INFRASTRUKTÚRA
Terhelési profilok alkalmazása a gázellátásban A német felhasználók számára rövidesen megnyílik a liberálizált gázpiac. A betáplálás és a kivétel egyidejűsége megköveteli, hogy a hálózat egyes körzeteiben a kivételt szállítók szerint határozzák meg. Távleolvasású gázmérő alkalmazása csak 500 000 kWh/év gázmennyiségnél, más szóval 300 kW teljesítményű leágazásnál gazdaságos. Kis kapacitású kivételi pontok és rácsatlakozások esetében közvetlen mérés helyett számítási eljárásokat kell alkalmazni. Az áramellátásban hasonló célokra néhány éve szintetikus és analitikus terhelési profilt alkalmaznak. A gázellátás területén is kidolgozták a klimatikus tényezők hatását a terhelési profilra. A terhelési profil alkalmazhatóságát a háztartások és irodák fogyasztására kutatási projektek keretében vizsgálták. Ezek a tanulmányok a fűtési célú gázfelhasználás vizsgálatára korlátozódtak, az eljárás alkalmazási lehetőségét kisipari vállalatok főképen technológiai felhasználására eddig még nem igazolták. Tárgyszavak: gázellátás; földgáz; fűtés; terhelési profil; energiafogyasztás.
Terhelési profilok alkalmazásának előfeltételei A terhelési profilok alkalmazhatóságának a következő előfeltételei vannak: – ismerni kell a terhelési profilra ható tényezőket és regressziós függvényeket; – az eljárásnak statisztikai adatokon kell nyugodnia; – az adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük a gázszállítók és a hálózatüzemeltetők számára; – az eljárásnak használhatónak kell lennie néhány ezertől százezrekig terjedő számú kivételi pontra; – az eljárásnak függetlennek kell lennie az elosztó hálózatba betápláló aktív szállítók számától. Az eljárást úgy kell kialakítani, hogy képes legyen az órai teljesítmények visszamenőleges kiszámítására, valamint gázfelhasználási prognózisok elkészítésére.
A terhelési profilra ható tényezők Időjárás • Hőmérséklet Az éghajlati és időjárási tényezők meghatározó befolyással vannak a napi fogyasztásra. E tényezők közül a legfontosabb a külső hőmérséklet. A hőmérséklet adatai Németország egyes körzeteire órai értékek formájában rendelkezésre állnak, de ezek gyakorlati alkalmazás céljára túl részletesek. Az elosztó hálózatot a terhelési profil alkalmazása érdekében több zónára kell felosztani, amelyek mindegyikére egy referencia-hőmérsékletet kell meghatározni. A hőmérsékleti adatok a hálózat üzemeltetőinek rendelkezésére állnak, ezért saját hőfokmérést nem kell végezniük. A referencia-hőmérsékletet egy vagy több mérőhely adataira kell alapozni, amelyeket úgy kell kiválasztani, hogy azokból az egész zónára jellemző értékek legyenek levezethetők. Gondolni kell arra is, hogy városi körzetekben a hőmérséklet akár öt fokkal is meghaladhatja városon kívüli hőmérsékletet. A hőmérsékleti zónák kijelölésénél nem szabad elfelejteni, hogy minél kisebb a zónák területe, annál kisebb az adatok statisztikai biztonsága. Kommunális gázelosztó hálózatok esetében a számításokhoz általában elég egyetlen hőmérsékleti zóna, nagy körzetek ellátása esetében azonban ésszerű a területet több zónára felosztani. A napi fogyasztás kiszámítását pontosabbá lehet tenni, ha az öt megelőző nap átlagos hőmérsékletét veszik figyelembe. Exponált klimatikus körzetekre, amelyekre gyors változások jellemzők, a hőmérsékleti prognózisok bizonytalanabbak. A terhelési profilok számításához –10–+20 °C hőmérsékleti tartományt öt fokos lépcsőkre célszerű felosztani és ezekre a lépcsőkre referenciahőmérsékletek is kellő biztonsággal rendelkezésre állnak. • Szél Jellemzői az irány és a sebesség. A szél hatása a terhelési profilra csak a napi középhőmérséklettel együtt vehető figyelembe: a regressziós eljárás során a szél beszámításával a prognózis biztonsága 1–3%-kal fokozható. Városi körzetekben azonban, ha megelőző napok hőmérsékletét is figyelembe veszik, a szélirány és szélsebesség a terhelési profil számításánál elhanyagolható. További időjárási adatok figyelembevétele nem javítja a terhelési profil pontosságát. A napsugárzás és a terhelési profil között lényeges összefüggés nem mutatható ki. A csapadékot sem kell közvetlenül a gázfelhasználás számításánál figyelembe venni, ez a hőmérsékleten keresztül úgyis hatással van a számításra.
Létesítmények A létesítmény típusa, használata, építési ideje, karbantartottsága stb. szintén terhelési profilt befolyásoló tényezőnek tekintendő. A létesítmények kategóriáit úgy kell megállapítani, hogy a gázátvételi ponthoz tartozó létesítménytípus egyértelműen meghatározható legyen. A kutatási projekt keretében a lakó- és kisipari épületek négy kategóriáját határozták meg. A létesítménykategóriákon belül a napok szerint differenciálás is szükségesnek mutatkozik. A jövőben valószínűleg további létesítménykategóriákat kell képezni olyan objektumokra, ahol műszaki gázfelhasználás folyik. Ilyen létesítményeknél, ahol a gázfelhasználás napszakokhoz kötődik, igen nagy különbségek jelentkeznek. Az épületek kora és karbantartottsága a hőszigeteléssel befolyásolja a gázfelhasználását. Régi lakóépületeknél a lakótérben a nappali hőmérséklet magasabb, az éjjeli pedig alacsonyabb, mint a jó hőszigeteléssel ellátott épületek esetében; a nappali és éjszakai szobahőmérsékletek között nagyobb a különbség. A jól szigetelt épületekben a fajlagos fűtési gázfelhasználás általában kisebb. A terhelési profil számításánál a főzési és melegvíz-előállítási eszközökre is tekintettel kell lenni. Az épületekkel kapcsolatos befolyásoló tényezőkben nagy bizonytalanság van, mivel a tulajdonos bármikor átépítheti a házát, új szigetelést készíttethet anélkül, hogy erről a gázszállítót vagy a hálózat üzemeltetőjét értesítené. A létesítményeknél még több más tényező van, amely hatással van a gátfelhasználásra. Ilyenek pl. a használat módja, a fűtési és klímatechnika. A tisztán lakás célját szolgáló épületeknél a fűtési gázigény eléggé egyenletes, különbség van azonban az egy-két lakásos házak és a soklakásos házak között. Nagy különbségek adódnak a gázfogyasztás hétvégi alakulásában. Ipari célra használt épületeknél a terhelés az üzemidőtől függ. Munkanapokon a fogyasztás hasonló, de a hétvégeken alapvetően másképpen alakul. Az ilyen épületekben a hő visszanyerésére szolgáló technológiák és klímaberendezések alkalmazása még kivételnek számít. Lakatlan épületeknél hirtelen megnövekszik a gázfogyasztás, amikor vízvezetékek elfagyása ellen kell védekezni fűtéssel. Mivel az épületek üres részei állandóan változnak, ezt a terhelési profil számításánál nem lehet figyelembe venni. Naptári hatások Az évszakok változásával járó időjárás-változásokat a napi hőmérsékletek tartalmazzák. Az előző napok hőmérsékletének figyelembevétele biztosítja, hogy a hideg nyári és az enyhébb téli napokra is tekintettel legyen a terhelési profil. A napok jellegének (munkanap, hétvége, ünnep) hatására az épülettípusok vizsgálata is kitért. Az ünnepnapok fogyasztása a szombati és vasárnapi fogyasztáshoz hasonló.
Szociális és demográfiai tényezők A gázfelhasználást nemcsak objektív tényezők befolyásolják, hanem a hőigény egyéni eltérései, valamint szociális és demográfiai tényezők is. A munkahelyekre bejáró lakók hőigénye a munkanapokon kisebb, mint az olyan családoké, akik egész nap a lakásban tartózkodnak. A vegyes létesítményű körzetekben ezek a különbségek elegendő pontossággal átlagosíthatók. A kis fogyasztók egyéni hőhasználati szokásait prognosztikai célra nem lehet figyelembe venni a körzet vegyes szociális viszonyainak átlagosításával. A rendelkezésre álló statisztikai adatok azonban nem elégségesek és nem elég pontosak ahhoz, hogy megfelelő pontosságú fogyasztási prognózisokat lehessen felhasználásukkal előállítani. Az említetteken kívül még számos tényező befolyásolja a gátfogyasztást, amelyek méréssel nem észlelhetők és sztochasztikus változásoknak vannak kitéve. A túl részletes elemzésre törekvés azonban csak növeli a bizonytalanságot és a statisztikai biztonság csökkenéséhez vezet. (Dr. Garai Tamás) Fuhrberg-Baumann, J.: Voraussetzungen für den Einsatz von Lastprofilen im Gasbereich. = GWF Gas Erdgas, 143. k. 12. sz. 2002. p. 693–696. Grohnheit, P. E.; Mortensen, B. O. G.: Competition in the market for space heating. District heating as the infrastructure for competition among fuels and technologies. = Energy Policy, 31. k. 9. sz. 2003. júl. p. 817–826.
Válogatás a magyar szakirodalomból Varga-Ötvös B.: A rozsdás gyűrű – barnából aranyat. Gondolatok a fővárosi barnaövezetek kezeléséről. = Falu Város Régió, 1. sz. 2003. p. 16–21. Szenti Cs.: A tagjelöltek átveszik az Európai Unió fenntarthatatlan közlekedését. = Lélegzet, 13. k. 2. sz. 2003. p. 12–15. Molnár L. A.: A gyorsforgalmi úthálózat racionális kialakítása. = Közúti és mélyépítési szemle, 53. k. 2. sz. 2003. p. 37–41. Subert I.: Újszerű pályaszerkezet kisforgalmú utakra. = Közúti és mélyépítési szemle, 53. k. 2. sz. 2003. p. 53–58. Börzsey B.: A budapesti 1-es villamos meghosszabbításának forgalmi vizsgálata, elemzése. = Városi Közlekedés, 43. k. 1. sz. 2003. p. 36–42. Várady T.; Mayer A.: Korszerű kötöttpályás eszközök alkalmazhatósága Budapest és környéke kapcsolatában. = Falu Város Régió, 10. sz. 2002. p. 26–28. Honti P.; Tóth L.: Fehér könyv – Az EU közlekedéspolitikája 2010-ig (vasúti, vízi, légi, városi közlekedés). = Közlekedéstudományi Szemle, 52. k. 2002. 12. sz. p. 441–448. A városi közlekedés menedzselése – konferencia. = Városi Közlekedés célszám, 42. k. 6. sz. 2002. dec. Pálfalvi J.: A közúti közlekedési hálózat sűrűsége és a mobilitás. = Közlekedéstudományi szemle, 52. k. 11. sz. 2002. p. 401–413.
BME OMIKK
MUNKAVÉDELEM–ERGONÓMIA
munkavédelem
munkabiztonság balesetek
foglalkozás-egészségügy
megbetegedések
ergonómia
BIZTOS, AMI BIZTOS…
[email protected] 061/4575322
munka-
