Tartalomjegyzék. Ő l '. d ' J BUDAPEST 1953 AUGUSZTUS 20. Határozatok: Hivatalos közlemények:

• Ő l ' . d ' J

BUDAPEST 1953 AUGUSZTUS 20.

A

MAGYAR

ORSZÁGOS

NEPKÖZTARSASAG TESTNEVELÉSI

ÉS

M I N I S Z T E R T A N AC SA SPORTBIZOTTSÁG

MELLETT

HIVATALOS

MUKÖDü

KÖZLÖNYE

Tartalomjegyzék Határozatok:

Hivatalos közlemények:

Az Országos Testnevelési és Sportbizottság 1953 július 24-i- ülésének határozata a testnevelés és sport 1953. évi fejlesztési tervének félévi teljesítéséről. (Kivonat.) Az Országos Testnevelési és Sportbizottság határozata a járási, városi és városkerületi TSB-k mellett működő társadalmi sportszövetségek választásáról. (Kivonat.) A SZOT titkárságának határozata a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének a szakszervezet tagjai 'között végzett testnevelési és sportmunkájáról. (1953 augusztus 6.) A SZOT titkárságának határozata a Bányász SE tatabányai és a Vasas SE diósgyőri városi választmányának megszervezésére. (1953 augusztus 6.) A városi választmányok működési szabályzata. (Minta.) Utasítások: Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8850—3/1953. OTSB számú utasítása a Megyei Sportlétesítmények és Sportszerek Szakértő Bizottságainak szervezéséről. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8870—3/1953. OTSB s z . utasítása a szakmai gyakorlat elrendelésérő! az 1 éves sportvezetőképző iskolát végzett hallgatóknál. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 8800—14/1953. OTSB sz. utasítása sportszár kötelező viseléséről a nagypályás kézilabdázásban. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökének 888—43/1953. OTSB számú utasítása a kosárlabdázás versenyszabályainak módosításáról.

ÁRA 2

MHK közlemények. Gondosabban osszák el az MTSB-k a falusi sportkörök támogatására megkapott hitelkeretet. Tájékoztató sportfegyelmi eljárásról. Fegyelmi határozat. 1953 június—július hónapban megjelent könyvek jegyzéke.

sport-

A Magyar Népköztársaság 1953. évi országos felnőtt szabadfogású birkozócsapatbajnokságának kiírása. A Magyar Népköztársaság 1953. évi felnőtt és ifjúsági országos kerékpáros hegyibajnokságának kiírása. 25 km-es futóversenyre minősítési szint megállapítása. A Magyar Népköztársaság 1953. évi kerékpáros országos terepbajnokságának kiírása. A vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa 1953. évi kiírása. A Magyar Népköztársaság 1953. évi nyári országos öttúsa egyéni csapatbajnokság kiírása. ö t város felnőtt ökölvívó egyéni csapatversenye 1953. évi 'kiírása. A Magyar Népköztársaság 1954. évi országos férfi és női egyéni sakkbajnokságának versenykiírása. A Magyar Népköztársaság 1954. évi sakkcsapatbajnokságának versenykiírása.

országos

A Magyar Népköztársaság 1953. évi asztalitenisz csapatbajnokságának kiírása.

országos

FORINT

1953 augusztus 20.

182

HATAROZATOK M

ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI

ÉS SPORTBIZOTTSÁG

1953 J Ú L I U S 24 I Ü L É S É N E K

HATAROZATA A TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1953. ÉVI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FÉLÉVI TEUESÍTÉSÉRÖL (Kivonat) Az Országos Testnevelési és Sportbizottság 1953 július 24-i ülésén tárgyalta a sportkörök félévi jelentéseinek összesített, a megyei (Bp-i) testnevelési és sportbizottságok által felterjesztett beszámoló jelentéseit. Az elmúlt félév munkájának eredményeit a beszámoló jelentések alapján százalékosan a következőkben ismertetjük.

Sportköri

tagok

A sportköri tagok száma 86.0%-a az előirányzatnak. A sportköri tagokból rendszeres tagdíjelőfizető 61.3%-a a meglévő tagságnak. A sportköri tagokból szakosztályban foglalkoztatott tagok száma a tagságnak 63.7%-a. v A sportköri tagságot az elmúlt évekkel szemben fokozottabb mértékben sikerült foglalkoztatni, bevonni, elsősorban a tömegversenyekbe, a falusi) és egyesületi szpartakiádokba. A sportköri tagokra vonatkozóan (tagdíjfizetők száma a sportköri) taglétszám előirányzatához viszonyítva) az OTSB által kiírt szocialista verseny ke-, retében jó munkát végzett: Tolna (64.3%), Békés (62.8%), Nógrád (61.7%), s ugyanakkor Szabolcs (42.0 %-al), Bács-Kiskun (37.0%-al) " és Hajdú (34.3%-al) az utolsó helyet foglalják el a megyék közti sorrendben.

Szakosztályi

tagok

A 11 kiemelt sportág tömegesítésében a II., negyedév végéig elért eredményt a következő számok jellemzik:

Sportág

%

az évi terűhez

viszonyítva

Atlétika

75.2

Torna

73.4

Úszás

75.6

Kerékpározás

69.1

Birkózás

65.8

ökölvívás

69.5

Súlyemelés

48.7

Kosárlabdázás

79.1

Labdarúgás

88.6

Röplabdázás

81.6

Vívás

82.6

A szakosztályi taglétszám növekedését — az I. negyedévi állapothoz képest — az ebben az időszakban megrendezett versenyekkel érték el. Különösen a szpartakiádoknak és a városok között rendezett atlétikai postaversenyeknek a hatása mutatkozik meg a szakosztályi tagok számának növekedésében, elsősorban az atlétikában. A városok közötti postaversenyek első fordulójában kb. 50.000 fő vett részt a verseny-jegyzőkönyvek alapján. Számos megyei jelentés számol be az atlétikai spörtág fellendüléséről még a kis községekben is. Hozájárul a vidék sportjának fellendüléséhez, a szakosztályi tagság növekedéséhez az is, hogy több megyében a városi sportkörök rendszeresen patronálják a falusi sportköröket. Pl. Borsod, Bács-Kiskun és Zala megyékben tapasztalható ez. A 11 kiemelt sportág szakosztályaiban foglalkoztatott tagokra vonatkozóan, illetve a sportolóknak ezekbe a szakosztályokba történő bevonása területén jó munkát végeztek Békés, Hajdú és Szabolcs megye; ugyanakkor hiányos a munkája a Zala, Csongrád és Somogy megyei TSB-nek. Az atlétikai sportág tömegesítésében Békés, Hajdú és Szabolcs megye, a torna-sportág tömegesítésében Hajdú és Békés megye, az úszósport tömegesítésében Hajdú, Békés és Heves megye, a kerékpározás tömegesítésében pedig Békés, Hajdú és Szabolcs megye végeztek jó munkát. Ugyanakkor hiányos a munkájuk: a torna-sportág tömegesítésében Zala, Nógrád és Fejér megyéknek, az atlétikai sportág tömegesítésében Zala, Budapest és Csongrád megyéknek, az úszó-sportág tömegesítésében Tolna, Pest és Nógrád megyének, a kerékpározás tömegesítésében pedig Bács-Kiskun, Tolna és Somogy megye munkája hiányos. A szakosztályban foglalkoztatott összes tagok számát a sportköri taglétszám előirányzatához viszonyítva, — tehát a sportköri tagság aktivizálása területén jó munkát végzett a Hajdú, Szolnok és Budapest megyei, illetve városi TSB. Ugyanakkor gyenge a munkája Nógrád, Tolna és Somogy megyei TSBnek.

Minősítés A II. negyedév végéig a teljesítést a következő számok jellemzik: Mutató Érdemes és I. o. II. o. III. o. Ifjúsági o.

Teljesítés %-bail 83.8 34.0 16.6

26.6

83 1953 augusztus 20. A 4 súlyponti sportágban a minősítési terv teljesítése a következő:

%-os tervteljesltés az évi tervhez viszonyítva

Mutató

Társadalmi

aktívaképzés

A társadalmi aktívaképzés 1953. évi tervét az alábbiak szerint teljesítették országos viszonylatban a II. negyedév végéig:

c<0

Tellesités %-han .

M utató

•Q

Ó

Kiképzett társadalmi edző

78.3

f

Kiképzett versenybírák, játékvezetők

48.8

Atléta

50.0

29.9

20.6

37.4

27.5

Sportköri vezetők, szervezők

42.8

Torna

117.4

33.1

9.8

13.0

13.0

összesen

53.1

Uszó

86.8

46.1

16.4

17.3

19.4

.138.9

25.4

5.0

18.6

12.4

Kerékpár

'

A minősítés területén jó munkát végeztek és

a torna-sportágban: Budapest, valamint Borsod és Szabolcs megye,

kerékpározásban:

Vas megye, Budapest,

SoBara-

nya megye. Hiányos a minősítési munka; atlétikában: grád, Zala és Győr megye,

Nó-

tornában: Győr, Hajdú, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy és Szolnok megye, úszásban: Békés, Győr, Hajdú, Komárom, Nógrád, Szolnok, Vas és Zala megye, kerékpározásban: Békés, Győr, Heves, Szolnok, Tolna és Zala megyékben.

következő: Társadalmi edző

Sportig

az atlétikai sportágban: Baranya, Szabolcs Borsod megye,

úszásban: Budapest, valamint Baranya és mogy megye,

A 4 súlyponti sportágban a tervteljesítés %-osan a

Nógrád,

MHK

Atléta

74.2

58.8

Torna

102.8

44.6

Uszó

71.9

26.7

Kerékpár

97.5

29.7

A 11 kernelt sportágban a társadalmi aktívaképzés területén jó eredményeket értek el: a Baranya, Békés és Szabolcs megyei TSB-k, de ugyanakkor hiányos a munkája a Veszprém, Nógrád és Komárom megyei TSB-knek. A megyék között kiírt félévi beszámolójelentések rendet állapította meg az Sportbizottság az értékelés

szocialista versenyben a alapján a következő sorOrszágos Testnevelési és eredményeként:

1. Szabolcs megye 2. Békés megye 3. Hajdú megye 4. Borsod megye 5. Budapest

Uj MHK jelvényes teljes próbázok száma 170.689 (90.7%). Az új jelvényeseknél igen jó az eredmény országos viszonylatban, azonban ez az eredmény elsősorban iskolai (MTH-t is beleértve) sportkörök magas százalékú teljesítésében adódik. Lemaradás mutatkozik elsősorban a szákszervezeteknél, .ai falusi sportköröknél és a Szpartakusz SE sportköreinél. A rész- és teljes próbázok százalékos eredményét vizsgálva azonban reális, hogy az új jelvényesek számára vonatkozó 1953. évi tervelőirányzatot val'amennvi szervezet teljesítse az év végéig. Ismétlő próbázóknál a teljes próbázok száma 84.439. Itt országos viszonylatban 37.7 százalékos a teljesítés és még mindig nem éri el a jelentkezettek száma az évi előirányzatot. Különösen nagyfokú a lemaradás a szakszervezeti és falusi sportköröknél. Egyedül a Munkaerőtartalékok SE sportköreinél nagyobb a jelentkezettek száma az évi előirányzatnál. Az iskolai sportköröknél az iskola év beindulásakor (az új és magasabb évfolyamosoktól) várható a terv teljesítése.

Versenybíró

6. Baranya megye 7. Heves megye 8. Pest megye 9. Bács-Kiskun megye 10. Vas -megye 11. Szolnok megye 12. Csongrád megye 13. Veszprém megye 14. Tolna megye 15—16. Fejér megye 15—16. Győr-Sopron megye 17. Komárom megye 18. Somogy megye 19. Nógrád megye 20. Zala megye.

84 1953 augusztus 20.

184 AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI A

JARASI

VÁROSI

ÉS

ÉS S P O R T B I Z O T T S Á G

VAROSKERÜLETI

TSB-K

HATAROZATA

MELLETT M Ű K Ö D Ű

TARSADALMI

SPORTSZÖVETSÉGEK VALASZTASARÓL (KIVONAT) A testnevelés és sport irányítására létrehozott közigazgatási szervezet (az országos és helyi TSB-k) feladatát széleskörű társadalmi aktívahálózat állandó és rendszeres segítsége nélkül elvégezni 'képtelen. A társadalmi sportszövetségek elsősorban a társadalmi ellenőrzéssel, a sportversenyek megrendezésével tehermentesítik az TSB-ket az operatív feladatok végzésében. Biztosítják a 'ehetőséget arra, hogy a TSB-k a sport általános elvi irányítását, összefogását és fejlesztését elvégezzék. •A TSB-k mellett működő társadalmi szövetségek szabályzata előírja, hogy a járási, városi és városkerületi TSB-k mellett a működő sportágakban két évenként kell választani társadalmi sportszövetségeket. Jelenleg a TSB-k megszervezése óta választott társadalmi sportszövetségek sehol nem működnek. A jelenleg működő társadalmi sportszövetségek a TSB-k felállításával egyidőben kijelölt személyekből, megbízás alapján lettek létrehozva valamenynyi TSB mellett. A társadalmi sportszövetségeket járási, városi és városkerületi viszony'atban megalakításuk óta; tervszerűen nem egészítették ki és frissítették fel az illető sportágakban azóta kitűnt legjobb szakemberekkel. Járási, városi és városkerületi viszonylatban összetételükben nem tükrözik vissza a Magyar Népköztársaság testnevelése és sportmozgalmában bekövetkezett változásokat. A szakemberek kisebb részét foglalkoztatják. Áltatában nem fogják öszsze az e'gyes sportágak sportkörökben működő legjobb szakembereit, az ifjúság, a sportolók 'legjobbjai nincsenek bekapcsolva a társadalmi sportszövetségek munkájába. Az országos, a budapesti és részben a megyei társadalmi sportszövetségek munkájábain felállításuk óta jelentős előrehaladás történt. Az e'ső; hónapok helytelen foglalkoztatási gyakorlata után ma már kialakulóiban van a helyes együttműködés és foglalkoztatás ezeknél a szerveknél. Mai már mind több és több segítséget adnak az egyes sportágak fejlesztésének munkájához. Nem mondható e' ez a járási, városi és városkerületi társadalmi sportszövetségekről. A helyi TSB-k helytelen és hiányos irányító munkája következtében és az OTSB és országos társadalmi sportszövetségek nem kielégítő segítségadásáa miatt a járási, városi és városkerületi társadalmi sportszövetségek túlnyomó többségében csak egy-két lelkes vezető dolgozik ténylegesen. Nincsenek meg a szükséges bizottságai. fe'adataikat csak nagyon kis mértékben látják el. Működésük nem szervezett és folyamatos. Előfordul, hogy csak egy-egy kampányfeladat megoldását végzik el, egyébként semmi működést nem fejtenek ki. Jelenleg nem adják meg a megfelelő segítséget az illetékes TSB-knek. Erre összetételüknél és létszámuknál fogva jelenleg nem alkalmasak. Igen kevés, módszertani kérdésekben egyáltalán semmi segítséget nem adnak a területen működő sportkörök szakosztályainak. Nincs elég erejük ahhoz, hogy megfelelően segíteni tudják egyes területeken a sportágak, elsősorban a súlypont sportágak tervszerű mennyiségi és minőségi fejlesztését. Igv helyi TSB-ink többsége is jelenleg túlnyomó részt a napi operatív feladatok végrehajtátásáit végzi, nem irányít és ellenőriz megfelelően saját területén. Ez a hiányosság különösen élesen jelentkezik járási, városi és városkerületi viszony'atban ahol mindössze egy függetlenített dolgozó van a TSB-ben.

A választások

célja:

a) A TSB-k területén működő politikailag megbízható legjobb szakemberek, az ifjúság és a legjobb sportolók bevonása a társadalmi sportszövetségekbe. A jelenlegi aktívahálózat nagymértékű felfrissítése és kiszélesítése. Az ujjá szervezett társadalmi sportszövetségek folyamatos szervezett munkájának biztosítása. b) A TS(B-k operatív versenyrendezési feladatok elvégzése alól nagymértékű tehermentesítése. A TSB-k helyi irányító és ellenőrző munkájához a feltételek biztosítása. A helyi irányítás, vezetés és ellenőrzés megerősítése, ezen belül a társadalmi ellenőrzés nagymértékű kiszélesítése. A TSB-k és a társadalmi sportszövetségek között >ai társada'mi munkások megbecsülésének szellemében a helyes gyakorlati együttműködés kialakítása és folyamatos biztosítása. c) Olyan társadalmi sporlszövetsé'geket kell választani, amelyek a TSB-k irányítása mellett képesek arra, hogy: megfelelő segítséget nyújtsanak a TSB-knek, a sportfejlesztési terv teljesítésében, az MHK testnevelési rendszer, a sportminősítés és a sportnaptár végrehajtásában. Segítsék a területen működő sportkörök szakosztályainak sportoktatási munkáját, a versenyek alapfokon történő megrendezését és a legjobb edzési, nevelési módszerek alkalmazását és általánosítását. Elősegítsék az egyes sportágak elsősorban a sú'ypont sportágak fejlesztését, sportkörökön belül új szakosztályok alakításával. Általában maradéktalanul elvégezzék a társadalmi sportszövetségek szabályzatai IV. pontjában meghatározott feladatokat. d) Az atlétika, torna, kerékpár és úszás sportágakban a fokozott mértékű számszerű és minőségi fejlesztés érdekében 'a társadalmi munkások tömegeit e sportágak társadalmi sportszövetségeibe irányítsuk. A sportolók és dolgozók nagy tömegeinek érdeklődését a társadalmi munkások segítségével e sportágak felé irányítsuk és a tömegek . rendsz'eres sportolását biztosítsuk. A választások általános irányelvei és módszerei: Társadalmi sportszövetségeket kell választani mmden sportágban elsősorban atlétika, torna, kerékpár, úszás, labdarúgás, röplabda, labdajátékok, küzdősportok, sakk és teke sportágakban városi, járási és városkerületi TSB-k mellett amennyiben a sportágban ega.abb 5 működő szakosztály van. 5-nél kevesebb működő szakosztá'y esetén elsősorban a megjelölt sportágakban összevont társadalmi sportszövetséget kell választani. Az összevont társadalmi sportszövetségeket a rokon sportágak összevonásával kell megalakítani. így közös torna és atlétikai. labdajátékok (röplabda, kézi-, kosárlabda), nehézatletikai összevont társadalmi sportszövetséget kel választani, amennyiben e sportágakban az illető területen együttesen 5 működő szakosztály van.

75 1953 augusztus 20. Az összevont társadalmi sportszövetségeket a sportágak számától függően nagyobb létszámmal ke'l megválasztani, hogy a feladatok elvégzésére megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre. Az összevont társadalmi sportszövetségeknél elsősorban a súlypont sportágaikban cé'ul kell kitűzni, hogy a társadalmi sportszövetség törekedjen záros határidőn belül az önálló társadalmi sportszövetség alakítás feltételeinek elérésére^és önálló sportszövetség alakítására. A választásokat mindenütt a társada'mi sportszövetségek szabályzata szellemében kell megtartani. A társadalmi sportszövetségeket a területén működő szakosztályok sportolóinak összevont közgyűlésén válasszák meg. 20-nál több működő szakosztály esetében a társadalmi sportszövetségedet a szakosztályokban választott küldöttek konferenciáján választják. Ahol utazási vagy egyéb nehézségek miatt a szakosztályok sportolóinak részvétele a választásokon akadályokba ütközik, 20-nál kevesebb működő szakosztály esetében is küldöttet képviseltethetik magukat a falusi szakosztályok a választáson. A küldött gyű'ésre a szakosztályok minden 50 tagdíjat fizető szakosztályi tag után 1 küldöttet, ezen felül minden 10 osztályozott sportoló után 1 küldöttet jelölhetnek. A szakosztályokban választott küldött jelölését a sportkör e'nöksége megerősíti és megbízó levéllel látja el. A társadalmi sportszövetségi választásokat az illetékes TSlB-k az OTSB iránymutatásai alapján a már működő társadalmi sportszövetségi aktívák segítsével szervezik meg és hajtják végre. Az illetékes TSB az OTSB iránymutatása alapján meghatározza, hogy területén milyen sportágakban kelt társadalmi sportszövetséget, illetve összevont társadalmi sportszövetséget választani. Javaslatot ké-

szít a társadalmi sportszövetségekbe választandó személyekre és mindkettőt felterjeszti -a felettes TSB-hez. A'társada'mi sportszövetségekbe beválasztásra a TSB-k elsősorban olyan személyeket jelöljenek, akik; a) iskolán, tanfolyamon, vagy a gyakorlati munkában a megfelelő szakmai ismereteket az illető sportágakban elsajátították. b) Szakosztályban, sportkörben, társadalmi sportszövetségben, iskotában vagy egyéb területen eddigi munkájuk alapján bizonyságot tettek, hogy a társadalmi sportszövetségekben feladatukat felelősséggel elvégzik. c) Politikai magatartásukban, társadalmi magánéletükben kifogás alá nem esnek.

és

A megválasztott társadalmi sportszövetség tagjait az illetékes TSB tisztségében megerősíti és egy héten be'ül ellátja a szükséges igazolvánnyal. A megyei (budapesti) TSB az illetékes szervek bevonásával felülvizsgálja az alsóbb TSB-k javaslatát és engedélyt ad a választás megtartására. A választások megtartását és előkészítését az OTSB egyes osztályai, az országos társadalmi sportszövetségek legjobb aktívái és a megyei TSB do'gozói a helyszínen menetközben ellenőrzik.

A választások

ütemezése:

A járási, városi és városkerületi társadalmi sportszövetségi választásokat a falusi és szakszervezeti sportkörök, illetve szakosztályok vezetőségének választása után szeptember 15 tői november 30-ig terjedő időben kell megtartani, az OTSB szervezési főosztá'ya által készített ütemezés szerint. (Az OTSB már megküldte az ütemezést az MTSB-knek.j,

A SZOT TITKARSAGANAK HATAROZATA A VAS- ÉS FÉMIPARI DOLGOZOK SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGÉNEK A SZAKSZERVEZET TAGJAI KÖZÖTT VÉGZETT TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMUNKAJAROL (1953. AUGUSZTUS 6.) A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete mellett működő sportegyesület megteremtésének és annak a támogatásnak következtében, amelyet a párt és a Magyar Népköztársaság kormánya nyújtott ai szakszervezet sportmunkájához, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszerveztének tagjai között a sportmunka jelentősen megjavult. Két év alatt a sporto'rk száma megkétszereződött és ugyanezen idő alatt több mint 52 ezer MHK-ielvényest készítettek fel a próbák eredményes elvégzésére. A Vasas sportolók jelentős mértékben járultak hozzá a helsinki olimpián elért világraszóló sikerhez is. 39 Vasas sportoló vett részt, ezen és közülük egyénileg, vagy csapatban lQ-en nyertek olimpiai bajnokságot, 8-an második, 7-en harmadik. 1 sportoló pedig ötödik helyezést ért el.

mények mögött, amelyek ma a szakszervezeti sportmozgalomra hárulnak.

Több sportkörben (Wilhelm Pieck, Gamma, MAVAG) sportbrigádokat szerveztek, melyeknek tagjai eredményesen felhasználják a rendszeres sportolás által szerzett előnyös tulajdonságokat termelési feladataik sikeres teljesítésére.

2. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői az egész sportmunkát rábízták a sportegyesületre. A sportegyesület munkáját nem ellenőrzik és nem nyújtanak segítséget a sportegyesület vezetőinek. A szakszervezet nem gondoskodik a sportegyesület szervezeti megerősítéséről és a sportolók öntevékenységének kifejlesztéséről. Ennek következtében a sportegyesület választott szervei nem dolgoznak kielégítően. A sportegyesület választmá-

A SZOT titkársága ugyanakkor megállapítja, hogy az 'elért eredmények mellett a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetében a sportmunka általános állapotai komolyan elmarad azok mögött a követel-

1. A szakszervezethez tartozó dolgozók alacsony százaléka sportol csupán. Egyes nagyüzemekben a sportolók száma még az átlagos színvonalnál is alacsonyabb. (Rákosi Művek, Gheorghiu-Dej Hajógyár.) A szakszervezet nem gondoskodik arról, hoory minden vállalatnál működjék sportkör. Az utóbbi két év alatt összesen csak 26 sportkört szerveztek. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó üzemek majdnem 50%-ában egyáltailán nem működik sportkör. Ennek következtében ezen üzemek dolgozóinak tízezreit fosztják meg a sportolás lehetőségétől. Egyetlen sportkörben sem szervezték meg a sportcsoportokat, s ez hátráltatta a tömegsport kifejlődését.

186 nya két év a.att mindössze egy ízben ült össze. Terües sporuton eiuuksegei is igen ruKan tartanak etnökségi ü.eseket. igy; van ez pt. Csepeien, a Xlii., iV., keruietDen, a op. ozeiszaingepgyaroan, a Lunggyárban stb. A legtöbb esetben csak .ai tizetett alkalmazottak végzik a inunkat a sportegyesület országos, területi és sportköri szerveinél, s ezzel visszatartják a sportolok ontevékenyseget és akkviíasát. Sportköri taggyűléseket igen ritkán tartanak, melynek kovetkezteoen a sportegyesület tagsaganaK nincs lehetősége bírálatot gyakorolni a választott szervek munkaia felett és nem tehetnek javaslatokat a sportmunka megjavítására. leti

3. A szakszervezet einoksege és helyi szervei nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak éraekében, hogy megjavítsák a tömegmunkát a sportkörökben. Hiányoznak a nyilvántartások, a tagdíjakat hanyagul szedik be. 1953 első négy hónapját alapulveve a sportegyesület tagsagának t>tí%-a nem fizet tagsági díjat. 4. A sportköri elnökségek munkaterv nélkül dolgoznak és gyenge a doigozök között végzett agitációs és propaganda; munka. A szakszervezet ku.turintezményei rendezvényeikkel nem nyújtanak segítséget a sport népszerűsítéséhez. 5. A szakszervezet elnöksége nem biztosította a legfontosabb sportágak fejlesztését. A sportegyesület sportolóiból atlétikával 4.7%. tornával, 5.11%, úszással 3.1%, kerékpározással 0.7% foglalkozik. Nem teljesítették ezekben a sportágakban a tejlesztési tervet a sportolók és a minősített sportolók számának emelése terén. A sportkörök ezen sportágakban igen ritkán rendeznek versenyeket a műhelyek csapatai ikjözött. 6. A szakszervezet és a Vasas Sportegyesület nem hajtja végre kielégítő módon a SZOT elnökségének 1952. április 12-i, az MHK-munka megjavítására vonatkozó határozatát. A sportegyesület lelülvizsgálása során nagy hiányosságokat tártak fel ezen a téren. A dolgozók rendszeres felkészítését a legtöbb esetben felcserélik formális próbáztatásokkal, az edzők és próbáztatok gyakran mesterségesen csökkentik a követelményeket, amellyel hátráltatják a fiatalság mindenoldalú testi felkészítését. Komoly fogyatékosságok vannak az ismétlő próbázások megszervezésénél is. 7. A szakszervezeti és sportegyesületi szervek nem ellenőrzik az edzők tevékenységét. Az edzők a kellő ellenőrzés hiányában, terv- és órarend nélkül dolgoznak. Nem egészítik ki ismereteiket a pedagógia legújabb eredményeivel, nem biztosítják a sportolók eredményeinek tervszerű növelését. Az edzők hibájából a sportolók jelentős hányada nincs minősítve. 8. A szakszervezeti szervek elhanyagolják az ellenőrzést a Vasas Sportegyesület gazdasági és pénzügyi tevékenysége felett. A SZOT által megejtett vizsgáilat nagy hibákat fedezett fel a Vasas Sportegyesület pénzügyi munkájában. Gyakran előfordul a dolgozók pénzének bűnös pazarlása és a pénzügyi rendelkezések 'egyenes megsértése (pl. a Wi'.helm Pieck Vagongyár). Sok sportkörben elhanyagolják a sportlétesítmények gondozását, a sportfelszerelések karbantartását és nyilvántartását. 9. A szakszervezet nem harcol eléggé azért, hogy a minisztériumok és a vállalati igazgatók te!lesítsék a kollekítv szerződésben vállalt kötelezettségeiket. ( P l a Diósgvőri Gépgyár.)

1953 augusztus 20. 10. A sport terén végzett munkáhan fennálló hiányosságok alapvető oka, hogy a szakszervezet elnöksége, területi szervei és számos üzemi bizottsága iosszul vezeti a sportmunkát. Nem tekintik, a dolgozók testnevelésének ügyét szakszervezeti feladatnak, nem értik meg a testnevelés és sport jelentőségét a dolgozók testi és szellemi jievelésében. Nem számoltatják be a< sportszervezetek vezetőit munkájukról, s nem tűzik napirendre — egy-két helytől eltekintve — a sportmunka egy-egy részletét. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége 1953-ban mindössze egyízben tűzte napirendre a sportegyesület munkáját, de egyetlen egy esetben sem kérte számon valamely területi vagy üzemi bizottságnak a sport terén végzett tevékenységét. Az üzemi bizottságok általában nem törődnek a sportköri elnökségek tagjainak politikai képzésével és szakmai tudásuk fejlesztésével. Szinte kívülálló módon szemlélik egyes üzemi bizottságok a sportkörnek szemük előtt kifejlődő hiányosságait. Nem harcolnak a sportkörökben fellelhető burzsoá sportszellem ellen. így igen roszszul foglalkozik a sportmunkával a Gheorghiu-Dej Hajógyár, a Vasöntöde és Gépgvár. a Wilhelm Pieck Vagongyár. de sok más üzem szakszervezeti bizottsága is. A SZOT titkársága az eddigiek alapján az alábbi határozatot hozzaA titkárság a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének a dolgozók között végzett testnevelési és sportmunkáját nem tekinti kielégítőnek. 1. Kötelezi a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségét, tegye meg az intézkedéseket a fenti hibák.ki javítására, & sportmozgalom tömegességének növelésére. a) A szakszervezet elnöksége és a szakszervezet összes szervei javítsák meg a sportegyesület vs a sportkörök vezetésének munkáját. Biztosítsák az állandó ellenőrzést az elnökségek, szakosztályok és edzők munkája felett. Rendszeresen ha'Igassák meg beszámolóikat, nyújtsanak állandó segítséget a sportegyesületnek és a .sportköröknek a dolgozók testnevelése terén végzett tevékenységükhöz. b) Széles körben magyarázzák meg a dolgozóknak a testnevelés és a sport jelentőségét egészségük megerősítése, a munkára és a haza védelmére történő felkészülésük szempontjából. Rendezzenek a klubokban, "i kultúrotthonokban sportkiállításokat, tartsanak sportbemutatókat, mutassanak be a sportot népszerűsítő filmeket, tartsanak előadásokat a sportról és a kultúrintézmények helyiségeit használják fel sportfoglalkozásokra is. Egészítsék ki az üzemi könyvtárakat sportirodalommal. c) Alakítsanak sportköröket minden olyan üzemben, ahol legalább háromszázan dolgoznak. Az ennél kisebb üzemek sportolói részére hozzanak létre összevont sportköröket. Szervezzenek sportcsoportokat a műhelyekben és az osztályokon. Hozzanak létre szakosztályokat és csapatokat a sportkörökben'és a sportcsoportokban, elsősorban olyan sportágakból, mint az atlétika, úszás, kerékpár és torna. d) A SZOT titkársága megengedhetőnek tartja, hogy a szakszervezet és a sportegyesület elnöksége városi elnökségeket alakítson Csepelen, Diósgyőrött, Debrecenben és Győrött. e) Tartsák meg a sportkörökben a sportegyesület alapszabályainak előírása szerint a beszámoló taggyűléseket. Fejlesszék e gyűléseket a sportolók szocialista nevelésének, alkotó kezdeményezésük kifejlesztésének iskolájává.

187 1953 augusztus 20. f) A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének szervei biztosítsák a sportegyesület összes választott szerveiben a kollektív vezetést. Szerezzenek érvényt a sportegyesület alapszabályainak. Fontosabb kérdésekben (új tagok felvétele, edzők szerződtetése stb.) csak az illetékes elnökségek döntsenek. Harcoljanak azért, hogy a sportegyesület tagjai éljenek az alapszabályban biztosított jogaikkal, ugyanakkor kötelességeiknek is tegyenek eleget. g) A Vasas Sportegyesület országos, területi, városi elnökségének munkatársai teremtsenek élő, eleven kapcsolatot az alsóbb szervezetek vezetőivel. Az országos elnökség munkatársai idejük nagyobb részét a sportkörökben töltsék, ellenőrizzék és segítsék a feladatok végrehajtását, tanítsák meg a sportkörök elnökeit arra, hogyan kell helyesen irányítani, vezetni a sportkort. h) Javítsák meg a sportolók között a politikai nevelést, harcoljanak minden erkölcsi lazaság és a burzsoá szellem megnyilvánulásai ellen. Neveljék a sportolókat hazafias szellemben, szüntelenül törekedjenek a vezetők arra, hogy a sportőlók a szocialista munka élharcosaivá nevelődjenek. Ezért a titkárság helyesli azon sportkörök kezdeményezését, ahol sportbrigádokat alakítottak és szükségesnek tartja, hogy a szakszervezet és a sportegyesület elnöksége széles körben terjessze el ezen sportbrigádok tapasztalatait az összes sportkörökben. i) Szervezzék meg a szakosztályokban a társadalmi edzők rendszeres nevelését. Havonta egy-két alkalommal ellenőrizzék és adjanak segítséget a társadalmi oktatók munkájához. 2. A szakszervezet és a sportegyesület elnöksége javítsa meg az MHK-jelvényesek és a minősített sportolók felkészítésének munkáját és emeljék a sporteredmények minőségi színvonalát. Ezért: a) Biztosítsák, hogy minden szakosztálynak legyen munkaterve, s ezeket a sportkörök elnökségei hagyják jóvá. A sportegyesület országos elnöksége és a területi elnökségek rendszeresen ellenőrizzék a szakosztályok terveinek végrehajtását. Hívjanak öszsze módszertani értekezleteket az oktatási munka területén és ebbe vonják be a kiváló és minősített sportolókat. Növeljék két-háromszorosára a sportolók létszámát az úszó, torna, atlétika és kerékpár sportágakban. A sportegyesület rendezzen e sportágakból versenyekei, bemutatókat, tehetségkutató versenyeket. Még ez évben rendezzék meg a sportkörökben a műhelyek, illetve sportcsoportok közötti szpartakiádot. b) Az üzemi bizottságok állítsanak össze műhelyekre felbontott terveket, amelyben.határozzák meg, hogy egyes műhelybizottságok, illetve sportcsoportok hány MHK-jelvényest képezzenek ki. Teremtsenek az üzemekben az M H K eredményeinek nagyobb nyilvánosságot és az üzemi bizottságok havonta értékeljék az MHK-munka állását, nyújtsanak segítséget a sportköri elnökségeknek. Alakítsanak a sportkörökben MHK-bizottságokat, emeljék a felkészítés színvonalát, s érjék el, hogy a sportolók jó eredménnyel próbázzanak. Népszerűsítsék az MHK.-t a dolgozók között. Az MHK-jelvényesek részére rendezzenek rendszeresen összetett versenyekel. c) Rendezzenek gyakran egyéni és csapatversenyeket a sportkörökön belül. Népszerűsítsék a sportolók legújabb, legjobb eredményeit. Vezessék be a sportkörökben, területi elnökségeknél és az országos elnökségnél a csúcseredmények nyilvántartását.

A sportkörökben tartsák nyilván és hozzák nyilvánosság elé a különböző sportágakban elért legjobb sportköri eredményeket. A területi elnökségeknél hasonlóképpen rendszeresen vezessék be a csúcsnyilvántartásba a terület legkiválóbb csúcseredményeit. Az országos elnökségen haladéktalanul vezessék be a csúcsnyilvántartás rendszerét, kísérjék figyelemmel a Vasas Sportegyesület sportolóinak legjobb sporteredményeit és azt értekezleteken és a sajtó útján időnként hozzák nyilvánosságra. d) Az üzemi bizottságok fordítsanak nagy gondot az edzők kiválasztására, ellenőrizzék azok tevékenységét. A titkárság károsnak tartja, hogy társadalmi edzői minősítéssel rendelkező edzőknek, társadalmi munkában működő sportvezetőknek fizetést folyósítsanak. 3. A szakszervezet elnöksége, területi elnökségei és üzemi bizottságai szüntessék meg a pénzügyi és gazdasági munkában tapasztalható fogyatékosságokat. a) Ellenőrizzék a sportkörök anyagi eszközökkel való gazdálkodását. Haladéktalanul meg kell szüntetni minden felesleges költekezést vacsorázgatásokra, túlméretezett hűsítőkre és különböző szabályellenes kiadásokra. A pénzeszközök túlnyomó többségét a sport nagyarányú fejlődését elősegítő célokra kell felhasználni. b) A Vasas Sportegyesület a sportlétesítmények tervszerű kihasználására dolgozzon iki tervezetet úgy, hogy az egyesület sportolói zavartalanul fejleszthessék tudásukat. Készítsenek nyilvántartást a különböző kész és épülőfélben lévő sportlétesítményekről. Ugyanakkor a szakszervezet szervei gondoskodjanak az üzemek mellett egyszerű sportpályák építéséről, vonják be társadalmi úton ezek építésébe a sportolókat is. Harcoljanak azért, hogy a minisztériumok és az igazgatók teljesítsék a kollektív szerződésben e téren vállalt kötelezettségeiket. c) A szakszervezet és a sportegyesület elnöksége szüntelenül küzdjön azért, hogy a sportegyesület ingóságaival jó gazda módján bánjanak a sportkörökben. A felszerélésekről leltárt kell készíteni és csak sportfoglalkozások idejére szabad azokat kiadni. d) A sportkörök elnökségei mellett működő felülvizsgáló bizottságokat ki kell oktatni feladataikra, hogy megfelelő tárgyi tudás birtokában ellenőrizhessék a sportköri elnökségek gazdasági, pénzügyi és adminisztratív ténykedését. 4. A titkárság javasolja a Sportegyesület Országos Elnökségének, hogy 1953 negyedik negyedévben hívja össze a sportegyesület országos választmányát, tárgyalják meg ott a titkárság jelen határozatát és dolgozzanak ki részletes intézkedéseket a munka megjavítására. 5. A SZOT titkársága felkéri az OTSB-t, valamint a DISZ szerveit, hogy munkájuk során fordítsanak nagyobb figyelmet a vasipari üzemekben folyó testnevelési és sportmunkára, segítsék az ott dolgozó kádereket. 6. A Borsod, Győr-Sopron, Baranya, Nógrád, Hajdú megyei SZMT-k tárgyalják meg a titkárság fenti határozatát és nyújtsanak konkrét segítséget a megyéik területén működő vasas sportköröknek a határozat végrehajtásához. 7. A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a Vasas Sportegyesület széleskörűen ismertesse a jelen határozatot, törekedjenek az abban foglaltak maradéktalan megvalósítására. A határozat végrehajtásáról a szakszervezet készítsen a SZOT titkársága elé jelentést 1954 február l-ig.

188

1953 augusztus 20. A SZOT T I T K A R S A G A N A K

HATAROZATA

A BÁNYÁSZ SE T A T A B A N Y A I ÉS A V A S A S VÁROSI

VALASZTMANYANAK

(1953

A városi választmány feladata — a kidolgozott működési szabályzat alapján — a területén lévő szakszervezeti szervek segítségével és ellenőrzése mellett irányítani és fejleszteni a dolgozók tömeg- és minőségi sportját. A városi választmányoknak irányítani és segíteni, elienőrizniök kell a hozzátartozó sportkörök

DIÓSGYŐRI

MEGSZERVEZÉSÉRE

augusztus

Az egységes rendszerű szakszervezeti sportegyesületek létrehozásával a dolgozók sportjának irányítása rendszeresebbé vált. Az egyes területeken — különösen a nagyipari_ területeken — azonban az irányításban és az újabb tömegek bevonásában még ma is hiányosságok vannak. A területi sportelnökségek miután apparátusuk nincs és területük is nagy (több megyét magábanfoglaló) nem bírják kellően megszervezni munkájukat. E hiányosság felszámolására még ebben az évben két fontos ipari területen — Tatabányán a bányászat területén és Diósgyőrben, a vasipar területén — megszervezzük a két sportegyesület városi választmányát.

SE

6.)

munkáját. Ezen túl a hozzátartozó sportkörök legjobb sportolóiból központi szakosztályokat hoznak létre, amely a szakma minőségi sportját képviseli városi viszonylatban. Feladatuk továbbá a sportolók politikai nevelését szervezni és ellenőrizni. A városi választmány alkalmas lesz arra, hogy az egyes nagy ipari területek sportját szervezettebbé tegye és szélesebb körben vonják be a dolgozókat a rendszeres testedzésbe és ezzel erősebb alapot teremtsenek a minőségi sport fejlődésének és a fejlesztési terv teljesítésének. A SZOT Titkársága elfogadta a városi választmányok szervezésére, valamint a városi választmányok működési szabályzatára vonatkozó javaslatot és határozatot hozott a Bányász SE tatabányai és a Vasas SE diósgyőri városi választmányának megszervezésére. A városi választmányok megszervezésének határidejét 1953. szeptember 15-ben határozta meg.

A VÁROSI VALASZTMANYOK (Minta)

MŰKÖDÉSI

SZABALYZATA

(Mellékelten közöljük a városi választmányok működési szabályzatát, melyet a SZOT titkárság 1953 augusztus 6-i ülésén hozott határozatával fogadott el.)

A .

Sportegyesület .

. városi

választmányának

.

működési

:

:

:

:

:

az

szabályzata.

1. A városi választmány a sportegyesület -i sportszervezeteinek ,„ " vezetőszerve 2. A sportegyesület

c) az egészségügyi szervekkel karöltve biztosítja

E feladatok megvalósítása érdekében a . . . sportegyesület városi választmánya:

.

részt vesz a testnevelési és sportbizottságok, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa sportrendezvényein, e) megszervezi a gyermekek és ifjak testnevelé' , .... . , í. . . „ set es sportmunkajat a „LegyMunkara Harc, „ ... .. ra Kesz testnevelesi rendszer alapján, . . . . , , .. . 0 az egyesület . . . . . . -í tagjai és aktivis. . . . . ,, t , , , tai reszere sporttanfolyamokat rendez, g) sportlétesítményeket épít, fenntart, vagy bérel (stadionokat, pályákat, tornatermeket, vízitelepeke t 9 tb.) szabályozza a u yek kihasznalasat a var0SI a

a) megszervezi az egyesület helyi tagjai számára a sokoldalú testnevelés és sport alapját: a Munkára Harcra Kész testnevelési rendszert, biztosítja a sportolást és a sport magasabb színvonalon való elsajátításának lehetőségét, b) politikai nevelőmunkát végez az egyesület -i tagjai között, hogy sokoldalú, művelt, fegyelmezett dolgozókat neveljen belőlük, akik élenjárnak a munkában, a béke és haza védelmében.

orvosi

ellenőrzést és az egyesület tagjait az egészségügyi intezkedesek megtartására neveli, d ) sportversenyeket, szpartakiádokat, sportfelvonulásokat, sportünnepélyeket szervez és

városi választmá-

nyának alapvető feladata, hogy a szakszervezet . . . . , , , . , , , . ., .. . . .-i dolgozóit és azok csaladtagjait tömegesen ,, .. 6 . . , , f/ , bekapcsolja a testnevelesbe es a sportba aazal a céllal, F J ,, . . ... . . . . . .. ... . r hogy fejlessze egeszseguket, felkeszitse okét a muni xa m- 7 - i , m, . kara es a Magyar Nepkoztarsasag vedelmere. 5J y 6

állandó

"

3

. ^alasztmany a • troszt . g°kka!szakszervezeti bi^ " s a g a v a l együtt sportkorokét szervez. Ellenőrzi a sportkorok munkáját es allando segítséget nyújt nekik a sportmunka elvégzéséhez, a tömegsport fejlesztéséhez, a fejlesztési terv teljesítéséhez, a) versenyeket szervez a sportkörök között és megszervezi a sportkörök részvételét a városi TSB által rendezett versenyeken,

Üzemi

'

A

sportlétesítmé-

P°rtkörök között.

V3r0S Í

b,zottsa

1953 augusztus 20. b) szervezi a sportkörök munkáját az MHK jelvényesek és a minőségi sportolók számának növelése érdekében, c) ellenőrzi és irányítja a sportkörök gazdasági és pénzügyi tevékenységét, d) meghallgatja a sportköri elnökségek és szakosztályok vezetőségének beszámolóját a végzett munkáról. 4. A városi választmány mellett egyes sportágakból központi szakosztályokat kell szervezni a . . . Sportegyesület -i sportja minőségi eredményeinek állandó és tervszerű javítása céljából. a) A központi szakosztályokat a sportkörök legjobb sportolóiból kell megszervezni. E sportolók együttes edzéseit, versenyeit, az edző munkáját a városi választmány ellenőrzi és irányítja. b) A központi szakosztályok sportolóit elméletileg is képezni kell, hogy olyan ismereteket szerezzenek, amelyek birtokában saját sportkörükben társadalmi edzői tevékenységet végezhetnek. c) A központi szakosztályok sportolói s^ját sportkörük színeiben csak olyan versenyen indulhatnak el, amelyet a . . . . Sportegyesület ii városi választmánya rendez. d) A központi szakosztályok közvetlen irányítására a szakosztályok vezetőségválasztó értekezletén szakosztályvezetőséget kell választani. A szakosztályvezetőségek a városi választmány vezetése alatt működnek. e) A központi szakosztályba a sportkörök elnökségeinek javaslatára csak a szakosztályok vezetőségeinek határozata alapján lehet felvenni sportolókat. A központi szakosztályokba azok a sportolók vehetők fel, akik tagjai a . . . . Sportegyesületnek. f) A központi szakosztályok gazdálkodása költségvetés szerint történik, amelyet a . . . .-i városi elnökség hagy jóvá az országos elnökség utasításai alapján. 5. A . . . . Sportegyesület -i városi választmányát és felülvizsgáló bizottságát a . . . . városi Sportköreinek sportolóiból (küldötteiből) alakult küldött-közgyűlés nyilt szavazással választja meg 2 évi időtartamra. A közgyűlés részvevői a sportkörök tagjainak vezetőségválasztó taggyűlésén választják meg. A küldöttek számát a sportegyesület országos elnöksége határozza meg. A küldött-közgyűlés csaik aban az esetben határozatképes, ha a megválasztott küldötteknek legalább kétharmad része jelen van. 6. A városi választmány teljes ülésén nyilt szavazással megválasztja saját soraiból az elnökséget, az elnököt és az elnökhelyettest. A városi elnökség havonta legalább kétszer tart vezetőségi ülést. 7. A városi választmány teljes ülését 1 havonként kell összehívni. 8. A városi választmány és felülvizsgáló bizottság a . . . . Sportegyesület alapszabályzata szerint a sportegyesület országos választmányának, a tröszt szakszervezeti bizottságának és a város (vagy megye) testnevelési és sportbizottságának vezetése alatt működik. A városi választmány negyedévenként beszámol munkájáról a sportegyesület országos elnökségének.

189 9. A városi választmány, hogy feladatait minél sikeresebben oldhassa meg, a városi választmány elnöksége mellett állandó bizottságokat alakít: sportoktatási, agitációs-tömegnevelő, gazdasági bizottságot és versenybírói testületet. A bizottságok a városi elnökség tagjainak vezetése mellett dolgoznak. A bizottságok összetételét a városi elnökség hagyja jóvá.

A sportegyesület mányának

anyagi

forrásai

és

-i városi választ. gazdálkodása.

10. A városi választmány bevétele áll: a) városi választmány által rendezett versenyek, vagy más sportrendezvények bevételi összegéből, b) az állam által járulásból,

sportcélokra

juttatott

hozzá-

c) a szakszervezeti hozzájárulásból, d) bérleti díjakból, e) a folyószámlák és folyósított összegek kamataiból. 11. A városi választmány pénzgazdálkodását az állami pénzintézeteken keresztül végzi. 12. A városi választmány és a sportkörök pénzgazdálkodásukat a felettes szervek által jóváhagyott költségvetés alapján folytatják. 13. Kiutalásokat a jóváhagyott költségvetés alapján a városi elnökség elnöke, vagy elnökhelyettese végzi.

A városi

választmány

jogai

14. A városi választmány általában élvezi azokat a jogokat, amelyeket a törvényhozás a társadalmi szervek számára megállapít. 15. A városi választmánynak, mint jogi személynek jogában áll, hogy: a) a költségvetés keretéik belül beszerezzen, megrendeljen és a szakszervezet illetékes szervének hozzájárulásával eladjon vagyontárgyakat; b) megállapodásokat és szerződéseket kössön, kötelezvényeket állíthat ki, érkezett pénzt és vagyontárgyakat átveheti, amelyek a városi választmány címére érkeznek; c) a városi választmány bíróságok előtt;

érdekeit

képviselje a

d) törvényes kereteken belül feladatainak gyakorlati keresztülviteléhez szükséges műhelyeket nyithat, kiállításokat stb. rendezhet; e) oklevelet és díjakat adjon ki; f) sportlétesítményeket építsen. 16. A megállapodásokra és szerződésekre aláírási joga csak a városi elnöknek, elnökhelyettesnek, illetve azok meghatalmazásával rendelkező személyeknek van. 17. A városi választmány felelős azért, hogy vállalt gazdasági kötelezettségeinek saját vagyoni erejéhez mérten eleget tegyen. 18. A városi választmánynak saját bélyegzője van, az egyesület és város nevével és az egyesület jelvényével ellátva.

1953 augusztus ?0.

190

UTASÍTÁ SOK AZ

ORSZÁGOS

TESTNEVELÉSI

ÉS S P O R T B I Z O T T S Á G E L N Ö K É N E K

S Z Á M Ú UTASITASA A M E G Y E I S P O R T L É T E S Í T M É N Y E K BIZOTTSÁGAINAK A 34/1951. (II. 4.) M. T. sz. rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 94.021/1951. OTSB számú utasítással felállítottam a Sportszerek és Sportfelszerelések Technikai Bizottságát, a 8850—1/1952. OTSB számú utasítással pedig a Sportlétesítmények Szakértő Bizottságát. Mindkét bizottság az OTSB mellett működik és országos viszonylatban látja el a sportlétesítmények, sportszerek és sportfelszerelések társadalmi ellenőrzését. Az említett két országos jellegű bizottság működésének tapasztalatai indokolttá és szükségessé teszik, hogy ugyanilyen feladatkörű összevont bizottságok minden egyes megye, illetőleg Budapest területén is működjenek és területükön hasonló feladatokat lássanak el. Ezért az alábbi utasítást adom ki: 1. Minden megyei (Budapesti) testnevelési és sportbizottság (továbbiakban TSB) mellett 1953. október l-ig fel kell állítani a megyei (Budapesti) Sportlétesítmények és Sportszerek Szakértő Bizottságát (továbbiakban bizotság). 2. A bizottság feladatai: a) A meglévő, valamint az építés és tervezés a'att álló sportlétesítmények társadalmi ellenőrzése, ezekkel 'kapcsolatban javaslattétel a TSB felé. b) a sportszerek és sportfelszerelések társadalmi ellenőrzése sporszervek és sportfelszerelések minőségének, valamint a sport-

ÉS

8850-3/1953. OTSB

SPORTSZEREK

SZAKÉRTŐ

SZERVEZÉSÉRŐL. szerellátás megjavítása céljából javaslattétel a TSB felé. 3. A bizottság munkáját közvetlenül az illetékes TSB irányítja és ellenőrzi. 4. A bizottsá'g elnökét és tagjait a MTSB (BTSB) elnöke bízza meg az egyes szakterületeken működők körébői. 5. A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása 3 évi időtartamra szól. A megbizatás a 3 évi időtartain lejárta előtt is visszavonható. 6. A bizottság elnöki tisztségével és tagságával járó munka társadalmi munka és külön javadalmazást nem biztosít. 7. A bizottság a szükségeshez képest, de legalább kéthavonként tarja ülését. Ugyancsak kéthavonként Írásban beszámol végzett munkájáról >ai TSB-nek. 8. A bizottság ülését az elnök tűzi ki, melyre a bizottsá'g tagjait meghívja. Egyes kérdések megvitatására a tagokon kívü' más szakemberek is meghívhatok, akik az ülésen felszólalhatnak. A bizottság az eléje terjesztett kérdésekben szótöbbséggel határoz. A határozat az MTSB (BTSB) jóváhagyásával lép érvénybe.Budapest, 1953. augusztus 3.

Hegyi

Gyula elnök

sk

AZ ORSZÁGOS

T E S T N E V E L É S I ÉS S P O R T B I Z O T T S Á G E L N Ö K É N E K UTASITASA A S Z A K M A I G Y A K O R L A T E L R E N D E L É S É R Ő L A Z 1 É V E S S P O R T V E Z E T Ő K É P Z Ő ISKOLÁT V É G Z E T T H A L L G A T Ó K N A L

8870-3/1953.

OTSB SZ.

A 16/1953. (IV. 21.) M. T. sz. rendelet kimondja, hogy szakmai gyakorlatra az egyetemet, főiskolát és középfokú szakiskolát végzetteken kívül az fis köteles, aki valamely állami hivatal, vagy vállalat által szervezett olyan tanfolyamot (iskolát) végez el, melynek célja a hivatallal (vállalattal), vagy irányítása alatt álló szervekkel munkaviszonyba kerülő dolgozók szakmai képzése. Ennek a rendelkezésnek az alábbiakat rendelem:

1. Az egyéves sportvezetöképző iskolát végzett hallgatók részére a szakmai gyakorlat kötelező. 2. A szakmai gyakorlat időtartama 6 hónap. 3. A szakmai' gyakorlattal kapcsolatos részletes szabályokat a 18/1952. ( I I I . 8.) és a 16/1953. (IV. 21.) M. T. sz. rendeletek tartalmazzák. Budapest, 1953, augusztus 3.

Hegyi

végrehajtása céljából

A Z O R S Z Á G O S T E S T N E V E L É S I ÉS S P O R T B I Z O T T S Á G 8800-14/1953. OTSB SZ

UTASITASA A S P O R T S Z A R

A NAGYPALYAS Az utóbbi években a nagypályás kézilabdázásban egyes versenyzők szabálytalan öltözékben, sportszár nélkül vettek részt bajnoki mérkőzéseken. Az Országos Társadalmi Kézilabda Sportszövetség és a Sportoktatási Hivatal javaslatára elrendelem,

Gyula elnök.

sk.

ELNÖKÉNEK

KÖTELEZŐ

VISELÉSÉRŐL

KÉZILABDAZASBAN hogy nagypályás kézilabdázásban bajnoki mérkőzéseken kötelező a játékosoknak sportszár viselése. Sportszár viselését az alábbi indokok teszik szükségessé: a) A kézilabdázás nemzetközi szabályai sport-

191

1953 augusztus 20. szár viselését, mint a sportszerű öltözék egyik fontos tartozékát előírják. b) A nagypályás kézilabdázás bőrszegecses cipőben történik, tehát sportszár viselése a sérülések megelőzése miatt is szükséges. c) A labdáért való lehajolás alkalmával könynyebb a helyzet gyors felismerése, ha a két csapat játékosai megkülönböztethető színű sportszárt viselnek.

d) A játékvezetők gyorsabban tudják a „lábszabálytalanságot" elbírálni, ha a játékosok sportszárt viselnek. Fenti utasítás azonnal hatályba lép, melynek ellenőrzésével a TSB-ket és a mellettük működő Társadalmi Kézilabda Sportszövetségeket bízom meg. Budapest, 1953. augusztus 7. Hegyi Gyula sk elnök

AZ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK 888—43/1953. OTSB SZAMÜ UTASÍTASA A KOSARLABDAZAS VERSENYSZABÁLYAINAK MÖDOSITASARÖI A VIII. Európa-bajnokságon, Moszkvában tartott nemzetközi játékvezetői értekezlet a XV. nyári olimpián hozott szabálymódosítás helyes értelmezését az alábbiak szerint rögzítette. Ez tette szüksé gessé a kosárlabdázás versenyszabályainak néhány pontja módosítását, melyet az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke az Országos Társadalmi Kosárlabda Szövetség, illetőleg a Sportoktatási Hivatal javaslatára jóváhagyott. A módosítások 1953. szeptember 1-től kezdődően lépnek életbe. Ez időponttól csak a módosított szabályok szerint lehet mérkőzéseket lejátszani.

1. A 26-as szabály c) pontjának (24-ik oldal) 2. bekezdéseként: „cserét csak akkor kérhet az edző, ha holtidő van, tehát csak akkor, ha áll az időmérőóra. Sem játékból, sem büntetődobásból e'.ért kosár után, sem a határvonalon kívülről történő bedobásnál, cserét kérni nem lehet." 2. 69. szabály b) pontjának (81-ik oldal) 2. bekezdéseként: „A kosárra való betörések esetén elő forduló összeütközéseknél a személyi büntetők meg ítélésénél a játékvezetők a legnagyobb gonddal jár janak el. Ha ilyen betöréseknél a védőjátékos akkor áll a támadó elé, amikor az már a védőt kikerülni nem tudja, úgy a védő ellen ítélendő személyi büntető. A védő ellen ítélendő büntető akkor is, ha az szándékosan aláfekszik a betörést végrehajtó támadó alá. Amennyiben az összeütközés a támadó hibájából történt — tehát ha szándékosan ugrik a védőjátékosba, vagy nem tett kísérletet az összeütközés elkerülésére, vagy két szorosan egymás mellett álló védő között akarván végrehajtani a betörését és így kerül azokkal összeütközésbe, — úgy a támadójátékos ellen ítélendő személyi büntetődobás." 3. 94. szabály 2. bekezdéseként (95-ös oldal): „Minden meghosszabbításban joga van a csapatoknak az engedélyezett négy alap holtidőn kívül még egy holtidőt kérni. Amennyiben valamelyik csapat a rendes játékidőben nem vette ki a részére engedélyezett négy alap holtidőt, a hosszabbításban az engedé-

lyezett egy holtidőn kívül az alap holtidőből fennmaradó holtidőket is kikérheti." 4. A 95-ös szabály d) pontja helyett (95-ös oldal): „A csapatok részére engedélyezett holtidőt csak akkor kérheti az edző, vagy a csapatkapitány, ha holtidő van, tehát az óra áll, vagy a csapata birtokában van a labda." 5. 131 -es szabály d) törlendő (125-ős oldal) helyette: „Ha egy játékos ellen egyszerre több játékos követett el személyi hibát, akkor annyi büntetőidobást kell ítélni, ahányan a hibát elkövették. A hibát elkövető mindegyik játékos terhére egy-egy személyi hiba írandó a jegyzőkönyvbe. Ha a kosárradobó játékos ellen követtek el többen személyi hibát és a dobás közben sikerült, szintén annyi büntetődobás ítélendő, ahányan elkövették a hibát. Ha egyazon csapat több játékosa ellen egyazon időben követtek el személyi hibát, mindegyik hibát meg kell torolni, ebben az esetben közömbös, hogy milyen sorrendben dobják a büntetődobást a játékosok." 6. 132. szabály törlendő (127-es oldal), helyette: „132. szabály. Szabályok a játék utolsó három percében és minden meghosszabbításban. „A játék utolsó három percében és minden meghosszabbításban az időmérőórát meg kell állítani a játékvezető minden sípjelére. Ezen idő alatt minden személyi hiba esetén két büntetődobást kell ítélni, függetlenül attól, hogy kosárradobó. játékos ellen, vagy bármely más helyzetet elfoglaló játékos ellen követték el a személyi hibát. Ha kosárradobó játékos ellen követték el a személyi hibát és a dobás sikeres volt, úgy a kosár érvényes és ebben az esetben is két büntetődobás dobandó. Ha ebben az id'öszakban egy játékos ellen több játékos követ el személyi hibát, vagy ugyanazon csapat két vagy több játékosa ellen követnek el ugyanazon időben személyi hibát, annyiszor két büntetődobást kell végrehajtani, ahányan a hibát elkövették." A büntetődobásokat minden esetben végre kell hajtani." Budapest, 1953. augusztus I I .

Hegyi

Gyula sk elnök

192

1953 augusztus ?0.

HIVATALOS K Ö Z L E M É N Y E K MHK

KÖZLEMÉNYEK

Az MHK-ban elért eredmények, továbbá az ellenőrzések során nyert tapasztalataink azt bizonyítják, hogy több helyen a TSB-k, országos és területi elnökségek, valamint a sportkörök elhanyagolják az MHKval való rendszeres foglalkozást. Több TSB-nél nem irányítják megfelelően az MHK EB-k munkáját, Nem készítenek az MHK előadók és TSB elnökök közös munkatervet az Ellenőrző Bizottsággal, ennek kapcsán az EB-k tagjai tervszerűtlenül végzik e!i feladatukat. Nem nyújtanak rendszeres segítséget a sportkörök és alsóbb TSB-k MHK munkájában és nem ellenőrzik a sportkörök által rendezett MHK próbákat és versenyeket. Ebből kifolyólag a sportkörök által benyújtott jelentéseknél és MHK jelvényigényléseknél több hiányosságot lehet észlelni. Ezen hiányosságok 'közül a legsűrűbben előforduló esetek a következők: a) Az ismétlőpróbázók teljesítésénél mutatkozó nagymérvű lemaradás. b) A személyi lapok vezetésénél felmerülő szabálytalanságok. c) Az MHK-ban kötelező előadások megtartásának elmulasztása. d) A valóságnak nem megfelelő adatok jelentése. e) Az MHK-jelvények kiadásai szabálytalan és felületesen ellenőrzött személyi lapokra. Ezek a felsoro't hiányosságak megtűrése az MHK testnevelési rendszer tekintélyének aláásását jelenti. Épen ezért szükséges, -hogy a július 20-i MHK előadók értekezletén adott szempontok alapján valamenyyni TSB elnöke gondoskodjék arról, hogy az MHK tevékenységét mielőbb felülvizsgá'ja és ® szükséges intézkedéseket mielőbb végre is hajtsa. Ebben a munkában az apparátus minden tagjának ki kell venni a részét, de különösen az MHK előadóknak, akiknek irányítani és ellenőrizni kell az alsóbb TSB-k MHK tevékenységét. Ebben a munkában a legnagyobb segítséget az MHK EB. tud nyújtani, abban az esetben, ha az irányítás az MHK előadó, illetve a TSB elnök részéről megfelelő. Az EB-k munkájának igen nagymérvű javulását eredményezheti az a versenykihívás, amit a Hajdúmegyei MHK EB bizottság elnöke, Papp Sándor elvtárs tett meg valamennyi megyei MHK EB felé. Ez a verseny augusztus 1-vel indult be és meg kell említeni, hogy igen helytelenül még számos megye nem jelentette be a versenyhez való csatlakozását. Pedig valamennyi megye MHK előadója írásban megkapta a versenykihívást és felhívtuk a figyelmét arra, hogy a versenykihívásra tegyék meg írásbeli csatlakozásukat. és ezt küldjék meg az OTSB-nek, továbbá a hajdúmegyei TSB mellett működő EB-nek. Amelyik megye ezt elmulasztotta, azt ismételten felkérjük, hogy soronkívül pótolja ezen mulasztását és jelentse be a fenti szerveknek a versenybe való bekapcsolódását.

Az ismétlőpróbázásoknál

mutatkozó

lemaradás.

Ha az eddig elért eredményeket vizsgáljuk, akkor meg kell á'lapitani, hogy ezen a téren a globális teljesítés a július 1-i állapotoknak megfelelően mindössze 37.7 százalékot tesz ki. A jelentkezésnél az a

helyzet, hogy az előirányzatnak 73.8 százalékos eredményt értünk el. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy sportszervezeteink és sportköreink nem foglalkoznak megfelelően az ismétlő-próbázók beszervezésével és próbáztatásával. Épen ezért szükséges, hogy ismételten felhívjuk az összes TSB-k figyelmét arra, hogy most már igazán alaposan fogjanak hozzá az MHKban mutatkozó lemaradások felszámolásához. A hiányosságok főforrása e'sősorban a sportköröknél van, ahol aiz elmúlt két évben nem végeztek megfelelő munkát. Az MHK nyilvántartás rendszeres vezetésére nem fordítottak megfelelő figyelmet és annak vezetését a szabályoktól eltérően végezték el. Nem őrizték meg az előző években próbát tettek személyi lapjait és most nem áll megfelelő adat arravonatkozóiag, hogy kik tettek sikeres MHK próbát az üzem, hivaital, sportkör dolgozói közül. Az ismétlőpróbázók bevonása és felkészítése terén a munka azonnali megjavítására van szükség. Az első fe'adat felkutatni azt, hogy kik azok a személyek az üzem, hivatal, község területén, akik 1951-ben vagy 1952-ben megszerezték az MHK I. vagy II. fokozatú jelvényt. Errevonatkozólag útmutatást ad a jelvényes'ek névjegyzékkönvvének másolata, amelyet a sportkör vezetősége az MHK jelvénvekkel együtt a TSB-től megkapott. Amennyiben a névjegyzékkönyv másolata a sportkör irattárában nem található meg, akko'r a sportkör vezetősége forduljon a területileg illetékes TSR-elnökéhez.

Személyi

lapok

vezetése.

A sportköröknél és TSB-knél végzett ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy a személyi lapok vezetése, a jelentések realitása és a jelvények kiadása terén szabálytalanságok mutatkoznak. Ilyen legsűrűbben előforduló szabálytalanságok a következők: a) A személyi lapok felületes és hiányos kitöltése. b) A szabadgyakorlatok tejesítésének hiánya. c) A húzódzkodás teljesítésének hiánya, illetőleg vagylagos értelmezése. d) A szabadonválasztható követelmények közül egy csoportból többet, pl. a második csoportból távolés magasugrást, a harmadik csoportból súlylökést és gránátvetést igazolták. A negyedik csoportból egy versenyszámot sem teljesítettek. e) Az eredmények helyett csupán megfelelő és kiváló beírás található. f) A próbák teljesítését az MHK bizottság tagjai nem igazolták. g) Az ellenőrző próbát igazoló EB tagok aláírássának hiánya. h) A kötelező előadások igazolásának hiánya. Továbbá gyakran lehet találni sportköröknél olyan személyi lapokat, ahol azok kitöltése megfelelő, de a bejegyzett eredmények nem próbán, illetve versenyen elért eredmények, hanem szabálykönyvből kimásolt szintek. Továbbá, ahol igazolják a kötelező előadások megtartását anélkül, hogy azt valóban megtartották volna. Ez az eljárás megengedhetetlen és összeférhetetlen a szocialista sportvezetők magatar tásával.

1953 augusztus 20.

MHK

jelvények

193

kiadása

A jelvénykiadással kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a TSB-elnök és az MHK EB-tagjai közösen végzik el a TSB elnök és az MHK-előadó irányítása mellett. A TSB elnöknek az a feladata, högy az MHK EB-tagok által kiállított jelvényviselési igazolványokat leellenőrizze, annak jogosságát felülbírálja. Ennek megtörténte után pedig aláírja és a TSB bélyegzőjével ellátja. A jelvények átadásakor ki kell tö'teni két példányban a jelvényátadási, átvételi elismervényt. Ebből az egyik példányt a TSB elnöke, illetve MHK előadó írja alá és a jelvényekkel, a jelvényviselési igazolvánnyal együtt átadja a sportkör megbízottjának. A másik példányt a jelvények átvevője, illetve a sportkör megbízottja írja alá és ez a füzetben marad. Ennek alapján kell kiadásba helyezni a jelvény-nyilvántartásban kiadott jelvény mennyiséget és az elismervényt bizonylatként kell megőrizni. A TSB-k MHK-jelvény kiadási munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy a sportkörök a jelvényigényléseiket nem egyenletesen, hanem kampányszerűen, általában az év végén hajtják végre. Iskolák esetében pedig az iskolai év befejezésekor. Az MHK ellenőrző bizottságok tagjainak kiszállásai során ellenőrizzék le a jelentett teljes próbázok személyi lapjait s gondoskodjanak arról, hogy a sportkörök vezetősége által teljes próbazóként jelentett személyek részére havonként igényeljék meg a szükséges jelvényeket. Ezzel megkönnyítik a TSB-k jelvény kiadási munkáját, egyenletesebbé válik a jelvényel'átás, de a jelvény kiadása ösztönzőleg hat a sportkör további M H K munkájára,1. Tehát a sportkörök a TSB-ktől kézhezkapott jelvények kiadásáról soronkívül gondoskodjanak Az alsóbb TSB-k a felsőbb TSB-ktől kapott MHK jelvény vezetését az OTSB elnökének 8820—2/1953. OTSB számú utasításai alapján kell vezetni. (Ennek részletezésére külön nem térünk ki, mert az OTSB Közlöny április 20-i számában jelent meg az utasítás.) A TSB-ket komoly felelősség terheli azért, meri a személyi lapokon lévő szabálytalanságok és nyil-

G O N D O S A B B A N O S S Z A K EL

A tapasztalat azt mutatja, hogy nem minden TSB elnök tartja be az MHK jelvények kiadására vonat kozó szabályokat, ugyanis egyes TSB-knél nem veze-, tik be a jelvény nyilvántartását és nem megfelelően vezetik a jelvényesek névjegyzékét, nem állítják ki az átadási és átvételi elismervényt. Az ilyen munka teljesen ellentétes az MHK szabályokkal és ezért ilyen végrehajtása megengedhetetlen.

Negyven

város

Béke-postaversenye

Ennek a versenynek második fordulóját augusztus 14-, 15- és 16-án kell megrendezni a kijelölt városokban. Ennek a versenynek he'yes összekapcsolása az M H K feladatokkal nagymértékben elő tudja segíteni azt, hogy a sportkörök MHK tervüket időben teljesíteni tudják. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az MHK-ra jelentkezettek valamennyien vegyenek részt a kijelölt városokban megrendezett béke-postaversenyen és az ott elért eredményüket a sportkörök M H K bizottságai vezessék át az illetők M H K személyi 'apjaira. Ennek a részletes leírását és módszereit a július havi OTSB Közlönyben közöltük és az abban közöltek alapján végezzék el az ezzel kapcsolatos feladatokat. A fenti feladatok végrehajtását valamennyi TSBnél előbb meg kell szervezni. Ennek sikeres megoldása csak akkor lehet eredményes, ha az M H K előadók, TSB elnökök és MHK EB tagok állandó és szoros kapcsolatot tartanak fenn a sportkörökkel, azoknak segítséget nyújtanak és munkájukat rendszeresen ellenőrzik. Ennek érdekében mozgósítani kell va'amennyi rendelkezésre álló aktívát és ezzel lehetővé válik, hogy minden megye teljesíteni tudja a számukra megállapított 1953. évi M H K tervet, mind az új próbázok, giind az ismétlőpróbázóknál.

A Z MTSB-K A F A L U S I SPORTKÖRÖK M E G K A P O T T HITELKERETET.

Az MTSB-k részére póthitelt bocsátottunk rendelkezésre a) falusi sportkörök támogatására. Ennek felhasználására vonatkozó

vánvaló liberalizmus ellenére kiadják az MHK-jelvényeket. Ezen a területen gyökeresen meg kel' javítani a munkál, jelvényt kiadni csak olyan személyi lapra szabad, amelynek minden rovata a szabályoknak megfelelően kitöltve. A beírt próbázási eredmények a próbázok nemének, korának és a kért jelvény fokozatnak megfeleli. *

8861-1/2/1953. OTSB sz.

utasításában elrendeltük, hogy a rendelkezésre bocsá-

TAMOGATASARA

vagy minden tervszerűség nélkül

egyes

járások kö-

zött arányosan osztották szét 01 megkapott

összeget,

nem voltak tekintettel arra, hogy esetleg egyes járás milyen közlekedési problémával küzd, mogatandó sportköreinek és annak

mennyi a tá-

sportolóinak szá-

tott összeget kizáró'ag az MTSB és JTSB által rende-

ma. Előfordult az is, hogy a póthitel 25—30 száza'é-

zett versenyeken részt vevő falusi sportkörök utazási

kát felszerelés vásárlására önkényesen

költségeire lehet felhasználni, tehát uticsomag, hűsítő,

ták.

egyéb költség sőt még barátságos mérkőzés útiköltsége sem fedezhető.

Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy a TSB elnököknek nagyobb gondot kell fordítani a falusi sport-

Ennek ellenére előfordult, hogy a póthitelt teljes egészében sportfelszerelések vásár'ására

visszatartot-

fordították,

körök támogatására, megkapott hitelkeret lására.

felhaszná-

1953 augusztus ?0.

194 TAJÉKOZTATO SPOR A 8800—2/1952. OTSB számú utasítással (megjelent az OTSB Közlöny 1952 február 23-i számában) életbeléptetett Sportfegyelmi Szabályzat 4. §-a pontosan meghatározza, hogy az egyes sportágak területén felmerülő fegyelmi ügyek milyen esetben tartoznak a területileg illetékes járási, "városi, illetőleg Budapesten a budapesti kerületi társadalmi sportszövetségek fegyelmi bizottságának hatáskörébe, milyen esetekben bír hatáskörrel a fegyelmi eljárás lefolytatására a megyei, illetőleg a budapesti városi társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottsága, végül milyen esetekben tartoznak a fegyelmi ügyek az országos társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságának hatáskörébe. A Sportfegyelmi Szabályzat 20. §-a azt is pontosan meghatározza, hogy az alsóbb társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságának határaozatát fellebbezés esetén melyik társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottsága bírálja el. A Sportfegyelmi Szabályzat 17. §-a — többek között — kimondja, hogy a másodfokú fegyelmi határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. Végül a Sportfegyelmi Szabályzat 18. §-a úgy rendelkezik, hogy a fellebbezést annál a szervnél kell bejelenteni, amely a határozatot hozta és a 19. § értelmében ez a szerv terjeszti fel a fellebbezést a fellebbezés elbírálására hatáskörrel bíró szervhez. 1. A fenti világos rendelkezések ellenére — különösen a labdarúgó sportág fegyelmi ügyeiben — igen gyakran előfordul, hogy a megyei és budapesti alsóbb osztályokban szereplő csapatok fegyelmi (óvási) ügyeikben a megyei, illetőleg a budapesti társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi határozatai ellen további fellebbezést nyújtanak be az országos társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságához. Ez az eljárás helytelen, ezért nyomatékosan fel-

FEGYELMI A Debreceni Lokomotív Sportkörnél Balogh Ferenc volt sportköri elnök, Püspök Kálmán volt sportköri elnökhelyettes, Darányi Lajos és Nagy Göde József sportköri felülvizsgáló bizottsági tagok, valamint Szabó Károly sportköri pályaigazgató ellen lefolytatott fegyelmi vizsgálat alapján az alábbi fegyelmi határozatot hoztam: Balogh Ferenc, Püspök Kálmán, Darányi Lajos és Nagy Göde József vétkesek a 8800—2/1952. OTSB számú utasítással életbeléptetett Sportfegyelmi Szabályzat 7. § 3. a) és e) pontjaiba ütköző fegyelmi cselekményekben és ezért

GYELMI

ELJÁRÁSRÓL

hívjuk a megyei és budapesti társadalmi sportszövetségek fegyelmi bizottságainak figyelmét arra, hogy a másodfokon hozott fegyelmi határozataik eltem beadott fellebbezéseket az országos társadalmi sportszövetség fegyelmi (fellebbezési) bizottságához felterjeszteni nem szabad.

Ez alól a szabály alól azt a kivételi engedélyezzük, amikor megyei vagy budapesti alsóbb osztályokban szereplő csapatok magasabb osztályba való feljutásának vagy kiesésének kérdését éppen a másodfokú fegyelmi határozattal megadott vagy elveteti bajnoki pontok döntik el. Kizárólag ilyen esetekben lehet a másodfokú fegyelmi határozat ellen az érdekelteknek a bajnokság befejezését követő három napon belül panasszal élni. A panaszt a másodfokon eljárt társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságánál kell beadni. Utóbbi az összes iratokat a beadástól számított 3 napon belül az országos társadalmi sportszövetség fegyelmi (fellebbezési) bizottságához köteles felterjeszteni. 2. A másik igen gyakran előforduló hiányosság, hogy az alsóbb társadalmi sportszövetségek fegyelmi bizottságának elsőfokú határozata ellen a fellebbezést az érdekeltek közvetlenül a fellebbezés elbíráláséi a illetékes magasabb társadalmi sportszövetség fegyelfrű (fellebbezési) bizottságához adják be. Ezzel az eljárással felesleges adminisztrációs munkatöbbletet okoznak, mert az elsőfokú határozat és az elsőfokú eljárás iratai nélkül a felebbezésf érdemben elbírálni nem lehet. Ezért nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, • hogy az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezéseket minden esetben az elsőtökön eljárt társadalmi sportszövetség fegyelmi bizottságánál kell előterjeszteni, amely a fellebbezést az összes iratokkal együtt a TSB útján terjeszti fel.

HATAROZAT

Indokok I. A lefolytatott fegyelmi vizsgálat alapján megállapítást qyert, hogy a Debreceni Lokomotív Sportkör elnöksége a sportkör tulajdonát képező leltári tárgyakról és anyagokról rendszeres nyilvántartást nem vezetett, kb. 40.000 Ft értékű beszerzés nem lett leltárba, illetőleg anyagszámadásba vévé, ami lehetőséget adott ezeknek hanyag és felületes kezelésére.

Balogh Ferenc volt sportköri elnököt, Darányi Lajos és Nagy Göde Józsefet sportköri felülvizsgáló bizottsági tagokat a Sportjegyeimi Szabályzat 8. § (1) bekezdésének 5. pontja, valamint 10. §-a alapján, minden sporttevékenységtől örökre, Püspök Kálmán volt sportköri elnökhelyettest pedig minden sporttevékenységtől 2 (kettő) évi idötar tamra eltiltom. A minden sporttevékenységtől örökre eltiltott sportoló sportegyesületi tagsága megszűnik és más sportegyesület tagjául sem vehető fel.

E mulasztásért a felelősség elsősorban Balogh Ferencet terheli, aki 1950 szeptember 1-től 1952 április 30-ig — 1951 március l-ig társadalmi munkában, 1951 március l-,töl kezdődően pedig függetlenítve — a sportkör elnöke volt. Ezzel kapcsolatban nem volt elfogadható Balogh Ferencnek az a védekezése, hogy függetlenített gazdasági felelős vagy adminisztrátor nem állt rendelkezésére és ő egymagában képtelen volt ezekkel az ügyekkel is foglalkozni. A vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy a szabálytalanul kifizetett különböző összegekből bőven lett volna lehetőség a mondott célra függetlenített munkaerő alkalmazására.

Szabó Károly további eljárást

A sportkör vagyonával való könnyelmű és felelőtlen gazdálkodás megmutatkozott abban is, hogy a

sportköri pályaigazgató megszüntetem.

ellen a

195 1953 augusztus 20. sportkör részéről különböző sportolók és elsősorban labdarúgó játékosok részére a legkülönfélébb jogcímeken (fizetéskiegészítés, különböző pénzbeli és természetbeni segélyek stb.) szabálytalan és indokolatlan juttatások történtek, amelyek összege kb. 29.000 Ft-ot tett ki. Ezzel kapcsolatban Balogh Ferenc alaptalanul védekezik azzal, hogy a kifizetések a pártszervezet volt titkárának utasítására történtek és hogy azokról a Lokomotív Sportegyesület Területi Elnöksége is tudomással bírt. Balogh Ferencnek jogában állott volna a szabálytalan kifizetések utalványozását megtagadni, sőt mint sportköri elnöknek ez egyenesen kötelessége volt. Ha pedig sportköri elnöki munkáját a hivatkozott körülmények mellett nem lett volna ké pes ellátni és a felettes szervek részéről sem kapott volna támogatást, úgy módjában állott volna sport köri elnöki tisztségéről lemondani. Az adott körülmények között azonban a szabálytalan kifizetésekért a felelősség elsősorban Balogh Ferencet terheli. Ugyancsak Balogh Ferenc felelősségét kell első sorban megállapítani azért, mert a sportolók étkeztetésével kapcsolatban Bertók János pályavendéglős részére több tízezer forintra menő olyan étkeztetési számlák kifizetése történt, amely számlák nagyrész még az 1949 és 1950 évekből származott. Ez a körülmény már egymagában fokozottabb óvatosságra és körültekintésre kellett, hogy intse Balogh Ferencet, mert nem tételezhető fel, hogy Bertók János több évre visszamenően, minden ellenszolgáltatás nélkül hitelezzen a sportkörnek. Ennek ellenére Balogh Ferenc elmulasztotta, hogy az egyes számlák kifizetése előtt meggyőződjék Bertók követeléseinek jogos voltáról és megelégedett azzal, hogy a számlákat az egyes szakosztályvezetők láttamozták. Balogh Ferenc felelős azért is, hogy a vidéki sportversenyeken való részvételnél, továbbá a hely beiI étkeztetések nyújtásánál több esetben túllépték a megállapított normát éspedig elsősorban a labdarúgók esetében. Ezzel szemben a fegyelmi eljárás során arra is merült fel adat, hogy egyéb szakosztályok (pl. kerékpár) sportolói jóval kevesebb költségtérítést kap tak és nyilván a különbözetet is a labdarúgók étkeztetési céljaira fordították. Mindezekkel a szabálytalanságokkal Balogh Ferenc megszegte a sporthatóságok és sportszervezetek által kiadott utasításokat és a sportkör vagyonában, tehát a nép vagyonában vétkes gondatlansága folytán jelentős kárt okozott. Ezért Balogh Ferenccel szemben a Sportfegyelmi Szabályzatban foglalt legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása feltétlenül indokolt.

A Z 1953 J Ú N I U S — J Ü L I U S

HAVABAN

M. L. Ukrán: Szovjet tornaiskola. 84 oldal 8.— Ft. Lovas- és fogatverseny szabálykönyv, 242 oldal 8.— Ft. Mezei Iván: Pilis, portyavezető, 84 oldal, 6.50 Ft. Motorkerékpáros és gépkocsizó szabálykönyv. 128 oldal, 4 — Ft. Politikai ismeretek, 32 oldal, 3 — Ft. Asztalos-Bán: A sakkjáték elemei III., 100 oldal 9.- Ft. Útmutató, uszodák közötti postaversenyek és MH-úszóversenyek szervezésére, 36 oldal, 4.20 Ft. 40 város atlétikai postaversenye, 48 oldal, 5.20 Ft. O. Archangelszkája: Hogyan szervezzük meg a természetjáró portyát, 28 oldal, 3.— Ft.

II. Püspök Kálmán 1951 év végétől 1953 áprilisáig a sportkör elnökhelyettese volt, de már korábban is 1937 óta, mint a kerékpár szakosztály vezetője működött. A Lokomotív Sportegyesület alapszabályai értelmében a sportkör munkájáért az elnökség minden tagja felelős. Ehhez képest felelősség terheli Püspök Kálmán elnökhelyettest is. Ebből a szempontból nem mentesülhet a felelősség alól azon az alapon, hogy a sportkör vezetésébe az elnök nem vonta őt be, mert neki mint elnökhelyettesnek, tisztségénél fogva követelnie kellett volna, hogy a vezetésbe bevonják, annál is inkább, mert mint szakosztályvezető tudomással kellett bírnia arról, hogy a sportkör gazdálkodása terén komoly hibák vannak. Ezért Püspök Kálmánnal szemben — felelősségének aránylag kisebb voltához képest — enyhébb fegyelmi büntetés kiszabását tartottam indokoltnak. III. Darányi Lajos és Nagy Göde József, a sportkör felülvizsgáló bizottságának megválasztott tagjai, akiknek kötelességeit az alapszabályok pontosan meghatározzák. A felülvizsgáló bizottság kötelessége lett vol na — a jelen esetben is — annak ellenőrzése, hogy az egyesület gazdálkodása megfelel-e a jóváhagyott költségvetésnek, továbbá ellenőrizniök kellett volna a sportkör elnökségének egész pénzügyi és gazdasági működését. Ennek ellenére Darányi Lajos és Nagy Göde József e kötelességüket szándékosan nem teljesítették és tisztségüket — még a fegyelmi tárgyaláson is — úgy értelmezték, hogy feladatkörük nem az érdemi, hanem csak a számszerű ellenőrzésre terjed ki. Ez a magatartás és álláspont a legnagyobbfokú felelőtlenséget jelenti, egyrészt mert már gazdasági munkakörüknél fogva is (prémium előadó, illetve revizor) teljesen tisztáabn kellett lenniök felülvizsgáló bizottsági tisztségükből fakadó kötelességeikkel, másrészt mert kötelezettségeik pontos tartalmára a Vasútas Szakszervezet Területi Elnöksége részéről külön felhívták figyelmüket. Mindkettőjük álláspontja nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy — ismerve a sportkör gazdálkodásában észlelt mulasztásokat és visszaéléseket — a felelősséget magukról ilyen átlátszó „álláspont" hangoztatásával elhárítsák. Ezért Darányi Lajossal és Nagy Göde Józseffel szemben is a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását találtam helyénvalónak. Hegyi Gyula sk. elnök

MEGJELENT

SPORTKÖNYVEK

JEGYZÉKE

Atlétikai Évkönyv II. kötete (1951 — 1952) 112 oldal 24.— Ft Bay—Rerrich—Tilly: Tőr- és párbajtőrvívás (módszertani) 100 oldal 16.— „ Asztalos—Bán: A sakkjáték elemei III. kötet, 100 oldal 9.— „ Kelemen: A teniszoktatás 185 oldal

módszertana

Kosárlabdázás (társadalmi aktívák tan-, folyamanyaga) 44 oldal Birkózás (segédoktatók tanfolyamanyaga) 87 oldal

40.—

f

„

s ! '° r & a l o m , ba . " e m került.

196

1953 augusztus ?0. A M A G Y A R N É P K Ö Z T A R S A S A G 1953. ÉVI O R S Z Á G O S FELNŐTT S Z A B A D F O G A S Ü BIRKÓZÓ CSAPATBAJNOKSAG KIÍRASA

1. A bajnokság célja és feladatai: Megállapítani a versenyzők fejlődését. Növelni a versenyzők szabadfogású technikai felkészültségét, fogáskészségét, s ezáltal a bajnokság folyamán a szabadfogású birkózásban a versenyzők sokoldalú képzését fejleszteni. 2. A bajnokság helye és ideje: A sportkörök válogató versenye a szabadfogású Cs. B-ra november l-ig a sportkörökben Budapesti területi bajnoksága 3 csoportban november 8-án. Budapest és területek szabadfogású Cs. B a november 22—29-ig. A területi bajnokságok az alábbi helyeken kerülnek megrendezésre: Salgótarján (Nógrád, Borsod, Heves megyék részvételével); Nyíregyháza (Szolnok, Hajdú, Szabolcs megyék részvételével); Békéscsaba (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyék részvételével); Szombathely (Zala, Győr, Veszprém, Vas megyék részvételével); Tatabánya (Pest, Fejér, Komárom megyék részvételével); Pécs (Baranya, Tolna, Somogy megyék részvévételével). Országos felnőtt szabadfogású Cs. B. december 19—20-án Budapest. Az országos bajnokságon mindennap fél 8 órakor kell a csapatnak jelentkeznie. Mérlegelés mindhárom napon reggel 8—9 óráig. A verseny kezdete az első napon 11 órakor lesz, a további napokon a versenybíróság elnöke határozza meg a kezdés időpontját és hozza a részvevők tudomására. A versenyzők kötelesek a verseny színhelyén tartózkodni mindaddig, amíg a versenyből ki nem esnek. 3. A bajnokság rendezője: A sportköri bajnokságot a sportkörök rendezik. Budapest területi bajnoksága 3 csoportban november 8. BTSB rendezésében. Budapest bajnókságot a Budapesti TSB rendezi, a területi bajnokságokat az alábbiak szerint illetékes TSB-k: Salgótarján: Nógrád MTSB Nyíregyháza: Szabolcs MTSB Békéscsaba: Békés MTSB Szombathely: Vas MTSB Tatabánya: Komárom MTSB Pécs: Baranya MTSB Az országos felnőtt szabadfogású csapatbajnokságot az OTSB rendezi. Az országos felnőtt szabadfogású Cs. B. versenybíró testületét az Orsz. Birkózó Társ. Sportszövetség javaslatára az OTSB elnöke az alábbiak szerint jelölte ki: Elnök: Vörös Mihály, Elnökhelyettes: Magyar Armand, Titkár: dr. Keresztes Vilmos. A Budapest bajnokság versenybíró testületét a BTSB, a területi bajnokságok versenybíró testület elnökét az OTSB, a többi tagjait az illetékes TSB-k jelölik ki a társadalmi sportszövetség javaslatára. A területi bajnokságra az OTSB az alábbiak szerint jelölte ki a versenybíró testület elnökét:

Salgótarján: Incze József, Nyíregyháza: Vörös Mihály, Békéscsaba: Pintér István, Szombathely: Szalai József, Tatabánya: dr. Keresztes Vilmos, Pécs: Előd József. 4. A bajnokság részvevői: A sportkör versenyein- résztvehet a sportkör minden leigazolt versenyzője, aki a 19. életévét betöltötte, minősítési igazolvánnyal, vagy rajtengedéllyel rendelkezik és 6 hónapnál nem régebbi keletű orvosi igazolványa a versenyen való indulását engedélyezi. A Budapest területi bajnokságán részt vehet a sportkörök válogatott csapata. Budapest bajnokságon részt vehet a 3 terület I., II., III. helyezett csapata. A területi bajnokságokon részt vehet a megjelölt megyék sportköreinek válogatott csapata. Az országos bajnokságon résztvehet a Budapest ABC válogatott csapata és a területek válogatott csapatai. Minden csapattal 2 taralék versenyző. 1 edző és 1 vezető vehet részt. 5. A bajnokság lebonyolítása: Az országos csapatbajnokságot kieséses rendszer szerint bonyolítjuk le. 6. Helyezések eldöntése: Az országos csapatbajnokságon a csapat győzelméért a csapat 2 pontot, vereségért 0 pontot kap. A kieséses rendszer szerint lebonyolított bajnokságnál döntetlen nincs. A csapat 2 vereséggel esik ki a további küzdelemből. A csapatbajnokságban I. helyezett lesz az a csapat, amely a legtöbb pontot szerezte, a II., III. és további helyezések a szerzett pontok alapján történnek. Amennyiben a verseny végén a döntőben mérkőző csapatoknak ugyanannyi pontja van, a helyezési sorrendet elsősorban a döntőbe elért győzelmi arány dönti el: az a csapat kapja a jobb helyezést, amelyiknek a döntő mérkőzések figyelembevételével jobb a győzelmi aránya. Ide számít annak a mérkőzésnek a győzelmi aránya, amelyet a selejtezőben egymás ellen vívtak. (Ha a csapatok győzelmi aránya is egyenlő, akkor az a csapat kapja a jobbik helyezést, amelynek több tusgyőzelme van, ennek egyenlősége esetén az a csapat kerül előbbre, amelyik az összes mérkőzések során eredményeit rövidebb idő alatt érte el.) 7. Díjazás: A Budapest bajnokság és a területi bajnokságok I—II—III. helyezettje éremdíjazásban részesül. Az országos bajnokságon az I. helyezett csapat: 10 db aranyozott érem, szalagon, dobozban és 10 db oklevelet, a II. helyezett csapat: 10 db bronzérem, éremszalagon, dobozban és 10 db. oklevelet, a III. helyezett csapat: 10 db. bronzérem, éremszalagon, dobozban és 10 db. oklevelet, az I. helyezett csapat tiszteletdíjat kap. 8. Költségek: A Budapest bajnokság rendeíési költségeit a BTSB, a területi bajnokságok rendezési költségeit a rendező TSB-k fedezik. A területi bajnokságok ren-

197 1953 augusztus 20. dezési költségeit a rendező TSB-k fedezik. A területi bajnokságok utazási, szállás, és étkezési költségeit a nevező sportkörök fizetik. Az országos bajnokság rendezési költségein kívül az OTSB a résztvevő csapatok utazási, szállás és élelmezési költségeit is fedezi. A költségeket az OTSB csak 10 fő versenyző és 2 vezető részére téríti meg. 9. Nevezési határidő: Budapest területi bajnokságra nevezési határidő: november l-ig. A budapesti bajnokságra a nevezési határidő: november 9. Területi bajnokságok nevezési határideje: november 9. Budapest bajnokságra a BTSB-nek, a területi bajnokságok a rendező TSB-nek kell a nevezést megküldeni.

A

MAGYAR

NÉPKÖZTARSASAG

ORSZÁGOS

1. A bajnokság

KERÉKPÁROS

célja:

A hegyibajnokság lebonyolítása és a bajnoki cím odaítélése a versenyző állóképességének fejlesztése hegyi terepen, a küzdőképesség fokozása. Békevédelmi harcunkban a bajnokság eredménye mutassa meg, hogy készek vagyunk a békét mindenkor és mindenkivel szemben megvédeni.

2 A bajnokság

ideje és helye:

Az országos bajnokság 1953. évi szeptember 27-én Miskolcon kerül lefutásra.

3

A bajnokság

rendezője:

Az Országos Testnevelési és Sportbizottság. Versenybírótestületet az OTSB elnöke az alábbiak szerint jelölte ki: elnök: Fenyő Imre, helyettese: Bodai József, titkár: Kubányi Júlia. Minden vitás esetben a versenybírótestület a helyszínen dönt és döntése véglegesnek tekintendő.

4. A bajnokságon

részt

vehetnek:

Sporkörönként négy fő felnőtt tet nélkül1 az osztályra.

versenyző, tekin-

Ifjúságiaknál sportkörönként négy fő. Női versenyzők közül azok akiket sportkörük benevez.

5

Versenyszámok:

Férfiak egyéni csapatbajnoksága osztályra tekintet nélkül. Ifjúságiak egyéni csapatbajnoksága. Nők egyéni bajnoksága.

való

25 KM-ES F U T Ó V E R S E N Y R E

10. Egyéb rendelkezések: A területi bajnokságok és a Budapest bajnokság értékelő jelentését a nevezésekkel egyidejűleg küldjék meg a rendező TSB-k az OTSB nehézatletikai osztályának. A területi bajnokságok bírótestületetét a rendező TSB-k a területhez tartozó megyékből állítsák össze. Az OTSB a területi bajnokságokra csak a versenybíró testület elnökét biztosítja.

1953. ÉVI

Társadalmi Atlétikai Sportszövetség, illetőleg a Sportoktatási Hivatal javaslatára az OTSB elnöke 25 km-es

F E L N Ő T T ÉS I F J Ú S Á G I

HEGYIBAJNOKSAG

KIÍRÁSA

6. Helyezések eldöntése: Az egyéni bajnokság helyezési sorrendjét a versenyzők elért időeredményei adják meg. Csapatbaj nokságok helyezési sorrendjét az egy csapathoz tartozó négy versenyző közül a három legjobb időeredményt elért versenyző idejének összege adja meg. Csapatbajnokságban holtverseny esetén az a csapat győz, amelynek tagjai jobb egyéni helyezéseket értek e'L Díjzás: Az egyéni bajnokság I—V. helyezettje érmet, az I—III. helyezett tiszteletdíjat kap. Csapatbajnokságban a bajnokcsapat tagjai érmet és tiszteletdíjat kapnak. Csapatbajnokság I—II. és III. helyezettje érem és oklevél díjazásban részesülnek. 7.

8

VersenyszabályokA bajnokságokat a szabálykönyvben rendelkezések szerint kell lebonyolítani.

lefektetett

9.

Költségek: Az országos 'bajnokság rendezési költségeit az OTSB viseli. A bajnokságon részvevő versenyzők költségeit a sportkörök viselik. 10. Nevezési határidő1953. évi szeptember hó 12-én 12 óráig az OTSB technikai sportok osztályán. Be kell jelenteni ezenkívül a kísérők számát is 11. Különleges szabályokMinden versenyző saját veszélyére és felelősségére indul a bajnoki versenyben. Az esetleges balesetekért és az abból eredő károkért a rendező OTSB felelősséget nem vállal és kártérítésre nem kötelezhető

MINŐSÍTÉSI

A hosszútávfutás fejlesztés érdekében az Országos

futásban az alábbi minősítési szintet hagyta jóvá:

Az országos csapatbajnokság nevezési határideje: december 6. A nevezéseket az országos csapatbajnokságra az OTSB nehézatletikai osztály címére kell megküldeni (Bp. V., Hold-u. 1. sz.). A nevezéseket a területi bajnokságot rendező TSB-k küldjék meg. A nevezési határidő után beküldött nevezéseket nem fogadjuk el.

SZINT

MEGALLAPÍTASA

/. osztályú

szint:

»• - g j - ^ Fentj

tük be.

^

^

1 óra 30 perc, J £

,953

%

augusztus

£ £ ,

hatállyaI

vezet.

1953 augusztus 20.

198 A MAGYAR

NÉPKÖZTARSASAG

1953. ÉVI SAGANAK

1. A bajnokság

célja:

A bajnokság lebonyolítása és a bajnoki cím eldöntése, a versenyzők állóképességének fejlesztése, küzdőképességük fokozása. Békevédelmi harcunkban a bajnokság mutassa meg, hogy a békét készek vagyunk mindenkor és mindenkivel szemben megvédeni.

2. A bajnokság

ideje és helye:

Járási, városi, Bp. kerületi terepbajnokság közhasználatú és versenygépekkel szeptember 6. Megyei, budapesti terepbajnokság közhasználatú és versenygépekkel szeptember 20. Országos terepbajnokság Budapesten október 4.

KERÉKPÁROS

ORSZÁGOS

TEREPBAJNOK-

KIIRASA Csapatversenyben holtverseny esetén az a csapat győz, melynek tagjai jobb helyezéseket értek el.

7.

Díjazás-

A megyei és budapesti bajnokságokban az I—fit egyéni helyezettek és az I—III. helyezést elért csapa tok tagjai éremdíjazásban, a csapatok oklevéldíjazás ban részesülnek. Az országos bajnokságban az egyéni verseny I—V. helyezettjei érmet, az I—III. helyezést elért versenyzők tiszteletdíjat kapnak. A bajnokcsapat tagjai érmet és tiszteletdíjat, a II. és III. helyezést elért csapatok tagjai érmet és az I—III. helyezést elért csapatok ezenkívül oklevelet is kapnak.

i

3. A bajnokság

8. Helyezések

rendezője:

A megyei bajnokságot a megyei testnevelési és sportbizottságok rendezik. A budapesti bajnokságot a BTSB rendezi. Az országos bajnokság rendezője: Országos Testnevelési és Sportbizottság. A versenybírótestületet az illetékes TSB-k hagyják jóvá. Az országos bajnokság versenybírótestület tagjaiul az OTSB elnöke a következőket jelölte ki: elnök: Blanár Tibor, helyettese: Jakse Vilmos, titkár: Takács Pál. Minden vitás esetben a versenybírótestület a helyszínen dönt és döntése véglegesnek tekintendő.

4. A bajnokságon

részt

vehetnek:

i

A megyei és budapesti bajnokságokon a sportkörök által benevezett versenyzők, osztályoktól függetlenül. Országos bajnokságban: a megyei bajnokságok I—IV. helyezettjei és a budapesti bajnokság I—XVI. helyezettjei, továbbá az OTSB által meghívott ver senyzők. 5.

Versenyszámok:

Mind a megyei, budapesti, mind az országos baj nokságban a táv 24 km. A terepbajnokságot csak férti versenyzők részére írják ki.

6. Helyezések

eldöntése:

Az egyéni bajnokság helyezési sorrendjét a versenyzők által elért időeredmények adják meg. A csapatbajnokság helyezési sorrendjét az egy csapathoz tartozó négy versenyző közül a három legjobh időeredményt elért versenyző idejének összege adja meg.

eldöntése:

A bajnokságokat a szabálykönyv szerint kell lebonyolítani 9.

rendelkezései

Költségek:

A megyei és budapesti bajnokságokon a versenyzők költségeit a sportkörök fedezik. Versenyrendezési költségeket az illetékes TSB-k fizetik. Az országos bajnokság rendezési költségeit, valamint megyénként négy versenyző és két kísérő útiköltségét, élelmezési- és szállásköltségét az OTSB fedezi.

10.

Nevezési

határidő•

A megyei és budapesti bajnokságokra: 1953 szeptember 19. Az országos bajnokságokra: 1953 október 8. A nevezéseket a megyei és budapesti bajnoksagokra az illetékes TSB-knek kell megküldeni. Az országos bajnokságra a nevezéseket a kísérők megjelölésével az Országos Testnevelési és Sportbizottság technikai sportok osztályához (Budapest, V., Hold-utca 1.) kell megküldeni. •

11. Egyéb

rendelkezések:

Minden versenyző saját veszélyére és felelősse gére indul a bajnoki versenyeken. Az esetleges balese tekért, az abból eredő károkért a rendező TSB-k és & nevező sportkörök nem vállalnak felelősséget. Mind a megyei, budapesti, mind az országos bajnokság versenyei bármilyen kerékpárral lefuthatok. A megyei és budapesti

bajnokságok

befejezése

után bárom napon belül a versenyjegyzőkönyveket éi a bajnokság kiértékelő jelentését

be

OTSB technikai sportok osztályára.

kell küldeni a/

Í99

I9Ő3 augusztus 20. A VÍZILABDA

1. A mérkőzések

MAGYAR

N É P K Ö Z T A R S A S A G I K U P A 1953. É V I

célja:

A Vízilabda Magyar Népköztársaság Kupa 1953. évi győztesének megállapítása és az I., II.. III. osztályzási) játékosoknak a téli idényben további fejlődés biztosítása.

2. A mérkőzések

helye

és ideje:

A kisorsolt mérkőzések a budapesti Sportuszoda fedett csarnokában 1953. november 1-től december 21-ig játszandók. 20 csapatnál több nevező esetén a selejtezőben szereplő budapesti csapatok mérkőzéseiket a pályaválasztó sportkör köznapi edzésén játsszák. A csapatok a mérkőzés kezdete előtt 10 perccel kötelesek megjelenni, várakozási idő nincs. Mérkőzést elhalasztani nem lehet. A mérkőzésre meg nem jelenő, vagy az uszodáról nem gondoskodó pályaválasztó csapat vesztesnek nyilvánítandó. Az óvás alapján újrajátszandó mérkőzést a versenytestület tűzi ki és azt 5 napon belül a pályaválasztó rendezésében kell lejátszani.

3. A mérkőzések

rendezője:

A mérkőzések lebonyolítását az OTSB irányítja es ellenőrzi. A december 21-ére kisorsolt mérkőzések az OTSB rendezésében kerülnek lebonyolításra. A hivatalos személyek zavartalan működését biztosító karszalagos rendezőkről, felszerelésről és rendezésről a pályaválasztó gondoskodik, és ezért a bejelentett intéző felelős.

KIÍRÁSA

5 perc szünet után a döntő góllal fejeződik be a mérkőzés. A benevezett sportköröket az 1953. évi bajnokságban elért helyezéseik alapján soroljuk be éspedig: Selejtezőbe: a megyei, budapesti bajnokságban szereplő és az országos bajnokság utolsó 2 helyezettjét, de oly módon, hogy az országos bajnokság utolsó 2, a budapesti I. osztály első 2 helyezettje ezen 4 csapat a . . . selejtező első fordulójában egymás ellen nem sorsolható. Páratlanszámú nevezéskor az országos bajnokság utolsó előtti helyezettje erőnyerő.

Elődöntőbe: a selejtezőből továbbjutó legfeljebb 6 csapatot az országos bajnokság 1—8. helyezettjével, kivéve az 1952. évi Kupa-győztesét és a második helyezettet, de oly módon, hogy az orsz. bajnokságban szereplő 6 csapat egymás ellen nem sorsolható. Középdöntőbe: az elődöntőből továbbjutó 6 csapatot az 1952. évi Kupa-győztest és a második helyezettet, de oly módon, hogy a 8 csapatot kivétel nélkül egymással összesorsoljuk. 6.

Díjazás:

A vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa 1953. évi győztese és a második helyezett csapat edzői 1—1 és játékosai 8—8 érem- és tiszteletdíjazásban részesülnek, melyeket a versenvbírótestület elnöke a döntő mérkőzés után ad át. 7.

Költségek:

Játékvezetőket az Országos Társadalmi Sport szövetség versenybírói bizottsága küld ki és ez nem kifogásolható. Az OTSB a versenybírótestület tagjaiul a következőket nevezte ki: elnök: Muli Béla, - — helyettese: Maróth László, titkár: Szekendi István.

Uszodáról és a mérkőzések rendezési költségeiről a pályaválasztó sportkör gondoskodik. Érmekről, tiszteletdíjakról, továbbá a december hó 21-i verseny rendezéséről az OTSB gondoskodik. Hivatalos személyek díjazását a pályaválasztó sportkör fizeti. Az élelmezés, ellátás és utazás költségei* az utazó sportkör fizeti.

4. A mérkőzéseken

8

részt

vehetnek:

Az 1953. évi vízi labdabajnokságokban szereplő és azt végigjátszó sportkörök egy csapattal. A mérkőzéseken a hét legjobb felkészültségű játékos, egy tartalék, egy edző és egy vezető vehet részt. A mérkőzéseken érvényes sportorvosi versenyzési engedéllyel rendelkező, 16. évüket 1953. évben betöltő, vagy annál idősebb játékosok szerepeltethetők, anélkül, hogy az 1954. évi ifjúsági, vagy utánpótlási bajnokságban (kivétel az újoncbainokság), ez játszási jogosulfságukat korlátozná 5. Helyezések

eldöntése:

A mérkőzéseket az OTSB által jóváhagyott vízilabdajáték szabályai szerint kieséses kupa-rendszerrel bonyolítjuk le. A győztes csapat továbbjutását a gólok száma dönti el. Mérkőzésenként, amennyiben a 10X5X10 tényleges játékidő döntetlen eredménnyel végződne, úgy a játékot 5 perc szünet után 3 X 1 X 3 perces tényleges idővel folytatni kell. Ha a meghosszabbított játékidő után is döntetlen az eredmény.

Nevezés:

A nevezést 1953. október 30-ig az OTSB vízisport osztálya címére: Bp. V., Hold-u. 1., írásban kell megküldeni. A nevezés tartalmazza a felelős intéző nevét, círnét és telefonszámát. A sorsolást a versenybírótestület 1953, október 3-án 17 órakor, a vízisport osztályon végzi, o Különleges szabályok:

A csapatoknak tartaléknadrágról és sapkáról, a pályaválasztóknak időmérő óráról és labdáról kell gondoskodni. A bíró a mérkőzés előtt a szabályban előírt követelmények szerint a játékosok és a pálya felszerelését vizsgálja felül. A fegyelmi eljárás alá vont, végleg kiállított játékos igazolványát a bíró a jelentéssel együtt 24 órán belül a fegyelmi bizottság elnökéhez juttassa el (OTSB, V., Hold-u. 1.). A fegyelmi bizottság döntéséig a játékos mérkőzésen nem vehet részt. A bizottság a vizsgálat eredményét a sportkör felelős intézőiével 5 napon belül közölje.

200

1953 augusztus 20.

A

MAGYAR

NÉPKÖZTARSASAG EGYÉNI

CSAPAT

/. A bajnokság céljaöttusázóink egész évi foglalkoztatásával a bajnokságok eldöntése a legszélesebb tömegek bekapcsolásával, lehetőségadás a tehetséges öttusázóknak az országos bajnokságért folyó küzdelemben való részvételre. Annak biztosítása, hogy az öttusázók szoros kapcsolatban álljanak MHK testnevelési rendszerünkkel, annalk tevékeny részvevői Tegyenek és törekedjenek minél nagyobb eredmények elérésére. 2. A versenyek ideje és helye: Országos nyári öttusa bajnokság Budapesten: 1953. szeptember 16-án lovaglás; szeptember 17-én párbajtőrvívás, szeptember 18-án, pisztolylövészet; szeptember 19-én, úszás, szeptember 20-án, terepfutás. 3. A bajnokság rendezője: Az országos bajnokságot az OTSB rendezi. A bajnokság versenybírótestületét az OTSB elnöke nevezte ki: elnök: Dávid Béla; hélyettese: Fodor István; titkár: Mészáros Sándorné. Vitás esetekben a versenybírótestület döntése végleges. Az országos bajnokság 'előkészítéséért az OTSB öttusa főelőadója félelős. 4. A bajnokságon részt vehetnek: Az országos öttusabajnokságon részt vehetnek a sportkörök azon versenyzői, akik az ötszámos versenyen már részt vettek, a technikai követelményeknek megfelelnek és az OTSB-től1 meghívást kaptak. A bajnokság egyéni csapatbajnokság, vagyis az egyéni

ÖT V A R O S F E L N Ő T T

ÖKÖLVÍVÓ

EGYÉNI

1. A bajnokság célja: Biztosítani a válogatott csapat utánpótlásának a foglalkoztatását, ezenkívül megállapítani, hogy az edzők hogyan foglalkoznak az utánpótlással, hogyan készítik elő a mindenoldalú testi előkészítés és a minőségi fejlesztés szempontjából. 2. A bajnokság

ideje és helye:

öt város felnőtt egyéni csapatversenye október 16—17—18-án kerül megrendezésre, Győrött. 3. A bajnokság rendezője: Az ö t város egyéni csapatversenyt az Országos Testnevelési és Sportbizottság rendezi. A versenyre az Országos ökölvívó Társadalmi Sportszövetség javaslatára az OTSB elnöke a következő összetételben nevezte ki a versenybírótc-stületet: elnök: Tálai János; helyettese: Benácsi Gyula; titkár: Óvári Bertalan. 4. A bajnokságon részt vehetnek: Budapest, Kaposvár, Debrecen, Miskolc és Győr városok válogatott csapata, 1 vezető, 1 edző szorítósegéd csapatonként. Tartalékversenyző nincs. A válogatott csapatban az alábbiak szerint indulhatnak a versenyzők:

1. ÉVI WKSAG

NYÁRI O R S Z Á G O S

ÖTTUSA

KIÍRÁSA

eredmények a csapateredménybe is beszámítanak. A csapatbajnokság névhez kötött háromtagú csapatok versenye, egy tartalékkal: a tartalék — sérülés esetén — (hivatalos orvosi igazolás) saját pontszámával lép a csapatba. A csapatok tagjai egyöntetű öltözéket viseljenek. A csapatot egy vezető és egy edző kísérheti.

5. Helyezések eldöntése: Az egyéni csapatbajnokságot a magyar üt tusa versenyszabályok helyezeses pontszámítása alapján döntik el 6

Díjazás: Az egyéni I—III. helyezett tiszteletdíjban, I—IV. helyezett és a csapatversenyben az I—III. helyezett csapat tagjai éremdíjazásban részesülnek. A győztesek nyerik a bajnoki címet. Díjkiosztás a bajnokság színhélyén. Költségek: Az országos nyári öttusabajnokság rendezési költségeit az OTSB fedezi. A részvételi költségek a sportköröket, sportegyesületeket terhelik. 7.

8. Nevzési határidőA bajnokságra a nevezésnek 1953 szeptember 7-én 12 óráig kell' az OTSB-hez beérkeznie 9. Egyéb rendelkezésekSorsolás: három nappal a bajnokság megkezdése III. 312.), lósorsdlás és mérlegelés a lovaglás megelőtt az OTSB hivatalos helyiségében (V., Hold-u. 1., kezdése előtt egy órával a helyszínen. Nevezésekre külön nyomtatványt nem küldünk. A bajnokság az érvényben levő öttusaszabályzat szerint kerül lebonyolításra.

CSAPATVERSENYE

1953. ÉVI KIÍRÁSA

a) csak azok a versenyzők, akik a 19. életévüket betöltötték a naptári nap szerint; b) minősítési igazolvánnyal rendelkeznek; c) 6 hónapnál nem régebbi keletű sportorvosi intézeti igazolás a versenyen való indulást engedélyezi; d) kiütéses vereség miatt nincsenek eltiltva a versenyszerű ökölvívástól. „A kiütött versenyző a kiütéstől számított 4 héten belül az ökölvívást versenyszerűen nem űzheti. Akit három hónapon belül két ízben ütöttek ki, akkor a második kiütéstől számított 3 hónapon át nem vehet részt a versenyszerű ökölvívásban. Akit háromszor egymásután ütöttek ki, azt a harmadik kiütéstől számított 1 évi időtartamra a versenyszerű ökölvívástól el kell tiltani." A tilalmi idő letelte után csak abban az esetben indítható a kiütött versenyző, ha a sportorvosi intézeti igazolás bizonyítja, hogy a kiütés után ismét versenyszerűen folytathatja az ökölvívást. A fentiek betartásáért az illetékes TSB-k felelősek, ahová a versenyző tartozik. .5. A bajnokság lebonyolítása: Az egyéni csapatbajnokságot kiesési rendszer formájában rendezzük meg. A helyezések eldöntése az alábbiak szerint történik: a döntőmérkőzéseken a győztes versenyző csapata 3 pontot, a vesztes versenyző csapata pedig 2

85 1953 augusztus 20. pontot kap. A verseny többi fordulójában pedig a győztes versenyző csapata 1 pontot kap; a csapatheiyezések megállapítása az elért pontoktól függ. Az első helyezett az a csapat lesz, amelyik a legtöbb pontot szerezte. Egyenlő pontszám esetén a jobb helyezést az a csapat kapja, amelyik több második helyet szerzett, a második helyek egyenlősége esetén a jobb helyezést az a csapat kapja, amelynek több harmadik helye van.

6.

Díjazás:

I. helyezett csapat tagjai aranyozott érmet nak, dobozban.

kap-

II. helyezett ezüstözött érmet dobozban; III. helyezett: bronzérmet dobozban. Az I., II., III. helyezett csapat tagjai pedig tiszteletdíjat kapnak. Az egyéni verseny súlycsoportonkénti I—III. helyezettje éremdíjazásban részesülnek. A MAGYAR

N É P K Ö Z T A R S A S A G 1954 ll SAKKBAJNOKSAGAM

/. A bajnokság célja: Az országos egyéni bajnokság célja, hogy az alsóbbfokú versenysorozatokon keresztül kiválassza az ország legjobb férfi és női sakkozóit. A bajndki kiírás célul tűzte ki, hogy a járásokban a sportköri bajnokok és a II. osztályú versenyzők részvételével ezévben mindenütt megrendezzék a járási férfi, ahol'lehetséges, a női egyéni bajnokságokat is. A bajnoki kiírás célul tűzi ki, hogy emeljük a megyei egyéni bajnokság színvonalát, hogy a megyei egyéni bajnokságok valóban a megyék legjobb sakkozóinak seregszemléje legyen'. Ezévben minden megyében meg kell teremteni a női egyéni bajnokság megrendezésének lehetőségét. A bajnokság célja, hogy a részvevők legjobb képességeiket felszínre hozzák, hogy megmutassák sakkelméleti és gyakorlati ismereteikben elért fejlődésüket, fizikai felkészültségüket. A bajnokság nemcsak arra alkalmas, hogy országos viszonylatban lemérhessük sakkozásunk színvonalát, hanem arra is, hogy a részvevőkikel egyénenként foglalkozva megállapítsuk elért eredményüket, rámutassunk fejlődésükben mutatkozó hiányosságokra és azok kiküszöbölésének módjára. A bajnokság célja, hogy a bajnokság minden 45. életévét még be nem töltött egészséges részvevője megszerezze az MHK valamelyik fokozatát. 2. A versenyek

időpontja

és helye:

1. Sportköri női és férfi egyéni bajnokság: 1953 augusztus 15—szeptember 25., sportkörökben. 2. Járási, városi, Budapest kerületi női és férfi egyéni bajnokság: 1953 október 10—november 20, járásokban, városokban és budapesti kerületekben. 3. a) Megyei női és férfi egyéni bajnokság: 1953 december 5—21, az MTSB által kijelölt városokban. b) Budapesti férfi selejtező: 1953 december 21 — 1954 január 30. 4. Országos női és férfi elődöntők: 1954 március 1—15, az OTSB által később kijelölt helyeken. 5. Országos női és férfi középdöntők: 1954 július 4—21, az OTSB által később kijelölt helyeken.

Költségek: Az ö t város felnőtt egyéni csapatversenyének rendezési költségein kívül az OTSB fedezi a részvevők utazási, étkeztetési és szállásköltségeit is. 7.

8. Nevezési

határidő:

Az ö t város egyéni csapatversenyének határideje: október 1.

nevezési

A nevezéseket az OTSB nehézatletikai osztályára kell megküldeni (Bp., V., Hold-u. 1.) Névszerinti nevezés a verseny színhelyén az orvosi vizsgálat előtt, írásban, egyesületi bélyegzővel ellátva. A névszerinti névezést a versenyibírótestület elnökének kell leadni.

9. Egyéb rendelkezések: A versenyen minden vitás esetben a versenyibírótestület dönt. Döntése véglbges. Az orvosi vizsgálat minden versenynapon 7.45kor, a légsúl'lyal kezdődik, amelyen az aznapi induló minden versenyzőnek részt kell vennie. I O R S Z Á G O S F É R F I ÉS NÖI E G Y É N I VERSENYKIÍRÁSA 6. Országos női és férfi döntő: 1954 november 20— december 20, Budapest. 3. A bajnokság rendezője: 1. A sportköri bajnokságok megrendezéséért a sportkörök elnöksége és a sakkszakosztályok vezetősége felelős. 2. Járási, városi és budapesti kerületi egyéni bajnokságok megrendezéséért a járási, városi és a budapesti kerületi TSÉ-k, vaiamint a mellettük működő Sakk Társadalmi Sportszövetségek felelősek. 3. a) A budapesti férfi selejtezők megrendezéséért a BTSB sakk-előadója és a mellette működő Sakk Társadalmi Sportszövetség felelős. b) A megyei egyéni bajnokságok megrendezéséért a megyei TSB-k és a mellettük működő Sakk Társadalmi Sportszövetségek felelősek. 4. Az országos elődöntök, középdöntők és a döntők megrendezéséért az OTSB sakk főelőadója, a mellette működő Sakk Társadalmi Sportszövetség és a rendezvények helyén működő TSB, valamint Sakk Társadalmi Sportszövetség felelősek. Az országos férfi és női egyéni bajnokságok versenybíróságául az OTSB elnöke kinevezte: Elnöknek: Dr. Asztalos Lajost. Helyetteséül: Balogh Lászlót és Varga Józsefet. A versenybíróság tagjainak: Grób Gedeont, Bojta Bélát, Ejury L. Jenőt, Bory Ottónét, Gersits Istvánt. Titkárnak: Elek Ferencet, Vajai Lajost és Brádt Borbálát.

4. A bajnokságon

részt

vehetnek:

L A sportköri bajnokságokon: sportkörök III—IV. o. női és férfi sakkozói és minősítetlen sakkozók. 2. A járási, városi, budapesti kerületi bajnokságokon: sportköri bajnokok, ha III. o. minősítéssel rendelkeznek, II. o. versenyzők, illetve a női bajnokságokon a sportköri bajnokok és akiket az illetékes TSB meghív. 3. a) A budapesti férfi selejtezőkön: a kerületi bajnokságok csoportjainak I—II. helyezettjei, ha II. osztályú minősítéssel rendelkeznek és azok az I. osztályú versenyzők, akik legkésőbb december 5-ig I. osztályú minősítésüket megerősítették, vagy azok a II. osztályú versenyzők, akik eddig az időpontig I. osz-

86

1953 augusztus 20.

tálvú minősítést szereztek és akiket a BTSB meghív. b) A megyei férfi egyéni bajnokságokon: a járási bajnokságok győztesei, ha II. osztályú minősítésűek és a városi bajnokságok I — I I I . helyezettjei, ha II. osztályú minősítésűek és akiket az MTSB meghív. A megyei női bajnokságokon: a járási bajnokok, városi bajnokság I — I I I . helyezettjei és akiket az MTSB meghív. c.) A budapesti női egyéni bajnokságokon: a kerületi bajnokok és a II. helyezettek, valamint azok, akiket a BTSB meghív. 4. Az országos férfi elődöntőkön: a megyei bajnokságok I. helyezettjei, a budapesti selejtező csoportok I— III. helyezettjei, a mesterjelöltek, azok a mesterek, akik mesteri címüket 1953 december 31-ig nem erősítették meg és akiket az OTSB meghív. Az országos női elődöntőn: a megyei bajnokok, a budapesti bajnokság csoportjainak I—II. helyezettjei és akiket az OTSB meghív. 5. Az országos férfi középdöntőn: az elődöntő csoportok I — I I I . helyezettjei és azok a mesterek, akik mesteri címüket 1953 december 31-ig megerősítették, valamint akiket az OTSB meghív. Az országos női középdöntőn: az elődöntő csoportok I — I I I . helyezettjei, az 1953. évi országos női egyéni bajnokság í — V I I I . helyezettje és akiket az OTSB meghív. 6. Az országos férfi döntőn: a középdöntő csoportok I — I I I . helyezettjei, a Magyar Népköztársaság nagymesterei és az 1953. évi Magyar Bajnokság legjobban helyezett mestere, valaminj akiket az OTSB meghív. Áz országos női döntőn: a középdöntő csoportok I— VI. helyezettjei, és akiket az OTSB meghív. Mind a férfi, mind a női egyéni bajnokságon csak azok vehetnek részt, akik a verseny időpontjáig a kötelező orvosi vizsgálaton megjelentek és „versenyezhet" engedélyt szereztek, akik érvényes minősítő könyvecskével rendelkeznek. A 45. életévüket még be nem töltött egészséges sakkozók csak az esetben vehetnek részt az Országos Bajnokságon, ha az M H K valamelyik fokozatának megszerzését igazolni tudják a verseny nevezési határidejéig. 5. A helyezések eldöntése: Mind a férfi, mind a női bajnokságon győztes az a versenyző, aki az egymásközötti mérkőzések során a legtöbb pontot szerzi. A helyezéseket, illetve a továbbjutásokat a Berger—Sonneborn pontértékelési rendszer dönti el. A férfi, illetve a női egyéni bajnokság döntőjében boltverseny esetén párosmérkőzést kell játszani a bajnoki címért. (A párosmérkőzések számát, a mérkőzések körülményeit az Országos Versenybíróság később határozza meg.)

6.

Díjazás: 1. A sportköri bajnokság I — I I I . helyezettjei sakkkönyv és oklevél díjazásban részesülnek. 2. A járási, városi, kerületi bajnokságok (a csopor-

A

MAGYAR

NÉPKÖZTARSASAG

1954

ÉVI

tokban is) I—IIT. helyezettjei oklevél és sakk-könyv díjazásban részesülnek. 3. A megyei bajnokságok I — I I I . helyezettjei érem és sakk-könyv díjazásban, a budapesti selejtezők I— III. helyezettjei érem és sakk-könyv díjazásban részesülnek. 4. Az országos elődöntők I — I I I . helyezettjei érem és sakk-könyv díjazásban részesülnek. 5. Az országos középdöntők I — I I I . helyezettjei érem és sakk-könyv díjazásban részesülnek. 6. Az országos döntők I — I I I . helyezettjei tiszteletdíjat és éremdíjat kapnak. Ezenkívül a férfi döntő I— IX. helyezettje meghatározott díjazásban, a IX—XVIII. helyezett jutalomban részesül. A díjkiosztást a verseny színhelyén, vagy a verseny befejezését követő 8 napon belül kell megtartani ünnepélyes keretek között. 7.

Költségek:

Az országos férfi és női egyéni bajnokság elődöntőjének, középdöntőjének és döntőjének szállás, élelmezési, utazási és rendezési költségeit az OTSB fedezi. A megyei női és férfi egyéni bajnokság költségeit (szállás, élelmezés, utazás és rendezés) az MTSB fedezi. A budapesti férfi selejtezők és női bajnokság rendezési költségeit a BTSB fedezi. A járási, városi és budapesti kerületi férfi és női egyéni bajnokságok rendezési költségeit a TSB-k, egyéb költségeket a sportkörök viselik. A sportköri férfi és női egyéni bajnokságok rendezési költségeit a sportkör viseli.

8. Nevezési határidő: A járási, városi és Budapest kerületi bajnokságokra: 1953 szept. 25. A megyei férfi és női egyéni bajnokságokra: 1953 november 22. A budapesti férfi selejtezőre:' 1953 december 5. Az országos férfi és női elődöntőre: 1954 február 5. Az országos férfi és női középdöntőre: 1954 június 5. Az országos férfi és női döntőre: 1954 november 5. A nevezéseket a versenyzők sportkörei a területileg illetékes TSB-knél kell beadják. A TSB-k az összegyűjtött nevezéseket a fent megjelölt határidőig az OTSB címére továbbítsák. A nevezési határidő után beküldött nevezéseket a TSB-k nem veszik figyelembe.

9. Egyéb rendelkezések: A bajnokságokon „A sakkozás versenyszabályai" című kiadványban foglaltak, továbbá az Országos Versenybíróságnak a versenyek előtt kiadott „versenytájékoztatója" és a jelen kiírás irányadók. Az országos bajnokságokra a beérkezett nevezéseik után — az OTSB külön meghívót is kiad, mely az indulási jogot szerzett versenyzőket végérvényesen feljogosítja a bajnokságon való részvételre.

ORSZÁGOS

SAKKCSAPATBAJNOKSAGANAK

VERSENYKIÍRÁSA

/. A bajnokság

célja:

Az 1954. évi országos sakkcsapatbajnokság célja, hogy rendszeres versenyzési alkalmat biztosítson a sakkszakosztályok részére. A bajnokság célja, hogy a csapatokban résztvevő minősített versenyzők száma — különösen a IV. osztályban — jelentősen emelkedjék. A bajnokság kiírása

célul tűzi ki, hogy a bajnoki év kezdetéig a sakkszakosztályok valamennyi minősítetlen versenyzőt rajtengedéllyel lássanak el. A bajnokság célja, hogy a 45. életévüket még be nem töltött, egészséges sakkozókat mozgósítsa a rendszeres sportoláson keresztül az M H K valamelyik fokozatának megszerzésére. Az 1954. évi országos bajnokságok

során

tovább

203 1953 augusztus 20. kell erősíteni a résztvevő csapatok közötti sportbarátságot, fokozni kell a versenyzők sportszerű magatartását.

2. A versenyek

ideje és helye:

1. Járási, városi csapatbajnokságok: járásokban és városokban. 1953. IX. 20—1954. 111. 8. Budapest kerületi csapatbajnokságok: kerületekben. 1953. IX. 20—1954. 111. 28. 2. Megyei csapatbajnokságok: megyékben, az illetékes M l oB által kijelölt heiyeken. lyo4. Ili. 8—19b4. V. 7. 3. Országos csapatbajnoki középdöntő: az OTSB által kesóbD kijelölt helyeken. 1904. V. 17—20. 4. Országos csapatbajnoki döntő: Miskoic. 1954. V. 30—VI. 5.

3. A bajnokság

rendezője:

1. A járási, városi és budapesti kerületi csapatbajnoksagok megrendezéseért a jarasi, városi és kerületi TSB-k, valamint a melleltük működő Sakk Társadaimi Sportszövetsegek felelősek. 2. A megyei csapatbajnokságok megrendezéséért a megyei 'loB-k, valamint a mellettük működő Sakk társadalmi Sportszövetsegek felelősek. 3. Az országos csapatbajnokság középdöntőjének és döntójenek megrendezeseert az OTSB sakk-ióelóadója, valamint a mellette működő Sakk Tarsadalmi Sportszövetség felelős. Az országos sakkcsapatbajnokság versenybíró testületének összetételét az OTSB elnöke a következőkben hagyta jóvá: Elnök: Balogh László. Elnökhelyettes: Brádt János, Cigoj Gyula és Krénosz Ferenc. Versenybírósági tagok: Gecsei István, dr. Horváth Ferenc, Zákonyi Antal. Titkár: Katona Lajos, Szeles László

4. A bajnokságon

résztvehetnek:

1. A járási, városi és budapesti kerüieti csapatbajnokságokon a nevező sportkörök egy vagy több csapata. 2. A megyei csapatbajnokságokon a sportkörök legjobb minősítésű sakkozóibol alakított járási, városi válogatott. 3. Az országos csapatbajnoki középdöntőn a megyei válogatottak, illetve Budapest 1—V. csapata. 4. Az országos csapatbajnokság döntőjében a középdöntő csoportok győztesei .vehetnek részt. A járásokban, varosokban és a budapesti kerületekben a résztvevő csapatok játékos létszámat az illetékes TSB hatarozza meg. Ez a létszám csapatonként nem lehet kevesebb 6 főnél, illetve több 10 fónél. A megyei csapatbajnokságok játékos létszámát a megyei TSB-k állapítják meg és közlik a járási, városi TSB-kel. Ezeken a versenyeken résztvevő csapatok játékoslétszáma nem lehet kevesebb 10 főnél, illetve több 12 főnél. A járási, városi, kerületi bajnokságoknál a csapatok tetszésszerinti tartalékot állíthatnak be. A megyei csapatbajnokságoknál, az országos középdöntőben és döntőben a csapatok tetszésszerinti létszámot vehetnek fel az erősorrendbe, de közülük a mérkőzéseken csak két tartalékot szerepeltethetnek. A megyei csa-

patbajnokságokra, az országos középdöntőre és döntőre ezenkívül csapatvezetőt is ki kell jelölni. A járási, városi és budapesti kerületi csapatbajnokságok lebonyolítására a megyei TSB-k, illetve a BTSB, a megvei és országos csapatbajnokságok lebonyolítására az OTSB külön tájékoztatóban és időben köteles a megfelelő szempontokat megadni.

5. A hetyezesek eldöntése: A csapatbajnoksagok Körmérkőzéses rendszer szerint bonyolounaK le. (A megyei csapatbajnoksaguK lebonyolításánál a koziekedesi viszonyoknak megfelelően az M'lSB-k osztott-körmerkozesi rendszert (csoportbeosztásokat) alkalmazhatnak. A csoportok i. helyezettjeinek mérkőzéséből kikerülő válogatottat a megye bajnokcsapatanak kell tekinteni.) A jarasi, városi, budapesti kerületi csapatbajnoksagokon resztvevö csapatokat az erőviszonyok jelentós eltolódasa miatt a ISB-k osztályokba sorolhatjak. A csapatok beosztását az ehnult evi eredmények, a csapatokban résztvevő versenyzők minősítésének tigyelembevételével kell elvégezni. A beosztásokat az ilietekes megyei TSB-k és a budapesti TSB felül kell, hogy vizsgálja, jóvá kell, hogy hagyja. Az országos középdöntőn résztvevő csapatok beosztását aa Országos Versenybírótestület javaslata alapján az OTSB hagyja jóvá. A csapatbajnoksagokon győztes az a csapat, amely a legtöbb játszmaegyseget eri el. Egyenlő pontszám esetén a holtversenyt a csapatok egymásközötti eredménye dönti el. Ha ez sem hozna döntést, akkor a több csapatgyőzelmet, illetve ezután a sötét színnel több pontot szerzett csapatot kell'győztesnek tekinteni* A csapatbajnokságokon az olimpiai pontszámítás kötelező. 6. Díjazás. 1. A járási, városi és budapesti kerületi csapatbajnokságok győztes csapatai és a I I — I I I . helyezettek oklevéldíjazásban részesítendők. 2. A megyei csapatbajnokság I—III. helyezett csapatai éremdíjat kapnak. 3. Az országos csapatbajnoki döntő győztes csapata és a I I — I I I . helyezett csapatok tiszteletdíjat, a csapatok tagjai (14 fő) érmet kapnak. 7. Költségek.

A járási, városi és budapesti kerületi bajnokságokon résztvevő csapatok résztvételi költségeit a sportkörök viselik. A megyei csapatbajnokságok utazási, esetleges szállás, valamint az elutazás és visszaérkezés időpontját figyelembevett élelmezési költségeket, továbbá a rendezési költségeket a megyei TSB-k viselik. Az országos csapatbajnoki középdöntő és döntő szállás, utazás, ellátás és rendezési költségeit az OTSB fedezi. 8. Nevezési

határidő.

A járási, városi és budapesti kerületi csapatbajnokságokra nevezési határidő: 1953 szeptember 10. A nevezéseket a sportkörök elnökségei a járási, városi TSB-khez, illetve Budapesten a BTSB-hez (V., Bárczi István-u. 5 . ) ' kötelesek beadni, az erősorrend ív (2 példány) egyidejű melléklésével. A megyei csapatbajnokságokra a nevezéseket és az erősorrend-ív két példányát a JTSB-k, VTSB-k 1954 február 20-ig kötelesek beküldeni az MTSB-khez. Az országos középdöntőre a nevezéseket és az erősorrend-ív két példányát az MTSB-k 1954. V. 5-ig kötelesek az OTSB sakk-főelőadójának megküldeni.

204

1953 augusztus 20.

Az országos döntőre indulási jogot szerzett válogatottakat az illetékes TSB-k 1954 V. 22-ig kell benevezzék az erősorrend-ív két példányban történő beküldése mellett az OTSB sakk-főelőadójának. A nevezési határidő után érkező nevezéseket a TSB-k nem veszik figyelembe.

testület által a verseny előtt kiadott „versenyműsor" és a jelen kiírás irányadók. Valamennyi csapatbajnokság előkészítésére és lebonyolítására az illetékes TSB-k kötelesek versenybírótestületeket kinevezni. A nevezésekre a sportkörök külön nyomtatványt nem kapnak, ezért a nevezéseket és az ierősorrendívek két példányát gépelve, vagy olvasható/írással kell beküldeni az illetékes TSB-khez.

9. Egyéb rendelkezések. A bajnokságokon „A sakkozás versenyszabályai" című kiadványban foglaltak, továbbá a versenybírói

A MAGYAR NÉPKÖZTARS SliSfr

1 ÉVI ORSZÁGOS ASZTALITENISZ j KI 1RASA

CSAPATBAJNOKSAGANAK

(a), b), c), d) válogatott) és a Munkaerőtartalékok SE, Dózsa 2—2 csapattal (a), b) válogatott) a Bástya, Haladás, Szpartakus pedig 1 — 1 csapattal (válogatottal) vehet részt. Az országos női csapatbajnokságon a SZOT 4 csapattal (a, b, c, d válogatott) a Bástya, Dózsa, Haladás, Munkaerőtartalékok SE, Szpartakus pedig 1 — 1 válogatott csapattal vehet részt.

1. A bajnokság célja: Az ország legjobb csapatának és helyezettjeinek megállapítása. Gyengébb csapatoknak a jobb csapatokkal való találkozás biztosítása. Ujabb sporto.ók bevonása a versenyzésbe. A sportegyesületeken berni a sportág népszerűsítése. 2. A bajnokság ideje és helye: a) Sportkörök házibajnoksága 1953 szeptember 27—október 11-ig. b) Egyesületi területi bajnokságok 1953 október 23—25-ig. c) Egyesületek országos csapatbajnokságai 1953 október 13—15-ig. d) SZOT, Dózsa, Bástya, Haladás; Szpartakus; Munkaerötartalékok SE országos csapatbajnokságai november 27—29-ig. e) Országos csapatbajnokság 1953 december 11 —13-ig. Színhelye: Sportcsarnok (Bp. XIV., Dózsa Gy.út 3.) Az országos csapatbajnokságon részvevő csapatoknak 1953 december 11-én 16 órára kell megjelen, niök. 3. A bajnokság Rendezője:

5. Bajnoki számok: Férfi csapatbajnokság. Női csapatbajnokság.

6. Helyezések eldöntése: A bajnokságot csoportokra osztva körmérkőzéses rendszerben bonyolítják le. Díjazás: A győztes csapatok tiszteletdíjban, az első 3 csa pat tagjai pedig éremdíjazásban részesülnek. 7.

8.

Költségek: A bajnokság rendezési költségeit az OTSB, a részvevő csapatok versenyzőinek utazási, szállási és ellátási költségeit a nevező sportszervezetek viselik 9. Nevezési határidő: Az országos bajnokságra a nevezési határidő' 1953 december 4. A nevezéseket az OTSB labdaj tékok osztályára kell beküldeni. (Bp. V., Hold-u. 1. 111. 327.) Nevezési díj nincs. A többi csapattal nevező egyesület köteles nevezéskor megjelölni az a), b) és esetleg c) csapat tagjainak névsorát.

Sportkörök házibajnokságát a sportköri elnökségek, a sportegyesületi területi bajnokságokat a területi elnökségek, a sportegyesületek országos bajnokságait a sportegyesületek elnökségei, a SZOT, Dózsa, Bástya, Haladás, Munkaerőtartalékok SE, Szpartakus bajnokságok rendezője a felsorolt egyesületek testnevelési és sportosztálya. Az országos csapatbajnokságot az OTSB rendezi. Az országos csapatbajnokságon az OTSB elnöke az alábbi versenybírótestületet hagyta jóvá: elnök: Baldóczi Frigyes, helyettese: Kalmár István, titkár: Poprócsi Barnabás. (Eredeti kiírástól eltérően.) A SZOT, Dózsa, Bástya, Haladás, Szpartakus, Munkaerőtartalékok SE, bajnokságainak versenybírótestületét a versenyt rendező szervek alakítják meg. A bajnokság előkészítéséért és megrendezéséért az OTSB labdajátékok osztálya felelős.

10. Foniosabb szabályok: A bajnokságot négyes, újrendszerű csapatbajnoki rendszer szerint játsszák le (16 egyéni és 4 páros). A bajnokságon csak felnőtt versenyzők vehetnek részt. Ifjúsági versenyzők szerepeltetésére csak az OTSB labdajátékok osztálya adhat engedélyt. A csapatok létszáma 6 fő egy edzővel és egy vezetővel. A bajnokságok jegyzőkönyveit és kiértékelő jelentéseit 3 napon belül kell a felettes szervhez, illetve TSB-hez beküldeni. A bajnokságon mindenben az OTSB által kiadott asztalitenisz szabályok irányadók.

4. A bajnokságon részt vehetnek: Az országos férfi csapatbajnokságon a SZOT 4,

OTSB-KDZLDNY A

Magyar

Népköztársaság

Minisztertanácsa

mellett

m ű k ö d ő Országos

Megjelenik m i n d e n hó 20-án. — Felelős szerkesztő: Béres Tibor. — Igazgatója.

— Szerkesrtőség:

Budapest, V., Hold-utca

1. sz. —

A

Telefon:

50. — Telefon:' 229—085. — Előfizetési ára; félévre 12 forint. — Terjeszti: nádor-tér —

t . — Telefon: 180—850. — Előfizetés és ügyfélszolgálat:

Csdkkszffnlaszám:

61.251.

—

Példányszám:

2800. —

Szikra Kulcsár

Testnevelési és Sportbizottság

kiadásért 128—464 Posta

V., József Lapnyomda,

Mihály.

felel —

a

Sport

Kiadóhivatal:

Központi

nádor-tér

Lap-

Hírlap

és

hivatalos közlönye. Könyvkiadó

Budapest, Iroda,

VII.,

Budapest,

1., üzlethelyiség. —

Telefon:'

Vállalat Rákóczi-út V,

József

185—022.

Budapest, VIII., Rökk Szllárd-u. 6. Felelős vezető;