FÖLDMÉRÉS - INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Bábits Krisztina - Karli Ildikó
Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (Kormányrendelet), valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 246/2009. (XI.3.) Korm. rendelet 2010. január 1-től hatályba lépett rendelkezései értelmében, a Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti telekalakítási eljárásokban – a műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelölte ki. A telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet továbbra is hatályban maradt, bár rendelkezéseinek jelentős részét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 2008. január elsejével hatályon kívül helyezte.
A telekalakítási engedélyezési eljárás jogszabályi háttere A Kormány 2009. évben újraszabályozta az építésügyi hatóságok hatáskörét és 2010. január elsejétől a telekalakítások engedélyezésével kapcsolatos eljárást a földhivatalok hatáskörébe utalta. A Kormányrendelet – 2010. április 30. napjáig hatályos – 6. §-a értelmében a Kormány építésügyi hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban – a műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a körzeti földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki. Az egyes ingatlanügyi jogszabályok módosításáról szóló 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet (Mr.) 2010. május elsejével hatály-
ba lépett 2. §-a pontosította a Kormányrendelet 6. §-át a tekintetben, hogy kizárta a földhivatal hatáskörét az olyan ingatlanok vonatkozásában, melyek jogi jellege az ingatlan-nyilvántartásban műemlékként vagy műemlék jellegűként van feljegyezve. A jelen munka tárgyából, valamint a fenti rendelkezésből adódóan a legfontosabb a telek, a telekalakítás fogalmának, továbbá annak a meghatározása, illetőleg lehatárolása, hogy mely telekalakítási eljárok vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel a földhivatal. A legfontosabb jogforrás e tekintetben az Étv., amely az alapvető fogalmakat, szabályokat határozza meg a telekalakításra vonatkozóan. Ezek közül kiemelendő a 23. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, melynek értelmében telket csak úgy szabad alakítani, www.resimmobiles.hu
26
2010. 1-2. szám
hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. Ide sorolható a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet (Kéh. R.), valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet (FVM rendelet) is, melyek további fontos fogalommeghatározásokat tartalmaznak. Az Étv. a telekalakítást a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményként definiálja, négy típusát különbözteti meg, melyek tartalmát a fogalom-meghatározó rendelkezések1 között határozza meg: a) telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása. b) telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása. c) telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása. d) telekhatár-rendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.2 Az Étv. 2. §-ának 21. pontja szerint telek az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. A telekalakítási eljárás során alkalmazandó további fogalom-meghatározásokat az 1 2
Étv. 2. § 22-25. pont Étv. 24. § (1) bekezdés
RES IMMOBILES
FVM rendelet tartalmazza. E rendelet 2. § -a értelmében: „a) nyúlványos (nyeles) telek a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak – a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas – nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz, b) tömbtelek az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek, c) úszótelek a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, d) telek homlokvonala a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala.” Az FVM rendeletnek a telekalakítás sajátos szabályaira vonatkozó rendelkezései értelmében a telket – a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével – úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek. Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, továbbá a telekhatárrendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás azonban telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. A fentieken túlmenően, meglévő beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel. Ezen előírás vonatkozik az olyan telkekre is,
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki. Amennyiben az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak abban az esetben adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.3
A műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok telekalakítási engedélyezési eljárásairól A telekalakítás alapvető fogalmainak, szabályainak megismerését követően, szükséges megvizsgálni azon jogszabályokat, melyek a földhivatal hatáskörébe nem tartozó – műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanok – telekalakítási engedélyezési eljárásairól rendelkeznek. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 45. § (3) bekezdése szerint, műemlék ingatlanon telekalakítás – külön jogszabályban meghatározottak szerint – akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006.(V. 9.) NKÖM rendelet 7. § (1) bekezdése értelmében a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben a Hivatal az Étv. és a telekalakításról szóló 85/2000.(XI. 8.) FVM rendelet alapján jár el. Az Mr. 13. § módosította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. 3
2010. 1-2. szám
27
(XII. 23.) Korm. rendeletet (KÖHr.) 1. § (1) bekezdését, melynek értelmében az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével, a műemléken végzett építési munka és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban jogi jellegként műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve, az Étv.-ben meghatározott hatósági feladatok ellátására építésügyi hatóságként a KÖH-t mint országos illetékességű központi hivatalt jelöli ki. A KÖHr. jelenleg hatályos és a módosítással nem érintett 1. § (6) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „ A Hivatal a honlapján, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé teszi a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek, valamint az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatok naprakész, az adatok közötti keresés lehetőségét biztosító adatbázisát. E rendelkezés alkalmazásában azonosításhoz szükséges adat annak a földrészletnek a helyrajzi száma is, amelyen régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemléki terület vagy műemlék található.” A tekintetben tehát, hogy mely esetben kell az engedélyezési eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál megindítani, a KÖH honlapján közzétett adatbázis adatai, valamint a tulajdoni lap ad eligazítást, tekintettel arra, hogy a műemlék jogi jelleg a tulajdoni lapra feljegyzésre kerül.4 A KÖHr. május elsejével bekövetkezett módosítása pontosította azon ingatlanok körét, melyeket érintően a telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatására a földhivatalnak nincs hatásköre. Az Mr. 11. §-a 2010. május elsejével módosította a Kéh. R. 1. §-át, mely szerint: „E rendeletet a honvédelmi és katonai célú
FVM rendelet 3. § (1) bekezdés Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés g) pont, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 2.§ h) pont www.resimmobiles.hu 4
28
2010. 1-2. szám
építmények építésügyi hatósági eljárásaiban, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő telekalakítási eljárásokban kell alkalmazni.” Egyidejűleg a Kéh. R. 2. §-a azzal egészült ki, hogy e rendelet alkalmazásában honvédelmi és katonai célú ingatlan, az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet. A honvédelmi és katonai célú ingatlanok esetében a telekalakítási eljárás lefolytatására a Kormány a katonai építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokon a honvédelemért felelős minisztert jelölte ki.5 A földhivatal ezen ingatlanok tekintetében a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkezik, továbbá a katonai építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként sem vesz részt.6 A Kéh. R. május elsejével bekövetkezett módosítását követően, a jogszabály egyértelműen meghatározza a honvédelmi és katonai célú ingatlanok körét, így az ingatlan tulajdoni lapja alapján egyértelműen megállapítható, hogy mely hatóságnak van hatásköre a telekalakítási eljárás lefolytatására. Kiemelendő továbbá, hogy a kisajátítással kapcsolatos telekalakítások hatályos rendelkezései nem módosultak. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint: a Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási tervek záradékolása a Kormány általános hatáskörű területi állam5 6
Kéh. R. 3. § (1) bekezdés Kéh. R. 4. § (1) bekezdés
RES IMMOBILES
igazgatási szerve, egyéb kisajátítási tervek záradékolása az első fokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő egyidejű értesítése mellett – záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. Tehát ebben az esetben az I. fokú építéshatósági engedélyezési eljárást nem a földhivatal, hanem továbbra is „az egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben első fokon eljáró építésügyi hatóság” folytatja le. Megjegyezni szükséges továbbá, hogy címe ellenére az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. XII. 13.) ÖTM rendelet, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésekről szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket a telekalakítással kapcsolatban.
A telekalakítási engedélyezési eljárás, mint részeljárások összessége A 2010. január elseje előtt hatályos jogi szabályozás szerint a telekalakítások megvalósításához – a tervezéstől a módosítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésig – három egymásra épülő hatósági eljárást kellett végigvinni, több közigazgatási szerv előtti eljárás keretében. Első lépésként a földmérő által elkészített változási vázrajzot a földhivatalban záradékoltatni kellett, majd a záradékolt vázrajz birtokában lehetett elindítani az építéshatósági engedélyezési eljárást, végül az építéshatósági engedélyező határozat jogerőre emelkedése után kerülhetett sor a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. Az „egyablakos” ügyintézés megvalósítása érdekében, a hatályos jogi szabályozás
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
kialakította azt az ügyviteli eljárási rendet, mely az ügyfelek számára már biztosítja, hogy a földrészlet-határok változtatására, valamint a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri kezdeményezéssel történhessen. 2010. január elseje után tehát mindhárom eljárásfajta lefolytatható egyidejűleg az egyesített telekalakítási engedélyezési eljárás keretén belül. Amennyiben a telekalakítási engedélyezési eljárás során a kérelem mellékleteként benyújtott dokumentáció nem került előzetesen záradékolásra, a földhivatal a telekalakítási dokumentáció vizsgálatát és záradékolását is elvégzi a telekalakítási engedélyezéssel egy eljárásban, majd a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése is megtörténik. Kiemelendő, hogy a módosítást követően e három lépés továbbra is lefolytatható külön-külön eljárás keretében, vagyis lehetőség van a telekalakítási dokumentáció önálló záradékolására és a változás előzetes nyilvántartásba vételére, majd egy későbbi időpontban az építéshatósági engedélyezési eljárás megindítására, végül önálló eljárás keretében az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre, ha az egyesített telekalakítási eljárás megindítása bármely okból nem áll az érintett felek érdekében. A legfontosabb korlátot ebben az esetben az idő jelenti, ugyanis a telekalakítási dokumentáció földhivatali záradékolása, valamint a telekalakítást engedélyező építéshatósági határozat is egy évig érvényes.7 Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésnek feltétele – többek között –, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelem előterjesz7
2010. 1-2. szám
29
tésekor mind a záradékolt vázrajz, mind az építéshatósági engedély az egy éves érvényességi időn belül legyen. 8
A kérelem formája, tartalma A telekalakítási engedélyezési eljárás kérelemre induló eljárás, melynek részletes szabályait a Kormányrendelet II/A. fejezete állapítja meg. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás két típusát különböztethetjük meg: a telekalakítási engedélyezési eljárást és az egyesített telekalakítási eljárást. Egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására irányuló kérelem alapján a telekalakítás engedélyezésére, továbbá az engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárás is megindul.9 Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem benyújtása esetén, az ingatlan-nyilvántartási eljárás a beadvány széljegyzésével a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg. A széljegyzés tehát nem történik meg a kérelem benyújtásakor, az ingatlan-nyilvántartási eljárás kezdő napja a telekalakítási határozat jogerőre emelkedését követő munkanap. Kivétel képez e szabály alól a másodfokon jogerőre emelkedő határozatok köre, mely esetben a változásvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.10 A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett forma-
Kormányrendelet 17/B. § (2) bekezdés Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 8. §, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. § www.resimmobiles.hu 9 Kormányrendelet 17/A. § (1) - (2) 10 Kormányrendelet 17/B. (3) - (4) bekezdés 8
30
2010. 1-2. szám
nyomtatványon kell benyújtani.11 (Lásd a kérelem formanyomtatványt a következő oldalakon.) A nyomtatvány elektronikus formában a honlapon megtalálható és on-line is kitölthető. A szükséges adatokat folyamatosan haladva, mezőről mezőre kell megadni, a csillaggal megjelölt mező kötelezően kitöltendő. A rendszer a kérelemben szereplő adatok alapján a kérelem kitöltését követően ellenőrzést végez, ezután a kérelem kinyomtatható. A kérelem elektronikus elküldése egyelőre nem lehetséges.12 Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem benyújtása esetében mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 1. sz. melléklete szerinti kérelmet is. Az eljárás megindítására jogosultak körét a Kormányrendelet 17/A. § (3) bekezdése szabályozza. A kérelmet előterjesztheti a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa, közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs. Kérheti még az eljárás megindítását az, aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít, az aki elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményez, illetve az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott. Ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársak közül a telek területnagyság szerinti többségének kell a kérelmet benyújtania. Egyesített telekalakítási eljárás esetén, az előbb felsorolt jogosultak közül a kérelmet az nyújthatja be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására is jogosult. 11
Kormányrendelet 17/A. § (7) www.foldhivatal.hu 13 Kormányrendelet 17/A. § (8) bekezdés 12
RES IMMOBILES
A Kormányrendelet 17/A. § (5) bekezdése alapján, a telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakon túl a következő adatokat tartalmaznia kell: természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat, gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét, valamint a telekalakítással érintett telkek helyrajzi számát, a telkek fekvése szerinti település megjelölésével, a kérelmezett telekalakítási eljárás típusát (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás), a telekalakítás célját (telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés), valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása esetében, a kérelemnek meg kell felelnie az Inytv.-ben foglalt előírásoknak is. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt. 13
A telekalakítási dokumentáció A telekalakítási dokumentációval kapcsolatos egyik legsarkalatosabb kérdés, hogy ki jogosult elkészíteni. Az Mr. 2010. május elsejével módosította a Kormányrendelet 17/A. § (8) bekezdését, valamint a következő (9) bekezdéssel egészítette ki a 17/A. §-t: „(8) Telekalakítási dokumentációt a) építészeti-műszaki tervezési szakterületen geodéziai tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2010. 1-2. szám
31
Érkezési idő:……………………… Iktatószám…………………………
KÉRELEM a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti telekalakítás-engedélyezési eljárás megindítására I.
A TELEKALAKÍTÁST KÉRŐ (MEGBÍZÓ) ADATAI
I. 1. Természetes személy esetén családi név:…….……………………………………..……..………………………………………… utónév:………………………………………………………………………………………..………... születési hely:………………………………………………………………………………………….. születési idĘ:
- -
anyja születési neve:…………………………………………………………………………………… lakcím: ………………………………………………………………………………………………… elérhetĘsége:
telefon:…………………..fax:……………………..e-mail:……………………………
I. 2. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén megnevezése………………………………………………………………………………………… székhelye…………………………………………………………………………………………….. elérhetĘsége:
telefon:…………………..fax:……………………..e-mail:………………………….
gazdálkodó szervezet statisztikai számjele
- -
- II.
A MEGBÍZOTT ADATAI (amennyiben a telekalakítás engedélyezése tárgyában megbízott/képviselő jár el)
neve (megnevezése): …………………………….………………………………………………….. címe (székhelye): …………………………………………….……………………………………… természetes személy esetén születési hely: ……………………………….…….születési idĘ: elérhetĘsége:
- -
telefon:…………………..fax:……………………..e-mail:………………………..
Kérelem a telekalakítási engedélyezési eljárás megindításához 1. oldal www.resimmobiles.hu
32
2010. 1-2. szám
RES IMMOBILES
III. A TELEKALAKÍTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEINEK VISELŐJE (BEFIZETŐJE) (a megfelelő válaszokat X jellel kérem megjelölni!) a megbízó A befizetés módja: készpénz befizetés
a megbízott
készpénz átutalási megbízás
átutalási megbízás
átutalással történĘ fizetés esetén: pénzintézet megnevezése:…………………………………………………………..…………………. számlaszám:……………………………………………………………………………………………
IV. A TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS TÍPUSÁNAK MEGJELÖLÉSE telekalakítási engedélyezési eljárás egyesített telekalakítási eljárás
V.
A TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS CÉLJÁNAK MEGJELÖLÉSE telekcsoport újraosztása telekfelosztás telekegyesítés telek-határrendezés
VI. A KÉRELEMMEL ÉRINTETT INGATLAN(OK) FELSOROLÁSA Település::…………………………..……. Fekvés::………………………..…………. Az érintett földrészlet(ek) helyrajzi száma telekalakítás előtt
Kérelem a telekalakítási engedélyezési eljárás megindításához 2. oldal
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2010. 1-2. szám
33
VII. A KÉRELEMMEL EGYIDEJŰLEG BENYÚJTOTT MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA Dokumentáció elnevezése Telekalakítási dokumentáció
B E C S A T OL T
db száma
terjedelme (lap/pld.)
tartalomjegyzék szerint
E L Ő ZE T E S S ZA K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S O K
Szakhatóság
Az érvényesség lejárata
VIII. A
TELEKALAKÍTÁSI DOKUMENTÁCIÓ VIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÉRTESÍTÉS TOVÁBBÍTÁSÁT
a kérelmezĘ (megbízó) részére kéri a megbízott (képviselĘ) részére kéri a dokumentáció készítĘje részére kéri
IX. A TELEKALAKÍTÁSI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTŐJÉRE VONATKOZÓ ADATOK A telekalakítási dokumentáció készítĘjének neve: ………………………………………………………… Értesítési címe (székhelye): ………………………………………………………………………………... ElérhetĘsége (telefonszám vagy e-mail cím): ………………………………………………………………
Kérelem a telekalakítási engedélyezési eljárás megindításához 3. oldal www.resimmobiles.hu
34
2010. 1-2. szám
X.
RES IMMOBILES
A TELEKALAKÍTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL ÉRTESÍTÉST kérek
nem kérek
Megjegyzések: …………………………………………………………………………………………………… ........................................................................................................................................................ ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….
XI. AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ MEGFIZETÉSRE VONATKOZÓ ADATOK (a földhivatal tölti ki!) [A 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint] az eljárásban érintett földrészletek száma…………………….………………………..db a telekalakítás engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja:………………………..Ft. a szakhatósági közremĦködés díja……………………………………………………..Ft. fizetendĘ összes díj……………………………………………………………………..Ft.
Készpénz befizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata:
………………….., ………….év ………….hó ………..nap.
……………………………..……………………….. a kérelmezĘ (vagy megbízott) aláírása
Kérelem a telekalakítási engedélyezési eljárás megindításához 4. oldal
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével készíthet. (9) Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét – felelős tervezőként – a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.” A telekalakítási dokumentáció alapja az F2. szabályzat szerint készített sajátos célú földmérési munka során elkészített dokumentáció. Az F2. Szabályzat és a Kormányrendelet – egy munkarész, a telekalakítási helyszínrajz kivételével – szinte teljesen azonos módon szabályozza a telekalakítási munkavégzés során elkészítendő dokumentáció tartalmát. Abban az esetben, amikor a telekalakítási engedélyezési eljárás során kerül sor a dokumentáció záradékolására, a záradékolást az F2. Szabályzat megfelelő előírásai szerint kell elvégezni. A teljes dokumentációt természetesen csak ebben az esetben kell csatolni, hiszen a már korábban elvégzett záradékolás során a vázrajz mellékletei leadásra kerültek a földhivatalhoz. A telekalakítási helyszínrajz készítéséről az F2. Szabályzat nem rendelkezik, a Kormányrendelet azonban 3. számú mellékletében, a telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció kötelező tartalmára vonatkozó rendelkezései között szabályozza a tartalmi elemeit.
2010. 1-2. szám
35
A telekalakítási dokumentáció kötelező tartalmi elemei: 1. Az állami alapadatok adatszolgáltatási számlájának száma, 2. felhasznált hiteles adatok megjelölése, 3. mérési és számítási jegyzőkönyv, 4. mérési és számítási vázlat, 5. koordinátajegyzék, 6. területszámítási jegyzőkönyv, 7. digitális változási vázrajz, 8. a digitális változási vázrajz legalább 5 kinyomtatott eredeti példánya, aláírásokkal és bélyegzővel ellátva, 9. területkimutatás, 10. tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlatot, 11. ha a változás előtti és utáni telkek együttes száma 5 db-nál több a) műszaki leírás, b) vizsgálati jegyzőkönyv, 12. telekalakítási helyszínrajz, az ingatlannyilvántartási térképnek megfelelő méretarányban, amely a következőket tartalmazza: a) a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint, b) a telekalakítással érintett telkeken meglévő (és nem bontásra szánt) építmények kontúrvonalai, c) c) a telekalakítással érintett teleken meglévő építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága, d) a telekalakítással érintett teleken tervezett, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező, vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett építmények közül a telekalakítással érintett telekhatárhoz 4,0 m-en belül eső építmények távolsága a tervezett telekhatártól, www.resimmobiles.hu
36
2010. 1-2. szám
e) a 20%-nál nagyobb átlagos lejtésviszonyok esetén a másfél méterenkénti szintvonalak, f) utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése, g) a tervezett telekalakítás után létrejövő telekméretek, beépített telkek esetén megjelölve a telek beépítettsége mértékének a változását is, 13. digitális adatállományok (változási vázrajz, változási állomány, telekalakítási helyszínrajz, egyéb digitális munkarész) nem újra írható adathordozón,
RES IMMOBILES
14. kísérő bizonylat (a készítő neve, a munkaszáma, a munka megnevezése, település, fekvés, érintett telek(ek) helyrajzi száma(i), változás típusa), 15. a telekalakítási dokumentáció tartalomjegyzéke. Az Mr. a 2010. május elsejét követően indult eljárások esetében módosította a telekalakítási dokumentáció tartalmát. A módosítás összhangba hozza az F2 szabályzat, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályait.
A telekalakítási dokumentáció kötelező tartalmi elemei a 2010. május elsejét követően indult eljárások esetében:
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A benyújtott kérelmek alapján megállapítható, hogy típushiba a benyújtott dokumentációt illetően, hogy a telek beépítettsége mértékének változása a telekalakítási helyszínrajzon nem kerül feltüntetésre. A beépítettség százalékának számításakor figyelembe kell venni a nem engedélyköteles bontásokat és építéseket, valamint a további jogszabályban előírt egyéb építményeket is.14
A telekalakítási engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságok A Kormányrendelet 4. számú melléklete meghatározza a földhivatal által lefolytatott telekalakítási engedélyezési eljárásába bevonandó szakhatóságok körét. A Ket. 36. § (1) bekezdése értelmében, mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Azonban a Ket. 44. § (8) bekezdése lehetőséget ad az ügyfelek részére a telekalakítási eljárás megindítása előtt történő előzetes szakhatósági hozzájárulás beszerzésére, a hivatkozott rendelkezés értelmében, ha azt törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett – benyújtott kérelmére a szakha14
2010. 1-2. szám
37
tóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel. Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet 17/C. § (1) bekezdése lehetőséget ad az ügyfél részére a hozzájárulás előzetes beszerzésére, így az érintett szakhatóságokat – a záradékolt változási vázrajz és terület-kimutatás birtokában – a kérelmező is megkeresheti, és tőlük előzetes szakhatósági hozzájárulást kérhet. A szakhatóság előzetes hozzájárulása 6 hónapig használható fel a telekalakítási eljárásban azzal, hogy a Ket. 44. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható, azaz az előzetes szakhatósági engedély módosítására nincs lehetőség.15 A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, a telekalakítási engedélyezésről döntő határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.16 A földhivatal – a Kormányrendelet 17/C. § (2) bekezdése alapján – a kérelem
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 93-94. pont „93. Telek beépített területe: a telken álló, a terepcsatlakozáshoz képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A 35. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti épületkiugrás vízszintesen mért vetületi területét a telek beépítettségének számítása során figyelembe kell venni. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a) az árnyékszék, a terepszint alatti építmény, a melléképítmények és a telken és a telek határain álló kerítés, b) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,0 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor, c) az építményhez tartozó előlépcső, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető - az építmény tömegétől kiálló részeinek - az építménytől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét. 94. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke.” 15 Ket. 44. § (8) bekezdés www.resimmobiles.hu 16 Ket. 44. § (9) bekezdés
38
2010. 1-2. szám
mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, az ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz, a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése
RES IMMOBILES
céljából, amennyiben előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve, a Kormányrendelet 17/C. § (3) bekezdésére hivatkozással a földhivatal a telekalakítási kérelmet – a szakhatóságok megkeresése nélkül – elutasítja.
A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő hatóságok
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2010. 1-2. szám
39
www.resimmobiles.hu
40
2010. 1-2. szám
RES IMMOBILES
Az Mr. a telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok körét kibővítette a KÖH-el. A KÖH területi szerveinek szakhatóságként való bevonását, és annak feltételeit a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, amely a Kormányrendelet 4. mellékletében foglalt táblázatot egészíti ki a következő 8. sorral:
Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Kormányrendelet mellékletében felsorolt szervek mellett egyéb jogszabály is tartalmaz rendelkezéseket a telekalakításban részvevő szakhatóságok körére vonatkozóan. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 39. § (1) bekezdése szerint, védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság – kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedély köteles – szakhatóságként működik közre a telekalakítási eljárásban.
A kérelemhez kapcsolódó határidők A telekalakítási engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásával indul. A kérelem és a hozzátartozó dokumentáció a földhivatalhoz történő beérkezés napján iktatásra kerül, azonban még egyesített eljárás kérelmezése esetén sem történik az érintett ingatlanok tulajdoni lapján széljegyzés, tekintettel a Kormányrendelet 17/B. § (3) bekezdésében foglaltakra.
A beérkezett kérelemmel kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy a földhivatal rendelkezik-e hatáskörrel és illetékességgel a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban. Ismét ki kell emelni, hogy kisajátítási eljárások, műemléki védelem alatt álló ingatlanok esetén, és honvédelmi vagy katonai célú ingatlanok érintettségekor az építéshatósági engedélyezési eljárást nem a földhivatal folytatja le, így a kérelem földhivatalhoz történő benyújtása esetén a Ket. 22. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelmező egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban lévő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon munkanapon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.. A kérelem vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy az érintett ingatlanok tulajdoni lapján nincs-e feljegyezve változtatási vagy telekalakítási tilalom. Amennyiben a tilalom az ingatlanon feljegyzésre került, a Kormányrendelet 17/C. § (3) bekezdése értelmében a kérelmet – a szakhatóságok
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
megkeresése nélkül – a földhivatalnak el kell utasítani. A kérelem és a telekalakítási dokumentáció alaki vizsgálata keretében, ki kell térni arra, hogy a kérelmet arra jogosult nyújtotta-e be, megfelelő formanyomtatványt használt-e, a telekalakítási dokumentáció készítője rendelkezik-e jogszabályban előírt jogosultsággal,17 a telekalakítási dokumentáció tartalmazza-e a Kormányrendeletben előírt munkarészeket. Körültekintően meg kell határozni az eljárásba bevonandó szakhatóságok körét, valamint a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj és illeték összegét. Amennyiben a dokumentáció e tekintetben hiányosságokkal rendelkezik, úgy 5 munkanapon belül hiánypótlási felhívást kell kibocsátani a kérelmező részére.18 A hiánypótlás keretén belül a kérelmező 10 munkanapon belül pótolhatja a megállapított hiányosságokat. Az ügyintézés idejébe – a Ket. 33. § (3) bekezdése alapján – nem számít bele a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, valamint a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Amennyiben a kérelmező a hiánypótlási határidőn belül a befizetést nem igazolta, vagy a hiányzó dokumentumokat nem pótolta, a földhivatal az eljárást a Ket. 31. § (1) bekezdés h) pontja, illetve 31. § (2) bekezdése alapján végzéssel megszünteti. Az eljárás folytatása esetén a földhivatal megvizsgálja, hogy az adott eljárásban
2010. 1-2. szám
41
ki tekinthető ügyfélnek. Telekalakítási engedélyezési eljárás esetén a kérelmezőn túl ügyfélnek tekinthető valamennyi kiinduló ingatlan minden tulajdonosa, illetve a tulajdoni lapokra bejegyzett egyéb jogok jogosultjai. Egyesített telekalakítási eljárás esetén ügyfélnek minősülnek még az Inytv. 25. § (2) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek. A földhivatal az eljárás megindításáról 5 munkanapon belül értesíti valamennyi ügyfelet.19 A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 10 munkanapon belül megvizsgálja, és amenynyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el.20 Ezt követően a földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. A szakhatóság ügyintézési határideje 10 munkanap, ez az idő, valamint az ügyirat által postán töltött idő nem számít bele az ügyintézés idejébe. A szakhatóságok állásfoglalásai alapján a földhivatal hozza meg a telekalakítási engedélyezésről, vagy annak elutasításáról szóló határozatot. A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 30 munkanap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő 22 munkanap.21 A határozatot valamennyi ügyféllel közölni
17
Kormányrendelet 17/A. § (8)-(9) bekezdés Ket. 37. § (3) bekezdés 19 Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja 20 Kormányrendelet 17/C. § (2) bekezdés 21 Kormányrendelet 17/A. § (8) bekezdés 18
www.resimmobiles.hu
42
2010. 1-2. szám
kell, továbbá a telekalakítás engedélyezése esetén a záradékkal ellátott változási vázrajz is mellékelve megküldésre kerül a kérelmező részére.22
A telekalakítási engedélyezési eljárásban fizetendő díjak és illetékek A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet 1. §-a, az első fokú eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat érintett ingatlanonként 14.000,- Ft-ban határozza meg. Az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanként telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén a kiinduló földrészletek számát, telekfelosztás és telekcsoport újraosztása esetén a kialakuló földrészletek számát kell figyelembe venni. A telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban és a bejegyzett jogok és tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét külön jogszabály, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény határozza meg. A 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja pedig meghatározza, hogy az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításánál érintett ingatlanként a telekalakítással az ingatlan(ok) adataiban, a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények vonatkozásában bekövetkező változások ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásokban:
22
RES IMMOBILES
- telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a kiinduló állapot szerinti földrészletek számát, - telekfelosztás, telekcsoport újraosztás esetén a kialakuló földrészletek számát, - minden más esetben a kérelem benyújtásakor önálló földrészletként nyilvántartott ingatlanokat kell figyelembe venni. A díjfizetés az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az illetékes megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalással teljesíthető. A díjnak a megyei földhivatal előirányzatfelhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.23 Amennyiben a kérelmező a kérelem előterjesztéséig nem fizeti meg az eljárási díjat, a földhivatal hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet, aki 10 munkanapon belül köteles a díj megfizetését igazolni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (4) bekezdésében szabályozza a szakhatósági eljárásokért fizetendő díjak vagy illetékek megfizetésének kérdését. A szabályozás szerint a szakhatósági közreműködésért fizetendő
Kormányrendelet 17/C. § (4) bekezdés A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 12. § (1)-(2) bekezdés
23
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2010. 1-2. szám
díjat vagy illetéket az alapeljárás megindításakor kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet 4. mellékletében kijelölt szakhatóságok esetén díjfizetési kötelezettség nem áll fenn, ezekért az eljárásokért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. §-ában meghatározott 2.200,- Ft összegű általános tételű eljárási illetéket kell fizetni. Eltérő a fentiektől az építésügyi szakhatósági eljárásért fizetendő illeték mértéke, melyet az Itv. mellékletében lévő XV. fejezet 1. m) pontja 10.000 Ft-ban határoz meg. Az Itv. 31. § (8) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket az
43
alapeljárás illetékével vagy igazgatási szolgáltatási díjával egyidejűleg kell megfizetni. Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előírhatja, hogy a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket az alapeljárásért fizetendő díjjal azonos módon kell megfizetni, azonban jelenleg nincs ilyen jogszabály. Ebből következik, hogy a szakhatósági hozzájárulásért fizetendő illetéket illetékbélyegben kell leróni. A telekalakítási engedélyezési eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés díja 30.000 forint.24
Összegzés Az „egyablakos” ügyintézés megvalósítása érdekében, a hatályos jogi szabályozás kialakította azt az ügyviteli eljárási rendet, mely az ügyfelek számára már biztosítja, hogy a földrészlet-határok változtatására, valamint a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri kezdeményezéssel történhessen. A cikk már tartalmazza az egyes ingatlanügyi jogszabályok módosításáról szóló 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 2010. május elsejével hatályba lépett – telekalakítási engedélyezési eljárást érintő – módosító rendelkezésit. ***
24
A telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 166/2009.(XII.9.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdés
www.resimmobiles.hu
