Tanévkezdő kiadvány 2012/2013. tanév 5. RÉSZ Teendőnaptár
Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő
Tartalomjegyzék Kötelező feladatok és teendők a köznevelési intézményben ................................................. 4 2012. szeptember .................................................................................................................... 5 2012. október .......................................................................................................................... 6 2012. november..................................................................................................................... 10 2012. december ..................................................................................................................... 11 2013. január........................................................................................................................... 13 2013. február ......................................................................................................................... 15 2013. március ........................................................................................................................ 16 2013. április........................................................................................................................... 17 2013. május ........................................................................................................................... 18 2013. június ........................................................................................................................... 21 2013. július ............................................................................................................................ 22 2013. augusztus ..................................................................................................................... 23 1. sz. melléklet A települési önkormányzatok működtetői feladatköre ................................ 24 2. sz. melléklet A normatív állami hozzájárulás és támogatás valamint más támogatási formák ................................................................................................................................... 25 3. sz. melléklet A közzétételi lista tartalma .......................................................................... 34 4. sz. melléklet Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés ..... 37 5. sz. melléklet A középfokú iskola által közzétett felvételi tájékoztató tartalma ................ 38 6. sz. melléklet A pedagógiai program felépítése ................................................................. 39 7. sz. melléklet Az SZMSZ-re vonatkozó jogszabályi előírások .......................................... 42 8. sz. melléklet Az alapító okirat tartalmi elemei ................................................................. 46 9. sz. melléklet A működési engedély iránti kérelem eljárásrendje ...................................... 48 10. sz. melléklet A kötelező tanórai foglakozás keretében megszervezett hit- és erkölcstan órákról szóló normák ............................................................................................................ 55 11. sz. melléklet Az országos pedagógiai mérések tartalmi kerete ....................................... 56 2
12. sz. melléklet Az adatszolgáltatás tartalma ...................................................................... 67 13. sz. melléklet A szakképző iskola fenntartása .................................................................. 69 14. sz. melléklet A tantárgyfelosztás jogszabályi normái ..................................................... 71 15. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsga megszervezésének szabályai ........................ 72 16. sz. melléklet A 2013/2014. tanévre történő középfokú beiskolázással kapcsolatos időpontok .............................................................................................................................. 78 17. sz. melléklet Érettségi és szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok a 2012/2013. tanévben ............................................................................................................................................... 81 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről............................................ 85
3
Kötelező feladatok és teendők a köznevelési intézményben 2012/2013. tanév Az alábbiakban a 2012/2013. tanévre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezően teljesítendő feladatokat soroljuk fel kronológiai rendben. Magyarázat a táblázat értelmezéséhez Határidők avagy ’Mikorra kell a feladattal elkészülni?’ annak meghatározása, hogy a tervezés során, a munka ütemezése szempontjából milyen dátumhoz kötött a feladat végzője. A feladat leírása avagy ’Mit kell tenni?’ a kötelezően megvalósítandó teendő rövid, érthetően megfogalmazott leírása. Amennyiben a feladat elvégzéséhez további releváns részletek ismerte szükséges, azok az egyes rubrikák alján feltüntetett mellékletekben találhatók, melyekre kattintva a dokumentum adott pontjára ugorhat az olvasó. A kötelezettséget meghatározó norma címzettje avagy ’Kinek kell a feladatot elvégezni?’: oszlopa arra a kérdésre ad választ, hogy kire telepít a jogalkotó kötelezettséget az adott feladat elvégzése vonatkozásában. A feladatot előíró jogi rendelkezés avagy ’Mi írja elő a feladat elvégzését?’: része tartalmazza a feladatot előíró jogszabályt, feltüntetve a Magyar Közlöny azon számát, amelyben az idézett jogi norma kihirdetésre került. Jogszabályok rövidítése Nkt.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Szt.: a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Nkt. Vhr.: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról Kt. Vhr.: 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Tvk. rend.: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről Nat: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Min. rend.: 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Tvr.: 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/203. tanév rendjéről Egyéb rövidítések MÁK: Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerint illetékes igazgatósága MK: Magyar Közlöny
4
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2012. szeptember 2012. szeptember 1.
A tanév első napja
2012. szeptember 3.
A tanítási év első félévének első napja
1.
2012. szeptember 5.
2.
2012. szeptember 30.
A díjfizetéssel kapcsolatos fenntartói és intézményi dokumentációk felülvizsgálata és módosítása, egyúttal a fizetési kötelezettségről történő értesítése az érintetteknek a 2012/2013. tanév vonatkozásában. A települési önkormányzat szándékának kinyilvánítása az állami intézmény-fenntartó központ felé arról, hogy a fenntartásában működő köznevelési intézmény működtetését az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni. 1. sz. melléklet: A települési önkormányzatok működtetői feladatköre
5
fenntartó
települési önkormányzat polgármestere
Nkt. 4. § 30. MK 2011/162. Tvr. 2. § (2) MK 2012/69. Nkt. Vhr. 46. § (1) MK 2012/112.
Nkt. 97. § (24) MK 2012/99.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2012. október 3.
2012. október 15.
4.
2012. október 15.
5.
2012. október 20.
A köznevelési intézmény az október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól - a Köznevelés Információs Rendszerén (KIR) keresztül és az ott meghatározott formában - statisztikai céllal az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében adatokat közöl. A középfokú iskola megállapítja a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait és rögzíti a KIFIR rendszerben. A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartó megküldi a MÁK-nak a normatív állami hozzájárulás és támogatás - október 1jei adatokon alapuló igényléséről szóló adatlapokat 2. sz. melléklet: A normatív állami hozzájárulás és támogatás valamint más támogatási formák 6
a köznevelési intézmény képviselője
Nkt. Vhr. 25. § (3) MK 2012/112.
középfokú iskola
Min. rend. 32. § (2) MK 2012/115.
fenntartó
Kt. Vhr. 13. § (7) MK 1997/14.
Határidő
6.
2012. október 27.
7.
2012. október 30.
8.
9.
2012. október 30.
2012. október 31.
A feladat leírása
A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) keretében felmérendő tanulók létszámának jelentése a KIR-en keresztül A nevelési-oktatási intézmény közzétételi listája szerinti adatok és dokumentumok október 1-jei állapotnak megfelelő közzététele a KIR tájékoztató rendszerén keresztül. 3. sz. melléklet: A közzétételi lista tartalma A települési önkormányzat döntése arról, hogy a fenntartásában működő köznevelési intézmény működtetését az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni. 1. sz. melléklet A köznevelési intézménnyel 2012. szeptember 1-jén jogviszonyban állók vonatkozásában változás bejelentés tétele. Az óvoda vezetője valamennyi óvodás gyermek számára, 7
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje általános iskola
a köznevelési intézmény képviselője
A feladatot előíró jogi rendelkezés Tvr. 9. § (5) MK 2012/69.
Nkt. Vhr. 24. § (1) MK 2012/112.
Nkt. 97. § (24) települési MK 2012/99. önkormányzat képviselő-testülete, jegyző
Nkt. Vhr. 48. § (1)-(3) nevelési-oktatási intézmény vezetője MK 2012/112.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
az iskola igazgatója az óraadó pedagógusnak igényel oktatási azonosító számot.
10.
2012. október 31.
11.
2012. október 31.
4. sz. melléklet: Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás bejelentés A közzétételi lista és dokumentumok megküldése az újonnan létrejött iskola esetében a KIR tájékoztató rendszerébe. A középfokú iskola értesíti az általános iskolát, hogy az ott végzett tanulók a középfokú iskola első két évfolyamán – 2012. június 15-én – milyen tanulmányi eredményt értek el. A középfokú iskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos 8
iskola képviselője
Nkt. Vhr. 24. § (3) MK 2012/112.
iskola
Nkt. 81. § MK 2011/162.
Határidő
12.
2012. október 31.
13.
2012. október 31.
A feladat leírása módon nyilvánosságra hozza. A nyolcadik évfolyamra járó tanulók tájékoztatása a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről, továbbá a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania. A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint elhelyezi a Középiskolák Felvételi Információs Rendszerében (KIFIR). 5. sz. melléklet: A középfokú iskola által közzétett felvételi tájékoztató tartalma 9
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
általános iskola
Min. rend 31. § (1)-(2) MK 2012/115.
középfokú iskola
Min. rend. 32. § (3) MK 2012/115.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2012. november 14.
2012. november 20.
Az olvasásiszövegértési és matematikai alapkészségeket vizsgáló országos mérésekhez (máj. 29-i országos kompetenciaméréshez) szükséges adatokat az érintett nevelésioktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2012. november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon a KIR-en keresztül.
10
iskola
Tvr. 9. § (3) MK 2012/69.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2012. december 15.
2012. december 7.
16.
2012. december 20.
17.
2012. december 31.
18.
2012. december 31.
Az első évfolyamosok körében a DIFERmérés lebonyolítása Legkésőbb eddig az időpontig továbbíthatja az iskola igazgatója a kormányhivatal felé a tanulónak, ill. a kiskorú tanuló szülőjének azt a bejelentését, hogy a tanuló félévi osztályzatát független vizsgabizottság állapítsa meg (az igény bejelentésének határideje 2012. dec. 12.). A pedagógiai program felülvizsgálata az Nkt., a Nat és a kerettantervi miniszteri rendelet rendelkezéseinek való megfelelőség szempontjából 6. sz. melléklet: A pedagógiai program felépítése A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelésioktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, és módosítása annak megfelelően, hogy a legalább öt pedagógus 11
általános iskola
Tvr. 9. § (5) MK 2012/69.
iskola igazgatója
Min. rend. 73. § (2) MK 2012/115.
iskola
Nkt. 97. § (14) MK 2011/162.
nevelési-oktatási intézmény
Nkt. 97. § (15) MK 2011/162.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
által létrehozható szakmai munkaközösségek száma nem haladhatja meg az intézményben a tízet.
19.
2012. december 31. [2012.09.01 – 12.31.]
20.
2012. december 31.
7. sz. melléklet: Az SZMSZ-re vonatkozó jogszabályi előírások A tudomásszerzéstől köznevelési számított öt napon belül, intézmény vezetője de legkésőbb ezen időpontig a gyermek, a tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozásáról történő bejelentés tétele a KIR adatkezelőjének Az iskola a további iskola felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait rögzíti és elfogadja a pedagógiai programjában.
12
Nkt. 97. § (25) MK 2012/99.
Min. rend. 193. § (4) MK 2012/115.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. január 21.
2013. január 1.
2013. január 11. 22.
2013. január 28.
23.
2013. január 31.
A köznevelési intézmény a köznevelési 2012. augusztus 31-i intézmény hatályos jogállapot fenntartója szerinti alapító okiratának felülvizsgálata és átdolgozása az Nkt.-ban foglaltaknak való megfelelés szempontjából, s az átdolgozott alapító okirat megküldése a MÁK-nak, valamint az Oktatási Hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. 8. sz. melléklet: Az alapító okirat tartalmi elemei A tanítási év első félévének utolsó napja Az iskola nevelőtestülete értekezleten értékeli az első féléves pedagógiai munkát, elemzi annak hatékonyságát, s az erről készített jegyzőkönyvet elküldi a fenntartónak, az intézményi tanácsnak és az iskolaszéknek. A normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról 13
nevelőtestület, képviseletében az igazgató
fenntartó
Nkt. 97. § (4) MK 2012/99.
Tvr. 3. § (3) MK 2012/69. Tvr. 3. § (4) MK 2012/69.
Kt. Vhr. 16. § (1) MK 2012/112.
Határidő
A feladat leírása történő elszámolás a fenntartott intézmény részéről feladatellátási helyenkénti, valamint összesített adatok formájában. 2. sz. melléklet
14
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. február 24.
2013. február 15.
25.
2013. február 28.
Tájékoztató az óvoda nyári zárva tartásáról. Az iskola a tankönyvellátás feladatainak végrehajtására - ha arról vagy egy részének elvégzéséről nem saját maga gondoskodik - egy vagy több tankönyvforgalmazóval tankönyvellátási szerződést köt.
15
óvodavezető
Min. rend. 3. § (7) MK 2012/115.
iskola igazgatója
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/A. § (2) bekezdése MK 2004/42.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. március 26.
2013. március 12.
27.
2013. március 15.
28.
2013. március 15.
A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartó megküldi a MÁK illetékes igazgatóságának az a normatív állami hozzájárulás és támogatás - február 1jei adatokon alapuló igényléséről szóló adatlapokat. 2. sz. melléklet A 2013-2017. időszakra szóló középtávú, intézményi továbbképzési program elkészítése A 2013/2014. nevelési évre, tanévre szóló beiskolázási terv
16
fenntartó
Kt. Vhr. 13. § (7) MK 1997/14.
a nevelési-oktatási Tvk. rend. 1. § (2) intézmény vezetője MK 2009/57.
a nevelési-oktatási Tvk. rend. 1. § (3) intézmény vezetője MK 1997/.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. április 29.
2013. április 15.
30.
2013. április 30.
Tájékoztató készítése és – a fenntartó jóváhagyását követően történő – közzététele azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók a 2013/2014. tanévben választhatnak, középiskolában tájékoztatást nyújtása továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény működési engedély iránti kérelmének benyújtása vagy az intézmény megszüntetése, amennyiben a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését 9. sz. melléklet: A működési engedély iránti kérelem eljárásrendje
17
iskola igazgatója
Min. rend. 15. § (1) MK 2012/115.
fenntartó
Nkt. 97. § (4) MK 2012/99.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. május 31.
32.
2013. május 20.
2013. május 23.
Felmérés a 2013/2014. tanév során a tanuló által szabadon választott tanítási órán való részvételről, továbbá arról, hogy az állami általános iskolában a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán kíván részt venni. 10. sz. melléklet: A kötelező tanórai foglalkozás keretében megszervezett hit- és erkölcstan órákról szóló normák Legkésőbb eddig az időpontig továbbíthatja az iskola igazgatója a kormányhivatal felé a tanulónak, ill. a kiskorú tanuló szülőjének azt az igényét, hogy a tanuló tanév végi osztályzatát független vizsgabizottság állapítsa meg (az igény bejelentésének határideje 2013. máj. 15.).
18
iskola
Min. rend. 14. § (5) MK 2012/115.
iskola igazgatója
Min. rend. 73. § (2) MK 2012/115.
Határidő
33.
34.
35.
36.
2013. május 28. [2013. 04. 03 – 05. 28.]
2013. május 29.
2013. május 31. [2013. 02. 01 – 05. 31.]
2013. május 31.
A feladat leírása A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata országos mérés keretében A 6., 8. és 10. évfolyamosok olvasásiszövegértési és a matematikai alapkészségeinek országos mérésében való közreműködés. 11. sz. melléklet: Az országos pedagógiai mérések tartalmi kerete Köznevelési intézményenként és feladatonként a KIR honlapján keresztül a 2012. évre vonatkozó közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatok közlése.
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa
19
Tvr. 9. § (6) MK 2012/69. Min. rend. 81. § (1) MK 2012/115.
iskola, annak vezetői és pedagógusai
Tvr. 9. § (3) MK 2012/69.
fenntartó
Nkt. Vhr. 19. § (1) MK 2012/112.
12. sz. melléklet: Az adatszolgáltatás tartalma Az állami, fenntartó önkormányzati fenntartó döntése arról, hogy a szakképzési feladatokat egy vagy több szakképző iskola fenntartásával lássa el a 2013/2014. tanítási évben. 13. sz. melléklet: A szakképző iskola fenntartása
A feladatot előíró jogi rendelkezés
Min. rend. 79. § (1) MK 2012/115.
Szt. 92. § (9) MK 2011/160.
Határidő
37.
2013. május 31.
38.
2013. május 31.
39.
2013. május 31.
A feladat leírása A települési önkormányzat nyilatkozata arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére 2014/2015. tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni (óvodák). A nevelési-oktatási intézmény 2013/2014. tanévre tervezett fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészeti iskolában a tanszak indításával vagy megszüntetésével kapcsolatos fenntartói döntés meghozatala A fenntartónak eleget kell tennie a nevelésioktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzékében foglaltaknak A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete 20
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje települési önkormányzat polgármestere
A feladatot előíró jogi rendelkezés Nkt. 75. § (4) MK 2012/99.
fenntartó
Nkt. 84. § (7) MK 2011/162.
fenntartó
Min. rend. 193. § (14) MK 2012/115.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. június 2013. június 14. 40.
2013. június 30.
41.
2013. június 30.
A tanítási év második félévének utolsó napja Köznevelési intézményenkénti tájékoztató arról, hogy a 2012/2013. tanítási évben munkakörtípusonként hány álláshely létesítésére, megszüntetésére került sor; hány köznevelési intézmény alapításáról, átalakításáról, jogutód nélküli megszüntetéséről született döntés; hány köznevelési intézmény fenntartói joga került átadásra, milyen fenntartónak történt az átadás, s mi az átadott intéz-mény oktatási azonosítója. Az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevének -- a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt –, történő elküldése, akiknek a felülvizsgálata a 2013/2014. tanévben esedékessé válik. 21
fenntartó
iskola
Tvr. 2. § (2) MK 2012/69. Nkt. Vhr. 25. § (1) MK 2012/112.
Min. rend. 95. § (6) MK 2012/115.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. július 42.
2013. július 1.
43.
2013. július 31.
Az iskola nevelőtestülete értekezlet keretében értékeli a tanítási évben végzett pedagógiai munkát, elemzi hatékonyságát, s az erről készített jegyzőkönyvet elküldi a fenntartónak, az intézményi tanácsnak és az iskolaszéknek. A nevelési-oktatási intézmény fenntartója döntésének határideje a 2013/2014. tanítási évben történő intézményátszervezés egyes eseteiben.
22
nevelőtestület, képviseletében az igazgató
Tvr. 3. § (4) MK 2012/69.
fenntartó
Nkt. 84. § (8) MK 2011/162.
Határidő
A feladat leírása
A kötelezettséget meghatározó norma címzettje
A feladatot előíró jogi rendelkezés
2013. augusztus 44.
2013. augusztus 15.
45.
2013. augusztus 15.
46.
2013. augusztus 31. [2013. 08. 15 – 08. 31.]
2013. augusztus 31.
Tantárgyfelosztás megküldése a fenntartónak. 14. sz. melléklet: A tantárgyfelosztás jogszabályi normái A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott pedagógusok névsorának és oktatási azonosító számának megküldése a megyei kormányhivatal részére A javítóvizsga megszervezése az iskolában, melytől az igazgató vagy a nevelőtestület a halasztott vizsga intézményének alkalmazásával eltérhet.
nevelési-oktatási intézmény igazgatója
Min. rend. 105. § (3) MK 2012/115.
nevelési-oktatási intézmény igazgatója
Min. rend. 146. § (1) MK 2012/115.
iskola igazgatója
Min. rend. 65. § (1) MK 2012/115.
15. sz. melléklet: A tanulmányok alatti vizsga megszervezésének szabályai A tanév utolsó napja
Nkt. 4. § 30. MK 2011/162.
További fontos dátumok, események: 16. sz. melléklet: A 2013/2014. tanévre történő középfokú beiskolázással kapcsolatos időpontok 17. sz. melléklet: Érettségi és szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok a 2012/2013. tanévben
23
1. sz. melléklet A települési önkormányzatok működtetői feladatköre A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik - a szakképzésről szóló törvény 5. § (1)-(4) bekezdései szerinti szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettsége alól gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon mentesül. (5) A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképzésről szóló törvény 5. § (1)-(4) bekezdései szerinti szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. 97. § (24) 2012. évben szeptember 30-ig szándékát nyilvánítja az állami intézményfenntartó központnak és 2012. október 30-ig dönt a települési önkormányzat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni, b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni.
24
2. sz. melléklet A normatív állami hozzájárulás és támogatás valamint más támogatási formák
(eljárási szabályok) [20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról] A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók normatív állami hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése 13. § (1) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó (a továbbiakban: fenntartó) a közoktatásról szóló törvény 118. § (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások, továbbá normatív, kötött felhasználású támogatások (a továbbiakban: normatív hozzájárulás és támogatás) iránti igényét a Magyar Államkincstár - fenntartó székhelye szerint - illetékes megyei igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) jelentheti be. (2) Normatív hozzájárulás és támogatás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével - az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe, a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban, b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet, c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek, d) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal. (3) Normatív hozzájárulás és támogatás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével - az után az alkalmazott után vehető igénybe, a) akit a képesítésének megfelelő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatnak, b) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal. (4) A normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a létesített tanulói és alkalmazotti jogviszony - az e jogszabályban meghatározottak szerint - szerepeljen a KIR adatbázisában. (5) A fenntartó ügyviteli feladatot ellátó intézményi feladatellátási helyenként és fenntartói szinten összesített formában nyújtja be a normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényét. (6) A tárgyévi igénylési adatlapot, amelynek formáját a Magyar Államkincstár a Minisztériummal közösen határozza meg, az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő fenntartónak a márciusi igényléshez február 25-ig, az októberi igényléshez október 5-ig küldi meg. (7) A kitöltött igénylési lapot valamennyi fenntartó - október 20-ig - a tárgyév október 1-jei tényleges létszám alapján -, és - március 12-ig - a tárgyév február 1-jei tényleges létszám alapján megküldi az Igazgatóságnak. Az igénylési határidő elmulasztása jogvesztő. (8) A nem havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a márciusban benyújtott igénylési lapon kell igényelni. (9) Az új fenntartó, amely első alkalommal nyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt, az igénylési laphoz köteles csatolni: a) közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintáját, adószámát, valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, b) az intézmény nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős határozatot, a jogerős működési engedélyét, alapító okiratát, fizetési számlájának számát, adószámát, c) az e bekezdés szerinti valamennyi fizetési számlára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására, d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem az intézménynek harminc napon túli köztartozása nincs. 25
(10) A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy - az eredeti okiratok alapján - az Igazgatóság hitelesíti. Ha a fenntartó több fizetési számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a fizetési számlát, amelyre a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIRből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság a KIR adatkezelőjétől megkéri. (11) Ha a fenntartó új intézményt, új feladatellátási helyet létesít, új alaptevékenységgel bővíti az intézmény feladatát, az igénylési laphoz csatolnia kell a (9) bekezdésben meghatározott okiratok közül azokat, amelyeket a változás érintett. Új intézmény, új feladatellátási hely, új alaptevékenység az az intézmény, az a feladatellátási hely, az az alaptevékenység, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támogatásra. (12) A fenntartó a támogatási igénylés benyújtásakor csatolja az intézmény székhelye és telephelye szerint illetékes önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy sem neki, sem az intézményének nincsen - az október 1-jei, illetve február 1-jei állapotot figyelembe véve az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól. 13/A. § Nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését - jogszabály alapján - meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem tanköteles tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását öt napon belül nem igazolta; ezáltal igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulasztott. 14. § (1) Az Igazgatóság - az igénylési lap és a rendelkezésre álló okiratok alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) szabályozott eljárás keretében a) az októberi igénylés alapján a szeptember-december hónapokra, b) az elszámolásban közölt az október 1-jei ténylétszám, valamint - szükség esetén - az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra, c) a márciusi igénylés alapján február-augusztus hónapokra határozatban állapítja meg, hogy a fenntartó milyen feladat ellátásáért, milyen jogcímen, hány gyermek, tanuló után és milyen összegben veheti igénybe az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulást és támogatást. (2) Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladat-ellátási helyenként, intézményenként ne haladja meg a működési engedélyben meghatározott létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést az oktatásért felelős miniszter bírálja el. (3) A Magyar Államkincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig fenntartónkénti, intézményfenntartó típusonkénti bontásban, egyházi intézmények esetében egyházanként összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. A Magyar Államkincstár biztosítja az oktatásért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét. (4) Ha év közben az igénylési létszám az egyes feladatellátási helyek (székhely, telephely) szintjén 10%-ot meghaladó mértékben lecsökken, a fenntartónak erről az illetékes Igazgatóságot nyolc napon belül értesítenie kell. Az e bekezdés szerinti 10%-os szabályt augusztus 31-ét követő naptól kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján - kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat - szűnik meg. Az Igazgatóság az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, melyről határozatban értesíti a fenntartót. (5) A fenntartó nyolc napon belül változásjelentést küld az Igazgatóság részére abban az esetben is, ha az általa fenntartott intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában tárolt adatokban az igénylést érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és az Oktatási Hivatallal. 26
Ha a változtatás mértéke e rendelet szerinti jogosulatlan igénybevételhez vezethet, az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót. (6) A változásjelentéshez mellékelni kell az alapító okirat módosításának hiteles másolatát, és szükség szerint a működési engedély módosítása tárgyában hozott határozat jogerősítő záradékkal ellátott példányának hiteles másolatát. Ha az Igazgatóság olyan okiratot kap, amelyet a KIR-ben is tárolni kell, eltérés esetén az eltérés okának megadásával tájékoztatja az Oktatási Hivatalt. (7) Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a normatív hozzájárulást és támogatást december 31-éig, és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be - a 16. § (1) bekezdésbe foglaltaknak megfelelően - az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint hozott határozata alapján. (8) 15. § (1) A normatív hozzájárulást és támogatást az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó 5. napjáig folyósítja a fenntartónak. A nem havi rendszerességgel folyósított normatív hozzájárulást és támogatást a költségvetési törvényben meghatározott időpontban kell folyósítani. (2) A fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás határozatban történő megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít a) szeptember-november hónapokra - a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően - az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatívák, b) január-április hónapokra - a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően - az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és az új költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján. A 14. § (4) bekezdés szerinti jelentés esetén az Igazgatóság az előleget a csökkentett létszámadatok alapján állapítja meg. (3) A határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás és a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december, illetve május hónapokban kerül sor. (4) Új fenntartó részére az igénylési határidő lejártát követő második hónaptól kezdődik a folyósítás. A finanszírozási körben már szereplő fenntartó új intézményének, új feladatellátási helyének, új alaptevékenységének finanszírozása a korrekció keretében kezdődik meg. 15/A. § Amennyiben a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van, és e tartozás mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi normatív hozzájárulás és támogatás összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és az oktatásért felelős minisztert. 16. § (1) A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a Magyar Államkincstár és az oktatásért felelős miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a fenntartó részére megküldött adatlapon intézmény feladat-ellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig számol el. (2) Az elszámoló adatlap benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az intézménnyel jogviszonyt létesítő alkalmazottak és tanulók oktatási azonosító számát (székhelyenkénti és telephelyenkénti, valamint összesített táblázatban) az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja. (3) Az elszámolás során a fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás 1/12, 7/12, illetve 4/12 részekben kerül kiszámításra. A 14. § (4) bekezdése szerinti esetben elszámoláskor a változással érintett időszaktól függően az október 1-jei vagy a február 1-jei létszám helyett a változással érintett időszakban a hó végi létszámadatok átlagát kell figyelembe venni. (4) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatás visszafizetésére és a 16/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kamat megfizetésére kötelezi. (5) Az elszámolás egyenlegét az Igazgatóság határozatban állapítja meg. Az elszámolásról hozott határozatban rögzített visszafizetési kötelezettségét a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban rögzített 27
többlettámogatás összegéről a Magyar Államkincstár március 20-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert, aki gondoskodik a támogatás - május havi korrekciós utalással egyidejűleg történő - átutalásáról. Az éves elszámoláskor felmerülő ezer forint alatti többlettámogatási igényt az Igazgatóság nem utalja át, illetve a visszafizetési, kamatfizetési kötelezettséget a fenntartónak nem kell teljesítenie. (6) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre - az írásbeli kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével - a visszafizetendő összeg vonatkozásában a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével terhelten részletfizetést engedélyezhet. Az Igazgatóság a részletfizetésről szóló kérelemről soron kívül dönt. (7) Ha a fenntartó visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. (8) Amennyiben a fenntartó a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válását követő nyolc napon belül a fenntartó nem tesz eleget, az Igazgatóság beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára. Ennek sikertelensége esetén az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi normatív hozzájárulás és támogatás összegéből visszatartja a fizetési kötelezettség összegét, valamint a késedelmi kamatot. (9) A Magyar Államkincstár a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolásának feldolgozása után a jóváhagyott költségvetési hozzájárulásokról és az előző évi ténylegesen igénybe vett normatív hozzájárulásról és támogatásról a tárgyévet követő év március 20-ig adatszolgáltatást nyújt az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére általuk meghatározott és a Magyar Államkincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni a fenntartó részére kiutalt támogatás mértékéről, az ellátottak számáról, meghatározva a feladatot ellátó fenntartók, intézmények, telephelyek számát is. (10) A közoktatási feladatok ellátását év közben megszüntető, szüneteltető fenntartónak a megszüntetésről, szüneteltetésről hozott fenntartói döntés meghozatalát követő 30 napon belül kell elszámolnia. A működést engedélyező szerv haladéktalanul jelzi a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnak, ha tudomása van e bekezdés szerinti megszűnésről. (11) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest tíz százalékot meghaladó mértékben változtak, vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége tíz százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatás összegét, az Igazgatóság köteles helyszíni vizsgálatot tartani. 16/A. § (1) A fenntartó az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatás után igénybevételi kamatot fizet, ha a fenntartó részére a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító jogerős határozat alapján folyósított összeg legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető összeget. Jogosulatlan igénybevételnek minősül az, ha a normatív hozzájárulásra és támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei részben vagy egészben nem teljesülnek, vagy a fenntartó a normatív hozzájárulások és támogatások teljes összegét vagy annak egy részét nem az arra jogosult intézményére, annak alaptevékenységére fordította. (2) Az igénybevételi kamat mértéke a) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, amennyiben a tárgyév július 31-ig a fenntartó a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító határozatban foglalt létszámadatokhoz képest csökkenést jelentett, és a változással érintett időszakban kiutalt normatív hozzájárulás és támogatás legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető normatív hozzájárulás és támogatás összegét, b) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amennyiben a fenntartónak az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége vagy helyszíni ellenőrzés állapít meg jogosulatlanul igénybe vett támogatást. 17. § (1) Az Igazgatóság a megküldött iratok alapján felülvizsgálja, és a helyszínen ellenőrizheti a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Az 28
ellenőrzés kiterjed az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylési lapon, a változásjelentésben, az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságának, továbbá a kötött támogatások felhasználása jogszerűségének vizsgálatára. (2) Az Igazgatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a fenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló - a közoktatási intézményben vezetett - nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát. (3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen az Igazgatóság kezdeményezheti a kormányhivatalnál a tanügyi nyomtatványok és nyilvántartások vezetésének ellenőrzését. (4) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálata során megállapítja, hogy a fenntartó normatív hozzájárulását és támogatását megalapozó tanulói és pedagóguslétszám nem egyezik meg a KIRben nyilvántartott október 1-jei vagy február 1-jei állapot szerinti létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt. (5) Ha az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart, és a jegyzőkönyvben foglaltakat részben vagy egészben határozatban állapítja meg, a finanszírozási különbözet kiutalására legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő második hónap finanszírozásakor kerül sor. Az ellenőrzés során megállapított visszafizetési kötelezettségről az Igazgatóság soron kívül intézkedik a 16. § (6)-(8) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározottak szerint. (6) Az Igazgatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet megküldi a működést engedélyező szerv részére, ezzel egyidejűleg az ellenőrzés során megállapított jogsértésre figyelemmel kezdeményezheti törvényességi ellenőrzés lefolytatását a vizsgált fenntartónál. (7) Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak a döntés kézhezvételét követő tizenhatodik naptól a visszafizetés napjáig a döntés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben való megfizetésére az Igazgatóság kötelezi a fenntartót. (8) A normatív hozzájárulás és támogatás átadásával kapcsolatos adatokat, egyéb állami támogatások felhasználását, tandíj, térítési díjmegállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket alaptevékenységenkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni. Az adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, közoktatási intézményeknél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és az intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettséget intézményen és fenntartón kívüli egyéb szervezet látja el. 17/A. § (1) A Magyar Államkincstár minden év januárjában megküldi az oktatásért felelős miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. Az oktatásért felelős miniszter koordinálja a kormányhivatal, a Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal közoktatási intézmények, fenntartók ellenőrzését megalapozó munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására. (2) A Magyar Államkincstár és a kormányhivatal minden év november 15-ig összesítő jelentés formájában tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert a munkaterven felüli ellenőrzésekről. 17/B. § (1) A köznevelési feladatot ellátó egyház számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az egyházi intézményfenntartók részére az Igazgatóságok által megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság) országos illetékességgel végzi. (2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az egyházi intézményfenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember-december hónapokra határozatban - feladatonkénti, egyházi fenntartónkénti bontásban - állapítja meg a köznevelési feladatot ellátó egyház részére járó kiegészítő támogatás mértékét. (3) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja a köznevelési feladatot ellátó egyház részére. (4) Ha a köznevelési feladatot ellátó egyház első alkalommal válik jogosulttá az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra, köteles megküldeni: 29
a) a nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, ha az egyház a kért hatósági bizonyítványt nem csatolja, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a szükséges adatokat helyette beszerzi, b) képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, valamennyi, a kiegészítő támogatással összefüggő bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát. (5) A köznevelési feladatot ellátó egyház nyilvántartást vezet arról, hogy az egyházi intézményfenntartó mely települési önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre kötött köznevelési szerződést, tett egyoldalú nyilatkozatot. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából. (6) Az elszámolás és ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény normatív hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése 17/C. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt, mint a közoktatási feladatokat ellátó intézmény fenntartóját az intézmény alapító okiratában meghatározott közoktatási feladatok ellátásához a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg. (2) A normatív hozzájárulás és támogatás igénylése - a rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - az oktatásért felelős miniszter által a felsőoktatási intézménynek megküldött adatlapon és meghatározott határidőben történik. Az adatokat a közoktatási intézmény tanügyi okmányai és nyilvántartásai alapján az érintett tanévek változásai szerint a mindenkori költségvetési törvény előírásainak figyelembevételével kell megküldeni. (3) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás alapján számított költségvetési támogatás és a felsőoktatási intézmény költségvetésében a közoktatási feladatok ellátására biztosított támogatás különbözetét az oktatásért felelős miniszter az által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű előirányzatai között megtervezett közoktatási normatív előirányzat terhére - a rendelkezésre álló összeg erejéig pótelőirányzatként biztosítja. (4) A felsőoktatási intézmény költségvetésében a közoktatási feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a Magyar Államkincstár a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint folyósítja a felsőoktatási intézménynek. (5) A közoktatási feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulás és támogatás elszámolása a jogosultsági adatok alapján elkészített, az oktatásért felelős miniszter által megküldött elszámolási adatlap segítségével - elkülönítetten - a felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolójának keretében történik. (6) Ha a felsőoktatási intézmény a mindenkori költségvetési törvény alapján a közoktatási feladatainak ellátásában jogosult olyan támogatás igénybevételére, amelyet nem normatív támogatásként határoz meg a törvény, abban az esetben a költségvetési törvényben meghatározott előirányzat terhére a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eljárási rendje szerint vehető igénybe a jogcím alapján biztosított költségvetési támogatás. (7) Ha a költségvetési évet érintően, év közben a jogosultságok változása, illetőleg annak végrehajtása során a központi költségvetési szervek támogatásának módosítása szükségessé válik, akkor a közoktatási feladatok ellátásának támogatásával összefüggésben az oktatásért felelős miniszter intézkedik. (8) A felsőoktatási intézmény által ellátott közoktatási feladatok költségvetési támogatásának ellenőrzése a központi költségvetési szervek ellenőrzésének részeként, annak szabályai szerint történik.
30
A nem állami térségi integrált szakképző központok központi képzőhelyei 17/E. § (1) A térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartója - feltéve, hogy a központi képzőhely olyan jogi személy részeként jött létre, amely gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében folytatja - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén és a 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóval kötött megállapodás alapján jogosult a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulásra és támogatásra (a továbbiakban: szakképzési támogatás). (2) A szakképzési támogatást a megállapodásban meghatározott, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó az Igazgatóság útján igényelheti azzal, hogy a szakképzési támogatást átadja a központi képzőhely nem állami fenntartójának. A megállapodásban kell rögzíteni a szakképzési támogatás átadásának idejét, módját, a nyilvántartással, a szakmai ellenőrzéssel, adatszolgáltatással és a felhasználással kapcsolatos szabályokat. A szakképzési támogatással az igénylést benyújtó, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó számol el azzal, hogy az elszámolást megalapozó nyilvántartást mindkét fenntartónál ellenőrizheti az Igazgatóság. (3) Az igényléshez csatolni kell a) a szakképzésben részt vevő felek között létrejött megállapodást, b) a megállapodással érintett valamennyi szakképző iskola OM azonosítóját, nevét, székhelyét, intézményenként a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók számát, azonosító számát, az oktatás munkarendjét, c) a térségi integrált szakképző központ külön jogszabályban meghatározott regisztrációs kódját, nevét, székhelyét, a nem állami fenntartó létesítő és a nyilvántartásba vételről szóló okiratait, d) a szakképző iskolák fenntartóinak nyilatkozatát arról, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint, a képzésre fordított idő arányában osztják meg a tanulók létszámát, továbbá e létszám alapján veszik igénybe a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulást és támogatást. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szakképző iskola OM azonosítóját, a gyakorlati képzésben részt vevő tanulóknak a képzésre fordított idő arányában megosztott létszámát az oktatás munkarendje szerinti bontásban. (4) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó az (1) bekezdés szerinti központi képzőhely nem állami fenntartójával láttatja el a szakképzési feladatokat és a megállapodásuk alapján a központi képzőhely nem állami fenntartója - külön jogszabály alapján - jogosult a támogatás igénylésére, a (3) bekezdésben foglaltak mellett az igényléshez csatolni kell a központi képzőhely nem állami fenntartójának: a) a képviselője aláírási címpéldányát, b) adószámát, c) valamennyi pénzforgalmi számlaszerződése hiteles másolatát és az azokra vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására, d) a helyi önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy a fenntartónak nincsen az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól. (5) Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A központosított előirányzatokból folyósított támogatások elszámolása és ellenőrzése 17/F. § (1) A 13. § (1) bekezdése és a 17/C. § (1) bekezdése szerinti fenntartó - külön jogszabály alapján - központosított előirányzatból folyósított támogatásokra (a továbbiakban: központosított támogatás) válhat jogosulttá. (2) A központosított támogatást más állami támogatással, pályázattal nem lehet összevonni. A központosított támogatást a tárgyév december 31-ig kötelezettségvállalással terhelten a fenntartó a tárgyévet követő év június 30-ig használhatja fel jogszerűen. Kötelezettségvállalásnak minősül 31
különösen a szerződés, a megállapodás megkötése, a visszaigazolt megrendelés. Kötelezettségvállalásnak kell elfogadni a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetményt, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívást. (3) Ha a fenntartó a központosított támogatást vagy annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt nem megfelelően használta fel, vagy a központosított támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, akkor a központosított támogatásról, vagy annak meghatározott részéről köteles lemondani, egyidejűleg a központosított támogatást vagy annak meghatározott részét visszafizetni a következők szerint: a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az Igazgatóságon keresztül az oktatásért felelős miniszter részére, az állami felsőoktatási intézmény közvetlenül az oktatásért felelős miniszter részére az év végi jogosultsági elszámolás alkalmával. A fenntartó a fel nem használt vagy a le nem kötött összeget is e bekezdés szerint fizeti vissza. Ha a közbeszerzési eljárás részben vagy egészben sikertelen és az adott tárgyévben nincs mód új közbeszerzési eljárást kiírni, a fenntartónak a pályázat sikertelenségének megállapítását követő nyolc napon belül visszafizetési kötelezettsége keletkezik. (4) Visszafizetési kötelezettség esetén a központosított támogatást kamattal terhelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a központosított támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az összeg után a fenntartó a visszafizetési kötelezettsége teljesítésének napjáig a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot fizet. (5) A központosított támogatás céljának szakmai megvalósulását az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ellenőrzi és az ellenőrzés eredmény alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint - szakmai célú javaslatáról tájékoztatja a Magyar Államkincstárt és az oktatásért felelős minisztert.
A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat kiegészítő támogatása igénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének rendje 17/G. § (1) Az intézményt fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság országos illetékességgel végzi. (2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az országos nemzetiségi önkormányzatok székhelye szerinti Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember-december hónapokra határozatban feladatonkénti bontásban - állapítja meg az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó (1) bekezdés szerinti jogosultságát. (3) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattól vett át intézményt és a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik, az átadás évében a települési önkormányzat által összeállított és hitelesített, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat által az átvett intézmény működési engedélyének jogerőre emelkedését követően megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó, a Magyar Államkincstár honlapján közzétett, tárgyév márciusi igénylési adatlapnak megfelelő adatsorokat tartalmazó kimutatás alapján - a július-augusztus hónapokra megállapított összeg kerül előlegként folyósításra. (4) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó számára. (5) Az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó köteles nyilvántartást vezetni arról, hogy mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre vett át intézményt. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolás és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából. (6) Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 32
Vegyes rendelkezések 18. § Ha a tanuló gyakorlati képzése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19. §-a alapján részben vagy egészben költségvetési szervnél történik, a szakképzési feladatot ellátó közoktatási intézmény 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóját megillető szakképzési támogatásból - a 17/E. §-ra figyelemmel - a közoktatási intézmény a gyakorlati képzést megvalósító költségvetési szerv számára - átadás-átvétel útján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint megtéríti a gyakorlati képzés időarányos költségeit. 18/C. § (1) Az Igazgatóság a közoktatási intézményt július 1-jei időponttól átvevő országos nemzetiségi önkormányzat számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 127. §-ára és 39. § (5) bekezdésére figyelemmel, a közoktatási intézményt átadó települési önkormányzat által megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó 17/G. § (3) bekezdése szerinti kimutatás alapján július-augusztus hónapokra megállapított előleget egy összegben folyósítja. (2) Ha 2011/2012-es tanévet követően az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi- és magánintézmény fenntartója nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát vagy közoktatási feladatot vett át, az Igazgatóság a fenntartó kérelmére szeptember-november hónapokra előleget folyósít, ha a fenntartónak nincs köztartozása. A fenntartó az előleg megállapításához csatolja a) az intézményt vagy közoktatási feladatot átadó fenntartó által összeállított és hitelesített 17/G. § (3) bekezdése szerint összeállított és közzétett kimutatást és b) a 13. § (9) bekezdése szerinti új dokumentumokat. (3) Az október 1-jei igénylés alapján határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás, továbbá a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december hónapjában kerül sor. (4) A fenntartó az (1)-(2) bekezdés szerinti előleg iránti igényét 2012. szeptember 15-ig nyújthatja be az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a megállapított előleget, annak utalványozását követő 5 munkanapon belül folyósítja. 19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
33
3. sz. melléklet A közzétételi lista tartalma 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
A köznevelési intézményeknek a KIR tájékoztató alrendszerén belül közzétett statisztikai célú adatlistájának elemei Óvoda 1. 2. 3.
4.
5. 6. 7. 8. 9. 10.
Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek és más egyéb ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak a nyilvános megállapításai A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program Az óvodapedagógusok száma, iskolai végzettségük, szakképzettségük A dajkák száma, a dajkák iskolai végzettsége, szakképzettsége, Az óvodai csoportok száma, az egyes csoportokban a gyermekek létszáma
Iskola 1. 2. 3.
4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek és más egyéb ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak a nyilvános megállapításai A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét, A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok Középiskolákban - évenként feltüntetve - az érettségi vizsgák átlageredményei A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 34
15. 16.
Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban tanulók létszáma
Kollégium 1. 2. 3.
4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek és más egyéb ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak a nyilvános megállapításai A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége A szabadidős foglalkozások köre Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége A kollégiumi csoportok száma és az egyes csoportokban tanulók létszáma
Alapfokú művészeti iskola 1. 2. 3.
4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma Köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek és más egyéb ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak a nyilvános megállapításai A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége Az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamok száma Az országos, nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken, fesztiválokon, kiállításokon való részvétel A megyei, területi szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények Az alapfokú művészeti iskola rendezvényei, hagyományai A helyi kulturális életben történő szerepvállalás A művészeti áganként a csoportok száma és a csoportok tanulói létszáma
35
Pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgálati intézmény 1. 2. 3. 4.
Az alapfeladat ellátásához létesített munkakörök, valamint e munkakörök iskolai végzettséggel, szakképzettséggel való betöltöttsége A működés rendje A nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás formája és módja Tanévenkénti bontásban a díjfizetés mellett igénybe vehető szolgáltatások, azok díjtételei
36
4. sz. melléklet Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 6. alcíme 14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó, a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám) kiadását kezdeményezi. (2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett megismerje a részére kiadott oktatási azonosító számot. (3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és használható fel. (4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául szolgáló formátumhoz való hozzáférést. (5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást állít ki az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott tájékoztatás helyett. 15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1) bekezdésében meghatározott más alkalmazottal létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni. (2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen. 16. § A köznevelési intézmény képviselője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást a megváltozott adatok alapján állítja ki. 17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a köznevelési intézmény képviselője a jogviszony megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt napon belül jelenti be a KIR-en keresztül. (2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelésioktatási intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai végzettség hiányában - hány évfolyamot végzett el. 18. § A 14-17. § alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban való részvételt is.
37
5. sz. melléklet A középfokú iskola által közzétett felvételi tájékoztató tartalma A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32. § (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza: a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembevételének arányait, d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat, e) ha az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást, g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra. [27. § (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.]
38
6. sz. melléklet A pedagógiai program felépítése a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. alcíme a pedagógiai program 6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, 39
be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés,
testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja - a szakképzés kivételével - meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához 40
külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. (2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. 10. § A kollégium pedagógiai programja a) a kollégium nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit, e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét, g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit, k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további kérdéseket tartalmazza. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet, b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.
41
7. sz. melléklet Az SZMSZ-re vonatkozó jogszabályi előírások A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn:
… f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és
megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő,
… i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
34. § (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
… c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók
számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 36. § (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn,
… c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók
számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
… h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 42
(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. … (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy … m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
… i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket,
tanári segédkönyveket, eszközöket,
az
intézmény
SZMSZ-ében
meghatározottak
szerinti
informatikai
70. § (2) A nevelőtestület
… b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt.
71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. § (2) A fenntartó
… i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. § (9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési43
oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény
… d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, …
beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. § (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. sz. alcíme az SZMSZ tartalmi elemeiről 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, 44
t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. [Az eddigi szabályozástól eltérő új elemek zárójelben vannak feltüntetve.]
45
8. sz. melléklet Az alapító okirat tartalmi elemei Fontos határidős feladatként határozza meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény 32. § (2) bekezdése a fenntartók számára, hogy 2013. január 1-ig vizsgálják felül a Kt. 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát annak érdekében, hogy az megfeleljen az Nkt.-ban foglaltaknak, és küldjék meg azt a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, az Oktatási Hivatalnak vagy a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak. Az alábbi szövegtükör-módszerrel készített összehasonlítás szemlélteti a két jogállapot közötti különbséget az alapító okiratok vonatkozásában (az új elemek aláhúzással szerepelnek). Az alapító okiratra vonatkozó 2012. augusztus 31-i hatályú normák a Kt.-ban:
Az alapító szabályok:
37. § (5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzetiségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
21. § (3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény - külön jogszabályban meghatározott - hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának, szakfeladatának jogszabályszerinti megnevezését f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, k) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. 46
okiratra
vonatkozó
Nkt.-
9. sz. melléklet A működési engedély iránti kérelem eljárásrendje A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § (1) Ha a köznevelési intézményt nem az állami intézményfenntartó központ alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. (2) Az engedély akkor adható ki, ha a köznevelési intézmény a 22. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel és a nyilvántartásba vétel óta kevesebb mint hat hónap telt el. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli. (3) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében az 22. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket - az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában - felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Ha ennek keretében megállapítást nyer, hogy az (5) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül. (4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a) a köznevelési intézmény alapító okiratát, b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját, egyéb köznevelési intézmény esetében a középtávú és egyéves munkatervét, továbbá c) azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a köznevelési intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. (5) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott adattartalommal nyújthatók be. (6) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal dönt. A kormányhivatal a (7) bekezdés a) pontja, (8) bekezdés b) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. A szakértői véleményt nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében köznevelési szakértő, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézmény adja ki. (7) A kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a) pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg, b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, c) újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják, d) működése nincs összhangban a köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal. (8) Pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a kormányhivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a) nem rendelkezik - az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal. (9) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti.
(10) Az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelésioktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított. Ha a nevelésioktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése. (11) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az e §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A telephely szerint illetékes kormányhivatalnak a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia az e §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja a fenntartó valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely szerinti kormányhivatal intézkedik. (12) Ha a köznevelési intézmény tevékenysége vagy székhelye megváltozik, a működési engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie. 96. § (3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelési-oktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap. 97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) A hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. [(5) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. (6) A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja.] 98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (4) Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. 99. § (1) A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. 102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés 49
elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. 106. § (3) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el.
288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 1. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.
307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról 40. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a Kt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott első fokú döntése elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet [60-61. alcím] 60. A működési engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályok 157. § (1) A nem az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékes kormányhivatal az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak is, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedéllyel egységes szerkezetben adja ki. (2) Új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. Az Nkt. 84. § (8) bekezdésében meghatározott egyéb átszervezés esetében a benyújtási határidő július utolsó munkanapja. 158. § (1) A kormányhivatal a nem a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. (2) A kormányhivatal határozatában feltünteti a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, b) a nevelési-oktatási intézmény nevét, típusát, OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét, pénzforgalmi számlaszámát, c) feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladatokat, szakfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel, d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét, 50
e) feladatellátási helyenként azt a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes, f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását, g) szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakközépiskola esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, feladatellátási helyenként és munkarendenként, h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, i) az intézmény gazdálkodásának módját. (3) Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, b) meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, c) meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a nevelési-oktatási intézmények együttes zavartalan működése, és d) meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot. (4) Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a kormányhivatal az (1) bekezdésben foglalt eljárása keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető szerv bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottake. (5) Ha a határozatban szereplő adatokban változás következik be, a kormányhivatal figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra - határozatot ad ki a kiegészítéssel vagy a módosítással egységes szerkezetben. Ha a nevelési-oktatási intézmény feladata, feladatellátási helye megváltozik, a kormányhivatal a működési engedély kiadása érdekében indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett. (6) Ha a kormányhivatal megtagadja a működési engedély kiadását, továbbá ha a törvényességi ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a működési engedélyt visszavonja, a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési önkormányzat vagy a települési, területi, országos nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. 61. A működési engedély iránti kérelem adattartalmára és mellékleteire vonatkozó szabályok 159. § (1) A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a működési engedély iránti kérelem tárgyát, b) a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát, keltét, c) az alapító nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét, d) a fenntartó nevét, működési formáját, nyilvántartásba vételének formáját és azonosítóját, székhelyét, értesítési címét, e) a nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét, f) a nevelési-oktatási intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön fa) az ott ellátott feladatokat, fb) az épület tulajdonosának megnevezését, fc) amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát, 51
fd) a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát, fe) az épületbe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, ff) a tantermek számát, fg) a tantermek alapterületét, fh) a tervezett évfolyamok felsorolását, fi) az óvodai csoportszobák számát, fj) az óvodai csoportszobák alapterületét, fk) a tervezett óvodai csoportok számát, fl) az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a zárás időpontját, fm) szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakközépiskola
esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként), fn) alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, g) a nevelési-oktatási intézmény feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalókat, sajátosságokat, bejelentéseket. (2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban - másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását - csatolni kell a) a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, b) a pedagógiai programot, c) fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat), d) annak igazolását, hogy a helyiségek a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátására alkalmasak (használatba vételi engedély, hatósági bizonyítvány), e) szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik, f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket - a 161. § (1) bekezdése szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket -, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket, g) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az iskolai nevelésben-oktatásban foglalkoztatott pedagógusok, óraadók listáját, feltüntetve a pedagógusok nevét, végzettségét és szakképzettségét, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő, oktató munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak, h) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához ha) a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatkozóan székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatás mértékét, az egyházi kiegészítő támogatást, az előírt tandíjat, az alapítványi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt, bármilyen, a 52
működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, hb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, valamint hc) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.
53
10. sz. melléklet A kötelező tanórai foglakozás keretében megszervezett hit- és erkölcstan órákról szóló normák A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. § (3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelésoktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. 35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. (2) A hitoktatást csak olyan módon lehet megszervezni, hogy az óvodában az óvodai foglalkozások, a középfokú iskolában a tanórai foglalkozások, a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez illeszkedjék. (3) Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. Az egyházi jogi személy által szervezett és felügyelt hit- és erkölcstan órák és foglalkozások tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg az adott egyház iránymutatása szerint. (4) A hit- és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és erkölcstan oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az óvoda, az iskola, a kollégium - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor a 32. § (1) bekezdés h) pontját kell alkalmazni, ugyanakkor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, vagy más, a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie. [Az Nkt. 35. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba] 97. § (7) A 35. § (1) bekezdés szerinti erkölcstan órát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti fakultatív hit- és erkölcstanra vonatkozó rendelkezéseket kell kifutó rendszerben alkalmazni. 14. § (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
55
11. sz. melléklet Az országos pedagógiai mérések tartalmi kerete a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. sz. melléklete MATEMATIKA TESZT A mérés matematika tesztje főként a mindennapi életben előforduló, matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll. A felmérés figyelembe veszi a kerettanterveket, de nem azoknak az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeit kéri számon. A tesztek olyan, többnyire életszerű szituációban megjelenített feladatokat tartalmaznak, amelyek megoldásához szükséges ismeretekkel már rendelkezhetnek a diákok. A pedagógiai mérés matematika tesztje a diákok matematikai eszköztudását méri. A matematikai eszköztudás magában foglalja - az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; - a matematikai eszköztár készségszintű használatát; - az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; - a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten. A matematikai eszköztudás felmérésekor elsősorban a hétköznapi életben is előforduló problémákra épülő feladatokkal találkoznak a tanulók, és azokat meglévő matematikai képességeik és az iskolában, valamint a mindennapokban szerzett készségeik segítségével kell megoldaniuk.
A teszt összeállításának szempontjai
A matematika teszt feladatait a hivatal aszerint állítja össze, hogy egyrészt a matematika mely tartalmi elemei jelennek meg a feladatban, másrészt milyen típusú gondolkodási műveletek, kompetenciák segítségével oldható meg az adott probléma. A feladatokban lévő matematikai tartalmi területek négy fő csoportba sorolhatók. Ez a besorolás különbözik a hagyományos tantervi felosztástól, de megfeleltethető annak. Minden tartalmi területhez különböző matematikai képességeket, készségeket, műveleteket igénylő, különböző nehézségű feladatok, alkalmazások tartoznak. Az országos pedagógiai mérésben a gondolkodási műveletek három csoportját határoztuk meg. A különböző képességű, tudású tanulók teljesítményének értékeléséhez eltérő nehézségű feladatokra van szükség a tesztben, a feladatok nehézség szerinti eloszlásánál törekedni kell arra, hogy az leképezze a tanulók képességek szerinti eloszlását. Az egyes területek esetében a feladatok a matematika minél szélesebb területét le kell fedjék, és az egyes tartalmi területeket képviselő feladatokban a gondolkodási műveletek elemei megfelelő arányban jelennek meg. Ennek érdekében a hivatal tesztmátrixok készülnek, amelyek a vizsgált korosztályok életkori sajátosságait figyelembe véve meghatározzák az egyes teszteken belül a tartalmi területek és műveleti csoportok arányait. A felmérés minden tanévben formailag is különböző típusú feladatokat tartalmaz, amelyek arányát a mérési-javítási idő és a tanulói válaszokból nyerhető információk figyelembevételével határozza meg a hivatal. A teszt összeállításának további fontos szempontja, hogy az változatos kontextusú feladatokból álljon.
Tartalmi területek
Az országos pedagógiai mérésben a matematikán belül négy tartalmi területet különböztethető meg: - mennyiségek és műveletek, - hozzárendelések és összefüggések, - alakzatok síkban és térben, - események statisztikai jellemzői és valószínűsége.
56
Mennyiségek és műveletek
Számokkal, mennyiségekkel az élet legkülönbözőbb területein lehet találkozni, ezekkel a tanulók, a pedagógusok számításokat végeznek. A számításokhoz ismerni kell a műveleteket és azok tulajdonságait. A bennünket körülvevő tárgyakat, anyagokat jellemző mennyiségekről mérések és mértékegységek segítségével kaphatunk információkat. A mérés problémaköréhez kapcsolódó feladatok a mennyiségek és műveletek tartalmi területéhez sorolhatók. Ez a tartalmi terület tehát magában foglalja a számok, műveletek ismeretét, az oszthatósági problémákat, idetartozik még a mérés, valamint a mértékegységek ismerete, átváltása is. - Számok, számérzék (számábrázolás, előjeles számok, számok közötti kapcsolat (közönséges és tizedes törtek), számhalmazok és kapcsolatuk, számok a számegyenesen, nagyság szerinti rendezés, nagyságrendi becslések stb.) - Számítások, műveletek (műveletek és műveleti tulajdonságok ismerete, műveletek kapcsolata, sorrendje, végrehajtása, megfelelő képlet alkalmazása stb.) - Oszthatóság (prímek, [közös] osztók, [közös] többszörösök, oszthatósági tulajdonságok és szabályok, számrendszerek közötti kapcsolat stb.) - Mérés (mértékegységek használata, átváltása, mérési pontosság stb.)
Hozzárendelések és összefüggések
A világban működő rendszerek olyan elemekből, jelenségekből állnak, amelyek és amelyek változásai hatással vannak egymásra; összefüggnek egymással. A természeti vagy társadalmi jelenségeket vizsgálva többnyire azt tapasztalható, hogy folytonosan változnak. Az összefüggések, változások kezeléséhez szükséges, hogy az esetleges szabályosságokat felismerjük, a változásokat értelmezni tudjuk. Az összefüggésekre, a változások vizsgálatára, az összefüggésekkel kapcsolatos műveletekre épülő problémák tartoznak ide. Ez a terület magában foglalja a matematikai, algebrai kifejezések, hozzárendelések, függvények különböző ábrázolásával kapcsolatos problémákat; a szabályosságok, sorozatok, összefüggések felismerésével, megadásával, alkalmazásával megoldható feladatokat, az egyenletek, egyenlőtlenségek felírását, megoldását, paraméteres kifejezések kezelését. Idesoroljuk az elemi halmazokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a logikai ismeretek alkalmazását. - Mennyiségek egymáshoz rendelése, mennyiségek és a közöttük lévő összefüggések felismerésével, megjelenítésével [táblázat, képlet, grafikon] kapcsolatos tevékenységek: adatleolvasás, ábrázolás, algebrai kifejezések és ábrázolás közötti összefüggések megtalálása, felismerése; sorozatok stb. - Arányosságok, így egyenes és fordított arányosságok, - Paraméter-algebra formulákkal, képletekkel végzett műveletek, algebrai kifejezések összehasonlítása, egyenletmegoldás, - Szöveges egyenletek, egyenlőtlenségek kezelése, matematizálása, - Szabályjáték (szabályosságok felismerése, szabályok követése stb., - Halmazok (halmazműveletek és tulajdonságaik, - Logika (állítások igazságtartalma,
Alakzatok síkban és térben
Ahhoz, hogy a tárgyakat képesek legyünk összehasonlítani és megkülönböztetni, fel kell ismerni, hogy azok milyen speciális jellemzőkkel rendelkeznek, miben hasonlítanak, illetve különböznek, esetleg egyszerűbb, szabályos alakzatokká, összetevőkké kell bontani őket. Ahhoz, hogy biztosan el lehessen igazodni a háromdimenziós térben, ahol élünk, értenünk kell, mit jelentenek egy alakzat különböző irányú nézetei. Különböző nézeteikben, megjelenési formáikban fel kell tudnunk ismerni a tárgyakat, alakzatokat. Meg kell értenünk a térbeli és síkbeli koordináták jelentését, és tudnunk kell ezek alapján tájékozódni. Az alakzatok tulajdonságainak, jellemzőinek ismeretét, a síkbeli vagy térbeli tájékozódás képességét igénylő problémák tartoznak az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez. Ez terület magában foglalja a két- és háromdimenziós geometriai alakzatokkal kapcsolatos műveleteket, a szimmetriákkal, egybevágósággal, hasonlósággal, geometriai transzformációkkal kapcsolatos problémákat. Ide tartoznak a trigonometriai összefüggések alkalmazásai is. Ehhez a tartalmi területhez soroljuk a koordináta-rendszerbeli eligazodást, térbeli tájékozódást is.
57
- Alakzatok, így geometriai alakzatok [egyenesek, szögek, két- és háromdimenziós alakzatok] tulajdonságainak ismerete, csoportosítás adott tulajdonság szerint, tárgyak, alakzatok felismerése különböző megjelenítési formákban, alakzatok komponensekre bontása stb. - Transzformációk, így különösen geometriai transzformációk, szimmetriák felismerése, alkalmazása, egybevágóság és hasonlóság felismerése, alkalmazása stb., - Dimenziók, így különösen testek és hálóik, nézeteik, vetületeik összekapcsolása, alakzatok láthatóság szerinti ábrázolásainak ismerete stb., - Tájékozódás síkban és térben, az objektumok egymáshoz viszonyított helyzete, viszonyítás a megfigyelő térbeli pozíciójához, eligazodás a koordináta-rendszerben [pl. pontok, egyenesek helyzetének meghatározása] stb.) - Trigonometriai összefüggések alkalmazása.
Események statisztikai jellemzői és valószínűségük
A tantervi szabályozás előírásai alapján különböző valószínűségű eseményekkel, a biztos, illetve a lehetetlen esemény fogalmával, kombinatorikai problémákkal az egyszerű játékokban, a természet jelenségeiben és a tudomány területén egyaránt találkoznak a tanulók. Naponta nagy mennyiségű információ, adatok sokféleképpen megjelenített halmaza jut el a tanulókhoz. A statisztikai módszerekkel képzett adatok esetén fontos tudnunk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak vagy bizonytalannak, milyen feltételek mellett, milyen valószínűséggel érvényesek stb. Ehhez tisztában kell lenni bizonyos statisztikai fogalmakkal, ismerni kell bizonyos szintű statisztikai számítási módszereket. E területhez azok a feladatok tartoznak, amelyekben statisztikai számításokat kell végezni, azokat statisztikai szempontból kell értékelni, vizsgálni, vagy statisztikai ábrázolásokat, így elsősorban diagramokat, táblázatokat stb. kell készíteni, vagy az ábrázolt adatokkal kell műveleteket végezni. A kombinatorikai és valószínűség-számítási problémákat megjelenítő feladatok, valamint a gráfok mint egyszerű modellek is itt szerepelnek. - Adatgyűjtés szövegből, grafikonról, diagramról, táblázatból stb., adatok megjelenítése, ábrázolása, jellemzése [grafikon, táblázat, diagram stb.] - Statisztikai számítások végrehajtása, átlag, medián, szórás stb. - Statisztikai mutatók és eljárások értelmezése, elemzése, következtetések levonása, következtetések kritikus elbírálása stb. - Valószínűség-számítás, valószínűségi problémák megoldása - Kombinatorika (kombinatorikai problémák megoldása) - Gráfok, gráfok modellként alkalmazása. A tartalmi területek helyenként nehezen határolhatók el egymástól, szinte minden területnek van közös része, metszete más területekkel. Amikor egy feladatot valamely tartalmi területhez sorol a hivatal, akkor arról dönt, hogy melyik a dominánsan megjelenő terület az adott esetben. Az országos pedagógiai mérés tartalmi területei és a tantervi területek közötti összefüggés Az országos pedagógiai mérés tartalmi területei Tantervi területek Mennyiségek és műveletek Számolás Mérés Hozzárendelések és összefüggések Algebra Függvények Sorozatok Halmazok Logika Alakzatok síkban és térben Geometria Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Kombinatorika Valószínűség Leíró statisztika Gráfok
Gondolkodási műveletek
Mivel a mérés matematika tesztjében szereplő feladatok többsége életszerű szituációban jelenik meg, a feladatok megoldásakor a diákok legelőször értelmezik a feladat szövegét, az adott helyzetet, azt lefordítják a matematika nyelvére, azaz modellt hoznak létre. Ezt a már tisztán matematikai problémát az iskolában vagy a hétköznapi életük során szerzett matematikai 58
ismereteik, képességeik révén megoldják, majd a matematikai megoldást az eredeti, valós szituáció esetében is értelmezik, megvizsgálják a megoldás érvényességét, és az eredményt világos, érthető formában interpretálják. A feladatok megoldásához különböző képességekre, készségekre van szükség, így értelmezés, érvelés, kommunikáció, ábrázolás, modellezés, formális nyelvhasználat, eszközhasználat), amelyeknek különböző összetettségi, nehézségi szintjei lehetnek. A különböző szintű készségekhez, készségcsoportokhoz rendelhető gondolkodási műveleteket összetettségük alapján - három csoportra osztottuk. Az összetettebb műveletek alkalmazását igénylő feladatok többnyire nehezebbek, ám nem minden esetben, ezért minden műveleti csoportban lehetnek viszonylag könnyebb és nehezebb feladatok. A gondolkodási műveletek három csoportja az országos pedagógiai mérésben: - tényismeret és rutinműveletek, - modellalkotás, integráció, - komplex megoldások és kommunikáció. Egy feladat műveleti besorolása attól is függhet, hogy melyik évfolyam tesztjében szerepel, így ugyanaz a feladat más-más besorolást kaphat, mert a rutinműveletek értelmezése nem egyforma az egyes évfolyamokon.
Tényismeret és rutinműveletek
Ebbe a csoportba a matematikai nyelv legalapvetőbb fogalmainak ismerete; alapvető matematikai tények, tulajdonságok, szabályok felidézésének és egyszerű alkalmazásának, végrehajtásának képessége tartozik. Itt elsősorban a tanulók részéről begyakorolt tudás mozgósítására van szükség. A feladatok a korábban elsajátított alapvető ismeretek felidézését és alkalmazását várják el, többnyire egyetlen lépéssel megoldhatók, nem igénylik különböző eljárások együttes végrehajtását. Kontextusuk tisztán matematikai, illetve könnyen követhető, valós helyzetet írnak le, amely egyszerűen matematizálható. - Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak, jellemzők felidézése (pl. számok, műveletek, mértékegységek, síkidomok tulajdonságainak felidézése) - Matematikai objektumok (alakzatok, számok, kifejezések), valamint ekvivalens matematikai objektumok azonosítása (pl. törtek grafikus szemléltetése, különböző helyzetű egyszerű geometriai alakzatok azonosítása) - Számítások végrehajtása (pl. műveletek és műveletek kombinációinak végrehajtása, egyenletek megoldása, kifejezések, képletek értékének kiszámítása, százalékszámítás, átlagszámítások mennyiség adott arány szerinti változtatása, egyszerű kombinatorikai számítások elvégzése, algebrai kifejezések egyszerűsítése, bővítése) - Mérés (pl. leolvasás mérőeszközökről, mértékegységek, mérési becslések) - Adatgyűjtés leolvasással (pl. grafikonok, táblázatok, skálák leolvasása), ábrázolás (pl. adatok megjelenítése, pontok ábrázolása koordináta-rendszerben) - Osztályozás, halmazba sorolás (pl. matematikai objektumok csoportosítása közös tulajdonság alapján, beletartozás vizsgálata) - Rutinproblémák megoldása (az iskolában begyakorolt algoritmusok végrehajtása)
Modellalkotás, integráció, különböző műveletek integrálása
Modellalkotás és integráció alatt a diák számára szokatlan problémák matematikai modellezését; több matematikai terület, művelet összekapcsolását értjük. Azok a feladatok sorolhatók ebbe a csoportba, amelyekben a nem rutin jellegű problémák jelennek meg. Még tartalmaznak ismerős elemeket a tanulók számára, és a megfelelő információk, műveletek, ismert módszerek, algoritmusok kombinációival, integrációjával megoldhatók. - Modellalkotás a problémát leíró egyenletrendszer megadása; grafikonon vagy algebrai kifejezésekkel megjelenített összefüggések összekapcsolása a valós problémával, bizonytalan kimenetelű eseményhez valószínűségi modell megadása, összetett alakzatok modellezése. - Ismerős módszerek, műveletek, információk kombinálása, több rutinművelet összekapcsolása az ábrázolt információk leolvasás utáni felhasználása valamilyen további problémamegoldáshoz.
Komplex problémák megoldásai és az eredmények kommunikálása
A komplex megoldások és kommunikáció csoportjába a legmagasabb szintű műveletek tartoznak. Az idesorolt feladatok a tanuló számára általában újszerű problémát vázolnak fel, ezért összetett matematikai modell felállítását, önálló megoldási stratégia kidolgozását igénylik, illetve 59
komplex műveletek kombinációjával oldhatók meg. A diákok a feladatok megoldása során elemeznek, értelmeznek valamely problémát, esetleg szélesebb körben is érvényes általánosításokat fogalmaznak meg. A gondolkodási műveleteknek ebben a csoportjában kiemelt szerepet kap a jó kommunikációs készség, a matematikai nyelv pontos használata, a világos, pontos fogalmazás és a logikus érvelés. - Összetett modell megalkotása, a modell érvényességi határainak kritikus vizsgálata - Újszerű szituációban megjelenő összefüggés meghatározása, elemzése, így elsősorban. adatsorok, statisztikai ábrázolások vizsgálata, elemzése, összefüggések értelmezése, képletben szereplő változók hatásának vizsgálata, értelmezése - Matematikai elképzelések, feltételezések, stratégiák, módszerek, bizonyítások értékelése és ezek kommunikálása - Művelet érvényességének vagy állítás igazságának igazolása, bizonyítása, ezek kommunikálása - Saját megoldási módszerek kitalálása, ismertetése, kommunikálása - Általánosítás, agy. síkbeli probléma térbeli általánosítása A matematika teszt mátrixa a vizsgált évfolyamok esetén a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek arányát mutatja az országos pedagógiai mérés matematikatesztjeiben. A 6. évfolyam matematika tesztjének mátrixa Tényismeret Modellalkotás, Gondolkodási műveletek és rutinműveletek integráció (%) (%) Tartalmi területek Mennyiségek és műveletek 10-15 20-25 Hozzárendelések és 5-10 10-15 összefüggések Alakzatok síkban és térben 5-10 10-15 Események statisztikai jellemzői 3-5 5-10 és valószínűsége Műveletcsoport aránya 30-35 45-55 A 8. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Tényismeret Modellalkotás, Gondolkodási műveletek és rutinműveletek integráció (%) (%) Tartalmi területek Mennyiségek és műveletek 10-15 15-20 Hozzárendelések és 5-10 10-15 összefüggések Alakzatok síkban és térben 5-10 5-10 Események statisztikai jellemzői 3-5 5-10 és valószínűsége Műveletcsoport aránya 25-30 45-55 A 10. évfolyam matematikatesztjének mátrixa Tényismeret Modellalkotás, Gondolkodási műveletek és rutinműveletek integráció (%) (%) Tartalmi területek Mennyiségek és műveletek 5-10 10-15 Hozzárendelések és 5-10 10-15 összefüggések Alakzatok síkban és térben 5-10 10-15 Események statisztikai jellemzői 5-10 10-15 és valószínűsége Műveletcsoport aránya 25-30 45-55
Feladattípusok
Komplex megoldások és kommunikáció (%) 5-10 5-10
A tartalmi területek aránya (%) 40-45 20-25
5-10
20-25
2-5
10-15
15-20
100
Komplex megoldások és kommunikáció (%) 5-10 5-10
A tartalmi területek aránya (%) 35-40 25-30
3-5
15-20
3-5
10-15
20-25
100
Komplex megoldások és kommunikáció (%) 3-5 5-10
A tartalmi területek aránya (%) 20-25 25-30
5-10
25-30
3-5
20-25
20-25
100
A tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint a következők lehetnek: 60
Feleletválasztós feladatok - Egyszerű választásos feladatok - Igaz-hamis típusú feladatok Nyílt végű feladatok - Rövid választ igénylő feladatok - Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok Az egyszerű választásos feladatok esetében a diákoknak négy vagy öt válaszlehetőség közül kell kiválasztaniuk az egyetlen helyes megoldást. Az igaz-hamis típusú feladatokban egy adott problémára vonatkozó több (3-5) állítás helyességét kell eldönteniük a diákoknak. A választ ebben az esetben akkor tekinti a hivatal teljes értékűnek, ha az összes állítás helyességét jól bírálta el a diák. A tesztben szereplő nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok esetében a választ a tanulók maguk adják, írják le, azzal, hogy kérdésekre adott válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás. A nyílt végű, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatokban nemcsak azt várjuk a tanulótól, hogy egy-két szavas választ adjon a kérdésre, hanem azt is, hogy ismertesse a megoldás menetét, megfogalmazzon egy matematikai érvelést, vagy írjon le egy matematikai módszert. A feladatok javítása, értékelése a szaktárgy tanítására végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógust igényel. Míg a feleletválasztós feladatok főleg az alacsonyabb szintű gondolkodási műveletek mérésére alkalmasak, a nyílt végű, többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő kérdésekre adott válaszok nagyobb szabadságot, többféle utat, módszert biztosítanak a tanulónak a feladat megoldásához, ezáltal többféle lehetőség nyílik a magasabb szintű ismeretek vizsgálatára, mérésére is. A megoldásra szánt idő, a megoldásokból nyerhető információmennyiség és a kódolás szempontjait figyelembe véve a mérés matematikatesztjében a feleletválasztós és a nyílt végű kérdések arányát a következőképpen határozza meg a hivatal. A feleletválasztós és nyílt végű feladatok aránya Feladattípus % Feleletválasztós feladatok 60 Nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok 20 Nyílt végű, többlépéses számítást igénylő feladatok 20
A tesztfeladatok egyéb jellemzői
Az országos pedagógiai mérés tesztjeiben főleg olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a diákok a mindennapi életben - az iskolában, otthon vagy egyéb közösségekben - találkozhatnak. Akadnak azonban olyan feladatok is, amelyekben nem jelenik meg valós élethelyzet, mert olyan matematikai ismeretet kérnek számon, amelyet nem lehet vagy nem érdemes életszerű szituációba ágyazni. A feladatokban megjelenő helyzetek, szituációk különböző mértékben állnak közel a tanulókhoz. A szituáció lehet a diák személyes életével, a tanulással, munkával kapcsolatos, közösségi, társadalmi vagy tudományos kontextusú. A tesztben szereplő feladatok a helyzetek minél szélesebb skáláját igyekeznek lefedni. A feladatok minél sokszínűbb kontextusán túl azt is biztosítanunk kell, hogy a tesztben ne legyenek többségben olyan feladatok, amelyek esetében a szociokulturális, nem- és tájegységbeli különbségek előnyt vagy hátrányt jelentenek valaki számára. Mivel a mérésre szánt idő korlátozott, a kérdésekhez tartozó „bevezető szöveg” hosszának igazodnia kell a feladathoz, például nem tartalmaz felesleges információt, nem kell egy hosszadalmas leírást értelmezni a tanulónak ahhoz, hogy utána az egyébként egyszerű matematikai kérdést megválaszolhassa. A mérésben szereplő többkérdéses feladatok előnye, hogy közös háttérszövegből indulnak ki, ezért a diákok jobban elmélyülhetnek a feladathelyzetben. Ugyanabból a szituációból kiindulva eltérő nehézségű, különböző tartalmi területhez tartozó, különböző gondolkodási műveletek alkalmazását igénylő, összetettségében eltérő feladatokat oldhatnak meg. Ebben az esetben kevesebb idő szükséges a feladat megismeréséhez, ami segíti a mérési idő jobb kihasználását. 61
A teszt megírásakor a tanulók rendelkezésére kell, hogy álljon golyóstoll, vonalzó és számológép. Minden kérdés megoldható ezek alkalmazásával, nem fordulnak elő például szerkesztési feladatok. A tesztfüzet végén minden esetben található egy táblázat, amely a legfontosabb kerület-, terület-, felszín-, térfogat-számítási képleteket tartalmazza, ugyanis a tesztben szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek megoldásához szükség van a képletekre. Ha olyan ismeretek szükségesek a feladat megoldásához, amelyek nem szerepelnek a fenti felsorolásban és nem elvárás, hogy a tanuló kívülről tudja azokat, a feladat szövege tartalmazza azokat az információkat, amelyek segítségével a kérdés megválaszolható.
SZÖVEGÉRTÉSI TESZT
A szövegértési feladatok a szövegértést tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, így a mindennapi életből vett szövegekben szereplő tények, összefüggések feltárását, problémák, helyzetek megoldását várják el a tanulóktól. A tesztek elbeszéléseket, regényrészleteket, ismeretterjesztő szövegeket, újságcikkeket, hirdetéseket és szokványos táblázatokat tartalmaznak. A tanulóknak a különböző információhordozókhoz kapcsolódó kérdések megválaszolásakor a szövegek átfogó értelmezésén túl különböző műveleteket kell végrehajtaniuk. Ezek közé egészen egyszerű és komplex műveletek is tartoznak a konkrét információ visszakeresésétől az egyes szövegelemek funkciójának meghatározásán át a szöveg megformáltságára való reflektálásig. Az országos pedagógiai mérésben felmért mindhárom évfolyam határpontnak tekinthető a szövegértési képesség alakulásában, fejlődésében. Míg a hatodik évfolyamos tanulók körében elsősorban az alapvető szövegértési műveletek elsajátítása mellett azok bővítésén és alkalmazásán van a hangsúly, addig a tizedik évfolyamosok esetében már elvárás, hogy szövegértési képességeiket minél szélesebb körben alkalmazzák a különféle szituációkban. A 8. évfolyam - az általános iskola lezárásaként - átmenetet képez az alap- és középfokú oktatás között. A mérés szövegértési tesztjei a hazai és nemzetközi mérési értékelési trendhez illeszkedő, részletesen kidolgozott tartalmi keretre épülnek. A különböző szövegtípusok és a tematikai sokféleség révén a tesztek komplexen modellezik a mindennapokból ismert olvasnivalókat és a feldolgozásukhoz használt szövegértési műveleteket. A modern társadalmak elemi feladata és érdeke a tanulók szövegértési képességének vizsgálata. Nemcsak állampolgári jog, de általános társadalmi érdek, hogy az írás-olvasás képességét minél többen és minél hatékonyabban tudják használni a mindennapi életben. Míg a szövegértés fogalmán a köztudatban továbbra is elsősorban az olvasási technika elsajátítását értik, a helyes olvasási technika elsajátítása csak része, a kifinomult szövegértési képesség kialakulásának. A szövegértés komplex fogalom, amely a szövegekkel folytatott párbeszédet, az olvasó tapasztalatainak integrálását, az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. A hazai és nemzetközi szakirodalom és kutatások nyomán a tartalmi keretben a szövegértés fogalma a következő: A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Ahhoz, hogy a szövegértési képességek széles körét országosan és az egyes tanulók szintjén is értékelni tudja a hivatal, különböző nehézségű és típusú szövegeket tartalmazó tesztet kell összeállítani. A vizsgálatban részt vevő korosztályok számára készített szövegértési teszt modellezi, és a különböző műveleteket igénylő kérdésekkel irányítja is a szövegfeldolgozás folyamatát.
A szövegértési teszt összeállításának szempontjai
A szövegértési teszt szövegeinek kiválasztásakor és feladatsorainak összeállításakor az alábbiak a szempontok: - szövegek típusai, - gondolkodási műveletek típusa, - a tanulói háttértudás szerepe a feladatok megoldásában, - a feladatok típusa, - a különböző típusú szövegek és feladatok aránya.
62
Szövegtípusok
Elbeszélő típusúnak azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események, személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. E szövegtípus fő jellemzője, hogy nem tájékoztatni, informálni vagy meggyőzni akarja elsősorban az olvasót, inkább az érzelmi bevonására irányul. Az elbeszélő szövegek gyakran személyes hangvételűek, jellemzőjük az emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása. Az elbeszélő szövegtípusba tartoznak a novellák, a mesék, a vallomások, az esszék, az útleírásokat, a kritikák, a recenziók vagy a tudósítások. Az elbeszélő típusú szövegek gyakorta fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. Magyarázó típusúnak azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegek, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, legyen az egy jelenség magyarázata, egy esemény bemutatása. Hangvételük általában higgadt, tárgyszerű. A magyarázó szöveg közléseinek fő célja a tájékoztatás, ami természetesen nem jelenti, hogy e szövegek szerzői ne akarnák meggyőzni olvasóikat saját álláspontjukról. A magyarázó szövegek közé tartoznak a tudományos ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok, kommentárok. A magyarázó típusú szövegekhez kapcsolódó feladatok vizsgálata azért is fontos, mert a tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. A dokumentum típusú szövegek elsősorban formai alapon különböztethetők meg az előző típusoktól. A verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmazó szövegtípusba soroljuk a listákat, grafikonokat, menetrendeket, különféle táblázatokat, a térképeket, a szövegekhez készített ábrákat, a használati utasítást. Idetartoznak a mindennapi életben gyakran előforduló szövegek, mint például a nyomtatványok, kérdőívek, szabályzatok. A dokumentum típusú szövegek megértésében a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. Ilyen szövegek előfordulhatnak önállóan vagy az előző két szövegtípus kiegészítéseként is. E szövegtípus segítségével képet kapunk arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi - nem csak verbális jeleket tartalmazó - szövegekben.
A szövegek egyéb jellemzői
A szövegek kiválasztásakor figyelembe vettük a mérni kívánt évfolyam életkori sajátosságait, a tankönyvi szövegek nehézségét és a tantervi követelményeket is. A mérés időbeli korlátai egy-, maximum másfél oldalas szövegek feldolgozását teszik lehetővé. A szövegek, szövegrészek válogatása közben ügyeltünk arra, hogy azok önmagukban is megállják helyüket. A feladatok kapcsolódhatnak egy önálló szöveghez, de a témához illeszkedő rövidebb szövegekből is állhat egy szövegegység. Ez utóbbi lehet például két diák véleménye egy filmről vagy egy jelenség más-más szemszögből történő vizsgálata. A tanulóknak ezeket külön-külön vagy egymással összefüggésben is kell olvasniuk, a kérdések az egyik, másik vagy mindkét szövegre vonatkozhatnak. Az egyes évfolyamok esetében vannak eltérések a feladatokhoz alkalmazott szöveg hosszában, a megfogalmazás összetettségében, az információk szövegbe ágyazottságában. Ezek a tényezők befolyásolják a szöveghez kapcsolódó feladatok nehézségét. Fontos szempont a szövegek stiláris sokszínűsége, valamint az, hogy ne csupán szépirodalmi vagy rangos publicisztikai, hanem köznyelvi szövegek is szerepeljenek a tesztekben. A feladatlapok összeállításakor a szövegeket a tematikai sokszínűség jellemzi: egyaránt helyet kaptak a történelem, a sport, a nyaralás és utazás, az egészség, az irodalom és a színház, a diákélet, az állatok és növények élete, a gazdaság, a család, a szórakozás, a tévé és egyéb médiumok stb. témakörébe tartozó szövegek. A tesztekben olyan szövegeket szerepeltetünk, amelyek a 6., 8. és 10. évfolyamos tanuló érdeklődésére számot tarthatnak. A tematikai és stiláris sokféleség mellett fontos, hogy a tesztben ne legyenek túlsúlyban az egyes részpopulációknak kedvező szövegek.
Gondolkodási műveletek A szövegek olvasását követően, a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az egyes művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. 63
A szövegértési tesztekben szereplő legfontosabb műveletek: a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg üzenetének értelmezése.
Információ-visszakeresés
Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulótól. A szöveg explicit szó szerinti vagy implicit elemeit kell felismernie, és a feladatban megadott szempontok szerint kiválasztania. A tanulónak a szövegben elszórt adatokra kell figyelnie, szelektíven kell olvasnia, és ki kell választania a kívánt adatot. Az információk visszakeresése feltételezi az adott szöveg egészéről kialakult, az aktuális olvasási élményen alapuló tudást, amely nélkül nem lehetséges a szövegben való tájékozódás. Az információ-visszakeresés műveletének nehézsége függ a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől, továbbá attól, hogy a keresett elem mennyire szembetűnő a szövegben. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, amelyekre a helyes válasz egy vagy több konkrét adat, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok.
Kapcsolatok és összefüggések felismerése
A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, összefüggések hálózatát alkotja meg. Szavak, tematikai elemek motívumokra világítanak rá, bekezdések egymás ellentétei vagy kiegészítőivé válnak, a szöveg más szövegeket, háttérismereteket idéz fel. A szöveg kohéziós erői szerepet játszanak a szöveg egészének megértésében. A kapcsolatok és összefüggések felismerésének művelettípusába sorolt feladatokban, különböző tartalmi és logikai összefüggések felismerésére van szükség. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni, illetve ezek következményeit és hatásait vizsgálni. A feladat nehézségét természetesen befolyásolja a szöveg bonyolultsága, az elemek közti hasonlóság és azok áttételes volta. Egészen könnyű feladatok is tartoznak ide, amelyek a szöveg egyik kijelölt része alapján egyszerű következtetést igényelnek, de vannak nehezebbek is, amelyek rejtettebb kapcsolatok felismerését kívánják a tanulóktól. A kapcsolatok és összefüggések felismerése művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai elemeire, ok-okozati, egyéb viszonyokra és a szerkesztésbeli elemekre, bekezdésekre, az egységek közötti kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat.
Értelmezés
Bár a szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotótevékenység is, így reflexív viszonyt feltételez az olvasott és megértett szöveggel. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészben betöltött szerepét, megalkotottságát. Az értelmezés művelettípusába sorolt kérdés vonatkozhat a szöveg tartalmi vagy stiláris elemeinek értékelésére, amely kritikai elemzést is igényel. A kapcsolatok, összefüggések felismeréséhez hasonlóan e művelettípusban is a szöveg egésze és a szövegrész közötti kapcsolat megértése szükséges. A tanulónak ebben a művelettípusban a szöveg szó szerinti és átvitt értelmének lehetőségeit is érzékelnie kell. Vannak egészen könnyű feladatok, amelyek a szöveg egyes tartalmi vagy formai jegyeinek az azonosítását kérik, és vannak nehezebbek, amelyek a szöveg elemző megértésére támaszkodva a szöveg objektív vagy szubjektív megítélését várják el. Az értelmezés műveletéhez sorolt feladatokat három nagyobb csoportba oszthatjuk: egyrészt általános szövegértési feladatok, amelyekben az üzenet, mondanivaló felismerése, a szöveg egészének értelmezése a cél; másrészt reflektálás a szöveg tartalmi elemeire, egy adott szövegegység értelmezése, illetve véleményalkotás egy adott tartalmi elemről; harmadrészt reflektálás a stiláris elemekre, a szöveg megfogalmazás módjának értelmezése, illetve vélemény a megfogalmazás módjáról, stílusáról. 64
Az általános szövegértési feladatok közé tartoznak azok a kérdések, amelyek megválaszolásához a tanulónak saját tapasztalataival, nézeteivel kell összevetnie a szövegben olvasottakat. A szöveg tartalmi elemeire való reflektálás jó példája, amikor a tanulónak a szöveg tételmondatát, központi állítását kell azonosítania, újrafogalmaznia. A stiláris elemekre való reflektálás esetében pedig a kérdés a szöveg hangnemének jellemzését, értékelését, a mögöttes vagy alkalmi jelentés feltárását várja el a tanulótól.
A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa az egyes évfolyamokon:
A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 6. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK Kapcsolatok, Információösszefüggések Értelmezés visszakeresés SZÖVEGTÍPUSOK felismerése Elbeszélő 10-15% 10-15% 10-15% Magyarázó 10-15% 8-12% 8-12% Dokumentum 10-15% 8-12% 8-12% Összesen 36-42% 30-36% 30-36% A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 8. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK Kapcsolatok, Információösszefüggések Értelmezés visszakeresés SZÖVEGTÍPUSOK felismerése Elbeszélő 8-12% 10-15% 8-12% Magyarázó 10-15% 10-15% 10-15% Dokumentum 8-12% 10-15% 8-12% Összesen 30-36% 34-40% 30-36% A szövegtípusok és a műveleti szintek mátrixa a 10. évfolyamos tesztben MŰVELETI SZINTEK Kapcsolatok, Információösszefüggések Értelmezés visszakeresés SZÖVEGTÍPUSOK felismerése Elbeszélő 8-12% 8-12% 10-15% Magyarázó 8-12% 8-12% 10-15% Dokumentum 10-15% 10-15% 10-15% Összesen 30-36% 30-36% 34-40%
Feladattípusok
Összesen 34-40% 30-36% 30-36% 100%
Összesen 30-36% 34-40% 30-36% 100%
Összesen 30-36% 30-36% 34-40% 100%
A szövegértési feladatlapokon két alapvető feladattípust és ezek változatait használja a hivatal: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feladatokat. A válaszadási formákat és a kitöltés módját a feladatlapokat bevezető útmutató mutatja be a diákok számára. A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset. Többnyire négy válaszlehetőség kapcsolódik a kérdéshez, és közülük egy a helyes. A többi válaszlehetőség egyértelműen rossz, a válaszok terjedelme nagyjából ugyanakkora, az opciók között félrevezető válaszok is szerepelnek, amelyek nehezítik a feladat megoldását. A feleletválasztós kérdések közé tartoznak azok a feladatok is, amelyekben több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldönteni. A nyílt végű feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A nyílt végű feladatok két nagy csoportba sorolhatók. A nyílt végű, rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyek esetében a tanulónak egy-egy rövid elemmel kell válaszolnia. Idesoroljuk azokat a feladatokat is, amelyekben a tanulónak a kérdésben megadott szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia. A nyílt végű, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok értelemszerűen hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést igényelnek a diáktól. A feleletválasztós és a nyílt végű feladatok aránya a feladatokban Feladattípus % Feleletválasztós feladatok 60 Nyílt végű, rövid választ igénylő feladatok 20 Nyílt végű, hosszabb kifejtést igénylő feladatok 20 65
A tanulói háttértudás szerepe a szövegértési feladatok megoldásában
A felmérés során a tanuló olyan szövegekkel dolgozik, amelyekkel első alkalommal találkozik, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy meglévő ismeretei, képességei, készségei birtokában olvassa azokat. A feladatmegoldási helyzetben a diák tárgyi ismereteire, tudására, megszokott olvasási stratégiáira, egyéni jellemzőire, önismereti tényezőire stb. támaszkodik. A szövegértés voltaképpeni folyamatát megelőzi a szöveg témájára, műfajára, közlési helyére, formájára, a szerző személyére, a tipográfiára stb. és az ezek által mozgósított előismeretekre is támaszkodó előzetes megértés. A szövegértési teljesítmény mérésekor tehát figyelembe veszi a hivatal a tanulói háttértudás általában nehezen megragadható, konkretizálható - szerepét is az adott szöveg feldolgozásában, amely az aktuális feladatmegoldási helyzetben az előzetes tudás szerepének minimalizálására törekszik, mert például egy ismert szépirodalmi szöveghez kapcsolódó kérdéssort nagyobb hatékonysággal tud megoldani egy olyan diák, aki már olvasta az adott szöveget. Egyrészt a mérő jelleg, másrészt az egyértelmű kódolás és értékelés érdekében törekszik a feladatok összeállításánál a hivatal a tanulói háttérismeretek szerepének csökkentésére, és arra is, hogy a szövegen belüli információkat, gondolatokat feldolgozzák, értelmezzék a tanulók. A tesztek összeállításakor ezért tesztek készítőire vonatkozófontos szabály, hogy a szövegek tematikája mellett a feladatok megfogalmazása se kedvezzen egyik tanulói részpopulációnak sem, a feladatok megoldásához ne legyen szükség olyan háttértudásra, amely a tanuló szociokulturális hátterének, egyéni motivációjának és ismereteinek vagy éppen tárgyi felkészültségének a függvénye.
66
12. sz. melléklet Az adatszolgáltatás tartalma [A köznevelési intézmény fenntartójának 2012. február 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül közzétett közérdekű gazdasági és pénzügyi adatállománya az adatszolgáltatást megelőző naptári évről] 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról [7. alcím: A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása] 19. § (1) A fenntartó minden év február 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl. (2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót. (3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. 20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint a) az engedélyezett álláshelyek számát, b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek, ráfordítások) és bevételek összegét, d) a gazdasági feladatok ellátásának módját. (2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás összegét, állami támogatási típusok szerint, b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből ba) a térítési díj, bb) a tandíj, bc) az étkezési díj, bd) az egyéb befizetések összegét, c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét, d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét. (3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni a) a személyi jellegű kifizetéseket: aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket, ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket, ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket, ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket, b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket, c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a közoktatási feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat, d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására, a tartós tankönyvek beszerzésére fordított kifizetéseket. 67
(4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket. (5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit. (6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte.
68
13. sz. melléklet A szakképző iskola fenntartása A szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény 5. § (1) A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel. (2) Ha az állami, önkormányzati fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. (3) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban tanulók három tanítási év átlagában számított - hivatalos októberi statisztikai létszámával. A tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani. (4) Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el. (5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni. (6) A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek. (7) Térségi integrált szakképző központ állami, önkormányzati fenntartó esetén az (1)-(5) bekezdés szerint működő egyetlen szakképző iskola, ha a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja. (8) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja. (9) A térségi integrált szakképző központot az állami szakképzési és felnőttképzési szerv tartja nyilván. (10) A térségi integrált szakképző központ - a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. (11) A fenntartó a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző iskolájában folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a hivatalos októberi statisztikai adatok alapján a fenntartó azt állapítja meg, hogy intézményében a (2)-(4) bekezdésben előírt feltételek szerinti tanulói létszám nyolcvanöt százalékát egymást követő két tanévben a (3) bekezdés szerinti tanulói létszám nem éri el, úgy a fenntartó intézkedési tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal hagy jóvá, ennek alapján a fenntartó a következő tanév végéig dönt az átszervezésről. (12) A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat fenntartóként a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján részt vehet azzal, hogy a) a szakközépiskolai feladatellátásban az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközépiskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot, b) a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési feladatokat, az a) pontban meghatározott létszámarány teljesítése nélkül, c) az átvett feladatok tekintetében a felnőttoktatási feladatokat is köteles átvenni, ha a felnőttoktatási feladat ellátására vonatkozóan köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás nincs. 69
(13) A (12) bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A (12) bekezdés a) pontja szerinti létszámarányt a köznevelési szerződés megkötésekor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni.
70
14. sz. melléklet A tantárgyfelosztás jogszabályi normái A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 94. § Az iskola által használt nyomtatvány
… r) a tantárgyfelosztás,
105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. (2) A tantárgyfelosztás a) a tanév évszámát, b) az iskola nevét, c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát, e) a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként, f) a pedagógus összes óratervi órájának számát, g) pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, h) pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát, i) pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát, j) az egyes pedagógusok kötelező óraszámát, k) pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát, l) az órakedvezményre jogosító jogcímeket, m) az e)-k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, n) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát tartalmazza. (3) A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. (4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. (5) Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti szakközépiskolában a tantárgyfelosztásban az egyéni órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az eltéréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdés tartalma megállapítható legyen.
71
15. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsga megszervezésének szabályai a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. alcíme 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre 72
lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, 73
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. 74
(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak 75
megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés - szakképzési törvényben meghatározott országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. (2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. (4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. (5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 75. § (1) Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. 76
(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. 77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. (3) Az évfolyam megismétlése - kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
77
16. sz. melléklet A 2013/2014. tanévre történő középfokú beiskolázással kapcsolatos időpontok Határidők
Feladatok
1.
2012. 09. 14
2.
2012. 09. 28.
3.
2012. 10. 15.
4.
2012. 10. 31.
5.
2012. 11. 16.
6.
2012. 12. 10.
7.
2012. 12. 12.
8.
2012. 12. 14.
9. 10.
2013. 01. 18.
Az általános felvételi eljárás kezdete.
2013. 01. 18.
11.
2013. 01. 18. 14.00h 2013. 01. 19. 10.00h
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel. Központi írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben. Pótló központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin
12.
13.
2013. 01. 24. 14.00h
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről. A Hivatal honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A középfokú iskolák az Oktatási Hivatal (Hivatal) által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és a Hivatal által meghatározott formában megküldik a Felvételi Központnak. A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező középfokú intézmények jegyzékét. A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt intézménybe. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak - a Hivatal által meghatározott módon - a hozzájuk a központi írásbeli felvételi vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlap-igényüket.
78
Határidők 14.
2013. 01. 25.
15.
2013. 01. 31.
16.
2013. 02. 01.
17.
2013. 02. 07.
18.
2013. 02. 07.
19.
2013. 02. 15.
20. 21.
2013. 02. 18.-03. 08. 2012. 03. 13.
22.
2013. 03. 18-19.
23.
2013. 03. 20.
24.
2013. 03. 25.
25.
2013. 04. 04.
26.
2013. 04. 08.
27.
2013. 04. 19.
28.
2013. 04. 25.
29.
2013. 05. 02-15.
Feladatok alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. A megyei kormányhivatal, a fővárosban a főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. Jelentkezés a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező középfokú intézmények az Oktatási Hivatal által meghatározott módon értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről - egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával - értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.) A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében. A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak. A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben. A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort. A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban). A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel. 79
Határidők
Feladatok
30.
2013. 05. 02.-08. 30.
A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.
31.
2013. 05. 15.
32.
2013. 06. 01.
33.
2013. 06. 20.
34.
2013. 06. 26-28.
35.
2013. 07. 30.-08. 02. 2013. 08. 05-23.
A 2013. 05. 15-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál. Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal részére, ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, vagy ha a tanév során a tanköteles tanuló a tizenötödik életévét betölti, alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, és az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A kormányhivatal kijelöl legalább egy, a megye területén működő Híd-I. vagy Híd-II. programban részt vevő köznevelési intézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében. Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben. Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába. Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba.
36.
80
17. sz. melléklet Érettségi és szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok a 2012/2013. tanévben I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2012. évi október-novemberi írásbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga 1.
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
2.
magyar nyelv és irodalom
3.
12. 13.
egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi, vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátásidegenforgalom alapismeretek matematika földrajz történelem latin nyelv angol nyelv informatika orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv német nyelv -
14.
olasz nyelv
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
81
Középszintű írásbeli érettségi vizsga
Időpont
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak
október 12., 8.00
matematika földrajz történelem latin nyelv, héber nyelv angol nyelv filozófia informatika orosz nyelv, egyéb nyelvek
október október október október október október október október
német nyelv mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma olasz nyelv
október 24., 8.00 október 24., 14.00
október 15., 8.00
október 15., 14.00
16., 16., 17., 17., 18., 18., 19., 19.,
8.00 14.00 8.00 14.00 8.00 14.00 8.00 14.00
október 25., 8.00
Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga
Időpont
Középszintű írásbeli érettségi vizsga
15.
kémia, gazdasági ismeretek, belügyi rendészeti ismeretek
október 25., 14.00 kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
16. 17. 18. 19.
spanyol nyelv biológia; társadalomismeret francia nyelv fizika
spanyol nyelv biológia francia nyelv fizika, művészeti tárgyak, ének-zene
október október október október
26., 26., 29., 29.,
8.00 14.00 8.00 14.00
2. A 2012. évi október-novemberi szóbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga 1. 2.
szóbeli vizsgák -
Időpont
Középszintű írásbeli érettségi vizsga szóbeli vizsgák
november 7-13. november 22-30.
3. A 2013. évi májusi-júniusi írásbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga 1.
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv
2.
magyar nyelv és irodalom
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.
matematika történelem angol nyelv német nyelv informatika latin nyelv biológia társadalomismeret kémia földrajz fizika spanyol nyelv belügyi rendészeti ismeretek
18. 19.
francia nyelv -
nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv matematika történelem angol nyelv német nyelv latin nyelv, héber nyelv biológia kémia földrajz fizika rajz és vizuális kultúra spanyol nyelv informatika művészeti tárgyak, énekzene, belügyi rendészeti ismeretek francia nyelv filozófia
82
Időpont
Középszintű írásbeli érettségi vizsga
május 3., 8.00
május 6., 8.00
május május május május május május május május május május május május május május május
7., 8.00 8., 8.00 9., 8.00 10., 8.00 13., 8.00 13., 14.00 14., 8.00 14., 14.00 15., 8.00 15., 14.00 16., 8.00 16., 14.00 17., 8.00 21., 8.00 21., 14.00
május 22., 8.00 május 22., 14.00
Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga
Középszintű írásbeli érettségi vizsga
Időpont
20.
egészségügyi alapismeretek, elektronikai szakmai előkészítő alapismeretek, építészeti és építési tárgyak alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi, vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátásidegenforgalom alapismeretek
május 23., 8.00
21. 22.
olasz nyelv -
május 24., 8.00 május 24., 14.00
23.
orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv
olasz nyelv mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma orosz nyelv, egyéb nyelvek
24.
gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek
egyéb központi követelményekre épülő és egyedileg akkreditált vizsgatárgyak
május 27., 14.00
május 27., 8.00
4. A 2013. évi májusi-júniusi szóbeli érettségi vizsgák Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga 1. 2.
szóbeli vizsgák -
Középszintű írásbeli érettségi vizsga szóbeli vizsgák
Időpont június 6-13. június 17-28.
II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét az alábbi időben kell megszervezni: a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2012. október 8-9-10-11-12. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2012. október b)
írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 83
2013. február 4-5-6-7-8. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2013. február-március c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2013. május 13-14-15-16-17. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2013. június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2013. május-június 2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2013. január 17. és június 10. 3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: 2012. szeptember 28.10.00 szóbeli és gyakorlati: 2012. október 10-13. b) írásbeli: 2013. január 2. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2013. január 14-18. c) írásbeli: 2013. május 28. szóbeli és gyakorlati: 2013. június 10-21.
84
3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdésének r) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a továbbiakban az ab) és ac) pont alattiak együtt: középfokú iskola), ad) az alapfokú művészeti iskolákra [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: iskola], ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, af) a kollégiumokra, ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra; d) a megyei intézményfenntartó központokra; e) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; f) a pedagógusokra; g) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; h) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).
2. A tanév, a tanítási év 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2012/2013. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2012. szeptember 3. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2013. június 14. (péntek). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvankettő nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középfokú iskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2013. május 2., b) a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2013. május 24., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2013. május 31., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2013. január 11. (4) A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 30. §-ában meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2013/2014. tanítási évben történő feldolgozásáról. (5) A tanítási év lezárását követően az iskola - amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja - a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében kezdeményezheti. 85
3. § (1) Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. (2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. (3) A tanítási év első féléve 2013. január 11-ig tart. Az iskolák 2013. január 18-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni. (4) Az első és a második félév (a tanítási év utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.
3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok 4. § A tanítási évben - a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 5. § (1) Az őszi szünet 2012. október 29-től november 4-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). (2) A téli szünet 2012. december 27-től 2013. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2012. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2013. január 3. (csütörtök). (3) A tavaszi szünet 2013. március 28-tól április 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 3. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha - a köznevelésről szóló törvény 30. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak megtartásával - a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. (7) Az egyéb jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap áthelyezést - a köznevelésről szóló törvény 30. § (1) bekezdése értelmében - a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.
4. A vizsgák rendje 6. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.
86
5. A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2012/2013. tanévben 7. § A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza.
történő felvételi eljárás
6. A tanulmányi versenyek 8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: EMMI) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2012. november 20-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak a kormányzati honlapon való közzétételéről.
7. Országos mérés, értékelés, hatósági ellenőrzés elrendelése 9. § (1) A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. Emellett a negyedik évfolyamra vonatkozóan az alapkészségek és -képességek mérésére alkalmas tesztanyagokat a Hivatal a honlapján közzéteszi, azok szabadon felhasználhatók és az eredmények az interneten hozzáférhető szoftver alkalmazásával értékelhetők. (2) A hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott nemzetiség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén oktatják, és az (1) bekezdésben meghatározott mérést az adott kisebbség nyelvén bonyolítják le. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2013. május 29-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2012. november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2014. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi az EMMI-nek, amely azt 2014. április 30-ig a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2012. október 12-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2012. október 27-ig - a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2012. december 7-ig kell elvégezniük. 87
(6) A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek 2013. április 3. és május 28. között kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. (7) 2013. március 1. és 2013. május 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell a) ellenőrizni a középiskolákban az iskolai tanügyi dokumentumok alapján a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgákra történt jelentkezések módját, b) megvizsgálni a 2012. január 1-jétől a megyei intézményfenntartó központok fenntartásába került közoktatási intézményekben a tanügyi nyilvántartásokra alapozva az intézmények jogszerű működésének feltételeit. A vizsgálatot a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatalok folytatják le az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával. Az ellenőrzésről készített jelentést a Hivatal 2013. június 30-ig megküldi az oktatásért felelős miniszter részére.
8. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. 11. § Ez a rendelet 2014. június 1-jén hatályát veszti.
1. melléklet a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelethez I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2012. évi október-novemberi írásbeli érettségi vizsgák A
B C Középszintű írásbeli Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Időpont érettségi vizsga nemzetiségi nyelv és 1. nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv irodalom, nemzetiségi október 12., 8.00 nyelv magyar nyelv és irodalom, 2. magyar nyelv és irodalom október 15., 8.00 magyar mint idegen nyelv egészségügyi alapismeretek, elektronikai alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), rajz és vizuális kultúra, közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), október 15., 3. szakmai előkészítő kereskedelmi és marketing alapismeretek, 14.00 tárgyak közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek 4. matematika matematika október 16., 8.00 október 16., 5. földrajz földrajz 14.00 6. történelem történelem október 17., 8.00 október 17., 7. latin nyelv latin nyelv, héber nyelv 14.00 8. angol nyelv angol nyelv október 18., 8.00 október 18., 9. filozófia 14.00 10. informatika informatika október 19., 8.00 88
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, orosz nyelv, egyéb október 19., horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög nyelvek 14.00 nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv német nyelv német nyelv október 24., 8.00 mozgóképkultúra és október 24., médiaismeret, dráma 14.00 olasz nyelv olasz nyelv október 25., 8.00 kémia, egyéb központi kémia, gazdasági ismeretek, belügyi rendészeti követelményekre épülő vagy október 25., ismeretek egyedileg akkreditált 14.00 vizsgatárgyak spanyol nyelv spanyol nyelv október 26., 8.00 október 26., biológia; társadalomismeret biológia 14.00 francia nyelv francia nyelv október 29., 8.00 fizika, művészeti tárgyak, október 29., fizika ének-zene 14.00
2. A 2012. évi október-novemberi szóbeli érettségi vizsgák A
B Középszintű szóbeli érettségi vizsga szóbeli vizsgák
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga 1. 2.
szóbeli vizsgák -
C Időpont november 7-13. november 22-30.
3. A 2013. évi május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák A
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
B C Középszintű érettségi Emelt szintű írásbeli érettségi vizsga Időpont írásbeli vizsga nemzetiségi nyelv és nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv irodalom, nemzetiségi május 3., 8.00 nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom május 6., 8.00 magyar mint idegen nyelv matematika matematika május 7., 8.00 történelem történelem május 8., 8.00 angol nyelv angol nyelv május 9., 8.00 német nyelv német nyelv május 10., 8.00 informatika május 13., 8.00 latin nyelv latin nyelv, héber nyelv május 13., 14.00 biológia biológia május 14., 8.00 társadalomismeret május 14., 14.00 kémia kémia május 15., 8.00 földrajz földrajz május 15., 14.00 fizika fizika május 16., 8.00 rajz és vizuális kultúra május 16., 14.00 spanyol nyelv spanyol nyelv május 17., 8.00 informatika május 21., 8.00 művészeti tárgyak, énekbelügyi rendészeti ismeretek zene, belügyi rendészeti május 21., 14.00 ismeretek francia nyelv francia nyelv május 22., 8.00 filozófia május 22., 14.00 egészségügyi alapismeretek, elektronikai szakmai előkészítő alapismeretek, építészeti és építési alapismeretek, május 23., 8.00 tárgyak gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, 89
21. 22. 23.
24.
környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan), kereskedelmi és marketing alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), mezőgazdasági alapismeretek, oktatási alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek olasz nyelv olasz nyelv május 24., 8.00 mozgóképkultúra és május 24., 14.00 médiaismeret, dráma orosz nyelv, román nyelv, beás nyelv, lovári nyelv, orosz nyelv, egyéb horvát nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv, újgörög május 27., 8.00 nyelvek nyelv, bolgár nyelv, lengyel nyelv, ukrán nyelv egyéb központi követelményekre épülő és május 27., gazdasági ismeretek, katonai alapismeretek egyedileg akkreditált 14.00 vizsgatárgyak
4. A 2013. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák A
B Középszintű szóbeli érettségi vizsga szóbeli vizsgák
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga 1. 2.
szóbeli vizsgák -
C Időpont június 6-13. június 17-28.
II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét - a 2-4. és a 6. pontban meghatározottak kivételével - az alábbi időben kell megszervezni: a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2012. október 8-9-10-11-12. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2012. október b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2013. február 4-5-6-7-8. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2013. február-március c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív vizsgatevékenység: 2013. május 13-14-15-16-17. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2013. június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2013. május-június 2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2013. január 17. és június 10. 3. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: 2012. szeptember 28. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2012. október 10-13. b) írásbeli: 2013. január 2. 10.00 szóbeli és gyakorlati: 2013. január 14-18. c) írásbeli: 2013. május 28. szóbeli és gyakorlati: 2013. június 10-21. 90
4. A vizsgaidőszak meghatározásánál a felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. 5. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli vizsgarészének, az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeknek szakképesítésenként, illetve tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter közleményben teszi közzé. 6. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2013. május 30-án is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.
2. melléklet a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelethez I. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Angol nyelv I. kategória Angol nyelv II. kategória Biológia I. kategória Biológia II. kategória Dráma Filozófia Fizika I. kategória Fizika II. kategória Földrajz Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória Horvát nyelv és irodalom Informatika I. kategória Informatika II. kategória Kémia I. kategória Kémia II. kategória Latin nyelv Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika I. kategória Matematika II. kategória Matematika III. kategória Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Német nemzetiségi nyelv és irodalom Német nyelv I. kategória Német nyelv II. kategória Olasz nyelv I. kategória Olasz nyelv II. kategória Orosz nyelv Rajz és vizuális kultúra Román nyelv és irodalom Spanyol nyelv I. kategória Spanyol nyelv II. kategória 91
Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nemzetiségi nyelv Történelem
II. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára Roma/cigány népismeret Horvát nyelv és irodalom Horvát népismeret Görög nyelv és irodalom Görög népismeret Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret Román nyelv és irodalom Román népismeret Szerb nyelv és irodalom Szerb népismeret Szlovák nyelv és irodalom Szlovák népismeret Szlovén nyelv és irodalom Szlovén népismeret Művészeti Tanulmányi Versenyek Az alapfokú művészeti iskolák tanulói részére XII. Országos Klarinétverseny XII. Országos Oboa- és Fagottverseny XIII. Országos Zongoraverseny XI. Országos Kürtverseny VIII. Országos Czidra László Furulyaverseny X. Országos Orgonaverseny XII. Országos „Alba Regia” Kamarazene-verseny IX. Országos „Bartók Béla” Hegedű - duó Verseny IV. Országos Fotó-videó Verseny V. Országos Grafikai Verseny IV. Országos Kerámia- és Tűzzománckészítő Verseny V. Országos Néptáncverseny (csoportos) A művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére XI. Országos Kürtverseny XI. Országos Harsona- és Tubaverseny VIII. Országos Énekkari Verseny IX. Országos Fuvolaverseny Elek Tihamér emlékére XI. Országos Orgonaverseny XIII. Országos Richter János Klarinétverseny és V. Országos Szaxofonverseny VII. Országos Gitárverseny II. Országos Jazz-zenei Verseny XI. Országos Trombita- és Ütőhangszeres Verseny V. Országos Klasszikus Balett- és Modern Tánc Verseny XXII. Országos Rajzverseny XVI. Országos Népművészeti Verseny XVI. Országos Mintázásverseny
92
III. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei Hallássérült tanulók XXVII. országos Hanyvári Pál kommunikációs emlékversenye Hallássérültek XXXI. Borbély Sándor országos tanulmányi versenye A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXXVIII. országos komplex tanulmányi versenye XXIX. Koncz Dezső országos tanulmányi verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére tanulmányi versenyei „Szép Magyar Beszéd” verseny az 5-8. évfolyamos tanulók számára „Szép Magyar Beszéd” verseny a középfokú intézményekben tanulók számára „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny
3. melléklet a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelethez A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2012/2013. tanévben A Határidők 1.
2012. 09. 14.
2.
2012. 09. 28.
3.
2012. 10. 15.
4.
2012. 10. 31.
5.
2012. 11. 16.
6.
2012. 12. 10.
7.
2012. 12. 12.
8.
2012. 12. 14.
9.
2013. 01. 18.
10.
2013. 01. 18.
11.
2013. 01. 18., 14.00
B Feladatok Az EMMI pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről. A Hivatal honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A középfokú iskolák a Hivatal által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és a Hivatal által meghatározott formában megküldik a Felvételi Központnak. A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező középfokú intézmények jegyzékét. A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező - a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt - intézménybe. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak - a Hivatal által meghatározott módon - a hozzájuk a központi írásbeli felvételi vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlapigényüket. Az általános felvételi eljárás kezdete. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel. Központi írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban. 93
12.
2013. 01. 19., 10.00
13.
2013. 01. 24., 14.00
14.
2013. 01. 25.
15.
2013. 01. 31.
16.
2013. 02. 01.
17.
2013. 02. 07.
18.
2013. 02. 07.
19.
2013. 02. 15.
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
27. 28. 29. 30. 31. 32.
Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben. Pótló központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. A megyei kormányhivatal, a fővárosban a főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. Jelentkezés a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező középfokú intézmények az Oktatási Hivatal által meghatározott módon értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával - értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)
2013. 02. 18.-03. A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében. 08. A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes 2012. 03. 13. felvételi jegyzéket. 2013. 03. 18-19. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban 2013. 03. 20. beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak. A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak 2013. 03. 25. a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben. A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az 2013. 04. 04. ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort. A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, 2013. 04. 08. felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban). A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és 2013. 04. 19. tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az 2013. 04. 25. elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás 2013. 05. 02-15. keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel. 2013. 05. 02.-08. A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. 30. A 2013. 05. 15-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola 2013. 05. 15. igazgatója dönt a felvételi kérelmekről. 2013. 06. 01. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a 94
33.
34. 35. 36.
fenntartónál. Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal részére, ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, vagy ha a tanév során a tanköteles tanuló a tizenötödik életévét betölti, alapfokú iskolai 2013. 06. 20. végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, és az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A kormányhivatal kijelöl legalább egy, a megye területén működő Híd-I. vagy Híd-II. programban részt vevő köznevelési intézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében. Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott 2013. 06. 26-28. időben. 2013. 07. 30.-08. Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába. 02. Beiratkozás a Belügyminisztérium által fenntartott rendészeti 2013. 08. 05-23. szakközépiskolákba.
95
