USA USA
Tedd a kezed a szívedre. Van annál menőbb, mint hogy valaki az USA-ban járjon egyetemre? Nem igazán. De tudnod kell, megkérik az árát annak, hogy megismerhesd a legújabb oktatási trendeket, a legmodernebb technológiát és az elképesztően más szemléletmódot.
119
Az Egyesült Államokban majdnem 4000 felsőoktatási intézmény közül válogathatsz, melyek nemzetközi presztízse hatalmas. A QS World University Rankings legfrissebb felmérése szerint a világ legjobb egyeteme a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a top 10 egyetemből 5 található az USAban, a teljes listán szereplő egyetemeknek pedig az ötöde amerikai. Az USA felsőoktatásának népszerűségét jelzi, hogy minden tanévben legalább 750 ezer külföldi diák iratkozik be valamelyik amerikai főiskolára vagy egyetemre. Ha az USA-ban szeretnél továbbtanulni, tanácsos a tanulmányok megkezdése előtt egy-másfél évvel korábban elkezdened készülni rá. Először is döntened kell, melyik egyetemekre szeretnél pályázni. Nem árt, ha legalább 3-5 intézményt kiválasztasz, hogy valamelyikre biztosan bekerülj. Ebben a kiadványban csak az átfogó rangsorokat közöljük, de tudnod
kell, hogy még a topegyetemek sem képesek ugyanolyan magas színvonalú képzést nyújtani minden szakon. Így nem árt, ha a rangsorokat szakok és karok közötti bontásban közlő toplistákat is végigböngészed. Mivel intézménytől és várostól függően az évi 35–65 ezer dollárt is meghaladhatják a költségeid, érdemes minden lehetséges ösztöndíjat megpályáznod, ami szintén sok időbe telik. Ráadásul, ha már korán eldöntöd, hogy milyen területre szeretnél specializálódni, akkor középiskolás vagy alapképzéses diákként is részt vehetsz olyan versenyeken és kutatásokban, amelyek felkelthetik az amerikai intézmények érdeklődését, így aztán jó esélyed lesz arra, hogy tandíjmentességet kapj. A felkészülést azért is megéri korán kezdened, mert több vizsgát is elvárhatnak tőled, amelyekre bizony sokat kell tanulni, és azt is be kell kalkulálnod, hogy elsőre nem feltétlenül
A Yale Egyetem Kroon csarnoka
sikerülnek. Ehhez jön hozzá, hogy a felvételihez ajánlásokat és motivációs levelet is mellékelned kell. Utóbbi megírása akár hónapokig
Sok nemzetközi diáknak egy- vagy kétéves egyetemi előkészítő kurzust vagy a TOEFL-nyelvvizsgát kiváltó tanfolyamot kell ahhoz végeznie, hogy megüsse a felvételi kritériumokat. A hazai oktatás és a jelentkezők felkészültsége miatt a magyar diákok ritkán szorulnak ilyen kiegészítő képzésekre, de nem árt, ha informálódsz, mielőtt jelentkezel. Az EducationUSA-hálózat budapesti központjában és a debreceni, pécsi és veszprémi American Cornerekben térítésmentesen kaphatsz tanácsot amerikai terveiddel kapcsolatban, illetve pályázatíró- és nyelvvizsga-felkészítő szemináriumokat is szerveznek. Léteznek személyre szabott, hosszú hónapokon át tartó felkészítést nyújtó mentoráló vállalkozások is, az ő szolgáltatásaikért viszont már fizetned kell. Az MIT diákjai egy projekten dolgoznak
120
is tarthat, ha igazán le akarod nyűgözni a „zsűrit”. (A motivációs levelek írásában segítő tippjeinket az 54. és 132. oldalakon olvashatod.)
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az amerikai középfokú oktatás alapvetően hasonlít a magyarra, hiszen a diákok ott is tizenkét osztály elvégzése után jelentkezhetnek egyetemre vagy főiskolára. A pályázatodhoz csatolnod kell az érettségi és középiskolai bizonyítványod (mesterképzésre jelentkezve a diplomád és indexed) hiteles másolatát, emellett jelezni kell, hogy az amerikai oktatásban használt osztályzásban milyen eredménynek lehet ezeket megfeleltetni. Az egyetemek az általános felvételi eljárás részeként standard vizsgák letételére kötelezik a jelentkezőket. (A vizsgák típusairól, követelményeiről és árairól lásd összeállításunkat az 42. oldalon.) Alapjában véve a felsőoktatás rendszere és a tanév időbeosztása is az itthon megszokottakra hasonlít. A tanév általában augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik, és májusban vagy júniusban ér véget. Az intézmények többsége két szemeszterre osztja, és azokon belül is meg szoktak emlékezni egy-egy számonkéréssel a negyedév végéről. A felsőoktatás szintén három ciklusra bontható: alapkép-
Megélhetési költségek (egy évre) Felvételi vizsgák: 300–400 $ (80-100 ezer Ft) A jelentkezési eljárás díja: 50–120 $ (13-33 ezer Ft) (de ha több egyetemre jelentkezel, akkor ennek az összegnek a többszörösével kell számolnod) Tandíj: 5000–35 000 $ (1,3-9,5 millió Ft) Lakás: 7500–11 000 $ (2-3 millió Ft) Utazás: 500–3000 $ (130-800 ezer Ft) Tankönyv: 900–1300 $ (250-350 ezer Ft) Társadalombiztosítás: 350–1500 $ (90-410 ezer Ft) Személyes kiadások: 2500 $ (700 ezer Ft)
zés (Undergraduate), mesterképzés (Graduate in Pursuit of a Master’s Degree) és doktori program (Graduate in Pursuit of a Doctorate Degree). Az alapképzés általában négy évig tart, és sok mestert egy év alatt is el lehet végezni. Az alapképzés érdekessége, hogy az első két évben még nem kell eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel. Az első- és másodéves diá kok lényegében minden tudományterületről hallgatnak alapozó tárgyakat, és csak a harmadéven kell fő- (major) és mellékszakirányt (minor) választaniuk. Az amerikai diákok sokszor harmad- vagy negyedévben is szakot váltanak, és az is megesik, hogy a két tudományterület köszönő viszonyban sincs egymással. Ugyanakkor az egyetemek az új szak miatt felvett krediteket kíméletlenül kifizettetik a hallgatóval. Így magyarként, ha csak nem a lottóötösból finanszírozod amerikai tanulmányaid, jobban teszed, ha alaposan megfontolod a választásodat.
mertebb magánegyetemek pedig alsó hangon is elkérhetnek 30 000 dollárt (8 millió Ft). Ehhez jönnek a megélhetési költségek. A szállás egy tanévre 7500–11 000 dollár (2-3 millió Ft) között mozoghat, és ha csak nagyon szerényen költesz, az egyéb kiadásokra akkor is további 4000 dollárt (1 millió Ft)kell szánnod. Mindent egybevetve egy topegyetemen évente akár 60 000 dollárt (16 millió Ft) is költhetsz, míg egy community college-ban ennek a negyedéből is megúszhatod a tanévet. Sokat spórolhatsz azon is, ha jól választod meg, hova is költözöl. „A nagyvárosok, mint New York, San Francisco vagy Boston nagyon költségesek. Érdemes átgondolni, hogy anyagi szempontból a középnyugati régió sokkal kedvezőbb lehet” – tanácsolja Litkei Kornélia, a Fulbright EducationUSA Advising
Center vezető oktatási tanácsadója. (A Fulbright-ösztöndíjról cikkünk a 126. oldalon) A magyar diákok jó eséllyel pályázhatnak valamilyen ösztöndíjra. „Az amerikai egyetemek nagyon bőkezűen támogatják a külföldi diákokat. Tandíjmentességet, tandíjkedvezményt kaphatnak, vagy az egyetem adhat nekik munkát, hogy biztosítsák a megélhetési költségeiket” – állítja a szakértő. Ha rögtön az érettségi után szeretnél jelentkezni egy amerikai egyetemre, akkor háromféle ösztöndíjtípus is szóba jöhet, amelyeket maguk az amerikai egyetemek adnak: a tanulmányi eredmény (merit-based), anyagi helyzet (need-based) alapján juttatott támogatások és sportösztöndíjak. Hat egyetem – az Amherst, a Yale, a Dartmouth, a Princeton,
2+2 képzés Az alapképzésre jelentkező nemzetközi diákok körében nagyon népszerű a „2+2 megállapodás”, melynek lényege, hogy az első két évet egy „közösségi főiskolán” (community college vagy junior college) töltik el, majd az itt megszerzett krediteket átviszik egy főiskolára vagy egyetemre, és az alapképzés második felét ott végzik el. A közösségi főiskolák eredetileg arról kapták a nevüket, hogy a város tartotta fenn őket a helyi adókból, és a lakosok számára kínáltak a magyar felsőfokú szakképzéshez hasonló programokat. Ma már nemcsak ők pályázhatnak a community collegeokba, hanem a külföldiek is. Évente körülbelül 90 ezer nemzetközi hallgató választja ezt a megoldást, mert így a hagyományos egyetemek és főiskolák tandíjánál 20–80 százalékkal kevesebbet kell fizetniük, könnyebb a felvételi, és a beilleszkedést nagyban elősegíti, hogy kisebb az osztálylétszám, családiasabb a hangulat.
A Harvard Egyetem campusa
TANDÍJ ÉS MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK Leginkább az anyagi feltétek korlátozhatják a lehetőségeidet. Egy community college-ban átlagosan 3200 dollár (870 ezer Ft) körül alakul az éves tandíj, míg egy állami egyetemen 14–18 ezer dollárral (3,8-5 millió Ft) számolhatsz, az is-
121
Blogra fel! Ha külföldön tanulsz, egy idő után nagyon unalmas minden egyes barátodnak és ismerősödnek ugyanazt elmesélni skype-on vagy megírni e-mailben. Sokan ezért blogot vezetnek, ahol nemcsak az élményeikről számolhatnak be mindenkinek, hanem a képeket is sokkal könnyebben feltölthetik. Ráadásul a blogodnak nem kell nyilvánosnak lennie: beállíthatod, hogy csak azok kapjanak meghívót, akiknek szánod. (Részletek Réz Éva blogjából) 2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT AZ INDULÁS IZGALMAI Pár hónapja még könnyűszerrel mondogattam, hogy elnyertem egy Fulbright-ösztöndíjat, és majd megyek 9 hónapra (egy babányi időre) San Franciscóba valamikor augusztus-szeptember táján. A pályázás folyamata már tavaly tavasszal elkezdődött, de akkor még nem is gondoltam, hogy ebből lesz is valami. Aztán kiderült, hogy elnyertem az ösztöndíjat, de még ezt követően is rengeteg teendő – például az orvosi papírok beszerzése, szerződéskötések, vízumintézés – volt hátra, amik lekötötték az ember figyelmét. És olyan jó érzéssel töltött el, hogy egy ilyen izgalmas út áll előttem...
122
gyek. De mi is az az alapcsomag? Gondolom, az első pár hétben nem az lesz a legfontosabb dolgom, hogy elmenjek shoppingolni, hanem hogy találjak egy lakást. Megszenvedtem ezt a csomagolást. Először két bőröndöt annyira telepakoltam, hogy nem lehetett becsukni őket. Mindezt a 30-33 fokos lakásban, csigalassúsággal. Két nap múlva higgadtabban elkezdtem kipakolni, és láss csodát, egész jól optimalizáltam a bőröndök tartalmát. Végül a mai nap folyamán mérlegeltem (álltam a mérlegen, és emelgettem a két egyáltalán nem könnyű és hatalmas méretű bőröndömet), és persze az egyik bőrönd túllépte a bűvös 23 kilós határt. Úgyhogy megkezdtem a sakkozást. A többi majd a reptéren elválik. Aztán hogy hogyan boldogulok két bőrönddel?!
maga a mennyország (jobb lesz, ha majd visszafogom magam), amúgy pedig rengeteg érdekes és szép városrészt tartogat a látogatók számára. A túra során a helyiekkel is ismerkedhettem egy kicsit... Az amerikaiak valóban kedvesek.
2013. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK ÚJRA AZ ISKOLAPADBAN Kedden megkezdődött az egyetem, amiért tulajdonképpen itt vagyok. A cél egy „Certificate in Finance” megszerzése: ez egy egyéves képzés, és nem ér fel egy mesterképzéssel, ugyanakkor olyanoknak szánják, akiknek már van szakmai tapasztalata. Néhány érdekes apróságot már két nap tapasztalataiból is sikerült leszűrnöm.
Aztán az utóbbi hetek és napok már vegyes érzésekkel teltek, hiszen bármennyire is vár az ember egy ilyen utazást, az előkészületnek megvannak az izgalmai. Július végéig még dolgoztam, de már közben elkezdtem a végső ügyintézéseket. Ebből talán a vízum megszerzése volt a leghosszadalmasabb (előfeltételek: szerződéskötés, amerikai dokumentum bevárása, speciális fotó készíttetése a vízumhoz; vízumigénylés: egyórás online igénylés, személyes interjú, vízum átvétele), ami amúgy gördülékenyen ment. Ilyenkor az ember agya mindig azon jár, hogy vajon mit kellene még elintézni, mit felejtettem el, és persze mindig eszembe is jutott valami.
2013. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT
Aki engem ismer, tudja, hogy a csomagolást már egy héttel az utazás előtt [meglepően későn :)] elkezdtem. Ez volt az egyik legnehezebb feladat. 9 hónapra pakolni lehetetlenség. Persze mindenki azt tanácsolta, hogy majd vegyek kint ruhát, hiszen ott olcsóbb, és csak egy alapcsomagot vi-
A nap fénypontja a „sweet crawl” (édes túra) volt, amit Jenny egyik barátnője szervezett, aki gasztroblogger. A túra két okból is élvezetes volt: 1. isteni finomságokat kóstolhattunk (és kaptunk egy kis ízelítőt a csokoládékészítésből); 2. városnézés is volt egyben. Az édességkedvelőknek ez a város
FRISCO ÉDES A mai nap sikeres és édes is volt egyben. :) Sikerült megnyitnom az első amerikai bankszámlámat a Chase-nél. Gyorsan ment és nagyon segítőkészek voltak. A havidíj 10 USD, de bizonyos feltételek mellett elengedik. A tranzakciós díjak alapesetben ingyenesek (ATM, utalás stb.). És a legjobb, hogy Disney bankkártyám lesz: hezitáltam a 101 kiskutya és Miki egér között, de az előbbi nyert. :)
Az első, hogy itt jóval kevesebb kurzust vesznek fel az emberek egy szemeszter alatt, mint otthon. Nekem 3 tárgy lenne kötelező, de egyet felvettem „csak hallgatásra” (just for fun), vagyis ez utóbbiért nem kapok majd kreditet, de így olcsóbb. Azért is fizetni kell tehát, ha valaki csak bemegy egy órára puszta érdeklődésből. Ez persze érthető, hiszen magánegyetemről beszélünk. Összesen tehát négy órám van egy héten (technikai elemzés, behavioural finance, kockázati tőke és corporate finance) keddtől csütörtökig. A kurzusokat a dolgozó hallgatókhoz igazítják, így a legkorábbi órám 16 órakor kezdődik, a legkésőbbi pedig 21.30-kor ér véget. Nincsenek külön előadások és szemináriumok, viszont minden óra két és fél órás, de a tanárok általában adnak 10 perc szünetet. A professzorok barátságosnak tűnnek, az órák pedig létszám tekintetében családiasak.
az MIT és a Harvard – például vállalja, hogy nemzetközi diákok számára is biztosít szociális ösztöndíjat, melynek keretében a felvett hallgatóknál nemcsak a tandíjat engedi el, hanem a megélhetésüket is finanszírozza. Ehhez azonban nagyon komolyan igazolni kell, hogy rászorulsz a támogatásra. „Annak a diáknak, aki rendkívül jó eredményekkel jelentkezik, az egyetemek általában minden erőfeszítés árán megadják a teljes támogatást. Ha OKTV-eredményeid vannak, és a szükséges nyelvi, szakmai teszteken is jól teljesítesz, azzal tandíjmentességet kaphatsz, és akár a kinttartózkodásod költségeihez is hozzájárulhatnak” – hívja fel a figyelmet a merit-based ösztöndíjakban rejlő lehetőségre az oktatási tanácsadó. (A sportösztöndíjakról külön cikkben olvashatsz, lásd a 136. oldalt!) Ha ez életed álma, és mégsem ítélnének meg neked ösztöndíjat, akkor sincs minden veszve, hiszen a külföldi diákok is pályázhatnak
diákhitelre. Ráadásul jó eséllyel kaphatsz munkát is: az USA-ban nappali tagozaton tanuló diákok 75 százaléka dolgozik legalább részmunkaidőben.
MITŐL OLYAN KÜLÖNLEGES? Az amerikai felsőoktatás előnyei közé tartozik, hogy az egyetemek és könyvtárak rendkívül jól felszereltek, a diákok a legmodernebb eszközökkel kísérletezhet-
nek, és gyakorlatilag nincs olyan tudományos értekezés vagy folyóirat, amihez ne juthatnának hozzá. Az oktatás szemlélete is teljesen más, nem a lexikális tudásra hajtanak, hanem arra, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik jól tájékozódnak a szakterületükön, és képesek arra, hogy önállóan megoldjanak egy problémát. Az amerikai diplomának éppen ez az előnye: a munkaadó tudja, hogy az alkalmazott olyan képes-
ségeket szerzett, hogy a jég hátán is megél. „A BME-n egy félévben volt legalább 10 tárgyunk. Mikor kimentem, és láttam, hogy a teljes képzés alatt van összesen 12 tárgyunk, azt hittem, ez egy vicc. De kiderült, hogy ha négyet választasz egy félévre, az már elég sok” – emlékezett vissza a tárgyfelvételre Keszte István, aki repülőgépész mesterszakot végzett a Georgiai Műszaki Egyetemen (Georgia Tech). „Abban más az amerikai oktatás, hogy kint iszonyatosan sok olvasnivalót adnak, ami alapból sok időt vesz igénybe, mert nem ez az anyanyelved, a szakcikkeket meg eleve nehéz olvasni. Emellett sokkal több otthoni és egyéni munkát várnak el. Rengetegszer van, hogy projektmunkán kell dolgozni. Akkor a csoportban végig kell csinálni azt, amit a félév során tanultál. Sok munkát igényelnek a feladatok, és az, hogy alaposan megértsd, miről volt szó” – magyarázza az egykori mérnökhallgató a főbb különbségeket.
123
Topegyetemek 1. MASSACHUSETTS INSTITUTE OF TECHNOLOGY (MIT) 2. HARVARD EGYETEM 3. STANFORD EGYETEM 4. KALIFORNIAI MŰSZAKI EGYETEM 5. CHICAGÓI EGYETEM 6. PRINCETON EGYETEM 7. YALE EGYETEM 8. JOHNS HOPKINS EGYETEM 9. CORNELL EGYETEM 10. PENNSYLVANIAI EGYETEM
124
Hasonló előnyöket említ Réz Éva is, aki a San Franciscó-i Golden Gate Universityn hallgatott pénzügyeket. „Sokkal gyakorlatiasabbak az órák. Itthon lényegesen több tudományos ismeretet szedtem magamra. Amerikában nem feltétlenül volt olyan nehézségű egy tárgy, mint a Corvinuson, viszont munkásabb volt, állandóan dolgoztam valamin. A kockázati tőkés tárgynál, ami később meghatározta a karrieremet, esettanulmányokat elemeztünk, kérdésekre kellett válaszolni vagy épp számolni kellett” – mesélte. Évára az is nagy hatást gyakorolt, hogy híres
kockázati tőkealap-kezelőktől befektetőket hívtak az órákra, akik személyesen számoltak be munkájukról. Rendszerint az órák légköre is nagyon oldott, a hallgatóknak gyakran kell elmondaniuk a véleményüket vagy prezentációt tartaniuk. „Az amerikaiakban abszolút megvan az a képesség, hogy kiálljanak az egész csoport elé és bármiről beszéljenek. Nagyon jól el tudják magukat adni, amit érdemes tőlük eltanulni” – idézi fel egy olyan amerikai jellegzetességet Éva, ami az európai diákoknak kezdetben nehézséget okozhat. Az amerikai felsőoktatás az európaihoz képest sokkal rugalmasabb. Lényegében bármilyen szakpárosítást engednek, a tárgyakat a hallgatók tetszésük szerint vehetik fel. Így lehetőségük nyílik arra, hogy több tudományág határán egyensúlyozva, valódi interdiszciplináris tudásra tegyenek szert, amelyet karrierjük során igen jól hasznosíthatnak.
AZ AMERIKAI ÁLOM „Az Egyesült Államokban élni baromi jó. Azt csinálsz, amit akarsz. Akármire vágysz, azt nagyon rövid időn belül teljesítheted” – mondja
Adapter
Osztályzás Jegy Százalék Pontérték A 93–100 4 A– 90–92 3,67 B+ 87–89 3,33 B 83–86 3 B– 80–82 2,67 C+ 77–79 2,33 C 73–76 2 C– 70–72 1,67 D+ 67–69 1,33 D 60–66 1 F 0–59 1 I Nem jelent meg (incomplete) 0
Pisti. Példának az éttermeket hozza fel: „Ha thai kaját akarsz enni, megkapod. Ha indiait, akkor azt. Ha biót ennél, lehet” – emlékszik vissza a hatalmas szabadságra. Különösen hiányzik neki egy olyan mobilapplikáció, amibe beírhatta, milyen árkategóriájú éttermet keres, és a telefon kilistázta a közelében lévőket, amelyeket az értékelések alapján rangsorolt is. Éva viszont ennyire nem volt elragadtatva az ételkínálattól San Franciscóban: „Egy idő után muszáj magunkra főzni, mert kis túlzással csak hamburger, olasz és mexikói étel van.” Pisti a Georgia Tech campusához közel lakott, így aktív részese lehetett a filmekben látott amerikai egyetemista életérzésnek. „Klasszikus campus volt, 20 ezer emberrel. Amerikai focimeccsre jártunk, az egyetemnek volt saját dala, és saját kabalaállata, Buzz, a méhecske. Soha senki nem tudta, ki öltözik be. Mindig kiválasztanak valakit a másodévesek közül. Fogadtunk, hogy kitaláljuk, fiú-e vagy lány. De nem sikerült” – nevet. Minden második héten tartottak amerikai focimec�cseket, ilyenkor 30-40 ezer ember is összegyűlt a stadionban. Emellett mindenféle sportlétesítmény várta a diákokat: olimpiai úszómedence, squashpályák és „akkora konditerem, amekkorát sosem láttam előtte”. Éva is gyakran járt sporteseményekre, de hiányolta az itthon megszokott színházi és koncertélményeket. „Vannak időnként színházi előadások, de nem olyan rendszeresen és mennyiségben, mint itthon. Kulturális életben Európa erősebb,
Amerikában a sport és a show visz mindent” – állítja. Az amerikai álomhoz elengedhetetlenek a nagy autók és a hosszú autópályák is. „Viszonylag könnyen lehet autót bérelni, és a benzin is sokkal olcsóbb. Ha ös�szeáll öt ember, nagyon jó kis road tripeket lehet tenni. Egy napra 14 dollárra (4 ezer Ft) jön ki egy főre az útiköltség a biztosítással együtt” – mondja Pisti, aki ki is használta a lehetőségeket, és rengeteget utazott a másfél év során. Mindenhol járt, ahol érdemes: Chicago, Washington, Boston, New York, Los Angeles, New Orleans, San Francisco, Miami, Grand Canyon, nemzeti parkok. „Volt olyan, hogy beállítottam a sebességet, és azt mondtam, na, akkor most megyünk egyenesen 600 mérföldet.” De ha nem egy campuson laksz, hanem egy szokványos városban, akkor nehézséget okoz, ha nincs autód. Évának a legközelebbi bolthoz 20 percet kellett
Ha az USA-ba készülsz, az első beszerzéseid között legyen egy konnektorba dugható adapter, mert az angolszász országokban – például Nagy-Britanniában is – másféle az elektronikai eszközök csatlakozója.
sétálnia, és San Franciscóban a tömegközlekedés sem volt olyan kiszámítható, mint Budapesten.
Volt, hogy 40 percet várt a metróra. „Valahogy könnyebben vettem az akadályokat, kevésbé akadtam fent dolgokon. Az amerikaiak általában lazák és optimisták, a nyugati parton pedig különösen kedvesek az emberek, mindig mosolyognak. Az egész légkör olyan, hogy egyszerűen nem lehet rossz kedved” – mondja. A lány azt is nagyon szerette, hogy az amerikaiak nagyon segítőkészek voltak. És hiszitek vagy sem: „A sztereotípiák ellenére tudták, hol van Magyarország, még azt is, hogy Budapest a fővárosa.” (Éva és Pisti amerikai élményeiről és karrierjük alakulásáról a 126. oldaltól, a Fulbright-ösztöndíj kapcsán is olvashattok!)
HASZNOS LINKEK: www.educationusa.hu (felvételi információk a magyar diákoknak) www.educationusa.state.gov (általános információk) www.internationalstudent.com (általános információk nemzetközi diákoknak) www.studyusa.com (általános információk) www.collegeboard.com (általános információk, SAT-vizsga) www.princetonreview.com (rangsor) www.usnews.com/education (U. S. News & World Report Ranking) www.internationalstudentloan.com (diákhitel) www.braintrack.com (egyetemkereső) www.schoolsintheusa.com (egyetemkereső) www.gradschools.com (egyetemkereső – már alapdiplomával rendelkezőknek) www.fulbright.hu (ösztöndíjprogram) www.kellner-scholarship.com (ösztöndíjprogram) www.fundingusstudy.com (ösztöndíjkereső) www.finaid.org (ösztöndíjkereső) www.eastchance.com (ösztöndíjkereső) www.internationalscholarships.com (ösztöndíjkereső)
125
Minden kapu megnyílik Az Egyesült Államokban annyira drága a felsőoktatás, hogy önerejéből csak nagyon kevés magyar diák tudja az amerikai posztgraduális tanulmányait finanszírozni. De ha minden vágyad, hogy az USA-ban tanulj, arra is van megoldás: a Fulbright Program, ami saját forrásain túl is segít neked, hogy további kedvezményeket szerezz az egyetemtől. Az ösztöndíj presztízse rendkívül nagy, aki fulbrightosként érkezik egy amerikai egyetemre, azt tárt karokkal várják, mert ha a magyar bizottság kurátorai alkalmasnak találtak a programban való részvételre, az már önmagában garantálja a szakmai felkészültséget és rátermettséget.
A SZÁMOK TÜKRÉBEN A Fulbright Program keretében 150 ország diákjai, oktatói és kutatói utazhatnak az Egyesült Államokba. A magyar bizottság évente átlagosan 30-35 diák, kutató vagy oktató szakmai továbbképzését támogatja. A Fulbright posztgraduális ösztöndíjakat nyújt: diákként akkor van esélyed bekerülni a programba, ha már szereztél egy alapdiplomát, vagy ha néhány évvel idősebb vagy, akkor Phd-hallgatóként is segítséget kaphatsz a kutatásaidhoz.
126
A Fulbright Programot 1946-ban alapította J. William Fulbright szenátor. Magyarország 1978 óta küldhet ösztöndíjasokat az USA-ba, azóta mintegy 900-an élhettek ezzel a lehetőséggel.
„A Fulbright jelentős anyagi segítséget nyújt, és nem korlátozza a célokat vagy a témákat. Bármilyen tudományterületen lehet jelentkezni az ösztöndíjra” – foglalta össze az ösztöndíjprogram két legfon-
tosabb előnyét Litkei Kornélia, a Fulbright EducationUSA Advising Center vezető oktatási tanácsadója. Azaz szinte egyedülálló módon a Fulbright-ösztöndíj fedezi a megélhetés költségeit, a kiutazáshoz és
letelepedéshez nyújtott segítséget, a betegbiztosítást és a tandíjat is. A lakhatáshoz és mindennapi kiadásokhoz nyújtott támogatás mértéke egy központilag megállapított tarifától függ, amely a világ összes Fulbright-ösztöndíjasára érvényes. Az apanázs alkalmazkodik az adott város áraihoz, így nem ugyanannyi költőpénzt és lakbértámogatást kap havonta egy New York államban és egy Indianában tanuló diák. Az alapítvány fizeti még az amerikai repülőjegy árának a felét, és a letelepedéshez is 1000-1200 dolláros (270-330 ezer Ft) támogatást nyújtanak. A tandíj finanszírozása kicsit bonyolultabb. „A tandíjhoz 15 ezer dollárral (4 millió Ft) járulunk hozzá, de azok az egyetemek, ahol ennél magasabb a tandíj összege, jelentős támogatást szoktak adni: jellemzően az összeg felét elengedik. De arra is volt példa, hogy a Harvard jogi kara 46 ezer dolláros (12,5 millió Ft) plusztámo-
Egy központi rendszeren keresztül, nemzetközi űrlapon kell online jelentkezni. A magyar diákok minden évben május közepéig pályázhatnak a következő naptári év szeptemberében induló képzésekre. Az eredményekről rendszerint a kiutazás előtt egy évvel kapnak értesítést. Az oktatók és kutatók minden év októberéig jelentkezhetnek, és általában a következő januárban derül ki, sikeres volt-e a pályázatuk. gatást nyújtott” – hozott példát a Fulbrighttal járó lehetőségekre Litkei Kornélia. A Fulbright legfeljebb egy évig segíti a tanulmányaidat, de akkor sincs gond, ha mindenképpen egy kétéves mesterképzést szeretnél végezni. A program elismertsége és az ösztöndíjasok teljesítménye miatt igen gyakori, hogy az egyetem felajánlja a tanulónak, a második évben elengedik a tandíját, és vala-
milyen munkát is adnak neki, hogy eltartsa magát. Így volt ez Keszte Istvánnal is, aki 2013-ban kezdte el a repülőgépész mesterszakot a Georgia Műszaki Egyetemen (Georgia Tech). A képzést három félévbe lehetett sűríteni, de a Fulbright csak kettőt állt. „Az egyik tanárom már az elején mondta, hogy a legnagyobb butaság lenne, ha nem fejezném be ezt a mestert. Ő segített aztán, hogy egyetemi ösztöndíjat kapjak az utolsó félévre”
– emlékezett vissza István. A végzős mérnökhallgató tandíját elengedte az egyetem, és még tanársegédi állást is kapott. „Statika tárgyból javítottam házi feladatokat, konzultációkat tartottam, amiért körülbelül 700 dolláros (190 ezer Ft) fizetést kaptam” – mesélte. Keszte István meggyőződése, a Fulbright-ösztöndíjnak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a Georgia Tech kedvezményt adott neki az utolsó félévre. „Nagyon máshogy állnak az emberhez, ha fulbrightos” – mondja. Noha a juttatás éppen a fele volt a korábbi apanázsnak, a mérnökhallgató ezt a megtakarításaiból ki tudta egészíteni, így 2014 végén egy amerikai mesterdiplomával a zsebében térhetett haza. A Fulbright Bizottság is tisztában van azzal, hogy kár félbehagyni egy mestert. „Azokat, akik kétéves képzésre jelentkeznek, még szigorúbban nézzük, hogy biztosak lehessünk benne, a második évben is el tudja tartani magát” – árulta el dr. Jókay Károly ügyvezető igazgató.
Akkor is pályázhatsz az amerikai programra, ha nem szeretnél feltétlenül diplomát szerezni, csak olyan tárgyakat és oktatókat hallgatni egy nívós egyetemen, akik segíthetik a szakmai fejlődésedet. Réz Éva már öt éve dolgozott a Budapesti Értéktőzsdén, mikor úgy döntött, szerencsét próbál Amerikában. „Attól tartottam, hogyha elkezdek egy mestert vagy MBA-t, félbe kell hagynom, mert esetleg nem tudom saját forrásból tovább finanszírozni. És mivel már nem a papír, hanem a megszerzett tudás volt a fontosabb, jelentkeztem egy fokozatot nem adó egyetemi képzésre a San Franciscó-i Golden Gate Egyetemre” – indokolta a döntését Éva, aki végül nagyon elégedett volt a választásával. A már diplomás diákoknak meghirdetett „nondegree programban” csak egy tárgy volt kötelező, Éva a többit tetszése szerint, szakmai érdeklődését szem előtt tartva válogathatta össze, és a kétszemeszteres képzés végén bizonyítványt (certificate) is kapott. De a Fulbright Program akkor is rendkívül hasznos lehet, ha nem szerzel oklevelet. „Az egyik ösztöndíjasunk már végzett jogászként ment New Yorkba, hogy az amerikai alkotmányjog neves professzorait hallgassa egy fél évig. Sikeresen építette a kapcsolatokat, így a tervezettnél tovább maradhatott, mert meghívták egy konferenciára” – mesélte Jókay Károly. Emellett a Fulbright Bizottságnak vannak egyetemekkel közös szponzorálású ösztöndíjai is, ahol az egyetem állja a tandíjat. „A Quinnipiac Universityn például egy 18 hónapos MBA-programot végezhetsz el, amelyet újabb 18 hónapos szakmai gyakorlattal egészíthetsz ki” – hívja fel a figyelmet Litkei Kornélia egy újabb lehetőségre azok számára, akiket az egyik legköltségesebb tudományterület, az üzletvezetés érdekel.
SZABAD A VÁSÁR „Minden területre nyitottak vagyunk. Nincs részrehajlás a társadalom- vagy a természettudomány, esetleg a művészetek irányába. A 2014–2015-ös tanévben 18 diákot tudtunk támogatni, ők 15 szakterületet képviseltek. A jogászoknál
127
128
volt csak egy kis átfedés, de ott is három különböző jogterületről volt szó: szabadalmi jog, alkotmányjog és energiapiaci szabályozás” – mondta a Fulbright Bizottság ügyvezető igazgatója. A kiválasztás legfőbb szempontja a szakmai felkészültség. Ha sikeres pályázatot szeretnél benyújtani, ahhoz több hónapos, kemény munkára lesz szükséged. „Kérünk egy »study plan«-t vagy tanulmányi tervet,
amelyben ismertetned kell a kutatási témádat vagy pontosan meghatároznod, milyen vonalon szeretnél továbbtanulni. Emellett írnod kell egy »personal statement«-et is, ami egy motivációs levélre hasonlít, csak sokkal személyesebb” – sorolja a Fulbright EducationUSA Advising Center vezető oktatási tanácsadója a felvételi követelményeket. (A meggyőző és exkluzív personal statement írásának a fortélyairól a
A 2015–16-os tanévre 18 posztgraduális hallgató, valamint 14 oktató és kutató kapott ösztöndíjat.
132-133. oldalon olvashatsz.) Emellett önéletrajzot, ajánlóleveleket és a korábbi tanulmányokat igazoló dokumentumokat mellékelned kell a jelentkezéshez. A pályázatodat egy magyar és egy amerikai bíráló vizsgálja meg, hogy megállapítsák, a tervezet mennyire releváns az adott szakterület szempontjából. Ha tőlük jó értékelést kapsz, akkor angol nyelvű interjúra hívnak be, ahol a Fulbright Bizottság tagjait,
A program támogatja, hogy a tanulmányoknak hosszú távú hatása legyen. Az amerikai külügyminisztérium külön pályázatokat hirdet egykori Fulbright-ösztöndíjasoknak, ahol komoly pénzeket lehet elnyerni bizonyos projektekre. Nemrég egy magyar kutatókból álló csapat futott be egy biobrikett előállításáról szóló tervvel.
volt ösztöndíjasokat és az amerikai nagykövetség munkatársait kell a rátermettségedről és elszántságodról meggyőznöd. A pályázatodból látszania kell, hogy kiismered magad a mintegy 4000 amerikai felsőoktatási intézmény között, és egyúttal meg kell értetned a felvételi bizottsággal, miért éppen a választott egyetemen akarsz továbbtanulni. Jókay Károly szerint „meggyőző érv szo-
kott lenni, hogy ott tanít az a professzor, aki a híres tankönyvet is írta, és annak a területnek a doyenja, vagy van ott olyan labor, műszer ahol a pályázó kísérletezhet, esetleg olyan kivételes levéltár, képtár, amely a kutatásaihoz szükséges”. Az ügyvezető igazgató azonban arra figyelmeztet, hogy nehezebb dolgod lesz, ha diplomát akarsz az Egyesült Államokban szerezni, mert bizonyos tárgyakat, szakokat
a világon mindenhol tanítanak. Így nagyon pontosan ki kell fejtened, miért olyan fontos, hogy arra az adott egyetemre bekerülj. Sokkal könnyebb dolgod van, ha már doktorandusz vagy, és kutatni szeretnél. „Van egy fiatalember, aki szeptemberben San Franciscóba ment, mert egy ottani levéltárban őrzik az Amerikába internált japánok összes anyagát. Ő nagyon érthetően elmagyarázta, hogy erről írja a doktori értekezését, és oda kell mennie. Nyert” – mesélte el Jókay Károly egy egyértelmű választás történetét. A magyarországi Fulbright Bizottság vezetője hangsúlyozza: a művészeteket is pártfogolják, szinte minden évben van fotós, festő vagy színész. Sőt, jóval nagyobb esélyed van bekerülni a programba valamilyen művészeti ág képviselőjeként. „A jog és a business területéről sokan szoktak pályázni. Ők relatíve hátrányban vannak egy költővel szemben, hiszen hiába van öt szupersztár jogászunk, mind nem mehet, míg egy szem művésznek nyert ügye van.” A múlt évben egy rendező-forgatókönyvíró utazhatott a Fulbright támogatásával New Yorkba, ahol a legújabb improvizációs módszerekkel ismerkedhetett meg, amelyek alapján a forgatókönyvet az előadás közben módosítják. Az amerikai egyetemek eleve híresek arról, hogy nem kötik meg a diákok kezét az órarend összeválogatásánál, így teret engednek az interdiszciplináris ismeretek bővítésének. Így azzal is növelheted a bekerülési esélyeidet, ha valamilyen különleges, több tudományterület határán egyensúlyozó kutatási-tanulmányi témát választasz. A múlt tanévben egy magyar diák azt kutatta a Berkeleyn, hogyan fejleszthet ki olyan szoftvereket, amellyel az autista gyerekek kom-
munikálhatnak. Egy okleveles építész pedig idén szeptemberben utazott a híres kaliforniai egyetemre, hogy az energiahatékonyság jegyében olyan épületeket tervezzen, amely pontosan igazodik az irodában dolgozó emberek napi mozgásához, a felhasználói igényekhez. Az is jó pont a felvételi során, ha olyanok a terveid, amelyekkel hazatérve segítheted Magyarország gazdasági, tudományos vagy kulturális fejlődését. Például az értéktőzsde üzletfejlesztési munkatársaként Réz Éva gyakran járt roadshow-kra, ahol budapesti és vidéki egyetemek hallgatóinak, illetve magánbefektetőknek tartott előadásokat arról, mi a tőkepiac és a tőzsde szerepe a gazdaságban, mik a különböző értékpapírok legfőbb tulajdonságai és hogyan lehet kockázatokat kezelni. „Az eredeti ötletem az volt, hogy a San Franciscóban megszerzett tudást hazahozom, és az itthoni tőkepiac fejlesztésére és edukációs célokra használom” – mondta Éva. Az elképzelése végül megvalósult, csak kicsit másképp. Évára akkora hatást gyakoroltak a Szilícium-völgyben látottak, illetve a kockázati tőkéről és a start-upok finanszírozásáról szóló tanulmányai, hogy hazatérve egy kockázatitőkealap-kezelőnél helyezkedett el befektetési igazgatóként.
FELVÉTEL ÉS ELHELYEZÉS A felvételi beszélgetés után a kuratórium összeállít egy jelölési és egy tartaléklistát, majd ezt jóváhagyják Washingtonban. Ha a szerencsés kiválasztottak közé kerülsz, elindulhat az egyetemi elhelyezésed. A pályázat során tanácsos több egyetemet megjelölnöd. „A magyar diákok mindenáron szeretnének topegyetemekre kerülni, de a topegyetemek lehetőségé-
129
vel azért finoman kell bánni” – hívja fel a figyelmet Litkei Kornélia. Egyrészt a topegyetemet úgy kell érteni, hogy az adott szakterületen a legjobb tanszék vagy képzés. Hiszen hiába kerül például a Harvard az összesített egyetemi rangsorok élére, minden egyes szakon ők sem nyújtanak kiemelkedően magas színvonalat. Egy olajmérnöki vagy fizikusi szak esetén teljesen más intézménybe érdemes felvételizni. „Ezért igyekszünk felhívni a hallgatók figyelmét, hogy ha szakmai alapon döntenek egy egyetem mellett, akkor mélyebbre kell ásni” – mondta a Fulbright EducationUSA Advising Center vezető oktatási tanácsadója. Másrészt hiába van esélyed bejutni a Harvard, Stanford, Columbia egyetemekre, a nagy számok törvénye alapján mindenkit nem vesznek fel. „Ha csak topegyetemeket jelölsz meg, és valamiért mégsem sikerül bejutnod, akkor az egész amerikai jelentkezés elszáll. Reálisan kell az egyetemeket megválasztanod, és tudnod kell, hogy nagyon sok lehetőséged van” – teszi hozzá Litkei Kornélia. Azonban a választáshoz már azelőtt segítséget nyújtanak, mielőtt a Fulbrighthoz jelentkeznél: a tanácsadó központban megnézheted a legfrissebb, részletes egyetemi rangsorokat, amelyek tanszéki vagy kari bontásban listázzák az
egyetemeket. Emellett a korábbi ösztöndíjasok és az ide érkező amerikai hallgatók véleményét is kikérheted egy-egy intézményről. „Ami munkát, tudást befektetsz a jelentkezésedbe, az meg fog térülni” – állítja az oktatási tanácsadó. Még akkor is, ha esetleg nem választanak be az ösztöndíjasok közé. „1:4 vagy 1:5 az esélye a pályázóknak, hogy bekerüljenek a programba. Aki nem nyer, az lehet éppen olyan jó, ezért gyakran szorgalmazzuk, hogy pályázzon a következő évben is, hátha
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) épülete kivilágítva
130
Nyelvvizsga Akkor is szükséges már a TOEFL-nyelvvizsga, ha még csak az ösztöndíjra pályázol. De a Fulbright EducationUSA Advising Center a nyelvvizsgára való felkészülést is segíti könyvekkel, szemináriumokkal és próbafeladatsorokkal, amelyeket ingyenesen vehetsz igénybe.
akkor az ő tudományterületén nem lesz annyi pályázó” – mondja Jókay Károly. Sőt mivel a jelentkezés során nyelvvizsgát kell tenni és rengeteget kutatni, az is előfordulhat,
hogy olyan lehetőségekkel találkozol, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy egy másik ösztöndíjjal vagy az egyetem meghívására juss el a vágyott amerikai egyetemre.
Sikertörténetek DOLGOZZ A NASA-VAL! Keszte István a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán végzett repülőgépész alapképzést. „Amint lehetett, jelentkeztem a Fulbright-ösztöndíjra, de mire oda jutottam, hogy mehetek Amerikába, már majdnem befejeztem a magyar mestert is a BME gépészeti modellezés szakán. 2013–14ben voltam Atlantában a Georgia Techen, aerospace enginee ring mastert csináltam, amelynek a magyar megfelelője a repülőgépész-mérnök” – meséli. Az egyetem szoros kapcsolatban áll a Boeinggel és a NASA-val is, ezért Pisti a szakdolgozatában is az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal egyik projektjén dolgozott. „A NASA-ban kidolgoztak egy elektromos repülőkről szóló koncepciót. Úgy képzelik, egy idő után minden kisebb repülő elektromos lesz. Egy tervezőprogramot írtam az akkumulátorokhoz, amelynek a lényege az volt, hogy ha beprogramoztuk a küldetést, kiszámolta, hogy adott súlyú repülőgépnek egy adott távon mennyi akksi kell. Ezt a végén előadtam a NASA-nak egy telefonos konferencián – emlékezik vis�sza a projektre. – Az egyik legjobb dolog, ami történt velem, az volt, amilyen embereket megismertem. Sokkal nyitottabb lettem, és ez
100 százalékban azoknak köszönhető, akik körülvettek” – említi a programnak a szakmai fejlődésen túli legnagyobb előnyét. Pisti idén augusztusban Tajvanon kezdett el dolgozni kutatómérnökként. „A munka csak érintőlegesen függ össze a repüléssel. Kint rájöttem, hogy mi érdekel: az innováció és az, hogy segítsünk a fejlődő országokban élő embereken” – mondja. A tajvani vállalat, ahol elhelyezkedett, a Fülöp-szigetekre fejleszt innovatív termékeket. „Nagyon motivál, hogy egy kis hozzájárulással 200 millió ember életét lehet jobbá tenni.”
A START-UPOK MENTORA Réz Éva a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett a pénzügy szak befektetéselemző-kockázatkezelő szakirányán. Egy évig dolgozott a KPMG nemzetközi tanácsadó cégnél, majd öt évet töltött a Budapesti Értéktőzsdén, ahol üzlet- és piacfejlesztéssel foglalkozott. „2013 augusztusában mentem ki San Franciscóba a Golden Gate Egyetemre” – meséli Éva. A kilenc hónapot rendkívül jól kihasználta, az egyetem mellett szakmai gyakorlatot is végzett a Keiretsu Forum nevű, üzleti angyalokat tömörítő nemzetközi szervezetnél. „Itt sokat tanul-
hattam a kockázati tőke befektetési folyamatairól. Akkor már egyre jobban éreztem, hogy ez a terület engem már jobban érdekel.” Ezért mikor hazatért, Éva munkahelyet váltott: a Day One Capital kockázatitőkealap-kezelőnél helyezkedett el befektetési igazgatóként. „Míg a tőzsde az érett vállalkozásokra koncentrál, itt az induló cégekkel foglalkozunk. Az ösztöndíj céljának megfelelően hazahoztam az Amerikában megszerzett tudást, csak átkerültem a tőkepiac másik oldalára” – mondja. Az USA-ban töltött hónapokra élete „egyik legfelhőtlenebb és legtartalmasabb időszakaként” em lékszik vissza. „Amit tudtam, azt kihoztam az ösztöndíjból. A tanulás és szakmai gyakorlat mellett sokat utaztam, többek között jártam Hawaiion, Chicagóban, Bostonban, New Yorkban. Összeadtam a kilométereket, és egyszer megkerültem a földet.”
131
