Települési hulladékok elkülönített gyűjtésének egyes rendszerszintű problémái

Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége www.hosz.org [email protected]

Települési hulladékok elkülönített gyűjtésének egyes rendszerszintű problémái Dr. Borosnyay Zoltán ügyvezető igazgató

Szabályozási környezet 2000-2013 Hgt. A települési önkormányzatok szabadon dönthettek arról, hogy adott településen előírják-e a települési szilárd hulladékok elkülönített gyűjtését, és amennyiben igen, akkor az elkülönítetten gyűjtött hulladékok közszolgáltatás keretében történő begyűjtését írják elő, vagy a települési hulladék elkülönítetten gyűjtött egyes összetevőinek begyűjtésére nem közszolgáltató, piaci szolgáltatóval szerződnek le.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-én elfogadta a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvet (továbbiakban: irányelv). Az irányelv rendelkezéseit az EU tagállamainak, így Magyarországnak is 2010. december 12. napjáig kellett volna implementálnia.

Települési szilárd hulladékok kezelése  (EUROSTAT adatok szerint)

EU 27 tagállam átlaga 20% 20%

2009 2008

Magyarország 10%

18%

13%

9% 2% 15%

17%

2009 2008

23% 24%

40% 38 %

2%

74% 75 %

komposztálás újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás

Ht. 2013. január 01. napjától hatályba lépő rendelkezései

Irányelv hosszú távú céljai az átmeneti rendelkezések után rögzítve 2020.12.31-ig háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni. 2020.12.31-ig nem veszélyes építési-bontási hulladék - a föld és kő kivételével - újrahasználatra előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának (…) együttes mértékét (…) tömegében országos szinten min. 70%-ra kell növelni. Települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget – a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve – az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.

2015-től önkormányzatoknak helyi feltételekhez igazodva közszolgáltatás keretében elkülönített hulladékgyűjtési rendszereket kellett létrehozni. Ingatlanhasználóknak kötelező az ingatlanon képződő települési hulladékot - kivétel gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjteni, és a közszolgáltatónak átadni. A települések 28%-ban nincs szelektív gyűjtés, 22% ahol van gyűjtési rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tud működni 2016.III.24. Szakmai nap a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról, Kongresszusi Központ, Budapest Ht. 39. § (2) természetes személy ingatlanhasználó elkülönítetten gyűjtött települési hulladékát közszolgáltatási díj megfizetésével jogszabályi feltételek szerint hulladékgyűjtő udvarba, pontra…stb. szállítsa, piaci szolg.!

 Gazdálkodó szervezetek VTH az ingatlantulajdonosokra vonatkozó általános szabályok szerint a közszolgáltatás hatálya alá tartozik.  Gazdálkodó szervezetek EGYTH/EHHH hulladéka szabad piac hasonlóan a termelési hulladékhoz. Közszolgáltatás keretében termelési hulladék gyűjtése és anyagában történő hasznosítása (tilos). 1. Leányvállalat + 2. 385/2014. Korm. rend. 3. § (3) ok!

Költségvetési szervek hulladékai az általános szabályok alapján minősülnek közszolgáltatás hatálya alá esnek. Oktatási intézmények tudatformáló elkülönítetten történő begyűjtési akciói esetében a hulladéktermelő a lakosság + az oktatási intézmény nem hulladékgazdálkodással foglalkozó gt., a hulladék nem kerül a tulajdonába, de későbbi törvénymódosítás: nevelési-oktatási intézmények évente 2 alkalommal, max. 5 napos papírhulladék gyűjtési kampányt szervezhetnek.

Gyűjtőedényt közszolgáltatás ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a közszolgáltató tulajdonába kerül vs. Ptk. általános jogértelmezés vs. Hgt. jogértelmezés nem csak közterületen elhelyezett edényzetnél.

2013. díjstop, majd 4,2 %-os áremelési plafon, rezsicsökkentés (2012. dec. 31., majd 2012. ápr. 14.) 2014-től elméletileg központi díjszabás, lakosság gazdasági ösztönzésének gátja: „A szelektív gyűjtés elősegítése érdekében (…) elsősorban anyagi motivációra van szükség (…) AJB-2994/2012. sz. ügy, Alapvető Jogok Biztosa környezetvédelmi hatósági feladatellátás (pl. szelektív gyűjtés, (be)gyűjtés, lomtalanítás ellenőrzése, Bp.: 26/2013. (IV.18.) Főv. Kgy. rendelet a Budapest főváros területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról) 2013-2014: költségvetési szervek vs. közszolgáltatói kapacitás, és kis gazdálkodó szervezetek EHHH begyűjtése jövedelmező-e piaci alapon Hulladéklerakási járulék!

Hulladéklerakási járulék Ht. 68. és 69. § + 5.sz. melléklet o2013.01.01. napjától hulladéklerakó üzemeltetője, illetve meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője hulladéklerakóban elhelyezett hulladék után - hulladék hulladéklerakótól történő eltérítése (későbbi törvénymódosítás szerint: hulladéklerakás csökkentése), valamint Ht.-ban meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot köteles fizetni. oJárulék kiszámításakor a következő képletet kell alkalmazni: HJ (Ft/negyedév) = ∑ [Hi (tonna/negyedév) x Ei (Ft/tonna)] HJ=fizetendő hulladéklerakási járulék, H= hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege, E= hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára, i= hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa

Hulladéklerakási Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) hulladék fajtája, jellege, 2013 2014 2015 2016 típusa (i) 1. települési hulladék 3 000 Ft 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft 2. építési-bontási hulladék 3 000 Ft 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft 3. veszélyes hulladék 3 000 Ft 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft 4.települési szennyvíziszap 3 000 Ft 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft 5. hasznosítás után visszamaradt és tovább 1 500 Ft 3 000 Ft 4 500 Ft 6 000 Ft hasznosítható veszélyes és nem veszélyes hulladék Szelektív gyűjtési rendszerek, hasznosítási kapacitások hiánya, felkészülési idő hiánya, illegálisan elhagyott, lerakott hulladék mennyisége?, kedvezményi rendszer, progresszív ösztönzés hiánya

A hulladéklerakási járulék nem áthárítható!

1

2

Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa

Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna)

települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is (EWC 19 v. 20?)

6000 Ft

3 építési-bontási hulladék

6000 Ft

4 veszélyes hulladék

6000 Ft

5 települési szennyvíziszap

6000 Ft

a hulladékból előállított termék gyártása 6 során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék

4000 Ft

a hulladékból előállított termék gyártása 7 során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék

3000 Ft

2017. január 1-jétől a 2016. évre meghatározott hulladéklerakási járulékot kell megfizetni.

A települések 28%-ban nincs szelektív gyűjtés, 22% ahol van gyűjtési rendszer, de pénzügyi problémák miatt nem tud működni (NHKV) A Korm. rendelet szerint a környezetvédelmi és a gazdasági szempontból hatékonyabb válogatás érdekében az ingatlanhasználók vegyes hulladék gyűjtésének céljára szolgáló gyűjtőedénybe a) száraz, b) folyadékot és biológiailag lebomló hulladékot nem tartalmazó, vagy c) más hulladékkal össze nem tapadó vagy ragadó műanyag-, üveg-, fém- és papírhulladékot, valamint hulladékká vált ruhaneműt és egyéb textíliát el sem helyezhetnének. Egyes adatok szerint hazánkban a vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladéknak mintegy 25-35%-a (ebből műanyag 10-15%, hozzávetőlegesen 150.000 – 200.000 tonna) anyagában történő hasznosításra alkalmas. Ennél az adatnál is elgondolkodtatóbb, hogy a házhoz menő elkülönített gyűjtés keretében gyűjtött műanyag hulladék sok esetben 40%-ban idegen anyagot is tartalmaz.

RDF, Refused Derived Fuel! (hulladékból származó fűtő/tüzelőanyag) A mechanikai-biológiai hulladékkezelő rendszerek alkalmasak arra, hogy a vegyesen gyűjtött települési hulladékból a nagy fűtőértékű frakciót leválasszák és abból másodlagos tüzelőanyagot RDF/SRF állítsanak elő. (~30 milliárd forint beruházás) vs. körforgásos gazdaság!

Az MBH technológiát Európa több országában (például Németország, Lengyelország, Hollandia) olyan komplex optikai válogatóművek váltották már le, amelyek a vegyesen gyűjtött hulladékból is képesek hatékonyan kinyerni az anyagában hasznosítható műanyagot, fémet, papírt, komposztálható frakciót. Ezekben az üzemekben is keletkezik RDF/SRF, de ezt csak mellékterméknek tekintik. Az elsődlegesen kinyert hulladékok pedig – megfelelő utókezelést (mosást és fertőtlenítést) követően – az elkülönítetten gyűjtött települési hulladékhoz hasonlóan feldolgozhatóak, azokból nyersanyag, majd termék állítható elő.

A hivatkozott optikai válogatás hazánkban még csak gyerekcipőben jár, mind a lerakásra kerülő vegyes hulladék, mind az égetés, energetikai hasznosítás keretében kezelt települési hulladék kapcsán; pedig előkezelés nélkül nem is lehetne lerakni a települési hulladékot. A valóságban pl. a jogszabályi előírásoknak megfelelő tömörítés esetlegesen megtörténik a lerakást megelőzően, de a vegyesen gyűjtött települési hulladék anyagában hasznosítható összetevőinek válogatása - amely a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének tényleges csökkentését is szolgálja - nem valósul meg. A Ht. 15. § (4) bekezdésének második fordulata 2013. január 01. napjától már egyértelműen előírja, hogy hulladékégető műben vagy hulladékegyüttégető műben égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható. Ebben a tekintetben az érintett hatóságok nem szereznek érvényt a jogszabályi előírásoknak.

Új hulladékégető/hasznosító mű(vek) tervezése!

Körforgásos gazdaság!

Implementációs kötelezettséggel várható elfogadás 2017-ben!

Hosszú távú szakpolitikai célok meghatározása: a) hasznosítható hulladék ne rekedjen a hierarchia alján b) ne épüljenek ki kapacitásfeleslegek! Finanszírozás! Piacteremtés a másodlagos nyersanyagok számára!

EU-s hulladékgazdálkodási jogszabályok módosítása Konkrét javaslatok a következő jogforrások módosítására: 

2008/98/EK – hulladék-keretirányelv



1999/31/EK – hulladéklerakók



94/62/EK – csomagolási hulladékok



2000/53/EK – hulladékká vált gépjárművek





2012/19/EU – elektromos és elektronikai hulladékok

A települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek: 

 

2020: változatlan 50% Magyarország: 2014: kb. 40,65% (FM) 2025: 60% 2030: 65% Települési hulladék lerakására vonatkozó új célérték: 2030: 10% Magyarország: 2014: kb. 58,8% (FM)

2006/66/EK – hulladékká vált elemek és akkumulátorok  A csomagolási hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozó célértékek anyagáramonként

A 2008/98/EK irányelv: törekedni kell arra, hogy a „szennyező fizet” elvvel összhangban az adott hulladék ártalmatlanításának költségeit a hulladék birtokosának vagy a hulladékot előidéző termék előállítójának kell viselnie. Költségviselés egyik forrása a környezetvédelmi termékdíj. A gyártóknak és a forgalmazóknak a kiterjesztett gyártói felelősség törvényben alapelvi szinten is megfogalmazott szabályai alapján pénzügyi felelősséget kell vállalniuk az általuk gyártott, illetve forgalmazott termékekből keletkező hulladékokkal történő hulladékgazdálkodási tevékenységekért. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. LXXXV. törvény általános indoklása többször kiemelte, hogy a szabályozás egyebek mellett a gyűjtés és a hasznosítás mértékének növelését, az anyagában történő hasznosítás mértékének jelentős fokozását is célul tűzte ki. Tendencia: termékdíjak ~20%-a van csak nehézkes közbeszerzési eljárások keretében a hulladékgazdálkodási szektorba visszaforgatva, akár 1 éves csúszás a kifizetéseknél = likviditási problémák (piacvesztés) + a kis és közepes vállalkozásoknál leállt az innováció (piacvesztés) + romló jövedelmezőség (dráguló banki finanszírozás)

} Hasznosítók jövőbeli tevékenysége?

A hulladék újrafeldolgozásának a privilégiumát biztosítani kell a hulladék egyéb hasznosítása és ártalmatlanítása felett, továbbá a maradékhulladék kezelésére a hulladékok energetikai hasznosítása, égetéssel történő ártalmatlanítása tekintetében meg kell előzni feleslegesen nagy kapacitások kiépítését (ezáltal elkerülni újrafeldolgozható hulladékok megrekedésének veszélyét hulladékgazdálkodási hierarchia alsóbb szintjein)  Szelektív gyűjtési rendszerek hatékonyságának növelése Lerakást, egyéb hasznosítást, illetve égetést megelőző előkezelés  Hasznosítási kapacitások fejlesztése, újrafeldolgozás támogatása

és a az a

Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége www.hosz.org [email protected]

KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMÜKET!

Dr. Borosnyay Zoltán ügyvezető igazgató