Tartalomjegyzék. Köszöntő...2. A műszeres televíziós nézettségmérés fejlődése...4

Tartalomjegyzék Köszöntő..........................................................................................................................................................2 A műszeres televíziós nézettségmérés fejlődése ...........................................................................................4 Az AGB és az AGB Csoport története a televíziós műszeres közönségmérés területén ...............................6 A Nielsen Media Research története és a TAM területén szerzett tapasztalata.............................................9 Az AGB Nielsen Media Research bemutatása ............................................................................................ 12 Az AGB Hungary rövid története .................................................................................................................. 13 A magyar televíziós piac áttekintése 1995-2004.......................................................................................... 16 A televíziónézők ........................................................................................................................................... 17 Televízió csatornák és nézőik ...................................................................................................................... 28 Televízió-nézők és hirdetők.......................................................................................................................... 36 Szolgáltatásaink ........................................................................................................................................... 42

© Minden jog fenntartva. Tilos a kiadvány egészét vagy részeit bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon reprodukálni, illetve az AGB Nielsen Médiakutató Kft írásos engedélye nélkül közölni!

Köszöntő Tisztelt Partnereink! 2004. augusztus 4-én a tulajdonosok nyilvánosságra hozták, hogy a VNU-nak, a világ vezető információs és média cégcsoportjának vállalata: a Nielsen Media Research az AGB Csoporttal közös vállalkozás létrehozásában állapodott meg. Az AGB Nielsen Media Research nevű közös vállalkozás létrejöttét 2005. március 1-én jelentették be, amint erről az AGB Hungary már tájékoztatta ügyfeleit. Az AGB Nielsen Media Research márkanév 50-50 százalékos tulajdonosi arányban a Kantar Media Research tulajdonában levő AGB Csoport tagjait a Nielsen Media Research International tagjaival kapcsolta össze közös vállalkozásba. A tranzakciónak az Egyesült Államokbeli Nielsen által végzett televíziós műszeres közönségmérés nem része. Ettől a naptól kezdődően az AGB Nielsen Media Research több mint 30 országban szolgáltat televíziós műszeres nézettségmérésen alapuló adatokat, így Ausztráliában, Cipruson, DélAfrikában, Dél-Koreában, a Dominikai Köztársaságban, Egyesült Királyságban, Fülöp Szigeteken, Görögországban, Hong Kongban, Horvátországban, Indonéziában, Írországban, Kínában, Lengyelországban, Libanonban, Magyarországon, Malajziában, Mexikóban, Moldáviában, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Szerbiában, Szingapúrban, Szlovéniában, Tajvanon, Thaiföldön, Törökországban, Új-Zélandon és Venezuelában. Az AGB Nielsen Media Research a VNU és a Kantar többi vállalatától függetlenül több mint 1700 embert foglalkoztat, és kizárólag a televíziós társaságok, média tervezők és hirdetők által használt közös árfolyam kialakításával foglalkozik, amely egy megbízható, független és transzparens televíziós műszeres közönségmérésen alapszik.

Jelen kiadványunkat már az AGB Nielsen Media Research márkanév alatt jelentetjük meg, melyet azzal a céllal állítottuk össze, hogy az elmúlt 10 év televíziós piaci változásairól áttekintést adjunk. Legutóbb 2002 tavaszán adtunk ki egy hasonló összefoglalót az AGB Hungary Kft-t 10 éves fennállásának alkalmából. Ez a mostani trendelemzés kiegészíti a korábbi adatsorokat a legutóbbi 3 év adataival, továbbá hírt ad azokról a változásokról is, amelyek a cégcsoportunk történetében azóta végbementek. Kiadványunk nemcsak az AGB Hungary, az AGB Italia csoport valamint a televíziós műszeres közönségmérésről ad áttekintést, hanem a TV-nézés átalakulásáról, tendenciájáról 1995 óta. Az elemzések kiindulópontjául az 1995-ös évet választottuk, mert ez az első teljes év, amikortól országos panel alapján közöltünk műszeres nézettségi adatokat. A cég alapításának 13. évfordulója alkalmából szeretnék köszönetet mondani a magam és valamennyi munkatársam nevében partnereinknek, hogy javaslataikkal, kérdéseikkel segítették az adatszolgáltatás minőségének növekedését. Az itt közreadott összeállítás a televízió nézettségének alakulásáról az 1995-2004 közötti időszakban reméljük, segíti Önöket további munkájukban. Munkatársaimmal együtt szeretném Önöket üdvözölni az AGB Nielsen Media Research nevében. Biztos vagyok benne, hogy ügyfeleink számára is új lehetőségek nyílnak a velünk való együttműködés során és a televíziós műszeres közönségmérés területén tudásunkat tovább bővítve magas színvonalon szolgálhatjuk ügyfeleinket a jövőben is.

Budapest, 2005. április

Tisztelettel, Vörös Csilla ügyvezető igazgató

A műszeres televíziós nézettségmérés fejlődése Napjainkra gyakorlatilag valamennyi országban a televízió lett a domináns információközlő, szórakoztató és reklámozó tömegkommunikációs médium. TV társaságok, reklámozók és reklámügynökségek részéről egyaránt fennáll a megbízható és pontos nézettségi információk iránti igény. TV műsorok szerkesztése meglehetősen költséges és kockázatos vállalkozás, ezért a független TV állomások, kábelhálózatok, műsorkészítők, reklámozók és reklámügynökségek számára elengedhetetlenül fontosak a nézettségi adatok. A hirdető-reklámozó iparban mindenki tudja, hogy a legfontosabb cél lehetőleg minél több ember elérése. De volt idő, amikor korántsem volt könnyű feladat a nézők és hallgatók millióinak meghatározása, lokalizálása. Újságok és magazinok esetében mi sem volt egyszerűbb, hiszen az eladott példányszám önmagáért beszélt. A rádió majd a televízió készülékek tömeges elterjedésével, ezek közönségének mérése valódi igénnyé vált a hirdetők és marketing szakemberek számára egyaránt. Kiindulás az Egyesült Államokban Az első közönségmérő céget Archibald Crossley alapította 1930-ban, és mérőmódszere forradalmasította a rádió-ipart. Eleinte a hirdetők kételkedve és vonakodva vásároltak reklámidőt a rádióban, mert a közönség méretében sosem lehettek elég bizonyosak. Miután Crossley képes volt bizonyítani a közönség tényleges létezését, a rádióreklám virágzásnak indult. Reklámügynökségek tulajdonát képezték az általuk előállított rádióműsorok, melyekben önállóan elhelyezhették hirdetéseiket. Ugrásszerűen megemelkedett azon műsorok száma, melyek címében ott szerepelt a szponzor neve is: „The Lux Theatre”, „The Colgate Comedy Hour”, „The Ralston Purina Show with Tom Mix”, stb. Innen ered a „szappanopera” mint elnevezés és mint műfaj. Ahogy a televízió – amely a rádiónál lényegesen költségesebb reklámozási forma – növekedésnek indult, csak kevés hirdető engedhette meg magának, hogy komplett műsorokat készítsen illetve szponzoráljon. Végül a hálózatok vállalták át a programok készítésének és műsorra tűzésének felelősségét, a hirdetők pedig megvásárolhatták a sugárzott műsorokon belül elérhető reklámidőt. Ez végső soron lehetővé tette a hirdetők számára, hogy költségeiket elosszák több műsor, csatorna és idősáv között. Idősebb Arthur Nielsen a műsorok nézettségének mérését 1936-ban kezdte meg az Egyesült Államokban. Részt vett a Massachusetts-i Műszaki Egyetem MIT egyik kísérletén, ahol bemutattak egy mechanikus mérőszerkezetet, melyet rádió-hallgatottság mérésére terveztek, és „Audimeter” néven kereszteltek el. A készülék képes volt percről percre rögzíteni, hogy mikor van a rádió bekapcsolva és hova van hangolva. Hamarosan meg is vásárolta a szerkezetet, és ezzel belekezdett egy hosszú és költséges kutatásfejlesztésbe, hogy végül az Audimeter-t alkalmassá tegye egy tudományos alapon kiválasztott rádióhallgatói panel mérésére. Ez 1942-ben meg is valósult, amikor elindította útjára az Audimeter-re alapozott „Nielsen Radio Index”-et, a mérés pedig országszerte 800 háztartásra terjedt ki. A későbbiekben ugyanez a technológia került alkalmazásra az új médium, a televízió esetében is. A nézettségi adatok becsült értékeket adtak a TV közönség méretére, és mintegy barométerként szolgált az emberek tévézési szokásainak meghatározására. A televízió aranykora néhány éven belül teljesen háttérbe szorította a rádiót. Az új médium sikeres működéséhez elengedhetetlenné váltak a pontos, megbízható nézettségi adatok, hogy a tévéműsorok a megfelelő közönséget – célcsoportot – közvetítsék a hirdetőkhöz. A közönségmérés egy új alapelvet kapott: az emberek „mit néztek” ahelyett, hogy „mit gondoltak vagy mondtak hogy néztek”. A médiakutatás az 1960-as és ’70-es években tovább fejlődött a TV set-meter és a naplózás kapcsán. 1973-ban egy új mérési technológia indult útjára országszerte történő felhasználásra: „Audimeter Azonnali Tárolással” (Storage Instantenous Audimeter). Az új Audimeter automatikusan rögzítette és tárolta percrőlpercre a csatornabehangolást, az időt és a hangolás hosszát. Az adat tárolásra került és az éjszaka folyamán telefonvonalon történő lekérdezés útján eljuthatott a médiakutató számítógépére. Ez jelentősen felgyorsította az adatszolgáltatást, és lehetővé tette a naponkénti országos nézettségi riport készítését, amely tartalmazott átlagos nézettséget, közönségarányt és esti hálózat lefedettséget. A televíziós közönségmérés két módszerből tevődött össze: egyrészt a setmeter adataiból, másrészt a panelcsaládok naplós feljegyzéseiből. Ez meglehetősen jól működött, és viszonylag pontos adatokat

szolgáltatott egészen a ’80-as évek elején végbement televíziós technikai újításokig, melynek során a tévénézési szokások gyökeresen megváltoztak. A videó, a kábeltévé és a műholdas tévé megjelenésével a közönségméréssel szemben új igények fogalmazódtak meg. Az emberek videóra rögzítettek egyes műsorokat, hogy később megnézhessék, illetve a tévénézési idejüket több csatorna között osztották meg: kábel és nem kábel csatornákon egyaránt. Természetesen a távirányító megjelenése tovább nehezítette a hagyományos módszerekkel előállított nézettségi adatok pontos becslését. Az adatszolgáltatás évről évre gyorsult. 1973-ra a televízió még versenyképesebb, a nézettségmérés technológiája pedig még összetettebb lett, és lehetővé vált a nézettség mérése „overnight” gyorsasággal a nagyobb tévés piacokon: New York-ban, Detroitban, Chicagóban, Philadelphiában, Los Angelesben és San Franciscóban. Az ’50-es években, amikor a nézettségmérés elindult, az adatszolgáltatás 6 hetet vett igénybe. 1961-ben ez 16 napra, 1973-ra 9 napra, 1976-ra egy hétre csökkent országosan. Jelenleg az adatszállítás 12 órán belül történik, a számok pedig a TV és reklámszakma közös elszámoló egységévé váltak. A peoplemeter A 80-as években ugrásszerű fejlődés következett be a műszerek fejlesztésében, amikor is a műszer kiegészült egy távirányítóval, amely az egyéni demográfiai adatokat rögzítette. Ekkor került bevezetésre a peoplemeter. A másnapi nézettségi információ nemcsak azt tartalmazta, hogy mit néztek, hanem azt is, hogy kik nézték az adott műsort vagy reklámfilmet. A technikai fejlesztések együtt jártak a gazdasági fellendüléssel és a televízió kommercializálódásával, amely a 80-as évekre a peoplemeter elfogadását hozta magával a legtöbb fejlett ipari országban. Ez a technológia ma az egész világon a televíziós közönségmérés etalonja. A 90-es évek elejére valamennyi nyugat-európai ország, ahol az éves televíziós reklámköltés 100 millió dollár feletti összeget ért el, elindította a peoplemeter rendszerét. Ma szinte valamennyi európai ország ezt a mérési technológiát alkalmazza. Az európai televíziós hirdetési piac 96%-át ma peoplemeter rendszerrel mérik. Az igazság az, hogy a peoplemeter rendszerek bizonyultak a legsikeresebbnek a tekintetben, hogy a TV hirdetési ipar igényeit kielégítsék Európában azzal, hogy biztosították a gyors műsor és reklámfilm közönségi adatok szállítását. A nézettségi adatok a nap 24 óráját és az év valamennyi napját lefedték, továbbá a másnapi műsorcím és reklámfilm nézettségi adatokat percről percre való bontásban tették hozzáférhetővé a felhasználók által használt alkalmazói szoftverek számára. Mit tartogat a jövő számunkra? Nos a legfrissebb újítások: a Tivo és a Replay TV dobozok, melyek segítségével a tévézési szokások másodperc töredékének pontosságával lekövethetők. E dobozok képesek követni a csatornák közötti gyors váltogatást – „szörfözést”, műsorrögzítési és reklámnézési szokásokat, illetve minden egyéb tévénézési hóbortot, ami előfordulhat. A Tivo és a Replay TV gyors terjedésének lehetünk ma szemtanúi mind a fejlettebb televíziós piacokon, mind a világ számos országában. Európa A ’80-as évek végére Európában is óriási igény merült fel nemzetközi sztenderdek és technikai megoldások iránt, melyek lehetővé tehetik nézettségi adatok egységes közlését. Ezt a problémát vállalta fel a GEAR néven ismert európai szervezet (Group of European Audience Researchers), amely összefogja a Közszolgálati Műsorszolgáltatók vezetőit Nyugat-Európában. 1989 decemberében egy közös EBU/GEAR „munkaegyesülést” hoztak létre, amely idővel átalakult „Közönség-Kutatási Eljárások Csoportjává” (ARM = Audience Research Methods), amely mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi érdekeket egyaránt képviseli. Célja, hogy Európa szerte harmonizálja a közvélemény-kutatást, illetve számos tudományos tanulmányt és tájékoztatót publikál. Titkári hivatala az EBU-UER-en belül található.

Az AGB és az AGB Csoport története a televíziós műszeres közönségmérés területén Az AGB Csoport történetét az alábbi mérföldkövek jelzik, melyek jól illusztrálják azt a tapasztalatot, melyet a Csoport szerzett a Televíziós Műszeres Közönségmérési rendszerek kiépítése során a világ különböző országaiban. A brit tulajdonú AGB Research Az alapító atyák Audley Gabber & Brown 1970-ben hozták létre a brit vállalatot, az AGB Research-et. Ugyanekkor megkezdte a cég a nemzetközi terjeszkedést. Az AGB első nemzetközi TAM szerződését Hong Kong-ban szerezte meg 1980-ban. Ugyanebben az időben kezdték alkalmazni a peoplemeter rendszert, és ezáltal egy sor TAM szerződést nyertek. Az első országos műszeres közönségmérési rendszert Olaszországban indították el 1981-ben. Ezután a Csoport a műszeres televíziós közönségmérési rendszerek telepítésére és működtetésére specializálódott a világ különböző országaiban, ezzel az első teljesen integrált és multinacionális nemzetközi szolgáltatóvá vált ezen a területen. Az olasz és az egyéb országokban elért nemzetközi sikerek arra ösztönözték az AGB Research elnökét, sir Bernard Audley-t (aki az "A" betűt képviselte az AGB-ből), hogy megpróbálja a hihetetlenül költséges vállalkozás keretében a 80-as évek végén az Egyesült Államokbeli Nielsen-től a TAM piacot megszerezni. Annak ellenére, hogy a technikai rendszerük magasabb szintű volt a versenytársénál, a hirdetők és műsorszolgáltatók támogatása nélkül vállalkozásuk sikertelenségre volt ítélve, amely közvetlenül az AGB Robert Maxwell általi 1988-as átvételéhez vezetett. Az AGB csoport története 1976 - 1987 az első set-meter-től az olasz műszeres panelig 1988 - 1991 a nemzetközi kihívás 1992 - 1999 globális vezető szerep 2000 » az AGB pozíciójának megerősítése, mint a Televíziós Műszeres Közönségmérés globális szolgáltatója Mit néznek az emberek a tévében? Erre keresi a választ az AGB Csoport 1976 óta. Miután 1981-ben Olaszországban elindították a világ első országos nézettségmérés-rendszerét, az AGB Csoport a peoplemeter-rendszerek világszerte történő installálására és menedzselésére specializálódott. Így válhatott végül a világ első teljesen integrált, nemzetközi TAM rendszer ellátójává. 1976-1987: az első műszertől az olasz peoplemeter-panelig 1976-ban egy olasz piackutató cég, az LCM Graman 500 olasz háztartásban installált nézettségmérő (setmeter) műszereket. Ez az Olaszországban tervezett és gyártott műszer audio-szalagra rögzítette az információkat. Ezután az adatokat összekapcsolták az egyéni nézettségi adatokkal, melyeket naplós módszerrel gyűjtöttek be egy 1500 fős személyi mintából. Így indult az első elektronikus televíziós nézettségmérés Olaszországban, amely nézettségi adatokat szolgáltatott 5 éven keresztül 1981-ig. Ez volt Alberto Colussi – az LCM Graman alapítójának és ügyvezető igazgatójának – első tapasztalata a televíziós nézettségmérés terén. 1981-ben az LCM Graman egyesítette erőforrásait az AGB Research Rt-vel. Az akkori egyetlen műsorszolgáltató, a RAI állami televízió a cégnek kínált fel egy igen fontos szerződést, melynek értelmében 1740 háztartásból álló panelben installálhatott nézőmérő műszereket. Ezen új szolgáltatás menedzselése céljából alakult meg az AGB Italia, melynek alapítója és fő részvényese Alberto Colussi, az AGB Research vezetője volt. 1984-ben Olaszországban a kereskedelmi csatornák megjelenésével megalakult az Auditel JIC (Joint Industry Committee) a közszolgálati és kereskedelmi TV állomások, valamint hirdetők és reklámügynökségek részvételével. Nem sokkal később az Auditel tendert írt ki országos nézettségmérő rendszer létesítésére, melyet az AGB Italia nyert meg az AC Nielsen és a svájci (TAM technológiát gyártó) Telecontrol céggel szemben. 1986-ra kiépült egy 2420 háztartásból álló panel.

Ugyanebben az évben az LCM Graman beolvadt az AGB Italia-ba, és a cég igazgatójává Alberto Colussit választották. 1988-1991: a nemzetközivé válás kihívása 1988-ban az AGB Research Rt.-t tulajdonosa Robert Maxwell lett, ekkor szerezte meg a céget egy nyilvános tender keretében. Az „overnight” nézőmérő szolgáltatás menedzselése során az AGB Italia által szerzett és felhalmozott tapasztalat és speciális „know-how” felhasználásával megkezdődött a szolgáltatás exportja más országokba is. Saját emberi, technikai és pénzügyi forrásaira támaszkodva az AGB Italia megkezdte nézettségmérési (TAM) tevékenységét Görögországban (AGB Hellas, 1988), Törökországban (AGB Anadolu, 1989) és Portugáliában (AGB Portugal, 1990). Mindenütt az adott ország fővárosának 150 háztartásában telepített panelen indult a szolgáltatás. A TAM szolgáltatás megvalósítása ezekben az új – kisebb piaccal és alacsonyabb reklámköltéssel rendelkező – országokban óriási kihívást jelentett az AGB Italia számára különösen az adat-előállítás azon területén, melyet abban az időben nagy számítógépen végeztek. Az installáció költsége és a nagyszámítógép karbantartása megfizethetetlennek bizonyult ezeken a piacokon, ezért az AGB Italia az adat-előállító szoftvert (production software) nagy számítógépről PC-re tette át. 1988-ban készült el a Pollux, az első PC-alapú adat-előállító szoftver, melynek kifejlesztése nyomán a további országokba történő terjeszkedés lényegesen könnyebb, eredményesebb és költséghatékonyabb lett. Az AGB Research kettéválása az AGB Csoportra és a TNS-re 1991-ben Robert Maxwell halála után valamennyi üzleti érdekeltsége (beleértve az AGB Research Rt-t) felszámolásra került. Ekkor határozta el Alberto Colussi, hogy megvásárolja az AGB Italia-t Arthur Andresen felszámoló cégétől, amely 1992-ben sikerrel járt. Az Egyesült Királyságbeli AGB Research összeolvadt a Taylor Nelson-nal, egy közepes méretű helyi ügynökséggel TNAGB név alatt. 1997-ben a TNAGB egyesült a Sofres céggel elhagyván az AGB nevet, és létrehoztak egy új piackutatási márkanevet, a TNS-t. 1992-1999: az AGB Csoport kialakulása Az AGB Italia irányítását átvéve elsősorban a nézettségmérés fejlesztésére fókuszált a cég – megszabadulva olyan egyéb tevékenységeitől, mint a piac-specifikus kutatás és fogyasztói panel. Ugyanakkor az AGB Italia 1992-ben Svájcban megalapította az AGB Media Services-t, melynek elsőrendű feladata a nemzetközi TAM (Television Audience Measurement) tevékenységek irányítása és támogatása. A TAM központ az AGB Csoport tapasztalatainak gyűjtőhelyéül is szolgál, biztosítja a legkorszerűbb hardvert és szoftvert, illetve szaktanácsadást, ezzel támogatja a helyi TAM tevékenységeket. Mindez óriási fordulópontnak bizonyult: az AGB Media Services megalapításával az AGB Csoport gyors léptekkel fejlődésnek indult. 1992-ben az AGB Italia megalapította az AGB Gulf-ot az Egyesült Arab Emírségekben, majd ezt követte az AGB Hungary 1993-ban, az AGB Venezuela 1994-ben, AGB Middle East Szaúd-Arábiában 1995-ben, az AGB Polska 1996-ban, az AGB Cyprus, az AGB Data Research Romániában és az AGB Ukraine 1997ben, valamint az AGB STAT IPSOS Libanonban 1998-ban. 1999 első negyedévében alakult meg az AGB Slovenia, mely a 16. TAM rendszere lett a csoportnak. 1999-ben az AGB Csoport megnyerte a Közös Iparági Bizottság (Joint Industry Committee) által kiírt tendert a Fülöp-Szigeteken (AGB Philippines), ahol egy 660 háztartásból álló panel került installálásra, melyeket a legújabb GSM műszerekkel installálták, hogy megfelelően legyenek reprezentálva a nem-telefonos háztartások. Ezen kívül egy együttműködési megállapodás keretében sikerült létrehozni az IBOPE Brazil Csoportot, melynek eredményeképpen az AGB 1995-ben érdekeltséget szerzett az IBOPE AGB Mexico-ban is.

2000-től napjainkig: Az AGB Csoport globális vezető szerepének megerősítése TAM szolgáltatás területén Az ausztráliai TV Hálózatok Szövetsége az OzTAM, az AGB Csoportot választotta, hogy műszeres televíziós közönségmérést végezzen Ausztráliában, amely nagy megbecsüléssel járó, 7 éves szerződést biztosított. Az új ATR Ausztrália a nagyobb városokat magába foglaló 3000 háztartásból álló panelen alapszik. Az adatszolgáltatás 2001. január 1-én indult el. A Brit Közönségkutatási Tanács (BARB) az AGB Csoportnak két szerződést ajánlott fel a Televíziós Műszeres Közönségmérésre: az 5600 panel háztartás telepítését és az adatszolgáltatást. Az ATR United Kingdom szerződése 2002 januárjától 2006 januárjáig tart. 2001-ben az AGB Panamericana (51%) és a Compaña Dominicana de Investigacioned (CDI) létrehozta a CDI/AGB Dominicana-t, ezzel átvezette a Dominikai Köztársaság TAM piacát „naplósról” a műszeres mérésre. A hivatalos TAM adatokat 2001. október 1-én tették közzé. 2002 januárjában az ATR Ausztráliát meghívták egy a regionális műsorszolgáltatók által kiírt tenderre, hogy televíziós műszeres közönségmérési szolgáltatásokat nyújtsanak a regionális földi televíziós piacokon Queenslandben, Northern NSW, Southern NSW (beleértve ACT-t) Viktóriát és Tasmániát. Az AGB Strategic Research céget az AGB és az SMMRI (Strategic Marketing and Media Research Institute) alakította meg azzal a céllal, hogy a szerb televíziós piacot is átvezessék a naplós mérésről a televíziós műszeres közönségmérésre. 2002 decembertől kezdődően az AGB Strategic Research adatokat szolgáltatott a szerbiai populációról (Koszovó kivételével). 2003 februárjától az AGB Puls szolgáltat másnapi percenkénti TAM adatokat horvát televíziós piac részére. 2003 áprilisától az ATR Ausztrália új megbízást kapott az OzTAM-tól, mégpedig a fizetős-TV mérésére, mellyel az ATR Australia az ausztrál televíziós piacon egyedüli szolgáltatóvá lépett elő. 2003 végén az AGB egy új céget alapított AGB Television néven, mely a TAM szolgáltatásokért felelős Oroszországban, és 2004. szeptember 16-án kapta meg a Média Bizottságtól (Media Komitet) az orosz piacra vonatkozó TAM szerződést. 2004 januárjától az AGB Moldova másnapi adatokat szolgáltat Moldávia fővárosában, Kisinyovban mért nézettségről. 2004 júniusára kiépült az országos panel.

A Nielsen Media Research története és a TAM területén szerzett tapasztalata A Nielsen Media Research a televíziós közönségmérés (Television Audience Measurement) és a kapcsolódó szolgáltatások területén világszerte vezető szolgáltató. A cég 38 országban végez televízió, rádió, sajtó és ügyfél specifkus média kutatásokat. Nielsen Media Research a hirdetési piacon folyó versenyről is átfogó információkat közöl (Kompetítiv Médiafigyelés) a világ mintegy 30 országában. A kapcsolódó vállalkozásokon keresztül ennek a szolgáltatásnak a lefedettsége több mint 70 országra terjed ki, mely a világ hirdetési költésének 85%-át fedi le a Nielsen Adex Nemzetközi szervezetén keresztül. Ezen kívül a Nielsen az Internet használatról és hirdetési információkról gyűjt adatokat a Nielsen/NetRatings-en keresztül. További információ a www.nielsenmedia.com weboldalon érhető el. Az Egyesült Államokban a Nielsen országos műszeres televízió mérési rendszere valamennyi országos hálózatról és kábel hálózatról, a spanyol nyelvű adókról és az országos hálózatba tömörült csatornákról szolgáltat nézettségi adatokat. Helyi nézettségi becslést ad 210 televíziós piacon tv társaságok, regionális kábel hálózatok, és sokcsatornás platformot működtető szolgáltatók (MSOs) és az egymással összekapcsolódó kábelszolgáltatók, valamint a spanyol nyelvű csatornák részére. A helyi közönségmérési szolgáltatások a 10 legnagyobb piacon műszeres mérésen (people meter) fognak alapulni 2006-ra, és elektronikus (set) műszeren alapuló mérést végez (melyet naplós módszerrel gyűjtött demográfiai információ egészít ki) további 47 városban. Nielsen Media Research része a VNU Media Measurement & Information Group –nak, mely a világ vezető információs vállalata a média és a szórakoztatóipar területén. A Csoport a televíziós és rádió társaságok, hirdetők, ügynökségek, médiatervezők, zenei- és könyvkiadó vállalatok, filmstúdiók, filmterjesztők, kiállítók, és az internet ipar piaci információs igényeit szolgálja ki. A VNU több mint 100 piacon aktív világszerte, több mint 36 000 embert alkalmaz, és az évi bevétele 3.9 milliárd Euró. További információért látogasson el a www.vnu.com weboldalra. Annak érdekében, hogy a Nielsen Media Research a legátfogóbb televíziós közönségmérési szolgáltatásokat nyújtsa, jelentős összegeket invesztál az új technológiák fejlesztésébe. A cégnek világszerte több mint 300 bejegyzett szabadalma van és évente több mint 20 millió dollárt költ kutatásra és fejlesztésre. A Global Technology and Information Center az Egyesült Államokban, Floridában van, amely több mint 70 mérnököt, technikust és kisegítő személyzetet alkalmaz több mint 15 különböző projektre, amelyek fő célkitűzése az, hogy a cég műszaki portfolióját fejlesszék, így az új televíziós eszközök mérésére alkalmas eszközöket valamint olyan fejlesztéseket végezzenek, melyek a műszeres mérés költségeinek csökkentését célozzák. Piacvezetőként, a Nielsen állandóan azon dolgozik, hogy a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtsa, és hogy a társaság munkatársai maximális szakértelemmel segítsék az ügyfeleiket abban, hogy sikeresek legyenek. Nielsen TAM az Egyesült Államokban A Nielsen Media Research működteti a világ legnagyobb TAM rendszerét az Egyesült Államokban, és régebben méri a televízió-nézést mint bármely más cég. Idősebb Arthur C. Nielsen, alapította a céget 1923-ban, az első műszeres rádiómérést 1942-ben indította útjára, és 1950-ben kezdte meg a Televíziós Közönségmérést az USA-ban. A televíziós technika fejlődésével, a videók, a kábel, a műhold és a digitális elosztási technológiák fejlődésével a Nielsen innovatív technikákat vezetett be az új nézési szokások követésére. Az egyik ilyen fő találmány az Aktív/passzív műszer rendszer kifejlesztése volt, amely valamennyi műsor mérésére alkalmas anélkül, hogy a kábel vagy műholdas szolgáltatók engedélyét kellett volna kérni. A Nielsen jelenleg 109 millió háztartást mér az USA-ban. 7 országos hálózatnak, 3 spanyol nyelvű hálózatnak, 70 kábel társaságnak, több mint 100 TV társulásnak, 300 közszolgálati televíziós

leányvállalatnak, több mint 150 hirdetőnek és reklámügynökségnek, több mint 1000 helyi televíziós társaságnak, valamint 1500 helyi hirdetési ügynökségnek és több mint 10 000 kábelszolgáltatónak nyújtja szolgáltatásait. A cégnek speciális szolgáltatásai vannak, melyek az országos televíziók, az országos spanyol nyelvű televíziókon át a helyi rating szolgáltatásokig terjed 210 kijelölt helyi piacon. 2002 óta a Nielsen Media Research megnövelte az országos műszeres (peoplemeter) panel méretét 5100 háztartásról 12 000 háztartásra, és elkötelezte magát 10 olyan nagyobb piac műszeres (peoplemeter) mérése mellett, mint pl. New York, Chicago, Los Angeles, Boston és San Francisco. Az országos és a helyi műszeres mérés (peoplemeter) panel növelése 2006-ra fejeződik be. Az országos és helyi piacokon kívül a Nielsen Media Research további 46 helyi piacot mér elektronikus set-meter (passzív) műszer segítségével, több mint 30,000 háztartást mérve ezzel a módszerrel az Egyesült Államokban. Azokon a piacokon, amelyeket nem fed le a műszeres mérés (peoplemeter), a Nielsen több mint 1,000,000 TV naplót (diary survey) küld ki évente. A cég néhány speciális panelen végez mérést, így a spanyol nyelvű műsorszolgáltatók számára 19 piacon valamint egy 10 000 TiVo háztartást magába foglaló panelen méri a személyi videó használatot és a kapcsolódó nézési szokásokat. 2004-ben, Nielsen bejelentette, hogy együtt fog dolgozni az Arbitron-nal és a Procter & Gamble-el, hogy kialakítsanak egy egyforrású (single-source) multi-media szolgáltatást, mely a fogyasztói scanning (leolvasó) technológiára és a személyi mérőműszerekre (personal people meters) épül. A nemzetközi Nielsen TAM A Nielsen Media Research több mint 30 000 háztartást telepített az Egyesült Államokban és ezen kívül további 20 000 háztartást a világ 30 különböző országában, beleértve azt a 12 országot, melyet IBOPE-vel a Nielsen közös vállalkozásban működtet Latin-Amerikában. Europa és Afrika Európában a Nielsen Media Research az ír és svéd televíziós piacot méri. Mindkét országban az utóbbi két évben újították meg a szerződéseket. Írországban a Nielsen működteti a világ első Aktív/passzív TAM rendszerét. Ez a megoldás az ipar számára folyamatos, megbízható csatorna színtű nézettségi (rating) eredményeket hozott amint analóg és digitális sokcsatornás kábel- és műholdas szolgáltatók léptek a piacra. Az addicionális előnyök között szerepel az, hogy a nézettség kábeles és műholdas (analóg és digitális) platformokon való mérése is lehetővé vált akkor, amikor a set-top box szintű megoldások nem voltak lehetségesek vagy a platform szolgáltatója nem engedte azt. A Nielsen Media Research-nek szintén sikeres közös vállalkozása van a televízió mérésére Finnországban a finn panellel (Finnpanel) és egy egyforrású kutatási vállalkozása Németországban. Dél-Afrikában a Nielsen Media Research (vagy a kapcsolódó vállalkozások) műszeres televíziós közönségmérést végeznek az 1980-as évek óta. A jelenleg is szolgáltatást nyújtó cég az elmúlt 15 év alatt háromszor újította meg a szerződését az iparág szervezetével a Dél-Afrikai Reklámkutatási Alapítvánnyal (South African Advertising Research Foundation) és fejlesztett ki innovatív megoldásokat az iparral való együttműködésben a digitális műsorszolgáltatás és a távoli közösségek mérésére. Dél- és Észak Amerika A Nielsen Media Research átfogó szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban, míg a társaság közös vállalkozásbeli partnere az IBOBE műszeres televíziós közönségmérésen (people meter) alapuló átfogó szolgáltatást nyújt Latin-Amerika túlnyomó többségében. Kanadában a Nielsen Media Research mind országos, mind pedig helyi műszeres mérésen alapuló szolgáltatást nyújt. A speciális eredmények közé tartozik egy olyan mérési megoldás kifejlesztése és működtetése, amely korrekten azonosítja az úgynevezett "simulcasting"-ot, vagyis az egy időben való sugárzást (amikor a műsor tartalma megegyezik Kanadában és az Egyesült Államokban, de a hirdetés különbözik). Egyéb mostani újítás pl. Kanadában egy szindikált egyforrású szolgáltatás elindítása és a főbb partnerekkel való együttműködés kialakítása. Ebben a partneri együttműködésben a Nielsen és az ügyfél együttesen alakított ki egy olyan információs csomagot és ügyfélszolgálatot, mely a közönségkutatásba fektetett összegek profitábilis megtérüléséhez nagyobb lehetőségeket kínál. Ázsia és a Csendes Óceán-i szigetvilág Az Ázsiai-Csendes Óceáni szigetvilágban a cég TAM szolgáltatásai nagyon nagy területet fednek le ÚjZéland déli csücskétől Észak-Kínán át India nyugati részéig. Ez a terület a világ populációjának harmadát fedi le, mely fejlődő és fejlett gazdaságokat egyaránt magába foglal és a viszonylag egyszerű televíziós közönségmérési piacoktól a nagyon összetettekig mindent lefed.

A Nielsen Media Research volt a választott partnercég a TAM szolgáltatás területén a fenti régióban így Új-Zélandon, Tajvanon, Thaiföldön és Malajziában 2002 óta. A Közös Iparági Testületekkel való együttműködésen kívül a Nielsen folytatja ebben a régióban a TAM szolgáltatások és technikai megoldások fejlesztését is. A Nielsen Media Research a TAM szolgáltatást nagymértékben kiterjeszti például Kínában, melynek eredményeképpen a tizenhárom legnagyobb piacot méri 4,100 műszerrel (people meter) és további 72 városban és 17 tartományban egymillió TV naplóval. A Nielsen folyamatos elkötelezettségét mutatja a fejlesztés irányába, hogy az elmúlt két évben a cég set-top box megoldásokat is létrehozott a digitális műhold és kábelszolgáltatók mérésére Hong Kong-ban, Szingapúrban, Új- Zélandon és az Ázsiai-Csendes Óceáni régió más országaiban. A fenti néhány példa csupán illusztrálni kívánja a Nielsen Media Research együttműködéssel és a szolgáltatás folyamatos fejlesztésével kapcsolatos filozófiáját valamint az ehhez szükséges beruházások iránti elkötelezettségét. Ezekre az alapvető értékekre épül a cég működése, és ezek alapvető fontosságúak az ügyfeleink sikeréhez gyorsan változó világunkban.

Az AGB Nielsen Media Research bemutatása Az AGB Csoport és a Nielsen Media Research International története és tapasztalata a Televíziós Műszeres Közönségmérésben (TMK) Amint azt korábban már jeleztük, 2005. március 1-én az AGB Nielsen Media Research sikeresen megalakította az AGB Csoport és a Nielsen Media Research International közös vállalkozását. Az új vállalat 30 országban működő televíziós műszeres közönségmérési céget egyesített. 2004. augusztus 4én került először bejelentésre a közös vállalat megalapítása. Az összeolvadás az AGB Csoport és a Nielsen Media Research százszázalékos tulajdonában levő műszeres televíziós közönségméréssel foglalkozó vállalatokat érintette, az Egyesült Államokban működő cég kivételével. Az AGB Nielsen Media Research kizárólag a televíziós műszeres közönségméréssel kapcsolatos szolgáltatások színvonalas nyújtására koncentrál. E terület iránti elkötelezettség a legmagasabb szintű technikai fejlesztéseket, ügyfélszolgálatot és sztenderdizációt tesz lehetővé. Ez a globális, országok közötti együttműködés alapvető fontosságú lesz a hirdetők, reklámügynökségek és multinacionális médiatulajdonosok számára. Az AGB Nielsen Media Research jelenleg több háztartásban végez televíziós műszeres közönségmérést, mint bármely másik – e területen működő – nemzetközi cég. Év

Ország

Panel Háztartások száma

2003 Horvátország - Ausztrália Fizetős TV - Moszkva - Moldávia

660 – 1,000 – 300 – 350

2002 Ausztrália regionális TV - Szerbia

1,950 – 890

2001 Egyesült Királyság – Dominikai Köztársaság

6,079 – 310

2000 Ausztrália (nagyvárosok)

3,000

1999 Fülöp szigetek – Fülöp szigetek (Manila)

1,520 – 730

1998 Libanon - Szlovénia

400 – 450

1997 Románia - Ciprus

800 – 350

1996 Írország – Dél Korea – Kína - Lengyelország

670 – 1,550 – 3,410 – 1,750

1995 Malajzia - Mexikó

670 – 2, 250

1994 Szingapúr - Tajvan

600 – 2,000

1993 Indonézia - Venezuela

1,255 – 500

1992 Svédország - Magyarország

1,080 – 850

1991 Hong Kong

600

1990 Új-Zéland

490

1989 Dél Afrika - Törökország

1,526 – 1,960

1988 Görögország

1,200

1985 Thaiföld

835

1976 Olaszország

5,100

Összes Panel Háztartás

47,080

Mind az AGB Group, mind pedig a Nielsen Media Research International gazdag tapasztalattal rendelkezik az új rendszerek felállításában, a meglévők működtetésében, és ennek a know-how-nak a letéteményese az AGB Nielsen Media Research Támogató Központ. Amennyiben további információkra www.agbnielsen.net címen.

van

szüksége,

kérem,

látogassa

meg

weboldalunkat

a

Az AGB Hungary rövid története Az AGB Hungary Kft-t 1992-ben, nem sokkal a rendszerváltás után alapította az AGB Italia a Gallup Kft és az Informatix Kft. A cég megalapítását az indokolta, hogy a televíziós műsorszolgáltatók között több európai országban is egyre nagyobb verseny volt kibontakozóban és várható volt, hogy hamarosan Magyarországon is lehetővé válik a kereskedelmi televíziózás. Előre látható volt, hogy a piaci verseny kialakulásával egyre fontosabbá válik majd a TV társaságok, hirdetők és ügynökségek számára, hogy megbízható, általános egyenértékesként elfogadott nézettségi adatok alapján történjék a reklámidő értékesítése. A Magyar Televízió akkori vezetése felismerte a műszeres mérés jelentőségét és a műszeres mérésre kiírt egy pályázatot, melyen több másik cég mellett az AGB Hungary is részt vett. A pályázat elnyerése után az adatszolgáltatás Kelet-Európában elsőként Magyarországon és azon belül Budapesten indult el 200 mérőműszerrel. Az adatszolgáltatást országosan a Gallup naplós és az AGB Hungary műszeres adatainak összekapcsolásával lehetett biztosítani. 1993 őszétől 1994 tavaszáig a műszeres mérés mintája országossá bővült, így 1994. március 28-tól már 620 telepített háztartás alapján történt az adatszolgáltatás. A 620-as mintán az AGB Hungary már egyedül szolgáltatta az adatot, ezáltal felváltotta a naplós mérést. A nem telefonos háztartások reprezentálása a mintában akkoriban egyedülálló vállalkozás volt, melyet technikailag a mérőműszerek és rádiótelefonok összekapcsolása tett lehetővé. Az adatszolgáltatás az akkori piaci igényeknek megfelelően heti gyakorisággal történt, nyomtatott riportok és floppy lemezek formájában. A nézettségi adatbázisok elemzéséhez az AGB Hungary a TeleReport szoftvert forgalmazta. 1994-ben a cég tulajdonosi struktúrája átalakult és az AGB Italia 100% tulajdonrészt szerzett. A Médiatörvény 1996-ban történt elfogadása után várható volt, hogy hamarosan indulnak a földi terjesztésű országos kereskedelmi televíziók. 1996 végén a Magyar Televízió újabb, ezúttal meghívásos pályázatot írt ki a műszeres közönségmérésre, melyre három céget hívott meg, köztük az AGB Hungary-t. A pályázat nyertese az AGB Hungary Kft volt. A kereskedelmi televíziók 1997-es őszi indulásakor az AGB Hungary Kft-vel kötöttek szerződést, így indulásuk után kéthetes teszt-időszak befejeztével, amikorra a lefedettségük stabilizálódott, már a teljes megrendelői kör, vagyis a TV társaságok, hirdetők, ügynökségek számára másnap reggel on-line (BBS) rendszeren hozzáférhetővé váltak az előző esti nézettségi adatok. Az adatbázist a megrendelők ekkor már az AGB Media Services1 által kifejlesztett TeleMonitor szoftverbe töltötték, amellyel a nézői viselkedést illetve a műsorok és reklámblokkok nézettségét elemezték. A televíziós médiatervezést pedig a TelePlan szoftverrel végezték. 1996-ban az AGB Hungary elindította a szpot szintű adatszolgáltatást is, azaz nemcsak a műsorokra és reklámblokkokra, hanem a reklámszpotokra is lehetővé vált a nézettségi adatok közlése. Bevezetésre került a hazai piacon a TeleSpot elnevezésű szoftver, mely lehetővé tette a reklámkampányok Reach and Frequency ( Elérés és Gyakoriság ) alapú értékelését. A kampányok tervezésére pedig a Kubik szoftver került piaci bevezetésre. A kereskedelmi televíziók indulása valamint a televíziózás technikai fejlődése újabb kihívások elé állította az AGB Hungary-t. Annak érdekében, hogy a mérési rendszer még teljesebb mértékben megfeleljen az új piaci igényeknek és mérési követelményeknek, a cég három jelentős változtatást vezetett be: megnövelte a panel méretét 840 háztartásra, amely így naponta már 2200 ember televízió nézéséről szolgáltat adatot; megváltoztatta azon panel kontroll változókat, amelyek a televízió-nézést leginkább meghatározzák; és bevezette az iterációs súlyozást. A meglévő TVM1 műszereket kiegészítve a bővítéshez TVM2-es műszerek lettek felhasználva és a méréshez olyan kiegészítő detektorok kerültek alkalmazásra, melyek a videón illetve a műholdon keresztüli TV nézés esetében is lehetővé teszik a nézett csatorna azonosítását.

1

Az AGB Media Services az AGB Italia által alapított cég az AGB leányvállalatok nézőmérő rendszereinek támogatására, hardver és szoftver fejlesztésre 1992-ben létrehozott vállalat.

A piaci szereplők számának növekedésével és a kereskedelmi televíziók megjelenésével az AGB Italia Csoport elnöke, Dr. Alberto Colussi 1998 tavaszán javaslatot tett a Közös Megrendelői Testület felállítására, melynek elsődleges feladata az, hogy a tagok eldöntsék, hogy miképp történik a döntéshozatal és a finanszírozás, továbbá fórumként szolgál az információ szerzésre és vitára, a nézettségméréssel kapcsolatok sztenderdek maghatározására valamint a sztenderdek betartásának ellenőrzésére. A Megrendelői Testület ugyan formálisan nem jött létre, de informálisan a mai napig működik. A megrendelők 1998-ban megbízták Peter Menneert, a BBC korábbi munkatársát, hogy auditálja/értékelje az AGB Hungary mérési rendszerének néhány vonatkozását. A 840-es panelra való áttéréskor, 1999 elején egy újabb audittal bízták meg a megrendelők, ezúttal egy hazai piackutató céget a TÁRKI-t. 1998-ban a WPP csoport tulajdont szerzett az AGB Italia csoportban és így Az AGB Hungary-nek, mint az AGB Italia leányvállalatának tulajdonosi struktúrája a következőképp alakult: Alberto Colussi 51%, Rolando Stalli 19%, WPP 30%. 2000 januárjában az AGB Hungary kiszélesítette tevékenységi körét és megkezdte a reklám-monitoring „copy service” szolgáltatását. Ezzel az új szolgáltatással a sajtóban, rádióban, televízióban köztéri reklámokon valamint (később) az interneten megjelent hirdetésekről tud naponta frissített információt adni egy adott hirdető illetve versenytársainak hirdetési megjelenéseiről. 2001-ben bevezetésre került a ARS (Advertising Research System) elnevezésű szoftver, melyet a cég kreatív ügynökségek és hirdetők számára fejlesztett ki. Ez a szoftver és a mögötte levő adatbázis lehetővé teszi a megjelent hirdetések gyors megkeresését és összehasonlítását. 2000 nyarától 2001 végéig az AGB Hungary az ausztrál Red Sheriff rendszer által biztosított technológiával internet-mérést végzett. 2000 novemberében a korábbi videókazettás rendszerű műsorcím- és szpot-rögzítésről az AGB áttért a digitális rögzítésre, ezzel lehetővé téve a minél gyorsabb és precízebb adatszolgáltatást. Magyarországon az AGB Hungary új nevén AGB Nielsen Médiakutató Kft – az AGB Nielsen Media Reseach tagjaként – végez nézettségmérést, melyhez az AGB Italia és az AGB Media Services által kifejlesztett és gyártott TVM1 és TVM2 mérőműszereket használja. A sugárzási lehetőségek bővülése következtében az AGB Hungary és az AGB Tech kifejlesztette az Antenna Mikro és a UPC kábel vételére is alkalmas eszközöket. Jelenleg a UPC direct lefedettsége még viszonylag alacsony Magyarországon, és ennek mérése kizárólag az AGB Lab által legújabban kifejlesztett TVM4 műszerrel lehetséges. A magyar piacon TVM4 típusú műszerek kerültek telepítésre igazodva a televíziós környezet változásaihoz, így a televíziós készülékek számának növekedéséhez, a videó, a DVD és a set-top boxok, valamint 100 Hz-es tévé készülékek terjedéséhez. A digitális televíziók megjelenésére készülve már a TVM4 mellett a legújabb generációjú TVM5 és Unitam műszerek is kifejlesztésre kerültek. A magyar piacon a technikai fejlődés figyelembe vételével jövőre kezdődik meg a TVM5 műszerek telepítése a komplex televíziós környezettel rendelkező háztartásokban. A műszerek, a produkciós szoftver (Pollux) mellett az alkalmazói szoftverek fejlesztése is folyamatos. Ügyfeleink az idei év során tesztelik a TeleMonitort és TeleSpotot leváltó alkalmazói szoftverünket, mely az Arianna név alatt egy közös platformon teszi lehetővé, hogy a műsorcím és szpot adatbázist integráltan használják. Digitális Televízió Magyarországon 1999. július 9-én indult az első kísérleti digitális műsorszórás. Az Antenna Hungária Rt. a három közszolgálati csatornán – MTV, m2, Duna TV – végez kísérleti digitális műsorsugárzást, valamint az interaktív szolgáltatásra is hamarosan felkészül. 2004-ben Budapesten és környékén kísérleti jelleggel elindult a digitális földi sugárzás. A földi digitális set-top boxok ma már kevesebb mint 100 Euróért megvásárolhatók a szaküzletekben. A digitális földi set-top boxok terjedését egyelőre a törvényi szabályozás hiánya akadályozza, hiszen amíg nem lehet a fogható csatornák számát a jelenlegi három közszolgálatiról jelentősen felbővíteni, valószínűleg nem lehet ezek tömeges elterjedésére számítani. A tervek szerint műsorszolgáltatás.

Magyarországon

2012-ben

szűnik

meg

az

analóg

A digitális tévékészülékek egyelőre még túl drágák ahhoz, hogy a fogyasztók többsége megvásárolhassa. Így tehát időbe telik, amíg a lakosság áttér az analógról a digitális televízióra. A mérőműszerek legújabb generációját képviselő TVM4, TVM5 és Unitam azonban már felkészült a váltásra. Az AGB Hungary Kft. mely tagja a 2005 tavaszán létrejött AGB Nielsen Media Research vállalkozásnak, AGB Nielsen Médiakutató Kft. néven szolgálja tovább partnereit, figyelembe véve a helyi megrendelői igényeket a megbízhatóság, a függetlenség és az átvilágíthatóság elvének, valamint a műszeres mérés nemzetközi irányelveinek tiszteletben tartásával.

A magyar televíziós piac áttekintése 1995-2004 1997 októberétől, Magyarországon először a világon, két országos lefedettségű földi sugárzású kereskedelmi csatorna kezdte meg adását, az MTM-SBS érdekeltségébe tartozó „tv2” és a CLT-UFA, Pearson csoporthoz tartozó „RTL Klub”. Ezt megelőzően földi vétellel csak két közszolgálati csatorna műsora volt elérhető. Ez a Magyar Televízió „MTV1” illetve „MTV2” programja volt. 1992 óta állami támogatással, működik az első magyar műholdas közszolgálati feladatokat is ellátó csatorna a Duna Televízió. A magyar televíziós piacon a földi kereskedelmi adók megjelenése előtt magyar nyelvű kereskedelmi csatorna csak kábelhálózatokon jelenhetett meg. Az első hazai programokkal szinte egy időben indult az HBO is. A kábelhálózatok kapacitása lehetővé tette a csekély számú kereskedelmi adás mellett idegen nyelvű szatellit programok, önkormányzatok és helyi közösségek műsorának szolgáltatását. 1997 októberét követően a magyar televíziós piac teljesen átrendeződött. Az MTV1 maradt az egyetlen földi sugárzású közszolgálati csatorna. Az MTV2 földi frekvenciáját felosztották a két új kereskedelmi adó között. Az MTV2 (jelenleg „m2”) adása műholdra került. Nem sokkal ezt követően a Duna TV is helyet változtatott, áthelyezték az MTV2 műholdjára. (Az MTV1 megvált közkedvelt reggeli műsorától, mely előbb a TV3-on, ennek megszűnését követően, a Magyar ATV csatornára került, majd vissza az MTV1-re. A kábel piacon is komoly változások zajlottak. Az új földi csatornák megjelenése előtt egyes befektetők a kábelen már jól működő kereskedelmi csatornákat vásárolták fel. Így jött létre a „TV3” és az „MSat-Szív TV”. 1997 októberét követően a hirdetési piacon keletkezett túlkínálat, a földi csatornák iránti nézői érdeklődés növekedése a kezdeti sikereket ezeknél a kábel csatornáknál komoly veszteséggé változtatta. Legtovább a TV3 volt képernyőn, 2000 februárjában szüntette be műsorát. 1998-tól a kábel szolgáltatási piac felszabadításával új lehetőségek nyíltak. A nagy kábelszolgáltatók megjelenésével, UPC, MATÁVkábel, a magyar nyelvű programok száma évről évre tovább növekedett. Tematikus programok jelentek meg a film, a sport, a tudomány iránt érdeklődők, a gyerekek, a női nézők és idősebbek számára. Az általános műsorkínálatú kábeles kereskedelmi adók megszűnését követő látszólagos űr betöltésére 2001től új vállalkozók jelentek meg. 2004 végén mintegy 50 magyar nyelvű csatorna kínálta műsorait magyar nyelven. A rendkívüli koncentrációt mutató televíziós piacon a sport, természet és dokumentum filmek, régi filmek bemutatására szakosodó csatornák mellett megjelent a hírtelevízió is. Az AGB Hungary műszeres közönségmérő rendszerével országos reprezentatív panelen 1994-től kíséri nyomon a magyar televíziós piac változásait. Idősoros elemzéseink 1995-től indulnak, mert ekkortól áll rendelkezésre egységes adatbázis, lehetővé téve a bepillantást a változások eredményei és következményei közé. Elemzéseink elkészítésénél elsődleges szempont volt, hogy ábráinkon csak összehasonlítható információkat jelenítsünk meg, ábráról ábrára ezért változhat és részben változik is az áttekinthető évek sora. Az elemzések három fő csoportra tagolódnak: A televíziónézők - televíziós eszközökkel való ellátottság - televíziós „műsorfogyasztás” mennyisége Televízió-csatornák és nézőik - műsortípus kínálat - műsor és csatorna preferenciák - a közönség megoszlása Televíziónézők és hirdetők - reklámnézési idő - a hirdetések mennyisége - a nézők elérése

A televíziónézők 1. Felszereltség A televíziós piac összefüggéseinek feltárásához elengedhetetlen évenkénti alapozó felmérések a magyar háztartások tévés felszereltségének dinamikáját illusztrálják. A kilencvenes években megközelítőleg a háztartások 4-5 százalékában nem volt televízió, 2004-re ez az arány 2 százalékra csökkent. Elemzéseinkben a 100 százalékot a televíziós szolgáltatásokkal ellátott háztartások képviselik. Televíziós szolgáltatásokkal ellátott személyek aránya a tévés háztartásokban élő 4 éven felüli személyek százalékában 1995-2004 98.4 94.8 84.9

100

Távirányítós tv van (REMOTE CONT.)

90

65.4 66.1

80

60.0

70 60

40.3

40 30 20

22.0 2 22.2

58.6 98.4 94.82 67.2 89.7 97.7

Műholdas vétel van (CATV or MMDS or SMATV or DTH) Videó, DVD van (VCR, DVD) Kábeltévé-hálózathoz csatlakozik (CATV)

65.9 65.4 66.6 65.8 59.5 68.2 67.2 58.6 55.8

45.7

Teletext vétel van

Több készülék van (2+ TV SETS) Egyedi vagy közösségi parabola antennához csatlakozik

16.7

10 0

66.6

45.0

50

Színes tv van (COLOUR TV)

7.8 5.6

1.5

AM-mikro hálózathoz csatlakozik (MMDS)

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Tévés háztartásokban lakó 4+ éves személy: 1995 = 9 568 294; 1996 = 9 442 462; 1997 = 9 398 659; 1998 = 9 180 099; 1999 = 9 235 190; 2000 = 9 078 060; 2001 = 9 082 319; 2002 = 9 414 100; 2003 = 9 415 216; 2004 = 9 434 935

2004-re a televíziós háztartásokban élő 4 évnél idősebb személyek 98,4 százaléka színes képernyőn követheti a műsorszolgáltatók kínálatát, 45,7 százaléka nem kényszerül azonos műsort nézni családtagjaival, mert a másodkészülék lehetővé teszi az egyéni programválasztást. Az 1995-2004 közötti időszakban ezt a több mint 23 százalékpontos növekedést nagymértékben a labdarúgó VB/EB vagy az olimpia eseményei indukálták. Hasonló növekedési ütem jelenik meg a távirányítós készülék és teletext ellátottság körében az új TV-készülékeknek köszönhetően. A műholdas csatornák fogyasztói 10 év alatt csekély mértékben, mindössze 5,4 százalékponttal nőttek. A vétel módjában azonban komoly változások történtek. A nagy kábeltársaságok megjelenésével 1998-tól csökkent az egyedi vagy közösségi parabola antennákhoz csatlakozók száma. Ugyanez jellemzi az AMmicro vételi körét, melynek nagy arányú csökkenését, 1999-től, a sugárzás kódolása okozta. Ugyanakkor differenciálódott a kábeles háztartások köre, a piacon forgalomban lévő 50 magyar nyelvű csatornából a sokcsatornás (kábel, AM, UPC direct) háztartások átlagosan 21 csatornát, a nagyobb kábelszolgáltatók csillagpontos hálózatán kialakított bő csomagjaira előfizetők azonban átlagosan 26 magyar nyelvű programot hangolnak be készülékükön. 1995 óta folyamatosan növekedett a videó ellátottság. 2004-re a televíziós háztartásban élők 63 százaléka videózott, illetve kétharmada videót és/vagy DVD-t használt.

2. A felnőttek videózásra és televíziózásra fordított ideje

Videónézésre fordított idő heti átlaga a felnőttek körében (18+)

1996 – 2004

óra:perc /hét

2:00

36:00

Videó

Total TV trend

32:00 28:00

1:30

24:00

1:17 1:10

20:00

1:00

0:56 0:49

0:49

0:49 0:42

0:42

16:00

0:42

0:30

8:00 4:00

0:00

óra:perc /hét

12:00

0:00

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

* 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997. 09. 29.–11. 02 -ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban

A fenti ábrán a videózásra fordított idő csökkenését figyelhetjük meg az országos lefedettségű földi sugárzású kereskedelmi csatornák, a TV2 és az RTL Klub, megjelenésével egy időben. Jelentős különbség figyelhető meg 1997 és 1998 között, ugyanakkor ez a tendencia enyhe emelkedőbe hajlik át 2003-tól, és 2004-re további növekedés tapasztalható - amely feltehetően a DVD lejátszók nagyobb arányú elterjedésével hozható összefüggésbe.

A televíziónézésre fordított idő heti átlaga a felnőttek körében (18+) 40:00

Egyéb adók + videó

36:00

Országos földi adók 32:00 28:49

28:00

26:15

26:36

27:25

óra:perc /hét

6:39

24:00

22:19

20:00

16:00

6:46

7:56

6:14

31:57

33:01

30:20

30:34

6:04

6:53

7:28

24:16

23:41

23:48

24:09

24:16

2000

2001

2002

2003

2004

7:48

8:45

8:03

5:02 17:10 1:21

17:14 1:59

12:00

8:00

29:21

31:16

15:49

15:15

17:17

19:29

18:40

1995

1996

22:10

23:07

1998

1999

19:22

4:00

0:00 1992

1993

1994

Naplós mérés * 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997.09.29 - 11.02-ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban.

1997*

Elektronikus nézőmérő

Az új adók által teremtett bő kínálat hatására 1997-ről 1998-ra a felnőtt televíziónézők átlagos heti képernyő előtt töltött ideje több mint egy órával, 28 óra 49 percre növekedett. Az ábrán más, ezt megelőző, években is jelentős emelkedések figyelhetők meg. Az ok részben a nézettségmérés változásából fakad. 1992-ig heti összesítésű naplós módszerrel vizsgálták a nézői viselkedést. 1992 év végére állította fel Budapesten első - 200 háztartásra kiterjedő - elektronikus nézőmérő paneljét az AGB Hungary. Az 1993 évre vonatkozó, az ábrán megjelenő országos adatok a Budapesti elektronikus és az ország további területeire kiterjedő naplós mérés eredményei alapján alakultak ki. 1994 tavaszától kizárólag műszeres közönségmérés folyik, 1999 áprilisáig 620 háztartásból álló, majd ezt követően 840 háztartásra kiterjedő országos panelen. Ábránkon megjelenik a földi sugárzású csatornák nézésére fordított idő is. Ennek változásai jól tükrözik a magyar nyelvű kábelcsatornák piacán bekövetkezett változásokat. Míg 1996-1997-ben 3 kedvelt, általános műsorkínálatú kábelcsatorna is volt a médiapiacon (Szív TV A3/MSat, TV3), úgy 1998-1999-re a földi kereskedelmi csatornák hatása miatt erősen gyengült e csatornák nézettsége. 1999-ben előbb az MSat Szív TV, majd 2000-ben a TV3 szüntette be adását. A folyamatosan bővülő kábelkínálat újabb magyar nyelvű általános műsorkínálatú és tematikus csatornák megjelenésével 2001-től kezdett évről évre erősödni, és 2003-ról 2004-re az országos földi adók viszonylagos stagnálása mellett a kábelcsatornákra fordított nézési idő – eddigieknél is jelentősebb – emelkedését figyelhetjük meg. A felnőttek heti televíziózási ideje az elektronikus mérés megkezdése óta a bővülő műsorkínálat hatására folyamatosan növekszik. 2001-ben 10 órával, míg 2004-ben csupán 7 órával marad alatta az átlagos heti 40 órás munkahétnek, amit az ábrán is próbáltunk érzékeltetni. 3. A televíziózásra fordított idő napi átlaga különböző nézői csoportok körében 1995-2004 között a 4 évesnél idősebb teljes lakosság és a benne foglalt demográfiai csoportok televíziózásáról is képet alkothatunk a következő ábrák segítségével.

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1995 – 2004

3:30

4 évnél idősebb Totál 4+ teljes lakosság

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

4:30 3:45

Felnőtt /18+ éves 4:42 2:33

4-17 éves 3:32 3:21

18-49 éves 3:59 4:20

50+ éves 5:41

2:00

2:30

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

6:00

ATV (óra:perc/fő)

Az évről évre megjelenő újdonságok, a kínálat folyamatos növekedése minden korosztályra hatott. 2000 és 2001 között egyes demográfiai csoportok esetében megfigyelhető a növekedés átmeneti megtorpanása, 2002-től azonban – különösen az 50 év felettiek esetében – tovább növekszik a napi átlagos nézési idő, amely 2004-re minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett. 1995-höz képest 2004-re egy órával nőtt a képernyő előtt töltött idő a 4 évesnél idősebb, teljes népesség körében, míg az idősek, 50 év felettiek esetében az átlagos nézési idő növekménye 81 perc.

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1995 – 2004 3:30

Csak földi vétellel rendelkezők

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

4:28 3:29

Nem csak földi vétellel rendelkezők 4:31 3:38

Nők 4:42 3:20

Férfiak 4:16

2:00

2:30

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

ATV (óra:perc/fő)

A fenti ábrán jól látszik, hogy a kábelkínálat egyre jelentősebb bővülése ellenére a napi átlagos nézési idő – illetve annak emelkedése – a vételi módtól függetlenül nagyjából azonos 1995 és 2004 között, csupán néhány köztes évben tértek el egymásból. Nemek tekintetében a növekedés közel azonos mértékben és ütemben ment végbe, a nők javára fennálló kezdeti 18 perces különbség 2004-re 26 percre növekedett.

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1995 – 2004 3:50

<=8 ált. isk.18 év felett 4:50 3:39

Érettségizett

4:36 3:21

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Diplomás 4:14

2:00

2:30

3:00

ATV (óra:perc/fő)

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1995 – 2004 4:18

Főbevásárló

1995 1996

5:27 4:30

1997 1998 1999 2000

Háztartásban 1-2 fő 5:33 3:10

2001 2002 2003

Háztartásban 3-4 fő 4:07 2:50

2004 Háztartásban 5+ fő 3:29

2:00

2:30

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

6:00

ATV (óra:perc/fő)

A következő ábrán a napi átlagos tévénézési idő vásárlóerő-kategóriák szerinti bontásban látható.

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1998 – 2004 3:06

PP A

1998 3:46

1999

3:41

2000

PP B

2001

3:58 3:49

2002

PP C

2003

4:24 3:51

2004

PP D 4:53 4:31

PP E 5:27

2:00

2:30

ATV (óra:perc/fő)

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

Jelentősebb mértékű növekedés az alacsonyabb D és E kategóriák esetében következett be: mindkét célcsoport tagjai nagyjából 1 órával növelték napi tévénézési idejüket, amely már a kezdetektől lényegesen magasabb volt az A, B és C kategóriák képviselőinek nézési idejétől. A legfelső A és a legalacsonyabb E kategóriába tartozók tévénézési ideje közötti különbség 1998-tól 2004-ig 81 percről 101 percre emelkedett.

A televíziózásra fordított idő napi átlaga 1999 – 2004 2:17

Eso A

*

1999

3:39 2:37

2000

Eso BC1

2001

4:35 2:40

2002

Eso C2

2003

4:28 2:58

2004

Eso D 4:24 3:10

Eso E 4:52

2:00

2:30

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

ATV (óra:perc/fő)

*1999-ben az adatok április 12-től állnak rendelkezésre.

Esomar kategóriák szerinti bontásban szintén megfigyelhető a vásárlóerő kategóriák között is fennálló lépcsőzetes nézési idő növekedés, ugyanakkor az egyes évek között a C2 kategória kivételével már korántsem áll fenn ez az egyenletes emelkedés: feltehetően a 2000-es olimpia és a 2002-es labdarúgó világbajnokság idézhetett elő kiugróan magasabb napi átlagos tévénézési időt - elsősorban az A, D és E kategóriák esetében. A következő ábra néhány új, 2004-ben bevezetett célcsoport tévénézésre fordított napi átlagos idejét mutatja: A televíziózásra fordított idő napi átlaga 2004. év 3:39

Internet felhasználó

4:35

Internet felhasználó - Nem

4:41

Szépirodalom, művészeti könyv olvasó

4:23

Szépirodalom, művészeti könyv olvasó - Nem

Szakirodalom, tudományos könyv olvasó

4:20

Szakirodalom, tudományos könyv olvasó - Nem

4:35

Krimi- és lektür- olvasó

5:00

Krimi- és lektür- olvasó - Nem

4:17

Pop-rock zene hallgató

4:18 4:50

Pop-rock zene hallgató - Nem

Klasszikus, jazz és opera hallgató

4:42

Klasszikus, jazz és opera hallgató - Nem

4:27

Cigány- és népzene hallgató

5:07

Cigány- és népzene hallgató - Nem

2:00

4:05

2:30

ATV (óra:perc/fő)

3:00

3:30

4:00

4:30

5:00

5:30

4. A televízió nézettség alakulása a nap folyamán (heti átlag) Ahogy a napi televízió-nézési idő évről-évre folyamatosan növekszik, úgy – bár kevésbé látványos módon – a napi nézettségi görbék is tükrözik a nézőszám emelkedését. A görbék 1995-től 2004-ig szinte egymásra simulnak. Az éves átlagok eltéréseit csak a kinagyított napszaki részletezésben érzékelhetjük.

A televízió-nézettség alakulása teljes nap, 5 perces bontásban 1995 – 2004 60

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Totál 4+

55 50 45 40 35

AMR (%)

30 25 20 15 10 5

02:00 - 02:04

01:00 - 01:04

24:00 - 00:04

23:00 - 23:04

22:00 - 22:04

21:00 - 21:04

20:00 - 20:04

19:00 - 19:04

18:00 - 18:04

17:00 - 17:04

16:00 - 16:04

15:00 - 15:04

14:00 - 14:04

13:00 - 13:04

12:00 - 12:04

11:00 - 11:04

10:00 - 10:04

09:00 - 09:04

08:00 - 08:04

07:00 - 07:04

06:00 - 06:04

05:00 - 05:04

04:00 - 04:04

03:00 - 03:04

02:00 - 02:04

0

Reggel, 5:30-8:59 között, az 1995-96-97 évek görbéi szorosan egymásra simulnak. 1998-tól szerény mértékű, egyenletes emelkedés figyelhető meg a teljes napszakban, és ez a trend 2004-ben egyértelműen tovább folyatódott. E kora reggeli idősávban a nézettség átlagosan 3%-kal növekedett 1995-től 2004-ig.

A televízió-nézettség alakulása a 05:30-08:59 idősávban 5 perces bontásban

1995 - 2004

Totál 4+

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

5

09:00 - 09:04

08:45 - 08:49

08:30 - 08:34

08:15 - 08:19

08:00 - 08:04

07:45 - 07:49

07:30 - 07:34

07:15 - 07:19

07:00 - 07:04

06:45 - 06:49

06:30 - 06:34

06:15 - 06:19

06:00 - 06:04

05:45 - 05:49

0 05:30 - 05:34

AMR (%)

10

A televízió-nézettség alakulása a 09:00-15:59 idősávban 5 perces bontásban

1995 - 2004 25

20

AMR (%)

Totál 4+

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

15

10

16:00 - 16:04

15:45 - 15:49

15:30 - 15:34

15:15 - 15:19

15:00 - 15:04

14:45 - 14:49

14:30 - 14:34

14:15 - 14:19

14:00 - 14:04

13:45 - 13:49

13:30 - 13:34

13:15 - 13:19

13:00 - 13:04

12:45 - 12:49

12:30 - 12:34

12:15 - 12:19

12:00 - 12:04

11:45 - 11:49

11:30 - 11:34

11:15 - 11:19

11:00 - 11:04

10:45 - 10:49

10:30 - 10:34

10:15 - 10:19

10:00 - 10:04

09:45 - 09:49

09:30 - 09:34

09:15 - 09:19

09:00 - 09:04

5

Napközben a 9:00-11:59 időszakban lényegében változatlan nézettség 1995-2001 között, majd 2002-2004 között átlagosan 2 százalékkal emelkedett. 1995-1997 években egy kedvelt programnak köszönhetően (Dallas) a 11:00-11:59 idősávban hirtelen megnőtt a nézettség. Folyamatos, egyenletes növekedés következik a 12:00-15:59 időszakban. 1995-2004 különbsége átlagosan 4,8% a teljes idősávban. Az 1995-1997 években – szintén egy kedvelt programnak köszönhetően (Kisasszony /brazil sorozat és Walt Disney) – átmenetileg ugrásszerűen megnő a nézettség a 16:30-17:00 idősávban. 2001-re az átlag kisimul, de a múltban kedvelt program átlagos szintjét éri csupán el. A 17:00-18:29 idősávban 2001-re visszaesés tapasztalható 1999 és 2000-hez képest, ahol a nézettség feltehetően szintén két népszerű sorozat miatt nőtt meg (1999: Esmeralda; 2000: Vad angyal) - túlszárnyalva még a 2004-es évet is, amikor egyébként majdnem végig a legmagasabb volt a nézettség a korábbi évekétől a teljes idősávban. A teljes, késő délutáni idősávban az átlagos nézettség 6,3%-kal emelkedett 1995 és 2004 között. A televízió-nézettség alakulása a 16:00-18:29 idősávban 5 perces bontásban 1995 - 2004 40

Totál 4+ 35

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

25

20

18:30 - 18:34

18:15 - 18:19

18:00 - 18:04

17:45 - 17:49

17:30 - 17:34

17:15 - 17:19

17:00 - 17:04

16:45 - 16:49

16:30 - 16:34

16:15 - 16:19

15 16:00 - 16:04

AMR (%)

30

A televízió-nézettség alakulása a 18:30-22:29 idősávban 5 perces bontásban 1995 - 2004 55

Totál 4+ 50

45

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

AMR (%)

40

35

30

22:30 - 22:34

22:15 - 22:19

22:00 - 22:04

21:45 - 21:49

21:30 - 21:34

21:15 - 21:19

21:00 - 21:04

20:45 - 20:49

20:30 - 20:34

20:15 - 20:19

20:00 - 20:04

19:45 - 19:49

19:30 - 19:34

19:15 - 19:19

19:00 - 19:04

18:45 - 18:49

18:30 - 18:34

25

Főműsoridőben szinte párhuzamosan futnak a nézettségi görbék. (A 18:30-22:29 „kibővített” főműsoridő választását a nézettségi görbe kezdő és végpontja közötti hasonlóság indokolja). A napi átlag csúcspontja 20:45, ahol a legmagasabb nézettség egyértelműen 2000-ben volt; ebben fontos szerepet játszhatott az időközben megváltozott kezdési időponttal sugárzott Vad angyal című sorozat. A délamerikai szappanoperák divathulláma után megjelentek a magyar telenovellák, a reality showk, kvíz-műsorok, a zenei vetélkedők és a látványos sportműsorok. Ebben az idősávban 1995 és 2004 közötti különbség átlagosan 4,3%.

A televízió-nézettség alakulása a 22:30-01:59 idősávban 5 perces bontásban 1995 - 2004 35

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Totál 4+

30

25

AMR (%)

20

15

10

5

02:00 - 02:04

01:45 - 01:49

01:30 - 01:34

01:15 - 01:19

01:00 - 01:04

00:45 - 00:49

00:30 - 00:34

00:15 - 00:19

24:00 - 00:04

23:45 - 23:49

23:30 - 23:34

23:15 - 23:19

23:00 - 23:04

22:45 - 22:49

22:30 - 22:34

0

Késő este, 22:30-02:00, a nézési idő emelkedése itt is a leszálló görbék egyenletes, párhuzamos eltolódását okozta. A 2004-es év görbéje a délelőtti és délutáni idősávokhoz hasonlóan szintén a korábbi évek fölött húzódik az idősáv teljes egészében. E késő esti idősávban a nézettség átlagosan 5,4%-kal nőtt 1995-től 2004-ig.

5. A televíziózásra fordított idő napi átlagának napszak szerinti megoszlása A napi nézettségi görbén láthattuk, hogy a nézőszám minden napszakban növekedett, de nem mindenhol egyenletesen. 2004-re napközben átlagosan napi 19 perccel, a kibővített főműsoridőben és késő este 10 perccel televízióztunk többet mint 1995-ben. Az átlagos napi tévénézési idő 1998-ban ugrott meg jelentősen, a két országos lefedettségű kereskedelmi csatorna indulásával egy időben. Az 1998 és 2004 között végbement változást elsősorban a napközbeni és a késő esti tévénézési idő növekedése idézte elő.

Egy főre jutó nézett idő idősávonként

Reggel 05:30–08:59

Napközben 09:00–15:59

Délután 16:00–18:29

Főműsoridőben 18:30–22:29

Késő este 22:30–01:59

5:00

Átlagos napi nézett idő: (óra:perc)

4:30 4:00 3:30

3:29

3:31

0:20

0:21

4:08

0:27

0:29

0:30

1:50

3:55

3:57

0:23

0:22

1:49

1:49

1:51

1:50

0:37

0:39

0:41

0:42

0:41

3:42

1:41

1:41

4:22

4:30

0:30

0:31

1:50

1:51

0:40

0:42

0:44

0:22

3:00 2:30

4:16

4:06

1:43

2:00 1:30 1:00 0:30 0:00

0:35

0:34

0:51

0:51

0:52

0:53

1:01

1:03

0:44

0:48

0:58

0:42 0:11

0:11

0:12

0:13

0:13

0:14

0:15

0:16

0:17

0:17

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Egy főre jutó nézett idő megoszlása idősávonként Reggel 05:30–08:59

Napközben 09:00–15:59

Délután 16:00–18:29

Főműsoridőben 18:30–22:29

Késő este 22:30–01:59

100% 9.6%

10.0%

9.9%

9.8%

9.3%

11.0%

11.7%

11.7%

11.5%

11.5%

48.3%

47.9%

46.4%

46.4%

46.0%

45.1%

44.4%

43.0%

42.0%

41.1%

16.6%

17.4%

17.1%

16.5%

15.6%

16.3%

16.1%

16.7%

16.0%

16.7%

20.1%

20.9%

21.6%

21.7%

21.5%

21.1%

21.4%

22.7%

23.3%

23.3%

5.3%

5.2%

5.4%

5.5%

5.7%

5.7%

6.0%

6.3%

6.5%

6.3%

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

3:42

3:55

3:57

4:06

4:16

4:22

4:30

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Átlagos napi nézett idő: (óra:perc)

3:29

3:31

4:08

A felsorolt eltérések természetesen megváltoztatták a televíziózásra fordított idő napszak arányait is. A napközbeni és délutáni tévénézési idő aránya a teljes naphoz viszonyítva nem változott. 2004-ben reggel 1%-kal többet fordított tévézésre az átlag néző, mint 1995-ben. A késő este eltérése 2%. Ebből adódóan 7%-kal csökkent a főműsoridő aránya, ami még így is a legmagasabb, 2004-ben is még 41,1%. Természetesen a teljes televízió közönséget alkotó demográfiai csoportok viselkedése eltérő lehet. Ezt az eltérést vizsgálhatjuk meg az egyes csoportok napszak-affinitásának vizsgálatával. Különböző célcsoportok napszakonkénti tévénézési affinitása 2004 160 4-17 évesek

18-49 évesek

50+ évesek

Férfiak

Nők

99

112 101

93

88

89

70

80

84

110

106

110

104 86

95

98

98

95 80 75

Aff IDX

100

102

120

120

131

136

137

140

46

60

40

20

0 Reggel 05:30–08:59

Napközben 09:00–15:59

Délután 16:00–18:29

Főműsoridőben 18:30–22:29

Késő este 22:30–01:59

A fenti ábrán különböző korcsoportok valamint a nemek affinitás-értékeit vetettük össze 2004-ben napszakonként. Az 50 évnél idősebbek affinitása minden napszakban kiemelkedően magas volt a többi célcsoportéhoz képest, ellentétben a 4-17 évesekkel, akik a nap minden szakában alulreprezentálták népességbeli arányukat. A 18-49 évesek affinitása egyedül a késő esti idősávban mutatott 100 feletti értéket. A nők intenzívebb tévénézésére utal, hogy minden idősáv nézőtáborában nagyjából népességbeli arányuknak megfelelően jelen voltak, sőt délután ettől kissé magasabb affinitást is elértek, miközben a férfiak a késő este kivételével egész nap alulmúlták valós társadalmi arányukat.

Televízió csatornák és nézőik 6. Televízió csatornák átlagos napi elérésének és közönségarányának alakulása

Jellemző sugárzási mód szerinti átlagos napi elérés a felnőttek körében (18+)

Teljes Tévénézés

Országos földi adók

Egyéb csatornák

Videó

napi átlagos elérés (Reach%)

100 90 80

79.7

79.4

80.8

80.0

79.7 77.3

76.6

75.6

77.6

79.8

78.8

80.1

79.8 77.6

77.4

80.4

78.0

77.8

70 60 50

48.5

47.5

47.5

46.1

45.0

43.1

42.6

49.4

47.4

40 30 20 9.3

8.8

10

7.0

7.5

7.0

9.5

7.8

7.0

6.7

0

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

* 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997. 09. 29.–11. 02-ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban

A televíziók napi átlagos hatóköre az elmúlt évek során szinte alig változott. Naponta általában a tévével rendelkező 18 évnél idősebbek 80%-a, a 18-49 évesek 74%-a ül a képernyők elé. Ezt az értéket az országos lefedettségű földi adók együttesen képesek megközelíteni. A többi adó összességében is csupán a célcsoport tévénézőinek felét vonzza, bár nem feledkezhetünk el a körülményről, hogy nem mindenkinek van lehetősége ezeket nézni. Ugyanakkor mindkét célcsoport esetében nőtt a videó hatóköre, melynek szintje ismét elérte az RTL Klub és a TV2 indulási évében mért szintet.

Jellemző sugárzási mód szerinti átlagos napi elérés a 18-49 évesek körében

Teljes Tévénézés

Országos földi adók

Egyéb csatornák

Videó

napi átlagos elérés (Reach%)

100 90 80 70

74.6

75.8

74.4

75.8

75.6 72.8

70.0

69.2

74.7

73.3

72.6

74.8

74.3

72.2

71.8

74.4

71.3

71.6

60 50

48.4

46.0

42.7

43.5

43.8

43.5

42.9

45.9

42.2

40 30 20 12.1

13.3

10

10.0

9.6

10.2

8.5

10.2

8.8

12.7

0

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

* 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997. 09. 29.–11. 02-ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban

2004

Jellemző sugárzási mód szerint átlagos napi közönségarány a felnőttek körében (18+)

napi átlagos közönségarány (Share%)

Országos földi adók 100%

4.6

4.2

24.9

25.0

70.5

70.8

1996

1997

Videó

2.5

2.7

2.3

2.2

2.5

2.9

20.4

18.8

17.5

20.1

21.6

21.8

23.4

76.7

78.7

79.8

77.6

76.2

75.7

73.5

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

4:20

4:22

4:28

90% 80%

Egyéb csatornák

2.9

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

napi átlagos nézett idő:

3:47

(óra:perc)

3:55

4:07

4:11

4:34

4:42

* 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997. 09. 29.–11. 02-ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban

Földi adók napi átlagos közönségaránya a felnőttek (18+) körében az 1996-os 70%-ról 2001-re megközelítette a 80%-ot, miközben az egyéb adók részesedésének jelentős csökkenése figyelhető meg 1998-ban, az RTL Klub és a TV2 megjelenését követően, majd a kábelkínálat folyamatos bővülésével 2004-re értéke ismét megközelítette az 1997-es szintet. Hasonló folyamat ment végbe a 18-49 évesek esetében is, ahol az RTL Klub és a TV2 indulásától évről évre nőtt a földi csatornák részesedése, a kábel/műholdas csatornáké pedig az 1997-es 29,1%-ról 18,5%-ra csökkent 2000-re. Jelentősebb változás 2004-re következett be: feltehetően szintén a kábelkínálat bővülésének és a kábelcsatornák lefedettségnek növekedésének köszönhetően 23,4%-ra növekedett a részesedésük.

Jellemző sugárzási mód szerint átlagos napi közönségarány a 18-49 évesek körében

napi átlagos közönségarány (Share%)

Országos földi adók 100%

7.5

7.0

27.9

29.1

64.6

63.9

1996

1997

90% 80%

Egyéb csatornák

Videó

4.7

3.9

4.1

3.2

3.2

3.8

21.8

20.3

18.5

20.5

20.4

20.6

23.4

73.6

75.7

77.4

76.4

76.4

75.6

71.8

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

3:55

3:55

3:58

4.6

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% napi átlagos nézett idő: (óra:perc)

3:19

3:26

3:37

3:39

3:49

3:51

* 1997-ben a kereskedelmi csatornák indulásának teszt periódusa, 1997. 09. 29.–11. 02-ig tartó időszak nem szerepel az átlagszámításban

A földi sugárzású kereskedelmi adók (RTL+TV2) nézői profiljának változása 1998 – 2004 Nem csak földi vétel

Csak földi vétel

Férfiak

Nök

Város+község

Bp-megyeszékhely

100

32 68

2001

2002

30

31 69

31

33 67

30

2000

58

42

42

42

42

42

42

1999

2000

2001

2002

2003

2004

58

58

44

1998

56

47

58

2003

58

2002

60 50

69

70

2003

2004

70

1999

55

1999

71 52

1998

30

1998

40

53

megoszlás (%)

70

58

43 57

55

2001

45

42 58

2000

45

48

59

80

41

29

90

20 10

2004

0

A földi sugárzású kereskedelmi adók (RTL+TV2) nézői profiljának változása 1998 – 2004 Kor szerint

Iskolai végzettség

Háztartás taglétszáma 7

8

34

38

33

34

36

36

33

21

20

20

16 20

Háztartásban 3-4 fő

19

22

22

23

21

21

9

8

6

5 16

16

Háztartásban 1-2 fő

Háztartásban 5+ fő

Iskolai végzettség Diplomás

26

25

25

26

25

Érettségizett 48 46

51

47

50

47

49 73

72

71

72

78

78

40

78

50

24

60

25

megoszlás (%)

23

80 70

Háztartás taglétszáma

14

13

14

13

15

15

17

90

6

100

8 ált. vagy szakmunkás

Kor szerint

30 41

18

15

16

17

18

16

18-34 éves

10

17

40

40

38

40

39

36

4-17 éves

20

35-49 éves 50 év felett

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

0

Az új csatornák indulása megfordította a közszolgálati és kereskedelmi csatornák közönségarányait. Míg 1997-ben naponta átlagosan a közönség 62,8%-a választotta a közszolgálati csatornákat, úgy 1998-ra ugyancsak hasonló arányban a kereskedelmi csatornák mellett döntöttek. A földi kereskedelmi csatornák 2000-ben érték el maximális közönségarányukat, majd a magyar kábelcsatornák és a közszolgálatiak megerősödésével a 2000-es 67,1%-ról 2004-re 56,6%-ra csökkent a részesedésük.

Csatornajelleg szerinti átlagos napi közönségarány a felnőttek körében (18+)

52.3

63.9

50%

9

8

13

14

2.8

2.5

14.8

16.9

Esomar kategóriák

15

Esomar A

38

38

36

31

35

38

Esomar E

11

pp A

21.0

8

18.6

9

9

16.3

10

16

16.7

20.9

pp B

29

27

27

30

18.5

pp C

20

4:22

31

34

2002

30

4:20

2001 30

4:11

2000 37

1999

30

4:07

21

3:55 14

23

3:47

1997* 1998 23

1996

27

10%

27

0%

napi átlagos 20% nézett idő: (óra:perc)

56.6

Vásárlóerő (pp)

29.5

10%

30%

Esomar C2

58.9

61.8

65.3

Esomar BC1

20%

22

40%

25

29

62.8

27

50%

30

22

28

74.3

30%

2.9

Esomar D

23

23

40%

Videó

2.5

7

10

67.1

70% 60%

2.9

13

8

7

13

16

15

12

10

9

18

60%

14

8.4 17

80%

70% 17

90%

11.5

7

8.4

Egyéb külföldi

2.2

14.6 8.4 12.4 ESOMAR társ. kategória

10.4

9.6

8

80%

13.1 Vásárlóerő

10

12.7

9

100%

90%

10

100%

2.9 2.3 2.5 profiljának 2.7 együttes nézői változása 3.7 1998 – 2004 4.7 5.1 5.6

4.2

17

4.6

26

megoszlás (%) napi átlagos közönségarány (Share%)

Közszolgálati csatornák Földi kereskedelmi Egyéb magyar ker-i A földi sugárzású kereskedelmi adók (RTL+TV2)

4:28

2003pp D 2004 4:34

4:42

pp E

2004

2003

2002

2001

2000

* 1999

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

* Az országos kereskedelmi csatornák adatai 1997. november 3-tól állnak rendelkezésre. 0%

*1999. árpilis 12-től számított adatok!

Csatornajelleg szerinti átlagos napi elérés a felnőttek körében (18+) Közszolgálati csatornák

Földi kereskedelmi

Egyéb magyar ker-i

Egyéb külföldi

Videó

100

80

76.1

75.8

75.9

73.9

69.9

70

74.6

74.7

74.4

74.3

66.1

60

60.4

60.2

58.1

55.5

56.9

54.8

50 41.4

40.1

40

28.5

27.3 27.5

22.9

20 10

8.8

11.1

9.2

29.7 29.9

29.5 26.9

23.6

7.5

7.0

7.0

42.2

39.6

39.3

36.9

30 Nincs ilyen adat

napi átlagos elérés (Reach%)

90

22.0

6.7

22.1

21.9

9.5

7.8

7.0

0

1996

1997*

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

* Az országos kereskedelmi csatornák adatai 1997. november 3-tól állnak rendelkezésre.

A közszolgálati és kereskedelmi jellegű csatornák iránti érdeklődést jól mutatja a napi átlagos elérés változása. 1996-ban naponta átlagosan a televízióval ellátott 4 évnél idősebb teljes lakosság 23%-a fogyasztotta legalább egy percig a kereskedelmi csatornákat. A kereskedelmi adók iránt az érdeklődés évről évre növekedett. A földi kereskedelmi adók – RTL Klub és TV2 – napi átlagos hatóköre 1998-ban már 70% volt, 2001-től pedig stabil 74% az együttes elérésük. Az egyéb magyar kereskedelmi csatornák együttes hatóköre évről évre folyamatosan emelkedett. Nagyobb ugrás 2001-ben történt: a 2000-es 29,5%-ról 35,9%-ra, amely 2004-re már 42,2%-ot ért el. A külföldi csatornák hatóköre pontosan ellentétes folyamaton ment keresztül: a kezdeti 1996-os 40%-ról 22,1%-ra esett vissza 2004-ig.

A közszolgálati csatornák átlagos napi hatóköre is szűkült. Ennek a jelenségnek részben magyarázata lehet, az MTV2, vagy m2, közszolgálati csatorna sugárzásának változása. Műhold váltotta fel a földi terjesztést, ezzel nagyban csökkentve a csatornát elérők számát. A napi átlagos hatókör szűkülése azonban tovább folytatódott és 2001-re 55% alá esett, de 2003-ban és 2004-ben már ismét elérte a 60%ot.

A közszolgálati csatornák (MTV + m2 + Duna TV) együttes nézői-profil változása 1996 - 2004

Nem csak földi vétel

Csak földi vétel

Férfiak

Nök

Város+község

Bp-megyeszékhely

100%

37 63

2004

37

38 62

2003

38

63

2002

42

62

58

2000

2001

41

42

59

58

1999

1997

1998

37

2004

37

54 46

2003

63

53

55

48

45

2002

50

52 48

2001

54

50

46

1999

2000

56 44

1998

55

57 43

1997

63

2003

48 52

1997

60%

50%

45

30%

61

40%

20% 10%

1996

2004

0%

A közszolgálati csatornák (MTV+m2+Duna TV) együttes nézői-profil változása 1996 - 2004 Kor szerint

Iskolai végzettség

Háztartás taglétszáma

13

14

14

16

12

58

52

56

54

54

53

55

26

43

43 27

26

22

25

23

21

19

19

21

20 21

21

Háztartásban 3-4 fő Háztartásban 5+ fő

Iskolai Diplomás

22

60%

24

20

19

14

7

10

10

8

5

6

5 11

12

13

14

14

19

19

70%

Háztartás taglétszáma Háztartásban 1-2 fő

18

15

90%

80%

5

6

7

8 13

11

100%

Érettségizett 50% 8 ált. vagy szakmunkás

33

38

34

38

36

38

4-17 éves

36

45 55

56

54

53

60

58

59

44

62

64

64

62

63

59

Kor szerint

48

46

57

30%

60

73

40%

20%

18-34 éves 35-49 éves 50 év felett

9

10

10

9

10

10

9

1999

2000

2001

2002

2003

2004

1997

1998

13

12

1996

10%

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

0%

1996

megoszlás (%)

megoszlás (%)

70%

1996

35

36

65

64

2002

49 51

1996

80%

39

29

32

71

68

2001

67

1999

2000

32

33

68

1998

90%

A közszolgálati csatornák (MTV + m2 + Duna TV) együttes nézői-profil változása 1998 - 2004 Vásárlóerő

ESOMAR társ. kategória 10

14

16

12

24

18

17

15

19

18

16

15

18

Esomar A Esomar BC1

25

Esomar C2 22

21

Esomar E

29

29

29

27

29

50%

27

Esomar D

26

26

22

21

60%

Esomar

Vásárlóerő

8

28

pp A 8

10

13

16

27

30%

9

27

31

29

40%

31

26

megoszlás (%)

70%

16

80%

15

14

90%

20

14

11

11

8

11

11

11

12

9

100%

pp B pp C 30

32

28

28

28

25

25

24

22

16

10%

20

23

31

20%

pp D pp E

2004

2003

2002

2001

2000

* 1999

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

0%

*1999. árpilis 12-től számított adatok!

7. Televízió csatornák műsortípus szerint kínálatának és a nézők fogyasztásának megoszlása a csatornák nézői profiljának változása A közszolgálati csatornák napi nézőkörében bekövetkezett változások vizsgálatához áttekinthetjük a csatornák összesített évenkénti kínálatát 1996-2004 között.

Műsortípus szerinti kínálat megoszlása közszolgálati csatornákon 100%

3% 5%

11%

11%

10%

9%

14%

16%

11% 9%

megoszlása %

teljes sugárzási idő

11%

12%

11% 9%

10%

10%

12%

10%

3% 4%

Reklám

12%

Gyerekműsor Mozifilm

11%

4% 4%

2% 3%

6%

7%

12%

16%

Film, sorozat Szórakoztató Zene Sport Hírek

22%

18%

Információ Műv. tud. kult.

14%

14%

1% 1% 7%

2% 2% 5%

0%

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Oktatás Vallás Egyéb

A teljes műsoridőben a reklámok, a gyerek-, a sport- és a művelődéssel, tudománnyal, oktatással kapcsolatos műsorok valamint a mozifilmek, egyéb filmek és sorozatok megjelenési, kínálati arányai 1996tól 2004-ig lényegében nem változtak. Ezek közül jelentősebb átmeneti emelkedés a filmek, sorozatok esetében történt 1999-ben, illetve a tudományos - kulturális műsorok esetében 1998 és 2001 között. A sportműsorok aránya 2000-ben volt magasabb, ami a Sydney olimpia és a Labdarúgó Európa Bajnokság közvetítéseivel függhet össze. Ugyanakkor tartósan és jelentősen nőtt a hírműsorok kínálata 2001-től feltehetően a new yorki terrortámadás majd az utána következő eseményeknek köszönhetően, és ezt a kínálati arányt a következő években is fenntartották a közszolgálati csatornák.

A 4 évnél idősebb televíziós háztartásban élő teljes lakosság műsortípus szerinti fogyasztásának megoszlása közszolgálati csatornákon

100%

6%

4% 11% 14%

8%

10%

11%

nézett idő

Reklám Gyerekműsor

11%

10%

10%

14%

15%

15%

13% 11%

10%

21%

átlagos megoszlása %

4% 2%

Mozifilm Film, sorozat

24% 22%

8%

25%

3% 11%

10%

Szórakoztató Zene Sport

2% Hírek

7%

18% Információ

11%

Műv. tud. kult. 13%

13%

Oktatás

7%

5% 0.3% 1% 8%

0.3% 1% 4%

0%

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Vallás Egyéb

2004

A viszonylag egyenletes film- és sorozat kínálat ellenére a fogyasztásuk aránya 2000-től jelentősen visszaesett a korábbi évekhez képest, ugyanakkor a sportműsorok iránti kereslet a 2000-es olimpia évében kiemelkedő volt, de kisebb mértékben 2002-ben és 2004-ben is magasabb volt az átlagosnál. A hírműsorok fogyasztási aránya nagyjából megfelelt a kínálati arány növekedésének, vagyis a tévénézők 2001 óta növelték érdeklődésüket a hírműsorok iránt a korábbiakhoz képest. A nézők kevésbé keresnek szórakoztató műsorokat a közszolgálati csatornákon. Ennek oka lehet a földi kereskedelmi csatornák megjelenésével ugrásszerűen megnövekedett film és szórakoztató program kínálat.

Műsortípus szerinti kínálat megoszlása országos lefedettségű kereskedelmi adókon (RTL Klub + TV2) 100%

3%

5%

7%

9%

9%

10%

12%

12%

Gyerekműsor

13% 6% 12%

14%

17%

16%

19%

17%

19%

Mozifilm Film, sorozat Szórakoztató

megoszlása %

teljes sugárzási idő

18%

Reklám

20%

27%

22%

29%

19%

27%

30%

Zene 17%

Sport

7%

Hírek 14%

9.2%

0.7% 1.9% 3.8%

0.9% 6.0%

12%

13%

2.7%

4.1%

0.3% 0.3%

5%

0%

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Információ Műv. tud. kult. Oktatás

0.4% 0.0%

Vallás

9%

Egyéb

2004

1998 óta a filmet és szórakoztató műsort keresők az adásidő közel 45%-ában találhattak ilyen típusú programot az évek során a földi kereskedelmi adókon. A kínálat növekedése a nézők választásán is érezhető: 1996-ban a televíziózási idő több mint 60%-át fordították filmre, sorozatra és szórakoztató műsorra, míg 2004-re – bár az arányuk hasonló maradt – a szórakoztató műsorok fogyasztási aránya megduplázódott 10%-ról 21%-ra – elsősorban a sorozatok rovására.

A 4 évnél idősebb televíziós háztartásban élő teljes lakosság műsortípus szerinti fogyasztásának megoszlása az országos lefedettségű kereskedelmi adókon (RTL Klub + TV2) 100% 8%

9%

9%

9%

10%

11%

7%

2% 18%

nézett idő

21%

átlagos megoszlása %

12%

23%

27%

23%

Reklám Gyerekműsor Mozifilm

24%

24% Film, sorozat Szórakoztató

33%

23%

36% 33%

19%

18%

29%

Zene Sport

21%

10%

1% 3% 7% 7% 1% 0.2%

3% 1% 10% 7% 3%

0.0%

0.0% 0.1%

19%

13%

0%

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Hírek Információ Műv. tud. kult. Oktatás Vallás Egyéb

A földi kereskedelmi csatornákon a hirdetések sugárzási ideje is évről évre egyenletesen növekedett. A teljes adásidő 3%-áról 2004-ig a négyszeresére, azaz 12%-ra nőtt. A nézői viselkedés itt is a film kínálat és fogyasztás arányaihoz hasonlóan változott. 1996-2004 között 9%-ról 11%-ra nőtt. Amennyiben a teljes nézési idő növekedését is figyelembe vesszük, a naponta átlagosan reklámok nézésére fordított idő aránya igen jelentős.

Televízió-nézők és hirdetők 8. A reklámfilmek számának és napszakonkénti megoszlásának alakulása az évek során A reklámfilmek számának és napszakonkénti megoszlásának változását a két országos lefedettségű kereskedelmi csatornán, az RTL Klub-on és a TV2-n vizsgáljuk.

Reklámfilmek éves összesített megjelenésszámának változása az országos lefedettségű földi adókon (RTL Klub, TV2) 1998 – 2004 280 000

270 305

260 000

251 041

240 000

38 345

megjelenések száma

220 000

62 222

30 036

180 000 160 000

151 893

140 000

14 234

120 000

106 042

100 000

8 650 43 916

60 000

52 891

30 463

163 423 21 146

25 967

Főműsoridő 19:00 - 22:59

61 598

171 645 53 352

50 903 47 899

48 783

44 427 42 386

32 586

21 227

87 587 72 616

20 000

23 529

38 051

42 739

45 875

8 720

16 254

19 053

19 923

1998*

1999

2000

2001

Délután 16:00 - 18:59 Napközben 09:00 - 15:59

35 453

Reggel 06:00 - 08:59

56 865

40 000 0

Késő este 23:00 - 25:59

210 494

200 000

80 000

38 525

27 855

29 699

31 068

2002

2003

2004

* a jelzett évben a műsorokhoz kapcsolódó szponzormegjelenések is részét képezik az éves összesítésnek

Ezen a két adón a sugárzott reklámok száma 2004-ben már meghaladta az 1998-as érték két és félszeresét, együttesen több mint 270 ezer szpotot sugároztak. A főműsoridő és a délután telítettsége miatt a legnagyobb arányú növekedés a délelőtti - kora délutáni idősávban (napközben) figyelhető meg, ahol az 1998-as szpotszám majdnem a négyszeresére nőtt. A növekedés láthatóan az utóbbi két évben, 2002-től kezdődően vált erőteljessé, amellyel párhuzamosan a főműsoridős és a délutáni szpotszám stagnálása következett be. A hirdetők tehát ezeknek az idősávoknak a telítettsége miatt más napszakokra, elsősorban a kora délutáni idősávra igyekeztek átcsoportosítani megjelenéseiket. A késő esti idősávban – bár a sugárzott reklámfilmek száma több mint négyszeresére nőtt 1998 óta – az utóbbi két évben szintén stagnálás figyelhető meg. A kora reggeli órák is egyre hangsúlyosabbak lettek a hirdetések szempontjából az elmúlt 7 évben, a sugárzott szpotok száma itt is majdnem négyszerese az 1998-as értéknek, a késő esti reklámfilmekkel kiegyenlített számot mutat.

reklámok napszakonkénti megjelenésének aránya %

Reklámfilmek éves összesített megjelenésének napszak szerinti megoszlása az országos lefedettségű földi adókon (RTL Klub, TV2) 1998 – 2004 100% 8.2%

9.4%

12.9%

90%

15.1%

14.3%

15.3%

14.3%

Késő este 23:00 - 25:59

80% 70%

41.4%

34.8%

29.3%

25.9%

19.9%

20.7%

25.3%

24.5%

20.1%

19.4%

23.0%

Főműsoridő 19:00 - 22:59

60% 50% 20.1%

40%

Délután 16:00 - 18:59 Napközben 09:00 - 15:59

20.0%

30% 20%

18.8%

25.1%

26.2%

26.7%

27.0%

28.9%

32.4%

22.2%

10% 8.2%

10.7%

11.7%

11.6%

13.2%

11.8%

11.5%

1998*

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Reggel 06:00 - 08:59

0%

* a jelzett évben a műsorokhoz kapcsolódó szponzormegjelenések is részét képezik az éves összesítésnek

A növekedés eltérő üteme a napszakonkénti sugárzási arányokat is megváltoztatta. Az 1998-ban még a főműsoridő túlsúlyát mutató eloszlás, (főműsoridő: 41,4 %), 2004-re szinte kiegyenlítetté vált. (főműsoridő: 23%) A napközbeni idősávnak az előző ábránál már megfigyelt erősödése a százalékos arányokon is megmutatkozik, mintegy 10 %-os eltolódás következett be eme napszak javára. 9. A reklámfilmek hosszának alakulása az évek során A teljes reklámidő és a sugárzott szpotok számának ismeretében kiszámíthatjuk a csatornákon megjelent szpotok átlagos hosszát. Ennek a mutatónak az alakulását ábrázolja a következő diagram az országos lefedettségű kereskedelmi adókon, az RTL Klub-on és a TV2-n. Az átlagos szpothosszok 1998-ban és 1999-ben nem mutattak változást a két vizsgált kereskedelmi csatornán. 2000-ben azonban jelentős, 3,2 másodperces növekedés történt, ami valószínűleg a "nonlineáris" árképzés bevezetésével magyarázható. A kereskedelmi csatornák áttérése a "nem-lineáris" árképzésre a 30 másodpercnél rövidebb szpotok költségét a korábbiakhoz képest megemelte, ennek hatására következett be az átlagos szpothossz szembetűnő növekedése: 23 másodpercről 26,2 másodpercre. Ez a tendencia azonban átmenetinek bizonyult és 2002 óta újra megfigyelhető a reklámfilmek átlagos hosszának csökkenése és stagnálása 23 másodperc körül. Az átlagos szpothosszok idősávos értékeit tekintve is kiegyenlítődés jellemző 1998-2004 között. Míg a 2001-ig terjedő időszakban a napközbeni idősávban a szpotok átlagos hossza jelentős mértékben – mintegy 5 másodperccel – a napi átlag fölött mozgott, az utóbbi három évben visszaesés figyelhető meg, és ebben az idősávban is a napi átlag felé közelít az átlagos szpothossz.

Reklámfilmek átlagos hosszának változása az országos lefedettségű földi adókon (RTL Klub, TV2) 1998 – 2004

Reklámfilmek átlagos hossza (másodperc)

Napi átlag

Reggel 06:00 - 08:59

Napközben 09:00 - 15:59

Délután 16:00 - 18:59

Főműsoridő 19:00 - 22:59

Késő este 23:00 - 25:59

35 30 26.2

25

23.0

25.2 23.8

23.0

23.3

23.4

20 15 10 5 0

1998*

1999

2000

2001

2002

2003

2004

* a jelzett évben a műsorokhoz kapcsolódó szponzormegjelenések is részét képezik az éves összesítésnek

A legtöbb reklámidőt használó szektorokba tartozó reklámszpotok hossz szerinti megoszlása 2003. december 29. - 2005. január 2. 06:00 - 25:59 idősávban

Spothossz szerinti megoszlás % 100

75

4

6

50

6

1

25

50

58

63

35

59

64

56

33

37

RTL Klub, TV2

30 mp

4

61

37

49

41

79

35 mp=<

100

25

53

41

82

75 34

29

53

54

17

<=25 mp

0

38

11

10

25

19

Élelmiszer

11

Szépségápolás

10

Telekommunikáció

10

Háztartási cikk

11

Élvezeti cikkek

2

Szabadidő

Kábel csatornák

* kábel csatornák 2004-ben a TeleSpot adatbázisában: Viasat3, Minimax, Sport1, Cool, F+

A legtöbb reklámidőt vásárló szektorok szpot használatára a 30 másodperces és annál rövidebb reklámfilmek egyértelmű túlsúlya jellemző. A 30 másodpercnél hosszabb szpotok aránya a telekommunikáció, a háztartási cikk, az élvezeti cikkek valamint a szépségápolás szektorban magasabb, azonban itt is csak 10 százalék körülire tehető.

A legalacsonyabb ez az érték a szabadidő szektorban, ahol elsősorban az életérzés közvetítésére, esetleg egy mozifilm/rendezvény bemutatására törekednek a hirdetők, ellentétben például a háztartási cikkek magyarázó reklámfilmjeivel vagy a szépségápolási szektor klinikai tesztekkel alátámasztott szpotjaival. Az országos kereskedelmi csatornák és a kábel csatornák szpot használatában szignifikáns különbség nem figyelhető meg a legtöbb reklámidőt ’fogyasztó’ szektorokban, bár néhány százalékkal nagyobb a 35 másodpercesnél hosszabb szpotok aránya a kábel csatornákon.

10. Szpotszámok szektoronkénti megoszlása és a reklámszpotok hatékonysága 2004-ben A következő két ábrán a szpotszámok szektorok közötti megoszlását, valamint a reklámszpotok hatékonyságát tekinthetjük át 2004-ben a két országos kereskedelmi adón és a kábel csatornákon. Reklámszpotok hatékonysága az RTL Klubon és a TV2-n 2003. december 29. – 2005. január 2. 06:00–25:59 idősávban

2004.

Reklámfilmek összes megjelenése az év során 0

10 000

20 000

50 000

60 000

25 255

Telekommunikáció

25 114

Háztartási cikk

24 573

7.1% 5.2% 6.0%

Közlekedés

11 362

Tömegtájékoztatás

10 590

6.7% 5.8% 5.4%

7 911

0.0%

Spotszám

6.4%

9 401

Egyéb

Elérési arány

6.6%

13 234

Pénzintézetek

90 000

6.1%

20 106

Élvezeti cikkek

80 000

5.3%

21 503

Gyógyhatású készítmények

70 000

6.1%

34 370

Szabadidő

Kereskedelem

40 000

55 416

Élelmiszer Szépségápolás

Szolgáltatás

30 000

5.6%

11 470 1.0%

5.2% 2.0%

3.0%

4.0%

5.0%

6.0%

7.0%

8.0%

9.0%

megjelenés és átlagos elérés aránya %

A két országos kereskedelmi csatornán, az RTL Klub-on és a TV2-n az élelmiszer és a szépségápolás szektor jelentette meg a legtöbb reklámfilmet, míg a kábel csatornákon az élelmiszer és a szabadidő található a lista első két helyén. Emellett figyelemre méltó a tömegtájékoztatás és a szolgáltatás szektor előkelő helyezése a kábel csatornákon, ellentétben az országos kereskedelmi csatornákon betöltött "sereghajtó" szerepükkel. A szpotszámokat tekintve az RTL Klubon és a TV2-n együttesen megközelítőleg 100.000–rel több reklámfilm került adásba (270.305), mint a kábel csatornákon összesítve (186.680). A reklámszpotok hatékonyságát illetően komoly eltérés látható a két ábra között. Ezt a mutatót jelen esetben az összes vetített szpotszám és az átlagnéző által látott szpotmennyiség hányadosaként határozzuk meg. Ábránkon például az élelmiszer szektor 55.416 megjelenéséből az országos kereskedelmi adókon átlagosan egy néző annak 6,1 százalékát, azaz 3380-at látott. Ugyanennek a szektornak a kábel csatornákon sugárzott 40.358 reklámfilmjéből az átlagnéző annak csupán 0,5 százalékát, azaz 202 szpotot láthatott.

Reklámszpotok hatékonysága a kábel csatornákon 2003. december 29. – 2005. január 2. 06:00–25:59 idősávban

2004.

Reklámfilmek összes megjelenése az év során

0

10 000

40 000

12 283

Telekommunikáció

12 197

Szolgáltatás

11 876

Közlekedés

9 088

Élvezeti cikkek

9 086

5 515

Kereskedelem

3 069

90 000

Elérési arány

0.5% 0.7%

Spotszám

0.4% 0.6% 0.6% 0.6% 0.6% 0.5%

10 245

0.0%

80 000

0.4%

7 705

Pénzintézetek

70 000

0.4%

15 203

Háztartási cikk

60 000

0.3%

17 197

Szépségápolás

50 000

0.5%

32 858

Tömegtájékoztatás

Egyéb

30 000

40 358

Élelmiszer Szabadidő

Gyógyhatású készítmények

20 000

0.1%

0.5% 0.2%

0.3%

0.4%

0.5%

0.6%

0.7%

0.8%

0.9%

1.0%

megjelenés és átlagos elérés aránya %

Az elérési arány az RTL Klub-on és a TV2-n 5,2-7,1 százalék között mozog, míg a kábel csatornákon nem éri el az 1 százalékot sem. A telekommunikáció a lista abszolút győztese, mindkét csoportban ez a szektor található az első helyen az elérési arányt tekintve.

11. Reklámfilm-toplisták

A legmagasabb átlagnézettséget elért reklámfilmek toplistája 2003. december 29. - 2005. január 2., legalább 15 sugárzásból számolva

Szpotnév

18-49 évesek (4 537 469 fő) Hossz (mp)

Vodafone / Kislány hóesésben - Boldog Karácsonyt! Vodafone / Szemüveges fiú sapkában + tényleg igaz...? Vodafone / Férfi erkélyen + kihúzható antennás telefon Vodafone / Fiú piros autóval Vodafone / Fiatal férfi öltönyben + lefedettség Vodafone / Emberek az utcán - 10.000.- jóváírás Vodafone / Vörös hajú nő - Ülsz és ugatsz Vanish show Mónikával Vodafone / Nő integet - Nagy a zaj 12.50.- sms Carefree Perfect Fit tisztasági betét / Vannak dolgok amikre... Seat Toledo / Szumózó a szörfön + ny.h. Az utolsó szamuráj / Mozifilm Rap, revü, Rómeó / Mozifilm A gyűrűk ura - A király visszatér / Mozifilm Westel sms csomag a díjcsomaghoz /Rózsaszín háttér 15 Ft.- sms DJuice - Pannon GSM / 1770 Casanova lakosztálya Zwack Unicum Next / Nő tálcán Unicummal Sága füstölt párizsi /Szőkésbarna lány párizsit eszik - 699 Ft Head & Shoulders samponcsalád/ Giuseppe Lorusso mesterfodrász Westel Domino Nap / Dj. srác + Misi Mókus - 33Ft.- egész nap

5 5 5 5 5 5 5 150 5 10 30 20 15 20 10 30 10 15 30 30

Db az átlagban

Átlag GRP

Hirdető

17 17 33 38 34 31 21 20 16 34 16 26 16 40 66 48 44 43 41 92

15.7 14.68 14.64 14.56 14.4 14.24 14.05 13.84 13.5 13.22 12.58 12.56 12.5 11.85 11.48 11.44 11.39 11.31 11.11 11.07

Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Reckitt Benckiser Vodafone Johnson&Johnson Porsche Hungária Intercom Intercom Intercom Westel Pannon GSM Zwack Unicum Rt. Sága Foods Procter&Gamble Hungary Westel

A legmagasabb átlagnézettséget elért reklámfilmek toplistája 2003. december 29. - 2005. január 2., legalább 15 sugárzásból számolva

Szpotnév

Teljes népesség (9 434 935 fő) Hossz (mp)

Vanish show Mónikával Vodafone / Fiú piros autóval Vodafone / Férfi erkélyen + kihúzható antennás telefon Vodafone / Fiatal férfi öltönyben + lefedettség Vodafone / Szemüveges fiú sapkában + tényleg igaz...? Vodafone / Emberek az utcán - 10.000.- jóváírás Pannon GSM - Mobiltrend / Óra Vodafone / Kislány hóesésben - Boldog Karácsonyt! Vodafone / Vörös hajú nő - Ülsz és ugatsz Zwack Unicum Next / Nő tálcán Unicummal Vodafone / Nő integet - Nagy a zaj 12.50.- sms Carefree Perfect Fit tisztasági betét / Vannak dolgok amikre... Garnier Color Naturals krémhajfesték / Erdélyi Mónika Lindab csarnokrendszer / Óra Rap, revü, Rómeó / Mozifilm Seat Toledo / Szumózó a szörfön + ny.h. A gyűrűk ura - A király visszatér / Mozifilm Westel sms csomag a díjcsomaghoz /Rózsaszín háttér 15 Ft.- sms DJuice - Pannon GSM / 1770 Casanova lakosztálya Stomp koncert - 2004. március 3-8.

150 5 5 5 5 5 10 5 5 10 5 10 10 30 15 30 20 10 30 30

Db az átlagban

Átlag GRP

Hirdető

20 38 33 34 17 31 24 17 21 44 16 34 18 61 16 16 40 66 48 19

15.92 15.60 15.58 15.38 15.33 15.27 14.78 14.65 14.45 14.41 14.07 13.2 12.68 12.64 12.45 12.41 12.23 12.2 12.04 11.95

Reckitt Benckiser Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Vodafone Pannon GSM Vodafone Vodafone Zwack Unicum Rt. Vodafone Johnson&Johnson L'Oréal Lindab Magyarország Kft. Intercom Porsche Hungária Intercom Westel Pannon GSM nem ismert

Szolgáltatásaink Televíziós nézettségi adatokra épülő szolgáltatásaink 9 9 9 9 9 9 9 9

Nézettségi adatok szolgáltatása az adást követő munkanapon Reklámfilmek nézettségi és megjelenési adatai két munkanap alatt Szoftvereink használatával és adataink értelmezésével kapcsolatos tréningek Médiatervek készítése, televíziós kampány-értékelés, műsor és csatornaelemzés Az AGB MediaWorkstation használata az AGB Hungary telephelyén Az Alapozó Felmérés eredményei Korábbi évek adatbázisa CD-n vagy telepítve Műsorkövetés, trendelemzés

Monitoring szolgáltatás (kreatív adatbázis, reklámanyag kutatás) ARS - kreatív reklámadattár: Az AGB Hungary által kifejlesztett szoftver a teljes – akár több évre vonatkozó – hazai kreatív reklámadatbázis kezelését és használatát teszi lehetővé és egyedi szempontok szerint rendezhetővé.

Szolgáltatásaink: 9 A hirdetés megjelenését követő első munkanapon monitoring szolgáltatás (az új kampányok naprakész nyomon követése) 9 Heti, kétheti vagy havi figyelés (a versenytársak új reklámkampányairól készült mintareklámok elküldése az előre egyeztetett szállítási feltételek szerint) 9 Kampányellenőrzés (teljes blokk-, valamint műsoranyag szolgáltatása az ügyfél által igényelt időszakra vagy időpontokra, utólagos ellenőrzés céljából) 9 Mintareklámok internetes letöltése (megjelenést követő 1 munkanapon belül) 9 Két hónapra visszamenően az általunk rögzített csatornák műsorainak másolása 9 Reklámok speciális online megtekintése akár 5 évre visszamenően (ARS online) Média lefedettség 9

Televízió (Cool, Duna TV, F+, Minimax, mtv, m2, RTL Klub, Sport1, Sport2, TV2, Viasat3, Viva)

9

Rádió (Danubius, Info Rádió, Juventus, Kossuth, Sláger)

9

Nyomtatott sajtó (150 féle magazin, országos napilapok)

9

Óriásplakát, Citylight, Freecard

9

Internet banner-monitoring (a 100 leglátogatottabb hazai site reklámjainak gyűjtése)

A Globális Műszeres Televíziós Közönségmérés Vállalata Az AGB Nielsen Media Research a világ vezető vállalata a műszeres televíziós közönségmérés területén. A cég a folyamatos kutatás-fejlesztésen keresztül biztosítja leányvállalatai számára a TAM know-how gazdag tárházához és a legkorszerűbb technológiához való hozzáférést. Ugyanakkor e saját sztenderdizált TAM rendszer megléte számos előnyt biztosít ügyfelei számára a magyar TAM piacon. Az AGB Hungary Kft neve AGB Nielsen Médiakutató Kft -re változik, amely az újonnan megalakult vegyes vállalat, az AGB Nielsen Media Research tagja. "Célunk, egy olyan közös – TV állomások, médiatervezők és hirdetők által a hirdetési tranzakcióikhoz használt – egyenértékes létrehozása, amely egy megbízható, független és transzparens közönségmérő rendszeren alapszik."

Az AGB Nielsen Media Research több mint 30 országban végez műszeres televíziós közönségmérést: Ausztrália, Ciprus, Dél-Afrika, Dél-Korea, Dominikai Köztársaság, Egyesült Királyság, Fülöp Szigetek, Görögország,

Hong

Kong,

Horvátország,

Indonézia,

Írország,

Kína,

Lengyelország,

Libanon,

Magyarország, Malajzia, Mexikó, Moldávia, Olaszország, Románia, Svédország, Szerbia, Szingapúr, Szlovénia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Új-Zéland és Venezuela.

AGB Nielsen Médiakutató Kft

z

Hermina út 57-59

Telefon: +36-1-461-7050

z

z

H - 1146 Budapest

Fax: +36-1-461-7051