Tavaszi szél izzaszt, fáraszt

...épül az új könyvtár és nagyelõadó

3

Tavaszi szél izzaszt, fáraszt A TARTALOMBÓL November végén beköszönt az Ötvözet, aztán rögvest téli álomba is zuhant. Hosszas hallgatás után csak a tavaszi szél csalta ki odvából, akár azt a buksi medvét, és „lóduljon, aki buksi medve!” Azóta persze sok minden történt, nemcsak az országban, de kicsi fõiskolánkon is, összeírni is nehéz, fõként ha muszáj. Gólyabál, kettõ is (de hála az ötvözetben rejlõ lehetõségeknek a diáknap már közös), „válszerves” diplomaosztó, március tizenötödike, farsang, húsvét és közben felváltva suli, buli, buli, suli. Újabb tavaszi szemeszter, széllel és napfénynyel, zsongással vagy szédüléssel. Egyre nehezebb tanulni és -ítani jönnek a napsütéses délutánok, a szabad ég alatt, a padokon tartott és töltött órák, az E-klub udvarára kikerülnek az asztalok és székek, a fõiskolán pedig, akárcsak a piacon „bizony keserves egész nap ott ülni, de nem egészségtelen, meghízik és megokosodik attul az ember” (ahogyan azt Móricz Zsigmond a Tavaszi szél címû kötetének egyik novellájában írta.) Március a régi magyar naptárban a Kikelet hava, március 21-e a tavaszi napéjegyenlõség ideje, amikor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Ekkor hozza – Sándor és József után – Benedek zsákjában a meleget, vagy épp a szeleket. Az elmúlt évek tavaszi áradásai után nem volna meglepõ, ha a jól ismert népdal többeknek nem csupán a párválasztás sürgetõ parancsát, a tavasz szerelemre hangoló szavát, hanem az árvizek és áradások pusztító erejét is eszébe juttatná. Április a Szelek hava, a tavaszi égbolt ragyogó csillagképeinek feltûnésével leginkább mégis a kézakézben késõesti séták, bimbózó szerelmek, zsongó hormonok hónapja, amikor mindenki „csapja a szelet”. A tavaszi szél a legjobb hívószónak bizonyult a politikában is. A tavasz közeledtével egyre többet lehetett hallani tüntetésekrõl, a nemzeti ünnep elõszelérõl. Tiltakozás a kormány, az egészségügyi reform, egy kordon ellen, vagy csak úgy. Az enyhe idõ kedvezett az influenzavírus és a szúnyoglárvák mellett a fel- és kivonulóknak is. A forradalmi ifjak szele többeket megcsapott, ám az ifjonti hevület akár a szélsodorta illatfelhõ tovaszállt. A Tavaszi szél amúgy is örökzöld, szólaljon meg Freddie Mercury ajkán, tört magyarsággal, vagy netán Kriszta (Speak Board) zenés változatában (zene:

Yoshy, fájl mérete: 2140160 byte), hívhatnak így Magyar Gyermek és tánccsoportot, Svédországból, a Doktoranduszok Országos Szövetségének szokásos éves konferenciáját, vagy lehet az Escada Virágküldõ szolgálat akciójának „fantázianeve” („Tavaszi szél…. virágokat áraszt! A csokros rózsa, a tulipán és a jácint meghatározó egyvelege… Akciós ár: 6 420 Ft”). Móricz Zsigmond novelláskötet, Babits Mihály verscím. Sõt örömmel jelentem Wang Zheng, a kínai popzene sztárja elkészítette elsõ lemezét, amelynek a Tavaszi szél címet adta. Ahogy azt a China Radio International egyik mûsorából megtudjuk: „a dal szövege arról szól, hogy a tavaszi szélben, a virágok nyugodtan alszanak, a kék színû rózsa és a kávé illata, boldogságot hoz…” A legvelõsebben mégis az önmagát és a népdalt is csak távolról idézõ Edda-sláger összegzi és teljesíti be a klasszikus sort: „Hey, tavaszi szél/ A múltunk elkísér/ Hey, tavaszi szél/ Fújd el a mocskot!// Totálbrutál vagyok/ Ha rátok gondolok/ Totálbrutál vagyok” Ha pedig eleget teszünk a népdal õsi bölcsességen nyugvó intelmének (jómadár, párválasztás oszt’ „Te engemet s én tégedet”, de nagyon), akkor bizony a tavaszi szél izzaszt és fáraszt, függetlenül attól, hogy megtaláltuk-e aznapra az évszakhoz illõ viseltetet. Terebess Gábor egyik japán haiku fordítása ebben az olvasatban is megállja a helyét: „Tavaszi szél/ lökdösi a széplányt / Milyen méltatlan!” A néphagyomány pedig ha elvontan is, szimbólumokban megfogalmazva, de mégiscsak a hétköznapi tapasztalatokból leszûrt alapigazságokat adja tovább szájról szájra, legyen szó akár tavaszról, akár a testi szerelemrõl, bármikor vagy bárhonnan is fújjon a szél („Hej Jancsika Jancsika/ Mért nem nõttél nagyobbra/ Dunáról fúj a szél.") Gutenberg találmánya talán mégsem a szóbeliség, a mesék vagy népdalok közvetítette õsi tudás elnémítója, a természet szava, akár a tavaszé, ugyanúgy hallható régen és ma, mindegy hogy szél viszi tova vagy egy újság hasábjai hirdetik. Ahogy az idézett Móricz-szövegbõl kiderül: Zsuzsi néni ugyan kofa volt, de „olyan okos, hogy többet tud az eszinél. Hogyne, mikor csak úgy olvassa az újságokat egyre másra, mer mindenik kofa vesz valami újságot, osztán az kézrül-kézre megy”. Íme az új Ötvözet! B. S.

„Mindennek, ami nem emelkedik többé, annak süllyedni, ami tovább nem fejlõdhetik, annak enyészni kell.” (Eötvös József)

aktUál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 oldal Akarnak-e a magyar fiatalok külföldön tanulni? (Forrás: http://www.felvi.hu/) N Változások a 2007-es felvételi eljárásban (Dr. Abonyi István)

ejPress . . . . . . . . . . . . . . . . . 5-12. oldal Az elmaradt közszolgálati sztrájk ürügyén… (Fischbäckné Horváth Ildikó) N HISZI Tankönyvbolt (Nagy Andrea) N HISZI könyvlista N Az Eötvös József Fõiskola Karrier Központja (Fischbäck Kitti) N Diplomaosztó (Tóth Renáta) N Iskolahét N Egy nemzetközi kapcsolat folytatása: Baja–Pélmonostor 2006 (Majorné Bodor Ilona) N HÍREK N A Magyar Rektori Konferencia Mûszaki és Informatikai Tudományos Bizottságának ülése Baján (Vuity Zoltánné) N Intézményünk akkreditációs értékelése (A. Herbszt Mária) N EJF állásbörze 2007. április N A Magyar Rektori Konferencia Plénuma N Régiók a Kárpát-medencén innen és túl N Vita a Duna hajózhatóságától N Magyar Rektori Konferencia Fõiskolai Tagozata N A fõiskola könyvtárának szolgáltatásairól (Majorné Bodor Ilona) N „Eötvös József Fõiskoláért” Alapítvány 1%

ejDiák . . . . . . . . . . . . . . . . . 13-17. oldal XXVIII. OTKD Piliscsaba a hallgatók szemszögébõl (Boromissza Nikoletta, Halek Mónika, Kovács Bernadett, Mókus Anita) N Egy kis mozgás – Milyen, vagy milyen nem az iskolai sportélet? (-px-) N FLOORBULI 2007 N Megyei fõiskolás bajnokság 2006/2007-es tanév N Legyünk hallgatók az Eötvös József Fõiskolán! (Lunger Krisztina) N Farsangi buli (PF HÖK) N Szakest (Tóth Renáta) N Ösztöndíjjal Ludwingsburgban (Krupa Melinda) N Volt egyszer egy Nándi Show (N. K.) N OTDK eredmények

hangAdó . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. oldal Donát Károly versei

kulTúra . . . . . . . . . . . . . . . . 19-21. oldal Fûre lépni szabad! Jászberényi Matild nemezjátékai (Kovács Zita) N Sipos Loránd kállítása (Kovács Zita) N Hasutasok – filmajánló (Vas Csaba)

miaPálya . . . . . . . . . . . . . . . 22-24. oldal Tervezett jövõ (Vincze Lászlóné) N A Fátrai Alapítvány Kuratóriumának pályázata N Az Eötvös József Fõiskola Tudományos és Mûvészeti Bizottságának pályázata N Pályázati felhívás Pro Patria et scientia díjra N Pályázati felhívás publikációs ösztöndíjra N Aktuális pályázati lehetõségek

proGramm . . . . . . . . . . . . . . 25-26. oldal

A BAJAI EÖTVÖS JÓZSEF FÕISKOLA MAGAZINJA. Kiadja: az Eötvös József Fõiskola Rektori Hivatala. Felelõs kiadó: Prof. dr. Majdán János rektor. Szerkesztõ: Bordás Sándor. Munkatársak: Nagy Andrea (társszerkesztõ) • Gömzsik Anikó (kultúra) • Tomaskovity Józsefné (információ, adminisztráció) • Béres Gergely (címlap, arculat) • Ligeti László (fotó) • Zsoldos Sándor (korrektúra) MARKETING: Hallgatói Szolgáltató Iroda • Telefon: (79)524-624/179 • Email: [email protected] • Fotók: internet. Tördelés, nyomás: Arculat Nyomda Kft. 6500 Baja, Attila u. 15. Megjelenik: 500 példányban, ingyenes terjesztéssel. Alapítva: 2006-ban A szerkesztõség címe: EJF PF, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, 6500 Baja, Szegedi út 2. [email protected] Telefon/fax: (79)524-624/166

RÓMA – Kirándulás az Eötvös József Fõiskola Magyar Tanszékének szervezésében N Erasmus Mundus – Információs Nap N Tavaszi Szél 2007 N Karrier Klub

4

Akarnak-e a magyar fiatalok külföldön tanulni? Az uniós csatlakozással megnyílt Európa kapuja a magyar felsõoktatási hallgatók elõtt – de õk vajon mennyire kívánnak élni ezzel a lehetõséggel? Terveznek-e külföldi tanulmányokat, munkavállalást? A mobilitási terveket befolyásolja-e, hogy a „hazai” diploma nemzetközi értékét hogyan ítélik meg a hallgatók? Cikkünkben három, külföldön is kurrensnek tartott szakon tanulók mobilitási hajlandóságát tekintjük át. Az európai uniós csatlakozással, sõt a felsõoktatásban már korábban, a Tempus, majd az ErasmusSocrates diákcsere programok megjelenésével kinyílt a fiatalok számára a nagyvilág. Lehetõségük van külföldi tanulmányokra és egyre inkább a munkavállalásra is – ugyanakkor a magyarok mintha kevésbé lennének motiváltak erre. A régi EUtagállamok számára munkaerõ-mobilitás szempontjából talán mi vagyunk a „legmegnyugtatóbb” újonnan csatlakozók, miközben uniós szinten a munkaerõ mobilitása egyre elfogadottabbá válik. A külföldi tanulmányok iránt hasonlóan mérsékelt honfitársaink lelkesedése: az Erasmus-program 2004/2005-ös statisztikái alapján a hallgatók alig fél százaléka (2316 fõ) utazott külföldi egyetemre tanulni. Ugyanebben az évben például kétszer ennyi cseh diák vállalt külföldi tanulmányokat. 2006-ban került sor a hallgatók nemzetközi mobilitási terveit vizsgáló kutatásra, amelyet az Országos Felsõoktatási Információs Központ megbízásából az Universitas Press Felsõoktatás-kutató Mûhely, a Mimikri Közvélemény- és Piackutató Kft. és a Jeltárs Jelenkor Társadalomkutató Mûhely végzett, több mint ötezer hallgató megkérdezésével. A vizsgálat eredményeinek jelentõs része a Diploma 2007 címû kiadványban jelent meg. Mûszaki informatikai szak A mûszaki informatika képzés is jól konvertálható külföldi munkavállalás esetén, ezzel az ide jelentkezõk valószínûleg számolnak is. Szinte minden intézmény hallgatói tervezik a külföldi munkavállalást. Ilyen irányú tervekkel a Debreceni Egyetemen rendelkeznek a legtöbben, de a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) diákjainak is jelentõs része, majd kétharmada dolgozna külföldön. A külföldi tanulmányi tervekben nagyobbak az intézmények közötti különbségek. E tekintetben egyértelmûen a PPKE újonnan alakult Információs Technológiai Karának hallgatói a legnyitottabbak, emellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán is többen jelezték, hogy kipróbálnák magukat a külföldi felsõoktatásban is. A diploma értékét tekintve a fenti két budapesti intézmény hallgatói nyilatkoztak legpozitívabban, míg a vidéki nagy tudományegyetemek által nyújtott képzések megítélésében vannak jelentõs különbségek. Ezek a vélemények azonban nem idéznek elõ nagy különbségeket a hallgatók kül-

földi munkavállalási terveiben, inkább a tanulmányokkal kapcsolatos tervek járnak együtt az intézmény megítélésével. A diploma nemzetközi értékére vonatkozó válaszokból úgy tûnik, hogy a mûszaki informatikai képzések hallgatóinak többségét egyfajta „intézményi öntudat” jellemzi, ami értékelésükben saját képzésüket a többi fölé emeli. Gazdálkodás és menedzsment szak A gazdasági karrierrel kapcsolatos elvárásokat jól mutatja, hogy a hallgatók többsége majdnem minden intézményben szívesen vállalkozna külföldi munkavállalásra. A legnagyobb arányban a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán nyilatkoznak így (itt a magyarral párhuzamosan angol nyelvû képzés is zajlik), míg legkevésbé a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karán tanulók tervei között szerepel a külföldi munka. A külföldi tanulmányok kézzelfoghatóbb, közelibb terveket jelentenek, s a pécsi hallgatók itt is kimagaslóan a motiváltak. Hozzájuk a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói állnak közel, talán a jó egyetemközi kapcsolatok miatt is. A többi intézményben azonban csupán a hallgatók mintegy negyede foglalkozik komolyabban e lehetõséggel, sõt a Berzsenyi Dániel Fõiskolán csak minden tizedik megkérdezett hallgató szõtt külföldi tanulmányi terveket. Úgy tûnik, hogy míg a külföldi tanulmányi tervek inkább a tudományegyetemek hallgatóit jellemzik, a külföldi munkavállalás inkább a budapesti intézményekben jár a hallgatók fejében, itt is elsõsorban a szép számmal található üzleti-kommunikációs (szak)fõiskolák hallgatóira jellemzõ. Érdekes, hogy az intézmény nemzetközi presztízsét ugyan nagyra tartják a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, ezt mégsem kívánják különösebben külföldi munkavállalással kamatoztatni. Még kevésbé kívánnak külföldre menni a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai karának hallgatói, annak ellenére, hogy hasonlóképpen büszkék a diplomájuk nemzetközi értékére. Forrás: http://www.felvi.hu/

VÁLTOZÁSOK A 2007-ES FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN A 2005-ben elfogadott felsõoktatási törvény elõírásainak megfelelõen új elemek jelentek meg az idei felvételi eljárást szabályozó kormányrendeletben. Kisebb mértékben változtak a felvételi követelmények, pl. megjelent az elõnyben részesítés intézménye, megszûnt a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk kedvezõbb pontszámítási lehetõsége, de a pontszámítási algoritmus és a minimális ponthatárok (alapképzésben 78, felsõfokú szakképzésben 72) nem módosultak. A lényeges és a felvételi rendeletbõl meglehetõsen nehezen kiolvasható változás a felsõoktatási intézményeket érinti. A korábbi évek gyakorlatától eltérõen ugyanis az idén egy intézmény nem annyi hallgatót vesz fel államilag támogatott helyre, amennyit a minisztérium engedélyez, hanem annyit, amennyit tud, azaz amennyit egy korábbi kapacitás-akkreditációs eljárás során meghatározott. Szakonként tehát egy – az államilag támogatott és a költségtérítéses képzési formára egyaránt érvényes – keretszám jelent meg a felvételi tájékoztatóban is. Ha egy intézmény adott szakjára elegendõ elsõ helyes és magas pontszámmal rendelkezõ pályázó jelentkezik, akkor a szak keretszáma teljes egészében államilag támogatott hallgatókkal töltõdik fel. Ez a legjobb eset. Természetesen létezik egy rosszabb forgatókönyv is, mivel az adott szakra vonatkozó államilag támogatott helyek országos szinten meghatározott keretszáma elõbb-utóbb megtelik, és attól kezdve már csak költségtérítéses pályázók felvételére nyílik lehetõség. Könnyen elõfordulhat tehát, hogy hiába lesz elegendõ elsõ helyes jelentkezõ a szakra – a pályázók alacsony pontszámai miatt –, már csak költségtérítéses képzési formára lehet felvételt nyerni. Ez a veszély elsõsorban a kis, vidéki fõiskolákon (pl. az Eötvös József Fõiskolán) oktatott alapszakokat fenyegeti. Az államilag támogatott férõhelyek fentiek szerinti elosztása kétségtelenül nyílt versenyhelyzetet teremt a felsõoktatási intézmények, illetve az azokban oktatott szakok között, a hátrányos helyzetben lévõ intézmények elõnyben részesítésének leghaloványabb szándéka nélkül. Dr. Abonyi István

5

Az elmaradt közszolgálati sztrájk ürügyén… 2006. november 16-án az OÉT (Országos Érdekegyeztetõ Tanács) – látva a kompromisszumkészség hiányát – felfüggesztette tárgyalásait a kormánnyal mindaddig, míg az Országos Sztrájkbizottság eredményre nem jut a 2007. évi béreket illetõen. Több forduló után sem tudtak megegyezni, mert a kormány javaslata szinte semmit nem mozdult el az eredeti kiinduló pontról. Ezért a sztrájkbizottság úgy döntött, hogy a mögöttük álló négy nagy szakszervezeti tömörüléssel (melyhez az FDSZ-szel együtt 45 szakszervezet csatlakozott) meghirdeti 2007. február 21-ére – a magyar közszolgálat történetében elõször – az országos közszolgálati figyelmeztetõ sztrájkot. Fõiskolánkon az FDSZ (Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezete) helyi bizottsága is megkezdte az elõkészületeket. Megalakult a sztrájkbizottság, melynek tagjai voltak: Vincze Lászlóné dr., az FDSZ elnöke, Fischbäckné Horváth Ildikó, az FDSZ titkára és a bizottsági tagok közül Vadai Istvánné, Katanichné Páncsity Katalin, Kubatov István. A munkáltatóval történt tárgyalás során megállapodtunk prof. dr. Majdán Jánossal, a fõiskola rektorával a sztrájk ideje alatti elégséges szolgáltatásokról, valamint arról, hogy az esetleges figyelmeztetõ sztrájk idejére a dolgozók munkabérét nem vonják le. Köszönjük, hogy minden tekintetben támogatta szakszervezetünk törekvéseit. A gyakorló iskola igazgatónõjével is folytak tárgyalások, tájékozódtunk, hogy a városi intézmények milyen formában kívánják a figyelmeztetõ sztrájkot lebonyolítani, jeleztük a HÖK felé szándékunkat, gyártottuk a plakátokat, szórólapokat, megbeszéléseket folytattunk a lebonyolítás mikéntjérõl… és vártunk. Kivártunk az utolsó pillanatig, ugrásra készen, mivel még volt remény a megegyezésre a Kormány és az Országos Sztrájkbizottság között. Bár az idõ egyre fogyott, a munkavállalói oldal február 19-én hétfõ délig adott idõt, hogy sikeres megállapodás esetén lefújják a sztrájkot. Ez az utolsó percben megtörtént, elmaradt a kétórás figyelmeztetõ sztrájk. Azt, hogy ki mekkora eredménynek tekinti a létrejött megállapodást, ennek megítélése változó lehet. Azt viszont senki nem vonhatja kétségbe, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a megszorító intézkedések fájdalmas következményeinek enyhítésére mégis csak sikerült megoldást találni.

Ismétlem, az enyhítésére. A 2007. július 1-jétõl folyósítandó 8,3% illetménykiegészítés, igaz, csak átmeneti megoldás (amit nem építenek a bértáblába), de megkapják a közszféra dolgozói. Egyfajta híd, amin átmenthetjük magunkat a holnapba. 2008. év hasonló bérkiegészítéssel folytatódik. Két nehéz év után a 2009. év lesz az, amikor – ha elõször szerényebb mértékben, de – megindulhat egy a bértáblában garantált illetménynövekedés. Addig még hosszú az idõ, és nem nyugodhatunk meg, hiszen a kormány már a közalkalmazotti törvény módosításán is dolgozik, melynek változásai szintén a dolgozókat érintenék hátrányosan. Amit elérhetünk, csak összefogással érhetjük el. A szakszervezetek képviselõinek – akár helyi, akár országos szinten –, ha a munkavállalók érdekeit képviselik, tudatosítaniuk kell a tárgyaló félben, hogy tagság áll mögöttük, melynek súlya van. Ezért fontos, hogy minél többen felismerjék annak fontosságát, hogy a szakszervezeti tagság az érdekérvényesítés fontos eszköze. Fõiskolánkon az FDSZ mint reprezentatív szakszervezet mûködik. Köszönjük tagjainknak, hogy készek kiállni önmaguk és a közösség érdekeiért, valamint támogatásukkal lehetõvé teszik, hogy országos szinten az FDSZ tárgyalópartnerként vehessen részt a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Még mindig sokan vannak azonban, akiket szívesen várunk tagjaink sorába. Mindenkire számítunk, de talán legjobban a fiatalabb korosztályra. Remélem, hogy e cikk olvasása után lesz, aki megkeres bennünket és szívesen vállalja a szakszervezeti tagságot. Szükség lenne frissítésre, új, aktív tagok részvételére. Az év elsõ felében lejár a vezetõség mandátuma, új választások is lesznek, de mindenképpen változásokat tervezünk, aktívabban, új lehetõségeket keresve, a dolgozók érdekeinek védelmében és a helyi munkaviszonyok jobbá tételének kialakításában. Tudjuk, hogy a vezetés készséges és nyitott minden irányunkból érkezõ kérés, illetve lehetõség megvitatására. Cserébe õk sem várnak mást, mint ami a mi érdekünk is, hogy aktívan dolgozzunk fõiskolánk hírének jobbításán, a munka színvonalának emelésén, hogy a dolgozók érezzék, munkájuk fontos, megbecsülik õket és számítanak rájuk. Fischbäckné Horváth Ildikó FDSZ titkár

A MÛSZAKI ÉS INFORMATIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE BAJÁN Az Eötvös József Fõiskolán március 21-én tartotta soros ülését a Magyar Rektori Konferencia Mûszaki és Informatikai Tudományos Bizottsága. A magyar mûszaki felsõoktatás intézményeinek vezetõi számára Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági szakállamtitkára, Móré Tamás minisztériumi osztályvezetõ, valamint Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István MFRFK elnök tartott elõadást, elsõsorban a felsõoktatási törvény tervezett változtatásával kapcsolatos intézmény-finanszírozási kérdésekrõl. Az elhangzottak szerint a minisztérium hároméves támogatási megállapodások (szerzõdések) keretében támogatná az intézményeket, bizonyos – elõre meghatározott – mutatók teljesítése esetén. A tervezet jelenlegi formájában a támogatás 60%-ában meghagyná a normatív (hallgatói létszámarányos) elemet, a maradék 40% egyfajta bázisfinanszírozásként mûködne. A minisztérium szándékai szerint az új rendszer megakadályozná, hogy egyes – elsõsorban az államilag támogatott hallgatói létszám drasztikus csökkenése miatt – nehéz helyzetbe kerülõ intézmények rövid idõ alatt csõdbe menjenek. A hároméves futamidõ lehetõséget adna ezen intézmények számára az új helyzet kezelésére alkalmas stratégia kidolgozására és bevezetésére. Az államtitkári elõadást vita követte, majd a Bizottság megtárgyalta a 2009-es felvételi eljárásban beszámítható érettségi vizsgatárgyakat a mûszaki képzési terület tekintetében. A Bizottság több pontban módosító javaslatokat szavazott meg ebben a tárgykörben. A házigazda jogán dr. Abonyi István fakultásigazgató rövid elõadás keretében bemutatta a fõiskolát és azon belül részletesebben a Mûszaki és Gazdálkodási Fakultáson folyó mérnökképzés sajátosságait. Az ülés zárásaként ügyrendi kérdések megtárgyalására került sor. Vuity Zoltánné fõtitkár

6 HISZI TANKÖNYVLISTA

HISZI Tankönyvbolt 2006 októberétõl folyamatos tárgyalások kezdõdtek egy újabb hallgatói szolgáltatás kialakításáról, létrehozásáról. E tárgyalások folyamán, 2007 januárjában szerzõdéskötésre került sor az Eötvös József Fõiskola és a Széchenyi Könyvesbolt (Pécs) között. Röviden a Széchényi Könyvesboltról: A bolt közel 30 éve kezdte meg mûködését, tulajdonosai között szerepelt a legnagyobb vidéki könyvterjesztõ vállalat (Mûvelt Nép), a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, a holland Wolters Kluwer Könyvkiadó, majd 1998 óta a Kovácsné és Társa Kft. Ezen évek alatt a vidék egyik legnagyobb választékú szakkönyvesboltjaként vált ismertté. Többéves gyakorlattal és naprakész ismeretekkel rendelkezõ dolgozóik igyekeznek a vásárlók igényeit kielégíteni. Fõ profiljuk a közgazdasági és jogi szakkönyvek, pedagógiai, pszichológiai, ismeretterjesztõ kiadványok, szótárak, nyelvkönyvek és egyéb tanulást segítõ kiadványok terjesztése. Több mint 20 éve üzemeltetik a Pécsi Tudományegyetem Jogi- és Közgazdasági Karán lévõ jegyzetboltot. Fõiskolánkon kihelyezett tankönyvboltot üzemeltet, HISZI Tankönyvbolt néven. Természetes és kézenfekvõ volt, hogy az új szolgáltatás a már mûködõ Hallgatói Szolgáltató Iroda (HISZI) részeként fog mûködni. A Tan-

könyvbolt feltöltése folyamatos. Együttmûködik az Eötvös József Fõiskolai Kiadóval, ennek kapcsán forgalmazza a fõiskola oktatói által megjelenõ kiadványokat, jegyzeteket is. Nagy segítség a fõiskola oktatói részérõl készített jegyzet, illetve tankönyvlista azon kiadványokról, amelyekbõl jelenleg is „megkövetelik” az egyes tantárgyak anyagát. Természetesen hallgatói megrendeléseket is fogadunk. Fõiskolánk 2006/07-es tanév II. félévére tervezi a jegyzetbonok kiadását, amelyek levásárolhatók a HISZI Tankönyvboltban, tehát kettõt egy csapásra: a már eddig is mûködõ szolgáltatások mellett a hallgatók tanulmányaik során szükséges jegyzeteiket beszerezhetik a szokott helyen.

HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA HISZI TANKÖNYVBOLT (6500 Baja, Szegedi út 2. – „B” épület 27.) NYITVA TARTÁS H-CS: 8:00 – 16:00 P: 8:00 – 14:00 Március 19-én tartottuk a HISZI Tankönyvbolt hivatalos megnyitóját, ahol részt vettek fõiskolánk tanszékvezetõi, egységvezetõi, valamint a sajtó munkatársai is. Nagy Andrea irodavezetõ

A felnõttképzés elméleti gazdasági és terület – Koltai Dénes A figyelem pszichológiája – Czigler István A gyermek pszichológiai fejlõdése – Vajda Zsuzsanna A gyermekkor története – Pukánszky Béla A gyermekkori és a serdülõkori személyiség A gyermekrajzok fejlõdéslélektana – Feuer Mária A gyermekrajzok megértése – Cathy A. Malchiobi A kérdõíves módszer – Horváth György A kommunikatív etika – Jürgen Habermas A közvetlen emberi kommunikáció – Buda Béla A kultúra eredete és szerepe – Róheim Géza A kultúra intézményrendszereinek történeti-f. – Sári Mihály A lélek betegségei – Ronald J. Comer A lélek egészsége – Dr. Buda Béla A lélek közegészségtana – Dr. Buda Béla A lét és a semmi – Jean Paul Sartre A mese morfológiája – V. J. Propp A nõnevelés évezredei – Pukánszky Béla A nyelv enciklopédiája – David Crystal A nyelv és a nyelvek – Kenesei István (szerk.) A pedagógia problématörténete – Németh A., Pukánszky B. A pedagógusok gondolkodásának módszertana – Szivák J. A pszichológia alapjai – Comenius A pszichológia alapkérdései – Donald O. Hebb A szabadidõ pedagógiai és gyógypedagógiai könyve A szervezkedõ ember – Csepeli György A szexuálpszichológus válaszol – Dr. Szilágyi Vilmos A tanári tevékenység és a pedagógusképzés – Falus Iván A tanítás mûvészetmódszere – Mikonya György A társadalomtudományi kutatás gyakorlata – Earl Babbie A társak és a társadalom megismerése – David L. Hamilton A társalgás cselei – Anna Reboul, Jacques Moeschler A társas én – Joseph P. Forgas (Forgács József) A társas érintkezés pszichológiája – Forgács József A társas lény – Elliot Aronson A tömegkommunikáció elmélete – Denis McQuail A történetek tudománya – László János A visszajelzõ csoport – Tom Andersen A zárt gondolkodás pszichológiája – Arie W. Krauglanski Achmed: egy játékterápia története – Anneliese Ude-Pestel Amerika társadalom és oktatás – Zsigmond Anna Analízis – Dr. Csernyák László Az egyén fejlõdése és a család Az elég jó szülõ – Bruno Bettelheim Az emberi emlékezet – Alan Baddeley Az emberi megismerés kibontakozása Az esettanulmány – Golnhofer Erzsébet Az ezerarcú elme – Tanulmányok Az információtechnológia fogalmai – Daró Ildikó Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer – Irving Seidman Az irodalomkutatástól a hivatkozásig – Bertáné Németh Á. Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága Az iskolai nevelés a lélek védelmében – Dr. Buda Béla Az iskolakérdés – Gáspár László Az ismeretlen szakképzés – Hrubos Ildikó (szerk.) Az oktatás kultúrája – Jerome Bruner Az oktatás világa kelet- és délkelet-ázsiában – Gordon-Gyõri Az olvasó agy – Csépe Valéria Az öngyilkosság – Émile Durkheim Az örökmozgó gyerek – Dr. László Zsuzsanna

7 Bevezetés a beszédfogyatékosok pedagógiájába – Krommer Bevezetés a korai fejlesztés témaköreibe – Comenius sorozat Bevezetés a könyvtári informatika alapjaiba Bevezetés a látásfogyatékosok pedagógiájába – GYP Bevezetés a mozgásfogyatékosok pedagógiájába – GYP Bevezetés a pedagógiába – Loránd Ferenc Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe – Falus Iván Bevezetés a pszichológiába – Keményné Dr. Pálffy Katalin Bevezetés a stratégiai menedzsmentbe – Barakonyi Károly Bevezetés a szociálpszichológiába – Dr. Szabó István Bevezetés a szociológiába – Andorka Rudolf Bevezetés a szociológiaelméletbe – Pokol Béla Bevezetés a tanulás lélektanába – P. Bednorz, M. Schuster Bevezetés a társadalomtörténetbe – Bódy Zs., Ö. Kovács J. Bevezetõ általános gyógypedagógiai ismeretekbe Cigány gyerekek az általános iskolában Cigányok iskola oktatáspolitika – Forray K., Hegedûs A. Családi szocializáció és személyiségzavarok – Dr. Bagoly E. Családok és családterápia – Salvador Minuehin Családszociológia – Schadt Mária Diagnosztikai fejlõdésvizsgáló rendszer. Didaktika – elméleti alapok Didaktika – Falus Iván Differenciálegyenletek – Mûszaki Tankönyvkiadó Differenciálszámítás – Bolyai Könyvek Diszlexia – Mark Selikowitz Elemi különbség – Simon Baron-Cohen Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években – Klaniczay G. Emberi kapcsolati jellemzõk összehasonlító… – Billédi K. Ének az óvodában – Forrai Katalin Érték és nevelés – Lippants Árpád Érték és pedagógia – Magyari Beck István Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban – Gerõ Zs. Érzelmeink – Keith Oatley Észlelés – Robert Sekuler, Randolph Blake Evolúciós pszichológia – Bereczkei Tamás Félelem, harag, agresszió – Dr. Ranschburg Jenõ Felnõttképzési módszertár – Kraiciné dr. Szokoly Mária Fókuszcsoport – Vicsek Lilla Fonetika a beszéd tudománya – Gósí Mária Gondolatok a gyermekközpontú napköziotthon... – Szalóky

Görög mûvelõdéstörténet – Németh G., Ritoók Zsigmond Gyermeklélektan – Jean Piaget Gyermeklélektan – Mérei Ferenc Gyermekpszichodráma – Kende B. Hanna Gyógypedagógiai alapismeretek – ELTE – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar Gyógypedagógiai alapismeretek – Hofman, Mezeiné Gyógypedagógiai szöveggyûjtemény – Hofman Judit Hagyjuk sorsára – Zsidi Zoltán Határérték-számítás – Mûszaki Tankönyvkiadó Hiperaktivitás és tanulási zavarok – Dr. F. Földi Rita Hogyan írjunk szakdolgozatot – Umberto Eco Ifjuság és drogfogyasztás – Bácskai – Gerevich Integrálszámítás – Bolyai Könyvek Játék az óvodában – Kovács Györgyí, Bakosi Éva Játék és pszichoterápia – Benedek László Játékban felnõni – Pszichodráma a gyakorlatban Játékpedagógia – Maszler Irén Játszás és valóság – D. W. Winnicott Kié az egyetem? – Kozma Tamás Ki nevel a végén? – Dr. Csernus Imre Kisgyermek, család, külvilág – D. W. Winnicott Kommunikáció – Karl Eerik Rosengren Konzultáció sok problémás családokkal – Insoo Kim Berg Korai személyiségfejlõdés és énfunkciók – Kulcsár Zs. Könyvtári információkeresés – Ungváry Rudolf, Vajda Erik Könyvtárosok kézikönyve I.– II. – III. – IV. – V. Közoktatás és nemzet – Csoma Gyula Közösségek rejtett hálózata – Mérei Ferenc Kutatómunka a pszichológiában – Szokolszky Ágnes Kvalitatív kutatási metodológia és pedagógiában – Szabolcs Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón Lélektankönyv – Vajda Zsuzsanna Magyar mûvelõdéstörténet – Kósa László Magyarország története a XX. században – Romsics Ignác Marketing – Zeller Gyula Matematika feladatok – Mûszaki Fõiskolásoknak Matematika tankönyv – Általános tanító szakos hallgatóknak Matematika feladatgyûjtemény – Tanító szakos hallgatóknak Mátrixszámítás – Mûszaki Tankönyvkiadó Megélni-túlélni – Pszichodráma a gyakorlatban II.

Miért jó egy alternatív iskola? – Falus Iván (szerk.) Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásokból – Sántha K. Módszertan – A társadalmi jelenségek kutatása Motiváció tanulás, tanítás – Réthy Endréné Multikulturális nevelés – Cs. Czachesz Erzsébet Mûvelõdéselmélet alapjai – Maróti Gábor Neveléselmélet – Dr. Gáspár László Neveléselmélet – Zrinszky László Neveléselmélet – Bábosik István Neveléslélektan – Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva Neveléstörténet – Magyariné Sztankovics Ilona Neveléstörténet – Mészáros I., Németh A., Pukánszky B. Nõiség, szexualitás, freudizmus – Lukács Dénes Nonverbális pszichoterápiák – Animula könyvek Nyelvmûvelés – Fábián L., Lõrincze Lajos Oktatáspolitika – Lukács Péter, Nagy Péter Tibor Oktatástechnológia – Csoma Gyula Olvasás és pedagógia – Cs. Czachesz Erzsébet Óvodapedagógia I. – Kovács György, Bakosi Éva Óvodától a szakmáig – Havas Gábor, Liskó Ildikó Párkapcsolat, szexualitás, pszichoanalízis – Lukács Dénes Pedagógia – Fridrich W. Kron Pedagógia és pszichológia – Fehér Irén Pedagógia I. – Kozma Béla Pedagógia II. – Kozma Béla Pedagógiai rendszerek elvek és értékek – Kovátsné Press & pr – Domokos Lajos Pszichoanalitikus elméletek – Peter Fonagy Pszicholingvisztika – Ronald Wardhaugh Pszichológia – Atkinson Pszichológia alapjai – (rózsaszín) Pszichológia pedagógusoknak – H. Kollár Katalin Pszichológiai rendellenességek a gyermekkorban Reformpedagógia és az iskola reformja Rendszerváltás a felsõoktatásban – Barakonyi Károly Retorika – Adamik T., Adamikné Jászó A., Aczél P. Statisztikai módszerek pedagógusok számára – Falus, Ollé Személyiségpszichológia – C. S. Carver, M. F. Scheier Személyiségzavarok – Döme László Szeressük egymást gyerekek – B. Király, Krasznai Szexuális viselkedés – Dr. Buda Béla Szociálpedagógia – Kozma Tamás, Tomasz Gábor (szerk.) Szociálpszichológia – Csepeli György Szociálpszichológia – Eliot R. Smith Szociolingvistika – Ronald Wardhaugh Szociológia – Anthony Giddens Szociológiai alapismeretek – Girán János, Ligeti György Szondi: az ösztönprofiltól az elméletig – Lukács Dénes Szöveggyüjtemény a magyar mûvelõdéstört. – Agárdi Péter Szülõi bánásmód – gyermekbántalmazás – Révész György Tanuljunk, de hogyan – Nemzeti Tankönyvkiadó Tanulmányok a neveléstudomány köreibõl – Osiris Tanulók – iskolák – különbségek – Báthory Zoltán Társadalmi csapdák és diagnózisok – Hankiss Elemér Társadalom és nyelvhasználat – Kiss Jenõ Társas alapmotívumok – Susan T. Fiske Trauma és gyógyulás – Judit Herman Valószínûségszámítás – Mûszaki Tankönyvkiadó Vektorgeometria és lineáril algebra – Scharnitzky Viktor Vélemények a másságról – Barczy M., Diósi P., Rudas J. A lista 2007. április 5-én készült! A tankönyvbolt kínálata folyamatosan bõvül, amihez elengedhetetlen az oktatók kiegészítõ listája, amit szívesen fogadunk e-mailben ([email protected])!

8

Az Eötvös József Fõiskola Karrier Központja Állást találni sohasem volt könnyû feladat, s napjainkban talán egyre nehezebb. Sokan úgy gondolják, az elhelyezkedésnél a legfontosabb a végzettség: ha valakinek jó képesítése van, biztosan nagyon jó munkahelyet talál. Valóban nagyon fontos a végzettség, de ma már nem elég, hiszen 5-6-szor több diplomás pályakezdõ keresi helyét a munkaerõpiacon, mint 10 évvel ezelõtt. Gyakorlati tapasztalatunk, hogy végzõs diákjaink jelentõs része elhagyja a régiót, mely több okra vezethetõ vissza. A demográfiai mélyhullám miatt az óvodákba és az iskolákba kerülõ gyermekek létszáma hosszabb távon csökken, az emiatt végrehajtott intézményösszevonások következtében pedagógusok válnak munkanélkülivé. A hagyományos mûvelõdésszervezõi feladatok átalakuláson mennek keresztül, ma már sokkal inkább a menedzsment képességeket is magába foglaló településfejlesztési szakemberek iránti igény jellemzõ. Végzõs mérnökeink – noha a számszerûsített kereslet meghaladja a munkaerõpiacon jelenlévõ kínálatot – ugyancsak munkába állási nehézséggel küzdenek. A közalkalmazotti és a közszolgálati szféra eddig viszonylag könnyebben kiszámítható munkaerõigénye és -felvevõ képessége jelentõs mértékben megváltozott és részben kiszámíthatatlanabbá vált. A pedagógusképzés kivételével a felsõoktatási intézmények – így fõiskolánk – által nyújtott oktatás szerkezete nem követi rugalmasan a munkáltatói elvárásokat, a megszerzett ismereteken túlmenõen a munkaadók gyakran fogalmaznak meg többletigényeket is. Felgyorsult korunkban ezért lényeges, hogy a hallgatókban kialakítsuk a folyamatosan változó feltételekhez való alkalmazkodás képességét. A munkaerõpiaci verseny a korábbihoz képest másfajta munkavállalói attitûd meglétét feltételezi: a munkavállaló aktív kezdeményezõ szerepére épít. A hagyományos felsõoktatási képzésnek még nem képezi általánosan elterjedt részét a hallgatók felkészítése arra, hogy választani tudjanak a különbözõ jövedelemszerzõ módok között, illetve, hogy a munkavállalói versenybõl képesek legyenek gyõztesen kikerülni. Fontos kiemelni azt a tényt is, hogy az EU-csatlakozást követõen az Unióval kapcsolatos ismeretek, a pályázatírási készségek, valamint ehhez kapcsolódóan a projektmenedzsment kérdésköre ugyancsak különösen értékes tudássá vált, ez azonban rugalmasan nem építhetõ be egy fõiskola nappali képzési struktúrájába. Ahhoz, hogy a friss diplomások minél könynyebben és minél nagyobb eséllyel helyezkedjenek el a mára már telített munkaerõpiacon, elengedhetetlen bizonyos ismeretek és technikák elsajátítása. A sikeres elhelyezkedéshez nem elegendõ az a szakmai tudásanyag, amit az oktatási intézményekben megszerezhetnek. Szükség van arra is, hogy világos céllal rendelkezzenek, ne érjék õket váratlanul az interjúk során feltett „ne-

héz” kérdések, ismerjék az önéletrajzírás fortélyait, a különbözõ kiválasztási módszereket, és szakmájuk határterületén is otthonosan mozogjanak. Ehhez nyújt segítséget a felsõoktatásban a karriertanácsadás, mely hazánkban néhány éve kezd elterjedtté válni. Fõiskolánkon egy ezt a célt szolgáló intézmény – Karrier Központ – létrehozására a tavalyi évben nyílt lehetõség a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretében meghirdetett pályázat kapcsán. Röviden a pályázatról, az eddigi eredményekrõl: A pályázat elnevezése: „Tervezett jövõ”: Helyi együttmûködés a diplomás fiatalok régióban történõ megtartása, szakmai kompetenciájának növelése és munkaerõpiaci esélyének javítása érdekében a dél-alföldi régióban. A ROP támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy az intézmény szolgáltatásainak, kapcsolatrendszerének fejlesztésével fokozza a fõiskola végzõs hallgatóinak munkaerõpiaci versenyképességét. Ehhez elsõsorban tisztában kell lenni azzal, hogy a munkaerõpiac milyen elvárásokat támaszt a friss diplomásokkal szemben. Ennek a feltérképezésére vállalkozott 12 hallgató bevonásával a fõiskola egyik jeles oktatója, egy szociológiai kutatás keretében. A felmérés tapasztalatai alapján a munkaerõpiac által elvárt szakmai és személyi kompetenciák fejlesztésére a fõiskola egy olyan dinamikus képzési rendszert dolgozott ki, mely alkalmas a piaci változások követésére, s ennek következtében a folyamatosan változó munkaadói igényekre szinte azonnal kész reagálni. A két féléves, szabadon választható Kompetenciafejlesztõ képzés 3 modulja (Személyes kompetencia-, EU-projektmenedzsment és Szakmai modul) olyan korszerû ismeretekkel ruházza fel a hallgatókat, melyekkel álláshoz jutási esélyeik jelentõsen javulnak.

Az EJF Karrier Központjának küldetése, szolgáltatásai A pályázat eredményeként 2006 õszén létrejött a Karrier Központ. A Központ korszerûen felszerelt irodával, internetcsatlakozással ellátott számítógépekkel és egy tíz fõ befogadására alkalmas tárgyalóhelységgel várja a Mûszaki és a Pedagógiai Fakultás hallgatóit a Pedagógiai Fakultás B épületében. A Központ célcsoportját a fõiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgatók képezik. A célcsoportba elsõsorban a nappali képzésben részt vevõ hallgatók tartoznak, mivel õk azok, akik még nem rendelkeznek munkahellyel. Ugyanakkor, természetesen, nem zárjuk ki a levelezõs képzésben résztvevõ, munkahellyel nem rendelkezõ hallgatókat sem. A Karrier Központ a program operatív irányító szervezete, mely biztosítja a program hosszú távú mûködtetését. A Központ a Fõiskola központi szervezeti egységeként képes a hallgatókkal, munkaadókkal szükséges folyamatos kapcsolattartásra. A Központ hálózat menedzsmentjén keresztül fogja össze a különbözõ szakmai területekért felelõs oktatókat, akik közvetlenül tartják és építik a kapcsolatot az adott szakmai területtel.

9 Küldetésünk, szolgáltatásaink: • A hallgatók és a potenciális munkaadók közötti kapcsolati háló kiépítése és menedzselése. Az állást, szakmai gyakorlati helyet keresõ hallgatók, valamint a munkát kínáló cégek számára olyan kapcsolatteremtési módot biztosítunk, mely során nemcsak a munkáltatók találkozhatnak a számukra legmegfelelõbb jelöltekkel, hanem hallgatóink is megtalálhatják a szaktudásukhoz leginkább illeszkedõ feladatot. Szándékunk mindkét féllel megismertetni a másik véleményét, elvárásait és preferenciáit, így is szolgálva, hogy az álláskeresõk és a munkaadók egy nyelvet beszéljenek. • A hallgatók tájékoztatása az adatbázisban megjelenõ munkaadói körrõl, állásajánlatokról, szakmai gyakorlati lehetõségekrõl. Az adatbázis az EJF honlapján hozzáférhetõ, feltöltése jelenleg folyamatban. • A hallgatók felkészítése a munkaadókkal való találkozásra. Hallgatóinkat megtanítjuk az álláskeresés fortélyaira és felkészítjük karrierjük aktív tervezésére. Ennek érdekében többek között álláskeresési technikákkal ismertetjük meg õket, segítünk a pályázati csomag (önéletrajz, kísérõlevél stb.) öszszeállításában, az interjúra való felkészítésben, felvilágosítást nyújtunk jogi és adóügyi kérdésekben. • Segítség a HÖK Karrier Klub programjainak összeállításában, lebonyolításában. A hallgatók a klubfoglalkozásokon kötetlen formában ismerkedhetnek meg azokkal a kérdésekkel, melyeket a fejlesztõ képzés keretében szervezett módon elsajátíthatnak, így a képzés megismertetését is szolgálja. • Kompetencia-fejlesztõ képzés lebonyolítása. A szabadon választható képzés két féléves, három modulból áll. A személyes kompetencia modul célja a hallgató felkészítése az önismereten alapuló döntéshozatalra, melynek során választ a különbözõ jövedelemszerzõ tevékenységek között, továbbá a munkahelyi körülmények között, továbbá a munkahelyi körülmények közötti egészség megõrzési technikák átadása. A modul önismereti komponensének témája: • a képzés során a képzésben résztvevõk felkészítése a munkaerõpiacon való megjelenéshez, az érvényesülés iránti igény felkeltése és erõsítése • az „én” és „mások” ismeretéhez pszichológiai, szociálpszichológiai, illetve szociológiai aspektusból történõ segítségnyújtás • karriertervezési ismeretek, valamint önéletrajzírási technikák átadása • gyakorlatok: helyzetgyakorlatok, kommunikációs tréning… A modul munkaegészségügyi komponensének témája: • a képzésben résztvevõk felkészítése a munkavégzés miatt kialakuló egészségügyi problémák megelõzésére, a prevenciós szemlélet igényének kialakítása és tudatosítása • a hatékony szellemi munkavégzéshez elengedhetetlen tartásjavító torna megismertetése, egészségmegõrzõ szemlélet bõvítése • gyakorlatok. Az EU projektmenedzsment modul célja a projektszemléletû tervezési és menedzsment technikák átadása a fenntartható piacgazdaság vi-

szonyai között általános ismeretek átadása az Európai Unió támogatási és finanszírozási rendszerérõl, regionális politikájáról az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV eszközrendszerérõl (helyzetleírás, logframe, indikátorok). A projekttervezés, pályázatírás, menedzselés tartalmi, formai követelménye. Dokumentáció összeállítás, ellenõrzés, monitoring fõbb jellemzõi. A szakmai modul célja a versenyképességet javító, a fenntartható piacgazdaság igényeire tekintettel lévõ, innovációt segítõ szakmai ismeretek átadása. Ennek részletes kidolgozása munkaerõpiaci kutatás eredményeinek ismeretében történik • Évenkénti állásbörze szervezése. Az elsõ állásbörze 2007 tavaszán kerül megrendezésre, ahol a fõiskola hallgatói és az õket alkalmazni kívánó cégek számára kívánunk találkozási és kapcsolatfelvételi lehetõséget teremteni. A rendezvény célja, hogy a hallgatók minél több céggel és állásajánlattal találkozzanak, minél teljesebb képet kapjanak jövõbeni lehetõségeikrõl. Rendezvényünkkel hozzá szeretnénk járulni ahhoz, hogy a fiatal szakembereket keresõ vállalatok, cégek, oktatási intézmények minél egyszerûbben és költséghatékonyabban kutathassák fel, illetve minél több jelentkezõ közül választhassák ki leendõ munkatársaikat. A hallgatók felkészültségét, céltudatosságát elõadások, próbainterjúk, személyes tanácsadás és egyéb kísérõprogramok keretében szeretnénk javítani az állásbörzét megelõzõ napokban. • Képzési Kerekasztal mûködésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. A Képzési Kerekasztal a Fõiskola és a potenciális munkaadók közötti szakmai párbeszédet, valamint a program megvalósulásának dinamizmusát biztosítja, évente értékelve, hogy a kutatás – képzés – gyakorlat kapcsolatrendszerben a képzés menynyiben volt képes megfelelni a kutatás során megfogalmazott igényeknek és elvárásoknak. • Szakmai gyakorlati lehetõségek. Központunk meghatározó szerepet tulajdonít ennek. A szakmai gyakorlatból ugyanis rengeteget profitálhatnak a hallgatók, ha nem szükséges rossznak tekintik és megpróbálják kihozni belõle a maximumot. Ennek oka, hogy egyre több cég lát fantáziát a szakmai gyakorlat utánpótlásnevelõ szerepében, sokan a legjobbakat a gyakorlati idõ végeztével is örömmel alkalmazzák. Több hallgató a gyakorlat alkalmával lelt rá elsõ munkahelyére. • Tréningek szervezése. A pályázat két évre szól, ami azt jelenti, hogy a Karrier Központ tevékenysége a második év végére, vagyis 2008-ra teljesedik ki. Ebbõl következõen a Központ szolgáltatásai folyamatosan bõvülnek, a friss információkról szórólapok, plakátok, körlevelek és személyes találkozók formájában tájékoztatjuk a hallgatókat. A hosszú távú program reményeink szerint megkönnyíti a végzõs hallgatók elhelyezkedését, összehangolja a képzési tematikát és a foglalkoztatók elvárásait, ami a régió versenyképességének, gazdasági fejlõdésének, valamint munkaerõmegtartó képességének javulásához vezet. Fischbäck Kitti, Karrier Központ vezetõ

INTÉZMÉNYÜNK AKKREDITÁCIÓS ÉRTÉKELÉSE A Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság ütemezése értelmében fõiskolánk második intézményi akkreditációs értékelésére e tanévben került sor. A 2007 január végéig összeállított írásos dokumentumunk az elsõ körben (1997-ben) készült anyagtól jelentõsen eltér. A megadott szempontok szerint elkészített intézményi önértékelésnek ugyanis elsõsorban a minõségbiztosítás meglétére és milyenségére kellett fókuszálnia, különös tekintettel az Európai Felsõoktatási Térség 2005-ben elfogadott minõségbiztosítási sztenderjeire és irányelveire. A MAB által kijelölt Látogató Bizottság a helyszíni akkreditációs értékelést március 28-29-én végezte. A bizottság összetétele: Hunyadi Györgyné CSc (Eötvös Loránd Tudományegyetem), a bizottság elnöke, M. Nádasi Mária CSc (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Lenkei Péter DSc (Pécsi Tudományegyetem), Drescher Attila dr. (Márton Áron Kollégium, fõigazgató), Koczor Zoltán CSc (Budapesti Mûszaki Fõiskola), a MAB Minõségbiztosítási Bizottsága által javasolt tag, Hernáth Terézia MAB-referens. A bizottság tagjai elõzetes munkatervüknek megfelelõen tanítási órákat látogattak, megnézték az intézményi infrastruktúrát (könyvtár, sportcsarnok, szaktantermek, Pályázati Iroda, Karrier Iroda, építkezés stb.), tanszéki beszélgetéseket kezdeményeztek, meglátogatták a gyakorlóiskolát, több vezetõvel személyesen konzultáltak, megnézték az elkészített intézményi és oktatási dokumentumokat (a fõiskola minõségbiztosítási kézikönyve és egyéb dokumentumai, IFT, tantervek, tematikák, gyakorlatokról készült jelentések, szakindítási anyagok, szabályzatok), szakdolgozatokat és azok értékelését tanulmányozták stb. Találkoztak a doktorandusz oktatókkal, valamint a hallgatói képviselettel és a HÖK vezetõivel. A MAB-nak a HÖOK részérõl delegált tagja külön érkezik majd intézményünkbe és találkozik hallgatóinkkal. A látogatás végén az elnök asszony tájékoztatta a fõiskola vezetõségét a bizottság benyomásairól, tapasztalatairól. Ezeket részletesen tartalmazza majd a bizottság írásbeli jelentése, amely együttesen alapul az írásos beadványunkon és a látogatás tapasztalatain. Ennek kézhezvételét követõen a MAB-jelentést nyilvánossá tesszük az intézmény oktatói, dolgozói és hallgatói számára. A. Herbszt Mária

10 EJF ÁLLÁSBÖRZE 2007. ÁPRILIS Az Eötvös József Fõiskola Karrier Központja – a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltsége Baja közremûködésével – állásbörzét rendez április 18-án, szerdán az Eötvös József Fõiskolán, a fõiskolai hallgatóknak és már diplomával rendelkezõ érdeklõdõknek. A most megrendezendõ EJF Állásbörze célja, hogy találkozási és kapcsolatfelvételi lehetõséget biztosítson a jelenlegi és végzett hallgatók, fiatal értelmiségiek és az õket alkalmazni kívánó cégek számára, a rendezvény iránt érdeklõdõk minél több céggel és állásajánlattal találkozzanak, minél teljesebb képet kapjanak jövõbeni lehetõségeikrõl, a munkáltatók elvárásairól. Az állásbörzén a résztvevõ cégek, intézmények kiállítóként és elõadóként is részt vesznek, állásajánlatokat tesznek, gyakorlati helyeket javasolnak, illetve bemutathatják a cég, az intézmény profilját, jövõbeni terveit. Fischbäck Kitti, a Karrier Központ vezetõje tájékoztatta lapunkat arról is, hogy terveik szerint az állásbörzét szakmai elõadásokkal, karriertanácsadással, felvételi próba interjúval, tesztírással, jogi tanácsadással, könyvbemutatóval igyekeznek vonzóbbá tenni a fiatalok számára. EURES-tanácsadó ad a külföldi munkavállalással kapcsolatos kérdésekre válaszokat, grafológus és más tanácsadók segítik a fiatalok tájékoztatását, az önismeret fejlesztését, illetve az érdeklõdõk segítséget és tanácsokat kaphatnak az önéletrajz írásához is. A látogatók, érdeklõdõk ingyenes kiadványokat kapnak, melyben karriertanácsadással kapcsolatos írások, önéletrajz-minták és cégbemutatók, konkrét állásajánlatok találhatók. A rendezvény kapcsolódik a megvalósulás fázisában lévõ ROP-3.3.1-05/1-2005-09-0004/34. sz. pályázatunkhoz. Az EJF Állásbörzével, a programokkal, részvétellel kapcsolatos kérdéseikkel Fischbäck Kittihez (EJF, Karrier Központ, Baja, Szegedi út 2., telefon: 79/524-624/161, [email protected]), illetve Rekettye Sándorhoz (Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltsége, Baja, Czirfusz F. u. 13., 79/520-831/210, [email protected]) fordulhatnak.

A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA PLÉNUMA március 6-án Budapesten ülésezett, melyen fõiskolánk rektora, prof. dr. Majdán János is részt vett. Az ülést dr. Kóka János miniszter úr elõadása nyitotta Kutatás – fejlesztés – innováció – az egyetemek szerepe a folyamatban címmel. Szó volt többek között a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. módosításáról és a MRK 2006-2007-es költségvetésérõl.

DIPLOMAOSZTÓ

Második alkalommal búcsúztatta az Eötvös József Fõiskola a vállalkozásszervezõ szakos hallgatóit 2007. február 11-én (vasárnap) 11 órai kezdettel. A Himnusz elhangzása utána az ünnepség egy szavalattal kezdõdött (Tóth Árpád: Egyetem nótájával), melyet Béda Szilvia II. évfolyamos tanító szakos hallgató elõadásában hallgathattunk meg. Ezt követte Albertné dr. Herbszt Mária rektorhelyettes asszony köszöntõ ünnepi beszéde, aki a vállalkozásszervezõ szak szakkoordinátora is egyben, majd az új diplomások eskütétele következett, amelynek az esküszövegét Baranyai Ákos végzõs hallgató mondta el. Albertné dr. Herbszt Mária által vezetett közgazdász fogadalomtételt követõen az ünnepség további részében a végzõsök átvették a diplomájukat. A hallgatók nevét Baráth Magdolna olvasta fel. Ünnepi programunk következõ részében meghallgattuk Szabó István III. éves tanító szakos hallgató elõadását, egy részletet a Légy jó mindhaláligból. Ezt követõen a TDK-ban és a közösségi munkában részt vett hallgatók díjazása következett. A résztvevõ hallgatók okleveleit dr. Gulyás László intézetigazgató adta át. Az új diplomások nevében Galló Norbert köszönt el az évfolyamtól és a fõiskolától. Végezetül, mielõtt a Szózat felcsendült volna, Tóth Renáta II. évf. vállalkozásszervezõ szakos hallgató is elbúcsúzott az alsóbb évfolyamok nevében a végzõsöktõl, és a munkaerõpiac farkastörvényeit említve sok szerencsét kívánt nekik. A Szózat után a ballagók közösen koccintottak a tanáraikkal, ezzel zárult a 2007-es diplomaátadó ünnepség. Tóth Renáta

11 RÉGIÓK A KÁRPÁT-MEDENCÉN INNEN ÉS TÚL Az Eötvös József Fõiskola hagyományteremtõ szándékkal rendezte meg március 23-án a Régiók a Kárpát-medencén innen és túl címû nemzetközi tudományos konferenciáját. A program a polgármesteri hivatal, dísztermében plenáris üléssel kezdõdött, ahol dr. Révfy Zoltán, Baja város polgármestere és prof. dr. Majdán János mondtak köszöntõ. Ezután A föderális Európa múltja, jelene és jövõje (prof. dr. Szávai Ferenc D.Sc.) A három Centrum (USA-EU-Kína) 2050ben (prof. dr. Botos Katalin), Úton az EurópaiTörök Unió felé ( Ph. D. dr. Gulyás László) címen hangzottak el elõadások. A délután folyamán tizenkét szekcióban (Régió és környezetgazdálkodás, Régió és agrárgazdaság, Régió és pénzügyek, Régió és humánerõforrások, Régió és közlekedés/logisztika, Régió és marketing – településmarketing, Határrégiók, A „Régiók Európája”, Régió és versenyképesség, Régiók a történeti térben), mintegy százhúsz elõadás hangzott el (prof. dr. Majdán János: A vasútigazgatás és a régiók, dr. habil. Rédei Mária: Régió és marketing kurzus, dr. Gulyásné dr. Ph. D. Turcsányi Enikõ: A munkahelyi stressz néhány sajátossága, Ph. D. dr. Maruzsa Zoltán: Vajdaság mint történeti régió, Kanizsai Mária: A Mura menti horvátok jelene és múltja, Brachinger Tamás: Regionalizáció, közigazgatás, önkormányzatiság, reform Magyarországon).

VITA A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁRÓL A WWF Magyarország, a Duna Környezetvédelmi Fórum és az Eötvös József Fõiskola Mûszaki Fakultása március 30-án rendezte fórumát Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javítása tanulmányról címen. A rendezvénynek a Mûszaki Fakultás épületének Török László Terme adott otthont, a megnyitót dr. Abonyi István fakultásigazgató tartotta. A tanulmány bemutatását követõen hozzászólt a kérdéshez többek között Alayer István (VITUKI), Sass Jenõ (VITUKI), Jakus György (Vízügyi Központ és Közgyûjtemény), Herzog Ferenc (Observator Kultúrmérnöki Kft.), Pupanek László (Közép-Duna-völgyi KÖVIZIG). Az állófogadást a témához kapcsolódó rövid elõadások (Vízbázisvédelem és turizmus a Duna mentén stb.), majd a résztvevõk hozzászólásai és vita követték.

Iskolahét 2007 Kik õrzik a Gringottsot? Hogyan járják a Tûztáncot az navahók? Mit csinál az, aki „fittyet hány”? Fittyet evett és rosszul esett neki? Ilyen és ehhez hasonló furmányos kérdésekre kellett válaszolnia március 21-én sok-sok versenyzõ gyermeknek a kiscsávolyi iskola három versenyén. A „Mesék szárnyán…” címû erõpróba a 3-4. osztályos tanulók közül 13 csapatot mozgatott meg, a Winnetou indiánverseny az 5-6. osztályos korosztálynak szólt, míg a 7-8. osztályosok Harry Potter és a varázslók világában mélyülhettek el. Évek óta egy tavaszi héten rendezik meg Baján az Iskolahét versenysorozatát, ami az idén is több száz tanulót és több tucat iskolát vonzott. A Kiscsávolyi ÁMK évek óta az irodalmi versenyek vonalát erõsíti. Meggyõzõdésünk, hogy a gyerekek olvasásra nevelése döntõ fontosságú, mert akit iskoláskorban megragad az olvasás gyönyörûsége, az egész életében hasznát látja ennek. Mindenfajta ismeretszerzés alapja az olvasási készség megléte. Még az oly népszerû internetes kommunikációhoz is kell tudni olvasni. Ezek a mondatok túl hivatalosnak hangzanak. Versenyeink „tudományos” alapjai ezekre a gondolatokra épültek, de a megvalósításuk játékos, élvezetes, ötletes volt, igazi „játszva tanulni” megoldásokkal. A versenyzõk találkozhattak Hófehérkével és a hét törpével, keverhettek varázsitalokat, elszívhatták a békepipát. A szóbeli és írásos kommunikációs feladatok nagyon nagy tetszést arattak. S hogy ki gyõzött? Nem fontos. Gyõzni csak egy csapat tudott. De mindegyik versenynek sok a nyertese. A „Mesék szárnyán…” zsûrijében az EJF oktatói (Bordás Sándor, Stohl Róbert és Vass Csaba) segítették a rendezvény sikeres lebonyolítását.

MAGYAR REKTORI KONFERENCIA FÕISKOLAI TAGOZATA február 22-23-án a Nyíregyházi Fõiskolán ülésezett. A kétnapos konferencián fõiskolánk rektora, prof. dr. Majdán János is részt vett. Az elnöki tájékoztatót dr. Molnár Károly tartotta, majd dr. Manherz Károly, az OKM szakállamtitkára beszélt a felsõoktatás idõszerû kérdéseirõl. Ezek után a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság új elnöke, dr. Bazsa György szólt a MFAB idõszerû feladatairól. A második napon a plenáris ülésen elhangzott Závecz Ferenc OKM szakállamtitkárának elõadása a felsõoktatás finanszírozásáról, valamint szó volt a felsõoktatás minõségirányítási rendszerérõl (dr. Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem rektora, dr. Szintay István, a Miskolci Egyetem tanára). Itt került sor a MRK új honlapjának és a szervezet szponzorainak a bemutatására is.

12 A FÕISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZOLGÁLTATÁSAIRÓL „A használók elégedettsége nem múló szeszély” (Michael D. Johnson)

Egy nemzetközi kapcsolat folytatása 2005-ben az Eötvös József Fõiskola Könyvés Médiatára pályázatot nyert a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Kollégiumától. A két város – Baja és Pélmonostor –, illetve a két könyvtár kapcsolata ekkor kezdõdött. Az együttmûködés folytatódott annak köszönhetõen, hogy a Pélmonostori Városi Könyvtár és a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára támogatást kapott a Horvát Kultúrminisztériumtól. Az Eötvös József Fõiskola Könyv- és Médiatára és a Pélmonostori Városi Könyvtár A könyvtár tradicionális és jelenkori aspektusai címmel közös rendezvényt szervezett. Két helyszínen, két program keretében vártak érdeklõdõket a könyvtárak. Az elnyert pályázat biztosította azt, hogy szakmai, kulturális és információs nemzetközi tapasztalatcsere történhetett. E projekt keretében az elsõ találkozás Baján, 2006. október 3-án az Eötvös József Fõiskolán valósult meg. Majorné Bodor Ilona, az Eötvös József Fõiskola Könyv- és Médiatára igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, Albertné dr. Herbszt Mária rektorhelyettes asszony a fõiskola vezetõsége nevében üdvözölte a jelenlévõket és bemutatta az elõadókat, majd a Pélmonostori Városi Könyvtár igazgatónõje, Marija Kretiû Naú néhány mondatban köszöntötte a hallgatóságot. A bajai rendezvény keretében két elõadót ismerhettünk meg: dr. Steklács Jánost (PhD), aki a kecskeméti fõiskola docense és Stohl Róbertet, a bajai fõiskola oktatóját. Lehetõvé vált, hogy betekinthessünk az elõadók tudományos munkájába. Dr. Steklács János elõadásában (Funkcionális analfabétizmus fogalma, természete, fõbb jellemzõi) az írás, olvasás funkcionális képességével foglalkozott és ezzel kapcsolatos izgalmas felmérésekrõl számolt be. Stohl Róbert (Régi könyvek a könyvtárban) felhívta a figyelmünket arra, hogy az elektronikus információk elterjedésének ellenére is milyen nagy jelentõsége van a régi könyveknek, a nyomtatott formátumú információknak. A program keretében kiállítást szervezett a könyvtár Válogatás a magyarországi horvát kiadványokból címmel, mely két héten át a széleskörû olvasói közönség számára is megtekinthetõ volt a fõiskola könyvtárában. A kiállítás a horvát könyvek, tankönyvek és periodikák jelenét mutatta be. Elsõsorban a Croatica Kiadó kiadványait ismerhették meg és ezenkívül a fõiskola legújabb horvát szakés szépirodalmát, valamint az intézmény horvát lektorainak és oktatóinak jegyzeteit, könyveit.

A vendégek a nap folyamán a horvát báziskönyvtárat és a csodálatos zsinagóga épületében az Ady Endre Városi Könyvtárat is megtekintették. Egy dunai hajókirándulás keretében szakmai beszélgetéssel, információcserével zárult a tartalmas szakmai nap. A második találkozás egy csodálatos környezetben az Európai Tájközpont Kopácsi-rét Természetparkban történt 2006. október 25-én. Három szakmai elõadás hangzott el, igen széleskörû hallgatóság részére, hiszen többféle könyvtár több városból (Pélmonostor, Pécs, Eszék, Mohács, Baja, Valpovo) képviseltette magát. Az elsõ elõadásban – a Jelenkori iskolai könyvtárosság –, Galic Sanja betekintést nyújtott az eszéki III. Gimnázium Könyvtárába. A második elõadás címe az Újságok azonosítása, regisztrációja, hozzáférés biztosítása, megóvása és megõrzése-külföldi tapasztalatok. Mr. sc. Mokriš Svjetlana felvázolta a problémákat és bemutatta a digitalizációhoz kapcsolódó programot, melyekre a skandináv országokban, valamint Nagy-Britanniában alkalmaznak. Dr. Sztanáné dr. Babics Edit A jövõ olvasói – a könyvtárak jövõje címû elõadásában hangsúlyozta: ahhoz, hogy értõ olvasóvá váljanak a gyerekek, a korai személyiségfejlesztésükrõl nem szabad lemondani és minél elõbb el kell kezdeni. Az információs társadalomban ahhoz, hogy boldogulni tudjanak a gyerekek az alapvetõ készségek megszerzésében és az információkhoz való hozzájutásban, a könyvtáraknak nagy szerepük van. Kiállítást szerveztek a vendéglátók, amely lehetõvé tette, hogy megismerjék a résztvevõk az eszéki Szlavóniai Múzeumot. Az egész napos program folytatódott a Kopácsi-rét fogadóközpontjában, ahol Baranya – a természet gyöngye címmel egyedülálló természeti környezetet mutatott be Klariöiû Veg Darija, ezt filmvetítés követte. Hajókiránduláson vettünk részt a Dél-Baranya árterületén folyó Duna mellékágán. A pélmonostori és a bajai könyvtár is megtesz mindent annak érdekében, hogy sikeres pályázatokat nyerjenek, amelyek a késõbbiekben lehetõvé teszik a szakmai együttmûködés folytatását, minél több résztvevõ konzorciumi tagként történõ bevonásával. Majorné Bodor Ilona könyvtárigazgató

Az Eötvös József Fõiskola Könyv- és Médiatára az utóbbi években sok új szolgáltatást vezetett be. Szeretnénk, ha minél több olvasó igénybe venné ezeket, és élnének azokkal az újdonságokkal, amelyeket a könyvtár biztosít számukra. A teljesség igénye nélkül a legnagyobb érdeklõdésre számot tartó lehetõségekrõl nyújtunk tájékoztatást. Ezeket nem csak itt sorolom fel, hanem könyvjelzõ formájában is eljuttatjuk minden könyvtárhasználónak. Fontos számomra és a kollégáim számára is, hogy az olvasóink elégedettek legyenek a fõiskola könyvtárának mûködésével. Örömmel fogadunk minden javaslatot újabb szolgáltatások bevezetésére, könyvek, folyóiratok és egyéb információk beszerzésére. Minden kedves érdeklõdõt sok szeretettel várunk a könyvtárunkba. Majorné Bodor Ilona könyvtárigazgató

KÖSZÖNET Kedves Kollégák, Munkatársak! Az „Eötvös József Fõiskoláért” Alapítvány nevében köszönjük a 2006. évi adójukból felajánlott 1%-ot. Az alapítvány vagyona ily módon 175 168 forinttal gyarapodott, amelyet az alapító okiratban meghatározott célokra fordítunk. 2007-ben is számítunk szíves támogatásukra! Adószámunk: 18359811-1-03 Albertné dr. Herbszt Mária, a Kuratórium elnöke

13

XXVIII. OTDK Piliscsaba A hallgatók szemszögébõl Az Országos Tudományos Diákkonferencia, azon belül a Pedagógiai, Pszichológiai, Közmûvelõdési és Könyvtártudományi szekció a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, Piliscsabán zajlott április 2-4-ig. OTDK-t kétévente rendeznek, melyen a felsõoktatásban résztvevõ hallgatók indulhatnak pályamunkáikkal. Az országos megmérettetés feltétele egy adott szakterületen belül elkészített tudományos munka helyi szinten történõ megvédése, melyet a külsõ opponensek bírálata követ. Amennyiben a pályamû megfelel a bizottság által támasztott szigorú követelményeknek, a hallgató országos szinten adhat számot tudásáról, elhivatottságáról. Az Eötvös József Fõiskola hallgatói közül 2 fõ a Közmûvelõdési, míg 4 fõ a Könyvtártudományi szekciókban indult a következõ témákkal: Közmûvelõdési szekció: • Halek Mónika: A Kádár-korszak kultúrairányításának hatása Kecskeméten a Katona József Színház tevékenységére • Mókus Anita: A kiskunhalasi kistérség közmûvelõdési feladatellátásának jövõbeni koncepciója Könyvtártudományi szekció: • Boromisza Nikoletta: A kalocsai fõszékeskáptalan könyvtára a török hódoltságot követõ idõkben • Kovács Bernadett: Hogyan változott a községi könyvtárak helyzete a kecskeméti régióban? A kecskeméti kistérség községi könyvtárainak helyzete • Molnár Gabriella: A Kritikai Lapok (1831-1836) repertóriuma • Várkonyi Endre: Olvasási szokások ma, avagy a Nagy Könyv visszhangja Az elsõ nap megismerkedtünk a Campussal, este pedig fogadáson vettünk részt. Az elõadások másnap 8:30-kor vették kezdetüket, ahol power pointtal prezentáltuk kutatási eredményeinket, a szekciókban résztvevõ pályázók társaságában. Az elõadásokat követõen a zsûri tagok és a hallgatók kérdéseket tehettek fel munkáinkkal kapcsolatban, melybõl izgalmas viták alakultak ki. A nap végén minden pályázó és felkészítõ tanára oklevélben részesült. Szerdán került sor az ünnepélyes díjátadó ünnepségre. Egyik hallgatónk, Boromisza Nikoletta különdíjat nyert. Nagyon jól éreztük magunkat, örülünk, hogy részt vehettünk egy ilyen neves eseményen. Ezúton is szeretnénk megköszönni felkészítõ tanárainknak: Brachinger Tamásnak, Dr. Maruzsa Zoltánnak, Stohl Róbertnek, és Vass Csabának a segítséget, és kísérõtanárainknak: Sztanáné dr. Babits Editnek, Kühn Máriának, Stohl Róbertnek és Vass Csabának, illetve sofõrünknek Waitz Antalnak támogatásukat. Boromisza Nikoletta, Halek Mónika Kovács Bernadett, Mókus Anita

Egy kis mozgás Milyen, vagy milyen nem az iskolai sportélet? Mindenki ismeri az amerikai filmeket, ahol az egyetemeken, fõiskolákon egy-egy meccsen – legyen az amerikai foci vagy kosárlabda – több száz, de lehet ezer szurkoló is kint van a pályán és lelkesen szurkol iskolája csapatának. Megkérdezhetnénk, hogy nálunk Magyarországon ez miért nem így van? Talán azért, mert nincsenek meccsek? Nem, nem azért. Igenis vannak meccsek, de ki tud róluk? Azok közül, akik nem iskolánk sportolói között mozognak, tud valaki a remekül szereplõ iskolai focicsapatról vagy éppen a városi bajnokságban viaskodó kosárlabdacsapatról? Senki. Pedig igenis vannak ezek a csapatok, és megállják a helyüket. Az EJF kispályás focicsapata idén túljutott a fõiskolás megyei selejtezõn, és tavasszal Szegeden mérheti össze tudását a dél-alföldi régió más megyéibõl érkezõ csapatokkal. Sajnos a csapat idén egy kicsit hátrányba került a többiekkel szemben, mert nincs lehetõségük a fiúknak, hogy gyakoroljanak, mivel eddig a mûszakis kollégium udvarán játszottak hétrõl hétre meccseket, ez a lehetõség azonban idén sajnos nincs. Miért nem megy a csapat a csarnokba játszani, gyakorolni? Azért, mert a csarnokot (Dr. Pósta Sándor Fõiskolai Sportcsarnok) bérbe adták más városi csapatoknak, ami nem is volna baj, ha ezt nem olyan indokkal tennék, hogy állítólag a hallgatók nem használják ki kellõképpen. Szerintem igenis ki lenne használva, és nem csak a csapatban játszó fiúk által, hanem még háromszornégyszer annyi fiatalt érdekelne legalább heti egy alkalom focizás. A másik csapat a kosárlabdacsapat. Itt egy kicsit magam ellen szólnék, mivel a kosarasok kaptak heti 2 óra hosszát, hogy lejátsszák a soros meccsüket a városi bajnokságban, sõt nekik hét-

fõ esténként a Kistornateremben van lehetõségük egy edzésre is. Eddig két fordulón vannak túl a srácok, és igaz, hogy ötven százalékos a teljesítményük, de igazán izgalmas meccseket sikerült produkálniuk. Itt meg kell ragadnom az alkalmat, hogy megköszönjem annak a 20 embernek, akik már két hete járnak a meccsre szurkolni, hogy fantasztikus hangulatot teremtenek és szurkolnak nekünk. Így is hatalmas a kiabálás, képzeljétek, milyen lenne, ha háromszor-négyszer ennyi szurkoló lenne a lelátón? Szerintem van olyan hallgató, aki ha nem is játszana, de szívesen megnézné a fõiskola csapatát. Persze, ha meg volna hirdetve. Miért nincs? Nem tudom. Mennyien tudják például, hogy mi az a Floorbuli (felsõbbévesek)? Aki nem szervezte vagy nem játszott valamelyik csapatban valamelyik évben, azok szerintem nem nagyon. Pedig ez az iskola egyik legnagyobb, országos szintû rendezvénye. Évrõl évre egyre több csapat érkezik az ország különbözõ egyetemeirõl, fõiskoláiról. Három napig tartó sportolás, bulizgatás, ismerkedés. Nem hallottam még, hogy az ország bármelyik felsõoktatási intézményében lenne ilyen, évrõl évre diákok által megrendezett, nívós sportesemény. De sajnos ez sincs eléggé megbecsülve! Szóval van itt sport, de azokon kívül, akik úgymond a tûz közelében van, kik tudnak róla? Igaz, nem vagyunk nagy fõiskola, de nem hiszem, hogy nem érdekel a sport 20 embernél többet. Szóval mindenki találja meg, amit szeret, találja meg hozzá a megfelelõ embert, és sportoljon. Mindenkinek jár egy kis mozgás. -px(Akit érdekel a kosárlabda, keresse Kovács Nimródot, a HÖK sportkoordinátorát.)

14

FLOORBULI 2007 Fõiskolánkon immár hagyomány a minden évben megrendezésre kerülõ FLOORBULI elnevezésû sportrendezvény. Az idén április 4-5-6-7-én vártuk a teremhokisok táborát. Mint mindig, az idén is meghívtuk az évek óta visszatérõ csapatokat, illetve különbözõ fõiskolákat, egyetemeket (pl. Gyõr, Kecskemét, Budapest, Szarvas, Veszprém), bajai középiskolásokat (EJF-PF, EJF-MF, Bajai Darazsak). …így kezdõdött 2002… õszén a bajai Eötvös József Fõiskola diákjai a németországi Ludwigsburg városában elõször vettek részt a Nemzetközi Barokk Játékokon, amelyet a testvérfõiskola szervezett. Hazatérve két hallgató, név szerint Igás Andor (tanító szak) és Horváth Kristóf (tanító szak) agyából pattant ki az ötlet, hogy valami hasonlót nálunk is meg lehetne szervezni, „kicsiben”. 2003… A gondolatokat tettek követték, 2-3 hónapnyi folyamatos rohangálás és egyeztetés után a 2003-as év tavaszi szünetében megvalósultak az elképzeléseik. Floorbuli 2003 – igaz, ekkor még csak 5 csapat (EJF-PF, EJF-MF, KGRERTFK, Jelky András Szki, Bajai Darazsak) részvételével. Miután Andor és Kristóf lefektették az alapokat, diplomát szereztek, de hála Istennek… 2004…-ben Nagy Mihály és Bezsilla Zoltán (mûvelõdésszervezõ szak) 2004-ben újra megszervezte immáron Floorbuli 2004 néven, ekkor már 7 csapattal. 2005…-ben Bezsilla Zoltán Torma Máriával karöltve ismét nekilátott a Floorbuli 2005 megvalósításának, ám ekkor már 8 fõiskola, 2 középiskola és a Bajai Darazsak ifjúsági csapatai feszültek egymásnak a végsõ gyõzelem reményében. A 2005-ös évben már különdíjak kiosztására is sor került. 2006…-ban ismét megrendezésre került a „verseny” Borsi Imre (tanító szak) és Juhász Nándor (IKM szak) közremûködésével.

2007… Nos, valahogy ezekbõl az „átélt” élményekbõl és tapasztalatokból próbálta meg a HÖK az idén is összehozni a „buli”-t Floorbuli 2007 néven, hogy mindannyian jól érezzük magunkat, ugyanis a visszhangok évrõl-évre nagyon pozitívak minden irányból, s panaszt sem nagyon hallottunk még a rendezvénnyel kapcsolatban, hacsak annyit nem, hogy a bulik végére igen megcsappantak az esti bulik színhelyein a tartalék italok is. Akinek van kedve egy fergeteges 3 naphoz a halászlé fõvárosában, azok nevezzenek, s természetesen a szurkolóitokat is nagyon szívesen látjuk Veletek együtt évrõl évre. Szervezõk EJF-PF HÖK Fontosabb tudnivalók: A verseny amatõr. Egy mérkõzésre 10 fõ nevezhet egy csapatban, de mérkõzésenként nem muszáj mindig ugyanannak a tíz fõnek nevezni, rugalmasan kezeljük ezeket az ügyeket. A pályán lévõ játékosok száma 5+1, akik közül 2 fõnek a gyengébbik nemet kell képviselnie a mérkõzés folyamán végig. A meccsek ideje 2x10 vagy 15 perc, ez a nevezett csapatok számától is függ, ugyanis egy nap 24 órából áll és gondoljuk, bulizni is szeretnétek, remélem ezért jöttök legfõképp. A szállás a fõiskola kisebbik tornatermének padlózatán elhelyezett tornaszõnyegeken lesz. Mi is ugyanilyen körülmények között próbáltunk aludni 4 napig Németországban, körülbelül 600700 nótázó német között 40-en, egyedüli külföldiként. A kistermünk szeptemberben lett felújítva, a vizesblokkok is teljesen új arculatot kaptak. A nevezési díj magában foglalja a szállás, a napi háromszori étkezés és egy póló (nagyon szép lesz!) árát. Ha nincs felszerelésetek a játékhoz, nem gond, mi tudunk biztosítani megfelelõ mennyiségût.

MEGYEI FÕISKOLÁS BAJNOKSÁG 2006/2007-ES TANÉV, KOSÁRLABDA NÕI CSAPAT: Induló fõiskolák: • Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar (edzõ: Farkas Katalin) • Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás (edzõ: Pump Gábor) Mérkõzések: • Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás – Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar 22-35 (11-22, 11-13) FÉRFI CSAPAT: Induló fõiskolák: • Kecskeméti Fõiskola Mûszaki Kar (edzõ: Vasvári Károly) • Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar (edzõ: Farkas Katalin) • Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás (edzõ: Pump Gábor) Mérkõzések: • Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás – Kecskeméti Fõiskola Mûszaki Kar 59-56 (20-27, 39-29) • Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar – Kecskeméti Fõiskola Mûszaki Kar 27-75 (13-45, 14-30) • Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás – Kecskeméti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar 68-33 (33-17, 35-16) Ezzel az eredménnyel a bajai nõi csapat másodikként, míg a bajai fiú csapat elsõként vághat neki az Universitas Kupa dél-területi bajnokságának, amelyet 2007. március 29-én Mezõtúron rendeznek meg. Az Universitas Kupára való részvételre a fiú foci csapat is jogosult, mivel õsszel a 2. helyezést érte el. 2006/2007-ES TANÉV, PINGPONG FÉRFI EGYÉNI HELYEZÉSEK: 1. Szabó Lehel (Kertészeti – Kecskemét) • 2. Kulcsár Gábor (Mûszaki – Kecskemét)• 3. Mosó Péter (Mûszaki – Kecskemét) NÕI EGYÉNI HELYEZETTEK: 1. Faragó Melinda (Kertészeti – Kecskemét) • 2. Munkácsi Ágnes (Mûszaki – Kecskemét) • 3. Takács Veronika (Pedagógiai Fakultás – Baja)• 4. Obernyik Éva (Kertészeti – Kecskemét) A legjobb bajai pingpongozónk Szöllõsi Viktor, aki az 5. helyezést érte el! FÉRFI CSAPAT helyezések: 1. Kecskeméti Fõiskola Mûszaki Kar (Mosó Péter, Szabó Krisztián) • 2. Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Kar (Szabó Lehel, Kelemen Dániel) • 3. Bajai Eötvös József Fõiskola Pedagógiai Fakultás (Szöllõsi Viktor, Vujevity Andrej)

15

Legyünk hallgatók az Eötvös József Fõiskolán! Egy kis biztatás a továbbtanulás elõtt állóknak Bizonyára immáron minden 4. osztályos középiskolás eldöntötte, hogy szeretne-e továbbtanulni jövõ szeptembertõl. E döntés megszületése után azonban még nagyobb dilemmát jelent, hogy milyen irányú szakot jelöljünk meg, ráadásul hol, és ott milyen lehetõséget várnak ránk. A bolognai folyamat tovább bonyolítja egyébként sem túl zökkenõmentes felsõoktatási rendszerünket, ám ha tisztában vagyunk a lehetõségekkel, akkor máris sokkal könnyebb eligazodni az útvesztõkben. Elõször is tisztában kell lennünk képességeinkkel. A középiskolás év végi eredmények alapján mindenki tisztában lehet azzal, hogy milyen sikerrel tudja majd venni az elõtte álló érettségi akadályait. Ebben a pedagógusok is segítségre lehetnek, hiszen õk ismerik legjobban a nebulókat, akiket legjobb esetben 4 évig tanítottak. Aki jobb eredményre számított az érettségin, mint amit sikerült elérnie, ne essen kétségbe, hiszen nem kell feltétlenül lemondania a fõiskoláról (a bolognai folyamat által bachelornak nevezett képzés). Jelentkezhet kétéves, akkreditált felnõttképzésekre, melybõl nálunk, az Eötvös József Fõiskolán is választhat. Vegyük például a kétéves intézményi kommunikátor képzést vagy az ifjúságsegítõt. Ezek elvégzésével kreditpontok szerezhetõek, melyek beszámításával késõbb kezdetét veheti a fõiskolai képzés. A jó eredménnyel érettségizõk érdeklõdéstõl függõen választhatnak a szakokból, legyen az akár az óvodapedagógus tanító, andragógia vagy informatikus könyvtáros. Érdemes egy-egy, már itt tanuló hallgatóval is felvenni a kapcsolatot, még ha személyes ismeretség nincs is, a neten keresztül, vagy akár egy bajai látogatással is sok ismeretet szerezhet a hallgatóktól egy-egy érdeklõdõ. Az elméleti keretek után most pedig térjünk rá iskolánk életének bemutatására a gyakorlaton keresztül. Hogyan is zajlanak nálunk a napok?

Mivel fõiskolánk egyike az ország legkisebb fõiskoláinak, így pár hét után mindenkit ismerõsként fogsz üdvözölni. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, igazi családias közösség fog kialakulni, bármi problémád adódik, mindig látsz majd olyan embert a folyosón, aki tud majd segíteni. Napközben, mikor nincs órád, vagy éppen csak egy kis pihenésre vágysz, beülhetsz az E-Klubba, ami általában dugig van beszélgetõ-kávézó hallgatókkal, viszont ha egyedül kell eltöltened az iskolában a szabadidõt (ilyen, ne aggódj, nem lesz), akkor is beülhetsz a könyvtárba internetezni, olvasni.

Tanárainktól nem kell félni, egy kis odafigyeléssel minden akadály legyõzhetõ, pár közös elõadás után az egyéni igényeket is kitapasztalhatod. Fontos megjegyezni, hogy a tanárok elõadáson mutatott személyisége a vizsgán éppen fordított arányban fog állni egymással, gondolok itt a pozitív hozzáállásra! Koleszos légy, albérletes vagy pedig bejárós? Ezt a kérdést már a nyáron el kell döntened. A koliban állandó a nyüzsgés, ám ha alkalmazkodó, bulizós, sok mindenre kapható fiatal vagy, akkor ez lesz a te élettered. Nagyvárosi viszonylatokhoz képest a bajai albérletárak igen alacsonyak, és ha páran összefogtok, akkor akár a kollégiumi árhoz képest kis különbséggel is találhattok jó helyen lévõ, komfortos lakásokat. Ha nem jön be az elsõ hely vagy a lakótársak, aggodalomra semmi ok, év közben is lesznek szép számmal fõiskolások, akik albérletet fognak keresni, és kiadó lakásokból is mindig akad, minden kategóriában. Aki Baja vonzáskörzetében lakik, és naponta (?) jár majd be, annak egyetlen rossz hírem van: ugyan megmarad a család biztonsága, és nem kell akkora fokú önállóságot tanulnia, de a fõiskola igazi magjából, a fõiskolai életérzésbõl, a nagy bulikból, az éjszakából nappalba nyúló beszélgetések nagy részébõl ki fog maradni. Mennyiben lesz más az EJF-en tanulni, mint a középiskolában? Az biztos, hogy nem fogja senki más elintézni a dolgaidat helyetted, és sok idõt fogsz tölteni a Tanulmányi Osztályon, azonban tájékozott leszel tanulmányaidat és elsõsorban önmagadat érintõ ügyekben. Csoporttársaiddal is

más lesz a viszonyod, összetartó kis csapattá fog benneteket kovácsolni legkésõbb már az elsõ vizsgaidõszak is. A középiskolai mennyiségnél lényegesen több írásbeli leadandó dolgozat lesz, ám ezek olyan témájúak, amelyek az elméleti kereteket túllépve sokkal inkább a szakmád gyakorlati terepére fektetik a hangsúlyt. Fontos megjegyezni, hogy egy-egy jól sikerült dolgozattal jónéhány vizsgát is ki lehet váltani tanáraink többségénél! Apropó, és melyik az a hely, ahol még ennél az írásnál is többet tudhatsz meg az Eötvös József Fõiskoláról? Mi más, mint a gólyatábor! Mindenképpen érdemes elmenned, akiket ott megismersz, azokkal jóban leszel, míg ide jársz! Keringenek mindenféle rémhírek a fõiskolák gólyatáborairól, azonban ezeket most megcáfolnám. A gólyatáborban semmi sem kötelezõ, csak az, hogy érezd jól magad, és azt, de csakis azt, amihez van kedved, vidd véghez csapatotok gyõzelmének érdekében. A következõ héten, mikor megkezdõdik majd a tanítás a tábor után, csoporttársaid nagy részét ismerõsként üdvözölheted majd, és az iskolával kapcsolatban is képben leszel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy nem fogsz eltévedni Baján…

És hogy ti, jelenlegi hallgatók, hogyan segíthettek abban, hogy minél többen válasszák fõiskolánkat? Táskába az Ötvözettel, és tegyétek lakóhelyeteken középiskolás végzõs ismerõsötök keze ügyébe a lapot… Lunger Krisztina

16

Szakest Március 27-én második alkalommal rendeztük meg a vállalkozásszervezõ, illetve a gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók Szakestjét. Az est családias légkörben telt, az itt említett hallgatókon kívül szép számban voltak jelen a más szakokat képviselõ hallgatók is mind a mûszaki, mind a pedagógiai fakultásról. A rendezvény 21 órakor kezdõdött egy rövid megnyitóval, majd a szervezõ és alapító tagok bemutatásával folytatódott. A bemutatkozás után a Szakest szakrális vezetõje, a garabonciás (lásd.: szervezõ és alapító tagok leírásánál) is elmondta ünnepi beszédét, és a jelenlévõ a szakot képviselõ hallgatókkal elmondta a Szakest fogadalomtételét. Ezt követõen 13+1 fordulós ügyességi és kreativitást igénylõ vetélkedõn a három induló csapatból (Ki, ha mi nem?; Sörördögök és Házi Sárkány Zrt.) a Sörördögök kerültek ki gyõztesként, de elmondhatom, hogy a küzdelem igen szoros volt, végig fej fej mellett haladtak a csapatok. A vetélkedõ után következett a beígért „ereszd el a hajam” party, ami hajnali háromig tartott. Végezetül pedig hadd mondjam el, ha idén nem sikerült eljönnötök Szakestünkre, akkor megsúgom: jövõre is lesz!

Farsangi buli Idén február 28-án rendeztük meg a már hagyományosnak számító farsangi buli, melynek helye a B épület aulája volt. Az estet hosszas készülõdés, a terem feldíszítése, a helyszín otthonossá tétele elõzte meg, melyért ez úton is köszönjük mindenki segítségét. A zenét a fantasztikus Coco Bongo zenekar szolgáltatta, biztosítva a jó hangulatot nosztalgikus számokkal, egészen hajnali három óráig. A buliba a többség már jelmezben érkezett, volt köztük boszorkány, Sikoly és South Park filmek figurái, Kéktündér, katona, Bádogember, gésa, romlott erkölcsû és ebbõl élõ hölgyek, voltak nõnek beöltözött urak, illetve akik a Velencei Karneválról érkezrek, az onnan hozott maszkokban pózoltak. A szervezõk a beöltözöttek között jelmezversenyt is hirdettek, melyben nagy sikert aratott többek között a Kéktündér és az orvosok csapata. Hála a nagy sikernek, remélhetõleg jövõre is találkozunk ezen az esemény, mely oly’ sokakat vonzott a helyszínre. PF HÖK

Szervezõk és alapító tagok: Spiritus Rector: Tóth Renáta. A Szakest mindenkori fõembere, a Szakest vezetõje és irányítója. Feladatkörömbe tartozik a szakest mûsorának levezetése. A Garabonciás: õ a Szakestek szakrális vezetõje. Õ végzi a koccintó ital és a fõzõpoharak felszentelését és a Bölcsek Kövénél történõ szertartásokat õ vezeti le. Nagytiszteletû személy. A 2007-es évtõl ezt a tisztséget Hangódi Attila tölti be. A Garabonciás egészen lemondásáig õrzi a szakest hagyományait. Az Auditor Domesticus: a mindenkori Spiritus Rector tanácsadója, helyettese, egyben a Szakestek bírója. Õ gondoskodik a Szakesten szükséges kegytárgyak meglétérõl. A 2007-es évtõl Freund Barbara a Szakest Auditor Domesticusa. Ezt a tisztségét a Spiritus Rectoréval együtt kapja és vele együtt is mond le. A Regõs: a Szakest krónikása. Lejegyzi a Szakesten történteket, gondoskodik a hiteles, díszes megõrzésérõl a Krónikában. Õ a szervezéssel kapcsolatos iratok, okmányok, címek õrzõje. A 2007-es évtõl lemondásáig Margiattai Katalin a Vállalkozásszervezõ Szakest Regõse. A Strázsamesterek: a Szakestek házigazdái. Feladatuk gondoskodni a vendégek meghívásáról, tájékoztatni õket az esetleges teendõikrõl, érkezéskor eligazítani, gondoskodni a terítékekrõl stb. Segítõket fogadhatnak fel a hibátlan szervezés érdekében. A 2006-es évtõl lemondásukig Arnold Kitti, Rácz Krisztina és Tossenberger Ré-

ka a három strázsamesterünk. Segítõik 2007-ban Koronczai Ágnes, Suta Norbert, Vajda Andor. Õk a pontos megérkezésben és az események rögzítésében segítenek. Végezetül, de nem utolsó sorban a Vitriol, aki nem az elnökség tagja. Olyan, a jelenlévõk soraiban ülõ hallgató, aki megfelelõ kritikai érzékkel, humorral fûszerezett megjegyzéseit, beszólásait mindig megteheti a szertartások alatt; rá a Szakest kötöttségei nem vonatkoznak. Tiltott hozzászólási idõszak a GARABONCIÁS által vezetett szertartás idõtartama. Erre a megtisztelõ címre szeretném felkérni Csordás Zsoltot, és megkérem, hogy ne kíméljen minket! Tóth Renáta

17

Ösztöndíjjal Ludwigsburgban

Egy külföldön töltött féléven már túl vagyok, a következõt hamarosan elkezdem. Német nemzetiségi tanítóként lehetõségem volt megpályázni a DAAD-ösztöndíjat, amit rajtam kívül még négy diák is megkapott. Tavaly október 1-jén érkeztünk Ludwigsburgba, ezután két hétig nyelvi kurzusra jártunk, kirándulást szerveztek nekünk, megismertették velünk Ludwigsburgot, voltunk Münchenben is. Egy óriási park van tele állatokkal az iskola, a szállás mellett. Az iskolát egy út választja el a szállástól amit „diáktalannak” neveznek. Tehát két percre van az iskola, ahol idõnk egy részét, a hasznosabbikat eltöltöttük. Szabadidõnkben Ludwigsburgban, Stuttgartban sétáltunk, vásároltunk, múzeumokat látogattunk és persze bulikba jártunk. 54 külföldi diák volt a téli szemeszterben, például török, litván, dán, orosz, lengyel, ausztrál, amerikai és persze 14 magyar. Igazi barátságok alakultak ki, a két litván lánnyal elmentünk Párizsba, a török fiúkkal körbeutaztuk a környéket. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, ígéretük szerint jönnek hozzánk nyáron, hiszen én is egy csoporttársammal ismét megyek egy félévre. Az elsõ félévet DAAD-ösztöndíjjal töltöttük kinn, így német iskolában voltunk gyakorlaton, a félév

OTDK-EREDMÉNYEK A kétévente más-más helyszínen megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia a hazai tudományos élet egyik legnagyobb eseménye, mivel a szekcióüléseken több mint 3000 tudományos pályamunkát mutatnak be szerzõik. A kétfordulós verseny résztvevõi egyetemi-fõiskolai hallgatók, akik egymás és egy szakmai zsûri elõtt bizonyíthatják kutatói rátermettségüket és felkészültségüket az adott témában. A 16 tematikus szekció közül a Pedagógiai, Pszichológiai, Közmûvelõdési és Könyvtártudományi Szekciónak április 2-4. között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont Piliscsabán, ahol fõiskolánk hallgatói nagy számban képviseltették magukat. A kutatói utánpótlás hazai aspiránsai a következõ eredményekkel tértek haza:

végén vizsgaszerû beszámolót kellett tartani. A német iskolában kétszer másfél órát tartottunk, minden héten hospitáltunk, gyermekfigyelést írtunk. Ezen kívül eljutottunk a stuttgarti magyar iskolába is. Nagyszerû és hasznos a magyar iskola, a kint élõ magyar szülõk gyerekei két anyanyelvûek, tartottunk magyart is. Nagyon érdekes volt õket tanítani. A második félévet Erasmus-ösztöndíjjal töltöttem kinn csoporttársaimmal együtt, így mentesültünk a német gyakorlat és a német beszámoló alól, majd itthon kell egyet elkészíteni. A nyári félév április 16-án kezdõdik, két hetünk van felvenni a tantárgyakat, amelyeket szabadon választhatunk. Járhatunk elõadásokra, fõszemináriumokra, szemináriumokra, gyakorlatra. Gyakorlati óra például a tánc, sportmasszázs. Ezeken a tantárgyakon kívül elméleti órákat is felvettünk, hogy meglegyen a minimum 30 kredit. A félév végén beszámolót kell írni, közben referálni, írásban vizsgázni. Pár napon belül ismét kint leszek, kezdõdik a szaladgálás, intézkedés, ismerkedés és persze az elmaradhatatlan szórakozás a többi kint lévõ fiatallal. Az elsõ pár hét megint kissé zsúfolt lesz, felvenni a tantárgyakat, ott lenni mindig mindenhol, megismerni az újakat, üdvözölni a régieket, de az elsõ pár buli után már mindenki ismer mindenkit. Mivel a bulik 2-ig tartanak, van idõ alvásra. Van, hogy csak délutánra kell iskolába menni, tehát jut idõ az ismerkedésre, sétára, beszélgetésre. 9 emberrel közösen van konyhánk, így ott is van lehetõség a kommunikációra, segítségkérésre, de valahogy a magyarok mindig egymásra találnak. Száz csodás, örök élmény volt az elõzõ félév, minden bizonnyal a mostani sem lesz rosszabb, csak a kettõ közti itthoni vizsgákkal eltöltött idõnk nem valami örömteli. Pár nap múlva megint kezdõdik a külföldön való érvényesülés, amit fél év után megint visszasírunk. Krupa Melinda

KÖZMÛVELÕDÉSI SZEKCIÓ: • Halek Mónika: A Kádár-korszak kultúrairányításának hatása Kecskeméten a Katona József Színház tevékenységére (7. hely) • Mókus Anita: A kiskunhalasi kistérség közmûvelõdési feladatellátásának jövõbeni koncepciója (n. a.) KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ: • Boromisza Nikoletta: A kalocsai fõszékeskáptalan könyvtára a török hódoltságot követõ idõkben (4. hely, különdíj) • Kovács Bernadett: Hogyan változott a községi könyvtárak helyzete a kecskeméti régióban? A kecskeméti kistérség községi könyvtárainak helyzete (7. hely) • Molnár Gabriella: A Kritikai Lapok (1831-1836) repertóriuma (v. k.) • Várkonyi Endre: Olvasási szokások ma, avagy a Nagy Könyv visszhangja (6. hely) Felkészítõ tanáraik voltak: Brachinger Tamás, Maruzsa Zoltán, Stohl Róbert és Vass Csaba. Gratulálunk az eredényekhez!

Volt egyszer egy

Nándi Show Egy év elteltével nem könnyû visszaemlékezni a kezdetekre, nehéz megmondani, hogy kinek is az agyából pattant ki a Nándi Show ötlete. Egy azonban biztos, a dicséret a média- kommunikáció szakos hallgatókat és Gömzsik Anikót illeti, hiszen az ötlet megvalósult és az Eötvös József Fõiskola történelmében elõször rendezték meg a Nándi Showt. Egy rövid kis magyarázattal azért tartozunk azoknak, akik nem voltak jelen ezen a rendezvényen, hiszen joggal kérdezhetik, hogy mi is az a Nándi Show? Valójában egy õrült ötletnek indult, melyben egy kicsit felborítottuk a hétköznapi rendet, vagyis különbözõ zavarba hozó kérdések elé állítottunk három fõiskolai oktatót. Például a Klossy Irén tanárnõvel folytatott beszélgetés bevezetõje sem volt hétköznapi, hiszen Nándi arról az élményrõl számolt be, mikor kicsit naivan 2 év után utánanézet, hogy milyen tantárgyakat is fog tanulni ezen a fõiskolán. Elmondása szerint ekkor bukkant rá egy bizonyos vizuális kommunikáció címû tantárgyra. Talán azért annyit tudni kell Nándiról, hogy sose tudott rajzolni és semmi kézügyessége nem volt. Azonban elmondása szerint itt a fõiskolán megjött ehhez is a tehetsége és ezúton köszönte meg tanárnõnek, hogy türelmével és kitartásával ápolgatta Nándi újonnan felfedezett tehetségét. Még egyszer jár a köszönet azoknak, akik vállalták ezt a nem hétköznapi megpróbáltatást. Tehát a média-kommunikáció szakos hallgatók nevében köszönjük Klossy Irén tanárnõnek és Sifert József, valamint Brachinger Tamás tanár úraknak, hogy vállalták az I. Nándi Show-n való részvételt. A Nándi Show-ról meg talán annyit, hogy a hírek szerint lassan de biztosan készülõben van a második felvonás, mely talán joggal kaphatja a birodalom visszavág alcímet! N. K

18

Ki veszi be?

Donát Károly versei

„Olyan cukorkákat gyártanak, hogy ha egy cukorka kiesik valakinek a szájából, az a cukorka beszakítja a betont.” (Kukorelly Endre)

Kés kéne csak: akármilyen (persze fénylõ acélos penge) segíteni le bárkit ha feszülget fel égi keresztre nem rettentõn csak úgy szimplán a kételytõl verejtékezve (inkább ez csöppenjen le) fogában ki szürke tömést hordoz egyre ne tovább: ezt ne!

Direktek (ebbõl – ennyit) „Az emberek egymás mellett egy hosszú sor” (Kukorelly Endre)

1. Gondoltam nagy témák és az elmaradhatatlan érzés mindezt hoztad magaddal meg a váltás fehérnemûket. Aztán napi négy közben semmi nagy és érzés majd váltás. Egy darabig így – gondolom elmaradhatatlan. 2. Az elsõ aztán a többi sorra mintha lenne mihez kötni akár a síphoz a zsinórt (a rémes cifra szolga) kék piros ebben a sorrendben és nem lehetsz kétszer úttörõ. Egy utána a többi cím nélkül sorban. 3. Ebbõl még egyet és vagy egy tucat ilyet. Nem elgondolás és stílus inkább egy újabb projekt ahogy szöget veszel és viszed a mintát: ebbõl még egyet és egy tucat ilyet. 4. Látod tudsz te ha akarsz – mondta pedig nem tudtam csak akartam de az ötödik már nem ment. Hiába ritmus ütem hívó szó szó mi szó: belegebedtem. Sem abba sem hagyni nem tudtam jó lenne szép hosszúakat mint ama nagy könyvben de az ötödik és a többi írva van látod ha akarsz te mégsem tudsz.

Az elõleg Belõled, utólag Hogy ne vethessen lábad elé ismét a kétely bánva mindent mit valaha tettem visszamenõleg vagy jócskán elõre íme a nem várt elõleg: miszerint véleményünk – csitt! – alapvetõen tér el. Napi doboz Syphonia kedvenc söröm: Dreher szeretõ nem de jó háziasszony lehet még belõled. Hagyjuk a lábbelit csak egy ideig gyötör meg – leginkább mit a szép boltoslány a balomra présel – kitágult pedig nem hordtalak annyit moziba (fõképp mióta 501-es gombos Lewist hordok). A rendõrségi szlogen – már tudod – csak rossz duma szolgálni s legfõképp védekezni a te dolgod hamár korosztályod nagy része minimum kismama ezen töprengj ha ruhádat nagyritkán megoldod.

Donát Károly

1976-ban született Csáktornyán. Versírással középiskolás kora óta foglalkozik, de költeményei ez idáig nem jelentek meg nyomtatásban. Többször felvételizett sikertelenül a bajai fõiskolára, jelenleg alkalmi munkákból él. (Volt kazánfûtõ, kabinos és kõmûves-segédmunkás.) Szövegein nagyfokú verstani jártasság és a kortárs magyar költészet ismerete érzõdik. Sokat olvas, kényes ízléssel, jó irodalmat. Poétikája középpontjában a köznyelvi fordulatok valamint a többértelmû stiláris megoldások összjátéka áll. A szerelmi líra és a lovagi költészet hagyományának újraértelmezése nyomán egyedi versvilágában a fojtott szexualitást, illetve a testiség hatalmi dimenzióit érintve a nemiség teoretikus értelmezésére vállalkozik.

19

Fûre lépni szabad! Jászberényi Matild nemezjátékai Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad! József Attila versének e két sora jut eszembe, valahányszor kortárs mûvészekkel beszélgetek a világ dolgairól, önmagukról, munkáról, mûvészetrõl, játékról. A vers elsõ sora az úgymond „kispolgári” életmódra vonatkozik, a második pedig egy valódi mûvészi attitûdre. A kétféle életmód természetes szétválasztása ma már csak igen kevesek számára adatik meg. Amit a reneszánsz és barokk mûvész megtehetett, a legújabb kor alkotói közül csak kevesen: hogy csak az alkotásnak élnek, csak az alkotásból élnek. Az alkotáshoz ugyanis idõre, békére, csendre és nyugalomra van szükség. Leonardo és Bernini is csendben alkotott. Akkor nem szólt a telefon, nem szólt a rádió, nem robogtak az ablak alatt a buszok, nem kellett polgári foglalkozású munkahelyére sietnie. A mûvész tehát elmélyülhetett a munkában. Ma a megélhetés kényszere az úr, és kevés az idõ az alkotómunkára. Azért idéztem meg éppen Leonardót, mert a reneszánsz legnagyobb polihisztora is épp olyan szétszórt(?), sokfelé koncentráló alkotó volt, mint Matild. Mindennel foglalkozott. De amíg õ magánszorgalomból lett polihisztor, Matild, sok kortársával egyetemben, kényszerûségbõl az. Tanul és tanít, iskolát alapít és igazgat, aztán egyszer csak még egyet alapít, gyermeket nevel, és háztartást vezet, három helyen oktat, fest, grafikákat, textilmunkákat készít, nemezel, közben nemzetközi kiállítások, grafikai biennálék, triennálék rendszeres résztvevõje. S közben – visszatérve József Attilára – mégsem tud úgy élni, mint egy polgár. Persze egy mûvész sem élhet úgy. Nem, mert akkor nem történne vele olyan, amibõl eszmélete táplálkozik. Akkor nem élhetné át kora ellentmondásait. Akkor nem tudná szembeállítani csendes, meghitt világát a rohanó, de felületes élettel.

Mert a valódi alkotómunkának nem lehet paramétere az idõ és a sebesség. Mert az igazi mûvészi munka az, ha az ember a kezébe vesz egy virágot, egy darab világot és azt önfeledten nézheti és perceken át gyönyörködhet benne – zavartalanul. Szemlélés közben pedig egymás után keletkeznek a gondolatok, majd ezt követi a kép ábrázolása, megkomponálása. Ha pl. az úton séta közben vagy a kertben munka közben megáll, elõbújnak és kavarognak benne a gondolatok. Képzeletben megjelennek a lovagok, a hercegek és hercegnõk, a csizmás kandúrok, az aranyszõrû báránykák, a farkasok vagy Jónás és a cethal története. S késõbb ezeket a meséket és történeteket öltözteti be különleges nemezruhába. Még nem beszélnek, nem csinálnak semmit, csak vannak. De ha elkészül a játék teste is, ha belebújnak, begombolják, magukra öltik az apró kezek, ha megszólalnak bennük, ha megkóstolják õket az apró szájak: színes és érzékletes, tapintható és ízlelhetõ nyelven, egy egészen más világ tárul elénk, mint ami egyébként a hétköznapokon körülvesz bennünket. „Azt álmodta a Tisza, csillagot virágzik, Napot iszik reggelire, Holdat vacsorázik. Reggelre a csillag-álom szétfutott az égen, és az álom-csillagokból pittypang nõtt a réten.” (Szabó Éva 10 éves gyermek verse)

Jászberényi Matild ebben a szellemi és a mûvészi világában érzi jól magát. Persze egyfelõl mint magánember éli a családi életet, alkalmazkodik a technikához, számítógépet kezel, gépkocsit vezet; betartja a szabályokat az utakon, a városokban, az iskolákban. Ilyen az élet, így mûködik a társadalom. De van egy másik énje is. Ez zárt mindenre, ami rossz, de nyitott a szépre, a jóra, az igazi értékre. A teremtõ munkára. Sokszor elfárad, mégis jó érzés tölti el. Szabadnak érzi magát: itt nincs rendõr, nincs igazgató, itt nem zavarják az emberek. Egyedül van. De mégsem egészen egyedül. Hiszen az embernek önmagával is együtt kell élnie. Ez legtöbbször sikerül, olykor viszont nem. De szerencsés esetben az alkotó ember két énjének csatározása eredménye: éppen maga a mû. Van olyan nap, amikor ránéz a munkájára, s valaki megszólal benne: Mit csináltál tegnap? Ez munka? A mindenséggel mérted magad?... Jó, jó, de õ nem csak mûvész, hanem ember is. Mint mindenki más, tévedhet õ is. Aztán megbékélnek énjei, elfogadja magát olyannak, amilyen õ. És reggel, délután vagy este kezdi újra az egészet. Jászberényi Matild játékaiból , meséibõl egy állandó és erõs boldogságigény leselkedik finom, simogató, meleg színeivel. Leselkedik, hogy mikor léphetne már ki a felnõttesen színtelen, sokszor sötét világból, mikor röppenhetne ki fakó, megkopott világából rózsaszín felhõként. Sokáig nem mert kirepülni – még most is fél egy kicsit. Talán mi nem is sejtjük, milye nehéz – felszabadulni. Nem mer. Nem vágya, hanem érzékenysége miatt. A vacak játékokhoz szokott felületes szemlélõ sokáig talán meg sem látja a lényeget. Pedig észre kell vennünk a legfontosabbat: ez egy

20

Sipos Loránd kiállítása Nevem Sipos Loránd, 1969. március 2-án születtem Marosvásárhelyen, Erdélyben. A Magyar Képzõmûvészeti Egyetem képgrafika szakán diplomáztam, mesterem végig Kõnig Róbert grafikusmûvész. Tagja vagyok a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, valamint a Bács-Kiskun Megyei Mûhely Mûvészeti Egyesületnek. Munkáimban a körülöttem lévõ környezetet a magyar városokat tájakat, embereket, utazásaimat, az élet misztikumát jelenítem meg. 1998 óta Baján élek. A Jelky András Szakképzõ Intézet mûvésztanáraként dolgozom. (Forrás: http://gportal.hu/portal/siposlorand/) Sipos Lóránd kiállítását Kovács Zita mûvészettörténész nyitotta meg március 2-án a Mûvelõdési Közponban, a tárlat 23-áig volt látható. olyan mesevilág, ahol nem a játékot ültetik középre, hanem magát a gyermeket. Már egy egészen rövid együttlét ezekkel a varázslatos textiljátékokkal valószínûvé teszi, hogy emögött a szerénység mögött nagy igény szunnyad. Valami igen finomat és gyöngédet, de lényegeset valahonnan igen mélyrõl felszínre hozni, lehetõleg minél halkabban, érzelmi és értelmi tömörségben: nemezgyöngyöket-nemezjátékokat-gyermekjátékokat. Jászberényi Matild nem szereti a túlbeszélést, a túldekoráltságot. Mint mûvész arra törekszik, hogy ne olyan külsõdlegességek irányítsák, mint a dekorativitás, az ornamentika vagy a mesélõ hajlam. Minden tartalmi rárakódás, formanyelvi túltengés: tisztázatlanság. Csak annyit mond el, csak annyival díszít, amennyivel jeleket akar adni. A jelek azonban soha nem takarják el a gyermekjáték valódi lényegét: a gondolat szabadságát. Jászberényi Matild alkotásainak, nemezjátékainak valódi lényege a gondolat szabadságának játéka. A játékok egyetlen lehetõsége az életre, ha játszanak velük. Innen nézve talán tekinthetjük ezt a kiállítást most kivételesen játszótérnek. Komolyan tessék majd játszani velük! Fûre lépni szabad! Nem! Fûre lépni muszáj! Ez a tárlat most valóban interaktív. Kérünk a bálnába belebújni; a sátor falát átvariálni: fiús, lányos lapjait, ijedõs oldalát kint vagy bent; a szalagszõnyeget tetszés szerint csavargatni, fonni, mintázni; a palástba bébújni, a köpönyegbõl elõbújni, az anyaszõnyeghez hozzábújni, a társasjátékhoz szabályt találni, a fûre rálépni és a türelemjátékot megkóstolni! A mûvész belegyúrta a szívét, a lelkét és gondolatának szabadságát a gyapjúszálak közé, hogy azok színeivel, formáival és meséivel megmutassa a játékról alkotott képét. Kiemeli, megmutatja, kiállítja azt, ami a gyermekvilág meséibõl és játékaiból tetszik neki, és egyszerre azt is megmutatja, hogyan tetszik neki. Nem más ez a kiállítás, mint felszólítás, feljajdulás, mint a szív kiáltása a pusztában, a harmadik évezred játékboltjainak pusztaságába. A mûanyag világ csendjébe kiáltó szív szava. A játszós ruhába öltöztetett meztelen lélek és gondolat. Hosszú vajúdás után, egy erõs nõ gyönge keze által tizenegy mesés játék jött a világra. „A nagy dolgok szinte észrevétlen születnek, még ha egek, tengerek vajúdnak, akkor is.” A nõk sorsa, hogy szüljenek és táplálják a gyermekeket – ha mással nincs, hát testmeleggel, mesével, játékkal –, s a gyermekek megszületnek, hogy tovább mesélhessenek... Kovács Zita

Sipos Lóránd kiállítása elé... De van, aki lát közöttünk, / és szurokba hempereg és meggyújtja magát, hogy azok is lássanak: / kétségbeesett világosság, eleven fáklya! Páran rámutatnak: „Ni, a bolond, / szurokba mártotta magát és elhamvad, / ahelyett, hogy menteni segítene.” / Mások kiáltják: „Az õ fényénél látunk!” / és még gyorsabban húzzák-vonják a törött lomokat. – írta Weöres Sándor a XX. századi freskó c. írásában. Minden városban, településen találhatók ilyen tiszteletreméltó „fáklyák”, reneszánsz emberek, maguk is helyi jellegzetességek, akik megszállottan kutatják lakhelyük szellemi és tárgyi rekvizitumait, minden apró emléknek alaposan utána járnak, a maguk módján rögzítik, rendszerezik azokat. Õk az antikváriusnak nevezett szemlélet képviselõi, akik többnyire önerõbõl és saját kútfõbõl táplálkozva, a közösség és a helyi vezetés elnézõ és megértõ közönye mellett végzik munkájukat, tulajdonképpen a közösség érdekében dolgoznak hobbi szinten, s kvázi a település vezetésének azt a feladatát vállalják magukra, ami ugyan az szmsz-ekben nincs lefektetve, mégis nélküle a helyi közélet szereplõi úgy tûnnének el a köztudatból, mint egy szappanbuborék. A kontinuitás apró, de fontos láncszemei õk, a hagyomány és az emlékezet megkerülhetetlen szakelemei, akik nélkül minden bizonnyal máshogy funkcionálna és lenne értelmezhetõ a jelenkor, még akkor is, ha kezük nyoma csak mikroszinten beazonosítható. Jelenlétük és tevékenységük voltaképp nem hiányzik senkinek, azonban ha nem lennének, akkor elõbb-utóbb ordítóvá válna a hiányuk, a közösség kontrollálatlan saját története nem szivárogna be a rendbe vágott hivatalos történelem sorai közé, a régészeti leletekrõl, a néprajzi, történeti vagy mûvészettörténeti tárgyakról, dokumentumokról lemállanának az emlékek s a riasztóan csupasz múlt nem lenne más, mint egy megmagyarázott múzeumi darab. Sipos Loránd hétköznapjaiban és a maihoz hasonló ünnepi pillanataiban is fontosnak tartja, hogy ezzel a különleges, antikváriusi szemlélettel viszonyuljon a város dolgaihoz, és cserébe azt szeretné, ha a bajaiak is így viszonyulnának hozzá és alkotásaihoz. Szeretné, ha a mûvészetet és a mûvészeket, az alkotó embert nem valamiféle bogaras különcnek vagy érthetetlen géniusznak gondolnák, hanem az élet hétköznapi pillanataiban velünk együtt élõ, tõlünk semmiben sem különbözõ „mesterembereknek”. Ez is egy mesterség (lehet jól vagy rosszul csinálni), csak éppen nem kalap, zongora vagy kenyér készül, hanem festmény: természetkép, urbánus

tájkép, akt vagy csendélet. A különbség talán csak annyi, hogy ami rossz szokás a mindennapi életben, és ezért sokszor szégyellik, elfojtják, titkolják, a mûvészetben jogaihoz, lehetõséghez jut. Mert „A tudomány és mûvészet hazája nem a lét, az 'esse', hanem a lehetõség, a 'posse', s ha a létben megnyilvánul, attól a lét lesz gazdagabb.” (Weöres S.) Sipos Loránd alkotásaiban keresi ezt a lehetõséget, ezt a megnyilatkozást, a maga módján akar hatni, részt venni, beleszólni: de nem annak révén, hogy ábrázolja, kifejezi azt, ami van, hanem úgy, hogy a mûvészetet áttéve a lehetõségek szabad áramlásának területére, hozzáadja a valósághoz azt, ami hiányzik belõle. A lehetõség közegében mindenbõl minden lehet: a csonkaságból, töredezettségbõl, részlegességbõl is lehet teljesség, de legalábbis megszólalhat benne a teljesség utáni vágyakozás. Az alkotó lét Loránd számára (mint minden alkotó ember számára) állandó küzdelmet jelent: a megoldás helyett az alkotásfolyamat állandó megújításának, ismételt átélésének a csak benne és általa való létezésnek a vállalását. Ez a létforma egy ittfelejtett mesterember létformája, aki egy olyan korba álmodja magát, ahol a falakat gyönyörû képes kárpitokkal, saját portréjukkal, birtokukkal díszítették, az emberek míves ruhákban rótták az utcákat. De nem csak álmodja a változást, valóban tenni is akar érte. Ha sokszor mást nem is tehet, legalább tanácsot ad: Nézz képeket, képzõmûvézeti alkotásokat még akkor is, ha nem érted õket. Ne sokat, mindig csak néhányat. Mondanivalójukkal, ha nem akarsz, ne törõdj, de lehetõleg figyelj az alkotólelkek belsõ zenéjére: a kép belsõ, igazi szépségére, testetlen táncára – csak így élheted át! Loránd egyéniségét, hivatását alárendelte a jelen világnak. Nem önsorsát panaszolja, hanem a mûvészet, a képzõmûvész lehetõségeit kutatja a jelenben. A maga sorsa helyett a festészet sorsát kutatja. Az alkotóhelyzetet, az alkotásfolyamat mechanizmusait és a közönség, az emberek életében, a lakáskultúrában való szerepét szeretné újragondolni, újragondoltatni, szeretné rendbe tenni. Mondanivalójának lényege, hogy ma, közel Európához, de még közelebb Kelet-Európához, a Balkánhoz igyekszik a

21 látó embereket emberi lényük tágabb regiszterére ébreszteni, még létezõ ösztöneik, reflexeik mûködését beindítani. A mûvészi alkotó munkának nem tulajdonít prófétai szerepet. Eszköze a szemlélõdés, mely szerint a festõ nem vádol és nem lázad. Alapélménye az „itt és most”-hoz tartozás és a folyamatos bizonyítás kényszere. „Az ég alatt, a falu fölött / keress: az az én hazám.” (Weöres) Persze nem csak a festõ társadalmi szerepérõl van külön véleménye, hanem a mûbéli szerepérõl is: „Patak vagyok: kérdjem-e, hogy / habomat hova hordom?” Sipos Lorándot, az alkotó embert, a mesterembert, a mûvészt egyszerre fûti az alkotás láza, a változtatás izgalma és a megõrzés, a megmutatás óvatos szenvedélye. Aprólékos munkával gyûjtögeti, rögzíti a város és a vidék (Észak-Bácska) múltjának és jelenének emlékeit s képein gondosan „katalogizálja” azokat, talán hogy lokálpatrióta polgártársai a hétköznapi jövés-menés közben is jobban kiigazodjanak a város, a vidék, a jelenkor értékei, szépségei között (teszem azt egy csónak, egy híd, egy szobor vagy egy épület ne pusztán tereptárgy legyen a szemükben, hanem a térbeli tájékozódáson túl idõbeli orientálódást is jelentsen, az anyagi valóságon túl a történet, az emlék is része legyen mindennapi életüknek, miközben tán nem is gondol arra, hogy milyen pótolhatatlan gesztust tesz a jövõ felé. Alkotásai persze nem azért nagyszerûek, mert igaz valójában mutatják be a világot, de nem is azért érdekesek, mert a valóságos látványtól néhol elrugaszkodva, a megszokott alapvetésekre is fittyet hányva párhuzamos valóságot teremtenek. Ennél azért jóval többrõl van szó. Ezek a képek a valós és a teremtett világ határán születnek, egy amolyan tiltott zónában, a két drótkerítés közötti sávban, ahol már nem érdemes komor képpel az élet dolgain sopánkodni, ugyanakkor viccelni sem illik. Így vannak felépítve. Szándékosan nem mondanám, hogy kitalálva, mert az feltételezne a megfontoltságon túl némi számítást is, de errõl szó sincs, itt csak módsze-

rek vannak, ösztön, meg igazság. No meg szépség. Sipos Loránd minden alkotása kivetülés: egyszerre táplálkozik önmagából és belõlünk, nem rögzíti a látványt, hanem a látvány belsõ képzetét vetíti ki. A festmény nem rögzül, és az az igazság, hogy még csak nem is vetül, hanem a papíron folyamatosan alakul, fejlõdik, érlelõdik. Ezt pontosan úgy értem, hogy mintha valamennyi megfestett épület, építmény elõtt állványok épülnének. Mintha a papíron nem csak a mû, de közben az épület is percrõl percre átalakulna.Talán a szem lát homályosan, vagy az érzelmek bizonytalansága (vagy az épített környezet rekonstrukciójának reménye) alakítja ilyen lebegõvé, néhol kissé valószínûtlenné a formákat. A kép belül születik, belül dereng fel, emlékezve, összevonva az ismétlõdõ látványt. Képrõl képre, újra és újra a mindennapi látvány egyre erõsebben rögzül. A tárgyak, a Szentháromság tér, a 19. századi kúriák, udvarok, udvarházak, folyosók, ajtók – bácskai hangulatok: kinyílik az éléskamra ajtaja, a polcokon üvegek, befõttek, madzagon lógó sonka és kolbász helyett azonban százados fák, szecessziós vaspadok, álmos délelõttök, friss esõ, buja szõlõtövek, csendes délutánok sokat sejtetõ körvonalai. „Imádom a határozatlant, a törékeny hangokat és színeket. / Mindazt, ami remeg, hullámzik és borzong és csillog. / ...A törékeny formák szellemiségét” (Albert Samain). Azt a szellemiséget, azt a fényt, vagy inkább fénytörést, ami Sipos Loránd akvarelljeibõl, a folt- és vonalrengeteg sûrûjében megcsillan. Loránd legfrissebb képeinek sejtelmessége, finom, 21. századi poézise, rezdülékeny hangulatisága gyöngéden, de lehengerlõen úszik be a tudatunkba. A mottónak szánt verssor ízlelgetését most meghagyom egyedül Önöknek. Nem illesztem Loránd alkotói világára, a ködbe veszõ vagy a felszikrázó színekbe burkolt motívumokra. Inkább hagyom, hogy mindenki magába szívja a képek és az egyszerû szavak finom lehelletét. Kovács Zita mûvészettörténész

Hasutasok Egy újabb magyar film. Ismét egy zárt közösséget, egy érdekes, bár nem éppen nagyra becsült hivatást mutat be. 2003-ban a budapesti metró és a metróellenõrök világába pillanthattunk be (Kontroll), idén a vasutasok vannak soron. Március 15-tõl látható a magyar mozikban a Hasutasok címû film, melynek különös aktualitást ad, hogy éppen március 4-én szüntetett meg 14 szárnyvonalat a MÁV. Magam részérõl már-már betegesen ragaszkodom az utazásnak ehhez az egyre inkább feledésbe merülõ formájához. Számtalan nehézség, probléma mellett a vonatozás hangulata a régi maradt. Vonatozni jó. Bármerre is járunk az országban, a sínek mentén erdõk, rétek, szántóföldek váltják egymást, láthatunk igazi élõ állatokat (õzet, fácánt, nyulat), legelészõ birkanyájat, nagyvárost, kis falvakat. Látunk még kisebb, nagyobb állomásokat, némelyek több mint egy évszázada állnak ugyanott, ugyanúgy. Néhol ma is központi szerepet kapnak, máshol kihalt, elhagyott üres és hasznavehetetlen romokká válnak. Elõször csak az utazók, majd a vonatok is elmaradnak. A funkcióját vesztett állomásépület mozdítható értékeit elhordják, az épületet az enyészetnek hagyják. Csoda, ha a végén még a síneket is felszedik élelmes fémgyûjtõk? Filmünk is egy ilyen állomás életét mutatja be. Honos állomás, ahol vasutasok ugyan még vannak, de vonatok már csak elvétve (vagy egyáltalán nem) járnak, mígnem egyik napról a másikra valami miatt vonatok százait irányítják az addig elhagyott vonalra és ennek köszönhetõen az állomásra. A filmet rendezte, forgatókönyvét írta Szõke András (Vattatyúk, Roncsfilm, Gengszterfilm…). A filmben természetesen szereplõként is feltûnik, így garantált az a szatirikus hangvétel, mellyel az egyszerû hétköznapi embereket és idõnként nem mindennapi életüket mutatja be. Szõke mellett megjelenik hû „fegyverhordozója”, Badár – csongrádi állomásfõnök is lehetett volna – Sándor is, akit akár a film szakértõjének is kinevezhettek volna, hiszen több mint 10 évig vasutasként dolgozott. Filmes pályája kezdetén a legbiztosabb, sõt talán egyetlen biztos elérhetõsége X település állomásfõnöksége volt, ahol nem csak dolgozott, hanem gyakorlatilag élt is. Szõke András Citromdisznó címû filmjében is vasutast alakított, de volt már rendõr és metróellenõr is. A színészpáros mellett feltûnik még Szarvas Gábor, Hernádi Judit és még sokan mások. Ha lenne még mozi Baján, ezt a filmet biztosan megnézhetnénk. Miután nincs, ha szeretnénk megnézni, keressünk egy mozimûsort, válasszunk ki egy várost, majd a menetrendben nézzünk hozzá egy vonatot. Legyen mondjuk Szentes, ahol Szõke András és Badár Sándor élt, illetve Badár Sándor tanult (színészetet) és dolgozott (mint vasutas). A filmrõl bõvebben a www.hasutasok.hu oldalon olvashattok. Vass Csaba

22

Tervezett jövõ ROP pályázattal támogatott HR és innovációs kutatási program a bajai Eötvös József Fõiskolán A bajai Eötvös József Fõiskola kezdeményezõen és operatív módon vett részt kutatási partnereivel együtt a felsõoktatási intézmények és a helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése céljából az Európai Unió Bizottsága a Strukturális Alapokból, a Közösségi Támogatási Keret igénybevételével a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai közül elnyert ROP-3.3.1-05/12005-09-0004/34 pályázaton.

A Dél-Alföldi Regionális Stratégiára alapozott projekt négy egymásra épülõ komponensbõl áll, melyek a következõk: • Megalapozó kutatás (munkaerõpiaci felmérés) • Szakmai képzési program kidolgozása és beindítása • Karrier központ létrehozása és mûködtetése • Szakmai gyakorlat szervezése és lebonyolítása A projekt megnevezése: „Tervezett jövõ” – Helyi együttmûködés a diplomás fiatalok régióban történõ megtartása, szakmai kompetenciájának növelése és munkaerõpiaci esélyének javítása érdekében a Dél-alföldi Régióban. A projekt a régió versenyképességének, gazdasági fejlõdésének valamint munkaerõ-megtartó képességének javulásához járul hozzá innovatív módon azáltal, hogy az Eötvös József Fõiskola szolgáltatás struktúrájának és kapcsolati hálózatának fejlesztésével elõsegíti, hogy az intézmény a térség és a régió igényeit folyamatosan figyelembe vevõ, speciális képességekkel és szakmai kompetenciával rendelkezõ, a helyi munkaerõ piacon elhelyezkedni képes hallgatókat bocsásson ki a diploma megszerzését követõen. A projekt vezetõi bíztak abban, hogy a kutatás során hasznos következtetések levonására alkalmas információkat gyûjtenek, annál is inkább, mert mind a mai napig kevésnek mondható a munkaerõpiac és az oktatás kapcsolatát vizsgáló empirikus elemzés. Teljes körû elemzésre természetesen õk sem vállalkozhattak, de egy olyan összegzésre mindenképpen, amely megalapozza, megalapozhatja a foglalkoztatás szereplõivel való szorosabb együttmûködést, a képzési szerkezet empíriára épülõ alakítását.

A kutatási terv kialakítása a TÁRKI országos jelentéseinek tanulmányozásával, majd a délalföldi regionális kitekintéssel kezdõdött. A kutatás során a régióban található felhasználók (vállalkozások) szakemberigénye került felmérésre kérdõívekkel a projektben megfogalmazottak szerint, nemcsak a diploma szakmai ága, hanem azon belül az ismeretanyag fajtája szerint is. A kutatásba bevontak 119 települési önkormányzatot, 54 civil szervezetet, 400 építõipari és környezetvédelmi vállalkozást, valamint ezek 25 szakmai szervezetét. A kutatási eredményeket és azok oktatásfejlesztési következtetéseit mintegy 200 oldalas záró tanulmányban tette közzé a bajai Eötvös József Fõiskola teamje. A következtetések és javaslatok azt szolgálják, hogy a fõiskola szakember képzése a mindenkori napi piaci igényeket szolgálja, az ahhoz rugalmasan alkalmazkodó, gyorsan, rugalmasan változtatható képzési profillal. A korszerû felsõfokú képzés így válhat az innováció stabil és elengedhetetlenül fontos, alapvetõ részévé, forrásává. Az országosan is újszerûnek számító kutatómunka eredményes lefolytatása, záró jelentésének következtetés-csomagja jelentõs mértékben hozzájárult az intézmény szakmai presztízsének növeléséhez. A kutatást a bajai Eötvös József Fõiskola III. és II. évfolyamos hallgatói végezték Sifter József kutatásvezetõ irányításával. A kutatás szempontjából résztvevõ, meghatározó partnerekként mûködtek közre: • VVK – Vállalkozás- és Vidékfejlesztési Kht. • MAVÍZ – Magyar Víziközmû Szövetség • KSZGYSZ – Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége • BÁCISZSZ – Bácskai Civil Szervezetek Szövetsége. A pályázat keretében két féléves kompetenciafejlesztõ képzés indult 2007 februárjában. A kutatás eredményeit az õszi félévben megvalósuló szakmai modul tananyagának és tematikájának kidolgozásakor hasznosítják és a szakma specifikus képzés alapját képezi. A szakmai anyag kidolgozása a kutatási tanulmány, annak értékelése, valamint a 2007. áprilisban megrendezendõ Képzési Kerekasztal rendezvényen elhangzott javaslatok figyelembevételével történik. Vincze Lászlóné

PÁLYÁZAT A Fátrai Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet az alapítvány díjának elnyerésére. A díj összege: min. 30 000, max. 50 000 Ft. Pályázhatnak tanító, nemzetiségi tanító, könyvtár, mûvelõdésszervezõ szakos III. és IV. éves nappali tagozatos hallgatók, továbbá II. és III. éves óvodapedagógus, nemzetiségi óvodapedagógus szakos nappali tagozatos hallgatók. A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI Tanító, nemzetiségi tanító szak: • Jeles eredmény az anyanyelvi (magyar nyelv, irodalom, tantárgypedagógia) tantárgyakból • Jeles osztályzat az anyanyelvi tárgyak tanítási gyakorlatából • Jeles tanulmányi eredményû pályázó elõnyben részesítendõ • Anyanyelvi vagy anyanyelvtanítási szempontból érvényes, jó helyezést elérõ TDK-munka • Országos versenyeken, pályázatokon elért kiemelkedõ eredmények (pl. anyanyelvi, anyanyelvtanítási versenyek) • Végzõs pályázók esetében kiemelkedõ értékelés az összefüggõ szakmai gyakorlatról, kiváló szakdolgozat anyanyelvi témából • Jó általános tanulmányi eredmény a két utolsó évrõl. Óvodapedagógus, nemzetiségi-óvodapedagógus szak: • Jeles eredmény az anyanyelvi (magyar nyelv, gyermekirodalom, módszertan) tárgyakból • Jeles osztályzat az anyanyelvi foglalkozásokból • Ha a pályázók között jeles tanulmányi eredményû hallgató szerepel, akkor elõnyben részesítendõ • Anyanyelvi vagy óvodai anyanyelvi foglalkozási témából értékes, jó helyezést elérõ TDK-munka • Országos versenyeken, pályázatokon elért kiemelkedõ eredmények (pl. mesemondó verseny) • Végzõs pályázók esetében kiemelkedõ értékelés az összefüggõ szakmai gyakorlatról, kiváló szakdolgozat anyanyelvi témából • Jó általános tanulmányi eredmény a két utolsó évrõl. Könyvtár szak: • Kiemelkedõ teljesítmény szakmai (elméleti) tárgyakból • A könyvtári gyakorlat során nyújtott kiváló munkavégzés • A fõiskola könyvtárának munkájában aktív közremûködés • Ha a jelöltek között jeles tanulmányi eredményû hallgató szerepel, akkor elõnyben részesítendõ • Országos versenyeken, pályázatokon elért kiemelkedõ eredmények, értékes, jó helyezést elérõ TDK-munka • Végzõs pályázók esetében kiemelkedõ értékelés az összefüggõ szakmai gyakorlatról, kiváló szakdolgozat • Jó általános tanulmányi eredmény a két utolsó évrõl. Mûvelõdésszervezõ szak: • Kiemelkedõ teljesítmény szakmai (elméleti) tárgyakból • A mûvelõdésszervezési gyakorlat során kiváló munkavégzés • Ha a jelöltek között jeles tanulmányi eredményû hallgató szerepel, akkor elõnyben részesítendõ • Országos versenyeken, pályázatokon, rendezvényeken elért kiemelkedõ eredmények, értékes, jó helyezést elérõ TDK-munka • Végzõs pályázó esetében kiemelkedõ értékelés az összefüggõ szakmai gyakorlatról, kiváló szakdolgozat • Jó általános tanulmányi eredmény a két utolsó évrõl. Beadási határidõ: 2007. május 15. A pályázatokat 1 példányban a Kuratórium címére (Fátrai Alapítvány Baja, Cserkész u. 11.) kérjük benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a szükséges dokumentumokat és a tanszéki ajánlást, melyet a hallgató szerez be. A díjat a kuratórium elnöke a fõiskola diplomaosztó ünnepségén adja át. Bánáti Tibor, a Kuratórium elnöke

23 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PRO PATRIA ET SCIENTIA DÍJRA A Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért nevû közhasznú szervezet, együttmûködésben az Országos Doktori Tanács és a Doktoranduszok Országos Szövetsége közhasznú szervezetekkel, a doktoranduszok kiemelkedõ kutatási eredményeinek elismerésére, illetve a témavezetõjük kimagasló teljesítményének az elismerésére 3 kategóriában díjat hirdet Pro Patria et Scientia Díj doktoranduszok és témavezetõik részére elnevezéssel.

PÁLYÁZAT Az Eötvös József Fõiskola Tudományos és Mûvészeti Bizottsága pályázatot hirdet a 2005-tõl 2008-ig tartó ciklus intézményi kutatási stratégiai tervéhez kapcsolódó kutatások kiadásainak támogatására. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: 1. A kutatás célját Nem támogathatók: a tudományos és mûvészeti tevékenységet áttételesen sem elõsegítõ pályázatok (pl. közvetlen oktatási célú pályázatok, oktatási segédanyagok, oktatástechnikai eszközök). Eszközre önmagában pályázni nem lehet. Elõnyben részesülnek azok a kutatási stratégiai témáknak megfelelõ pályázatok, amelyek tanszékek közötti kutatások, oktatói teamkutatások, oktatói és gyakorlóiskolai nevelõk közötti teamkutatások. A pályázaton nem vehet részt, aki korábbi beszámolási kötelezettségének nem tett eleget. 2. A kutatási téma leírását, ütemezési tervét 3. Az igényelt összeg felhasználásának tervét: • Személyi juttatásból a pályázó nem részesülhet (csak a bedolgozók és hallgatók munkabére fizethetõ). A pályázati összegbõl a bérjellegû költség maximum 35% lehet. • Járulék a bérköltség 29%-a (az összes pályázati költség 10%-a), dologi költségre 55% számolható el. • A dologi költség állhat kis értékû tárgyi eszköz beszerzésébõl, 100 000 forint alatti értékben. 4. A jelen idõszak végén várható eredményt KÖVETELMÉNY: • Az elért eredményekrõl be kell számolni a Tudomány Napi rendezvényen. • Az elnyerhetõ pályázati összeg max: 300 000 forint. • A pályázat beadási határideje: április 16. • A pályázatot és a jelentést dr. Steinerné dr. Molnár Juditnak, a TMB elnökének kell benyújtani. • A pályázat elbírálásáról június 15-ig értesítjük. • Az elnyert összeg felhasználási határideje: 2007. december 10. • A támogatásban részesített pályázatok megvalósításáról jelentést kell készíteni. • A jelentés benyújtásának határideje: 2008. június 30. Tudományos és Mûvészeti Bizottság

Pályázatot nyújthat be minden fiatal tudományos kutató, aki tagja a Doktoranduszok Országos Szövetségének és 2007. évre érvényes tagsággal rendelkezik, valamint részt vesz a Tavaszi Szél Konferencián. A formai követelmények megegyeznek a Tavaszi Szél Konferencia követelményeivel. A pályamûnek magyar nyelvûnek kell lennie. A pályázatok benyújtási határideje 2007. március 20. A pályázat benyújtásának a díja: 1 000 Ft Pályázni az alábbi három „tudományterület” valamelyikében lehet: • élõ természettudományok • mûszaki és élettelen tudományok • társadalomtudományok. A Pro Patria et Scientia Díj doktoranduszok és témavezetõik részére három kategóriában kerül odaítélésre: I. hallgatói kategória: azoknak a magyar állampolgár doktoranduszoknak adományozható, akik a kutatási témájuk kidolgozásában kimagasló eredményt értek el és azt eredeti, új tudományos közleményben adják közre. II. különdíj kategória: azoknak az I. kategóriában pályázó doktoranduszoknak adományozható, akik ott eredményesen pályáztak, de nem éretek el helyezést, amennyiben a Somos Alapítványhoz a Díjjal járó pénzjutalom bármilyen külsõ felajánlásból idõben beérkezik. III. témavezetõi kategória: az I. és a II. kategóriában díjat elnyert valamennyi doktorandusz témavezetõjének adományozható. A Díj I. kategóriájában a fenti három integrált területen elsõ, második és harmadik helyezetti díjat lehet elnyerni. Ebben a kategóriában a díjazottaknak oklevél és pénzjutalom is jár, melynek összege mind a három területen külön-külön a következõ. 1. helyezett: 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, 2. helyezett: 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint, 3. helyezett: 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint.

A Díj II. kategóriája valamennyi tudományágban, illetve doktori iskolánként adományozható, azon eredményesen pályázó hallgatói számára, amennyiben a különdíjjal járó pénzjutalom összege külsõ felajánlásból a Somos Alapítványhoz idõben beérkezett, és amíg annak a fedezete tart. Ebben a kategóriában a díjazottaknak oklevél és pénzjutalom is jár, melynek összege minden esetben 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint lehet. A Díj III. kategóriája az I. és a II. kategóriában díjat elnyert doktoranduszok témavezetõinek kerül adományozásra. Ebben a kategóriában a díjazottakat oklevél illeti meg, pénzjutalom nélkül. A Díj odaítélésérõl a Somos Alapítvány által felkért Szakértõi Kuratórium dönt. A kuratórium elnöke: Pungor Ernõ, az MTA rendes tagja, alelnökei: Michelberger Pál, az MTA rendes tagja, MFAB Doktori Biz. elnök • Solymosi József, az MTA doktora, a Somos Alapítvány alapítója • Zombory László, az MTA doktora, az ODT elnöke, tagjai az ODT által delegált, az integrált területeket képviselõ tagok: • élõ természettudományok: 3 fõ • mûszaki és élettelen természettudományok: 3 fõ • társadalomtudományok: 3 fõ, titkára: a DOSz Elnökségének delegáltja, tanácskozási joggal A Díj I. és II. kategóriája a DOSZ címére benyújtott pályázattal nyerhetõ el. Pályázni a magyar állampolgár doktoranduszoknak lehet, a saját PhD kutatási témájukban kidolgozott új tudományos eredményeiket elsõ alkalommal közreadó tudományos közlemény (cikk) benyújtásával és a pályázati regisztrációs költség egyidejû befizetésével, majd az eredmények elõadás formájában történõ bemutatásával a DOSZ által szervezett Tavaszi Szél Konferencián, a Pro Patria et Scientia Díj versenyen, a fent említett három szekció valamelyikében. Formai követelmények – Értékelõ lap A pályamû szakmai zsûri elõtti bemutatására, illetve az eredményhirdetésére a fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok tizedik találkozóján, a 2007. évi Tavaszi Szél Konferencián kerül sor. Somos Alapítvány Országos Doktori Tanács Doktoranduszok Országos Szövetsége

24 PÁLYÁZAT

AKTUÁLIS PÁLYÁZATI LEHETÕSÉGEK

Az „Eötvös József Fõiskoláért” Alapítvány Kuratóriuma pályázatot hirdet 2007-ben oktatók, dolgozók és hallgatók részére az alapítvány okiratában meghatározott célok szerint. Pályázhatnak a fõiskola oktatói, dolgozói és hallgatói.

Természettudományi tananyagkészítés

Oktatók • A fõiskola hagyományõrzõ és -teremtõ tevékenységében való kiemelkedõ részvétel, teljesítmény. • Kiváló tudományos, mûvészeti és sporttevékenység; publikáció (tanulmány), kiállítások stb. • Nemzetközi, szakmai és/vagy kulturális kapcsolatok ápolása, fejlesztése, nemzetközi fórumokon való szereplés. • Kiemelkedõ oktatói teljesítmény, új módszerek, eszközök, gyakorlatok alkalmazásával. A pályázat egyéni. A pályázathoz legalább két ajánlást kell csatolni. Az ajánlást adhatják: tanszékvezetõk, fakultásigazgatók, külsõ szakemberek, illetve a Hallgatói Önkormányzat. Dolgozók • A fõiskola hatékonyabb mûködése érdekében tett kezdeményezések, racionalizáló javaslatok, külsõ szervezetekkel történõ kapcsolatépítések, átlagon felüli teljesítmények. A pályázat egyéni. A pályázathoz legalább két ajánlást kell csatolni. Az ajánlásokat adhatják: munkáltatók és külsõ szakemberek. Hallgatók • Kiemelkedõ (kiváló) tanulmányi teljesítmény, szakmai gyakorlatok magas szintû teljesítése. • Országos versenyeken, pályázatokon (TDK) elért kiváló eredmény. • Kiemelkedõ nemzetiségi, nyelvi, illetve idegennyelvi teljesítmény, kiváló külföldi nyelvi gyakorlat és hagyományõrzõ munka. • Nemzetközi, szakmai és/vagy kulturális kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében való részvétel. A pályázat egyéni. A pályázathoz legalább két ajánlást kell csatolni. Az ajánlást adhatják: oktatók, tanszékvezetõk, külsõ szakemberek, illetve a Hallgatói Önkormányzat. (A 3/a pontra benyújtott pályázatok esetén a kiváló tanulmányi eredményt az egyes félévek súlyozott átlagával dokumentálni kell. Nem kreditrendszerû oktatás esetén az egyes félévek tanulmányi eredményeit kell csatolni.) A pályázatok beadása és elbírálása • A pályázatokat 2 példányban, a csatolt dokumentumokkal és ajánlásokkal együtt a Kuratórium címére kell benyújtani május 18-ig („Eötvös József Fõiskoláért” Alapítvány Kuratóriuma, Baja, Szegedi út 2., Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék). • A pályázatokat a Kuratórium bírálja el június 8ig. A Kuratórium a pályázatok elbírálásához esetenként meghív belsõ és külsõ szakértõket, akik az elõterjesztésekhez érdemi szóbeli és írásbeli kiegészítést tehetnek. • A sikeres pályázatokat a Kuratórium díjazásban (pénz és oklevél) részesíti. A díjak számát és összegét a Kuratórium állapítja meg. • A díjakat a Kuratórium elnöke alkalmanként, illetve a diplomaosztó ünnepségen adja át. A Kuratórium nevében: Albertné dr. Herbszt Mária PhD elnök

Kiíró: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány. Pályázók köre: Magánszemélyek és alkotó közösségek. A pályázat célja: A tudományos kutatások során született eredmények alkalmazásának elõsegítése a felsõoktatásban. Pályázni lehet új kutatási eredmények, illetve új tudományterületek, új tantárgyak oktatását szolgáló jegyzet formájában vagy elektronikus hordozón megjelenõ tananyag készítésére. A pályázattal elnyerhetõ támogatás a mûvel kapcsolatos nem bérjellegû személyi és dologi költségekre fordítható. Nyomdai költségeket, valamint technikai fejlesztéseket a kuratóriumnak nem áll módjában támogatni. Keretösszeg: 2,5 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhetõ támogatás: egyéni pályázat esetén 100-200 ezer forint, szerzõi kollektívák esetén maximum 300 ezer forint. Csatolandó dokumentumok: • szakmai életrajz (10 legfontosabb publikáció megjelölésével) • a készítendõ tananyag tematikája • két elismert pályatárs ajánlása A pályázat beadási határideje: 2007. április 27. További információ: www.prof.iif.hu/prc

Élethosszig tartó tanulás program Kiíró: Tempus Közalapítvány. Pályázók köre: Felnõtt tanulókkal foglalkozó tanárok, szakértõk, tanácsadók, intézményvezetõk. A pályázat célja: Ez a pályázattípus felnõtt tanulókkal foglalkozó tanárok, szakértõk, tanácsadók, intézményvezetõk továbbképzését teszi lehetõvé szervezett nemzetközi szeminárium vagy egy külföldi felnõttoktatási intézményhez történõ látogatás keretében. A látogatás célja az oktató szakmai (és nyelvi) fejlõdése, valamint az intézmények közti együttmûködés és tapasztalatcsere ösztönzése. Nem támogatható: • Nyelvtanárok részvétele külföldi módszertani továbbképzésen • Kutatási tevékenység • Az iskolaköteles korúak számára végzett oktatás vagy a közoktatás keretében végzett munka. Pályázati határidõk: • 2007. március 30. • 2007. május 31. • 2007. október 31. A részletes pályázati felhívás és ûrlap elérhetõ a Tempus Közalapítvány honlapjáról: www.tka.hu. További információ: 1/237-1320; [email protected]

Felsõoktatási Minõségi Díj 2007. Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium. Pályázók köre: Magyar Köztársaság államilag elismert felsõoktatási intézményei és azok szervezeti egységei. A program célja: A minõségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedõ teljesítményt nyújtó és folyamatos fejlõdést mutató felsõoktatási intézmények és szervezeti egységeik elismerése.

A díj elnyerésének feltételei: • a folyamatos, stratégiai jellegû minõségfejlesztés a felsõoktatási intézmény és szervezeti egységei mûködésének meghatározó részét képezi • az Európai Minõségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatják a folyamatos minõségfejlesztést • folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a szolgáltatásaikat igénybe vevõ ügyfelek elégedettségének alakulását • gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét • a pályázó intézmény, ill. szervezeti egysége folyamatos önértékelést végez. A pályázat benyújtása 2007-ben térítésmentes. A pályázati szándékot 2007. április 2-án 14 óráig kell bejelenteni. A pályázat beadási határideje: május 15-én 14 óráig. További információ: www.okm.hu

Anyanyelvû kulturális programok Kiíró: Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. Pályázók köre: Önkormányzat, intézmény, iskola, egyesület, mûvelõdési intézmény, közhasznú szervezet stb. Hosszabb távú programfolyamatok: Tematikus klubfoglalkozások; kisebbségi nyelvtanfolyamok; néptánc-, népzeneoktatás; kézmûvestanfolyamok; többfordulós vetélkedõ-sorozatok; vallási hagyományok ápolását célzó programfolyamatok stb. Rendezvények: Az adott kisebbség ünnepeirõl való megemlékezések; kórusok és néptáncegyüttesek találkozói; nemzetiségi nyelvû színházi elõadások látogatása; a kisebbséget érintõ témákban rendezett mûvelõdési, oktatási tanácskozások szervezése és az azokon való részvétel; alkalmi kiállítások megrendezése stb. Pályázni a 2007. március 1. és 2008. február 29. közötti idõpontban zajló programokra lehet. A pályázat beadási határideje: 2007. április 6. További információ: www.mnekk.hu

A Pályázati Iroda gondozásában benyújtott új pályázatok Horvát-magyar kulturális és szakmai együttmûködés. Projektvezetõ: Majorné Bodor Ilona. Megvalósítás: 2007. 05 .01. – 2007. 07. 31. I. Országos „Víz és élet” Tematikus Képzõmûvészeti Biennálé. Projektvezetõ: Klossy Irén. Megvalósítás: 2007. 09. 21. – 2007. 12. 31.

A Pályázati Iroda elérhetõsége: • „A” épület 22-es iroda, tel./fax: 79/524-624/164es mellék, e-mail: [email protected] • Király Zoltánné (Tünde) Pályázati Iroda vezetõ, e-mail: [email protected] • Kõvágó Franciska pályázati ügyintézõ, e-mail: [email protected] • Szécsényiné Benedek Piroska pályázati elõadó, e-mail: [email protected]

25

RÓMA Az Eötvös József Fõiskola Magyar Tanszékének szervezésében a fõiskola oktatóinak és dolgozóinak, a gyakorlóiskolák nevelõinek és dolgozóinak, valamint a fõiskola hallgatóinak május 18-25. (7 nap 6 éjszaka Rómában) Velence, Róma, Pompeji, Nápoly, Assisi, Firenze. Utazás autóbusszal, szállás a Róma melletti Sacrofanóban, a Fraterna Domus vendéghelyén 2-3-4 ágyas szobákban, kontinentális reggelivel. A PROGRAMOKRÓL: Indulás Bajáról (péntek 18 órakor), érkezés szombat reggel 9-kor Punte Sabionéba. Onnan hajóval Velence – városnézés; kora délután indulás Rómába.

Kedd: Kirándulás Pompejibe, Nápolyba.

Csütörtök: EUR, Szent Pál-katedrális, Laterán, Santa Maria Maggiore, Victor Emanuel-emlékmû (délután szabadprogram).

Vasárnap: Vatikáni múzeum, Szent Péter-bazilika (kupola, II. János Pál sírja, magyar kápolna stb.), kirándulás Ostiába.

Péntek: Reggel 8 órakor indulás Assisibe, városnézés (Szent Ferenc-templom, Giotto freskói), délután indulás Firenzébe, esti városnézés. Szerda: Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, San Pietro in Vincoli (Michelangelo Mózese), Spanyol lépcsõ (esti városnézés).

Hétfõ: Tevere-part, Angyalvár, Piazza Navona, Santa Agnese, Pantheon, Caravaggio képei.

Szombat: Érkezés Bajára a kora délután. Költségek: Autóbusz (autópályadíj, parkolás, városbelépõk) + szállás (+ a hajóút Velencébe): kb. 280-290 Euró/fõ. Belépõk: Vatikáni Múzeum (ingyen vagy 12 Euró – ha csoportkedvezményt kapunk, 8 Euró) Pompeji: 12 Euró. Részletfizetés. Az elsõ részlet: 100 Euró (szállásfoglalás). VÁRJUK A JELENTKEZÉSEKET! Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék Tomaskovity Józsefné, dr. Tóth Sándor Attila

26 ERASMUS MUNDUS A Tempus Közalapítvány tisztelettel meghívja Önt április 16-án 10-14 óráig tartandó, az „ERASMUS MUNDUS – INFORMÁCIÓS NAP AZ ERASMUS MUNDUS 1. AKCIÓJÁRÓL” címû rendezvényünkre. Az információs nap helyszíne: Tempus Közalapítvány, 1093 Budapest, Lónyay utca 31. Brüsszel Terem. Az Európai Felsõoktatási Térség (EFT) népszerûsítése érdekében az Európai Bizottság (EB) 2004ben útjára indította az Erasmus Mundus pályázati programot. A program 1. akciójában európai közös, kettõs, többszörös diplomát nyújtó mesterképzéseket támogat a program (Mundus-kurzusok). A Mundus-kurzusok keretében számos tudományterületen indultak mesterképzések, melyek a Mundu- konzorciumok keretében összefogott felsõoktatási intézményekben zajlanak. 2004 óta több mint 80 kurzust támogatott az EB, ezeknek tíz százalékában oktatnak mesterhallgatókat magyar partnerintézményekben. A program 2007-es pályázati felhívásainak megjelenése apropójából szervezzük alábbi rendezvényünket. Az információs nap tematikája a teljes körû tájékoztatás jegyében született, így a pályázati felhívással kapcsolatos információk mellett kerekasztal beszélgetéseket szerveztünk a közös diplomákat adó képzések indítási feltételeinek áttekintésére, továbbá a már Mundus-kurzusokat koordináló egyetemek jó példáinak bemutatására. A szeminárium programja az alábbiakban megtalálható. Részvételi szándékát, kérjük, a Tempus Közalapítvány honlapján elérhetõ Rendezvények menüpontban található on-line jelentkezési lapon jelezze április 13-ig. (Az ûrlap április 2-tól elérhetõ). A rendezvényre szeretettel várjuk Önt, illetve érdeklõdõ kollégáit is. Kérjük, meghívónkat továbbítsa intézményi, tanszéki kollégáinak. TERVEZETT PROGRAM • 09.30-10.00: Regisztráció • 10.00-10.10: Köszöntõ. Kurucz Katalin csoportvezetõ, Tempus Közalapítvány • 10.10-11.00: Az Erasmus Mundus-program. Az 1. akció pályázati felhívásának részletei: Huri Arnold asszisztens, Tempus Közalapítvány, Kerekasztal-beszélgetések. • 11.00-12.00: A közös diplomák elismerésének követelményei és ügymenete. Moderátor: Kurucz Katalin (TKA). Meghívott szakértõk: Bakonyi László (Felsõoktatási Regisztrációs Központ fõigazgatója), Prof. Bazsa György (Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke), dr. Forgács Csaba (Felsõoktatási Tudományos Tanács tagja) • 12.00-13.00: Ebéd • 13.00-14.00: Mundus-kurzusok lebonyolításának jó példái. Moderátor: Huri Arnold (TKA). Meghívott oktatók: dr. Bátory Ágnes (Mundus Mapp-kurzus), dr. Penninger Antal (ME3 Mundus kurzus), dr. Szántó Zoltán (Code Mundus-kurzus)

TAVASZI SZÉL 2007 A Doktoranduszok Országos Szövetsége május 17-20-én Budapesten immár 10. – jubileumi – alkalommal rendezi meg a Tavaszi Szél Konferenciát, melynek házigazdája ezúttal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, további együttmûködõi a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Doktori Tanács és a Somos Alapítvány.

A tudományterületenként külön meghirdetett konferenciára doktoranduszként és doktorjelöltként lehet jelentkezni elõadással, poszterbemutatóval, illetve résztvevõként. A konferencia nyelve magyar. A „Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért” közhasznú szervezet a konferenciához kapcsolódóan 3 kategóriában hirdet díjat az Országos Doktori Tanács és a DOSZ együttmûködésével a doktoranduszok kiemelkedõ kutatási eredményeinek, illetve a témavezetõk kimagasló teljesítményének elismerésére Pro Patria et Scientia Díj doktoranduszok és témavezetõik részére címmel.

A megadott formai követelmények szerint írott cikkeket vagy egyoldalas poszterösszefoglalókat az Országos Doktori Tanács által kijelölt lektorok, az MTA Bolyai János Ösztöndíjasok Akadémiai Klubjának tagjai, valamint a Szövetség által felkért professzorok lektorálják. Az elfogadott cikkeket tartalmazó, ISBN-számmal ellátott kiadvány a konferencián átvehetõ. A tavalyihoz hasonlóan idén is szeretnénk változatos programmal a résztvevõk rendelkezésére állni. A tudományterületenként meghirdetett konferenciák szekcióülései mellett, melyek anyaga a Tavaszi Szél 2007 kiadványban is elkülönítetten olvasható majd, a Tavaszi Szél 2007 alkalmával kerül sor a „Pro Patria et Scientia” pályázatra benyújtott dolgozatok elõadására, illetve díjazására is (a nevezéshez a konferencia dolgozata szükséges). Az üléseken kívül beszélgetést szervezünk a doktori képzés jövõjérõl a felsõoktatás jeles képviselõinek részvételével, a kísérõprogramokról pedig a Liszt Ferenc Zenemûvészeti, a Magyar Képzõmûvészeti, a Magyar Iparmûvészeti, illetve a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem doktorandusz hallgatói és tanárai gondoskodnak majd. Természetesen idén sem maradhat el az állófogadás és a konferencia zárórendezvénye; az esti programok együtt töltéséhez reményeink szerint segítséget nyújt az ingyenes szálláslehetõség. A helyszín és a feltételek biztosításához kiemelten szeretnénk megköszönni a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Honvédelmi Minisztérium támogatását. Mindenkit szeretettel várunk! Doktoranduszok Országos Szövetsége

KARRIER KLUB A Karrier Központ és a HÖK közremûködésével 2007 márciusában megkezdte mûködését a KARRIER KLUB. Az önmenedzselõ programokat szervezõ Karrier Klub elsõsorban a hallgatók személyes kompetencia fejlesztésében játszik szerepet és egészíti ki a fejlesztõ képzést. A hallgatók a klubfoglalkozásokon kötetlen formában ismerkedhetnek meg azokkal a kérdésekkel, melyeket a késõbbiekben a munkaerõpiacon is hasznosítani tudnak. A programokon többek között az alábbi témákkal ismerkedhetnek meg a hallgatók: önismeret, pályaismeret, önéletrajz és kísérõlevél, álláskeresési technikák, munkaerõpiaci helyzet. Az aktuális programokról mindig szórólapokon, e-mailben (a Karrier Központban regisztrált hallgatóinkat) és a honlapon tájékoztatjuk hallgatóinkat. A Karrier Klub programjai: • április 11., 16 órakor Haszonits Bea: A szakmai önéletrajz és az állásinterjú I. • április 18. 9-15 óra: ÁLLÁSBÖRZE • április 25., 16 órakor Haszonits Bea: A szakmai önéletrajz és az állásinterjú II.

Sipos Loránd akvarelljei (cikk a 20-21. oldalon)