezőgazdasági
tájkörzet,
kedvező
klimatikus
adottságokkal.
Rendkívül rossz elérhetősége miatt természeti értékeinek (Duna-Dráva Nemzeti Park) hasznosítása kedvezőtlen. Tipikusan olyan térség, amelyben a helyi gazdaság fejlesztése egyszerre igényli a hálózati infrastruktúra fejlesztését, a vállalkozások felkarolását, sőt e készség és képesség megszerzésének ösztönzését is.A siklósi kistérség gazdasági fejlettségét szintbeli kettősség jellemzi. A nyugati fele – kapcsolódva az előbb említett Dráva melléki térséghez, egységes gazdasági zónát alkotva Sellye, Szigetvár körzetével – a megye válságos helyzetű, elmaradott, aprófalvas jellegű térsége. A keleti rész fejlettebb, jelenleg kereskedelmi, idegenforgalmi, szolgáltató jellegű (Harkány nemzetközileg ismert gyógyfürdő, Villány-Siklós borút).
Szigetvár és kistérsége gazdasága – amely elsősorban feldolgozóipara révén korábban a térség meghatározója volt – drámai módon omlott össze, határozott átalakulási tendenciáról nem lehet szólni. A délszláv háborút követően az addig virágzó kooperációs-kereskedelmi kapcsolatait nem tudta felújítani. Az agrárgazdaság rendkívül kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette, átlag alatti produktivitással dolgozik. Szentlőrinc
kistérsége
változatos
természetföldrajzi
tájjal,
délen
jó
mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Északon a Zselici dombvidék, illetve a Mecsek nyugati lába határozza meg a lehetőségeket. A megyeszékhelyi centrumhoz való közelsége jó lehetőség, ami Szentlőrinc és környéke lakosságának elhelyezkedési lehetőséget biztosít A közepesen fejlett régiók között kiemelkedő Mohács és kistérsége, amelynek gazdasági helyzete kiegyensúlyozott és jó. Gazdaságának kialakulására 22
alapvetően a földrajzi környezet, a dunai hajóút miatt Mohácsra koncentrálódott ipar jellemző. Jó mezőgazdasági terület, hagyományosan magas szintű művelési kultúrával, országos színvonalat meghaladó növénytermesztéssel (vetőmag, szója) és állattenyésztéssel. A ’90-es évektől a Mohács-Pécs tengelyen fekvő nagyobb településeken jelentős iparszerű, mezőgazdasági vonatkozású és egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások alakultak ki (Dunaszekcső, Lánycsók, Bóly). A térség további gazdasági fejlődésének lehetőségét a vállalkozási övezet kialakítása, illetve Mohács logisztikai központtá válása biztosíthatja. Komló kistérsége gazdasági fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti infrastrukturális viszonyok ellenére – erősen közepes. E térség sem gazdaságilag, sem mezőgazdaságilag nem egységes. Pécsváradi kistérsége gazdaságilag a legfejlettebb, a vállalkozások terjedése hagyományosan jó és mezőgazdasági jellemzői is jobbak (közepesnek mondható) fejlett gazdálkodási kultúrával. Ezzel szemben Sásd körzete a megye legkedvezőtlenebb adottságú termő területe, de igen jó vállalkozási készséggel. A komlói nagyipari múltból fakadóan ebben a mikrokörzetben alacsony a vállalkozási hajlandóság. A város gazdasági válsága (pl.: a bányászat teljes felszámolása) a kistérség településeire is rányomja bélyegét. Adottságait tekintve – Pécs kooperációjával is számolva – jelentős feldolgozóipari fejlődésre lenne alkalmas. Pécs és vonzáskörzete az egyetlen gazdaságilag fejlettnek minősíthető térség, szerepe a Dél-Dunántúli régióban kiemelkedőnek mondható. A bányabezárások sokk-hatását részben legalább ellensúlyozta az új ipari vállalkozások megjelenése, különösen a feldolgozóiparban (elektronika-műszergyártás). Multinacionális cégek megjelenésével, a kereskedelem fejlesztésével (új bevásárlóközpontok) ez a terület meghatározóvá vált és kedvezően befolyásolta a munkaerőpiac alakulását. Hasonlóképpen a banki- és biztosítási tevékenység központjává is vált. Mint a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási centruma, 23
megfelelő magasan kvalifikált munkaerőt biztosít a régió számára. (Az Európa Kulturális Fővárosa projektre történő felkészülés, beruházások, gyorsforgalmi út reményeink szerint csökkenti a térség hátrányát, javíthat a gazdasági környezeten).
24
III.
A baranyai, kistérségi munkaerőpiac jellemzői
A 90-es években a gazdaságilag inaktív népesség számának növekedése legfőképpen a kényszerű és önkéntes (időskori és rokkant-) nyugdíjazás, az iskolázás kiterjesztése, a nehézipar összeomlása, a nem legális gazdaság és foglalkoztatás fokozatos bővülése, valamint a könnyűipari cégek tönkremenetele miatt a női munkaerő háztartásba való visszavonulásának hatásaira vezethető vissza. Az ezredfordulótól a gazdasági aktivitás addig szinte folyamatosan fogyónak mondható trendje némi hullámzással, de stagnálóvá vált, majd 2004-től a munkaerőpiaci aktivitás erősödött de a válság hatására ez megtorpant. A munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok a KSH munkaerőipaci felmérése szerint (2009. I. negyedév)
Körzet
Nyilvántartott álláskereső
Gazd. aktív
fő
Nyilvántartott álláskeresők, a gazdaságilag aktív népesség %-ban %
Komlói
3375
22776
22,9
Mohácsi
4252
20881
20,4
Sásdi
1660
5568
29,8
Sellyei
2167
5517
39,3
Siklósi
3269
14316
22,8
Szigetvári
3280
10620
30,9
Pécsi
8207
75542
10,9
Pécsváradi
772
4833
16,0
Szentlőrinci
1549
6141
25,2
28531
158178
18,0
Összesen: Forrás: KSH
25
A
„munkanélküliség”
relatív
mutatója
a
Pécsi
kistérségben
a
legalacsonyabb a megyében, 10,9%-os, annak ellenére, hogy a legtöbb munkanélküli – közel 8207 fő, a megyei érték 28,7%-a – ebben a kistérségben jelentkezik. Ezzel szemben különös figyelmet kell fordítani a kiemelkedően magas „munkanélküliségi” rátával rendelkező sellyei (39,3%) és szigetvári (30,9%) kistérségre, illetve a sásdi kistérségre (29,8%). A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A regisztrált munkanélküliek számának szezonális ingadozása az ezredfordulót követően is szembetűnő jellemzője a munkaerőpiacnak. E jellegzetes hullámzást: – egyrészt az idényjellegű munkavégzés idézi elő, amelynek főszereplője a mezőgazdaság, az építőipar, kicsit később az idegenforgalom ágazatának erőteljesen felfutó munkaerőigénye a tavaszi hónapokban. – másrészt a képzési rendszer, amelyik a tanévekhez igazodva bocsátja ki a végzetteket, akik közül többen megjelennek a munkanélküliek között, majd egy részük fokozatosan elhelyezkedik, illetve – a munkaerő-piaci támogatások közül a március-áprilisban induló nagyszámú képzési tanfolyamon a munkanélküliek köréből kilépő résztvevő, valamint a jó idő beálltával az önkormányzatok közhasznú foglalkoztatási kereslete révén elhelyezkedő álláskeresők okozzák. Ezek egymást felerősítő hatása tükröződik a februári munkanélküliségi csúcsok utáni meredek zuhanásban. A nyári hónapok lassú emelkedését az oktatási rendszerből kikerülő frissen végzett és álláshoz nem jutó pályakezdők beáramlása magyarázza. A sellyei kistérségben a gazdaságilag aktív lakosok három tizede a regisztrált álláskereső, annak ellenére, hogy több százan vállalták, illetve vállalják az
26
otthonuktól távol lévő munkahelyre való bejárást Pécsre. Ezeken a gazdaságilag és infrastrukturálisan is elmaradott településeken sok esetben a munkanélküliek egyetlen lehetősége a munkához jutáshoz az önkormányzatok és a munkaügyi szervezet támogatásával megvalósuló közhasznú foglalkoztatás, illetve a kormány közmunkapályázatai. De ezek csak időszakosan biztosítanak elhelyezkedést az itt élőknek. Ezen kívül alkalmi munkavállalásra van még esetenként lehetőség az idényjellegű mezőgazdasági, erdészeti vállalatoknál. Valamivel kedvezőbb a helyzet a szigetvári kistérségben, amelynek a 6-os főközlekedési út gyorsabb elérést biztosít Pécs felé, ez pedig lehetővé teszi a nagyobb arányú munkavállalást. Szigetvár város, mint vonzáskörzeti központ élelmiszer feldolgozó ágazatával és más, az elmúlt évtizedekben szétaprózódó feldolgozóipari vállalkozásaival, oktatásával és egészségügyi intézményeivel több munkahelyet biztosít az ott élőknek. A környező településeken viszont nem ritka a 30-40%-os mutató sem. E kettőség figyelhető meg a Siklósi Kistérségben is, a Siklós, Harkány, Villány határolta háromszög jóval kedvezőbb foglalkoztatási helyzetű, mint a sellyei körzettel határos határmenti vidék települései.
27
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népessége %-ban (2009. I. negyedév)
Sásd 29,8%
Komló 22,9%
Pécsvárad 16,0%
Szigetvár 30,9% Szentlőrinc 25,2%
Sellye 39.3%
Pécs 10,9%
Mohács 20,4%
Siklós 22,8%
Forrás: BMMK
Több évre visszatekintve a férfiak számában látható jelentősebb szezonális ingadozás. A nyári elhelyezkedési lehetőségek révén a férfiak száma intenzívebben süllyed, mint a nőké, de elhelyezkedésük ideiglenes, az idényjellegű munkák miatt az átmeneti és a téli hónapokban újra jelentkeznek a munkaügyi kirendeltségeken. A nőknél nem mutatható ki ilyen nagy mértékű eltérés, ami rosszabb munkaerőpiaci pozícióikra figyelmeztet a szezonális elhelyezkedési
lehetőségek
tekintetében
(a
közhasznú
és
közmunkaprogramokban nagyrészt férfiaknak kínálnak munkalehetőséget). Éves átlagban azonban - bár csökkenő mértékben - a férfiak túlsúlya a jellemző.
28
IV. Baranya megye munkaerőpiacának SWOT-analízise
Erősségek Pécs erős központi szerepe (régióközpont, fejlesztési pólus) az oktatás, képzés széles skálája az iskolarendszerben és felnőttképzésben, jelentős képzési kapacitások állnak rendelkezésre a PTE mint a tudás-alapú gazdaság lehetséges bázisa a pécsi fejlesztési elképzelések (Európa Kulturális Fővárosa, Pólus) beruházás növelő, pozitív munkaerőpiaci hatása, kisugárzása mind a közvetlen kistérségre, mind a nagyobb (megyei, regionális) hatókörben jelentős, területileg koncentrált turisztikai attrakciók vannak mind a megyében, mind a kistérségekben (műemlékek, világörökség, termálfürdők, borturizmus stb.) a megye területének jelentős része alkalmas minőségi mezőgazdasági termelésre a foglalkoztatás területén formális kapcsolatok jöttek létre a munkaerőpiaci szereplők között (megyei és kistérségi paktum) közlekedési, közúti zártság feloldása M6M60 autópályák
Gyengeségek a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság szintje alacsony Baranya megyében monocentrikus jelleg (Pécs túlzottan centrális szerepe, kettős periférizálódás a kistérség Pécsen kívüli településeinek egy részén) az iskolarendszer és a felnőttképzés nem elég rugalmasan. vagy csak részben alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz jelenleg nem kedvezőek a megye munkaerőpiacán a diplomások elhelyezkedési esélyei a szakképzés és a felsőoktatás gyenge gyakorlat- és piacorientáltsága a szakképzés társadalmi rangjának leértékelődése tapasztalható egyes kistérségekben a társadalmi-gazdasági hátrányok halmozódása következtében „zárványok” alakultak ki ott legszűkösebbek a helyi források, ahol a legnagyobb az igény a szolgáltatások és a foglalkoztatás iránt alacsony a munkaerő-piaci mobilitás a pályázati úton elérhető támogatások hosszú távon bizonytalanok a turisztikai ágazatok humánerőforrás ellátottsága alacsony szintű a nonprofit szervezetekkel szembeni általános bizalmatlanság a civil szervezetek önfenntartó képessége, szakmai kapacitása és érdekképviseleti szerepe gyenge a mezőgazdaság jövedelmezősége és tőkeellátottsága alacsony korszerűtlen mezőgazdasági és ipari termékstruktúra Baranya megyében az országos átlagnál magasabb a roma lakosság száma. Rájuk különösen jellemző az alacsony iskolázottsági szint és a munkaerőpiacról való tartós kirekesztődés
29
Lehetőségek a kistérségek bekapcsolása a vállalkozások fejlesztésébe, a munkahelyteremtésbe a helyi kormányzat, üzleti szféra és a PTE közötti együttműködési kapcsolatok kialakítása, meglévők erősítése az integrált szakképzési rendszer kialakítása, fejlesztése az erőforrások és az igények megfelelő felmérésével időben biztosítható a humán erőforrás a tervezett nagy fejlesztésekhez a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének várható pozitív munkaerőpiaci hatásai, növekedhet a munkaerő mobilitása a szociális gazdaság növekvő szerepe a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások nyújtásában a civil és helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját magas élőmunka ráfordítást kívánó mezőgazdasági termékstruktúrák kialakítása (zöldség, gyümölcs, bio, gyógynövény, fűszernövény) a mikrokörzeti központok szerepvállalásának erősítése kistérségi, mikrotérségi intézményfenntartó társulások szerveződésének elősegítése, erősítése további szolgáltatás kínálat bővítése a kistérségi, mikrokörzeti központokban a foglalkoztatási paktumok intézményrendszerének kialakítása
Veszélyek gazdasági válság miatt a centrum és a periféria közötti különbségek tovább nőnek a foglalkoztatást tekintve is a hiányszakmákban és keresett szakmákban a szakképzett munkaerő hiánya rontja a gazdaság versenyképességét a tudás-alapú gazdaság túlzott térnyerése az alacsony iskolai végzettségűek számára nem teremt munkalehetőséget a jelenlegi humánerőforrás-fejlesztési irányok nem követik a fejlesztési elképzeléseket, illetve késve reagálnak azokra a helyi szolgáltatási igények elégtelen volta a fenntarthatósághoz (fizetőképes kereslet hiánya) gazdasági válság miatt a programok alulfinanszírozottsága, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti a nyitottabb munkaerőpiac fokozza a magasan képzett szakemberek elvándorlását és egyes ágazatokban (egészségügy, K+F stb.) veszteséget idézhet elő a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására hosszabb távon csökken az aktív korú népesség aránya és száma a gazdasági válsága, a megszorító intézkedések miatt a szegénység elmélyülése, egyes társadalmi csoportok (pl. roma lakosság) tartós leszakadása gátolja mind a foglalkoztatás bővítését, mind a gazdasági növekedést, és jelentős terheket ró a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerre
30
V. Foglalkoztatási Paktumok Baranya megye kistérségeiben 1. A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum bemutatása A Baranya Megyei Munkaügyi Központ – a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ jogelődje – és két partnere pályázatot nyújtott be a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett 3.2.1. intézkedésre, amelynek célja a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának
elősegítése,
helyi
foglalkoztatási
kezdeményezések
támogatása. A projekt átfogó célja: A Pécsi Kistérség foglalkoztatási szintjének emelése és a munkanélküliség, valamint
az
inaktivitás
csökkentése.
Fő
célkitűzés
a
térség
foglalkoztatáspolitikában érintett szereplőinek összefogása azzal a céllal, hogy: megismerjék a térség foglalkoztatási helyzetét, a munkanélküliség okait, összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési céljait, a hátrányos helyzetű és a munkaerőpiacról kiszorult rétegek integrációját segítsék, foglalkoztatást elősegítő képzési programokat tervezzenek és valósítsanak meg, a térség foglalkoztatáspolitikai szereplői közötti információcserét és kommunikációt kialakítsák, a
munkanélküliséget
mérsékeljék,
a
leghátrányosabb
helyzetű
célcsoportok körülményeinek javítását segítsék elő. Célcsoportok: alacsony iskolai végzettségű vagy munkaerőpiaci szempontból nem versenyképes szakmával rendelkezők, pályakezdő, 30 év alatti fiatalok tartósan, egy évnél régebben regisztrált munkanélküliek 31
munkanélküli nők, egyéb hátrányos helyzetű célcsoportok. A projekt által nyújtott együttműködési keret legfontosabb szereplői, Partnerek: a térségben lévő önkormányzatok, munkaadók, munkavállalók munkaügyi kirendeltség, munkaügyi tanács képviselői, képző intézmények, szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák civil szervezetek fejlesztési ügynökségek. Tevékenységek, eredmények: együttműködési megállapodás aláírása (Az együttműködési hálózatba 69 szervezett lett bevonva) az utánkövetési időszakban, az első év végére 100 új munkahely teremtését vállaltuk, a következő években, évente 50 új munkahely létesítését. A foglalkoztatási együttműködéshez csatlakozó partnereink számát évente legalább 5 új szervezet bevonásával növeljük. 2. A Sellyei Kistérségi Foglalkoztatási Paktum bemutatása A Sellyei Kistérségi Foglalkoztatási Paktum együttműködési megállapodásának 2007. augusztus 7-i aláírásával létrejött az első foglalkoztatási paktum az Ormánságban.
Sellye
városában,
a
mezőgazdasági
szakközépiskola
dísztermében a paktumot negyvenen látták el aláírásukkal: kistérségi munkaügyi kirendeltség, önkormányzatok, vállalkozók, érdekképviseleti szervezetek, képző intézmények, kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek. Az aláírók képviselik a közel tizenötezer fős kistérségi lakosság érdekeit, továbbá
32
felelősséget vállaltak, hogy készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai céljainak szolgálatába állítani. A paktum átfogó célja: a kistérség foglalkoztatási szintjének növelése és a munkanélküliség csökkentése. Közvetlen cél: Partneri hálózat létrehozása, a tovább működés feltételeinek biztosítása, a szükséges dokumentumok elkészítése és foglalkoztatási projektek generálása.
A kistérségi foglalkoztatási stratégia céljai: - a foglalkoztatás bővítése, - munkanélküliség csökkentése, - humánerőforrás fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitikára hatással lévő partnerségek generálása, koordinálása, - az esélyegyenlőség erősítése. A Sellyei kistérség foglalkoztatási stratégiájának céljaihoz az alábbi prioritások kerültek hozzárendelésre: - kistérségi koordináció erősítése, - piacorientált humánerőforrás fejlesztés teljes élethosszban, - a meglévő vállalkozások erősítése, új vállalkozások indítása, - a szociális gazdaság erősítése. A PAKTUM MŰKÖDÉSE, EDDIGI EREDMÉNYEI Besence község és a környező települések foglalkoztatási gondjainak enyhítése érdekében az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz a Kisfalu Program keretében nyert pályázatot, amelyben a paktum is részt vesz.
33
Gyógy- és fűszernövény gyűjtés és annak feldolgozásával foglalkozik. A paktum irodájában dolgozik a munkaügyi szervezet „Herbal Network” projektje helyi gyógynövény tanácsadója. A foglalkoztatási kezdeményezés 2001 óta fut az Ormánságban. Éves szinten száz fős nagyságrendben lehetőséget biztosít a leghátrányosabb helyzetű munkanélkülinek is legális jövedelemszerzésre, és lehetőséget biztosít az integrált termékpálya révén az önfenntartó gazdálkodásra is. A gyógy- és fűszernövények feldolgozottsági fokának emelésére további projekteket és további foglalkoztatást terveznek. Közmunkaprogramok során a paktum egy projektmenedzsere folyamatos segítséget nyújt az aktuális pályázatok elkészítésében és megvalósításában. Éves szinten száz fős nagyságrendben kap munkalehetőséget 3 hónaptól 7 hónapig terjedő időszakra a helyi munkaerőpiac leghátrányosabb helyzetű álláskeresői. A programokhoz képzés is társul, mely javítja a reintegráció esélyét. A közmunkások és a közhasznú munkások tartják gondozott, kulturált állapotban a kistérség településeit és látják el a belterületi felszíni vízelvezető rendszerek karbantartását.
34
Összefoglalás, javaslatok Az elemzésből látszik, hogy a kistérségek, járások régi, új szerepe megerősödik, különös tekintettel a közösségi szolgáltatások gazdaságos ellátása tekintetében. ez az a szint, ahol és itt az aprófalvas településszerkezetű térségeknél különösen fontos, gazdaságosan el lehet látni közösségi, közszolgáltatási tevékenységeket. A megye kistérségei közül a pécsi, a pécsváradi a leginkább fejlődő, a mohácsi kistérség közepesen fejlődő, míg a többi inkább leszakadó hátrányos helyzetű térség. A kistérségek közül a pécsibe, illetve a sellyeibe működik foglalkoztatási paktum. Azt lehet látni, hogy a foglalkoztatási paktum a sellyei kistérségben a hátrány csökkentését jelentheti, természetesen nem tudja „szárba szökkeszteni” a kistérség foglalkoztatását a Paktum, de a formális és informális együttműködés révén csökkentheti a hátrányos helyzetből fakadó gazdasági lemaradást. A Pécsi Kistérségi Paktum az előnyök jobb kihasználására biztosít megfelelő szintet. Különösen gondolok itt a képzés, a szakképzés fontosságára. A Megyei Foglalkoztatási Paktum így egy keretet teremthet a kistérségi paktumok között. A Megyei Paktum segítheti a kistérségi paktumok létrejöttét. Nyilvánvaló a foglalkoztatási és gazdasági adatokból, hogy erre szükség van. A projektben megfogalmazott térségi szakmai munkacsoport feladatai a kistérségi paktumok előkészítése, a kapcsolatok kiépítése lesz. Természetesen ehhez nagyfokú türelem kell, hisz a jelenlegi gazdasági válságban nagyfokú a bizalmatlanság és a bizonytalanság. A türelem mellé források is kellenek, ezt biztosíthatják a különböző pályázati konstrukciók, amelyek révén a szakmai munkacsoport „előkészítheti” a terepet pályázat/ok benyújtásához. Ideális állapot lehetne az, hogy minden megyei kistérségben működne foglalkoztatási paktum. A szakmai munkacsoportot elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben szükséges bevezetni, hisz az egyik legfontosabb célkitűzésünk a területi kiegyenlítés révén tudna megvalósulni. De meg kell jegyeznünk, hogy mivel a munkacsoport „önkéntes” munkavállalás révén tud 35
csak tevékenykedni, az egyéni, a kistérségi motivációk is döntő szerepet játszanak a munkacsoport létrejöttébe. A projektben vállalt két térségi munkacsoport megszervezése szerepel, melynek megvalósítása reális célkitűzés.
36
