Település címere
Település PH-ról, Mővházról, egyébrıl kép
Polgármesteri Hivatal ……………. Elérhetıségek : Cím : Tel: Fax: Web : Mail :
Polgármesteri KÖSZÖNTİ
Polgármester
Bács–Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltsége – Baja . 6500 Baja, Árpád tér 1. Tel./Fax : 79-428-815 , 79-428-816 Email:
[email protected] www.bajavaros.hu/közbiztonság/katasztrófavédelem - menüpontnál
Ajánlás a Katasztrófavédelmi Tájékoztatóhoz
Napjainkban az élet minden területén a biztonsági intézkedések, szabályok sokasága védi életünket és anyagi javainkat . Minden embernek joga, hogy biztonságos környezetben éljen . A gondos, mindenre kiterjedı szakszerő védelem mellett is számítanunk kell a váratlanul fellépı, az életet, az anyagi javakat súlyosan károsító, veszélyeztetı természeti, vagy civilizációs eredető rendkívüli eseményre, katasztrófára . Szembe kell nézni ezekkel az eseményekkel, sorra kell venni a bennünket veszélyeztetı körülményeket, hogyha mégis bekövetkeznének csökkenteni, illetve kivédeni tudjuk hatásukat . Ehhez körültekintıen átgondolt a körülményekhez teljesen alkalmazkodó a helyi adottságokra épülı tervekre van szükségünk . A tervekben rögzített feladatok elsısorban a veszélyhelyzet felszámolásában érintett szervek, szervezeteknek szólnak, de az egyes állampolgárok tevékenységét is meghatározzák : „ Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében levı katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat továbbá joga és kötelessége, hogy közremőködjön a Katasztrófavédelemben „ - mondja a jogszabály . A polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek körén túl is tisztában kell lenni a térségünk, településünk, szőkebb környezetünk veszélyforrásaival, veszélyeztetı hatásuk elleni fellépéssel . Ezen tájékoztató bemutatja térségünkben, a településen elıforduló veszélyhelyzeteket illetve az alapvetı lakossági teendıket . Bízom abban, hogy ezen információk elméleti tudnivalók maradnak és a gyakorlatban nem kell alkalmazni ıket . Baja, 2009-11-13 Gödön Sándor pv alezredes polgári védelmi tanácsos kirendeltségvezetı
A Polgári Védelem történetének rövid áttekintése
1911 Líbiai háború elsı robbanótestek ledobása repülıgéprıl I. Világháború – Harcoló csapatok bombázása késıbb - hátországi objektumok bombázása /gyárak, ipartelepek, kikötık/ késıbb - lakott területek 1921-tıl Európa szerte légoltalmi szervezetek megalakítása Célja : a lakosság riasztása, tájékoztatása, óvóhelyépítés, kitelepítés megszervezése . Hazánkban a Magyar Légoltalmi Liga 1937-ben alakult meg . / Országos, megyei, városi, üzemi szervezetek / II. Világháború 1943-44-ben nagyvárosaink bombázásakor hatékonyan mőködött 1945 Hirosima, Nagasaki atombomba tömegpusztító fegyver alkalmazása Védekezı szervezet számára új kihívás :1950-es években új feladatrendszerrel kibıvülve a Polgári Védelem megalakulása. Minden állampolgár részére honvédelmi feladat lett . A háborús feladatokra való készülés jelentkeztek a természeti katasztrófák kihatásai is. Árvizek – 1956,1965,1970 Országos száj és körömfájás járvány 1973 Csernobili Atomerımő balesete 1986. Számos belvíz mely sok települést fenyegetett. 1989-90 Rendszerváltás korszaka Következı években szemléletváltás Háborús elıkészületekbıl - > természeti és civilizációs katasztrófákra való felkészülés 1999 NATO tagság Teljesen háttérbe szorul a háborús felkészülés 2000. Január 1. Országos komplex katasztrófavédelmi rendszer létrehozása / Új jogszabályi alapokon / Állami Tőzoltóság – Polgári Védelem közös irányítás alá vonása Elmúlt idıszak fıbb veszélyhelyzetei : 1999 – 2000 Belvizek (özönvízszerő esızések) 2000 Tiszai Árvíz, Tisza ciánszennyezése 2001 Nagy kiterjedéső erdıtüzek, 2002 Dunai árvíz 2003 Rendkívüli havazás 2004 Belvizek 2005 Erdıtüzek 2006 Árvíz, madárinfluenza,belvíz, rendkívüli idıjárás 2007 Erdıtüzek, aszály 2009 Dunai árvíz
mellett
Polgári Védelem - Ma A 2004.évi CV. Törvény – a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl A törvény 5. §(2) bekezdése alapján: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezı, nagykorú magyar állampolgárokat Személyes honvédelmi kötelezettségként : a., megelızı védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség b., rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség c., polgári védelmi kötelezettség terheli a törvény 32. § (2) szerint : a polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. Jogszabályi meghatározása : 1996. évi XXXVII. Törvény 2 § 1bek a. pont A Polgári Védelem definíciója: A honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet,- és intézkedési rendszer, melynek célja: - fegyveres összeütközés - katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása valamint az állam polgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében . Polgári Védelmi kötelezettség 1996.évi XXXVII. Törvény 20 § 1;2; bekezdés Kötelezettség: a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgár : - férfiak 18 – 55 - nıkre 18 - 50 év között terjed ki . Mentességek: - a terhes nı, terhességének megállapításától kezdve - gyermekét saját háztartásában nevelı anya , a gyermek 6 éves koráig - gyermekét saját háztartásában egyedül nevelı szülı, a gyermek 14 éves koráig - a szülı, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza - aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan . Veszélyhelyzetek felszámolásában résztvevık : 1999. évi LXXIV. Törvény 2 § 1 bek. - A polgári védelmi szervezetek /1996. évi XXXVII. Tv. alapján létrehozott / - Hivatásos katasztrófavédelmi szervek - Hivatásos önkormányzati tőzoltóság / önkéntes tőzoltóságok / - Gazdálkodó szervezetek - Magyar Honvédség - Rendvédelmi szervek / Rendırség,Vám és Pénzügyırség / - Meteorológiai szolgálat - ÁNTSZ - Vízügyi szervek - Környezetvédelmi Felügyelıségek - Önkormányzatok - Állampolgárok - Társadalmi és civil szervezetek - A nem természeti katasztrófa esetén, annak okozója A fenti szervezetek közös együttmőködésével valósul meg a veszélyhelyzetek felszámolása.
Térségünk veszélyeztetettsége Mit is kell értenünk veszélyeztetettség alatt ? Egy bizonyos objektum, település, térség mellett, környezetében olyan veszélyforrás van jelen melynek hatása az ott élı lakosságra és anyagi javakra veszélyeztetı tényezık lehetnek . Térségünkre jellemzı veszélyeztetettségek az alábbiak : Természeti eredető veszélyforrások: a., Geológiai eredető : földrengés b., Hidrológiai : árvíz és belvíz – felhıszakadás c., Idıjárás eredető : Viharok, orkánok – rendkívüli hideg (hó és jégkár) rendkívüli csapadék (esı,hó) –nagy kiterjedéső erdıtüzek (öngyulladás) d., Biológiai eredető : Rovar és-vagy növényvilág káros túlszaporodása Civilizációs eredető katasztrófák: a., technikai (ipari) eredető veszélyforrások • mérgezı vegyi anyagok gyártásából, felhasználásából, tárolásából adódó veszélyek • energetikai rendszerek leállásából következı veszélyek • Tőzvészek, tüzek, robbanások b., nukleáris erımő mőködési zavarai c., biológiai eredető fertızések és járványok d., szállítási és közlekedési veszélyforrások /bajbajutott légi jármő veszélyes árúk közúti-vasútilégi-vízi szállításából adódó veszélyek e., terrorcselekmények A felsorolt veszélyforrások nagy részt elıre jelezhetıek van felkészülési idı a területen élı lakosság figyelmeztetésére, tájékoztatására . Amennyiben a preventív felkészítés eléri célját nagyban csökkenteni lehet a károk mértékét és a veszteségeket. Számos példát tudunk erre felsorakoztatni az emberiség történelmébıl, míg a mai kor társadalmának rendelkezésre állnak korszerő, megbízható mőszerek, eszközök . A település elhelyezkedésébıl adódóan az alábbi veszélyhelyzetek bekövetkezése a legvalószínőbb : 1., ………………………………. 2., ……………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………. 3., ………………………………………………………………. 4., ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… 5., ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… Minden településen – jogszabály alapján - a polgármester a helyi katasztrófavédelem vezetıje, irányítója. Bármilyen veszélyhelyzet bekövetkezése esetén : mely veszélyezteti a lakosok életét, vagyoni értékeit – alkalmazhatja a településen létrehozott polgári védelmi szervezetet a védekezéshez . / Elıre kijelölt személyek és eszközök / Ezen kívül igénybe veheti a településen található bármely eszközt. /Tehergépkocsi, mőszaki gép, személygépkocsi , szivattyú stb. / infrastruktúrát és objektumot, épületet, amely a védekezést szolgálja .
Lakosság riasztása , tájékoztatása
Hirtelen bekövetkezı veszélyhelyzet ( földrengés,veszélyes anyag szabadba jutása, radioaktív anyag kiszóródása ) bekövetkezése esetén gépi vagy kézi sziréna hangja riasztja a lakosságot. Helyi jellegő riasztás, tájékoztatás történhet a beavatkozó erık hangos beszélı eszközeivel is / Rendırség, Tőzoltóság, Katasztrófavédelem /
Amikor a jelzést meghallja: - munkahelyén vezetıje intézkedései alapján cselekedjen - ha az utcán közlekedik, a lehetı legrövidebb úton menjen haza ( ha csak a hatóságtól erre vonatkozóan hangosbemondón keresztül, vagy más módon ellentétes utasítást nem kap )
Ha otthonában tartózkodik a következık szerint cselekedjen ! -
a baleset bekövetkeztérıl szirénajel tájékoztatja Keressen védelmet otthonában vagy más megfelelı zárt helyen ! Csukja be az ajtókat és az ablakokat ! Kapcsolja ki a szellızı és klímarendszert ! Menjen a legmagasabban fekvı a veszélytıl ellentétes oldalon lévı helyiségbe ! Kapcsolja be a rádiót és a televíziót, hallgassa a közleményeket ! Ne dohányozzon, kapcsolja ki a gáztőzhelyt és a nyílt lánggal üzemelı készülékeket ! Szellıztessen miután a szirénajel a helyzetet veszélytelennek nyilvánította ! Szirénajelek : VESZÉLY – 120 másodperces folyamatos emelkedı és mélyülı szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt . Ekkor el kell hagyni az utcákat, a közterületeket és menedéket kell keresni. VESZÉLY ELMÚLT – 2x30 másodperces folyamatos állandó hangmagasságú szirénahang, közte 30 másodperces szünettel A fenti sziréna jelek nem tájékoztatnak a veszély típusáról, a szükséges ellenintézkedésekrıl, a védekezésre vonatkozó részletes információkról, ezért kiegészítı utasításokat a helyi rádióból és a televízióból kaphat .
SEGÉLYHÍVÓSZÁMOK Központi segélyhívó : 112 Rendırség : 107
Tőzoltóság : 105
Mentık : 104
Ezen számok hívása mint mobiltelefonról, mint az utcai telefonfülkékbıl ingyenes. Mobiltelefonról ezen telefonszámok (segélyhívás), o Ft egyenleg esetén is lehetséges .
Földrengés
Földrengésrıl akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. Jó tudni: - a földrengések erısségét a Richter-skála (9 fokozat) és a Mercali skála ( 12 fokozat) adják meg - hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban, 1911-ben Kecskeméten 9-es erısségő földrengések voltak - legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985.08.25-én Berhida és Peremarton térségében következett be 1., Teendık földrengés esetén: • Épület mielıbbi elhagyása ,lehetıleg két rengés szünetében • Amíg az épületben vagyunk az épületben maradva lezuhanó, ránk szakadó tárgyak elıl keressünk menedéket • Ha nincs védelmet nyújtó berendezési tárgy legerısebb falakkal határolt sarokba kuporodni és a fejet összefont karjainkkal vagy több rétegben összehajtott ruhával (pl. kabát, pulóver) védhetjük • Az elırengések általában 10-30 másodpercig tartanak és néhány perces esetleg néhány tízperces szünetekkel követik egymást. Ezen idıszakok alatt érdemes kimenekülni. elektromos vezetéket megérinteni vagy megközelíteni nem szabad • Kerülni kell azokat a helyeket, ahol kiterjedt tőz ég, de a kisebb lakáson belüli tüzeket lokalizáljuk, oltsuk el • Az épületen kívül és az utcákon keletkezett tüzekhez ne menjen közel • A közmővek sérüléseinek helyét a lehetıségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek • A földrengés sújtotta területrıl történı kimenekülés legbiztonságosabb módja a gyalogosan történı közlekedés • Vegyen részt a lakókörnyezetében folyó munkálatokban a mentıegység irányításával • Amennyiben vegyi anyag kiáramlását érzékeljük legfontosabb a környék azonnali elhagyása, lehetıleg szélirányban haladva és egyéni arc és bırvédı eszközt / szükség védıeszközt / alkalmazva • Földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerő, ha azt már javasolják a hatóságok 2., Célszerő magatartási formák földrengés után : • Leszakadt elektromos vezetéket megérinteni vagy megközelíteni nem szabad • Kerülni kell azokat a helyeket, ahol kiterjedt tőz ég, de a kisebb lakáson belüli tüzeket lokalizáljuk, oltsuk el • Az épületen kívül és az utcákon keletkezett tüzekhez ne menjen közel • A közmővek sérüléseinek helyét a lehetıségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek • A földrengés sújtotta területrıl történı kimenekülés legbiztonságosabb módja a gyalogosan történı közlekedés • Vegyen részt a lakókörnyezetében folyó munkálatokban a mentıegység irányításával • Amennyiben vegyi anyag kiáramlását érzékeljük legfontosabb a környék azonnali elhagyása, lehetıleg szélirányban haladva és egyéni arc és bırvédı eszközt / szükség védıeszközt / alkalmazva • Földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerő, ha azt már javasolják a hatóságok
Veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetek Napjaink fejlett korszerő technológiái mind több és több vegyi anyag felhasználásával számolnak. Ezen anyagok szállítása a gyártótól a felhasználóig számottevı része közúton történik . A szállítási tevékenységet szigorú nemzetközi követelmények alapján ( ADR ) lehet végezni, de a nagyfokú elıvigyázatosság ellenére is elıfordulhatnak balesetek. Az ilyen anyagot szállító jármővet az ADR alapján meg kell jelölni narancssárga táblával és az anyagosztály bárcájával . Ezen jelöléseket a jármő vagy jármőszerelvény elején, hátulján és oldalain helyezik el, lásd a lenti ábrát . Veszélyes anyag : Bármely olyan anyag, amely érintve van egy balesetben és elegendı mennyiségben kiszabadul, veszélyeztetheti az emberek egészségét, a biztonságot és/vagy a vagyonát. Ebbe a csoportba tartoznak a robbanó anyagok, a radioaktív anyagok, a gyúlékony, folyékony , szilárd anyagok a mérgezı, az ön reaktív, gyújtó hatású, fojtó, fertızı anyagok . A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül kell jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak . Ilyenkor egy vagy több 30*40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármő elejére és hátuljára is. Ha táblán nincs szám, ez azt jelenti,hogy a jármő darabos árút szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta . A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felsı részén a veszélyt jelzı szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítı szám áll. Mit jelentenek ezek a számok ? Az elsı szám a fı veszélyt, a második szám és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi . Az alsó mezıben lévı négyjegyő szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármő . Nekünk elég, ha közelebbrıl megismerkedünk a felsı mezıben lévı két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe . A veszélyt jelzı számok jelentése : 2., gázkiszabadulás 3., gyúlékonyság (folyékony anyag) 4., gyúlékonyság ( szilárd anyag ) 5., oxidáló hatás 6., mérgezı hatás 8., maró hatás 9., heves reakció veszélye Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó jármőnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az elsı számjegyet megkettızik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erıs. A számok elıtt néha x-et is láthatunk ez a tőzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármő tüzét vízzel oltani tilos . A táblák titka: A veszélyes árúkat szállító jármőveken gyakran találunk érdekes jeleket tartalmazó táblákat . Ezeket a jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi elıírás, a világ minden pontján felismerik ıket. Nézzünk néhány példát ! -
a csúcsára állított piros négyszög,benne láng : gyúlékony gázok vagy gyúlékony folyékony anyagok a csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng : gyúlékony szilárd anyagok a csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej : mérgezı anyagok a csúcsúra állított sárga négyszög, benne láng : gyújtó hatású anyag a csúcsára állított kék négyszög, benne láng : vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztı anyag
Veszélyességi bárcák / nem teljes/
Teendık a veszélyes anyagot szállító jármő balesete esetén : Ne közelítsük meg a helyszínt, ha veszélyt jelzı táblát látunk a sérült jármővön. Ha látjuk figyeljük meg sérült-e a szállítmány csomagolása, megállapítani az anyag halmazállapotát, megjegyezni és felírni a veszélyességi bárcán és táblán látható jelöléseket és számokat kerülni kell a vegyszerrel történı érintkezés bármely formáját megjegyezni és felírni a veszélyességi bárcán és táblán látható jelöBelvíz Mit értünk ez alatt ? -A talajvíz szintjének a földfelszínre vagy annak szintje fölé való emelkedése, amelyet általában hosszantartó esızések idéznek elı, általában minden feneklı vagy fölfakadó egyes földterületeket idıszakonként elborító kártékony víz . Veszélytetı hatás : A belvíz megjelenése lakott településen elsısorban az épületek állékonyságának romlását a közmővek / víz,gáz,telefon,csatorna / sérülését idézi elı . A régebbi építéső (vályogfalú) épületekre különösen veszélyes mivel a falazat anyaga víz hatására elveszti tartóképességét így ez a ház teljes megsemmisüléséhez vezethet . Védekezés : A belvíz elleni védekezés alapvetı módszere a települési csapadékelvezetı rendszer karbantartottsága, tisztasága, a lefolyás biztosítása . Minden ingatlantulajdonosnak érdeke és jogszabályi feladata az elıtte húzódó árokrendszer tisztántartása, karbantartása .
Radioaktív anyag szabadba jutása Lehetséges formái: • Nukleáris energiát felhasználó létesítmény balesete (pl. Paksi vagy szlovákiai atomerımő) • Nukleáris anyag közúti vagy vasúti szállítása során bekövetkezett baleset • Távoli atomreaktor esetleges hatása ( szlovén ) • Radioaktív sugárforrás elvesztése, ellopása • Radioaktív anyag csempészete • Nukleáris meghajtású mőhold visszazuhanása a földfelszínre
Radioaktív sugárhatás elleni lakossági védekezés módszerei, eszközei : Legrövidebb idın belül sugárhatás ellen védett helyre húzódni, elzárkózni Ne legeltesse jószágait, takarmányukat azonnal fedje le Saját készleteit tartalékolja, csak ellenırzött ivóvizet élelmiszert fogyasszon Csak legszükségesebb esetben hagyja el otthonát Szabadban való mozgás esetén használjon szükségvédı eszközöket (arc és bırvédı) A kiosztásra kerülı sugárkárosodást gátló készítmények, gyógyszerek beszedése Ne szedjen és ne fogyasszon frissen szedett zöldségeket Kitelepítésnél ne használja saját jármővét Szennyezett ruhában ne menjen be az elzárkózás helyére, ruhacsere
Szélsıséges idıjárási viszonyok (Szélviharok, viharok, rendkívüli csapadék (esı,hó)) A szélsıségesebb idıjárási jelenségek hátterében a globális felmelegedés áll, amelynek kiváltó okai között elsı helyen az emberi tevékenységet, konkrétan az üvegházhatást fokozó gázok légkörbe bocsátását találjuk. Térségünkben az idıjárás szélsıségesebbé válásának tendenciája tapasztalható és e jelenségek ismétlıdésére gyakoribbá válására számítanunk kell . Ezek viszonylag ritkán válnak regionális méretővé és néhány napnál tartósabbá a szó szoros értelmében nem okoznak katasztrófát, de a lakosság nagy tömegeinek normális életvitelét súlyosan akadályozhatják . Leggyakrabban kisebb területet egy-egy települést érintenek, de ott nagy hatású, nagymérvő pusztítást eredményezhetnek. 1., Rendkívüli havazás : Hófúvások keletkeznek, közúti közlekedési zavarok majd fennakadások, közlekedési dugók, Élelmiszer,- árú szállítás akadozása, tömegközlekedés leállhat, Energiaellátás, főtési rendszerek zavarai, Üzemekben leállhat a termelés, Egyes települések elszigetelıdhetnek, Egészségügyi ellátás zavarai, Lakossági teendık : -
saját gépkocsi használatának mellızése élelmiszerkészletezés lakáson szükségvilágító eszközök beszerzése hatóságok iránymutatásainak végrehajtása környezetünk megtisztítása a hótól, tájékoztató eszközök / TV, rádió / figyelemmel kísérése szomszédok ( fıleg idısebb, beteg emberek ) segítése részvétel a közterületek hómentesítésében
2., Szélviharok, rendkívüli csapadék : közúti, vasúti közlekedési zavarok, villámlás okozta károk, energiaellátás megszakadása, épületkárok (kémények ledılése), pincék, mélygarázsok, földfelszín alatti létesítmények elöntése, fontos objektumok víz alá kerülése, átázása, Lakossági teendık : -
Tartózkodjunk fedett helyen, Vihar esetén áramtalanítás, Szükségvilágító eszközök, élelmiszertartalék képzése, TV, rádió, híradások figyelemmel kísérése, Hatóságok iránymutatásainak végrehajtása, Vihar elmúltával környezetünk megtisztítása, Szomszédok ( fıleg idısebb, beteg emberek ) segítése, Részvétel a közterületek takarításában,
METEOROLÓGIAI RIASZTÁSOK
Az elırejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat a katasztrófavédelemnek küldi meg, amely alapján az Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság a megyei igazgatóságokon keresztül tájékoztatja a megyei és a helyi védelmi bizottságokat, polgármestereket, illetve külön kérésre a bejelentett tömegrendezvények szervezıit és a veszély jellegétıl függıen számos más szervezetet (pl. közútkezelı,autópálya-mérnökség,ÁNTSZ,kórházak,rendırség stb.) A kezdeményezık javaslatot tesznek a teendı intézkedésekre és azok ütemezésére. Ilyenkor viszonylag kevés idı áll rendelkezésre a teendık elvégzésére, mert a riasztások rendszerint 1-3 órás idıelınnyel érkeznek az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Miután a katasztrófavédelmi szervtıl a tájékoztatás eljutott hozzánk, lehetıség van az alábbi honlapokon a további tájékozódásra: www.katasztrofavedelem.hu www.met.hu/omsz.php www.idokep.hu www.meteoalarm.hu www.metnet.hu Riasztási szintek: 1., Sárga (elsı szint) Az érvényben lévı elsı szintő figyelmeztetés/riasztás még fokozottabb elıvigyázatosságot, megelızı intézkedést nem igényel. kísérı jelenségek : viharos, de még kisebb mint 90km/h alatti szél kisebb havazás néhány cm friss hóval gyengébb ónos esı gyengébb intenzitású zivatar köd a talaj menti fagy a nagy mennyiségő, de önmagában még komolyabb árvízveszéllyel nem fenyegetı csapadék az emberek többsége számára még elviselhetı hıség 2., Narancs ( második szint) a szél már károkat okozhat a nagy mennyiségő esı árvízveszélyt hordoz magában a havazás, ónos esı már idılegesen megbéníthatja a közlekedést csak korlátozott területeket érintı, viszont már extrém kísérıjelenségekkel (pl. erısen viharos vagy akár orkánerejő szél, nagymérető jég, felhıszakadással járó zivatarok) 3., Piros (harmadik szint) kiterjedt területeket érintı, nagy károkat okozó és az emberi életet is nagyban fenyegetı veszélye idıjárás jelenség az extrém erejő szél többfelé komoly pusztítást okozhat a nagy mennyiségő csapadékhoz már feltétlenül árvízveszély is társul a nagy mennyiségő hó az intenzív ónos esı hosszabb idıre teljesen megbéníthatja a közlekedést A települési vezetık a károk enyhítése érdekében megteszik a szükséges védelmi intézkedéseket. A lakosság tájékoztatást kap a médiákon keresztül a riasztási fokozatokról.
BOMBARIADÓ Mit tegyen robbantással fenyegetés, vagy katonai eredető, illetve II. világháborúból visszamaradt robbanóeszköz megtalálása esetén? A robbantással fenyegetés, hétköznapi nevén bombariadó, esetén a rendırség hatáskörébe tartozik a szükséges intézkedések végrehajtása. A fenyegetés általában telefonon a rendırségre, vagy a fenyegetett intézménybe érkezik. Mindkét esetben intézkedési kötelezettsége van a rendırségnek, amely kötelezı érvényő az érintett állampolgárok számára, a rendırségi és a büntetıeljárásról szóló törvények alapján! A bombariadóval bőncselekményt valósít meg az elkövetı, mivel a robbantással fenyegetés a rendırség tudomására kerülésekor, büntetıeljárás indul „Közveszélyokozás" bőntett elıkészülete miatt. A robbantással fenyegetett intézményhez rendırjárır érkezik, és intézkedik az épület kiürítésére, amit mindenki köteles végrehajtani. Ezután a rendırség bombakutatói megkezdik az átvizsgálást, amennyiben robbanóeszköz-gyanús tárgyat találnak, értesítik a rendırség Tőzszerész Szolgálatát, intézkednek a hatástalanításra. Eredménytelen kutatás esetén a büntetıeljárás, „Közveszéllyel fenyegetés" bőncselekmény nyomozásával folytatódik, az elkövetı elfogása érdekében. A bombariadót okozó sze mélyek többségét elfogja a rendırség, a bíróság elítéli ıket, ezenkívül megfizettetik velük az okozott kárt. A következıkkel védekezhet a bombariadó ellen és segítheti a rendırség munkáját: Rögzítse a bejövı telefonhívásokat hangrögzítı eszközön. o Jegyezze fel a fenyegetés pontos szövegét és idejét azonnal, figyeljen a háttérzajokra. o Írja fel a fenyegetés elıtti és utáni, bejövı telefonhívások adatait. o A fenyegetés miatt elmaradt iskolai órákat hétvégén pótoltassa be a diákokkal. o Kiürítés esetén a diákok vagy dolgozók vigyék magukkal a saját iskolatáskájukat, tornazsákjukat és kabátjukat, egyéb személyes dolgaikat. o Az észlelt gyanús tárgyakra hívja fel a rendırök figyelmét, de ne nyúljon hozzájuk! o Engedelmeskedjen a kiürítésre szóló felszólításnak, ellenkezı esetben, ennek a rendır kényszerítı eszközzel is érvényt szerezhet. o Rendezvény esetén, a bombariadó elkerülése érdekében, kérjen a rendırségtıl elızetes bombakutatást. A robbanóanyagok bőnös célú felhasználása, vagy az elhagyott katonai eredető, illetve a II. világháborúból visszamaradt, feltalált robbanóeszközök illetéktelen kezekbe kerülése, rendkívüli veszélyeket rejt magában, amely sérülést, végsı esetben halált okozhat. Katonai eredető, illetve a II. világháborúból visszamaradt robbanóeszköz megtalálása esetén azonnal hívja a rendırséget! A rendırség bombakutatói megvizsgálják a gyanús tárgyat és szükség esetén értesítik a Magyar Honvédség Tőzszerész- és Aknakutató Zászlóalját, melynek hatásköre a hatástalanítás végrehajtása. A megtalálás általában különbözı földmunkákkal kapcsolatos, a robbanóeszközök összerozsdásodott tojás vagy henger formájú fémtárgyak. Ha nem értesíti a rendırséget és hazaviszi a talált robbanóeszközt, ezzel megvalósíthatja a ‚Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel" bőntettet. Robbanóeszköz megtalálása esetén, következıket kell tennie a terület tulajdonosának — A legkisebb gyanú esetén se vizsgálja a tárgyat, bízza ezt a bombakutatókra. — Ne nyúljon hozzá, hagyja a megtalálás helyén, mivel érintésre azonnal robbanhat. — Kerítse körbe a robbanóeszközt látható módon, figyelmeztetı tábla elhelyezésével. A robbantással fenyegetést soha ne tekintse vaklármának, a robbanóeszköz-gyanús tárgyakat kerülje el, ne mozgassa) Kérje a rendırség segítségét, nem marasztalják el, ha alaptalannak bizonyul bejelentése!
Tőzszerész ügyelet: 06-1- 410- 9790
Rendırkapitányság Baja: 79/540-100
Alapvetı védelmi rendszabályok Bármelyik katasztrófa bekövetkezése esetén - ha más módon nem lehetséges az emberi élet védelme – a következı lakosságvédelmi rendszabályokat kell bevezetni, elrendelni . 1., Elzárkóztatás 2., Kimenekítés, kitelepítés 1., Az érintett lakosságot az épületekben való maradásra szólítják fel az alábbi utasítások betartásával : • Az ablakok és az ajtó réseihez tegyen vizes plédet vagy törölközıt (fóliával lezárás) • Figyelje a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét • Lehetıleg ne használja hosszan a telefont, ne hívja a védelmi szolgálatokat csak segélykérési céllal • Csukják be a redınyöket, spalettákat • Készítsen tartalékvizet edényeibe • Készítsen elı néhány gyertyát, elemlámpát • Vegye számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljön fel a túlélıcsomag összeállítására, az esetleges kitelepítésre • Kövesse a hatóságok utasításait ! 2., A veszélyeztetett lakosság – illetve kitelepítés esetén az állatállomány, takarmány is - kiköltöztetésre egy elıre meghatározott biztonságos területre. Ez egy ideiglenes védelmi intézkedés a veszélyeztetı hatás elmúltával vissza kell vonni és elrendelni a visszatelepülést . A lakosság kitelepítésérıl,
kimenekítésérıl szóló elrendelést követıen bárhol értesül róla az elsı és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait „összegyőjtse”, mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni . A lakásból való távozáskor : • Ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást • El kell zárni a víz és gázvezetéket, berendezéseket, • El kell oltani a kályhákban, tőzhelyekben az égı tüzeket, • Be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redınyöket, • A lakásajtót kulcsra zárni, • A mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik, Mi legyen a „túlélı csomag” – ban ?
Személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya, Két-három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz,tea,üdítı (az élelmiszereket úgy célszerő összeválogatni, hogy napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje.) Az évszaknak megfelelı lábbeli, felsıruházat, fehérnemő Tisztálkodási eszközök Rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök Egyéni védıeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédı és bırvédı eszközkénthasználható ruházat, Takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,) Ha van hordozható rádió
Tőz által okozott veszélyek A következıkben nem a teljesség igényével, de mindenek elıtt a figyelem felkeltésének céljával néhány fontos tudnivalót kívánok közzé tenni, s így segítve egy tőzeset során a helyes magatartás megválasztását. Amióta ember van a földön, megoszlanak a vélemények arról hogy a tőz barátja-e az emberiségnek, vagy ellensége. Napjainkban inkább barátként és az élet elengedhetetlen részeként említjük, bár sajnálatos módon gyakran adnak hírt a médiák tragikus tőzesetekrıl. Csak addig barát, amíg hatalmunk van felette, ha az irányítás kicsúszik a kezünkbıl már nehezen, vagy csak jelentıs áldozatok árán tudunk fölébe kerekedni. Ismerjük meg a tüzet! Mi a tőz? A tőz olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre illetve az anyagi javakra és azokba károsodást okoz. Tehát az ember által nem kívánt és nem irányított égési folyamatokat soroljuk a tőzesetek közé. A tőz lehet lobogó intenzív és szunnyadó, parázsló. A színébıl következtetni lehet a hıfokára: - a sötéten, vörösen égı láng ~ 500 oC körüli - a fehér láng ~ 1500 oC körüli A láng színébıl megtudhatjuk, hogy mi ég. A fa vöröses barna, az olaj vörös, a mőanyagok többsége zöldes lánggal ég. A tőz égési sérülést okoz, mely igen nagy fájdalommal jár. A nagyfokú égési sérülés kísérıje lehet, hogy a sérült sokkos állapotba kerül, ami szintén életveszélyes. Az égési felületen a bır folytonossága megszakad, így a test környezettıl való elsı „szőrıje” rosszul mőködik, és gyakran fertızést okoz. A tőz másik veszélye az égési jelenséget kísérı füst. A füst a szervezetbe bekerülve akadályozza a szövetek oxigénellátását, megégeti a légutakat, károsítja a tüdıt. Ahogy az anyagok különbözı színő lánggal égnek, úgy különbözı erısségő és tartalmú mérgezı füstgázokat bocsátanak ki. A füstmérgezés akár fulladásos halálhoz is vezethet. A technikai élet fejlıdése az élet minden területére kihatott, így a tőz elleni védekezésben is fontos szerepet kapott. Mindenek elıtt ahhoz, hogy megfelelı keretek közé szorítsuk a „tüzet” annak jellemzıit kell ismernünk, ez segíthet a megelızésben, vagy egy tőzeset során a védekezésben. Mi kell az égéshez? Az égés alapvetı feltételeit a következı ábra szemlélteti: Az égéshez szükséges oxigén
Éghetı anyag
Gyújtóforrás, gyulladási hımérséklet
Tőz csak akkor keletkezik, ha a „tőzháromszög” elemei térben és idıben is egy helyen vannak jelen.
Az elızı megállapításból kiderül, hogy ha bármelyik elem hiányzik, nem alakulhat ki tőz, így rögtön adódik a tőz oltásának alappillére: valamelyik elemet ki kell zárni. A tőz oltásának módjai: 1., Oxigénelvonás A tőz éghetı anyagokon terjed, de a folyamat fenntartásához oxigén szükséges. Gyakorlatilag, ha „elzárjuk” az oxigént nem ég tovább a tőz. Kisebb tüzeknél sokszor elég egy vizes takaróval lefedni a tüzet, vagy a lángoló fazékra egy mérethelyes fedıt rárakni, a szemeteskuka fedelét lecsukni. Nagyobb tüzeseteknél a beavatkozó tőzoltók az égı anyag tulajdonságainak megfelelıen kiválasztott oltóporral, habbal árasztják el az égı felületet és „szorítják” ki az oxigént. 2., A hımérséklet csökkentése A tőzoltók legtöbbször a tőzeset során ezt a módszert alkalmazzák, amikor a tőz területén lévı tárgyakat, anyagokat és a környezetet is kitartóan locsolják. A folyamatos hőtés hatására az éghetı anyag hımérsékletét a gyulladási pont alá csökkentik, a még nem égı anyagok nem tudnak túlhevülni, illetve a nedves, lehőtött anyag nehezebben gyullad meg. 3.,Az éghetı anyag eltávolítása A tőz terjedésének megakadályozásának talán legegyszerőbb módja. A tőz környezetébıl, közvetlen közelébıl ( útjából ) el kell távolítani az éghetı anyagokat. Ha nincs olyan anyag ami táplálja a tüzet akkor a már égı anyagok „elfogyasztását” követıen az égés megszőnik. Pld.: erdıtőznél egy erdısávot kivágnak a tőz útjából, vagy a gabonatáblát körülszántják. Mit használhatunk oltáshoz, a tőz intenzitásának csökkentéséhez? Teljesen kielégítı választ nem tudok adni, mivel minden tőzeset bizonyos formában egyedi. A víz Az egyik legısibb, a környezetünkben leggyakrabban megtalálható oltóanyag. Nagy elınye, hogy olcsó, könnyen szállítható, a keletkezı tüzek legtöbbjénél alkalmazható. A víz legfontosabb oltóhatása a hőtıhatás. Az égı felületre juttatva felmelegszik majd gızzé alakul ez, hıelvonással jár. A gızzé válás során térfogata megnı ezáltal az oxigént kiszorítja az égı felület közelébıl. Egy negatívumot szoktak megemlíteni a vízzel kapcsolatban, mint oltóanyag, ez az oltás során keletkezı másodlagos kár a vízkár ( lehet, hogy a sikeres oltás érdekében mindent el kell „áztatni” ). Tilos vízzel oltani!! - elektromos berendezéseket, hálózatra csatlakoztatott ún. „áram alatt lévı” eszközöket - izzó vagy olvadt fémeket, karbidot - tömény savakat, égı zsírt, olajat, benzint A tőzoltóhab A víz, a habképzı anyag és a levegı meghatározott arányú keveréke. Az égı felületre juttatva elsısorban hőti azt, majd a habképzı anyagnak köszönhetıen a jobb „tapadás” miatt letakarja és ezáltal elzárja az oxigén útját. Alapvetıen az éghetı folyadékok tüzeinek oltásánál alkalmazzuk. Vezeti az áramot ezért elektromos tőzeseteknél, feszültség alatti eszközök tüzeinél tilos alkalmazni! A tőzoltóporok Különbözı halmazállapotú anyagok égésénél alkalmazható ( szilárd, folyékony, gáz, égı fémek ). Az égéstérbe jutva a por bomlik, ezáltal hőti környezetét, a felszabaduló gázai kiszorítják az égésgázokat. Az oltás során megmaradó por leülepszik az égı anyag felületére és letakarja, így az oxigéntıl elzárja azt.
A tőzoltógázok Ezek a gázok az égésben nem vesznek részt, hatásukat a tőzhöz juttatva az oxigén felhígításával fejtik ki. A hígítás hatására, ha az oxigén az átlagos 21 tf %-ról a 14 tf % alá esik a tőz „elalszik”. Ilyen gáz a széndioxid, argon, hélium, nitrogén. Az oltógázokat kézi tőzoltó készülékekben, vagy ún. beépített automatikus tőzoltó berendezésekben használják. Zárt térben csak megfelelı védelem mellett lehet használni! Az elızıekben leírtak ismeretében jelentısen nı egy esetleges tőzeset során annak lehetısége, hogy a megfelelı intézkedést megtegyük mind a mentés, mind az oltás érdekében. Ha ismerjük a tőz alapvetı tulajdonságait, megfékezésének módját még korántsem elıztük meg a kialakulásának veszélyét. Milyen veszélyekkel kell alapvetıen számolni egy család környezetében? A lehetıségek szinte végtelenek, én a legtöbbször felmerülı veszélyforrásokra hívom fel a figyelmet. A főtés Az élet fejlıdésével ezen a területen is jelentıs változás következett be. A legtöbb helyen már központi főtés szolgáltatja a meleget. Ezen főtési rendszer általában úgymond két lábon áll: gázkazán, illetve vegyes-tüzeléső kazán biztosítja a rendszer hıellátását. Mindkettı üzemeltetésénél számolni kell tőzveszéllyel : - figyeljünk arra, hogy a gázkészülék ırzılángja ne aludjon el, ha bármilyen rendellenességet ( gázszag, bizonytalan mőködés, furcsa kattogás, zaj, stb.) tapasztalunk forduljunk szakemberhez és addig szüneteltessük a készülék használatát Megjegyzem: a főtési szezon kezdete elıtt célszerő átvizsgáltatni a készülékeket, így megelızhetı sok probléma! - a kazán, konvektor ( főtıberendezések ) közelébe ne tegyünk éghetı anyagokat, ne szárítsunk rajta ruhákat. - Olajkályhát feltölteni lehetıleg a kihőlt állapotában végezzük ( a főtıolajat ne tároljuk a kályha mellett, az elcsöpögött olajat mindig takarítsuk fel ) - A füst csövek állapotát mindig ellenırizzük le használat elıtt ( hézagmentes csatlakoztatás a kályhához és a kéményhez; szabályosan kialakított és felülvizsgálat kéményhez csatlakoztassuk; a füstcsı legyen rögzítve az épületszerkezethez 1,5 méterenként, de legalább egy helyen úgy, hogy gyújtási veszélyt ne jelentsen; ) - Szilárd tüzeléső kályha elıtt lehetıleg legyen fém tálca ami a kihulló és még égı, izzó darabkákat felfogja. - Minden főtési szezon elıtt tisztíttassuk ki a kéményt. - Elektromos főtıtestet ne használjunk hosszabbítóval, mielıtt üzembe helyezzük szakembertıl kérjünk véleményt arról, hogy az elektromos hálózatunkra a készülék terhelése nem jelent-e veszélyt ( fıleg régi házaknál az alumínium anyagú elektromos vezetékrendszernél okozhat problémát ). - Begyújtáshoz csak az engedélyezett anyagokat használjuk ( benzint , gázolajat használni tilos!) Elektromos berendezések Mindennapjaink részévé, szinte családtagjává váltak a különbözı elektromos berendezések, eszközök. Legtöbbször a vásárlást követıen megelégszünk azzal, hogy a miénk lett és használjuk de az üzemeltetésüket sokszor gondatlanul végezzük. - Vásárláskor gyızıdjünk meg mind a gép, mind a csatlakozó elektromos kábel sértetlenségérıl. Próbáljuk ki még az üzletben. - Tanulmányozzuk át a kezelési és használati utasítást. Tartsuk be az utasításban leírtakat! - Az elızı részben már utaltam a készülékek hálózatra gyakorolt terhelésének veszélyére. Ha több készüléket egy idıben üzemeltetünk megnı annak az esélye, hogy túl terheljük az elektromos hálózatot ( ennek jele pld.: a „biztosítékot kicsapja bekapcsoláskor vagy bekapcsolás után kis idın belül a gép”).
- A készüléket használat után mindig kapcsoljuk ki, vagy húzzuk ki a dugaljzatból! - Ha alkatrészt kell cserélni a készülékben pld.: izzót mindig a készülék leírásában szereplı nagyságút, értékőt szereljük vissza. - Elektromos készüléket ne használjunk párás, nedves környezetben. Tisztításkor ügyeljünk rá, hogy ne jusson bele víz, illetve mielıtt tisztitjuk válasszuk le a hálózatról. Konyha Az egyik „legnépszerőbb” családi szinttér ahol tőzesetek fordulhatnak elı. Már a megkezdése elıtt készüljünk fel fızésre, s ez alatt nem az alapanyagok elıkészítését értem, hanem tőzvédelmi oldalról közelítsük meg a „problémát”. - Lehetıleg szők ujjú ruházatot válasszunk, ha hosszú a hajunk kössük össze. - Ne kapkodjunk, a gyúlékony anyagokat vegyük el a tőzhely közelébıl. - A tőzhelyre tett edényt ne hagyjuk felügyelet nélkül, lehetıleg használjunk fedıt. -Ha forró az edényben az olaj, zsír ne tegyünk bele vizes alapanyagot , illetve vigyázzunk, hogy ne fröccsenjen bele víz. - Gázszag esetén fejezzük be a fızést és kapcsoljuk ki a készüléket. Szellıztessünk és szakemberrel kerestessük meg a hiba okát. -Ha a serpenyıben meggyulladt az olaj, vagy a zsír ne oltsuk vízzel mert intenzív fröcskölést eredményez ami további sérüléshez, tőzhöz vezethet. Az edényt fedjük le födıvel és vigyük ki a konyhából. Ne kapkodjunk! Dohányzás Sajnos a médiákban megjelenı hírek minden évben beszámolnak olyan tőzesetekrıl ahol a dohányzás szerepet játszott mint keletkezési ok. Ez a terület az ahol az felelıtlen, gondatlan emberi közremőködés a legjobban „fülöncsíphetı”. - Ne dohányozzunk olyan helyen ahol ezt tábla tiltja! A tilalmi táblák olyan helyekre kerülnek elhelyezésre ahol üzemszerően jelen van olyan anyag ami egy eldobott égı cigarettacsikk esetleg meggyújthat pld.: benzinkút; gázcseretelep; főrésztelep; asztalosmőhely; stb. - Ha gyúlékony, tőzveszélyes anyaggal dolgozunk ne dohányozzunk. Ne dohányozzunk ágyban. - Ügyeljünk arra, hogy mindig a hamutartóba hamuzzunk, azt ne ürítsük éghetı anyagot tartalmazó kukába. Mielıtt kiürítenénk gyızıdjünk meg arról, hogy maradt-e égı csikk a tartóban ( szükség szerint vízzel oltsuk el, vagy mielıtt a szemetesbe kiürítenénk a tartót locsoljunk rá vizet ). Égı dohánynemőt ne hagyjunk még a hamutartóban sem. Pb-gáz Ahol kiépített vezetékes gázrendszer nincs alapvetıen a palackos pb-gázt használják, de szinte minden háztartásban van egy – két gázpalack. A gáz veszélyességét különösen kihangsúlyoznám azért mivel „nem csak” ég, hanem robbanásképes anyag is így véleményem szerint nagyobb odafigyelést igényel. Kezdve a vásárlástól a készülékre történı csatlakoztatást követı felhasználásig nagyon sok dolog befolyásolja a biztonságos használatot. Néhány fontos és mindig ellenırizendı dolgot felsorolok. - Vásárláskor gyızıdjünk meg a palack állapotáról ( ne legyen a palackon semmilyen sérülés, horpadás; a palackszelepen legyen ép a zsugorfólia; a palackszelep menetes részén legyen rajta a védıkupak; stb). - Szállításkor függıleges helyzetben „állva” rögzítsük. -A hidegbıl melegre bevitt palack felmelegítésére ne használjunk nyílt lángú vagy egy pontra sugárzó eszközt. A melegítést lassú folyamatként „végezzük”, de célszerőbb ha a palack „magától” éri el a helyiség hımérsékletét ( 400C-nál nagyobb melegítésnek nem szabad kitenni a palackot). - Mielıtt a készülékre csatlakoztatjuk a palackot a készüléket zárjuk el, kézzel rögzítsük a csatlakozó hollandert a palackszelepre illetve majd a mérethelyes kulccsal húzzuk meg. A tömítést minden esetben cseréljük, illetve összeszerelés elıtt nézzük meg az állapotát ( szakadt, deformálódott, stb. ne legyen). A csatlakozó tömlı nem lehet sérült, megtört .
- Mindig ellenırizzük, hogy a nincs szivárgás ( NE NYÍLT LÁNGGAL !!; szappanos víz, szivárgás ellenırzı spray). - Mindig elıbb a gyufát gyújtsuk meg és csak utána nyissuk ki a szelepeket. Használat után ne csak a tőzhely kapcsolóját zárjuk el, hanem a palackot is . - Nem ellenırzési feladat, de fontos ha gázszagot érez ne használjon elektromos készüléket, kapcsolót, ne csengessen be a szomszédba inkább dörömböljön. Ha tudja a fıelzáró helyét zárja el a gázrendszert és hívjon szakszerelıt. Tőzgyújtás a szabadban A ház körüli munkák során felhalmozott éghetı anyagokat általában égetéssel szokták megsemmisíteni, illetve hasonló veszélyt jelent még az egyéb szabadtéri fızés, sütés, grillezés. További tőzveszélyes munkavégzés a barkácsolás során kerül elıtérbe pld.: hegesztés, flexelés. Az említett „témakörökkel” kapcsolatban néhány fontosabb tudnivalót írtam le. - Az összegyőjtött égetnivalót lehetıleg egy gödörben helyezzük el, vagy árkoljuk körül tőzgyújtás elıtt. A sütıhelyet hasonló kialakítással kell megvalósítani ( környezetében ne legyen éghetı anyag; legyen a tőz oltására alkalmas eszköz, anyag; stb.). - Szélcsendes idıben gyújtsuk meg a tüzet, ne hagyjuk ırizetlenül. A tevékenység befejeztével gyızıdjünk meg arról, hogy teljesen eloltottuk a tüzet és ne maradjon még izzó, parázsló anyag mert ez további tőzveszélyt jelent ( locsoljuk le a parázsló részeket és várjuk meg amíg a teljes füstölgés, gızölgés megszőnik ). - Az égetés során akkora tüzet kell rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erıkkel eltudok oltani ( tartsunk készenlétben vizet, homokot, lapátot ). - A sütıhelyek megválasztása az uralkodó széliránynak megfelelıen történjék, számolni kell a szél erısségének változása a láng nagyságát, irányát jelentısen befolyásolja. A ruházat megválasztása a szabadtéri tőz tulajdonságaihoz igazodjék ( lehetıleg ne bı, lebegı ruházatban menjünk a tőz közelébe; ne engedjük a gyerekeket a tőz fölött átugrálni ). - A fızéshez, sütéshez használt eszközöket stabilan rögzítsük, megfelelıen telepítsük ( a felboruló edényzet égési sérülést okozhat, illetve pld. a felboruló grillbıl a kiszóródó izzó faszén gyújtási veszélyt jelenthet). - Hegesztés, flexelés megkezdése elıtt tisztítsuk meg a munkaterületet az éghetı anyagoktól. Ha más módon nem lehetséges a lehulló hegesztési anyag, izzó részecske ellen védekezzünk letakarással. A flexelés irányába a szikrák útjába tegyünk olyan paravánt ami felfogja a kirepülı olvadékot és nem jelent rá gyújtási veszélyt ( fém lemez, hullámpala) . Gondoskodjunk a hegesztés, flexelés után a hegesztési varrat, az A munkaterületet akkor hagyjuk el amikor anyag megfelelı visszahőtésérıl. meggyızıdtünk róla, hogy nem okozott a környezetben tüzet, vagy káros felmelegedést a tevékenységünk ( ha a visszahőtés után ismét felmelegszik az anyag akkor valahol izzik, vagy ég a belsı oldala). Tartsunk készenlétben tőzoltó készüléket a munkaterületen. Gépjármő A mai világban szinte alapvetı kiegészítıje életünknek , hogy valamilyen jármőtechnika legyen a háztartásunkban. Néhány általános tőzvédelmi üzemeltetési szabályra hívom fel a figyelmet: - Sokszor okoz gondot az elektromos rendszer hibája. Ne alkalmazzunk szakszerőtlen pótmegoldásokat. A javításokat szakmőhellyel végeztessük. - Az akkumulátor töltését lehetıleg szabadtéren végezzük. - Gépjármővek elımelegítésére csak a jármő kezelési utasításában elıírt eszközt használjunk. Ne használjunk házilag barkácsolt eszközöket. - A jármővet a gyárilag elıírt üzemanyaggal üzemeltessük. A jármő tankolását ha otthon végezzük azt a szabadban tegyük. Az esetlegesen elfolyt üzemanyagot itassuk fel. Kettıs üzemő autó ( lpg. gáz-benzin ) gázzal történı házilagos tankolása szigorúan tilos !
- Napi ellenırzések terjedjenek ki a jármő üzemanyag-ellátó rendszerénél a folyások, szivárgások ellenırzésére, és ha ilyet tapasztalunk, a szakszerő javításig ne üzemeltessük a jármővet. - Az utastérben ne hagyjunk a gázöngyújtót ( a napsugárzás hatására a felmelegedı utastérben hagyott gázöngyújtó felrobbant és több esetben okozott már tüzet ) . - Ha leállunk valahol, gyermekünket ne hagyjuk a gépjármőben, ha saját maga nem tud még kiszállni. Ha valaki az autóban marad, akkor a vezetıje állítsa le a motort, és gyızıdjön meg a megfelelı rögzítésrıl. Ha kiszállunk az autóból ne hagyjuk benne az indítókulcsot. - Célszerő a jármőben egy gázzal oltó készüléket elhelyezni. A készülék idıszakos felülvizsgálatának elvégeztetésére figyeljünk oda.
Bármennyire körültekintı az ember azért esendı és a legjobb szándék ellenére is keletkezhet, keletkezik tőz. Néhány fontos tudnivalót felsorolnék, mivel úgy mondják : „Az ördög nem alszik!” jó ha tudjuk: A törvény is elıírja, hogy aki tüzet, annak veszélyét, vagy arra utaló jelenséget észlel ( itt természetesen azokra az esetekre gondolunk ahol felmerül, hogy nem irányított, felügyelt jelenséget látunk, hanem valami „baj van” , vagy lehet ) azonnal jelentse azt a tőzoltóságnak, rendırségnek, mentıszolgálatnak, vagy a helyi önkormányzatnak. A tőzoltóság segélyhívószáma 105; rendırségé 107; mentıszolgálat 104.
Mit tartalmazzon a tőz jelzése? 1., Mi történt? ( lángokat látok; füstöt érzek; hol látom a lángokat ; hallottam robbanásra utaló robajt; mit látok égni; mekkorák a lángok; többszintes épületnél hányadik emeleten látok lángot, honnan szivárog a füst, stb.). 2., Hol történt, illetve a pontos cím ( helyiség, utca, házszám; közúton kilométer szelvény vagy a könnyebb azonosításhoz a vélhetıen jól ismert tereptárgyak pld.: templom, patak, híd, áruház). 3., Mi van veszélyben, vagy mit veszélyeztet a tőz ? Vannak- e sérültek? Hány sérült van ? (vannak-e emberek az épületben; tudom, hogy az istállót használják; látom, hogy a tarlón a tanya felé halad a tőz; stb.) 4., Ki a bejelentı? ( név, lakcím; honnan és milyen számról telefonálok) Nagyon FONTOS!!!! Ha nem személyesen történik a bejelentés a telefont csak akkor tegyem le amikor a tőzoltóság híradó ügyeletese ( aki a jelzésemet fogadja ) azt engedélyezi . Lehet, hogy van kérdése, lehet, hogy kérni fogja a konkrét helyszínre történı „oda kisérést” tılem pld.: erdıben hol táboroztunk. Ez már nem kötelesség de jelentıs segítség a kiérkezı egységeknek ha további intézkedést adok a tőz alakulásáról pld.: kb.: öt perc múlva visszahívom a tőzoltóság ügyeletét és elmondom, hogy a jelzésem óta mi változott. Ha lehetıségem van rá amíg én a tőzoltóság felé jelzem a tüzet akkor más személy segítségével a tőz által veszélyeztetett környezetet is értesítsem a tőzrıl. Ha egyedül vagyok akkor a tőzoltóság értesítését követıen én tegyek meg mindent a veszélyeztetett emberek tájékoztatására, úgy hogy lehetıleg ne okozzak pánikot. Magunk is kerülhetünk tőz miatt olyan helyzetbe, hogy menekülni, menteni kényszerülünk.
Felsorolok néhány praktikus tanácsot ami jelentısen javíthat a helyzetünkön: - Az apróbb tüzeket megpróbálhatjuk eloltani ( szemetes, égı serpenyı, stb.) - Ha belátásunk szerint nem tudjuk eloltani a tüzet akkor meneküljünk a tőz közelébıl. Használjuk a szabadba vezetı lehetı legrövidebb menekülési útvonalakat és segítsük a helyismerettel nem rendelkezıknek a menekülésben. - A betegeket, gyerekeket vezessük ki a veszélyeztetett területrıl. Közben ırizzük meg nyugodtságunkat, ne kapkodjunk. MINDIG AZ EMBERÉLET VÉDELME, MENTÉSE LEGYEN AZ ELSİ !! - Meneküléskor célszerő testtartás ha lehajolva, vagy akár négykézlábra ereszkedve közlekedünk ( a füstgázok fölülrıl töltik meg a teret ). A meneküléskor ha lehetıség és szükség van rá ( már csak a tőz mellett lehet elhaladni ) burkoljuk be testünket nedves takaróval, vagy az arcunk elé helyezett vizes textíliával. Ha mást menekítünk hasonló módon tegyük ( gyerekeknél célszerő felvenni mert ez gyorsítja a haladást, nyugtatólag hat ). - A lakáson belül legyen szükség esetére állandó helyen elhelyezve elemlámpa ( a család tagjai tudjanak róla). Beszéljünk meg a család tagjai egy helyet a lakáson kívül ahol találkozunk ha el kell hagyni az épületet ( lehetıleg ne menjünk vissza az égı házba ). A fontosabb telefonszámokat ( fentiekben leírt segélykérıkét; a család tagjainak, munkahelyét, stb. ) a telefonkészülék mellett helyezzük el. - Ha nem tudunk kijönni az épületbıl keressünk egy védett helyet a tőztıl ( lehetıleg olyan helyiség legyen aminek van szabadba nyíló ajtaja, ablak így az idınkénti szellıztetéssel friss levegıhöz juthatunk, illetve jelezhetünk a kint lévıknek, hogy vannak még az épületben) . A helyiségek nyílászáróit ami a tőztıl elválaszt csukjuk be ezzel csökkentjük a huzatot, így a tőz terjedését is gátoljuk, valamint a kiválasztott védettebb helyiségben több idıt tölthetünk. - A többszintes épületeknél gyakran van személylift. Ha nem tudjuk, hogy biztonsági lift ne használjuk menekülésre, mivel tőz esetén a folyamatos és biztonságos üzemeltetés nem biztosított ( csapdába kerülhetünk ). - Többszintes épületnél ha a tőz az alattunk lévı szinten elvágta lefelé a menekülési útvonalat a tetıre való kijutás is megfelelı ( általában az egyes lépcsıházak a tetın közös térbe csatlakoznak, így a szomszédos és veszélytelen lépcsıházon keresztül biztonságba juthatunk, vagy a tetırıl a tőzoltóság eszközeivel le fog menekíteni bennünket). Bár a honlapunkon az egyes esetekkel ( szakhatósági eljárások során vizsgált tőzvédelmi követelmények; az eljárás menete; stb.) kapcsolatban részletes tájékoztatást adtunk, a fenti témához kapcsolódóan megemlítenék egy jogszabályváltozásból adódó problémát. A tőzesetek vizsgálatát s a vizsgálat menetét jogszabály írja elı. Ez a jogszabály a 12/2007.( IV.25.) ÖTM rendelet. Egy tőzesetet követıen - amennyiben az ügyfél rendelkezik biztosítással - a biztosító társaság felé kárigényét bejelenti. A bejelentését követıen a biztosító kárszakértıje a helyszínen szemlét tart, és ezt követıen kerülhet sor a kár rendezésére. Sok tőzesetnél a biztosító a tőzoltóság részérıl, az ügyfélen keresztül hatósági bizonyítvány formájában igazolást kér az esetrıl. A fenti tőzvizsgálatról szóló jog – szabály alapján nem minden tőzesetet vizsgálunk ( tehát nem minden tőzeset kerül tételes vizsgálatra mint keletkezési idı, keletkezési ok, tőz terjedést befolyásoló tényezık , személyi felelısség, stb.). A jogszabálynak megfelelıen „csak” adatgyőjtést végzünk az esettel kapcsolatban. A hatósági bizonyítvány kiadását lehetetlenné teheti ha a helyszínt megváltoztatják, a tőzeset nyomait eltávolítják. A jogszabály a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadását valószínősíti, ha a helyszín megtekintése alapján a tőzeset megtörténtének ténye nem állapítható meg. Pl. Egy dolgozószobában kiégett a számítógép, és a szoba falai és a bútorzat kormolódott. A biztosító kárszakértıjének szemléjét követıen az eset nyomait felszámolták ( a tulajdonos kimeszeltetett, a bútort letakarították ). A helyszínen adatgyőjtést végzı tőzoltó csak az ügyfél elmondására hagyatkozhat, de a konkrét tőzesetre utaló nyomokat nem tud rögzíteni, és így a helyszínen látottak nem támasztják alá a tőzeset megtörténtét. Az elızıekben leírtak alapján, hatósági bizonyítvány kiadására ebben az esetben nincs lehetıség. Azzal a kéréssel fordulunk a Tisztelt olvasóhoz, hogy a tőzesetet azonnal jelezzék a Tőzoltóság felé, s ezzel a fentiekben vázolt problémát kiküszöbölhetjük.
Nagyon remélem, hogy a leírtak olyan gondolatokat ébresztenek a figyelmes olvasóban, hogy rohanó életünkben megáll egy pillanatra és kritikusan szemléli meg lakókörnyezetét majd a tapasztalt hibákat kijavítja és erre ösztönzi embertársait is. „Az emberi élet olyan kincs amit tisztelni s ırizni kell mert mindenkinek csak egy van belıle! „
Veszélyhelyzeti tájékoztató Szerzık: Gödön Sándor pv. alezredes Ossó János tü. alezredes Szerkesztı: Mohácsi István Kiadó: BKM-i KI Polgári Védelmi Kirendeltség - Baja
Veszélyhelyzeti tájékoztató Szerzık: Gödön Sándor pv. alezredes Szendrıdi József tü. ırgy Szerkesztı: Mohácsi István Kiadó: BKM-i KI Polgári Védelmi Kirendeltség - Baja
