Településszerkezeti Terv, Helyi Építési szabályzat, Szabályozási Terv felülvizsgálat partnerségi véleményezés 2014. június 26-tól július 31-ig. Kedves Józsi! Csak egy dolgot említenék, mivel már eléggé átrágtam magam az anyagon, de ez mostanában jutott eszembe, és a múltkor említettem is neked: Javaslom, hogy az ingatlanon belüli kerítés építésének tilalma alól legyen kivétel az ingatlannak a magán forgalom számár a fenntartott és a közforgalom számára megnyitott részei közötti kerítés. Ilyen pl.: Árkus belső kerítés, Gyógyszertár kis kerítés, posta telkén a parkoló mögötti kerítés. De nem tiltanám pl. a sportpályák labdafogó kerítését sem - ha már precízek vagyunk. Üdv Tibor Kauser Tibor LIGET Építész és Mérnöki Iroda -------------------------------------------------------
Tisztelt Kolossa József Úr! Nagyon köszönöm. Tisztelettel: Sindely András -------------------------------------------------------
Kedves Főépítész Úr! Köszönöm szépen, megkaptam. szeretettel: Marika nővér -------------------------------------------------------
Kedves József! Csak egy pillanatra merültem bele a HÉSZ-be, de a táblázatok aláírásai teljesen össze vannak keverve. 8. oldal 2. sz. táblázat az Lke-2-es besorolásokkal foglalkozik, míg a táblázatbank Lke-1-es területek vannak és így tovább... Nagy Imre S akkor korrigálom gyorsan magam. Azok ott nem táblázathoz tartozó aláírások, hanem fejzetcímek. Viszont akkor kicsit nagyobb távolságot érdemes hagyni, ellenkező esetben félreérthetőek ... I -------------------------------------------------------
Tisztelt Főépítész Úr ! Település rendezési tervvel kapcsolatos üzenetét köszönettel vettem. Örömmel olvastam hogy a " Kenderesi úti szalagtelkek besorolása változik / 1563-1570 hrsz. / Kérem jelöljön meg egy időpontot egy rövid személyes megbeszélésre. Üdvözlettel Losonczi László -------------------------------------------------------
Kedves Józsi! Csak elírás az új HÉSz-tervezetben, hogy az Lke-1/a – c jelű övezetekben mindenhol kizárólag csak oldalhatáron álló épületet lehet elhelyezni? Jelenleg ezeken a területeken szinte mindenhol szabadonálló a beépítési mód. Ha ez nem elírás, akkor kérlek, világíts rá ennek az értelmére, mert egy ilyen szabályozás számomra teljesen logikátlannak tűnik. Az alátámasztó dokumentumokban sem találtam erre vonatkozóan semmit. Köszönöm Szentkereszty Péter
Kedves Józsi! Köszönöm válaszod. Mindig tanulok újat. Az oldalhatáron álló beépítést még sosem értelmeztem így, de az OTÉK szövegét figyelmesen elolvasva, végülis igazad van. Az új szabályozási terven viszont oldalhatárra vonatkozó szabályozási vonal nincsen meghatározva. Azokon a helyeken, ahol meglévő épületek nem jelentenek korlátot, mi alapján dől majd el, hogy a telek melyik oldalára lehet építeni és melyikre nem? Üdv Szentkereszty Péter
-------------------------------------------------------
Érdeklődni szeretnék a Piliscsaba honlapján közzétett PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ...2014.( .... ) KT.SZ.RENDELET JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.)KORM.RENDELET 38.§ SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ című http://www.piliscsaba.hu/oldalanyagok/4683945877-140623_hesz_all.ig.egyezt.pdf linken elérhető dokumentumában megfogalmazott korlátozások módosíthatóságáról, illetve annak módjáról, nevezetesen a 10. szakasz 5/a pontja szerinti előírásról, amely kiköti, hogy "Az építési övezet területén az alábbi rendeltetések helyezhetők el − legfeljebb hatlakásos lakóépület, − a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, iroda, − sportrendeltetés." Szeretnék tájékoztatást kérni afelől, hogy az épület hatlakásos minősítése milyen módon javítható például hétlakásossá? A szabályzat készítésének jelen szakaszában mely fórumon tehetők konkrét észrevételek, és milyen formában? Köszönettel: Szilágyi Zoltán 2081 Piliscsaba, Somlyó köz 2-8/A
-------------------------------------------------------
Kedves József Köszönöm a megkeresést.Az egyesület tagjainak egyetértésével,szerettünk volna egy kültéri kiállítást,amely a magyar jármű és hajózás ipar remekeit kiállítva egy kalandparkszerű szabadidőközpontot létesíteni,bevonva az elképzelésbe a Magyar Udvart,és a Jágerhof(ex Potyagól) vendéglátóipari egységet.Polgármesterünk szavaival élve:"Mi a f@szt(bocsi!) akarok egyesületet ?"........Sajnálatos módon,ezért a közgyűlésünk arra az elhatározásra jutott,hogy a szabadidőközpontot más településen valósítjuk meg. Üdvözlettel Markóczy Zoltán Szőke Tisza Gőzös Technikatörténeti és Járművédő Egyesület Elnöke -------------------------------------------------------
Piliscsaba Város Önkormányzat Képviselőtestülete, valamint Kolossa József Főépítész Úr és Gáspár Csaba Polgármester Úr részére! Tárgy: Észrevétel, vélemény az új Településszerkezeti tervhez
T. Főépítész Úr, Polgármester Úr, Képviselőtestület!
A 2014. június hónapban elkészült Településszerkezeti terv és leírás jóváhagyandó munkarész c. anyaghoz kívánok észrevételt tenni, véleményt nyilvánítani a nyitva álló határidőben. Tulajdonosa vagyok immár 13-14 éve Piliscsaba Sumlin-nak nevezett részén a 0133/2, 0133/4, 0133/5, 0133/10, 0133/11 helyrajzi számú ingatlanoknak. Ezek az ingatlanok már a vásárlást megelőzően is, és azóta is "szántó" illetve "kert" művelési ágba tartoztak. Ha jók az információim, itt már ősrégen is szőlők voltak, s ezt támasztja alá az is, hogy amikor a megvételük előtt megtekintettem és bejártam a területet, még fellelhetők voltak itt-ott az öreg szőlőtőkék. Erdőnek nyoma sem volt, néhány fiatal, vadon települt akácfán kívül - melyek azóta igaz megnőttek - semmilyen fa nem volt a telkeken. Ehhez képest, most megdöbbenve látom a Településszerkezeti terv 18. oldalán lévő ábrán, hogy a Sumlin északi részén lévő 5 telkem mindegyike erdőként van feltüntetve. Kérem képzeljék bele magukat egy picit az én helyzetembe. Ugye Önök sem állnák meg szó nélkül ezt a változtatást? Nem tudom elfogadni ezt a helyzetet, tekintettel arra, hogy én soha nem akartam és ezután sem akarok erdő tulajdonosa lenni. Ha az akartam volna lenni, akkor már 2001-ben is azt vettem volna. Még kevésbe akarok védelmi erdő tulajdonosa lenni, ami az erdők közül az én olvasatomban a legszigorúbb kategória. Fentiekre tekintettel számomra az az egyetlen megnyugtató megoldás, ha az akinek az érdekében történik ez a változtatás -legyen az akár az önkormányzat akár az erdészet - írásban nyilatkozna arról, hogy azokat a telkeket, amelyeket a változtatás érint, a jelenlegi forgalmi értékükön megvásárolja tőlem. Ha ez anyagi okok miatt nem lenne kivitelezhető, vagy ennyit már nem ér meg a dolog az illetékesnek , akkor viszont kerüljenek vissza ezek a telkek is a kertes mezőgazdasági övezetbe, oda ahol eredetileg is voltak, oda ahol a környezetükben lévő, hasonló telkek is vannak. Én alapjáraton egy békés, jámbor ember vagyok, nem szeretem a pert és a haragot, de kénytelen leszek jogi útra terelni az ügyet, és kártérítési pert indítani a tervet jóváhagyó Önkormányzat ellen, ha ebben a formában lép hatályba a Településszerkezeti terv. Bízom azonban abban, hogy csak a kellő körültekintés hiánya miatt keveredett ez a néhány telek a védett erdő kategóriába. Úgy értesültem, hogy az erdészet repülőről nézi és véleményezi a területeket. Lehet, hogy az erdészet a levegőből úgy látja, hogy ha van ott néhány fa, akkor lehet ott egy erdő is, de a levegőből nem lehet a földön élő emberek sorsáról dönteni. Ha leszálltak a géppel, utána illene elmenni mondjuk a Földhivatal térképészetére, és megnézni, hogy amit fentről láttak,az a papíron mit mutat. Nem titkos a betekintés, látható, hogy felparcellázott területekről van szó, magánszemély tulajdonosokkal, ezeréves szőlős múlttal.
Ha viszont megnézték és ennek ellenére döntöttek így, akkor viszont vállalni kellene a következményeket és beleírni a településszerkezeti tervbe pl. egy olyan utalást, hogy a "változással érintett telkek igény szerinti megvásárlásával vagy kártérítéssel". Nem értek hozzá, és Kolossa úr is azt mondta, nincs így, de a tervanyagot végigolvasva mégis igen keserű a szájízem. Úgy érzem, nekem kell szinte egyedül megfizetnem azt, hogy pozitív legyen Piliscsabán a BIA érték, amit majd a későbbiekben fel tudnak még használni, ha már az erdő besorolású Álomvölgyet most átsorolták kertté. Kérem tehát Tisztelt Főépítész urat, a Polgármester urat, és a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy a fenti két, számomra elfogadható megoldás közül valamelyikkel kezeljék a problémámat, és ebben a formában, kérésem orvoslása nélkül ne hagyják jóvá ezt a tervet. Vegyék elejét az évekig tartó pereskedéseknek, felesleges pénzkiadással járó kártérítéseknek. Budapest, 2014. július 15. Szíves válaszukat várva, köszönettel: Szalkai György
Kedves Józsi, Neked is továbbitom az alábbi levelet. Köszönöm az iménti beszélgetést és hogy további rétegekre és tényezőkre is felhívtad a figyelemem. A megbeszéltek szerint válaszleveled a lenti címzetteknek továbbitom. Szép napot! Andris
Kedves Piliscsabaiak, Magánszemélyek és Civil Szervezetek! Kérjük továbbítsátok az alábbi levelet minél több ismerősötöknek! Biztosan értesültek róla, hogy a Településrendezési Eszközök Felülvizsgálatának véleményezésre szánt tervdokumentációja elkészült. Az anyag városunk hivatalos honlapjáról, a www.piliscsaba.huweboldalról az Aktuális / Társadalmi Egyeztetés fül alatt letölthető. Az anyagot áttekintettük, kifogást két ponton találtunk, ezek azonban jelentősek. Piliscsaba jelenlegi Önkormányzatának egyik utolsó döntéseként Magdolnavölgytől északra, Klotildligettől nyugatra a vasút északi oldalán újabb lakópark jöhet létre 30 lakóépülettel az érintetlen zöld területből kihasítva. A terület megközelítése két irányból lehetséges. Magdolnavölgy felől a vasút alatt vagy Klotildliget irányából a Szent István út, illetve a Gyöngyvirág utca felől. Ugyancsak újabb területek válnak beépíthetővé az Álomvölgy területén szintén érintetlen erdei területen. A településszerkezeti eszközök felülvizsgálata társadalmi egyeztetés keretében valósult meg. A fentiek azonban az utolsó pillanatban, a nyári szabadságolások idején, előzetes egyeztetés nélkül kerültek az anyagba. Az elmúlt évtizedek gyakorlata folytatódik azzal, hogy úgy épülhetnek be újabb területek, hogy ebből a közösségnek sem anyagi, sem erkölcsi haszna nem származik. Amennyiben a döntés megszületik, tovább nő településünk szétaprózottsága, csökken a zöld felület, nő útjaink és közösségi infrastruktúránk terheltsége. Piliscsaba az elmúlt húsz év hasonló meggondolatlan lépései miatt számos problémával küzd. A túl laza településszerkezet, az egymástól elkülönült településrészek miatt az újdonsült város egységesítésén, színvonalának emelésén, közös és közösségi tereinek kiépítésén, a korábbi lakóparkok kialakításakor ki nem épített közszolgáltatások, köznevelési intézmények megvalósításán kell fáradozni. Ez jelentős feladatot jelent a közeljövő új városvezetése számára, a hiányosságok pótlása mindannyiunk érdeke. A tervezett új lakóparkok a meglévő problémák súlyosbítását hozzák magukkal, kizárólag személyes és nem közösségi érdekeket szolgálnak. A Sumlinban található telkek mérete kb. 3200 m2. Ezek a tervezet szerint 3%-ban beépíthetők, a beépítés 4,5 m-es építménymagassággal történhet. A gyakorlatban ez közel 100 m² alapterületű, két szintes (tehát összességében közel 200 m2-es, magastetős házakat jelent. Az Álomvölgyben nagyobb telkek találhatók, itt 5% a beépíthetőség. Így itt 400m²-nél is nagyobb házak épülhetnek, sőt itt a szabályozástól való egyedi eltérést is kérhet az építtető a tervezet szerint, ami gyakorlatilag kontrollálhatatlanná teszi a folyamatokat. Lehetőségünk van a folyamat megállítására. Polgármester úr értesítő leveléből kiderül: felmerülő észrevételeinket legkésőbb július 20-ig eljuttathatjuk postai vagy elektronikus úton a főépítésznek címezve.
Segítségképpen kimásoltuk a tervezett szabályozás kifogásolt részeit, illetve készítettünk egy ábrasort a lehetséges változások szemléltetésére. Ezeket a mellékletben találják.
Készítünk továbbá egy forma-levelet. Melyet holnap küldünk meg. Kérjük ezt küldjék el Főépítész Úrnak emailben - legkésőbb vasárnap - vagy/és tértivevényes levél formájában legkésőbb pénteken. Minél többen végezzük el ezt a néhány perces műveletet, annál nagyobb az esélye, hogy megállíthatjuk a folyamatot.
Üdvözlettel: Farkas András, építész
Válasz: Kedves Andris, olvastam a kedves piliscsabai polgárokat és civil szervezeteket mozgósításra buzdító leveledet a Sumlin szabályozásával kapcsolatban és engedd meg, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, mert biztos vagyok benne, hogy pár fontos tény és körülmény elkerülte te és csapatod figyelmét. Legelőször a leveled tárgyában feltett kérdésre válaszolok („Újabb lakópark Piliscsabán?”): Nem, sem a Sumlinból, sem az Álomvölgyből nem lesz és nem is lehet lakópark. Nem, Piliscsabán egyáltalán nem lesz újabb lakópark, sőt az új szabályozás kifejezett vívmánya, hogy a lakóparknak már korábban kiszabályozott területek is jelentősen csökkennek! Ha a válaszomat itt abbahagynám, akkor talán súlytalan is lehetne nyilatkozatom, ezért pár fejezetben az alábbiakban kifejtem álláspontomat. 1) A szabályozás felülvizsgálatának előzményeiről: Kicsit több, mint 2 évvel ezelőtt az Értékgyűjtő Akció Partnerségi Programmal kezdődött az az együttműködési folyamat, ahol kimondott és rögzített cél volt, hogy szakítva a „mutyi-gyanús” piliscsabai hagyományokkal , ezúttal egy olyan európai minőségű településfejlesztési koncepciót, stratégiát, szerkezeti tervet és szabályozást készítsünk, amelyik megalkotási folyamata is teljesen átlátható és a lehetőségekhez képest teljesen lefedi a piliscsabaiak akaratát. Kis csapatommal az Önkormányzat teljes támogatásával és finanszírozásában tartottunk Értékgyűjtő Akciót, Gondolatpiacot, minden telekre kiterjedő felmérést, alkotótábort, rajz- és fotóversenyeket, előadásokat, vitaesteket, Építész Klubot, könyvgyűjtést, interjúkat, Csaba napi partnerségi sátor-beszélgetéseket, nyitó- és zárórendezvényeket – megismertük Piliscsabát, a polgárait és történetét. 300-nál több megkereső levelet küldtünk ki, 500-nál több plakátot helyeztünk el, volt facebook profilunk, blogunk, számtalan újságcikket írtunk, rádióinterjúkban hívtam fel a figyelmet a fontos fejleményekre – folyamatosan tájékoztattuk Piliscsabát az aktuálisan zajló folyamatokról. De hogy mi mindent csináltunk az elmúlt 2 évben, azt te is ismered jól, hiszen te magad is több esetben aktív részese voltál/vagy az eseményeknek, amit ez úton is köszönök.
Kutatásaim során számos, utólag már nyilvánvalóan szakmailag hibás és helyenként emberileg, morálisan is vállalhatatlan döntésekkel szegélyezett ügybe botlottam. Ezeket a felmerült zavaros ügyeket különösen igyekeztem megismerni, mert bár számomra az érintettek nevei érdektelenek (van közöttük olyan is, aki már nem is él), a kárt okozó döntéseik gyökereinek ismerete nélkülözhetetlen, ha „gyógyítani” szeretnénk a települést. Ilyen irányú kutatási munkámban pótolhatatlan segítséget nyújtott, hogy a Polgármesteri Hivatal rendelkezésemre bocsátotta teljes „emlékezetét”, irattárát és elolvashattam az összes fellelhető jegyzőkönyvet, határozatot, levelet és beadványt. Így aztán pontosan tudom, hogy (egyebek mellett) a Sumlin milyen érzékeny téma a piliscsabaiak számára, és tudom, hogy története milyen „terhelt”, hogy finoman fogalmazzak.. Száz szónak is egy a vége: amikor a szabályozással kapcsolatos szakmai döntéseket meghoztam, akkor magabiztos vagyok benne, hogy igazam van és tudom, hogy miről beszélek. És itt szeretnék leszögezni egy fontos körülményt. Bár a szabályozás kidolgozásában több mint 30-an segítettek építész-szakmailag aktívan (jogi szakemberek, kutatók, véleményezők, lektorok, szaktervezők, teszterek, bizottsági tagok, hatósági intézményvezetők, építészek -köztük te is), az összes döntést én hoztam meg a nap végén: nem kért, vagy helyezett rám nyomást az Önkormányzat, vagy bárki más, hogy olyan dolgot tegyek be a végső anyagba, amivel nem értenék egyet 100%-ban. Nincs láthatatlan hátsó, a szálakat mozgató „fekete kéz” – ha valami rossz a szabályozásban, akkor azt végső soron elnézést, de én rontottam el! Ehhez persze hozzátartozik, hogy ha valami hibát láttok az anyagban, kérem jelezzétek, mert mindenki véleményét egyformán fontosnak tartom, minden felvetést elemzek és átgondolok. 2) A Sumlin perről: Talán nem mindenki tudja (így lehet, hogy te sem hallottad, bár én kifejezetten emlékszem, hogy az egyik Építész Klub találkozónkkor meséltem az esetet - mindegy), de az Önkormányzat 2012-ben jogerősen pert veszített egy olyan telek kapcsán, amelyik a Sumlin területén helyezkedik el. A bíróság megállapította, hogy a Piliscsabai Önkormányzat 2007-ben a most hatályos HÉSz-tal úgy módosította az adott telek szabályozási paramétereit, hogy a korábban szerzett jogú beépítési lehetőség jelentősen csorbult (magyarul a telekre már nem lehetett úgy építeni, mint korábban), ezért több mint 4 millió forint kártérítés megfizetésre kötelezte az Önkormányzatunkat, ha úgy tetszik ennyivel terhelte közös kasszánkat. Ezt az ügyet is alaposan elemeztem és arra a megállapításra jutottam, hogy ha nem csak egy tulajdonos pereli be az önkormányzatot egyetlen telekkel, hanem az összes többi érintett is, akkor „alsó hangon” több, mint 120 millió lenne most a fizetendő számla! Miért? Mert szerzett jogot nem lehet következmények nélkül „sárba tiporni”, a településpolitikai célok elérésében nagy körültekintéssel kell eljárni. Ezt tudnia kellett volna elsősorban mindazon szakmai és másodsorban mindazon politikai résztvevőknek, akik részt vettek a jogszerűtlen korlátozások meghozásában. (A nevek megint teljesen lényegtelenek a terület jövőjének programozásának szempontjából.) 3) A Sumlin múltjáról, régi/új szabályozásáról és jövőjéről: A belátható és a mai viszonyokra közvetlenül jelentőséggel bíró múltban a Sumlin mindig is erdőségekkel határolt, de kifejezetten növénytermesztésre használt mezőgazdasági terület volt (nem lakóövezet, de nem is erdő). Az államosításokat követően a rendszerváltozás környékén ellentmondásos körülmények között új telekosztások történtek, amit az akkori piliscsabaiak kifejezett szomorúsággal és ellenérzésekkel szenvedtek el. Az ellenérzések megléte ellenére, sikeres jogi restauráció nem történt, és a Sumlin ingatlanjai a rendszerváltást követően a beépíthetőség szempontjából a mezőgazdasági övezetekre jellemző paramétereket kaptak (pl. 3%os beépíthetőség). Ez a beépíthetőség azonban csak a felszínen, a hozzá nem értők számára volt már akkor is vonzó, hiszen a terület számos ok miatt teljesen alkalmatlan lakóépületek elhelyezésére: a) az infrastruktúra (utak, közművek) elsősorban a vasút és a domborzat miatt kiépítetlenek és kiépíthetetlenek; b) a helyi szabályozás felett álló Agglomerációs törvény a közigazgatási határ közelsége miatt több telek esetében eleve lehetetlenné teszi épületek elhelyezését. A Sumlin a mezőgazdasági övezetekre jellemző kis hétvégi házak elhelyezésére volt alkalmas. 2007-ben azonban az akkori döntéshozók úgy gondolták, hogy ez is
elfogadhatatlanul sok és mintegy „megtorlásul” olyan kiegészítő szabályokat hoztak, amelyekkel még hétvégi kisházak elhelyezését is ellehetetlenítették. Ezzel nem csak a tulajdonosok szerzett jogaival, hanem az országos szabályokkal és irányelvekkel is szembe mentek: ki látott már olyat, hogy mezőgazdasági hobbikertben még egy, az ingatlan megműveléséhez szükséges szerszámokat sem lehet tárolni, egy hétvégét sem lehet ottalvással eltölteni?! Na ebből lett a fentebb leírt per, amely csak és kizárólag az Önkormányzat gyors reagálásának köszönhetően nem vált „precedensé” – azzal, hogy elkezdtük a szabályozás felülvizsgálatát, megszűnt a perelhetőség érdemi lehetősége. Ezek után, milyen is lesz a Sumlin új szabályozása? „Mit tud” az új paraméter rendszer? Se többet, se kevesebbet, mint amihez a terület tulajdonosainak már szerzett jogai fűződnek: 3% beépíthetőség, ami a közművek és infrastruktúra hiányában nem lehet lakóingatlan, csak a mezőgazdasági, kertgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épület. Mit tettünk mi, hogy ez így is maradjon? A szabályozás nem engedi a Sumlint becsatlakozni a közterülethálózatba (a vasút alatti átjáró messze nem felel meg a közúti űrszelvénynek, a ligeti utcák nem érik el a Sumlin közterület hálózatát. Sem az energiaellátás, sem a vízellátás, sem a csatornaellátás nem irányoz elő és enged bővítést a Sumlin felé. Itt Andris engedd meg, hogy udvariasan jelezzem, hogy az általatok készített gyors 3D modell pongyola és „szuper-pontatlan” a terület feltárása tekintetében, ezért hozzá nem értők számára az megtévesztő lehet. Ahhoz, hogy amit ti rajzoltatok megvalósulhasson, ahhoz egy újabb szabályozás módosításra (+Agglomerációs törvény módosításra) és irgalmatlanul költséges tereprendezésre lenne szükség :)) Összefoglalásul: A Sumlin általunk elfogadásra előterjesztett szabályozása elsősorban megtartja a terület hagyományos mezőgazdasági – kertgazdasági jellegét, másodsorban megszünteti a korábbi hibás döntésekből származó visszterhes per-fenyegetettséget és harmadsorban megakadályozza, hogy egy újabb lakópark alakulhasson ki. Kedves Andris, remélem sikerült megnyugtatnom téged és munkatársaidat is – a Sumlinból nem lesz lakópark sem bújtatva, sem nyíltan. Eddig szakmai együttműködésünket és partnerségünket megerősítve kérlek bármilyen másik területen aggályos, bizonytalan, „gyanús” javaslatot találsz, jelezz felém bizalommal – szívesen válaszolok a kérdéseitekre, vagy javítom a javaslatot, ha valós hibát találunk! Leveled időközben eljutott polgármester úrhoz és a Képviselő-testülethez is, ezért engedd meg, hogy válaszomat nekik is megküldjem. Mivel tudom, hogy te is Piliscsaba felvirágoztatásán dolgozol, engedd meg, hogy csatolt file-ban megosszam veled, hogy milyen klassz város-belépő, köszöntő táblákat fogunk telepíteni az elkövetkező pár hétben. A táblákat természetesen helyi kézművesekkel készíttetjük el és bízok benne, hogy mindannyiunk megelégedésére emelni fogják Piliscsaba fényét! Baráti üdvözlettel: Józsi Kolossa József DLA főépítész
Tisztelt Kolossa József Úr, Alulírott Ay Gyula és Ay Gyula Balázs azzal a kéréssel fordulunk Önhöz (Önökhöz), hogy a Gksz/a építési övezetben kialakítható legnagyobb telekterület felső határértékét (7000nm)eltörölni szíveskedjenek. A Gksz/a övezetben elhelyezkedő telekterületek nagy része már jelenleg is jóval meghaladják a jelenleg előírt maximális méretet. Várom válaszát! Üdvözlettel, Best regardsAy Gyula Balázs Aynex KFT. -------------------------------------------------------
Tisztelt Főépítész úr! Érdeklődni szeretnék a Piliscsaba honlapján közzétett PILISCSABA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ...2014.( .... ) KT.SZ.RENDELET JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 314/2012.(XI.8.)KORM.RENDELET 38.§ SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ című http://www.piliscsaba.hu/oldalanyagok/4683945877-140623_hesz_all.ig.egyezt.pdf linken elérhető dokumentumában megfogalmazott korlátozások módosíthatóságáról, illetve annak módjáról, nevezetesen a 10. szakasz 5/a pontja szerinti előírásról, amely kiköti, hogy "Az építési övezet területén az alábbi rendeltetések helyezhetők el − legfeljebb hatlakásos lakóépület, − a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, iroda, − sportrendeltetés." Szeretnék tájékoztatást kérni afelől, hogy az épület hatlakásos minősítése milyen módon javítható például hétlakásossá? - illetve egyúttal szeretném ennek ilyen irányú módosítását kezdeményezni. Köszönettel: Szilágyi Zoltán lakástulajdonos, -------------------------------------------------------
Tisztelt Kolossa József! Mellékelten küldöm írásos véleményünket a Településfejlesztési tervdokumentációval kapcsolatban. Üdvözlettel: Hermann Judit intézményvezető megbízásából Marosvölgyiné Nehéz Eszter Marosvölgyiné Nehéz Eszter szociális és mentálhigiénés munkatárs Meixner Gyöngyi mozgásterapeuta -------------------------------------------------------
Tisztelt Főépítész Úr! A Polgármester Úr 2014. június 26. napján kelt levelét köszönettel megkaptam, melyben jelezték, hogy a Társadalmi Egyeztetésben részt vevők az elkészült dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeiket 2014. július 20. napjáig tudják az önkormányzat számára benyújtani. Jelen levelem mellékleteként ezúton küldöm meg az Önök részére ügyfeleimnek a tervekkel kapcsolatos észrevételeit. Amint a levélből is látni fogja, ügyfeleim elképzelése a tulajdonukban lévő 3336 hrsz. alatti ingatlannal kapcsolatban megváltozott, a területnek egy mindenki számára jóval előnyösebb, intézményi besorolását indítványozzák a Tisztelt Döntéshozóknál. Ezúton is kérem, hogy ügyfeleim terveinek ismertetésére augusztus hónapra egy személyes találkozóra adjon lehetőséget a Polgármester Úr és a Főépítész Úr, illetve, ha ez lehetséges az ügyben eljáró Bizottság is. Köszönettel, Dr. Hanselka Ágnes
-------------------------------------------------------
Tisztelt Főépítész Úr! Élve PP havilap júliusi számában tett felszolításával bátorkonék hozzászólni TSZT ill. a HÉSZ egyeztetési anyagához. A Településfejlesztési koncepció és a Településfejlesztési stratégia, ill. a kapcsolodó partnerségi programok minegyikével egyet lehet érteni, viszont szakmai körökben sokaknak véleménye, hogy egy város érrendszere, egészséges anyagcseréje a megfelelő úthálózat kialakításán múlik. Enélkül a bármely rendezés díszletépítés, nem szolgálja a város fejlődését, az egész ki van herélve. Tudták ezt a régiek (Redburn.elv, Hookrendszer, holland közlekedés-csillapítás különböző módszerei, stb.), vagyis azt, hogy a közlekedési hálózatoknak szerkezet-alakító szerepe van. Talán érdemes még idézni Lewis Mumford-ot, aki szerint minden elképzelhető rossz oka mai környezetünkben az autónak városfejlődésre gyakorolt hatásában keresendő. Piliscsaba gépjármű forgalma - európai mércével mérve - szinte elfogadhatatlan. Hetente történnek halálos autóbalesetek, kamionok percenként 100-al söpörnek végig a város fő ütőerét (és egyben városközpontját) jelentő 10-esen, és Tinnye felé a Garancsi úton, házak falai repednek, kerítések dőlnek be, és hiába a lakosság aláírásgyűjtése, érdemi megoldás nem születik, mert nincs pénz és jogszabályi háttér az elkerülőre, és a forgalomcsillapítás korszerű kialakítására. Az EU ráereszti - közép-, és keleteurópai - tranzitforgalmát és nyugaton eladhatatlan árúdömpingjét az országra, ehhez persze óriási pénzösszegeket utal át, hogy egy útlobbi megfelelően végrehajtsa az elvárásokat. Az ország kistelepülései szenvednek ettől, élhetelenné válnak településeink, és az önkormányzatok tehetelenek. Ha nem tudunk elkerülőt, vagy addig is ügyes zajvédő falakat építeni a 10-esen, lámpákat elhelyezni, (vagy legalább a tömör kerítések lehetőségei jelenjenek meg a szabályozásban), ha nem tudjuk a forgalomcsillapítást megoldani, az őrült kamionforgalmat hatékonyan korlátozni (például miért nem mehetnének a kamionok az újszászi elágazástól Tinnye felé? - az az útszakasz nem megy át lakóterületen, az út kanyargós, nem tudnak 100al menni), vagyis ha nem képes egy város kialakítani saját biztonságos, és megfelelő pszichikai teljesítményekkel bíró közkedési renszerét, addig fejlesztések prioritását tekintve kérdések merülnek fel. (Egyébként nagyon problematikus a helyzet: az ORFK-nál is azt mondják, hogy sebességkorlátozára felszólító fénytáblák elhelyezésére is fix kontingens van, beépített trafipaxot pedig nem is érdemes felszerelni, mert minden második kocsi redelkezik már lézerblokkolóval, at útlobbi pedg nagyon erős. Ennek ellenére az Önkormányzatoknak nem szabad feladniuk, minden eszközzel (média, rendezési tervek, szabályozások, parlamenti hozzászólások, stb.) bombázniuk kell az illetékes hatóságokat, felügyeleteket, akár a tisztelt Országgyűlést és kormányzati szerveket ill. pénzeket kell szerezni. Ja még annyit: az un. természetes védősávok és fasorok önmagukban nem jelentenek megoldást! Üdvözlettel Kapy Jenő Dla építész
Tisztelt Főépítész úr! Kedves Józsi ! Köszönöm szépen a részletes, kultúrált és kimerítő fejtegetést. Megelőztél, mert szerettem volna egyébként is érdeklődni Nálad a problémával kapcsolatban. A nagy gond az az egésszel, hogy szegény Andrist használják fel bizonyos körök a megszólalásra, őt állítják előtérbe, míg a felbujtók háttérben maradnak. És ezeknek semmi nem elég. Üdvözlettel: MocsáryDezső -------------------------------------------------------
Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Főépítész Úr! A településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos véleményezési eljárás részeként az alábbi kifogásainknak adunk hangot. Előljáróban leszögezzük, a véleményezési eljárásra megszabott 30 napos határidő nem állt rendelkezésünkre. Elmondjuk, hogy az elmúlt két év során, amikor készült a településfejlesztési koncepció, majd a stratégia, nagy megnyugvással észleltük, hogy az azokban foglalt elvek milyen mértékben illeszkednek a piliscsabai lakosok elvárásaihoz, jövőképéhez. Ezért ért minket váratlanul a HÉSZ-ben foglalt módosítások némelyike, mert ezek éppenséggel a fenti anyagokban már rögzített elvekkel szöges ellentétben állnak. 1. Nem tartjuk elfogadhatónak sem az Álomvölgy, sem a Sumlin beépíthetőségi paramétereinek bővítését. a.). Az Álomvölgy esetében különösen azért sem, mert ellenkezik az OTÉK előírásaival, ami miatt kérelmet kell benyújtani az egyes előírásoktól való eltérés, - vagyis a magasabb beépíthetőségi százalék - miatt (HÉSZ 27.oldal). Az OTÉK 111. § 2) szerint megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha "azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá, közérdeket nem sért”. Ebben az esetben nehezen – hacsak nem egyedi befektetői érdekkel indokolható az emelés. Ezen felül a HÉSZ tervezet módot ad e területen nagyméretű birtoktest kialakítására is, amelyben szálláshely (szálloda, üdülő) is elhelyezhetővé válik. Ez utóbbival önmagában talán nem lenne baj (bár ennek a hatását az eljárás folyamán nem vizsgálták), azonban ezzel olyan lehetőséghez jut az ingatlan tulajdonosa(i), amelyek számára vagyongyarapodást jelentenek, anélkül, hogy abból a város bármilyen anyagi előnyhöz jutna a keletkező plusz terhek kompenzálásához. b.) A Sumlinon 33 telekre terjedne ki a beépíthetőség, amely a jelenlegi szabályozásban nem lehetséges. A per fenyegettetést nem tartjuk indokolt ellenérvnek a jelenlegi szabályozás megváltoztatásához, mert a kártérítési követelés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes (Ptk. 6:22. §[Elévülés] (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.- (2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik). Vagyis a károsodás időpontja ezáltal azonos az elévülés kezdő időpontjával. Ez a dátum pedig 2007. október 27., amikor a jelenleg hatályos HÉSZ-t elfogadták. Az elévülési idő pedig 5 év, és az már eltelt. A tervezett módosítás ebben az esetben is jelentős anyagi előnyhöz juttatja a tulajdonosokat, anélkül, hogy a keletkező terheket bármely módon kompenzálnák az önkormányzat felé. Mindkét esetben az önkormányzat kárára történne a változtatás. Felhívjuk a Tisztelt Polgármester urat az Ön és az Ön vezette testület város iránti károkozási felelősségére, amennyiben a tervezet változatlan marad.
Piliscsabán nincs hiány beépítésre váró, belterületi telkekben, ezért sem indokolt a lakóterület bővítése külterületi, mezőgazdasági területeken. Kérjük, hogy e változtatásokat vegyék ki a készülő építési szabályzatból. Keresztény értékrendű civilek: Farkas András 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 63. Ay Zoltán János 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 68. dr. Ay Zoltán Nándor 2081 Piliscsaba, Aulich utca 2. Ay Zoltán Jánosné 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 68. Bakos Bulcsú 2081 Piliscsaba, Nagybaczoni utca 6. dr. Csizmadia László 2081 Piliscsaba, Szent István út 56. Csizmadia Orsolya 2081 Piliscsaba, Nagybaczoni utca 6. Csizmazia Andrea 2081 Piliscsaba, Aulich utca 2. dr. Domokos György 2081 Piliscsaba, Szent István Király útja 63. dr. Farkas Elek 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 36. dr. Farkas Elekné 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 36. Győrfi Béla 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 3. Hegedűs Márk 2081 Piliscsaba, Álmos vezér u. 3. Monostori Lászlóné 2081 Piliscsaba, Szállás utca 33. Müllner Jasper 2081 Piliscsaba, Fő út 24. Nagy Péterné 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 3.
Továbbá: Bór Gabriella 2081 Piliscsaba, Nyárfa fasor 23. Bór László 2081 Piliscsaba, Nyárfa fasor 23. Botos Eszter, Piliscsaba Csermely Péter 2081 Piliscsaba, Csokonai utca 1. dr. Barta Eszter 2081 Piliscsaba, Árpád vezér u. 3. Fülöp Árpád, Piliscsaba Fülöpné Szentiványi Szilvia Holfingerné Petró Ildikó Huszty Ádám 2081 Piliscsaba, Arany János u. 2. Jeli Zoltán 2081 Piliscsaba, Szent István Király utca 126. Jeliné Tasi Jolán 2081 Piliscsaba, Szent István Király utca 126. Jókai László, Piliscsaba Kasza Gabriella 2081 Piliscsaba, Árpád vezér u. 11. Kelemen Judit 2081 Piliscsaba, Egyetem u. 7. Kiss Benedek 2081 Piliscsaba, Ady Endre utca 8. Kissné Csizmadia Katalin 2081 Piliscsaba, Ady Endre utca 8. Kovács Krisztián, Piliscsaba Kozár Ferenc 2081 Piliscsaba, Egyetem u. 7. Lázi Károly 2081 Piliscsaba, Juhar Fasor 14. Lázi Tamás 2081 Piliscsaba, Juhar Fasor 14. Kolozsváry Zita, Piliscsaba Könczey Réka, Piliscsaba Magyar Miklós 2081 Piliscsaba, Nyárfa Fasor 6. Molnár Béla 2081 Piliscsaba, Nyárfa Fasor 10. Molnárné Mohos Magdolna 2081 Piliscsaba, Nyárfa Fasor 10.
Müllner Eszter, Piliscsaba Ott Róbert, Piliscsaba Őrfi József 2081 Piliscsaba, Árpád vezér u. 3. Penszki Dávid 2081 Piliscsaba, Árpád vezér u. 11. Penszki Nikolett 2081 Piliscsaba, Árpád vezér u. 11. Péntek Miklós Viktor, Piliscsaba Ravasz Gábor 2081 Piliscsaba, Ferenc Forrás útja 11. Ravasz Gáborné 2081 Piliscsaba, Ferenc Forrás útja 11. Rákóczi Virág, Piliscsaba Reischl Gábor 2081 Piliscsaba, Egyetem utca 14. Reischlné Vaskó Zsuzsanna 2081 Piliscsaba, Egyetem utca 14. Szabó Miklós 2081 Piliscsaba, Nádor erdő utca 14. Szende Kristóf 2081 Piliscsaba, Erdősor utca 18. Szentirmai Zoltán, Piliscsaba Szentirmainé Pécsi Anna, Piliscsaba Toll Tünde, Piliscsaba Tóth Gergely, Piliscsaba Ugrin András 2081 Piliscsaba, Szent István Király útja 61.
Tisztelt Főépítész Úr! Csatlakozunk az alábbiakban megfogalmazott kifogáshoz és módosítás kéréshez. Üdvözlettel: Víg Ádám és Soós Beáta
válasz: Tisztelt Keresztény értékrendű civilek, köszönettel megkaptam észrevételüket. Az önök által megfogalmazottak a mi szakmai szándékaink szerint megfogalmazott terveinknek egy olyan olvasatát adják, amit mindenképpen meg kell fontolnunk, mert bár teljesen biztos vagyok benne, hogy az általunk javasolt szabályozás jó, sokkal jobb, mint a meglévő, mégis megvan az esélye, hogy lehet még jobb is. Az önök által megfogalmazottakat a többi beérkezett/beérkező véleménnyel együtt összesítve, azokat átgondolva, a döntéshozókkal történt előzetes egyeztetést követően megválaszoljuk és erről tájékoztatást is küldünk. Tájékoztatom önöket, hogy amint azt Piliscsaba honlapján még a vasárnapi nap folyamán közzétettünk a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítészével való egyeztetést követően kitűztük a Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet szerinti egyeztető tárgyalás időpontját, amely 2014. augusztus 12-én kedden délelőtt 10.00 órakor lesz a Klarissza házban. Mivel az egyeztető tárgyalási dátum csak három hét múlva lesz, a véleményezési határidőt is meghosszabbítottuk július 31-ig. Ezt is közzétettük a hivatalos honlapon, de a biztonság kedvéért levélben is értesítjük az érintetteket. Ezért arra kérem önöket, hogy amennyiben további észrevételeik vannak, kérem azokat is küldjék meg, mert az elmúlt két év gyakorlatának megfelelően a partnerségi véleményeket bőven a jogszabályi 30 napos kereteken
túl is befogadjuk, hiszen a véleményezést nem formaságnak, hanem érdemi fórumnak tekintjük. Tisztelettel: Kolossa József DLA főépítész
Kolossa József részére Tisztelt Főépítész úr! Jómagam is a piliscsabai polgárok azon túlnyomó többségéhez tartozom, akik a nyári szabadságuk idején nemigen szoktak településünk hivatalos honlapjának eldugott helyein meglehetősen száraz és a laikus számára igencsak nehezen emészthető jogi-építészeti szakszövegeket tanulmányozni. (Ráadásul -különösen a térképvázlatos dokumentumok - csak kínkeserves nehezen nyílnak meg.) A fent említett okokból morálisan elfogadhatatlannak tartom (jogilag biztosan az!), hogy a polgármester úr által június 23-án írott, a honlapra július 11-én feltett levélre/dokumentumcsomagra a nyár közepén ilyen rövid határidővel (ma, július 20.) kötelezik reagálásra lakosságot. Úgy tudom, hogy a kötelező társadalmi egyeztetésre is min. 30 napot ír elő a jogszabály! Morálisan pedig azért visszás (és e szempontból a 30 napnál is többet kérünk!), mert pl. egy sima tetőtérbeépítési engedélyre (amely pofon egyszerű tervrajz) is legalább 60 napot kell várni az önök engedélyére. Konkrétan: megkaptam Farkas András barátomtól az Ön válaszát is, amelyet az általa (Sumlin mg-i besorolás változás- Álomvölgy) összeállított kritikai észrevételre írt. Ez számomra áttekinthető, logikus és meggyőző. (Ezért is bosszantó, miért nem lehetett a honlapra a bonyolult, hivatalos szöveg mellé egy egyszerűsített magyarázatot fűzni: mi változik a Sumlinban és máshol (kódszámok nélkül!), miért, mik a következmények?). Mégis nyitva maradtak nagyon fontos kérdések, amelyekre választ nem találtam az Ön levelében sem, és amely nélkül NEM TEKINTHETŐ KORREKTNEK A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA: l. miért kell az Álomvölgy erdős részét bármiféle módon beépíthetővé tenni? 2. milyen (személyes) anyagi érdekek húzódnak e hirtelen átminősítések mögött? (értsd: kinek a tulajdona a Sumlin és az Álomvölgy szóban forgó része?, ki adhatott fel néhány napja hirdetést az interneten (Apród)a kérdéses telkekre, miszerint ezek anyagi okokból sürgősen eladók! (A hírdető személye rejtve maradt!)? 3. A sietséget még csak megérteném, hiszen nyilván azt szeretné a képviselőtestület, hogy az októberi választásokig megtörténnének az átminősítések, de MIÉRT EZ A RÖVID NYÁRI HATÁRIDŐ?, MIÉRT EZ - a laikus lakosság számára - NEHEZEN HOZZÁFÉRHETŐ ÉS ÉRTELMEZHETŐ KÖZZÉTÉTEL? (A Csabai Polgárban írt június 17-i levelében szereplő utalás a honlapra nem elégséges egy ilyen horderejű döntésnél!) Nem tudok/tudunk nem arra gondolni, hogy talán az a cél, hogy minél kevesebb csabai polgár, minél kevesebbet vegyen észre! Mindezen okoknál fogva arra kérem Főépítész úrat, a tisztelt képviselőtestületet, hogy hagyjanak több időt a végleges anyag tanulmányozására, szervezzenek lakossági meghalgatást/tájékoztatást, győzzenek meg minket, és addig semmilyen döntést ne hozzanak.
Tisztelettel, Szende Kristóf
Tisztelt Főépítész Úr! Ezúton szeretnék élni a Polgármester Úr 2014. június 23-án kelt levelében említett véleményezési lehetőségemmel Piliscsaba Város Településrendezési Eszközeinek Felülvizsgálatával kapcsolatos eljárással összefüggésben. A város honlapján fellelhető dokumentumokból (alátámasztó javaslat munkarészei, környezeti vizsgálat stb.) úgy tájékozódtam, hogy a Magdolna-völgyi lakópark felett elterülő Sumlin névre hallgató területrész HÉSZ tervezet szerinti besorolásának módosítása küszöbön áll. A tervezett szabályozási módosítással komolyan fennál annak az elvi lehetősége, hogy a területen a jelenlegi természetközeli állapotok csorbát szenvednek a beépíthetőség kereteinek lehetővé tételével. A szabályozási tervvel érintett 14 hektár a korábbi nyilvántartás általános mezőgazdasági területként jelölt, míg a módosítás kertes mezőgazdasági kategóriába kerül átsorolásba, így ezzel az apró módosítással lehetőség nyílik az érintett területen lévő telkek beépíthetőségi arányának növelésére. Ezt fajsúlyos problémának ítélem, s én ezúton csupán természetvédelmi szempontból kívánom most ellenérzéseimet kifejezésre juttatni. A tervezett szabályozás ellentmond éppen a tervezett Integrált Településfejlesztési Stratégia P-VÉD-02 pontjának, hiszen nem védi a zöld területeket, hanem lehetséges ingatlanbefektetők kezére juttatja akarva akaratlanul is. A jelenlegi már bizonyos mértékben háborított zöldterület funkciója meglévő jelölőfajaival együtt túlmutat önmagán. Korábban a terület Natura 2000 területi védelem alatt állt, nyilván nem ok nélkül, ez adminisztratív okok miatt módosult. (itt jogosan merül fel az a kérdés, hogy milyen vizsgsálat feltárás támasztja alá eme módosítást ám ez már más kérdés) Jelenleg a terület jelentős természetvédelmi puffer/ütköző zónaként szervesen kapcsolódik a környező erdőterületekhez, véleményem szerint megbocsájthatatlan bűn lenne eme funkciónak a megszüntetése vagy a megszüntetését lehetővé tevő elvi keretek foganatosítása, és ezáltal gátlástalan befektetési célú ingatlanhasznosítás irányába taszítani. Növényföldrajzi szempontól védett számottevő jelölőfajok ökológiai társulások uralkodnak most a területen, emberi jelenlét nélkül, óriási kár lenne ezen értéket veszélyeztetni. A tervezett mezőgazdasági kiskertként kialakított területek a korábbitól jelentősen eltérő ökológiai adottságú életteret biztosít az élővilág számára. Határozott meggyőződésem, hogy Piliscsaba jelenlegi településszerkezeti szétaprózottságát, nem a természeti értékek rovásra kellene növelni, inkább a beépíthetőség elvi kereteit is kategorikusan kizáró szabályozási intézkedéseket volna indokolt szem előtt tartani s intézkedési célként meghatározni. A honlapon lévő egy bizonyos dokumentumban is olvasható szándék ezek alapján több mint kifogásolható. (" (...) A mezőgazdasági területek szabályozása a tulajdonosi igények figyelembe vételével egyidejűleg ezt kívánja szolgálni. A szántóföldi művelés, a gyepgazdálkodás fenntarthatatlan területeinek használata átalakul. Egyes területrészek Sumlin, Álomvölgy a nagytelkes, kintlakást és gazdálkodást (pl. kertművelés, saját szükségletre kisállat tartás) is biztosí tó kertes területté alakulhatnak át (...)" Teljes mértékben elfogadhatatlan a fent idézett megfoalmazás. Így e levelemmel is határozott a fenntartásaimat szeretném bemutatni az Ön számára. Továbbá szeretném felhívni a figyelmét a Piliscsabai Polgárban (2014. júniusi szám) az Ön nevével jegyzett véleményhez, melyben a lakóparkok számra kijelölt területek mértékének csökkentését szorgalmazza, csökkenti az ingatlanok beépíthetőségét, stb, ezek után aggodalommal tekintetek a tervezett módosítások elé, vajon a jövőbeni változások is igazolják majd eme kétségtelenül szimpatikus és helyes véleményt, amelynek hitelét szerintem meg kellene őrizni. Tisztelettel kérem a küszöbön álló Sumlint érintő tervek mielőbbi megváltoztatást. üdvözlettel: Lázi Tamás okleveles környezetkutató válasz: Tisztelt Lázi Tamás úr!
Köszönöm, hogy véleményével segíti munkánkat. Szeretném levelem legelején rögzíteni a lényeget: az új szabályozás semmivel sem ad több építési lehetőséget a Sumlin területén, mint a jelenleg hatályos szabályozás azt leszámítva, hogy a eltávolítjuk a jelenlegi szabályozásban meglévő jogsértő (!) 2ha-os beépíthetőségi korlátozást. Előre bocsájtom azt is, hogy az ön észrevételeivel a magam részéről teljesen egyetértek, mégis azt kell mondjam, hogy a múltból örökölt hibákat sajnos nem tudjuk tökéletesen és maradéktalanul eltörölni – sok következménnyel együtt kell éljen Piliscsaba. Engedje meg, hogy kicsit bővebben is kifejtsem. 1) A Sumlin perről röviden: Talán nem mindenki tudja, de az Önkormányzat 2012-ben jogerősen pert veszített egy olyan telek kapcsán, amelyik a Sumlin területén helyezkedik el. A bíróság megállapította, hogy a Piliscsabai Önkormányzat 2007-ben a most hatályos HÉSz-tal úgy módosította az adott telek szabályozási paramétereit (2ha alatt a telken építményt elhelyezni tilos), hogy a korábban szerzett jogú beépítési lehetőség jelentősen csorbult (magyarul a telekre már nem lehetett úgy építeni, mint korábban), ezért több mint 4 millió forint kártérítés megfizetésre kötelezte az Önkormányzatunkat. Erről bárkinek lehet személyes véleménye, de én a főépítészi felelősségem kötelez arra, hogy olyan szabályozást javasoljak a Képviselő-testületnek elfogadásra, amelyik megszünteti az önkormányzat számára visszterhes szabályozásokat. 2) A Sumlin múltjáról, régi/új szabályozásáról és jövőjéről: A belátható és a mai viszonyokra közvetlenül jelentőséggel bíró múltban a Sumlin mindig is erdőségekkel határolt, de kifejezetten növénytermesztésre használt mezőgazdasági terület volt (nem lakóövezet, de nem is erdő). Az államosításokat követően a rendszerváltozás környékén ellentmondásos körülmények között új telekosztások történtek (ez volt az igazi nagy hiba, ekkor alakultak ki az apróbb telkek, nem most!), amit az akkori piliscsabaiak kifejezett szomorúsággal és ellenérzésekkel szenvedtek el. Az ellenérzések megléte ellenére, sikeres jogi restauráció nem történt, és a Sumlin ingatlanjai a rendszerváltást követően a beépíthetőség szempontjából a mezőgazdasági övezetekre jellemző paramétereket kaptak (pl. 3%-os beépíthetőség). Ez a beépíthetőség azonban csak a felszínen, a hozzá nem értők számára volt már akkor is vonzó, hiszen a terület számos ok miatt teljesen alkalmatlan lakóépületek elhelyezésére: a) az infrastruktúra (utak, közművek) elsősorban a vasút és a domborzat miatt kiépítetlenek és kiépíthetetlenek; b) a helyi szabályozás felett álló Agglomerációs törvény a közigazgatási határ közelsége miatt több telek esetében eleve lehetetlenné teszi épületek elhelyezését. A Sumlin a mezőgazdasági övezetekre jellemző kis hétvégi házak elhelyezésére volt alkalmas. 2007-ben azonban az akkori döntéshozók úgy gondolták, hogy ez is elfogadhatatlanul sok és mintegy „megtorlásul” olyan kiegészítő szabályokat hoztak, amelyekkel még hétvégi kisházak elhelyezését is ellehetetlenítették. Ezzel nem csak a tulajdonosok szerzett jogaival, hanem az országos szabályokkal és irányelvekkel is szembe mentek: ki látott már olyat, hogy mezőgazdasági hobbikertben még egy, az ingatlan megműveléséhez szükséges szerszámokat sem lehet tárolni, egy hétvégét sem lehet ottalvással eltölteni?! Na ebből lett a fentebb leírt per, amely csak és kizárólag az Önkormányzat gyors reagálásának köszönhetően nem vált „követendővé” a többi tulajdonos számára – azzal, hogy elkezdtük a szabályozás felülvizsgálatát, megszűnt a perelhetőség érdemi lehetősége. 3) Az országos szintű felettes jogszabály az OTÉK (253/1997 Kormány rendelet) az alábbiakat mondja a mezőgazdasági területekről: „Mezőgazdasági terület 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános
mezőgazdasági terület lehet. (3) A mezőgazdasági területen 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el. (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.” Ezek után, milyen is lesz a Sumlin új szabályozása? „Mit tud” az új paraméter rendszer? Se többet, se kevesebbet, mint amihez a terület tulajdonosainak már korábban szerzett jogai fűződnek és amit az országos jogszabály jelenleg is előír: 3% beépíthetőség, ami a közművek és infrastruktúra hiányában nem lehet lakóingatlan, csak a mezőgazdasági, kertgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épület. Mit tettünk mi azért, hogy a Sumlin a lehető legbiztosabban természeti környezet maradjon? A most javasolt szabályozás nem engedi a Sumlint becsatlakozni a közterület-hálózatba (a vasút alatti átjáró messze nem felel meg a közúti űrszelvénynek, a ligeti utcák nem érik el a Sumlin közterület hálózatát. Sem az energiaellátás, sem a vízellátás, sem a csatornaellátás nem irányoz elő és enged bővítést a Sumlin felé. A most javasolt szabályozás pedig szigorúbb az országos előírásnál, hogy nem engedjük a 7,5m-es épületmagasságot és nem engedjük a telkek elaprózódását sem – a hatályos szabályozáshoz képest közel duplájára emeljük a minimális telekméretet! Az erdészet által erdőnek átsorolt telkekre rávezettük a kötelezést (személyes véleményem szerint az erdészet ez ügyben jogsértően jár el, de ez egy másik kérdés). Összegezve szeretném még egyszer kifejezni, hogy a Sumlin beépíthetőségét a legtöbb ponton - az országos rendelkezés által előírt keretek között - szigorítottuk a jelenlegi szabályozáshoz képest és csak annyiban voltunk engedékenyebbek, hogy egy meglévő visszterhes és jogsértő korlátozást eltöröltünk. Mindazonáltal szíves véleményét rögzítettem és a jogszabályi előírásoknak megfelelően a döntéshozók elé tárom.
Üdvözlettel: Kolossa József DLA főépítész
Tisztelt Polgármester Úr és Főépítész Úr! A korábbiakban többször is társadalmi párbeszédre hívtak fel Piliscsaba jövőjével kapcsolatban. Ehhez képest, most a nyári szünidők idején olyan változtatásokat írtak a HÉSZ módosításba, igen rövid határidejű véleményezési lehetőséggel, amelyek a városnak és lakóinak egyértelműen hátrányosak, és nem esnek egybe azzal a korábbi megnyilatkozásukkal, hogy nem akarnak újabb lakóparkokat Piliscsabán! A tervezett Helyi Építési Szabályzat módosítás 29.§ paragrafusát és a 11. számú táblázatot kifogásolom, melyben az álomvölgyi és sumlini befektetők javára és az egész város kárára terjesztik ki az Álomvölgy beépíthetőségét, valamint teszik lehetővé a Sumlin beépíthetőségét, méghozzá úgy, hogy a megjutalmazott befektetők még véletlenül se járulhassanak hozzá a város megnövekedett költségeihez! Ezeket a módosítások szíveskedjenek visszavonni! Tisztelettel, Borzsák István
válasz: Tisztelt Borzsák István úr! Köszönöm, hogy véleményével segíti munkánkat. Arra kérem azonban, hogy „ne üljön föl” a propagandának – semmilyen új lakópark létrehozásáról nincsen szó! Ezt már Farkas Andris volt tanítványomnak és építész kollégámnak is leírtam és telefonon is kifejtettem… Engedje meg, hogy reagáljak a levelében foglaltakra: - arról nem tehetek, hogy mi addigra értünk a két évvel ezelőtt megkezdett településrendezési eszközök módosításának jelen záró szakaszához, amikor sokan a nyári pihenő idejüket töltik. Nincs ebben semmi összeesküvés, már tavaly is és idén január óta is minden fórumon előre jeleztem (pl. ZHR beszélgetés, Képviselő-testületi beszámoló), hogy ez a mostani nyár sűrű lesz. Amúgy mivel az Állami Főépítész kérésére a véleményezést összefoglaló egyeztető tárgyalás csak augusztus 12én lesz, ezért a véleményezési határidőt 10 nappal meghosszabbítottuk. (lásd. www.piliscsaba.hu hírek) - az Álomvölgy szabályozását a múltban alaposan elrontották, amit azzal tetéztek eleink, hogy a telkeket közművesítették (helyenként az erdőket is!) és ráadásul több ingatlanra is kiadtak építési engedélyt, amely engedélyek alapján a ma is látható lakóházak megvalósultak. Hogy lehetett ez? Nem tudom. Minden esetre az Álomvölgy besorolása a múltban és ezután is külterület, mezőgazdasági terület. Nem belterület, nem lakó terület, pláne nem lakópark! Az országos szintű felettes jogszabály az OTÉK (253/1997 Kormány rendelet) az alábbiakat mondja a mezőgazdasági területekről: „Mezőgazdasági terület 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A mezőgazdasági terület: a) kertes, b) általános
mezőgazdasági terület lehet. (3) A mezőgazdasági területen 1. a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad, 2. a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3. az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el. (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.” A mi szabályozásunk pont ennyit enged annyi kivétellel, hogy kizárólag az én személyes kezdeményezésemre szerettük volna azt elérni, hogy tekintettel a kialakult, örökölt állapotra (számos meglévő lakóépület, kiépített közművek) ez a 3%-os beépíthetőség nagyjából legyen lakásra fordítható, aminek egyik jogi technikája a szabályozás-tervezetben olvasható megoldás. Miért? Mert ha már az eleink által elkövetett hibákkal együtt is kell éljünk, akkor szeretném, ha Piliscsaba területén legálisan használhatná ingatlanát minden tulajdonos. - a Sumlin szintén eleink hibái miatt nem természetvédelmi terület, hanem kertes-mezőgazdasági terület. A jelen tervezetben is külterület és mezőgazdasági terület marad. Ismételten: nem belterület, nem lakóterület. Utak és közművek hiányában (az új szabályozás kifejezetten gátolja a közművek Sumlin felé történő bővítését!) a Sumlin pont annyira lesz beépített, mint Magyarország bármelyik mezőgazdasági területe… Korábban ezen a területen volt egy olyan korlátozás, amely az országos szabályozással szembe menve 2ha-ig tiltott bárminemű építmény elhelyezését. Ezt a jogsértő korlátozást levettük a területről. Miért? Mert 2012-ben emiatt a szabály miatt egyetlen telek kapcsán az önkormányzatot a bíróság jogerősen 4,3MFt kártérítés + kb. 1Mft perköltség megfizetésére kötelezte.. Ezért akarunk visszatérni az országos szabályozásban előírt normákhoz. Összefoglalva, megismételem, hogy Piliscsabán nem lesz újabb lakópark, szándékaink semmiben nem változtak a két évvel ezelőtti indulás óta, ugyanakkor az eleink által elkövetett és megörökölt hibás lépéseket olyan szabályozási megoldásokkal próbáljuk meg kezelni, amelyek Piliscsabára nézve nem visszterhesek, a városra lehető legkisebb terhet róják, illetve a lehető leginkább szolgálják a település „gyógyulását”. Mindazonáltal szíves véleményét és kérését rögzítettem és a jogszabályi előírásoknak megfelelően a döntéshozók elé tárom. Annyit még engedjen meg – hiszen, ha jól emlékszem a turista útvonalak kapcsán személyesen is egyezettünk-, hogy sajnálatomat fejezzem ki azért, hogy – valószínűleg a negatív propagandának köszönhetően – bizonyára elkerülték figyelmét a természetjárás szempontjából hiánypótló jelentőségű megoldások, amiket a szabályozásba belehelyeztünk… Üdvözlettel: Kolossa József DLA főépítész
Tisztelt Kolossa Úr! Sajnos a nyári szabadságolások miatt most tudom küldeni, az általam vezetett társadalmi szervezetek véleményét és kérdéseit a feltett városrendezési kérdésekkel kapcsolatosan! Remélem véleményeinkkel segítjük a helyes út megtalálását! Tisztelettel: Ugrin András válasz: Tisztelt Ugrin András úr! Köszönettel megkaptam levelét, amit természetesen semmiképpen nem tekintek határidőn túlinak, hiszen a jogszabályok adta időkeret amúgy is csak 26-án jár le és az elmúlt két év gyakorlatának megfelelően a partnerségi véleményeket bőven a jogszabályi 30 napos kereteken túl is befogadjuk, hiszen a véleményezést nem formaságnak, hanem érdemi fórumnak tekintjük. Piliscsaba honlapjára még a lejárati vasárnapi nap folyamán felkerült a hosszabbításról szóló hirdetmény és közzététel, a mai nap folyamán pedig a hivatalos levelek formájában is tájékoztatunk minden partnert a hosszabbítás tényéről. A formaságokat félretéve, az érdemi részekre reagálva köszönettel olvastam felvetéseit, amelyekre természetesen részletes választ is adunk majd. Előzetesen csak annyit mondanék, hogy a szakigazgatási szervek véleményét azért nem olvashatta még, mert a jelenleg hatályos, a településrendezési eszközök módosítását szabályozó rendelet (314/2012. Korm. rend.) más sorrendet határoz meg a korábbi gyakorlathoz képest. A szakigazgatási szervek véleménye az egyeztető tárgyalás előtt lesz megismerhető, amire természetesen ön is kap meghívót, és amelyik 2014. augusztus 12-én 10.00-kor lesz a Klarissza házban. Ami pedig a Sumlin és az Álomvölgy konkrét ügyeit illeti a vezérelveink a következők voltak: 1) legfontosabb "haszon": az önkormányzat számára ne legyenek/maradjanak perelhető, visszterhes ügyek (ez a stratégiában is kiemelt helyen szerepel); 2) a két említett terület maradjon mezőgazdasági terület, mint ahogy most is az; 3) olyan szabályozók vonatkozzanak rájuk, amelyek megfelelnek az országos előírásoknak, ugyanakkor vegyük figyelembe a kialakult állapotokat (még ha a korábbi döntések hibái miatt a meglévő állapotok messze nem ideálisak). Természetesen az ön felvetése más nézőpontból közelíti meg a kérdést, amely nézőpont korrekt felvezetéséért köszönetet mondok. Ahogy fentebb írtam az ön által megfogalmazottakat a többi beérkezett véleménnyel együtt összesítve, azokat átgondolva, a döntéshozókkal történt előzetes egyeztetést követően megválaszoljuk és erről tájékoztatást is küldünk.
Tisztelettel: Kolossa József DLA főépítész
Tisztelt Uram, a piliscsabai Integralt Telepulesfejlesztesi Strategiaval kapcsolatosan a kovetkezo kifogasaim vannak: a Sumlint erinto uj szabalyozas ellentetes a tervezett Integralt Telepulesfejlesztesi Strategia P-VED-2 pontjaval, hiszen nem vedi hanem befektetoi teruletekke valtoztat ujabb zold teruleteket; tovabba a Strategia elfogadasahoz szukseg lenne egy olyan hatastanulmanyra, amelyik megvizsgalna hogy milyen mezogazdasagi tevekenysegek nem veszelyeztetik a terulettel hataros Magdolna volgyi lakoingatlanokat (koztuk a mi ingatlanunkat is). Hatastanulmany hianyaban javasolom, hogy a Sumlin termeszeti ertekkent keruljon a Strategiaba, illetve ha megis mezogazdasagi teruletkent marad a terulet, akkor csak erdogazdalkodaskent legyen engedelyezve. Nem tamogatom, hogy a Sumlin egy uj lakoovezette valjon, hiszen On is jol tudja, hogy Piliscsaba teruleten a mar letezo lakoparkokban szamtalan epitesi ingatlan all uresen (pl: Magdolna volgy III. utem). A fentiek tukreben kerem, hogy az Integralt Telepulesfejlesztesi Strategiarol es a telepulesrendeszeti eszkozokrol szolo dontest atgondolni, illetve elhalasztani sziveskedjek. Kerem hogy a fenti emailrol olvasasi visszaigazolast kuldjon a
[email protected]<mailto:
[email protected]> cimre. Kelt: Piliscsaba, 2014 julius 20. Orban Botond piliscsabai lakos (Magdolnavolgy, Ferenc forras utja 16)
Piliscsabáért Egyesület kiegészítő véleménye: Tisztelt Főépítész úr! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Főépítész úr!
A folyó év július 17-én keltezett észrevételünket kiegészítendő, az véghatáridő módosításának kihasználásával, azt az alábbiakkal szeretnénk hangsúlyosan alátámasztani. Tesszük azt azért, mert a Sumlin területének státuszában az egymásra épülő folyamatokat - véleményünk szerint - feltétlenül érdemes figyelembe venni és ezek fényében értékelni azokat, és a terület jövőbeli sorsát illető döntéseket hozni. Emlékeztetőül: a 2005. szeptember elsejétől hatályba lépett Budapesti Agglomeráció Területrendezési törvény (2005.évi LXIV.tv.) 14. §-ában az országos és térségi ökológiai hálózatra vonatkozóan kimondta, hogy az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad. A tárgyi területen, vagyis a Sumlinon a hagyományos építési mód a teljes be nem építettség volt (ma is az). Az övezetben kialakult beépítési mód a nem beépítettség: a területen és széles környezetében – a vasút feletti erdős, rétes területeken - nem volt (és ma sem) található építmény-épület. Ezzel az illeszkedés Étv. 18. §-ban („…az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.”) előírt feltételeinek semmiféle beépítés nem felel meg. Így az
illeszkedési szabályokat is és a BATr, OTrT előírását is figyelembe véve a tárgyi területen semmilyen OTÉK szerinti beépítés nem volt lehetséges 2005. szeptember 1-től. A 2005. évi LXIV. Törvény, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2011-ben bekövetkezett módosítása ugyan a törvény korábbi 14. §-át (mely szerint: Az „országos és térségi ökológiai hálózat részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad) kivette a törvényből, mindazonáltal a jelenleg hatályos törvény megállapítja, hogy: 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. Így a korábbi 14. §-ban foglaltak (ökológiai hálózat) megőrzése lehetséges a terület „különleges rendeltetésű térség” kategóriába sorolásával. Ennek alapján a jelenlegi HÉSZ-ben foglalt korlátok fenntarthatóak – vagy akár teljes építési tilalom is elrendelhető lehet -, anélkül, hogy ebből bármely telektulajdonosnak kártalanítási igénye felmerülhetne, hiszen bármiféle építési jogosultság jelenleg 2 hektár alatt nem áll rendelkezésre, a telkek mérete pedig átlagban 30003200 m2. A zöld felületek védelme érdekében éppen élni lehetne (kellene) ezzel a lehetőséggel. A Sumlin történelmi helyzetét tekintve jelenleg sem indokolja semmi, hogy a területen a 2007-ben elfogadott HÉSZ-ben előírtaktól bármiféle eltérés történjen, hiszen e területen a hagyományos építési mód a teljes be nem építettség volt és az ma is. Bármiféle ettől eltérő engedmény a tulajdonosak javára olyan kedvezmény lenne, amely az egy tucatnál kevesebb jelenlegi tulajdonos számára jelentős anyagi előnyt, a város számára nulla bevételt eredményezne az infrastrukturális terhek ellentételezésére. Hozzátesszük, hogy a terület természeti tájként való megőrzése a piliscsabai lakosok nagy többségének kívánatos és fontos érték. A hatályos HÉSZ-ben foglaltak iránt Önök által közzétett - egy építéshatósági per elvesztésével egyáltalán nem altámasztott - kételyek eloszlatása érdekében beidézzük a fent idézett beadványunkban a 8. oldalon szerepeltetett – a Sumlin ügyében elhíresült – egyébként időbeli körülményei miatt a mai telektulajdonosok számára nem megismételhető követelést tartalmazó - perben született bírósági határozat vonatkozó szövegét, amely nem vonja kétségbe a jelenlegi HÉSZ szabályozás jogszerűségét. „Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.k.26.461/2013/7. (Korábbi perszáma: 9.k.27.087/2012) Az iratokból megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint az érintett ingatlanok területe nem éri el a HÉSZ 18.§. (2) bekezdése szerinti minimális 2 ha-t, ezért helyesen állapította meg az elsőfokú közigazgatási szerv, hogy a telkeken építményt elhelyezni nem lehet.” Ennek fényében és a fentiekben elmondottak alapján tisztelettel, de határozottan kérjük - legkevesebbként - a Sumlinra vonatkozó jelenlegi HÉSZ szabályozás paramétereinek teljes körű fenntartását, de még szerencsésebb lenne a jövőbeli konfliktusok elkerülése érdekében a terület beépítésre nem szánt különleges rendeltetésű térségbe történő besorolása és a teljes körű építési tilalom elrendelése, mert erre a jelenlegi jogszabályok módot adnak, anélkül, hogy ennek a város Önkormányzata számára hátrányos jogkövetkezményei lennének. Tisztelettel László Erika Elnök Piliscsabáért Egyesület
-------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Polgármester Úr! Az új piliscsabai Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási tervvel kapcsolatos véleményemet ezennel megküldöm. Piliscsaba 2014.07.31 Tisztelettel Fazekas Béla Vélemény a piliscsabai Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási tervről 1. ) Álomvölgy: erdőterületből kertes mezőgazdasági terület A javaslat szerint a 019/2 hrsz.-ú erdőből 6 db 3000 m2-es Mk besorolású telket alakítanának ki. Az indoklások szerint: - "E terület az erdőterületként való nyilvántartással ellentétben a módosítással kijelölt területsávban faállománnyal nem rendelkezik" (Alátámasztó Javaslat 19. oldal 15. pont). és - A terület összközművel rendelkező. (Környezeti Vizsgálat 14. oldal 15. pont, Alátámasztó Javaslat 19. oldal) Véleményem szerint: - Nem érv az, hogy az erdőterületen nincs faállomány. Ilyen érveléssel bármelyik erdőt kivágja a tulajdonos, majd kéri az átminősítését. Ez a fajta szemlélet ellentétes az erdőtörvénnyel. - Nem felel meg a valóságnak az indoklás megállapítása, hogy a területen nincs fa. Tessék kimenni megnézni! Aki ezt leírta az nem volt kint a helyszínen. - Az erdőterületen nincs közmű. A kérdéses telekrésszel határos Panoráma úton vannak közművek, ahonnan a túloldali telkekre be vannak vezetve. - Az előbbi érveléssel bármelyik út menti olyan erdőből lehet telkeket kikanyarítani, ahol az úton közmű van. A közműves érvelés következetlen, mert ilyen alapon az 020/62-t is át kellene minősíteni. - A kb. 90 Álomvölgyi teleknek, több mint 80%-a nincs beépítve, így ez sem indokolja új telkek kialakítását. - Miért érdeke az átalakítás az Önkormányzatnak? Ez csak az erdőterület tulajdonosának lehet az érdeke, aki annak idején olcsón hozzájutott, most meg építési telkeket akar kialakítani belőle. A fentiek miatt az Álomvölgyi 019/2 hrsz.-ú erdőrészlet átminősítése ellen tiltakozom. Megjegyzés: Az előkészítő anyagokban szereplő térképek meglehetősen pontatlanok, aligha ellenőrizték a térkép pontosságát a helyszínen: Az Álomvölgy I. részen 60 telek van, ebből a térkép szerint 5 beépített, a valóságban még 4 telek már beépített (020/53, 020/41, 020/43, 020/38 hrsz), és egyen most építkeznek (020/47). Álomvölgy II. részén 30 telek van, ebből 6 beépített. A terület legrégibb (több mint 10 éves!) és meglehetősen feltűnő háza (020/53), a "rózsaszín ház" sem szerepel a térképen. Remélhetőleg a település többi részére vonatkozó térképadatok pontosabbak. 2.) Vár utcai gazdasági területek belterületbe vonása,és út építése a Szennyvíztisztító bővítése kapcsán. (Alátámasztó Javaslat 22. oldal 29. pont) Bár a szöveges indoklás csak a Szennyvíztisztító bővítését tárgyalja a mellékletben szereplő térképvázlatból kiderül, hogy a patak és a Vár utca között több telek (pl. 017/4-6, 021/8) illetve a Vár utca másik oldalán több telek ( 021/24,021/23 egy része,021/4) "mellesleg" belterületbe kerül.
Ha a korábbi girbe-gurba belterület/külterület határ kiegyenesítése volt a cél, akkor inkább a korábbi belterületeket (3548/3-4, 3546) kellett volna külterületté minősíteni. - Miért belterület a 8 éve nem használt Csababeton betonkeverő telepe és a mellette lévő üres telek (3548/3-4) ? - Miért belterület a Szennyvíztisztító telke (3548/2)? - Miért kell a Szennyvíztisztító oldalán egy másik út kiépítése(021/37) is a Tinnye felőli oldalon , ha a patak felőli oldalon már van egy út? Szerintem nincs szükség a gazdasági vállalkozási területek bővítésére, a Vár utca mellett és a 10-es út mellett is sok üres, nem használt vállalkozási terület van. A fentiek miatt a második út kiépítését, és a területek belterületbe vonását ellenzem. 3.) Sumlin területek átsorolása A terület átsorolása a terület későbbi építési telkenkénti eladását segíti elő. (Alátámasztó Javaslat 15. oldal 2. pont) Piliscsabán általában, de a közvetlen szomszédos Magdolna völgyben is nagyon sok üres építési telek van (kb. 90 db), és sok eladó épület. Sajnos erre vonatkozó adat nem szerepel az előkészítő anyagokban de Magdolnavölgyben 30% felett van az üres telkek aránya. További építési telkek kialakítása így itt is indokolatlan. A terület átsorolása a terület későbbi építési telkenkénti eladását segíti elő. Ez Piliscsaba városának, és az itt lakóknak nem érdeke, egyedül a telek tulajdonosának lehet belőle haszna. A fentiek miatt a Sumlin területén tervezett Má->Mk átsorolást ellenzem. Piliscsaba 2014.07.31 Fazekas Béla 2081 Piliscsaba Bérc utca 020/38
-------------------------------------------------------------------Tisztelt Főépítész Úr!
A Szent László Óvoda vezetőjeként a honlapon lévő HÉSZ tervezetbe a teljesség igénye nélkül betekintettem. A következő kisebb észrevételeket teszem. A térképeken néhány utca névváltozása sajnos nincs átvezetve, Pl. Lenin utca, Kállai Éva utca, Felszabadulás utca stb. Tévesen szerepel a Hársa utca, mert Kállai Éva utcának van feltüntetve. A Kenderesi parcellázás újonnan elnevezett utcái, amik dicséretesen az Aradi vértanukról kapták nevüket, illetve a Fényesliget lakópark utcanevei egyáltalán nincsenek feltüntetve a térképen, csak a helyrajzi számaik szerepelnek. Ami nem világos számomra: a központi belterület egyik határa hogy lehet a Szent László utca és ez azonos-e a Szent László király úttal? Piliscsaba fejlődéséért végzett további munkájukhoz sok sikert kívánunk!
A Szent László Óvoda nevében: Móczár Ferencné óvodavezető Piliscsaba, 2014. július 31. ---------------------------------------------------
E-mailen a megadott végső határidőig (2014. 07.31.) több vélemény nem érkezett.
Kedves Józsi! Mellékeltem, az észrevételeket a Fébé részéről. Köszönettel, Zoli Bocs, hogy a kitolt határidő után, de lehet, hogy találkoztál már hasonlóval...
------------------------------------Szia,
mellékelten küldöm a HÉSZ-szel kapcsolatos észrevételeimet.
Judit
