© N. Fodor János, 2017
„Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.” (W. Radloff) „A kívülállók gyakran hiszik, hogy a történelemmel, nyelvvel, irodalommal, néprajzzal vagy a kultúra kérdéseivel foglalkozó kutatók abban különböznek tőlük, hogy életvitelszerűen foglalkoznak azzal, amivel ők pusztán hobbiból” (Sándor K. 2011: 31).
alternatív ‘ami vagylagosan két lehetőséget kínál’ (ÉKsz.), ’kettős, két választási lehetőséget felkínáló, választható’ (IdSz.) „alternatív nyelvészet” – csak idézőjelben használható. délibábos pejor ’csalóka, hamis’, délibábos nyelvészet: ’hamis szófejtéseken alapuló, tudománytalan ny.’ (ÉKsz.) dilettáns pejor ’szellemi,művészeti pályán szaktudás nélküli műkedvelő’ (ÉKsz.) Egyéb jelzők: parakomparatív, áltudományos, műkedvelő, fikciós, naiv, laikus
VARGA CSABA: Fehérvár, miért Fehérvár?
„..A FE ŐSGYÖK JELENTÉSÉNEK VÁZOLÁSA: A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, fé fü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő. A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás..."
Összeesküvés-elmélet elemei: Mikor, hogyan esküdtek össze a nagyhatalmak, hogy a finnugorság ármányával romba döntsék a magyar nemzetet? Az egészet a magyargyűlölő Schlözer találta ki A Bach-korszakban német tudósok, Hunfalvy és Budenz erőltették a finnugor tanokat Trefort Ágostontól származtatott idézet szerint ő maga jelentette ki, hogy a magyar államérdeket kell néznie, ezért aztán csak a finnugor rokonság képviselőit fogja támogatni, mert az európai rokonság jobbat tesz megítélésünknek, mint az ázsiai. A kommunista időkben a Szovjetunió népeivel kellett kimutatni a rokonságot A közelmúltban pedig hiába voltak olyanok, akik fölismerték az igaz utat, egzisztenciális okokból nem merték közzétenni valódi nézeteiket
Trefort Ágoston (1877) vs. Hary Györgyné (1973—1976) ?: „én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.”
A nyelvrokonság kritériumai latin
olasz
francia portugál spanyol román
lac, lactis ’tej’ latte
lait
leite
leche
lapte
octo ’8’
huit
oito
ocho
opt
fait
feito
hecho
fapt
nuit
noite
noche
noapte
otto
factum ’tett; fatto tény’ nox, noctis ’éj’ notte
L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp., 2010. 15–31.
magyar ház faz(-ék) kéz száz lúd had
finn kota pata käte szata lintu kunta
osztják kat put ket szàt lont χɒntəγ
vogul kat pōt kät šāt lōnt χònt
A finnugor (ugor) alapszókincsbeli fogalomkörök testrészek: fő, száj, áll, fül, szem, fog, láb, mell, máj, bőr, ágyék, far, epe, here rokoni kapcsolatok: apa, anya, fiú, leány, meny, ángy, öcs, vő, férj elemi cselekvések: él, hal, lesz, szül, van, áll, megy, ül, eszik, fal, lát, les, dug számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz természet tárgyai, jelenségei: csillag, ég, világ, jég, hó, esik, fagy, víz, ár, hab, tó, hegy
növények, növényi részek és állatok: ág, fa, odu, tő, fenyő, nyár, meggy, egér, hód, sün, hal, kígyó, holló, lúd, varjú, légy, méh, nyű, ló stb.) ház körüli eszközök, használati tárgyak: ágy, ajtó, fal, ház, zug, fazék, háló, kés, íj, ideg, nyíl, nyereg, kengyel
Előmagyar kor? Ősmagyar kor (Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895–900 (Honfoglalás) Belső korszakhatár: Kr. u. V–VI. század (korai és kései ősmagyar kor)
Nyelvemléktelen időszak ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus iráni jövevényszavak törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző) írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír)
Kr. e. I. évezred kezdete
Kr. u. 670 után
A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.
1235. Julianus barát útja (Biljar – a volgai bolgárok fővárosa) 1960. Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok 1984. Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar
Forrás: mindentudas.hu
Forrás: mindentudas.hu
A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek.
nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés) A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadásátvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)
A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez fonetikai és grammatikai alkalmazkodás A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik. Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó. Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához. A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondatszerkesztési szabályok.
A jövevényszó fogalma A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált.
A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai: illeszkedés
a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza) illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. plázában) szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik)
Grammatikai analógia: A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik. Pl. fólia : fóliá-t (fóliat)| Minta: alma : almá-t Megkapják az aktuálisan produktív képzőket: pl. –l vagy –z (faxol, ímélezik) A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy. A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be. (A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)
Az iráni jövevényszavak A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi).
1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el – keletiráni nyelvi hatás : nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ‘ló’, nyereg, fék ‘kötőfék’ •
hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand ‘liturgikus szövegeket elmondani’, menny, ég (Harmatta 1996: 73) •
•
egyéb keletiráni jövevényszavak
az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált ‘kiált’, szó, üstök stb.
az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz, gógány ‘huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú erődítmény állatok védelmére’, bűz, fizet, özvegy, nemez
2) Vándorlások korában (V–VI. sz.-tól VIII. sz.-ig) • Hunor és Magor története (alán lányrablás) • a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán folyó vidékén
alán eredetűek: er ‘férfi’ ? < alán *ēr ‘nemes, férfi, ember’, asszony < aχszin ‘úrnő’ (vö. oszét äχsīn ‘úrnő’), gazdag, híd, kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz ‘khorezmi’ (> Budakalász) további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy
kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz
Török jövevényszavak csoportjai A magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik. Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök 1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér ‘megérint, érkezik’ 2) Vándorlások kora (Kr. u. V–VI. sz.-tól) erős nyelvi-kulturális hatás 3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő 4) Oszmán-török (XVI–XVII. sz.)
Az ótörök nyelvi kontaktus helye
A nyelvi kontaktus ideje Kr. u. V–VI. század—IX. század
Az ótörök jövevényszavak jellemzése szókészletünk lényeges része ugor-török „háború” 491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011) (TESz.: 224; EWUng.: 325) széles körű és mély műveltségi hatást tükröznek A török népek jól szervezett lovasnomádok, nagyállattartók, vándorló életmódúak voltak, de voltak állandó szálláshelyeik, ahol földművelést folytattak. sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak
A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető:
1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ‘ökör’ > köztörök z ikiz (öküz) A magyarba bekerülő szavak főként csuvasos jellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb. 2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz > köztörök j Csuvasos eredetű: szél ‘légáramlat’, szérű, szőlő
3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs a magyarban ma gy (gyapjú, gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű) 4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č) > köztörök š [s] A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű. L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB. bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács 5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s] > köztörök si-, sa- [szi] csuvasos: sárkány, serke, sárga köztörök: szúnyog
1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd 2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő 3) állattenyésztés szavai: • szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő • juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó ‘két éves juh’, gyapjú, ürü • kecsketartás: kecske, olló ‘gida’ • sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés; • baromfi: tyúk (Fiastyúk)
tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró
kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul), béklyó, gyeplő
4) földművelés: • gabonafélék: árpa, búza, komló Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór • konyhakerti növények: borsó, komló, torma • gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő • borászat: szőlő, szűr, bor, söprő 5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu
6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör; kender tiló, orsó, gyűszű, csepű 7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr ‘összehajt’, balta? 8) társadalmi és állami élet: • temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó • hadviselés: sereg, gyűl, tömény ‘tízezer emberből álló hadi egység’; bátor, gyáva, érdem • jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom ‘vagyon’, kölcsön, orv, bocsát
9) hitvilág: id ‘szent’ > *idház > egyház (An.: Igfon) táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány 10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr 11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál, Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán 12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor
„A nyelv egy nép kultúrájának leggazdagabb okmánytára, él és emlékezik.” (Tompa József)
Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 20012. 45–55, 64–79. Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc. Osiris, Bp., 2003. 188–203. Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996. 239–41, 243–50.
