TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

TISZABÁBOLNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2005 JANUÁR

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján

Összeállította: Gyulai István okl. építészmérnök Táj-kép design Bt Budapest

1


MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Készült: Tiszabábolna község közigazgatási területére vonatkozóan az LXXVIII-es építési kerettörvény és a 253/1997 kormányrendelet (OTÉK) alapján Jelen tervirat a Tiszabábolnai Önkormányzat megbízásából készült Aláírólap: …………………………………………………………………. Gyulai István vezető településrendező tervező TT1-01-1032/01 1196 Budapest, Kossuth utca 83 Telefonszám: 06-70-267-8521 vagy a 06-1-280-1899 Az alaptérkép digitalizálásában és a rajzi munkarészek kidolgozásában közreműködött: ……………………………………………………………………. MindiGIS Térinformatikai Iroda Kft Cégvezető: Magos Gábor programozó matematikus A közműtervezésben részt vett: ……………………………………………………………………. Vas István vezető tervező R.sz: 05-0631 VCS 1-1, VCS 2-1, VCS 3-1.

Táj-kép design Bt Budapest

2


Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés, történeti áttekintés 2. Célmeghatározás 3. Településszerkezeti leírás 3.1. A község régióban elfoglalt helye 3.2. Településszerkezeti leírás 3.3. A tiszabábolnai telkek jellemzői 4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés 4.2. Környezetvédelmi leírás 4.3. Közművek 4.4. Hírközlés 4.5. Zöldfelületi rendszer 4.6. A táj leírása 4.7. A lakosság összetétele 4.8. Intézményellátottság 4.9. Mezőgazdasági mutatók 4.10. Gazdasági (ipari) tevékenység 4.11. Turisztika 4.12. OTRT vonatkozó tervlapjai 4.13. Tisza térségi terve vonatkozó tervlapjai 5. Településfejlesztési koncepció 5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat 5.1.1. Településszerkezeti intézkedések 5.1.2. Építészeti fejlesztési javaslat 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok 5.4. Környezetalakítási intézkedések 5.5. Közművek fejlesztése 5.6. Közterületek, zöldterületek fejlesztése 5.7. Tájrendezési javaslat 5.8. Intézmény-fejlesztési javaslat 5.9. A gazdaság fejlesztése 5.9.1. A mezőgazdasági termelés fejlesztése 5.9.2. Munkahely teremtő beruházások 5.9.3. A turisztika fejlesztése 6. Helyi építési szabályzat (rendelet-tervezet) 7. Örökségvédelmi hatástanulmány 8. Vízügyi szakvélemény 9. Előzetes vélemények 10. A település környezete 11. Fotódokumentáció Táj-kép design Bt Budapest

3


12. Terviratok: 12.1. Alátámasztó munkarészek: - településszerkezeti terv - tájrendezési terv - közlekedés (jelenlegi úthálózat és fejlesztési javaslat) - közúti keresztszelvények - közművek: víz, villany, csatorna, gáz - hírközlés 12.2. Jóváhagyandó munkarész - a beépítésre szánt területekre vonatkozó övezeti és szabályozási tervlap M 1:4000 - a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó övezeti tervlap M 1:20000


4


1. Bevezetés, történeti áttekintés Az építési kerettörvény kötelezi a településeket, hogy alkossák meg településfejlesztési koncepciójukat és Helyi Építési Szabályzatukat. Ehhez szükséges a múlt lerakódott építészeti és más értékeinek vizsgálata. Mielőtt hozzálátnánk, térben és időben is el kell helyeznünk a települést. Tiszabábolna a Borsod-Abaúj-Zemplén és Szolnok megye határtérségében fekszik, de Hajdú-Bihar megye is majdnem érinti a község közigazgatási határát. Meg kell említenünk, hogy ez egyben a tervezési régiók határvonala is. Jelentős hatással van a településre a Tisza folyó, ami nemcsak a község, de a megye határa is. Tiszabábolna Budapesthez, az ország fővárosához 185 km-re , Miskolchoz B-A-Z megye székhelyéhez 50 km-re található. A falu régi település, 1214-ben tűnik fel neve a Váradi Regestrumban, ahol „Bobona” néven említik. Nevének eredete bizonytalan, hiszen eredetileg Koppánytelkének hívták. Vélhetően egy korabeli tulajdonostól kapta a nevét, akit Bábolnainak hívtak. Perben és haragban álltak a Kemeji családdal, akiknek szintén birtoka volt a községben. A település temploma a XIV. században épült. Ez eredetileg kápolna volt, de Mindszentek tiszteletére átépítették. 1396-ban Zsigmond király a Montaj családnak is birtokot juttatott. Később Zsigmond király megosztotta a község birtokát a Montaji és a Rozgonyi családok között. Birtokai voltak a faluban többek között az egri káptalannak, Rozgonyiaknak, Huillereknek is. Az egyházi birtok az államosításig megmaradt a településen. Miután a törökkel vívott csatában Eger elesett, a község a török hódoltság alá került. Ebben az időben több árvíz is érte a települést, melynek következtében hídjai tönkrementek. A reformáció a községben nem zajlott le, részben a település természetes zártsága miatt, részben az egyházi birtok miatt. A falu lakosinak többsége katolikus maradt. A római katolikus plébánia 1788-ban, míg a templom 1878-ban épült. Az 1930-as években a falu lakossága még 1358 fő volt, de már a két világháború között megindult a kivándorlás, először az „Újvilágba”, később a nagyobb hazai városokba. Ma nincs hazánkban olyan város, ahol ne laknának bábolnai gyökerű lakosok. Ez a folyamat sajnos tovább folytatódik napjainkban is.


5


2. Célmeghatározás A településrendezési célok négy gondolat köré csoportosulnak: 2.1.

2.2.

2.3. 2.4.

A település természetes erőforrásain alapuló, a természettel összhangban lévő, fenntartható fejlődés elősegítése a kialakult térszerkezet maximális tisztelete mellett. A meglévő építészeti, táji, kulturális elemekre építkező hagyományőrzés. Az erre épülő turizmus promóciója különös tekintettel a Tisza tó vonzerejére. A környezeti kultúra kiterjesztése a közterületekre, a gazdálkodó emberek portáira, továbbá a fejlesztésbe vonandó területekre is. A település megtartó erejének növelése azáltal, hogy a szabályozás útján elősegítsük, és a feltételeit biztosítsuk új munkahelyek teremtésének, valamint teremtsünk lehetőséget arra, hogy a lakónépesség minimálisan emelkedjen

Ezen településrendezési célok szolgálják a falu megtartó erejének növelését, az elvándorlás megállítását és a lakosság életkörülményeinek jobbá tételét úgy, hogy közben tisztelve a múltat tisztelve nem teszünk lehetővé tájidegen és az épített környezettől is idegen fejlesztéseket. Generáljuk a falu nyitottságát egymással és a régiócentrumokkal, az egész országgal, hogy a község bekerülhessen a nagyobb rendszerek vérkeringésébe.


6


3.Településszerkezeti leírás, alátámasztó munkarészek 3.1.A község régióban elfoglalt helye: A község elhelyezkedéséből adódóan is több tájegységhez és településrendszerhez tartozik. Tehát összekötő kapocs többek között három megye: Borsod-AbaújZemplén megye, Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye között. Az alföld északi részén helyezkedik el, ebből adódóan kaput jelent az északi régió felé is, onnan nézve pedig az alföldi és a tiszai területek felé. Ezen jellegét feltétlenül ki kell aknázni a település szerkezetének kialakítása során. A község határa, a Tisza középvonala nemcsak megyehatár, hanem a tervezési-statisztikai régiók közötti határ is egyben. Része a Tisza tó természetesen kialakult tájegységének is, ami a település kapocs és kapu szerepét tovább hangsúlyozza. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy jelenleg nem elég hangsúlyos ez a szerep; az ebben fekvő energiák még a település presztízsében és az épített környezetben nem jelentek meg. A település környezete

A község kereskedelmi és szolgáltató központja Mezőkövesd, ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Mezőkövesd (32 km), ahova nemcsak például építés-hatósági ügyeiket mennek intézni, de ott van a kórház, a vasútállomás. Az M3-as kiépítése bár javítja a Táj-kép design Bt Budapest

7


település megközelítését, de a legfontosabb térségi fejlesztést generáló elem a Tisza tó vonzása. Vizsgáltuk a megyei területrendezési tervet is látható, hogy a fentiekben leírtakkal összefüggésben van. Ebből az látszik, hogy a község két terület felhasználási egységbe fekszik: vegyes használatú terület és települési valamint a pusztai védett tájak területe, - melyet a Tisza Tó kiemelt üdülőkörzet területi rendezési terve alapján állapítottak meg- látható az is, hogy szorosan nem tartozik az M3-as településhálózatába. Részlet a megye térszerkezeti tervéből

Tiszabábolna

3.2. Településszerkezeti leírás A település a Tisza folyó közelében helyezkedik el, ez alapvetően meghatározza a településszerkezetet, hiszen a folyó gazdagította a vidéket, de alakította geográfiai alakját is. Érdekesség, hogy a község főutcája merőlegesen futott a folyóra, így képezve a település természetes központját. Vélhetően a település e mellett alakult ki először. Mivel a település szerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján az úti falu típusjelzés. Az eredetileg egyutcás térszerkezet a gazdaság prosperitása miatt fejlődött és a „Fő utcával” párhuzamosan kialakult a Kinizsi Pál utca, továbbá a Bartók Béla utca, Táncsics Mihály utca, majd ezeket egy merőleges utca (Rákóczi Ferenc utca) illetve a végeikhez ferdén csatlakozó Zöldfa utca köti össze. Táj-kép design Bt Budapest

8


Ritkaság számba megy, hogy a településeket összekötő út csak egy rövid szakaszon érinti a belterületet, illetve nem ez az út a település főutcája. Ez feltétlen védelmet érdemlő településszerkezetei elem. E két út szabályos keresztet alkot. Feltételezhetően a település az alábbi „ütemezésnek” megfelelően alakult ki: Ha az épületeket megvizsgáljuk, látható, hogy közepes számban található azon épületállomány, melyeket megőriztek, ill. megmaradt eredeti állapotában. Az új épületek közül - kevés kivétellel - nem találunk olyat, amelyik magán hordozza a településre jellemző építészeti arculatot. A fentiekben már említetteken túl egy másik nevezetesség, ami hatást vált ki a település fejlődésére és szerkezetére: a Tisza folyó mellett lévő fürdési és horgászási lehetőség. Itt értékes füzes található, ami méltán kiérdemelheti a csodálatunkat. Igen sok kiránduló látogatja, és rendkívül felkapottá vált az utóbbi időben. Megalapozott az a kezdeményezés, ami alapján e terület Tisza- tó részeként a Hortobágyi Nemzeti Park védelmét élvezi. Megfontolandó, hogy erre alapozva valamilyen turisztikai-üdülő céllal hasznosítsunk közeli területeket, természetesen a flóra és fauna zavarása nélkül, és nem a füzes felhasználása nélkül. A másik természetes településalkotó elem a mezőgazdasági tevékenység melynek nyoma fellelhető a külterületek térszerkezetében - nem csak szántóföldek, erdők, legelők és rétek alkotják, hanem megtalálhatók az állattartással összefüggő régi telepek nyomai is (például az Agyagosparton és a Montaj pusztán). A legnagyobb a település közvetlen környezetében lévő, a fentiekben már említett TSztelep. Természeti látványként a töltések is a településkép részei, és kerékpárútként is szolgálnak, ami támogatandó javaslat a Megyei Területrendezési tervben. Gyönyörű fűzes van a töltés mellett, ami mintegy félkörívben határolja a falut. „V” Vízgazdálkodási terület Egyes terület felhasználási egységek leírása: Belterületi beépítésre szánt területek „Lf-TB” falusias lakóterület A község belterületének nagy része ebben a terület felhasználási egységben található. Kialakult állapotként kezelendő, és a település lakosságmegtartása biztosított. A kismértékű lakosság növekedés ami a célok között szerepel úgy érhető el, hogy a lakóterület fejlesztési területeken további lakó telkeket lehet kialakítani. A kialakítható telkek száma az alábbiak szerint alakul: sorszám Lakóterület fejlesztési terület Hrsz

Lakásszám db

04/2 Hrsz-u ingatlanon a Zöldfa 12 út mentén 2 10,11,12,13,14,15/1,15/2,15/3,26 7 Hrsz-u ingatlanokon Összesen: 19 1


Várható betelepülő lakosság száma fő 26 15 41

9


„Vt-TB” településközponti vegyes terület A község központja a közintézményekkel és szociális valamint és jóléti intézmények tartoznak ide. A Itt található többek között a községháza, a Templom a művelődési ház, az orvosi rendelő is. A település természetes központja a Mezőcsáti út és a Fő út kereszteződése mellett található. Az övezetben található lakóházak a lakó övezetben meghatározott paraméterek szerint is beépíthető, de természetes tartalékot is jelent a község intézményi valamint a szolgáltatás és kereskedelem fejlesztésének is. Ami természetes, nem erőletett átstrukturálódását jelenti az itt lévő lakóházaknak és magvalósítása hosszútávon várható.

„Gksz-TB” gazdasági terület A település célrendszerében szerepel a falu megtartó erejének növelése és a lakosság számának kismértékű emelése. Ennek érdekében szükséges gazdasági területek kijelölése is hogy fenti célok megvalósulhassanak. A terület felhasználási egység a Tsz telep területére esik a Mezőcsáti út mellett (3302 sz út). Mely terület jól elkülönül a belterület nagy részétől, de Fő út melletti tehát a közlekedési és a közmű infrastruktúra könnyen biztosítható. A fejlesztési terület nagysága cca. 5,5 Ha a terület távlatban 10 ha nagyságúra növelhető, amennyiben igény van rá, Itt több munkahely teremtő beruházás is létesülhet, melynek eredménye képen akár 150 munkahely is létrejöhet. „K-STB” sport terület A jelenlegi sportpálya megtartását irányozza elő a terv a terület szervesen Táj-kép design Bt Budapest

10


kapcsolódik a község térszerkezetéhez. Nagysága cca. 2,4 Ha itt lehetőség van a község rekreációs és sport igényeinek realizálására.

„K-TTB” temető terület A temető terület bővítése a mivel a település térszerkezetében kialakult állapotként 3 utca határolja jelenlegi helyén bővítése nem lehetséges. Tekintettel arra, hogy a terület a jelenlegi igényeket kielégíti nincs szükség s temető bővítésére tehát nem kell új területet kijelölni. „K-HTB” Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe A terület felhasználási egység lehetőséget teremet a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelésre és tárolására. Az ideiglenes szelektív hulladékudvarok kialakítására biztosít lehetőséget ezen övezet. A szemetet Miskolcra szállítják. „KÖu-TB” Közlekedési terület A község nem rendelkezik vasúti kapcsolattal csak közúton közelíthető meg. Továbbá a Tisza parton van egy csónakkikötője. Az övezet a közlekedési műtárgyakon túl a közművek, hírközlés és zöldfelületek valamint a csapadékvíz elvezető műtárgyak elhelyezésére is szolgál. Hatása van a település életére az M3-as autópálya megépítése. Ezen országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra térségi kihatásait részlegesen élvezheti a település: a forgalom intenzitásnövekedés vonzhatja a turistákat, hiszen jobban elérhető lesz a község. A gazdasági helyzete is javulhat, hiszen az autópálya térbeli vonzáskörzetébe fog tartozni. A 3302-es számú úton át a településnek cca. 30 km-re van kapcsolata az M3-as autópályával. A települést a 3302-es számú út szeli ketté, melyre a Fő út merőleges. A településen régió szintű kerékpár út halad át a Tisza töltésén. „Z-TB” Zöldterület (a település zöldfelületi rendszere) A település zöldfelületi rendszerébe tartoznak a közparkok a fasorok és az erdős területek. Belterület: A belterületen kialakult egységes fasor nem található A település fasorai nem Táj-kép design Bt Budapest

11


alakultak ki, ezért szervezett ültetéssel kell kialakítani. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok, és a zöldfelületek állapotát javítani lenne célszerű. A településen az iskola udvaron, a templomkertben valamint a temetőben található összefüggő zöldfelület, de szervezetten kialakított községi park nem található .Az erdő területek az erdőövezetben kerülnek megemlítésre. Külterületek: Az Alföld észak felé utolsó természetes része árterekkel, puszta gyepekkel szabdalt erdős sztyepp. A népesség növekedésével párhuzamosan egyre több területet vontak művelés alá A terület a magyar flóra tartomány Alföldi flóravidék Tiszántúli flórajárásába tartozik. A település külterületén két jelentősebb vízfolyás van, a Tisza folyó és a Sulymos patak. A település külterületén két természeti terület is található a Borsodi mezőségi tájvédelmi körzet a külterület észak-keleti részén és a Hortobágyi Nemzeti park területe a Tisza folyó mentetlen oldalán. E területen önálló tó szerű vízfelületek is találhatók melyeket a Tisza áradása táplál. E mellett a területen található még a Tiszfüredi madárrezervátum egy része is. A terület védelme érdekében tilos az ártéri terület beépítése.

„E-TB” Erdőterület A településen 143 Ha erdő terület található, mely külterület 4%-a hosszú távon el kell érni, hogy az erdőterületek aránya növekedjenek érdekében a terv további távlati erdő telepítéseket irányoz elő aminek következtében az arány eléri a 10%-ot. „Má-TB” Mezőgazdasági terület általános Táj-kép design Bt Budapest

12


A külterület többnyire szántó illetve legelő. Az övezetbe semmilyen változást nem javasol a terv marad az eredeti állapot. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken. „Mk-TB” Mezőgazdasági terület kertes A mezőgazdasági területeken belül van olyan terület is ami kertes művelési ágban tartozik. Ilyen terület elsősorban a külterületi 094 hrsz-u ingatlan, de a 011 hrsz-u ingatlan el fogja veszíteni zárt kert jellegét, mert az a Tisza árterében található és ártéri erdőterületté kerül átsorolásra. A település belterületének dél-keleti részéhez is kapcsolódik néhány kert. „Üh-TB” Hétvégi házas üdülő terület A település vezetése elhatározta, hogy a település mellett üdülő területet alakít ki. Az igényt megvizsgálva a település nyugati határa és a 3302-es számú út és a töltés által határolt terület alkalmas a cél megvalósítására. A terület nagysága cca 36,3 Ha, melynek ütemezett terület felhasználását javasolja a terv első ütemben a terület harmada kerülne felhasználásra melynek műszaki jellemzői az alábbiaknak megfelelően alakulna: Ütem

időtávlat Üdülőterület fejlesztés Hrsz, Ha

Üdülőszám db

I.

8 év

17

Várható ideiglenesen betelepülő lakosság száma fő 34

II.

15 év

17

34

III.

25 év

17

34

51

102

Összesen:

014/3 Hrsz-u ingatlanon, 12 Ha 014/3 Hrsz-u ingatlanon, 12 Ha 014/3 Hrsz-u ingatlanon, 12 Ha 36

Az OTÉK tartalmazza a terület beépítési lehetőségeit, melyhez az építési övezet paraméterit igazítani kell:

Terület felhasználási egység:

Szintterület sűrűség

Legnagyobb beépítettség

Üdülőterület hétvégi házas

0,2

20

Legnagyobb Legkisebb építmény zöldfelület magasság <6,0

60

„V” vízgazdálkodási területek A település külterületén található vízjárta területek illetve csatornák, patakok vízfelületei tartoznak ebbe a terület felhasználási egységbe változtatást ezeken a terv nem javasol. A település területére vízügyi szakvélemény készült, melynek értelmében a község árvíz veszélyeztetett terület. A szakvéleményben jelzett Táj-kép design Bt Budapest

13


intézkedéseket a HÉSZ-be beépítésre kerülnek. A szakvélemény alapján megállapítható,hogy a település a 2.34 sz. Dél-Borsodi öblözetben a 08. 02, árvízvédelmi szakasz mentén helyezkedik el, árvízvédelmi töltése kiépítettnek tekinthető. Az árvízvédelemmel kapcsolatos térségi összefüggéseket az alábbi két ábrán szereplő pontok tartalmazzák: 457,4 b. 1,5 km, Ároktő 454,9 j. ÁROKTŐ ( 1600), R., TVT 454,6 j. Ároktói védelmi központ, 453,9 komp, b. TISZACSEGE (6300), Tiszacsegei védelmi központ 300 m, . 445,4 j. TISZADOROGMA (800), b. 445,3 gyalogrév 445,2 b. vízmérce (-130 + 796 cm). 440,2 j. TISZABÁBOLNA (800), Sulymos-tócsatorna torkolata, Az ábrák az árvízvédelmi töltések nyomvonalát is mutatják. A területre vonatkozó árvízvédelmi helyzetet az alábbi ábrák mutatják:


14


Az alábbiakban a fenti terület felhasználási egységek egy táblázatban összegezve a szintterület sűrűséggel és a szintterületi mutatóval együtt kerülnek bemutatásra: Tiszabábolna Terület felhasználási egységek rendszere Jelmagyarázat:

Területfelhasználás jele

Terület felhasználás jellege

Terület felhasználás jele

Szintterületsűrűség Szinterületi mutató Épület m2/telek m2 Szintterület sűrűség (Területfelhasználási egységre vonatkozik)

Szintterületi mutató: (Telekre vonatkozik)

0,4

0,50

0,9

1,00

0,65

0,75

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

0,10

-

-

0,02

0,02

0,005

0,005

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

0,30 (0,03)

0,2

0,2

Lf-TB Falusias lakóterület Településközponti vegyes terület:

Vt-TB

Gazdasági terület

Gksz-TB

Sportterület

K-STB

Temetőterület

K-TTB

Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe

K-HTB KÖu-TB

Közlekedési terület Zöldterület (közpark)

Z-TB

Erdőterület

E-TB

Mezőgazdasági terület Általános Mezőgazdasági terület kertes Üdülőterület Hétvégi házas Vízgazdálkodási terület

Má-TB

Mk-TB Üh-TB V

-


15


3.3 A tiszabábolnai telkek jellemzői A telkek gyakran cserélnek gazdát de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. Méretük óriási, hiszen kialakulásukkor még a megélhetést is biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak kapcsolódnak, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. A telekhasználat átalakulóban van; napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult kezd, csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítését jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a bábolnai telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelek, soros udvari elrendezéssel. A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva:   

lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. Sajnos ez a fajta telekhasználat a környezeti kultúra rovására megy, hiszen a lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Az új épületek építésekor elő kell segíteni és szorgalmazni, hogy a kiegészítő funkciókat az épület alatt kialakított pincékben helyezzék el.


16


4. Alátámasztó munkarészek 4.1. Közlekedés 4.1.2. Közúti közlekedés A településen a 3302-es számú út halad át, mely természetes, lineárisan elnyúló központ, a néhány intézmény is itt helyezkedik el. Mint azt a településszerkezeti vizsgálatnál is említettem, a település főútja merőleges a Tisza vonalára és a 3302 számú útra is, ezáltal egy természetes kereszt képződik. A településszerkezettel összhangban kifejlődött a jelenlegi közlekedési hálózat. A község úthálózati rendszerének megőrzése, megtartása a cél, új utak nyitására csak a funkcióbővítéssel párhuzamosan kerülhet sor (üdülőterület fejlesztése). Ugyan a községen áthaladó forgalom csekély, de különösen a nyári turistaszezonban érzékelhető a forgalom növekedése, ami a terület egyre növekvő vonzerejét jelzi. Az út vonalvezetése szerencsés, mert nincsenek nagy, beláthatatlan kanyarok. Azonban a Fő utca és a 3302 sz. útkereszteződésében a helyi forgalom találkozik az átmenő forgalommal ami veszélyforrást rejt magában. A csekély forgalom és a hagyományosan kialakult térszerkezet tisztelete miatt javaslom a meglévő állapot fenntartását. A belterületi utak többsége burkolt, rendezett állapotú. Az új lakó utakat min 12 m szabályozási szélességben kell kiépíteni 6 m széles burkolt aszfalt felülettel. Két oldalán árokkal és fasorral. Személygépkocsi parkolót tervezünk az alábbi helyeken: - A Polgármesteri Hivatal udvarán 6 gk. parkolóhely - A temető előtt 15 gk. parkolóhely - Közintézmények előtt 5-5 gk. parkolóhely. A gépkocsi parkolókat 5 parkolóhelyenként 1 db fával kell beültetni. 4.1.3. Tömegközlekedés A település busz tömegközlekedési kapcsolattal rendelkezik. A busz a Táj-kép design Bt Budapest

17


Mezőkövesdi Volánbusz pályaudvarról indul és naponta 10 alkalommal közlekedik, egy megállóhelye van:  Posta Menetideje 30 perc. A busz teremti meg a kapcsolatot a főbb centrumokkal és más jellegű közlekedési eszközökkel (vasút). A tömegközlekedés emiatt egyoldalúnak mondható. A tömegközlekedés eléggé nehézkes, a falu nehezen érhető el a megyeközpontból (1,7 óra) és a fővárosból (4,5 óra). 4.1.4. Kerékpárutak Az országos és regionális tervek a Tisza folyó töltéseit jelölik kerékpárútnak, ami úgy gondolom, alapvetően helyes elgondolás, hiszen a közúti forgalom zavarása nélkül csodálatos természeti környezetben van lehetőség a rekreációra. A településnek az a feladata, hogy ezen kerékpáros tengellyel megteremtse a kapcsolatot és bevonja a községet a kerékpáros vérkeringésbe. Bábolnának van ilyen kapcsolata: a Fő utca közvetlenül bekapcsolódik a töltésen tervezett kerékpár-hálózatba. A kismértékű forgalom miatt a közutak is remekül használhatók kerékpározás céljára különösebb befektetés nélkül. 4.1.5. Vízi közlekedés A község az ártéri területen, a Fő utca elméleti meghosszabbítása és a Tisza folyó találkozási pontjánál kikötővel rendelkezik. A Tiszán közlekedő sétahajójárat kiköt Bábolnán, aminek nagy jelentőséget kell tulajdonítani, hiszen várhatóan az erre épülő turizmus fejlődésével kell számolnunk. A községben megtelepedő hazai és külföldi csónaktulajdonosok igényelhetik az igényes kikötő kialakítását. 4.2. Környezetvédelmi leírás A levegő állapota: A területen, illetve közvetlen környezetében nincs olyan létesítmény, mely jelentősen befolyásolná a környezet állapotát helyi emittáló forrásként. A közlekedésből származó terhelés elhanyagolható. Zajterhelés: A község zajterhelését a 21/2001 (II. 14.) korm. sz. rendelet alapján vizsgáltuk. A gyűjtő- és főforgalmi utak, vasútvonalak mentén, lakóterületen, és intézményterületen megengedett maximális értékek: nappal: (6-22 h) 50 dB éjjel: (22-6 h) 40 dB Megállapítottuk, hogy a község zajterhelése a megengedett határértékeket nem lépi túl. A víz és az élővilág A Tisza árterületében bekövetkezett katasztrófa után kialakult helyzetben alkalmazkodni célszerű az országos, vagy megyei szintű kezdeményezésekhez, Táj-kép design Bt Budapest

18


ill. intézkedésekhez. Csak remélhetjük, hogy a ciánszennyezés nem hagyott maradandó nyomokat az árterületen, illetve a folyómederben. A Tisza árterülete a Fő utca tengelyvonalától balra a Hortobágyi Nemzeti park területére esik. Itt értékes flóra és fauna található, kiemelkedik a Tiszfüredi madárrezervátum. E terület fokozott védelmet érdemel. A település külterületének egy része a Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Ezeken a területeken a vegyszermentes biogazdálkodás részesíthető előnyben. DK-re található a 65000 ha területű Hortobágyi Nemzeti Park. A folyószabályozás előtt ez a vidék a Tisza ártere volt, majdnem teljesen sík, talaja túlnyomórészt legelő, nagy ménesekkel, gulyákkal és juhnyájakkal, köztük a híres magyar szürgegulya és rackajuhok. Nagy halastavaik vannak, itt kacsa- és libatenyésztés is folyik. Nagy a nyári hőség, az évi csapadék 200-300 mm, jellemzőek a forgószelek, valamint a ritkán előforduló délibáb. Madárvilága nagy, az átvonuló vízimadarak réce, lúd, sirály, szerkö, vöcsök, gém, bölömbika, kócsag,rétihéja, fülesbagoly, cinege, nádirigó, gulipán, goda stb. kedvelt helye. Legnagyobb madár a különlegesen védett túzok. Előfordul réti- és halászsas is. j. A Tisza-tó élővilága A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpátmedence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Tisza-tó mai képének kialakulása hosszabb folyamat eredménye, aminek következtében egymástól habituálisan, hidrológiai, hidrobiológiai jellemzőikben markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A kiskörei duzzasztás és tározás hatására bekövetkezett változások nagymértékben átalakították a Tisza Kisköre-Tiszabábolna közötti szakaszának halállományát is. Összességében jellemző a folyóvízi fauna faj- és egyedszám csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás révén azonban kialakult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok tekintetben változatosabb élőhelykomplex, amelynek adottságai kedveztek egyrészt a szinttáj limnofil fajainak szaporodásához, másrészt elősegítették a primer és szekunder produkciót, ezzel a hal- biomassza növekedését is. A halfauna összképe alapján a tározó területére eső folyószakasz a dévér-zóna alsó szakaszához tartozik, természeti értékét a tározó nagyfokú mozaikossága révén kialakult egyedülállóan változatos szerkezetű halegyüttesek adják. A környezeti adottságoknak megfelelően a folyómeder, a tározótér, valamint a tározótérben található holtmedrek halfaunája eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fajok a karika keszeg, dévérkeszeg, ezüstkárász (Carassius auratus), a gazdasági szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty (Cyprinus carpio), a süllő (Stizostedion lucioperca), a harcsa (Silurus glanis) és a csuka (Esox lucius). A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil fajoknak köszönhető, amelyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. A tározótér és a holtmedrek fajszáma alacsonyabb, itt az állóvízi körülményekhez Táj-kép design Bt Budapest

19


alkalmazkodott limnofil fajok dominálnak pl. a dévérkeszeg (Abramis brama), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), fekete törpeharcsa (Ictalurus melas), naphal (Lepomis gibbosus), tarka géb(Proterorhinus marmoratus), a ragadozók közül a csuka (Esox lucius) és süllő (Stizostedion lucioperca) mellett igen elterjedt a balin (Aspius aspius). A holtmedrek zártabb vizeiben kiemelkedik a növényállományokhoz kötődő kurta baingfajok aránya (szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), sügér (Perca fluviatilis)) és ugyanitt a stagnofil fajok (compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius), ezüst kárász (Carassius auratus), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), kurta baing (Leucaspius delineatus), lápi póc (Umbra krameri)) gyakorisága is magasabb. Natrix natrixA Tisza-tó sekélyvizű, vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű élőhelyek, igen nagy számban élnek itt a tavi-, kistavi-, kecskebéka fajkomplex egyedei (Rana spp), barna varangy (Bufo bufo), leveli béka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina). A hüllők közül jelentős állományai vannak a vízisiklónak (Natrix natrix) és mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gémtelepek fajainak költése. Kiemelendő a kiskárókatona (Phalacrocorax pygmaeus) fészkelése. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő és táplálkozó helye a vonuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és récevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede visszatelepített stabil populációt alkotó hód (Castor fiber), valamint a mindenütt jelen lévő vidra (Lutra lutra).

Talajszennyezettség, hulladékkezelés A község területén talajszennyezettséget a mezőgazdasági tevékenységből Táj-kép design Bt Budapest

20


származó kemikáliák és az illegális hulladék lerakás okoznak. A településen nincs szervezett hulladéklerakó hely, azonban a felhagyott lerakó helyet rekultiválni kell. A legális hulladéklerakó helyeket is célszerű átértékelni, hiszen az ott tapasztaltak lesújtó képet mutatnak. A hulladékot Miskolcra szállítják. Az épített környezet és a táji elemek egymásra hatása Az épített környezet jelenleg nem vált ki számottevően káros vagy kiaknázó jellegű hatást a természeti környezetre, mint az a fenti elemzésből is kitűnik. Egyedül a mezőgazdasági termelésből származó kémiai hatásokat kellene tompítani. A táji és az épített környezet látképi hatását jelentősen zavaró tényező nincsen. A település telkein lévő környezeti kultúra szorul megújításra, ami néhol már zavarja az összhatást. A közterületek kialakításában is lehetne javulást elérni, hiszen az útburkolatok, utcabútorok a közterületi zöldfelületek javító jellegű beavatkozást igényelnek. A külterületeken a régi mezőgazdasági telephelyek építészeti és környezeti átértékelésére van szükség a fejlesztési elképzelésekkel összhangban. A fejlesztéseket is úgy kell generálni, hogy ne romoljon a jelenlegi helyzet, inkább javulás jöhessen létre. 4.3. Közművek Ivóvízellátás Helyzetértékelés: Tiszabábolna településen mélyfúrású kút biztosítja a zavartalan vízellátást. A kút kiépítése 1970-ben kezdődött és 1973-tól folyamatos üzemeltetéssel működik. Ennek következtében viszonylag nagy gyorsaságú fejlődés következett be, melynek következtében az ivóvízhálózat kiépítettsége szinte teljeskörűvé vált 2001-ig. A településen lévő lakások 90%-a közvetlen hálózati rácsatlakozással biztosítja az ivóvízszükségletét. A fennmaradó 10% pedig közkutas megoldással biztosítja ivóvízszükségletét. A mélyfúrású kút napi kapacitása: 70m3/d. A kitermelt ivóvíz minősítése az országos összehasonlítást is kiállja a vas és mangántalanító működés közbeiktatásával. Mezőkövesdi Délborsodi Víz és Csatorna Kft. működteti folyamatos irányítással. Ezzel a módszerrel irányítják, automatikusan vezérlik. Lehallgató készülékkel a csőtöréseket vizsgálják, állandó megfigyelés működik, kb. 1-2 hét alatt 10 km vezetéket tudnak leellenőrizni. Tervjavaslat Általánosságban az alábbi feladatok fogalmazhatók meg: -Víztermelő kapacitás megtartása, stabilitása, -Vízkorlátozás nincs, többlet vízigényeket is ki tudnak elégíteni, -Hálózat fejlesztése: út alatti vezetékek acélcsőre való kiváltása, elavult szerelvények cseréje, szakaszolhatóság, körgyűrűk kialakítása, horgonyzott elavult vezetékek cseréje, tűzcsapok cseréje -Sarkalatos kérdés a takarékos vízhasználatra való ösztönzés. Ennek érdekében törekedni kell a fogyasztók rendszeres ellenőrzésének a megszervezésére, vízhasználók lakásonkénti fogyasztásának mérésére.


21


Szennyvízelvezetés Helyzetértékelés: A település gravitációs és kényszeráramoltatású teljes körű zártrendszerű szennyvízelvezetése megoldott. 2001. végére befejeződött. Tiszabábolna település szennyvízbefogadója Tiszabábolna és Dorogma között kiépült új szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása 300m3/d. A szennyvíztisztító telep technológiája levegőztető, ülepítő, denitrifikáló medencékből áll, foszfortartalom-eltávolítással. Próbaüzem alatt áll: 2002. 03. 31-ig. Folyamat irányítása kiépített átemelők vezérelve - mezőkövesdi központban bekötve. A szennyvíztisztító telepnél helyi kezelők vannak és működnek. Tervjavaslat Fő cél a közműpótló berendezések (szennyvíztárolók, latrinák) folyamatos felszámolása. Az ingatlanok bekötése a végső és fő cél. Meglévő átemelők karbantartása, irányítástechnika, a vezérlés magasabb szintű megszervezése. Megjegyezni kívánjuk, hogy a víziközművekre vonatkozóan konzultációs egyeztetést folytattunk a Mezőkövesd Délborsodi Víz és Csatorna Kft.-vel 2002. 02. 19-én. Csapadékvíz-elvezetés Helyzetértékelés: A településen zárt rendszerű gravitációs csapadékvíz-elvezető hálózat nem található. Nyitott árokrendszerek (földárkok, kevés helyen burkolt árkok) találhatók és hivatottak a felszíni vizek elvezetésére. A lehullott csapadék egy része elpárolog, másik része a talajba szivárog, a harmadik rész elvezetéséről gondoskodni kell. A település csapadékelvezetése nem tekinthető egységesen kiépítettnek. Általános probléma, hogy az útkereszteződésben nem épültek (sok helyen) átereszek, így az egyes árkok nincsenek kapcsolatban egymással, nem biztosított a lefolyás. Tervjavaslat Az árkok vonalvezetését az úthálózat magassági vonalvezetése határozza meg. Így szükséges a meglévő árkok tisztítását és karbantartását elvégezni. Új átereszek beépítése valamint szűk utcákban a folyókák kiépítése szükséges. Egyben javasoljuk az előregyártott trapézelemekkel (40 cm fenék) való árokburkolatok kiépítését. Elektromos ellátás: 1935-ben épült. Valamennyi belterületi ingatlan rendelkezik elektromos áram kapcsolattal. Belterület Belterületen az összes lakóház el van látva villamos energiával. Valamennyi közintézmény és kereskedelmi és egyéb célú létesítmény úgy szintén a községben kiépített és működő közvilágítás üzemel. Primer hálózat: Táj-kép design Bt Budapest

22


20 kV-os légvezeték hálózat, mely az oszloptranszformátorokat látja el középfeszültségen villamos energiával. Szekunder hálózat: A belterületen légvezetékes szekunder hálózat van. A felújításokkal és bővítésekkel a hálózat ellátja az igényeket. Közvilágítás: A közvilágítás részben a szekunder hálózat oszlopaira és részben önálló oszlopokra szerelt lámpatestekkel került kivitelezésre. Külterület: Primer Hálózat: 20 kV-os légvezeték hálózat, mely a belterületet is ellátja. 20,04 kV-os oszloptranszformátor állomások csatlakoznak a légvezetékre. A település külterületén haladó nagyfeszültségű vezeték látható a településszerkezeti terven. Szekunder hálózat: 0,4 kV-os légvezetékes rendszerű. Gázellátás: A település be van kötve a vezetékes földgáz ellátásba. A lakásokban elenyésző számban a gázellátást PB palack biztosítja. 1995-ben épült ki az alapvezeték valamennyi utcában. Az ingatlanokra a bekötés folyamatosan épül ki. Gáz betáplálás nyomásszabályozó: A község 6 bar nyomású betáplálást kap, a szükséges 3 bar elosztóhálózatot 1 db KÖGÁZ 1500/6/3 nyomásszabályozó táplálja. A háztartások a házi nyomáscsökkentőn keresztül kapják a gázt. Gázelosztó vezetékhálózat: A gázelosztó vezetékhálózat a község teljes területén kiépült ø32, ø65 KPE nyomásfokozatú műanyagcsőből. A kiépített hálózat sugarasa rendszerű, zsákvezetékes kialakítású. A vezetékhálózat átlagos fekvési mélysége -1,30 m állapota jó. Gázfogyasztás maghatározása: A vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt háztartások száma: 448 192 x 2 m3/h=

384 m3/h

Intézmények fogyasztása:

210 m3/h

---------------------------------------------------------------------------------Jelenlegi fogyasztás:

594 m3/h

Megállapítható, hogy a gázellátás a község igényét távlatban is ellátja 4.4. Hírközlés A községben 1990-ig csak a postán és a községházán volt telefonTáj-kép design Bt Budapest

23


kapcsolat. Az 1990-es években végrehajtott fejlesztés eredményeként ma már a lakások 50%-ában van telefon. A vezetékes telefonvonalak mellett a lakosság közel 25%-ának van mobil telefonja. A lakosság körében ma még nem eléggé elterjedt az internetes kapcsolat használata, hiszen kevés helyen van számítógép. A műsorszórás tekintetében úgy a rádió, mint a televízió vonatkozásában nincs árnyékolt terület. A programok a kékesi és a tokaji adóról korlátozás nélkül foghatók. A lakások közel 25%-ában ma már műholdas adások vételére alkalmas antennák is vannak. A rádióadások közül a középhullámon ill. a rövidhullámon működő adók is jól foghatók.

4.5. Zöldfelületi rendszer: A zöldfelületi rendszer elemei: a templom kertje a temető út menti fasorok. A közterületek állapota - tekintettel a hagyományosan kialakult szokásokra (utcaseprés, utcai fák gondozása) - kielégítőnek mondható. Ott azonban, ahol nem lakóépület előtti területről van szó, kívánatos lenne a hatékonyabb gondozás. Folyamatossá kellene tenni a fű ápolását, gondozását, melyet ki lehetne egészíteni parkosítási programmal. A növénytelepítések a Fő utca mentén szervezetten voltak bonyolítva, de mára már hiányossá váltak és nem egységesek a kiültetett egyedek. A többi utcában hiányoznak a fasorok, legalább az egyik oldalon szükséges lenne telepítésük. A burkolt utak mentén az árok és az útpadka közötti területek eléggé elhanyagoltak. A járda és az árok közötti területekre is nagyobb figyelmet lehetne fordítani. Egészében véve a burkolatok és a zöldfelületek állapotát célszerű lenne javítani. A közterületen álló építmények (buszvárók) állaga is javításra, cserére szorul. Hiányoznak a pihenőpadok, biciklitárolók, szeméttárolók, ami által ezen területek rendezettebb képet mutatnának. El kell tüntetni a közterületbe benyúló, a településképbe nem illő előtetőket és egyéb romboló építészeti elemeket. Felújításukkor törekedni kell a telefon- és villanypóznák eltüntetésére és a földkábelek kiépítésére. Bár nem tartoznak szorosan a közterületekhez, de különös figyelmet kell fordítani a közterületekről látható telekterületekre és épülethomlokzatokra, kerítésekre is. Ezen a téren is van javítani való. Némelyik épület elhanyagolt, omladozó, és a kerítésekre is ráférne a felújítás. 4.6. A táj leírása A fotókon jól látható, hogy a településhez tartozó külterületek megmaradtak eredeti szépségükben. A flóra és fauna csodálatos együttélése tapasztalható, amibe az embernek csak a legnagyobb körültekintéssel szabad beavatkoznia, ha bele szabad egyáltalán. Ezen megállapítás különösen a Hortobágyi Nemzeti Park, illetve A Borsodi Mezőségi Tájvédelmi körzet területére vonatkozik. Ezeken Táj-kép design Bt Budapest

24


a területeken a megőrzés és a konzerválás kell, hogy elsődleges célunk legyen, szemben a terület bármilyen célú zavaró jellegű felhasználásával. A település bevezető szakaszán Ároktő irányából attraktív "landscape" tárul elénk. (A táj legszebb alkotóeleme a tölgyfa, ahol sok helyen megjelenik folt-szerűen.) A település északi részén a benyúló erdős foltok is figyelmet érdemelnek. A külterületek nagy részén többnyire mezőgazdasági tevékenység folyik, ami az alkalmazott kemikáliák miatt veszélyezteti a fentiekben ecsetelt környezetet. A jövő útja mindenképpen az, hogy a természet tiszteletét vissza kell állítani a gazdálkodásban és az állattartásban is. Olyan technológiák elterjesztése kívánatos, melyek nem szennyezőek, és nem avatkoznak bele a természet folyamataiba. A tájban megjelenő majorok, tanyák és egyéb mezőgazdasági termelőhelyek azonban átértékelésre szorulnak. Kihasználatlan állapotukban állaguk romlik, és ez már zavaró tényezőként hat (a TSz központi telephelye, Tetves tanya, Baromfi telep, Lápány tanya, Montaj tanya). Az élővilág szempontjából talán legfontosabb helyek a Tisza folyót övező füzesek, ahol szinte teljes skálája megtalálható a magyarországi növény- és állatvilágnak. Ezen túlmenően a füzesek fontos funkciója lehet a keletkezett többletvizek elvezetése és tárolása, amire érdemes alapozni. A Tiszát övező füzesek jellegzetes alkotóelemei a makro környezetnek, ami minden évben változik-alakul a Tisza áradása és építő-romboló ereje miatt. A Tisza tó kialakulása is jelentős hatást vált kikörnyezetére: A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg a tározó összfelületének kb.55 %-a borított növényzettel. A tározó hinarasaiban állományalkotó a sulyom (Trapa natans), a mocsári növényállományokban pedig a nád (Phragmites australis). A mocsári növények közül jellemző ezen kívül a keskeny- és széleslevelű gyékény (Typha angustifolia, T. latifolia) és a harmatkása (Glyceria maxima). A hínárnövények esetében a sulyom mellet más hínárfajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tündérfátylas (Nymphoidetum peltatae) és tündérrózsás (Nymphaeetum alboluteae) állományok figyelmet érdemelnek. A környezeti tényezők változása magával hozta a planktonikus és bentonikus élőlények minőségi, mennyiségi változásait is. Mivel a Tiszában magas a növényi tápanyagok koncentrációja, a fitoplankton fő limitáló faktora a hőmérséklet és a lebegőanyag-tartalom. Az éves változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során alacsony faj- és egyedszámok jellemzőek kovaalga dominanciával, míg apadáskor a hullámtérből állóvízi elemek is bekerülnek a folyóba. A duzzasztás idején a zöldalgák aránya növekszik. A tározótérre globálisan a viszonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellemző. Az egyes medencékben - eltérő környezeti adottságaik miatt - különböző mennyiségű és minőségű állomány található. Ebben meghatározó a nyílt víztér és a növényállomány aránya, a vízmélység, és a kitettség.


25


A megyei rendezési terv védelmi rendszere

Tiszabábolna

A megyei rendezési terv védelmi rendszerének elemeinek vizsgálata alapján a község az alábbiakban érintett: Ökologiai folyosók övezete Felszini szennyeződésre érzékeny övezetek Védett és védelemre tervezett természeti területek övezete Ökológiai tájrehabilitáció övezete 4.7. A lakosság összetétele: A legfrisebb KSH adatok az alábbiak: Táj-kép design Bt Budapest

26


A helység A A A nem A lakott A Postai A A településrész megnevezése, népszám- lakások lakott egyéb településrész irá- külterület távolsága a helységhez lálási üdülők lakóegykézbesítő nyító- települési a tartozó lakóségek postája szám jellege központi településrészek népesség beljellege és terület száma 2001. február 1-jén, megnevezése centrumától a 2003. január 1-jei közigazgatási (km) állapot szerint TISZABÁBOLNA 496 264 90 488 256 90 Tiszabábolna 3465 Központi belterület Külterület: Fehérlótanya 2 1 Tiszabábolna 3465 Mgl. 2,5 Gátőrházak 6 2 Tiszabábolna 3465 Őh. 0,5 Kölesháttanya 1 Tiszadorogma 3465 Mgl. 8,0 Nagymontaj 1 Tiszabábolna 3465 Mgl. 4,5 Széklápa 1 Tiszadorogma 3465 Mgl. 2,0 Szilpuszta 2 Tiszabábolna 3465 Őh. 4,0 Rövidítések: Mgl. = mezőgazdasági jellegű (készenléti, szolgálati) lakótelep, illetve lakóhely, mezőgazdasági jellegű tanyák Őh. = erdőőrház,erdészlak,erdészház,útőrház,gátőrház,csatornaőrház stb. A helység hivatalos megnevezése, nemzetiségi neve, igazgatási rangja, megyei beosztása, KSH kódja (településazonosító törzsszáma), körjegyzőségi kódja és a körjegyzőség székhelye, kistérségi kódja és a kistérség neve, távhívó körzetszáma, vasútállomás- és autóbuszállomás neve, távolsága a központi belterület centrumától (km). TISZABÁBOLNA Község Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH kód: 02291 Körjegyzőségi kód: 1 Körjegyzőség székhelye: Kistérségi kód: 3505 Kistérség neve: Mezőkövesdi Távhívó körzetszáma: 49 Vá.: Mezőkövesd (28,0 km) Aut. áll.: Tiszabábolna (0,0 km)

Nemzetiségi kötődés: Vallás:

A helység lakónépeslakásainak ségének száma

területnagysága (hektár)

2002.01.01. 494 265 3 273 2001. évi népszámlálás 498 264 3 273 magyar: 99,6% római katolikus: 88,3%; görög katolikus: 1,2%; református: 7,9%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 2,2%

A település lélekszáma 496 fő. 1960-ban a létszám megközelítette az 1200 főt, ettől az időponttól a lakosság létszáma folyamatosan csökken. Elsődleges cél tehát a lakosságfogyás megállítása. Az országos trendek is mutatják a népességszám csökkenését, nem egyedi esetről beszélhetünk tehát. Ennek bonyolult társadalmi-gazdasági-szociológiai gyökerei vannak, és vélhetően összefügg a terület gazdasági prosperitásával is. Mi lenne tehát ebből eredően a Táj-kép design Bt Budapest

27


konkrét feladat? Nyilvánvalóan növelni kellene a gazdasági potenciált és erőt, ezáltal új munkahelyeket teremteni, az életkörülményeket javítani. Utaltam rá, hogy ennek az első lépése már megvalósult: az infrastruktúra-hálózatok kiépítettsége vetekedik a fővároséval, sok tekintetben meg is haladja azt (csatorna, burkolt utak vonatkozásában). A cél meghatározásban fentiekre már utaltam. A népesség tekintetében az alábbiakban mutatom be a kor szerinti megoszlást:

39%

12%

49% 18 év alattiak 65 fő 12% 18-60 év közöttiek 260 fő 49% 60 év felettiek 207 fő 39%

Az öregedés arányát megvizsgálva az arány túlzott a népesség számához viszonyítva. A legtöbben a munkaképes korú lakossághoz tartoznak. A 18 év alattiak létszáma viszont az öregebb korosztályokhoz viszonyítva kicsi. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a népességfogyás alapvetően a lakosság elöregedésére vezethető vissza. Az elvándorlás is közrejátszhat, de a lakosság vitalitását jellemző fiatalkorú népesség száma alacsony. A falu lakosságának összetétele a végzettség szempontjából:


28


93%

0% 5%

2%

felsőfokú végzettségűek 13 fő 2% középfokú végzettségűek 28 fő 5% általános iskola 553 fő 93 % analfabéták 2 fő 0,2%

A szellemi bázis mérhető le a fenti diagramból, ami az országos vagy akár a megyei összehasonlításban is átlagos. Közepesnek mondható arány a felsőfokú végzettségűek száma: 13 fő, ami 2 %-os rátájával javítható lenne. Az analfabéták száma minimális. Viszonylag kevés a középfokú végzettségűek aránya, ezt kívánatos lenne növelni. A munkanélküli ráta: 9,61 %, ami egy kicsit magasabb az országos rátánál, de kedvezőbb a megyei arányoknál. Úgy gondolom, hogy a közepes arány ellenére van teendő ezen a területen, hiszen a községben az infrastrukturális feltételek és lehetőségek adottak. A humán erőforrás minőségi javítása is kívánatos lenne: több felsőfokú és középfokú végzettségű munkaerőre lenne szükség, mely megalapozhatja a későbbi fejlődést. Sajnos a munkanélküliek kezelésére sem jött létre olyan intézményrendszer, mely megfelelően kezeli ezt a problémát. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkanélküliség rátáját visszaszorítsuk, illetve a humán erőforrás minőségi javításával megteremtsük a fejlődés esélyét. Jelentős problémákat vetnek fel a szociális hálóból kikerültek, hiszen nekik már nincs rendszeres jövedelemforrásuk. Nem hiszem, hogy a községnek kellene ezen problémát orvosolni, de megoldási javaslatot kidolgozhat a település, vagy annak választott szervezete. 4.8. Intézményellátottság:    

Bölcsőde a községben nincsen. A Béke utca 1. sz. alatt található 25 férőhelyes óvoda 2 óvónővel dolgozik. A létesítményben egy foglalkoztató van. Az általános iskola a Fő utca 97. sz. alatt található, ez a község legjelentősebb épülete. Tornaterme nincsen, 6 tanterme van. A Polgármesteri Hivatal a Fő út 113. sz. alatt található. Az igazgatási Táj-kép design Bt Budapest

29


funkciót jól ellátó épület igény esetén bővíthető. Rendőrőrs a településen nincsen de a négyesi körzeti megbízott a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.  Tűzoltóság a faluban nincsen, az esetleges tűz oltásáról a Mezőkövesdi Tűzoltóparancsnokság gondoskodik.  Posta a Fő út 83. sz. alatt található. A nemrég épült épület az igényeknek megfelel.  Körzeti orvosi rendelő a Zöldfa utca 1. sz. alatt található, egy orvosi munkahellyel. Tiszadorogmával közös körzetet alkot. A fogorvosi ellátást és a hétvégi ügyeletet Mezőkövesdről biztosítják.  Öregek napközi otthona a Béke út 1. sz. alatt van. Régebben idősek klubjaként működött, de jelenleg nem használják. Érdemes fenntartani és fejleszteni a községben élő öregek nagy száma miatt.  A római katolikus templom és a mellette lévő épületek megfelelően szolgálják az egyházi funkciót, azonban felújításukra sort kellene keríteni.  A községben 5 db kereskedelmi egységben (ebből 2 db italbolt) várják a vásárlókat, ami a népesség számához viszonyítva megfelelő. Az intézmények elhelyezkedése egyben kirajzolja a falu természetes központját is hiszen, a legtöbb közülük a Fő utca és a 3302 sz. út kereszteződéséhez közel fekszik. A központtól talán a községháza esik kissé távolabb, oldva ezzel a centrumot. A Béke utca 1. sz. alatti óvoda is távolabb esik, de nem zavarja a lakófunkciót. Patika nincs a faluban. A központban lévő épületállomány állaga közepesnek nevezhető. A község a rendezett és további fejlődésre kész település képét mutatja. 

4.9. Mezőgazdasági mutatók: A mezőgazdasági földterület nagysága 3184 Ha. A termőterület/fő mutató: 5,98 Ha/fő, ami nem túl magas, azonban ha a családokra vetítjük, akkor az alábbiak alapján alakul: 23,9 Ha/család. Ha a szántóföldre vetítjük az arányt, az a következőképpen alakul: 8,48 Ha/család, ami elgondolkodtatóan alacsony. Tekintettel arra, hogy egy Ha földterületen elérhető haszon optimális esetben cca. 30.000,- Ft, egy család jövedelme éves szinten 254.400,- Ft a szántóföld műveléséből, ami elképesztően kicsi. Nyilvánvalóan ez a föld nem képes a népesség gazdasági hátterének biztosítására. Figyelembe véve azt is, hogy a földterület jóval kevesebb tulajdonos kezében összpontosul, bizony maradnak olyanok, akik kimaradnak a föld által szerezhető haszonból. Két lehetőség van: vagy diverzifikálni kell a mezőgazdasági tevékenységet (minél többféle növény termesztésével kell foglalkozni, olyanokkal, amik kisebb területeken is nagyobb hasznot termelnek, pl. uborka, fóliatermékek stb.), vagy a mezőgazdasági termeléshez és táji környezethez illeszkedő más vállalkozásokat kell megtelepíteni. Az utóbbi látszik biztosabb munkahelyteremtő lehetőségnek, hiszen a földtulajdon egyenetlensége miatt nem teremtődik mindenki számára lehetőség a gazdálkodásra. El kell érni, hogy a régi, vélhetően nagyobb kiterjedésű erdőterületek újra elterjedjenek és az erdőfoltok mind nagyobb területeket foglaljanak el, természetesen lehetőleg nem a jó szántóterületeken, hanem a gyep és egyéb területek felhasználásával. Az alábbiakban mutatom be a mezőgazdasági Táj-kép design Bt Budapest

30


földterületek arányait:

29%

4%

36%

2%

29%

szántó Ha 1128 36 %

gyep Ha 938 29%

gyümölcsös Ha 62 2%

egyéb 913 29%

erdő Ha 143 4%

Az állattenyésztésnek óriási hagyományai vannak e területen, ha a látogató 15-20 évvel vetődött volna erre, az utcákon nagy létszámú csordákat látott volna végigvonulni este és reggel: gyakorlatilag nem volt olyan porta, ahol ne lett volna tehén, vagy egyéb szarvasmarha. De a többi állatból is volt jócskán. Sajnos mára már nem sok maradt belőlük, ezt minden bizonnyal az életmódváltozás és a generáció váltás is eredményezte, de szerepet játszhatott ebben a jövedelmezőség alacsony színvonala is. A szarvasmarhák száma a korábbi 500 körüliről lecsökkent a huszad részére: most 23 db van a községben. Jellemző adat még, hogy a 23 állat 7 portán található, tehát az emberek alig tartanak tehenet. Összesen 2 ló van a községben, melyek egy portán találhatók. Megjegyzem itt nem lovas turizmusról van szó, hanem igáslovak tartásáról. Ezenkívül juhnyájak is vannak a faluban, így legalább a legelők ki vannak használva. Vadgazdálkodás tervezetten a területen nem folyik. A halászok egy Gelej nevű szervezetben dolgoznak (2 fő). Ez egy kiaknázatlan lehetőség, aminek vannak hagyományai is. 4.10. Gazdasági (ipari) tevékenység A vállalkozások számának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a községben arányaiban alacsony a gazdaság prosperitása, gazdasági társaságok nincsenek. Ha az egyéni vállalkozásokat vizsgáljuk, Bábolnán 107 főre jut egy egyéni vállalkozás. E területen mindenképpen fejlődésre van szükség. A településen nincs ipari üzem, termelő vállalkozás. Az egyéni vállalkozók közül mindegyik mezőgazdasággal foglalkozik. 4.11. Turisztika Táj-kép design Bt Budapest

31


A táji és épített környezet is attraktív, ami nagy mértékben elősegíthetné a turizmust ezen a területen. A helyzet azonban ennél jóval lesújtóbb: szervezett szálláslehetőség nincs a faluban (panzió vagy egyéb tömeges szálláshely). A községben 120 hagyományos parasztház alakult át üdülővé, melyek időszakos használatúak. Ez a községben lévő összes épületállomány 34,8 %-a, ami elég jelentős ahhoz, hogy számolni kelljen vele. Meg kell keresni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehetne bevonni a turisztikai szezonban ideérkező turistákat a község vérkeringésébe, ezáltal a község életének és gazdaságának fejlesztésébe. Azok a népi építészeti és egyéb értékek, rendezvények, melyekkel ide lehetne csalogatni a látogatókat, átértékelésre szorulnak. A községben nincs turisztikai célú rendezvény vagy esemény. A lovak száma a faluban 2, amit 1 portán tartanak. A halászati lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva. Sok lehetőség van a településen, de jelenleg ezek nincsenek kihasználva.

4.12. Az Országos Területrendezési terv (OTRT) vonatkozó tervlapjai:


32


Az OTRT térszerkezeti tervlapja:


33


Az OTRT országos ökológiai hálózata:

Tiszabábolna

OTRT érzékeny felszín alatti vízminőség

Tiszabábolna

OTRT kiváló termőföld

Tiszabábolna Táj-kép design Bt Budapest

34


4.13. A Tisza térség térszerkezeti tanulmány terve vonatkozó tervlapjai:


35


természet védelmi területek:


36


árvízvédelmi javaslat:


37


5. Településfejlesztési koncepció

 

A gazdasági és a demográfiai adatokkal összefüggésben megállapítható, hogy elsőszámú feladat a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások ösztönzésével, a külső (ami nem elsősorban külföldit jelent) tőke bevonásával munkahelyek teremtése, az életkörülmények javítása úgy, hogy a fejlődés lehetősége is meglegyen. Ez utóbbi megállapítás azt jelenti, hogy régebben voltak már központi próbálkozások a gazdaság állapotának javítására, de az életképességük nem igazolódott és rövid idő alatt tönkrementek. Ebből következik, hogy a támogatások által és a különféle alapokból juttatott tőke felhasználását a helyi szervekre kell bízni, hiszen helyismeret nélkül nem lehet hosszú távú, tehát fenntartható és jól működő termelést megvalósítani: ez a szubszidiaritás elve, az Európai Unió egyik alapelve. A támogatások kívülről érkeznek, de a döntések helyben születnek. Ahhoz, hogy a fejlődés megindulhasson, szükséges a település arculatának meghatározása, mik azok a legfontosabb területek, melyekre alapozhatjuk a fejlesztési irányokat: A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése úgy, hogy a termelés a legkevesebb környezetkárosító hatással járjon. A település image terjesztése, marketing tevékenység segítségével, A marketing vezérelvei az alábbiak: A Tisza tóhoz kapcsolódó image erősítése Közvetlenül a Tisza folyóhoz kötődő rekreációs tevékenységek (horgászás, fürdőzés, hajózás és vízi sportok) reklámozása. Kiegészítő mezőgazdasági jellegű funkciók kialakítása és ezzel kapcsolatos rendezvények szervezése (lovaglás, halászat, vadászat, népi játékok és tevékenységek).



Az image-hez kötődő vállalkozások telepítése:  A mezőgazdasági termeléssel kompatíbilis ipari üzemek idecsalogatása  A turisztikai célú hasznosítással összefüggő vállalkozások alapítása vagy letelepítése, szálláshelyek kialakítása  Üdülőterület kifejlesztése a település mellett  A népi építészeti elemek dimenzionálása  Halászati, vadászati tevékenységre épülő turisztikai fejlesztés  Lovaglás és egyéb rekreációs lehetőségek kifejlesztése Ezen fejlesztések nem csak elszigetelten végezhetők, hanem a kistérség összefogásában is, hiszen vállalkozások telepítése vagy egyéb turisztikai célú fejlesztés bizonyos estekben meghaladja egy község lehetőségeit, esetleg nincs is meg minden feltétel (például hiányzik a megfelelő képzettségű és számú munkaerő, stb.). Táj-kép design Bt Budapest

38


5.1. Településszerkezeti, építészeti fejlesztési javaslat.





A települések közötti kapcsolatokat erősíteni kell, mert ha egységesen lépnek fel, erősebbek, mint külön-külön. Nem az egyéni, elszigetelt fejlesztésre kell tehát törekedni, hanem az egymás kiegészítésén alapuló feladatmegosztásra. A fejlesztéseknek egymáshoz illeszkedőknek kell lenni nemcsak horizontálisan, de hierarchikusan is. Ez azt jelenti, hogy a községeknek nem kell olyan feladatot elvállalni, ami állami, megyei, stb. A községnek nyitottá kell válnia, két irányban: A kistérségi,a megyei, a régiócentrumok irányába, hogy könnyebb legyen a kommunikáció és az információk áramlása, ami megkönnyíti a központi programokhoz való kapcsolódást ill. a támogatások megszerzését és a település ismertségének biztosítását. Biztosítani kell a községek közötti kommunikációt és bizalmat a kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések lebonyolításához és a programokhoz.

5.1.1.Településszerkezeti intézkedések. Ha a települést egy rendszernek képzeljük el, akkor a rendszer minden egyes elemének a 2. pontban lévő célokat kell szolgálnia, oly módon, hogy alkalmazkodik a 4. pontban definiált „IMAGE”-hoz. A fentieknek megfelelő fejlesztési akcióterületek az alábbiak: 5.1.1.1 A mezőgazdasághoz kötődő ipari tevékenység területbiztosítására helyszínt jelöltünk ki: A falu határában a TSz-telep területe, ahol inkább mezőgazdasági kiegészítő funkció megengedésével lehetne ipari övezetet képezni. 5.1.1.2. A turisztikai célú területeket nem lehet övezetszerűen tervezni, hiszen azok a lakóépületekkel és kereskedelmi egységekkel vegyesen jöhetnek létre ill. képezhetők átalakítással. Inkább az lehetne a feladat, hogy a különböző építési övezetekben kerüljenek szabályozásra. 5.1.1.3 Az üdülőterületet a település melletti területen kell kijelölni, közvetlenül a 3302-es számú út és a Tisza töltése közötti szakaszon, a mezőgazdasági földterület felhasználásával, a védőtávolságok és előírások megtartása mellett. 5.1.1.4. A népi építészeti elemek dimenzionálását szintén nem lehet övezetekben jelölni, azokat a szabályozás rendszerében kezelhetjük. 5.1.1.5. A halászat és vadászat helyszíne is adott a természetes helyszíneken, legfeljebb meghatározhatjuk azok bázishelyeit a fentiekben jelzett 1. és 2. pontokban. 5.1.1.6. A lovaglás bázishelyét is a mezőgazdasági funkciókhoz lehet kötni, nem igényel övezeti meghatározást. A településszerkezetben helyet kell biztosítani a további lakóterületek számára is, amire belterületbe vont ingatlanként a Zöldfa utca melletti, illetve a Mezőcsát út melletti területeken van lehetőség. A közművek és árvízvédelmi területek szabályozására további övezetekre lesz szükség, ami nem beépítésre szánt övezetek közé lesz besorolva. Táj-kép design Bt Budapest

39


5.1.2. Építészeti fejlesztési javaslat: A turisztikai látványosság az épített környezet javítása érdekében értékmegőrző és visszaállító, az új épületek vonatkozásában a terület-sajátos stílus alkalmazása lenne a feladat. Az épületek átalakításánál különösen fontos a közterületről látható homlokzatok népi építészeti értékeinek megfelelő helyreállítása, új épületek építése esetén a település előképeire jellemző kubaturák, motívumok és ornamentikák alkalmazása. Ezek az alábbiak:  utcára merőleges nyeregtető  az utcai homlokzaton félnyeregtető  deszkázott mintás oromfal  oldaltornácok (néhol körtornác) alkalmazása  tornácra futtatott növény  déli tájolás  téglalap alakú alaprajzi arány  nyári konyha (a tornác végéből nyílik)  búbos kemence ( többnyire a nyári konyhában)  meszelt fal (fehér)  piros cserép  virágos udvar  deszkapalánkos kerítés  a kisajtónál kis tetőidom a deszkakerítésben  góré, csűr, stb.  tölgyfa, diófa, szilvafa, stb. Nemcsak a lakóépületek esetében, de a középületeknél is célszerű alkalmazni ezen elemeket az építészeti összhang megteremtése érdekében. 5.2. Kulturális értékek védelmi javaslata: Helyi védelem alá vonásra javaslom az alábbiakat:  Mezőcsáti út 5. sz. alatti lakóház hrsz.:150  Zöldfa utca 14. sz. alatti lakóház hrsz.:302  Fő utca 15. sz. alatti Templom hrsz.:223  Fő utca 88. sz. alatti lakóház hrsz.:25  Fő utca 100. sz. alatti lakóház hrsz.:37  Fő utca 98. sz. alatti lakóház hrsz.:36 5.3. Közlekedési és parkolási javaslatok: A kialakult úthálózati struktúrán alapvető és lényegi változtatásokat nem javaslok. A nyomvonal megtartását szorgalmazom a 3302-es és a Fő út vonatkozásában, az útburkolat felújítása azonban tovább nem halasztható feladat. Táj-kép design Bt Budapest

40


Az alárendelt utak az utóbbi néhány évben lettek felújítva, aszfaltburkolattal ellátva. A legközelebbi munkálatoknál célszerű ezeket min. 7 m útpályatest szélességűre kiépíteni. A burkolatlan utak burkolását még meg kell oldani. Az alárendelt utak kiépítésére ott lesz szükség, ahol terület fejlesztése van előirányozva azaz:  A 5.1.1.3. szám alatt körbehatárolt területen épülő üdülőterület fejlesztéséhez az üdülőterületet feltáró közlekedési hálózati elemek kiépítése.  A 5.1.1.1. szám alatt jelölt mezőgazdasági ipari területek kialakításához szükséges úthálózat kiépítése.  A település lakóterületének fejlesztése érdekében kijelölt területeken.  A vízi közlekedés fejlesztését célzó hajókikötő állomás kialakítása a Tisza parton.  A magasabbrendű tervekben is javasolt kerékpárút-hálózat kiépítése a töltések koronáján. A tömegközlekedési kapcsolatok javítása is kívánatos lenne. Ahhoz, hogy a település élhetősége és megtartó ereje növekedjen, elengedhetetlen az utazási idők csökkentése. Mivel azonban ez nemcsak ezt a települést érinti, hanem az egész kistérséget, összefogva, a felső szervek felé tárva a problémát nagyobb lehet az esély eredmény elérésére. A parkolóhelyek kialakítását a közintézmények és a nagyobb forgalmú kereskedelmi egységek előtt meg kell oldani. A járművek az útpadkát letapossák és kopárrá változtatják. Parkolóhelyekre a Tisza parti fejlesztésekkel összhangban van szükség különösen a hajókikötő állomás közelében, illetve a rekreációs célú fejlesztések környezetében. 5.4. Környezetvédelmi intézkedések: A mezőgazdasági termelésben vissza kell szorítani a kemikáliák alkalmazását, lehetőleg környezetbarát anyagokat használva. A talajok regenerálódási idejét ki kell tolni, hogy kevesebb műtrágya is elegendő legyen a termelékenység növeléséhez vagy szinten tartásához. Be kell vezetni a biotermelés módszereit, és széles körben elterjeszteni azokat. Az ideiglenes hulladéklerakó helyeket ki kell építeni, hogy azokból a szennyeződés ne kerüljön a talajba, ill. tisztítható, fertőtleníthető legyen. Lehetőleg le kellene fedni, hogy a szemetet ne mossa a csapadékvíz a talajba. 5.5. Közművek fejlesztése A közművek fejlesztésére, ágvezetékek kiépítésére ott van szükség, ahol területfejlesztés történik (lásd 5.1.1.). El kell továbbá érni, hogy az ingatlanokra az összes közmű bekötésre kerüljön. Új létesítményekre csak a teljes közmű bekötése esetén lehessen építési engedélyt adni. 5.6.Közterületek, zöldterületek fejlesztése Intenzív lábnövényzet telepítése kívánatos a közterületeken, illetve Táj-kép design Bt Budapest

41


javaslom a szervezett füvesítést. Az utcai fasorok egyedeinek egységesítése is kívánatos lenne, javaslom az alábbi egyedek közterületi elterjesztését: tölgyfa (quercus): Mezőcsáti út, Fő utca, Rákóczi út, Zöldfa út Táncsics út, ill. a 3302-es út mentén mindkét oldalon a közigazgatási határ teljes területén, illetve a beépítésre nem szánt területi földutak 70%-a mentén, szilvafa (prunus sp): a beépítésre nem szánt területi földutak 30%-a mentén. A közterületek csapadékvíz elvezetésének folyamatosságát biztosítani kell az árokrendszerek lejtési viszonyainak felülvizsgálatával és a fogadóhelyek (Sulymos csatorna, Tisza ágai) kotrásával és mélyítésével. Közterületeken a buszvárók helyett a tájba illő építményeket kell elhelyezni. Elő kell segíteni, hogy a közterületekre pihenőpadok, biciklitárolók és szeméttárolók kerüljenek ki. 5.7. Tájrendezési javaslat Ezen területek fejlesztésével kapcsolatosan már intézkedéseket eszközöltünk az előző, zöldfelületeket érintő pontban is, ami az út menti fasorokat illeti. A legfőbb feladat a jelenlegi landscape megőrzése, és annak harmonikus továbbfejlesztése. A tájidegen elemeket célszerű korrigálni. (Megjegyzem, nem nagyon van ilyen.) A beépítésre nem szánt területeken az alábbi egyedek alkalmazását kell szorgalmazni. A nyárfa és a fűzfa az árterületi erdők különösen elterjedt fajtái, e gyorsan növő fajok képezik ezen erdők közel 100%-át. Nyárfa (populus) Fűzfa (salix) A szántóterületek melletti erdősávokban gyakran előfordul még az akác (robinia), ami szintén egy elterjedt fajta. A fentiekben említett tölgyfa jelentős tájképző elem. A tölgyfaligetek kipusztított foltjainak pótlása kell hogy legyen az első számú feladat. A Tisza holt ágainak a rehabilitációja és kotrása, valamint a holtágak közötti folytonosság is fontos feladat lehet az alábbi szempontok miatt: a holtágak kotrása, kapacitásának bővítése a keletkezett belvíz elvezetésében és tárolásában döntő szerepet játszhat. Segíthet az árvízvédelemben is oly módon, hogy a holtág és a Tisza folyó közötti zsilipszerkezeten át többletvizek befogadására alkalmas, ill. segít a községet keleti irányból veszélyeztető árvízveszély tompításában. Úgy gondolom, hogy a természet adta lehetőségek kiaknázása a fenti célokra a legolcsóbb és kézenfekvő magoldás. Az így keletkezett mesterséges „víztározók” halastóvá alakíthatók illetve rekreációra is felhasználhatók. 5.8. Intézményfejlesztési javaslat   

Az általános iskola épületéhez célszerű lenne szaktantermeket, ill. egy tornatermet építeni. Megfontolandó egy patika telepítése a községbe. A munkanélküliség kezelésére intézményt lehetne létrehozni, mely lehet egy nagyobb szervezet kihelyezése is, hogy ez a probléma helyben legyen kezelhető. Táj-kép design Bt Budapest

42


 

Turisztikai információs központ létrehozására is javaslatot teszek (akár több településsel együtt) Javaslom továbbá a településen működő öregek napközi otthonát jól működő intézménnyé alakítani, igény szerint bővíteni. 5.9. A gazdaság fejlesztése 5.9.1. A mezőgazdaság fejlesztése:

      

Szorgalmazni kell a kis területen is nagy hozamokkal kecsegtető növények telepítését. Növelni kell az eladott termékek feldolgozottsági szintjét, ezzel kapcsolatosan még mezőgazdasági üzem telepítése is elképzelhető. Fejleszteni kell a marketing-információs csatornákat minél nagyobb felvásárlási árak elérése érdekében. Növelni kell a biotermékek arányát, ezzel párhuzamosan a kemikáliák alkalmazását vissza kell szorítani. Meg kell teremteni a gazdák kölcsönös segítségényújtásán alapuló szervezeti formákat. Az állattenyésztést intenzifikálni kell. A turisztikai tevékenységgel összefüggő mezőgazdasági programok fejlesztése kívánatos. 5.9.2. Munkahelyteremtő beruházások

  

Külső tőke bevonásával szorgalmazni kell vállalkozások megtelepítését a faluban, ill. más településekkel összefogva. A mezőgazdasági tevékenységből következő, ahhoz szorosan kapcsolódó ipariszolgáltató bázis létrehozása. Turisztikai célú fejlesztések generálása. 5.9.3. Turisztika fejlesztése

    

Hatékonyabbá kell tenni a falusi turizmus programot, minél több portán ki kell alakítani szálláshelyeket. Marketing-tevékenységet kell kifejteni a fentiekben megfogalmazott falu image és logo alapulvételével. Üdülőterületet kell kialakítani a település mellett, mely az elkövetkező években motorja lehet a település fejlődésének, kihatva a környező települések fejlődésére is. Programokat kell szervezni, melyek idecsalogatják a látogatókat is, akik itt költik el a pénzüket. Le kell fektetni a lovas turizmus alapjait, hogy a helyi specialitásokon túl újabbakkal színesítsük a programot.


43


Tiszabábolna Község Önkormányzatának ……./2005. (….. ) számú rendelete a Község közigazgatási területére vonatkozó Helyi építési szabályzatról (tervezet) Tiszabábolna község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d), pont és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 13. §-ában és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a következő rendeletet (továbbiakban rendelet) alkotja: 1.§. A rendelet hatálya és alkalmazása A rendelet hatálya Tiszabábolna község közigazgatási határán belüli területre terjed ki (továbbiakban tervezési terület). A tervezési területen területet felhasználni, szakhatósági állásfoglalást kiadni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, táj- és közműfejlesztést eszközölni kizárólag jelen rendelet, továbbá az Étv. és az OTÉK, valamint e rendelet és a mellékletét képező szabályozási terveknek együttesen alkalmazott előírásai alapján szabad. A rendelet mellékletét az alábbi szabályozási tervlapok képezik: I. sz. melléklet: Belterület szabályozási terve M 1:2000 II. sz. melléklet: Külterület szabályozási terve M 1:20000 2.§ Szabályozási elemek (1) A kötelező szabályozási elemek, melyek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges.Ezek az elemek a következők: a) Szabályozási vonal (közterület és telek elválasztó vonala) b) Beépítésre szánt területek lehatárolása c) Építési övezetek és övezetek lehatárolása d) Építési vonal, amelyre az épület homlokzatának legalább 50 %-a helyezendő e) Utak szabályozási szélessége f) Vízi közművek, illetve védelmi berendezések védőtávolságai. g) Az építési övezetek azok beépítési paraméterei a telekterületre (ingatlanra), ill. az azon elhelyezkedő épületekre vonatkoznak:(azokban az övezetekben ahol épületeket lehet elhelyezni ugyanezen paramétereket kell alkalmazni): f/1 Beépítettség legnagyobb mértéke f/2 Szintterületi mutató legnagyobb mértéke f/3 Legkisebb, legnagyobb építménymagasság Táj-kép design Bt Budapest

44


f/4 Beépítési mód f/5 Zöldfelület legkisebb mértéke f/5 Kialakítható legkisebb telekterület f/6 Legkisebb legnagyobb telekszélesség és mélység f/7 Pinceszint (terepszint) alatti beépítettség legnagyobb mértéke (a környezetvédelmi jellemző az egész településre kerül megállapításra) (2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de nem kötelező. Részletes előírások 3.§ Közigazgatási és belterületi határ (1) A község közigazgatási területe nem változik. (2) A belterületi határ módosítását – szükség szerint, a beépítésre szánt területek fokozatos, ütemezett belterületbe vonásával – a vonatkozó általános szabályok alapján kell lefolytatni. A belterület az alábbi területeken változik jelen rendelet I., II. számú melléklete alapján: a) Zöldfa út mentén lakóterület kialakítása érdekében 4.§ Az övezeti rendszer A tervezési területen a településszerkezeti tervben meghatározott terület felhasználási egységek övezetekre és építési övezetekre tagozódnak. Ezek közül az építési övezet épület elhelyezésére szolgál, míg az övezet infrastruktúra elemek, mezőgazdasági tevékenység stb. területe. 5. § Beépítésre szánt területek (építési övezetek) általános előírásai (1) A beépített és beépítésre szánt területeket a belterületi és külterületi szabályozási tervek határolják le. (2) A beépítésre szánt (tervezett, illetve használatát tekintve átminősített) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (elő közművesítés, feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, stb.) – legfeljebb tömbméretű területenként ütemezve – el kell végezni. ) Új építési tömb megnyitása esetén az építési engedély feltétele, hogy a kijelölt utcanyitás, illetve szélesítés közterületi lejegyzése megtörténjen. (3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8. § (2) bek. b./) biztosítandó, amit a belterületen fokozatosan teljes közművesítettségre kell fejleszteni.


45


(4) A beépítettség kötöttségeire tekintettel kialakult övezeti besorolású és településközpont vegyes területeken, továbbá mindazon tervezett építési övezetben, ahol a tömb beépítése megkezdődött – az illeszkedés érdekében – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni. (5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen. (6) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások – egyéb pontosítás hiányában – az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari, illetve mezőgazdasági üzemi építmény építési feltételei). (7) A Helyi Építési Szabályzat szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, legfeljebb 25 m telekmélységig érvényes, azon túl a legkisebb építménymagasság alatt is helyezhető el melléképület, de a melléképület legkisebb magassága 2,2 m-nél kisebb nem lehet. (8) A beépített területeken új épület a kialakult állapotnak megfelelően, illetve a szabályozási terven jelölt módon helyezhető el. Ebben az esetben a 40 m-nél nagyobb telekmélységű telkeknél a beépítési mélység az építési vonaltól mérve nem haladhatja meg a telek átlagos mélységének 60 %-át. Abban az esetben ha a telek mélysége nem haladja meg a 40 m-t, akkor minimum 6,00 m hátsókertet szükséges biztosítani. (9) A kialakítható legkisebb területnél, illetve a legkisebb telek szélességnél kisebb telkek, melyek jelen rendelet hatályba lépésekor az ingatlan nyilvántartásban szerepelnek jelen rendelet előírásainak megfelelően beépíthetők. (10) Az előkert mélységét a beépített tömbökben úgy kell meghatározni a telken, hogy az építendő épületet az adott utcaszakaszon jellemzően kialakult előkerttel rendelkező épületek által meghatározott vonalon kell elhelyezni. Az oldalkert méretét (11) A kerítésépítés általános szabályain túl a telek utcai homlokvonalán maximum 1,7 m magas, tömör, áttört, tégla, fa, vas, vagy drótháló kerítés építhető, melynek tömör lábazata maximum 0,5 m magas lehet. A beépítésre szánt területeken képzett építési övezetek részletes előírásai Lakóterület 6.§ „Lf-TB” Falusias lakóterület (1) A terület felhasználás általános jellege szerint lakó, míg sajátos építési Táj-kép design Bt Budapest

46


használata alapján falusias lakóterületeken lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el, de üzemanyagtöltő állomás, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, óriásplakát, továbbá különösen szennyező, az egészségre ártalmas funkciójú épület (autófényezés, asztalosipari tevékenység, gumi és műanyag feldolgozás, vulkanizálás, extrudálás, fröccsöntés, öntödei fémfeldolgozás) az övezetben nem helyezhető el. (2) Az Lf-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Beépítési mód: oldalhatáron, vagy szabadon állóan b) Szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,5 c) Legnagyobb beépítettség: 30 % d) Építménymagasság legkisebb mértéke: 3,00 m, legnagyobb mértéke: 5,00 m e) Legkisebb zöldfelület: 45 % f) Legkisebb telekterület: 800 m2. g) Legkisebb telekszélesség: 16,00 m h) Amennyiben a telek szélesebb, mint 20,00 m, szabadon álló épület elhelyezés is lehetséges, ebben az esetben a kedvezőtlenebb tájolású oldalhatár mentén legalább 3,00 m, a kedvezőbb tájolású oldalhatár mentén legalább 4,00 m széles oldalkert biztosítandó. i) Az építési övezetben az oldalkert legkisebb mértéke 4,00 m j) Az építési övezetben a pinceszinti beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % Központi vegyes terület 7. § „Vt-TB” Településközponti vegyes terület (1) A terület felhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területeken több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen üzemanyagtöltő állomás, óriásplakát, 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó szerkezet, továbbá különösen szennyező az egészségre ártalmas funkciójú épületet nem lehet elhelyezni. (2) A Vt-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Beépítési mód: oldalhatáron, vagy szabadon állóan b) Szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 1,0 c) Legnagyobb beépítettség: 40 % d) Építménymagasság legkisebb mértéke: 4,50 m, legnagyobb mértéke: 7,50 m e) Legkisebb zöldfelület: 30 % f) Legkisebb telekterület: 800 m2 g) Legkisebb telekszélesség: 16,00 m Táj-kép design Bt Budapest

47


h) Oldalhatáron történő épület elhelyezés esetén az oldalkert legkisebb szélessége 4,00 m. i) Az övezetben a hátsókert nem lehet kevesebb 6,00 m-nél. j) Az építési övezetben az általános iskola tornaterme, valamint szakrális funkció elhelyezése esetén az építménymagasság 9,0 m lehet. k) Az építési övezetben a pinceszinti beépítettség legnagyobb mértéke: 40% Gazdasági terület 8. § „Gksz-TB” Kereskedelmi és szolgáltató Gazdasági terület (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Megengedhető olyan funkció telepítése, mely a 21/2001. (II.14) sz. kormányrendelet alapján nem rontja a jelenlegi légszennyezettség, továbbá a zajszennyezés mértékét. (2) Sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (hajdani majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok, stb.) (3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető. (4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek – a működés feltételeinek biztosítása esetén – a vonatkozó előírások betartásával, méreteiktől függetlenül beépíthetők. (5) A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és a min. 1.000,- m2 területet. (6) Az övezetben építhető lakás(ok) szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség(ek) szintterületét. (7) Az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túl a területen elhelyezhető: a) a mező- és erdőgazdasági termelés (üzemi) létesítményei b) egyéb nem zavaró hatású ipari létesítmény c) turisztikai létesítmény d) szállás funkció (8) Állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése, illetve működése a lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető. (9) A Gksz-TB jelű építési övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) A beépítettség legnagyobb mértéke: 35% b) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,75 épület m2/telek m2 c) A beépítési mód: szabadon álló d) A legnagyobb építménymagasság: 6,0 m e) A legkisebb építménymagasság: 3,0 m f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40% Táj-kép design Bt Budapest

48


g) h) i) j) k) l)

A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 A legkisebb telekszélesség:20 m A pinceszinti beépítés legnagyobb mértéke: 35% Az előkert mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 4 m A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m Különleges területek 9. § „K-STB” (Sportterület ) zöldterületen kialakított sportterület

(1) A sportterület – jele K-STB – a sport és rekreációs funkció elhelyezésére szolgál. A sporttal kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) sporttal kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 50 m j) A pinceszinti beépítés legnagyobb mértéke: 5% k) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m l) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m m) A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m 10.§ „K-TTB” (Temetőterület ) (1) Az építési övezet kegyeleti és szakrális funkció elhelyezésére szolgál. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Kegyeleti és szakrális virág- és koszorúárus létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 25 m Táj-kép design Bt Budapest

49


j) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m k) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m l) A hátsókert legkisebb mélysége: 6 m 11. § „K-HTB” (Hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló terület ) ideiglenes hulladékudvarok céljára kialakított területek. (1) Az építési övezet ideiglenes jelleggel hulladékok elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben hulladék kezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetők el. (2) A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) Hulladéktároló, tömörítő iroda és szociális blokk funkciójú létesítmények kivételével épületet elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2 d) A beépítési mód: szabadon álló e) A legnagyobb építménymagasság: 6 m f) A legkisebb építménymagasság: 3 m g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% h) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 i) A legkisebb telekszélesség: 25 m j) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m k) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m

12.§ Beépítésre nem szánt területeken képzett övezetek Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az Étv. 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b./ pontja tartalmazza. 13. § „KÖu-TB” Közlekedési és közműterület (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés továbbá 6 m2-nél kisebb buszváró épületépítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A helyi Építési Szabályzat szerint kijelölt – KÖu-TB jelű – közlekedési célú építési területek (továbbiakban: szabályozási szélesség) biztosítása szükséges. Táj-kép design Bt Budapest

50


(3) A szabályozási terveken jelölt 3302 sz. országos mellékút mentén, beépítésre nem szánt (mezőgazdasági/kül) területen 50-50 m védősáv biztosítandó. (4) A 3302 sz. országos mellékút szabályozási szélessége 22,0 m. A település belterületi átkelési szakaszán – települési főút - a meglévő telekhatárok által meghatározott szabályozási szélessége megmaradhat. (5) Minden települési gyűjtőút, lakóutca és mellékút (dűlőút) szabályozási szélessége változatlanul a jelenlegi. Új utak létrehozása esetén a szabályozási szélesség 12,0 m. (6) A település központjában 18 db, az orvosi rendelő előtti közterületen 6 db közterületi parkolót kell kialakítani. (7) A szabályozási terv szerinti útfásítások telepítéséről a meglévő fasorokhoz illeszkedő fafajok alkalmazásával kell gondoskodni. (8) Az utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat szélégi gyepesíteni kell. (9) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles. (10) A közműterülethez tartoznak a szabályozási terv szerinti KÖu-TB jelű területek (11) A szabályozási terven feltüntetett, önálló terület felhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közműnyomvonalak (pl.: elektromos) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell. (12) A csapadék- és belvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani. (13) A kiépített gázellátó folyamatosan biztosítandó.

rendszer

szükséges

bővítése

és

karbantartása

(14) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálat készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat. 14. § „Z-TB” Zöldterület (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). A Táj-kép design Bt Budapest

51


területen elhelyezhető: a) pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) b) vendéglátó épület c) a terület fenntartásához szükséges épület d) közmű műtárgy (2) A közpark területek felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. (3) Az övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

A beépítettség legnagyobb mértéke: 2% A szintterületi mutató legnagyobb mérke:0,02 épület m2/telek m2 A beépítési mód: szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: 6 m A legkisebb építménymagasság: 3 m A zöldfelület legkisebb mértéke: min.: 65% A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 A legkisebb telekszélesség: 25 m Az előkert legkisebb mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m 15. § „E-TB” Erdőterületek

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló, min. 1.500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított terület. Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:  védelmi (védett és védő) Ev  gazdasági Eg (2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (3) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel. Az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (erdőműveléssel, erdei vadak ellátásával kapcsolatos építmények) helyezhetők el, az alábbiak betartásával. A rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad: a) b) c) d) e) f) g)

A beépítettség legnagyobb mértéke: 0,5% A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,005 épület m2/telek m2 A beépítési mód: szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: 6 m A legkisebb építménymagasság: 3 m A zöldfelület legkisebb mértéke: 65% A kialakítható legkisebb telekterület: 100.000 m2 Táj-kép design Bt Budapest

52


h) A legkisebb telekszélesség: 25 m i) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m j) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m (4) Védelmi célú erdőterület alakítandó a szabályozási terven kijelölt helyeken. Telepítésre ajánlottak a következő: a) Mézgáséger (Alnus glutincsa) a 3302-es út mentén b) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) a belterületi lakó utak mentén c) Fehér és fekete nyár (Populus alba, populus nigra) a belterületi lakóutak mentén d) Fehér fűz (salix alba) a szántó földek közötti erdősávokban e) Tatárjuhar (acer tatricum) f) Mezei juhar (acer campestre) (5) Gazdasági célú erdőt telepíteni – a meglévő és tervezett erdőterületeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein – az egyéb mezőgazdasági övezet területei kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település hosszú távú erdőtelepítési programjának megfelelően lehetséges. (6) A településen védőfásításról kell gondoskodni: a) a hulladéklerakók (szeméttelep), környezetében 20-20 m szélességben, b) a majorok, állattartó telepek körül min. 15 m szélességben c) a vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén tájfásítást kell az üzemeltetőknek végezniük. 16. § Mezőgazdasági területek (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. Meglévő beépített állapotként itt helyezkednek el a tanyaudvarok és kertes mezőgazdasági területek is ahol lakások is találhatók. (2) A mezőgazdasági területei három övezetre tagolódnak: a) Általános mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló terület Má-TB b) Kertes mezőgazdasági övezet – jele: Mk-TB (3) Az Mk-TB jelű, kertes övezetbe tartozó – korábban zártkertként nyilvántartott, illetve ahhoz csatlakozóan tervezett – területeken a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad új épület építése esetén: a) Az övezetben lakóépület is létesíthető, ha a telek területe meghaladja a 3.000 m2-t, illetve a lakóépület építéséhez rendelt egyéb általános és az (5) bekezdés szerinti helyi feltételek teljesülnek. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10% c) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke:0,1 épület m2/telek m2 Táj-kép design Bt Budapest

53


d) e) f) g) h) i) j) k) l)

A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: 4 m A legkisebb építménymagasság: 3 m A zöldfelület legkisebb mértéke: min.: 65% A kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2 A legkisebb telekszélesség: 20 m Az előkert legkisebb mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége: 6 m A hátsókert legkisebb mélysége: 15 m

(4) Az Má-TB övezet mezőgazdasági termelés, állattartás, legeltetés funkcióra szolgál. Az övezetben: a) A mezőgazdasági termeléssel, állattartással, legeltetéssel kapcsolatos létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) Az előkert legkisebb mélysége: 5 m c) Az oldalkert szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m d) A hátsó kert legkisebb mélysége: 6 m e) A beépítettség legnagyobb mértéke: max.: 2% f) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,02 épület m2/telek m2 g) Legnagyobb építménymagasság: max.: 6,00 m h) Építési mód: szabadon álló i) A zöldfelület, vagy megművelt terület legkisebb mértéke: min. 90% j) A kialakítható legkisebb telekterület: 6000 m2 k) A legkisebb telekszélesség.: 50 m 17.§. „Üh-TB” Hétvégi házas üdülőterület Az építési övezet elsősorban üdülők elhelyezésére szolgál, de megengedhető kereskedelmi és vendéglátó egységek, továbbá a turisztikai célú lótartás és szállásépületek (panziók), valamint kempingek elhelyezése is. Az üdülőterületet a fentiekben felsorolt funkciójú épülettől elkülönítetten kell kialakítani, min. 25 m-es védőtávolság alkalmazásával. Az építési övezetben kialakítandó utakat minimum 12 m szabályozási szélességgel kell tervezni. Az építési övezet területén: a) Az előkert mélysége: 5 m b) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 4 m c) A hátsó kert legkisebb mélysége: 6 m d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20% e) A szintterületi mutató legnagyobb mértéke: 0,2 épület m2/telek m2 f) Legnagyobb építménymagasság: max. 5,00 m g) Építési mód: szabadon álló h) A kialakítandó legkisebb zöldfelület: min. 60% i) Legkisebb teleknagyság: 500 m2 j) A legkisebb telekszélesség: 15 m k) A terepszint alatti legnagyobb beépítettség: 15% l) A telken csak egy épület építhető Táj-kép design Bt Budapest

54


18.§ Építészeti szabályozás (1) A meglévő épületek helyreállítása és felújítása során a népi építészetre jellemző épületszerkezeteket és díszítéseket elbontani tilos, azokat eredeti állapotukban kell kijavítani ill. a hiányzó részeket pótolni. (2) Az új épületek építésekor szem előtt kell tartani a népi építészeti hagyományokat. (3) A tervezési területre jellemző népi építészeti jellemzőkhöz nem igazodó épületekre építési engedélyt kiadni tilos. (4) Az „Lf-TB” építési övezetben csak utcára merőleges nyeregtető építhető, az utcai oromfalat csonka konttyal kell megtörni. (5) Az „Vt-TB” építési övezetben utcával párhuzamos, és utcára merőleges nyeregtető is építhető. (6) Az „Lf-TB”, „TV-TB” építési övezetben vagy az utcai homlokzatok teljes hosszában vagy az udvari oldalhomlokzat felében tornácot kell kialakítani. (7) Az „Lf-TB” építési övezetben elhelyezendő épületek oldalainak aránya maximum 1 legyen, ahol az utcai oldal a rövidebb. (8) A tervezési területen a telkek homlokvonalán építendő kerítéseket deszkapalánkból célszerű építeni, a gyalogos forgalmat lebonyolító ajtó felett nyeregtető imitációval. (9) A tervezési területen a közterületről látható épületrészek egységes és harmonikus megjelenése érdekében előnyben kell részesíteni a piros égetett agyag cserépfedést és a fehér színű vakolt falakat, továbbá a sötétbarna lábazatot. (10)A melléképületeket tulajdonosa köteles karbantartani ill., felújítani, különösen, ha azok közterületről láthatók és jelentősen rombolják a falu képét. Erre kötelezni is lehet. (11)A telekterületen csak a gazdálkodáshoz használatos anyagokat lehet tárolni. A telken építőanyag, hulladék tárolása tilos. 19.§. Elővásárlási jog Tiszabábolna község Önkormányzata elővásárlási jogot állapít meg az alábbi ingatlanokra (a szabályozási terven E betűvel határolt terület): a) Mezőcsáti út 5. sz. alatti lakóház hrsz.:150 b) Zöldfa út 24. sz. alatti lakóház hrsz.:302 c) Fő utca 15. sz. alatti lakóház hrsz.:223 d) Fő utca 98. sz. alatti lakóház hrsz.:36 e) Fő utca 100. sz. alatti lakóház hrsz.:37 20.§. Helyi közút céljára történő lejegyzés


55


Tiszabábolna Község Önkormányzata helyi közút számára a szabályozási tervben jelölt helyeken a fejlesztés végrehajtásának elindításakor területet jegyezhet le az alábbi területeken: - Lakóterület-fejlesztéssel érintett területeken - Munkahelyi terület létrehozása érdekében az „Gksz-TB” jelű építési övezet területén -Üdülőterület létrehozása érdekében az „Üh-TB” jelű építési övezet területén 21. § Vízgazdálkodási terület, ár- és belvízvédelem (1) Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a tartalmazza. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (3) A település közigazgatási területén áthaladó folyók és patakok (Tisza, Sulymos) a szabályozási terven jelölt védelmi területére az alábbi előírások vonatkoznak: a) a mentett oldali töltéslábtól mért 10 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmilyen építmény nem helyezhető el. b) az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldal lábvonalától mért 110 m-es védelmi területen belül anyaggödröt nyitni és az épületek alá pincét építeni tilos, továbbá az építési engedélyezési eljárás során az illetékes árvízvédelmi szerv (ÉVIFE) szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni. c) Árvízkor a mentett oldalon összegyűlő csapadékvíz befogadóba történő juttatása a Helyi Önkormányzat feladata (4) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó (46/1999. (III. 18.) Korm. r.) rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához a tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 3-3 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon. (5) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles. (6) A csapadékvíz csatornákba, csapadékvíz elvezető árkokba, az öntözőcsatornákba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad belevezetni, továbbá semmilyen szennyezést illetve fertőzést okozó anyagot nem lehet bejuttatni, belevezetni. (7) A szennyvízcsatorna hálózatra rákötött kommunális és ipari szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet előírásainak. Amennyiben az ipari szennyvizek minősége nem elégíti ki fenti rendelet határértékeit, abban az esetben az ipari szennyvíz előtisztítása szükséges. Az Táj-kép design Bt Budapest

56


előtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles tevékenység. (8) Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani. Egyedi vízellátó és szennyvízgyűjtő mű nem alakítható ki. Felhagyott bármilyen műszaki kialakítású kútba szennyvíz nem vezethető. (9) A település csatornázatlan vagy részben csatornázott területein a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 47. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni. Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre lehet szállítani. (10) A közműves szennyvízelvezető és-tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendeletben foglaltak az iránymutatók. (11) Állattartó létesítményeknél az almos- és a hígtrágya tárolásánál, illetve annak mezőgazdasági területen való elhelyezésénél a 49/2001. (IV.3.) Kormány rendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni. (12) Állattartó telepeket csak úgy lehet üzemeltetni, hogy azok sem a felszíni, sem a felszín alatti vizeket ne veszélyeztethessék, ill. ne szennyezhessék. (13) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c.) pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, vagy ennek hiányában – a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes miniszteri rendeletben meghatározott – (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. A rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint kockázatos anyag, ill. lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, ill. kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható, ill. az f.) pontban leírtaknak megfelelően a tevékenység ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését ill. az adatszolgáltatást. (14) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet alapján a település szennyeződés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C2. 22. § Környezetvédelem (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat, szabványokat – a Helyi Építési Szabályzat 1. § értelmében – be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg. (2) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges mérések eredményét folyamatosan biztosítani kell. Táj-kép design Bt Budapest

57


(3) Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a terület felhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli. (4) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat (20/2001. (II. 14.) Korm. r.) figyelembe kell venni. (5) A rétegvíz készlet védelméről szóló előírás (123/1997. (VII. 18.) Korm. r.) szerint a hidrogeológiai védőidom kialakítását 2007-ig el kell végezni. (6) Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát. (7) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos. (8) A tervezési területen állatot tartani csak a község állattartási rendelete alapján szabad. (9) Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, írtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni. 23. § Kulturális örökségvédelem (1) A kulturális örökség védelmére a vonatkozó általános szabályok az irányadók. (2) A tervezési területen – a kulturális örökség meghatározó részeként – védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, továbbá a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet. (3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el, ezért régészeti lelőhelyen folytatott bármilyen építési tevékenység tervezésekor szakhatóságként állásfoglalását meg kell kérni. (4) Ha nyilvántartott vagy nyilvántartáson kívüli régészeti lelet kerül elő a kulturális javak védelméről szóló LXIV. Tv. 24 §-a szerint kell eljárni. (5) A szabályozási terven H betűvel jelölt, helytörténetileg értékes épületek helyi védelemben részesítendők. Táj-kép design Bt Budapest

58


f) g) h) i) j) k)

Mezőcsáti út 5. sz. alatti lakóház hrsz.:150 Zöldfa út 24. sz. alatti lakóház hrsz.:302 Fő utca 15. sz. alatti lakóház hrsz.:223 Fő utca 88. sz. alatti templom hrsz.:25 Fő utca 98. sz. alatti lakóház hrsz.:36 Fő utca 100. sz. alatti lakóház hrsz.:37

(6) A helyileg védett objektumok tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát eredeti kialakításukban kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani. (7) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. (8) Helyileg védett épület külső megjelenését (homlokzat, tömeg- tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.) módosító, építési engedélyköteles munkák engedélyes tervének benyújtása előtt elvi építési engedélytervet kell készíteni, amelyen a változtatásra kerülő épületrészek terveit M = 1:100 léptékben kell ábrázolni. (9) Helyileg védett épület bontási engedélye csak felmérési dokumentáció (rajzi és fotó) mellékelése után adható ki. (10) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. Az I. fokú építési hatósághoz benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.) valamint rövid indoklást. (11) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell: az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt 24. § Védett és védőterületek (1) Védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. § tartalmazza (2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek szabályozási terven kijelölt védőterületein belül érvényesül az ún. „szerzett jog”. (3) Az előző pont szerinti védőterületeken, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Közlekedési Felügyelet, vagy egyéb szakhatóság) hozzájárulása esetén engedélyezhető. (4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény Táj-kép design Bt Budapest

59


engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelően a saját területen belül kialakított védőterület. (5) Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell. (6) A szabályozási terven feltüntetett védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a szabályozási terv végrehajtása során figyelembe kell venni. (7) A védő- illetve biztonsági területek a következők: a) 20 bar-nál nagyobb nyomású gázvezeték mentén b) 6-20 bar közötti nyomású gázvezeték mentén c) 40 bar-nál nagyobb nyomású olajvezeték mentén d) elektromos távvezeték: e) - 400 kV: f) - 120 kV:

30,0-30,0 m 6,0-6,0 m 15,0-15,0 m 28,0-28,0 m 18,0-18,0 m

g) - 20 kV:

10,0-10,0 m

h) vízelvezető csatorna: i) árvízvédelmi védőtávolság: j) temetőterület körül

3,0-3,0 m 110-110 m 30 m

(8) A „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg. 24.§. Hatálybalépés Jelen rendelet (és annak mellékletei I, II,) a kihirdetés napján lép hatályba ……………………… Dr. Gyöngy Sándorné jegyző


…………………………… Hencz Zsolt polgármester

60


Fogalom meghatározások: Beépítettség: egy telken álló építmény bruttó földszinti alapterületének és a telek területének hányadosa Szintterületi mutató: egy telken lévő valamennyi bruttó építményszint területének és a telekterületének hányadosa. Pinceszinti beépítettség: olyan épületrész beépítettsége amelynek padlószintje több mint 0,7m-el kerül a terepcsatlakozás alá. Terepszint alatti beépítettség: terepszint alatti építmény beépítettsége Melléképület: olyan épület, melynek funkciója nem egyezik meg sem az OTÉK-ban sem jelen rendeletben felsorolt elsődleges funkciókkal


61


Tiszabábolna övezeti rendszere Jelmagyarázat: Övezetek jelölése: Területfelhasználás jele

Beépítési mód Építmény magasság m min. max.

Beépítettség % Telekterület m2 max


Szinterületi mutató Épület m2/telek m2

62

TISZABÁBOLNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2005 JANUÁR Építési övezetek, övezetek:

Terület felhasználás jele Lf-TB

Falusias lakóterület Vt-TB Településközponti vegyes terület: Gazdasági terület

Gksz-TB

Sportterület

K-STB

Temetőterület

K-TTB

Hulladék Ideiglenes elhelyezési területe

K-HTB KÖu-TB

Közlekedési terület Zöldterület (közpark)

Z-TB E-TB

Erdőterület Ártéri erdőterület Mezőgazdasági terület általános Mezőgazdasági terület kertes Hétvégi házas üdülőterület Vízgazdálkodási terület

Eá-TB Má-TB

Mk-TB Üh-TB V

Övezet zászló: O,SZ 3-5

30 800

O, SZ 4,57,5 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6 SZ 3-6 -

40

SZ 3-6 SZ 3-6

800 40 1000 10 3000 10 1000 10 3000 -

SZ 6,0

2 1000 0,5 1000 00 30(3) 6000

SZ 6,0 SZ 5,0 -

10 3000 20 500 -


Szintterületi mutató: 0,50

1,00

0,75 0,10 0,10 0,10 0,02 0,005 0,30 (0,03) 0,30 (0,03) 0,20 -

63

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents