Technológiai Útmutató

Technológiai Útmutató az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer követelményeinek alkalmazásához (I. kötet)

2008. február 10.

2

Technológiai Útmutató az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer követelményeinek alkalmazásához (I. kötet) (A leírás az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer EH 2.2 verziójának aktualizálása keretében készült és útmutatóul szolgál az EH 2.3 és EH 3.0 verziókhoz.)

Megbízó: BKSz Kht

Összeállította: TRANSMAN Kft

Budapest, 2008. február 10. 3

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos követelménymő szerkezete Az „ELEKTRA Hungaria közlekedési elektronikus kártyarendszer továbbfejlesztése” címő feladatot a BKSz Kht pályázati kiírása alapján a TRANSMAN Kft vezette és a HunTrust Kft, IDOM ZRt, Stratis Kft alkotta konzorcium nyerte el. A feladatkiírásnak megfelelıen elkészült szabályozási mő (ld. ábra) a következı köteteket tartalmazza: I.

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer közlekedési kártyatechnológiai alapok

II.

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer Együttmőködési és Üzletviteli séma

III.

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere

IV.

ELEKTRA Hungaria v2.3. közlekedési kártyarendszer alkalmazás követelmények

V.

ELEKTRA Hungaria követelmények

v3.0

közlekedési

kártyarendszer

rendszerszintő

V./1 Az ELEKTRA Hungaria 2.3 díjtermékcsoportok ITSO leképezése V./2 Kártyamőveleti eszköz-követelmények VI.

ELEKTRA Hungaria specifikációk

közlekedési

kártyarendszer

tranzakció-

és

VII.

ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi feldolgozási és elszámolási követelmények

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatos szabályozások

4

üzenet

Tartalomjegyzék 1. 2.

Az ELEKTRA Közösség szereplıi és együttmőködésük alapjai......................................7 Közlekedési elektronikus chipkártyák és funkcióik .......................................................10 2.1 Megfelelı kártyakínálat biztosítása .......................................................................10 2.2 A különbözı szintő kártyakövetelményekkel kapcsolatos feladatok ......................12 3. Társaságonkénti utaskezelési technológiák....................................................................15 3.1 Általános technológiai kérdések ............................................................................15 3.2 Az alágazati utaskezelési sajátosságok ..................................................................18 4. A közlekedési díjtermékek leképezése és kezelése ........................................................23 4.1 A fıbb közlekedési díjtermék-típusok ...................................................................23 4.2 A díjtermékek területi érvényességének azonosítása..............................................24 4.3 A díjtermékek idıbeli érvényességének azonosítása ..............................................28 4.4 Díjlerovási és érvényesítési módozatok .................................................................31 4.5 A díjtermékek kezelési sajátosságai.......................................................................33 5. A díjtermék-katalógus és kedvezménytár feltöltése és alkalmazása ...............................35 5.1 Díjtermékkatalógus kialakítása..............................................................................35 5.2 Kedvezménytár kialakítása....................................................................................40 5.3 Menetdíjszámítás, kedvezmény-meghatározás, árkiegészítési igény-megállapítás .41 5.4 A díjtermékek feltöltésének eszközszempontjai.....................................................47 5.5 A díjtermékek érvényesítı kezelésének eszközszempontjai ...................................50 5.6 Díjtermékek feltöltése és alkalmazása ...................................................................52 6. Példák egyes sajátos díjtermékek és kedvezményezı akciók leképezésére ....................58 6.1 Kedvezményjogosultságok és kedvezményes díjtermékek leképezése ...................58 6.2 A jogosultan ingyenesen utazók megoldása kártyakörnyezetben ...........................58 6.3 Nyugdíjasok korlátozott utazásszámú kedvezményezése .......................................59 6.4 Közszolgálati dolgozók korlátozott utazásszámú menettérti kedvezményezése......60 6.5 Közlekedési dolgozói igazolvány megoldása a közlekedési kártyán ......................61 6.6 Egyes eseményekhez kapcsolódó kedvezményezett menettérti jegyek...................61 6.7 Közlekedési díjtárca, ill. elektronikus pénztárca kialakítása...................................62 6.8 Többször használatos, tárolt győjtı jegyek alkalmazása ........................................63 6.9 Korlátozott utazásszámú idıszaki bérletek alkalmazása.........................................64 6.10 Jegykiegészítık, kiegészítı jegyek és pótdíjazású jegyek alkalmazása...................65 6.11 Csoportos utazás lehetısége egy kártyával ............................................................65 6.12 A külsı és helyi „egyesített” bérlet leképezése ......................................................67 6.13 Helyközi viszonylati jegy helyi érvényességgel.....................................................68 6.14 Törzsutas utazási pontgyőjtés................................................................................68 6.15 Kollektív bérletfeltöltés.........................................................................................69 6.16 Város-, turisztikai kártya utazási alkalmazása........................................................69 6.17 Szerzıdés alapján való bérletfeltöltés és díjszámla feltöltés...................................70 6.18 Automatikus érvényesség megújítás és díjtárca-feltöltés........................................70 6.19 Megváltott kedvezményő „elınykártya” alkalmazása ............................................71 6.20 Kívülrıl jött kedvezményre jogosult utasok kártyakiszolgálása .............................71 6.21 Parkolási díjfizetés megoldási lehetısége ..............................................................72 6.22 Közlekedésen kívüli pontgyőjtı akciók megvalósítása ..........................................74 6.23 Egyes önmőködı feltöltési és korlátozó kedvezményezési akciók lehetısége ........75 7. Az ELEKTRA Hungaria chipkártyarendszerben a többcélúan használható díjtárca mőködésének megoldása ......................................................................................................77 7.1 Általános szempontok ...........................................................................................77 7.2 Példák az ELEKTRA elektronikus díjtárca mőködésére ........................................78 5

7.3 A különbözı felhasználású, díjtárcából történı fizetések kezelése.........................85 7.4 Bizonylatok intézése .............................................................................................87 7.5 Következtetések ....................................................................................................87 8. Kártyamőveleti események naplózása ...........................................................................89 8.1 Eseménynaplózás..................................................................................................89 8.2 Díjtermékek mőveleteinek naplózása ....................................................................91 8.3 Naplózási folyamatok esetei..................................................................................93 9. A kártyamőveleti adatok és kezelésük...........................................................................97 9.1 Egységes kártyamőveleti eljárások szabályozásának elıkészítése..........................97 9.2 A tranzakciók típusai, azonosítása.........................................................................99 9.3 A tranzakciós adatállományok kialakításának szerkezeti szempontjai..................105 9.4 A tranzakciós adatok győjtési és feldolgozási feladatai........................................107 10. A bevételfelosztás módszertani lehetıségeinek vizsgálata .......................................110 10.1 Bevételfelosztás tárgya a többes alkalmazói kártyarendszerben ...........................110 10.2 A bevételfelosztás lehetséges alapjai ...................................................................111 10.3 A bevételek keresztelszámolása módszertani alapjai............................................114 10.4 A befizetések elı-felosztásának kezelésének módszere .......................................116 10.5 A szolgáltatók közötti elszámolás ügyviteli szempontjai .....................................118 10.6 A pótlandó bevételkiesés kiegyenlítésének szabályozása.....................................118 10.7 Adóigazgatási eljárások.......................................................................................119 11. A rendszerirányítással kapcsolatos egyes feladatok .................................................119 12. Személyiségi jogi kérdések kezelése az ELEKTRA kártyarendszerrel kapcsolatban126 13. Egyes adóigazgatási kérdések megoldása kártyakörnyezetben.................................138 13.1 Bizonylatadás követelményei, szabályai..............................................................138 13.2 Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben ..................................................143 14. Az EH alkalmazásváltozatok jellegzetessége és egymáshoz való viszonya ..............145 14.1 Az ELEKTRA EH 2.2 aktualizálásával készült EH 2.3 verzió sajátosságai .........145 14.2 Az EH 2.3 és az EH 3.0 egymáshoz való viszonya ..............................................148

6

Technológiai Útmutató az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer követelményeinek alkalmazásához 1. Az ELEKTRA Közösség szereplıi és együttmőködésük alapjai Az ELEKTRA Hungaria követelményeket alkalmazók közösségének mőködése az egyes szereplık közti viszonyok és eljárásmódok szabályozását igényli, ami lehetıvé teszi a kártyákon levı egységes szemlélető díjtermékek megfelelı használatát. Az ELEKTRA közlekedési chipkártyarendszerre vonatkozó szabályozásgyőjteményhez elıször azokat a folyamatokat kell alapul venni, amelyek a megfelelı mőködés kialakítása érdekében egyfelıl az utas- és közlekedéstechnológiai, másfelıl az igazgatási és harmadsorban az informatikai szempontok és követelmények betartásához szükségesek. A közlekedési kártyarendszer és kiterjesztése kapcsán, az 1. ábra-hoz is kapcsolódóan, – amely a felelıs testületek (megrendelık és költségviselık), a szolgáltatók és az utasok/vevık szemszögébıl mutatja be a kapcsolati és pénzügyi viszonyokat, amelyek elektronikus chipkártya-médiumok alkalmazása esetén központi feladatok ellátását kívánják meg. A központ mőködése lehetıvé teszi egyéb kártyaalkalmazások megvalósítását is, kapcsolódva az államigazgatás területén alkalmazott kártyákhoz, ill. üzleti partnerek igényének kielégítéséhez. A közlekedési és informatikai szempontoknak is megfelelni akarván, a legfontosabb figyelembe veendı folyamatok, a kártyahasználói folyamatok, kártyaalkalmazói folyamatok, kártya-mőszaki és eszközfolyamatok, adat- és tranzakciós folyamatok, központi üzleti folyamatok, rendszermőködtetési folyamatok.

1. ábra: A közlekedési chipkártyarendszer mőködési környezete

7

A közlekedési kártyarendszer szereplıi és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következık: − használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülı kártyákon történı díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, − kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelı szerepét is betöltheti, aki adott chipkártya-alkalmazás lehetıségét és feltételeit az alkalmazók felé meghatározza, − kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelı elıírások és szabályok alapján végzi; lehet egyúttal a személyszállítási szolgáltató; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. − szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, − díjbeszedık, azon árusítóhelyek, szervezetek, amelyek az igénybeveendı szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik, és a díjbevételt begyőjtik, − kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerzıdéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Ügyfélsegítı Központ feladatokat is ellát, − adatfeldolgozó: az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyamőveleti (tranzakciós) adatokat győjti és feldolgozza, ezen túlmenıen az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, − rendszerirányító: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) azonosító-rendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok mőködését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyamőveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok győjtésének, továbbításának mőszaki feltételeit. Több-szolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben – a fenti szereplıkön és funkciókon kívül – a következık is szükségesek lehetnek: – alkalmazáskezelı központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének, valamint a közlekedési alkalmazás társkártyákon való használatának feltételeit és körülményeit szabályozza, és az alkalmazásokat közvetíti a különbözı szolgáltatók felé; a kártyaközponttal is párosulhat, – díjtermék-szabályozó: az az egység, amely valamely szolgáltatási területen a díjtermékek használatának feltételeit meghatározza és új közlekedési díjtermékek bevezetését engedélyezi; az egyéb kereskedelmi alkalmazások termékdíjait a szolgáltatók határozzák meg, – termékkibocsátó: az a szervezet, amely a szolgáltatások igénybevételét lehetıvé tevı díjtermékeket meghatározza és alkalmazza; leggyakrabban a szolgáltatók, amelyek az ellátásért felelıs szervezetek nevében járnak el,

8

– nyilvántartó: az a szerv, amely (az irányító központ részeként) a díjtermék-kibocsátók által kibocsátott díjtermékek alkalmazása során használandó kódokat/azonosítókat kiosztja és kezeli, – rendszerirányító központ: szervezete által gondoskodik arról, hogy a kártyarendszer hardware és szoftver elemeinek mőködése zavartalan legyen, hogy a díjtermékkibocsátók termékeit az utasok belsı és külsı tényezık veszélyeztessék, kapcsolódása mind a kártyaközponthoz, mind az adatközponthoz elképzelhetı, – biztonsági felelıs: amelyik független szervezetként felelıs a kártyarendszer biztonságáért, hogy a díjterméket szabályosan használják és a bevételeket belsı és külsı tényezık ne veszélyeztessék, – elszámoló központ: az összegyőjtött adatok feldolgozása alapján a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele idıbeli és területi elkülönültségébıl adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli; ezen túlmenıen a beszámoló szerepét is betöltheti, megfelelı szabályok szerint Az egyes szereplık – akik több szerepet is betölthetnek – feladataikat, kapcsolataikat és mőködési szabályaikat úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos elıírásoknak. Az ELEKTRA Hungaria (EH) országos chipkártya követelményrendszert elfogadók, azt alrendszerként megvalósítók és alkalmazók alkotják az ELEKTRA Közösséget (EK), amelynek mintegy „alkotmánya” a Mőködési- és Üzletszabályzat (MÜSZ). Az EK a kormányzategységesítı szándékának megfelelıen az ELEKTRA-t alkalmazó tagok önelınyeinek felismerésén alapuló társulás, amelynek alapját az egységes szerkezető ELEKTRA rendszerő chipkártyákon egységesen értelmezett díjtermékek jelentik, ami az utasok számára az alkalmazók szolgáltatásai közti átjárhatóságot, a szolgáltatók számára pedig az egymásközti és a hatóságokkal való könnyebb elszámolhatóságot jelenti. Az ELEKTRA Közösségen belüli, a kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos üzleti szabályok alapját az ELEKTRA, mint országosan egyetlen közforgalmú közlekedés alkalmazás használata és az egységesen értelmezett díjtermék-katalógusban szereplı díjtermékek „forgalmazása” és a vele kapcsolatos üzleti, pénzügyi vonatkozások szabályozása jelenti. Az EK-n belül az EH alkalmazásával és minden díjtermék forgalmazásával kapcsolatos eljárásmódot az EK tagjai két, három, vagy többoldalú megállapodásban rögzítenek, mindaddig, amíg létre nem jön egy „Központ”, amely átveszi az ilyen jellegő üzleti megállapodások kezelését is. Az EK MÜSZ lényeges alapja a díjtermékek saját alkalmazásával és forgalmazásával kapcsolatos szabályok kialakítása és a befolyó bevételek elosztása, az adóigazgatási ügykezelés módjának rögzítése és a tagok általi elfogadtatása, valamint az alkalmazás során történı betartatása. Az EK MÜSZ tartalmi alapját a szolgáltatónként alkalmazott, a díjtermék katalógusba vétetett díjtermékek adattartalmának, valamint a kártyamőveleti (feltöltési, kezelési, ellenırzési) eljárások leírása, megvalósító alkalmazása jelenti. Az EK MÜSZ informatikai alapját az EH követelmények, valamint a kártyamőveleti eljárások (kártyakiadás, kártyafeltöltés, kártyakezelés, kártyaellenırzés) biztonságát szolgáló kulcskezelés megfelelı megoldása, továbbá a kártyamőveletek során keletkezı adatok továbbítására, tárolására, feldolgozására és eredményképezésre vonatkozó egységes 9

tranzakció-szabályozás jelenti, amely külön feladatként dolgozandó ki, és amely erre létrehozandó szervezet keretébe kerülhet. Az EK MÜSZ a tranzakció-szabályozással összhangban meghatározza a szolgáltatók egymásközti elszámolási szabályain kívül az adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos számításokat az elszámolás (pl. áfa és árkiegészítés igénylés) módját, valamint azokat a használat- és teljesítmény-kimutatásokat, amelyek a felelıs hatóságokkal való szerzıdések teljesítési, ill. költségtérítési vonatkozásait érintik, mindezt az üzleti érdekek messzemenı figyelembevételével. Az EK MÜSZ magába foglalja az új díjtermékek és szolgáltatások jegyzékbe vételének eljárását, amely egyfelıl megkívánja az alkalmazó kérelmezıtıl a díjtermék típusának és tartalmának leírását, valamint alkalmazáskori eljárásmódját. A szabályzatot gondozó Központ feladata a díjtermék ELEKTRA megfelelısségének megvizsgálása és döntés a befogadásról. Az EK MÜSZ gondozó Központ feladata az ELEKTRA közlekedési kártyákon (DSC-D) és a hasonló képességő társkártyákon megvalósuló az ELEKTRA alkalmazásokon túli, egyéb funkciók megengedı jogával kapcsolatos ügyintézés és összeférhetıségi vizsgálat, továbbá amennyiben az idegen funkciók, ill. alkalmazásaik megvalósulása bevételkezelést is kíván, annak elszámolása esetleg a közlekedési tranzakciókkal együtt történhet, de pénzügyi intézése és felügyelete a Központ feladata. 2. Közlekedési elektronikus chipkártyák és funkcióik 2.1

Megfelelı kártyakínálat biztosítása

A közlekedési szolgáltatások igénybevétele a használók, utasok számára a díjhordozók révén válik lehetségessé, amelyek szerepét az új rendszerben, a papírjegyek és bérletek helyett, az elektronikus chipkártyák veszik át. Az országos ELEKTRA Hungaria elektronikus közlekedési kártyarendszerben, amely elsısorban a különbözı helyi és helyközi közforgalmú közlekedési szolgáltatások igénybevételkori díjfizetésének megoldására és köztük az átjárhatóság biztosítására (interoperabilitásra) törekszik, a chipkártyák a különbözı díjtermékek (jegyek, bérletek) hordozójaként, megfelelı kártyakínálatot kívánnak biztosítani. Az ELEKTRA kártyák lefedik a helyi, a helyközi vasúti és autóbusz-közlekedés díjtermékeit, amelyekkel a rendszerben utazni lehet. Egyúttal az is sajátossága az ELEKTRA rendszernek, hogy csak az ELEKTRA kártyákon, vagy az azokkal azonos képességő NFC-kártyákon levı díjtermékek és bevételek tartoznak az ELEKTRA rendszerhez, minden más technológia (pl. internetes jegyeladás, hagyományos mobiltelefonos jegyhordozás stb.) egy-egy adott szolgáltató külön-csatornás bevételének számítanak. A bevezetni kívánt chipkártyák a használat, a rájuk tölthetı alkalmazások szempontjából összefoglalóan tehát a következıkkel jellemezhetık:

10

Tartós intelligens chipkártyák (DSC); megszemélyesítéssel a gyakori (bérletesek) és kedvezményesen utazók számára, vagy duális interfészes (D), vagy érintkezésmentes chippel (L) rendelkezhetnek (min. 1 kbyte érintkezésmentes memória); megszemélyesítés nélkül – bérleten kívül –minden fajta díjtermék feltölthetı rájuk; mindkét típus tartalmaz a közlekedésben használható „díjtárcát” is.

Könnyő chipkártyák (PSC); megszemélyesítés nélkül min. 64 byte memóriával az eseti utazók számára, többször feltölthetı módon, egyedi, vagy többes „lefogyasztható” győjtıjegyként, vagy mint pl. 1,3,7-napos jegyek kerülnek alkalmazásra.

A tömegközlekedési alkalmazások mind a DSC, mind a PSC kártyák vonatkozásában csak az érintkezésmentes módot használják, ily módon a tömegközlekedés szempontjából elegendı csak érintkezésmentes kártyákat használni. A duál-interfészes kártya (DSC-D) alkalmazására elsısorban a leendı oktatási kártya funkciói miatt van szükség, de a parkolás is, továbbá a társasági igazolvány és a késıbbiekben egyéb, megállapodott kereskedelmi alkalmazások is kívánhatják az érintkezıs formát is. Az érintkezıs chip-kimenet akár a bankkártya funkciót, vagy az elektronikus aláírást is lehetıvé teheti, ezekben az esetekben egy bank, vagy egy hatóság lehet a kártyakibocsátó és itt is utólag kerülhetnek rá a közlekedési alkalmazások. A DSC-D kártya, megállapodás alapján, érintkezıs módban pontgyőjtı kártyaként is szolgálhat. Az érintkezıs módot kívánó DSC-D alkalmazók feladata, a tömegközlekedésben való érintkezésmentes használathoz, a megfelelı memória-rész biztosítása. A DSC kártyák lehetnek blokkszervezésőek (az ELEKTRA 2.3 verzió esetén), vagy fájlszervezésőek (az ELEKTRA 3.0 verzió esetén). A könnyő PSC kártyák, amelyek csak a közforgalmú közlekedésben használatosak – az eseti utasok és turisták számára – egyszerőbb és olcsóbb blokkszervezéső kártyák lehetnek, amelyek feladatait a késıbbiekben – az árak alakulásának függvényében – szintén DSC-szintő kártyák vehetik (ld. 2. ábra):

2. ábra: Az ELEKTRA kártyákon elhelyezhetı alkalmazások (V.2.3)

A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozókra vonatkozóan, a gyakori és alkalmi használói csoportok sajátosságait figyelembe véve, megfelelı kártyaválaszték alkalmazása kívánatos, amelynek tagjai mind érintésmentes kezelést tesznek lehetıvé (ld. 3. ábra).

11

A társkártyák közül pl. az oktatási kártyára, amelyet az Oktatási Minisztérium ad ki és idıszakonként az oktatási intézmények érvényesítik, a közlekedési alkalmazásokat – megfelelı megállapodás alapján – a közlekedési társaságok ültetik rá. A személyi azonosító – az adatvédelmi elıírások betartásával – lehetıvé teszi a különbözı szociális csoportok, pl. a tanulók/diákok, nyugdíjasok, 65 éven felüliek stb. kedvezményezésének megoldását, a megfelelı jogosultságot igazoló dokumentumok egyidejő kódolásával. A személyi azonosítás teszi lehetıvé azt is, hogy pl. elvesztés estén a kártya letiltásra kerüljön, megfelelı jelszó alkalmazásával. A csupán tömegközlekedést használók számára elégséges az érintésmentes chipkártya (DSCL), a bérlethasználók számára a megszemélyesítés (M) itt is kötelezı. A megszemélyesített duális-interfészes kártyán a bérlet mellett/helyett kialakítandó „közlekedési díjtárcába” viszonylag nagyobb összeg (pl. 30.000 Ft) feltöltése célszerően lehetıvé tehetné a tömegközlekedési utazások, ill. parkolás díjának fizetését (bár abban az esetben, ha a kártyával egy adott tömegközlekedési szolgáltató szolgáltatásán túl más szolgáltatásért (pl. parkolás) is lehet fizetni, akkor a kártya már „elektronikus pénztárcának” minısül, amely hitelintézeti részvételt kíván, viszont lehetıvé teszi a kártyahasználat kiterjesztését más jellegő szolgáltatásokra is.

3. ábra: A közlekedıi csoportok kártyaválasztéka

2.2

A különbözı szintő kártyakövetelményekkel kapcsolatos feladatok

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési chipkártyarendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok két nagy szabályozási feladatcsoportot jelentenek (ld. 4. ábra). Ezek közül az egyik a kártyarendszer teljes vertikumát biztosító technikai jellegő feladatok, nevezetesen

12

− az EH V.2.2 kártya- és eszközkövetelmények aktualizálása (EH V.2.3), tekintettel a fileszervezéső (EH V.3.0) megoldásra, − a kulcsmenedzsment és biztonsági architektúra kialakításának alapjai, − a kártya- és alkalmazásmenedzsment már most látható feladatai, − a tranzakció-kezelést és elszámolást segítı adatkezelési szabályozás,

4. ábra: Az ELEKTRA Hungaria közlekedési chipkártyarendszerrel kapcsolatos feladatterületek

Meg kell jegyezni, hogy a majdani mőködıképességhez elvégzendık a rendszerirányítás elengedhetetlen központi feladatai (pl. a szolgáltatónkénti alrendszerek topológiai modelljeinek összeillesztése, a díjtermék-katalógus, valamint kedvezménytáblázatok mőködıképes kialakítása stb.), amelyek nem képezik tárgyát jelen vizsgálatnak. A másik fontos elvégzendı feladatcsoport, a kialakítandó technikai rendszer által lehetségessé váló együttmőködési és üzleti környezet kereteinek kialakítása és szabályozásának megvalósítása. A korábban kidolgozott és aktualizált ELEKTRA Hungaria V.2.3 és a kidolgozandó V.3.0 szintő kártyaalkalmazások sajátosságait és egyezıségeit az 1. táblázat szempontjai szerint célszerő vizsgálni, amellyel kapcsolatban megállapítható, hogy a kiindulási alapok

13

(azonosítók rendszere, topológiai modell, díjtermék-katalógus, stb.) és az elvárt eredményadatok (utas-, jegy-használati, bevétel-adatok stb.) egyezıek, míg a közte levı kártyafolyamatok eltérıek lehetnek. Szempontok Kártyafunkció-igények: Használói csoportok: Utazási igény-csoportok: Kártyakibocsátás: Kártyakiadás: Alkalmazásfeltöltés: Kártyafeltöltés: Díjtermék érvényesítés: Díjtermék ellenırzés: Kezelés/ellenırzés kimenetele: Kereskedelmi használat: Adatgyőjtés: Adattovábbítás: Adathasznosítási elvárások: Adatfeldolgozás: Elszámolás-kimutatás: Adóigazgatási kimutatás: Jelentéskészítés Kártyákkal kapcsolatos követelmények Eszközökkel kapcsolatos követelmények Szoftverekkel kapcsolatos követelmények Adatmodellek és eljárások követelményei Kulcsrendszer, biztonsági követelmények Tranzakció szabályok Kártyamenedzsment Alkalmazásmenedzsment Adatmenedzsment Rendszer- és eszközmenedzsment Együttmőködési, üzleti szabályok Jogszabályi környezet Pénzügyi peremfeltételek Mőködtetési feltételek

Lényegi tartalom-leírás (alkalmazástípusok (tömegközlekedés, parkolás, egyéb fizetés...) (kártyaképesség-típusok (rendszeres, eseti, idegen utasok számára...) (díjtermék-típusok (jelenlegi, jövıbeli; díjtárca, pénztárca…) (központi, társasági, harmadik fél…) (központi, társasági, harmadik fél…) (központi, társasági, harmadik fél…) (helyi, vasúti, busz, külsı partnerek, nyugta-, számlaadás …) (zárt, nyílt rendszer; jármő, peron elhelyezés) (elfogadás, pótdíjazás…) (érvényesítés, díjtermék letiltás, alkalmazás-, kártyablokkolás…) (parkolás, szolgáltatás-, termékvásárlás, pontgyőjtés…) (fedélzeti, állomási, garázs/depó, üzemegység, központ…) (szolgáltatói szervezetnek és tranzakciós szabályoknak megfelelı…) (igénytervezés, forgalomszervezés, értékesítés, számvitel stb, …) (kártyahasználati adatok, utas-adatok, bevételi adatok…) (saját felhasználás, idegen felhasználás, egyenlegek…) (adótartalom, árkiegészítés igény…) (szolgáltatók, tulajdonosok, adóhatóság felé, …) (blokkszervezés, fájlszervezés, kontakt, kapacitás) (írók/olvasók, SAM-ok...) (blokkszervezés, fájlszervezés, …) (azonosító rendszer, topológia modell, leképezések…) (közlekedési kulcsok, társalk. kulcsok …) (blokkszervezés, fájlszervezés, idegen alkalmazás, …) (közlekedési, közigazgatási, stb. kártyák) (közlekedési, közigazgatási, kereskedelmi alkalmazás, ...) (közlekedési, kereskedelmi adatok) (szolgáltatói, központi kompetenciák, …) (Központ figyelembevétele; migrációs folyamat...) (társasági, pénzügyi, közlekedési…) (létesítési, mőködtetési fedezet, hatékonyság…) (szervezet, szerzıdések, finanszírozás, felügyelet…)

Kártyaplatform V.2.3

V.3.0

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+ +

+ +

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

1. táblázat: Az ELEKTRA-projekt feladattartalmának fı szempontjai a kártya-platformok figyelembevételével

A szabályozási feladatokat a feladat kettıssége figyelembevételével látszott célszerőnek több vonatkozásban elvégezni, ami vonatkozik a technikai-mőszaki feladatokra és együttmőködési-üzleti feladatokra egyaránt. Az ezzel kapcsolatos 1. táblázatban vázolt fıbb szempontrendszer utolsó két oszlopa a következık feltételezésével értelmezhetı: − EH V.2.3 platform blokkszervezéső, min 1 kbyte-s érintkezésmentes kártyamemóriával, döntıen a közlekedési alkalmazást kívánja szolgálni, de más alkalmazásokkal is képes együttmőködni, − EH V.3.0 platform fájlszervezéső, min 4 kbyte-s érintkezésmentes kártyamemóriával a közlekedési mellett több alkalmazást is lehetıvé téve, az üzleti lehetıségek fokozottabb kihasználását célozza meg. A táblázat szempontjai és ezen adottságok alapján gondolandók végig az utas igénybeli, a mőszaki követelménybéli, mőködésbeli és az ezekbıl fakadó ráfordításigény-különbségek, amelyeknek a szabályozásban is tükrözıdniük kell. Ezen Technológiai Útmutató a továbbiakban az EH 2.3 szemléletének és szerkezetének megfelelıen készült (példák), de számos alapvetı általános ismerettel is szolgál.

14

3. Társaságonkénti utaskezelési technológiák 3.1

Általános technológiai kérdések

A tömegközlekedési utazások a kártyák, rajtuk a díjtermékek alkalmazásával válik lehetségessé. Az utasok, ill. a kártyák kezelése (bejelentkezés, érvényesség-megállapítás, díjlerovás, kijelentkezés) a kezelıkészülékek által érintésmentes módon történik. A kezelıkészülékek – amelyek a biztonság növelése érdekében célszerően titkosított kulcsokkal megfelelı biztonsági modulokat (SAM) tartalmaznak – vagy a jármőveken (autóbusz, troli, villamos), az ajtók közelében vagy az állomásokon (metró, HÉV, vasút) helyezendık el. Utóbbi esetben a peronokon elhelyezett készülékeknek a "szabadtéri" követelményeknek is meg kell felelniük. Ha zárt rendszer kialakítására kerül sor, akkor a kezelıkészülékeket a kapuberendezésekkel összekapcsolva kell felszerelni. Ezzel összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy korábbi részletes, méretezési vizsgálatok megmutatták, hogy Budapesten a metró és földalatti állomások, az utascsarnokok szők méretei és a viszonylag nagy utasszámok miatt legfeljebb egy helytakarékosabb "kvázi-zárt rendszer" alakítható ki oly módon, hogy a kisebb számú kapu nyitott formában mőködik mindaddig, amíg a kezelı és érzékelı illegális behaladást nem észlel. Ebben az esetben a kapu záródik és (fény-) jelzést is ad, ami a felügyelı személyzet számára módot ad a közbeavatkozásra. Az eseményeket kamerák rögzíthetik. Rögzített díjövezetek alkalmazása (pl. Budapest vagy a nagyvárosok határán kívül 5 km-es övezetek) esetén a jármőveken felszerelt kezelıkészülékekkel összefüggésben meg kell oldani a helyazonosítást a megállóhelyek/övezetek kódjának menet közbeni változtatásához, amihez a kézi átállítás mellett egyéb, korszerőbb megoldások is rendelkezésre állnak (pl. rádiófrekvenciás mikrohullám, GPS). Az állomásokon telepített kezelı készülékek esetében erre nincs szükség, mivel azok rögzített (fix) kóddal mőködnek. Az elektronikus rendszerrel velejáró követelmény, hogy a tömegközlekedık mindegyikének be (ill. ki) kell jelentkezni a rendszerbe (-bıl) – szemben a jelenlegi "jóhiszemő bérletes gyakorlattal" –, még az egyébként jogosultan ingyenesen utazóknak is (65 éven felüliek, kisgyermekek, fogyatékosok stb.). Ennek az adatnyerés jelentıségén túl az utastársak "látással való ellenırzése" révén a jogosulatlan (bliccelı) utasok számának mérséklésében is kedvezı hatása lehet. A kártyák és kezelık különbözı viteldíjszabási rendszerek, így az átalányjellegő, övezeti, hossz-szerinti stb. díjszabás, valamint idıtartam korlátozással (pl. átszálláskor 60 percen belül kedvezményezés), vagy napszaki megengedéssel (pl. egyes csoportoknak reggel 9 óra utáni használat) mőködı díjszabás leképezését is lehetıvé teszik. Az alkalmazható díjszabás és díjlerovás szempontjából fontos, hogy az utas hol, mikor és hogyan kerül kezelésre. Ebbıl a szempontból kétféle utaskezelési technológia adódik: a csupán felszálláskor, ill. a fel- és leszálláskor történı kezelés. A be- és kilépéskor (check-in/check-out) történı utaskezelés és azonosítás egyértelmő, teljesítményarányos díjszabás, ill. díjlerovás megvalósítását teszi lehetıvé. A díjlerovás a

15

felszálláskori maximális "elıdíj-levonás", illetve a leszálláskori "utólagos jóváírás" keretében történhet. A csak belépéskori (check-in) kezelési technológia megfelel a jelenlegi átalányjellegő bérlet, ill. egységes díjat jelentı vonaljegy, vagy az egyedi viszonylati jegy "természetének", amikor csak az utazási dokumentum érvényességének ellenırzése, vagy érvénytelenítése szükséges. A helyi közlekedésben megfontolandó, hogy a felszíni jármővek esetében, különösen nagyobb, egymással szembeáramló le/felszálló utas-tömegek esetében a check-in/check-out kezelési mód alkalmazhatósága nehézkessé válhat. Ezért és hogy esetleg a jármővön még a leszálló megálló elıtt ne lehessen egy kijelentkezı kezelési mővelettel színlelt, rövidebb utazáshoz tartozó nagyobb jóváírási összeget elérni, felmerülhet, hogy a buszok, villamosok és trolibuszok esetében is a leszállás után a megállókban elhelyezett kezelıkészülék révén történjen a kijelentkezés. Ez a szők villamos szigeteken helyenként nehézségeket és balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet, de számos olyan helyi autóbusz-megállóhely is létezik, elsısorban a külsı helyszíneken, ahol az áramellátás és a vagyonvédelem biztosítása nehézségeket jelent. A helyközi autóbusz-közlekedésben a kezelés a jármővön, az elsı ajtónál történı felszállásnál (esetleg papíralapú chipkártya (PSC) árusítással, díjfeltöltéssel és nyugtaadással együtt), illetve a hátsó (középsı) ajtónál való leszállásnál is történhet, így az elıre fizetett jegyek felszálláskori kezelése mellett az "elı-, ill. utó-rögzítés" és a teljesítményarányos díjlerovás megoldható. A vasúti közlekedésben elvileg két eshetıségre kell felkészülni. Közlekedési szövetség esetén – ahol a központi város határán kívül rögzített díjövezeteket alkalmaznak, és az utas a felszálláskor kezeli az utazási dokumentumát – ott az állomásokon, a peronokon elhelyezett kezelıkészüléken történhet meg a kártya megfelelıen feltöltött bérletszegmensének érvényesség-ellenırzése, vagy a „többes jegyes” kártyazsebbıl a (szövetségi övezeti) díj levonása. Az országos rendszer megvalósulása után a közlekedési szövetségen kívüli állomásokon való felszállásnál a havi-jegyek és az egyedi viszonylati jegyek kezelése a vonaton utazó jegyvizsgáló is elvégezheti a kezelést, mobil ellenırzı készülék segítségével. Abban az esetben, ha csak check-in technológiát és (rögzített) övezeti díjszabást kívánnak alkalmazni, akkor az alkalmi utasoknál az érintésmentes kezelés elıtt az utasnak kell megadnia "övezet-gombos" kezelıkészüléken az utazni kívánt övezetszámot, aminek alapján a kezelés során, a DSC-kártya, vagy a PSC-kártya díjtárcájából az utazás díjának megfelelı "díjegység-szám" kerül levonásra (ugyanez lenne a helyzet a helyi közlekedésben a megállóhelyszámhoz kötıdı díjszabás (rövid szakaszjegy) esetén is). Ahol állomásokon/peronokon rögzített készülékeket alkalmaznak (metró, HÉV, vasút), mivel a kártyakezelés elızetesen és nem a jármővön történik, a kezelés során a díjlerovás (utazás) nem köthetı egy adott szerelvényhez/vonathoz, így megfelelı vonatterhelési adat sem képezhetı egyértelmően a rendszerben (ez csak a helyjegyes vonatok esetében lehetséges). Ennek kiküszöbölése érdekében, vagy a vonatra (is) kellene helyezni a kezelıkészülékeket, vagy a jegyvizsgálóknak (HÉV, vonat esetében) kellene minden utast az ellenıri készülékükkel rögzíteniük, hogy azután a nap végén, a kártyaazonosító révén, a peronon való kezelés és a vonaton való rögzítés adatai összekapcsolhatók és vonatonkénti utasterhelések

16

elıállíthatók legyenek. Ebben a kérdésben és megoldás megválasztásában a szolgáltatók adatigénye lehet meghatározó. A helyközi autóbusz-közlekedésben átmenetileg még a jármővezetınél történı kártyavásárlás és feltöltés is megengedhetı maradhat készpénzes fizetéssel, amikor is a vezetı által "bebillentyőzött" utazási célpont adatai mellett a konzolkészülék az egyéb fontos adatokat tárolja (társaság, viszonylat/járat fel/leszálló megálló, idıpont, díjfajta, összeg stb.) a fedélzeti jegykiadó készülék és esetenként nyugtaadást is lehetıvé tesz. Bár alapvetı cél a buszon való készpénzes fizetés csökkentése. Az új elektronikus technológia a helyi közlekedésben új típusú díjcsomagok alkalmazására is lehetıséget ad, akár "felszállói" csomag (check-in ellenırzéssel), akár "használati" csomag (check-in/check-out ellenırzéssel) kerül alkalmazásra, amikor is a felszállásszám, ill. utazott hossz alapján, utólagos elszámolással engedményezésre is mód nyílik. Az adott utazásra vonatkozó kártya-érvényesség ellenırzése vagy utazás közben a jármőveken ellenırök által, megjelenítıvel rendelkezı kézi ellenırzı készülékek alkalmazásával vagy az állomásokon való kihaladáskor az esetleg felállításra kerülı kapuknál történik, mely ellenıri készülékek, és kapus kezelı berendezések mindegyike tárolójában tartalmazza, pl. a tiltott kártyák napi frissítéső listáját is. Az ellenıri készülékek szükség esetén képesek feltöltésre és nyugtaadásra is. Az ellenırzési adatok is naponta, mőszak végeztével kerülnek be az adatrendszerbe és a számítóközpontba. Az utasok számára több helyen (pl. árusító és feltöltı kioszkokban, automatákban) lehetıvé kell tenni a kártyatartalom kijelzı útján való ellenırizhetıségét. Mindkét kártyatípus alkalmas arra, hogy a legutolsó utazás, ill. kezelés adatait tárolja, így pl. a szolgáltató társaság kódját, a viszonylat/járat számát, fel- (le-)szállás helyét, idıpontját, az övezetek számát, díját stb. Az utaskezelési adatokat a kezelık tárolják, amelyek a fedélzeti irányító, ill. állomási egységeken át a megfelelıen kialakított számítógépes rendszerbe továbbítva lehetıvé teszik a feltöltési, utazási és jármőforgalmi adatok utólagos (éjszakai, vagy naponkénti) feldolgozását és elemzését, melynek során a tiltólista is készül, amely naponta visszakerül a végkészülékekbe (automatákba, kezelıkbe). A rendszerinformációk győjtésével kapcsolatban felmerülhet az on-line adatkapcsolat igénye, ami alaposan megfontolandó, ugyanis költségnövelı és a tömegközlekedés üzeme szempontjából nem is szükséges. Forgalmi és bevételi szempontból a napi feldolgozási ritmus elegendınek tőnik, még a kártyaletiltások szempontjából is, hisz viszonylag kis összegek veszélyeztetésérıl van csupán szó. On-line kapcsolatra csupán ott van szükség, ahol a DSC-k egy bankkártya egyidejő terhelésével párhuzamos banki kapcsolat igénybevételével pl. automatán keresztül kerülnek feltöltésre. A vasúti közlekedésben a helyjegyárusítás automatákban csak ott lehetséges, ahol egy jegyirodában, vagy automatában on-line kapcsolat áll rendelkezésre az elosztó-központtal. Az ELEKTRA rendszer tehát elég nagy szabadságot ad a kártyakezelés területén. Mindkét kezelési technológiát elfogadja, a bevétel-elszámolás mindig a választott technológiának megfelelıen történhet.

17

3.2

Az alágazati utaskezelési sajátosságok

Az utaskezelés – több mint a kártyakezelés – magába foglalja az utasnak a kártyarendszerrel való teljes kapcsolatát a kártyakiadástól, a feltöltésen és kezelésen át egészen az utazás befejezéséig, az esetleges utólagos bizonylatátadásig és panaszkezelésig. Az utaskezelési technológia – még egységes ELEKTRA kártyakövetelmények mellett is –, különbözı lehet a helyi, a helyközi vasúti és autóbuszos közlekedésben a sajátosságoknak megfelelıen. Az utaskezelési technológiát alakító fı sajátosságokat a következıkben lehet röviden összefoglalni és jellemezni) (ld. 2. táblázat, 3. táblázat,4. táblázat-ok): – – –

a helyi közlekedésben a legfontosabb, hogy milyen kezelési módot (CI vagy CICO) alkalmaznak a vasúti közlekedésben a legfontosabb, hogy hol, az állomásokon, vagy vonalakon kerülnek a kezelıkészülékek elhelyezésre az autóbusz-közlekedésben a lehetséges technológiai változatok szempontjából a jármővezetık részvétele az utaskezelési folyamatban fontos szempont.

Az utaskezelési technológia és szolgáltatási körönként eltérı fı sajátosságai mellett a következı egyéb vizsgálandó szempontokat tartjuk fontosnak kiemelni (ld. táblázatok). – – – – – – –

megszemélyesített DSC kártyák kiadása (általában központi helyen) eseti utasok PSC kártyával való ellátása kártyák díjfeltöltésének helyei, módjai kártyakezelési pont az utazás során (fontos, technológiai változatot képezı tényezı) eseti kedvezményesek, a szolgáltatói területen kívülrıl érkezık intézése (ld.2. pont) bizonylatadás helyszínei és módjai egyéb szempontok (utasvesztés veszélye, bliccelés veszélye, hamis fizetés veszélye, árkiegészítés elfolyás, adatnyerés lehetısége)

Az egyes területeken alkalmazandó technológiák fı jellegzetességei a következık: –

A helyi közlekedésben a legfontosabb körülmény, hogy milyen kártyakezelési technológiát alkalmaznak, nevezetesen: • csak felszálláskori (check-in (CI) kártyakezelés alkalmazása • fel- és leszálláskori (check-in/heck-out; CICO) kártyakezelés alkalmazása A gyorsvasúti eszközök (metró, HÉV) esetében célszerőnek látszik az állomások lezárása esetén a legalább „kvázi zártrendszerő” CICO technológiát megvalósítani. Az egyéb felszíni eszközök esetében három változat is elképzelhetı, mégpedig: csak CI-, vagy CICO-, vagy vegyes rendszer. A vegyes rendszerben az utas által használt díjtermék (bérlet, ill. jegy) szerint célszerő választani, mégpedig a következık szerint: az átalánydíjas bérletesek csak felszálláskor (CI) kezelnek, a jegyes utasok – teljesítményarányos díjak alkalmazhatósága érdekében – fel- és leszálláskor is (CICO) kezelnek; a rendszeres bérletes utazók esetében utólagos elemzéssel lehet az utasforgalmi adatokat pótolni.

18

–

A vasúti közlekedésben a legfontosabb körülmény, hogy hol kerülnek a kezelıkészülékek elhelyezésre, ebbıl a szempontból fontos megkülönböztetni a következıket: • •

állomáson elhelyezett kezelıkészülékek vonaton elhelyezett kezelıkészülékek

Amíg csupán a hálózat egy részén (pl. BKSz) kerül a kártyarendszer bevezetésre, addig célszerőbb az állomásokon, peronokon a kezelıkészülékeket elhelyezni, ugyanis az adott területen a kiszolgáló vonatállomány esetleges változása ezt kívánja meg. Amennyiben a vasúton megmarad a havi jegyek és elıreváltott jegyek rendszere, jegyvizsgálók mőködésével, elegendınek látszik a csak felszálláskori (CI) kezelési technológia az adatnyerés szempontjából, bár az állomáson telepített kezelık nem teszik lehetıvé a használt bérletek, jegyek egyértelmő vonathoz rendelését. –

A helyközi autóbusz-közlekedésben a lehetséges technológiai változatok szempontjából a jármővezetık részvétele az utaskezelési folyamatban, meghatározó körülmény, a következık alapján: • • •

a jármővezetı nem vesz részt a kártyakezelési mőveletekben a jármővezetı részt vesz a kártyafeltöltésben is, készpénzkezelés nélkül a jármővezetı részt vesz a kártyafeltöltésben is, készpénzkezeléssel.

A jármővezetı részvétele által alakuló körülmények fontosak az utasok kártyához való hozzájutása, ill. díjjal való feltöltése szempontjából és az esetleges utasvesztés vonatkozásában. A jármővezetı szerepvállalása szerint alakulhat a kártyakezelési technológia is, amely lehet CI, vagy CICO is. Ezek azok a fı szempontok, amelyek alapján – és a gazdasági lehetıségek, valamint társadalmi elfogadhatóság figyelembevételével – az ELEKTRA követelmények keretei között egy-egy szolgáltatási területen az utaskezelési technológia megválasztható. Ez a döntés mindig a felelıs hatóság vagy alkalmazó szolgáltató hatáskörében hozandó meg, amihez a tárca, vagy képviseletében más intézmény tanácsadással segítséget nyújthat.

19

Vizsgálandó szempontok

A.változat

A.-B.változat

A-C.változat

A.-D.változat

fel- és leszálláskori (CICO) kezelés gyorsvasúti eszközön

csak felszállásksori (CI) kezelés felszíni eszközön

fel- és leszálláskori (CICO) kezelés felszíni eszközön is

vegyes (CI és CICO) kezelés felszíni eszközön

a./ megszemélyesített DSC kártya kiadása

központi helyen

központi helyen

központi helyen

központi helyen

b./ eseti utasok PSC/DSC kártyával való ellátása

jegyirodákban, automatákban, terjesztı hálózatban




c./ kártyák díjfeltöltése





d./ kártyák kezelése

állomási kezelıkészüléken

fedélzeti kezelıkészüléken CI: átalánydíj: egyszerő közelítés övezetidíj: kijelölı választás

fedélzeti kezelıkészüléken

fedélzeti kezelıkészüléken CI: bérletesek esetében

CICO: • elıdíjlevonás; (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;

CICO: • jegyesek esetében; elıdíjlevonás; (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás;

irodákban dokumentum alapján;


CICO: • elıdíjlevonás; (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás; e./ eseti kedvezményes külsı utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok (HÉV) • 65 éven felüliek (OEP)

f./ bizonylatadás g./ egyéb szempontok • utasvesztés veszélye • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetısége

irodákban dokumentum alapján; • kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel

irodában számla is, automatában nyugta fokozottabb alacsony nincs nincs teljeskörő

irodákban dokumentum alapján; • kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel

irodában számla is, automatában nyugta jelenlegi közepes nincs nincs részleges

• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel

irodában számla is, automatában nyugta

• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel

irodában számla is, automatában nyugta

mérsékelt mérsékelt nincs nincs teljeskörő

2. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetıségei és fı szempontjai a helyi közlekedésben

20

közepes mérsékelt nincs nincs megfelelı


A.változat

B. változat

C.változat

kezelık nyílt állomáson, peronon

kezelık zárt állomáson, peronon

kezelık vonaton


központi helyen

központi helyen

központi helyen





c./ kártyák díjfeltöltése ▪ viszonylati jegy ▪ helyjegy ▪ övezeti jegy ▪ havi jegy

jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában (on-line) jegyirodában, automatában jegyirodában, automatában




állomási kezelıkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás/díjlerovás

állomási kapus kezelıkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás/díjlerovás

vonati kezelıkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás/díjlerovás

e./ eseti kedvezményes külsı utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok

jegyirodákban dokumentum alapján;

jegyirodában dokumentum alapján;

jegyirodában dokumentum alapján;

• 65 éven felüliek, OEP f./ bizonylatadás

• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel irodában számla is, jármővön nyugta kérésre

g./ egyéb szempontok • ellenırzés • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetısége

vonaton közepes nincs nincs részleges (vonathoz kötés?)

• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel jegyirodában, számla kérésre

állomáson és vonaton alacsony nincs nincs részleges (vonathoz kötés)

• kedvezményes díjjal adott útra való feltöltés • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel jegyirodában, jármővön(?) számla kérésre

vonaton közepes nincs nincs teljeskörő

3. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetıségei és fı szempontjai a vasúti közlekedésben

21


A.változat

B.változat

jármővezetı nem vesz részt kezelési mőveletekben

jármővezetı részt vesz kezelési mőveletekben

C.változat

D.változat

jármővezetı részt vesz a kártyafeltöltésben is (készpénz kezelés nélkül) központi helyen

jármővezetı részt vesz a kártyafeltöltésben is (készpénz kezeléssel) központi helyen


központi helyen

központi helyen


irodákban, terjesztı hálózatban elıfeltöltéssel

irodákban, terjesztı hálózatban elıfeltöltéssel

jármővön, vezetınél is

jármővön, vezetınél is

c./ kártyák díjfeltöltése

jármővön nem lehetséges; (legfeljebb automatában díjösszeg)

jármővön is lehetséges; havijegy rátöltés csak irodában; feltöltött értékkártya vásárlás pénzvisszaadás nélkül

jármővön is lehetséges havijegy rátöltés visszaadással is; feltöltött értékkártya vásárlás pénzvisszaadás nélkül;

jármővön is lehetséges vezetıi PC készüléken, díjfizetés vezetınek, vissszaadással is;


vezetı uticélbeállítása alapján vezetı uticélbeállítása alapján utas kezel vezetıi PC-nél, díjlevonás utas kezel vezetıi PC-nél, díjlevonás vagy utas kezel kezelıkészüléken utas kezel kezelıkészüléken CI: választógombos kijelölés CI: választógombos kijelölés CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás (ha nem elegendı összeg, határjelzés; (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás/levonás • díjmegállapítás, jóváírás/levonás

vezetı uticélbeállítása alapján vezetı kezel vezetıi PC-nél, vagy utas kezel kezelıkészüléken CI: választógombos kijelölés CICO: • elıdíjlevonás/azonosítás (ha nem elegendı, határjelzés; ha nem csekkol ki, letiltás) • díjmegállapítás, jóváírás/levonás

e./ eseti kedvezményes külsı utasok intézése • tanulók, nyugdíjasok


vezetınél dokumentum alapján;

• 65 éven felüliek, OEP

f./ bizonylatadás

• adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel; irodában számla is, jármővön nyugta kérésre

g./ egyéb szempontok • utasvesztés veszélye • bliccelés veszélye • hamis fizetés veszélye • árkiegészítés elfolyás • adatnyerés lehetısége

magas magas magas nincs esetleges

irodákban dokumentum alapján; • adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel; irodában számla is, jármővön nyugta kérésre közepes mérsékelt (átengedési kényszer) közepes nincs részleges

vezetınél dokumentum alapján; • adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel; irodában, jármővön számla kérésre

jelenlegi alacsony alacsony csökkent teljeskörő

• adott útra kedvezményes díjjal való felírás, tárcából díjlevonás • kártyakiadás idıszakos ingyenességgel; irodában, jármővön számla kérésre

jelenlegi fennáll fennáll jelenlegi teljeskörő

4. táblázat: Az ELEKTRA kártyarendszer esetén az utaskezelés lehetıségei és fı szempontjai az autóbusz-közlekedésben

22

4. A közlekedési díjtermékek leképezése és kezelése 4.1 A fıbb közlekedési díjtermék-típusok A tömegközlekedési szolgáltatásokat a különbözı szolgáltatók meghatározott szolgáltatási területen hozzák létre, amelyen belül az utas szándékának megfelelı utazás (A-ból B-be) a díjszabás szerinti szükséges jeggyel, bérlettel, vagy más néven díjtermékkel vehetı igénybe. A hatóságok felelısségi körébe tartozó díjszabás általában területi (települési, szövetségi terület stb.) és/vagy vonali, viszonylati (km-övezeti alapú), érvényességő díjtermékeket tartalmaz, amelyek meghatározott idıbeli érvényességgel is rendelkeznek. Egyes díjtermékeknek létezik kedvezményes fajtája is, amelyek bizonyos kedvezményjogosultsággal rendelkezı csoportok által vehetık igénybe. A kártyarendszerrel kapcsolatos követelmények megfogalmazásához célszerő a nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban használatos díjszabási alapokat figyelembe venni, amelyek különbözı módon kerülnek országos/regionális és városi helyi körülmények között, valamint a bérletes és jegyes utasok vonatkozásában meghatározásra. A legjellemzıbb díjrendszer-alapokat a 3. táblázat vázlatosan mutatja, megjegyezve, hogy a díjlerovás, ill. utaskezelés elektronikus technológiájából adódóan további alváltozatok is lehetségesek. Mint látható, a városi belsı, helyi és a külsı, helyközi viteldíjrendszerben különbözı díjszabási alapok és díjlerovási technológiák létezhetnek. A helyi közlekedés díjszabása jelenleg a „belsı” jegyes utasok esetében felszállás-(vonaljegy-) számfüggı, az átszálló jegyek esetében idıtartam korlátozással, és átalányjellegő a bérletek esetében. Létezhetnek övezeti rendszerek is, amelyekben a jegy-/bérlet csak a megváltozott övezetekben érvényes. Az országos vasúti és autóbusz viteldíjrendszerek esetében részben egységes (5 km-es), részben különbözı, 10 ill. 20 km-es, indulási pontokként „mozgó” hosszövezeteket használnak, amelyek benyúlnak a városhatárokon belülre is, ahol a helyi viteldíjrendszerben „egyendíjakat” alkalmaznak (vonaljegy, átszállójegy, ill. átalány díjú bérlet); az átszállójegy alkalmazása esetén engedményt adhatnak, ami esetén az elektronikus kártyarendszer esetén, oly módon oldható meg, hogy a rendszer, pl. a 60 percen belüli minden további felszállásnál a normál jegy-díjnál, kevesebb díjegyegységet könyvel le a kártyáról. Közlekedési szövetségek esetén – amelyek ma még csak kezdeményekben léteznek az országban – a helyi és helyközi viteldíjrendszerek összeillesztését segítheti, ha a helyközi a központi település körüli “külsı” díjak legalább 50-60 km-ig lineárisak, továbbá alkalmazzák az „egy város, egy díj” elvet”, ami azt jelenti, hogy valamely közlekedési eszköz külsı övezeti díjához a városhatáron belül egy átalányjellegő díjat csatlakoztatnak, amely a belsı városi övezetre egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy az utas a városhatáron belül melyik állomáson/megállóban száll le (ez a bevezetendı BKSz esetében 0 Ft, ill. a belsı bérlet többletdíja). A magyar viszonyok közt jelenleg a helyi és helyközi, valamint szövetségi közlekedésben használatos díjtermékek (jegy- és bérletfajták) – figyelemmel a díjhordozó kártyák érvényesítı kezelési mőveleteire is – tulajdonképpen a következı fı „díjtermék kategóriákba” sorolhatók: A) többes használatú győjtıjegy/díjtárca lefogyasztással (PSC, DSC) B) idıszaki (1,3,7 napos) jegykártya területi érvényességgel (PSC, DSC) C) bérlet-kártya idıszaki és területi/viszonylati érvényességgel (DSC) D) egyedi elıreváltott (helyközi) jegy (PSC, DSC)

23

A díjtermékek díjterméktípus-csoportba sorolhatók (ld. 5. táblázat), amelyek valamelyikéhez valamennyi hazai díjterméktípus hozzárendelhetı. A táblázat a feltöltés és kezelés során alkalmazandó azonosítási szempontokat is összefoglalja. Az egyes díjterméktípus-csoportokhoz tartozó terméktípusok a feltöltési és kezelési kártyamőveletek során hasonló menető eljárást kívánnak. Kártyamőveleti azonosítók (feltöltésnél, kezelésnél, ellenırzésnél) Utazási viszonylatkód (32 bit) Szolgáltatás azonosító Érvényességi vonal/viszonylat + vonat/járat CI CO ter. kód (16 bit) (14 bit) + (10 bit) 1) Helyi vonal-, átszállójegy (feltöltött díjtárcából) ut.kezdéskori fizetés ? területkód A1 Teljesítményarányos jegy (feltöltött díjtárcából) elılevonás/azonosítás utójóváírás/levonás területkód A2 A3 Győjtıjegy (elıre feltöltve) elırefizetés ? területkód B1 Napi jegyek (24,72,168 órás jegyek) elırefizetés + aktiválás elsı utazáskor területkód Hétvégi családi jegy elırefizetés területkód B2 Hálózati bérlet2)5) elırefizetés területkód C1 Vonali/viszonylati bérlet2), 3)5) elırefizetés4) utazási viszonylatkód ← vonal-/ viszonylatkód + 000 C2 Kombinált (területi+viszonylati) bérlet2),3)5) elırefizetés4) területkód7) + utazási viszonylatkód ← vonal-/ viszonylatkód + 000 C3 6) Övezetközi (szövetségi) bérlet2), 3)5) elırefizetés4) C4 utazási viszonylatkód ← képezett vonal-/viszonylatkód + 000 Egyedi viszonylati jegy (szabad felhasználásra)3),9) elırefizetés4) utazási viszonylatkód ← vonal-/ viszonylatkód + 000 D1 3),8),9) 4) elırefizetés Egyedi viszonylati jegy (szolgáltatáshoz kötve) utazási viszonylatkód ← vonal-/ viszonylatkód + vonat/járatkód D2 Egyedi viszonylati kiegészítı (kombinált) jegy3),9) elırefizetés4) + aktiválás utazáskor → +utazási viszonylatkód ← vonal-/ viszonylatkód + 000 D3 9) 7) Övezetközi (szövetségi) jegy elırefizetés ? utazási viszonylatkód ← képezett vonal-/ viszonylatkód6) + 000 D4 1) Átszállások esetén a további felszállások fizetése engedményezéssel, adott idıhatáron belül (pl. 90 percig) hasonló módon lehetséges. 2) Csak megszemélyesített DSC kártyán lehetséges, amellyel kedvezményes (és ingyenes) utazások is igénybevehetık. 3) DSC kártyán több részes, átszállással megvalósuló "folytató" jegy/bérlet is lehetséges, az egyes részekhez kiegészítık (pl. menettérti, IC-, 1. oszt., helyjegy stb.) is kapcsolódhatnak. 4) Utazás viszonylat az A és B pont közti utazást jelöli (átszállás esetén: több folytató részút kerül felírásra). 5) Feltöltésük akciós lista, vagy utas-szerzıdés és utólagos fizetés alapján is lehetséges. 6) Az érintett övezetek mentén képezett fiktív vonal-/viszonylat kódja. 7) A kombinált díjtermékek "folytató díjtermékként" írandók fel és mint csatlakozó "kiegészítı jegy/bérlet" értelmezendık. 8) A meglevı díjtermékhez pótlólag, esetenkénti kiegészítés is lehetséges. 9) A D1, D2, D3, D4 jegyek esetében lehetıség van azonos utazási viszonylatra szóló, több utazást lehetıvé tevı, helyközi "győjtı jegyek"alkalmazására is. Díjt. típuscsoport kód

Jellemzı díjterméktípus-csoportok

Fizetés / kezelés módja

Érvény. idıszak (14 bit) (t perc)

a nap, óra b nap, óra x nap y nap w nap z nap p nap ind. idıpont q óra r óra

5. táblázat: Jellemzı díjterméktípuscsoportok fıbb sajátosságai a feltöltés és kezelés szempontjából

Az elektronikus kártyakörnyezetben a viteldíjválaszték leképezési lehetıségeit – további altípusok képezésével – a 4. táblázat foglalja össze, bemutatva a csak felszálláskori (check-in) és a fel- és leszálláskori (check-in/check-out) utaskezelés biztosította lehetıségeket. Az itt említett díjterméktípuscsoportokon túl, a jövıben természetesen egyéb díjterméktípusok is elképzelhetık, amelyek egy bıvíthetı „díjtermékjegyzékbe” (katalógusba) foglalandók és megfelelı termékkóddal látandók el. A lista karbantartását és új termékek befogadását késıbb szintén az országos központ végzi. Tekintettel arra, hogy szolgáltatónként különbözı díjszintek lehetségesek és a díjterméktípusoknak megfelelı díjakat szolgáltatónként kell megadni. 4.2

A díjtermékek területi érvényességének azonosítása

A díjtermékek területi, ill. viszonylati érvényességőek lehetnek, ami a termék jellegének megfelelıen különbözı lehet. A díjtermékek területi érvényességének meghatározásával kapcsolatban a következı területi azonosítók alkalmazására van szükség, ill. lehetıség (ld. 6. táblázat): – –

szolgáltatói azonosító, ill. szolgáltatói terület kódja, ill. szolgáltatói részterület (pl. település) kódja utazási viszonylat (A hely és B hely közötti kapcsolat) kódja, ill. díjtermék érvényességi/elfogadási területének/viszonylatának kódja

A megfelelı azonosítókra a díjtermékek árusításánál, a kártyafeltöltı készülékekben a menetrendben és a díjtáblában is szükség van, továbbá a kártyákon a díjtermékhelyre feltöltött valamely díjtermék területi/viszonylati érvényességének jelölésére, valamint a kezelıkészülékekben a díjtermékek elfogadási listája részeként. A területi érvényesség azonosítási lehetıségeit a 6. táblázat foglalja össze.

24

A táblázat két oldalán levı azonosítók azt kívánják bemutatni, hogy a szolgáltatók, ill. szolgáltatói területi azonosítók (1-5.000 között), valamint a megállóhelyek (5.001-59.999 között) a települések, valamint egyéb területek 60.000 és 65.535 között) és az utazási viszonylati azonosítók (100.001 felett) nincsenek átfedésben, vagyis ugyanazon a kártyahelyen felírhatunk „területet” (16 biten) és „viszonylatot” (32 biten) is az érvényesség megadására. Az ELEKTRA rendszerben a Magyarországon feltalálható települések és egyéb díjszabási területi egységek kódjai (pl. övezetek, szövetségek), amelyek 16 biten 65.535-ig terjedı sorszámokkal azonosíthatók, a kártyákon, a szolgáltatók számára fenntartott 1-511 közötti tartományon felül 5000-ig, a „rövid” kódokkal szerepelnek. Ezen szempontok figyelembevételével a következı szolgáltató/szolgáltatói terület/elfogadási területazonosító tartományok kerültek célszerően meghatározásra (ld. 6. táblázatot): − A szolgáltatói azonosítók egyúttal a szolgáltatási területük valamennyi szolgáltatásának azonosítását lehetıvé teszik (pl. a BKSz területén üzemelı szolgáltatók esetében: BKV = 001, MÁV = 002, Volánbusz = 003, Alba Volán = 004….) A 001-511 tartományon belül 200-ig terjed a közforgalmú közlekedési szolgáltatók kódtartománya. Az 500-as kód az ELEKTRA Központ azonosítója. Az ez alatti tartomány 499tıl lefelé az ELEKTRA-hoz csatlakozás kereskedelmi szolgáltatók azonosítására szolgál. –

Azon települések, amelyek helyi tömegközlekedéssel rendelkeznek, a 600-799 tartományt foglalják le, amely egyúttal használható a település határán belüli szolgáltatások helyazonosítására is (ezen túlmenıen – mint láttuk – a szolgáltatók megkülönböztetett szolgáltatásainak jelölésére a szolgáltatói kódok (001-511) is használhatók; de ebben a tartományban alakítható ki adott esetben „közös elfogadású” szolgáltatói kört jelölı kód is (pl. 511 jelentheti a 001 és 003 szolgáltatók együttes területét), amelyen belül pl. a „díjtárcát” idılegesen elfogadják), tekintettel arra, hogy nem várható országosan 511 szolgáltató.

–

Budapest (BKV) a saját szolgáltatásainak területi leírására vonatkozó fıvárosi 600-as kód mellett az 512-599 tartományt használhatja, amelyen belül a késıbbiekben kialakításra kerülhetı belsı övezetek is jelölhetık; a többi helyi közlekedéssel rendelkezı település a 601799-es tartományban kerül azonosításra;

–

A helyi közlekedéssel rendelkezı települések (országosan a mintegy 3200 település közül mintegy 150 településben mőködik helyi közlekedés; ez a szám a BKSz területén 15 körül van; Budapest „rövid” kódja (600) mellett, a többi település rövid kódját a Függelék tartalmazza, max. 799-ig terjedıen).

25

Szolgáltatói kód/Területi kód Azonosító (9/16 bit) 001 002 003 004 005 • 009 • 500

Díjtáblában BKV szolgáltatói azonosító MÁV szolgáltatói azonosító Volánbusz szolgáltatói azonosító Alba Volán szolgáltatói azonosító Borsod Volán szolgáltatói kódja

Feltöltı és kezelıkészülékben BKV szolgáltatói területi kódja MÁV szolgáltatói területi kódja Volánbusz szolgáltatói területi kódja Alba Volán szolgáltatói területi kódja Borsod Volán területi kódja

Helykód (16 bit) -

Kunság Volán

009

Kunság Volán területi kódja

-

Országos Központ

500

Országos központ kódja

-

510 511 512

Fenntartott 2 Fenntartott 1 Egyéb övezetek N

-

597 598 599 600 601 602 • • 747 ? ? 799 800 801 802 • • ?

BP környéke egyéb övezet 2 BP környéke egyéb övezet 1 BP környéke BKV terület BP határán belüli szolgáltatási terület Pécs határán belüli szolgáltatási terület Komló határán belüli szolgáltatási terület

510 511 512

• • 597 598 599 600 601 602 • • 747 ? ? 799 800 801 802 • • ? • • 5.000 5.001 • • 59.999 60.000 60.001 • • • 63.501 63.502 • • • 65.535

Díjtermék területi érvényességi/elfogadási kód Azonosító (32 bit) 001 002 003 004 005

BP helyi díjszabású településkód Pécs helyi díjszabású településkód Komló helyi díjszabású településkód

Lenti helyi díjszabású településkód

N Helyi díjszabású településkód BKSz együttes területi kód BKSz övezet 1 BKSz övezet 2

XYZ övezet (kiadandó kódok)

Ország teljes területi kódja Megállóhely 1

Lenti határán belüli szolgáltatási terület

N település határán belüli terület BKSz együttes területi kód BKSz övezet 1 BKSz övezet 2

XYZ övezet (kiadandó kódok)

60.000 60.041 60.043 • • 63.144 ? ? ? -

-

5.000

Ország teljes szolgáltatói területe Megállóhelyek

5.001

60.000 60.001

Települések

59.999 60.000 60.001

Különleges területek 1 kódja Különleges területek 2 kódja

63.501 63.501 • •

Regionális övezet 1 Regionális övezet 2

Különleges területek kódja 1

65.535 100.001 • • 10.000.000 10.000.001 • • 4.29 mrd

Megállóhely 54.999 Budapest kódja Település 1 kódja

Regionális övezet N Övezetközi utazási viszonylati kód 1

Övezetközi utazási viszonylat kód N Megállóhelyközi utazási viszonylat 1

Megállóhelyközi utazási viszonylat N

-

-

6. táblázat: A szolgáltatási területek, valamint övezetközi és megállóhelyközi utazási viszonylatok leképezési lehetısége az ELEKTRA Hungaria rendszerben

26

–

A BKSz teljes területének jelzésére a 800-es kódot használhatják, a BKSz leendı övezeteinek leírására az 801-tıl kezdıdı tartomány szolgál, amelyek egyes részekben akár el is térhetnek a BKV területi beosztásától, amit az egyes megállóknak/településeknek több „övezethez” való hozzárendelhetısége tesz lehetıvé.

–

A teljes ország területi érvényességi jelölésére az 5.000-es kód szolgál.

–

Az ország többi részében szövetség- és övezetképzésre az elvileg a BKSz övezeteken felül 4.999-ig szóló tartomány áll rendelkezésre, ebben a tartományban pl. a MÁV-nál alkalmazott országrészek szerinti vonalcsoport (rayon) is egyetlen azonosítóval megoldható.

–

A 60.000-tıl kezdıdı tartomány, Budapesttel kezdıdıen (60.000) a települések azonosítására szolgál.

–

Az 5.000 alatti sorszámú övezetek közötti utazási viszonylatok leképezése során létrejövı viszonylatkódok – tekintettel arra, hogy az egyes övezetekben/szövetségekben található szolgáltatási területrészek csak egymással kerülnek kapcsolatba – a 100.001-10.000.000 közötti tartományban elegendı módon azonosíthatók, ami megfelelı eljárás (algoritmus) alapján számítógéppel történik.

–

Az egyéb megálló-megálló/település-település/övezet-övezet közti viszonylatok leírására 10.000.001-tıl kezdıdıen több mint 4 milliárdig (32 biten) állnak kódhelyek rendelkezésre.

Már a 2000-ig történı területi azonosítók kiadása, ill. jóváhagyása is a késıbbiekben központi feladatként tekintendı, akárcsak az utazási viszonylatok generálása. A bemutatott elvek alapján valamennyi meglevı és leendı területi és viszonylati díjtermék típusára vonatkozóan a területi érvényesség leképezése 32 bites azonosítóval megoldható. Az ELEKTRA azonosító rendszer lehetıvé teszi – az elıre meghatározott szolgáltatási érvényességi területek/viszonylatok azonosítói mellett – a késıbbiekben, az alakuló igényekhez igazodó további területi/elfogadói azonosítók/kódok kialakítását és alkalmazását a következık szerint. − Több szolgáltató területére vonatkozóan közös kód választható az 1-200 közti, a közforgalmú közlekedési szolgáltatók jelölésére fenntartott tartomány nem használt kódjai közül (p. ilyen elıre meghatározott kódok: valamennyi közforgalmú közlekedési szolgáltató közös kódja 200, vagy valamennyi autóbuszos szolgáltató közös kódja 100; ebbe a logikai sorba illik a díjtárcát (késıbb pénztárcát) alkalmazó közlekedési és egyéb kereskedelmi szolgáltatók, elfogadók együttes, 2000-es közös kódja is; egyedi csoportosulások a Központ jóváhagyásával alkalmazhatnak csoportkódot). − Tetszıleges lehatárolású közös terület azonosítása pl. az 5000-ig tartó tartomány szabad kódjai közül kerülhet ki (pl. ilyen a BKV szolgáltatásában a „környék” 599-es kódja, vagy a Dunántúl (2001), vagy Alföld (2002) azonosítása; minden esetben a Központ jóváhagyását igényli). − Közvetett területi azonosításnak tekinthetı, amikor egy-egy díjtermék elfogadási területét, ill. körét a díjtermék kódjával fejezzük ki (pl. a 100-as díjterméktípus kód az „ingyenes utazást” jelenti, amely a 65 éven felüliek számára az egész országban használható).

27

4.3 A díjtermékek idıbeli érvényességének azonosítása A díjtermékek idıbeli érvényessége a termékek jellegének megfelelıen vonatkozhat egy hosszabb idıszakra (pl. éves, havi bérletek), néhány napra (pl. 1,3,7 napi jegyek), az adott napra (pl. viszonylati jegyek), vagy egy rövidebb idıszakra (pl. 60 percre átszállójegyeknél). A 4 fı díjtermékcsoport-típus termékeinek „díjtermékhelyeken” belüli elhelyezését és a felhasznált adatmezık, valamint visszaírt adatok körét a DSC és PSC kártyákra vonatkozóan a 7. táblázat szemlélteti. Ezekbıl az is kiderül, hogy a két kártyatípuson a különbözı díjtermékek esetében, a különbözı „dátum és idıpont adatok” a kártyákon különbözı módon kerültek kialakításra, amelyek a feltöltésnél, kezelésnél a programok által kerülnek értelmezésre. Ezen helytakarékos körülményeket alakították azon törekvések is, hogy a díjtermékhelyek és egyéb adatcsoportok úgy kerüljenek elhelyezésre a kártyákon (a részletes bittérképen), hogy azok „blokk határra” essenek, a kezelési idıkkel való takarékosság okán (a PSC kártyák „kikopásával” ez a probléma megszőnik). A kártyákon a következı fıbb, az érvényesség megállapításához szükséges dátum és idıpont adatok szerepelnek (ld. 3. táblázatot is): DATE: dátum, a 2005. 01.01-tıl eltelt napok számával megadva (14 bit) YHTIME: adott év kezdetétıl, 01.01 00 órától eltelt órák száma (14 bit) WTIME: aktuális idıpont(perc), adott hét kezdı napjának 00 óra 01 percétıl számítva (14 bit) Az érvényesítési idıpontok és érvényességi idıszakok leképezése/értelmezése a kártyákon az egyes díjtermékeknél a következıképpen történhet: − vonaljegy, viszonylati jegy esetén: a kezelés idıpontja (WTIME; perc), a hét kezdı napjának 00 óra 01 percétıl számítva, − átszállásos „utazási lánc” idıtartam-korláttal való alkalmazása esetén: a korábbi kezelés idıpontja mindaddig változatlan marad a kártyán, míg az eltelt idı kevesebb, mint a „láncra” vonatkozóan meghatározott idıtartam (pl. 60 perc), amelyen belül pl. engedményezett díjú átszállás, újbóli felszállás lehetséges, − idıszaki (24, 72 és 168 órás) jegyek esetén: az elsı kezelés órája, az év elsı órájától számítva (YHTIME), amely az érvényességi idıszak végéig változatlan marad; az érvényesség idıtartama órákban számítandó; a napi jegyek esetében az érvényesség napokban a dátum (DATE) alapján hasonló módon értelmezendı, − bérletek esetében az érvényesség kezdı és lejárati dátuma 2005. 01.01-tıl számítva napokban kerül megadásra (DATE); hóközi „rátöltésnél” az érvényesség dátuma pl. 30 nappal meghosszabbítható, − egyedi viszonylati jegyek érvényességének kezdı dátuma (DATE) szintén megadható a helyfoglalással járó dedikált vonatoknál/járatoknál, míg az indulási idıpont a vonat/járatszámból adódik; a lejárat dátuma hasonló módon adható meg, bár az a díjtermék kódjából, az üzletszabályzat alapján is kikövetkeztethetı. A dátum- és idıpontmegadással kapcsolatban a következı sajátságos esetekrıl kell szólni: –

28

A 24, 72 vagy 168 órás idıszaki jegyekkel összefüggésben a következı idıpontok/idıtartamok megkülönböztetése lényeges:

A kezelés aktuális idıpontja (A) óra (YHTIME) valamely napijegy érvényességének kezdı idıpontja (K) óra, (az elsı kezelés órája) a díjtermék érvényességi tartama (T) órában. Az idı leképezésbıl adódóan a dec. 31. – jan. 1. évváltáson átnyúló érvényességő napi jegyek esetében azt kell vizsgálni, hogy

ha nem

A – K kisebb 0?

ha igen: A = A + 168 óra

A – K kisebb/egyenlı T-vel,

akkor érvényes,

A – K nagyobb

akkor érvénytelen.

T-nél,

–

A többrészes jegyek esetében, ha egy díjtermékhez a folytató díjtermékhelye(ke)n további részjegy(ek) csatlakoz(nak), akkor a fı helyen és folytató helyen levı díjtermékrészek érvényességi idıszaka az „oda irány” dátumától számítva minden termékrészre vonatkozóan – az üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelıen – együttesen értendı, míg az esetleges menettérti jegyrészekre vonatkozó érvényességi idıszak a „vissza irány” dátumától számítódik; a díjtermék kezdı és lejárati dátuma által kijelölt idıszakon belül, az egyes részjegyekhez kapcsolódóan vonathoz (ezáltal indulási idıponthoz is) kötött, helyfoglalással járó (pl. IC) jegyrészek is lehetnek; amennyiben az oda-, vagy visszaúti utazásrészek mind a dátumnapon nem fejezıdnek be, akkor a fennmaradó részuta(ka)t a folytató napi dátummal, külön díjtermékként kell felírni a kártyára.

–

Abban az esetben, ha valamely „alap díjtermékhez” a „díjtermék kiegészítıt” (pl. IC-pótjegy, helyjegy, 1. oszt. különbözeti) utólag váltja meg az utas, akkor a díjtermék feltöltési dátuma az utólagos feltöltés dátumával, idıpontjával lesz azonos (errıl a módosító feltöltésrıl megfelelı tranzakció-üzenet kerül az adatkezelı központba).

29

7. táblázat: ELEKTRA Hungaria DSC és PSC chipkártyák adatszerkezete (részlet) (érintésmentes módban) (Verzió 2.3)

30

4.4

Díjlerovási és érvényesítési módozatok

A fı utazási dokumentumtípusok jellegének megfelelıen a következı érvényesítı kezelési típusok szükségesek: A) többes használatú értékkártya/díjtárca: értékellenırzés + helymegállapítás+díjegységlevonás (check-in) (helymegállapítás+díjegységjóváírás (check-out)) B) idıszaki (1,3,7 napos) jegyek: övezet-ellenırzés + idıszak ellenırzés (check-in) C) bérletek/havi jegyek: övezet/viszonylat-ellenırzés+idıszak ellenırzés (check-in) D) egyedi viszonylati jegyek: helymegállapítás+díjegység érvénytelenítés (check-in) Ezek a kezelési mőveletek azonosak a teljes áru és a kedvezményes díjakat hordozó kártyák esetében, ugyanis lényeges, hogy a kezelık a kártyával folytatott “párbeszéd” során célszerően viszonylag kevés típusú, egyszerő és gyorsan végrehajtható mőveleteket végezzenek. A viteldíjszabási alapokkal összefüggésben a kártyaazonosítás és az elfogadhatóság ellenırzése mellett a fıbb kártyakezelési mőveleteket a 8. táblázat foglalja össze.

helyi közlekedésben helyközi közlekedésben

Fıbb kártyakezelési mőveletek egyedi és győjtı jegyeknél idıszakos bérleteknél · övezet/terület-ellenırzés · övezet/terület-ellenırzés · díjegység levonás/jóváírás · idıszak-ellenırzés · idıszak-ellenırzés · övezet/viszonylat-ellenırzés · övezet/viszonylat-ellenırzés · díjegységlevonás · idıszak-ellenırzés · díjérvénytelenítés 8. táblázat: Fıbb kártyakezelési mővelet-típusok

Az övezetellenırzés – már minthogy a kártya adott övezetben vagy településben érvényes bérletjellegő, ill. jegy jellegő befizetéssel rendelkezik-e, vagy az hogy utazás kezdıpontja (övezete) a kártyán rögzítésre kerülhessen – az állomásokon rögzített készülékeken egyszerőbben, míg a jármőveken elhelyezett „mozgó“ kezelıkészülékeken különbözı kiegészítı eljárások alkalmazása révén oldható meg. A jármőveken felszerelt kezelıkészülékek esetében minden megállóban tudnia kell a készüléknek, hogy mely megállóban, ill. övezetben tartózkodik. Ehhez a megállóhely kódját a megállóba érkezés elıtt át kell állítani. Ez történhet a jármővezetı általi nyomógombos léptetéssel, vagy az út mellett elhelyezett helykód-adók rádiófrekvenciás jelei alapján, vagy a mai kor lehetıségeit kihasználva, a GPS technológia alkalmazása révén. Bármely technológia esetében szükség van a megállóhelyek országos azonosító rendszerének kidolgozására, a települések/körzetek, a vonalak/viszonylatok és a csomópontok rendszerébe illeszkedıen, mégpedig nyílt és bıvíthetı módon. (bıvebben ld. “Követelmények” részben). A díjlerovási módok a „jegyes“ utazások esetében az alkalmazott utaskezelési technológia függvényében változóak, amely lehet tehát: csak felszálláskori kezelés (check-in, CI), vagy a fel- és leszálláskori kezelés (check-in/check-out; CICO). 31

A CI-esetben a „díjtárcából” feltöltött összegbıl levonásra kerülhet, pl. egy fix összegő vonaljegy ára, vagy a kijelölt övezetközi díj a helyi/környéki közlekedésben, de mód van arra is, hogy egy elıre fizetett “dedikált” jegy is kezelésre (érvénytelenítésre) kerüljön. A CI-CO-esetben a felszálláskor a feltöltés ellenırzésén, helymegállapításon túl egy, a díjtárcából a vonalra jellemzı maximált díj kerül levonásra, majd a leszálláskor a megtett hossz (megállószám) figyelembevételével a visszajáró összeg jóváírásra kerül. De az is lehet, hogy csupán adatnyerési célzattal kerül sor CICO-kezelésre. A különbözı díjterméktípusok és a kezelési, díjlerovási módozatok közti összefüggéseket az 5. ábra szemlélteti, amely szerint a kártyán levı, vagy elırefizetett összeg (díjtárcában), vagy

elıre fizetett díjtermék (egyéb díjtermékhelyen) választható meg a díjszedési technológia, célszerően több körülmény együttes figyelembevétele alapján.

5. ábra: A terméktípusok, a kezelési és díjlerovási módozatok összefüggései

Az utólagos fizetés valamilyen szerzıdéses viszony esetén lehetséges, így például vagy a közforgalmú közlekedési szolgáltatóval (pl. havi bérlet, vagy pénzösszeg, automatikus feltöltése esetén inkasszóval), vagy mobiltelefon-szolgáltatóval (pl. jegyfeltöltés automatából mobil üzenet alapján), az üzleti modellnek megfelelıen.

32

4.5

A díjtermékek kezelési sajátosságai

A közforgalmú közlekedés ellátási felelısségének és díj-megállapítási hatósági feladatainak jogi szabályozásából adódóan (helyközi közlekedésben a kormányzat, a helyi közlekedésben az önkormányzat felelıs) elkülönült menetdíj/viteldíjrendszerek léteznek, amelyeken belül elkülönült jegyek, bérletek (díjtermékek) léteznek, amelyek a közlekedési kártyákon is elkülönülten kell, hogy megjelenjenek. Ezt a célt szolgálják a kialakított „díjtermékhelyek” a kártyán, amelyek közül egy a „díjtárca”, amely egyes díjak (pl. vonaljegy) fizetésére szolgál. A díjtárca mellett a munkáltatói költségtérítés, ill. az árkiegészítéssel járó helyközi viszonylati bérletek célszerően szintén „kötött” elhelyezést kíván a kártyán, amelyet nem lehet az utas által megváltoztatni. A díjrendszerek elkülönültsége és ebbıl adódóan a területhez, szolgáltatókhoz tartozó elkülönült díjtermékek a jövıben is megmaradnak, ezt a szövetségek megalakulása és a viteldíjreform is csak részlegesen tudja oldani, ezért a díjtermékeket ill. díjtermékhelyeket a kártyarendszerben is fenn kell tartani. A közlekedésben az utasok és a szolgáltatók – akár egyazon hálózati ponton is – többféle viteldíj-rendszerrel is találkozhatnak (ld. 6. ábra) nevezetesen:

6. ábra: A helyi, szövetségi és országos helyközi utazások leképezése az ELEKTRA Hungaria rendszerben

33

– – –

az országos viteldíjrendszer, amely km-hossz alapú és az utazás kiinduló helyétıl függıen egyedi, változó övezeti rendszert képvisel a szövetségi viteldíjrendszer, amelyet a nagyvárosok körül terveznek kialakítani, ami általában rögzített övezeteket jelent a helyi viteldíjrendszer (szövetségen belül, vagy magában) általában elkülönül a helyközi viteldíjrendszerektıl és jelenleg döntıen nem övezeti, hanem átalány jellegő.

A helyi közlekedés viteldíjrendszere – azokban a településekben, ahol ilyen létezik – önálló és általában elkülönül a helyközi országos vasúti és autóbusz viteldíjrendszertıl. Ez alól még azok a települések sem jelentenek kivételt, amelyekben a helyközi autóbuszok a település határán belül helyi tarifával szállítják a belsı utazásaik során az utasokat. (Az ilyen esetek az új törvény szerint szövetségnek számítanak, ezért az állami kormányzati és a települési önkormányzat közti szerzıdést igényelnek). A helyi közlekedésben vagy check-in/check-out (CI-CO)-rendszert valósítanak meg, akkor mód van teljesítményarányos díjak alkalmazására, vagy csupán check-in (CI) kezelést alkalmaznak, akkor csupán átalányjellegő vonaljegyek, ill. bérletek alkalmazhatók. Ebben az esetben a kezelıkészülékek, vagy csupán egy megszabott összeget vonnak le a kártyáról, vagy a területi, ill. idıszaki érvényességét ellenırzik. A szövetségek területén két, az országos helyközi és az adott szövetségi viteldíjrendszer egyszerre van jelen, ahol az utasokat az állomásokon/megállókban mindkét rendszer szerint ki kell tudni szolgálni, vagyis kártyáikat kezelni, a vonat/buszjárat hovatartozásának megfelelıen. A szövetségen belüli utazásokhoz általában csak szövetségi jegyet/bérletet használnak, míg a szövetség határain túlra menı távolsági vonatok/buszjáratok esetében az országos viteldíjrendszer szerint adják az utasoknak az egyedi jegyet/bérletet. Az utasok jeggyel/bérlettel való ellátása és ezek kezelése vonatkozásában különbség van a vasúti és autóbuszos gyakorlatban: –

–

a vasúti közlekedés esetében a vonatok egy része a szövetség határon túlról érkezik, ahol esetleg még a kártyarendszer nem került bevezetésre, a kártyakezelés az állomáson/peronon (is) elhelyezett kártyakezelı-készülékek révén, az utas célövezet kijelölése alapján (CI) az utazás megkezdése elıtt történik, a távolsági (esetleg még papír-) jeggyel utazók csak a vonaton, a jegykezelık által kerülnek kezelésre; az autóbusz-közlekedés esetében a buszok döntıen a szövetségbe tartozó vonalakon közlekednek, amelyek fedélzetén vannak a kezelıkészülékek felszerelve (hasonlóan a szövetségi szolgáltatásban is részt vehetı távolsági járatokon), amelyeken csak a szövetségi díjszabásnak megfelelıen és a szövetségben érvényes kártyával, CI-CO kezelési technológia alkalmazása mellett lehet utazni.

Az országos, egyéb helyközi/távolsági vasúti és autóbusz közlekedésben az utazás hosszának megfelelı egyedi km-övezeti jegyek és bérletek kerülnek alkalmazásra, amelyek a kártyarendszerben is feltehetıleg, mint elıre fizetett „díjtermékek” kerülnek kezelésre. Az egyedi vasúti jegyhez kiegészítı jegyek (pl. IC-pótjegy, helyjegy, 1. oszt. kiegészítı jegy, helyjegy stb.) is kapcsolódhatnak, amelyek az elektronikus kártyán is leképezhetık és kezelhetık. A vasúti jegyek, a bérletek, de az autóbuszbérletek is lehetnek „többrészesek”, ahol az átszállás után mindig a következı (rész)úti cél kerül megadásra.

34

5. A díjtermék-katalógus és kedvezménytár feltöltése és alkalmazása 5.1

Díjtermékkatalógus kialakítása

Az országos közlekedési chipkártyarendszer kialakítása és mőködése szempontjából lényeges, hogy a kártyákon valamennyi helyi és helyközi vasúti, valamint autóbusz-díjtermék leképezhetı és használható legyen. Ehhez számba kell venni valamennyi létezı díjtermékféleséget és „katalógusba” kell foglalnia, aminek több szempontból is jelentısége van. Az egyik, hogy a központnak ismernie kell minden egyes díjtermék képezési és használati szabályait az esetleges elszámolások esetére. A másik, hogy az azonos mőködéső díjtermékek leképezése és szoftveres kezelése a rendszerben azonos módon történhet és történjen. A díjtermék katalógus nyílt és bıvíthetı, hisz a közforgalmú közlekedés ellátásért felelısök új díjtermékeket is bevezethetnek, de ezeket a központ felé be kell jelenteni és a díjtermékkatalógusba fel kell vétetni. Magyarországon a közforgalmú közlekedés szabályozásához is igazodóan a helyi és környéki (szövetségi) közlekedésben, valamint a helyközi vasúti és autóbusz-közlekedésben a jelenlegi és jövıbeli díjterméktípusok leképezésére az ELEKTRA Hungaria rendszerben max. 255 típusazonosító (8 bit) áll rendelkezésre. A díjtermékkatalógus (ld. 9. táblázat, 10. táblázat,11. táblázat, és 12. táblázatok) az ELEKTRA központi funkciót ellátó intézmény (Központ) számára megteremti a különbözı területeken, illetve szolgáltatóknál használatos valamennyi hazai díjtermék díjainak katalógusba vételét. A díjtermékkatalógus szerkezetének megfelelıen a különbözı közforgalmú közlekedési szolgáltatások jellegének megfelelıen tagolva kerül feltöltésre. Ennek megfelelıen a különbözı „díjterméktípusok” a következı kódtartományokban kerülnek besorolásra: 001-119 120-199 200-255

helyi és szövetségi (+komp-) díjterméktípusok (ld. 9. táblázat) vasúti díjterméktípusok (ld. 10. táblázat) autóbuszos díjterméktípusok (ld. 11. táblázat)

A díjterméktípusok az egységesítési törekvéseknek megfelelıen kerültek csoportosításra, és ebbıl adódóan az elnevezések helyenként módosításra. Mint a táblákból látható, a díjterméktípusok között csak az „alaptípusok” szerepelnek, a kedvezményes díjtermékek külön nem, tekintettel arra, hogy azok csak árban térnek el, amit a kedvezményjogosultsági csoporttípus és az alkalmazható kedvezményfajta befolyásol, és ami a díjtermékfeltöltésnél jelentkezı szempont. Egyes esetekben elıfordulhat, hogy egy adott szolgáltatási területen, hálózatrészen, a valamennyi szolgáltatóra vonatkozó egységes díjszabás mellett szolgáltatónként eltérı díjalkalmazásra is sor kerül, legalábbis az azonos jellegő szolgáltatási körön (pl. vasúti, vagy autóbusz közlekedésen) belül. Ebben az esetben a teljesítı „Szolgáltató kódja” helyére az adott üzletpolitikai megfontolásokból engedményt adó szolgáltató azonosítója kerül beírásra a „Visszaírt adatok” közé.

35

ELEKTRA Helyi és szövetségi (alap-) díjterméktípusok (001-119 közti tartomány) Kód

Díjterméktípus leírás

Díjterméktípus Szolgáltatói/ csoportkód

Egyéb kódok Helyi egyedi és győjtı jegyek 001 Díjtárca (vonal-, szakasz-, átszálló- és viszonylati jegyek számára) 002 Vonaljegyek (db-szám függıen) 003 Átszállójegyek (db-szám függıen) 004 10 utazásra szóló győjtıjegy 005 20 utazásra szóló győjtıjegy 006 Metró rövid szakaszjegyek (db-szám függıen) 007 Környéki vonaljegy (5 km) 008 Környéki vonaljegy (10 km)

A1 A1 A1 A3 A3 A1 A1 A1

Összvonalas helyi bérletek 011 Havi összvonalas helyi bérlet 012 30 napos összvonalas helyi bérlet (30 nap db-szám függıen) 013 Félhavi összvonalas helyi bérlet 014 14 napos összvonalas helyi bérlet 015 Negyedéves/2 hetes összvonalas helyi bérlet 016 Féléves összvonalas helyi bérlet 017 Éves összvonalas helyi bérlet 018 Elıreváltott éves összvonalas helyi bérlet 019 Havi összvonalas helyi bérlet (megszemélyesítés nélkül, felmutatóra) 020 Éves összvonalas helyi bérlet (megszemélyesítés nélkül, felmutatóra) 021 Havi idıszakra szóló összvonalas bérlet

C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1

Ágazati hálózati helyi bérletek 031 Autóbusz havi bérlet 032 Villamos havi bérlet 033 Autóbusz havi bérlet (megszemélyesítés nélkül, felmutatóra) 034 Villamos havi bérlet (megszemélyesítés nélkül, felmutatóra) 035 Egyvonalas helyi havi bérlet 036 Egyvonalas helyi félhavi bérlet 037 Egyvonalas negyedéves bérlet

C1 C1 C1 C1 C2 C2 C2

Környéki bérletek 041 Környéki helyi havi bérlet 042 Környéki területi havi bérlet 043 Környéki kombinált havi bérlet 044 Környéki egyvonalas havi bérlet

C1 C1 C2 C3

Hév jegyek és bérletek 051 HÉV viszonylati jegy 052 HÉV kiegészítı viszonylati jegy 053 HÉV havi viszonylati bérlet 054 HÉV havi "kombinált" bérlet (belsı+külsı viszonylati) 055 HÉV pótdíjazású viszonylati jegy 056 HÉV havi választható viszonylati bérlet

D1 D3 C2 C3 D1 C2

Napi és idıszaki jegyek 061 1 napi összvonalas helyi jegy 062 3 napi összvonalas helyi jegy 063 5 napi összvonalas helyi jegy 064 7 napi összvonalas jegyek 065 14 napi túristajegy 066 Családi jegy 067 Hétvégi családi kedvezményre jogosító jegy 068 1 órás jegy 069 24 órás jegy 070 72 órás jegy 071 168 órás jegy 072 9 és 13 óra közötti engedményes bevásárlójegy

B1 B1 B1 B1 B1 B2 B2 B1 B1 B1 B1 B1

Komp- és egyéb jegyek 081 Kompjegy 082 Komp havi bérlet 083 Kishajójegy 084 Siklójegy 085 Libegı jegy 086 Poggyász jegy 087 Kutyajegy 088 Kerékpárjegy 089 Parkolási jegy 090 Város-/turistakártya (48 órás) 091 Város-/turistakártya (72 órás) 092 Pótdíjazású jegy (helyi) 093 Kompon személygépkocsi jegy

A1 C2 A1 A1 A1 A1 A1 A1 A1 C1 C1 A1 D1

099 Helyi közlekedési társasági dolgozói (családtagi) kártya 100 Ingyenes utazásra jogosító kártya !! Szövetségi jegyek és bérletek 101 Szövetségi övezetközi viszonylati jegy 110 111 112 113 114

Szövetségi havi egyesített (BEB) bérlet Szövetségi 30 napos egyesített (BEB) bérlet Szövetségi 14 napos egyesített (BEB) bérlet Szövetségi éves egyesített (BEB) bérlet Szövetségi havi övezetközi viszonylati bérlet

területi kódok

Kedvezm.

Kedvezm.

Járat-/

jog.típus 01,…127

fajta 1.,2.,…31

vonatszám

Kiegészítık ICR,IC...H.jegy

C1 C1 D4 C3 C3 C3 C3 C4

119 Megjegyzések:

A díjtermékek típusai, amelyek "általánosított megnevezésekkel" szereplenek, az igények szerint bıvülhetnek, a szolgáltatók megtarthatják saját elnevezéseiket, de minden terméküket be kell sorolni a katalógus kódjai szerint. A dılt betővel jelzett díjtermékek ma még nem léteznek, de lehetségesek. A kedvezményes havijegyek/bérletek a táblázatban megadott "Egyéb kódok" figyelembevételével kerülnek felírásra.

9. táblázat: Helyi és szövetségi díjtermékek katalógusa

36

ELEKTRA Vasúti (alap-) díjterméktípusok (120-199 közti tartomány) Kód


Vasúti menetjegyek Egyéb kódok 120 (fenntartott) 121 Vasúti viszonylati menetjegy 122 Vasúti viszonylati bérletalapú kiegészítı menetjegy 123 Vasúti törzsutas viszonylati menetjegy 124 Vasúti viszonylati győjtıjegy

Díjterméktípus Szolgáltatói/ Kedvezm. csoportkód területi kódok jog.típus 01,…127

Kedvezm. fajta 1.,2.,…31

Vonatszám

Kiegészítık ICR,IC...H.jegy

D1/D2 D3 D1/D2 (A3)/D2

Vasúti viszonylati havijegyek 131 Vasúti viszonylati havi jegy 132 Vasúti viszonylati félhavi jegy 133 Vasúti és BEB kombinált havijegy/bérlet 134 Vasúti választható viszonylati havi jegy 135 Vasúti 30 napos bérlet

C2 C2 C3 C2 C2

Vasúti bérletjegyek 141 Vasúti összvonalas havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 142 Vasúti összvonalas havi bérletjegy (névre szóló) 143 Vasút összvonalas éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 144 Vasúti összvonalas éves bérletjegy (névre szóló) 145 Vasúti vonalcsoportos havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 146 Vasúti vonalcsoportos havi bérletjegy (névre szóló) 147 Vasúti vonalcsoportos éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 148 Vasúti vonalcsoportos éves bérletjegy (névre szóló) 149 Vasúti 200 km-es vonalra havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 150 Vasúti 200 km-es vonalra havi bérletjegy (névre szóló) 151 Vasúti 200 km-es vonalra éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 152 Vasúti 200 km-es vonalra éves bérletjegy (névre szóló)

C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C1 C2 C2 C2 C2

Vasúti túristajegyek 161 Vasúti összvonalas turista bérlet (7 napra) 162 Vasúti összvonalas turista bérlet (10 napra) 163 Balatoni napijegy 164 Balatonmix

C1 C1 C1 D3

Üzletpolitikai mérsékléső jegyek 171 Eseményhez kötıdı mérsékelt árú menettérti jegy 172 Vasúti jegy 33%-os üzletpolitikai díjmérsékléssel 173 Vasúti jegy 20%-os üzletpolitikai díjmérsékléssel 174 Reptéri menettérti jegy 20%-os díjmérsékléssel BP kártyával

D1 D1 D1 D1

Egyéb jegyek 181 Kerékpár viteli jegy 182 Élı állat viteli jegy 183 Kerékpár viteli havi jegy 184 Élı állat viteli havi jegy 185 Menetjegykiegészítık (menettérti, ICR/IC/IP,1.oszt.,h.jegy,csop.jegy) 186 Pótdíjazású viszonylati jegy

D1 D1 D1 D1 D1

191 192

Nyugdíjas menetjegy kombinált utazásra Közszolgálati kedvezményes menettérti jegy

D1 D1

199

Vasúti dolgozói (családtagi) kártya

C1

Megjegyzések:


10. táblázat: Vasúti díjtermékek katalógusa

37

ELEKTRA Autóbusz (alap-) díjterméktípusok (200-255 közti tartomány) Kód


Autóbusz menetjegyek Egyéb kódok 200 (fenntartott) 201 Autóbusz viszonylati menetjegy 202 Autóbusz viszonylati bérletalapú kiegészítı menetjegy 203 Autóbusz viszonylati vonatpótló jegyek 204 Autóbusz viszonylati győjtıjegy (db-szám függıen) Autóbusz viszonylati havijegyek 211 Autóbusz viszonylati havi jegy 212 Autóbusz viszonylati félhavi jegy 213 10 havi viszonylati havijegy 214 Autóbusz és BEB kombinált havijegy/bérlet 215 Autóbusz választható viszonylati havi jegy 216 Autóbusz 30 napos bérlet

Díjterméktípus Szolgáltatói/ csoportkód területi kódok

Járatszám

Kiegészítık

C2 C2 C2 C3 C2

C1 C1 C1 C1 C1 C1 C2 C2

Turista jegyek 231 Autóbusz szolgáltatói összvonalas turista bérlet (7 napra) 232 Autóbusz szolgáltatói összvonalas turista bérlet (10 napra) 233 Szövetségi napijegy

C1 C1 B1

Üzletpolitikai mérsékléső jegyek 241 Eseményhez kötıdı mérsékelt árú menettérti jegy 242 Autóbusz jegy 33%-os üzletpolitikai díjmérsékléssel 243 Autóbusz jegy 20%-os üzletpolitikai díjmérsékléssel

D1 D1 D1

Egyéb jegyek 251 Útipoggyász szállítási jegy 252 Kutyaszállítási jegy 253 Pótdíjazású viszonylati jegy

D1 D1 D1

Autóbusz dolgozói (családtagi) kártya

Kedvezm. fajta 1.,2.,…31

D1 D3 D1 (A3) D1

Autóbusz bérletjegyek 221 Autóbusz országos összvonalas havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 222 Autóbusz országos összvonalas éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 223 Autóbusz vonalcsoportos havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 224 Autóbusz vonalcsoportos éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 225 Autóbusz megyei havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 226 Autóbusz megyei éves bérletjegy (felmutatóra szóló) 227 Autóbusz viszonylati havi bérletjegy (felmutatóra szóló) 228 Autóbusz viszonylati éves bérletjegy (felmutatóra szóló)

255

Kedvezm. jog.típus 01,…127

C1

Megjegyzések:


11. táblázat: Autóbusz-díjtermékek katalógusa

A díjtermék-katalógus (ld. a számítógépes regiszterként megvalósítandó elvi 12. táblázatot) az ELEKTRA központi funkciót ellátók számára megteremti a különbözı területeken, illetve szolgáltatóknál használatos valamennyi hazai díjtermék díjainak katalógusba vételét, amely közül a helyi és szövetségi díjtermékek a 001 és 119, vasúti díjtermékek a 120 és 199, az autóbusz-közlekedésben a 200-255 közötti azonosító tartományban helyezkedhetnek el (ld. 8. fejezet). Az ún. (alap-) díjterméktípusok figyelembevételével és a Kedvezménytár alapján képezhetık a különbözı kedvezményes díjtermékek, amelyek a kártyára való feltöltésnél, az utas jogosultsági adottságai és az alkalmazható kedvezményfajta alapján kerülnek rögzítésre.

38

Díjtermékkatalógus 2007. 12. 10. Szolgáltató/ területi

Szolgáltatói név/

azonosító (9/16 bit)

Terület leírás

001 002 003 004 005 • • •

Díjösszeg (HUF) / Díjtábla hivatkozás Szolgáltatás jelleg 1) Település Díjterméktípus kód (8 bit) 7) jellege Díjtermékcsoport kód2) Kedv.jogosults.tip. Hivatkozás3) Kedvezményfajta hivatkozás4) Változás hivatkozási kód5)

BKV szolgáltatói azonosító MÁV-Start szolgáltatói azonosító Volánbusz szolgáltatói azonosító Alba Volán szolgáltatói azonosító Borsod Volán szolgáltatói kódja

6)

Helyi díjtermékek

→ →

001

002

→

A1

A1 HK01

-

-

••

••

Vasúti díjtermékek ••

119

120

121

VK01

VD02 VD01

••

••

Autóbusz díjtermékek 199

200

201

••

••

255

AK01

VD02 VD01 AD01 AD01 AD02

AD01 AD01 AD03

511 512

• • 599 600 601 602 • • 747 ? ? 799 800 • • ??? • • 5000

BP helyi díjszabású településkód Pécs helyi díjszabású településkód Komló helyi díjszabású településkód

1 2 3

Lenti helyi díjszabású településkód

3

HD01

HD01

N Helyi díjszabású településkód BKSz együttes területi kód

XYZ szövetségi területi kódja

Ország teljes területkódja

Megyjegyzések: 1) A "Díjterméktípus kód" a jegy- és bérlet típusát jelöli, amellyel az utasok, pénztárosok is találkoznak, és amelyeket a jogszabályok megállapítottak. 2) A "Díjtermékcsoport kód" arra a díjtermékcsoportra utal, amelynek termékei hasonló jellegőek és azonos mőveleti folyamatot igényelnek. 3) A "Kedvezményjogosultsági típus hivatkozás" azt adja meg, hogy milyen Kedvezményfajta (mérték) vehetık igénybe az egyes kedvezményjogosultsági kódhoz tartozóan a Kedvezménytár alapján. 4) "Kedvezményfajta" jogszabálybéli hivatkozási kódja, amelyhez kapcsolódik a díjtermék kedvezményes ára. 5) A "Változás hivatkozási kód" (pl. 001/ABC)az adott szolgáltatótól származó szabványosított "Viteldíjváltozásjelentés"-re vonatkozik, amely a háttérben, pótlapon, a változás tartalmára, idıpontjára, felelıs személyére, elérhetıségére stb. vonatkozó adatok találhatók. 6) A Díjtábla hivatkozások (pl. VD01, VD02, AD01) a helyközi viszonylati díjtermékek esetében a hosszövezeti díjtáblára való hivatkozást jelentik, amelyeknek alapján a vasúti (pl. VD01), vagy autóbusz (pl. AD01) díjtáblák elérhetıvé válnak, amelyek tartalmazzák a teljesárú és kedvezményes menetjegyek, bérletek, stb. hosszövezet szerinti díjait, valamint a kiegészítı jegyek díjait is; a helyi közlekedésben alkalmazott hivatkozás (pl. H01) arra utal, hogy adott területen az elıre váltott, ill. jármővön váltott díjak eltérıek, vagy a különbözı szolgáltatók eltérı viteldíjakat alkalmaznak, amelyek egy mögöttes pótlapon jelennek meg. 7) A "Település jellege" kód jelentése 1 = BP, 2 = megyei jogú város, 3 = egyéb település, amelynek alapján kerül meghatározásra a helyi közlekedésben a bérletkedvezmény összege a Kedvezménytábla szerint. 8) A Díjtermékkatalógusba új "díjterméktípus" felvétele a szolgáltató kérelmezése, leírása és az ELEKTRA rendszerrel való kompatibilitás vizsgálata alapján, továbbá a díjtermék-elfogadás üzleti feltételeinek tisztázása után történhet.

12. táblázat: A Díjtermékkatalógus elvi szerkezeti kialakítása

39

5.2

Kedvezménytár kialakítása

Magyarországon a közforgalmú közlekedésben is számos csoport létezik, akiknek a jogszabályok központilag „szociális” alapon díjkedvezményt biztosítanak. Erre vonatkozóan − A 2003. évi LXXXVII. Trv. A fogyasztói árkiegészítésrıl és a − 85/2007. (IV.25.) Korm. Rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrıl – rendelkeznek, amelyek a kártyakörnyezet számára is a kiindulási alapot jelentik. A helyi- és helyközi, továbbá a jegyes- és bérletes utascsoportokat is érintı kedvezményrendszer – a jobb áttekinthetıség érdekében – a kedvezmény-típusok, kedvezményjogosultsági alapok (jogcímek) alapján csoportosított formában veendık figyelembe a következık szerint (ld. 13. táblázat): − életkor alapján (pl. 6 évnél fiatalabbak, 65 évnél idısebbek) − társadalmi csoporthoz tartozás alapján (pl. tanulók, nyugdíjasok, munkanélküliek, katonák, tartalékosok, határon túli magyarok, stb.) − alkalmazásban állás alapján (pl. közalkalmazottak, képviselık stb.) − fogyatékosság alapján (pl. vakok, siketek, hadirokkantak stb.) − utascsoport létszám alapján (pl. sportolók, természetjárók, családok, óvodások stb. csoportjai) A 13. táblázat szerkezetében követi a rendeletben szereplı kedvezményjogosultsági csoportosítást, de nagyobb ráhagyással kezeli a csoportokat, a változások esetére. Az egyes jogosultsági csoportok különbözı mértékő (%) államilag biztosított szociálpolitikai jellegő kedvezményekre jogosultak a helyi és helyközi közlekedésben, amelyek jelenleg lehetnek 100, 90, és 50 %-osak, míg a helyi közlekedésben a kedvezmények fix összegő árkiegészítéshez igazodnak. A szociálpolitikai kedvezményeket a kedvezményezettek a kedvezmény-jogosultságot igazoló, a DSC-kártyán kódolt dokumentum alapján vehetik igénybe a nekik, a helyi, ill. helyközi közlekedésben, közlekedési módonként járó szociális jellegő kedvezménymértékeket. A szociálpolitikai kedvezményeken túlmenıen léteznek még különbözı eseményekhez kapcsolódóan (pl. kiállítások, vásárok, kulturális rendezvények, stb. látogatói) üzletpolitikai kedvezmények is (ide tartozik pl. a „családi” kedvezmény is). Sajátos kedvezményben részesülnek a saját dolgozók és családtagjaik, akik “dolgozói igazolványként” is szolgálható DSC-kártyával, vagy ingyenesen, vagy jelentıs engedményezéssel vehetik igénybe a munkaadó társaságuk szolgáltatásait. Az ilyen utazások esetén is szükséges a kártyakezelés a megfelelı statisztikai adatok győjtése érdekében. A kedvezménytípusok azonosítói és a szolgáltatás, ill. a szolgáltató jellegétıl függı kedvezménymértékek, vagy fajták szintén egy mátrix formájában kerülnek megadásra (ld. 13. táblázat).

40

A kedvezményjogosultsági csoport-típusok és a kedvezményfajták összerendelését biztosító táblaszerkezet abban az esetben is megfelelı, ha a szociálpolitikai kedvezmények megállapítása késıbb regionális szintre kerül és ezért regionálisan eltérı kedvezményezés kerülne kialakításra. A kedvezményjogosultságokat igazoló dokumentumok jogszabályok által meghatározott típusait szintén országos listába foglalandók és a DSC kártyák személyi adataihoz csatlakozóan, a kibocsátó intézmény kódjával és lejárati dátumával együtt, elektronikusan kell rögzíteni a kártyán. A különbözı kedvezményjogosultságú alaptípusoknak megfelelı kódokat a 13. táblázat tartalmazza a helyközi, helyi, valamint a jegyes és bérletes kedvezmények vonatkozásában (a kódtábla nyitottságát biztosítandó az 5 típuscsoporthoz egyenként 20 kedvezmény-lehetıség tartozhat). A kártyára az igazoló dokumentum alapján csupán ezek a kódok (valamint a jogosultságot igazoló dokumentum kódja és érvényességi idıpontja) kerülnek rögzítésre, a kedvezménymértékek realizálása a feltöltı automaták és a kezelı készülékek programozása során kerül figyelembevételre. A kedvezménytípusok és kedvezményes díjak megkívánják tehát egy egységes szerkezető „Kedvezménytár” meglétét (ld. 13. táblázat), amely a mindenkori hatósági döntés és jogszabályi közlés alapján összefoglalóan és kódolt formában tartalmazza a kedvezményjogosultsági csoport-típusokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó kedvezményfajták megjelölését is, amihez igazodóan a díjtermék-katalógusban szereplı termékek különbözı kedvezményes, mérsékelt árú jegyek díjai is megadhatóvá válnak. Ez a táblaszerkezet abban az esetben is alkalmazható, ha a szociálpolitikai kedvezmények regionális önkormányzati hatáskörbe kerülnek. 5.3

Menetdíjszámítás, kedvezmény-meghatározás, árkiegészítési igény-megállapítás

Az elektronikus chipkártyákra feltöltendı jegyek/bérletek (díjtermékek) fizetendı díjának megállapításához megfelelı formában rendelkezésre kell, hogy álljanak a menetdíjak, a teljesárú és kedvezményes díjak adatai, hogy az utascsoporthoz tartozó személy adott utazásához használandó díjtermék fizetendı menetdíjának összegét meg lehessen állapítani. A következıkben a helyközi közlekedésben használatos mozgó (az indulási ponthoz igazodó) hossz-övezeti díjrendszer-alapú menetdíjszámítás módszerének képletszerő bemutatására kerül sor, amely figyelembe veszi fenti szempontokat is és bármely díjszabási alap mellett általános megoldást jelent.

M ( Lij ) p , c ( f ), d = MT ( Ld ) p , c ( f ), d

menetdíj a díjtábla d-ik övezete szerint

MT(Ld)p,c(f),d = díjtábla érték (Ft) az alkalmazott díjövezetek (d) szerint, p = szolgáltatás jellegének megfelelı díjtermékek típuskódja (a jegy, vagy bérlet, a helyi, vasúti, autóbusz díjtermékekbıl); (ld. 9-11. táblázat) c = a kedvezményjogosultsági típus csoport indexe (1,2…127) életkor, szociális státusz, fizikai állapot stb. szerint (ld. 12. és 13. táblázat) f = az árkiegészítés-fajtákhoz igazodó kedvezményfajta indexe (1,2…31) a szolgáltatás jellege (vasúti, autóbusz, helyi, kompközlekedés) a helyi közlekedésben igazodik a település jellegéhez (BP, megyei jogú város, egyéb település)

41

Lij = utazási hossz (km) i és j pont (állomás/megállóhely) között, az utazási viszonylatoknak megfelelı útvonalak mentén adódó hosszak alapján történik, d = az utazási km-hossz (Lij) szerinti díjövezet a szolgáltatás típusának megfelelı díjtáblában,

L p , d = max H p , t −1 (< Lij ) + INT ( Lij − max H p , t −1 ) / s p , t + a(m) ⋅ s p ,t díjszabási fizetési hossz (km) a szolgáltatás típusának megfelelı díjtáblában, max Hp,t-1 = az utazási hossz (Lij) km-értékéhez alulról legközelebb esı, azonos km-sávszélességeket tartalmazó km-tartományhatárt (t) (pl. a vasúti díjtáblában 50, 100, 300 és 500 km; az autóbusz díjtáblában 100 km jelent ilyen övezetszélességet váltó tartományhatárt) s = övezetszélesség a díjtábla adott tartományában (pl. 50 km-ig mind a vasútnál, busznál 5 km; 100 km-ig a vasútnál 10 km, busznál 5 km stb.) INT (L/s) az osztás egészrésze m = az L/s egészrészen felüli maradványérték, ha m = 0, akkor a(m) = 0; ha m > 0, akkor a(m) = 1 A hálózat (gráf) mentén történı utazási viszonylatok (gráfélek) hossz-számítására több szempontból is szükség lehet, így pl. a több részes (átszállással létrejövı) vasúti jegyek teljes hossza alapján történı hossz-övezeti besorolása szempontjából. A teljes áru menetdíjak a megfelelı „teljes áru” menet-díjtáblából (MT) vehetık ki, amely „maximált árat” jelentenek, ezektıl a szolgáltatók üzletpolitikai megfontolásból esetenként eltérhetnek. A rögzített övezeti díjszabási rendszerben – mint amilyen a Budapest körüli BKSz övezeti rendszer lehet – a menetdíjszámítás hasonló módon, az érintett övezetszám (Z) és a fajlagos díj (d) függvényében történhet, M(Z)p,c(f) = (Z+1) · dp,c(f) A kedvezményes áru menetdíjak is hasonlóképpen számíthatók: M*(Z)p,c(f)=M(Z)p,c(f)·(1 - kp,c(f)) A helyi közlekedésben általában átalány jellegő „egyendíjakat” (vonaljegyeket) alkalmaznak, amelyek szintén a szolgáltatók díjtábláiból nyerhetık (ld. 12. táblázat). A kedvezményes áru díjtermékek a kedvezményjogosultsági csoporttípusokhoz (c) igazodó kedvezményfajták (f) alapján, az adott szolgáltatóra vonatkozó „kedvezményes menetdíjtáblákból” vehetık ki (ld. 85/2007.(IV.25.) korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrıl és a 13. táblázat). A „kedvezményfajta” a jelenben a helyközi közlekedésben %-os mértéket (pl. k=100, 90, 50%), a helyi közlekedésben a bérleteknél a település rangjától és a közlekedési eszköztıl/szolgáltatási módtól függı fix összegő kedvezményt (F) jelent (ld. 2003. évi LXXXVII. tv. a fogyasztói árkiegészítésrıl és 13. táblázat). A kedvezményes helyközi menetdíj (M*) a következı módon számítható: M*(Lij) p,c(f),d=M(Lij)p,c(f),d·(1 - kp,c(f)) 42

A helyi közlekedésben a bérletek esetében a kedvezményes díj a jogszabályokban megadott kedvezményösszeg levonásával adódik: M*p,c(f) = Mp,c(f) - Fp,c(f)

Elıfordulhat, hogy az utasok által fizetett kedvezményes díj és árkiegészítés összege nem adja ki a teljes árú jegy/bérlet árát.

43

Kedvezménytár 2007.12.10. Verziószám (8 bit)

Dátum (24 bit) Jogosultságot Jogsz. igazoló sorszám dokumentum2) típus kód

Hivatkozott jogszabály/intézkedés (alfanumerikus: 100 byte) Kedvezményfajta a díjtermék és szolgáltató jellege szerint (5 bit) Helyközi közlekedés + komp/rév Helyi 5) jegy kedvezmények bérlet kedvezmények kedvezmények

Kedvezményjogosultsági 1) típus Jogosultsági Típus kód 3) Kedv. fajta kód csoport leírása (7 bit) (7 bit) 01 02 03 04 10 11 12 13 20 21 22 Életkor 001 002 · · Társadalmi csoport 021 022 AFt BFt CFt · · Alkalmazás 041 042 · · Fogyatékosság 061 062 · · Létszám 081 082 · · Megjegyzések: 1) A "Kedvezményjogosultsági típusok" a jogszabályban meghatározott kedvezményjogosultsági csoportok alapján kerülnek megállapításra. 2) A "Kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumok típuskódja" az elıforduló és elfogdásra kerülı dokumentumtípusok alapján kerül összeállításra (ld. külön). 3) A "Kedvezményfajta kódok" a jogszabályi hivatkozásnak megfelelı mértéket (pl. 01=100%, 02=90%, 03=67,5%, 04=50% vagy Ft-összeget) jelentik. 4) A vasúti és autóbusz kedvezményfajták esetében a %-os kedvezmények díjszabási hosszövezet-függı teljes áru díjakra vonatkozóan értendık. 5) Helyi bérletkedvezmények esetén A, B, C, D, E, F, G Ft összeget jelentenek a településkategória/szolgáltatási mód szerint.(1=Budapest; 2=megyeközpontok; 3=egyéb városok) Dokumentum típus kódok: 1. SZAZ = személyi azonosító dokumentum (+ egyéb igazolás)

24

25

26

DFt

EFt

FFt

GFt

11. SIIG = Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének igazolványa

3. DIIG = érvényes diákigazolvány

12. HAIG = Hadigondozási igazolvány

4. NYIG = nyugdíjas jogosultság igazolása

13. GYIG = Gyógypedagógiai Intézet igazolványa 14. OVIG = óvoda által az utazás napjára kiállított utaslista alapján

6. KAIG = katonai igazolvány, eltávozási engedély

15. ELBE = elızetes írásos bejelentés

7. KÖIG = közalkalmazotti igazolvány

16. SPUT = szövetségi igazolványok

8. POIG = pedagógus, felsıfokú oktatói igazolvány

17. GYEK = gyermekközpont által az utazás napjára kiállított lista alapján

9. FOIG = Intézet igazolványa, önkormányzati igazolás fogyatékosságról 10. VAIG = Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének igazolványa

13. táblázat: Az ELEKTRA Kedvezménytár elvi, szerkezeti kialakítása

44

23

2. MAIG = magyar igazolvány

5. MUKP = munkaügyi központ igazolása

Tartalék

30

31

A kedvezményekhez társuló árkiegészítés mértéke 2006. július 1. után a helyközi vasúti és HÉV-, valamint autóbusz-közlekedésben igénybe vehetı árkiegészítések hosszövezet-függı fixösszegővé váltak. Ebbıl következıen a kedvezmény és az árkiegészítés összege elvált egymástól és az árkiegészítés összege nem (biztos) fedezi a kedvezményként nyújtott összeget, ami kedvezıtlen a szolgáltatóknak. A fogyasztói árkiegészítésrıl szóló törvény azt mondja: 7. § (1) Az árkiegészítés mértéke a) a vasúti személyszállítás, a HÉV-közlekedés, az agglomerációs és a távolsági autóbusz-közlekedés esetén a ……………..meghatározott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazási távolságnak megfelelı forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazási távolság és az 5 km hányadosával, Az idézett törvény 7.§ a helyi közlekedésre vonatkozóan azt mondja: Árkiegészítés-számítás a helyközi közlekedésben, díjövezetenkénti fix összegő árkiegészítési összegek (A) alapján képletszerően felírva a következıképpen lehetséges: Ap , c ( f ), d ( k ) = k( p ) ⋅ AT( p ), c ( f ), d ( k )

c = kedvezményjogosultsági típuscsoport f = a kedvezményjogosultsági csoport típus (c), a díjtermék típusának és jellegének (p) is megfelelı kedvezményfajta adott díjterméknél (a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló 2005. CLIII trv. 23. mell.) k = Ld,p/sp a díjszabási hossz és szolgáltatás jellegének megfelelı övezeti sávszélesség (s; km) alapján adódó, a kedvezményszámítás szempontjából figyelembe veendı km-osztályközök száma Ap,c(f),d(k)= az árkiegészítési összeg az utazási hossz, ill. a díjövezet szerint, AT(p),c(f),d(k) = az árkiegészítési tábla értéke az adott díjövezet (d) szerint, jegy- és bérletfajtánként (p)

Példa: egy megszemélyesített kártyával (DSC) rendelkezı tanuló által vásárolt 2. osztályú, 121 km-es távolságra szóló 50%-os kedvezményő vasúti jegy (amelynek ára 1020 Ft) után az árkiegészítés összegének számítása a következı (csupán a számítási mód a lényeges, a számok idırıl-idıre változhatnak): Ld = 100 + (INT(121-100)/10 + 1·20= 100+(1+1)·=140 km-es díjszabási övezet k = 140 km/5 km = 28 db 5 km-es vasúti övezet Ajegy,140 = 28 · 26 = 728 Ft, a fajlagos árkiegészítés alapján (itt 26 Ft/5 km) az árkiegészítés összege.

Összehasonlításul: a teljes áru vasúti jegy 2040 Ft, a szolgáltató bevétele: 1020+719=1749 Ft, azaz kevesebb, mint a teljes áru jegy ára. A jogosultan ingyenesen utazók esetében az árkiegészítés összege elıre nem meghatározott, az csak utólag a regisztrált utazások alapján kerülhet megállapításra, amihez a kártyahasználatból adódó kártyamőveleti adatok jelentik az alapvetı információt.

45

A szociálpolitikai kedvezmények személyhez kötöttek, ezért az ELEKTRA Hungaria követelmények között alapelvként szerepel, hogy kedvezményes díjtermék csak megszemélyesített kártyán szerepelhet, azonban (átmenetileg) a teljes országos rendszer kialakulásáig, a szolgáltatási területen kívülrıl érkezı, kedvezményes utazásra jogosultak menetdokumentummal való ellátásának biztosításához idıszakosan, esetleg ettıl eltérı megoldások sem zárhatók ki. c) a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp- és révközlekedésben a kedvezményes menetjegyek és bérletek esetén a kedvezményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve menetjegy) vásárlására a …………….. megadott forintban kifejezett támogatási tétel, d) … (2) A közforgalmú személyszállításban alkalmazott kedvezményes félhavi, negyedéves, féléves, éves bérletek esetén az árkiegészítés mértékét az alábbi számítási módszerrel kell meghatározni: a = b × c/d ,

ahol:

– félhavi bérleteknél c/d ≤ 0,5; – negyedéves bérleteknél c/d ≤ 3; – féléves bérleteknél c/d ≤ 6; – éves bérleteknél c/d ≤ 12. a = adott idıszakra vonatkozó bérletszelvény támogatása az adott támogatási kategóriában, b = havi bérletszelvény árkiegészítése az adott támogatási kategóriában, c = adott idıszakra vonatkozó bérletszelvény teljes ára, d = a havi bérletszelvény teljes ára.

Ez a körülmény megváltoztatta a díjtermékek (jegyek/bérletek) kiszolgáltatásának és a kedvezmények biztosításának gyakorlatát. Ezzel összefüggésben célszerő a díjhordozó elektronikus chipkártyák használati körülményeire tekintettel lenni, ugyanis ezek további szempontok figyelembevételét kívánják, nevezetesen, hogy az elektronikus kártyakörnyezetben nagyobb szerepet kap az utasok önkiszolgálása automatákból a díjtermékek váltása során; ebbıl a szempontból fontos a váltani/feltölteni kívánt díjterméktípus (-szolgáltatás jelleg szerint), az utascsoportok által igénybe vehetı kedvezményfajták egyértelmő megválasztásának biztosíthatósága. Végül is a menetdíj-megállapítás az utas által kért/választott és kártyára is felírásra került utazási viszonylat, az igénybe venni kívánt kedvezmény, vonat-/járatosztály és -nem (pl. IC), és helyjegy stb. díjak alapján történik, amelyeket az alrendszer üzemeltetıje megfelelı háttérdíjtáblákból vesz ki (ld. 12. táblázat). A szolgáltatás valamennyi összetevıje után járó teljes összeg kerül a kártyára felírásra, amely a felírt utazási jellemzık alapján részleteiben visszakövethetı és megfelelı készülékeken kijelezhetı. Ezzel kapcsolatban az is megemlíthetı, hogy az adótartalom felírása a kártyára sem szükséges, hisz a rendszer a jogszabályokban meghatározott adókulcsok (%-ok) alapján hitelesítetten, csak egyféleképpen mőködhet. 46

5.4

A díjtermékek feltöltésének eszközszempontjai

Az országos elektronikus közlekedési kártyarendszerben a különbözı díjtermékek (jegyek, bérletek) hordozójaként megfelelı kártyakínálatot célszerő biztosítani a (DSC, PSC kártyák), amelyek közlekedésben való alkalmazását, ill. a különbözı jegy- és bérletválaszték leképezését és feltöltését a kártyafeltöltı automaták menürendszerének elvi vázlata alapján magyarázhatjuk el, amelyek a következı funkciókat biztosítják: ►kártyavásárlás (csak megszemélyesítés nélküli esetben) ►kártyafeltöltés • A általános jegyek (közlekedési díjtárca) • B helyi idıszakos (1,3,7 napos) jegyek • C idıszakos bérletek (csak DSC kártyák esetében) • D helyközi egyedi viszonylati jegyek (+ egyéb kiegészítı jegyek) • P (parkolási díjegységek; csak megegyezés alapján közlekedési tárcából) ►bizonylatadás ►díjvisszaváltás Magyar viszonyok közt jelenleg a helyi és helyközi, valamint szövetségi közlekedésben használatos díjtermékek (jegy- és bérletfajták) az 5. táblázatban összefoglalt sajátosságokkal értendık. A többes használatú díjkártya közvetlen fizetésre döntıen csak a helyi és környéki (szövetségi) közlekedésben képzelhetı el. Az idıszaki jegyeket (1,3,7 napos, vagy 24, 72, 168 órás jegyek) egyelıre csak a helyi közlekedésben tervezik. A bérletek lehetnek területi, vagy viszonylati érvényességőek, ill. teljes árúak vagy kedvezményesek is, utóbbiak esetében a megszemélyesített kártyán a kedvezményjogosultsági kódnak is szerepelnie kell. Az egyedi viszonylati jegyekhez köthetık egyéb kiegészítı jegyfajták is (pl. IC-pótjegy, 1. oszt. különbözeti jegy, helyjegy, stb.). Itt is meg kívánjuk jegyezni, hogy helyjegy és ICpótjegy automatában csak abban az esetben váltható, ha az automata közvetlen on-line kapcsolatban van a helyjegy-elosztó központtal. Ebben az esetben a jegy, az IC-pótjegy és helyjegy internetes elırendelés alapján, megfelelı kód alkalmazásával, a kártyára az automatában is rátölthetı (e-ticket). A személyzettel rendelkezı árusító helyeken ez közvetlenül is megtehetı. A csoportos jegyek az "egyéb" kategórián belül, mivel a csoport részére kedvezmény jár, csak jegyirodákban tölthetık fel (egy DSC kártyán max. 7 kísérı és max. 31 fı részére) (a helyjegyeket célszerő egy erre a célra kialakított PSC-kártyán megoldani). Több együtt utazó személy helyközi teljes árú jegye automatában is feltölthetı a kártyára; de adott utazás során a kártyatulajdonos számára is csak az „együttes” jegy használható. A helyi közlekedésben CICO technológia esetén több személy a díjtárcából való többszöri kezeléssel és díjlevonással is megoldható. A címezhetı díjtermékhelyeknek a kártyán azért is van fontossága, mert a viteldíjszintek szolgáltatónként is különbözhetnek, és amíg esetleg nincs országos központ, különálló alrendszerek is tudnak egyazon kártyán mőködni, amelyek között az átjárhatóságot az azonos képességő és szerkezető kártya biztosítja a különbözı “díjtermékzsebeivel”. 47

Ugyanez vonatkozik a kombinált (belsı+külsı) bérletekre is, amelyek a feltöltésnél együtt választhatók – mert esetleg együtt díjengedményben részesülnek –, de a belsı és külsı részdíjak a feltöltés után, az elszámolás során az ıket megilletı szolgáltatókhoz kerülnek. Egyes azonos típusú termékek több szolgáltatónál, több hasonló díjtermék esetén is alkalmazhatók, de a díjszintek szolgáltatónként, városonként el is térhetnek egymástól. Az egyes kártya-típusok feltöltése (a kedvezményes díjaknak megfelelıen is) a kártyafeltöltı helyeken, vagy automatákban az utazó közremőködésével és a kártyán lévı jogosultsági kód egyidejő ellenırzésével történik. A megszemélyesített DSC-kártyák csak a központi jegyirodában kerülhetnek kiadásra. A megszemélyesítés nélküli kártyák valamennyi jegyirodában is kiválthatók, míg a PSC-k minden árusító helyen (jegyirodákban, forgalmi irodákban, ügynököknél) és automatákban is vásárolhatók és feltölthetık. A korábbiakban elmondottak alapján a kedvezményes bérleteknek és jegyeknek megfelelı „utazási jogosultság” a kártyafeltöltın való a kedvezményeknek megfelelı, csökkentett összegő befizetéskor kerül a kártyára, a kezelésnél vagy csak az érvényesség megállapítása, vagy egy adott díjtétel törlése, vagy – általában a helyi közlekedésben – egy adott díj levonása történik. A feltöltéshez megfelelı olvasó/író képességgel rendelkezı feltöltı készülékekre van szükség, amelyeknek több típusa is lehetséges. Mindegyikkel kapcsolatban elmondandó: a feltöltı készülékek ugyanolyan biztonsági szintet képviselnek, mint a kezelı készülékek, amelyek tartalmaznak megfelelı biztonsági modult (SAM) és képesek a megfelelı biztonságú titkosítási algoritmusoknak megfelelıen mőködni. A feltöltı automatáknak a kártyarendszerben sajátos és fontos szerepük van az utazási dokumentumhoz való önkiszolgáló hozzáférésben. Az automatákban a kártyák feltöltése különbözı módon történhet: − készpénzzel: érmék, bankjegyek felhasználásával, a visszaadás biztosításával − bankkártyával: azon automaták esetében, amelyek on-line kapcsolatban állnak valamely kiválasztott bankkal, mód van a bankkártya és a közlekedési kártya (DSC, PSC) egyidejő automatába helyezésével a bankszámláról az összeg leemelésére és az automatán keresztül közlekedési kártyára történı feltöltésre, − szerzıdés alapján: a közlekedési kártya (DSC) tulajdonosa és a szolgáltató közötti szerzıdés keretében az automatával közölt „megbízás” alapján, a behelyezett kártyára, pinkód alkalmazásával történhet a bérletdíj feltöltése, amely összeget az elszámoló központ a feltöltést követıen a szerzıdésben adott felhatalmazás alapján a kártyatulajdonos bankszámlájáról leemel, − mobilfizetéssel: a mobiltelefon tulajdonos a telefontársasággal kötött megállapodás keretében üzenetet küld az erre a célra bevezetett ügyfélszolgálati számra, és megadva pin kódját, valamint az automata azonosítóját, a telefonszolgáltató megerısítı üzenete alapján az automatába helyezett kártyára (DSC, PSC) feltölti a kívánt díjterméket, majd a mobiltársaság a telefonszámlával együtt havonta beszedi a díjtermékek kifizetésére felhasznált összeget, amit aztán szerzıdés alapján átutal az automatát üzemeltetı társaságnak; adott esetben ez a társaság ebbıl a feltöltött összegbıl a felhasználás arányában, a központ kimutatása alapján, tovább ad más szolgáltatóknak is.

48

A készpénzzel való feltöltést lehetıvé tevı automaták árát, amelyek szinte mindenki számára lehetıvé teszik a kártyafeltöltést, a bankjegyolvasók, az érmetartályok, a visszajáró pénzkezelı berendezés, a bonyolultabb öndiagnosztika, jelentısen növeli. Ezért megfontolandó, hogy azokon a nagy forgalmú helyeken, ahol több fix telepítéső automata elhelyezése indokolt, ott az automaták egy része csupán készpénz nélküli feltöltést lehetıvé tevı, alacsonyabb áru készülék legyen. Az ilyen készülékek, amelyek ugyanolyan menürendszerrel és képességekkel rendelkeznek, mint a készpénz-fizetéssel mőködık, a „fizetés” azonban csak bankkártya, szerzıdés (inkasszó) ill. mobiltelefon révén lehetséges. A késıbbiekben, ha a közlekedési kártyára külsı elektronikus pénztárca alkalmazás is ráültetésre kerül, akkor a pénztárca feltöltött összegébıl valamelyik belsı „díjtermékhelybe” felírandó díjtermék (pl. helyi bérlet, helyközi egyedi jegy) adott díjösszege áttöltése közvetlenül is lehetségessé válhat. Az automaták a fel nem használt egyedi jegyek, valamint a helyi és szövetségi többes használatú jegyek díja, vagy a „díjtárca” maradvány összege meghatározott szabályok mentén visszaváltható (ld. 8.4 fejezet). Természetesen a különbözı fizetési módok részlegesen a jegypénztárakban is lehetségesek, valamint ügynököknél/bizományosoknál (készpénz, bankkártya, szerzıdés), ahol a megfelelı feltöltı készülékek (POS) hálózatba kapcsolva ezt szintén lehetıvé teszik. A helyi közlekedési jármőveken méreteiben kisebb, csupán érmével mőködı és papíralapú chipkártyát árusító, de mindkét kártyatípusra (DSC, PSC) „jegyek” feltöltését lehetıvé tevı automaták is alkalmazhatók, amelyek kisegítı szerepet játszhatnak az eseti utasok kiszolgálásában. A rendelkezésre álló kisebb méretek miatt csupán az érmével való fizetést célszerő biztosítani, visszaadás nélkül, ugyanis az esetleges túlfizetés a kártyán a következı feltöltésnél/utazásnál felhasználható. Azokban az esetekben, amikor a jármővezetı számára megengedett a „jegyárusítás”, a feltöltés a vezetıi konzolon elhelyezett készülék (PC) révén is lehetséges, vagy elıre feltöltötten árusított értékkártyák révén, amelyek díjösszegébıl kerül levonásra a viszonylati jegy, vagy a vezetı általi közvetlen készpénz elfogadással. A lényeg a rendszer konform feltöltı berendezés, amelynél a bérletesek is feltölthetik a havi bérletüket. Sajátos fizetési módként az utalvány (pl. OEP-utalvány) ellenében való díjtermékfeltöltés is lehetséges. Az interneten keresztüli jegyvásárlás, helyfoglalás is lehetséges, ebben az esetben azonban egy, az elosztó központtal on-line kapcsolatban levı, a vásárlás során kiválasztott jegypénztárban, vagy automatában a megvásárolt terméket, pin-kód megadásával rá kell tölteni a közlekedési kártyára, amely aztán az utazás során kerül kezelésre. A rendszer azt sem zárja ki, hogy a bérletjellegő díjtermékeket a kezelıkészülékek révén, „akciós lista” alapján töltsék fel, ill. újítsák meg, bár ezt a listaméret esetenként korlátozhatja. Alapelvként le kell szögezni: az országos elektronikus kártyarendszernek csak azok a díjtermékek (jegyek, bérletek) képezik részét, amelyek valamilyen, a rendszer által elfogadott kártyára (vagy érintkezésmentes kommunikációra képes egyéb, a rendszer által elfogadott médiumra, pl. NFC mobiltelefonra) kerülnek, mert csak ezek kezelhetık rendszer konform módon és csak ezek kerülhetnek elszámolásra. Minden egyéb díjlerovási technológia (pl. interneten rendelt, kinyomtatott jegy, vagy mobiltelefonon tárolt jegy, ha a készülék SIMkártyája nem képes az ELEKTRA kártyához hasonló érintkezésmentes kommunikációra) adott szolgáltató saját bevételgyőjtési csatornáját jelenti, és nem képezi részét az átjárható

49

országos rendszernek. Az így kezelt díjtermékek bevételeinek egyesítése az ELEKTRA rendszerben realizálódó utazások adataival és bevételeivel az adott szolgáltatók feladata. 5.5

A díjtermékek érvényesítı kezelésének eszközszempontjai

A kártyakezelés/érvényesítés az utazás megkezdésekor az állomáson/peronon vagy a jármővön elhelyezett kezelıkészülékek révén történik. A kezelés a kártya és a kezelıkészülék közti „párbeszéd” felvétele révén kezdıdik, amelynek során a rendszerhez való tartozásazonosítás és „kártyatisztaság” ellenırzése után a kártyán levı díjtermék (jegy/bérlet) azonosítása, vagy azon a helyen megengedett díjtermék-hierarchia alapján (bérlet?; jegy?), vagy az utas általi választás alapján történik, aminek utána kerül sor a kezelés további mőveleteire, ami a legfontosabb adatok kártyára történı visszaírásával fejezıdik be. A különbözı területeken az utazási díjak lerovásával kapcsolatban a következı sajátosságokat célszerő kiemelni: A helyi közlekedésben, ha nincsenek övezetek, akkor a „vonaljegyen” alapuló egyendíjnak megfelelıen egyszerő, a felszálláskor (check-in) csak a kártya érvényességét vizsgáló kezelésre van szükség. Abban az esetben, ha teljesítményarányos, check-in check-out kezelésen alapuló rendszer kerül megvalósításra, akkor az érvényesség (feltöltés) és a felszállóhely mellett a díj mértékének meghatározásához a leszállóhely is megállapításra és rögzítésre kerül és díj automatikusan kerül levonásra a „Díjtárcából”. Mindkét esetben csupán egy író/olvasó funkcióval rendelkezı kezelıkészülékre van szükség, amely adott esetben a díjszámítási mőveleteket is elvégzi. A helyközi utazások során elengedhetetlen a teljesítményarányos viteldíjak alkalmazása. Ezt vagy az utas által „elıre kijelölı”, vagy a rendszer által „utólag megállapító” kezelési technikával érhetjük el. A teljesítményarányosság, vagy km-hosszalapú (pont-pont közti), vagy övezetszám-alapú vitel-díjakkal érhetı el. A szövetségeken belüli utazások esetében, amelyek a központi település körüli pl. 5 km-es övezetek között történhetnek, a díjak lerovása a megfelelıen kialakított „választógombos” kezelı-készülékekkel, lefogyasztásos módon az állomások peronjain, vagy a felszállás után az autóbuszokon történhetnek, ugyanis a szövetségen belüli helyközi közlekedésben nagyobb az esélye a felszálláskori, az utas általi övezetkijelölésnek (a vasútállomások ugyanis nem könnyen zárhatók le), mint a fel- és leszálláskori helymegállapításon alapuló teljesítmény- és díjmegállapításnak (bár ez a helyközi autóbusz-közlekedésben, pl. GPS-alapú helymeghatározással, könnyebben megoldható). Ezért a helyközi közlekedésben olyan kezelıkészülékek alkalmazására szükség lehet, amelyeken az utas számára lehetıvé teszik – az övezeti beosztás egyszerősített térképi ismeretében –, hogy az utazni szándékolt övezetszámot az arra kijelölt „gombokkal” kijelölve a kártyát kezelje, aminek során vagy a jegy díja kerül levonásra, vagy a bérlet övezeti és idıszaki érvényessége megállapításra. Mindkét esetben a készülék a kezelés tényét és adatait a kártyára visszaírja. A díjtáblázat tételei az utazóközönség számára nehezen közölhetık, ezért a szövetségi körzetközi utazások díjmegállapítását a kezelı készülékekre lenne célszerő bízni.

50

A kezelıkészülékeken a kártyatartalmat kijelzı gomb (P megnyomása után az övezetválasztás a +/- mechanikai, vagy érintı képernyıs gombok segítségével történhet. A +/– jelő gombok az övezetszámok beállítására és a javító „lépkedésekre” szolgálnak, míg (a „P” gomb szolgál a kártyatartalom elızetes megtekintésére (ld. ábra). A kijelölt szövetségi célövezet alapján a díjszámítást és lerovást a kezelıkészülék végzi. Azokon a hálózati pontokon (állomásokon, megállókban), ahonnan szövetségen belülre is és a szövetség határán túlra menı utazások is kezdıdhetnek, a kártyára feltöltött díjtermékek számának függvényében szükség lehet a díjtermékek körüli “választás”-ra is, amely a helyközi bérlet és a feltöltött jegy közötti kiválasztást teszi lehetıvé, ami szintén a +/- jelő gombokkal lehetséges, majd a megerısítés az “OK” gombbal történhet. A szövetségeken kívüli helyközi utazások esetében egyedi dedikált díjtermékek kezelése a kezelıkészüléken szintén választógombok segítségével az „elımegtekintés (P)”, majd a +/– jelekkel történı (esetleg több tételbıl való) kiválasztás és „megerısítés” (OK) után történhet. A vasúti egyedi jegyek esetében a menetdíj mellett, az IC-pótjegy, az 1. osztályú felár, a helyjegy stb. egyenkénti megerısítése után, több résztétel egyszerre, az egyedi alapdíjjal együtt kerülhet kezelésre. A kártyakezelési mőveletek végrehajtására, az elmondott díjszabási és díjlerovási technikáknak megfelelıen, továbbá a helyi, a szövetségi és a távolsági közlekedés sajátosságainak figyelembevételével a 7. ábra vázlatosan bemutatott két kártyakezelıtípusból álló „család” képes valamennyi hazai, a kártyára elıre feltöltött jegy-/bérlettípus kezelését végrehajtani.

7. ábra: A kártyakezelı készülékek kialakításának és mőködésének elvi vázlata az országos ELEKTRA-rendszer megvalósítása esetén

51

A kezelés során elvégzendı különbözı mőveletek (övezetkijelölés, választás, megerısítés) megfelelı tájékoztatást és betanulási idıt kívánnak, bár ezek egyszerőbbnek tőnnek, mint az automatákban való önkiszolgáló kártya feltöltési mőveletek. 5.6

Díjtermékek feltöltése és alkalmazása

A fıbb díjtermék jellemzıkre vonatkozó 14. táblázatból látható, hogy melyek azok az adatok, amelyek az utasok szemszögébıl is díjtermékek feltöltésénél, ill. azonosításánál fontosak; így a díjtermék-típus kód (8 bit), a kedvezményjogosultsági típuskód (7 bit) és az árkiegészítés mértékéhez igazodó kedvezményfajta kód (5 bit) együttesen teszi egyértelmően lehetıvé a kedvezményes jegyeken a kedvezményezés megoldását. Díjtermék jellemzık

Bit

Azonosítók leírása

Milyen (alap-) díjtermék?

8

Díjterméktípus (és szolgáltatás jelleg) kód (255 féle)

Melyik utascsoportnak szól?

7

Kedvezményjogosultsági típus kód (128 féle)

Milyen fajta kedvezménnyel?

5

Kapcsolódó árkiegészítésfajta kód (31 féle)

(Melyik szolgáltató fogadja el?)

9

Díjterméket elfogadó szolgáltató kódja

Mely területen/viszonylatban érvényes?

32

Területi/utazási viszonylati kód

Melyik vonaton/járaton?

24

Vonal/viszonylat + járat/vonalkód

Milyen kiegészítıkkel?

28

Szolgáltatáskiegészítık kódjai

14

Kezdı/lejárati dátum; idıtartam

Mikor, meddig érvényes?

14. táblázat: A díjtermékek díjszámítása, feltöltése, ellenırzése és az árkiegészítés számítása szempontjából fontos jellemzık

A viteldíjrendszer és az együttmőködési szabályozás vonatkozásában fontos, hogy egy adott szolgáltatási területen, hálózatrészen, valamennyi szolgáltatóra vonatkozó egységes díjszabás érvényes, avagy szolgáltatónként eltérı díjalkalmazás is lehetséges-e, legalább is az azonos jellegő szolgáltatási körön (pl. vasúti, vagy autóbusz közlekedésen) belül. E vonatkozásban célszerő számba venni és megkülönböztetni a kártyarendszer szereplıit, a szolgáltatási területeket (hálózatokat) és az utazások során igénybevett szolgáltatásokat, valamint ezek díjszintjeit, ugyanis ezek lehetnek egységesek, de lehetnek teljesen különbözıek is. Ebbıl a szempontból fontos figyelembe venni és megkülönböztetni a következıket:

52

–

kártyakibocsátók (kódjuk CISS: (9 bit) a kártya „azonosító” részében)

–

díjtermék-kibocsátók (kódjuk FISS: (9 bit) az „objektumok” azonosítójában)

–

szolgáltatók (kódjuk: OPER: 9 bit) a díjtermék feltöltıjeként és az igénybevett szolgáltatás nyújtójaként)

–

érvényességi területek/hálózatok (kódjuk: TRAV: (32 bit); a díjtermék érvényességének jelölésére)

–

szolgáltatások (kódjuk: SERV: 24 bit) a vonal/viszonylat+járat/vonat)

–

idıbeli érvényességének (kód: DATE: (14 bit): dátum-naptól, napig)

Ezen megkülönböztetést lehetıvé tevı azonosítók alkalmazásával az ELEKTRA rendszerben lehetséges, hogy A által kibocsátott kártyán, B által kibocsátott díjterméket, C szolgáltató, D területen/hálózatban, E szolgáltatásán, F idıszakban alkalmazza, ill. használja. Erre a jövıben elvben szükség lehet, még ha ma nem is ez a helyzet, hanem sok vonatkozásban a koordinációs törekvések és az áttekinthetıség jegyében „egységesített” viszonyokat találunk. A díjtermékek típusain belül a területi, ill. felhasználhatósági érvényesség – így a feltöltési technológia – szempontjából két lényeges csoport különböztethetı meg már ma is; ezek szerint beszélhetünk területi érvényességő díjtermékekrıl és viszonylati érvényességő díjtermékekrıl ill. viteldíjakról. Ezen csoportok sajátosságai közül a feltöltés, ill. a chipkártyán való leképezés szempontjából a következık emelhetık ki: Területi érvényességő viteldíjak A területi érvényességő viteldíjaknak az a sajátossága, hogy egy adott területen (településen, régióban vagy szolgáltatói területen) egységesen alkalmazzák ıket, ill. érvényességük egy területi kóddal megadhatók a díjtáblákban. Ebbe a kategóriába tartoznak a hálózati bérletek és napi jegyek, de ide sorolhatók adott területen használható vonal- és átszállójegyek, vagy díjtárca összegek.

Területi érvényességő díjtermékek Viszonylati érvényességő díjtermékek

Szolgáltatónként Szolgáltatónként egységes díjak eltérı díjak hazai gyakorlat hazai viszonyok között az átjárhatóság érdekében nem kívánatos hazai gyakorlat hazai viszonyok között üzletpolitikai okokból eltérés elképzelhetı

A következı eseteket célszerő figyelembe venni: –

–

–

ha adott területen valamennyi szolgáltató számára azonos, egységes viteldíjrendszer létezik, ez esetben a viteldíj a díjtermék-katalógusba területi díjként, a területegységet jelzı kód sorában kerül megadásra, amit a kártyán külön jelezni nem kell (ez felel meg a jelenlegi hazai helyi önkormányzati szabályozási gyakorlatnak) (ld. 8. ábra /a. eset), ha adott területen a különbözı szolgáltatók saját, a maximált ártól lefelé eltérı viteldíjaikat kívánják alkalmazni, ugyanaz a díjtermék a díjtáblában szolgáltatónként különbözı díjszinttel kerül megadásra (ez liberalizált szabályozási környezetben fordulhat csak elı, ami a használók számára sokszor áttekinthetetlen viszonyokat teremtene (ld. parkolási díjrendszer Budapesten)) (ld. 8. ábra /b. eset); ilyen esetben a kártyán adott szolgáltatóhoz kötıdı díjtermék oly módon jelölhetı, hogy a Díjkatalógusban „Szolgáltató kódja” a feltöltésnél mindjárt beírásra kerül a „Visszaírt adatok”-nál; a kezelésnél ezt a díjterméket más szolgáltató nem fogadja el, ha a szolgáltatók több területen városban is szolgáltatnak, ahol szolgáltatónként eltérı díjszinteket alkalmazhatnak (liberalizált modell), akkor az adott területre vonatkozóan a díjtermék-katalógus ezen települések mezıiben jelzett „pótlapon” szolgáltatónként

53

eltérı díjak is megadásra kerülhetnek (ld. 8. ábra /c. eset), amit csak a vonatkozó szolgáltatók fogadnak el (a hazai szabályozási környezetbıl adódóan hazai viszonyok között ez az eset is kizárható).

Viszonylati érvényességő viteldíjak A teljesítményfüggı, fıleg helyközi vasúti és autóbusz viteldíjak az igénybevett szolgáltatás mértéke, ill. az utazási hossz alapján kerülnek számításra, ezért ezek a díjtermékek a díjkatalógusban egyetlen számmal eleve nem adhatók meg, hanem egy km-, vagy területövezeti díjtábla alkalmazását kívánják meg. Az ilyen típusú díjtermékeknél a díjtermék katalógus adott sorában és megfelelı oszlopában egy a hosszövezeti díjtáblára utaló kód (pl. a vasúti díjtábla esetében „VD01” bejegyzés található, amely egy „pótlapon” levı díjtáblázatra utal).

Terület A

Terület B

1. Szolgáltató A díj 2. Szolgáltató A díj

1. Szolgáltató B díj 2. Szolgáltató B díj

Terület A

Terület B

1. Szolgáltató X díj 2. Szolgáltató Y díj

1. Szolgáltató vonal

K díj 2. Szolgáltató

1. Szolgáltató W díj 2. Szolgáltató Z díj

1. Szolgáltató Viszonylat P Viszonylat Q 2. Szolgáltató

P díj

a.)

b.)

c.)

Q díj

8. ábra: Különbözı díjalkalmazási és elfogadási esetek

A viszonylati érvényességő viteldíjakkal kapcsolatban a következı eseteket célszerő megfontolni: –

54

ha alágazatonként országos érvényességő helyközi viteldíjakat alkalmaznak, akkor ezek minden szolgáltató azonosító kódjának sorában ugyanúgy adhatók meg (ez felel

meg a jelenlegi hazai gyakorlatnak; a késıbbiekben, a közigazgatási régiók kialakulása után, a településeket, övezeteket, régiókat jelölı kódok oszlopaiban (600as kód felett) akár szolgáltatónként eltérı díjtáblák alkalmazhatók) – ha egyes vonalakon a szolgáltató társaságok saját, egyedi díjakat kívánnak alkalmazni, akkor ez a díjtermék-katalógusban a szolgáltatói kódoknak megfelelı sorokban jelzett hivatkozás (pl. autóbusz esetében „AD01”) alapján tehetı meg, az ilyen esetben a kártyára való feltöltésnél a címzett „szolgáltató kódja” a visszaírt adatok közé elıre beírásra kerül, ami azt jelenti, hogy ez a jegy csak nála használható, – ha valamely díjterméket a területi/vonali érvényesség megadásán túl, címzetten egy adott szolgáltatáshoz (pl. IC-vonat, távolsági buszjárat) kívánják rendelni, akkor az a kártyára való felírás során a „Tömegközlekedési szolgáltatás összevont azonosítója (vonal/viszonylat +járat/vonat)” megadásával tehetı meg, – ha napszakonként eltérı díjakat kívánnak alkalmazni (pl. 9 és 13 óra között „bevásárló” jegyet), akkor ezt külön díjterméktípusként adhatják meg, miközben a díjtermék-típuskód egyúttal jelezheti a napszaki érvényességet is. A kártyákra történı díjtermék-, ill. díjfeltöltéshez szükséges egy „Kedvezménytár” is (ld. 13. amely a mindenkori hatósági döntés és jogszabályi közlés alapján összefoglalóan és kódolt formában tartalmazza a kedvezményjogosultsági csoport-típusokat, valamint a hozzájuk tartozó kedvezményfajta megjelölését is, amihez igazodóan a díjtermékkatalógusban a különbözı kedvezményes jegyek díjai is megadhatóvá válnak.

táblázat),

A díjtermékjellemzıkbıl láthatóvá vált, hogy a (díjtermékek/jegyek/bérletek) kártyára való felírása nem jelenti minden részletes jellemzı és adat felírását, hisz a kódok a kezelı vagy jegyvizsgálói, ellenıri kijelzık memóriájában tárolt adatok alapján egyértelmően megjeleníthetık, ill. a díjak utólag is számíthatóvá válnak (pl. ezzel kapcsolatban az is megemlíthetı, hogy az adótartalom felírása a kártyára sem szükséges, hisz a rendszer a jogszabályokban meghatározott %-ok alapján hitelesítetten, csak egyféleképpen mőködhet). A Díjtermékkatalógusból látható, hogy a helyi és szövetségi közforgalmú közlekedésre, valamint a vasútra és autóbusz-közlekedésre vonatkozóan milyen (alap-) díjtermékek használatosak ma az országban. Ezeken belül minden szolgáltató megtalálja a saját területén használtakat, amelyekre vonatkozóan elvégzi a katalógus szerinti „Díjterméktípuskód” hozzárendelést, és amelyekre vonatkozóan továbbra is a rá vonatkozó díjszinteket alkalmazza. Az ELEKTRA rendszerben az országos átjárhatóság szempontjából az egységes kártyaszerkezet, ill. díjtermékhely szerkezet nagy elınye, hogy minden termék ugyanabba a „díjtermékhely-keretbe” kerül (és ha szükséges, további egységes „folytató díjtermékhely(ek)re”) megkönnyítve az országos kártyaalkalmazás feltételeit és segítve a különbözı helyeken létrejövı alrendszerek közti utas-átjárhatóság mőszaki megvalósítását. Ez megkönnyíti a feltöltési és kezelési mőveleteket, hisz minden szolgáltatónál minden díjtermék azonos „keretben” található. A fı díjtermékjellemzık helyének egyezése mellett csupán néhány mezı tartalma változhat az egyes díjterméktípusok sajátos igényei szerint (ld. 9. ábra). Az ábra a négy fı díjtermékcsoport-típus vázlatos szerkezetét mutatja a legfontosabb jellemzıkkel/adatmezıkkel a feltöltés és kezelés szempontjából (ami színesben jól látható), így például

55

–

az A1 adott érvényességi területen a díjtárcából való vonal-, ill. átszállójegy fizetést mutatja, miközben a kezelés során a maradvány összeg rögzítésre kerül és a kezelés idıpontja mellett ezen idıpont-adat a speciális adatmezıben is felírásra kerül és egy utazási lánc kezdı idıpontjaként szolgál, abból a célból, hogyha pl. 30 percen belül újabb felszálló kezelés történik, akkor az engedményesen is lehetséges legyen,

–

a B1 adott érvényességi területre vonatkozó napijegy, ill. X órás jegy alkalmazását mutatja, miközben a speciális mezıben az elsı kezelés órája kerül rögzítésre, az érvényességi idıszak kezdetének kijelöléséhez,

–

a C1 adott területi érvényességő bérlet alkalmazását ábrázolja, mégpedig kedvezmény igénybevételével, ami a feltöltésnél a Személyi adatok közt szereplı kedvezményjogosultsági típuskód és a kívánt, ill. lehetséges kedvezményfajta kód alapján kerül felírásra a kezdı és lejárati dátummal együtt (a speciális mezınek is lehet szerepe pl. a felszállások számlálójaként az érvényességi idıszakban),

–

a D2 adott utazási viszonylatra szóló vasúti jegyet, egy irányba és adott napra vonatkozóan ábrázol, amelyet adott szolgáltatásra (vonatra) kiegészítıkkel (pl. IC pótjegy, helyjegy stb.) és a „folytató hely(ek)en” többrészes jegyként adtak ki; a speciális mezı itt kihasználatlan marad, de lehetıség van itt pl. km-győjtésre is).

A díjtermékek leképezése – beleértve a kedvezményes termékeket is – a kártyákon a korábban kialakított adatszerkezetben az ország valamennyi helyi és helyközi díjtermék típusára vonatkozóan megtörténhet, beleértve a különleges eseteket is, amelyekre vonatkozóan „Példák” a 6. fejezetben találhatók.

56

9. ábra: Különbözı díjterméktípusok leképezése az egységes ELEKTRA díjtermékhely-szerkezetben

57

6. 6.1

Példák egyes sajátos díjtermékek és kedvezményezı akciók leképezésére

Kedvezményjogosultságok és kedvezményes díjtermékek leképezése

A szociálpolitikai alapú kedvezmények alapvetıen csak a DSC kártyákon a „Személyi és kedvezményekre vonatkozó adatok” között a „szociális státusz”, vagy a „fizikai állapot” alapján, megfelelı hitelességő dokumentumok bemutatása mellett, szintén MAC-cal felírt „kedvezményjogosultsági kód” alapján vehetık igénybe a díjtermékek a feltöltésénél. A kedvezményezés módja az árkiegészítések fixösszefüggı tételével megváltozik, és a jövıben a %-os kedvezménymértékek helyett a jogszabályban megállapított fix összegő árkiegészítésekhez igazodó „kedvezményfajták” (1.,2.,3. … 10.) lépnek be a helyközi közlekedésben is, ami azzal jár, hogy a kedvezményes menetdíjakat díjtáblákban közvetlenül határozzák meg. Ehhez igazodóan a közlekedési kártyákra a „kedvezményjogosultsági típuskód” (7 biten max. 128 féle) és a „kedvezményfajta-kód” (5 biten max. 31 fajta) kerül megadásra. Ezzel a rendszer felkészült arra, hogy egy adott jogosultsági kódhoz a jövıben akár többféle kedvezményfajta is társuljon. Az ELEKTRA rendszer megtartotta a korábbi százalékos kedvezményezési rendszer alkalmazásának lehetıségét, de biztosítja a fix, illetve a táblázatos megadásban szereplı árkiegészítési és kedvezményezési rendszerek esetében a közvetlen díjtáblázatok használatát is. Ezen kódok alapján összetett, kiegészítıket is tartalmazó jegyek esetében a fizetendı (rész-) díjak utólag is visszakövethetık, függetlenül attól, hogy csak a jegyben megtestesülı szolgáltatás(ok) teljes díja kerül felírásra. A kedvezményezéssel kapcsolatban szólni kell még arról, hogy a dolgozó és tanuló helyközi bérletek, amelyek a jogszabályok szerint a lakóhelyhez és a munkahelyhez, ill. iskolához legközelebbi állomás/megállóhely között válthatók, a kártya kiadásakor kötelezıen az 1. díjtermékhelyre, a megfelelı dokumentumok bemutatása mellett kerülnek kódjukkal felírásra és a további bérletfeltöltések a díj megfizetése mellett un. rátöltéssel, az érvényességi idıszak meghosszabbításával történnek (egyébként az 1. díjtermékhely üresen tartandó), vagy az „akciós 2. jelzı bit” alkalmazandó, amely nem engedi meg a díjtermék megváltoztatását; ld. 6.23 fejezetet is). A tanulók és középiskolások „választható” viszonylatú bérlete a tanulói viszonyt igazoló jogosultsági kód alapján külön díjtermékként, bármely üres díjtermékhelyre felírható. 6.2

A jogosultan ingyenesen utazók megoldása kártyakörnyezetben

A jogszabályban meghatározott utascsoportokra (pl. 65 éven felüliekre) vonatkozó ingyenes utazási jogosultságok a kedvezmények sajátos, hazánkban minden szolgáltató, minden belföldi közforgalmú szolgáltatására vonatkoznak. Ezt a körülményt oly módon lehet leírni a kártyán, hogy az erre a célra bevezetett speciális „ingyenes díjterméket” (a 100-as díjtermék kóddal) alkalmazzuk, amely minden helyi és helyközi közlekedésben mőködı szolgáltatónál elfogadásra kerül. Ez a díjtermékhely is az „akciós 2. jelzıbit” által kerül kitörlés elleni védelemre. A díjtermékek „Utazási viszonylati/területi érvényességi kódja a helyi hálózatokban való utazásnál üresen maradhat, mivel az általános „bérletszerő” elfogadásról a jogszabálynak megfelelıen kialakított „Üzleti szabályzat” gondoskodik. 58

A helyközi hálózatokban való ingyenes utazáskor szintén a 100-as díjtermékkód alkalmazása mellett az utas által megadott és „jegyszerően” feltöltött utazási viszonylat kerül az „Utazási viszonylat/területi kód” helyére beírásra. Mind a helyi, mind a helyközi esetben a kezelés során a visszaírt adatok között kerül rögzítésre a „szolgáltató kódja”, amelynél az „ingyenes utazás” felhasználásra került. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás, mely szerint az ingyenes utazásra jogosult magyar- és EU-s polgár – ellenırzéskor – egy megfelelı, a személy ilyen státuszát azonosító dokumentummal igazolhatja; ezzel szemben a kártyakörnyezetben mindenkinek kezelnie kell, sıt az ingyenes utazás viszonylatát is fel kell tölteni a kártyára, hogy az ilyen teljesítmények is mérhetıvé váljanak. Abban az esetben, ha a hatóság megelégszik csupán a felszállás regisztrálásával, a helyközi közlekedésben is, akkor elmaradhat az utazási viszonylat elıre való beírása. Itt jegyezzük meg, hogy a szociálpolitikai alapon jogosultan ingyenesen utazókhoz hasonlóan a 100-as díjtermék típusához hasonlít a társasági dolgozók és családtagjaik számára szóló, az üzletpolitikai kedvezmények körébe sorolható, ingyenes utazásra jogosító „díjtermék” is (a helyi közlekedési társaságoknál a 099-es, a vasúti társaságoknál a 199-es és az autóbusztársaságoknál a 255-ös díjtermék kóddal). Ez a „díjtermék” szintén a kártya kiadásakor kerül felírásra, aminek alapján vagy bérletjellegő ingyenes utazás tehetı adott szolgáltatónál a helyi közlekedésben, vagy a helyközi közlekedésben minden utazás elıtt egy, az úti célnak megfelelı ingyenes viszonylati jegy kerül a kártya ezen díjtermékhelyébe felírásra, amit a többi díjtermékhez hasonlóan kell kezelni, az adatgyőjtési szempontoknak is eleget téve. Ez a díjtermékhely is az „akciós 2. jelzıbit” által védett. 6.3

Nyugdíjasok korlátozott utazásszámú kedvezményezése

A jelenlegi szabályozás szerint egyes csoportok, így a nyugdíjasok is évente korlátozott számú kedvezményes utazási jegyet válthatnak. A „Nyugdíjasok csoportja” évente 16 db 50%-os és 2 db 90%-os kedvezményő, egy útra szóló kedvezményes menetjegy váltására jogosultak a „Nyugdíjasok utazási utalványa” alapján, ahol a kedvezményjogosultságot jelentı „körök” a jegyváltáskor kerülnek érvénytelenítésre. Az utas választása szerint 2 db 50%-os kedvezményő, 1 db 90%-osra váltható. A kedvezmény kombinált (vasúton és autóbuszon) történı utazás esetén is érvényes, amely az utazás megkezdését követı nap 24. órájáig vehetı igénybe. A kétféle kedvezmény felhasználásának számlálása, valamint a kombinált utazások során való felhasználása elektronikus közlekedési kártyán, a következı módon oldható meg: A felhasználás-számlálás a megszemélyesített DSC kártyán a „Személyi és kedvezményadatok” között a „nyugdíjas” kedvezményjogosultsági típuskódnak megfelelı memóriarészben kialakított számlálóban történik, amely két részre bontható: 5 bit a jelenleg 50%-os kedvezmények (16 db) és 3 bit a 90%-os kedvezmények (2 db) számlálására. Az utazás elıtt a kívánt viszonylatú jegyhez a választott kedvezménymérték szerinti számláló értéke (max. 16 (50%), ill. max. 2 (90%) csökkentésre kerül. Kombinált (pl. vasút-autóbusz) utazás esetén az utazáskezdéskor választott kedvezménymérték a teljes útra, azaz a további részutakra vonatkozóan is azonos marad. A számlálók értéke a március 31-ét meghaladó elsı 59

feltöltéskor – a megfelelı igazoló dokumentum alapján – ismét a maximális 16-os, ill. 2-es értékre kerül beállításra. Átszállással létrejövı többrészes vasúti, vagy vasúti-autóbusz kombinált jegy esetén is – mivel egy utazásnak számít –a számláló csupán 1 egységgel csökken. A kombinált jegyek felírása a kártyára az alap- és folytató díjtermékhely felhasználásával a következıképp történhet. Például: kapcsolódó vonat- és buszjegy esetén a vonatjegy az alapdíjtermékhelyre kerül; a kedvezményjogosultsági kód és a kedvezményfajta megadásával, amely a folytató díjtermékre is vonatkozik, a folytató díjtermékhelyre az „autóbuszjegybıl” csupán az kerül beírásra, hogy a szolgáltató az autóbusz szolgáltatók körébıl kerül ki, amit pl. a valamennyi autóbusz szolgáltatót lefedı „közös” pl. 100-as szolgáltatói kóddal jelölhetünk; a kedvezményes autóbuszjegy az átszállás utáni utazás megkezdése elıtt kerül felírásra, miközben az igénybeveendı „szolgáltató kódja” a „visszaírt adatok” megfelelı helyére elıre beírásra kerül. Mivel sem a vasúti, sem az autóbusz szolgáltatók nem képesek a követı másik szolgáltató fél jegyeit kiadni és felírni a kártyára, a „kapcsolódás jogosságát” a „fı díjtermék” feltöltési idıpontja alapján a helyszínen kell megállapítani és a következı részjegyet folytató termékként kedvezménnyel felírni. Ezen kapcsolódások egyértelmővé tételére célszerő az ilyen típusú kedvezményes jegyeket külön díjtermékként alkalmazni (pl. nyugdíjas jegy kombinált utazásra: 191-es kóddal). Az elsı (vasúti) részjegy feltöltésekor, annak ára a „fı díjtermékhelyhez” a csatlakozó visszaírt adatok közt a „Díjtermék összeg” mezıbe kerül beírásra, amely a kezelés során a megfelelı „jelzı kód ” által kerül érvénytelenítésre. A folytató díjtermék felírásánál annak ára hozzáadódik a „fıdíjtermékhelyen” levı termék árához és az felülírja a már ott szereplı díj összegét, amely az utolsó folytató díjtermék kezelése által szintén érvénytelenítıdik. 6.4

Közszolgálati dolgozók korlátozott utazásszámú menettérti kedvezményezése

A köztisztviselık és közalkalmazottak (együtt: közszolgálatban állók) évente 12 db 50%-os menettérti jegy igénybevételére jogosultak, akiknek a kedvezményes jegyei hasonló módon oldhatók meg, mint a nyugdíjasok estében. A különbség, hogy a menettérti jegy két iránya (legalább is a vasút esetében) az utazás megkezdésekor egyidıben kerül felírásra. Mivel ez a közalkalmazotti/közszolgálati jogviszonyban, ill. a jogszabályban megadott körben dolgozók menettérti jegyére különösen vonatkozik, hogy az indulásnál nem mindig lehet megadni, vagy megváltani a teljes útra vonatkozó többrészes jegyet (pl. vonat-autóbusz kombinált utazásnál), sıt még a visszairányra vonatkozó jegyet is, ezért az ilyen típusú kedvezményes jegyeket szintén célszerő külön díjtermékként kezelni (pl. közszolgálati kedvezményes menettérti jegy kombinált utazásra: 192-es kóddal). Ez teszi lehetıvé a részjegyek „láncolását” és az utazásközbeni további kedvezményezést, amennyiben az adott utazás a megkezdését követı nap 24 órájáig befejezıdik. A kedvezményjogosultság az „Utazási utalvány” alapján a személyi adatokhoz csatlakozóan évente, valamelyik szolgáltatónál, bizalmi munkahelyen kerül felírásra. A kialakított „Kedvezmény számlálóban” beállított évenkénti max. érték (12) minden utazáskor a jegy, ill. 60

elsı részjegy kiadásakor 1-gyel csökkentésre kerül. A kedvezményjogosultság az év március 31.-én jár le, ami a közszolgálati viszony fennállása esetén az „Utalvány” alapján megújítható. A „visszairányú” jegyek az „odairányú jegyet tartalmazó díjtermékhelyre, ill. folytató díjtermékhelyekre a „2. irány”-ra vonatkozó adatokhoz írhatók be, miközben a visszaút kezdı dátuma, már akár az utazás „1. iránya” megkezdésekor felírásra, míg a jegy díjösszege az aktuális értékkel bejegyzésre kerülhet. A visszaúti jegy esetében természetesen a kedvezményszámláló értéke nem csökken. (Példaként egy ilyen „bonyolult” utazás leképezése található a 12. fejezetben (ld. 38. táblázat). 6.5

Közlekedési dolgozói igazolvány megoldása a közlekedési kártyán

A társasági dolgozói igazolvány célszerően a DSC-D kártyák érintkezıs memóriarészében kerülhet kialakításra, vagy a közlekedés részére szolgáló 1 kbytes részt meghaladó, az érintkezésmentes pl. 4 kbyte-os DSC-L, vagy más DSC-D kártyákon. A dolgozói kártyák tartalmát, a közlekedés számára fenntartott területen kívül, a társaságok maguk határozhatják meg. A közlekedési kártyák a társasági dolgozók érintkezésmentes belépı kártyájaként is szolgálhatnak a „kártya azonosítója” tartalmú lista alapján, érintkezésmentes beléptetı kapuk esetén. Ily módon megoldhatók a zárt, vagy különleges épületekbe, területekre való szelektív belépık is. Ebbıl következıen lehetséges, hogy a közlekedési társaságok dolgozóik részére adandó igazolványok céljára egy, az 1 kbyte-os ELEKTRA keret elhelyezésére is alkalmas kártyát alkalmazzanak. Ebben az esetben a beléptetés nem szükséges, hogy külön „alkalmazás” legyen, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszőnte után, közlekedési társaság esetén a társaság bevonja a kártyát, más társaság esetén pedig a kártya lekerül az engedélyezı listáról. Az ilyen ELEKTRA kártyával a közlekedési dolgozók a saját társaságuknál és a társszolgáltatóknál is utazhatnak, ha erre vonatkozóan az „Üzletszabályzatban” a felek megállapodtak. Ez a hét díjtermékhely valamelyikébe a helyi szolgáltatóknál a 99-es, a vasúti szolgáltatóknál a 199-es és az autóbusz-szolgáltatóknál a 255-ös díjterméktípuskód alkalmazása révén válik lehetségessé. Ez a díjtermékhely is az „akciós 2. bit” által védett. 6.6

Egyes eseményekhez kapcsolódó kedvezményezett menettérti jegyek

Kiállításokhoz, vásárokhoz, sporteseményekhez stb. kapcsolódó kedvezményes menettérti jegyek, amelyek a rendezvényen/eseményen való megjelenéshez kötik a kedvezményes igénybevételt mind a DSC, mind a PSC kártyán a következıképpen oldható meg: Például a „MÁV Hungexpo vasúti jegy” (171-es díjtermék-kód), amely pl. 50%-os kedvezmény esetén menettérti formában A és B között, az egy útra szóló jegy árának 100%ával kerül felírásra a kártyára (33,3%-os kedvezmény esetén az ár 2·66,7=133%-os).

61

A rendezvény helyszínén az oda telepített kezelıkészüléknél a kártyakezelés során csupán a 171-es kód kerül ellenırzésre és a megjelenést „igazoló pecsét” a viszonylati jegyhez tartozó „menettérti” bit 1-re állításával és a „speciális kezelés kódja” átírásával (=2) oldható meg. Az ilyen jegy ára a felszálló kezelés után nem téríthetı vissza és a kártyakezelésre a megfelelı idı rendelkezésre áll. Ebben az esetben a visszaúti felszálláskori kezelésnél csak a szolgáltató, a kezelés helyszíne és idıpontja kerül rögzítésre, a kezelést jelzı 2-es érték már nem változik. A díjtermék-kódok között (pl. a vasút esetében 171 és 180, az autóbusz esetében a 241 és 250 között) létezik egy tartomány, amely ilyen idıszakos akciókra használható. 6.7

Közlekedési díjtárca, ill. elektronikus pénztárca kialakítása

Egy-egy szolgáltatási területen, ahol többféle (pl. vonal-, átszálló, szakaszjegy stb.) közös használatú jegyféleségeket alakítanak ki (pl. közlekedési szövetségek esetén), ott célszerő ezek elızetes, vagy utólagos díjfizetését egy „díjtárcából” megoldani (bıvebben ld. 7. fejezetet). Erre a célra a 7 díjtermékhely közül a 7.-be 001 díjtermék-típus kóddal X Ft-ot (DSC kártyán max. 30 ezer Ft-ot) lehet feltölteni, amelybıl az adott területen az említett díjtermékek díja (és a parkolási díj) leróható, vagy belıle utazás közben jelentkezı pótfizetés, vagy kiegészítı termék vásárlása (pl. IC pótjegy) is megoldható, egyszerre max. 10 ezer Ft értékig. Abban az esetben, ha több és más-más szolgáltatónál történik a befizetés és a szolgáltatásaik igénybevétele, akkor a kártyára, erre a célra feltöltött összeg „elektronikus pénznek” minısül, ami „szakosított hitelintézet” közremőködését kívánja meg, az ilyen jellegő „elektronikus pénztárca” kibocsátásánál és az elszámolások bonyolításánál. A díjtárcából „házilagos” ELEKTRA elektronikus pénztárcává tehetı tárcából történı fizetések jellegük szerint a következıképp csoportosíthatók:

Közvetlen, „lefogyasztással” történı fizetés, a közforgalmú közlekedési díjtermékek közül azoknál, amelyek − Utazáskezdéskor levonással történı fizetés check-in (CI) technológia esetén, mint pl. •

Automatikus megszabott összegő díjlevonás (vonaljegy, engedményezett vonaljegy átszálláskor 60 percen belül), vagy

•

Övezetkijelöléssel az utas által, a szövetségi övezeti jegyek esetében (pl. 7-bıl a 2-es övezetbe, amikor a tárcában magában a „szolgáltatás összevont azonosítója (vonal/viszonylat+járat/vonat) is megadásra kerül;

− Utazáskezdéskor elılevonással, leszálláskor utójóváírással történı fizetés CI-CO technológia esetén − Közlekedésen kívüli termék-/szolgáltatásvásárláskor is a fizetendı díj közvetlenül a tárcából kerül levonásra

Az ismertetett fizetési módoknál az aktuálisan fizetett összeg egy az utazás, ill. utaskezelési technológia jellege (pl. vonaljegy), vagy az utazás viszonylata alapján (pl. övezetszám) ráutaló kód alapján a Visszaírt adatok között a Kiegészítı adatmezıben (4 bit) kerül jelölésre.

62

Közvetett, „átfizetéssel” történı díjkiegyenlítés; azoknál a közforgalmú közlekedési díjtermékeknél, amelyeket a feltöltéskor, valamely üres díjtermékhelyre írnak be és a Fizetés módjaként a „saját díjtárcából” (kód: 3) való fizetést adják meg. Ez a díjtermékek legtöbbjét jelentheti, így a hálózati, vonali bérleteket (ha ezek ára az összeghatár alatt van), az egyedi viszonylati jegyeket, de a különbözı napijegyeket is (az elıre – nem közvetlen az utazáskezdéskor – váltott övezetközi szövetségi jegyek is ily módon kerülnek feltöltésre). A Díjtárcából való fizetés a kedvezményes jegyek esetében is járható, de ebben az esetben a Személyi adatok közt felírt és lejárati idıvel ellátott szociális vagy/és fizikális indokból adódó kedvezményjogosultsági kód érvényessége a jegyfeltöltésnél ellenırzésre kerül és csak ennek érvényessége esetén kerülhet sor kedvezményes feltöltésre. Ugyancsak a kedvezményjogosultsági kódok biztosítják, hogy egyéb közlekedésen kívüli területeken (pl. mozi, múzeum) is kedvezményes jegyet vásároljanak a Díjtárcából. A díjtárcából való fizetést, amennyiben több szolgáltató kölcsönösen elfogadja, akkor azt az „Üzletszabályzatban” rögzítik, és ennek megfelelıen az elfogadást a kezelések során a közös szolgáltatói kód alkalmazásával szoftveresen oldják meg. Az ilyen jellegő közös tárcahasználat elszámolást kíván a társaságok között, amit a fokozott biztonságú tranzakció aláírás is szolgál. 6.8

Többször használatos, tárolt győjtı jegyek alkalmazása

Az olyan utasigény is kielégíthetı, amelynek alapján valamely díjterméket egy „jegytárcában” több példában, elıre fizetve és feltöltve több utazás során „elfogyasztva” használni. Ennek legismertebb formája a helyi közlekedésben pl. a területi érvényességő 10 db-os „győjtı (vonal-) jegy”, de hasonló módon lehetséges a helyközi közlekedésben többszöri használatra szóló viszonylati győjtı jegy is. Mindkét jegytípusnál az elıre fizetett és feltöltött jegy db-száma a „Díjtermékjellemzık” mezıben egy számláló max. értékének (pl. 10) beállítását is jelenti, amelynek értéke minden érvényesítı kezelés során 1-gyel csökkentésre kerül.

A helyi közlekedésben pl. a 10 db-os győjtıjegy (díjtermék-kód 004) az adott település, vagy szolgáltatói területen használható, a feltöltést követıen korlátlan vagy korlátozott ideig, amíg a számláló értéke nagyobb, mint 0. A helyközi közlekedésben ez a fajta győjtıjegy, a teljes hónapra szóló havi jegyet megváltani nem kívánó utasok esetében jöhet szóba, pl. a vasútnál 124-es kóddal, az autóbuszközlekedésben 204-es kóddal a megadott A-B utazási viszonylatban, a feltöltést követıen, amíg a használati számláló értéke nagyobb, mint 0. Ennek a jegynek lehetséges kedvezményes és menettérti változata is. Menettérti jegy esetében az „oda irány” felhasználása után „vissza irányú” utazásnak kell következni, mielıtt a következı „oda irányú” kezelésre kerül sor, különben elvész a fel nem használt „vissza irányú jegy”.

63

Az „alapjegyhez” esetenként, megfelelı jegy kiegészítı (pl. IC-pótjegy, helyjegy vagy 1. oszt. különbözeti jegy) rátöltésével magasabb szintő szolgáltatás is igénybe vehetı. Megfelelı szolgáltató-utas szerzıdés esetén az ilyen jegyek feltöltése automatikusan is lehetıvé válhat. 6.9

Korlátozott utazásszámú idıszaki bérletek alkalmazása

A jelenlegi helyi utazási bérletek az érvényességi idıszakon belül korlátlan számú utazást tesznek lehetıvé, amelyek árai viszonylag nagy belsı engedményt tartalmaznak az egyedi, vonaljegyes utazásokhoz képest. A teljesítményarányosságra való törekvés jegyében elképzelhetı olyan megoldás, amely − adott idıszakon (pl. 30 napon) belül, − korlátozott számú útra (pl. 60, 90, 120 db útra), − egy út pl. 30 perces idıtartamon belül történı felszállásokra (megkezdett részutakra) vonatkozik.

A különbözı kategóriájú bérletek (vagy „győjtıjegyek”) díjszintjei például a következık lehetnek: 60 útra szóló bérlet ára: 90 útra szóló bérlet ára: 120 útra szóló bérlet ára:

100% (a jelenlegi hálózati bérletár 85%-a) 130% (a jelenlegi bérletár 110,5%-a) 150% (a jelenlegi bérletár 127,5%-a)

Figyelemmel arra, hogy havonta 20-22 munkanap van, a 60 út is a munkába járáson túl némi szabadidıs utazási keretet is biztosít. A 120 útra szóló bérlet 50%-os felárral biztosítana a 30 napos idıszakon belül korlátlan utazási lehetıséget. Budapest esetében a jelenlegi (2007. dec.) 7350 Ft-os bérletár mellett, ilyen feltételekkel a 60 útra szóló 6248 Ft, a 90 útra szóló 8122 Ft és a 120 útra szóló 30 napig igénybe vehetı bérlet 9372 Ft lenne. Egy-egy 30 percen belüli, többszörös átszállást is tartalmazható útra esı díj 104 Ft, ill. 90 Ft, ill. 78 Ft lenne, ami még mindig méltányosnak tekinthetı az egyszeri felszállást biztosító 230 Ft-os vonaljegyárhoz képest. A kínálatbıvítı differenciálás más feltételekkel is elképzelhetı és számításokkal alátámasztandó. Az újfajta bérlet leképezése a DSC kártyákon a következıképpen oldható meg: − a választott díjtermék (pl. 021, 022 vagy 023-ad kóddal) érvényessége a helyi hálózat azonosítójának és a feltöltéskor megadott kezdı és végdátumnak a megadásával kerül kijelölésre, − a választott díjtermékhez tartozó utak száma (pl. 60) a feltöltéskor a „Díjtermék összeg (díjegység db)/maradványérték” mezıbe kerül, ahol minden egyes megkezdett út esetén a számláló 1 egységgel csökkentésre kerül, − a számláló csak akkor kerül 1-gyel csökkentésre, ha az aktuális kezelés idıpontja több mint 30 perccel meghaladja az út elején történt kezelését, amely a „Díjtermék jellemzık (utazási lánc elsı perce)” mezıbe került beírásra; ilyenkor ez az érték az aktuális kezelési idıponttal felülírásra kerül, és ettıl kezdıdik az újabb 30 perces figyelési idıszak.

A 30 nap leteltével fennmaradó utak száma nem vihetı át a következı idıszakra. A 30 napnál korábbi lefogyás esetén egy újabb ilyen bérlet tölthetı fel a kártyára.

64

A kedvezményes tanuló és nyugdíjas bérletek árarányai hasonlóan lennének alakíthatók, miközben az árkiegészítési összegek egységesek maradhatnának, függetlenül a tartalmazott utak számától. 6.10 Jegykiegészítık, kiegészítı jegyek és pótdíjazású jegyek alkalmazása

Azon vasúti utas, aki viszonylati havi jeggyel rendelkezik, az A és B pont által meghatározott utazási viszonylat és hálózatrész mentén bérletét esetenként „kiegészítheti”, és emeltebb szintő ICR-, IC- vagy IP- szolgáltatást is igénybe vehet, ha az ehhez tartozó „Vonatszámot” és a „Díjtermék kiegészítıket” (pl. IC-pótjegy, helyjegy) a kártyára feltöltötte, és díjukat megfizette. Erre a lehetıség azáltal adott, hogy a korábban feltöltött pl. „Vasúti havi jegy” területi érvényessége az „Utazási viszonylatazonosító kódja” mezıben került rögzítésre, míg az eseti „kiegészítés” adott vonatra vonatkozóan a „Szolgáltatás összevont azonosítója” mezıben a vonatszámmal, továbbá a „Díjkiegészítık” között az IC-pótjegyjelzı bit átállításával és a helyjegy beírásával történik. A kiegészítı jegy utólagos feltöltésével egyidıben, a kiegészítıvel igénybe venni kívánt vonat-közlekedési napja a „Díjtermék érvényesség kezdı dátuma” mezıbe kerül beírásra (ennek a mezınek csak a havi jegy elsı használata esetén van szerepe, a késıbbieken az idıbeli érvényesség csak a „lejárati dátum” ellenırzésével kerül megállapításra, amely a havi díj „rátöltésével” kerül meghosszabbításra). Amennyiben az adott nap elmúlt, a kiegészítıket nem lehet már visszaváltani. Abban az esetben, ha az utas a bérlete/havi jegye, vagy korábban váltott viszonylati jegye „utazási viszonylatát” meghaladó viszonylatban kíván „Kiegészítı jegyet” igénybe venni, akkor az – a bérletre/havi jegyre vagy menetjegyre való hivatkozással és annak beszámításával – „folytató díjtermékhelyen” kerül a kártyára felírásra. Ennek kezelése a fı díjtermékhelyen levı alapjegy kezelésével egy idıben megtörténtnek tekinthetı. Abban az esetben, ha a „kiegészítı jegy” nem kíván átszállást (pl. HÉV esetében), azaz a „csatlakozó folytató helyen” az „úti cél: 0” kód szerepel, akár több (max. 7) menettérti „győjtıjegy” elıre is váltható, amelyek felhasználása a csatlakozó bérlet érvényességi dátumáig használható fel. Hasonló megtoldó „kiegészítı jegy” technikával oldható meg, amikor az utazás közbeni ellenırzés során „nem megfelelı jegy” kerül feltárásra, és büntetı jellegő „Pótdíjazású viszonylati jegy” (vasúton kód: 186) kiadására van szükség. Ebben az esetben csupán az utazásra szolgáló pótjegy és a fı díjtermékhez hozzáadott díja kerül a kártyára felírásra, viszont az utas a fizetendı menetdíjról és a büntetés jellegő pótdíjról kap nyugtát. 6.11 Csoportos utazás lehetısége egy kártyával

A közlekedési chipkártyarendszer ugyan az egyéni kártyahasználatot feltételezi, de egyes esetekben lehetséges csoportok utazásával kapcsolatos jegyek egy kártyán való megoldása, feltéve, hogy az együtt utazók az utazás megkezdésének helyétıl az utazás végcéljáig együtt, egyazon jármővön/vonaton utaznak.

A helyi közlekedésben együtt utazók a „díjtárca” jellegő feltöltést tartalmazó díjtermékhely terhére utazhatnak együtt, amennyiben a felszálló kezelés során, a személyek (a forgalmi/üzleti szabályzatban korlátozott) számának (pl. max. 8 fı „kísért” személy) megfelelı számban „kezelik” a kezelıkészüléknél, amely az adott jegy árát annyiszor vonja 65

le, ahányszor kezelték a kártyát. A kártyán ilyen esetben egy, a „Díjtermék kiegészítık azonosítója” mezı utolsó 5 bitjén kialakított a „kísért személyekre” vonatkozó számláló 1gyel megnövelésre kerül, ha a kezelések idıpontja(t) azonos (ill. t + 1 percen belüli) ) (itt jegyezhetı meg, hogy a bérletek esetében a csalásra lehetıséget adó többszöri kezelést ki kell zárni és csak pl. 2 perc elteltével lehet ugyanazon helykóddal rendelkezı megállóhelyen, állomáson kezelni). Az ilyen csoportok utazása – zárt rendszer esetén – célszerően mind a be-, mind a kilépı kezelésnél személyzet ellenırzése mellett, „szolgálati kapun” keresztül történjen. Ugyanilyen módon a „díjtárcából” oldható meg a poggyász-, kutya- vagy kerékpárszállítás díjfizetése azokon a jármőveken, ahol ez meg van engedve.

A helyközi közlekedésben együtt utazó csoport egy kártyán, valamely A-ból B-be váltott eseti viszonylati jegyhez kötıdıen a „Díjtermék kiegészítık” révén a létszámnak és összetételnek megfelelıen (max. 3 fı kísérı + max. 31 fı kísért) válthatja meg és fizetheti meg csoportos jegyét a kiegészítı 1. oszt. pótjeggyel együtt, kivéve a több ICR-/IC-/IP-pótjegyet és helyjegyeket, amelyeket egy külön, szerkezetében erre a célra kialakított kártyá(ko)n kell kérni és kiadni. A helyközi közlekedésben a poggyász-, kutya-, vagy kerékpárjegyet, a kompközlekedésben a személygépkocsi szállítására szolgáló jegyet külön jegyként célszerő a kártyára felírni és kezelni, díját leróni. A csoportosan együtt utazók esetében a „jegykiegészítık” külön kártyán történı megvalósítása célszerő, tekintettel arra, hogy az országos rendszerben elıbb-utóbb mindenkinek lesz saját használatú közlekedési chipkártyája. A külön kártyán, annak a saját azonosítóján (64 bit) túl a következı adatok számára célszerő helyet biztosítani, ill. megadni: − az együtt utazó csoport „alapjegyét” hordó kártya/alkalmazás azonosítója (32 bit) − az azt kiszolgáltató szolgáltató kódja (9 bit), − az alapjegy típus kódja (8 bit), − az alapjegy feltöltésének dátuma, idıpontja (24 bit) − a csoportos jegy díjtermékhelye a kapcsolódó kártyán (3 bit), − a kártyára felírandó jegykiegészítık db-száma (n max: 15) (4 bit) − a jegykiegészítık feltöltését végzı szolgáltató kódja (9 bit), − a feltöltı terminál azonosítója (15 bit), − a feltöltés dátuma, idıpontja (24 bit), − az „alapdíjtermék” utazási viszonylat/érvényességi terület azonosítója (32 bit) − az „alapdíjtermék” tömegközlekedési szolgáltatás (1. irány) azonosítója (24 bit) − az „alapdíjtermék” érvényességének (kezdı) dátuma (14 bit) − a jegykiegészítık feltöltési fizetés módja (8 bit) − a jegykiegészítıkrıl számlakiadást jelzı kód (1 bit) − kezelést/speciális kezelést/visszaváltást jelzı kód (2 bit) − tartalék (3 bit) − a jegykiegészítı sorszáma (1) „helyjegyes” csoporton belül (4 bit) − az 1. jegykiegészítı adatok (28 bit) · − a következı sorszám (i) (4 bit) − az i-edik jegykiegészítı adatok (28 bit) 66

Látható, hogy egy együttutazó csoport „alapjegyeit” hordozó kártyával való kapcsolat rögzítése mellett a helyjegyeket kiadó szolgáltató azonosítójához és az alapjegy jellemzıihez – mint „törzsadatokhoz” (212 bit) – csatlakoznak az utazó csoporton belül a helyjegyet együtt vásárló csoport tagjainak helyjegyei egyenként 32 biten. Ez azt jelenti, hogy akár az 512 bites PSC kártyán is elhelyezhetı 6 db helyjegy, ami egy nagyobb család igényeit is képes kielégíteni, bár azzal lehet számolni, hogy az országban elıbb-utóbb mindenkinek lehet közlekedési chipkártyája. 6.12 A külsı és helyi „egyesített” bérlet leképezése

A szövetségi területeken lehetséges „egyesített” bérletek sajátos terméket jelentenek, amilyen a budapesti egyesített bérlet is (BEB), amely tulajdonképpen két bérlet, a helyi (területi) és a helyközi (viszonylati) bérlet összekapcsolását és együttes használatát feltételezi (ezért a nevében is inkább „kombinált” bérletként kellene hívni). Az egyesített bérlet két része a feltöltéskor a feltöltést végzı szolgáltató kódjának megadása mellett, a következıképpen képezhetı le: –

–

a helyi, belsı „egyesített” bérletrész (díjtermékkód: 110), amely lehetıvé teszi a BKV, MÁV és Volánbusz fıvárosa határán belüli szolgáltatásainak igénybevételét a fı díjtermékhelyen kerül beírásra, Budapesten 600-as területi kóddal; ugyanitt jelzésre kerül, hogy ehhez melyik „folytató helyen” csatlakozik a helyközi külsı bérletrész „3 = kiegészítı jegy” jelzéssel, a helyközi, külsı viszonylati vasúti bérlet (díjtermékkód: 131), vagy autóbusz bérlet (díjtermékkód: 211) a „folytató díjtermékhelyen” az A indulási pont és a B pont (a városhatáron belüli elsı állomás/megálló közötti viszonylat (vagy fordítva: B-A) kódja alapján kerül felírásra; a folytatóhely „visszaírt adataihoz” beírásra kerül annak a szolgáltatónak a kódja, amelyiknél a helyközi bérlet felhasználásra kerülhet.

Abban az esetben, ha az 1. díjtermékhelyen a kártyatulajdonoshoz tartozóan valamely Budapest célpontú lakóhely-munkahely/iskolahely viszonylat (A-B) van felírva, akkor azt kötelezı átvenni az egyesített bérlethez (BEB) csatlakozó folytató díjtermékhelyen felírandó viszonylati helyközi jegyhez (Megjegyzés: azért a fıdíjtermékhelyre írandó a belsı bérlet (BEB), hogy a Budapesten belüli kezelések gyorsabban megtörténhessenek). A két részben felírt bérletek kezelésekor a következı történik: –

– –

külsı állomáson/megállóhelyen való felszálláskor a fı díjtermékhelyen található „szövetségi egyesített bérlet” 110-es kódja és a folytató helyre utaló „3 = kiegészítı jegy” kód alapján a kezelıkészülék tudja, hogy a Budapest 600-as kódja helyett az induló állomáson/megállóban a „folytató helyen” található A-B viszonylat kódja alapján kell a területi érvényességet vizsgálnia és elfogadnia, a Budapesten belüli utazások esetén a BEB a 110-es díjtermékkód és a 600-as területi kód alapján mind a BKV, MÁV és Volánbusz kezelıkészülékei elfogadják, a fıváros határán túlra irányuló utazás kezdetekor az induló állomáson/megállóhelyen hasonló módon történik a kezelés (hacsak nem az utasnak kell kiválasztania a kezelıkészüléken a használni kívánt díjterméket), miközben a „kiegészítı jegyként” szereplı és a folytató helyen levı külsı bérletrész is kezeltnek és jegyvizsgálatkor vagy ellenırzéskor érvényesnek számít (az ilyen helyközi utazásról teljes és egyértelmő „képet” a leszálláskor is történı kezelés adhatna).

67

Ez a kombinált bérletmegoldás más szövetségi területeken, az ottani területi kódok figyelembevételével is alkalmazható. 6.13 Helyközi viszonylati jegy helyi érvényességgel

Elképzelhetı a belföldi közlekedésben is olyan jegykombináció, amely valamely helyközi jegyhez kapcsolódóan lehetıvé teszi a céltelepülésen a helyi közlekedésben való utazást. Ennek leképezése a DSC kártyán speciális díjtermékként oly módon lehetséges, hogy a pl. „Vasúti jegy helyi érvényességgel” jegyet jelentı 125-ös díjtermékkód kifejezi, hogy az A és B település/állomás közti viszonylati jegyhez a B település területére vonatkozóan tartozik egy helyi 1 vagy 3 napos jegy, amely a „fıjegyhez” csatlakozó valamelyik „folytató díjtermékhelyre” kerül felírásra a megfelelı díjterméktípuskóddal (061-es vagy 062-es kód) és a területi érvényességet jelzı településkóddal. A céltelepülésben a kezelıkészülékek a 125-ös kód alapján felismerik, hogy a feltöltött jegy, ill. a folytató helyen levı napi jegy alkalmas a helyi közlekedésben való utazásra, és miután a fı helyen levı jegy érvényességi kezdı dátumához mérten az idıbeli érvényességet megállapította, elfogadja és kezeli a kombinált jegyet. Ez a továbbiakban is így történik minden alkalommal a helyi közlekedésben, az érvényességi idıtartamon belül. A chipkártyarendszer országos elterjedésével erre a megoldásra valószínőleg már kevésbé lesz igény, hisz a feltehetıleg engedményes kombinált jegy árából való osztozkodás a külön történı megoldással, elkerülhetı. 6.14 Törzsutas utazási pontgyőjtés

A MÁV a törzsutas-akcióban résztvevı utasok DSC kártyája 7 díjtermékhelye közül egybe feltöltheti pl. a 123 kódú: „Vasúti törzsutas viszonylati jegy” nevő terméket, benne egy adott dátumú (pl. 2008. január 20.) A-ból – B-be szóló jeggyel, amely 200 km. Amennyiben a pontgyőjtés 10 km-enként egy pontot ad, akkor a „Visszaírt adatok” közti „használat/pontszámláló”mezıjében kialakított számlálóhoz hozzáad 20 pontot. Ez a díjtermékhely – szintén az „akciós 2. jelzı bit” által védve – a példában 2008. december 31-ig fennmarad, minden további törzsutas jegy feltöltésnél csupán a hó és nap kerül az aktuális dátumértékre átírásra. A törzsutas hőségpontok az év végén jegyirodákban átválthatók egy v. több adott idıpontú vasúti jegyre. A maradék pontok a kártyán átvihetık a következı évre, amennyiben ezt így szabályozzák. Megjegyzendı, az utazási pontgyőjtés egyáltalán nem kell, hogy a kártyán történjen, hanem az történhet az adatközpontban is, mint ahogy az a MALÉV gyakorlatában is van, amirıl aztán az év vége elıtt a törzsutas egy köszöntı levélben értesítést kap. Az egyéb pontgyőjtı akciók (pl. Supershop) pontjai a közlekedésben nem lennének felhasználhatók, viszont a DSC-D kártyák érintkezıs memóriarésze alkalmassá tehetı a kereskedelmi ponthordozó funkcióra is (ld. 6.22 fejezetet).

68

6.15 Kollektív bérletfeltöltés

Egyes társaságok, vállalkozások az alkalmazottaik számára kollektíve vásárolják meg a havi bérletet, amit az elektronikus kártyakörnyezetben is célszerő biztosítani. Azon alkalmazottak számára, akik rendelkeznek megszemélyesített DSC kártyával, amelyre a helyközi bérletek esetében a kiadásnál felvitelre került az utazás induló és célpontja (helyi bérletnél erre nincs szükség), egy „akciós lista” révén, a kijelölt feltöltı irodákban, vagy automatákban a listában megadott kártya-, ill. szerzıdésszám alapján megtörténhet a havijegy/bérlet feltöltése a kártyára. A fizetést a társaság – megkötött szerzıdés alapján – a közlekedési szolgáltató felé kollektíve, átutalással teljesíti. 6.16 Város-, turisztikai kártya utazási alkalmazása

Azon városokban, ahol a turisták számára „városkártyát” alkalmaznak, amellyel 3-7 napig a helyi közlekedésben felmutatással lehet utazni, egyes szolgáltatásokat további fizetés nélkül, vagy kedvezménnyel lehet igénybe venni, ott az ELEKTRA kártya ezt a funkciót is képes ellátni. Erre a célra megfelel az érintkezésmentes kezelést biztosító (DSC-L) kártya, amelyet a közlekedési szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a közlekedési kártyától megkülönböztetı színben, nyomtatásban állítanak elı. A kártya egyik díjtermékhelyébe elıre beírják a 090-es „Város-/turistakártya” díjtermék kódot, valamint érvényességi területként a település kódját (pl. Budapest esetében: 600). Ha a kártyának több idıbeli érvényességő változata is létezik, esetleg további díjtermékkódokat (pl. 090 (48 órás), 091 (72 órás) …) kell alkalmazni, bár a közlekedésben az érvényesség a dátum, ill. elsı kezelési idıpont által is beállítható lenne. Az eladóhelyen egy kezelıkészülék révén, a kezelési dátum (esetleg óra) beírásával elindítják a kártya idıbeli érvényességét, miközben a kártyára kívül tintával is ráírják az induló dátumot azon elfogadóhelyek számára, ahol nincs olvasó, vagy kezelıkészülék. A közlekedésben és egyéb elektronikus kártyaolvasóval rendelkezı helyeken (pl. múzeumokban, fürdıkben stb.) a kártya az induló dátum/idıpont és a díjterméktípus által meghatározott érvényességi idıtartamon belül a megfelelı kezelési mővelet elvégzésével lehetıvé teszi a helyi szolgáltatások igénybevételét. A feltöltött városkártyához kapcsolódóan egy további díjtermékhelyen közlekedési jegy is feltölthetı, akár üzletpolitikai kedvezménnyel is, ahogy a MÁV-Start azt a reptéri menettérti jegy esetében, 20%-os díjmérsékléssel teszi (174-es kóddal). A kártya eladási árából befolyó átalányjellegő bevételen a különbözı szolgáltatók az elızetesen megállapodott „üzleti modellnek” megfelelıen részesednek. Tekintettel arra, hogy az ELEKTRA kártya országosan egységes – amelynek a „Városkártya” is megfelel – az is lehetséges, hogy azt más közlekedési szolgáltatóknál, további díjtermékhely(ek) felhasználásával és megfelelı díjtermék(ek), fizetés ellenében való feltöltésével, akár helyközi utazásra is, mint egy normál ELEKTRA kártyát használják.

69

6.17 Szerzıdés alapján való bérletfeltöltés és díjszámla feltöltés

Lehetséges megoldás, hogy a megszemélyesített DSC kártyatulajdonossal szerzıdést köt a kártyakiadó szolgáltató, amelynek alapján bérletet közvetlen fizetés nélkül automatában is fel lehet tölteni, akár a megadott családtagok kártyaszámaik alapján az ı kártyájukra is. Ez kártya-, ill. szerzıdésazonosító, továbbá az „Akciójogosultság 1. jelzı” és a jegyirodában az elsı feltöltésnél a „fizetés módja: szerzıdés (3)” kód összekapcsolása alapján történhet. A bérlet(ek) díját jelentı összeghez a szolgáltató oly módon jut hozzá, hogy a tulajdonossal kötött szerzıdésben adott felhatalmazás alapján inkasszóval a kártyatulajdonos bankszámlájáról az beszedi. A késıbbiekben elképzelhetı olyan megoldás is, hogy a megszemélyesített DSC kártyatulajdonos, a vele kötött szerzıdés alapján (elsısorban a helyi) közlekedési szolgáltató társaság az utas számára nyit egy „technikai díjszámlát”, amelynek fedezetébıl utazhat a számlatulajdonos, miközben a rendelkezésre álló díjösszeg nem a kártyán, hanem az Adatközpontban vezetett számlán található. Ebben az esetben a kártya-, ill. szerzıdésszám a feltöltésnél, ill. az utazás során történı kezelésnél „fizetés módja: szerzıdés (3)” kód) és a díjtermék kód (pl. 098) szolgál az utas utazáskori azonosítására és igazolására, hogy igénybe veheti az adott szolgáltatást, melynek díját a háttérszámláról a nap végén levonja a szolgáltató. (Az ilyen megoldás keretében a kártyatulajdonosok eldönthetik, hogy a „Díjtárca” (díjtermékkód: 001) közvetlen feltöltése helyett ily módon oldják meg a díjfedezést. Azok, akik nem megszemélyesített kártyával rendelkeznek, ill. szerzıdést nem kötnek csak közvetlen módon (készpénzzel, bankkártyával…) tölthetik fel díjtárcájukat. A szerzıdés alapján az utas beleegyezik, hogy amennyiben a számla X Ft határösszeg alá kerül, a szolgáltató azt az utas bankszámlájáról inkasszó útján a megállapodott keretösszegig automatikusan újra feltöltse. Az utazási adatok – hasonlóan a többi díjtermékhez – a kezelés során a kártyára felírásra, majd aláírva az adatközpontba is elküldésre kerülnek, ahol a pénzügyi vonzatait is kezelik. 6.18 Automatikus érvényesség megújítás és díjtárca-feltöltés

Arra is van lehetıség – amennyiben ezt a szolgáltató és utas közti szerzıdés szabályozza – hogy egy „akció” keretében a kártyán szereplı és erre felhatalmazást jelentı ”jelzıbit” alapján a kártya-, ill. díjtermékhely érvényesítı kezelése során, egy-egy díjtermék „megújítása” közvetlenül a kártyán történjen meg a következı esetekben: − idıszakos érvényességő, bérletjellegő díjtermékek érvényességének megújítása, meghosszabbítása a korábbi érvényességi tartam napjainak számával, amennyiben ez az érvényesség lejárta elıtt X nappal, nem történt volna meg, − a tárolt értéket jelentı díjtárca összeg, vagy helyi győjtıjegy jellegő díjtermékek dbszámának újbóli feltöltése, azaz értékének megnövelése, egy szintén a kártyán megadott felsı értékhatárig, amennyiben az egy megadott alsó küszöbérték alá csökken. Az automatikus feltöltést megengedı díjtermékspecifikus „jelzıbit” a „Kiegészítı/tartalék adat” terhére mezıben adható meg, míg a felsı határérték és az alsó küszöbérték a díjtárcánál 70

és a helyi győjtıjegyeknél nem használt „Tömegközlekedési szolgáltatás összevont kódja” és a „Kiegészítı információk” mezıkben adhatók meg. A díjtermékhelyen levı jelzıbit mellett a „Személyi adatok és kedvezményjogosultsági adatok” közt egy további „akciós 1. jelzıbit” erısíti meg a kártyatulajdonos ilyen jellegő akció jogosultságát, amit a szerzıdéses megállapodás alapján jegyeznek be a kártyakiadáskor, vagy azt követıen, megfelelı biztonsággal (részletes leírást ld. a 6.23 pontban). A kártyatulajdonos maga jogosult a díjtermékhelyen levı határértékek változtatására, vagy a jelzıbit 0-ra állításával az akciókban való részvételének szüneteltetésére. Az ily módon megújított és feltöltött díjértékek szintén az utassal kötött szerzıdés alapján, inkasszó útján kerülhetnek a szolgáltatóhoz. 6.19 Megváltott kedvezményő „elınykártya” alkalmazása

Egy hatékonyabb lehetıség szerint a MÁV az akcióban résztvevı utasok DSC kártyája 7 díjtermékhelye közül egybe feltölti, pl. a 198 kódú „MÁV Elınykártya viszonylati jegyek esetén” nevő terméket, miközben a kártyatulajdonos fizet pl. X ezer Ft-ot, és ezért az adott év végéig pl. y %-os (üzletpolitikai) kedvezménnyel válthatja meg tetszıleges viszonylatú vasúti jegyeit, amelyek az utas további vasúti utazásai során is ugyanebbe a díjtermékhelybe kerülnek beírásra, és amely díjtermékhely – szintén az „akciós 2. jelzıbit” által védve – csak a MÁV által és csak visszaélés esetén kerülhet törlésre az év végi érvényességi idı lejárta elıtt. 6.20 Kívülrıl jött kedvezményre jogosult utasok kártyakiszolgálása

Ameddig az ELEKTRA rendszer országosan nem lesz általános, addig egy-egy szolgáltató területére kívülrıl érkezık kedvezményes utazási jegyének biztosítása idılegesen esetleg nem megszemélyesített kártyákon is megtörténhet, ami viszont különbözı típusú visszaélésekre is lehetıséget adhat, ezért csak fokozott ellenıri mőködéssel alkalmazható. Abban az estben, ha valamely szolgáltató az autóbuszvezetınél való készpénzes fizetést kiküszöbölve, elıre feltöltött értékkártyákat (díjtárcaként) alkalmaz, akkor a megszemélyesített DSC kártyával nem rendelkezı, a szolgáltatói területen kívülrıl jött, de kedvezményre jogosult utasok számára a jegyadás a következı módon lehetséges: A jármővezetı a felszálláskor a megvizsgált kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum alapján, a kedvezményezetti típusnak és az adott utazáshoz igazodó kedvezményfajtának megfelelı kedvezménykód megadásával, a feltöltıkészülék a kívánt utazási viszonylatnak megfelelı kedvezményes jegyet beírja a díjtárca „Utazási viszonylat kódja” helyére egyúttal ugyanazon díjtárca összegét csökkenti a kedvezményes jegy díjával. A jármővezetı és utas közti alku alapú esetleges csalás az ellenır számára csak akkor válik felfedhetıvé, ha legalább a jármővezetı által megválasztott kedvezménykód, ill. ennek megfelelıen a fix összegő kedvezmény számára számíthatóvá válik. Ez a DSC kártyán a „Díjtermékhelyen” megoldott (7+5 bit), a PSC kártyán csak a „Visszaírt adatok” közt pl. a felszállóhely „Kezelıkészülék azonosítója” mezı felhasználásával tehetı meg, hisz az autóbusz-közlekedésben nincs feltétlen szükség, hogy a „Felszállás idıpontja” mellett mind a felszálló „Megállóhelykódja”, mind a „Kezelıkészülék kódja” felírásra kerüljön, hisz a kezelıkészülék az utazás során nem változik, és a fedélzeti egységben úgyis minden adat rögzítésre kerül.

71

Tudni kell, ez egy kényszermegoldás a PSC kártya szők keretei közt. Amennyiben a DSC kártyák olcsóbbak lesznek, akkor a PSC kártyák ki fognak kopni a rendszerbıl és nem lesz szükség erre a technikai megoldásra. 6.21 Parkolási díjfizetés megoldási lehetısége

A parkolás, a városi és elıvárosi közlekedésben a személygépkocsi-használat kísérı jelensége és improduktív fázisa, amely két helyváltoztatás közt a személygépkocsi leállítása kapcsán jelentkezik, egyre gyakrabban díjfizetés mellett történhet. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú közlekedésben elkezdıdött az ELEKTRA chipkártyás díjfizetési rendszer kialakítása, célszerő a kétféle fizetést ugyanazon kártyán lehetıvé tenni. Ez nem csupán a díjfizetés intézése, hanem a közlekedési módválasztás befolyásolása szempontjából is fontos, mivel adott esetben rövid idejő (parkolás, P+R), nagyban segíti a jármővezetıt ugyanazon kártyával a személygépkocsi leparkolása után a tömegközlekedési szolgáltatások igénybevételében, hisz elvileg mindig rendelkezik tömegközlekedési jeggyel is. Az ELEKTRA közlekedési alkalmazás érintkezıs chiphasználatot feltételezve, számol azzal is, hogy az ELEKTRA alkalmazás csak parkolási céllal kerül felhasználásra, amikor az érintkezıs chiprészen, a parkolási keretben egy önálló „parkolási díjtárca” kerülhet kialakításra (ld. 15. táblázat). Parkolási díjfeltöltés adatai (csak DSC-D kártyán) (Kártyatulajdonos szolgáltatási szerzıdés száma) Parkolási alkalmazás azonosítója Parkolási alkalmazás adatai Kapcsolódó EH Alkalmazás azonosítója Kapcsolódó EH Alkalmazás adatai EH Alkalmazásban Díjtárca azonosítója Parkolási ügyfélszám Parkolási funkció belépésének idıpontja Beszervezı/elızı parkoló társaság azonosítója 1. Parkolási kedvezményjogosultság kódja 1. Parkolási kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentum azonosító) 1. Parkolási kedvezményjogosultság lejárati ideje 2. Parkolási kedvezményjogosultság kódja 2. Parkolási kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentum azonosító) 2. Parkolási kedvezményjogosultság lejárati ideje Kedvezményezett jármőrendszám Jármő forgalmi engedélyének azonosítója EH Díjtárcából való fizetést megengedı jelzı kód Rendszámmal igénybevehetı kedvezmény típusa (1/2, 1+2?) (közlekedési díjtárca esetén ott) Kártyafeltöltést végzı szolgáltató kódja (közlekedési díjtárca esetén ott) Feltöltıhely jellegkódja + azonosítója (közlekedési díjtárca esetén ott) Feltöltési dátum, idıpont Rendelkezésre álló díjösszeg / maradványösszeg (közlekedési díjtárca esetén ott) (közlekedési díjtárca esetén ott) Díj pénzneme, szorzója (közlekedési díjtárca esetén ott) Jelzıkód bizonylatadásról Kiegészítı adatok Hitelesítı adat (MAC) Parkolási díj felhasználási adatai Parkoló automata azonosítója (Aktuális esemény adatai) Üzemeltetı parkoló társaság azonosítója Díjfizetés indoka: (1) parkolási díj (2) pótdíj (gombbal kijelölve) Igénybevehetı kedvezménytípus kódja (gombbal kijelölve) Parkolás kezdés/befizetés dátuma, idıpontja Kívánt parkolási idıtartam (gombbal kijelölve) Fizetendı díjösszeg/pótdíjösszeg (gombbal kijelölve) Fizetés módja (pl. 1. parkolási díjtárca, 2. közlekedési díjtárca) Kiegészítı adatok Hitelesítı adat (MAC) 10 legutolsó parkolási esemény adatai (10·22 byte)

Byte (4) 10 12 9 7 4 4 3 2 1 10 2 1 10 2 10 10 1 1 2 2 3 2 1 1 1 4

115

4 2 1 1 3 2 2 1 2 4 220

22 335

15. táblázat: A DSC-D kártyán elhelyezhetı parkolási keret

72

A DSC-D kártyák esetében, amennyiben a parkolási funkció valóban érintkezıs módon kerül megvalósításra, meg kell oldani, hogy a parkolás is az érintkezésmentes ELEKTRA keretben annak 7. díjtermékhelyén levı közös használatú „közlekedési díjtárcából” (díjterméktípus: 001) legyen fizethetı. A parkolási díjfizetés az ELEKTRA kártyakörnyezetben a következıképpen képzelhetı el: –

A DSC-D kártyatulajdonos, miután az érvényességi területen mőködı parkoló társaságok valamelyikénél bejelentkezett és a kártyájára feltöltötték a „parkolás alkalmazást” a regisztrációs számmal „parkolási ügyfél”-viszonyba is került, amikor kártyáját bedugja valamelyik parkoló automatába és kijelöli a kívánt parkolási idıt, az automata közli vele – figyelembe véve az érintkezıs chiprészen felírt parkolási kedvezményjogosultsági kódokat is – a fizetendı díjat. Ezt egy választó gomb megnyomása után, vagy a parkolási tárcájából, vagy megfelelı megállapodás alapján az ELEKTRA „közlekedési díjtárcából” történı levonással egyenlíti ki, minek utána az automata kiadja számára a szokásos, de rendszámmal ellátott parkolási jegyet, bizonylatot. A parkolási eseményre vonatkozó adatokat az automata beírja az érintkezıs chiprészen kialakított parkolási keretbe, köztük a fizetés módját: „közlekedési díjtárcából”.

–

A parkolási eseményrıl a 7. ELEKTRA díjtermékhelyen levı Díjtárcába a parkoló automata a „visszaírt adatok” közé a következıket írja be: • • • • • • • •

–

a (parkolási) díj levonása után fennmaradó maradványösszeg a (parkolási) társaság azonosítója (az 511 db kódhely elegendı számukra is) a kezelés dátuma, a hely azonosítója (az automata helye) a (parkoló) készülék azonosítója díjtermékjellemzıkhöz a fizetett összeg kiegészítı adathoz: termékcsoport kód: 13 = parkolási díj a MAC hitelesítı adat

A parkolási kártyamőveleti adatok az automatából a parkolási társaság központján keresztül, mint tranzakciós adatok, eljutnak a díjtárcát feltöltı közlekedési szolgáltató adatközpontjába is (késıbb a közös ELEKTRA Központba), aminek alapján megtörténik az elszámolás a parkoló társaság és a közlekedési szolgáltató társaság között.

A közös díjtárca használata szempontjából a következıkre van szükség: − a „parkolási díj” szintén besorolandó a közlekedési díjtermékek közé, hogy ugyanazon díjtárcából lehessen fizetni, és hogy ne számítson elektronikus pénznek („elektronikus pénztárca” esetén erre nincs szükség) − a parkoló automatákba, amelyeket át kell alakítani a duális kártyák fogadására, és az érintkezésmentes kommunikációhoz ugyanazon SAM-ok, kulcsok kerülnek, mint az ELEKTRA rendszert alkalmazó közlekedési szolgáltatóknál, − a parkoló automaták csupán a 001 típuskódú „közlekedési díjtárca” ELEKTRA díjtermékhelyéhez férhetnek hozzá, − a parkolásmőveleti adatok közül azok, amelyek „szőrés” után (csak a „díjtárcából” fizetett parkolások tranzakciói) kerülnek át a közlekedési szolgáltatókhoz – hitelessége biztosítandó,

73

− a parkolást is bele kell foglalni az ELEKTRA Üzletszabályzatba, amely szabályozza a társaságok közti díjelszámolást és elıfizetés felosztást is.

Amennyiben a parkolás – mint termék – díjai nem kapcsolhatók a „közlekedési díjtárca” körébe, abban az esetben a parkolási díjfizetés csak a „parkolási alkalmazási keretben kialakított tárcából (ld. 15. táblázat), vagy „elektronikus pénztárcából” válna lehetségessé, ami viszont nem kedvezne a közlekedésben az utazásközbeni díjfizetésnek, illetve akadályozná a szgk-t használók eszközváltását és a tömegközlekedésnek ugyanabból a tárcából való fizetését. 6.22 Közlekedésen kívüli pontgyőjtı akciók megvalósítása

A duális-interfészes közlekedési kártya (DSC-D) ELEKTRA keretén kívül érintkezéses módban alkalmas lehet pontgyőjtési akció kezelésére is a közlekedésen kívüli fizetésekhez csatlakozóan (ld. 16. táblázatot). Pontgyőjtési adatok (csak DSC-D kártyán) (Kártyatulajdonos szolgáltatói szerzıdés száma) Pontgyőjtı alkalmazás azonosítója Pontgyőjtı alkalmazás adadai Pontgyőjtı alkalmazási/szolgáltatói kör azonosítója Kártyatulajdonos pontgyőjtı ügyfélazonosító száma Pontgyőjtési funkció belépésének idıpontja Akciójogosultság jelzı Kártyatulajdonos neme, névnapja Pontgyőjtésbe beszervezı/elızı szervezet azonosítója Kiegészítı adatok Hitelesítı adat (MAC) (Aktuális esemény adatai) Értékesítıhely szervezetének azonosítója Értékesítı szervezet terminál azonosítója Értékesítés idıpontja Értékesítı szervezet pontaránya (%) Értékesítésre/vásárlásra kerülı termék/szolgáltatás kódja Vásárlás összege (+/-) Fizetés módja Győjtött/fogyasztott pontok száma Rendelkezésre álló pontok száma Kiegészítı adatok Hitelesítı adat (MAC) 10 legutolsó pontgyőjtési esemény adatai (10·30 byte)

(4) 10 12 2 4 3 1 2 2 5 4 2 4 3 1 2 4 1 2 2 5 4 300

45

30 (345)

16. táblázat: Pontgyőjtési akció lehetséges leképezése

A közlekedésen kívüli, az ELEKTRA rendszerhez csatlakozó szolgáltatók pontgyőjtési akciói vonatkozásában, egy „pontgyőjtési alkalmazás” keretében többek között, megadásra kerülhet: − − − − − − − −

74

a pontgyőjtı alkalmazási/szolgáltatási kör azonosítója (pl. McDonalds lánc: 499-es kód) a kártyatulajdonos pontgyőjtı ügyfél-azonosító száma az értékesítıhely azonosítója (pl. XY McDonalds üzlet) az értékesítıhely terminál azonosítója az értékesítés idıpontja az értékesítésre/vásárlásra kerülı termék/szolgáltatás kódja a vásárlás összege (pénztárcából, vagy más módon) a fizetés módja

− a győjtött/fogyasztott pontok száma − a rendelkezésre álló pontok száma

A pontgyőjtési akcióban résztvevı szolgáltatók/szervezetek a tranzakciók adatait, köztük a vásárlások utáni pontokat elküldik egy központba, ahol azokat feldolgozzák. A pontszámok a kártyákon is göngyölve összegzıdnek, így azok közvetlenül lefogyaszthatók, ill. vásárláskor a pontszám állás alapján engedményezés alapjául is szolgálhatnak. A pontgyőjtı akcióban szerzett pontok felhasználása a közlekedésben, fizetési céllal nem javasolt. 6.23 Egyes önmőködı feltöltési és korlátozó kedvezményezési akciók lehetısége

Az ELEKTRA a kedvezményezés és különbözı akciók vonatkozásában több lehetıséget tartalmaz, amelynek fı elemei, ill. szintjei a következık: Személyi és kedvezményjogosultsági adatok

− Kártyatulajdonos szerzıdésszáma (egyúttal jelzi, hogy a megszemélyesítés során a szolgáltatóval szerzıdéses viszonyba került, ami alapfeltétele, hogy szociálpolitikai kedvezményekben részesüljön és bizonyos akciókban résztvehesen, melyeknek pénzügyi vonzatait a szerzıdésben megadott számla fedezheti) − Kedvezményjogosultság (1.) típus kódja társadalmi csoporthoz tartozás szerint pl.(021) középiskolás tanuló (ezek az adatok a kártyakiadó szolgáltatók által, bizalmi munkahelyen kerülnek a kártyára (MAC) és elektronikusan aláírva (ECDSA 160) kerülnek a Központba) − Kedvezményjogosultság (2.) típus kódja a kártyatulajdonos fizikai, egészségügyi állapota szerint Ezeknek megfelelıen a kártyatulajdonos legalább két alapon vehet részt különbözı akciókban, azaz lehet „akciójogosult” (ld. 6.18 fejezet). − olyan egyedi, a kártyatulajdonossal kötött szerzıdéses megállapodás alapján álló akciókban való részvétel, amelyeknek választását és kártyára való felírását egy jelzıbit(1.) alapján a kártyatulajdonos maga végezheti és azokat maga is megváltoztathatja az adott díjtermékhelyeken: ezt a Kártyatulajdonos akciójogosultsága (1.) jelzı bit alapján teheti meg (egy további ilyen típusú akciójogosultság is meghatározható); − olyan, az általános jogszabályokban biztosított kedvezményjogosultságok alapján területileg/viszonylatilag korlátos igénybevehetıséget, vagy lokális kibıvítést jelentı „akciókban” való részvétel, amelyeknek - egy további jelzıbit(2) - alapján a kártyán adott díjtermékhelyre, a szolgáltató által, bizalmi helyen felírt díjtermék meghatározó (pl. viszonylati-) adatait a kártyatulajdonos nem változtathatja meg. Díjtermékhelyeken alkalmazható jelzıbitek (flag), amelyekbıl díjtermékhelyenként 2 áll rendelkezésre és az 1. megengedı, a 2. korlátozó jellegő lehet.

Ez a fajta vonatkozik a helyközi dolgozói és tanuló bérletek esetében, de a közlekedési társasági dolgozók és családtagjaik „ingyenes jegy kódjának” a változtathatatlanságára is.

75

Az eddigiek alkalmazását a következı példák szemléltetik (ld. hozzá késıbb a 18. ábra-t):

1. Díjtermékhelyen felírt termék Díjterméktípus: (131) helyközi viszonylati bérlet Területi/viszonylati érvényesség: A – B (ha a termék után árkiegészítés, vagy munkáltatói költségtérítés jár, az A – B viszonylati bejegyzés nem változtatható meg). >> (Megjegyzés: a helyközi viszonylati bérlet jelenleg azáltal „változtathatatlan, hogy az 1. Díjtermékhelyre kerül bejegyzésre a kártyakiadás során); a 18. ábraban az 1. díjtermékhelyen belül az akciós 2. jelzıbit révén a helyközi viszonylati bérlet más díjtermékhelyre is feltölthetı lenne. Kedvezményjogosultsági kód: (021) középiskolai tanuló

Díjtermékre vonatkozó 1. jelzıbit értéke, ha: 1, akkor a bérlet idıszaki érvényessége a kártyatulajdonos 1. akciójogosultsági bitje alapján automatikusan meghosszabbítható, amennyiben a beállított idıszakon belül a kártyatulajdonos maga nem tette még meg (Megjegyzés: ezt az „akciót” kártya-tulajdonos szüneteltetheti is, majd maga megint beállíthatja ezt a jelzıbitet 1-re, az akciójogosultsági 1. bit alapján!) >> Díjtermékre vonatkozó 2. jelzıbit értéke, ha: 1 , akkor A-B viszonylat nem változtatható meg a kártyatulajdonos által, csak új dokumentumok alapján jegyirodában X. Díjtermékhelyen felírt termék Díjterméktípus: (031 ) helyi területi bérlet (lokális kedvezményezéssel) Területi/viszonylati érvényesség: A (ha a termék után árkiegészítés, vagy munkáltatói költségtérítés jár, az A területkód bejegyzés nem változtatható meg) >> Kedvezményjogosultsági kód: (021) középiskolai tanuló Díjtermékre vonatkozó 1. jelzıbit értéke, ha: 1, akkor a bérlet idıszaki érvényessége a kártyatulajdonos akciójogosultsági 1. bitje alapján automatikusan meghosszabbítható, amennyiben a beállított idıszakon belül a kártyatulajdonos maga nem tette meg (Megjegyzés: ezt a kártyatulajdonos szüneteltetheti is, majd maga megint beállíthatja ezt a bitet 1-re, az akciójogosultsági 1. bit alapján!) >>Díjtermékre vonatkozó 2. jelzıbit értéke, ha: 1 , akkor A területi kód nem változtatható meg a kártyatulajdonos által, csak új dokumentumok alapján jegyirodában.

7. Díjtermékhelyen felírt termék Díjterméktípus: (001 )díjtárca Területi/viszonylati érvényesség: E (valamennyi szolgáltató elfogadja) Kedvezményjogosultsági kód: (021) középiskolai tanuló (díjtárcánál nem játszik szerepet) Díjtermékre vonatkozó 1. jelzıbit értéke, ha: 1 , akkor a díjtárca összege, a kártyatulajdonos által megengedett küszöb alá csökken, akkor az max. értékig a kártyatulajdonos akciójogosultsági 1. bitje alapján automatikusan feltölthetı, amennyiben a kártyatulajdonos azt maga nem tette. Díjtermékre vonatkozó 2. jelzıbit értéke, ha: 1 , akkor a „díjtárcából” közlekedésen kívül is lehet fizetni(?), ami nem változtatható meg a kártyatulajdonos által (ez csak pénztárca funkció esetén jöhetne szóba) Más díjterméktípusok estén mástípusú akciók, más jelzıbit-tartalommal képzelhetık el. 76

7.

7.1

Az ELEKTRA Hungaria chipkártyarendszerben a többcélúan használható díjtárca mőködésének megoldása Általános szempontok

A közforgalmú közlekedésben szükség van az elıre árazott és utazás elıtt leróható díjú jegyek és bérletek (díjtermékek) mellett egy olyan tárcajellegő „termékhelyre” is, amelybıl lehetıvé válik többféle díjtermék utazás elıtti vagy közbeni fizetése is. Az ELEKTRA Hungaria közlekedési chipkártyarendszer Díjtermékkatalógusában a „Díjtárca” szerepel (kódja: 001), amely egy elıre feltöltött összeg ellenében különbözı díjtermékek díjának lerovását teszi lehetıvé, ami által elválhat egymástól a befizetı/feltöltı szolgáltató és az a szolgáltató, amelyiknél a kártyát birtokló személy a feltöltött összeget (részlegesen) felhasználja. Abban az esetben, ha több és más-más szolgáltatónál történik a befizetés és a szolgáltatásaik igénybevétele, akkor a kártyára erre a célra feltöltött összeg „elektronikus pénznek” minısül, ami „szakosított hitelintézet” közremőködését kívánja meg, az ilyen jellegő „elektronikus pénztárca” kibocsátásánál és az elszámolások bonyolításánál. Ha azonban azon szolgáltatók, akik az ilyen fizetést kölcsönösen elfogadják, közösen egy Díjtársaságot hoznak létre, amely a „Díjtárcát”, mint közös díjterméket kibocsátja, akkor a közös tárcából való fizetés a saját szolgáltatásuk vásárlásának minısül és szakosított hitelintézeti részvétel nélkül is lehetséges a többszolgáltatós fizetés és elfogadás. Abban az esetben, ha az ELEKTRA rendszerben a max. 30.000 forint-al feltölthetı, tartós DSC-kártyákon levı díjtárcából közlekedésen kívüli fizetéseket is meg kívánnak engedni, egyszerre max. 10.000 Ft (?) értékben, akkor az már „elektronikus pénztárcának” minısül, amely a pénztárcát elfogadó körben – a rendszerhez szerzıdéssel és megfelelı felszereltséggel csatlakozó társasági körben – használható, és amelynek pénzmozgásai megfelelıen elszámolásra kerülnek Itt kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az ELEKTRA Hungaria rendszerben a tartós, érintkezésmentes chipkártyák (DSC) 7 díjtermékhelyet és 6 folytató díjtermékhelyet, valamint egy „eseménynaplót” tartalmaznak, amelyek felhasználása az ELEKTRA Követelmények (2.3 Verzió) alapulvételével a következıképpen történhet: − az 1. díjtermékhely a költségtérítés, ill. kedvezményezés/árkiegészítés szempontjából „kényes” helyközi lakóhely-munkahely rögzített viszonylatú dolgozói és tanuló-bérletek elhelyezését szolgálja, amelyek a kártya kiadásánál, inicializálásánál az utas által nem változtatható módon kerülnek felírásra, és amelyhez csatlakozhatnak valamely folytató díjtermékhelyeken egy esetleg többrészes, átszállással létrejövı bérlet további részei is, − a 2. díjtermékhelytıl kerülhetnek a kártyára az egyéb jegyek és díjtermékek, amelyekhez „folytató termékek” (átszállással létrejövı utazások esetén) is csatlakozhatnak. − a 7. díjtermékhely célszerően a kialakítandó, minden kártyán lehetségessé váló „díjtárca” számára tartandó fenn, amelybıl a teljesítményarányos jegyes utazások díjai és egyéb díjak is fizethetık;

77

Az ELEKTRA rendszerben lehetıség van egyszerőbb, papíralapú chipkártyák (PSC) alkalmazására is, amelyek egyszerre csak egy díjterméknek adnak helyet, ami lehet „díjtárca” is, max. 5000 Ft feltöltésssel, amit csak a közforgalmú közlekedésben lehet felhasználni. 7.2

Példák az ELEKTRA elektronikus díjtárca mőködésére

A továbbiakban négy különbözı jellegő példán keresztül kívánjuk az ELEKTRA rendszerben a díjtárca ill. pénztárca mőködését megvilágítani: − − − −

a vonaljegy ill. átszállójegy fizetés megoldása a teljesítményarányos jegy fizetés megoldása egyedi viszonylati jegy fizetésének megoldása egy, a közlekedésen kívüli (McDonalds) fizetés megoldása

Mind a négy példában ugyanazon DSC kártyára vonatkozó eseteket adunk meg, melyekben a −

Kártyaazonosítók a szokásos módon értelmezendık,

− Kártyaobjektum azonosítói megadják, hogy • • • •

a Díjtárca a 7. díjtermékhelyen található, amelyet az „ELEKTRA Központ” (kódja: 500) adott ki, a Díjtárca díjtermékkódja 001, a Díjkatalógus szerint a díjtermék nem „járt le” (jelölı kód: 1),

− Díjtermék adatok közül a feltöltéskor a kártyán is a legfontosabbak • • • • • • •

a feltöltés szolgáltatója: pl. MÁV-Start (szolgáltató kódja: 002) a feltöltı terminál kódja, a feltöltés dátuma, idıpontja a díjtermék formátumazonosítója a díjtermék típusa „Díjtárca” (kód: 001). az „Érvényességi terület” (Elfogadási kör) pl. valamennyi közlekedési szolgáltató és a csatlakozott egyéb szolgáltatók, kereskedelmi egységek (közös kód: pl. 400) a fizetés/feltöltés módja (cash, bankkártya, mobil, …)

− Visszaírt (napló) adatok közt szereplı „Díjtermék összeg/maradvány érték” mezıben kerül rögzítésre a feltöltött összeg, pl. a max. 30.000 HUF ahonnan aztán a lefogyasztás történik, ill. itt szerepel mindig a rendelkezésre álló maradvány összeg, ahogy a különbözı Példák mutatják (ld. 17-20. táblázatok).

A díjtárcából való fizetéseknél (a napló adatok közt) ugyancsak megadásra kerül a Szolgáltató elfogadó-azonosítója, a Kezelés (fizetés) dátuma, idıpontja, helye, készülékazonosítója, a fizetett „termékcsoport” kódja/összege, stb. akinél az aktuális pénzfelhasználás történik. A szolgáltatók/elfogadók jelölésére 9 biten elhelyezhetı 511 szolgáltatói kód, a közforgalmú közlekedési szolgáltatókon kívül (amelyek száma az ország méretébıl adódóan a 200-at feltehetıleg soha nem fogja meghaladni) az egyéb, az ELEKTRA pénztárcához csatlakozni kívánó cégek/cégcsoportok, vagy szolgáltató-típusok kódja is; az 500-as kód alatti tartományban, a 499-estıl kezdve, visszafelé akár mintegy 300-ra is van lehetıség: (pl. McDonalds (499), CBA, OBI, Praktiker, MOL, parkolás, taxi, mozi, múzeum, újság, virág, fürdı stb.), sıt ezen belül a telephely/üzlet szintő megkülönböztetés is lehetséges, szolgáltatócsoportonként 16 biten több mint 65 ezer egység jelölésére van mód. 78

Ezeknek a csatlakozó szolgáltatóknak szerzıdése, nyilvántartása a Kártyaalkalmazási Központ, míg elszámolása az erre a célra létrehozott Elszámoló Központ feladata, hasonlóan a közforgalmú közlekedési szolgáltatókhoz. A Példák egyazon kártya (azonosító: 98765…) díjtárcájából történı fizetéseket mutatják idırendben, az 17-20. táblázatok sorrendje szerint. A közlekedésben – ha nincs érvényes bérlet vagy jegy a kártyán – a kártyaelfogadás feltétele a Díjtárcában megfelelı összeg rendelkezésre állása. 17. táblázat: ELEKTRA elektronikus díjtárca mőködése helyi vonaljegy fizetéskor

− Abban az esetben, ha csak felszálláskori kezelés (CI) van, akkor az pl. a BKV-nál (szolgáltatói kód 001) történı 1. Felszálláskori kezeléskor levonásra kerül a vonaljegy ára (230 HUF) és a kezelés idıpontja a „Díjtermékjellemzık” többcélú mezıben külön is rögzítésre kerül, mint egy lehetséges „utazási lánc” kezdı perce, ami lehetıvé teszi, hogy − A 2. felszálláskori kezelésnél – ha az utazás az azt megelızıhöz képest nem „visszairányú” és 60 percen belül van – engedményes jegyárat (pl. 90%), azaz csak 203 HUF-t vonjon le a kezelıkészülék a díjtárcából. 18. táblázat: ELEKTRA elektronikus díjtárca mőködése helyi teljesítményfüggı menetdíj-fizetéskor

− Abban az esetben, ha teljesítményfüggı díjalkalmazást és CI-CO utaskezelést valósítanak meg, akkor pl. BKV-nál (001) történı, a Felszálló kezelésnél „elılevonásra” kerül sor, pl. 500 HUF és kezelést jelzı kód 0-ról 1-re vált majd, − a Leszálló kezeléskor a megtett km-távolság, vagy megállóhely-dbszám alapulvételével megtörténik a díjszámítás (pl. 380 HUF) és a jóváírás (120 HUF) a túlfizetésbıl adódóan; egyúttal a kezelést jelzı kód 2-re módosul, hogy a következı CI-kezeléskor a kártyát elfogadhatónak találja a rendszer. 19. táblázat: ELEKTRA elektronikus díjtárcából való viszonylati menetjegy vásárlása

− Abban az esetben, ha pl. a kártyatulajdonos esti tagozatos diák és ez a kártyán megfelelıen rögzítésre került és a Díjtárcából elıre árazott, egyedi utazási jegyet kíván feltölteni (pl. 90-100 km-övezetre szóló 50%-os kedvezményő autóbuszjegyet), amelynek kedvezményes ára 750 HUF), az is lehetséges, amely a 3.–7. díjtermékhely közül valamelyik üres helyre kerül felírásra (pl. a 4. helyre), − miközben a Díjtárca visszaírt adatai között a leendı szolgáltató (pl. Alba Volán: 004) és a vásárolt díjtermékfajta kódja (pl. egyedi viszonylati autóbuszjegy: ráutaló kód 12) és összege (750 HUF) levonásra kerül, – míg a feltöltés helye, ideje stb. és a fizetés módja (díjtárcából: 3), valamint a díj magánál a jegynél, a 4. díjtermékhelyen (is) kerül megadásra, (az ilyen esetben a Díjtárcából levont díjösszeg és a külön Díjtermékhelyen felírt jegy ára kétszer nem számolható el a szolgáltatónak, hisz csak „összeg-áthelyezés” történik).

A Díjtárcából való fizetés tehát a kedvezményes jegyek esetében is járható, de ebben az esetben a Személyi adatok közt felírt és lejárati idıvel ellátott szociális vagy/és fizikális indokból adódó kedvezményjogosultsági kód érvényessége a jegyfeltöltésnél ellenırzésre kerül és csak ennek érvényessége esetén kerülhet sor kedvezményes feltöltésre. Ugyancsak a

79

kedvezményjogosultsági kódok biztosíthatják, hogy egyéb, közlekedésen kívüli területeken (pl. mozi, múzeum) is kedvezményes jegyet vásároljanak a Díjtárcából. A Díjtárcából a menetközbeni „túlutazásból” származó pótfizetések is végezhetık mind CICO technológia, mind jegyvizsgálók alkalmazása esetén.

20. táblázat: ELEKTRA elektronikus díjtárca (pénztárca) közforgalmú közlekedésen kívüli fizetéskor − Abban az esetben, ha pl. a McDonalds lánc (kód: pl. 499) szerzıdés alapján csatlakozik az ELEKTRA rendszerhez, és ehhez üzleti fizetıpultjait érintkezésmentes olvasó/író készülékekkel is felszerelte (a duális interfészes kártyák (DSC-D) esetében érintkezéses mód is lehetséges), akkor lehetségessé válik nála is a Díjtárcából való fizetés, − a közlekedésen kívüli partnerek esetében mód van a cégcsoporton belül az egyes elfogadóhelyek/üzletek kódjának rögzítésére is, továbbá az éppen lerótt összeg visszaírására, valamint a cégcsoport termék/szolgáltatás-fajtájának megadására is.

Lényeges körülmény, ill. képesség, hogy ha két, a Díjtárca terhére történı utazáskezdéskori, vagy közbeni fizetés (termékkód <05) között más jellegő fizetés is történt, vagyis díjtermék feltöltés „átfizetéssel” (terméktípus kód >05), vagy közlekedésen kívüli fizetés (szolgáltatói kód >200), akkor fıleg a helyi közlekedésben fontos „kezelés kódja” és az „utazási lánc kezdı perce” mezı változatlan marad, és az egyébként pl. 60 percen belüli engedményezés lehetısége a következı felszálláskori kezelés során sem vész el. Az is megoldható, hogy egy megkezdett közlekedési utazási/fizetési mővelet lezárása elıtt a Díjtárcából egy közbejövı újabb fizetés is (ha pl. a metró esetén alkalmazásra kerülı CI-CO kezelési rendszerben a belépı CI-kezelés után, de a kilépı CO-kezelés és a fizetés befejezése elıtt a metróállomás peronján az utas pl. újságot kíván vásárolni), oly módon, hogy ezt a „nyugalmasabb” körülmények közt történı fizetést a Díjtárcán belül, a nem használt adatmezıkben lehet rögzíteni, nem felülírva a megkezdett utazási bejegyzéseket. Amennyiben üzleti alapon több olyan egyéb funkció is megjelenik, amelyek érintkezıs kezelést kívánnak (pl. parkolási díjfizetés, pontgyőjtés, stb.) akkor a használók számára az 1 Kbyte-nál nagyobb kapacitású duális-interfészes kártyán (DSC-D) az ELEKTRA közlekedési keret mellett ezek az egyéb funkciók is megvalósíthatók, miközben az elsıdleges közlekedési alkalmazást nem korlátozzák. Ha ezzel összefüggésben a közforgalmú közlekedés számára egyébként elegendı max. 1 Kbyte-os blokkszervezéső kártyákat nagyobb kapacitású, file-szervezéső kártyák váltják is fel, a közlekedés rögzített szerkezető díjtermékhelyeit – számos elınyük miatt – akkor is célszerő lehet megtartani.

80

17. táblázat: ELEKTRA Hungaria elektronikus díjtárca mőködése vonaljegy, ill. átszállójegy (CI) fizetéskor

81

18. táblázat: ELEKTRA Hungaria elektronikus díjtárca mőködése teljesítményfüggı (CI-CO) díjfizetéskor

82

19. táblázat: ELEKTRA Hungaria elektronikus díjtárca mőködése egyedi viszonylati autóbuszjegy vásárlásakor

83

20. táblázat: ELEKTRA Hungaria elektronikus díjtárca (pénztárca) mőködése közforgalmú közlekedésen kívül való fizetéskor

84

7.3

A különbözı felhasználású, díjtárcából történı fizetések kezelése

A példákból is látható, hogy az ELEKTRA DSC-kártya 7. díjtermékhelyén telepített Pénz/Díjtárcából való fizetésnek két módja van, amit az ELEKTRA Díjkatalógus szerinti díjterméktípus-csoportokra vonatkozóan mutat be a 21. táblázat: Díjt. típuscsoport kód

Kártyamőveleti azonosítók Fogyasztott Díjtárcából Utazási viszonylatkód (32 bit) való összeg jelölése11) Érvényességi fizetés 10) CI CO ter. kód (16 bit) módja 1) ráutaló kód → (HUF) A1 Helyi vonal-, átszállójegy (feltöltött díjtárcából) ut.kezdéskori fizetés ? területkód lefogyasztás ráutaló kód → (HUF) A2 Teljesítményarányos jegy (feltöltött díjtárcából) lefogyasztás elılevonás/azonosítás utójóváírás/levonásterületkód ráutaló kód → (HUF) A3 Győjtıjegy (elıre feltöltve) elırefizetés ? területkód lefogyasztás elırefizetés + aktiválás elsı utazáskor átfizetés B1 Napi jegyek (24,72,168 órás jegyek) területkód pénzösszeg (HUF) B2 Hétvégi családi jegy elırefizetés területkód átfizetés pénzösszeg (HUF) 2)5) C1 Hálózati bérlet elırefizetés területkód átfizetés pénzösszeg (HUF) 2), 3)5) 4) C2 Vonali/viszonylati bérlet elırefizetés átfizetés utazási viszonylatkód ← pénzösszeg (HUF) 2),3)5) 4) 7) elırefizetés C3 Kombinált (területi+viszonylati) bérlet átfizetés pénzösszeg (HUF) területkód + utazási viszonylatkód ← 2), 3)5) 4) elırefizetés C4 Övezetközi (szövetségi) bérlet utazási viszonylatkód ← átfizetés pénzösszeg (HUF) 3),9) 4) elırefizetés átfizetés pénzösszeg (HUF) D1 Egyedi viszonylati jegy (szabad felhasználásra) utazási viszonylatkód ← 3),8),9) 4) elırefizetés D2 Egyedi viszonylati jegy (szolgáltatáshoz kötve) utazási viszonylatkód ← átfizetés pénzösszeg (HUF) 3),9) 4) D3 Egyedi viszonylati kiegészítı (kombinált) jegy elırefizetés + aktiválás utazáskor → +utazási viszonylatkód ← átfizetés pénzösszeg (HUF) 9) 7) D4 Övezetközi (szövetségi) jegy elırefizetés ? utazási viszonylatkód ← lefogyasztás pénzösszeg (HUF) - Közlekedésen kívüli fizetés vásárlás után szolgáltatói kód lefogyasztás pénzösszeg (HUF) 1) Átszállások esetén a további felszállások fizetése engedményezéssel, adott idıhatáron belül (pl. 90 percig) hasonló módon lehetséges. 2) Csak megszemélyesített DSC kártyán lehetséges, amellyel kedvezményes (és ingyenes) utazások is igénybevehetık. 3) DSC kártyán több részes, átszállással megvalósuló "folytató" jegy/bérlet is lehetséges, az egyes részekhez kiegészítık (pl. menettérti, IC-, 1. oszt., helyjegy stb.) is kapcsolódhatnak. 4) Utazás viszonylat az A és B pont közti utazást jelöli (átszállás esetén: több folytató részút kerül felírásra). 5) Feltöltésük akciós lista, vagy utas-szerzıdés és utólagos fizetés alapján is lehetséges. 6) Az érintett övezetek mentén képezett fiktív vonal-/viszonylat kódja. 7) A kombinált díjtermékek "folytató díjtermékként" írandók fel és mint csatlakozó "kiegészítı jegy/bérlet" értelmezendık. 8) A meglevı díjtermékhez pótlólag, esetenkénti kiegészítés is lehetséges. 9) A D1, D2, D3, D4 jegyek esetében lehetıség van azonos utazási viszonylatra szóló, több utazást lehetıvé tevı, helyközi "győjtı jegyek"alkalmazására is. 10) A díjtárcából való fizetés két módon történhet, vagy "lefogyasztással", vagy más díjtermékhelyen történı vásárláshoz "átfizetéssel". 11) A közlekedésen bleüli aktuális fizetések lefogyasztott összegét ráutaló kóddal, míg az egyéb átfizetéseket és közlekedésen kívüli fizetések pénzösszeggel (HUF) kerülnek megadásra. Jellemzı díjterméktípus-csoportok

Fizetés / kezelés módja

21. táblázat: Jellemzı díjterméktípus-csoportok fıbb sajátosságai a kezelés és a díjtárcából való fizetés módja szempontjából

Közvetlen, „lefogyasztással” történı fizetés, a közforgalmú közlekedési díjtermékek közül azoknál, amelyek − Utazáskezdéskor levonással történı fizetés, check-in (CI) technológia esetén, mint pl. •

Automatikus megszabott összegő díjlevonás (vonaljegy, engedményezett vonaljegy átszálláskor 60 percen belül), vagy

•

Övezetkijelöléssel az utas által, a szövetségi övezeti jegyek esetében (pl. 7-bıl a 2-es övezetbe, amikor a tárcában magában a „szolgáltatás összevont azonosítója (vonal/viszonylat+járat/vonat) is megadásra kerülhet;

− Utazáskezdéskor elılevonással, leszálláskor utójóváírással történı fizetés, CI-CO technológia esetén − Közlekedésen kívüli termék-/szolgáltatásvásárláskor is a fizetendı díj közvetlenül a tárcából kerül levonásra

Az eddigiekben ismertetett fizetési módoknál az aktuálisan fizetett összeg egy az utazás, ill. utaskezelési technológia jellege (pl. vonaljegy), vagy az utazás viszonylata alapján (pl. övezetszám) ráutaló kód alapján a Visszaírt adatok között a Kiegészítı adatmezıben (4 bit) kerül jelölésre.

Közvetett, „átfizetéssel” történı díjkiegyenlítés; azoknál a közforgalmú közlekedési díjtermékeknél, amelyeket a feltöltéskor, valamely üres díjtermékhelyre írnak be és a Fizetés módjaként a „saját díjtárcából” (kód: 3) való fizetést adják meg.

85

Ez a díjtermékek legtöbbjét jelentheti, így a hálózati, vonali bérleteket (ha ezek ára az összeghatár alatt van), az egyedi viszonylati jegyeket, de a különbözı napijegyeket is (az elıre – nem közvetlen az utazáskezdéskor – váltott övezetközi szövetségi jegyek is ily módon kerülnek feltöltésre). Az ELEKTRA-ban kidolgozott, a különleges díjtermékek közt szereplı „városkártya” is fizethetı a díjtárcából (48 órára (díjtermékkód: 089), vagy 72 órára (díjtermékkód: 090)) amely aztán egy-egy városban a közlekedésen kívül múzeumok, kiállítások, egyéb rendezvények látogatására is jogosíthat (az ilyen díjtermékek elszámolása szintén elızetes szerzıdést és bevétel-felosztási megállapodást feltételez a csatlakozó intézményekkel). Ebben az esetben is az aktuális fizetés összege a Visszaírt adatok közt a Díjtermékjellemzık adatmezıbe (14 bit) kerül beírásra (HUF). A közforgalmú közlekedésen belül – az igénybevett/-veendı szolgáltató megadásával – a következı termékcsoportok fizetése lehetséges a díjtárcából: 01 vonaljegy díjának levonása (automatikusan) 02 vonaljegy engedményes díjának levonása (automatikusan) 03 elılevonás helyi közlekedésben (automatikusan) 04 utójóváírás helyi közlekedésben (automatikusan) 05 övezetközi jegy díjának levonása (övezetszám függvényében kijelöléssel) · 07 helyi bérlet feltöltés más díjtermékhelyen 08 napijegy feltöltés más díjtermékhelyen 09 városkártya feltöltés más díjtermékhelyen 10 pótfizetés túlutazás, pótdíjazás esetén más díjtermékhelyen 11 vasúti viszonylati jegy feltöltése más díjtermékhelyen 12 autóbusz viszonylati jegy feltöltése más díjtermékhelyen 13 (parkolási díjfizetés) 14 befizetés feltöltéskor 15 kifizetés maradvány összegbıl Ezek a „ráutaló kódok” csupán információul kívánnak szolgálni a fizetések/díjlevonások jellegérıl a kártyát birtokló utas számára. A többi csatlakozó kereskedelmi szolgáltatók a saját területükre vonatkozóan maguk alakíthatják ki a termék csoportjait jelölı kódrendszert (pl. a McDonalds-nál: 01-es kód: ételvásárlás, stb.; természetesen az egyes szolgáltatók ennél részletesebb termékkód rendszert is alkalmazhatnak (pl. 005-ös kód: BigMac), amelynek kódjai a kártyára nem kerülnek felírásra, csupán az Elszámoló Központba kerülnek, aláírva (ECDSA 130) elküldésre. Ha valamely szolgáltató (pl. McDonalds) a nála történı fogyasztást a továbbiakban bonusz pontokkal kívánja jutalmazni, akkor az egy DSC-D típusú kártyán a közlekedési területen kívüli memóriarészen kialakított „pontgyőjtıben” oldható meg, ahogy azt a 6.22 fejezet tartalmazza. A díjtárcából való fizetés, ill. lefogyasztás Példákban szereplı tranzakcióinak (kártyamőveleti adatainak) összerendelését vázlatosan a 22. táblázat szemlélteti, ahol pl. a 98765… azonosítójú kártya 7. díjtermékhelyén levı Díjtárca (kód: 001) fizetései (köztük (9)-ként

86

„Kifizetés” a tárcából) és a 4. díjtermékhelyén „átfizetéssel” feltöltött viszonylati autóbuszjegy (kód: 201) fıbb tranzakciós adatai találhatók, idırendi sorrendben. Az adatfeldolgozás során megfelelı összesítéssel kerülnek megállapításra – többek között – az utasszámok, bevételek, árkiegészítési hányadok, adótartalmak jegy-/bérlettípusonként, ill. egyéb termékenként/szolgáltatásonként, valamint a bevételek felosztása a szolgáltatók között.

KártyaDíjtermék- Díjtermék- Sorszám azonosító hely típusa sorszáma 98765… 7 001 (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) 4

201

(1)

Tranzakciók azonosító adatai Tranzakció Dátuma, Helye* Terminál/ jellege idıpontja (kód) készülék (kód) Feltöltés √ √ √ Kezelés √ √ √ Kezelés √ √ √ Ellenırzés √ √ √ Kezelés √ √ √ Kezelés √ √ √ Átfizetés √ √ √ Fizetés √ √ √ Kifizetés √ √ √ Feltöltés Kezelés

* A vonal/viszonylat + járat/vonat adatot is tartalmazza.

√ ?

√

√

Tranzakció terminálsorszáma √ √ √ √ √ √ √ √ √

ECDSA √ √ √ √ √ √ √ √ √

Aláírás

√

√

Szolgáltató (kód)

Termékcsoport

Kedvezmény-/ termékfajta

MÁV (002) BKV (001) BKV (001) BKV (001) BKV (001) BKV (001) AlbaV (004) McDon.(499) Volánbusz(003)

14 01 02 02 03 04 12 01 15

√ 50% 005 -

Alba V.(004)

**

50%

Bruttó összeg (HUF) +30.000 -230 -207 -500 +120 -750 -1200 -5000

Adó Fizetés Maradvány (%) módja összeg (HUF) 0 (kp) 30.000 3 29.770 3 29.563

-

+750

3 3 3 3 0

29.063 29.183 28.433 27.233 22.233

3

** Az utazási viszonylat, km-távolság, kiegészítık stb. adatai is.

22. táblázat: A díjtárcából való fizetési tranzakciók összerendelésének vázlata

7.4 Bizonylatok intézése

A bizonylatadás (számlakiadás) jelölése a Díjtárca használatával kapcsolatban a kártyán a következıképpen történhet: − a Díjtárca feltöltése esetén – a nyugtán felüli – a feltöltött összegre vonatkozó „technikai számla” kiadásának megtörténtét a díjtermék-adatok közti, a „számla kiadást jelzı kód” 1re állítása igazolja, amelyik a következı fel-, ill. rátöltésig ebben az állapotban marad; a feltöltésrıl adott technikai számla csupán „nyugtázza” a pénz befizetését, nem valamely szolgáltatás ellenértékét jelenti, ezért nem számolható el és ÁFA-visszaigényléshez sem használható, hisz annak kulcsa vásárolt termékenként/ szolgáltatásonként különbözı lehet; − a Díjtárcából való „lefogyasztásos fizetés” (pl. elıreárazott övezetközi jegyek) esetében a számlakiadás – a fizetés megtörténte után, de a következı tárcából való fizetés elıtt – az erre kijelölt helyeken (irodákban, vagy a kártyához tartozó szerzıdésszám alapján, automatában) lehetséges és a számlakiadás megtörténtének jelzése a Visszaírt adatok közt a kezelés során keletkezı „Helyazonosító” törlésével (0) történhet, ami bizonyítja, hogy a legutolsó fizetésrıl számlát állítottak már ki, így még egyszer ez nem lehetséges; − a Díjtárcából való más díjtermékhelyre „átfizetéssel” történı jegy/bérlet feltöltés során számla-kiadáskor szintén törlésre kerül a „Helyazonosító” és egy másik díjtermékhelyen feltöltött díjtermék adatai között a „Számlakiadást jelzı kód” 1-re állítódik; ha az ilyen díjtermékrıl a számlát késıbb, pl. a leutazás után kívánják kikérni, akkor az adott Díjtermékhelyen levı adatok alapján ez is megtehetı. 7.5

Következtetések

A fentebbi példák és a leírásban közölt megoldások is bizonyítják, hogy – hitelintézeti részvétel esetén – akár az „elektronikus pénztárca” is leképezhetı, az ELEKTRA egységes és rögzített díjtermékhely szerkezetében, némely mezık átértelmezésével, az olcsó és a közforgalmú közlekedésben elterjedt 1 Kbyte-os DSC-kártyán is mőködtethetı. A kártyára csak a legszükségesebb adatok kerülnek felírásra, miközben a tranzakciós adatok köre, amelyek a Központ felé elküldésre kerülnek, ezeknél bıvebb. A sajátos „házilagos” elektronikus pénztárca – a közlekedésben való elınyös használati lehetısége mellett – duális interfészes ELEKTRA kártya (DSC-D) esetén még bank87

automatákban is feltölthetı, de közlekedési irodákban és automatákban is (banki on-line kapcsolatban levı közlekedési automatákban bankkártya egyidejő alkalmazásával lehetıség van a kártyatulajdonosnak a pénztárca folyószámlájáról való feltöltésre). Az ELEKTRA-kártyarendszer használatának ilyetén való kiterjesztése az Alkalmazáskezelésre hárít nagyobb feladatot, de lehetıvé teszi továbbra is a kártya egyszerő, egységes szerkezetének és egyfajta autonómiájának megırzését, ami lényeges lenne a gyors megvalósítás és elırelépés érdekében. Az a vita, amely idınként felmerül, hogy a közlekedési alkalmazási kereten belül nem kell több közlekedési fizetési feladat ellátását szolgáló „díjtárca”, hanem helyette egy általánosan és üzleti célokra is használható külsı „e-pénztárca” szükséges, az eddig elmondottak alapján is megalapozatlan, ugyanis − az e-pénztárca hazánkban még nem létezik, fejlesztése sem folyik, mert a bankok nem érdekeltek a lehetséges mikro-fizetésekben a viszonylag magas költségő elfogadóhely-hálózat hiánya miatt; a banki szférán kívüli e-pénztárca megvalósítása jogi szempontból korlátos, érintkezésmentes formában való megvalósítása pedig olyan ugrásnak számítana, ami egyelıre nem várható, − a közlekedési alkalmazáson kívüli e-pénztárca közlekedési használata – bizonyos esetekben (pl. CI-CO kezelési technológia esetén) – csak bonyolult többletmőveletek és többlet idık árán lenne lehetséges, ami a kiszolgálás biztonsága miatt nem vállalható. A két alkalmazás közti különbséget és problematikáját a 10. ábra szemlélteti.

10. ábra: A belsı díjtárca és a külsı e-pénztárca használatának összevetése

88

8. Kártyamőveleti események naplózása

A kártyamőveletek megkezdésének és befejezésének megtörténtét a kártyán rögzíteni, naplózni több szempontból is szükséges. Ez az ELEKTRA rendszerben két fázisban történik: elıször az esemény megkezdésének ténye kerül naplózásra, majd a kártyán levı objektumok (többnyire díjtermékek) közül a szándékolton végrehajtott mővelet kerül rögzítésre. Ezt az ELEKTRA rendszerben a DSC-kártyák szerkezete is lehetıvé teszi, amely a következı lényegi részekbıl áll: – – – – – –

Kártyaazonosítók/törzsadatok Kártyakönyvtár Alkalmazásazonosítók (alkalmazáskeret) Alkalmazásadatok Alkalmazás könyvtár Alkalmazás objektumok az 1 Kbytes kártyán elhelyezett, EH alkalmazáskeretben 16 objektum (köztük 7 díjtermék, 6 díjtermék-folytató, személyi adatok, eseménynapló) azonosítása lehetséges, amelyek elemei: • termékfunkció – memóriacím mutató • termékfunkció – kiadó azonosító • termékfunkció – terméktípus azonosító • termékfunkció – felhasználható/érvényes termékjelzı – 7 díjtermékhely – a termékre vonatkozó naplóadatokkal – 6 díjtermék-folytató hely – a folytató termékre vonatkozó napló adatokkal – személyi adatok, kedvezményjogosultsági kódokkal, – eseménynapló, a 4 legutolsó kártyamővelet elınaplózására. A kártya- és alkalmazás könyvtár a kártyán való gyors tájékozódást is szolgálja. 8.1 Eseménynaplózás

Bármely kártyamőveleti esemény, vagyis a kártyán történı érték-, vagy díjtermék feltöltés, vagy érvényesítés megkezdésekor, a kártyának a feltöltı vagy érvényesítı készülékhez való közelítésekor – a párbeszéd megkezdésekor – az esemény megkezdésének ténye kerül naplózásra, abból a célból, hogy a valamely okból sikertelen (megszakadt, sérült) díjtermékmőveletnek nyoma legyen a kártyán és a kártya adatai alapján is legyen mód reklamációra, tisztázásra, adott esetben érték-visszaállításra. Az eseménynaplózás során a DSC kártyák naplóhelyén a következı adatok kerülnek rögzítésre: – – – – – – –

az esemény dátuma, idıpontja a terminálgazda szolgáltató-azonosítója a terminál azonosítója az esemény/mővelet típus-azonosítója (ld. 23. táblázat) az esemény által érintett objektum adatterületének azonosítója az esemény eredménykódja (utólag) (Kiegészítı adat/tartalék)

24 bit 9 bit 15 bit 6 bit 5 bit 1 bit 3 bit

89

Kód 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 · · 63

Kártyamőveleti tartalom Közlekedési EH kártya kiadása Közlekedési EH alkalmazás feltöltése Személyi és kedvezményjogosultság feltöltése/módosítása Díjtermék-feltöltés (fizetés módja a díjtermékhelyen kerül beírásra) Díjtárca feltöltés (fizetés módja a díjtermékhelyen kerül beírásra) Díjtermék folytató, vagy kiegészítı rész feltöltése Díjtermék területi érvényessége módosítása Díjtermék idıbeli érvényessége módosítása Díjtermék-kiegészítı módosítása Díjtermék kezelése Díjtermék kezelése + automatikus érvényesség megújítás (bérlet) Díjtermék kezelése + automatikus érték feltöltés (díjtárca) Díjtermék automatikus megújítása/feltöltése paramétereinek módosítása Díjtárcából való fizetés Díjtermék visszaváltás készpénz kifizetéssel Díjtermék visszaváltás, díjtárcába töltéssel Csak díjtermék folytató rész visszaváltása készpénz kifizetéssel Csak díjtermék folytató rész visszaváltása díjtárcába töltéssel Csak díjtermék-kiegészítı visszaváltása készpénz kifizetéssel Csak díjtermék-kiegészítı visszaváltása díjtárcába töltéssel Kártya zárolása (csak EH kártya esetén) Közlekedési EH alkalmazás zárolása Díjtermék zárolása Zárolt közlekedési alkalmazás feloldása Zárolt díjtermék feloldása Közlekedési alkalmazás törlése Kedvezményjogosultság törlése Díjtermék törlése Díjtermék ellenırzése Érvénytelen alkalmazás/díjtermék esetén próbálkozó kezelés Lejárt/visszaváltott díjtermék ürítı törlése Megszakadt mővelet Elızı mővelet visszavonása

Végzı szolgáltató szolgáltató szolgáltató utas* utas utas utas* utas utas utas utas utas utas? utas utas utas utas utas utas utas utas szolgáltató szolgáltató szolgáltató szolgáltató szolgáltató szolgáltató utas* szolgáltató utas utas utas utas/szolg.

* Helyközi bérlet esetében a lakó-, ill. munka-/iskolahely rögzített volta miatt csak a szolgáltató teheti. 23. táblázat: Az eseménynaplózás során alkalmazott közlekedési kártyamőveleti típusok

Az esemény/mővelet típusa lehet díjtárcába értékfeltöltés, díjtermék feltöltés, érvényesítı kezelés, vagy CI-elılevonás, ill. CO-utójóváírás (az Eseménynaplózásnál még nem lehet tudni, hogy CI vagy CO-kezelésrıl van-e szó). A mőveletek típusának nagy része elıre ismert a rendszer, ill. terminál jellege, ill. a kártyán levı díjtermékek hierarchiája alapján; különös esetet jelent a „folytató díjtermékek” kezelése.

90

Az esemény/mővelet sikeres végrehajtásának eredménye a díjtermékhelyen, vagy folytató díjtermékhelyen belül, a visszaírt adatok között lesz megtalálható; a megkezdett, de nem végigvitt, megszakadt esemény ténye az abból derül ki, hogy nem kerül a megjelölt díjtermék naplójába (visszaírt adatai közé) beírás, hanem annak csak az eseménynaplóban van nyoma. Az eseménynaplóban a négy utolsó esemény bejegyzésére van mód, amelyek tárolása egy szekvenciális kezelési memóriaterületen valósul meg. Egy 2(+2) bites számláló gondoskodik arról, hogy mindig az aktuálisan felülírandó naplóbejegyzés-rekeszre mutasson. Ily módon a legutolsó 4 esemény beírásához 4 • (60+3 tartalék) + 4 = 256 bit tárolóhelyre van szükség, amihez az ELEKTRA 2.3 verzióban 1 db folytató díjtermékhely (256 bit) felszabadítása ad lehetıséget, aminek következtében csak 6 db folytató díjtermék számára marad hely, ami még mindig elegendınek tekinthetı. Ez a fajta eseménynaplózás, a pótlólagos kártyaolvasási és írási mővelet miatt némiképp megnöveli a kártyaérvényesítési mőveleti idıket, de még így is van esély az elıírt 250 msec idıhatáron belül maradni (ld. 8.3 pont). 8.2 Díjtermékek mőveleteinek naplózása

A kártyamőveleti esemény következı fázisára már díjtermékszinten kerül sor, amikor feltöltés, vagy érvényesítı kezelés történik, amelynek eredménye is naplózásra kerül a „díjtermékhelyen” belül, a „visszaírt adatok” közt. Ennek során a díjtermék tartalmának olvasása és érvényességi jellemzıinek (terület, idıszak, típus stb.) megállapítása után a naplózás során egyebek mellett feljegyzésre kerül a visszaírt adatok közt: – – – – – –

a szolgáltató kódja, a kezelés helye (megállója), a kezelés idıpontja, a kezelıkészülék azonosítója, a díjmaradvány-összeg (díjtárca használata esetén) a MAC hitelesítı kód.

A felhasználható, ill. a kezelés után még érvényes termék a rá vonatkozó „objektumazonosító” adatai közt is jelölésre kerül (1-es kóddal). Miután a kártyamővelet megkezdése az eseménynaplóban rögzítésre került, a díjtermékek kezelése során ezen túlmenıen szükséges a sikeres, vagy bármely okból sikertelen (pl. lejárt jegy-,/bérlet, elégtelen feltöltéső díjtárca stb.), vagy más okból eredménytelen(?) kezelések jelölése annak érdekében, hogy az utólagos ellenırzések, vagy reklamációk során a szándékosság és az esetlegesség megkülönböztethetı legyen. Erre a célra mind a DSC, mind a PSC kártyán a kezelések sikeres, vagy sikertelen voltának jelölésére rendelkezésre álló 2 bit a következıket teszi lehetıvé: (0): kezeletlen (1): sikeres kezelés esetén: viszonylati jegy 1. iránya kezelése, ill. felszálláskori (CI) (2): sikeres kezelés esetén: viszonylati jegy 2. iránya kezelése, ill. leszálláskori (CO) (ill. speciális termék-kezelés, vagy díjtermékvisszaváltás) (3): sikertelen kezelés

91

A 24. táblázat a legkritikusabb, városi nagytömegő, gyors kezelést igénylı „jegyes” esetekre vonatkozik, amelyekben várhatóan „díjtárából” való díjlerovásra kerül sor, bár a többi díjtermék-típusra is alkalmazható. A táblázat a díjtermékek kezelésének sikeres, vagy sikertelen voltát jelzı mezı bit-értékeinek logikáját a két, a csak CI-t, ill. a CI-CO-t alkalmazó kezelési technológiára vonatkozóan (az elırefizetett jegyek/bérletek kezelése lényegesen egyszerőbb és egyértelmőbb esetet jelent). A díjtermék érvényessége adott kezelıhelyen akkor állapítható meg, ha: megfelelı szolgáltató kód, érvényes terület/utazási viszonylatkód, érvényes idıszak (érvényes szolgáltatás kód), 0nál nagyobb díjösszeg található. A kezelés során sikeres, vagy sikertelen kezelést jelzı kód kerül a kártyára visszaírásra. Ha valamely kezelıkészülék mőködésképtelen, vagy kitépik a kártyát, akkor semmilyen kezelési adat nem íródik a kártyára, legfeljebb az eseménynaplóba. Valamely díjtermék akkor kerül zárolásra/blokkolásra (B=1; a blokkolást jelzı bit 1-re való átállításával), ha egy korábbi sikertelen kezelés (3) után a következı kezelésnél a termék érvénytelennek mutatkozik (pl. nincs feltöltve, lejárt, területileg nem érvényes, visszaváltották). A blokkolás feloldása – ismételt esetekben a szándékosság gyanúja alapján – csak jegyirodában lehetséges. A sikertelen kezelés után blokkolásra került termék, ha egyébként érvényes, a következı kezelés során a kezelıkészülék által is feloldásra kerülhet. Egy kártyán levı díjtermék lehet azért is érvénytelen, mert korábban visszaváltották, de a díjtermékhelyet nem ürítették ki jövıbeli hasonló terméket kívánó utazások céljából. A teljes (többrészes) díjtermék visszaváltásának tényét a „Díjtermék összeg/maradványérték” 0-ra állítása jelöli, míg a felhasznált terméket a kezelést jelzı mezı 1-es vagy 2-es értéke jelzi. Visszaváltáskor az „Objektumazonosító” felhasználhatóságot, ill. érvényességet jelzı bitjének nullázása is megtörténik. A kiegészítık (pl. IC pótjegy, 1. oszt. különbözeti jegy, helyjegy stb.) és folytató termékek visszaváltásakor az ezekre vonatkozó jelzıbitek, értékek és mezık törlésre kerülnek, továbbá a „Díjösszeg/maradványérték” ezen résztermékek árával csökkentésre kerül (kivéve, ha a fizetés bankkártyával történt, mert ekkor ezen összegrész után a banki jutalékot az utas esetleg nem kapja vissza). Az utasok szempontjából a CI-CO kezelés nagyobb figyelmet követel és lehet kritikus, ha a felszálláskori kezelés sikertelen volt (azaz a jelzı értéke nem lett 1), akkor a leszálláskori kezelésnél a kártya „fennakad” és a díjtárcából való díjlerovást alkalmazó termékeknél az egyébként a felszálláskori kezelésnél az adott viszonylatra vonatkozóan megállapított maximális díjú „elılevonás” összegével azonos díj kerül levonásra, vagyis az utas nem az igénybevett teljesítmény szerinti, hanem a maximális díjat fizeti és a jelzı 2-re állítódik. A „felszállás” ill. „leszállás” ténye csak zárt rendszerő esetben (pl. metrónál) állapítható meg egyértelmően, mert a többi jármővön nem tudja a rendszer, hogy az illetı fel-, vagy leszáll-e és csak a korábbi kezelés jelzı kódjára hagyatkozhat. Ha az nem 1, azaz a kezelı nem felszálláskori kezelést talál, vagy, mert az utas az adott terméket nem kezelte, vagy a kezelés önhibájából sikertelen volt, akkor az adott helyen megszabott maximális díj kerül a kártyáról levonásra. Mindazon esetekben, amikor a zárt rendszerben a leszálláskor elégtelen díjfizetés, ill. hiányzó díj kerül megállapításra (fény- és hangjelzéssel jelezve) és a kártyán levı díjtárcából a díj nem 92

egyenlíthetı ki, vagy nem kerül kiegyenlítésre a leszálláskori kezelésnél, a felszálláskori visszaírt adatok nem kerülnek felülírásra, amíg azt az utas a kapus személyzetnél, vagy terminálban ki nem egyenlítette, ily módon megakadályozva a következı, díjtárca alapú utazás megkezdését. A „speciális” díjtermék kezelés (pl. vásári menettérti 50%-os jegy) esetében a kedvezményezés tárgyának helyszínén végzett kezelés során a 2-es kód jelöli a rendezvényen a megjelenés igazolását. Az odautazás indulóhelyén, a felszálláskor adódó, esetleg sikertelen kezelésre utaló 3-as kód az rendezvény helyszínén nem okoz zavart, mert ha egy egyébként a megfelelı díjterméktípus-kóddal rendelkezı érvényes jegyet talál a helyszínen levı készülék, 3-as kezelési kóddal, akkor azt felülírja 2-es értékre, amely a visszautazáskor, a felszálláskori kezelésnél sem változik. A sikertelen kezelést is egyébként fény- és hangjelzés (*) kell, hogy kísérje. Az utas érdeke, hogy sikeres kezelést érjen el. Ha valamelyik készülék üzemképtelen, akkor másik készüléket kell választania. Ha valamennyi készülék üzemképtelen, a jármővezetınek, vagy kapufelügyelınek kell jeleznie és a helyzetet tisztáznia. Kezelési technológia

csak CI

Díjtermék kezelés felszálláskor

leszálláskor

köv. felszálláskor

ha jelzıkód (0) → sikeres (1)

-

sikeres (1)


-

sikeres (1)


-

sikeres (1)

ha a kezelés sikertelen: (3)*

-

ha a termék érvényes:(1) ha nem: (B=1) (3) *

-

ha a termék blokkolt (B=1) → (3)*

ha a termék érvényes:(1) ha nem: (B=1) (3) *

ha (1) helye rendben > sikeres (2); díj-jóváírás ha jelzıkód (0) → (1); max. díjlevonás ha jelzıkód (1) → (1); max. díj levonás ha (1) helye rendben > sikeres (2); díj-jóváírás ha a kezelés sikertelen: (3)* ha jelzıkód (2) → (1); max. díjlevonás ha a kezelés sikertelen: (3)* CI-CO ha a termék blokkolt (B=1) (3)* ha a termék nem kerül kezelésre

sikeres (1) sikeres (1) ha a termék érvényes: (1)

ha (1) helye rendben > sikeres (2); díj-jóváírás

sikeres (1)

ha a termék érvényes: (2); max.díjlevonás

sikeres (1)

ha nem (3) (B=1)*

sikertelen (3) (B=1)*

ha a termék érvényes: (2); max. díjlevonás (B=0) sikeres (1) ha nem: (B=1) *


ha a termék érvényes: (2); max. díjlevonás

sikeres (1)

ha nem: (3) (B=1)*


24. táblázat: A díjtermék kártyakezelés jelzésértékei meghatározásának logikai táblázata

A teljes közlekedési (ELEKTRA) alkalmazás zárolása minısített esetekben következik be (pl. szabálytalan feltöltés felfedése), ami az 1 kbyte-s közlekedési kártya esetében a „tiltó listára” helyezéssel gyakorlatilag a teljes kártya letiltását jelenti. 8.3 Naplózási folyamatok esetei

A díjtermékek az esetek döntı részében vagy díjlefogyasztással fizethetı szolgáltatás igénybevételérıl, vagy elırefizetett „egyrészes” területi, ill. vonali bérletrıl, vagy viszonylati jegyrıl, ill. bérletrıl van szó, amelyek a feltöltés és az érvényesítı kezelés szempontjából egyszerőbb esetnek számítanak, mint a többrészes „folytató” résszel is rendelkezı díjtermékek végrehajtása továbbá a MAC újbóli kiszámítása.

93

Az egyrészes díjtermékek esetén a kezdeti kártyainterfész inicializálása után, az „objektumazonosítók” olvasása alapján kerül vagy automatikusan, vagy kijelöléssel a helynek és mőveletnek megfelelı objektumhely kiválasztásra. Ez lehetıvé teszi az „eseménynaplózás” megkezdését, a szándékolt mővelet jellegének (pl. kezelés), helyének, idıpontjának bejegyzése a legkorábbi bejegyzéső, 4. naplóhelyre. Ezután a kijelölt „díjtermékhely” tartalmának olvasása történik a MAC kiszámításával és ellenırzésével, majd az érvényesítı mőveletek végrehajtása, továbbá a MAC újbóli kiszámítása a megfelelı adatok visszaírásával és kezelés kimenetelének jelölésével. Ezt a folyamatot mutatja vázlatosan a 25. táblázat, a nem kövéren nyomtatott sorokban. Memória terület

Mővelet jellege

Kártya interfész Kártyaazonosító Objektum azonosítók Eseménynapló(ÚJ !)

inicializálás olvasás olvasás olvasás írás

Díjtermékhely

olvasás MAC kiszámítása és ellenırzése

Folytatóhely (X)

olvasás MAC kiszámítása és ellenırzése

Díjtermékhely napló

Objektum azonosító Eseménynapló(ÚJ !)

Mővelet ideje [ms]

Terminál-mővelet tartalma

rendszerhez tartozás megállapítása (ha nem: visszautasítás) szándékolt mőveletnek megfelelı objektum (díjtermékhely) kiválasztása a 4. (legkorábbi bejegyzéső) naplóhely megállapítása (felülíráshoz) a szándékolt mővelet jellegének,helyének,idıpontjának bejegyzése (többrészes jegy esetén még nem tudni, melyik folytató objektum lesz) és a naplóhely-számláló értékének rögzítése meglevı díjterméktartalom rögzítése; díjtermékhely folytató? (F=Igen:1/Nem:2) Kezelt? Ha igen, folytatótermék van? Ha igen, hol? X → Y = X Ha nem: visszautasítás Ha nem:> (további folytató díjtermék van? T=Igen:1/Nem:2) meglevı díjterméktartalom rögzítése; díjtermékhely folytató? (F=Igen:1/Nem:2) Kezelt? Ha igen, folytatótermék van? Ha igen, hol? X → Y = X Ha nem: visszautasítás Ha nem:> (további folytató díjtermék még van? T = Igen:1/Nem:2)

> MAC kiszámítása visszaíráshoz írás írás Ha F=1(folytatóhely): írás a Folytató(X) azonosítójába Ha T=2: írás a Fıdíjtermék Objektumazonosítóba (is) írás Összesen: [ms]

segédmemóriába biztonsági bejegyzés feltöltı/érvényesítı mővelet "visszaírt" adatai bejegyzése a "folytató díjtermék" elhasználásának jelölése (jelzıbit 0-ra állítása) a "fıdíjtermék végsı elhasználtságának" jelölése (jelzıbit: 0-ra állítása) Eredménykód visszaírása (Szükségessége kérdéses.) ?

Ez az érték nagyságrendi közelítés!! (Függ a Folytatók db-számától)

25. táblázat: Az eseménynaplózás és a díjtermékérvényesítés-naplózás elvi folyamata

Abban az esetben, ha többrészes díjtermékek kezelésérıl van szó, akkor egy bonyolultabb logikai és mőveleti láncolaton kell végigmenni, amit a kövéren szedett pótlólagos sorok figyelembevételét is jelenti. Az „eseménynaplózás” megkezdésekor (sajnos) még csak azt tudja a terminál, hogy ott pl. „érvényesítı kezelésre” kerül sor, ami az ott szóba jövı „fıdíjtermékhelyen” kezdıdik, amelyik naplózásra kerül, és hogy végül melyik „folytató objektum” kerül kezelésre, az csak a „folytató láncolaton” való végigmenetel után derül ki. Ezért a „folytató részt” tartalmazó díjtermék objektum azonosítójában a „használhatóságot” jelzı bitje mindaddig nem kerül átállításra (0-ra), amíg tartozik hozzá „érvényes”, nem kezelt folytató rész, vagyis amíg T = 1. Ez az eljárásmód elfogadható, hisz a konkrét „folytatóba” is beíródik a kezelés helye, ideje, ténye, így utólag a konkrét mővelet az eseménynaplóban szereplı „fı díjtermékbıl” elindulva, visszakövethetı. Az, hogy a folyamatláncolatban szereplı rész-objektumok mindegyikénél kiszámítására és ellenırzésre kerül az ott szereplı MAC hitelesítı kód, ugyan növeli a kezelési idıt, de a bevételbiztonság javát szolgálja. Ez a láncolt megoldás is – a becsült mőveleti idık alapján – belefér a folyamatos utashaladást kívánó kezeléseknél (pl. metrókapuknál) elıírt 250 msec idıkeretbe, bár megjegyzendı, hogy az objektumok közti keresési és mőveleti idıszükségletet befolyásolhatja a kártya „objektumtelítettsége”. 94

A folytató díjtermékek kezelése – ami folytató termékenként a mőveletláncolaton való végighaladás során 31 msec többletidıt igényel – kevésbé „sürgetı” körülmények közt (pl. állomási peronon, helyközi jármővön) történik, ami biztosíthatja a kezelés sikerességét. A sikeres díjtermék kezelésrıl az eseménynaplóba való „eseménykód” visszaírása megtakarítható, tekintettel arra, hogy az a kezelt díjtermékhely visszaírt adataiból is kiderül. 8.4 A díjtermékek visszaváltásának intézése

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerben is meg kell teremteni a lehetıségét a már feltöltött és kifizetett díjtermékek teljes, vagy részleges és biztonságos visszaváltásának, miközben a következıket célszerő figyelembe venni: − a díjtermékek visszaváltása nem automatikus, hanem választottan szándékolt kártyamővelet, amelyre jegyirodában, vagy automatában kerülhet sor, − a díjtermékek visszaváltása a rendszer általános biztonsági elıírásainak megfelelıen lehetséges; csak olyan díjtermék váltható vissza, amelyet megállapíthatóan a rendszerhez tartozóan, hitelesen írtak fel (pl. a MAC-ot szabályosnak találja a visszaváltó hely terminálja), − a visszaváltás üzletpolitikai, üzletszabályzati és tartalmi feltételekhez kötött, amelyek a 12 fı díjtermékcsoport-típus függvényében változóak lehetnek, − a visszaválthatóság legkésıbbi idıpontja meghatározó feltétel, ami lehet a feltöltés idıpontja után x. perc (szabadon felhasználható jegynél), az érvényesség kezdı dátuma (bérleteknél, elıreváltott dátumra szóló jegyeknél), az elsı érvényesítı kezelés idıpontja (napi-/y-órás jegyeknél), a vonat-/járatindulás idıpontja elıtt z. perc (dedikált szolgáltatásra szóló jegyeknél), stb. (ld. 26. táblázat), − a visszaválthatóság különbözı esetei: a visszaváltás a teljes díjtermékek, a csak folytató díjtermékek és a csak díjtermék kiegészítık (pl. IC-pótjegy, helyjegy, stb.) vonatkozásában is biztosítandó; helyjegy visszaváltása estén gondoskodni kell a jegyárusító rendszerben a helyjegy „reaktiválásáról” és újbóli értékesíthetıségérıl, − a visszaváltás megvalósítása és jelzése a meghatározó díjtermék adatok egyidejő nullázásával történhet (pl. fıdíjtermék esetén az "érvényesség kezdı dátuma", a folytatóknál a "területi érvényességi kód", a kiegészítıknél az adott "jelzıbit, vagy érték" törlése (000) révén); a visszaváltott díjtermék többi adatából a visszaváltott díjtermék mindaddig megállapítható marad, amíg annak helyét egy következı feltöltött díjtermék el nem foglalja, felül nem írja, − a visszaváltás összege, ill. termék visszaválthatósága függhet a feltöltı fizetés módjától (pl. készpénz, bankkártya, szerzıdés, díjtárca, mobiltelefon, utalvány, stb.); bankkártya és szerzıdés esetén a bankköltség; mobiltelefon estén a kezelési költség levonásával történik a visszafizetés; díjutalvány alapú feltöltés nem téríthetı vissza; de készpénzes feltöltésnek is lehetnek visszaváltási levonásai; − a visszaváltás megtörténte és módja, ezen túlmenıen a visszaváltási mővelet a visszaváltási kártyamővelet helye, idıpontja, a terminál kódja és visszaváltás megtörténte a „Kezelés kódja: 3 = sikertelen kezelés/visszaváltás” alapján a díjtermékhely "visszaírt adatai" közt kerül rögzítésre, naplózásra; a visszaváltás ténye kialakított "Eseménynaplóban" kerül rögzítésre, megadva azt is, hogy a visszaváltás készpénzben (pl. jegyirodában) , vagy a "Díjtárcába" való áttöltéssel (pl. a tervezett 30.000 Ft összeghatárig) történt-e (ez pl. automatában is lehetséges lehet); − a visszaváltással kapcsolatos visszaélési lehetıségeket többszörös védelem akadályozza: pl. a díjtermékhelyen belül egyes kötelezı adatmezık törlése (000), az 95

Objektumazonosító használhatóságot jelzı kódjának átállítása (0), együttesen utazásra használhatatlanná teszi az adott díjterméket, ugyanakkor a visszaváltott díjtermék típusa korlátozott ideig megállapítható marad a kártyáról is; az Eseménynapló mőveleti típuskódja (visszaváltás!; ld. 23. táblázatot) a díjtermékhely visszaírt adataival (összeg, helyszín, idıpont, terminálkód; kezelés kódja: 3=visszaváltás) együtt a felmerülı vitás kérdésekben hasznosulhat.

− a visszaváltási mővelet tranzakciós adatai is, aláírva kerülnek a Tranzakciókezelı Központba, ahol megfelelıen feldolgozásra kerülnek és elemezhetık lesznek.

Díjtermék típuscsoportok

Díjterméktípusok az érvényesség, ill. a használhatóság idıpontja szerint

Visszaváltás legkésıbbi idıpontja

Feltöltéstıl kezdve használható -

Díjtárca aznapi kezdı dátummal használható

Maradék összeg bármikor visszaváltható(?)

A1-A3

Díjtárcából utazás megkezdésekor, vagy utazás közben fizetendı jegy

Nem értelmezett

D1

Feltöltés dátumától szabadon felhasználható jegy

Nem visszaváltható*

Elsı kezeléstıl kezdve használható B1

y órás jegy

Kezdı idıpont elıtt

B1

Napi jegy

Elsı kezelés elıtt

B2

Adott kezdı idıponttól érvényes (pl. családi) jegy

Elsı kezelés elıtt

Megadott érvényességi naptól használható C1-C4

Bérlet, havi jegy

Kezdı dátum elıtt

D1

Elıreváltott dátum szerinti jegy

Kezdı dátum elıtt

Megadott szolgáltatásra használható D2

Adott vonathoz/járathoz kötıdı jegy

Indulás elıtt z perccel

D2

Nem felhasznált jegy

Üzletszabályzat szerint

* esetleg a feltöltés helyén x percen belül visszaváltható 26. táblázat: A díjtermékek típuscsoportjai a visszaválthatóság szempontjából

96

9.

A kártyamőveleti adatok és kezelésük

9.1

Egységes kártyamőveleti eljárások szabályozásának elıkészítése

A közlekedési kártyarendszerek a fıbb szereplık (kártyakibocsátó, kártyakiadó, kártyahasználó utasok, kártyafeltöltı szervezet, díjtermék-elfogadó szolgáltató(k) kártyaalkalmazáskezelı stb.) közti folyamatok üzleti modellbe szervezendık. Az üzleti modell azokat a mőködési szabályokat tartalmazza, amelyek a kártyarendszer alkalmazói körébe való belépést, a kártyákon levı díjtermékek tartalmi meghatározásának és elfogadásának szabályait, az utaskezelés egyes mozzanatainak módjait, az alapvetı biztonsági megfelelés feltételeit, a bevételek begyőjtésének, kezelésének és felosztásának módját, az adóigazgatási eljárások szabályait tartalmazza a jogszabályi környezet betartása mellett. A viteldíjmenedzsment részfolyamatai közül a legfontosabbak: – – –

Kártyahasználatot kiszolgáló folyamatok (a kártyakiadástól a használatig tartó megelızı munkafázisok) Szolgáltatás-igénybevételi folyamatok (a feltöltött kártyával az utazás során jelentkezı mőveletsorok) Alkalmazásgazdálkodási folyamatok (a rendszer-architektúra és mőködés felügyelete, a viteldíjrendszer karbantartása, a keletkezı tranzakciók továbbítása, feldolgozása során adódó mőveletek).

Ezen folyamatok megfelelıen szabályozott menetét szolgálják a kártyamőveleti (elsısorban kártyakiadási, kártyafeltöltési és kezelési) eljárások során keletkezı/változó kártyatartalmak szabályozása („protokollok”), amelyekkel kapcsolatban a következı szempontok adhatók meg (ld. 27. táblázat): –

Milyen részmőveletek adódnak? (pl. adatfelírás, hozzáadás, érvényesség ellenırzés, lejárati idıszámítás, díjszámítás, visszaírás, elfogadás, elutasítás, MAC-képzés, aláírás stb.)

–

Mik a részmőveletek kiváltó okai? (pl. utas kártyaigénye, utazási igénye, igazoló dokumentum léte, adatellenırzés eredménye, kártyaadattal kapcsolatos számítás eredménye, külsı adattáblázat tartalmának figyelembevétele, más kártyaadat figyelembevétele, SAM modul mőködési szabálya stb.)

–

A részmőveletek mely kártyamemória területét érintik? (pl. személyes adatok és kedvezményjogosultsági adatok területe, díjtermék- és folytató díjtermék-hely területe, visszaírt napló adatok területe, MAC-terület stb.)

–

A részmővelet milyen adattartalomra vonatkozik? (pl. alkalmazáskeret, személyes és kedvezményjogosultsági adatok, díjtermék-típus adatok, területi azonosítók, viszonylati/vonali járat adatok, idıbeli érvényesség adatai, kedvezménytípus-adat, díjtermék kiegészítı adat, díjösszeg stb.)

–

A kártya adatokat ki, milyen szabadságfokkal kezelheti? (pl. kártyakiadásnál, feltöltésnél díjtermék-típusonként, díjvisszatérítésnél, kártyavagy díjtermék-blokkolásnál stb.).

97

A kártyamőveleti tartalmaknak eszköz-(terminál-) függetleneknek kell lenniük, viszont teljes mértékben támaszkodniuk kell az ELEKTRA kártyaszerkezeti és adatformátumbeli tartalmakra, megkülönböztetve a DSC és PSC kártyák adottságait. Az egyes kártyamőveleti folyamatok szabályozása, protokollok elıírása, igen bonyolult, a különbözı szempontok és elágazások miatt központilag nem célszerő, ugyanis abból kell kiindulni, hogy a kártyaszerkezet és tartalom szabályozása, a keletkezı tranzakciós adatok kezelésének szabályozása, továbbá a tranzakciós adatokból nyerendı eredménytartalmak szabályozása biztosítja a rendszer interoperábilis mőködését. Szempontok Részmőveletek

Kártyakiadás Kártyaolvasás Alkalmazás feltöltés Adatfelírás MAC-képzés

Kártyafeltöltés Kártyaolvasás Alkalmazás olvasás Adatfelírás Adathozzáadás Érvényesség ellenırzés Jogosultság ellenırzés Díjszámítás MAC-képzés

Mőveleti indokok

Utas kártyaigénye Igazoló dokumentum léte Külsı kód tábla SAM mőködés

Utas utazási igény Adatellenırzés Más kártyaadat SAM mőködés

Utas fel-/leszállás Kártyaérvényesség ellenırzés Alkalm.érvényesség ellenırzés Területi érvényesség ellenırzés Idıbeli érvényesség ellenırzés SAM mőködés Alkalmazás keret Alkalmazás keret Kártyaazonosítók Személyi adatok területe Objektum azonosítók helye Alkalmazás keret Kedvezményjogosultsági adatterület Díjtermékhely Objektum azonosítók helye MAC-terület Díjtermék folytató hely Díjtermékhely MAC-terület Díjtermék folytató hely Visszaírt adatok helye MAC-terület

Jogosultság megállapítása Kártyaérvényesség ellenırzés Alkalm.érvényesség ellenırzés Területi érvényesség ellenırzés Idıbeli érvényesség ellenırzés SAM mőködés Kártyaazonosítók Alkalmazás azonosítók Objektum azonosítók helye Díjtermékhely Díjtermék folytató hely Visszaírt adatok helye MAC-terület

Adattartalom

Alkalmazáskeret + könyvtár Személyi adatok Kedvezményjogosultsági adatok MAC

Kártyaazonosítók Alkalmazás azonosítók Objektumazonosítók Szolgáltatói kód Díjtermék kód Területi kód Vonali/járat adat Dátum, idıpont Kedvezménytípus kód Díjtermék kiegészítı adat Díjösszeg MAC

Hozzáférési jogosultság

Kártyakiadó személy

Kártyairodai személy Feltöltı automata

Kártyaazonosítók Alkalmazás azonosítók Objektumazonosítók Szolgáltatói kód Díjtermék kód Területi kód Vonali/járat adat Dátum, idıpont Kedvezménytípus kód Díjtermék kiegészítı adat Díjösszeg Visszaírt adatok MAC Jegyvizsgáló Ellenır

Érintett memóriarész

Kártyakezelés Kártyaolvasás Alkalmazás olvasás Érvényesség ellenırzés Érvényesség ellenırzés Elfogadás/elutasítás Adatvisszaírás MAC-képzés

Kártyaazonosítók Alkalmazás azonosítók Objektumazonosítók Szolgáltatói kód Díjtermék kód Területi kód Vonali/járat adat Dátum, idıpont Kedvezménytípus kód Díjtermék kiegészítı adat Díjösszeg Visszaírt adatok MAC Utas Ellenır

Kártyaellenırzés Kártyaolvasás Alkalmazás olvasás Érvényesség ellenırzés Érvényesség ellenırzés Alkalmazás érvényesség ellenırzés Díjtermék ellenırzés Elfogadás/elutasítás MAC-képzés

27. táblázat: A kártyamőveleti eljárási szempontok és fı tartalmak

A kártyafeltöltési és érvényesítı kezelési tartalmak szabályozásának díjtermékekre kell vonatkozniuk. Ebbıl a szempontból meghatározónak tekintjük a korábban bemutatott 5. táblázatban a jellegzetes díjterméktípus- csoportokat, amelyekbe valamennyi hazai helyi és helyközi díjtermék besorolható. Az adódó alváltozatokat a fıtípusoktól való eltérésként célszerő értelmezni. A díjterméktípus-csoportok jelölésére az A, B, C, D betők és csatlakozó számjegyek javasolhatók, ami megkülönbözteti ıket a valóságos díjtermék-kódoktól (1,2 … 255), amelyek még nincsenek feltöltve, és folyamatosan bıvülhetnek. A csoportkódokhoz kerülnek hozzárendelésre a hasonló díjtermékek kódjai (pl. C1 [10, 110, 210 ..] hálózati bérletek) A kidolgozandó kártyamőveleti tartalmak képezik az alapját a kártyamőveletek (tranzakciók) adatkezelési szabályozásának, amely megteremti a feltételeit a kártyaközpont(ok) egységes és hiteles adatfeldolgozásának és a bevételek felosztásának.

98

A legfontosabb és leggyakoribb kártyamőveletek, a díjtermékfeltöltés és az érvényesítı kezelés elvi folyamatának sematikus vázlata a 11. ábra, 12. ábrakon láthatók, ahol az „Összeg” természetesen a Díjtárcában levı díj összegét jelenti. 9.2

A tranzakciók típusai, azonosítása

Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerben a különbözı kártyamőveletekhez tartozó tranzakciók azonosítása, továbbítása, a felsıbb szintek felé, továbbá ott a tranzakciók fogadása és feldolgozása szabályozandó, ami az egységes kártyaszerkezet, tartalom és formátum alapján végzendı feladattá válik, ugyanis a felsıbb szinteken is csupán azok az adatok jelenhetnek meg, amelyek a kártyákon egységes szerkezetben találhatók. A tranzakciók azonosítása is a kártyák és a kártyamőveleti készülékek (kártyakiadók, feltöltık, kezelık, lehetséges ellenıri készülékek) szintjén keletkezı adatok révén történik, amelyek a következık: Kártyaazonosító/Alkalmazásazonosító (gyári sorszám helyett virtuális) Tranzakció sorszám (terminálfüggı sorszám) Terminálazonosító Szolgáltatói azonosító Tranzakciójelleg kód (kiadás, feltöltés, kezelés, ellenırzés; ld. 23. táblázat is) Tranzakció idıpont (év, nap, hó, óra, perc) Ezen adatelemekhez csatlakoznak a kártyakiadás, a feltöltés, kezelés és ellenırzés során keletkezı egyéb tartalmak, így a személyekre és jogosultságokra vonatkozó, továbbá a díjtermékekre és felhasználásukra vonatkozó adatok, amelyek az ELEKTRA rendszerben egységes szerkezetben állnak elı. A tranzakciók során keletkeznek olyan adatok is, amelyek a kártyákra nem kerülnek felírásra, de a tranzakció azonosítójának és adattartalmának részét képezik (pl. tranzakció sorszáma a kártyamőveleti terminálban,mőveleti jellegkód, stb.). A két legfontosabb kártyamővelet a feltöltés és az érvényesítı kezelés vonatkozásában a tranzakciós adatok lehetséges körét (azonosító elemek + mőveleti tartalmak) a két csatolt A és B táblázatban láthatók, amelyek gyakorlatilag magukba foglalták a DSC, ill. PSC kártyák teljes tartalmát, hisz ami történik a kártyával, arról az adatközpontban mindenrıl ugyanúgy, ugyanazzal a tartalommal kell tudni. Ezt a célt szolgálja a tranzakciók egyenkénti fokozott biztonságú aláírása (ECDSA 160) is. A tranzakciók fogadásához és feldolgozásához az adatközpontban szintén meg kell teremteni a megfelelı adatstruktúrát és formátumokat, akárcsak a kártyákon. Ezen feladatnál a kártyák adatszerkezete és tartalma messzemenıen meghatározza a tranzakciós adatkereteket is.

99

11. ábra: Kártyafeltöltés folyamatának elvi, logikai ábrája

100

12. ábra: Kártyaérvényesítés folyamatának elvi, logikai ábrája

101

E vonatkozásban célszerő a DSC és az egyszerőbb PSC kártyák együttes adatszerkezetének megfelelı egységes kialakítást alkalmazni, továbbá az egyes adatelemek vonatkozásában arra is gondolni, hogy az Adatközpont a késıbbiek során esetleg más nem közlekedési funkciót és tranzakcióit is kezelni fog, ahol esetleg több, különbözı szolgáltató vesz részt, ezért az egyes adatelemek számára bıvebb tárhelyet célszerő kialakítani (pl. szolgáltatók/alkalmazók száma), hisz az adatközpontban nem kell oly helytakarékosan eljárni, mint a kártyákon. Ez a gondolat tükrözıdik a 29. táblázat és 30. táblázat-ok „Központ” adatoszlopában feltüntetett byte-db-számokban. A táblázatokból az is látható, hogy – a feltöltéskor keletkezı adatok szerkezete teljes mértékben megegyezik egy adott díjtermék adatszerkezetével (a többrészes díjtermékek esetében a kapcsolódó díjtermékek db-száma dinamikussá teszi az adattároló hely kiosztását), – az érvényesítı kezelés során keletkezı (visszaírt) adatok szintén döntıen megegyeznek a kezelés során keletkezı adatokkal, amelyek a Központban megkívánják a díjtermék feltöltéskori adataival való „összerendezést”, hisz mindig tudni kell, melyik korábban feltöltött termék került éppen kezelésre, adatai kiegészítésre, vagyis az érvényesítı kezelések állománya nagyobb mérető, mint a feltöltésnél keletkezı adatok állománya. A Központban minden felküldött kezeléskor keletkezı tranzakció adatait tehát össze kell tudni kapcsolni a feltöltéskor keletkezıd tranzakciós adatokkal, amibıl adódóan az adatok egy bizonyos körében redundáns tárolásra kerül sor (ld. 28. táblázat és 31. táblázat). Erre a célra, a tranzakciók azonosítására szolgáló adatelemek közül a kártyaazonosító a legalkalmasabb összekötı kapocs, amelyhez további adatok kapcsolódnak, hogy a feltöltési állományból az adott díjtermék adatai és az adott kártyához tartozó, adott kezelt díjtermék tranzakciós adatai megfelelıen összerendezhetık legyenek. Feltöltési adatok (összerendezés) Kezelési adatok Kártyaazonosító → Kártyaazonosító Tranzakció jellegkód (feltöltés) Tranzakció jellegkód (kezelés) Feltöltési dátum, idıpont → Feltöltési dátum, idıpont Feltöltı szolgáltató azonosító Feltöltı szolgáltató azonosító Feltöltı terminál azonosító Feltöltı terminálazonosító Díjterméktípus azonosító → Díjterméktípus azonosító Díjtermékhely sorszám → Díjtermékhely sorszám Tranzakció terminál-sorszám a feltöltésnél Tranzakció terminál-sorszám a kezelésnél Díjtermék adatok (feltöltve) ⇒ ⇒ (kártyáról is továbbküldve) (MAC; nem kerül továbbküldésre) Folytató díjtermék adatok Díjtermék kezelési adatok (MAC; nem kerül továbbküldésre) (MAC; nem kerül továbbküldésre) (ECDSA 160) (ECDSA 160) 28. táblázat: A kártyafeltöltési és kezelési adatok összerendezése a központban

Ha az „összerendezés” megtörtént, megkezdıdhet az adatok ellenırzése, a csaláselemzés, utána az adatok feldolgozása, elszámolási kimutatások és a különbözı elemzések elkészítése, ami külön feladatsort jelent. Nyilvánvaló, mivel a tranzakció sorszámok egymástól függetlenül állnak elı, a feltöltı és kezelı tranzakciók megfeleltetı összerendezése egyenként elég sok azonosítást szolgáló adatelemet igényel, így a redundancia is elég nagy lesz a két állomány között. 102

29. táblázat: ELEKTRA Hungaria chipkártyák FELTÖLTÉSI tranzakcióinak adattartalma

103

30. táblázat: ELEKTRA Hungaria chipkártyák ÉRVÉNYESÍTÉSI tranzakcióinak adattartalma

104

9.3

A tranzakciós adatállományok kialakításának szerkezeti szempontjai

A kártyamőveleti és egyéb a kártyához kötıdı események tranzakciós adatok képzıdését vonják maguk után. A kártyák használata során a „Kártyaazonosító” a legfıbb adat, amely minden tranzakciós adatot kísér. A többalkalmazásos kártyákon a lehetséges alkalmazások közül az „ELEKTRA közlekedési alkalmazáson” belül több „Díjtermék” kaphat helyet, amelyekrıl a Tranzakció Kezelı Központban (TK) egy-egy „törzsállomány” kerül kialakításra, amelyek a kártya, az alkalmazás, ill. a díjtermékek életciklusára vonatkozóan léteznek. A közlekedésben kiemelt jelentıségőek a „Díjtermékek” adatai, amelyek a feltöltés során keletkezı „Díjtermék törzsadatokhoz” csatlakozóan tartalmazzák a díjtermék használata során keletkezı „érvényesítı kezelés” adatait is és együtt alkotják a „díjtermék történeti állományát” (ld. 31. táblázatot is).

31. táblázat: A kártyamőveleti tranzakciós adatállományok vázlata

Figyelembe kell venni, hogy a tranzakciós adatokat a kártyán is tárolt adatok mellett a terminálokhoz kapcsolódó adatok is képezik (pl. terminál sorszám, mőveleti típuskód). A díjtermék kártyára feltöltött adatai (F0) képezik a törzsadatokat, amelyek az életciklus során ugyan kevésbé változnak (módosítások lehetnek), de a díjtermék minden egyes érvényesítı

105

kezelése (i=1,2..n) során szintén felküldésre kerülnek, mely adatokat (Fi) is célszerő ellenırizni és az F0 adatokkal összevetni az illegális mőveletek kiszőrése érdekében. A díjtermékeknek a tranzakció kezelı központban (TK) való történeti követéséhez szükséges/célszerő a kártyán elfoglalt díjtermékhelyet (sorszámát) is megadni, tekintettel arra, hogy ugyanabból a díjterméktípusból egy idıben több is tartózkodhat a kártyán; másik lehetıség a „feltöltési dátum” alapján való sorba rendezés. A díjtermékek életciklusa a díjtermék lejárati dátumától függ; a díjtárcának ebbıl a szempontból nincsen lejárata, használhatósága a feltöltött összegétıl függ. A díjtermékek érvényesítési adatai (Ei) sokszor csak az érvényesítés helyén érvényes díjszabás és utaskezelési technológia alapján értelmezhetık és ennek alapján állapítható meg, hogy milyen jellegő, felszálló (CI), avagy leszálló (CO) érvényesítı kezelésrıl van-e szó. Ennek ismerete szükséges az utazási és díjfizetési adatok értelmezéséhez, amelyek a 32. táblázat szerint csoportosíthatók: Díjt. típuscsoport kód A1 A2 A3 B1 B2 C1 C2 C3 C4 D1 D2 D3 D4

Jellemzı díjterméktípus-csoportok

1)

Helyi vonal-, átszállójegy (feltöltött díjtárcából) Teljesítményarányos jegy (feltöltött díjtárcából) Győjtıjegy (elıre feltöltve) Napi jegyek (24,72,168 órás jegyek) Hétvégi családi jegy 2)5) Hálózati bérlet 2), 3)5) Vonali/viszonylati bérlet 2),3)5) Kombinált (területi+viszonylati) bérlet 2), 3)5) Övezetközi (szövetségi) bérlet

3),9)

Egyedi viszonylati jegy (szabad felhasználásra) 3),8),9) Egyedi viszonylati jegy (szolgáltatáshoz kötve) 3),9) Egyedi viszonylati kiegészítı (kombinált) jegy 9) Övezetközi (szövetségi) jegy

Kártyamőveleti azonosítók (feltöltésnél, kezelésnél) Utazási viszonylatkód (32 bit) Érvényességi ter. kód (16 bit) területkód területkód területkód területkód területkód területkód utazási viszonylatkód ← 7) területkód + utazási viszonylatkód ← utazási viszonylatkód ← utazási viszonylatkód ← utazási viszonylatkód ← → +utazási viszonylatkód ← 7) ← utazási viszonylatkód

Kedvezményezés

√ √ √ √ √ √ √ √

Teljesítendı követelmények Idıtartam/ Mh/haszn. Folytató Hely pont* számlálás termék fogl. figyelés √ √ √ (√) √ ∗ √ √

√ √ √ √

(√)

√ √ √ √ √ √ √

√ √ √

8) 8) 8)

Autofeltölt. √ √ √

√ √ √ √

(8)

√ √ 8) √ 8)

1) Átszállások esetén a további felszállások fizetése engedményezéssel, adott idıhatáron belül (pl. 90 percig) hasonló módon lehetséges. 2) Csak megszemélyesített DSC kártyán lehetséges, amellyel kedvezményes (és ingyenes) utazások is igénybevehetık. 3) DSC kártyán több részes, átszállással megvalósuló "folytató" jegy/bérlet is lehetséges, az egyes részekhez kiegészítık (pl. menettérti, IC-, 1. oszt., helyjegy stb.) is kapcsolódhatnak. 4) Utazás viszonylat az A és B pont közti utazást jelöli (átszállás esetén: több folytató részút kerül felírásra). 5) Feltöltésük akciós lista, vagy utas-szerzıdés és utólagos fizetés alapján is lehetséges. 6) Az érintett övezetek mentén képezett fiktív vonal-/viszonylat kódja. 7) A kombinált díjtermékek "folytató díjtermékként" írandók fel és mint csatlakozó "kiegészítı jegy/bérlet" értelmezendık. 8) A meglevı díjtermékhez pótlólag, esetenkénti kiegészítés is lehetséges. 9) A D1, D2, D3, D4 jegyek esetében lehetıség van azonos utazási viszonylatra szóló, több utazást lehetıvé tevı, helyközi "győjtı jegyek"alkalmazására is.

32. táblázat: Jellemzı díjterméktípusok fıbb sajátosságai a feltöltés és kezelés szempontjából

Az utasteljesítmény és díjmegállapítás, ill. bevételszámítás szempontjából a következı díjterméktípusok különböztetendık meg: •

elıreárazott és fizetett teljesítményarányos díjtermékek esetén az utas teljesítménye (utazási hossz) Lab és menetdíja Mab

•

utazás közben megállapított díjú teljesítményarányos díjtermékek esetén felszállási hely (a) és a leszállási hely (b) érvényesítı kezelési adatai (Ea; Eb) alapján számított utazási hossz (km; megállóhelyszám) Lab alapján kerül számításra a menetdíj:

Mab = f (Lab) = Lab · dab , •

ami a díjtáblákból (ld. 12. táblázat) kivehetı,

elıárazott átalánydíjú díjtermékek esetében az utazási teljesítmény nem válik ismertté, a díj a szolgáltatási terület díjszabásának megfelelı egyen díj.

A menetdíjak meghatározott utazási viszonylat (gráfél) alapján és kedvezmények, ill. a hozzájuk kapcsolódó árkiegészítések számításának módját az 5.3 fejezet tartalmazza.

106

9.4

A tranzakciós adatok győjtési és feldolgozási feladatai

A tömegközlekedési rendszerben történı napi kártya- és jegyeladásokról, feltöltésekrıl, valamint a kártyahasználatról képzıdı fokozott biztonsággal (ECDSA 160) aláírt adatok összegyőjtése az esti üzemzárás utáni idıben, különbözı módon történhet. A kártyakiadási/feltöltési adatok a társasági területekrıl, az egyes ágazatok hatókörének megfelelıen, a különbözı típusú helyekrıl, győjtı gépeken keresztül a társasági számítóközpontba továbbítandók, különbözı lehetséges módokon: − a kártyakiadó irodák és feltöltı pénztárak egységeibıl on-line módon, vagy zárás után a kialakított (szélessávú) csatornákon, − a jegyárusító automatákból a memória adatait telefonkapcsolatú (pl. SMS, GPRS), kiolvasással győjthetık be az adatok (utóbbi esetben a napi győjtési ritmusról esetleg le kell mondani), − a jármővezetıknél elhelyezett feltöltı/kezelı készülékek eladási adatai a garázsokban/kocsiszínekben kerülnek kiolvasásra (azon jármővek, amelyek nem garázsban éjszakáznak, szintén szóba jöhet az automatikus lekérdezés és adatküldés) − az egyéb árusító helyekrıl a nyitvatartási idı után telefonvonalon, SMS-n, GPRS-n stb. történhet az eladási adatok továbbítása a számítóközpontba.

A kártyakezelési adatok is, az egyes közlekedési eszközöknek megfelelıen, az adatbiztonsági követelmények betartásával, eltérı módon kerülnek kiolvasásra, továbbításra és összegyőjtésre. A kártyaellenırzések adatai, a jegyvizsgálói és az ellenıri mobil készülékekben keletkezı adatok a mőszakok végén megfelelı „dokkoló készülékeken” keresztül kerülhetnek továbbításra. A különbözı módozatú adatátvitelek szabványosan, megfelelı formátumban történjenek. A felküldött kártyamőveleti adatok alapján a központi számítógépes rendszerben lehetıvé válik az adatok utólagos (éjszakai, vagy naponkénti) feldolgozása és elemzése, ami a következı fıbb területekre terjed ki:

o kártyahasználati adatok feldolgozása a tranzakciós adatok elsıdleges feldolgozása során a kártyakiadási, feltöltési és kezelési mőveletek napi adatállományai alapján válik lehetıvé pl. kártyánként és díjtermékenként a feltöltési és érvényesítı kezelési adatok összerendezése, ennek alapján lehetséges a „szabályos” érvényesítı kezelések megállapítása, valamint korábbi napló adatok alapján a szabálytalan feltöltések kiszőrése, a térben és idıben összeférhetetlen utazási adatok alapján az esetleges kártyahamisítások (pl. klónozások) felderítése stb. és a fontos „tiltólisták” összeállítása; a használati adatok elemzése ad lehetıséget egyes díjtermékek használata, ill. kihasználtsága vizsgálatának (pl. az átalánydíjú bérletek esetében) és új díjtermékek bevezetése megalapozásának is,

107

o bevételi adatok feldolgozása a kártyákra való feltöltési befizetések napi adatai feltöltıhelyenként a szolgáltatók számára igen fontosak, amibıl a napi, szolgáltatónként megvalósult bevételek, ill. felhasznált befizetések megállapíthatók díjtermék-típusonként, az igénybevett szociális (elrendelt) kedvezménymértéktıl függı árkiegészítési összegekkel együtt; hasonló módon kerülhetnek kimutatásra az üzletpolitikai kedvezményezéssel kapcsolatos adatok is.

o adóigazgatási adatok feldolgozása az elsıdlegesen feldolgozott feltöltési és érvényesítı kezelési adatok alapján elıálló díjbevételi és árkiegészítési adatok alapján történhet meg, szigorúan szabványos és hiteles módon a szolgáltatónkénti és díjtermék-típusonkénti befizetendı ÁFA összegének meghatározása, valamint az igényelhetı árkiegészítés mértékének megállapítása; a napi adatokból képezhetık az adózás rendjének megfelelı idıszakokra vonatkozó és éves adatok, valamint az adóigazgatási eljárások alapjául szolgálható hiteles kimutatások összeállítása (az eljárások lefolytatása a szolgáltatók dolga!);

o szolgáltatók közti elszámolási adatok feldolgozása azon feltöltı befizetések, amelyek adott szolgáltató díjtermékeire vonatkoznak, a megfelelı kimutatások elkészítése után más szolgáltatóval való elszámolást nem igényelnek; a feltöltı-befizetések és a felhasználó érvényesítések szolgáltatónkénti elkülönülése esetén (késıbbi fázisban) szükséges, hogy valamely szolgáltató hitelesen kimutassa – saját magának és a társszolgáltatók felé is – hogy a nála használt kezelı érvényesítések során mennyi volt a más szolgáltatóknál végzett befizetések alapján történt „díjfogyasztás”, ami egyfajta „adósságot” eredményez, amit a társszolgáltatók felé ki kell egyenlíteni; hasonló módon válik ismertté más szolgáltatók kimutatásaiból, hogy ugyanezen okból más szolgáltatók mennyivel tartoznak adott szolgáltatónak; az elszámolás szabályai a szolgáltatók által megállapodott üzletszabályzatnak és a díjtermék típusoknak megfelelıen dolgozandók ki; e vonatkozásban különbség adódik az „átalányjellegő” termékdíjak és a teljesítményarányos termékdíjak felosztási szabályait illetıen; ugyancsak ebben a feladatkörben szükséges az elırefizetett összegek „elıfelosztása”,

o utasforgalmi adatok feldolgozása az érvényesítı kezelési adatok elsıdleges feldolgozása után lehetıség van arra, hogy a szolgáltatók számára fontos utasforgalmi adatok kerüljenek meghatározásra (pl. megállóhelyenként, idıszakonként (pl. negyedóránként a menetrendi tervezés céljából), díjtermék-típusonként a felszálló- (és leszálló) utasszámok meghatározása, mely adatok további összevonásokat is lehetıvé tesznek (pl. viszonylatra, egész napra a szolgáltató egész területére stb. vonatkozóan ugyancsak meghatározható az utazási áramok is megállók, ill. övezetek között az egész napra, ill. idıszakokra, valamint a hálózati terhelések szolgáltatónként a viszonylatokra, ill. egyes vonalakra vonatkozóan (akár grafikusan is) a hálózat alakítása és összehangolása céljából); az összesített utasforgalmi adatok (utasszám, utaskm stb.) képezhetik az alapját az egységes tartalmú és formájú adatközlésnek a KSH és a GKM felé; utóbbi helyen az ílymódon elıállított adatok képezhetik az alapját a helyi közlekedésben az árkiegészítések és a normatív támogatások megállapításának.

108

Ezen túlmenıen a chipkártyás rendszer – egyes berendezései és készülékei, valamint adattovábbítási csatornái révén – egyéb adatfeldolgozások lehetıségét is megteremti: − − − −

a rendszerelemek (készülékek) mőködésének, a kártyafogyásnak a vizsgálatát, a jármővezetık munkaidı (és bevételgyőjtı teljesítményeinek) vizsgálatát, a jármővek forgalmi teljesítményének vizsgálatát, az ellenıri tevékenység tapasztalatainak eredményességének vizsgálatát stb.

A kártyarendszer használatából adódó adatnyerésnek és -szolgáltatásnak ki kell elégítenie − a közforgalmú közlekedés ellátásáért felelıs testületeinek kormányzatnak és önkormányzatoknak az utasteljesítményekre, a díjbevételekre, és az árkiegészítésre vonatkozó igényeit, − a közforgalmú közlekedési szolgáltatóknak szintén az utasszámokra, teljesítményekre vonatkozó részletes igényeit, a díjbevételekre és az árkiegészítési igénylésre vonatkozó díjterméktípusszintő, valamint adótartalomra, az eszközrendszer mőködésre vonatkozó adatait, − az adóhatóságnak a díjbevételekre, az igénybevett kedvezményekbıl adó árkiegészítési igényre, továbbá az adózási kötelezettségre vonatozó adatigényeit.

Ezeket a származtatott eredményadatokat a létrehozandó Országos Közlekedési Kártyaközpontnak kell szolgáltatni a tranzakciós adatok feldolgozásából eredıen. Az adatszolgáltatás idırendje igazodik a jogszabályokban elıírt adóigazgatási dátumokhoz, valamint a szolgáltatók gazdálkodási szempontjaihoz. Ennek megfelelıen a következı adatszolgáltatási naptárt szükséges követni: − napi jelentések: a szolgáltatóknak a beszedett bevételekrıl és ezek felhasználásáról díjterméktípusonként, az utasszámokról, viszonylatonként, megállónként és napszaki bontásban fıbb díjtermékcsoportonként; ezen túlmenıen a díjbefizetések és felhasználások elkülönültségébıl fakadó „elıfelosztások” aktuális napi értékeirıl, − heti vagy dekád-jelentések: a szolgáltatóknak hasonló tartalommal, − havi jelentések: a szolgáltatóknak hasonló tartalommal, az elıfelosztások összegzésébıl adódóan a havi „végelszámolásról”; a díjbevételek és kedvezményes díjtermékek havi kimutatásait az árkiegészítés igényléséhez és adóbevalláshoz; tájékoztató a fıbb adatokról a felelıs testületek számára, − félévi jelentések: célszerően április-szeptember, ill. október-március közti idényszakaszolással (a negyedévi jelentések lehetıségével) a szolgáltatók számára és a testületek számára a szolgáltatók által feldolgozva, − éves jelentések: a naptári év befejeztével január elsı felében a szolgáltatóknak az éves adatokról és a fontosabb utasszám- és teljesítmény-, valamint bevételi adatokról havi bontásban is; hasonló módon egy megállapodott adatkörben a szolgáltatók adjanak tájékoztatást a felelıs testületek felé; az éves jelentés a naptári év gazdasági elszámolása során pontosulhat és február-márciusban a pénzügyi év zárása elıtt végleges számok alapján módosításra kerülhet. Ez azt is jelenti, hogy a tranzakció-azonosítás, adattárolás és adatfeldolgozás már a kezdeti stádiumban az Együttmőködési és Üzletviteli szabályok szerint egységesen és egyöntető módon – de legalábbis azonos output-tartalommal – kell, hogy történjen, amihez a késıbbiekben megfelelı jelentés protokollok és eljárások szintén kidolgozandók.

109

10.

A bevételfelosztás módszertani lehetıségeinek vizsgálata

10.1 Bevételfelosztás tárgya a többes alkalmazói kártyarendszerben

Az ELEKTRA rendszer bevezetése és elterjedése megkívánja a létrejövı „ELEKTRA Közösség” Mőködési- és Üzletszabályzatának (MÜSz) kidolgozását, amelynek legnagyobb érdeklıdésre számot tartó része a bevételfelosztás és elszámolás intézése a felek között, ami a BKSz példáján keresztül kerül bemutatásra. Az országos elszámoló központ, vagy idılegesen egy szövetségi (pl. BKSz) központi számítógépe, a szolgáltató társaságoktól, azok központi számítógépeibıl minden adatot megkap a kártyamőveletek (tranzakciók) feldolgozásához, a bevételfelosztáshoz és a vezetıi információs rendszer részére, különbözı elemzési és tervezési feladatok elvégezhetısége céljából. Ebbıl a szempontból a központ egyik legfontosabb feladata a bevételek felosztása az egyes szolgáltató társaságok között. Tekintettel arra, hogy a szövetségben a kártya/jegyvásárlás, ill. feltöltés és a kártya/jegyhasználat társaságilag elválhat egymástól, szükség van az igénybevétel szerinti felosztásra, amely a körvonalazott chipkártyarendszer által válik megbízható módon lehetségessé. Az elosztás elfogadhatóságát segíti, hogy a kártyabefizetések nagy része a szolgáltatónkénti díjtermékek szolgáltatói fejében közvetlenül a szolgáltatást nyújtó különbözı társaságokhoz kerül és csak a közös használatú díjtermékek, ill. összegek képezik a felosztás tárgyát. A bevételeket hetente/dekádonként kéthetente/havonta, a különbözı területeken (pl. Budapesten belül, Budapesten kívül) eltérı igénybevételi feltételeknek és a jegy/bérlet fajtáknak megfelelıen, különbözı módon célszerő felosztani. A felosztás elsıdleges alapja a díjszabási alaptípusoknak megfelelı kategorizálás lehet, ahol megkülönböztetjük a helyi és helyközi, továbbá a jegyes és bérletes díjakat. Ezen túlmenıen – mint említettük – fontos, hogy az elektronikus chipkártyatechnológiával összefüggésben a különbözı kártyák révén megvalósuló jegy- és bérlettípusok hozzárendelési sémája, amely a bevételek nagy részét már a kártyák feltöltésekor egyértelmően adott szolgáltató társaságokhoz rendeli (ld. 33. táblázat). Használati terület helyi, budapesti közlekedésben

helyközi közlekedésben

Utazási dokumentum típusok egyedi és győjtı jegyek idıszakos bérletek budapesti BKV bérlet; egyéb helyi bérlet szövetségi helyi jegyek 1,3,7 napos jegyek budapesti összhálózati (BEB) bérlet környéki helyi busz bérlet környéki kombinált BKV buszbérlet környéki kombinált HÉV bérlet egyesített szövetségi övezetközi külsı MÁV+BEB bérlet külsı Volánbusz+BEB bérlet jegyek külsı HÉV bérlet külsı MÁV bérlet külsı Volánbusz bérlet

* a vastagon szedettek a felosztandó tételek; a dılt betősek elszámolandó tételek

33. táblázat: A szövetségi területen elıforduló díjtermékek a díjösszegek felosztása szempontjából

110

10.2 A bevételfelosztás lehetséges alapjai

A közlekedési chipkártyarendszerben több szolgáltató esetén a kártyák közös díjhordozóként való használatából adódóan bevétel-felosztási szabályokra és ebbıl fakadóan elszámolási ügyrendre van szükség. A bevétel-felosztási szabályok – a közforgalmú közlekedés hazai szabályozási környezetébıl adódóan – elsısorban nem a szolgáltatók megállapodásának kérdése, hanem az ellátásért felelıs intézmények, akik részt vállalnak a közforgalmú közlekedés költségfedezetének biztosításában, jóváhagyásán múlik. A közös használatú díjtermékek bevételfelosztásánál alapelvként követendı, hogy a különbözı helyeken (szolgáltatóknál) befizetésre kerülı és felhasználásra kerülı díjösszegek az igénybevett szolgáltatási teljesítmények arányában kerüljön felosztásra. A közös használatú díjtömegbıl az egyes szolgáltatók az általuk teljesített szolgáltatások utáni bevételre tarthatnak igényt, mintha önállóan, saját kezelésben végezné a díjbeszedést. A teljesítmények megállapítása az elektronikus chipkártyarendszer helyazonosító és kezelı készülékei által technikailag lehetséges, de ennek ellenére a bevételfelosztás elvei több okból is módosulhatnak, amelyek közül a következık említendık: –

–

–

abban az esetben, ha valamely szolgáltatói területen nem teljesítményarányos, kmtávolságtól, vagy övezetszámtól függı díjszabást alkalmaznak, és az átalányjellegő díjtermékekhez valamely szolgáltató csak felszálláskori (CI) utaskezelési technológiát alkalmaz, akkor csak a felszállás ténye, az utazás db-száma, vagy övezet válik ismertté, ami a bevételfelosztáshoz alapul szolgálhat, abban az esetben is, ha a szolgáltatók teljesítményarányos díjszabást, de eltérı díjszinteket alkalmaznak is, akkor a teljesítmény mellett az árat is, vagyis az utazás díját kell figyelembe venni a felosztásnál, abban az esetben, ha valamely szolgáltatási területen egyes díjtermékek esetében különleges, megállapodásos díjakat alkalmaznak, akkor a teljesítményarányosság elve csak részlegesen kerül alkalmazásra; példaként a BKSz egyesített bérlete (BEB) hozható fel, ahol megállapodás alapján a BKV bérletár feletti rész képezi a bevételfelosztás tárgyát.

Ezekbıl adódóan a BKSz-ben a díj- és egyéb kiegészítı bevételeknek a szolgáltató társaságokhoz való „eljuttatása” a következı mőveleteket kívánja: •

•

•

a szolgáltató társaságokhoz közvetlenül rendelt összegek eljuttatása a befizetı helyekrıl (szolgáltatóktól) azokhoz a szolgáltatókhoz, akiket a díjösszeg megillet; ezek az összegek nem igényelnek felosztást, csupán egy, az elszámoló-központ által, a befizetési tranzakciók alapján elvégzett adatfeldolgozás és tartozik/követel-mérleg elkészítése után az utalások elrendelését és végrehajtását jelenti, a több szolgáltatónál felhasználható közös „termékek” díjának felosztása, az igénybevétel arányában; ezek a DSC és a PSC kártyák „szabad felhasználású” összegeibıl tett helyi „vonaljegy és átszálló jegyes” utazások, valamint a helyközi övezeti utazások során felhasznált díjösszegek, továbbá a budapesti összhálózati (BEB-) bérletek, valamint az egyesített bérletek belsı összhálózati bérletrészek használata alapján adódó bérletdíjak, a különbözı díjhordozókkal megvalósított kedvezményes utazások után járó árkiegészítések összegének meghatározása a szolgáltatónként hozzárendelt, ill. használatarányos díjbevételek alapján; a chipkártya környezetben az árkiegészítési alapok megállapításának új lehetıségei nyílnak az elektronikus adat- és tranzakció-kezelés révén,

111

•

•

aminek alapján a következı fıbb ár-kiegészítési típusok és megállapítási alapok adódnak: o a „szabad felhasználású” a DSC vagy PSC kártyákra feltöltött „szövetségi” díjösszegek igénybevételével végrehajtott kedvezményes helyközi utazások esetén az övezetszámtól függı felhasznált díjösszeg o az egy szolgáltatóhoz rendelt kedvezményes bérletek esetén a feltöltı befizetési adatok, o a több szolgáltatónál igénybe-vehetı kedvezményes (összhálózati helyi) bérletek esetén az utazások során keletkezı kezelési adatok; ebben az esetben akkor járnánk el helyesen, ha az árkiegészítés összege szolgáltatótól függetlenül azonos, ugyanis a szabályozást a tevékenységek és nem a szolgáltató társaságok szerint végezzük, és az árkiegészítést is aszerint fizetjük) o a jogosultan ingyenesen utazók (DSC-kártyával) esetében is a megtett utazások kezelési adatai a díjbevételek és árkiegészítések megállapítása után a szolgáltatók bevételei – a különbözı „áttarifálások”, valamint a szövetségi díjrendszerre való áttérés miatti engedményezések miatt – elmaradhatnak a korábbi, a viteldíjrendszer reform, ill. a szövetségi díjrendszerre való áttérés elıtti bevételeiktıl; a veszteségkiegyenlítés a felelıs hatóságok feladata, amelynek mértéke csak akkor állapítható meg, ha az „elıtte” állapotról is megfelelı részletességő adatok állnak rendelkezésre; a veszteségek közül az „egyesített bérletek” (BEB) esetében a helyközi bérletek és jegyek városhatáron belüli díjrészének elengedésébıl származó veszteségek állapítandók meg a budapesti egyesített bérletek (BEB) díjbevételének felosztása során BKV-ra vonatkozó bérlethez képest a jelenlegi 10%-os felár után befolyó többletdíj összeg (TB) a MÁV-ot (M) és a Volánbuszt (V) illeti jelenleg 60:40%-os, 2007-tıl 70:30%-os arányban, míg a BKV bérletárnak megfelelı díj (100%) nem képezi felosztás tárgyát, csak a többlet 10%, mivel a MÁV és Volánbusz ugyanolyan teljesítmény és költségek mellett többletbevételhez juthat, a BKV pedig megkapja korábbi bevételét és esetenként a párhuzamos szolgáltatások mentén teljesítmény/költségcsökkentést is elérhet, a kártyarendszer esetén javasolt viteldíjrendszerben a budapesti belsı díjak a jegyes utazások esetén azonosak lesznek mindhárom szolgáltatóra vonatkozóan (pl. egy vonaljegyes utazás a jelenlegi árakon 230 Ft); ezért csak felszálláskori (check-in) kezelést feltételezve a bevételfelosztás a felszállásszámok (S) alapján is történhet a következık szerint:

TBM = TB

SM ; S M + SV

TBV = TB ⋅

SV S M + SV

abban az esetben, ha fel- és leszálláskori (check-in/check-out) kezelést sikerül megvalósítani, minden szolgáltatónál, amihez teljesítményfüggı (pl. km-hossz, vagy megállószám-alapú) díjazás is társul, akkor a megállószámhoz (teljesítményhez) kötıdı díjak (D) figyelembevételével az elszámoló központ utólagos adatfeldolgozása során történhet a felosztási arányok, ill. járandóságok számítása a következık szerint:

TBM = TB ⋅

112

∑ DM ; ∑ DM + ∑ DV

TBV = TB ⋅

∑ DV ∑ D M + ∑ DV

A többletbevételek ilyetén való felosztása csupán eszmei jellegő, ugyanis az elszámolás keretében, ha az utasok egy része a teljes bérletárat a MÁV-nál, ill. Volánbusznál fizette be, akkor még lehet, hogy az elszámolási szaldó alapján ezen társaságoknak kell a BKVnak összeget átadniuk. •

•

a Budapesten belüli „jegyes” utazások díjai, mely díjak a DSC vagy PSC kártyák „szabad felhasználású” díjtárca összegeibıl kerülnek a kezelések során levonásra, az elızıekhez hasonlóan kerülnek felosztásra, ill. elszámolásra, tekintettel arra, hogy a befizetés helye és összege, valamint a felhasználás mértéke (D) a három szolgáltatóra vonatkozóan különbözı lehet, a szintén csak Budapesten belül érvényes 1, 3 és 7 napos jegyek díjai, amennyiben csak a BKV szolgáltatásaira maradnak érvényesek, akkor nem kerülnek felosztásra; viszont ha összhálózati használatba kerülnek, akkor velük kapcsolatban is az elızıek figyelembevételével célszerő eljárni.

113

10.3 A bevételek keresztelszámolása módszertani alapjai

A közlekedési kártyarendszer módot ad a díjfizetés (kártyafeltöltés) helyének (szolgáltatójának), valamint a díjfelhasználás szolgáltatójának azonosítására és rögzítésére, ami lehetıvé teszi az elkülönült befizetés és szolgáltatás-igénybevétel összekapcsolását, a bevételek egymásközti elszámolását, aminek elve a 13. ábra példája alapján világítható meg: 10.000

2.000

A 6.000

5.000

B 2.000

1.000

500

1.000

500

1.500 C 2.000

3.000

A Szolgáltatónál jelentkezı kártyamőveleti eredmények Szolgáltató

Használat (H) A-nál

Használat másnál

Befizetés (F) Saját kártyák A

A-nál 10.000

A-tól 6.000

Más kártyák B-tıl 2.000

Együtt

C-tıl 1.000

∑ 9.000

Maradvány saját kártyákon

Egyenleg

A saját kártya B-nél ?

C-nél ?

A ?

B-vel ?

C-vel ?

B Szolgáltatónál jelentkezı kártyamőveleti eredmények Szolgáltató

Használat (H) B-nél

Használat másnál

Befizetés (F) Saját kártyák B

B-nél 5.000

B-tıl 2.000

Más kártyák A-tól 1.000

Együtt

C-tıl 500

∑ 3.500


Egyenleg

B saját kártya A-nál ?

C-nél ?

B ?

A-val ?

C-vel ?

C Szolgáltatónál jelentkezı kártyamőveleti eredmények Szolgáltató

Használat (H) C-nél

Használat másnál

Befizetés (F) Saját kártyák C Szolgáltató

C-nél 3.000

A B

Befizetés (F) 10.000 5.000

C ∑

3.000 18.000

C-tıl 2.000

Más kártyák A-tól 1.500

Együtt

B-tıl 500

∑ 4.000

Használat (H) ∑Használat A B C 8.500 6.000 1.000 1.500 2.000 2.000 500 4.500 1.000 9.000

500 3.500

2.000 4.000

3.500 16.500


C saját kártya A-nál ?

B-nél ?

C ?

A-val ?

Maradvány (M) 1.500 500

Saját befizetı más használó

Más befizetı Egyenleg saját használó (E)

2.500 2.500

-3.000 -1500

-500 1.000

-500 1.500

1.500 6.500

-2.000 -6.500

-500 –

13. ábra: A szolgáltatók közti keresztelszámolás elvi sémája

114

Egyenleg

B-vel ? Utalás (U) 500

500 –

Példa az ábra alapján: (az A szolgáltató szempontjából) A szolgáltatónál összesen 10.000 egységet fizettek be, ebbıl A szolgáltatónál 6.000 egységet használtak fel,

továbbá B-nél 1.000, C-nél 1.500 egységet utaztak le (∑=2.500), az A szolgáltatónál történt befizetések maradványa 1.500 egység A-nál felhasznált, de más helyen történt befizetésekbıl (B-tıl 2.000; C-tıl: 1.000 egység), az összes „idegennek” végzett szolgáltatás, ami 3.000 egységet tett ki. A szempontjából az egyenleg: -500 egység követelés, amit meg kell kapnia, és amit a B-nél történt „alul használat” miatt megmaradt 1.000 egységbıl egyenlítenek ki.

Az együttes „elszámoló táblázat” – amíg az egyes szolgáltatói alrendszerek elkülönülten mőködnek – a szolgáltatók által elıállított és egymásnak megküldött táblázataiból állítható csak össze, hisz minden szolgáltató csak azokról a feltöltésekrıl és felhasználásokról szerez tudomást, amelyek az ı alrendszerében történnek (ld. A, B, C szolgáltatókra vonatkozó altáblázatokat). Az elvi sémában a három szolgáltatónál (A, B, C) egy adott idıszakban történt befizetések (F) alapján az utasok a három szolgáltatónál különbözı mértékben használják el az összegeket. A szolgáltatóknál felhasznált értékek nem azonosak a náluk történt befizetésekkel, ezért az idıszak végén több-kevesebb maradvány (M) képzıdik. A befizetett összegbıl az a rész, amelyet ugyanannál a szolgáltatónál használtak fel (Fii) nem tárgya az elszámolásnak. Adott (i) szolgáltatónál történt befizetés alapján a „saját” utasoknak a többi (j) szolgáltatónál történt felhasználása (Fij) kerül összevetésre az adott szolgáltatónál a többi helyen (j) történt befizetés alapján végzett „idegenek” általi utazások során történt díjfelhasználással (Fji). A két összeg egyenlege megmutatja szolgáltatónként a tartozás (+) vagy követelés (-) mértékét. Az elosztó (E) központnak az a feladata, hogy a követeléseket és a tartozásokat összerendezze és kiegyenlítéseket, ill. utalandó összegeket (U) bemutassa és közölje. A maradvány összegek (M) a következı idıszak befizetéseihez hozzáadódnak és azokkal együtt kerülnek felhasználásra, majd hasonló módon elszámolásra. A bevételfelosztásnak ez a módja a késıbbiekben, országos léptékő kiépülés esetén feltételezi egy elszámoló központ meglétét. Abban az esetben, ha nem létezik közös elszámoló központ, akkor a fokozatosság jegyében más megoldás is elképzelhetı. Bonyolítja a helyzetet, ha az áfa-befizetések, illetve az árkiegészítés igénylések kérdése is megjelenik. Úgy véljük, hogy az elektronikus kártyakörnyezetben a bizonylatolások ügye is újragondolandó és a kormányzat által tervezett „közlekedési díjtárca” szabályozásával együtt kezelendı.

115

10.4 A befizetések elı-felosztásának kezelésének módszere

A több alkalmazói közlekedési chipkártyarendszer egyik sajátossága, hogy elválik a díjbefizetések, ill. kártyafeltöltések helye (szolgáltatója) és a díjfelhasználás helye (szolgáltatója). A befizetéseknek a díjtermékek jellegébıl adódóan két lényeges csoportja van: − szolgáltatóhoz kötött díjtermékek feltöltése, − szolgáltatóhoz nem kötött, díjtárca jellegő feltöltés. Az elsı csoportba tartozó feltöltések – amennyiben az üzletszabályzat lehetıvé teszi, hogy valamely szolgáltatás más szolgáltatónál is feltöltésre kerülhessen – akkor az „idegen” szolgáltatónál történt feltöltött díjösszegek meghatározott idın belül átutalásra kerülnek a címzett szolgáltatónak. A közös használatú befizetések esetén az összeg csak késıbb – az Üzletszabályzat alapján megállapodott szolgáltatók közül valamelyiknél vagy többüknél kerül felhasználásra. Az ilyen összegek a befizetı szolgáltatóknál maradnak mindaddig, amíg az idıszak (dekád, hónap) vége összesítések és elszámolások alapján ki nem derül, hogy mely szolgáltatót vagy szolgáltatókat illeti meg a bevétel. Ennek a hátrányos pénzügyi helyzetnek a kiküszöbölésére célszerő a közös felhasználású befizetett díjösszegeket egy úgynevezett „elı felosztással” a résztvevı szolgáltatók (pl. tömegközlekedési és parkolási társaságok) között naponta, meghatározott arányban felosztani. Ezeknek a változó összegeknek az ilyetén való kezelését angolul „float management”-nek hívják. A valós járandóságokat aztán a napi elı felosztásokból származó összegek figyelembevételével az elszámolási idıszakok végén történı „kiegyenlítı elszámolás” keretében határozzák meg és végzik a szükséges utalásokat is. Az elı felosztás során adott idıpontban (t) alkalmazandó felosztási arányok az elmúlt idıszakok (t-1), a korábbi évek hasonló hónapjaiban kialakult valós felhasználási arányok alapján állapíthatók meg. Ehhez a következık veendık figyelembe: – – –

Befizetések összege a szolgáltatóknál (Fi) Felhasználások összege a szolgáltatóknál (Hi = ∑hij) Maradványértékek összege a szolgáltatóknál (Mi)

Az elı felosztási arányok (pi) a következı módokon állapíthatók meg: H i , t −1 ∑ H k ,t −1

pi ,t −1 =

k

Az elı felosztás során az egyes szolgáltatónak járó napi (d) összeg (Pi) a következıképpen számítódik: Pi , d = ∑ H i , d ⋅ pi , t −1 i

116

Az egyes szolgáltatóknak utalandó összeg a napi valós befizetések (Fi,d) és a járó összeg (Pi,d) különbözeteként számítható:

U i , d = Fi , d − Pi , d Az elı felosztási számítások – hasonlóan a korábbi pontban bemutatottakhoz – az egyes szolgáltatók napi közlései alapján, a Központ által lehetséges, amelyik az utalásokról is gondoskodik. Egy a korábbi valós díjfelhasználásra (H) vonatkozó arányszámok figyelembevételével egy, az elı felosztásra vonatkozó példa, az alábbi 34. táblázatban kerül bemutatásra. Szolgáltató Használat (i) (Hi,t-1) A 8.500 B 4.500 C 3.500 Együtt 16.500

Arány (pi,t-1) 0,515 0,273 0,212 1,000

Napi befizetés Fi,d 70 20 30 120

Járandóság Pi,d 61,8 32,8 25,4 120,0

Utalandó Ui,d -8,2 12,8 -4,6 -

34. táblázat: Példa a szolgáltatók közti „elı felosztásra”

Mint látható, a B szolgáltató a korábbi arányoktól elmaradó bevételének napi kiegyenlítése keretében a társszolgáltatóktól kapja meg a hiányzó összeget. Az elszámolási idıszak végén (d=1,2…n) a valós használati összegek alapján és az idıszak napi utalásait is figyelembe véve kerül sor az idıszaki kiegyenlítı elszámolásra (Ki) a következık szerint:

K i = ∑ ( Fi , d − H i , d − U i , d ) d

A napi befizetési (Fd) és használati (Hd) mőveletek különbségeként adódó elvi maradványérték (Md=Fd – Hd) napi utalások (Ud) révén korrigálásra került, aminek következtében nem biztos, hogy minden szolgáltató az elszámolási idıszakra megkapta a neki járó összeget és a maradványértékbıl is arányos rész marad nála, ezért további utólagos kiegyenlítı számításra van szükség.

M i = ∑ ( Fi , d − H i , d ) d

U i = ∑U i , d d

Ebbıl képezhetık a kiegyenlítendı összegek (Ki) szolgáltatónként: Ki = M i − U i

A szolgáltatónkénti valós idıszaki járandóság (J) a következıképp számítható:

J i = ∑ ( M i − U i ) ⋅ pi i

117

Ahol pi az elszámolási idıszak valós használati arányaiból számítódik. A közös használatú díjösszegek vonatkozásában a rendszerben a feltöltött, de késıbb fel nem használt „alvó” összegekbıl hasonló arányban és módon részesülnek. 10.5 A szolgáltatók közötti elszámolás ügyviteli szempontjai

A szolgáltatók közti elszámolási folyamat – amikor a bevételfelosztás és a bevételbefolyások egyenlege kerül megállapításra és rendezésre – célszerően követi az adóigazgatási mőveletek idırendjét, amely a következı lehet: –

–

–

– –

a szolgáltató társaságok BKV, MÁV és Volánbusz egymásnak és a központnak (BKSz?) megküldi a közös használatú díjtermékek és a közös díjtárcából fizetett utazások vonatkozásában a tárgyhó utolsó napjáig megtörtént használati és bevételi adatokat, valamint a napi „elı felosztások” során a szolgáltatóknak juttatott összegeket a tárgyhót követı hónap 03-ig (amennyiben munkaszüneti napra esik, akkor az azt követı elsı munkanap 10 óráig), az adatok alapján a Központ összeállítja a feltöltött közös díjtermékek befizetéseinek és „saját” és „idegen” használatnak adatait és a Mőködési és Üzletszabályzatba foglalt bevétel felosztási megállapodás alapján kimutatást készít a „tartozik/követel” bruttó összegekrıl és azt tárgyhó 7-ig megküldi a társaságoknak, valamint az APEH-nek, a társaságok közül azok, amelyeknek a kimutatás alapján követelésük van, számlát nyújtanak be a tartozást mutató társaság(ok)nak a „személyszállítási szolgáltatásokról” tárgyhó 10-ig, a társaságok tárgyhó 15-ig elvégzik az átutalást, a társaságok a közvetlen befizetések és a felosztás utáni teljes bevételbefolyás alapján elkészítik ÁFA befizetési kötelezettségükrıl, valamint díjtermék típusonként és kedvezmény fajtánként az árkiegészítés igénylésükrıl szóló összeállítást, amelynek alapján tárgyhó 20-ig intézik az APEH felé az adóbevallást és utalást, valamint az árkiegészítés igénylést.

Az elszámolás alapját az elektronikus kártyakörnyezetben a kártyamőveletekbıl származó tranzakciós adatok egységes formátumú keletkezése, továbbítása és feldolgozása jelenti (ld. 9. fejezet). Ez abban az esetben is biztosítható, ha még nem jött létre egy „Központ”, ahol az adatfeldolgozás történik, de az egységes ELEKTRA tartalmak és hitelesség alapján, bi-, trilaterális megállapodások keretében is lehetséges az egymásközti korrekt elszámolás és az adóigazgatási eljárások is lefolytathatók. 10.6 A pótlandó bevételkiesés kiegyenlítésének szabályozása

A közlekedési kártyarendszer esetén is, a kártyakörnyezet sajátosságainak figyelembevételével, kell megoldani a módosult, vagy módosuló szövetségi viteldíjrendszer alkalmazásából adódó „áttarifálási veszteségek” következtében adódó pótlandó bevételkiesés kiegyenlítésének szabályozását. Ez egy speciális, részleges szabályozás, amelyet csak szövetségek vonatkozásában kell alkalmazni, ha áttarifálási veszteség jelentkezik, amikor is a veszteségszámítások alapjául a kártyahasználati adatok szolgálhatnak. A szabályozás az ELEKTRA Közösség „Mőködési és Üzletszabályzata” (MÜSz) részét kell, hogy képezze, amely azonban az ellátásért felelıs szervezetek (kormányzat, önkormányzatok)

118

megállapodásán kell, hogy alapuljon (ahogy ez a BKSz esetében a budapesti „egyesített bérlet” (BEB) vonatkozásában is történt). A magasabb-rendő szerzıdésben, a felelıs testületek vállalásuknak megfelelıen az egyes szolgáltatóknak megállapított pótlandó bevételkiesést a várható éves pótlandó bevételkiesés összegének 1/12-ed részével megegyezı nagyságú részletekben havonta egyenlítik ki. 10.7 Adóigazgatási eljárások

A szolgáltatóknál képzıdı menetdíjbevételekkel kapcsolatban – mégha azokat a Központ mutatta is ki – a szolgáltatók feladata marad a Központ hiteles kimutatásai alapján az árkiegészítések igénylése a kedvezményes díjtermékek és ingyenes utazások után, továbbá az általános forgalmi adók befizetése. 11. A rendszerirányítással kapcsolatos egyes feladatok

A kártyarendszer a kártyák és a használatukat lehetıvé tevı különbözı eszközök által kialakított többszintő hierarchikus rendszer, amelynek elemei közt kétirányú adatáramlás biztosítja a rendszer használatát, valamint irányítását és zavartalan mőködését (ld. ábra). A kártya- és eszköz-rendszer alulról felfelé építkezı hierarchiája egyben a rendszerelemek sokaságát is jelenti. A legnagyobb számosságban elıforduló elemek a díjhordozók, míg a csúcson a rendszerközpont található. A kártyarendszerben, a következı rendszerszinteket különböztetjük meg (ld.14. ábra-t és 35. táblázatot is): 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyamőveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltı kézi készülékek, feltöltı automaták, kezelı és ellenıri készülékek 2. szint: a helyi győjtık és rendszervezérlık szintje: adatgyőjtı terminálok állomásokon és kocsiszínekben, kommunikációs interfészek 3. szint: a szolgáltatói központok szintje: szolgáltatói kiszolgáló szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek 4. szint: az országos irányító, alkalmazáskezelı és elszámoló központ szintje: szolgáltatókat kiszolgáló szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek

A táblázat alapján végigkövethetı a különbözı szintek adatáramlási rendszere. A táblázat baloldali oszlopában találhatók az adatkommunikációs rendszerben az alsóbb szintekrıl felfelé áramló használati adatok, míg a jobboldali oszlopban a lefelé áramló irányítási adatok és funkciók kerültek röviden bemutatásra. A rendszerirányítási adatok és funkciók a rendszer mőködtetéséhez szükséges adatokat és utasításokat jelentik, amelyek legalább naponta a valóságos mőködésnek megfelelıen kell, hogy szerepeljenek a rendszerben és eljussanak a legfelsıbb szintrıl az alsóbb szinteken át egészen a végkészülékekig, terminálokig.

119

14. ábra: Adatrendszer szintek

Felfelé áramló használati adatok, funkciók

Rendszerszintek, rendszerelemek

Adatgyőjtés szolgáltatóktól (tranzakciók, lokális fekete listák, rendszer információk) Adatfeldolgozás Tranzakció elemzés Jelentéskészítés Adattárolás

4. szint: Elszámoló központ: szolgáltatókat kiszolgáló szerverek adattároló és archiváló rendszerek feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek

Adatgyőjtés helyszínekrıl (tranzakciók, lokális fekete listák, rendszer információk) Adatösszesítés Szolgáltatói adatelemzés Adatfeldolgozás szolgáltatóra Adattovábbítás Adattárolás

Adatgyőjtés jármővekrıl (tranzakciók, hiba listák, rendszer információk) Adatgyőjtés állomásról Adatösszesítés 120

3. szint: Szolgáltatói központok: szolgáltatói kiszolgáló szerverek, adattároló és archiváló rendszerek, feldolgozó rendszerek, kommunikációs interfészek

2. szint: Helyi győjtık és rendszervezérlık: adatgyőjtı terminálok állomásokon és kocsiszínekben,

Lefelé áramló irányítási adatok, funkciók

Rendszerirányítás Alkalmazáskezelés Konfiguráció változtatás Kulcsgazdálkodás Díjtermék változtatás Kártya-ellátásirányítás Kártyahasználat-követés Közös tiltólista elıállítás Utas/bevétel-jelentés(bizalmas) Keresztutalások kezelése Rendszerfigyelés Konfiguráció karbantartás Kulcstovábbítás Díjtermék-fejlesztés Lokális tiltólista elıállítása a közösbıl és továbbítás Készülék-gazdálkodás Kártyaelosztás-irányítás Hibajelzések kezelése Helyszíni felügyelet Konfiguráció karbantartás Kulcstovábbítás Tiltólista továbbítás Készülék felügyelet

Adattovábbítás Kiadási adatok Feltöltési adatok Kezelési adatok Ellenırzési adatok

(Állományi adatok) (Letiltott kártyák)

kommunikációs interfészek 1. szint: Kártyamőveleti végkészülékek: kiadó, kézi és automata feltöltı, kezelı, ellenırzı készülékek 0. szint: Díjhordozók: (DSC-kártyák, PSC-kártyák)

Használatfigyelés Kártyatartalom kijelzése Számla/nyugta adás Jogosulatlan kártya jelzése

(Kártyatulajdonosok döntései)

35. táblázat: A kártyarendszer szintjeihez tartozó eszközök, funkciók és adatok

A rendszerirányítással kapcsolatban a következı fıbb adatcsoportokra van szükség (a rendszer szereplıivel és elemeivel kapcsolatos „azonosítók” rendszere a FÜGGELÉK-ben található): − a rendszer architektúra azonosító adatai, amelyek a hálózat geometriai elemeinek (csomópontok, szakaszok, állomások, megállóhelyek stb.) azonosítóit és koordinátáit, a díjövezeti határok koordinátáit és a megállóhelyek övezeti hozzárendelését adják meg, továbbá a létesítmények és berendezések azonosítóit és telepítési helyét, a jármővek azonosítóit és egyes jellemzıit jelentik abból a célból, hogy a különbözı kártyamőveleteket helyhez is lehessen kötni; ezek az adatok viszonylag állandóak és általában kevésbé változnak; ezzel összefüggésben figyelembe veendı a 15. ábra fizikai hálózat (csomópontok, szakaszok, megállóhelyek) mellett az eszmei viszonylathálózat leképezését is tartalmazza. − a rendszermőködtetést biztosító adatok; • a biztonsági és egyéb, a mőködéshez szükséges kulcsok a rendszer egésze szempontjából alapvetı fontosságúak. A kezelésük, karbantartásuk, veszély esetén lecserélésük kiemelten fontos feladat; • a viszonylatvezetési és menetrendi adatok a díjszabás megvalósítása (pl. átszállójegy alkalmazása), az utaskezelések, ill. a kezelıkészülékek megfelelı hely-programozásához, (GPS-) lokalizálásához, majd a kezelési adatok szolgáltatónként, viszonylatonként és menetenként/vonatonként való összesítése szempontjából fontosak; a karbantartott viszonylatvezetési adatok az utastájékoztatás céljait is szolgálják, •

a viteldíjrendszer adatai a területi/övezeti beosztást, a díjszabási alapokat, díjlerovási szabályokat és a hozzájuk tartozó díjszinteket jelentik, ezek közül a viszonylatvezetési és menetrendi adatok napi kisebb változásait (pl. terelı útvonalon való közlekedés) karban kell tartani, és egy a szolgáltatóktól jövı jelzés után a rendszeren, vagy érintett részein át kell vezetni és a változtatást az adatkommunikációs csatornán keresztül el kell juttatni a végkészülékekig. Az óra-idı szinkronizálása a rendszerben szintén napi feladat.

121

15. ábra: A közlekedési rendszer fı elemeinek geometriai leképezése és azonosítása

Természetesen az elektronikus adatkommunikációs csatornákon kívül, a szintek között szokványos kapcsolattartás is létezik, hisz a felülrıl jövı adatúton érkezı információkat sokszor egyeztetések elızik meg (pl. a viteldíjrendszer új díj-termékkel való bıvítése a szolgáltatók, ill. a szolgáltatásért felelıs hatóság feladata, így a jóváhagyott hatósági döntés alapján kerülhet egy új díjtermék a legfelsı szintrıl lefelé áramolva a rendszerbe, amennyiben az illeszkedik a követelménykeretekbe). A mőködı rendszer keretén belül a különbözı kártyamőveletek során keletkezı, győjtésre és felsıbb szintek felé továbbításra kerülı adatok, amelyekbıl megfelelı elemzés és összesítés után különbözı fontos származtatott adatok keletkeznek a feldolgozás során. A rendszermőveletekkel kapcsolatban a következı adatokat fontos kiemelni:

− kártyamőveleti adatok; a kártyák kiadása során felveendı és rögzítendı személyi adatok; a kézi és automata kártyafeltöltı készülékekben feltöltésre kerülı díjtermékek, ezek díjösszegei és érvényességi adatai, továbbá a kártyakezelés során a kezelıkészülékek olvasott és visszaírt adatai, valamint az esetleges ellenırzések során keletkezı adatok, a személyi adatok (név, lakcím, születési adatok, személyi igazolvány szám, mobil szám, e-mail cím, számlázási címek, kedvezményjogosultság típuskódja, azonosító dokumentum kódja, lejárati ideje); a DSC-kártya kiadásakor megkötésre kerülı szerzıdés tartozék-adatai; az adatvédelmi követelmények olymódon teljesíthetık, hogy a kártyafeltöltés és a kezelés során csupán a kártya azonosítója kerül továbbküldésre az elszámoló központ felé és mivel a személyi adatok védett, elkülönített állományban találhatók, így adott személy napi mozgásai nem válhatnak követhetıvé, csak az adott azonosítójú kártya mozgásadatai (ld. a jogszabályi vonatkozásokat tartalmazó 12. fejezetet).

122

− származtatott és feldolgozott adatok; a rendszer kártyamőveleti szintjén keletkezı adatok a rendszer felsıbb szintjei felé haladva lehetıvé teszik az adatok összesítését, elemzését a kiadott kártyákról, a kártyafeltöltések során befizetett összegekrıl, a használattal keletkezı utasszámokról, a szolgáltatónkénti viteldíj-járandóságokról, az ezekhez kapcsolódó árkiegészítésekrıl, a szolgáltatók közti keresztutalási kötelezettségekrıl, az érvénytelen mőveletekrıl, amelyek lehetıvé teszik tiltó lista összeállítását, valamint különbözı üzemi és teljesítményi adatok elıállítását (ld. 9.3 fejezetet).

Nyilvánvaló, hogy nem csupán a legfelsı szinten történnek feldolgozások, hanem a szolgáltatók szintjén is, még akkor is, ha egy-egy szolgáltató szintjén a saját területérıl minden információ nem is nyerhetı ki a rendszerbıl (pl. az utasszámok igen, de a bevételek, az idegen szolgáltatóknál történı lefogyasztás miatt, csak az elszámoló központ tartozik/követel kimutatása alapján; ezek a feldolgozások képezik az alapját a különbözı idıszaki (napi, heti, havi) vezetıi jelentések összeállításának is. Az itt elmondottakon túl az országos kártyarendszer szempontjából a meghatározóan fontos, hogy a kártyák az egész rendszerben azonos képességekkel bírjanak, és biztonsági szinten legyenek, továbbá a kártyákra kerülı különbözı adatok (törzsadatok, utazási adatok) milyen adatelemeket (pl. szolgáltató azonosító, terméktípus-kód, összeg/díjegység, helykód, viszonylat/járat-kód, dátum stb.), milyen formátumban kerüljenek felírásra. A kártyákkal kapcsolatos adatok meghatározóak a különbözı készülékek (kiadók, feltöltık, kezelık, stb.) mőködése és adatkezelése szempontjából is. Fontos lenne tehát, hogy a kártyákra vonatkozó adatok országosan egységes tartalommal, szerkezetben és formátumban kerüljenek alkalmazásra, amelynek keretében a helyi sajátosságok is figyelembe vehetık. Ezért kerültek összeállításra az országos ”Követelmények” ezen anyaggal párhuzamosan, ahol a kártyákon levı díjtermékek típusai, az adatok tartalma és formátuma, párosulva a biztonsági megoldási szintekkel kerültek meghatározásra a kártyarendszer többi elemével együtt, (kezelıkészülékek, automaták, adatállományok), ill. a velük kapcsolatos követelményekkel. A kártyarendszer egységes és zavartalan mőködését egy országos ELEKTRA Központ irányíthatja, amely több funkciót is elláthat (ld. 16. ábra): Kártya- és Alkalmazás Kezelı Központ (KAKK); ez végzi adott esetben a kártyakibocsátást és az (egyéb) alkalmazások kezelését (ha több ilyen is van, azokat is); ez kezeli a leendı kártyatulajdonosok (DSC) regisztrálását, ez tartja a kártyatulajdonos utasokkal a kapcsolatot, intézi az elveszett kártyák kezelését, stb.; a szolgáltató társaságoknál levı utasirodák a KAKK kihelyezett kapcsolatainak tekinthetık. Tranzakció Kezelı és Elszámoló Központ (TKEK) végzi a tranzakciók fogadását, feldolgozását, az utazási és bevételi adatok elemzését, továbbá a társaságok közti elszámolásokat; ha csak egy szolgáltató van, nincs szükség elszámolásra, de bevételhozzárendelésre ebben az esetben is igény lehet (pl. a BKV esetében a busz, villamos, troli, metró, HÉV ágazat vonatkozásában). Rendszerirányító és Felügyelı Központ (RIFK); koordinálja a rendszer kialakítását, a hálózat, a megállóhelyek, a készülékek azonosítását (architektúrát), felügyeli a készülékek, folyamatok mőködését, gondoskodik a „lefelé” áramló változó adatok (pl. díjtábla,

123

menetrend, tiltólista stb.) eljuttatásáról a végkészülékekhez, továbbá biztosítja a „felfelé” áramló tranzakciós adatok győjtésének, továbbításának mőszaki feltételeit. Az elsı két Központnak hitelesnek, egymástól függetlennek és nem átjárhatónak kell lennie. Az elsı központban, ahol a szerzıdéses adatokat is kezelik, a személyi adatok és kártyaazonosítók együtt kerülnek tárolásra, míg a második központban csak a kártyaazonosítókkal jelölve tárolhatók a tranzakciós és utazási adatok. Így nem lehet személyre vonatkozóan követni a napi mozgásokat. Bizonyos szabályozott kommunikáció a két központ között megengedett, pl. elveszett kártya letiltása a KAKK részérıl a TKEK felé, vagy levél küldetés kezdeményezése a TKEK részérıl a KAKK által a „gyanús kártya” tulajdonosa részére. Ez a szétválasztás biztosítja a személyiségi adatok védelmét. Az Országos Tranzakció kezelı Központ és párhuzamosan a szolgáltató társaságok központi számítógépei a saját területükrıl minden adatot megkapnak a napi tranzakciókról, a befizetések és utazások elszámolásához az elemzések alapján a tiltó listák elıállításához, továbbá a vezetıi információs rendszer részére, különbözı elemzési és tervezési feladatok elvégezhetısége céljából.

A többalkalmazásos tömegközlekedési rendszerben, amikor több szolgáltató is alkalmazza az elektronikus kártyarendszert, tekintettel arra, hogy az értékhordozó kártyák pénzzel való feltöltése és a kártyák használata, a különbözı szolgáltatások igénybevétele elválik egymástól, ezért szükséges egy hitelesített országos központ létrehozása, amely a pénzügyi kiegyenlítésekhez szükséges hiteles kimutatásokat is készíti, abból a célból, hogy minden szolgáltató az ıt megilletı díjbevételhez hozzájusson. A kártya-, ill. szolgáltatás-értékesítéssel és használattal kapcsolatos adatgyőjtés és "felfelé" irányuló adatáramlás, valamint a "lefelé" irányuló rendszeradatok menedzselésével kapcsolatos adatkommunikáció fı elvei és egyéb fontos kérdések (pl. illegális kártyafeltöltés elleni védelem, bevételbiztonság kérdései, rendszer-hozzáférési jogosultságok kezelése, üzembiztonság kérdései stb.) és további részletek tisztázása az itt felvázolt technológiai kulcskérdések és alapelvek mellett szintén döntı fontosságúak egy-egy alrendszer létrehozása során.

124

16. ábra: A kártyarendszer mőködtetését és használatát biztosító sajátos feladatok és központok

125

12. Személyiségi jogi kérdések kezelése az ELEKTRA kártyarendszerrel kapcsolatban

A közlekedésben kétféle típusú elektronikus chipkártyák használatosak: – –

eseti utazásra szolgáló kártyák (PSC) gyakori utazásra szolgáló kártyák (DSC), amelyek szintén két utaskört érintenek • teljes áron utazók számára, • kedvezményes utazásra jogosultak számára.

A gyakori utazásra, bérletjellegő használatra szolgáló kártyák esetében – tekintettel arra, hogy a bérlet személyhez kötött – a kártya megszemélyesítése a megengedett formában kötelezı. Ez a követelmény abból fakad, hogy elektronikus chipkártyák alkalmazása esetén a kártyák nem csupán a díjhordozó szerepét töltik be, hanem magukon viselik vizuálisan, és/vagy elektronikusan a személy (részleges) azonosságát és a kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum alapján, a megfelelı személyazonosítót és a kedvezményjogosultsági kódot is, amely utóbbi elektronikus úton is megjeleníthetı kell legyen. A megszemélyesítés vagy csak vizuálisan (fotó, név és lakcím) – ahogy a papírbérletek esetében is – vagy vizuálisan és elektronikusan is történhet. Utóbbi esetben különösen, az 1992. évi LXIII. a személyes adatok védelmérıl szóló törvény szerint, személyes adat akkor kezelhetı, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján elrendelik (a hangsúly az adatok háttérközpontokban való nyilvántartásán és kezelésén van). A törvény azt mondja, hogy (7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelıvel írásban kötött szerzıdés keretében is megadhatja a szerzıdésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerzıdésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendı adatok meghatározását, az adatkezelés idıtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerzıdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerzıdésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

Személyes adatnak minısül a személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, a személyre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megırzi e minıségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetı azonosíthatónak, ha ıt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, stb. alapján az ı tudta és beleegyezése nélkül azonosítani lehet.

5.§ (1) Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. (2) Csak olyan személyes adat kezelhetı, amely az adatkezelés céljának megvalósuláshoz elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 6. § (1) Az érintettel az adat felvétele elıtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelezı. Kötelezı adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelı jogszabályt is. 126

A kedvezményjogosultságra vonatkozó státuszkód (pl. tanuló, nyugdíjas, rokkant stb.) ugyan nem minısül személyes adatnak – a vele összefüggésben járó árkiegészítés miatt a személy azonosítására alkalmas adattal (név) való összekapcsolása akár „közérdekőnek” is tekinthetı, de az azonosítható személyhez kötödése miatt szintén személyes adatnak számít. –

Jogi szabályok a kártyákon, illetve a kártya- és adatkezelı központban tárolható adatok és a kártyahasználat utólagos feldolgozása vonatkozásában

A törvény megkülönbözteti az „adatkezelıt, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve adatkezelı: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki/amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; és az „adatfeldolgozó”, aki/amely az adatkezelı megbízásából – beleértve adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely az adatkezelı megbízásából –beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történı megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi. Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény 4/A. §15, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelı határozza meg. Az adatkezelési mőveletekre vonatkozó utasítások jogszerőségéért az adatkezelı felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetıleg az adatkezelı által meghatározott keretek között felelıs a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Amennyiben a konkrét adatkezelı nem az a cég, akinek a szolgáltatását igénybe veszi, úgy erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét, annak feltüntetésével, hogy mely cég, milyen célból kezeli az adatokat. Amennyiben azok csak a szolgáltatással összefüggésben kerülnek felhasználásra, úgy további hozzájárulás nem szükséges. Amennyiben azonban az adatokat pl. marketing célból negyedik-ötödik cégnek is továbbadják, arra külön írásos felhatalmazás szükséges, és meg kell teremteni annak lehetıségét, hogy ezzel kapcsolatban a felhatalmazását az ügyfél ne adja meg, vagy a késıbbiekben visszavonja. –

A személyi adatok szükséges és elégséges kezelése jogi feltételeinek megteremtése

Az 1992. évi LXII. törvény rendelkezései alapján az adatkezelı, illetıleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelınek, az adatfeldolgozónak, illetıleg a távközlési vagy informatikai eszköz üzemeltetıjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. A személyes adatokat kezelı adatkezelı köteles e tevékenysége megkezdése elıtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni 127

a) az adatkezelés célját; b) az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; c) az érintettek körét; d) az adatok forrását; e) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; f) az egyes adatfajták törlési határidejét; g) az adatkezelı, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggı tevékenységét; Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az adatkezelıvel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza; Az adatvédelmi biztos a nyilvántartásba vételt megelızıen elızetes ellenırzést végezhet (ez ellentmondásnak tőnik a fentebbi elıírással). Új adatállomány feldolgozását vagy új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelızıen az adatvédelmi biztos elızetes ellenırzést végezhet az adatkezeléseket végzı adatkezelıknél. Az adatkezelı, illetıleg az adatfeldolgozó szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetıjének felügyelete alá tartozó – jogi, közigazgatási, számítástechnikai vagy ezeknek megfelelı, felsıfokú végzettséggel rendelkezı – belsı adatvédelmi felelıst kell kinevezni vagy megbízni. Személyi adatok kezelésének lehetısége az ELEKTRA-rendszerben

Az önkéntesség és a hozzájárulás a személyi adatok kezelésével kapcsolatban a teljes árú (dolgozói) bérletek esetében is kézenfekvı, mivel a bérlet személyre szóló és ennek megfelelın állapítják meg az árát, amely adott esetben jelentıs „engedményt” tartalmazhat (pl. helyi bérlet), vagy munkáltatói térítéssel járhat (pl. helyközi bérletek). A személyes bérlet mellett szól, hogy a személytelen, átruházható bérlet ára többszöröse a megszemélyesített bérlet árának, illetve a jegydíjakban lerótt havi utazási költségek magasabbak lehetnek, mint a bérletárak. A megszemélyesítés elmaradása esetén a kártyatulajdonost hátrány is érhetné (pl. nem részesülhetne kedvezı akciókban stb.). A kedvezményre jogosultak körében a megszemélyesítés és a szolgáltatóval való szerzıdéskötés lehetısége azzal is indokolhatónak látszik, hogy ez érinti a szolgáltató és az állam közti, törvényben szabályozott viszonyt (árkiegészítés-térítés), melyben a szolgáltatónak hitelesen igazolnia kell, hogy csak olyan kedvezményes díjtermék árkiegészítésével számol el, amely valós, ez pedig csupán valós személyekkel kapcsolatban lehetséges. Ennek igazolása elektronikus kártyakörnyezetben megváltozik, ebbıl adódóan a lentebb ismertetett szők körő, személyes adatok kártyán való rögzítése és ellenırizhetısége megoldást kíván, továbbá az utazási adatok feldolgozása meghatározott, szigorú szabályok szerint kell hogy történjen.

128

Megszemélyesített kártya esetén a kártyán elektronikusan elhelyezésre kerülı személyi adatok vonatkozásában a kártyaszerkezet a következıkre biztosít lehetıséget: – – – – – –

kártya egyedi azonosító száma (kártyatulajdonos neve) (szolgáltatóval kötendı szerzıdés száma) kártyakiadás idıpontja kártyatulajdonos születési dátuma kártyatulajdonos állampolgársága

A személyazonosságot igazoló adatok közül (1992. évi LXVI trv. szerint) tehát a kártyán csupán a leglényegesebbek szerepelnek, de ezek sem teljes körőek (pl. születési hely, anyja neve, neme stb. nem szerepelnek), viszont adott esetben hasznosak lehetnek a személy azonosságának megállapításánál. Itt meg kell jegyezni, hogy a 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvány is, mely elektronikus formában magán hordhatja a tömegközlekedési alkalmazás lehetıségét is. A fenti adatok mellett a kártya kiadása során, a szerzıdés kötésekor a személyiségi jogi szabályok betartásával a rendszerben (a kártyán kívül a Központban) a szolgáltató és a kártyatulajdonos közti szerzıdéskötéskor további adatok is rögzítésre kerülnek, úgymint a lakcím, levelezési cím, bankszámlaszám, számlázási cím(ek), telefonszám, e-mail cím, stb. (a szerzıdéssel kapcsolatos adatok lehetséges körének összeállítása a 36. táblázatban található). Adat-típus és tartalom A kártyakiadást végzı szolgáltató neve, címe,(kódja): A kártyakiadó szervezet neve, címe, (kódja): A kiadott kártya gyári azonosítója: (vizuálisan • is)

Szerzıdés + + +

A kártyakiadás idıpontja (megegyezik a megszemélyesítés dátumával):

A kártyatulajdonos fényképe: (vizuálisan •) A kártyatulajdonos neve: (vizuálisan • is) Kártyatulajdonos szerzıdés szerinti címe (vizuálisan is •) A kártyatulajdonos születési dátuma: (kérésre vizuálisan is (•)) A szolgáltatóval megkötendı szerzıdés száma: A kártyatulajdonos állampolgársága: Kedvezményjogosultság alapja/kódja (1): – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumtípus kódja – kedvezményjogosultságot kiadó szerv kódja – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum azonosítója – jogosultságot igazoló dokumentum lejárati idıpontja Kedvezményjogosultság alapja/kódja (2): – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentumtípus kódja – kedvezményjogosultságot kiadó szerv kódja – kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum azonosítója – jogosultságot igazoló dokumentum lejárati idıpontja A szerzıdéses feltételeket megismertem az adatokat hitelesnek elfogadom és hozzájárulok azok kártyán való kezeléséhez: Kártyatulajdonos postai címe: Kártyatulajdonos számlázási címe: (1) : (2) A kártyáról való rendelkezésnél alkalmazandó személyes jelszó:

+ + + + + + + + + + + + + + + aláírás*

Kártya (+) (+) + • + • + • + • + + + + + + + + + + + + +

+ + + +

129

Kártyatulajdonos folyószámlaszáma: – folyószámlát vezetı pénzintézet neve, címe – a folyószámlához tartozó bankkártyája száma – a folyószámlához kapcsolható egyéb közlekedési kártyák 1. közlekedési kártyaazonosító száma: 2. közlekedési kártyaazonosító száma: 3. közlekedési kártyaazonosító száma: 4. közlekedési kártyaazonosító száma: Számlaszámom a kártyákhoz tartozóan díjbeszedés céljából adom meg:

A kártyatulajdonos e-mail címe: A kártyatulajdonos mobil telefonszáma: A mobiltelefont üzemeltetı társaság neve: Mobiltelefonon intézhetı díjfizetésben részt kívánok venni: Hozzájárulok, hogy postacímemet és e-mail címemet – közlekedési marketing céljára felhasználják – egyéb marketing célú megkeresésekre felhasználják Megvalósuló pontgyőjtési akcióban részt kívánok venni (DSC-D esetén):

Szerzıdéskötés helye: Szerzıdéskötés idıpontja: Kártyatulajdonos aláírása: Szolgáltató adatfelvevı munkatársának neve: Megszemélyesítést végzı munkatárs PKI kártyájának azonosítója: Megszemélyesítés idıpontja (megegyezik a kártyára kerülı dátummal):

Kártya megszemélyesítést végzı munkatárs neve: A kártya megküldés/átvétel idıpontja:

+ + + + aláírás aláírás aláírás aláírás aláírás + + + aláírás aláírás aláírás aláírás + + aláírás aláírás + + aláírás +

+ Jel a szerzıdésben és/vagy a közlekedési kártyán elhelyezésre kerülı adatokat jelenti. * Az aláírás a felette elhelyezkedı, a kártyán is tárolásra kerülı elektronikus adatokra vonatkozik. **A szürke mezık tartalma a kártyatulajdonos választásától függ, amit beleegyezıleg aláírásával igazol. 36. táblázat: Minta az ELEKTRA kártyatulajdonosokkal kötendı szerzıdéshez

A kártyatulajdonosok (birtoklók) döntésétıl függıen egy szolgáltató esetében vegyes rendszer is kialakulhat, ugyanis a kártyatulajdonosok egy része kívánhat, egy másik része nem kívánhat a kártyával kapcsolatos szerzıdést kötni. Abban az esetben, ha a szerzıdéskötéssel kapcsolatos adatoknak a kártyaközpontban való tárolása aggályos, akkor a központban csupán a kártyaazonosító és hozzátartozóan a kedvezmény-jogosultság típuskódja és az igazoló dokumentumok azonosítói kerülnek tárolásra, valamint egy számlázási cím, amennyiben azt az utas kéri, ami aztán a jegykiadó, ill. feltöltı terminálokban a kártyaazonosítóhoz kötıdıen kerül alkalmazásra a számlakiadás gyorsítására. Annak érdekében, hogy ugyanazon személy (pl. kedvezményjogosult csoport tagja) ne kaphasson jogosulatlanul több kártyát, a központban a „név” helyén mindenféleképpen egy, a változatlan személyi adatokból (név, születési hely, szül. dátum, anyja neve) megfelelı származtatási eljárással egy 16 vagy 32 byte-os anonim „egyedi személyi azonosító” szerepeljen a kártyaazonosító szám mellett, amely azonos feltételek közepette a személy újbóli adatközlése mellett a személy azonosságának megállapítását lehetıvé teszi. A származtatási eljárásnak egyirányúnak kell lennie, vagyis az azonosítóból személyes adatok ne legyenek visszafejthetık. Az egyedi azonosítókat, ha azokat minden szolgáltató azonos

130

módon alkalmazza és a listákat kölcsönösen megkapja, akkor a többszörös kártyakiadás elkerülhetı. Az ELEKTRA kártyára két különbözı kedvezmény-jogosultság írható fel a korábbiakban ismertetett következı adatokkal: – – – – –

kedvezményjogosultság típuskódja kedvezményjogosultságot igazoló dokumentum típusa kedvezményjogosultság igazolója (intézmény, dokumentumazonosító) kedvezményjogosultság lejárati ideje igénybevételi számláló (pl. nyugdíjas max. 16 db 50%-os, 2 db 90%-os jegyek részére)

Az ELEKTRA Hungaria kártyarendszerben a megszemélyesítés, ill. a korlátozott adatkezelési és az azonosítási igények szempontjait is figyelembe véve, összefoglalásul a következı megszemélyesítési megoldások lehetségesek (37. táblázat): − a kártyán kívül a helyszíni ellenırizhetıség céljából a következı adatok szerepelnek: fénykép, név, lakcím, kártyaazonosító-szám − a kártyán belül elektronikusan annak függvényében, hogy az utas beleegyezésével szerzıdéskötésre sor kerül-e, a következı adatok kerülnek tárolásra: •

szerzıdéskötés esetén: az utas adatkezelési hozzájárulása esetén kártya egyedi azonosító-szám, név, születési dátum, állampolgársági kód, szerzıdésszám kártyaközpontban: kártya egyedi azonosító-szám, születési dátum, állampolgársági kód, jelszó + (lakcím+szerzıdésben szereplı adatok)

•

szerzıdéskötés nélküli esetben: kártya egyedi azonosító-szám,egyedi személyi azonosító, születési dátum, állampolgársági kód, kártyaközpontban: kártya egyedi azonosító-szám, egyedi személyi kód, születési dátum, állampolgársági kód, jelszó.

Az ELEKTRA DSC kártyákon bármely változat esetén, valamennyi felsorolt adat számára a hely biztosított. A „név” csak abban az esetben kerül a kártyára, ha az utas adatkezelési hozzájárulása alapján szerzıdéskötésre is sor kerül. Valamennyi ELEKTRA megoldásban közös, hogy a „kártya egyedi azonosítószáma” a legfontosabb adat, amely a kártyamőveleti (feltöltési, kezelési, ellenırzési) adatokat kíséri, és amelyhez a „kártyaletiltás” céljából jelszó kapcsolódik, amit szintén tárolnak a Kártyaközpontban. A szerzıdéskötés és az adatkezelési hozzájárulás csak feltételes lehet, az utas beleegyezése alapján, amennyiben az más szolgáltatásokhoz (bankkártya, mobiltelefon) hasonlóan a személyiségi jogi aggályokat leküzdve lehetıvé válik.

131

Adatok a kártyán vizuálisan elektronikusan Szerzıdéssel: Kártyaazonosító Név Születési dátum Állampolgársági kód Fénykép Szerzıdésszám Név Lakcím Kártyaazonosító Szerzıdés nélkül: Kártyaazonosító (Név) Születési dátum Állampolgársági kód Egyedi személyi kód

Adatok a Központban

Kártyaazonosító Egyedi személyi kód Születési dátum Állampolgársági kód Szerzıdésszám+adatok* Letiltási jelszó (Számlázási cím?) Kártyaazonosító Egyedi személyi kód Születési dátum Állampolgársági kód Letiltási jelszó (Számlázási cím?)

(nincs személyes adat) Kártyaazonosító Kártyaazonosító (bérlet és kedvezményes jegy nem tölthetı fel) * a kártyatulajdonos beleegyezése esetén kerülhet sor szerzıdéskötésre 37. táblázat: A kártyatulajdonos azonosítását szolgáló adatok kezelésének megoldása a személyiségi jogok figyelembevételével

Figyelemmel arra is, hogy a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok és az Adatközpontban a kártyaszámhoz kötıdıen győjtött kártyamőveleti tranzakciós adatok – a megfelelı biztonsági és bizalmassági elıírásokat szigorúan betartva – nem találkozhatnak (akárcsak a banki szektorban), a közforgalmú közlekedési szolgáltatók bármelyik megoldást választhatják. A megszemélyesítés nem csupán a hatóság és szolgáltató, hanem az utas érdekeit is szolgálja, ami számos elınnyel járhat. A kártyán elhelyezendı a kedvezményjogosultságokkal és igazolásukkal kapcsolatos adatok nem okoznak személyiségi jogvédelmi problémákat. Figyelemmel arra is, hogy a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok és az Adatközpontban a kártyaszámhoz kötıdıen győjtött kártyamőveleti tranzakciós adatok – a megfelelı biztonsági és bizalmassági elıírásokat szigorúan betartva – nem találkozhatnak (akárcsak a banki szektorban), a közforgalmú közlekedési szolgáltatók bármelyik megoldást választhatják. A megszemélyesítés nem csupán a hatóság és szolgáltató, hanem az utas érdekeit is szolgálja, ami számos elınnyel járhat. Ez a változat a legszigorúbb személyiségi jogi követelményeknek is megfelel (hisz a központban még a név sem szerepel), bár az utasok számára, az anonimitásból adódóan, némely elıny elvész.

132

Hangsúlyozni kell tehát, hogy az ELEKTRA rendszerben a kártyán levı és a Kártyaközpontban tárolt személyi adatok szerzıdéses esetben sem kerülhetnek összekapcsolásra az Adatfeldolgozó (tranzakció-kezelı) központban felhasználásra kerülı utazási adatokkal (pl. felszálló-, leszállóhely, idıpont, szolgáltatás kódja stb.), amelyeket csupán a kártyaazonosító kísér. A szétválasztás és elkülönítés szigorú biztosítása többletráfordításokkal jár. Amennyiben a következıkben leírt központok külön egymástól független gazdasági társaságok (cégek) felügyelete alatt állnak, úgy a személyiségi jogok védelme miatt szükséges „adatelválasztás” automatikusan megvalósul a kapcsolódó „háttérintézmények” között (ld. 17. ábra): A Kártya- és Alkalmazás Kezelı Központ (KAKK); ez végzi adott esetben a kártyakibocsátást és az (egyéb) alkalmazások kezelését (ha vannak ilyenek); ez tartja a kártyatulajdonos utasokkal a kapcsolatot Segítı és Hívóközpontot is tart fenn, intézi az elveszett kártyák kezelését, stb. A Tranzakció Kezelı és Elszámoló Központ (TKEK) végzi a tranzakciók fogadását, feldolgozását, az utazási és bevételi adatok elemzését, továbbá a társaságok közti elszámolásokat; ha csak egy szolgáltató van, nincs szükség elszámolásra, de bevételhozzárendelésre ebben az esetben is igény lehet (pl. a BKV esetében a busz, villamos, troli, metró, HÉV ágazat vonatkozásában) A Rendszerirányító és Felügyelı Központ (RIFK); koordinálja a rendszer kialakítását, a hálózat, a megállóhelyek, a készülékek azonosítását (architektúrát), felügyeli a készülékek, folyamatok mőködését, gondoskodik a „lefelé” áramló változó adatok (pl. díjtábla, menetrend, tiltólista stb.) eljuttatásáról a végkészülékekhez, továbbá biztosítja a „felfelé” áramló tranzakciós adatok győjtésének, továbbításának mőszaki feltételeit. Az elsı két Központnak hitelesnek, egymástól függetlennek és nem átjárhatónak kell lennie. Az elsı központban, ahol a szerzıdéses adatokat is kezelik, a személyi adatok és kártyaazonosítók együtt kerülnek tárolásra, míg a második központban csak a tranzakciós és utazási adatok tárolhatók a kártyaazonosítókkal jelölve. Így nem lehet személyre vonatkozóan követni a napi mozgásokat. Bizonyos szabályozott kommunikáció a két központ között megengedett, pl. elveszett kártya letiltása a KAKK részérıl a TKEK felé, vagy levél küldetés kezdeményezése a TKEK részérıl a KAKK által a „gyanús kártya” tulajdonosa részére. Amennyiben a kártyatulajdonos (birtokló) beleegyezésével szerzıdéskötésre és adatkezelésre kerül sor, és a fenti központok egyazon gazdasági társaság keretein belül mőködnek, abban az esetben is szükséges az egységek fenti tartalmú elkülönítése, ami biztosítja a személyiségi adatok védelmét. –

A kártyahasználati díjfizetés ellenırzése során, a személyi adatokhoz való hozzáférés jogi kérdései.

Amennyiben a közlekedési szolgáltató cég alkalmazottja ellenırzi az utazást, akivel kapcsolatban az ügyfél adatait kezelheti a cég, nincs probléma. Amennyiben ezen tevékenységet is outsourcing keretében látja el a szolgáltató, úgy a jegy/bérletvásárláskor erre fel kell hívni az ügyfél figyelmét. Az ellenırzéskor személyazonosság igazolására nem lehet felhívni az ügyfelet, ez a rendırség hatásköre.

133

17. ábra: Az elektronikusan megszemélyesített DSC kártya-adattartalom és -forgalom a kártyarendszer mőködtetését és használatát biztosító központok figyelembevételével

134

− A kedvezményjogosultságok érvényesítése a díjtermékek leképezésénél A kedvezményjogosultság(ok), amelyek társadalmi vagy egészségügyi indok alapján) bizalmi körülmények közt, valamely szolgáltató jegyirodájában hitelesen, a megfelelı dokumentumok alapján, lejárati határidıvel kerül(nek) a „Személyi adatok”-hoz kapcsolódva felírásra a megszemélyesítendı DSC kártyákra. Ezen kedvezményjogosultsági kódok valamelyike alapján kerülnek a díjtermékek feltöltésénél a helytıl, szolgáltatás módjától függıen „kedvezményfajta” kódnak megfelelı mértékek(%) vagy összegek figyelembevételre. Egyik példa a 18. ábrán látható, ahol egy középiskola tanuló DSC-kártyájára feltöltött különbözı „5 ½ db”, életszerőnek nevezhetı díjtermék látható, amelyek mindegyikénél a kedvezményjogosultsági kód (021) alapján a megfelelı kedvezményezés megtörténhetett.

Eszerint a tanuló Székesfehérváron lakik, Budapestre vasúttal jár középiskolába, ahol összhálózati egyesített (BEB) bérlettel rendelkezik. Természetesen van helyi székesfehérvári hálózati autóbuszbérlete is. Hetente háromszor Budapestrıl iskolából jövet busszal Sz.halombattára edzésre jár, ahonnan busszal Érdre megy, ahol vonatra száll hazafelé, ehhez elıreváltott többszöri használatra szóló "győjtı jegyet" használ (ennél a kedvezmény 50% ). A kártyáján van még egy kombinált jegy Székesfehérvár-Dunaújváros (vasút) és Dunaújváros-Kecskemét-Nagykırös (autóbusz) közt, amit elıvételben töltött fel, mivel a hétvégén akar elutazni. Dunaújvárosban, Kecskeméten és Nagykırösön a helyi közlekedésben az utazásait a feltöltött "díjtárcából" egyenlítheti ki. A példa azt kívánja bemutatni, hogy a személyi adatokhoz kapcsolódóan a kártyára hitelesen felírt kedvezményjogosultsági kód alapján valamennyi szolgáltatónál igénybe tudja venni a szolgáltatás módjának és helyének megfelelı kedvezményt, és a kedvezményfajtának megfelelı összeggel vagy százalékban csökkentett díjösszeget fizeti. Ugyanakkor ezen díjtermékek feltöltésérıl és használatáról a Központban megfelelı "tranzakciós adatok" képzıdnek további feldolgozásra és elszámolásra. A kedvezményezés hasonlóan mőködik minden utascsoportokra vonatkozóan, akiknek van megszemélyesített kártyája és kedvezményre jogosultak, akár többrészes, folytató díjtermékek esetében is. A 18. ábran példát találni az automatikus bérletérvényesség meghosszabbításra és díjtárcafeltöltésre is (ld. 1. és 2. díjtermékhelyet)! A példában szereplı díjtermékkódok az ELEKTRA munkák keretében kialakult szolgáltatói országos "Díjtermékkatalógus" alapján, a kedvezményjogosultsági kódok és kedvezményfajták/mértékek a "Kedvezménytár" alapján kerültek megadásra. Egy másik példa, technikailag bonyolultabb kedvezményezésre vonatkozó példaként (ld. 38. táblázat) egy „közalkalmazotti” (jogosultsági kód: 041) többrészes menettérti kedvezményes jegy (díjterméktípuskód: 192) szerepel, amely AB közt autóbusszal, BC közt vonattal, CD közt megint autóbusszal történı többrészes utazás oda(kék)-vissza(piros) irányára szó és 1 db kedvezményes lehetıséget fogyaszt az évi 12-bıl. A visszaúti jegyek a „menettérti bit” átállítása mellett kerülhetnek kiadásra (ld. 38. táblázat).

135

18. ábra: Példa: Középiskolai nappali tanuló díjtermékei (kedvezményjogosultsági kód: 21) B Budapest egyesített bérlet (BEB; díjtermékkód: 110); (kedvezményfajta kód: 20 (3580 Ft) ) A-B Székesfehérvár ↔ Budapest (lakóhely-iskola) viszonylati BEB-hez „folytató”vasúti havijegy (kód: 131) (kedv.fajta kód: 12 (90%) ) A Székesfehérvár helyi bérlet (kód: 011) (kedvezményfajta kód: 21 (2030 Ft) ) B-S-D Budapest → Sz.halombatta → Érd elıreváltott viszonylati autóbusz győjtıjegy (kód: 204) (kedv.fajta kód: 12 (50%) ) A-D-K-N Sz.fehérvár→D.újváros→Kecskemét→Nagykırös viszonylati kombinált jegy (kód: 190) helyfoglalással (kedv.fajta kód: 03 (50%) ) E Dunaújváros, Kecskemét, Nagykırös esetében a helyi közlekedési jegyeket díjtárcából fizeti (kód: 001) (kedvezmény: – ) Megszemélyesített kártya esetén, ha a tulajdonos szerzıdést is köt és abban „akciójogosultságot” (jelzı:1) szerez (bankszámlafizetéssel), akkor egyes „akciós díjtermékek” esetében maga döntheti el, hogy él-e az ezzel járó automatikus érvényesség meghosszabbítás és/vagy feltöltés lehetıségével.

136

38. táblázat: Példa a közalkalmazotti menettérti kedvezményes többrészes kombinált jegy (Kód 192) leképezésére

137

13. Egyes adóigazgatási kérdések megoldása kártyakörnyezetben 13.1 Bizonylatadás követelményei, szabályai Bizonylatolási és adóigazgatási megoldások kártyakörnyezetben

Az elektronikus kártyarendszer adta lehetıségek módosítják a bizonylatolás eddigi gyakorlatát is. A nyugta névtelen bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának elızetes, vagy utólagos megfizetésérıl, amelynek adása a fogyasztási végtermékek esetében szinte kötelezı; ugyanakkor adó-igazgatási jelentısége hazai viszonyok között a vevı szempontjából korlátozott, tekintettel arra, hogy csak bizonyos feltételek közepette képezheti költségelszámolás alapját. Hitelessége a visszaélések elkerülése szempontjából ettıl függetlenül fontos, mert egyes esetekben a számlaadás alapja lehet. A számla címzett bizonylat egy termék vásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele díjának elızetes, vagy utólagos megfizetésérıl; adóigazgatási szempontból a vevı számára a költségelszámolás alapdokumentuma , míg az eladó számára – tekintettel arra, hogy kiadása a vevı kérésétıl függ – még a termék/szolgáltatás eladáshoz kötıdıen igényelhetı adóvisszatérítés/árkiegészítés szempontjából sincs különösebb jelentısége, hisz ez utóbbiak alapja nem a kibocsátott számlák díjösszege, hanem vagy a rendszer belsı, szigorú számadású papíralapú dokumentumai (pl. jegy- és bérlet-tömbök), vagy az elektronikus alapú, minısített pénztárgépek, taxaméterek stb. memóriatartalma. A közlekedési kártyarendszerben, ahol a díjhordozó médium papírról elektronikus chipkártyára változik, a bizonylatolás lehetséges módjai is változhatnak, betartva az adóigazgatási azonosítás szempontjából fontos, a hiánytalan elszámolás és visszaélés elleni biztonság szempontjait is. E vonatkozásban kiemelendı, hogy –

a kártyaazonosítót is tartalmazó a feltöltı készülékek, automaták által nyomtatott papírnyugta alapján azokban a jegyirodákban, amelyek on-line kapcsolatban vannak az adat-(elszámoló-) központtal, a visszaélés veszélye nélkül utólag is kiadható az egyszerősített számla, amely aztán adott ABC-cégnél elszámolható,

–

az elszámoló központ szolgáltatónkénti összesített jegy/bérleteladási és felhasználási adatai – amelyek nem csupán a nyugta-, ill. számlaadással kísért eladásokat/kártyafeltöltéseket, hanem a teljes forgalmat tartalmazzák – alkalmasak a szolgáltatók áfa-befizetésének, ill. visszaigénylésének, valamint a jegy/bérlet-fajtánkénti összesítések, az árkiegészítések igénylésének alapjául, továbbá a társaságközi keresztelszámolások is ezek alapján történhetnek.

Ezirányban jogszabály-módosítási javaslatok is megfogalmazásra kerültek. A bizonylatolási rend egyes részeinek megváltoztatására irányuló törekvéseket alátámaszthatja, hogy az ELEKTRA közlekedési kártyarendszerben díjhordozóként alkalmazott érintésmentes megszemélyesített és személytelen chipkártyák nagyobb biztonságot jelentenek a rajtuk levı díjösszegek és adattartalom manipulálhatósága szempontjából, mint a jelenlegi mágnescsíkos bankkártyák, ily módon a kártyákkal 138

kapcsolatos mőveletek (feltöltés, kezelés, ellenırzés) során keletkezı adatok megbízható alapot jelentenek a csak „zárt”, elektronikus úton való, a mőveleti készülékek (jegypénztári és ügynöki feltöltı készülékek, automaták) révén, illetve a kártyák adattartalma alapján nyomtatandó bizonylatok (nyugták, egyszerősített számlák) elıállításához is. Egy létrejövı kártyarendszer készülékeivel kapcsolatban természetesen igazolandó az „adóigazgatási azonosításra való alkalmasság”, ami az APEH intézményei (Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság) elfogadó minısítésével érhetı el; ezt minden új beszerzésre és bevezetésre kerülı készüléktípussal, de az egész rendszerrel kapcsolatban is be kell szerezni. Az elektronikus közlekedési kártyák alkalmazása kapcsán a megszokott számla- és nyugtaadási gyakorlat több szempontból is átgondolandó ugyanis jelenleg, a papíralapú jegyek esetén, a vásárláskor, a vásárlás helyén kell tudni nyugtát, de számlát is kiadni. Gyakran tapasztalható, hogy a számlaírás a jegyirodákban való sorállásnál is, de fokozottabban az autóbuszokon a jármővezetınél történı vásárlásnál milyen problémákat okozhat. A számlakérés gyakran feleslegesen is történik, ugyanis valamely utazás elszámolásához nem feltétlen kell számla; az utazás indokoltságát igazoló „kiküldetési rendelvény” mellékleteként, mint ma a papírjegy, a „nyugta” is költségként elszámolható dokumentum, a befogadó táraságnál az áfa-visszatérítéshez szükséges a címzett, névre szóló számla. A kártyaalkalmazás esetén – szemben a papírjegyes technológiával – a bizonylatadás eszközeiben és módjában több sajátság és eltérés adódik, amelyek közül a következıket, mint elvi lehetıségeket célszerő kiemelni: Az igénybevett szolgáltatás mértékéhez igazodó díj megállapítása vagy elıre ismert, fix összegő, vagy a felszállás (check-in) helyétıl a leszállás (check-out) helyéig tartó mért útvonalrész alapján számított díj alapján lehetséges, ami a bizonylatadás szempontjából eltérı eljárást kíván. − A megszemélyesített DSC kártyák, mivel magukon hordhatják azt az azonosítót (pl. szerzıdésszám), aminek alapján a kártyamőveleti készülékek számára hozzáférhetıvé válhat a számlaadási cím, így a készülékek), elvileg közvetlen számlaadáshoz is alapul szolgálhatnak; ezzel szemben a megszemélyesítés nélküli DSC és PSC kártyák esetén csak a billentyőzeten a név és cím idıt igénylı beírásával lehetséges – kérésre – számla gépi kiadása; nyugta nyomtatása a technikai felszereltség (nyomtató) függvényében a kártyaazonosító, helyszín, idıpont, terméktípus, díjösszeg stb. feltüntetésével mindkét kártyatípusnál minden további nélkül lehetséges. − A díjtermékek közül az egy szolgáltatónál felhasználható bérletek (vagy az egyesített bérletek) esetében a megszemélyesített DSC-kártya alapján elvileg számla is kiadható akár a szolgáltató(k) nevében is; az elıre fizetett egyedi helyközi jegyek esetében szintén tudni lehet elıre a szolgáltatót, így ebben az esetben is adható a vásárláskor a jegy árának megfelelı számla, akár a szolgáltató nevében is. A több szolgáltatónál felhasználható díjtermékek estében (pl. többes jegy, vagy díjtárca, amikor egy feltöltött összeg lefogyasztással a kezelések során, a díjlerovás útján kerül felhasználásra) elıre számla nem állítható ki, legfeljebb “letéti” nyugta (számviteli bizonylat) adható a befizetett összegrıl. Az ilyen összeg felhasználásakor, pl. ha a helyi közlekedésben amikor vonaljegy díját róják le a kezeléskor és “fogyasztási” nyugta adását követelnék meg a kezelı készüléktıl, akkor az a túlságosan hosszú technológiai idık miatt a kártyarendszer alkalmazhatóságát tenné lehetetlenné.

139

Érdemes megemlíteni, hogy az ELEKTRA-rendszerben minden számla elektronikus (digitális) alapú, tekintettel, hogy minden feltöltési és kezelési adat kulcsokkal védett, aláírással hitelesített és idıbélyegzıvel kísért mőveletek során keletkezik. Ebbıl adódóan a keletkezı, és az elszámoló központ felé továbbított adatok mindegyike hiteles, ily módon a központ adatállománya is „adóigazgatási azonosításra alkalmas”, amibıl adódóan talán elegendı lenne az adóigazgatási eljárások során (áfa-, árkiegészítés igénylés) a rendszer központi, a szolgáltatókra vonatkozóan lebontott adataira támaszkodni. A kártyarendszerben is, az adóigazgatási eljárások során szükség van − teljesítményarányos viteldíjak alkalmazása esetén − a teljesítmény, az igénybevett szolgáltatás mértékének mérésére, ami a fizetendı díj alapja. Kártyakörnyezetben a „mérés” jelentése is változik, amikor a teljesítmény-megállapítás az érintett övezetek száma, vagy megállóhelyközi km-hossz alapján történik. A mérésre ugyanis nem egy (ugyanazon) eszköz szolgál (pl. taxameter), hanem a fel- és leszálláskor használt (különbözı) kezelıkészülékek helyazonosított adatai, amelyek a felszálláskor a kártyára visszaírt helykód és a leszálláskor adódó helykód alapján számított teljesítményt (övezetszámot, km-t) és a fizetendı díjat jelentik (szemben a taxaméterekkel, ahol folyamatos közvetlen mérés történik; itt egyes esetekben közvetett módon számított szolgáltatási teljesítményadatokról van szó). –

A bizonylatadás jelenlegi szabályai

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) határozza meg a bizonylatolással kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésrıl és szolgáltatásnyújtásról a) számlát, b) a teljesítéssel egyidejőleg készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítı eszközzel történı fizetés esetén pedig kérésre - a kibocsátó döntésétıl függıen - egyszerősített számlát vagy számlát kibocsátani. Az Áfa tv. 70. § (1) bekezdése szerint, ha az adóalany egyszerősített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kibocsátani. Az elektronikus közlekedési kártya szempontjából az egyszerősített számla, illetve a nyugta bír jelentıséggel, melynek tartalmi ismérveit az Áfa tv. 13. § 17. és 20. pontja tartalmazza. E szerint egyszerősített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevıvel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely a törvényben leírtak szerinti adatokat tartalmazza. –

Bizonylatadás elıre meghatározott jegyek esetén

Az automaták - fı szabály szerint - nyugtát adnak a vásárlásról, illetve kérésre egyszerősített számlát is kibocsáthatnak (ha az automata rendelkezik olyan funkcióval, hogy a vásárló adatai megadásra kerülhetnek, illetve a kártya adatai alapján az ügyfél egyértelmően azonosítható). Amennyiben az automata nem tud egyszerősített számlát adni, biztosítani kell annak lehetıségét, hogy az ügyfél az ügyfélszolgálati irodában is kaphasson, ha erre szüksége van.

140

A kötelezı nyugtaadás alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelıszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása (ez automatáknál általában fennáll), ekkor nem kötelezı bizonylat kiadása. Ha az elektronikus közlekedési kártyák jeggyel történı feltöltése nem automatán, hanem bizományoson (ügynökön) keresztül, vagy jegypénztárban történik, a nyugta-, illetve számlaadás szabályai hasonlóak. Interneten keresztüli feltöltés jegyvásárlás csak abban az esetben lehetséges, ha a vásárló azonosítja magát, ekkor nincs akadálya az elektronikus számla kibocsátásának sem. Az Áfa tv. 43. § (7) bekezdése szerint elektronikus számlát, egyszerősített számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel, vagy elektronikus adatcsere rendszerben (EDI) történı továbbítással lehet kibocsátani, és ezzel lehet esetében az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét, valamint a dokumentum olvashatóságát biztosítani. EDI rendszerben történı számlázásokról az adóalanyoknak havonta papíralapú kiegészítı összesítı dokumentummal kell rendelkezniük. A kiegészítı összesítı dokumentumra a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. –

Bizonylatadás díjtárca alkalmazás esetén

A közlekedési díjtárca (késıbb lehet e-pénztárca is) alkalmazása esetén nem „virtuális jegy”, hanem pénz ellenében igénybe vehetı szolgáltatási jogosultság kerül feltöltésre a kártyára, amelyet az ügyfél a rendelkezésre álló valamennyi szolgáltatás ellenértékének megfizetésére felhasználhat. Az automatánál (ügynöknél, jegypénztárban) történı díjtárca feltöltéskor nem lehet nyugtát, egyszerősített számlát kibocsátani, mivel ekkor nem történik sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás, csupán pénz formája változik meg. Errıl a tranzakcióról ún. számviteli bizonylat kibocsátása lehetséges, mely bizonylattípus nem rendelkezik olyan szigorú szabályozással, mint a nyugta, illetve a számla. Amikor azonban a díjtárcában levı összeget felhasználja az ügyfél (pl. vonatra száll, BKV buszra felszáll), nyugtakibocsátás szükséges – fı szabály szerint. Ez alól kivétel az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelıszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Mivel a jármőre történı felszállás során ilyen berendezés "veszi le" a díjtárcáról az egységeket, így nyugta kibocsátása sem kötelezı. Amennyiben az ügyfél egyszerősített számlára tart igényt, a szolgáltatás igénybevételét követıen lehetséges számára számla kibocsátása. A számla kibocsátójának fı szabály szerint a szolgáltatás nyújtójának (BKV Rt., MÁV Rt., VOLÁNBUSZ Rt. stb.) kell lennie. Az Áfa tv. 43. § (6) bekezdése alapján ugyanakkor lehetıség van arra, hogy a számla-kibocsátási kötelezettséget (csak a számlát - a nyugtát nem!) az adóalany helyett harmadik személy (pl. a közlekedési kártya üzemeltetésére létrehozott társaság, vagy a „díjtársaság”) teljesítse, amennyiben erre vonatkozó szerzıdést kötöttek. Ekkor “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának elıírása értelmében a készpénzre történı termékértékesítésrıl és szolgáltatásnyújtásról – fıszabályszerően – nyugtát kell kibocsátani, a vevı (szolgáltatást igénybe vevı) kérésére pedig egyszerősített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért

141

értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelıszemélyzet nélküli automatának minısül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának elıírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerősített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minısül, ezért az áfa-szempontú teljesítés idıpontja az áfa-törvény 16. § (6) bekezdése elıírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplı eseteket tekintve:

-

a kártya jeggyel történı feltöltése esetén, a feltöltés idıpontja (az utas ekkor fizet a késıbb felhasználandó elektronikus jegyért), a díjtárca pénzzel (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) való feltöltése esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért a díjtárcából).

Tekintve, hogy a chipkártya kezelı berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és mőszaki közleményben) elıírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.”

–

Bizonylatadás feltöltı automaták esetén

Ahogy a két korábbi pontban kifejtésre került, amennyiben konkrét jegyek vásárlásáról van szó, úgy az automatánál kell, míg díjtárca esetén a felhasználáskor szükséges nyugta kibocsátása, kivéve, ha az Áfa tv. 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján, ha kezelıszemélyzet nélküli automata berendezésnél történik a szolgáltatásnyújtás regisztrálása. Ekkor nem szükséges nyugtakibocsátás. Az elektronikus kártyák alkalmazásával, és a különbözı kártyán hordott díjtermékek díjának „bizonylatolásával” kapcsolatos technikai/technológiai lehetıségek megadják az utólagos számlaadás lehetıségét is, amit alátámaszt a PM állásfoglalása is: “Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 70. §-ának elıírása értelmében a készpénzre történı termékértékesítésrıl és szolgáltatásnyújtásról – fıszabályszerően – nyugtát kell kibocsátani, a vevı (szolgáltatást igénybe vevı) kérésére pedig egyszerősített számlát kell adni. A tömegközlekedésben jelenleg alkalmazott jegyek, bérletek tartalmilag már fel vannak ruházva a nyugta kellékeivel, ezért értékesítésükkor nyugtát kibocsátani külön már nem kell. A hagyományos jegy- és bérletrendszert felváltani szándékozó ún. chipkártyás rendszer kezelıszemélyzet nélküli automatának minısül, így annak az áfa-törvény 70. § (2) bekezdés c.) pontjának elıírása értelmében nem kell nyugtát kibocsátania, azonban az utas egyszerősített számlaigénye esetére az erre kijelölt helyszíneken biztosítani kell a számlaadást. A tömegközlekedés közüzemnek minısül, ezért az áfa-szempontú teljesítés idıpontja az áfa-törvény 16. § (6) bekezdése elıírása értelmében a fizetés esedékességének napja. Ez az átiratukban szereplı eseteket tekintve:

-

a kártya jeggyel történı feltöltése esetén, a feltöltés idıpontja (az utas ekkor fizet a késıbb felhasználandó elektronikus jegyért), a kártyán levı díjtárca pénzzel való feltöltése (ami leiratuk szerint nem virtuális jegy) esetén az utazás napja (ekkor fizet a jegyért a díjtárcából)).

Tekintve, hogy a chipkártya leolvasó berendezés nem nyugtaadó berendezés, ezért nem kell, hogy megfeleljen a pénztárgépre rendeletben (és mőszaki közleményben) elıírt követelményeknek, így a 24/1995. (XI.22.) PM rendelet javasolt módosítása érdektelen.”

142

13.2 Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben

–

Az adózással és árkiegészítés igényléssel összefüggésben milyen követelmények, hogyan teljesüljenek.

Nincs speciális feltétel közlekedési szolgáltatás nyújtásánál, az általános (mindenkire kiterjedı) jogszabályi feltételeknek kell megfelelni. A fogyasztói árkiegészítést mindenképpen a tömegközlekedési szolgáltató igényli vissza, akkor is, ha a jegyeket bizományos, vagy ügynök útján értékesíti. Amennyiben bizományosként (saját nevében) értékesítik a jegyet, akkor a bizományos lesz a számla kibocsátója, amennyiben ügynökként (a szolgáltató nevében), úgy a szolgáltató nevében kell a számlát kiállítani, a szolgáltató nevére kiállított számlával. A jogszabály nem határozza meg, hogy az árkiegészítés igénylését megalapozó dokumentumoknak, nyilvántartásoknak milyen formában kell rendelkezésre állniuk, vagyis nem csak a papíralapú bizonylatok alapozhatják meg az árkiegészítés igénylését. Amennyiben a számviteli bizonylatnak minısülı dokumentumok a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 167. § (5) bekezdésének megfelelnek, úgy megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Az említett jogszabályhely szerint számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha egyébként megfelel a számviteli törvény elıírásainak. Így a kártyaközpont elektronikus dokumentumai is alkalmasak lehetnek a fogyasztói árkiegészítés igénylésére. Ugyanakkor – az egyértelmőség végett - célszerő lenne a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló törvényt kiegészíteni azzal, hogy a számviteli törvénynek megfelelı elektronikus dokumentumok is megalapozhatják a fogyasztói árkiegészítés igénylését. Ez megnyugtató lenne mind a tömegközlekedési cégek, mind az adóhatóság számára, mivel sok nézeteltérést lehetne kiküszöbölni ezzel. Szövegjavaslat a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. § új (3) bekezdésére: „(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást az árkiegészítés alanya papíralapon, vagy a számvitelrıl szóló jogszabálynak megfelelı elektronikus dokumentum formájában is vezetheti.”

–

Milyen jogszabályi feltételek vannak (ill. ezek esetleg hogyan változzanak) elektronikus kártyakörnyezetet figyelembe véve

A nyugta másodpéldányainak elektronikus úton történı ırzése már ma is lehetséges. Jelenleg a papírjegyekkel kapcsolatban a kibocsátott nyugták másodpéldányait papíralapon kell megırizni, ami jelentıs tárolókapacitást igényel. A vonatkozó szabályozás a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben található, melynek szövegszerő módosítása az alábbi lenne:

1. § A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: „(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy a) -a (10) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - készüljön ellenırzı szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésrıl;”

2. § A PM rendelet 2. §-a az alábbi (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

143

„(10) A számítógépes rendszerő pénztárgépek esetében a kibocsátott nyugták és a napi forgalmi jelentés adatai ellenırzı szalag helyett elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás és idıbélyegzı használatával is megırizhetık. Az elektronikus aláírást és az idıbélyegzıt minden kibocsátott nyugta esetén külön-külön kell az adatokon lehelyezni. (11) A (10) bekezdés szerinti esetben a jóváhagyás további feltétele, hogy az adóalany olyan számítógépes rendszert alkalmaz, mely a megırzött adatok a) b) c) d) e)

eredetének hitelességét, tartalmának teljességét, megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, értelmezhetıségét (olvashatóságát), a jogosultak általi hozzáférhetıségét, valamint a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés elleni védelmét

a kibocsátáskor és a nyugta megırzésére elıírt idıtartam alatt is biztosítja.” 3. § A PM rendelet 7. §-a az alábbi (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki: „(7) A 2. § (10) bekezdésben szabályozott esetben a nyugták és a napi forgalmi jelentés adatainak megırzési kötelezettségét a kötelezett maga is elláthatja vagy annak ellátásával külön törvény szerinti archiválási szolgáltatót bízhat meg. Amennyiben a megırzésre kötelezett megırzési kötelezettségének maga tesz eleget, úgy köteles az adatokon - a mindenkori biztonságos kriptográfiai algoritmussal elıállított - idıbélyegzıt elhelyeztetni olyan szolgáltatóval, amely e szolgáltatást minısített hitelesítés szolgáltatóként nyújtja. Év végén a pénztárgép adómemóriájának adatait nem kell kiíratni, amennyiben az adatokat a kötelezett legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minısített hitelesítésszolgáltató által elhelyezett idıbélyegzıvel ellátva megırzi. (8) Ellenırzés során a (7) bekezdés szerint megırzött adatokat az adóalany az adóhatóság felhívásában meghatározott csoportosításban és az adóhatóság által közzétett formátumban is köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani A helyszíni ellenırzés során az adóalany az adóhatóság részére az adatok olvashatóságához szükséges számítástechnikai eszközöket, az eszközök használatához szükséges dokumentációt biztosítja, a szükséges felvilágosítást megadja.” Az utólagos számlakibocsátással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy egyszerősített számlát nem kizárólag „kézzel” lehet kibocsátani, számlatömb igénybevételével, hanem a 24/1995 (XI. 22.) PM rendelet ismeri a számítógéppel elıállított számlát is, vagyis lehetıség van arra, hogy a kialakítandó számítástechnikai rendszer egy része legyen a számlakiadó program, amellyel egyszerően ki lehet bocsátani jogszabálynak megfelelı egyszerősített számlát. A számla kiadható „automatikusan”, a tömegközlekedési kártyán szereplı személy adatainak felhasználásával, illetıleg (amennyiben pl. egyszer használatos kártyáról van szó) „bemondás alapján” is. Ezen okból jogszabály módosítására nincs szükség

144

14. Az EH alkalmazásváltozatok jellegzetessége és egymáshoz való viszonya 14.1 Az ELEKTRA EH 2.2 aktualizálásával készült EH 2.3 verzió sajátosságai

A hazai közlekedési chipkártyaügyben – több szigetszerő próbálkozás után – a GKM által 2002-ben kezdeményezett vizsgálódások után, a TRANSMAN Kft által elnyert munka keretében elkészült az országosan egységes és átjárható kártyarendszer létrehozására irányuló követelményrendszer (ELEKTRA Hungaria), amelyet a következı körülmények alakították: − Alapvetı elvárás volt egy országosan egységesen használható közlekedési chipkártyarendszer követelményeinek kialakítása, amely a kártyák által készpénzkímélıen biztosítja az átjárhatóságot a helyi és helyközi vasúti és autóbuszos közforgalmú közlekedési eszközök/módok között, valamint megkönnyíti a szgk-használók számára is a közforgalmú közlekedés esetenkénti igénybevételét, fontos közlekedés- és környezetpolitikai céloknak is megfelelve. − Már abban az idıben is alapvetı elvárásként szerepelt a készpénzes fizetés csökkentése, a bevételvesztés visszaszorítása mellett az utazási adatok győjtése a megalapozottabb, költséghatékonyabb forgalomszervezés és az árkiegészítések és költségtérítések pontosabb meghatározása céljából. − A széleskörő szakmai és szolgáltatói közremőködéssel és külsı egyeztetésekkel folyt munka keretében világossá vált, hogy a szolgáltatók a közlekedési chipkártyarendszertıl elsısorban közlekedési szolgáltatásaikkal kapcsolatos díjbeszedési és adatnyerési szempontok kielégítését várták és egyéb, bizonytalannak tőnı üzleti lehetıségek iránti igényt nem mutattak, tekintettel arra, hogy a saját kártya-alrendszerük megvalósítása az ı terhüket jelentette. − Ebbıl fakadóan az országos ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer létrehozását csak alulról építkezve, az egyes alrendszerek késıbbi összekapcsolásával képzelték el, amihez alapvetınek és elınyösnek mutatkozott az egységes, és rögzített kártyaszerkezet kialakítása és a díjtermékek katalógusszerő tipizálása, − Ezek figyelembevételével és megvalósult külföldi országos példák hiánya (a „nemzeti szabványos” Calypso, a Kernapplikation, az ITSO országaiból) által is befolyásolva a kártyaszerkezet kialakításánál valamennyi díjtermék leképezését egyszerőbben, a hazai igényekhez igazodó, „sajátos elemekbıl nemzeti szabványosan” lehetıvé tevı, egységes és rögzített szerkezető kártya és díjtermékhely kialakítás mellett született döntés, a dinamikus memória-felhasználású, megengedıbb EU-szabványos, de memóriapazarlóbb megoldás helyett, tekintettel arra, hogy az elvárás elsısorban és kimondottan a hazai közforgalmú közlekedés és parkolás díjfizetési igényeinek kielégítésére vonatkozott. Mindez oly módon történt, hogy azért a közlekedés vendég-alkalmazásként a nagyszámban megjelenhetı befogadó (pl. oktatási) kártyákon is mőködhessen; fordított igény nem jelent meg, tekintettel arra, hogy nem volt olyan központi akarat és forrás, amely a közlekedési kártyát befogadó kártyává kívánta volna tenni, figyelemmel az ezzel kapcsolatos többletterhekre is, amit a szolgáltatók nem kívántak felvállalni. − További lényeges szempont volt, hogy valamennyi utascsoport, így a hazai rendszeres és eseti utazó, valamint a hazai és külföldi látogató használói csoportok számára viszonylag olcsó és kipróbált érintkezésmentes kezelést lehetıvé tevı megfelelı díjhordozó médium145

választék álljon rendelkezésre; ennek a célnak a leginkább elterjedt 1 Kbytes, tartós Mifare kártya (DSC-L) került javaslatba, amely a megszemélyesítést kívánó, rendszeresen utazók bérletfunkcióinak is megfelel, továbbá az eseti utazók és látogatók számára az olcsóbb, 64 bytes papírtokozású könnyő Mifare kártya (PSC) is kívánatosnak és gazdaságosnak mutatkozott; ezen kártyaválasztékot egészítette ki a tömegközlekedésen kívüli funkciók ellátásában (pl. parkolás, oktatás) a duális interfészes (DSC-D) kártya, amely érintkezésmentes kommunikációban biztosíthatta (volna) a tömegközlekedési funkció számára is a szükséges min. 1 Kbyte memóriát. − Az üzemszerő használatba is került EH 2.2 követelményváltozat a blokkszervezéső DSC kártyákon 7 díjtermékhelyet, 7 folytató díjtermékhelyet, valamint a személyi és kedvezmény-jogosultsági adatokat tartalmazza, továbbá ezen és további „kártyaobjektumokkal” együtt 19 elérését teszi lehetıvé, gondolva a min. 1 Kbyte-n kívül elhelyezhetı alkalmazások kezelésére is. A PSC kártyák három díjterméktípus (díjtárca, napijegy, egyrészes viszonylati jegy) hordozására alkalmasak, jelentıs utasigényeket kielégítve és nekik megfelelve. − Az EH 2.2 változat alapján elindult fejlesztések és mőködések a mai napig hiányolják az egységes kulcsmenedzsment meglétét és a tranzakciók egységes szerkezető és tartalmú kezelését; többen az elmúlt másfél évet e szempontból elvesztegetett idınek és lehetıségnek tekintik. − Jelen fejlesztési feladat kiírása során – mindenféle hatásvizsgálat, folyamatelemzés és a szolgáltatók szélesebb körének elızetes megkérdezése nélkül – a rendszermodell építkezése megfordult és a központosított rendszerfunkciók megvalósítására, valamint a közlekedési kártyákkal való üzletcsinálásra helyezıdött a fı hangsúly, nem igazán törıdve ennek technikai bonyolultságával és többletterheivel,de erısen építve a jövıbeli üzleti lehetıségekre (pl. nem kell korlátozott használhatóságú „díjtárca”, helyette csak nyílt „e-pénztárca” kell! (amely még nem létezik!); a többfunkciós, az európai szabványoknak megfelelı, nyílt kártyarendszer került a központi akaratnak beállított érdekek középpontjába, amihez támogatásként az „állampolgári kártya” közeli bevezetésének ígérete is alapul használt. − Ez eredményezte azt, hogy a jelenlegi feladatkiírásban blokkszervezéső kártyákkal számoló EH 2.2 aktualizálása és az EH 2.3 követelményváltozat kidolgozása mellett egy a közös alapokat is jelentı azonosító rendszerre, díjtermék-katalógusra stb. támaszkodó fájlszervezéső, dinamikus memória-felhasználású EH 3.0 követelményváltozat is kerüljön kidolgozásra (ami rendben is van, ha a közlekedés igényeit tekinti elsıdlegesnek) – a központi funkciók közül a kulcsmenedzsment és tranzakció-szabályozás megoldásával együtt – és amely külsı, ma még nem konkretizálható üzleti alkalmazásokat is szolgáljon. − Az aktualizált EH 2.3 a magyar igényekhez igazodó „nemzeti, de nem EU- szabványos” (propriatory) követelményváltozat – követve a „jelen kor” szavát – az EH 2.2 díjtermékleképezését változatlanul hagyva, igazodott a többalkalmazásos környezet igényéhez, vagyis kialakításra került: •

egy valódi kártyakönyvtár, amely több a közlekedéshez szorosabban kapcsolódó alkalmazást(pl. parkolás, beléptetés, stb) is magába foglalhat,

•

egy eddig, az ELEKTRA-kártyán nem feltétlenül szükséges EH Alkalmazáskeretet, amely szintén tartalmaz egy alkalmazás könyvtárat, az alkalmazáson belüli 146

objektumokat lefedve (díjtermékeket, folytató díjtermékeket; személyi adatokat, eseménynaplót), •

a díjtermékek és egyéb objektumok változatlan, rögzített egységes szerkezetben maradtak, aminek a díjtermékek leképezése, a kezelı szoftverek kifejlesztése és mőködése, valamint a tranzakciós adatok kezelése területén mutatkozik meg a nagy elınye.

Ily módon az EH 2.3 a következıkre válhat alkalmassá (ld. 19. ábrat is): •

az olcsó, de viszonylag kis kapacitású 1 Kbyte-s Mifare kártyán egyedül mőködve, tisztán ELEKTRA kártyaként – belsı díjtárcát is tartalmazva – továbbra is képes valamennyi tömegközlekedési igény kielégítésére oly módon, hogy a Díjtermékkatalógusba foglalt valamennyi létezı díjtermék mellett, további sajátos díjtermékek leképezését és akciók megoldását teszi lehetıvé.

•

a nagyobb kapacitású, pl. 4 Kbytes memóriájú kártyán, mint többalkalmazásos ELEKTRA kártyán, amelyen további 3 alkalmazást is képes befogadni (pl. parkolási, pontgyőjtési, beléptetési funkcióval), miközben tartalmaz egy belsı „díjtárcát”.

•

az EH Alkalmazáskeret vendégalkalmazásként az erre alkalmas, magasabb szintő befogadó kártyán (pl. jövıbeli állampolgári kártyán, oktatási kártyán stb.), ahol szinténképes a közforgalmú közlekedési igényeket is kielégíteni, és amennyiben a benne található „díjtárcának” megfelelı hátteret biztosítanak, domestic epénztárcaként is mőködhetne, kis összegő fizetések céljára, ami további üzleti szempontokat is kielégíthet.

Az EH 2.3 változat, mivel a díjtermékek leképezését változatlanul hagyta, és az új tartalmak (kártyakönyvtár, alkalmazáskeret, alkalmazáskönyvtár) korábbi tartalmak helyére kerültek, a már megvalósult EH 2.2 változat mőködését lényegében nem akadályozza. Ha ezeket sikerülne megvalósítani, idılegesen ez is üdvös lehetne a közlekedési szakma és az ország számára. A késıbbiekben – a kártyavilág kiteljesedésével – válthatná fel az EH 2.3-at teljesen a korszerőbbnek számító fájlszervezéső EH 3.0 alkalmazásverzió, amelyre vonatkozóan is kidolgozandók, vagy adaptálandók a teljes kártyafolyamatra (a kártyakiadástól a tranzakciófeldolgozásig) a megfelelı szoftverek és biztonsági környezet.

19. ábra: Az ELEKTRA Alkalmazások aktualizálása és használhatósága

147

14.2 Az EH 2.3 és az EH 3.0 egymáshoz való viszonya

Az utóbbi idıben újra és fokozottabban megjelent az ELEKTRA Hungaria-val kapcsolatban a „nemzetközi szabványosság” kérdése, különösen most az EH 3.0 verzióval kapcsolatban. Mit is tekinthetünk "nemzetközi szabványnak" ? E tekintetben az EN 15320 (IOPTA) szabvány a mérvadó, amely magába foglalja az adatelemekre és kódrendszerekre vonatkozó EN1545-1 és 2 szabványokat is. Döntıen ezen az alapon építkeznek pl. a brit ITSO és német VDV Kernapplikation követelményrendszerek.

Ezekben a nemzeti „házilagos szabványokban” a díjtermékek leképezése az alkalmazáson belül szabványos elemekbıl összerakva, az egyes alkalmazók és díjtermékeik sajátosságainak megfelelıen "dinamikusan" történhet. Mivel mindegyik a saját díjtermékkörnyezetének megfelelıen rakja össze a szabványos elemekbıl a díjterméktípusokat, egy képletes példával élve csak a betőkészlet azonos, a szavak és mondatok az egyes nemzeti „nyelveknek” (igényeknek) megfelelıen különbözıek, így ezek egymással nem kompatibilisek, sıt egy országon belül sem biztosítanak átjárhatóságot. Abban az esetben, ha valamelyik külföldi követelményrendszert átvennénk, akkor az olyan, mintha egy külföldi szótárból hasonló hangzású szavakból akarnánk megírni egy hazai történetet, azaz a hazai gyakorlatban létezı díjtermékeket leképezni. Vagyis nemzetközi, szabványos követelmény- és kártyarendszer nincs, hanem mindenki a saját díjterméktípusainak megfelelıen építhet egy nemzeti (házilagos kártyarendszert, amely szabványos elemeket használ ugyan fel, de ettıl még ezek a rendszerek nem kompatibilisek egymással és nem is lesznek soha tekintettel a közforgalmú közlekedés decentralizált (önkormányzati) felelısségi viszonyaira, és arra, hogy az nem olyan vonzó terület, mint a bank- vagy mobiltelefonszféra. Egy szabványosnak mondott rendszer, amely aszerint is különbözik, hogy melyik nagy nemzetközi szállító a T-Systems, a Thales, az ERG vagy a Cubic képezné-e le, egyáltalán nincs kipróbálva atekintetben, hogy valamennyi hazai díjterméket le tudja-e a kívánt tartalommal és formában képezni, vagy a díjtermékeinket kell-e a szabványos külföldi rendszer képességeihez igazítani. A másik, vitákra okot adó szempont, hogy a díjtermékek leírása „statikusan” egy fix keretben elhelyezve, avagy „dinamikusan” fájlszervezésben történjen-e. Kétségtelen tény, hogy informatikai szempontból elegánsabb megoldás és a közforgalmú közlekedésben járatlanabbak számára megnyugtatóbb, mint a fix keret, amelyben látszólag nincs lehetıség késıbbi módosításra. Pedig van, csak hozzáírás helyett ez mezık esetleges átértelmezésével érhetı el. A kérdés az, hogy: melyik szolgálja jobban a könnyebb használhatóságot és átjárhatóságot, az amelyik változó díjtermékszerkezetet és tartalmakat takar, vagy az amelyik egységes, rögzített díjtermékszerkezetet és helyenként (kivételesen) eltérı tartalmakat jelent. Segítı érv lehet, hogy az ELEKTRA keretnek már van megvalósult hazai (részleges) alkalmazása (Alba Volán) és a teljes díjtermék katalógus, valamint a sajátos díjtermékek és megoldások sora.

148

Így esetünkben egy nemzetközi szabványos elemekbıl összeállítandó, de sajátos nemzeti díjtermék-kereteket tartalmazó (IOPTA) dinamikus szerkezető kártyarendszer várakozás áll szemben egy sajátos nemzeti szabványos adatelemekbıl álló egységes, nemzeti statikus díjtermék-kereteket tartalmazó (ELEKTRA) kártyarendszer lehetıségével szemben (ld. 20. ábra).

20. ábra: Az egységes, statikus és a változó, dinamikus alkalmazáskeret összevetése

Függetlenül azonban attól, hogy eddig az ELEKTRA fix kártyaszerkezet mellett tette le a szakma a voksot, mert azt is gondolták, hogy a hazai környezetben így a díjtermékleképezés és a legfontosabb események naplózásának módja, a tranzakciós üzenetek tartalmának meghatározása számos elınnyel jár, és ráadásul 1 Kbyte-os kártyán olcsóbban is leképezhetı. Az mindenki elıtt világos volt, hogy az EH 2.3 csak a kártya- és díjtermékszint követelményeit tartalmazza, és hiányzik hozzá a terminálmőveleti és tranzakciószabályozás, a kulcs- és biztonságmenedzsment. A korábbi rendszer továbbfejlesztése ezen hiányok pótlását (is) kívánta meg, amihez a rendelkezésre álló idı- és költségkeret korlátokat szabott. Ebbıl adódóan született egy olyan kompromisszum, hogy az EH 2.3 alapjául is szolgáló azonosító rendszer, topológiai modell, díjtermékkatalógus és kedvezménytár a brit ITSOrendszerbe kerüljön beillesztésre. Az ITSO követelményrendszer a kártyaalkalmazás teljes vertikumát szabályozza, a kártya- és eszközszinttıl, a tranzakció üzenetek tartalmától a feldolgozásig, a kulcskezeléstıl a biztonsági architektúráig. Az ITSO, amely a csatlakozók számára licencdíj köteles, eszközeire megfelelı tanúsítványokat is szolgáltat. A legnagyobb kérdés az ITSO mennyiben feleltethetı meg a magyar viszonyoknak, díjterméktípusoknak. Amennyiben az adaptáció sikeres, úgy az EH 3.0 (ITSO) verzió fájlszervezéső kártyára és a nemzetközi szabványoknak megfelelıen készül, amely a többfunkciós kártyakörnyezetben nyíltabb szerkezetével, a hosszabb távon jelentkezı igényekhez is képes lehet igazodni.

149

Technológiai Útmutató

Recommend Documents