Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére
„Határtalanul” pályázat záródokumentuma
Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos palákból feltörő Olt bölcsőjét a Feketeréz csúcsa, a Fekete-Hagymás, Egyeskő, Öcsém mészkőszirtjei vigyázzák. Az Olt észak irányú szűk völgyön törtet át, összedőlt fáknak csaknem áthatolhatatlan torlaszain, szikladarabok között, melyek az utat sok helyen annyira elzárják, hogy csak az Olt medrében lehet áthatolni, hol virgonc pisztrángok bujkálnak félénken a kövek alá. Mellékfolyói:
Beszterce Feketeügy Lotru Olănești Oltețu Szeben Topolog
A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, mely az Északi – középhegység északi részén a Karancs-Medves hegység déli lejtőjén ered 628 méter magasságban. Lefut a Karancs és a
Mátra közt levő harmadkori medencébe, ott egyesül a Karancsról jövő Tarján patakkal. Ezután völgye összébb szűkül, mert keményebb vulkáni kőzeteken tör keresztül, majd menedékes törmeléklejtőkön át érkezik az Alföldre. Ezek után végig síkvidéki területen folyik egészen Szolnokig, ahol a Tiszába torkollik. Mellékfolyói jobbról a Galga, Bér, Zsunyi Tápió. Balról ömlik bele a Mátra déli területeinek vizét összegyűjtő Tarna. A Galga torkolatától kezdve középszakasz jellegű, kanyargós, csak iszapot hord. A folyó vízjárása az éghajlati adottságok miatt ingadozó. A vízutánpótlást elsősorban a Mátra bővizű mellékpatakjaiból kapja. Vízhozama átlagosan 9m3/sec, mely a nyári szárazságok idején alig éri el az 1m3/sec-ot, a kisvízi meder ekkor csak 1-2 méter széles.
A vizsgált vízfolyások vízgazdálkodási jellemzői Jellemző
Olt
Zagyva
1416 m 615 km 24 050 km2
628 m 179 km 5672 km2
Vízhozam
174 m³/s
9 m3/sec
Torkolat
Duna
Tisza
Forrásszint Hossz Vízgyűjtőterület
Mindkét vízfolyás változó vízjárású, településeken és mezőgazdasági művelésű területeken halad át.
Vízminőség vizsgálatok Vizsgálatunk célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen hatással vannak a települések a folyók vízminőségére. Ezért mintát a települések felett és alatt vettünk, s a helyszínen fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatokat és vízminősítést végeztünk.
Mintavételi helyek az Olt folyón: 1.mintavételi hely: az Olt hídjától 300 méterre, északra 2.mintavételi hely: Zsögöd-fűrdő, a hídtól délre1 km-re
Mintavételi helyek a Zagyva folyón: 1. mintavételi hely: A város fölött, a Vasúti hídnál 2. mintavételi hely: A torkolat előtti gyalogos híd után
Kémiai vízminőségi jellemzők vizsgálata A kémiai mutatók közül helyszínen a pH-t, vezetőképességet, az oldott O2 tartalmat, valamint az NH4+- N, NO2- - N, NO3- - N és a PO43- -ion tartalmat vizsgáltuk. Az eredményeket táblázatban rögzítettük, majd grafikusan feldolgoztuk, megkönnyítve ezzel a két vízfolyás mérési eredményeinek összehasonlítását.
Olt folyó Vizsgálati eredmények Mintavételi helyek
1. 2.
NO2-- NO3-- PO43+Oldott O2 N N P mg/l mg/l mg/l mg/l
+
NH4 -N mg/l 0,00 Nem kimutatható
0,00 Nem kimutatható
0,036 III. o.
0,18 I.o.
0,06 II.o.
0,160 IV.o.
0,60 I.o.
0,39 IV.o.
8,6 I.o.
Vez.kép. μS/cm 510 II. o.
5,2 III.o.
630 II.o.
Zagyva folyó Vizsgálati eredmények Mintavételi helyek
1. 2.
NH4+-N mg/l 0,11 I.o. 0,20 I.o.
NO2-- NO3-PO43+-P Oldott N N mg/l O2 mg/l mg/l mg/l 0,019 II.o. 0,120 IV.o.
0,43 I.o. 0,66 I.o.
0,84 V.o. 0,99 V.o.
Vez.kép. μS/cm
3,20 IV.o. 3,05 IV.o.
1190 IV.o. 1120 IV.o.
Ammónium-Nitrogén tartalom NH4+-N 0,25
mg/l
0,20 0,15 Olt folyó
0,10
Zagyva folyó
0,05 0,00 1.
2.
mintavételi helyek
Nitrit-Nitrogén tartalom NO2--N
mg/l
0,20 0,15 0,10
Olt folyó
0,05
Zagyva folyó
0,00 1.
2.
mintavételi helyek
Nitrát-Nitrogén tartalom
mg/l
NO3--N 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00
Olt folyó Zagyva folyó
1.
2.
mintavételi helyek
Foszfát-Foszfor tartalom PO43+-P 1,20
mg/l
1,00 0,80 0,60
Olt folyó
0,40
Zagyva folyó
0,20 0,00 1.
2.
mintavételi helyek
Oldott O2 tartalom 10,00
mg/l
8,00 6,00 Olt folyó
4,00
Zagyva folyó 2,00 0,00 1.
2.
mintavételi helyek
Fajlagos vezetőképesség 1400
μS/cm
1200 1000 800 600
Olt folyó
400
Zagyva folyó
200 0 1.
2.
mintavételi helyek
A nitrogén-háztartás jellemzőinek értékei mutatják, hogy az Olt folyón elsősorban szervesanyag-terhelés történik a két mintavételi hely között, melynek forrása a több ponton bevezetett főként kommunális szennyvíz. Igazolja ezt a második mintavételi helyen mért magasabb foszfát-koncentráció, illetve az alacsonyabb oldott oxigén-tartalom, hisz a szervesanyag oxidációja jelentős oxigénfogyasztással jár a vizekben. A vezetőképességből az összsótartalom állapítható meg. A település alatt mért magasabb értékei nagyobb összsótartalmat jeleznek, melyek a szerves anyagok lebontásából származhatnak. Hogy a folyó szerves anyag lebontása, öntisztuló képessége jó, azt a település fölött mért I. osztályú oldott O2 értékek bizonyítják, de a település vízminőségrontó hatása mindenképp figyelemre méltó.
A Zagyva folyó vízminősége az Olt folyó vízminőségéhez viszonyítva rosszabb, de egyenletesebb képet mutat a két mintavételi ponton. Ez azt bizonyítja, hogy Szolnok város a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével és a szennyvíztisztító mű megépítésével a felszíni vizeink minőségét nem rontja. Mi az oka mégis a Zagyva folyó rossz vízminőségének? A rendkívül aszályos időszak után különösen kis vízhozamú Zagyva jelentős mezőgazdasági területeket szel át, így a fokozott műtrágya felhasználás miatt a növényi tápanyagok feldúsultak, így a N-és P-háztartás jellemzői, valamint az oldott sótartalom(vezetőképesség) értékei egyaránt magasak a vizsgálati helyszíneken.
A mintavételi helyeknél erőteljes elnövényesedést tapasztaltunk, alacsony vízmélységet illetve oldott oxigéntartalmat mértünk. A PO43- - iontartalom kiugróan magas értékei mindkét vizsgálati helynél a nagyszámú vízimadár populációval is magyarázható.
Biológiai vízminősítés BISEL-index alapján Makroszkóposan a helyszínen az iszap életközösségét vizsgáltuk meg. Erre a Belgiumban 1984 óta alkalmazott, ma már az uniós tagországok közös minősítési rendszerének, a Biotikus Indexnek egyszerűsített változatát a Bisel- módszert használtuk. A módszer lényege, hogy a vízfolyás minőségét a vízben előforduló makrogerinctelenek összetételéből adja meg. Más vizsgálati módszerhez képest nagy előnye, hogy nem anyagigényes, nem szükséges hozzá nagy fajismeret, helyszínen végezhető, gyors és minden évszakban mérhető.
A vizsgálathoz minden vizsgálati ponton több helyről vettünk mintát szabványos kézihálóval. A vízfolyással szemben állva gyűjtöttük a meder aljáról a benne lévő növényekkel, kövekkel együtt.
A begyűjtött minta feldolgozását a helyszínen elkezdtük és az iskola biológiai laboratóriumában folytattuk.
Szétválogattuk az azonos rendszertani kategóriába tartozó fajokat, pontos fajazonosítást és biotikus index számolást végeztünk. A legérzékenyebb fajból és a talált taxonszámból megkaptuk a biotikus index értékét, táblázatból pedig az ennek megfelelő minőségi osztályt.
Jellemzők Taxon-szám Legérzékenyebb csoport BISEL-index Minősítési osztály
Jellemzők Taxon-szám Legérzékenyebb csoport BISEL-index Minősítési osztály
Olt 1. sz. mintavételi hely 3 Kérészlárva 5 III. osztály Mérsékelten szennyezett- kritikus helyzet
Zagyva 1. sz. mintavételi hely 6 Szitakötő lárva 4 IV. osztály Erősen szennyezett
2. sz. mintavételi hely 5 Pióca 3 IV.osztály Erősen szennyezett
2. sz. mintavételi hely 5 Vízi csiga 4 IV.osztály Erősen szennyezett
A biológiai vízminősítés alapján megállapíthatjuk, hogy mindkét vízfolyás a település alatt erősen szennyezett. A Zagyva minősége mindkét vizsgálati helyen a biológiai vizsgálatok alapján is változatlan, erősen szennyezett. Az Olt folyón végzett biológiai minősítés eredménye is igazolja, hogy a település nemcsak a folyó kémiai jellemzőire, hanem az ökológiai állapotára is káros hatással van. Összességében a komplex vizsgálatok alapján megállapítható, hogy mindkét vízfolyás minőségére a települések, illetve az emberi tevékenység hatással van. S ahogyan a vizsgálati eredmények mutatják ez a hatás káros. De! A Zagyván végzett több éves vizsgálatunk tapasztalataiból elmondható, hogy a vizek védelme érdekében megvalósított beruházásokkal, (szennvízcsatorna-hálózat, szennyvíztisztító mű, ahol teljes tisztítási technológiát végeznek) környezettudatos magatartással jelentősen csökkenthető a települések vízminőség rontó hatása. Célszerű ezt a megállapítást az Olt folyó vízminőségvédelmi intézkedéseinél figyelembe venni. Ugyanakkor a mezőgazdaság vízszennyező hatását
nem sikerült
csökkenteni, - ezt mutatják a Zagyva mintavételi helyein mért értékek- amelyek különösen aszályos, őszi időszakban jelentősek a változó vízjárású vízfolyásoknál. A növénytermesztés hatékonysága élelmiszertermelés szempontjából rendkívül fontos, de vízbázisunk védelme érdekében a mezőgazdasági kemikáliák helyes használatára fel kell hívni az érintettek figyelmét.
