Rock around the ROCK – interaktív kurzus zenerajongóknak korhatár nélkül Kedves Zenerajongók! Kedves Fiatalok és kedves Idősebbek, akiket összeköt egy érdeklődés egy szenvedély: a rockzene szeretete! Itt az alkalom, hogy részt vegyetek egy olyan kurzuson, ahol sok-sok zenehallgatás és beszélgetés segítségével megtapasztaljátok, milyen volt az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb zenei irányzatának múltja és jelene. A kezdetektől napjainkig két foglalkozásvezető vezet végig Titeket, lényük és végzettségük lehetővé teszi, hogy a zene társadalmi hátterétől egészen a saját élmények megosztásáig mindenben elmerülhessetek. Kurzusvezetők: Gát Anna – egyetemi oktató, média és kommunikáció szak, Pattantyus Miklós, - képzőművész, zenész, rock-rajongó.
Tematika Az órák szerkezete: (1) a téma bemutatása (2) zenék hallgatása, filmrészletek nézése, az „érzés elkapása” (3)
elmélet, társadalomtörténet, személyes emlékek, sztorik (4) feladatok, interakció, zenélés
1. Mi a könnyűzene? Kezdetek (munkadalok, blues, country -- cabaret, swing, táncos lokálok) (Bár könnyűzene mindig is létezett –hiszen mást hallgattak az urak és mást a nép-, a hangrögzítés és ebből következően a lemezipar mindent megváltoztatott. A lokális tradíciók (munkadalok, blues, country) globálisan elérhetővé válnak, a szórakozóhelyek dallamai (cabaret-k, lokálok dalai, swing, big band) pedig egyszerre hazavihetők lesznek.) 2. Az ötvenes évek (tarthatatlan társadalmi feszültségek -- megszületik a rock& roll) (Nyugaton a második világháborút követő középosztályosodás tarthatatlan társadalmi feszültségeket teremt. Faji szegregáció, elnyomott nők és lázadó gyerekek. A feketék zenéje szépen lassan betör a fehérek elkerített lakónegyedeibe. Elvis és a csípőrázás megjelenése.) 3. A hatvanas évek első fele (ébredő fiatalok -- brit invázió: Beatles, Rolling Stones)
(A Lady Chatterley szeretője legálisan elérhető lesz több mint 30 évvel megírása után, és a cenzúra kategóriái végleg meglazulnak. A munkásosztály után az egyetemek is ébredeznek – a beat mozgalom új világot ígér a nyíló elmének, a londoni mod-mozgalom szabad, modern életet. Az atomválság mellett a nemzetközi helyzet másképp is fokozódik: Amerikát „megszállják” Anglia új nagykövetei – landol a Beatles és a Rolling Stones, és többé semmi nem lehet ugyanaz!) 4. A hatvanas évek második fele (az elektromos gitár térhódítása -- bódult elmék és fesztiváltömegek) (Az elektromos gitár alapkellék lesz – tomboló tömegek, táguló tudatok, eksztázis. Az amerikaiak mezítláb vonulnak ki a mezőkre, Európa pedig ’68-as lázban ég. A spektákulum társadalma. Televízió kerül minden otthonba, a készülékben Holdra szállnak. A fogamzásgátló tabletta általánosan elérhetővé válik, az első HIV-diagnózisig szabad a szerelem. Az ember tömegben lehet csak boldog.) 5. A hetvenes évek (mindenki megkapja a magáét - a soul, punk, a diszkó, a progrock aranykora) (Hendrix, Joplin, Sedgwick, Morrison meghal. Zaj és néma csend: az elmagányosodás kezdete. A
táncparketten mikrofonfrizurák, a tükrön kokain: szól a soul, a funk, a diszkó. A meleg szubkultúra a hivatalos kultúra része lesz. A színpadon szakadt inges punkok és átszellemült progrock-gitárosok. A vietnami háborúnak ugye vége, de nem nekünk köszönhetően…) 6. A nyolcvanas évek (csillogó pop az MTV-n -feketére festett arcok a füstös színpadon) (A videó megöli a rádió sztárjait – minden szem a vadiúj MTV-re tapad. Thatcher a kemény nevelés híve, Reagen a vigyorgó aerobic-tanárnőké és a korlátlan tőzsdehasználaté. A nép fogyaszt, és Madonna és Michael Jackson az első igazán flitteres megasztárok. De nem mindenki örül: a new wave, a poszt-punk, a heavy metal, az alter-rock sötét igéket hirdet a színpadon.) 7. A kilencvenes évek (lánybandák, fiúbandák és new r’n’b a CD-táradban – flanelinges grudgeszólamok a szívedben) (A grundge és az alternatív rock borúsan indít. Öbölháború és paranoia. Aztán a mesterséges sikergyár termékei ellepik a piacot – Spice Girls, Backstreet Boys, latin pop, new R’n’B… soha nem látott színvonalzuhanás, soha nem látott gigaturnék. Az
igényesebbek a brit poppal vigasztalódnak, és elkezdődik a Sziget! CD-tartót minden kamasznak! Az első netes közösségek. Az utolsó meghatározó női singer-songwriter fesztiválok.) 8. Ikonok és az öröklét (Brian Jones, Phil Lynott, Bob Dylan, Janis Joplin, Neil Young, Joni Mitchell, Brice Springsteen, Jim Morrison, Patti Smith, Jimi Hendrix) (A könnyűzene panteonja. Mi kell ahhoz, hogy ekkora felhozatal és ilyen gyors váltakozás mellett valaki megmaradjon nagyságnak? Kanonizáció kontra divathullámok. Brian Jones, Phil Lynott, Bob Dylan, Janis Joplin, Neil Young, Joni Mitchell, Brice Springsteen, Jim Morrison, Patti Smith, Jimi Hendrix stb. stb.) 9. Szubkultúrák -- események – emlékhelyek (identitás/csoportok – fesztiválok – a könnyűzene felbukkan a filmben, a képzőművészetben, a komolyzenében) (Identitásképzés, önkeresés, önmegtalálás. Csoportokba rendeződés műfaj szerint. Te milyen zenét szeretsz? – zenei DNS mint randieszköz. Fesztiválok, fontos események – Woodtock-tól Altamontig, és
utána. Könnyűzene a többi művészeti ágban: filmek, képzőművészeti alkotások, regények zenei témában.) 10. A 2000-es évek és egy kis eszmecsere a jövőről...(revival-ok, stílusfragmentálódás – mp3, Napster, iPad, Last fm, MySpace) (Műfaj-kavalkád és reneszánszok. A pluralizmus, a stílusfragmentumok kora. Új hordozók, újfajta megosztás, újfajta hozzáférés – mp3, Naster, Myspace, Last.fm, iPod stb. Merre tovább?)
A könnyűezne mindannyiunk napjainak szerves része – hallgatjuk rádióban, tévében interneten – CD-n, kazettán, iPodon – koncerten, fesztiválon – betesszük kellemes háttérnek vagy kikapcsolódásnak. A könnyűzene olyannyira gondolataink, érzelmeink, emlékeink tükre, mása, hogy néha észre se vesszük, hogy szól – belőlünk szól. „A nép hangja” sematikus, mégis felfoghatatlanul személyes és kombinációiban megismételhetetlen, mint a DNS.
A könnyűzene teoretikus hátterét mégis kevesen ismerik. Hiszen története, esztétikája, kánonja van. Aktívan részt vett az emberiség forradalmakkal teli 20.
századában: szorosan végigkísérte történelmünket, társadalmi változásainkat, technikai vívmányainkat. A Frankfurti iskola már a 2. világháború előtt démonizálta, a fiatalság mégis hamar megtöltötte igaz hangjával, és eszmei hordozóvá változtatta a „könnyed, feslett, tánczenét”.
Hogyan kezdődött? Milyen erőknek kellett összejátszania, hogy eljussunk az alabamai blueslebujoktól az iPhone-os YouTube-letöltésig? Az illegális New York-i performanszoktól a Reverb által felügyelt korlátozott szénmonoxid kibocsátású U2-óriásturnékig? Egy beláthatatlanul sűrű korszak áll mögöttünk, és a lemezipar hanyatlásával beláttuk, hogy a korszak le is zárult. Térképezzük fel közösen ezt az izgalmas 50 évet! Közvetlenebbül meghatározza mindennapjainkat, mint gondolnánk.
Egy izgalmas, kiszámíthatatlan korszak pedig előttünk áll: hová vezet a jövő? Vitassuk meg közösen a lehetőségeket! Felfedezzük fel, micsoda kulturális kincs áll folyamatos rendelkezésünkre, és hogy ma már
bármelyikünk csatlakozhat az alkotók rajongott táborához…
A kurzus 30 órás, 10 alkalom A kurzus csütörtök délután 5-8-ig tart, 10 héten keresztül. Első alkalom: 2011. január 27. Helyszín: Szabad iskolákért Alapítvány, Budafoki út 17-a-c Részvételi díj: 30 e. Ft Jelentkezni lehet:
[email protected]
