„Úgy gondolom ez a szeretet. Hagyni, hogy a másik ember járja a saját útját, saját lehetőségei szerint, de ott lenni mellette azzal a biztos sugárzással, hogy itt vagyok, én is átélem amit te, nem sürgetlek. Nem akarlak kihúzni belőle, mert milyen jó lenne most azt gondolni, hogy azzal jót tennék neked, hiszen nem szenvednél tovább. Nem. Vállalom veled a fájdalmat, lépek tovább, segítek abban, hogy fejlődj, hogy valamivel több legyél, hogy közelebb kerülj ahhoz a lényhez, aki te vagy." /Kígyós Éva/
TASS KÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
2010
1
.
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés 3. II. Elvi alapok
4.
II.l. Jövıkép4. II.2. Alapelvek megfogalmazása és alkalmazása
4.
II.3. Értékek meghatározása
5.
II.4. Célterületek
5.
II.5. Célcsoport
6.
III. Tass Község általános bemutatása
6.
III.1. Demográfiai adatok
7.
III.2. Gazdasági háttér
8.
III.3. Foglalkoztatási helyzet
10.
III.4. Egészségügy
11.
IV. Szociális szolgáltató rendszer bemutatása
11.
IV.1. Szociális alapszolgáltatások
11.
IV.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások
12.
V. Fejlesztési célkitőzések, prioritások és várható hatásai
15.
VI. Várható eredmények
16.
Mellékletek
2
I. BEVEZETÉS
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. § (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak szociális szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteniük a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja. A koncepció célja, hogy a lakosságszám és a szociálisan rászorultak létszáma ismeretében meghatározza a szociális szolgáltatások nyújtásának alapelveit, a szociális rendszer mőködtetésének és finanszírozásának helyzetét, valamint a szolgáltatások fejlesztésének célját, a feladatok ütemezését és finanszírozását. A helyi koncepció kapcsolódik a megyei önkormányzat által elkészített szolgáltatástervezési koncepcióhoz. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl elsıdleges célunk, hogy községünk minden lakója számára legyenek elérhetıek a szociális biztonságot garantáló ellátási formák, másrészt a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat. Tass Község Önkormányzata kiemelt feladatának tartja a szociális ellátások széles körő biztosítását és fejlesztését, az ellátottak jogainak messzemenı figyelembe vételével és a diszkrimináció elutasításával. A cél az, hogy a rendszer minél hatékonyabban és széleskörőbben szolgálja a rászorulók érdekeit.
3
II.
ELVI ALAPOK
II.1. Jövıkép A szükségletekhez igazodó szociális szolgáltató hálózat kiépítése, mőködtetése, amely a községben élı kliensek, idısek és rászoruló emberek szociális, egészségügyi és mentális igényeinek ellátását biztosítja, hogy megfelelı biztonságban élhessenek. Akkor és azt a szolgáltatást kapja amire szüksége, igénye van. Olyan szolgáltatás biztosítása, ahol középpontban az ember, az egyének és a családok állnak. A jövıképen alapuló községfejlesztési stratégiai célok alapvetıen egy fı célkitőzésre vezethetıek vissza: a községben élık életminıségének jobbá tételére. II. 2. Alapelvek megfogalmazása és alkalmazása Az alapelvek követése, a szolgáltatások szervezése, biztosítása során mind a döntéshozók, mind a szolgáltatások mőködtetıi, mind pedig a szolgáltatást igénybe vevık oldaláról fontos szempont. Alapelvek megfogalmazásánál a nemzetközi és hazai dekrétumokat vettük figyelembe. ➢ az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozatát ➢ az Emberi Jogok Európai Egyezményét ➢ az Európai Szociális Chartát ➢ a Magyar Köztársaság Alkotmányát Alapelveink: ➢ Szociális Biztonsághoz való jog ➢ Testi-lelki egészséghez való jog ➢ Emberi méltósághoz való jog ➢ Szolidaritás elve ➢ Panasztétel és jogorvoslat maradéktalan biztosítása ➢ Adatvédelemhez, titoktartáshoz való jog ➢ Esélyegyenlıség elve ➢ Nemek közötti egyenlıség elve ➢ Diszkrimináció tilalma ➢ Önrendelkezés joga ➢ Szükségletorientált szolgáltatások biztosítása ➢ A szolgáltatás középpontja maga a rászoruló ember ➢ Önkéntesség elve ➢ Egyenlı hozzáférés joga ➢ Erıforrások egyesítése ➢ Szabad véleménynyilvánítás ➢ A problémák közös kezelése 4
➢
Szektorsemlegesség
A megfogalmazott alapelvek a szociális szolgáltatásban résztvevı minden szervezetre vonatkoznak.
II. 3. Értékek meghatározása ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢
Szociális és relatív biztonság nyújtása Egyénre szóló ellátások Társadalmi integráció erısítése Innovativitás – folyamatos fejlesztés, bıvítés igénye Szektorsemlegesség Minıségi szolgáltatás Magas szintő szakmai munka Rászoruló ember tisztelete és szabadsága Szolgáltatást végzık körében a csapatmunka megteremtése Partnerség Egymás iránti felelısség
II.4. Célterületek Pénzbeni és természetbeni juttatások – a jogi szabályozáson túl – rászorultsági elven alapuló szabályozása. Szociális ellátások szabályozása. A megfogalmazott alapelvek és értékek mentén. Humán és pénzügyi erıforrások koordinálásának szabályozása. Minıségbiztosítási rendszer kidolgozása a szolgáltatás területén. Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése. Integráció áttekintése, átszervezése. Hiányzó szolgáltatások kialakítása Harmadik szektor bevonása a szociális szolgáltatásba Információs rendszer kidolgozása (Lakosság tájékoztatása, szakmaközi egyeztetések, tájékoztatási rendszerek)
II.5.Célcsoport o
Nem foglalkoztatott aktív korú, idıskorú egyedülállók, nyugdíjasok → a megélhetési problémák kezelése.
o
Gyermekek és családok → krízis - hátrányos helyzetben levı családok, csonkacsaládok korrekciós lehetıségeinek biztosítása. Családok támogatása,
5
megélhetési problémák kezeléséhez segítségnyújtás. Hiányzó szakosított ellátási formákhoz való hozzájárulás segítése. o Mozgáskorlátozottak érdekében az akadálymentesség biztosítása a szociális és egészségügyi intézményekben, a közszolgáltatást nyújtó épületekben. Társadalmi integrációjuk segítése. Szenvedélybetegek, hajléktalanok segítése a szolgáltatások hozzájutásához.
III. Tass Község általános bemutatása Tass Budapesttıl 60 km-re délre Bács-Kiskun megye Észak-nyugati részén a Csepel-sziget déli csücskével szemben, közvetlenül a Duna bal partján, az 51-es sz. fıút mellett fekvı 3087 lakosú község. Település belterülete 254 ha., külterülete 7472 ha. Elsı írásos említése: 1325 körül: Tas. Nevét valószínő Árpád fejedelem egyik unokájáról kapta, akinek itt lehetett egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A XIII. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A XIV. században a Tassi nemeseké. A török idıket átvészelte, az 1690-1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt. A XVIII. században több nemesi családnak is részbirtoka. A XIX. században tőzvész, árvíz, kolera pusztította. 1882-ben érte el a vasút, 1925-ben a Kis-Duna torkolatánál vízi erımő épült, amelyet az 1956-os jégár rombolt le. 1961-ben visszaépült a Kvassay zsilip mellé. Tass jól megközelíthetı közúton a Budapest- Baja közútvonalon, vonattal Kunszentmiklós- Tass vasútvonalon –Kunszentmiklóssal közös vasútállomása van, melyet helyközi buszjárat egészít ki -, valamint vízen, a Dunán keresztül.
6
III.1 Demográfiai adatok A lakosságszám korcsoportonkénti megoszlása Állandó lakosok Évszámok száma
2006 3104
2007 3076
2008 3087
0-14
15-29
30-59
60-69
70-89
90-99
ffi
ffi
ffi
ffi
ffi
ffi
nı
nı
nı
nı
nı
nı
277
347
668
139
113
1
266
327
612
158
189
7
263
340
682
133
111
0
251
321
616
163
190
6
265
346
680
140
105
2
262
304
626
161
191
5
Forrás: Népességnyilvántartó
A község lakosságszáma – ha kis mértékben is – de csökkenı tendenciát mutat. A fenti táblázat az elmúlt 3 évben bekövetkezett változást mutatja. Az állandó lakosokon belül a munkaképes korúak aránya 65 % körül mozog. A lakosságszám korcsoportonkénti megoszlása táblázatban jól látható a nemek közötti különbség adott korosztályokon belül. Megfigyelhetı, hogy 60 éves korig a férfiak száma, ha csekély mértékben, de több mint a nıké a korosztályok egyes csoportjaiban, viszont a 60 év feletti korosztály esetében megfordul a helyzet, jóval magasabb a nık aránya a férfiakéhoz képest, tehát ez is az országos példát támasztja alá: a férfiak átlagéletkora alacsonyabb a nıkénél. Születések és halálozások adatai Évszám 2006 2007 2008
Születések száma 29 36 28
Forrás: Népességnyilvántartó
7
Halálesetek száma 82 95 71
Gyermekek és az idıskorúak részaránya Évszám
14 év alatti Lakosságon 60 év feletti Lakosságon lakosok belüli aránya lakosok belüli száma (%) száma aránya (%)
2006
543
17 %
607
19, 5 %
2007
514
17 %
603
19, 6 %
2008
527
17 %
604
19,6 %
Forrás: Népességnyilvántartó
Az adatok alátámasztják az országos szinten is problémát okozó „öregedési népesség” elvét. A csökkenı lakosságszám mellett további probléma az elöregedı lakosság, ami a szociális szolgáltatások jelentısebbé válását vetíti elıre. E tendenciát feltétlenül figyelembe kell venni a szociális ellátások és szolgáltatások fejlesztésénél, a magányosan élı idıs emberek helyzetére figyelemmel. A róluk való gondoskodás fokozott összefogást igényel a különbözı állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek között. A lakosság összetételét, jövedelmi-vagyon helyzetét figyelembe véve elkülöníthetık bizonyos társadalmi csoportok, akik szociális szempontból rászorulóknak tekintendık. A lakosság elöregedése maga után vonja az idıs generációkról való gondoskodás egyre kiterjedtebb feladatát. A roma lakosság még inkább felülreprezentált e körben, melyre számadatokkal nem rendelkezünk. III. 2. Gazdasági háttér A település infrastruktúrája jól kiépített. A Község területén lehetıség van valamennyi közüzemi szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon). Ma 46,9 km hosszban megoldott a község egészséges ivóvízellátása. A vízellátás bekötése 92 %-os. A vízmő és a vízhálózat üzemeltetıje: Észak-BácsKiskun Megyei Vízmővek Zrt. (BÁCSVÍZ 6000 Kecskemét, Izsáki út 13.)
8
A község szennyvízhálózata 22,5 km hosszúságú. A szennyvízbekötések tekintetében 79 %-os. A szennyvíztelep üzemeltetıje az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmővek Zrt. (BÁCSVÍZ 6000 Kecskemét, Izsáki út 13.) A település közigazgatási területe 7220 ha –a belterület 253 ha- ahol 1/3-án kiépített külterületi-belterületi felszíni vízelvezetı árok található. A legtöbb utcában található csapadékvíz-elvezetı árok, néhol csak féloldalon. A község földgázelosztó vezetékkel el van látva, a területen az 1990-es években kiépítésre kerültek az elosztó és bekötı vezetékek. Így a kiépítés 98 %-os. Minden ingatlan hálózati árammal való ellátása megoldott. A település egész területén a kábeltelevíziós és internet hálózat is kiépült. Mobilszolgáltatók is jelen vannak a település vonzáskörzetében: T-Mobile, Pannon, Vodafone telefonnak is van átjátszó tornya Tasson. Így mondhatjuk, hogy a tassi telefonigények teljesen kielégítettek. Az Önkormányzat mőködtet egy Óvodát (Napközi otthonos Óvoda 6098 Tass, Rákóczi u. 1) egy Általános Iskolát (Földváry Gábor Általános Iskola 6098 Tass, Dunai u. 24.), egy Orvosi Rendelıt (6098 Tass, Kálvin tér 1.) és egy Nyugdíjas Klubot (6098 Tass, Árpád fejedelem u). Fontos közösségi színtér, mely szintén az önkormányzat tulajdona a Faluház (6098 Tass, Szent István tér 53.) a Szabadtéri színpad (6098 Tass, Széchenyi u. 48.) és a Könyvtár (6098 Tass, Széchenyi u. 44). Az óvoda egy épületbıl és a hozzá tartozó játszóudvarból áll. Az óvoda 5 csoportjába jelenleg 105 gyermek jár, közülük 5 sajátos nevelési igényő, 8 veszélyeztetett, 36 hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető 25. Az iskola több épület együttese. Az intézménybe jelenleg 226 tanuló jár, ez a létszám 13 osztály között oszlik meg. A tanulók közül 53 sajátos nevelési igényő (23, 45%), halmozottan hátrányos helyzető 46 (20, 35%). Az intézmény szakember ellátottsága megfelelı. Az iskola sokoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai szervezetekkel, más általános iskolákkal, a fenntartóval való együttmőködése kiváló. Az iskolát az összes helyi lakos magáénak érzi, tanórán kívüli programjainak támogatói a Szülık Közössége, Tassi Kulturális Egyesület, Darányi-Hómann Alapítvány, Nyugdíjas Klub, Tőzoltó Egyesület, Polgárırség és a Diáksport Egyesület. Az elmúlt években több pályázatot is nyert a település. 2003-ban megépült a Piactér. 2004-ben az általános iskola melléképület felújítása és csoportos gépjármő parkírózók épültek ki. 2006-ban a Faluház felújítása történt meg. 2007-ben az Ifjúsági tábor bıvült 2 faház állításával, továbbá a Község területének 1/3-án kiépült a felszíni vízelvezetés. A 2008-as év végén pedig nyert a Tass, Dunai u. 24. szám alatti általános iskola felújítása. E fejlesztés eredményeképpen lehetıvé válik az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a minıségi oktatáshoz való egyenlı hozzáférés biztosítása. 9
III. 3. Foglalkoztatási helyzet Községünk Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltségéhez tartozik. A munkanélküliség fı mutatóinak alakulását BácsKiskun megyében és a Kunszentmiklósi Kirendeltség mőködési körzetében, valamint Tass községben az 1. számú táblázat mutatja. Kunszentmiklós körzetének mutatói Név
Terül Lakón Munkaváll Regisztrált Tartós Terül et (ha) épessé aló korú munkanélk munkanél eti g (fı) népesség üli (fı) küli (fı) mutat (fı) ó % Kunszentmiklós 17211 8793 5714 665 180 11,64 Dunavecse 6677 4079 2697 192 33 7,12 3194 2105 1405 90 12 6,41 Apostag 8990 1768 1123 132 19 11,75 Kunadacs 7755 677 455 49 11 10,86 Kunpeszér 458 161 10,28 Szabadszállás 16462 6250 4230 263 62 13,39 Szalkszentmárton 8210 3016 1964 Tass 7472 3087 2013 232 61 11,53 75971 30570 19471 1757 356 9,02 Összesen Forrás: http://www.afsz.hu/, hu.wikipedia.org
A területi mutató a nyilvántartott álláskeresık, és a regisztrált munkanélküliek arányát jelzi a munkavállalói korú népesség százalékában a 2009. 01. 20.-i adatok alapján. Bács-Kiskun megyében a területi mutató értéke 8, 64. Községünk a térségen belül a negyedik legkedvezıtlenebb mutatójú település egyike. Községünkben regisztrált vállalkozások száma:
Tass
Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összesen 58 177 235
Az iskolai végzettség és szakképzettségi adatok is jelentıs mértékben elmaradnak a kistérségben az országos és megyei adatoktól. A nagyszámú képzetlen munkaerı csak segéd- és egyszerő betanított munkára alkalmas. Ez alapjában határozza meg a lehetıségeket és a foglalkoztatáspolitikai szervezetek 10
mozgásterét. A képzettségi viszonyokat figyelembe véve komoly problémát okoz az elhelyezkedés. Jelentıs a képzetlen, szakképzetlen munkanélküliek száma, többen közülük még a 8. általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. A tanulási hajlandóság is nagyon alacsony. A szakmunkás végzettségőek között nagyon sokan rendelkeznek olyan szaktudással, amely nem felel meg a munkáltatók elvárásainak. E csoportnak a helyzetét az is nehezíti, ha már régen munkanélkülivé váltak és a meglévı szakmai tudásuk megkopott. Számukra az egyetlen lehetıség az, ha az alapszakmára építve képzésre kerülnek, s a korszerőbb szakmai ismeretek birtokában nı az elhelyezkedési esélyük. A munkaügyi kirendeltség által javasolt és szervezett képzésekkel igyekszik a fent említettek részére a munkaerıpiacon keresett képzettség, ill. szakképzettség megszerzésének lehetıségét biztosítani. Forrás: ÁFSZ
III. 4. Egészségügy A településen teljes munkaidıben rendel felnıtt háziorvos, gyermekorvos, fogorvos és körzeti védını, természetesen az orvosok munkáját szakképzett asszisztensek segítik. A háziorvos napi három órát rendel munkanapokon a rendelıjében, munkaideje további részében beteget látogat, illetve ügyeleti, készenléti ellátást ad. Gyermekorvos naponta kettı órát rendel a faluban, ügyeleti ellátás szempontjából a gyermekek Dunavecse ügyeleti rendszeréhez tartoznak. Fogorvosi ellátás mindennap van, fogorvosunk szerdai napokon iskolafogászatot is tart. Területi védını nyolc órában dolgozik, hétfın és pénteken 8-10 óra között önálló védınıi tanácsadást ad a várandósok, csecsemık és kisgyermekek illetve szüleik részére. Várandósok gondozását az Mozgó Szakorvosi SZolgálat keretein belül a kecskeméti megyei kórház orvosai látják el, illetve a jövendı édesanyák választott orvosaikhoz járnak. Az iskola egészségügyi ellátása adott nevelési évben az egyeztetett iskola egészségügyi munkaterv alapján történik. A központi ügyelet hétköznapokon 15 órától reggel 7 óráig tart, a hétvégéken és ünnepnapokon folyamatos ellátást biztosítanak a területen élıknek. A szakrendeléseket a településen élık az irányított betegellátás kritériumai szerint Dunavecsén, Kalocsán, Kecskeméten, Kunszentmiklóson, Dunaújvárosban, Budapesten lefedettséggel bíró intézményekben vehetik igénybe.
11
Az idısek ellátásában fontos szerepe van a faluban dolgozó gondozónıknek, akik fontos szerepet vállalnak a házi segítségnyújtás különbözı területein.
IV.
Szociális szolgáltató rendszer bemutatása
IV.1. Szociális alapszolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény IV. Fejezete valamint Tass Község Önkormányzatának a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételérıl, és a fizetendı térítési díjakról alkotott 4/2009. (II. 24.) rendelete alapján történik a szociális alapszolgáltatások biztosítása. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A cél: a szociálisan rászorulók részére olyan szociális ellátás biztosítása, mely lehetıvé teszi az ellátott hosszabb ideig saját otthonában, lakókörnyezetében történı biztonságos életvitelét. A szociális alapszolgáltatásokat községünk a Felsı-Kiskunsági Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye (továbbiakban: KESZI) útján, társulási formában biztosítja. A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket, pénzbeli természetbeni ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi önkormányzat képviselı testülete, települési önkormányzatok jegyzıje, valamint az egyházi és civil szervezetek biztosítják. Tass Község Önkormányzatának Képviselı Testülete létrehozta a helyi Szociálipolitikai Kerekasztalt.
Pénzbeli és természetbeni ellátások Tass Község Képviselı-testületének szociális segélyezési rendszere kapcsolódik az 1993. évi III. törvényben (Szt.), az 1997. évi XXXI. Törvényben (Gyvt.) nevesített ellátások biztosításához. A szociális rászorultságon alapuló támogatások odaítélése a Képviselı-testület hatáskörébe tartozik, e hatásköreit azonban a testület részben a Polgármesterre ruházta. A kérelmek elbírálásához 12
szükséges elıkészítı munka végzésérıl, illetve a megítélt támogatások kifizetésérıl a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
A személyes szolgáltatások jellemzıi Tasson Az Sztv. 86 §-a rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzat mely személyes gondoskodás körébe tartozó feladatok ellátására köteles. Ennek értelmében a községben a következı alapellátási formák kerültek megszervezésre: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) idısek nappali ellátása e) jelzırendszeres házi segítségnyújtás.
Az alapszolgáltatások biztosítása a KESZI útján történik.
IV. 2. Pénzbeli és természetbeni ellátások A települési önkormányzat jegyzıje a törvényben meghatározott feltételek szerint: 1) Pénzbeli ellátásként: a) Idıskorúak járadékát b) Rendszeres szociális segélyt c) Az Szt. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; A települési önkormányzat képviselı-testülete az Szt.-ben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint d) Lakásfenntartási támogatást e) A 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat f) Átmeneti segélyt
13
g) Temetési segélyt állapít meg.
2) Természetben nyújtott szociális ellátásként: a) Köztemetés: megállapításáról a települési önkormányzat polgármestere gondoskodik a törvényben meghatározottak szerint. b) Közgyógyellátás: amely járhat alanyi jogon, normatív alapon és szociális rászorultságtól függıen. A jogosultságról a jegyzı dönt. c) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: szociális rászorultság alapján a jegyzı állapítja meg. Községünkben a szociális ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, a temetési segély és a szociális kölcsön tekintetében hatáskörét a képviselı testület a polgármesterre ruházta át a 20/2006 (XII. 28.) önkormányzati rendeletében foglaltak alapján. •
Idıskorúak járadéka A járadékban részesülık száma településünkön rendkívül alacsony, mivel az idıskorúak általában különféle jogcímen nyugellátásban részesülnek.
•
Aktív korúak ellátása E támogatás vonatkozásában a támogatotti kör tekintetében folytonos körforgás jellemzı. A támogatás folyósításának feltételeként elıírt együttmőködési kötelezettséget - célja a munkára való ösztönzés erısítése, melyet az Munkaügyi Központnál kell teljesíteni, - az igénylık többségükben vállalják. Az önkormányzat a másodlagos munkaerıpiacon a közcélú foglalkozatás keretében segíti az állásba jutást. A támogatottak nemek szerinti megoszlása közel azonos, kor szerint azonban többségük a 30-44 év közötti korosztályból kerül ki. Többségük egyedülálló, gyermektelen.
•
Ápolási díj Az alanyi jogon igénylık számában minimális emelkedés mutatkozott, ugyanakkor a megszőnı ellátások és a belépı új igénylık kiegyenlítik egymást, átlagosan 10 fı részesül ellátásban évente. Méltányosságból szinte folyamatosan csak 1 fı részesül ápolási díjban.
•
Átmeneti segély
14
A Képviselı-testület rendeletében meghatározott, felsorolt esetek tekintetében megjelölt a jogosultsági kör. Tapasztalataink alapján a törvény, illetve a helyi rendelet által biztosított segélyt azok az emberek igénylik elsısorban, akik önhibájukból, vagy önhibájukon kívül folyamatosan rossz szociális körülmények között élnek, nem pedig alkalmanként kerülnek rendkívüli élethelyzetbe. Emiatt gyakran nehézséget okoz a rászorultság elvének igazságos és következetes érvényesítése és szétaprózódik a felhasznált pénzeszköz. Az egy igénylıre jutó átlagos összeg 3.500 Ft , de a szórás az összeg alsó és felsı értékei között nagy, 1.000-15.000 Ft között mozgott. A 2009. évben bevezetett – jövedelmi helyzetre tekintet nélkül krízishelyzetben adható átmeneti segély, mely odaítélésének jogát a Képviselı-testület a Polgármesterre ruházta, a hirtelen fellépı váratlan helyzet: létfenntartást veszélyeztetı hirtelen betegség, elemi kár stb. esetén nagy segítség lehet az épp bajba jutottnak. •
Lakásfenntartási támogatás Elmondhatjuk, hogy községünkben igen magas számban történt e támogatás odaítélése. Az elmúlt években átlagosan évente 150 háztartás vette igénybe. A megítélt támogatás a lakhatás feltételeinek megırzéséhez nyújt segítséget.
•
Temetési segély, köztemetés Az éves halálesetek számához viszonyítva megállapítható, hogy a halálesetek 24 %-a után a hozzátartozók a segélyt igénylik. Átlagosan 10.800 Ft jut az igénylıknek.
•
Közgyógyellátás A méltányossági és a normatív alapon kiadott közgyógyigazolványok száma csekély, nagyon kevesen férnek bele a szők jövedelmi keretek közé. A jogosultak 79 %-a alanyi jogú ellátott.
A szociális ellátások bizonyos típusai esetén nıtt a kedvezményezettek száma, bizonyos típusok esetében csökkent. A csökkenés oka részben az önkormányzat igen szoros anyagi lehetıségeiben keresendık, másrészt a szigorított igénylési feltételekben.
15
V.
Fejlesztési célkitőzések, prioritások és várható hatásai
Tasson a szociális alapellátások a legtöbb esetben helyben biztosítottak, kivéve az idısek nappali ellátását, melyet a kunszentmiklósi Idısek Napköziotthona biztosít. A folyamatosan változó jogszabályok és az igények következtében szükséges a szociális ellátó-rendszer fejlesztési irányainak megfogalmazása és rögzítése. Alapelvnek tekintendı a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. § (1) bekezdése, miszerint a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; de öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. A szociális szolgáltatások tervezésekor elsırangú szempont és feladat a meglévı szolgáltatások minıségének megırzése mellett a hiányzó szolgáltatások biztosítása. A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladataikat maguk, vagy a szociális törvényben (Szt. 91.§./1/) foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történt szerzıdéskötés útján is elláthatják. A törvény részletesen szabályozza, hogy a települési önkormányzat ellátási szerzıdés útján is biztosíthatja a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat. Ellátási szerzıdést köthet az önkormányzat a szociális szolgáltatást végzı egyesülettel, alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, ezek intézményeivel, egyéni vagy társas vállalkozóval. (Szt. 120-122.§ ) Ezen kívül lehetıség van még ellátási kötelezettséggel nem rendelkezı, intézményt fenntartó önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján férıhely biztosítására. (Szt. 90.§ /4/) Az intézményfenntartás további módja a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján létrehozott társulási megállapodás. A már meglévı szolgáltatások megırzése, színvonaluk emelése, illetve minél több igénylıre való kiterjesztése. A szociális szolgáltatástervezési koncepció tartalmának 2009-2010. évre az alábbiak alapján határozzuk meg a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat. A feladatok ellátásában a fenntartó önkormányzat, intézményvezetık, civil szervezetek, Képviselı Testület mőködik közre. 1) Fogyatékos személyek esélyegyenlıségének biztosítása: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségének biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény értelmében meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek 16
lehetıvé teszik a fogyatékos személyek számára a társadalmi életben, a helyi közösségben való részvételt. Az önkormányzat lehetıségeihez mérten gondoskodjon a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer biztosításáról, mőködtetésérıl, valamint a törvényi kötelezettségként megfogalmazott teljes körő akadálymentesítés minél korábbi végrehajtásáról. 2) A szociális szolgáltatások területén a civil szervezetek szerepvállalásának kiépítése, együttmőködési lehetıségek kiépítése. 3) Az aktív korúak ellátására - ezen belül rendelkezésre állási támogatásra jogosultak minél nagyobb számban történı foglalkoztatása a másodlagos munkaerıpiacon, hogy a munka világába visszajuttatásukat segítsük elı. A foglalkoztatás elısegítése kistérségi összefogással, pályázati lehetıségek történı megoldásában. 4) Idısek nappali ellátása. Meg kell vizsgálni annak lehetıségét, hogy az idısek nappali ellátása helyben biztosítható-e, ha a vizsgálat során ez megállapítást nyer, az idısek elhelyezésének megszervezését elıtérbe kell helyezni. Ezen kívül tovább kell bıvíteni a jelzırendszeres házi segítségnyújtás számát. 5) Óvodai és bölcsıdei nevelés fejlesztése. Fel kell mérni a bölcsıdére való igényt, majd igény esetén meg kell vizsgálni óvodás-bölcsıdés csoport kialakításának lehetıségét az óvodában. Létre kell hozni családi bölcsıdét. Célszerő támogatni a családi napközi szervezését. 6) Információs rendszer kiépítése. Az érintettek széleskörő és hatékony tájékoztatása a törvényben biztosított és igénybe vehetı szociális támogatásokról és szolgáltatásokról. Szakmai párbeszéd az ágazatok, az intézmények és a fenntartók között.
7) Fejlesztések tervezett forrásainál figyelemmel kell lenni a pályázati lehetıségekre, melyek: • Az Európai Unió által biztosított, megpályázható pénzalapok, • Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati lehetıségei, • Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elérhetı pénzeszközei, • Címzett állami támogatások, • Tass Község Önkormányzat költségvetésében elkülönített saját erı.
17
VI. Várható eredmények
A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének a fejlıdését eredményezi. Az elérendı cél a komplex segítségnyújtás. Fontos, hogy minden rászorult lakos problémájára megoldható legyen. Kiemelt eredménynek tekinthetı, hogy az alapszolgáltatások (étkezés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idısek klubja, jelzırendszeres házi segítségnyújtás) színvonalas megvalósításával az otthonukban élı problémákkal küzdı lakosság segítése, támogatása megoldott. A különbözı ellátási, gondozási formák egymásra épülése elısegíti a választási lehetıséget az igénylınek és a szakembernek is. Továbbá lehetıséget nyújt az erıforrások optimális kihasználására. A szociális szolgáltatás-tervezési koncepció megalkotása fontos, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, az igénylık számára a legjobb szolgáltatás nyújtása a megelégedésükre, a magas színvonalú szakmai munka az átgondolt és megalapozott tervezésre épüljön. Ezek a változtatási szándékok is jelzik, hogy a jövıben is jelentıs mennyiségő feladattal kell az önkormányzatoknak és intézményeiknek megbirkóznia, várhatóan szigorú gazdálkodási feltételek mellett. Ez csak átgondolt, jól szervezett munkával valósítható meg sikeresen.
Tass, 2010. február 18.
Csík Józsefné Polgármester
Ácsné Devecsai Mária Jegyzı
18
