Készítette:.................................................... ………….kurzus
Dátum: .........év .......hó .......nap
TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE
Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése Pitot-csővel 3. Rotaméter kalibrálása gázórával 4. Térfogatáram meghatározása köbözéssel A jelölések jegyzéke q p0 t0 h1…h8 h D d R υ V
térfogatáram légköri nyomás szobahőmérséklet manométer kitérések rotaméter skála csőátmérő torokátmérő levegő gázállandó levegő kinematikai viszk. térfogat
κ ρm
adiabatikus kitevő a manométerek mérőfolyadékának sűrűsége ρ a levegő sűrűsége p nyomás p nyomáskülönbség β átmérőviszony idő Indexek: MP
st
mérőperemre vonatkozó statikus
1. A csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel egy beállított térfogatáramnál 1.1. A mérés célja A mérőperemes térfogatáram mérésének megismerése 1.2. Mérési feladat Egy beállított térfogatáramnál, a műszerek leolvasása, és a térfogatáram meghatározása számítógép segítségével. 1.3. A mérőberendezés az 1. ábrán látható. Egy ventilátor csővezetéken át levegőt szállít. A szívócsőbe a térfogatáram mérésére mérőperemet, és a cső tengelyvonalába Pitot-csövet (ld. 2. mérés) építettünk be. A térfogatáramot a nyomóoldalon fojtószeleppel tudjuk szabályozni. A nyomáskülönbségeket víztöltésű U-csöves manométerekkel mérjük. A berendezés része a barométer, és a hőmérő. A berendezés elemeinek adatai: A ventilátor típusa: Barométer típusa: Hőmérő típusa:
száma: száma: száma:
1
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék
Elfogadva:
2
1.4. Egyszer mérendő mennyiségek, konstansok: p0 =
1.5. Merőperemhez kapcsolt manométerek kitérései:
t0 =
h1=
mm =
m
d = 46,7 mm = D = 59,3 mm = κ = 1,4 ρm = 1000 kg/m3 R = 287 m2/s2K
h2=
mm =
m
h3=
mm =
m
h4=
mm =
m
1.6. Számítási egyenletek, a kiértékelés menete A számítást az alább megadott összefüggések felhasználásával számítógéppel végezzük el. Csak a program által kért kiindulási adatokat kell beírni a gépbe. Az eredményül kapott adatokkal a számítógép elvégzi az un. iterációt is. A térfogatáram ugyanis az átfolyási egyenlettel közvetlenül nem határozható meg, mert az egyenletben szereplő C függ a sebességtől (Re-számtól). Az iteráció menete a következő: 1. 2. 3. 4.
Felveszünk egy tetszőleges kiindulási áramlási sebességet, pl. 15 m/s-ot. A számítógép meghatározza a Re számot. Kiszámítja a kapott Re számmal a C sebességi tényezőt, majd a térfogatáramot, q-t. Kiszámítja az áramlási sebességet. Ha az új és a régi sebesség közötti eltérés nagyobb, mint 2%, akkor a 2. lépéstől kezdve megismétli a számítást az új sebességgel!
A számítógéppel kapott eredményeket írjuk be az alábbi táblázatba!
1. 2. 3. 4.
i
v (m/s) 15.0
Re
C
q (m3/s)
v (m/s)
A számítógép a következő összefüggésekkel dolgozik:
d D pMP m gh4 h3 Nyomásesés a mérőperemen: pst p0 m gh1 h2 Statikus nyomás a mérőperem előtt: 101300 A levegő kinematikai viszkozitása: m2/s-ban: 13,3 0,1t0 106 pst 0.5 pst A levegő sűrűsége: , Belépési tényező: E 1 4 R(273 t0 ) Átmérőviszony:
Expanziós szám:
1 0.41 0.35 4
3
pMP pst
Reynolds szám:
Re
Sebességi tényező:
vD
C 0.5959 0.0312
q CE
Térfogatáram az átfolyási egyenlettel:
Az áramlás átlagsebessége:
2.1
0.184 0.0029
d 2 4
8
2.5
106 Re
0.75
2pMP
q D2 4
v
2. Csőben áramló levegő sebességének mérése a cső közepén, ebből térfogatáram számítása 2.1. A mérés célja A sebességmérő szonda (Pitot cső) és az átlagsebesség megismerése. 2.2. Mérési feladat Egy beállított pontban, a műszerek leolvasása, és a térfogatáram meghatározása. 2.3. A mérőberendezés az 1. ábrán látható (A berendezés adatait ld. mérőperem mérésnél!) 2.4. Egyszer mérendő mennyiségek, konstansok: p0 =
2.5. Pitot csőhöz kapcsolt manométerek kitérései: h5=
mm =
m
h6=
mm =
m
ρm = 1000 kg/m3
h7=
mm =
m
R = 287 m2/s2K
h8=
mm =
m
t0 = D = 59,3 mm
2.6. Számítási egyenletek és a kiértékelés menete A számításokhoz végezzük el a behelyettesítéseket, majd a kiszámított értékeket írjuk át a következő táblázat megfelelő oszlopaiba: A statikus nyomás:
pst p0 m g (h6 h5 )
A levegő kinematikai viszkozitása m2/s-ban:
A levegő sűrűsége:
101300 13.3 0.1t0 106 pst
pst R273 t0
A dinamikus nyomás: pdin m g (h7 h8 )
4
A cső közepére szerelt Pitot- cső segítségével a maximális levegősebesség határozható meg közvetlenül:
vmax pdin
2
vátl kvmax
Az átlagsebesség pedig:
ahol k az áramlási formától függő szám. Az áramlási formát a Re-szám ismeretében tudjuk v D megállapítani: Re átl
ha Re 2320 , akkor k = 0.5 ha Re 2320, akkor k = 0.78
lamináris az áramlás, turbulens az áramlás.
A táblázatban mindkét k-val számolja ki az átlagsebességet és a Reynolds számot. Döntse el az áramlás jellegét, és ennek megfelelően bekarikázással jelölje meg az érvényes Reynolds számot, és számolja ki a hozzátartozó térfogataramot.
D2 q vátl 4
A térfogatáram: pst Pa
ρ kg/m3
pdin Pa
vmax m/s
összefüggéssel számítható.
k 0.5 0.78
vátl m/s
Re -
q m3/s
3. Rotaméter kalibrálása gázórával 3.1. A mérés célja Rotaméter és gázóra megismerése, a rotaméter kalibrálása gázórával. 3.2. Mérési feladat Öt beállított pontban a gázóra és a stopper leolvasása, ezekből a q térfogatáram meghatározása, valamint a h rotaméterállás leolvasása. A kalibrációs görbe felvétele, azaz a számolt térfogatáram és a rotaméterállások ábrázolása (q=f(h) ) milliméterpapíron. A kalibrációs diagramon fel kell tüntetni a berendezés adatait, a nevet és a dátumot. 3.3. A mérőberendezés (2. ábra) A berendezés elemeinek adatai: A légszállítógép típusa: száma: A gázóra típusa: száma: A rotaméter típusa: száma: A mérés menete: A porszívó indítása előtt az Sz1 és Sz2 jelű szelepek nyitva vannak. A felfutás után óvatosan lezárjuk az Sz2 szelepet, ez lesz a rotaméteren átáramló maximális térfogatáram. Leolvassuk az értékeket, ez lesz az első mérési pont. Az Sz2 szelep nyitásával ahogy a térfogatáram csökken, további mérési pontokat vehetünk fel – lehetőleg egyenletes elosztásban. A mérés végén mindkét szelep nyitva legyen, a porszívó kikapcsolható. 3.4. A számítási egyenletek és a kiértékelés menete Térfogat: V V2 V1
Térfogatáram:
5
q
V
2. ábra 3.5. A mért és számított adatok: Sorszám
V1 m3
τ s
V2 m3
h osztás
ΔV m3
q m3/s
1. 2. 3. 4. 5.
4. Térfogatáram mérés köbözéssel Ismert keresztmetszetű tartályban mérjük egy tetszés szerinti szintemelkedés idejét. A szintemelkedést a tartályhoz kötött, a közlekedőedények törvénye alapján működő üvegcsőben figyeljük. Az üvegcső mellé skálát helyezünk. Az időmérésre stopperóra szolgál. A folyadékáram: , [
],
ahol α [ ] a tartályállandó, az 1 mm magas tartályszelet térfogata, azaz a tartály keresztmetszete, a Δm a mért szintemelkedés mm-ben, a Δt a szintemelkedés ideje s-ban. A köbözés csak akkor használható, ha a rendszer nyitott, vagy megszakítható. A köbözés során egyszerre kell figyelni a szintemelkedést és kezelni a stopperórát, ezért célszerű csak az előbbit nézni és kerek mm-szint-értékeknél az órát elindítani, illetve megállítani, és a stopper által mért időt tized, század sec értékkel együtt leolvasni. A véletlen hiba csökkentése érdekében lehetőleg ne mérjünk 30 másod-percnél rövidebb ideig! (Itt ez megvalósul,ha legalább Δm=100 mm emelkedés idejét mérjük!) Állítsunk be egy tetszőleges
térfogatáramot, és rögzítsük a hozzátartozó Δm és Δt adatokat az alábbi táblázatban: Δm
Δt
mm
s
α
6
Qköböz