1
2
3
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ
9
1. INTÉZMÉNYI ADATOK
9
1.1. A MODELL DIVATISKOLA IPARMŰVÉSZETI, RUHA- ÉS BŐRIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA BEMUTATÁSA
9
1.1.1. Képzéseink felépítése
10
1.1.2. Különböző technológiák alkalmazása
11
1.1.3. Informatikai lehetőségek
11
1.1.4. Nyelvoktatás
11
1.1.5. Tanulmányi, szakmai versenyek
12
1.1.6. Kapcsolatok itthon és külföldön
12
1.1.7. Kreatív tevékenységek, szakkörök
13
1.1.8. Hagyományok
13
1.2. RENDEZVÉNYEINK
13
1.3. KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK
14
1.3.1. Iskolarendszerű nappali képzéseink
14
1.3.2. Az esti felnőttoktatás tevékenysége
15
1.3.3. A felnőttképzés tevékenysége
16
2. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE
17
2.1. TANULÓINK CSALÁDI HÁTTERE
17
2.2. NEVELTSÉGI SZINT
17
2.3. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK
18
2.4. AZ ISKOLAVÁLASZTÁST MEGHATÁROZÓ MOTÍVUMOK
18
3. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE
18
3.1. EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL
18
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
20
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
20
1.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK
20
1.1.1. Nevelés és oktatás
20
1.1.2. Részvétel a közéletben
21
1.2. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKRENDSZERE
22
1
1.3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI
23
1.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI
24
1.5. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS-OKTATÁS ÉS SZÍNTEREI
25
1.5.1. Tanórai foglalkozások
25
1.5.2. Egyéb foglalkozások
25
1.5.3. Szabadidős tevékenységek
26
1.5.4. Közéleti tevékenységek
26
1.6. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
26
1.6.1. Oktatási módszertani eljárások, eszközök
26
1.6.2. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési-oktatási eljárások
28
2. PEDAGÓGIAI FOLYAMATAINK
29
2.1. A TANÍTÁS-TANULÁS TERÜLETEI
29
2.2. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA
29
2.3. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK
30
2.3.1. Az erkölcsi nevelés
30
2.3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
31
2.3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
32
2.3.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
33
2.3.5. A családi életre nevelés
33
2.3.6. A testi és lelki egészségre nevelés
34
2.3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
35
2.3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság
35
2.3.9. Pályaorientáció
36
2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés
36
2.3.11. Médiatudatosságra nevelés
37
2.3.12. A tanulás tanítása
37
2.4. KULCSKOMPETENCIÁK
38
2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció
38
2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció
39
2.4.3. Matematikai kompetencia
39
2.4.4. Természettudományos és technikai kompetencia
41
2.4.5. Digitális kompetencia
42
2.4.6. Hatékony, önálló tanulás
43
2.4.7. Szociális és állampolgári kompetencia
44
2.4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
45
2.4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
46
2
2.4.10. További releváns kompetenciaterületek
46
2.4.11. A szakmák oktatásához kapcsolódó képzési elv
47
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
48
4. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
49
4.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI
50
4.2. EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TEAM
51
4.3. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK TERVE
51
4.4. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE
53
4.5. ISKOLAPSZICHOLÓGUS
54
5. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
54
5.1. FELADATAINK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATBAN
54
5.2. A KÖZÖS CSELEKVÉS SZÍNTEREI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
55
6. PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI
55
6.1. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI
55
6.2. OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI
56
7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE
58
7.1. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ
58
7.2. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ
59
7.3. HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓ
60
7.4. KIEMELTEN TEHETSÉGES TANULÓ
61
8. TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE
61
8.1. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT FELADATA
61
8.2. ALAPELVEK
62
8.3. A DÖK FELÉPÍTÉSE
62
8.3.1. Diákparlament
62
8.3.2. Általános gyűlés
63
8.4. A JOGGYAKORLÁS SZABÁLYAI
63
9. AZ ISKOLA ÉS PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
64
9.1. A KAPCSOLATTARTÁS FÓRUMAI
64
9.2. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA
65
9.3. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉNEK SZERVEZETEI
65
10. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI
66
10.1. ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI
67
11. FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI
68
11.1. FELVÉTEL ÁLTALÁNOS ISKOLA UTÁN
68
3
11.2. KÖZÉPISKOLA UTÁNI KÉPZÉSNÉL
68
11.3. ESTI SZAKISKOLAI KÉPZÉS
68
11.4. ESTI SZAKKÖZÉPISKOLA (ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS)
69
11.5. ÁTVÉTEL SZABÁLYAI
69
11.5.1. Azonos iskolatípusba vagy képzésbe
69
11.5.2. Különböző iskolatípusba vagy képzésbe
69
11.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI
69
III. SZAKMAI PROGRAM
72
1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGE
72
2. A SZAKKÉPZÉS KIEMELT FELADATAI
72
3. A SZAKKÉPZÉS CÉLJAI:
74
4. A MODULRENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS
75
4.1. ÉRTÉKELÉS A MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSBEN
75
5. SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS HELYE ÉS FORMÁJA
76
6. SZINTVIZSGA
76
7. A MÁSODIK SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGE
76
8. SZAKMAI VIZSGÁK
76
9. ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA
77
9.1. A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ÓRASZÁMOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA:
77
10. FELNŐTTKÉPZÉS
77
IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
78
1. AZ ISKOLA KÉPZÉSEINEK VÁLASZTOTT DOKUMENTUMAINAK MEGNEVEZÉSE:
78
2. A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁS ÉS A SZABADSÁV MEGOSZLÁSA 2013. TANÉVBEN INDULÓ KÉPZÉSEKNÉL
80
2.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS
80
2.2. SZAKISKOLAI KÉPZÉS
81
2.3. RUHAIPARI TECHNIKUS KÉPZÉS
82
3. A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁS ÉS A SZABADSÁV MEGOSZLÁSA 2014. TANÉVBEN INDULÓ KÉPZÉSEKNÉL
83
3.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS
83
3. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
84
3.1. A TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK HELYI RENDJE
85
3.2. AZ ISKOLAI TANULÓK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE:
85
4
3.3. INGYENES TANKÖNYVELLÁTÁS:
86
3.4. TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK AZ ISKOLÁBAN
87
4. PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA
87
4.1. ALAPCÉLOK
87
4.2. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
89
4.3. TANÓRÁN KÍVÜLI SPORTFOGLALKOZÁSOK:
90
5. SZABADON VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK
91
5.1. ISKOLÁNKBAN VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK:
91
5.2. ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK – KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
92
6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI
92
6.1. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA
92
6.1.1. Az értékelés legyen:
92
6.2. AZ ÉRTÉKELÉS ÁTTEKINTÉSE
93
6.3. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI
94
6.4. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK
95
6.5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK
96
6.5.1. Az írásbeli beszámoltatások formái
96
6.5.2. Az írásbeli beszámoltatás korlátai
96
6.5.3. Funkciói
97
6.5.4. Elvek
97
6.5.5. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
98
6.6. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ÉS MINŐSÍTÉSI ALAPELVEI 98 6.6.1. A magatartás értékelésének szempontjai
98
6.6.2. A szorgalom értékelésének szempontjai
100
7. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
101
7.1. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE
101
8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
102
9. EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS
102
9.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA
102
9.2. FELADATUNK
104
9.2.1. Tanórai kereteken belüli tevékenységek
104
9.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek
104
9.2.3. Egyéb tevékenységek
105
9.3. ISKOLAI BÜFÉ
105
5
9.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI
105
9.5. A KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM
106
10. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
107
10.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMLÉLETE
108
10.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA
108
10.3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMPONTBÓL
109
10.4. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN
110
10.4.1. Tanórán és a gyakorlati foglalkozásokon
110
10.4.2. Tanórán kívüli programokon
110
10.5. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS AZ ISKOLA MŰKÖDTETÉSÉBEN REJLŐ KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK
110
10.6. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK
112
10.7. AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI
112
10.8. A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEINEK KIEGÉSZÍTÉSE AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TEENDŐKKEL
119
11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
119
11.1. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ALAPELVEI
119
11.2. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
120
11.3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT MEGERŐSÍTŐ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK
120
11.4. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK MONITOROZÁSÁVAL ÉS A PANASZTÉTELLEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
121
V. KÉPZÉSI ÓRATERVEK
122
VI. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT
159
1. TÉMAKÖRÖK
159
1.1 KÖTELEZŐ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK
159
1.1.1 Magyar nyelv és irodalom
159
1.1.2 Történelem
163
1.1.3. Matematika
168
1.1.4. Idegen nyelv
171
1.2 VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK
174
1.2.1. Fizika
175
1.2.2. Földrajz (Földünk és környezetünk)
177
1.2.3. Biológia
182
1.2.4. Kémia
184
6
1.2.5. Informatika
187
1.2.6.Testnevelés és sport
196
1.2.7. Művészettörténet
198
1.2.9. Könnyűipari alapismeretek
203
1.2.10. Kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga általános követelmények 209 VII. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
220
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
220
2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA
220
3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA
220
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA
220
7
Pedagógiai programunk felépítése:
I.
Bevezető
II.
Az iskola nevelési program
III.
Szakmai program
IV.
Az iskola helyi tantervei
V.
Képzési óratervek
VI.
Középszintű érettségi vizsga témakörei
VII.
Általános eljárási kérdések
Fentiek szoros egységet alkotnak. A nevelési programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv és a szakmai program megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el iskolánk.
8
I. BEVEZETŐ
1. Intézményi adatok
Az intézmény neve:
Modell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Bőripari Szakközépiskola és Szakiskola
Székhelye:
1133 Budapest, Vág u. 12-14.
Telephelyei:
1134 Budapest, Szabolcs u. 27.
Típusa:
szakközépiskola, szakiskola
Az intézmény felügyeleti és működtető szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Az intézmény illetékességi és működési köre: Budapest és Pest megye
1.1.
A
Modell
Divatiskola
Iparművészeti,
Ruha-
és
Bőripari
Szakközépiskola és Szakiskola bemutatása A több mint ötven éve működő intézményben könnyűipari (bőr-, ruha- és textilipari) és művészet, közművelődés, kommunikáció (iparművészeti), valamint kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban folyik az oktatás szakiskolai, szakközépiskolai és érettségi utáni szakképzési szinteken. A könnyűipari gyakorlati-szakmai képzés és a művészeti oktatás egy része ötemeletes tanműhelyi épületben, a legkorszerűbb körülmények között folyik a Szabolcs utcai képzési helyen. 9
BEVEZETŐ
A könnyűipari szakmák oktatásához és a művészeti képzéshez korszerű alap- és speciális gépekkel, eszközökkel és berendezésekkel felszerelt varróés modellező műhelyek, textilműhely, rajz- és tervező helyiségek, valamint a számítógépes tervezéshez szükséges informatikaterem szolgálja a színvonalas
szakmai
számítógépes
oktatást.
Ezeket
gyártás-előkészítő
műszaki
rendszerrel,
részleg
méretes
egészíti és
ki,
konfekció
szabászattal. A Budapesti Műszaki Egyetem, Óbudai Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tanárképző Tanszékének gyakorló iskolájaként részt veszünk
a
könnyűipari
mérnöktanárok,
műszaki
oktatók,
valamint
művésztanárok képzésében. Diákjaink sikeresen felvételiznek az Óbudai Egyetem, a Moholy- Nagy Művészeti és Képzőművészeti Egyetem különböző szakjaira.
1.1.1. Képzéseink felépítése Egymásra
épülő képzési
formáink
és az iskolatípusok közötti
átjárhatóság segíti diákjainkat a képességeiknek leginkább megfelelő képzési formában
való
tanulásban,
a
végzettség
megszerezésében.
A
szakközépiskolai képzés célja a kerettantervi ajánlásoknak megfelelően az általános és szakmai műveltséget megalapozó, és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató munka. A tanulók a képzés folyamán közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgákra jelentkezhetnek. Művészeti képzésünkben 9–13. évfolyamon ún., párhuzamos képzési formában textilrajzoló és modelltervező, díszlet- és jelmeztervező asszisztens, valamint
bőrműves
végzettség
megszerzésére
van
lehetőség
kifutó
rendszerben. A 2013/2014. tanévtől művészeti képzésben a textilműves képzés új szakmaként jelenik meg. Középiskolai végzettséggel tanulóinknak a 13–14. évfolyamon OKJ-s szakmai képesítés megszerzésére nyílik lehetőségük a könnyűipari és művészeti szakmákban. A szakiskolai képzésben tanulóink a női szabó és bőrdíszműves szakmákban hároméves képzésben vesznek részt, és tesznek szakmai vizsgát.
10
BEVEZETŐ
1.1.2. Különböző technológiák alkalmazása A ruhaipari gyártáselőkészítés professzionális, kis- és nagyüzemi formáját a világszínvonalú Gerber cég speciális ruhaipari hardverein, a cég szoftvereivel oktatjuk. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával tesszük szemléletesebbé oktatásunkat. Az interaktív táblák lehetőséget nyújtanak prezentációk készítésére, segítik az egyénre szabott képzést, felzárkóztatást.
1.1.3. Informatikai lehetőségek Jelenleg öt korszerű, állandó internetkapcsolattal rendelkező géptermünk áll
a
tanulók
rendelkezésére
tanórai
és
tanórán
kívüli
informatikai
tevékenységek elvégzésére, irodai és grafikai programok használatára és a hardverek kezelésének elsajátítására. Diákjaink a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés,
prezentációkészítés,
az
adatbázis-kezelés
és
a
weblapszerkesztés legfontosabb fogásait tanulják meg. A művészeti képzésben résztvevők a számítógépes tervezés keretében sajátítják el a grafikai programok használatát.
1.1.4. Nyelvoktatás Iskolánkban kiemelt szerepe van a nyelvoktatásnak, hiszen a tanulók életében a használható, biztos nyelvtudás fontos tényező a továbbtanulásban és munkavállalásban egyaránt. Ennek a tudásnak a megszerzése és az érettségi vizsgakövetelményeinek sikeres teljesítése érdekében számos lehetőséget biztosítunk a nyelv tanulására, gyakorlására. A nyelvtanulást folyamatosan bővülő könyvtári és technikai felszereltség teszi érdekessé, könnyen elsajátíthatóvá. Hasznos kiegészítő könyvek, hanganyagok, vizsgára készítő könyvek találhatóak a könyvtárban, a nyelvórákon kihasználjuk az internet és a számítógép nyújtotta lehetőségeket.
11
BEVEZETŐ
Fontos szempont tanulóink motiváltsága, a sikerélmények biztosítása, ezért kötetlen légkörben házi versenyeken, vetélkedőkön próbálhatják ki, mérhetik le tudásukat. A szakiskola 11. valamint az érettségi utáni képzésben a 13-14. évfolyamon a szakmai nyelv oktatására helyezzük a hangsúlyt.
1.1.5. Tanulmányi, szakmai versenyek Iskolánk tanulói az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) művészettörténet, rajz és vizuális kultúra tantárgyi versenyein, a Szakma Kiváló Tanulója (SZKTV), az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) és Szakmai
Előkészítő
Érettségi
Tantárgyi
Verseny
(SZÉTV)
könnyűipari
szekcióiban, valamint a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet által hirdetett Digitális Képalkotó-, Képzőművészeti-, Műalkotások elemzése versenyeken szerepelnek évek óta kiemelkedően. Minden évben vállaljuk valamely országos vagy budapesti szakmai vagy művészeti verseny megrendezését.
1.1.6. Kapcsolatok itthon és külföldön Szakmai kérdésekben rendszeresen konzultálunk a MKIK és BKIK Kézműves Tagozatával, a Magyar Ruhagyártó Egyesüléssel, az Országos Ruházati
és
Bőripari
Szövetséggel
és
az
Ipartestületek
Országos
Szövetségével. Segítségükkel tudjuk diákjainkat bekapcsolni a ruhaipar szakmai vérkeringésébe. Tanáraink közül többen tagjai a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesületnek. Több európai iskolával ápolunk kapcsolatokat szakmai tapasztalatszerzés, nyelvgyakorlás és az adott ország tőlünk eltérő kultúrájának megismerése céljából. A németországi Koblenz város hasonló szakmai iskolájával több mint húsz éve állunk kapcsolatban, minden évben 8-10 diák cserelátogatására van lehetőség. A másik kedvelt németországi helyszínünk a Schierke-i nemzetközi ifjúsági tábor. Tizenegyedik éve utaznak diákjaink a két hetes természetvédelmi és kulturális programokat tartalmazó uniós táborba.
12
BEVEZETŐ
A Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci program keretében „Külföldi szakmai gyakorlaton” program keretében 2012. szeptember 17.- október 5. között női szabó és bőrdíszműves tanulóink Milánóban működő könnyűipari cégeknél szereztek szakmai tapasztalatokat (referenciaszám: LdV-HU-12-IVT1124). 2014 júniusában egy újabb nyertes pályázattal ismételten lehetőségünk lesz a művészeti képzésben tanuló diákok számára külföldi szakmai gyakorlat lebonyolítására Milánóban. Sport keretében három szakosztályunk működik. A röplabda, kosárlabda szakosztályokban
heti
rendszerességgel
tartunk
edzéseket.
Túraszakosztályunk havonta szervez kirándulásokat, és képviseli iskolánkat a Budapesti Diáksport Szövetség által kiírt versenyeken.
1.1.7. Kreatív tevékenységek, szakkörök Informatika,
modellező-varró,
kézi
szövő,
számítógépes
tervezés,
nyomószakkör, rajz felvételi előkészítő szakkörökön lehet kiegészíteni a tanórákon tanultakat.
1.1.8. Hagyományok A szalagavató, ballagás és diáknapi rendezvények mellett tizennyolc éves hagyomány a Vizsgaremek-bemutató, a szakmai vizsgák záró rendezvénye, amelyen végzős diákjaink vizsgafeladatuk részeként készített saját tervezésű és kivitelezésű ruháikat mutatják be szüleiknek, barátaiknak, hozzátartozóiknak és a szakma képviselőinek.
1.2. Rendezvényeink A tanév első napján iskolánkban köszöntjük tanulóinkat. Történelmi évfordulóink ünnepi műsorai osztályfőnöki órán, egyéb megemlékezéseink magyar- és történelemórákon történnek. Október 23-án és március 15-én iskolai szintű megemlékezést tartunk. 13
BEVEZETŐ
Szakmai és közismereti versenyeinket, a tanár-diák sportmérkőzésünket az éves munkarendnek megfelelően tartjuk. A nyílt napokon, nyílt órákon a következő tanév új kilencedikeseinek mutatjuk be iskolánkat. A diákönkormányzat tagjai Mikuláskor felkeresik az osztályokat. Az adventben a tanulók aktív részvételével készülünk az ünnep szeretetteljes megünneplésére. Jótékony célú adventi vásárt rendezünk. Az utolsó tanítási napon bensőséges osztályszintű ünnepségeket tartunk. Minden évben diáknapot tartunk a diákönkormányzat szervezésében. Végzőseink tanárbúcsúztató keretében köszönnek el pedagógusaiktól. A tanév elején projektnapok keretében végeznek a tanulók különböző projektfeladatokat. A tanév során különböző ünnepek és események alkalmával dekorációs versenyt hirdetünk. Szalagavató bálunkat minden évben nagy várakozás előzi meg, ahol a végzős osztályok mutatják be táncaikat. Ismerkedő beszélgetésre várjuk a hozzánk jelentkező nyolcadikosokat. Ballagásunkon búcsúzunk iskolánk végzős hallgatóitól. Május végén a 10. évfolyamosok ismerkedő délutánra várják az iskolánkba felvett nyolcadikosokat. Szakmai vizsgát tett diákjaink színvonalas műsor keretében mutatják be vizsgaremeküket, és kapják meg szakmai, és igény szerint EUROPASS bizonyítványukat.
1.3. Képzési kínálatunk 1.3.1. Iskolarendszerű nappali képzéseink Könnyűipari szakmacsoportos képzéseink Szakközépiskolai
Ruhaipari technikus
(4+1 év, 2 év)
Bőrfeldolgozóipari technikus
(4+1 év, 2 év)
14
BEVEZETŐ
Szakiskolai
Női szabó
(2 év, 3 év)
Bőrdíszműves
(2 év, 3 év)
Művészet,
közművelődés,
kommunikáció
szakmacsoportos
képzéseink Szakközépiskolai
Bőrműves
Textilműves - Textilrajzoló és modelltervező asszisztens
(4+1 év, 2 év)
Díszlet- és jelmeztervező asszisztens
(4+1 év, 2 év)
Textilműves
(4+1 év, 2 év)
Divat- és stílustervező
(2 év)
(4+1 év, 2 év)
Szakiskolai
Népi bőrműves
(3 év)
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos képzés Szakközépiskolai
Kereskedő
(4 év)
1.3.2. Az esti felnőttoktatás tevékenysége A nappali iskola munkarendjét nem bíró tanulók felzárkóztató oktatása, felkészítése az érettségi és a szakmai vizsgára. A tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítése esti oktatásban:
érettségi vizsgára
(2 év)
Női szabó
(3 év)
Férfiszabó
(3 év)
Fehérnemű- és kötöttáru összeállító szakmai képesítő vizsgára (3 év)
15
BEVEZETŐ
1.3.3. A felnőttképzés tevékenysége Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés lehetőségeit az intézmény Felnőttképzési programja tartalmazza. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 07-0015-02 Felnőttképzésben oktatható szakmák 2014-től Női szabó A szakképesítés (OKJ) száma: 34 542 06 Képzés időtartama: 960 óra Férfiszabó A szakképesítés (OKJ) száma: 34 542 04 Képzés időtartama: 960 óra Textilműves A szakképesítés (OKJ) száma 54 211 08 Képzés időtartama: 960 óra Divat- és stílustervező A szakképesítés (OKJ) száma 54 211 02 Képzés időtartama: 960 óra Jelmeztervező (szakképesítés ráépülés) A szakképesítés (OKJ) száma 55 211 05 Képzés időtartama: 480 óra Textiltermék-összeállító A szakképesítés (OKJ) száma 21 542 02 Képzés időtartama: 200 óra Bőrtárgy készítő A szakképesítés (OKJ) száma 31 542 01 Képzés időtartama: 400 óra Szövő A szakképesítés (OKJ) száma 31 542 08 Képzés időtartama: 480 óra Bőrdíszműves A szakképesítés (OKJ) száma 34 542 01 Képzés időtartama: 960 óra 16
BEVEZETŐ
Lakberendező A szakképesítés (OKJ) száma 55 211 06 Képzés időtartama: 480 óra Lakástextil-készítő A szakképesítés (OKJ) száma 21 542 01 Képzés időtartama: 160 óra
2. Az iskola tanulói közössége A tanulói közösség meghatározó jegyei: a társadalmi hatásokat, családi hátteret, neveltségi szintet, érdeklődést mutató összetett kép mellett a képzési lehetőségből adódó sokszínűség.
2.1. Tanulóink családi háttere Tanulóink családi hátterét sokszor a mai magyar társadalmi valóság összes negatívuma jellemzi (gazdasági hátrány, kevés együtt töltött idő, alkoholizmus, helyenként alacsony neveltségi szint). Teljes családban tanulóink 40 %-a él.
2.2. Neveltségi szint E hatások tükröződnek e tanulók lehetőségeiben, teljesítményében, valamint viselkedési és beszédkultúrájukban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb
odafigyelést,
törődést,
türelmet
és
szeretetet
igényelnek.
Nevelőtestületünk tagjai jó pedagógiai érzékkel, nagy empátiaképességgel igyekeznek a nem kívánatos környezeti hatások, személyiségvonások ellenére a gyermekekben rejlő lehetőségeket feltárni. A sok esetben alacsony neveltségi szint, az alapvető viselkedési zavarok, kommunikációs félreértések, a türelmetlen, nyugtalan útkeresések 1-2 év után megváltoznak és kitapintható javulás figyelhető meg. Az iskolában a tanulók 1112. osztályos korukra sokat „finomodnak”, formálódnak, és a 13-14. évfolyamra kulturált felnőttekké válnak.
17
BEVEZETŐ
2.3. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban érzékszervi fogyatékos (siket és nagyothalló) és pszichés fejlődés zavarai miatt tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia), illetve tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása folyik.
2.4. Az iskolaválasztást meghatározó motívumok Iskolánknak az elmúlt évtizedek alatt kivívott jó hírneve. A magas színvonalon nevelő és oktató innovatív tantestület. A sokszínű képzési kínálat. Számtalan
esetben
az
iskolánkban
végzett
szülő
visszahozza
gyermekét, unokáját. Az iskola tárgyi feltételeinek magas színvonala és a kulturált környezet.
3. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere
Szerteágazó tevékenységünk alapja az iskolánkkal kapcsolatban álló partnerekkel kiépített eredményes együttműködés. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, folyamatos, jó kapcsolat
kialakítását és ápolását. Hisszük,
kapcsolatnak
a
kölcsönös
bizalmon,
hogy a pedagógus-szülő
őszinteségen,
megbecsülésen,
megértésen kell alapulnia.
3.1. Együttműködésünk más intézményekkel A Budapesti Műszaki Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem gyakorlóiskolája vagyunk, mérnöktanár, művésztanár és műszaki oktatójelöltek, valamint a közoktatási vezetőképzősök pedagógiai gyakorlatukat végzik iskolánkban. Évente az Óbudai Egyetemre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre jelentkezik legtöbb növendékünk. 18
BEVEZETŐ
Kapcsolatban állunk a Budapesti Kézműves Kamarával, az Ipar- és Kereskedelmi Kamarával, a Magyar Ruhagyártó Egyesüléssel, az Országos Ruházati és Bőripari Szövetséggel és Ipartestületekkel. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Intézettel szakmai munkakapcsolatban állunk. A
nevelőtestület
szakmai
továbbképzését,
önképzését
segítő
kapcsolataink: egyetemek, főiskolák, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Intézet és egyéb továbbképzéssel foglalkozó cégek.
19
NEVELÉSI PROGRAM
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.1.1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerű ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint személyiségük teljes körű fejlesztése. A tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. (9. évfolyamon) Tanulási
módszerek
kialakítása,
iskolai
fegyelem
és
figyelem,
kötelességérzet kialakulása. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT. Elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. Ennek érdekében: a
tervszerű
nevelő
és
oktató
munka
során
fejlesztjük
az
alapkészségeket, és a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben használható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; nevelő-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése; törekszünk az együttműködés értékének tudatosítására az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével;
20
NEVELÉSI PROGRAM
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra fejlesztésére; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk hagyományaival; célunk, hogy a tanulók körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit; törekszünk a kreativitás fejlesztésére, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára,
a
tanulók
egészséges
terhelésére
az
életkori
sajátosságok figyelembevételével.
1.1.2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként működjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel; ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz
híven
–
képviseltesse
magát
a
különféle
rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára szervezett kerületi szintű – megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen.
21
NEVELÉSI PROGRAM
1.2. Az iskola pedagógiai tevékenységének értékrendszere Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, amelyek a szülők, a tanulók, a fenntartó és a társadalom oldaláról elvárásként határozódnak meg. Intézményi pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a környezettudatosság, a tanulók személyiségének fejlesztése, a korszerű technikai-technológiai szemlélet alapján határozzuk meg. Nevelő-oktató
munkánk
egészét
áthatja
az
értékalapú
szemléletközpontúság elve, amely az emberi magatartás alapvető értékein alapul: szeretet, bizalom, empátia, igazságosság, méltányosság, rend, szabadság,
tudás,
szolidaritás,
egymás
elfogadása,
egyéniesítés
(differenciálás). Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: Alapvető érték a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. Környezetünk megismerésének és megóvásának igénye napjainkban létkérdés. Az
iskolának
a
tanulókat
fel
kell
készíteni
a
tanulni
tudás
megtanulására, az önálló ismeretszerzésre, az önművelésre. Ennek feltétele a szilárd készségek kialakítása. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára, a tanítási-tanulási
folyamat
rendszeres
fejlesztő
értékelésére,
ellenőrzésre van szükség. Tanulóinknak az ember tiszteletén, megértésén, segítésén, és a másság elfogadásán alapuló értékekkel kell rendelkezniük. A
kiemelkedő
képességű
tanulóknak
lehetőséget
kell
kapniuk
tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi
22
NEVELÉSI PROGRAM
beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. A világban való eligazodás feltételezi egy idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának választási lehetőséget kell biztosítania. A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A szakmai továbbképzés és a továbbtanulási irány kiválasztása a reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. Fontos az életen át tartó tanulás igényének felkeltése. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és gazdasági ésszerűség iránti fogékonyság. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés elemeként az énkép, önismeret, önprezentáció
fejlesztése,
az
egyéni
adottságok,
képességek
megismerése. A társadalmi, munkaerőpiaci, egyéni igények felől megfogalmazódó követelményeknek való megfelelés. A
szakképzettség
foglalkozási
megszerzéséhez
helyzetekben
való
a
készségek
alkalmazásának
és
tudás
képessége,
új az
innovációs készség.
1.3. A nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az emberi, erkölcsi, szakmai értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat megteremteni, hogy az egyben szűkebb és tágabb közösségük
javát
is
szolgálja.
Alapvető
célunk
tanulóink
személyes
boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében célunk, hogy: Továbbfejlesszük minden tanulóban személyiségének saját értékeit. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást (differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – 23
NEVELÉSI PROGRAM
módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. Az elméleti és gyakorlati tudás mellé diákunk szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességéket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. A tehetség kibontakozása érdekében elengedhetetlen az önbizalomnak az egészséges versenyszellemnek a kialakítása, amely nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. Személyes
példamutatással
neveljük
tanulóinkat
toleranciára,
empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Minden
diákunk
iskolatípusának
elvégzése
után
folytathassa
tanulmányait vagy szakközépiskolában vagy, a technikusképzésben, vagy valamelyik felsőoktatási intézményben. Olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy szülő és tanuló egyaránt érezze, minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Fejlesszük
a
tanulókban
az
egészséges
életmódhoz
és
környezettudatossághoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat. Kapcsolatrendszerünkben olyan együttműködést tartsunk fenn, amely kölcsönös szakmai és emberi együttműködésen alapul. A szülő és az iskola egyaránt érezze közösek a céljaink és érdekeink.
1.4. A nevelő-oktató munka feladatai A nevelő-oktató munka feladatai: Az iskola elsődleges feladata a hatékony nevelő-oktató munka megvalósításához szükséges alapfeltételek, eszközök biztosítása. Nappali oktatás keretében a jóváhagyott pedagógiai program alapján a tanulók szakiskolai, szakközépiskolai és érettségi utáni képzése. Vizsgáztatás megszervezése. Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása.
24
NEVELÉSI PROGRAM
Felsőfokú (elsősorban szakirányú) továbbtanulásra való felkészítés. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink magas szinten sajátítsák el a tananyagot, tudásuk megújítására képes, önállóan gondolkodó személyiséggé fejlődjenek. Legyenek képesek az együttműködésre szűkebb és tágabb környezetükkel, valamint saját személyiségük vállalására. Mindezek érdekében feladatunk az alapkészségek továbbfejlesztése, hiszen ezek a készségek a további fejlődés alapjai. Ide soroljuk a tanulási képesség fejlesztését, hatékony tanulási technikák megtanítását is. Feladatunknak
tekintjük
tanulóink
adottságainak
személyre
szóló
feltárását, önismeretük, saját sorsukért érzett felelősségük erősítését, egyéni képességeik fejlesztését. A személyiségformálás terén fontosnak tartjuk a közösségért érzett felelősség kialakítását, fejlesztését, valamint hogy tanulóink tartsák be a társadalmi
együttélés
szabályait,
mentalitásukat
és
cselekedeteiket
a
tisztességre való törekvés hassa át. Folyamatosan
fejleszteni
kívánjuk
diákjaink
konfliktuskezelő,
kommunikációs és vitakészségét, valamint együttműködési és vezetési képességét. Az állampolgári nevelés kapcsán feladatunk demokratikus értékeink hiteles bemutatása, a hazaszeretetre, demokráciára, toleranciára és ökológiai szemléletre nevelés. A nevelés alapvető feladatának tartjuk az egészséges életre nevelést, a tanulók fizikai képességeinek fejlesztését, és hogy a testi-lelki higiénia, az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás természetes igényükké váljék.
1.5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei 1.5.1. Tanórai foglalkozások 1.5.2. Egyéb foglalkozások Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok 25
NEVELÉSI PROGRAM
Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások Könyvtár Projektek Diáknap
1.5.3. Szabadidős tevékenységek Műveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Internethasználat
1.5.4. Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Iskolarádió Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) Diákcsere külföldi iskolákkal Levelezés más országokban élő fiatalokkal
1.6. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyeken a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
1.6.1. Oktatási módszertani eljárások, eszközök motiváció 26
NEVELÉSI PROGRAM
szemléltetés magyarázat pármunka frontális munka csoportmunka projektmunka audiovizuális eszközök használata korszerű információhordozók használata (pl. média, könyvtár)
27
NEVELÉSI PROGRAM
1.6.2.
Iskolánk
pedagógusai
által
alkalmazott
közvetlen
és
közvetett nevelési-oktatási eljárások
Nevelési módszerek
Közvetlen
Közvetett módszerek
módszerek
követelés
kialakítását
gyakoroltatás
tevékenységének
célzó,
segítségadás
megszervezése
beidegző
ellenőrzés
módszerek
ösztönzés
1. Szokások
a tanulói közösség
közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása
hagyományok kialakítása
követelés
ellenőrzés
ösztönzés
a nevelő részvétele
2. Magatartási
elbeszélés
modellek
tények és
a tanulói közösség
bemutatása,
jelenségek
tevékenységében
közvetítése
bemutatása,
a követendő egyéni
szemléltetése
és csoportos minták
a nevelő
kiemelése a
személyes
közösségi életből
példamutatása 3. Tudatosítás
(meggyőződés kialakítása)
magyarázat,
felvilágosítás a
beszélgetés
betartandó
a tanulók önálló
magatartási
elemző munkája
normákról
vita
28
NEVELÉSI PROGRAM
2. Pedagógiai folyamataink 2.1. A tanítás-tanulás területei A
nevelőtestület
az
iskolavezetés
és
a
munkaközösség-vezetők
irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló
munkáltatás,
a
differenciáltság
és
a
kulcskompetenciák
fejlesztése hassa át.
2.2. Pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. 29
NEVELÉSI PROGRAM
A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Az iskola multikulturális közösség, amely a nemi, életkori, különböző vallású, eltérő háttérrel rendelkező családok, tanárok, tanítványok közösségét, valamint szellemi képességek, adottságok együttesét is jelenti. Erősíteni kell minden gyermek személyes és társadalmi identitását, valamint elősegíteni az egyéni képességek megjelenítését. A tanári habitus az érzékelésnek, a cselekvésnek és a gondolatoknak összessége, amelyet a szereplők alkalmaznak egy kijelölt tevékenységi területen. A nevelés társadalmi tevékenység, lényege az értékközvetítés és értékteremtés.
2.3. Fejlesztési területek – nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E
területek
–
összhangban
a
kulcskompetenciák
alapját
adó
képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.
2.3.1. Az erkölcsi nevelés Alapvető cél: a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük
kibontakoztatása,
közösségi
beilleszkedésük
elősegítése, az önálló gondolkodásra és az önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése, 30
NEVELÉSI PROGRAM
készítsen fel a konfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira, hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén, az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulókban a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás igényét, tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig .
2.3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a haza és népei megismerését, megbecsülését, alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját, tájékozódjanak az
egyetemes
emberi
civilizáció
kiemelkedő
eredményeiről,
nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról,
31
NEVELÉSI PROGRAM
a
nemzeti
öntudat
egészséges
voltától
idegen
mindenféle
nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem-
és
jelenformáló
szerepének
és
államalkotó
létük
elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. 2.3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés a demokratikus jogállam alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi, a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás)
ellen
fellépő
törekvések
felismerése,
és
annak
megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is, az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások, az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.
32
NEVELÉSI PROGRAM
2.3.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja, elő kell segíteni a tanuló kedvező
szellemi
fejlődését,
készségeinek
optimális
alakulását,
tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését, hozzá
kell
segíteni,
hogy
képessé
váljék
érzelmeinek
hiteles
kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra, ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
2.3.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
szeretetkapcsolatainak,
egészségének
alakításában.
A
önismeretének, szűkebb
és
testi
tágabb
és
lelki
környezet
változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkozni kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.
33
NEVELÉSI PROGRAM
2.3.6. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek
lelki
egyensúlyuk
megóvására,
társas
viselkedésük
szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
34
NEVELÉSI PROGRAM
2.3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
2.3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában, meg kell tanulnia,
hogy
az
erőforrásokat
tudatosan,
takarékosan
és
felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez,
melynek
tudásbázisa
nem
kizárólagosan
a
rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat,
amelyek
változásokat,
válságokat
idézhetnek
elő,
35
NEVELÉSI PROGRAM
továbbá
kapcsolódjanak
be
közvetlen
és
tágabb
környezetük
értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.
2.3.9. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében
olyan
feltételeket,
tevékenységeket
kell
biztosítania,
amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.
2.3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A
felnövekvő
nemzedéknek
hasznosítható
ismeretekkel
kell
rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások
kapcsolatát,
az
egyéni
és
közösségi
érdekek
összefüggését, egymásrautaltságát.
36
NEVELÉSI PROGRAM
A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan
fejlődési
folyamatot
mechanizmusok,
a
feltételeznek,
megújuló
mely
erőforrások
révén
az
önfenntartó
nem
csak
a
természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.
2.3.11. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A
tanulók
megismerkednek
a
média
működésével
és
hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
2.3.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást
adjon
a
tananyag
elsajátításával,
szerkezetével,
hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet
módszere;
hogyan
használhatók
a
könyvtári
és
más
információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. 37
NEVELÉSI PROGRAM
Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek
alkalmazni,
a
változatok
sokoldalú
áttekintésével
és
értékelésével. A
tanulás
tanításának
elengedhetetlen
része
a
tanulás
eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
2.4. Kulcskompetenciák 2.4.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság
38
NEVELÉSI PROGRAM
tantárgyra jellemző szaknyelv használata 2.4.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:
fogalmak,
gondolatok,
érzések,
tények
és
vélemények
megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális
sokszínűség
megismerése,
ismerete,
etnikai
másság
elfogadása 2.4.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. 39
NEVELÉSI PROGRAM
E
kompetenciában
tevékenységek kompetencia
éppúgy felöleli
és
annak
fontosak, a
alakulásában mint
matematikai
az
a
folyamatok
ismeretek.
és
a
A
matematikai
gondolkodásmódhoz
kapcsolódó
képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek
igazolása
a
mindennapi
életből
merített
empirikus
tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség
40
NEVELÉSI PROGRAM
2.4.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra,
hogy
ismeretek
és
módszerek
sokaságának
felhasználásával
magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.
Ennek a
tudásnak az emberi vágyak és
szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú,
a
tanulók
életkori
sajátosságaihoz
adekvát
módon
illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint
a
természettudományi
és
műszaki
életpályára
történő
szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában módszertan
kiemelt és
az
természettudományos
fontosságú
a
oktatásszervezési gondolkodás
komplex eszközök használata, formák
tanórán
változatossága,
kívüli
környezetben
így
a a
történő
fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában
41
NEVELÉSI PROGRAM
logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen
kritikus
az
egyoldalúan
tudomány-
és
technikaellenes
megnyilvánulásokkal szemben 2.4.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos
és
összegyűjtését
kritikus és
használatát,
feldolgozását,
a
az
valós
információ és
a
megkeresését,
virtuális
kapcsolatok
megkülönbözetését. 42
NEVELÉSI PROGRAM
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 2.4.6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja,
otthon, a munkában, a
tanulási és képzési
folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata
43
NEVELÉSI PROGRAM
2.4.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése
44
NEVELÉSI PROGRAM
az
egyén
cselekvési
lehetőségei
a
diktatúra,
az
elnyomás
kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés 2.4.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés 45
NEVELÉSI PROGRAM
2.4.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése
fontosságának
elismerését,
mely
minden
műveltségterületen
jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális
tevékenységben
rejlő
gazdasági
lehetőségek
felismerése
és
kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget
vállaló
magatartás
elítélése
és
etikai
alapú
megítélése,
különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. 2.4.10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési
programmal
(benne
a
komplex
intézményi
mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása.
46
NEVELÉSI PROGRAM
Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, cselekvés,
beállítódások
megbízhatóság,
viselkedésformák)
kialakítása
tolerancia,
elsősorban
az
(felelősség,
társadalmilag
etikai
alapú
autonóm elfogadott
megközelítésmód
paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 2.4.11. A szakmák oktatásához kapcsolódó képzési elv Szakmai
oktatásunk
meghatározója
az
öltözködéshez,
divathoz
kapcsolható szakmákban a szakképesítések szerzése. A képzési folyamatban a
színek,
formák,
anyagok,
technikák,
technológiák
összhangjának
megteremtését tűztük ki célul. Olyan mesterségeket kínálunk, amelyekben az emberi külső szabályozásával elérhető a belső harmónia. A könnyűipari szakmacsoportos képzések a kis- és nagyipari biztonságot, a folyamatosságot, az öltözetek és kiegészítők ésszerűsített előállítását képviselik. A művészeti szakmacsoport képzései az egyedi alkotásokban, tervezésekben gondolkodnak. A gyakorlati oktatás jelentősége az életszerű feladatok (tervezéstől kivitelezésen
át
a
kifejezőkészség,
a
divatbemutatókig). kreativitás,
a
Fontosnak
művészi
tartjuk
önkifejezés,
a
kulturális
az
esztétikai
befogadóképesség fejlesztését. Képzéseinkben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyakorlatokon erősítsük az elméletben tanultakat. Fontosnak tartjuk a gyakorlatközpontú, újrahasznosítás
élet
közeli
gyakorlatát,
oktatást,
beépítése
a
környezet
divatba
és
a
tudatosságot,
az
mindennapokban.
Figyelmet fordítunk a multimédiás technológiájú információk keresése, tárolása, 47
NEVELÉSI PROGRAM
létrehozása, bemutatása, valamint az digitális vizuális kommunikációt és az internetes hálózatokban való részvétel képességét. A piacképes ismeretekkel a tanulók zökkenőmentes munkába állását segítjük elő. Az iskolából kikerülő, szakképesítéssel rendelkező fiatalnak még nincs tényleges szakmai gyakorlata, de célunk, hogy tanulóink megfelelő szakmai elkötelezettséggel, a folyamatos tanulás igényével kezdjék meg munkájukat. Ezért arra készítjük fel tanulóinkat, hogy megfelelő önbizalommal és kellő szakmai alázattal, nyitott szemmel járjanak a világban. Elvünk olyan szemlélet kialakítása, hogy tanítványaink munkájuk során, alkotásaikban ne féljenek megmutatni önmagukat, saját érzelmi világukat, bátran merjenek vállalkozni, a dolgok mögé nézni és látni, emeljék ki mindazt, amit fontosnak tartanak. Utakat kívánunk mutatni, amelyeket mindenki a saját szemléletének és irányultságának megfelelően továbbépíthet.
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap fiatalok között
lehetünk,
részesei
személyiségük
kialakításának,
konstruktív
életvezetésre való felkészítésüknek fejlődésüket rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük. Iskolánk
tanulóideálja
a
nyitott,
érdeklődő,
szorgalmas,
kedves,
magabiztos, barátkozó természetű, okos, tisztelettudó, kitartó, ambiciózus, együttműködő diák. Az iskolánkban folyó képzési szakaszokban tanulóink életkori sajátosságai különbözőek. A hozzánk 9. osztályba beiratkozó pubertás korú gyermekekben főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság a jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát.
48
NEVELÉSI PROGRAM
A céljaink között szereplő esetmegbeszélő csoportokban (az osztályban tanító pedagógusok, pszichológus) nagy hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése is. Iskolánk pszichológusa egyéni, csoportos és osztályfőnöki órákon is vezet ilyen foglalkozásokat. A postpubertás korú (17-18 év) fiatalok körében felmerülő gondok a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek. Ebben a pszichológus szintén segítségére van a pedagógusnak. Természetesen az iskola feladatai közé tartozik a felmerülő krízishelyzetek megoldása is, pl. amelyben szülő-pedagógus-pszichológus együttes segítségnyújtása szükséges. A hátrányos helyzetű tanulókkal való egyénre szabott beszélgetések is a követelményeknek tesznek eleget. Az érettségi vizsga utáni iskolarendszerű képzéseinkben részt vevő fiatalok személyiségének kibontakoztatásában, konstruktív életvezetésre való felkészítésében is van feladatunk. A
személyiségfejlesztéssel
kapcsolatos
céljaink
és
faladataink
megvalósítását, az iskola nevelő-oktató munkájának színterein és az iskolai szervezésű rendezvényeinken biztosítjuk.
4. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Ezért kiemelt feladatnak tartjuk, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Fontos, hogy iskolánk egészségnevelési programja komplex legyen, ugyanakkor a megvalósíthatóság érdekében a lehetőségeket vegye figyelembe. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Az elsődleges feladat a megelőzés, az egészség megőrzése.
49
NEVELÉSI PROGRAM
Mivel a tanulók hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban érdemi hatást kell gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza
az
életmódjukban
később
kialakuló
szokásaikat,
az életideálokat, preferenciák kialakítását. Ezért az iskolának a diákokra gyakorolt hatása többrétegű. 4.1. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az
egészséges
lényeges
életmód,
területeknek
az
életszemlélet, iskola
magatartás
pedagógiai
szempontjából
rendszerébe,
összes
tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: az értékek ismerete önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a
barátság,
a
párkapcsolatok,
a
szexualitás
szerepe
az
egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.
50
NEVELÉSI PROGRAM
4.2. Egészségfejlesztő team Iskolánkban az egészségnevelési feladatokkal kiemelten a következők foglalkoznak: az iskolaigazgató, az iskolaorvos, a pszichológus, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a testnevelők, a gyógytestnevelő, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező, a védőnő. A pedagógusok többsége alapképzése és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van a felkészítésnek, a képzésnek, az
egészségfejlesztésben
jártas
külső
szakemberekkel
folytatott
konzultációknak. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia
megvalósítása
a
tantestület
együttműködése
nélkül
elképzelhetetlen. Ezen a területen különösen fontos, hogy a kollégák tudják, mi a feladatuk, és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. A tanévre lebontott feladatokat, azok koordinálását az egészségfejlesztő csoport végzi munkaterve szerint. 4.3. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve Hazánkban eddig nem volt hagyománya a széles körben elterjedt elsősegély-nyújtási ismereteknek. Pedig egy baleset, rosszullét során egy jól felkészült elsősegélynyújtó gyors és szakszerű beavatkozása életet menthet. Mindenképpen meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető elsősegély-nyújtási 51
NEVELÉSI PROGRAM
tudást, el kell érni, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek az elsősegélynyújtás terén, hogy kompetenciáik alkalmazásával hatékonyan tudjanak és merjenek segíteni embertársaiknak. (Btk. 172.§-a szerint büntethető az, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget.) A biológia kerettantervek tartalmaznak tananyagszintű elsősegély-nyújtó ismereteket: az általános iskolában megismerkednek az elsősegélynyújtás elemi ismereteivel, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályaival, a középiskolában a sérülések típusai, alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek.
Elsősegélynyújtás
sérülések
körében.
megbetegedések, sérülések esetén?
megismerése
Hogyan
sérülések?
előzhetők Milyen
a
meg
vizsgált
baleseti
a
mozgásszervi
elsősegély
alkalmazható
A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése
különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás
elsajátítása
alapvető
vérzéseknél
és
szívmegálláskor. Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés
esetén.
Az
alapvető
újraélesztési
protokoll.
Mi
az
elsősegélynyújtó feladata? Mikor és hogyan kell hívni a mentőt? Mit kell tenni, amíg a mentő megérkezik égési balesetnél, áramütésnél, mérgezéseknél, vérzéseknél, sebek ellátásánál? Iskolánkban 11. évfolyamos tanulóinknak a biológiaórák keretében a kerettantervnek megfelelően tömbösítve 7 tanítási órát szánunk az elsősegélynyújtási ismeretek megtanítására. 9., 10., 12. évfolyamon osztályfőnöki órák keretében, szakkörön, tanítás nélküli rendezvényeken bővítjük és mélyítjük a tanulók ismereteit, hogy képesek legyenek bátran segíteni az elsősegélyre szorulókon. Képzésekre, ismeretek átadására iskolánk azon pedagógusait, dolgozóit kérjük fel, akik rendelkeznek érvényes Elsősegélynyújtó Bizonyítvánnyal, illetve avatott
szakemberek,
orvosok,
védőnők,
Vöröskereszt-tagok
segítségét
vesszük igénybe.
52
NEVELÉSI PROGRAM
4.4. Az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenysége Tagjai: iskolánk ifjúsági orvosa és ifjúsági védőnője Az iskola-egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: Az életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulóinak egészségi állapota alapján az „iskolai diagnózis” elkészítése, megoldási javaslatok. A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartásbeli, életmódbeli és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. Környezet-egészségügyi,
közegészségügyi
és
táplálkozás-
egészségügyi kérdések. Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. A középiskolai tanulók orvosi szűrővizsgálatait törvény írja elő, amelyre az iskola biztosítja a feltételeket. Tekintettel arra, hogy a tanulók kb. 10%-ának van gerinc- vagy egyéb ortopédiai betegsége, külön gyógytestnevelő tanár foglalkozik az iskolában a rászoruló tanulókkal. Az I. félév elsődleges feladata: az osztályvizsgálatok elvégzése, ennek kapcsán a betegségek, elváltozások kiszűrése, szakorvosi vizsgálatokra küldés, majd gondozás. Igen sokan megjelennek az ambuláns rendeléseken is, ami azt tükrözi, hogy a tanulók érzik, hogy gondjaikkal bizalommal fordulhatnak az iskolaegészségügyi szolgálathoz. Sok a pszichés problémákkal küszködő diák, komoly családi problémákra is fény derül, ezeket a fiatalokat az iskolapszichológushoz irányítjuk. A szűrések lebonyolítása után, a második félévben az egészségnevelő programok megtartása kerül előtérbe. Lehetőség van arra, hogy akinek személyes
kérdése,
problémája
van,
azt
a
védőnői
tanácsadáson
négyszemközt is megbeszélhesse. Időponthoz kötötten, december 1-jén, az
53
NEVELÉSI PROGRAM
AIDS világnapján videóvetítéssel egybekötött felvilágosító beszélgetéseket tartunk. 4.5. Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segíti a tanuló ifjúságot és a tantestületet. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek,
amelyek
felismerése,
problémakezelése
speciális
szakmai
felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl akár osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. 5. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a közösségfejlesztés céljaként az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakításának és megteremtésének megvalósítását fogalmazzuk meg. 5.1. Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban A hon- és népismeret segítse az egyén harmonikus kapcsolatának kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók megértően, nyitottan ismerjék meg a különböző kultúrák, vallások, szokások másságát. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Képesek legyenek az új információs környezetben eligazodni, azt kritikusan használni. Kommunikációs kultúrájuk középpontjában az önálló ismeretszerzés, vélemények, érvek megfogalmazásának képességei álljanak. Közvetlenül is törekedjenek nemzetközi kapcsolatok ápolására.
54
NEVELÉSI PROGRAM
5.2. A közös cselekvés színterei és tevékenységei Tanítási órán, hagyományos keretben szervezett tevékenységek. Nem hagyományos keretben szervezett, un. szabadidős foglalkozások: különböző projektek, internethasználat, levelezés más országokban élő fiatalokkal, diáknap, diákcsere külföldi iskolákkal. E tevékenységek megvalósításában folyamatosan részt veszünk, a fentieket támogató pályázati lehetőségekkel élünk.
6. Pedagógusok intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok feladatai A
pedagógusok
feladatainak
részletes
listáját
személyre
szabott
munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák és egyéb feladatok dokumentálása, érettségi,
különbözeti,
felvételi,
osztályozó
és
javítóvizsgák
lebonyolítása, kísérletek
összeállítása,
dolgozatok,
tanulmányi
versenyek
összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki,
munkaközösség-vezetői,
diákönkormányzatot
segítő
feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 55
NEVELÉSI PROGRAM
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, valamint iskolai és iskolán kívüli programokon, tanulmányi
kirándulások,
iskolai
ünnepségek
és
rendezvények
megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai
dokumentumok
készítésében,
felülvizsgálatában
való
közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
6.2. Osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az
osztályfőnöki
munka
az
iskola
pedagógiai
tevékenységében
kiemelkedően fontos helyet foglal el. Az osztályfőnökök jelentik a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákjára, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni, az ő tevékenysége által válhat az iskola a szocializáció színterévé. Az osztályfőnök feladata: a tanulók megismerése a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviselete a tanulók fejlesztő értékelése, a tanulók személyiségének fejlesztése az osztály közösségi életének irányítása az osztály tanulmányi, magatartási és munkafegyelmi helyzetének nyomon követése
56
NEVELÉSI PROGRAM
az elvárt ügyviteli, adminisztrációs, dokumentációs tevékenység precíz kivitelezése az osztályprogramok szervezése, lebonyolítása az iskolai értékek és normák átadása, közvetítése az iskolai programok szervezése kapcsolattartás a tanulók szüleivel, nevelőivel kapcsolattartás a pedagógusmunkát segítőkkel (ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, iskolaorvos, könyvtáros, szabadidő-szervező) az
osztályfőnök
felelőssége,
hogy
minden
tanévben
méltó
megemlékezésen vegyenek részt az osztály tanulói október 6-án, október 23-án, február 25-én, március 15-én, április 16-án, június 4-én az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra. A tanterv által biztosított osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására, amelyeknek feladata, hogy segítse a tanulókat: önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, életpályájukra való felkészülésükben, testi és lelki egészségük megóvásában, tanulásmódszertani ismereteik bővítésében, hogy
képesek
legyenek
harmonikus
társas
és
párkapcsolatok kialakítására, társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében, nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, szociális képességeik fejlesztésében, világszemléletük, világképük formálásában, felelős állampolgárrá nevelésükben.
57
NEVELÉSI PROGRAM
Az osztályfőnöki feladatkör sajátossága – szemben a szaktanári funkcióval –, hogy nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel. Az osztályfőnök munkája során igyekszik tudatosan összehangolni az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket. 7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek rendje 7.1.
Beilleszkedési,
tanulási,
magatartási
nehézséggel
küzdő
gyermek, tanuló A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal
küzd,
közösségbe
való
beilleszkedése,
továbbá
személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Probléma feltárása: amennyiben a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a tanuló problémáinak hátterében valamilyen részképesség zavar húzódik meg, akkor a szülővel
történt
egyeztetés
után
pedagógiai
véleménnyel
a
nevelési
tanácsadóba küldjük vizsgálatra. Itt a megfelelő diagnosztikai eljárások alapján beazonosítják a tanulási, magatartási nehézséget és szakvéleményben tanácsot adnak a korrekció tartalmára, módszerére. A vizsgálat végén elkészül a szakvélemény, amelyet a vizsgálatot végző szakember ismertet a szülővel, majd megküldi az iskolának. A szakvélemény alapján - a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően – kap nagyobb figyelmet, speciális differenciált feladatokat a gyermek. Az iskola fejlesztőpedagógusa a hasonló részképességű problémákkal küzdő gyermekekkel kis – 5-8 fős – csoportokat szervezve a tanítási órán kívül, a szakvéleményben megfogalmazottak alapján segíti a gyermekeket a speciális képességek fejlesztésében. Az értékelés és minősítés alóli mentesítést az igazgató - a szakvélemény alapján - a szülő írásbeli kérésére adja meg.
58
NEVELÉSI PROGRAM
Alkalmazott eszközök és módszerek: kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása a verbális es vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása korrepetálás, tantárgyi felzárkóztatás fejlesztő foglalkozás (fejlesztőpedagógus)
7.2. Sajátos nevelési igényű tanuló Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,
több
fogyatékosság
együttes
előfordulása
esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzd. A sajátos nevelési igényt (sni) a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az értékelés és minősítés alóli mentesítést az igazgató - a szakvélemény alapján - a szülő írásbeli kérésére adja meg. Az SNI gyermekek egyrészt integráltan a tanítási órákon kapnak speciális, egyéni bánásmódot a szakértői véleményben leírtak alapján. Másrészt heti 2-3 habilitációs és rehabilitációs foglalkozáson vesznek reszt, melyeket csak megfelelő kompetenciával rendelkező gyógypedagógus tarthat. Az iskola gyógypedagógusa a hasonló tanulási zavarral küzdő gyermekekkel egyéni és kis – 2-3 fős – csoportokat szervezve a tanítási órán kívül, a szakvéleményben megfogalmazottak alapján segíti a gyermekeket a speciális képességek fejlesztésében. Alkalmazott eszközök és módszerek: kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása 59
NEVELÉSI PROGRAM
a verbális es vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán
segédeszközök használata tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása egyéni fejlesztési tervek alkalmazása korrepetálás, tantárgyi felzárkóztatás fejlesztő foglalkozás (gyógypedagógus)
7.3. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Az,
kinek
kedvezményben
a
szülei
részesülnek
(gondviselője) és
emellett
rendszeres legfeljebb
gyermekvédelmi általános
iskolai
végzettséggel rendelkeznek, vagyis a szülők szegények és iskolázatlanok. A különböző pszichés, szociális és egészségügyi problémák esetén szükségessé válhat a szakirányú segítség, gondozás megszervezése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős ennek érdekében napi kapcsolatot tart fenn a
gyermekvédelmi
rendszer
szakterületeivel:
önkormányzatok
szociális
osztályai, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő szolgálatok, nevelési tanácsadók. Alkalmazott eszközök és módszerek: hátrányos helyzet felismerése, felmérése, javítása, konzultáció a szülővel tanulási és nevelési problémákról (fogadóórák, egyéni beszélgetések), irányított beszélgetés tanulókkal, együttműködés a tanulóval foglalkozó pedagógus és pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, egyéni és csoportos foglalkozások megszervezése, a heti kötelező foglalkozásokon túl, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására (nyelvi órák, korrepetálások, felvételi előkészítők), kapcsolattartás (családgondozó, segítő szakemberek), szabadidős tevékenységek szervezése,
60
NEVELÉSI PROGRAM
bel- és külföldi tanulmányutak szervezése.
7.4. Kiemelten tehetséges tanuló Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetséges tanulóink számára az alábbi munkaformákat kínáljuk és szervezzük: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, iskolai sportkör, szakkörök, tanulmányi vetélkedők, versenyek, szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatás), iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni v. csoportos használata, továbbtanulás segítése, irányított beszélgetés tanulókkal, felsőfokú tanulmányok folytatására való felkészítés, korrepetálás, iskolaújság, iskolarádió szerkesztése, pszichológus igénybevétele, egyéni öntevékeny könyvtárhasználat, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése.
8. Tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 8.1. A Diákönkormányzat feladata a diákok védelme 61
NEVELÉSI PROGRAM
a diákok érdekeinek képviselete a szervezett véleménynyilvánítás biztosítása a hagyományok őrzése és újak teremtése a szervezet támogatni kívánja a diákság kulturális programokon való részvételét, illetve ilyen programokat szervez, vagy szervezésben segítséget nyújt a területen belüli jogérvényesítés, illetve kötelességteljesítés a DÖK szervezésében zajlik: DÖK Mikulás Farsang Diáknap Diákparlament 8.2. Alapelvek A DÖK az iskola diákságának álláspontját képviseli. A sikeres működés alapja a közös vélemények, szándékok párbeszéden alapuló egyeztetése. A DÖK lehetőséget ad ahhoz, hogy a diákok megismerhessék a jogaikat, lehetőségeiket, magukat a megfelelő fórumon képviseljék. Senkit sem érhet hátrány azért, mert a DÖK munkájában részt vesz. Gyakorolja a diákok kollektív jogait. A tevékenységi köreit vezeti, a hagyományokat ápolja és újakat teremt, a működéshez szükséges feltételeket biztosítja. Tevékenységével támogatja az iskola vezetésének mindazon törekvéseit, amelyek a színes diákéletet szolgálják. A DÖK információs csatornáin keresztül folyamatosan tájékoztatja a diákokat
a DÖK szervezetével kapcsolatos kérdésekről, pályázatokról,
eseményekről.
Véleményt
nyilváníthat
a
diákokat
érintő
kérdésekben.
Javaslatot tesz az iskolát érintő kérdésekben és érdemi választ ad a hozzá intézett kérdésekre. 8.3. A DÖK felépítése 8.3.1. Diákparlament A diákok évente egyszer egy gyűlés alkalmával szóban vagy írásban tehetik fel kérdéseiket a vezetőségnek. A vezetők a diákparlamenti gyűlésen
62
NEVELÉSI PROGRAM
rögtön érdemi válaszokat adnak, az írásbeli levelekre két héten belül válaszolnak. 8.3.2. Általános gyűlés A DÖK általános gyűlésébe a diáktanács tagjain kívül minden osztály legalább 1 diákot küld (ODB), akit minden tanév első hetében az adott osztály nyílt vagy titkos szavazással választ meg. Az ODB feladata, hogy megjelenjen az általános gyűlésen, ott képviselje osztályát és gondoskodjon az elhangzott információk osztálya felé történő továbbításáról. Az ODB mandátuma egy tanévre szól. Az általános gyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. 8.4. A joggyakorlás szabályai A 2011. évi CXC. Közoktatási tv. által biztosított jogokkal a DÖK-nek egyetértési joga van: iskolai Házirend elfogadása, módosítása az iskolai SZMSZ (ügyrend) következő pontjaiban: ünnepélyek rendje diákképviselőkkel való kapcsolattartás a DÖK működéséhez szükséges eszközök biztosítása tanulói véleménynyilvánítás rendszere a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendszere a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és elvei a jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái a tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés A DÖK-nek véleményezési joga van a következő kérdésekben: az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdés a tanulókat érintő minden kérdés fegyelmi eljárás intézmény megszüntetése, átszervezése, névváltozás intézmény vezetőjének megbízása, leváltása tankönyvvásárlási támogatás elveinek kidolgozása
63
NEVELÉSI PROGRAM
9. Az iskola és partnereinek kapcsolattartásának formái A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. A tanuló nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A pedagógus – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatjuk
a
feladatairól,
az
szülőket
az
iskola
alkalmazott
oktatási-nevelési
módszerekről,
iskolánk
céljairól, életéről,
működéséről, ugyanakkor mindezekről kikérjük a szülők véleményét. Alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői,
közreműködői
és
segítői
lehessenek.
Minden
osztályközösségben kialakítunk egy szülői munkaközösséget, akik delegálnak osztályonként egy képviselőt az Iskolai Szülői Szervezetbe. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők időben informálódjanak gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, az ezekkel
kapcsolatban
észlelt
problémákról,
valamint
minden
a
gyermeküket érintő döntésről. A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük.
9.1. A kapcsolattartás fórumai A pedagógusok telefonon történő egyeztetés után várják a szülőket megbeszélésre. Évente kétszer fogadóórát tartunk, amikor minden pedagógus várja a szülőket. Évente kétszer minden osztályban szülői értekezletet tartunk. 64
NEVELÉSI PROGRAM
Az Iskolai Szülői Szervezet évente egyszer összeül, valamint olyan alkalmakkor kell összehívni, amikor a szülők véleményét várjuk az egész iskolai közösséget (tanulók, szülők, iskolai dolgozók) érintő kérdésekben.
9.2. A szülők tájékoztatása A szülőket a következő módokon tájékoztatjuk szóban és írásban: Ellenőrző könyvbe (tájékoztató füzet) bejegyzéssel. Elektronikus napló segítségével: a szülő egyedi belépési azonosítóval rendelkezik az elektronikus napló rendszeréhez való hozzáféréshez, mellyel a saját gyermeke elektronikus ellenőrzőjében követheti nyomon az osztályzatait, értékeléseit, hiányzásait. Ezáltal a szülő naprakész információkkal rendelkezik gyermeke tanulmányairól. Postai úton levélben Telefonon E-mailben Az iskolai hirdetőtáblára kitett tájékoztatóval. Ismertető szórólapokkal. Az iskolai életről készített videó felvétellel. Az
iskola
honlapján,
az
interneten
hozzáférhető
www.modelldivatiskola.hu/aktuális téma megjelölésével.
9.3. A szülők közösségének szervezetei Az osztályok szülői munkaközösségei Iskolai Szülői Szervezet A „Tű, cérna, olló” alapítvány működését irányító kuratórium
65
NEVELÉSI PROGRAM
10. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték,
hogy
egy
vagy
több
tantárgy
tanulmányi
követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, tanköteles tanuló harminc óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik (kivétel a 2. bekezdés). A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban a képzésben tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha 66
NEVELÉSI PROGRAM
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Különbözeti vizsgát a tanév folyamán bármikor tehet a tanuló, osztályozó vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
10.1. Alkalmassági vizsga szabályai Az
iskolaorvos
feladatait
a
Köznevelési
törvény,
és
az
annak
végrehajtását tartalmazó 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.) NM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Heti két alkalommal iskolaorvos és heti négy alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetőséget. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Az iskolánkban a szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt
egészségügyi
alkalmassághoz
köti
a
szakmai
és
vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály. Az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálaton kell a tanulóknak
megjelenni,
amely
vizsgálat
az
adott
szakma
esetében
alkalmasságot korlátozó vagy kizáró okokat hivatott feltárni. Az iskolaorvos munkáját védőnő segíti. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét és a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését.
67
NEVELÉSI PROGRAM
11. Felvétel és átvétel szabályai 11.1. Felvétel általános iskola után Szakközépiskolai és szakiskolai képzésre jelentkezéskor: az általános iskola 8 osztályának eredményes elvégzése, központi írásbeli vizsga (szakközépiskolánál), tanulmányi eredmény a felső tagozaton, egészségügyi alkalmassági vizsga. Textilműves képzésnél: az általános iskola 8 osztályának eredményes elvégzése, rajzkészség-szint felmérés, központi írásbeli vizsga, tanulmányi eredmény a felső tagozaton, egészségügyi alkalmassági vizsga.
11.2. Középiskola utáni képzésnél Technikus képzésnél: eredményes középiskolai érettségi bizonyítvány, egészségügyi alkalmassági vizsga. Textilműves képzésnél: eredményes középiskolai érettségi bizonyítvány, egészségügyi alkalmassági vizsga.
11.3. Esti szakiskolai képzés az általános iskola 8 osztályának eredményes elvégzése 16. életév betöltése.
68
NEVELÉSI PROGRAM
11.4. Esti szakközépiskola (érettségire felkészítés) szakiskolai képesítő bizonyítvány
11.5. Átvétel szabályai 11.5.1. Azonos iskolatípusba vagy képzésbe a tanév elején azonos iskolatípusba történő átvételhez szükséges a tanuló addig szerzett iskolai bizonyítványa, a tanév közben azonos iskolatípusba történő átvételhez szükséges a tanuló addig szerzett iskolai bizonyítványa és a napló hiteles másolata.
11.5.2. Különböző iskolatípusba vagy képzésbe szakközépiskolából
szakiskolába
való
átmenet
esetén
szakmai
tantárgyakból felzárkóztatással, szakiskolából szakközépiskolába való átmenet esetén szülői kéréssel, osztályfőnök és szaktanárok javaslata alapján különbözeti vizsga letételével.
11.6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeinek legalább elégséges minősítéssel eleget tett. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A 2012/2013. tanévtől javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanulónak az adott tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tantárgy óraszámának szakközépiskolában elméleti tárgyak 30%-át, gyakorlati tárgyak 20%-át, szakképző osztályokban 69
NEVELÉSI PROGRAM
20%-át meghaladja és nincs elegendő érdemjegye a záráshoz, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladta meg: a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a kilnencedik évfolyamon kezdődik és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszra, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében a kilencedik – tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A kötelező óra legfeljebb ötven %-ban folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében a szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat.-ban meghatározott szakmai orientáció, tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 70
NEVELÉSI PROGRAM
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló
igazolatlan
mulasztásainak
száma
meghaladja
a
húsz
tanórai
foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az év végi és a minősítő érdemjegyek kialakításának általános szabályai: Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.
71
SZAKMAI PROGRAM
III. Szakmai program
Szakmai programunk meghatározásakor az alábbi rendeletek, törvények az irányadók: -
2011. évi CLXXVII a szakképzésről
-
20/2007 (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
-
20/2008 (XII.17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről
-
2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről
-
32/2012 (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
-
20/2012
(VIII.31.)
EMMI
rendelet
a
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1. Az iskola szakképzési tevékenysége A
képzési
tevékenységünk
kiterjed
az
iskolarendszerű
és
az
iskolarendszeren kívüli oktatásra. Szakmáink 8., 10., 12. évfolyam elvégzéséhez, ill. érettségi vizsgához kötöttek. Az oktatás szakiskolában és szakközépiskolában történik. A szakképzések az Országos Képzési Jegyzéknek, a szakképesítésekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelményeknek és a központi programoknak megfelelően zajlanak.
2. A szakképzés kiemelt feladatai A tanulók
ismerjék
a
szakma
gyakorlásához
kapcsolódó
természet
és
környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; 72
SZAKMAI PROGRAM
ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni;
tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére;
ismerjék meg a szakmai történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.
sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek;
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.);
ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát;
sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat;
látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban;
tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel.
A tanulókban
alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem,
alakuljon ki a felelősségtudat,
alakuljon
ki
a
modern
rendszertani
szemlélet
a
szakmai
és
környezetvédelmi oktatás során. A szakképzési évfolyamokon a tanulók a szakmai vizsgára készülnek fel. A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- kizárólag a szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek (Szakmai és vizsgakövetelmény), a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával történik, intézményi és központi követelményrendszer alkalmazásával.
73
SZAKMAI PROGRAM
Az iskola valamennyi évfolyamán a központi kerettanterveket alkalmazzuk a helyi adottságokra adaptálva. A szakmai gyakorlat teljesítésére az iskola jól felszerelt tanműhelyeiben, szaktantermeiben van lehetőségük a diákoknak. A központi programok tantárgyi bontásban tartalmazzák a célokat, a követelményeket, a tananyagot, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat, az értékelés módját, illetve a képzéshez szükséges tárgyi eszközök felsorolását. Célunk
a
szakképesítések
szakmai
és
vizsgakövetelményeinek
elsajátíttatása, a szakmai ismeretek, szakmai készségek, személyes-és társas kompetenciák
kialakítása,
döntésképesség,
önállóság,
gyakorlatias
feladatértelmezés, ellenőrzőképesség, kreativitás fejlesztése. További alapelvek:
műveltség és szakmai tudás biztosítása
a személyiség fejlesztése, jellemformálás
kommunikációs
képességek
fejlesztése
(társadalmi
elvárásoknak
megfelelően)
kulturált viselkedési normák, tolerancia, empátia - kialakítása, fejlesztése
idegen nyelv alkalmazása
a személyiség kibontakozásának és fejlődésének biztosítása
teljesítmény központúság a szakképzésben
a szakmaszeretet, hivatástudat, szakmai identitás kialakítás
3. A szakképzés céljai:
szakmai előkészítő tárgyból a sikeres érettségi vizsgára való felkészítés
felkészítés a szakképzési évfolyamokra, továbblépésre
felkészítés a szakképzés befejezését követő szakmai vizsgára
a tanulók szorgalma és teherbíró képessége szerinti felkészítés a szakirányú vagy nem szakirányú továbbtanulásra
szakmai önállóság kialakulása 74
SZAKMAI PROGRAM
olyan ismeretek fejlesztése, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való érvényesülést: munkafegyelem, megbízhatóság, önállóság, nyitottság, felelősségvállalás,
önismeret
fejlesztése,
határozottság,
döntéshozó
képesség.
a kommunikáció képességének fejlesztése
a korszerű technikák megismertetése, alkalmazása. 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 133/2011. (VII. 18.)
Korm. rendeletben módosított OKJ alapján folytatjuk a szakképzést. A szakmai és vizsgakövetelményeket a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelettel módosított 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet tartalmazza.
4. A modulrendszerű szakképzés 4.1. Értékelés a moduláris szakképzésben Az osztályozás a modulokon belül tananyag egységenként történik. Minden tananyag elemből rendelkeznie kell a tanulónak minimum egy osztályzattal. A naplóba, bizonyítványba és a tanulói törzslapba a tananyagegységek azonosító száma és megnevezése kerül. Amennyiben a tanuló a tananyagegységből elégtelen osztályzatot szerez, javítóvizsgát tehet az augusztusi javítóvizsga időszakban.
Minden szakmában a modulok értékelése után a minősítés a következő: 0-50%
elégtelen
51-60%
elégséges
61-70%
közepes
71-80%
jó
81-100%
jeles
75
SZAKMAI PROGRAM
5. Szakmai gyakorlati képzés helye és formája A szakmai gyakorlatokat tanulóink főként az iskola tanműhelyeiben végzik. A szakképzés második évfolyamától lehetőség nyílik külső gyakorlati helyen történő teljesítésére. A tanév végén szervezett összefüggő szakmai gyakorlat helyét szakmától függően az iskola szakmai vezetése, illetve a tanulószerződés határozza meg. 6. Szintvizsga A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara, továbbá az intézmény képviselője vesz részt. A szintvizsga célja, hogy a tanulók a kialakított vizsgaszituáció során megismerhessék a velük
szemben
támasztott
követelményeket,
elvárásokat,
tudásukat,
ismereteiket felmérhessék. A kamara által szervezett szintvizsgáknál a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik. 7. A második szakképesítés megszerzésének lehetősége A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114.§ (1) b) értelmében a második szakképesítés megszerzésére való felkészítés – a c) pontban felsorolt kivételektől eltekintve – nem ingyenes. 8. Szakmai vizsgák Szakmai
vizsgákat
elsősorban
a
május-júniusi
vizsgaidőszakban
szervezünk. Egyéb esetekben javító és pótló vizsgát tart az intézmény.
76
SZAKMAI PROGRAM
9. Előzetes tanulmányok beszámítása Szakképző, ill. felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítése esetén a vonatkozó jogszabályokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott módon beszámíthatóak. A beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, szakmai vizsga esetén a vizsgára jelentkezéssel egy időben, tantárgyi felmentés esetén az adott szakképzési évfolyam megkezdését követő két héten belül. A kérelem mellé minden esetben csatolni kell a teljesítést igazoló okmány hitelesített másolatát. Nem hiteles másolat esetén az eredeti okmányt be kell mutatni. Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti automatikusan, hogy a szakmai vizsgán bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. A tanítási órák egy részének látogatása alóli felmentés nem jelenti automatikusan azt, hogy a tanuló az évközi és az év végi ellenőrzési, beszámolási, vizsgázási kötelezettség teljesítése alól is mentesül.
9.1. A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok beszámíthatósága: Másodszakma
választása
esetén
a
törvény
lehetőséget
nyújt
a
beszámításra. 10. Felnőttképzés Az iskolarendszeren kívüli képzésben az OKJ-ban meghatározott hatályos szakképzéseket kínáljuk. A képzés az OKJ-s záróvizsga követelményeinek teljesítésével zárul.
77
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
IV. Az iskola helyi tantervei 1. Az iskola képzéseinek választott dokumentumainak megnevezése:
Szakma megnevezése Ruhaipari szakközépiskola
Bevezetés éve
Közismereti
2008. 09.
OKJ 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari szakközépiskola
Dokumentumok megnevezése
2012. 09.
Szakmai 15/2008. (VIII.13.) SZMM rendelet
1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet
32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
OKJ 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari szakközépiskola
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
2010.09.
20/2010. (V.11.) OKM rendelet
1/2010. (II.5.) SZMM rendelet
2012. 09.
1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet
32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
OKJ 54 542 01 0010 54 02 Női szabó OKJ 33 542 05 0010 33 03 Női szabó OKJ 33 542 05 0010 33 03 Női szabó OKJ 34 542 06 Férfiszabó OKJ 34 542 04
78
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Fehérnemű-készítő összeállító
és
kötöttáru
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
2010. 09.
20/2010. (V.11.) OKM rendelet
1/2010. (II.5.) SZMM rendelet
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
OKJ 34 542 03 Bőrdíszműves OKJ 33 542 01 1000 00 00 Bőrdíszműves OKJ 34 542 01 Bőrműves
2009. 09.
20/2008. (VII29.) OKM rendelet
OKJ 54 211 02 0000 00 00
2010. 09.
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
Textilrajzolóasszisztens
és
modelltervező
2009. 09.
1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet
2010. 09.
20/2008. (VII29.) OKM rendelet 25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
OKJ 54 211 16 0010 54 04 Textilműves
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
OKJ 54 211 08 Díszlet- és jelmeztervező
2009. 09.
20/2008. (VII29.) OKM rendelet
OKJ 54 211 05 0000 00 00
2010. 09.
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
Divat- és stílustervező
2010. 09.
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
OKJ 54 211 07 0000 00 00 Kereskedő
2013. 09.
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
14/2013. (IV.05.) NGM rendelet
OKJ 54 341 01
79
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
2. A kötelező tanórai foglalkozás és a szabadsáv megoszlása 2013. tanévben induló képzéseknél 2.1. Szakközépiskolai képzés Ruhaipari technikus Tantárgyak
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
Közismereti tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
4
Magyar nyelv és irodalom
1
-
-
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
1
-
-
1
Történelem
1
1
1
1
Informatika
-
2
2
-
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
1
1
1
1
Gyártástechnológia gyakorlat
1
1
1
1
Szabadsáv összesen:
5
5
5
5
Kereskedő Tantárgyak
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
13.
Közismereti tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
4
1
Magyar nyelv és irodalom
1
-
-
1
-
Idegen nyelv
1
1
1
1
-
Matematika
1
-
-
1
-
Történelem
1
1
1
1
-
Informatika
-
2
2
-
-
Osztályfőnöki
-
-
-
-
1
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
1
1
1
1
3
Marketing alapjai
-
-
1
1
Vállalkozási ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Vállalkozási ismeretek gyakorlat
2 1
1
-
-
1
80
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Textilműves (4+1 éves képzés) Tantárgyak
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
Közismereti tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
4
Magyar nyelv és irodalom
1
-
-
1
Idegen nyelv
1
-
1
1
Matematika
1
-
-
1
Történelem
1
1
1
1
Informatika
-
2
2
-
Szakmai tantárgyak
2
2.2. Szakiskolai képzés Női szabó Tantárgyak
Közismerettel
Közismeret nélkül
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
1.
2.
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
2
1
2,5
3,5
3,5
Textiltermékek készítése gyakorlat
2
Szakrajz
1
Vállalkozási alapismeretek Számítógépes gyártáselőkészítés
1 1
1
1,5
1,5
Női ruhák készítése gyakorlat
1,5
Osztályfőnöki
1
1
Férfiszabó Tantárgyak
Közismerettel
Közismeret nélkül
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
1.
2.
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
2
1
2,5
3,5
3,5
Textiltermékek készítése gyakorlat
2
Szakrajz Vállalkozási alapismeretek Számítógépes gyártáselőkészítés Férfiruhák készítése gyakorlat Osztályfőnöki
1
1 1
1
1,5
1,5 1,5 1
1
81
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Bőrdíszműves Tantárgyak
Közismerettel
Közismeret nélkül
Évfolyam/óraszám Szakmai tantárgyak (szabadsáv) Bőrdíszműipari szerkesztés-modellezés
9.
10.
11.
1.
2.
2,5
1
2,5
3,5
3,5
1
-
1
1
-
1
-
-
-
Kesztyű gyártástechnológia Kesztyű szerkesztés-modellezés Bőrdíszműipari modellezési gyakorlat
1 1,5
Számítógépes gyártáselőkészítés Kesztyű gyártástechnológia gyakorlat
-
1
-
1
1,5
1,5
-
Bőrtárgy készítése gyakorlat Osztályfőnöki
-
-
-
-
-
1,5
-
1
1
2.3. Ruhaipari technikus képzés Tantárgyak
1 éves képzés
2 éves képzés
Évfolyam/óraszám 13.
13.
14
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
Ruhaipari gyártástechnológia I.
1
-
-
Gyártástechnológia gyakorlat
2
2
3
Szerkesztés-modellezés
-
1
-
Osztályfőnöki
1
1
1
82
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
3. A kötelező tanórai foglalkozás és a szabadsáv megoszlása 2014. tanévben induló képzéseknél 3.1. Szakközépiskolai képzés Ruhaipari technikus Tantárgyak
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
Közismereti tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
4
Magyar nyelv és irodalom
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
1
Matematika
-
-
-
1
Történelem
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
-
Szakmai tantárgyak (szabadsáv)
1
1
1
1
Gyártástechnológia gyakorlat
1
1
1
1
Szabadsáv összesen:
5
5
5
5
Textilműves (4+1 éves képzés) Tantárgyak
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
Közismereti tantárgyak (szabadsáv)
4
4
4
4
Magyar nyelv és irodalom
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
-
1
1
Matematika
-
-
-
1
Történelem
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
-
4
4
Szakmai tantárgyak Szabadsáv összesen:
1 4
4
83
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok nyomtatott, illetve elektronikus hordozóra rögzített (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskolánk helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetekben vezetünk be, törekszünk arra, hogy az előírt taneszközök ára a szülők anyagi lehetőségeit ne haladja meg. Iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Tanítási év közben a meglévő könyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Iskolánkban a tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy a következő tanítási évben a kívánt tankönyvekről a szülőket és a tanulókat időben tájékoztatni tudjuk. Az
iskolai
igazgatóhelyettes
tankönyvrendelést készíti
el
a
az
iskola
igazgatója
munkaközösségek
írásos
által
megbízott
megrendelésének 84
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
beszerzését követően. A tankönyvrendelés elkészítéséhez be kell szerezni a Szülői Szervezet és az iskolai Diákönkormányzat véleményét is.
3.1. A tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A nevelőtestület minden év június hó 30-áig az eljárási rend szerint meghatározza a tankönyvtámogatás módját, azzal a megkötéssel, hogy az iskola részére jutó összeg legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyv vásárlására kell fordítani. Az évismétlők nem részesülnek támogatásban. A tartós tankönyveket az iskola könyvtára tartja nyilván. Közzé kell tenni a tartós tankönyvek, segédkönyvek jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek a tanulók. A könyvtárban találhatók tartós tankönyvek, idegen nyelvi szótárak, szakmai tankönyvek, nyelvi tankönyvek, atlaszok. A tartós tankönyvek kölcsönzését a könyvtáros tanár intézi. A kölcsönzés egy tanévre szól. A kölcsönzési idő lejártakor a tanulónak a tankönyvet a könyvtár részére le kell adnia. Ha a tanuló a tankönyvet elveszíti vagy megrongálja (firkálja), akkor a beszerzési árat meg kell térítenie.
3.2. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje: Az iskola minden tanévben felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanulási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap
benyújtásával
egyidejűleg
be
kell
mutatni
a
normatív
85
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A nevelőtestület minden évben meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola minden év február 15-éig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvellátás rendjében kell meghatározni a feladatok végrehajtását.
3.3. Ingyenes tankönyvellátás: A tankönyvpiac rendjéről szóló 23/2004. (VII. 27.) OM rendeletben megszabott feltételeknek megfelelő tanulók ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. Az ingyenes tankönyvtámogatás iránti igényt igénylőlapon lehet benyújtani az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Ha az igényjogosultság a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás igénylését követő időpont után állt be, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő igénylőlapot nyújthat be az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az ingyenes tankönyvellátás történhet az iskolai könyvtárból való kölcsönzés vagy a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás formájában. Az iskola által kijelölt könyvesbolt részére az igazgatóhelyettes leadja a rászoruló
és
jogosultságot
igazoló
tanulók
névsorát,
valamint
tankönyvigényét, a könyvesbolt ezen tanulók részére a tankönyvcsomagot ingyenesen biztosítja. A kiadott tankönyvekről az iskola részére számlát állít ki. A tanuló köteles az iskolai könyvtárból kölcsönzött tankönyvek épségét megóvni, és jól használható formában a lejárati idő végén visszaadni. Ha a tankönyv a tanuló hibájából elvész, megrongálódik, a tanuló, kiskorú tanuló
86
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
esetén a szülője vagy törvényes képviselője köteles megtéríteni az iskolának okozott kárt. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanuló jogviszonybontás esetén tankönyvcsomagját az iskola könyvtárába köteles leadni. Az elveszett tankönyvekkel a könyvtár felé el kell számolni, a könyvtár tankönyveket nem értékesít. A tankönyvrendelés előtt az iskola egyezteti az érintettekkel (szülői választmány, diákönkormányzat) a tankönyvlistát. A tankönyv- és taneszköz igényükről a tanulókat és szüleiket, törvényes képviselőiket a tanévet megelőző május 30-áig tájékoztatják (illetve beiratkozáskor).
3.4. Tanulmányi segédletek, taneszközök az iskolában Segédletek: szótárak, térképek, feladatgyűjtemények, munkafüzetek, kötelező olvasmányok. Taneszközök: tanítási órákra kötelezően: vázlatfüzet (tantárgyanként), toll, ceruza, körző, vonalzók, színes ceruzák, számológép. A textilrajzoló és modelltervező osztályokban taneszköz szükséglet még: rajzlap, festék, ecset, zsírkréta, rajzszög, radír, ceruza, ragasztó, színes papír, porpasztell, kréta (szénrúd), filc, műszaki rajzlap, artpen toll. Szakmai gyakorlat és szabás-varrás gyakorlat: olló, tű, gyűszű, centiméter, gombostű, szabókréta. Testnevelés órára: póló, sport alsó, zokni és sportcipő.
4. Pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Alapcélok korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretek elsajátítása (Nat., kerettanterv, helyi tanterv alapján) az
ismeretek
tárgyilagos,
többoldalú
megközelítése-tevékenykedtetés
(cselekvő részvét, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása kiemelkedően tehetségest tanulók kibontakoztatásának segítése
87
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
személyre szabott illetve csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok érdeklődése, képességei alapján alkalmazásképes tudás elsajátítása, tanulási technikák megismertetése írásbeli-szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése reális önismeret kialakítása, vitakészség, tolerancia, empátia fejlesztése igényes tartalmas szabadidő eltöltés egészséges életmódra, életvitelre nevelés beilleszkedési, tanulási problémákkal küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítő támogatása, szükség esetén szakember segítségével az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeret a médiumok alkotó használata a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepének hangsúlyozása Magas színvonalú nevelés-oktatás személyi tárgyi feltételeinek biztosítása. Adminisztratív munka precíz lebonyolítása. Tanárok etikus magatartása, szakmai igényesség. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspont. Az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka folytatásához, minőségi oktatás mindenki számára. A tanulás közös jelentésalkotó és ismeretszerző folyamatként való felfogása. Gyermekközpontú pedagógia segítő-támogató értékközvetítő alkalmazása. Folyamatos reflexió és értékelés. Minden egyes tanuló számára egyenlő lehetőség biztosítása az aktív részvételhez az iskolában és az élet minden területén.
88
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
4.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A testnevelés stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása és a motoros műveltség eszközeivel történő
személyiségfejlesztés,
valamint
a
tehetséggondozás,
a
sportban
tehetségesek felkarolása. Ehhez kapcsolódóan megjelenik a differenciálás és a motiváció mint a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt területei. Az iskolai testnevelés és sport célja a tanulók teljes személyiségének fejlesztése fizikai, szellemi és mentális síkon. Ennek értelmében fő feladatunk a fizikai, motoros és mozgáskoordinációs képességek fejlesztése, az akaraterő, bátorság, önuralom, koncentrálóképesség, küzdőszellem növelése. Arra törekszünk, hogy tanulóink az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, felismerjék a testnevelés és sport prevenciós értékeit, fontos legyen számukra az egészségmegőrzés. Ezáltal váljon belső igényükké a rendszeres testmozgás, törekedjenek az egészséges, mozgásgazdag életmód kialakítására. Igyekszünk elérni, hogy életvezetésükben a rendszeres fizikai aktivitás és hatásrendszere tudatosuljon, valamint hogy a sport hatása a szervezetre, az agresszió levezetésére és az önkontrollra, az önuralom kialakítására alkalmas eszközzé váljon. Törekvésünk
arra
irányul,
hogy
tanulóink
elsajátítsák
a
stressz-
és
feszültségoldás különböző formáit. Alakuljon ki és fejlődjön a tanulókban az a képesség, hogy értékeljék és örülni tudjanak saját és mások teljesítményének, sikereinek. Örömforrás legyen számukra az együttes mozgás, sporttevékenység. Fejlődjön szociális érzékenységük. A helyi tanterv tervezése során ezekre külön figyelmet fordítunk, és ennek szellemében szervezzük tanóráinkat, valamint tanórán kívüli foglalkozásainkat. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. Az iskolai testnevelésórák az iskola mozgáskultúra termében, és a mindenkori lehetőségeknek megfelelően külső helyszínen zajlanak. A 9. évfolyamon (felmenő rendszerben) a Nemzeti Köznevelési törvény 27.§/11. bekezdésében meghatározottak értelmében a mindennapos testnevelést heti 5 testnevelésóra keretében szervezzük. 89
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Az
iskola
tárgyi
feltételeinek
figyelembe
vételével
a
tantervi
tevékenységrendszert igyekszünk úgy meghatározni és felhasználni, hogy a tanulók mindennapi életének mozgástere, cselekvési lehetősége kitáguljon, vagyis a mozgáskultúra sokrétűségét próbáljuk megismertetni a tanulókkal. A tantervi alapsportágak és képességfejlesztő gyakorlatok mellett a diákok képességeinek és érdeklődésének figyelembevételével helyi tantervünkbe a szabadidős sportok minél szélesebb körét kívánjuk beépíteni. A testnevelésórák hangsúlyos eleme az általános képességfejlesztés, minden izomcsoport sokoldalú, módszeres fejlesztése az optimális testösszetétel érdekében, és a testtartásjavító gyakorlatok alkalmazása a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására, az esetleges hanyagtartás és gerincdeformitások elkerülésére, az ülő életmód következtében kialakuló hátfájások megelőzésére, melyre tanulóinknak szakmájuk hosszú távon történő gyakorlásához nagy szükségük van. Figyelemmel vagyunk a diákok játékigényének kielégítésére is. A játéknak fontos szerepe van a megismerésben, az asszertivitásban, az értékelésben és a sikerorientáltságban. Ellenőrzésünk és értékelésünk rendszeres és személyre szabott. A teljesítmények az adott sportági mozgásanyag oktatásának végén mérhetők. Hangsúlyos
szerepet
kap
a
tanulók
órai
munkájának,
aktivitásának,
teljesítményében bekövetkező változásának értékelése is.
4.3. Tanórán kívüli sportfoglalkozások: Iskolánkban Iskolai Sportkör működik, melynek célja a tanulók rendszeres mozgáslehetőségének, játék és versenyzés iránti igényének biztosítása, a hagyományok ápolása, gyarapítása. Az iskolai sportköri foglalkozásokat a tanulók érdeklődésének, igényeinek és az iskola mindenkori tárgyi, anyagi lehetőségeinek felmérése alapján szervezzük. A BDSZ túraversenyeinek rendszeres résztvevői vagyunk. Lehetőség van a kosárlabda és röplabda játékok gyakorlására. Havi rendszerességgel szervezünk túrákat. Igény szerint lehetőséget adunk a tanulók alkalomszerű testedzésére is. 90
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Házi versenyeket bonyolítunk. Tanár – diák sporttalálkozó szervezése, lebonyolítása a lehetőségek függvényében. Kirándulások, sportnap, diáknapi sportprogramok szervezése. Igény esetén táborok szervezése. Kapcsolatokat építünk és ápolunk más intézményekkel, iskolákkal. Sportolási
lehetőségeink
javításához,
céljaink
megvalósításához
rendszeresen írunk pályázatokat, keresünk támogatókat.
5. Szabadon választható érettségi tantárgyak Tanulóink számára biztosítjuk a szabadon választható érettségi tantárgyakból a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára a felkészítést.
5.1. Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: Középszintű érettségire: informatika földrajz kémia biológia testnevelés fizika művészettörténet népművészet könnyűipari alapismeretek Emelt szintű érettségire: magyar történelem matematika idegen nyelv
91
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
5.2. Érettségi vizsgatárgyak – középszintű érettségi vizsga témakörei 1. sz. melléklet tartalmazza.
6. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelésének elvei
6.1. Az értékelés célja Az önértékelés képességének kialakítása. A teljesítmény és a tudásszint jelzése. Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. Motiváció az elképzelt jövőkép elérése érdekében.
6.1.1. Az értékelés legyen: Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású. Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő. Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú. Következetes, szakszerű és felelősségteljes. Céljai és követelményei mindenki számára előre ismertek. 6.1.2. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére. A tanórán kívüli magatartásra. A szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére. Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre. A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre.
92
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.2. Az értékelés áttekintése Az értékelés módja, formája
Az értékelés rögzítése
Ki értékel?
érdemjegy (5,4,3,2,1) Tanév közben
osztálynapló érdemjegyek száma: a ellenőrző könyv tantárgy heti óraszámától füzetek függően
Szaktanárok
dicséret, elmarasztalás
érdemjegy (5,4,3,2,1) Félévkor
szaktanári dicséret a magatartás és szorgalom
ellenőrző könyv osztálynapló
A szaktanárok és a szakoktatók, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az osztályfőnökök javaslata alapján az osztályozó konferencia
osztályzat (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) Tanév végén
magatartás, szorgalom, mint félévkor
bizonyítvány
Megegyezik a félévi értékelési szempontokkal
a hatályos jogszabály szerint
Vizsgabizottság
szaktárgyi dicséret, igazgatói, nevelőtestületi dicséret
A tanulmányok befejezésekor
érettségi vizsga szakmai záróvizsga
93
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.3. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Az elismerés fokozata
Elismerésre méltó tevékenység
Ideje
Adományozza
Szaktanári dicséret
Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
A szaktanár
Osztályfőnöki dicséret
Kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkáért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Az osztályfőnök
Igazgatói dicséret
Kimagasló tanulmányi, gyakorlati, kulturális és sporteredményért
A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá
Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató
Jutalomkönyv
Kimagasló tanulmányi, gyakorlati, kulturális és sporteredményért
A tanév végén
A szaktanárok vagy az osztályfőnök javaslatára az igazgató
Oklevél
Kiemelkedő tanulmányi, gyakorlati eredményért
A tanév végén
Az osztályfőnök, a szaktanár, oktató javaslatára az igazgató
Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi, gyakorlati eredményért, amennyiben nincs igazolatlan hiányzása a tanulónak
A tanév végén
Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
(írásbeli, szóbeli)
Nevelőtestületi dicséret
94
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.4. A fegyelmező intézkedések
Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
Osztályfőnöki intés (szóbeli, írásbeli)
Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
Igazgatói intés (írásbeli)
Fegyelmi határozat (írásbeli)
A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt.
A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettsége, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.
A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettsége, a házirend többszöri enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.
Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt.
Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.
Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.
Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével történik. Az osztályfőnöki, illetve magasabb szintű elmarasztalás ellenőrzőbe történő bejegyzése az osztályfőnök feladata. Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell.
95
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások
Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát a helyi tantervben a munkaközösségek tantárgyanként meghatározták.
6.5.1. Az írásbeli beszámoltatások formái Külső mérés-értékelés A külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti az oktatásért felelős miniszter, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódunk, mivel a mérések
révén
visszajelzéseket
szerzünk,
hogy
tanulóink
tudása,
képességei milyen szinten állnak az adott populáció átlagtudásához képest. A
mérések
összetett
munkaközösségek
eredményeit
elemzik,
és
és
szakértői
felhasználják
a
feldolgozását
fejlesztés
a
irányának
meghatározásában. Belső mérés-értékelés Tantárgyi mérés: beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat röpdolgozat (bejelentés nélkül) dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből) témazáró
dolgozat
(legalább
egy
héttel
korábban
bejelentett,
összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) szövegértési teszt kisérettségi, próbaérettségi 6.5.2. Az írásbeli beszámoltatás korlátai a belső mérések és a témazáró dolgozatok a törzsanyagra, illetve a különböző képességek vizsgálatára épülnek a dolgozatírásról a tanulókat előzetesen tájékoztatjuk, kivéve, ha az a napi tananyag írásbeli számonkérésére épül
96
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
a témazáró dolgozatok időpontját egyeztetjük a tanulókkal egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot az év eleji szintfelmérés érdemjegye csak akkor számít bele a félévi osztályzatba, ha a mérést ismétlés előzte meg, illetve ha a tanuló maga kéri a bizonyítottan részképesség-hiányos, illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákoknál az írásbeli számonkérésnél figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó javaslatát, az igazgató határozatát a diagnosztikus célú és a külső méréseket legfeljebb a tanulók tájékoztatása céljából osztályozzuk.
6.5.3. Funkciói folyamatos munkára készteti a tanulókat, folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a
tanulók
reális
önértékelésének,
következésképpen
a
reális
pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.
6.5.4. Elvek A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján
született
érdemjegyekből
azokból
a
tantárgyakból,
amelyek
alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre).
97
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.5.5. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség- és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná, törekszünk erre, különös tekintettel arra, hogy az érettségin van írásbeli és szóbeli számonkérés is. A szaktanárok szakmai kompetenciájába tartozik eldönteni, hogy milyen mennyiségű
és minőségű
írásbeli és szóbeli feladatot
adnak az otthoni
felkészüléshez, de szem előtt kell tartaniuk, hogy a diákokat nem terhelhetik túl, ill. az egyenletes terhelés elvét kell érvényesíteni. Az otthon megoldott írásbeli feladatokat a pedagógia elvei szerint ellenőrizni, értékelni kell.
6.6. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési alapelvei A
személyiségfejlődés
értékelésében
a
magatartás
és
szorgalmi
osztályzatoknak is szerepe van. A szorgalmi jegy tükrözi, hogy a diákok érdeklődést mutatnak-e munkájuk iránt, fejlesztik-e egyéni tanulási képességeiket, képesek-e tartósan dolgozni és hosszabb ideig koncentrálni. A magatartási jegy kifejezi, hogy a diákok megfelelően viselkednek-e, udvariasak-e, tiszteletet mutatnak-e mások érzései, értékei és meggyőződései iránt, alkotó kapcsolatot tudnak-e kialakítani egymással és a felnőttekkel.
6.6.1. A magatartás értékelésének szempontjai Példás a magatartása a tanulónak, ha: A közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. 98
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó a magatartása a tanulónak, ha: Neveltségi
szintjében,
emberi
kapcsolataiban
apróbb
hiányosságok
tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra. Részt vesz a közösségi feladatokban, a rábízott feladatokat elvégzi. A házirendet igyekszik betartani. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. Fegyelmi fokozata legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó a magatartása a tanulónak, ha: A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. Viselkedésével szemben kifogás merül fel. Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. Legsúlyosabb
fegyelmező
intézkedés
vele
szemben:
igazgatói
figyelmeztetés. Rossz a magatartása a tanulónak, ha: Fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: fegyelmi határozat.
99
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
6.6.2. A szorgalom értékelésének szempontjai Példás a szorgalma a tanulónak, ha: A tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó a szorgalma a tanulónak, ha: Figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó a szorgalma a tanulónak, ha: A munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. Önállóan csak utasításra kezd munkához. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha: Fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi
előrehaladása
érdekében,
munkavégzése
megbízhatatlan,
pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. Érdektelenség, közömbösség jellemzi.
100
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
7. A csoportbontások és az egyéb foglakozások szervezésének elvei A törvényben biztosított csoportbontási lehetőségekkel minden esetben élünk. A csoportbontásban folyó munka lehetőséget ad egyrészt az alapkészségekben mutatkozó hiányok pótlására, másrészt az ismeretek elmélyítésére. Nagyobb lehetőséget nyújt a személyre szóló differenciált oktatás megvalósítására. Tanítási órákhoz kapcsolódó csoportbontások tantárgyanként:
Tantárgy
Csoportbontás elvei
Matematika
Létszámarányosan
Történelem
Létszámarányosan
Idegen nyelv
Létszámarányosan
Magyar nyelv
Létszámarányosan
Informatika
Létszámarányosan
Szakmai
Létszámarányosan
gyakorlatok
7.1. Egyéb foglalkozások szervezése Iskolánk lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanítási órákon kívüli egyéb foglalkozásokra: korrepetálás felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglakozások művészeti és szakmai szakkörök diáksportkör A tanórán kívüli foglakozásokat tanév elején meghirdetjük a diákok számára. A foglalkozásokat heti vagy kétheti rendszerességgel biztosítjuk a tanulóink részére.
101
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
8. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók aktuális fizikai állapotát testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal a HUNGAROFIT teszttel mérjük. A teszt méri: az aerob fittséget – a tanulók állóképességét, melyre a szív, a keringés, a légzőrendszer aktuális állapotára következtethetünk, Cooper-teszt, 12 perc folyamatos futás, a vázizomzat fittségét – a tanulók általános testi erejét, erő- és állóképességét, mely a mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izmok aktuális állapotára enged következtetni. helyből távolugrás, páros lábbal, hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig, hason fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig, mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás, folyamatosan kifáradásig. A teszteredményeket pontokra számítjuk át a központi táblázat alapján. Az elért összes pontszám adja a tanuló aktuális teljesítményét. Az értékelésnél a tanuló önmagához viszonyított fejlődése a mérvadó.
9. Egészségnevelés és környezeti nevelés Az iskolai nevelés kiemelt feladata az önmagával és környezetével harmóniában élő, boldog, kiegyensúlyozott életvitelre alkalmas személyiség kialakítása. 9.1. Az egészségnevelés célja A tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. E cél érdekében iskolánk együttműködik a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, közvetítő szerepet tölt be a diákok és szülők között.
102
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Elérendő célok a következők: belső harmónia, testi-lelki egyensúly megteremtése, az idővel való gazdálkodás fontosságának ismerete, az egészségkárosító szokások, szenvedélybetegségek az egyénre és a társadalomra káros következményeinek tudatosítása, szenvedélybetegségek elkerülése, személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, az elsődleges és másodlagos prevenció, az egészséges életmódra nevelés keretein belül: a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét, az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát, a
stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét
a testi-lelki
kiegyensúlyozottság elérésében, a szabadidő hasznos eltöltésének alternatívái, a korszerű és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének megismertetése, a mindennapi testedzés, a mozgás és testkultúra fontossága, az egészséges testtartás fontosságának tudatosítása, önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepének ismerete a testi-lelki kiegyensúlyozottság érdekében, az alapvető higiénés szabályok tudatosítása, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a felelősségteljes párkapcsolat fontosságának hangsúlyozása (barátság, a szexuális élet veszélyeinek tudatosítása), harmonikus családmodell bemutatása, az egymásra figyelés, tolerancia- empátiakészség kialakítása, megfelelő tanulási környezet kialakítása, különféle tanulási technikák elsajátítása,
103
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
a természethez való viszony és az egészséges környezet jelentőségének felismertetése. 9.2. Feladatunk 9.2.1. Tanórai kereteken belüli tevékenységek A tanórai kereteken belül (osztályfőnöki, biológia-, testnevelésórák) az alábbi témakörök feldolgozása szükséges: egészséges életmód tartalma, összefüggései, a
korszerű
táplálkozás
alapelveinek
alkalmazása,
az
állóképesség
fenntartása, fokozása a mindennapi életben, a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása, sportolás jelentősége, mindennapos testnevelés, káros
élvezeti
szerek
(alkohol,
cigaretta,
kábítószerek)
hatásai
és
következményei, felkészítés
az
egészséges
szexuális
életre,
a
családtervezés
szükségessége, a fogamzásgátlás lehetőségei, a terhesség felismerése és a megfelelő viselkedési válaszreakciók kialakítása, a nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés, a lelki egészség megóvására való törekvés, felkészítés az egészséges életstratégiára, a munkavédelmi előírások tudatosítása és betartatása (a balesetek megelőzése) 9.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek ismeretterjesztő előadások szervezése, serdülőkori készségfejlesztő foglalkozások, önismereti csoportfoglalkozások, társintézményekkel
való
kapcsolatok
felvétele,
kiépítése
(rendőrség,
drogprevenciós szervezetek, egészségügyi intézmények),
104
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
tájékoztató fórum, szülői értekezlet (osztály- és iskola szintű ) orvos, pszichológus, rendőrség bevonásával, szakmai tanácsadás, tréingek, kortárssegítő képzés, szabadidős programok szervezése: diáksportkör, tömegsport, színház- mozimúzeumlátogatás, iskolai rendezvények. 9.2.3. Egyéb tevékenységek az iskolaorvossal és a védőnővel meglévő kapcsolat folyamatos fenntartása az iskolai védőnő által kidolgozott egészségnevelési program alapján felvilágosító és ismeretterjesztő előadások tartása szűrővizsgálatok megszervezése a személyiségi jogok tiszteletben tartásával (egészségügyi alkalmassági vizsgálat, fogászati szűrés)
9.3. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékés gyümölcskínálat. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők között az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.
9.4. Az egészségnevelés várható eredményei A család szerepének megértése A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A
jó
emberi és baráti
kapcsolatok kialakítására
és a problémák
konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése
105
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben
rejlő
személyiség-
és
közösségfejlesztésben
rejlő
lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.
9.5. A komplex intézményi mozgásprogram Iskolai házi sportversenyek szervezése a hagyományoknak megfelelően, az alaptantervben szereplő, a tanulók által preferált sportágakból. A testnevelés órákon játékok szervezésével, versengésekkel minden tanuló számára biztosítani kell a versenyzés lehetőségét. Az iskolai sportköri foglalkozások – röplabda, kosárlabda – fontos feladata legyen
a
tanulók
mozgáskultúrájának
fejlesztése,
játék
igényének
kielégítése. Töltse be a sportjátékok közösség- és csapatépítő funkcióját. A
túrasportkör
havi
egészségfejlesztését
rendszeres és
kirándulásai
egészségmegőrzését.
szolgálja A
BDSZ
a
tanulók
által
kiírt
túraversenyeken való részvétel a versenyzés lehetőségét adja budapesti szinten. Tájékoztatni
szükséges
tanulóinkat
a
budapesti
nagy
tömegsport
megmozdulásokról (futóversenyek, stb). Részvétel a tanulókat érdeklő különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon. 106
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Az évente megrendezett diáknapon - nagyobb időkeretben és változatos programok keretében képviseltessék magukat a sportmozgások. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap). Szorgalmazzuk a kapcsolatépítést más intézményekkel, iskolákkal. Az iskolai működést
támogatni
hivatott
alapítvánnyal
alakuljon
ki
stratégiai
együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. Az alkalmankénti osztálykirándulások egyik eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. Az osztályfőnöki órák tematikus programjában szerepeljen az egészséges életmódra
nevelés,
a
testmozgás
propagálása,
amely
életvezetési
tanácsokat is foglaljon magába. Az estleges pályázati lehetőségek kihasználásával, az ezekből származó anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.
10. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az
érzelmi viszonyulásokat,
értékrendet, megismerési,
cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. 107
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
10.1. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtésére irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos
életmód.
Interaktív
módszerek
segítségével
kreatív,
együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre
és
megoldásra
képes
készségeket
kell
kialakítanunk.
Mindezek
megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban szemléletén
kiemelten
alakítsunk,
fontos
feladatunknak
környezet-
és
érezzük,
hogy
természetszeretetüket
a
diákok
formáljuk,
megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák
a
természetet,
s
benne
az
embert.
Érthető
tehát,
hogy
a
természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Célunk, hogy diákjaink tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké váljanak.
10.2. A környezeti nevelés célja A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, megóvását célozza. Természetismereti,
természetvédelmi,
környezetvédelmi
problémákkal
kapcsolatos ismeretek átadása. 108
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Helyi
környezeti,
természeti
problémákkal
kapcsolatos
érzékenység
kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. A
természet
szeretetére
nevelés,
közvetlen
élmény
kialakítása
a
természettel. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. A
természetes
anyagok
és
hagyományos
kézműves
technikák
megismertetése. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. Ennek megvalósítása új megközelítést és tanítási tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden tanuló számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában.
10.3. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Nevelőtestületünk
környezeti
nevelési
kérdésekkel
osztályfőnökként,
szaktanárként vagy oktatóként foglalkozik tanórákon és azokon kívül. A tartalmi megújulásra a modern irányzatok befogadására minden területen nyitottak vagyunk.
109
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Iskolánk a Budapesti Műszaki Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem gyakorlóiskolája, ezért a tanárjelöltek figyelmét is fel kell hívnunk a környezeti nevelési feladatokra.
10.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 10.4.1. Tanórán és a gyakorlati foglalkozásokon A tanórákon és a gyakorlati foglalkozásokon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is alkalmazzuk.
10.4.2. Tanórán kívüli programokon Az osztálykirándulások lehetőséget kínálnak az évközi elméleti tananyag alkalmazhatóságának bemutatására. Különböző akciókban veszünk részt (használt elem, szépirodalom és taneszköz, stb.). A diáknap, projektnap az egész iskola részvételével zajlik, ahol tanulóink még jobban megismerik környezetünket.
10.5. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez.
110
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai és egyéb munkatársaknak, diákoknak és szülőknek egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskola belső környezete Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A biológia, földrajz és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projektnapok és egyéb rendezvények keretében. Hulladékgyűjtés A
szelektív
hulladékgyűjtés
megszervezésével
hozzájárulunk
nemcsak
iskolánk, hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához. Kommunikáció: faliújság, iskolarádió Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.
111
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Iskolán kívüli együttműködés A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a kiállítótermek, nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek biztosítják. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építünk az iskolai környezet kialakításában.
10.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: Folyamatosan frissítjük a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítjuk a környezeti nevelési tanórák és programok számára a megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközöket. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
10.7. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; 112
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű
tapasztalatszerzésben,
az
emberi
kapcsolatokban,
az
együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat; tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók legyenek
képesek
lényeges
és
lényegtelen
információk
közötti
különbségtételre, ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére; A tanulókban fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. Szakképzésben (a szakközépiskolai célokon kívül) a tanulók törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt.
113
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére, a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek
képesek
a
környezetvédelmi
problémáikra
önállóan,
csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképesség és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
114
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni
A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
115
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
116
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek
képesek
az
egészségügyi
problémák
megelőzésére
és
mérséklésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életvitel technikákat. A tanulókban: alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek
képesek
a
környezeti
elemek
egyszerű
vizsgálatára,
az
eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Társadalom- és állampolgári ismeretek A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.
117
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
A tanulókban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
118
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
10.8.
A
tantárgyak
lehetőségeinek
kiegészítése
az
osztályfőnöki
teendőkkel A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi
hovatartozása,
általános
tájékozottsága,
problémafelismerő
és
–
feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyagés energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.
11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 11.1. A tanulók esélyegyenlőségének alapelvei A
tanulók
bárminemű,
különösen
nemük,
koruk,
családi
állapotuk,
nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti hátrányos megkülönböztetésétől való tartózkodás.
119
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
A hátrányos megkülönböztetés minden eszközzel való megelőzése és megakadályozása,
kivéve
az
oktatás
jellegéből
vagy
természetéből
egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés eseteit. A felvételi eljárás, tanév alatti értékelés, vizsga során az adott szakma, illetve tárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok, tárgyi tudás minősítése az egyedüli szempont. Befogadó, diszkriminációmentes légkör biztosítása a tanulók számára. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során. 11.2.
A
tanulók
esélyegyenlőségének
biztosításával
kapcsolatos
intézkedések Iskolánk különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az iskola vállalja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való lemorzsolódásának
megelőzése
érdekében
szakmai-módszertani
továbbképzésben részesíti alkalmazottait. 11.3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális intézkedések Az
iskola
a
előmozdításával,
fizikai a
és
szükséges
info-kommunikációs eszközök,
akadálymentesítés
felszerelések
folyamatos
beszerzésével segíti elő az SNI tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésének folyamatát. Az oktatási célra szolgáló infrastruktúra akadálymentességi szempontoknak való megfelelését folyamatosan fejlesztjük, a fenntartó jóváhagyásával forrásokat kutatunk fel. Az iskola a sport- és szabadidős programok szervezésénél kiemelten figyelembe veszi a fizikailag akadályozott tanulók igényeit. 120
AZ ISKOLA HELYI TANTERVEI
11.4. A tanulók esélyegyenlőségének monitorozásával és a panasztétellel kapcsolatos intézkedések Az iskola belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja a program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézményvezető felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az
intézmény
biztosítja
és
évente
megvizsgálja,
hogy
stratégiai
dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Folyamatosan értékeli és beépíti az éves monitoring során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba. Kötelezettséget vállal a képzés során jelentkező, az esélyegyenlőség megsértését érintő esetek és panasztételek kivizsgálására a panasztevőnek, továbbá,
ha
szükséges,
független
szakértőnek
a
bevonásával.
Az
esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni.
121
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
V. KÉPZÉSI ÓRATERVEK KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS KÉPZÉS 2010/2011. tanévtől induló, kifutó képzés Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Kommunikáció Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Demokr. állampolg. nevelés Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Testnevelés és sport Informatika Egészséges életmódra nevelés Élet- és pályatervezés Tanulásmódszertan és önismeret Osztályfőnöki Érettségire felkészítő - földrajz - testnevelés - informatika Összesen Szakmacsoportos alapozó oktatás Gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi tevékenység Marketing Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Információkezelés gyakorlat Viselkedéskultúra gyakorlat Kommunikáció gyakorlat Marketing gyakorlat Áruforgalmi tevékenység gyakorlat Összesen MINDÖSSZESEN
Évfolyam/óraszám
Összesen
9.
10.
11.
12.
3 1*
3 1
3 1
3 1*
12 4
2
2
2 1
3+1
10 1
3* 3* 1
3* 3 1
3* 3
3* 3+1
1 1 1 1 2 1,5*
1 1 1 1 1 2
1
1 1 1 1 2 1,5*
12 13 2 2 3 5 3 3 8 3
1
1
1
1 2
4 2
21
23
87
2 1 2 1*
2 1 2 1*
1* 3* 10 31
1* 3* 10 33
8 2 4 4 4 1 1 2 6 32 119
21,5 21,5 4
2*
2
2
4* 1* 1*
6 6 27,5 27,5
122
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS KÉPZÉS 2012/2013. tanévtől induló, kifutó képzés Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Kommunikáció Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Demokr. állampolg. nevelés Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Testnevelés és sport Informatika Egészséges életmódra nevelés Élet- és pályatervezés Tanulásmódszertan és önismeret Osztályfőnöki Összesen Szakmacsoportos alapozó oktatás Gazdálkodási ismeretek Áruforgalmi tevékenység Marketing Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Információkezelés gyakorlat Viselkedéskultúra gyakorlat Kommunikáció gyakorlat Marketing gyakorlat Áruforgalmi tevékenység gyakorlat Összesen MINDÖSSZESEN
Összesen
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
3 1*
3 1
3 1
3 1*
12 4
2
2
2 1
3+1
10 1
3* 3* 1
3* 3 1
3* 3
3+1* 3+1
1 1 1 1 5 1,5*
1 1 1 1 1 5
1
1 1 1 1 3 1,5*
13 13 2 2 3 5 3 3 18 3
2
5
1 1 1 22,5 24,5 24
1 25
4 96
4
2 1 2 1*
2 1 2 1*
1* 3* 6 6 10 28,5 30,5 34
1* 3* 10 35
8 2 4 4 4 1 1 2 6 32 128
2* 4* 1* 1*
123
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Kereskedő OKJ 54 341 01 2013/2014. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/heti óraszám Tantárgy
9.
10.
11.
12.
13. évf. -
Össz esen 13
Irodalom
3
3
3
4
Magyar nyelv
2*
1*
1
1*
-
5
Idegen nyelv
4*
4*
4*
4*
-
16
Matematika
4*
3*
3
4
-
14
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2+1*
3
4
3+1*
-
14
-
1
-
5
-
5
Etika
1*
Biológia - egészségtan
2
2 1
1
Fizika
2
2
Kémia
2
1
-
3
Földrajz
2
1
-
3
1
-
1
Vizuális kultúra Informatika
1*
2*
2*
-
5
Testnevelés és sport
5
5
5
5
-
20
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
Közismeret összesen
29
29
27
24
1
110
Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
0,5
Foglalkoztatási I.
2
2
Foglalkoztatási II.
0,5
0,5
Marketing alapjai Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
2
3
2
3
5
3
3
11
1
1
1
5,5
Vezetési ismeretek Áruforgalom
1,5
2
1
Vállalkozási ismeretek
6
6
A működtetés szabályai
4
4
7,5
7,5
Áruismeret – és forgalmazás Értékesítés idegen nyelven Összesen
8
2
2
22
45
4
5
6
1
1
2
2
1
1
6
1
1
2
Szakmai gyakorlat Marketing gyakorlatban Üzleti tevékenység a gyakorlatba Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek gyakorlat
3
3
A működtetés szabályai gyakorlat
2
2
Értékesítési gyakorlat
7
7
Összesen
2
2
2
3
12
21
MINDÖSSZESEN
35
36
35
35
35
176
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
70
105
140
315
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
124
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
SZAKKÖZÉPISKOLA Nyelvi előkészítő képzéssel
10. évfolyamtól Könnyűipari szakmacsoportos képzés Ruhaipari technikus elágazás (Szakmacsoportos oktatással, 13. év szakképzés beszámításával) 2012/2013. tanévtől kifutó képzés Tantárgy
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
13.
14.
Összesen
13 Irodalom 1 3 3 3 3 4,5 Magyar nyelv 0,5* 1* 1 1 1* 1 Kommunikáció 1 11 Történelem és társadalmi ismeretek 1 2 2 2 3+1 1 Társadalomismeret és etika 1 0,5 Demokr. állampolg. nevelés 0,5 30 Idegen nyelv 12* 3*+2* 3*+2* 3*+1* 3+1* 14,5 Matematika 1,5 3 3 3 3+1 2 Ének-zene 1 1 2 Rajz és vizuális kultúra 1 1 3 Fizika 1 1 1 5 Földünk és környezetünk 1 1 1 2 3 Kémia 1 1 1 3 Biológia 1 1 1 10 Testnevelés és sport 2 2 2 2 2 8 Informatika 5* 1,5* 1,5* 1 Egészséges életmódra nevelés 1 1 Élet- és pályatervezés 1 1 Tanulásmódszertan és önismeret 1* 4 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2 Érettségire felkészítő 2 - földrajz - testnevelés - informatika - könnyűipari alapismeretek 27,5 23,5 23,5 22 24 120,5 Összesen Szakmai elmélet 4 Anyagismeret 1 1 1 1 2 Öltözködéskultúra 1 1 2 Gyártásszervezés 1 1 1 Minőségbiztosítás és munkavédelem 0,5 0,5 4 Szerkesztés, modellezés 1 1 1 1 Szakmai gyakorlat 19 Gyártástechnológiai ismeretek 4* 4* 5,5* 5,5* 6 6 10 10 32 Összesen 27,5 29,5 29,5 32 34 152,5 MINDÖSSZESEN 80 80 160 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 14. évfolyam megkezdésének feltétele a 13. évfolyam befejezése után a 80 óra összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése.
125
KÉPZÉSI ÓRATERVEK KÖNNYŰIPARI SZAKMACSOPORT - Ruhaipari technikus elágazás OKJ 54 542 01 0010 54 02 (Szakmacsoportos oktatással, 13. év szakképzés beszámításával) 2012/2013. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/óraszám összesen
Tantárgy
Összesen
9.
10.
11.
12.
14.
Irodalom
3
3
3
3
-
12
Magyar nyelv
1*
1
1
1*
-
4
Történelem és társadalmi ismeretek
2
2
2
3+1
-
10
Társadalomismeret és etika
-
-
1
-
-
1
Idegen nyelv
3*
3*
3*
3+1*
-
13
Matematika
3*
3
3
3+1
-
13
Ének-zene
1
1
-
-
-
2
Rajz és vizuális kultúra
-
1
1
-
2
Fizika
1
1
1
-
-
3
Földünk és környezetünk
1
1
1
2
-
5
Kémia
1
1
1
-
3
Biológia
1
1
1
-
3
1,5*
1,5*
-
-
3
Testnevelés és sport
3
5
5
5
18
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
22,5
24,5
24
25
1
97
Szakmai elmélet
-
-
-
-
Szakmai idegen nyelv
-
-
-
-
2*
2
Szerkesztés-modellezés
1
1
1
1
5
9
Gyártástechnológia
-
-
-
-
5
5
Anyagismeret
1
1
1
1
2
6
Öltözködéskultúra
-
-
1
1
-
2
Gyártásszervezés
-
-
1
1
2
4
Ruhaipari gépismeret
-
-
-
-
2
2
Minőségbiztosítás és munkavédelem
-
-
0,5
0,5
-
1
Minőségbiztosítás
-
-
-
-
2
2
Összesen
2
2
4,5
4,5
20
33
Szakmai gyakorlat
-
-
-
-
4*
4*
5,5*
5,5*
8*
27
Modellezési gyakorlat
-
-
-
-
2*
2
Anyag-és áruismereti gyakorlat
-
-
-
-
1*
1
Gyártásszervezés gyakorlat
-
-
-
-
1*
1
Számítástechnika szakmai alkalmazása
-
-
-
-
2*
2
Összesen
4
4
5,5
5,5
14
33
28,5
30,5
34
35
35
163
-
-
80
80*
-
160
Informatika
Összesen
Gyártástechnológiai gyakorlat
MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
SZVK 32/2011. (VIII. 25) NGM rendelet alapján
126
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Ruhaipari technikus OKJ 54 542 02 2013/2014. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/heti óraszám Tantárgy
9.
10.
11.
12.
13.
Összesen
Irodalom
3
3
3
4
13
Magyar nyelv
2*
1*
1
1*
5
Idegen nyelv
4*
4*
4*
4*
16
Matematika
4*
3*
3
4
14
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2+1*
3
4
3+1*
14
Etika
1*
Biológia - egészségtan
1
2
2
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
3
Földrajz
2
1
3
1
1
Vizuális kultúra
1
5 5
Informatika
1*
2*
2*
5
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
Közismeret összesen
29
29
27
24
1
110
0,5
0,5
20
Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek
0,5
Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést – munkavállalást segítő idegen nyelv
2
Termeléstervezés
2
2
4
6 5,5
Gyártásszervezés
1,5
2
1
1
Könnyűipari áruismeret
2
3
2
2
9
Ruhaipari gyártástechnológia I.
3
3
Ruhaipari gyártástechnológia II.
3
3
Ruhaipari gyártásszervezés
2
2
Minőségbiztosítás
1
1
Munka, tűz-és környezetvédelem
1
1
Szerkesztés-modellezés
4
Anyag-és áruismeret
2,5
Ruhaipari gépismeret
1
1
20
41
Összesen
4
5
5
7
1
2
1
1
4 2,5
Szakmai gyakorlat Termelés tervezés gyakorlat Könnyűipari áruismeret gyakorlat
1
1
3 4
Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat
2
2
Anyag-és áruismeret gyakorlat
1
1
Szerkesztés-modellezés gyakorlat
4
4
Gyártástechnológia gyakorlat
1
1
1
1
7
11
Összesen MINDÖSSZESEN
2 35
2 36
3 35
4 35
14 35
25 176
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
70
105
140
315
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
127
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Ruhaipari technikus OKJ 54 542 02 2014/2015. tanévtől induló képzés Évfolyam/heti óraszám Tantárgy
9.
10.
11.
12.
13.
Összesen
Irodalom
3
4
4
4
15
Magyar nyelv
2*
1*
1
1*
5
Idegen nyelv
4*
4*
4*
4*
16
Matematika
3*
3*
3*
4*
13
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2+1*
3
4
3+1*
14
Etika
1*
Biológia - egészségtan
1
2
2
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
3
Földrajz
2
1
3
1
1
Vizuális kultúra
1
5 5
Informatika
2*
1*
1*
4
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
5
Közismeret összesen
29
29
27
24
1
110
0,5
0,5
20
Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek
0,5
Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést – munkavállalást segítő idegen nyelv
2
Termeléstervezés
2
2
4
6 5,5
Gyártásszervezés
1,5
2
1
1
Könnyűipari áruismeret
2
3
2
2
9
Ruhaipari gyártástechnológia I.
3
3
Ruhaipari gyártástechnológia II.
3
3
Ruhaipari gyártásszervezés
2
2
Minőségbiztosítás
1
1
Munka, tűz-és környezetvédelem
1
1
Szerkesztés-modellezés
4
Anyag-és áruismeret
2,5
Ruhaipari gépismeret
1
1
20
41
Összesen
4
5
5
7
1
2
1
1
4 2,5
Szakmai gyakorlat Termelés tervezés gyakorlat Könnyűipari áruismeret gyakorlat
1
1
3 4
Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat
2
2
Anyag-és áruismeret gyakorlat
1
1
Szerkesztés-modellezés gyakorlat
4
4
Gyártástechnológia gyakorlat
1
1
1
1
7
11
Összesen MINDÖSSZESEN
2 35
2 36
3 35
4 35
14 35
25 176
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
70
105
140
315
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
128
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Textilműves – Textilrajzoló és modelltervező OKJ szám: 54 211 16 0010 54 04 5 éves párhuzamos képzés 2010-2011-től induló, kifutó képzés Tantárgy
E E E E EB E E GY GY GY GY GY GY
GY
Évfolyam/óraszám
Éretts.
10.
11.
12.
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségire felkészítő (földrajz, népművészet, informatika, testnevelés)
3 1*
3 1
3 1
3 1*
KÖÉ
12 4
2
2
3+1
KÉ
3* 3* 1 2 1 1 2
3* 3 1 1 1 1 1 2* 2 1
2 1 3* 3
3*+1 3+1
KÉ KÉ
1
10 1 15 13 2 3 5 3 3 4 8 5
Összesen:
22
22
20
23
3
2 90
2 1
2
2
2
1
1
2
1
2
1
1
1
5*
5* 3* 1* 3* 1* 18 40
Szakmai elméleti tantárgyak Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Viselettörténet Divattörténet Anyagismeret Szakmai gyakorlati tantárgyak Rajz-festés Tervezés Számítógépes tipográfia Textilminta tervezés Öltözék kivitelezés Számítógépes tervezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
2 1
1 1 2* 2 1
13.
Össz
9.
2
2
2 1
KVÉ
2
1* 3* 3* 18 40
KVÉ
3
1 1
2 2 1 2
6* 3* 1*
6* 3*
8* 4*
3* 1* 20 40
3* 1* 17 40
4* 7* 2* 35 38
11 1 2 2 7 2 6 30 13 3 7 19 5 108 198
90
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
129
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Textilműves – Textilrajzoló és modelltervező asszisztens OKJ 54 211 16 0010 54 04
5 éves párhuzamos képzés 2012-2013 tanévtől induló, kifutó képzés
Tantárgy
E E E E EB E E GY GY GY GY GY GY
GY
Évfolyam/óraszám
Éretts.
10.
11.
12.
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki
3 1*
3 1
3 1
3 1*
KÖÉ
12 4
2
2
3+1
KÉ
3* 3* 1 2 1 1 2
3*+1 3+1
KÉ KÉ
3 1
3* 3 1 1 1 1 1 2* 5 1
2 1 3* 3
Összesen:
23
10 1 15 13 2 3 5 3 3 4 17 5 98
2 1
Szakmai elméleti tantárgyak Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Viselettörténet Divattörténet Anyagismeret Szakmai gyakorlati tantárgyak Rajz-festés Tervezés Számítógépes tipográfia Textilminta tervezés Öltözék kivitelezés Számítógépes tervezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
1 1
5 1
25
23
24
1
2
2
1
1
2
1
1
1
1
1
5*
4* 3* 1* 3* -* 15 40
17 40
2
2
2* 5 1
1* 2* 3*
13.
Össz.
9.
KVÉ 1 3 KVÉ
3
1 1 1
2 2 1 2
4* 3* 1*
5* 2*
8* 4*
3* 1* 17 40
3* 1* 16 40
4* 7* 2* 35 38
90
10 1 2 2 7 2 6 26 12 3 6 19 4 100 198 90
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
130
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Textilműves OKJ 54 542 02 2013/2014. tanévtől induló, kifutó képzés Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret összesen Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Művészettörténet I. Művészettörténet II. (népművészet) Művészeti vállalkozás Térábrázolási rendszerek Stílustan és szaktörténet Technológia Kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet I. (viselet és textiltörténet) Textil szakelmélet II. (anyagismeret) Összesen Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat Tervezés és gyakorlat I. (tervezés) Tervezés és gyakorlat II. (számítógépes tervezés) Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakgyakorlat I. (tervezés és kivitelezés) Textil szakgyakorlat II. (számítógépes tervezés) Textil szakgyakorlat III. (varrás gyakorlat) Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 9. 10. 11. 12. 3 3 3 4 2* 1* 1 1* 4* 3* 4* 4* 4* 3* 3 4 2+1* 3 4 3+1* 1* 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1* 5 1 29
2* 5 1 27
2* 5 1 27
5 1 24
13.
Összesen 13 5 15 14 14 1 5 5 3 3
1 1
5 20 5 108
0,5
2
2
2
-
-
--
2 1 1
0,5 -
1 1 -
1 1 -
1 1 -
3
4
4
6
3 4 1 -
4 4 1 -
4 4 1 -
4 4 2 -
8
9
9
40
40
40
80
80
0,5 2 2 3 4 3,5 15
0,5 2 8 1 1 2 3,5 3 3 4 3,5 32
10
4 8 4 3 19
15 16 5 4 8 4 3 55
40
35
195
-
160
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
131
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Textilműves OKJ 54 542 02 2014/2015. tanévtől induló képzés Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret összesen Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Művészettörténet I. Művészettörténet II. (népművészet) Művészeti vállalkozás Térábrázolási rendszerek Stílustan és szaktörténet Technológia Kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet I. (viselet és textiltörténet) Textil szakelmélet II. (anyagismeret) Összesen Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat Tervezés és gyakorlat I. (tervezés) Tervezés és gyakorlat II. (számítógépes tervezés) Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakgyakorlat I. (tervezés és kivitelezés) Textil szakgyakorlat II. (számítógépes tervezés) Textil szakgyakorlat III. (varrás gyakorlat) Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 9. 10. 11. 12. 3 4 4 4 2* 1* 1 1* 4* 3* 4* 4* 3* 3* 3* 4* 2+1* 3 4 3+1* 1* 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 2* 5 1 29
1* 5 1 27
1* 5 1 27
5 1 24
13.
Összesen 15 5 15 13 14 1 5 5 3 3
1 1
4 20 5 108
0,5
2
2
2
-
-
-
2 1 1
0,5 -
1 1 -
1 1 -
1 1 -
3
4
4
6
3 4 1 -
4 4 1 -
4 4 1 -
4 4 2 -
8
9
9
40
40
40
80
80
0,5 2 2 3 4 3,5 15
0,5 2 8 1 1 2 3,5 3 3 4 3,5 32
10
4 8 4 3 19
15 16 5 4 8 4 3 55
40
35
195
-
160
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
132
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Díszlet- és jelmeztervező asszisztens OKJ 54 211 05 0000 00 00 5 éves párhuzamos képzés 2010-2011-től induló, kifutó képzés
Tantárgy
E E E E EB E E EB EB GY GY GY GY GY GY GY
GY
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségire felkészítő (földrajz, népművészet, informatika, testnevelés) Összesen: Szakmai elmélet Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Színház- és filmtörténet Viselettörténet Környezetkultúra Díszlettervezés Színpadtechnika Szakmai gyakorlat Rajz-festés Rajz-mintázás Tervezés Számítógépes tipográfia Számítógépes tervezés Makett kivitelezés Jelmez kivitelezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Össz.
Éretts.
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
3 1*
3 1
3 1
3 1*
KÖÉ
12 4
2
2
3+1
KÉ
3* 3* 1 2 1 1 2
3* 3 1 1 1 1 1 2 2 1
2 1 3* 3
3*+1 3+1
KÉ KÉ
10 1 15 12 2 3 5 3 3 4 8 5 2
2 1
1 1
13.
2
2
2 2 1
2 1
22
22
20
2 23
2 1
2
2
2
KVÉ 1
KVÉ
3
90
3
11 1 2 2 5 3 3 8 7
1 1 1 1
1 1 1 1 1
1 1 1 1 2
1
2 2 1
1 2
4 2
3* 2* 2* 1*
3* 2* 2* 1*
3* 3* 2* 1*
3* 3* 2*
4* 4* 3*
1* 2* 18 40
1* 2* 18 40
1* 2* 20 40
1* 2* 17 40
4* 3* 4* 36 39
16 14 11 3 4 7 12 109 199
90
KÖÉ -Kötelező összevont érettségi tantárgy KÉ -Kötelező érettségi tantárgy KVÉ -Kötelezően választható érettségi tantárgy GY - gyakorlat E - elmélet EB - bontható elmélet 25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
133
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Díszlet- és jelmeztervező asszisztens szakmai képzés OKJ 54 211 05 0000 00 00
5 éves párhuzamos képzés 2012/2013. tanévtől induló, kifutó képzés Tantárgy
E E E E EB E E EB EB GY GY GY GY GY GY GY
GY
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: Szakmai elmélet Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Színház- és filmtörténet Viselettörténet Környezetkultúra Díszlettervezés Színpadtechnika Szakmai gyakorlat Rajz-festés Rajz-mintázás Tervezés Számítógépes tipográfia Számítógépes tervezés Makett kivitelezés Jelmez kivitelezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Össz.
Éretts.
Évfolyam/óraszám 9.
10.
11.
12.
3 1*
3 1
3 1
3 1*
KÖÉ
12 4
2
2
3+1
KÉ
3* 3* 1 2 1 1 2
3* 3 1 1 1 1 1 2 5 1 25
2 1 3* 3
3*+1 3+1
KÉ KÉ
2 5 1 23
5 1 24
KVÉ
10 1 14 12 2 3 5 3 3 4 18 5 97
1
2
2
KVÉ
3 1 23 2 1
1 1
13.
1
2
1 2 3 2 2 1 1
1 1 1 1
1 1 1 1 -
1
1
1 1
1 1
4 2
2* 2* 2* 1*
3* 2* 1* 1*
3* 3* 2* 1*
3* 3* 2*
4* 4* 3*
1* 2* 17 40
1* 2* 15 40
1* 2* 17 40
1* 2* 16 40
4* 3* 4* 37 39
90
10 1 2 2 5 3 2 8 4 15 14 10 3 4 7 12 102 199 90
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
134
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrműves
Tantárgy
E E E E EB EB GY GY GY GY GY GY GY GY
GY
OKJ. szám: 54 211 02 0000 00 00 5 éves párhuzamos képzés 2010/2011-tól induló, kifutó képzés Évfolyam/óraszám
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségire felkészítő (földrajz, népművészet, informatika, testnevelés) Összesen Szakmai elmélet Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Bőrművesség történet Bőripari ismeretek Szakmai gyakorlat Rajz-festés Rajz-mintázás Számítógépes tipográfia Tervezés Bőrdíszítő eljárások Bőrtermék tervezés Számítógépes tervezés Bőrtermék kivitelezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Éretts.
9.
10.
11.
12.
3 1*
3 1
3 1
3 1*
KÖÉ
2
2
2
3+1
KÉ
Össz. 13. 12 4 10 1
3* 3* 1 2 1 1 2 2 1
3* 3 1 1 1 1 1 2* 2 1
1 3* 3
1 1
3*+1 3+1
KÉ KÉ
2
2
2* 2 1
2 1
KVÉ 1
15 13 2 3 5 3 3 4 8 5 2
22
22
20
2 23
2 1
2
2
2
KVÉ
3
90
3
11 1 2 2 2 11
2
2
2
2
2 2 2 3
3* 2* 1* 1*
3* 3* 1* 1* 2* 2*
3* 3*
4* 4*
2*
3* 2* 1* 1* 1* 2*
1* 1* 2*
4* 18 40
4* 18 40
4* 20 40
3* 17 40
1* 2* 3* 4* 6* 36 39
16 14 3 5 6 11 4 21 106 199
90
KÖÉ -Kötelező összevont érettségi tantárgy KÉ
-Kötelező érettségi tantárgy
KVÉ -Kötelezően választható érettségi tantárgy GY - gyakorlat E - elmélet EB - bontható elmélet
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
135
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrműves szakmai képzés OKJ 54 211 02 0000 00 00
5 éves párhuzamos képzés 2012/2013 tanévtől induló, kifutó képzés Tantárgy
E E E E EB EB GY GY GY GY GY GY GY GY
GY
Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv angol/angol Matematika Ének-zene Fizika Földünk és környezetünk Kémia Biológia Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szakmai elmélet Művészettörténet Ábrázoló geometria Népművészet Vállalkozási ismeretek Bőrművesség történet Bőripari ismeretek Szakmai gyakorlat Rajz-festés Rajz-mintázás Számítógépes tipográfia Tervezés Bőrdíszítő eljárások Bőrtermék tervezés Számítógépes tervezés Bőrtermék kivitelezés Összesen óra Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/óraszám
Éretts.
9. 3 1*
10. 3 1
11. 3 1
12. 3 1*
KÖÉ
2
2
3+1
KÉ
3* 3* 1 2 1 1 2
3* 3 1 1 1 1 1 2* 5 1 25
2 1 3* 3
3*+1 3+1
KÉ KÉ
2* 5 1 23
5 1 24
KVÉ
1
2
2
KVÉ
3 1 23 2 1
1 1
Össz. 13. 12 4 10
2
2
1 3 3
1
1
1
-
2 2 2 3
3* 2* 1* 1*
3* 2* 1* 1* 1* 2*
3* 3*
4* 4*
2*
3* 2* 1* 1* 1* 1*
2* 1* 2*
4* 17 40
4* 15 40
4* 17 40
3* 16 40
1* 2* 3* 4* 6* 36 39
1 15 13 2 3 5 3 3 4 18 5 98 10 1 2 2 2 6 16 13 3 6 5 10 4 21 101 199
90
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
136
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Ruhaipari technikus OKJ 54 542 02 2014/2015. tanévtől induló képzés Tantárgy Osztályfőnöki Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Termelés tervezés Gyártásszervezés Könnyűipari áruismeret Ruhaipari gyártástechnológia I. Ruhaipari gyártástechnológia II. Ruhaipari gyártásszervezés Minőségbiztosítás Munka, tűz-és környezetvédelem Szerkesztés-modellezés Anyag-és áruismeret Ruhaipari gépismeret Összesen Szakmai gyakorlat Termelés tervezés gyakorlat Könnyűipari áruismeret gyakorlat Ruhaipari gyártásszervezés gyakorlat Anyag-és áruismeret gyakorlat Szerkesztés-modellezés gyakorlat Gyártástechnológia gyakorlat Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 13. 14. 1 1 0,5
7 4,5 9
1 23 3 7 2 12 35 160
0,5 2 2 3 2 1 1 4 2,5 1 20 2 1 4 5+3 15 35 -
Összesen 2 0,5 0,5 2 7 4,5 9 2 3 2 1 1 4 2,5 1 43 3 7 2 1 4 7 27 70
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
137
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrfeldolgozó-ipari technikus (2 éves) OKJ 54 542 01 0010 54 01 Kifutó képzés Évfolyam/óraszám Tantárgy
Összesen 1/13
2/14
1
1
2
Szakmai idegen nyelv
2*
2*
4
Öltözködéskultúra
2
2
4
Bőrfeldolgozóipari gépismeretek
1
2
3
Munka-, tűz- és környezetvédelem
1
2
3
Minőségbiztosítás
3
2
5
Szerkesztés-modellezés
4
4
8
Gyártástechnológia
5*
5*
10
Anyag- és áruismeret
3
3
6
Gyártásszervezés
3
2
5
Szabászati gyakorlat
1*
1*
2
Gyártástechnológia gyakorlat
5*
5*
10
Anyagismereti gyakorlat
1*
Élet és pályatervezés
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
Anyag- és áruismereti gyakorlat Gyártásszervezési gyakorlat
1*
Számítógépes gyártáselőkészítés Számítástechnika alkalmazása
1 1*
1
1*
2
2*
2
2*
2
Összesen MINDÖSSZESEN
35
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
90*
35
70
SZVK 15/2008.(VII.13.) SZMM alapján.
138
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Divat- és stílustervező OKJ szám: 54 211 07 0000 00 00 2012-2013-től kifutó képzés Tantárgy E
Élet és pályatervezés
Évfolyam/óraszám 1/13
2/14
3/15
1
1
1
Összesen 3
Szakmai elmélet E
Kortárs médiaismeret
1
1
E
Számítógépes tipográfia
1
1
E
Népművészet
E
Művészettörténet
E
Vállalkozási ismeretek
E
Öltözködéstörténet
E E
1
1
2
3
6
1
1
2
2
2
2
6
Stílusalakítás elmélet
4
4
2
10
Anyagismeret
2
1
5*
4*
1
3
Szakmai gyakorlat Gy
Rajz-festés
GY
Számítógépes tipográfia - számítógépes terem
GY
Kollekciótervezés
GY
4*
13
2*
2
3*
2*
5
Öltözéktervezés
4*
4*
GY
Divatgrafika
2*
2*
GY
Öltözék kivitelezés
7*
6*
7*
20
GY
Számítógépes tervezés
2*
2*
4
GY
Számítógépes tervezés - CAD
2
2
GY
Divatfotó
3*
7
GY
Divatbemutató
1*
1
Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
35
105
GY
2*
35 90 óra
2*
35 90 óra
6*
14 4
* csoportbontás kétfelé – 10 fős csoportok GY - gyakorlat E - elmélet EB - bontható elmélet
25/2010. (V. 24.) OKM rendelet
139
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Divat- és stílustervező OKJ szám: 54 211 02 2 éves képzés 2014-2015-től induló képzés Tantárgy E
Élet és pályatervezés
Évfolyam/órasz ám
Össz.
1/13.
2/14.
1
1
2
0,5
-
0,5
-
2
Szakmai elmélet E
Munkahelyi egészség és biztonság
E
Művészettörténet I.
2
E
Művészettörténet II. (népművészet)
1
E
Térábrázolási rendszerek
2
-
2
E
Művészeti vállalkozás
0,5
-
0,5
E
-
0,5
0,5
E
Foglakoztatás Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv
-
2
2
E
Stílustan és szaktörténet
2
-
2
E
Technológia I. (anyagismeret)
1
-
1
E
Kortárs szakmai környezet
-
3
3
E
Divattörténet
-
3
3
E
Stílusalakítás elmélet
-
3
3
9
11,5
20,5
-
7
Szakmai elmélet összesen
1
Szakmai gyakorlat GY
Rajz, festés, mintázás gyakorlat
7
GY
Technológia II.
2
GY
Tervezés és gyakorlat I. (tervezés)
8
GY
Tervezés és gyakorlat II. (számítógépes tervezés)
4
4
GY
Tervezés és gyakorlat III. (varrás gyakorlat)
4
4
GY
Szakmai ábrázolási gyakorlat
-
4
4
GY
Divattervezési gyakorlat
-
4
4
GY
Öltözék kivitelezési gyakorlat
-
4
4
GY
Stílusalakítás gyakorlat Látványtervezési gyakorlat (számítógépes tervezés)
-
4,5
4,5
-
6
6
25
22,5
47,5
35 160 óra
35
70
GY
Szakmai gyakorlat összesen Mindösszesen GY Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
2 -
8
rendelet
140
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Osztályfőnöki Szakmai elmélet E E E E E E E E E E E E
GY GY GY GY GY GY GY GY GY
Textilműves OKJ 54 542 02 2013/2014. tanévtől induló képzés Évfolyam/heti óraszám 13. 14. Tantárgy 1 1
Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Művészettörténet I. Művészettörténet II. (népművészet) Térábrázolási rendszerek Művészeti vállalkozás Stílustan és szaktörténet Technológia I. (anyagismeret) Kortárs szakmai környezet Textil szakelmélet I. (viselet és textiltörténet) Textil szakelmélet II. (anyagismeret) Összesen Szakmai gyakorlat Rajz, festés, mintázás gyakorlat Technológia II. Tervezés és gyakorlat I. (tervezés) Tervezés és gyakorlat II. (számítógépes tervezés) Tervezés és gyakorlat III. (varrás gyakorlat) Szakmai ábrázolási gyakorlat Textil szakgyakorlat I. (tervezés és kivitelezés) Textil szakgyakorlat II.(számítógépes tervezés) Textil szakgyakorlat III. (varrás gyakorlat) Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Összesen 2
0,5 -
0,5 2
0,5 0,5 2
2 1 2 0,5 2
3
2 1 2 0,5 2
2 -
4
2 3 4
10
2 11,5
2 21,5
7 2
7 2
8 4
8
3
3 4
24 35 160
4
4 9 5 4,5 22,5 35 -
9 5 4,5 46,5 70
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
141
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Szakközépiskola esti tagozat szakiskolát végzetteknek Évfolyam/óraszám Tantárgy
Összesen
11.
12
Magyar nyelv és irodalom
4
5
9
Történelem
3
3
6
Matematika
3
4
7
Idegen nyelv
3*
4,5*
7,5
Földrajz
1
1
2
Biológia
1
1
Kémia
1
1
Informatika Fizika Összesen
1,5
1
1
1 18,5
2,5
18,5
37
142
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Előrehozott (alternatív) Bőrdíszműves szakmai képzés OKJ 33 542 01 1000 00 00 2010/2011. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/óraszám Tantárgy
Összesen 1/9
2/10
3/11
Élet és pályatervezés
1
1
1
3
Testkultúra
2
1
1
4
Idegen nyelv
2
2
-
4
Szociális és állampolgári gyakorlat
2
2
-
4
Anyanyelvi kommunikáció
2
2
1
5
Matematika
2
2
-
4
Természetismeret
2
1
1
4
Művészeti alapok
1
1
-
2
Informatika
1
1
-
2
Összesen:
15
13
4
32
Szakmai idegen nyelv
-
-
2
2
Szerkesztés-modellezés
2
2
2
6
Anyag-és áruismeret
1
-
-
1
Munka-,tűz és környezetvédelem
1
-
-
1
Marketing és vállalkozási ismeretek
-
1
1
2
Technológia
1
3
3
7
Szabás gyakorlat
1*
1*
1*
3
Gépismeret
1*
-
-
1
Szakmai gyakorlat
11*
12*
14*
36
Modellezési gyakorlat
2*
2*
2*
6
Minőségbiztosítás
-
-
1*
1
Anyag-és áruismeret gyakorlat Marketing és vállalkozási ismeretek gyakorlat
-
1*
2*
3
-
-
1*
1
Számítógépes gyártáselőkészítés Munka-, tűz és környezetvédelem gyakorlat
-
-
1*
1
-
-
1*
1
Összesen:
20
22
31
73
Mindösszesen
35
35
35
105
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat
80
120
Közismeret
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
1/2010.(II.05.) SZMM rendelet alapján készült.
143
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrdíszműves OKJ 34 542 01 2013/2014. tanévtől induló képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Informatika Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Bőripari anyag- és áruismeret Szabás, előkészítés Bőrtárgy készítés Bőrdíszműipari szerkesztés-modellezés Bőrdíszműipari gyártástechnológia Kesztyű szerkesztés-modellezés Kesztyű gyártástechnológia Összesen Szakmai gyakorlat Szabás előkészítés gyakorlat Bőrtárgy készítés gyakorlat Bőrdíszműipari modellezési-gyakorlat Bőrdíszműipari gyártástechnológia gyakorlat Kesztyű modellezés gyakorlat Kesztyű gyártástechnológia gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 9. 10. 11. 2 2 2 2 3 5 1 1
1 2 1 1 5 1 -
18
11
0,5
-
1 2 2 1 -
1 2 2 1 2 8
6,5 4 5 1,5
3 6 2 5
10,5 17 35 140
16 24 35 140
Összesen
1,5 9,5
3 6 3 3 3 15 3 1 1,5 38,5
0,5 2 1 1 2 1 1 8,5
0,5 0,5 2 3 2 2 4 4 2 3 23
2 7,5 2 4 1,5 17 25,5 35 -
4 5 6,5 13,5 4 8 1,5 43,5 66,5 105 280
2 5 1
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
144
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrdíszműves szakmai képzés OKJ 33 542 01 1000 00 00 2010/2011. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/óraszám Tantárgy 1/11 2/12 Élet és pályatervezés Testkultúra Szakmai elméleti tárgyak Szakmai idegen nyelv Szerkesztés-modellezés Munka-, tűz és környezetvédelem Marketing és vállalkozási ismeretek Technológia Anyag-és áruismeret Szakmai gyakorlati tantárgyak Szabás gyakorlat Szakmai gyakorlat Modellezési gyakorlat Minőségbiztosítás Anyag-és áruismeret gyakorlat Marketing és vállalkozási ismeretek gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Munka-, tűz- és környezetvédelem gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Összesen
1 1
1 1
2 2
1* 3 1 1 2* 1
1* 2 1 4 0,5
2 5 1 2 6 1,5
1* 17* 2* 1* 1*
1* 18* 2* 0,5* 1*
2 35 4 1,5 2
1* 1
1*
2 1
1* 35
1 70
35 160
SZVK 1/2010.(II.05.) SZMM rendelet
145
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Bőrdíszműves OKJ 34 542 01 2013/2014. tanévtől induló képzés közismeret oktatása nélkül
Tantárgy Osztályfőnöki Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Bőripari anyag- és áruismeret Szabás, előkészítés Bőrtárgy készítés Bőrdíszműipari szerkesztés-modellezés Bőrdíszműipari gyártástechnológia Kesztyű szerkesztés-modellezés Kesztyű gyártástechnológia Összesen Szakmai gyakorlat Szabás előkészítés gyakorlat Bőrtárgy készítés gyakorlat Bőrdíszműipari modellezési-gyakorlat Bőrdíszműipari gyártástechnológia gyakorlat Kesztyű modellezés gyakorlat Kesztyű gyártástechnológia gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 1. 2. 1 1
2 12,5 4 4,5 3 8 3 22,5 35 160
2
1 1 2 2 1 12,5
0,5 0,5 2 3 2 2 3 5 2 3 25
4 2 8 2 5 1,5 22,5 35 -
4 8,5 5 16 2 8 1,5 45 70 160
0,5
1 2 1 2 3
Összesen
0,5 2 2
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
146
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Női szabó szakmai képzés OKJ 33 542 05 0010 33 03
2012/2013. tanévtől induló, kifutó képzés Évfolyam/óraszám Tantárgy
Összesen 1/9
2/10
3/11
Élet és pályatervezés
1
1
1
3
Testkultúra
2
1
1
4
Idegen nyelv
2
2
-
4
Szociális és állampolgári gyakorlat
2
2
-
4
Anyanyelvi kommunikáció
2
2
1
5
Matematika
2
2
-
4
Természetismeret
2
1
1
4
Művészeti alapok
1
1
-
2
Informatika
1
1
-
2
Összesen:
15
13
4
32
Szakmai idegen nyelv
-
-
2
2
Szerkesztés-modellezés
2
2
2
6
Anyag-és áruismeret
1
-
-
1
Munka-,tűz és környezetvédelem
1
-
-
1
Marketing és vállalkozási ismeretek
-
1
-
1
Technológia
1
3
3
7
Gépismeret
1*
-
-
1
Szakmai gyakorlat
12*
12*
18*
42
Modellezési gyakorlat
2*
2*
2*
6
Anyag-és áruismeret gyakorlat
-
1*
2*
3
Számítógépes gyártáselőkészítés
-
1*
2*
3
Összesen:
20
22
31
73
Mindösszesen
35
35
35
105
140*
160*
Közismeret
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
32/2011.(VIII.25.) NGM rendelet
147
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Női szabó OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Informatika Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Női ruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
9.
Évfolyam/heti óraszám 10. 11.
2 2 2 2 3 5 1 1
1 2 1 1 5 1 -
18
11
0,5
-
1 1 2 1,5
1 2 4
6
7
9 2 -
1 16
11 17 35 140
17 24 35 140
Összesen
1,5 9,5
3 6 3 3 3 15 3 1 1,5 38,5
0,5 2 1 2 3,5 1 10
0,5 0,5 2 3 1 4 2 1,5 7,5 1 23
1 13 1,5 15,5 25,5 35
1 1 9 2 29 1,5 43,5 66,5 105 280
2 5 1
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
148
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Női szabó szakmai képzés OKJ 33542 05 0010 33 03
2012/2013. tanévtől induló Tantárgy Élet- és pályatervezés Testkultúra Szakmai elméleti tárgyak Szakmai idegen nyelv Szerkesztés-modellezés Munka, tűz- és környezetvédelem Marketing és vállalkozási ismeretek Technológia Anyag-és áruismeret Összesen Gyakorlat Szakmai gyakorlat Modellezési gyakorlat Anyag- és áruismeret gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Gépismeret Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/óraszám 1/11 2/12 1 1 1 1 1* 3 1 3 1 11 20* 2* 1* 1* 24 35 160
1* 3 1 3 0 10 18* 3* 2* 2* 25 35
Összesen 2 2 2 6 1 1 6 1 21 38 5 2 3 1 49 70
SZVK 32/2011.(VIII.25.) NGM rendelet
149
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Osztályfőnöki Szakmai elmélet
Női szabó OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló képzés közismereti oktatás nélkül Évfolyam/heti óraszám Tantárgy 1. 2. 1 1
Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Női ruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése gyakorlat Számítógépes gyártáselőkésztés Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0,5
2 1 2 3 1 2 12,5 4 2 16,5 22,5 35 160
Összesen 2
0,5 2 1 2 4 1 11,5
0,5 0,5 2 3 1 4 3 1 6 1 24
1 1 20 1,5 23,5 35
1 1 4 2 36,5 1,5 46 70 160
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
150
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Férfiszabó OKJ 34 542 04 2013/2014. tanévtől induló képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Informatika Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Férfiruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Férfiruhák készítése gyakorlat Számítógépes gyártáselőkészítés Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
9.
Évfolyam/heti óraszám 10. 11.
Összesen
2 5 1 1,5 9,5
3 6 3 3 3 15 3 1 1,5 38,5
7
0,5 2 1 2 3,5 1 10
0,5 0,5 2 3 1 3 2 1 11 1 23
1 16 17 24 35 140
1 13 1,5 15,5 25,5 35 -
1 2 9 2 29 1,5 43,5 66,5 105 280
2 2 2 2 3 5 1 1
1 2 1 1 5 1 -
18
11
0,5
-
1 1 2 1,5
1 2 4
6 9 2 11 17 35 140
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
151
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Férfiszabó OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló képzés közismeret oktatása nélkül Évfolyam/heti óraszám Tantárgy 1. 2. 1 1
Osztályfőnöki Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Férfiruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Férfiruhák készítése gyakorlat Számítógépes gyártáselőkésztés Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
0,5
2 1 2 3 1 2 12,5 4 2 3 22,5 35 160
Összesen 2
0,5 2 1 2 4 1 11,5
0,5 0,5 2 3 1 4 3 1 6 1 24
1 1 20 1,5 23,5 35
1 1 4 2 36,5 1,5 46 70 160
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
152
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Népi Bőrműves OKJ 34 215 01 2014/2015. tanévtől induló képzés közismereti oktatással Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Informatika Összesen: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Művészettörténet Általános néprajz Népi bőrműves szakmai ismeretek Népi bőrműves szakmai néprajz Népi kézműves szakmai alapismeretek Népi kézműves vállalkozás ismeret, marketing Összesen Szakmai gyakorlat Rajz gyakorlat Népi bőrműves szakmai rajz gyakorlat Népi bőrműves gyakorlat Összesen Szakmai elmélet és gyakorlat összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Évfolyam/heti óraszám 9. 10. 11. 2 2 2 2 3 5 1 1
1 2 1 1 5 1 -
2 5 1
Összesen 3 6 3 3 3 15 3 1 1,5 38,5
18
11
1,5 9,5
0,5 1 1 2 2 6,5
1 1 2 2 6
2 0,5 1 2 1 1 1 8,5
0,5 2 0,5 2 3 6 5 1 1 21
2 1 5 8 14,5 32,5 140
2 2 13 17 23 34 140
1 2 11,5 14,5 23 32,5 -
5 5 29,5 39,5 60,5 99 280
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
153
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Népi bőrműves
Osztályfőnöki Szakmai elmélet
OKJ 34 215 01 2014/2015. tanévtől induló képzés közismeret oktatása nélkül Évfolyam/heti óraszám Tantárgy 1. 2. 1 1
Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Művészettörténet Általános néprajz Népi bőrműves szakmai ismeretek Népi bőrműves szakmai néprajz Népi kézműves szakmai alapismeretek Népi kézműves vállalkozás ismeret, marketing
Összesen Szakmai gyakorlat Rajz gyakorlat Népi bőrműves szakmai rajz gyakorlat Népi bőrműves gyakorlat
Összesen MINDÖSSZESEN Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Összesen 2
0,5 1 2 3 2 9,5
2 0,5 1 1 3 2 1 1 12,5
0,5 2 0,5 2 3 6 4 1 1 22
3 2 18 23 32,5 160
2 3 15 20 32,5 -
5 5 33 43 65 160
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
154
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Női szabó OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló
Esti képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Női ruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése gyakorlat
9.
Évfolyam/heti óraszám 10. 11.
Összesen
1 2 1 1 1 1 1 8
1 1 1 1 1 5
1 1
2 3 2 2 1 3 1 14
0,5
-
0,5 1 1 1
0,5 1 2
4
3,5
0,5 1 0,5 1 2 0,5 5,5
0,5 0,5 1 1,5 1 2 1 1 4 0,5 13
4 2 -
1 8
0,5 8
0,5 1 4 2 16
1 Számítógépes gyártáselőkészítés 1 Összesen 6 9 9,5 24,5 Szakmai elmélet és gyakorlat összesen 37,5 10 12,5 15 MINDÖSSZESEN 18 17,5 16 51,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat* 70 70 140 *Nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesíthető varrodai munkahelyen végzett munkavégzéssel.
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
155
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Férfiszabó OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló
Esti képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Lakástextíliák készítése Férfi ruhák készítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése gyakorlat Férfi ruhák készítése gyakorlat
9.
Évfolyam/heti óraszám 10. 11.
Összesen
1 2 1 1 1 1 1 8
1 1 1 1 1 5
1 1
2 3 2 2 1 3 1 14
0,5
-
0,5 1 1 1
0,5 1 2
4
3,5
0,5 1 0,5 1 2 0,5 5,5
0,5 0,5 1 1,5 1 2 1 1 4 0,5 13
4 2 -
1 8
0,5 8
0,5 1 4 2 16
1 Számítógépes gyártáselőkészítés 1 Összesen 6 9 9,5 24,5 Szakmai elmélet és gyakorlat összesen 37,5 10 12,5 15 MINDÖSSZESEN 18 17,5 16 51,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat* 70 70 140 *Nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesíthető varrodai munkahelyen végzett munkavégzéssel.
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
156
KÉPZÉSI ÓRATERVEK
Fehérnemű készítése és kötöttáru összeállítása OKJ 34 542 06 2013/2014. tanévtől induló
Esti képzés Tantárgy Közismeret Magyar-Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Osztályközösség építő program Rajz és vizuális kultúra Összesen: Szakmai elmélet Munkavédelmi alapismeretek Foglalkoztatási alapismeretek Elhelyezkedést –munkavállalást segítő idegen nyelv Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari gyártás-előkészítés Szakrajz Textiltermékek készítése Kötöttáru összeállítása Fehérnemű készítése és értékesítése Vállalkozási alapismeretek Összesen Szakmai gyakorlat Anyagvizsgálatok Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése gyakorlat Kötöttáru összeállítás gyakorlat Fehérnemű készítése és értékesítése gyakorlat
9.
Évfolyam/heti óraszám 10. 11.
Összesen
1 2 1 1 1 1 1 8
1 1 1 1 1 5
1 1
2 3 2 2 1 3 1 14
0,5
-
0,5 1 1 -
0,5 1 1 1
4
3,5
0,5 1 0,5 1 1 1 0,5 5,5
0,5 0,5 1 1,5 1 2 1 2 2 0,5 13
4 1 1
1 4 4
0,5 4 4
0,5 1 4 8 8
1 Számítógépes gyártáselőkészítés 1 Összesen 6 9 9,5 24,5 Szakmai elmélet és gyakorlat összesen 37,5 10 12,5 15 MINDÖSSZESEN 18 17,5 16 51,5 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat* 70 70 140 *Nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesíthető varrodai munkahelyen végzett munkavégzéssel.
14/2013.(IV.05.) NGM rendelet
157
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
158
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
VI. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TANTÁRGYANKÉNT
1. Témakörök 1.1
Kötelező érettségi vizsgatárgyak
- magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv - szakmai tárgy
1.1.1 Magyar nyelv és irodalom Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó -
hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;
-
hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;
-
önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;
-
képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;
-
teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;
-
tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;
159
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
-
képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére;
-
felismeri-e pontjait;
-
tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.
egy-egy
korszak
kifejezésmódjának,
művészetének
találkozási
A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.
A vizsgakövetelmények felépítése Tartalmi követelmények 1. Szövegértés 2. Szövegalkotás 3. Beszédszintű, szóbeli szövegalkotás 4. Fogalmi műveltség Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerzők, művek Életművek a magyar irodalomból
160
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
A vizsga szerkezete
A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Az írásbeli vizsgán 240 perc áll a vizsgázó rendelkezésére a szövegértési feladatsor, valamint a szövegalkotási feladat megoldására. A szóbeli vizsga a 30 perces felkészülési időt követően legfeljebb 15 perc időtartamú. A vizsga szerkezetét az alábbi táblázat összegzi.
Írásbeli vizsga
Szövegértési feladatsor
Szövegalkotási feladat
40 pont
60 pont
Szóbeli vizsga
Egy nyelvi tétel kifejtése
Egy irodalmi tétel kifejtése
50 pont
Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. A vizsgakövetelményekkel összhangban az írásbeli vizsga szövegek megértését, illetve egy szöveg önálló megfogalmazását igényli. Az írásbeli vizsga tehát tartalmaz egy szövegértési feladatsort, továbbá megjelöl három szövegalkotási feladatot. A szövegalkotási feladatokból egyet választ a vizsgázó.
161
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A szövegértési feladat megoldására 60 percet, a szövegalkotási feladat elkészítésére 180 percet fordíthat a vizsgázó. Szövegértési feladat A szövegértési feladat szövege általában 800-1100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz rövid szöveges kifejtése, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegértést vizsgáló kérdések az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi jellemzőire irányulhatnak. Szövegalkotási feladat A vizsgázó három, eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme maximum 500-1500 szó. A feladatok a következők: -
Érvelő fogalmazás nyelvű, irodalmi, általános kulturális, etikai, életmódbeli kérdésekről. A feladat tartalmaz egy gondolatébresztő, az érvelélés tematikai hálózatára utaló szöveget, általában szövegrészletet. (E felvezető szöveg lehet kritika, esszé, publicisztikai mű, szépirodalmi mű, stb. részlete. A feladat megfogalmazása nem feltételezi a felvezető szöveg egészének ismeretét.
-
Egy mű (pl. lírai alkotás, rövid szépprózai mű, drámarészlet, esetenként esszé, adott szempontú elemzése, értelmező bemutatása. A feladat tartalmazza az értelmezés kiemelt szempontjait.
-
Két, esetenként három szöveg (pl. szépirodalmi mű, műrészlet) adott szempontú összehasonlítása. A feladat megjelöli a szövegek összehasonlító elemzésének, értelmezésének kiemelt szempontját, pl. a tematikus, a poétikai, stílusbeli összevetést. A feladat lényeges eleme az irodalmi szövegek egymásrautaltságának hangsúlyozása, az intertextualitás, evokáció különböző példái révén. (Az összehasonlítandó szövegek között megjelenhet a mindenkori kortárs irodalom.)
Szóbeli vizsga -
A magyar nyelv és irodalom középszint szóbeli vizsgája belső, iskolai vizsga.
-
A szóbeli vizsgára adható felkészülési idő: 30 perc.
-
A vizsgázó felelési ideje: legfeljebb 15 perc.
-
A felkészülés során irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó, nyomtatott vagy elektronikus dokumentum használata megengedett.
A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a vizsgázó. A tételsor 20 nyelvi és 20 irodalmi tételből áll, melyeket a központilag megadott szempontok alapján a felkészítő tanár és az iskola szakmai munkaközössége állít össze.
162
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Értékelés A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A vizsgázó a feleletére a nyelvi és az irodalmi tétel kifejtésének tartalmát és előadásmódját értékelő pontszámot kap. Az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény összeadódik, így a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgán összesen 150 pont szerezhető.
1.1.2 Történelem A vizsga célja Írásbeli Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy az oktatás eredményessége objektív és mérhető legyen. Szóbeli A szóbeli vizsga célja, hogy a tanításban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. A központi témakörök mellett lehetőségünk nyílik a saját pedagógiai programunkban megfogalmazottak érvényesítésére, a tanulók speciális, egyéni képességeinek megfelelő kérdések megfogalmazására. A vizsga a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el a tanulóktól. A konkrét ismeretek mellett nagyobb hangsúlyt fektet az elsajátított ismeretek alkalmazására.
A vizsga szerkezete Írásbeli - 180 perc, központilag összeállított feladatlapon. - A vizsgán történelmi atlasz és helyesírási útmutató használható. - A dolgozatot a felkészítő tanár javítja a javítási útmutató alapján.
Feladattípusok Írásbeli Feladattípus
Perc
Egyszeri, rövid választ igénylő feladatok Szöveges, kifejtendő feladatok
Pontszám 45
180 45 163
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Szóbeli A szóbeli tételek körét, tematikáját az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a felkészítő tanár és a szakmai munkaközösség határozzák meg, és azt a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételsor témakörönként 2-4 tételcímet, összesen legalább 20 tételt tartalmaz. A feladatok 60%-ban magyar, 40%-ban az egyetemes történelemhez kapcsolódnak. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
A szóbeli vizsga témakörei - Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra - Népesség, település, életmód - Egyén, közösség, társadalom - A modern demokráciák működése - Politikai intézmények, eszmék, ideológiák - Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Feladattípusok Szóbeli Feladattípus
Perc
Pontszám
Tematikus szempontú, problémaközpontú bemutatás
10-15
60
Értékelés Szempontok, kompetenciák
%
A feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés
kb. 20
Világosság, nyelvhelyesség, a feladat felépítettsége
kb. 10
Források használata és értékelése
kb. 20
A szaknyelv alkalmazása
kb. 10
Tájékozódás térben és időben
kb. 10
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, az események és a jelenségek problémaközpontú bemutatása
kb. 30
164
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A vizsga eredménye Az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények összegéből az általános vizsgaszabályzat alapján. A szóbeli vizsga témakörei 1. Az ókor kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban 1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 Az antik hitvilág, tudomány, művészet 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői
2.2
A nyugati és keleti kereszténység
2.3
Az iszlám vallás és az arab világ, a világvallások elterjedése
2.4
A középkori városok
2.5
Egyházi és világi kultúra a középkorban
2.6
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában
2.7
Az angol és francia rendi állam működése
2.8
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2 A honfoglalástól az államalapításig 3.3 Az Árpád-kor 3.4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején 3.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2 Reformáció és katolikus megújulás 4.3 A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás
165
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása
5.2
Az erdélyi fejedelemség virágkora
5.3
A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc
5.4
Magyarország a VIII. századi Habsburg Birodalomban
5.5
Művelődés, egyházak, iskolák
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
6.2
A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája
6.3
A XIX. század eszméi
6.4
Az ipari forradalom és következményei
6.5
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a XIX.
6.6
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1
A reformmozgalom kezdetei és kibontakozása Magyarországon
7.2
A reformkori művelődés, kultúra
7.3
A polgári forradalom
7.4
A szabadságharc
7.5
A kiegyezés előzményei és megszületése
7.6
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában
7.7
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1
Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék
8.2
A gazdaság és társadalom új jelenségei a fejlett világban
8.3
Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus
8.4
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság
8.5
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa
8.6
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-as, ’30-as években
8.7
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai
8.8.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei
166
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
9.2
A Horthy rendszer jellege és jellemzői
9.3
Művelődési viszonyok és életmód
9.4
A magyar külpolitika mozgástere, jellemzői
9.5
Magyarország részvétele a világháborúban
9.6
A német megszállás és a holocaust Magyarországon
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 10.1
A szovjet felszabadítás és megszállás
10.2
A határon túli magyarság sorsa
10.3
A kommunista diktatúra kiépítése és működése
10.4
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői
10.5
A rendszerváltás
11. A jelenkor 11.1
A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái
11.2
Az európai integráció története
11.3
A „harmadik világ”
11.4
Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés
11.5
A globális világ kihívásai és ellentmondásai
12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1
Alapvető állampolgári ismeretek
12.2
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban
12.3
A magyarországi romák
12.4
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság
12.5
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások
Osztályzat
Középszint
Emelt szint
jeles
80% – 100%
60% – 100%
jó
60% – 79%
47% – 59%
közepes
40% – 59%
33% – 46%
elégséges
25% – 39%
25% – 32%
elégtelen
0% – 24%
0% – 24%
167
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Az érettségi vizsga értékelése Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt kell nyújtani. A vizsgán elért pontszámot az elérhető összes pontszám százalékában fejezik ki. Az érettségi bizonyítványba a százalékérték és az ennek alapján kiszámított osztályzat is belekerül. Hangsúlyozni kell, hogy emelt szinten az egyes osztályzatok ponthatárai (az elégséges kivételével) lényegesen alacsonyabbak, mint középszinten.
1.1.3. Matematika A vizsga célja A mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti. Vizsga szerkezete Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó az I. (45 perc) és a II. (135 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és a megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat 45 perc elteltével a felügyelőtanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Vizsgázóként megengedett segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során nem cserélhetik. Írásbeli vizsga Tartalmi szerkezete A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer 5 nagy témakörét. A feladatsor összeállításakor az alábbi tartalmi arányok az irányadók: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20% Aritmetika, algebra, számelmélet
25%
Függvények, analízis elemei
15%
Geometria, koordinátageometria, trigonometria
25% 168
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Valószínűségszámítás, statisztika
15%
Értékelés Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám 100 pont. A dolgozatok javítására részletes javítási útmutató szolgál, mely tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes lépésekért adható részpontszámokat. Szóbeli vizsga Tartalmi szerkezete A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyi vizsgázó van, de 10-nél nem lehet kevesebb, amennyiben a vizsgázó csoportban van szóbeli vizsgára utasított tanuló. A tételsor tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányokat tükrözzék. Tételek jellemzői A tétel 3 egyszerű elméleti kérdést (definíciót, tételkimondást), valamint 3 feladatot tartalmaz. A tétel egyes elemei más-más témakörből kerülnek ki. Értékelés A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 50 pont. Az értékelés szempontjai 1. Az elméleti kérdés összesen
15 pont
2. A három feladat összesen
30 pont
3. Önálló teljesítményre való képesség, a feladatok logikus előadása, illetve a matematikai kommunikációs képesség 5 pont A szóbeli vizsgát is tett tanuló végső értékelése az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik. A középszintű matematika érettségi témakörei 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok
169
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök 2.6 Betű kifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 2.8.2 Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.3 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.4 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvény 3.2.1 A függvények grafikonja, függvény transzformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 170
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk síkban Egybevágósági transzformációk térben 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 Valószínűség számítás elemei
1.1.4. Idegen nyelv A vizsga célja A kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.
171
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Ennek megfelelően négy nyelvi alapkészséget mér: - olvasott szöveg értése - hallott szöveg értése - beszédkészség - íráskészség Vizsga szerkezete Írásbeli Olvasott szöveg értése
60 perc
33 pont
Nyelvhelyesség
30 perc
18 pont
Hallott szöveg értése
30 perc
33 pont
Íráskészség
60 perc
33 pont
Összesen
150 perc
Szóbeli Beszédkészség – 15 perc 33 pont A szóbeli és az írásbeli vizsgán összesen 150 pont az elérhető pontszám. Szóbeli vizsga feladattípusai - társalgás - szituációs feladat - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján Értékelés -
Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. -
Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik.
-
Az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és a nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.
-
Az íráskészség és a beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.
-
Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.
172
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga témakörei 1. Személyes vonatkozások, család 1.1
A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai
1.2
Családi élet, családi kapcsolatok
1.3
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
1.4
Személyes tervek
2. Ember és társadalom 2.1
A másik ember külső és belső jellemzése
2.2
Baráti kör
2.3
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
2.4
Női és férfi szerepek
2.5
Ünnepek, családi ünnepek
2.6
Öltözködés, divat
2.7
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
2.8
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk 3.1
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
3.2
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
3.3
A városi és vidéki élet összehasonlítása
3.4
Növények és állatok a környezetünkben
3.5
Környezetvédelem a szebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
3.6
Időjárás
4. Az iskola 4.1
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
4.2
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
4.3
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
4.4
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világ 5.1
Diákmunka, nyári munkavállalás
5.2
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
173
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
6. Életmód 6.1
Napirend, időbeosztás
6.2
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
6.3
Étkezési szokások a családban
6.4
Ételek, kedvenc éltelek
6.5
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
6.6
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
6.7
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 7.1
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
7.2
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
7.3
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
7.4
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet
7.5
Kulturális események
8. Utazás, turizmus 8.1
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
8.2
Nyaralás itthon, illetve külföldön
8.3
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
8.4
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika 9.1
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
9.2
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
1.2
Választható érettségi vizsgatárgyak
- Fizika - Földrajz - Informatika - Kémia - Könnyűipari alapismeretek - Testnevelés - Biológia 174
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
- Rajz és vizuális kultúra - Művészettörténet - Kereskedelmi és marketing alapismeretek
1.2.1. Fizika Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga időtartama 120 perc. A feladatok tartalmi szerkezete, típusai A feladatsor egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégű kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer első öt nagy fejezetéből egyenlő arányban tartalmaz feladatokat. A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy kísérletelemzés jellegű feladatok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy kapcsolódik.
feladat
a
követelményrendszer
négy
különböző
fejezetéhez
Értékelés A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra 45-45 pont adható. (Ez utóbbiak 10-20 pontosak lehetnek, a feleletválasztós kérdések pedig legfeljebb 4 pontosak.) Javítás a központi útmutató alapján történik. Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. Tartalmi szerkezete A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők: Mechanika
25%
Hőtan
20%
Elektromágnesség
25%
Atomfizika, magfizika
20% 175
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Gravitáció, csillagászat
10%
A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.
A tételek jellemzői, összeállításuk A tételnek tartalmaznia kell egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ehhez kapcsolódó egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismerete is, erre a tétel szövegének utalnia kell. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével. Értékelés A felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható. A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pontozását legalább 6-7 pont részletességgel. ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók. A felelet minősítése ennek az előre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján történik. A vizsga eredménye Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények vizsgaszabályzatban rögzítettek alapján.
összegéből
az
általános
A középszintű fizika érettségi vizsga témakörei 1. Mechanika 1.1
Newton törvényei
1.2
Pontrendszer és merev test egyensúlya
1.3
Mozgásfajták
1.4
Munka, energia
2. Termikus kölcsönhatások 2.1
Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly
2.2
Hőtágulás
2.3
Állapotegyenletek
2.4
Az ideális gáz kinetikus modellje
2.5
Energia-megmaradás hőtani folyamtokban 176
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
2.6
Kalorimetria
2.7
Halmazállapot-változások
2.8
A termodinamika II. főtétele
3. Elektromosság és mágneses kölcsönhatás 3.1
Elektromos mező
3.2
Egyenáram
3.3
Az időben állandó mágneses mező
3.4
Az időben változó mágneses mező
3.5
Elektromágneses hullámok
3.6
A fény mint elektromágneses hullám
4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1
Az anyag szerkezete
4.2
Az atom szerkezete
4.3
Az atommagban lejátszódó jelenségek
4.4
Sugárvédelem
4.5
Elemi részek
5. Gravitáció, csillagászat 5.1
A gravitációs mező
5.2
Csillagászat
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1
A fizikatörténet fontosabb személyiségei
6.2
Felfedezések, találmányok, elméletek 1.2.2. Földrajz (Földünk és környezetünk) A vizsga célja
A jelölt középiskolai földrajz tantárgyi tudásának értékelése, a földrajzi ismeretek alkalmazásának, a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmigazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatának, értelmezésének, a vizsgázó földrajzi-környezeti szemléletének és gondolkodásmódjának ellenőrzése. A vizsga szerkezete Írásbeli Két részből álló, központilag összeállított, 120 perces feladatsor.
177
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
1. rész: Topográfiai ismeretek ellenőrzésére szolgáló feladatlap, melynek kitöltéséhez semmiféle segédeszköz nem használható. A megoldásra 30 perc áll rendelkezésre. 2. rész: Egyéb földrajzi ismeretek és képességek ellenőrzésére szolgáló feladatlap, melynek megoldásához a középiskolai földrajzi atlasz használható. A megfelelő számú és minőségű atlasz biztosításáról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. Amennyiben szükséges, a vizsgázó a számítási és mérési feladatok megoldásához számológépet, körzőt és vonalzót használhat. A megoldásra 90 perc áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli, központilag összeállított javítási útmutató alapján, az abban meghatározott pontozást alkalmazva. Az írásbeli dolgozat összesen 100 pont értékű feladatot tartalmaz. Szóbeli A tételsort a szakmai munkaközösség állítja össze a központi utasítás szerint. A tételek száma tanulócsoportonként legalább 20. A tételekben – az előírt arányokat figyelembe véve – meg kell jelenni a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A szóbeli tétel két részből áll. 1. rész: A tételek első része az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik. 2. rész: A második rész az általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi ismeretekre vonatkozik. A két részfeladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet. A vizsgán a jelöltnek mindkét résztételt meg kell oldania, de tetszőleges sorrendben válaszolhat az egyes résztételekre. A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő alatt a tétellel kapcsolatban vázlatot készíthet, amelyet a szaktanár a felelet során elkérhet. A szóbeli feleletnél a jelölt használhatja a térképet és a felkészüléskor készített vázlatokat is. A felelet időtartama 15 perc. A szóbeli vizsgán a jelölt feleletét a szaktanár pontskála segítségével értékeli. A felelet során az egyes résztételek megoldására maximum 25-25 pont adható. Ezen belül maximum 20 pontot kaphat a jelölt a felelet tartalmáért, 2 pontot a logikus felépítéséért, 3 pontot a szaknyelv, illetve a térkép megfelelő használatáért. A vizsga eredménye A jelölt maximálisan 150 pontot érhet el, az írásbeli és a szóbeli teljesítmények összegeként. A pontokat a központilag meghatározott táblázat alapján kell érdemjegyre váltani.
178
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A középszintű földrajz érettségi vizsga témakörei 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyagai és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 179
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4 Mérséklet övezet 4.4.1. Meleg mérsékelt öv 4.4.2. Valódi mérsékelt öv 4.4.3. Hideg mérsékelt öv 4.5. Hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának alakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői
180
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Afrika általános földrajzi képe 10.4. Amerika 10.4.1. Általános földrajzi képe 10.4.2. Országai 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
181
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
1.2.3. Biológia A vizsga célja A középiskolai biológia tantárgyi tudás értékelése. Ennek megfelelően: -
a mindennapi élettel összefüggő elméleti tudást a gyakorlatban használható ismeretekké kell alakítani
-
az egészséges életmód szabályainak ismeretére kiemelt hangsúlyt kell fektetni
-
az ember és környezete kapcsolatának meghozatalának képességét kialakítani
-
a tudománykép leírójellege alakuljon át a több szempontú látásmód felé
ismeretében,
helyes
döntések
A vizsga szerkezete Középszint Írásbeli 120 perc, központilag összeállított kérdésekből. A dolgozatot a felkészítő tanár értékeli, javítási útmutató alapján. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető (a dolgozatra kapott pontszám 1,25-tel megszorozva; felfelé kerekítve). Feladat típusok: a követelményrendszer bármely témakörét érinthetően -
feleletválasztó feladatok
-
feleletalkotó feladatok. Szóbeli
A központilag megadott szempontok alapján a felkészítő tanár és az iskolai szakmai munkaközösség által összeállított tételsor alapján történik. A tételsor 20 tételt tartalmaz, valamennyi 2 altételből áll. 30 perces felkészülési idő után 15 perces feleletből áll. A szóbeli vizsgán maximum 50 pont szerezhető. A szóbeli vizsga feladattípusa A) Gyakorlati rész: laboratóriumi vizsgálatban vagy terepen munkában való jártasságot mutat be. Projektmunka vagy gyakorlati feladat. B) Elméleti rész: a biológiai ismeretanyag önálló előadása, önálló véleményalkotás a tételben felmerülő egészségtani és környezeti problémákról. Egy téma kifejtése. Maximum 50 pont adható. A vizsga eredménye Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények összegéből az általános vizsgaszabályzatban rögzítettek alapján. A középszintű biológia érettségi vizsga témakörei 182
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
1. Bevezetés a biológiába 1.1
A biológia tudománya
1.2
Az élet jellemzői
1.3
Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szintek 2.1
Szerves és szervetlen alkotóelemek
2.2
Anyagcsere folyamatai
2.3
Sejtalkotók az eukarióta sejtben
3. Egyed szerveződési szintje 3.1
Nem sejtes rendszerek
3.2
Önálló sejtek
3.3
Többsejtűség
3.4
Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet 4.1
Homeosztázis
4.2
Kültakaró
4.3
Mozgás
4.4
Táplálkozás
4.5
Légzés
4.6
Anyagszállítás
4.7
Kiválasztás
4.8
Szabályozás
4.9
Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1
Populációk
5.2
Életközösségek
5.3
Bioszféra
5.4
Ökoszisztéma
5.5
Környezet- és természetvédelem
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1
Molekuláris genetika
6.2
Mendeli genetika 183
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
6.3
Populációgenetika
6.4
Bioszféra evolúciója 1.2.4. Kémia A vizsgálat célja
-
a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása
-
az ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel
-
anyagok tulajdonságainak, szerepének, jelentőségének felismerése
-
aktuálisan felmerülő kémiai ismereteket igénylő problémák lényegének megértése, összefüggések értelmezése (környezetvédelem, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák….)
-
az SI mértékrendszer és kémiai jelölésrendszer szakszerű használata
-
grafikonok, táblázatok értelmezése
-
szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés
-
egyszerű kémiai kísérletek elvégzése, értelmezése
-
egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása.
A vizsga szerkezete Írásbeli 120 perc, központilag összeállított kérdésekből. A dolgozatot a felkészítő tanár értékeli, javítási útmutató alapján. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető. Feladattípusok: Általános, szervetlen és szerves kémiai kérdések Számítási feladatok Környezetkémia Esettanulmány Feleletválasztásos teszt Táblázat kiegészítés Reakcióegyenletek kiegészítése Elemző feladatok Kísérletelelemzés Szóbeli
184
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A központilag megadott szempontok alapján a felkészítő tanár és az iskolai szakmai munkaközösség által összeállított tételsor alapján történik. A tételsor 20 tételből áll, valamennyi 2 feladatot tartalmaz. Maximum 50 pont adható. Feladattípusok: A.) Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése B.) Egy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése, vagy egy elvégzett kísérlet értelmezése. 1. Általános kémia 1.1
Atomszerkezet
1.2
Kémiai kötések 1.2.1 Elsőrendű kémiai kötések 1.2.1.1
Ionkötés
1.2.1.2
Kovalens kötés
1.2.1.3
Fémes kötés
1.2.2 Másodrendű kémiai kötések 1.3
Molekulák, összetett ionok
1.4
Anyagi halmazok 1.4.1 Halmazállapotok, halmazállapot változások 1.4.2 Egykomponensű rendszerek 1.4.3 Többkomponensű rendszerek
1.5
1.4.3.1
Kolloid, diszperz rendszerek
1.4.3.2
Homogén rendszerek
Kémiai átalakulások 1.5.1 Fogalma, kémiai egyenlet 1.5.2 Termokémia 1.5.3 Reakciókinetika 1.5.4 Egyensúly 1.5.5 Sav-bázis reakciók 1.5.6 Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.7 Egyéb vizes oldatban végbemenő reakciók 1.5.8 Egyéb reakciók
1.6
Elektrokémia 185
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
1.6.1 Galvánelem 1.6.2 Elektrolízis 1.6.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 2. Szervetlen kémia 2.1
Hidrogén
2.2
Nemesgázok
2.3
Halogénelemek és vegyületeik
2.4
Oxigéncsoport elemei és vegyületei
2.5
Nitrogéncsoport elemei és vegyületei
2.6
A széncsoport elemei és vegyületei
2.7
Fémek
3. Szerves kémia 3.1
Általános jellemzők
3.2
Szénhidrogének
3.3
Halogéntartalmú szénhidrogének
3.4
Oxigéntartalmú szerves vegyületek
3.5
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
3.6
Szénhidrátok
3.7
Fehérjék
3.8
Nukleinsavak
3.9
Műanyagok
3.10
Energiagazdálkodás
4. Kémiai számítások 4.1
Az anyagmennyiség
4.2
Gázok
4.3
Oldatok, elegyek, keverékek
4.4
Képlettel, kémiai egyenletekkel
4.5
Termokémia
4.6
Kémiai egyensúly
4.7
Kémhatás
4.8
Elektromkémia
186
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
1.2.5. Informatika Vizsgakövetelmények 1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és Információs és kommunikációs tudjon gyakorlati példákat technológiák és rendszerek (kommunikációs rendszereket) Számítógépes információs bemutatni értelmezni. rendszerek az iskolában és a Ismerje a használatos gazdaságban (tele)kommunikációs rendszereket (pl. Közhasznú információs források telefon, tv, ...). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete Ismerje az informatika A modern információs társadalom fejlődéstörténetének főbb fázisait, jellemzői eseményeit. Informatika és etika Legyen elképzelése a legújabb Jogi ismeretek információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). 2. Informatikai alapismeretek - hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Ismerje az analóg és a digitális jel Az adat és az adatmennyiség fogalmát, különbözőségeit. Tudja, 187
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok
hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Ismerje az operációs rendszerek Az operációs rendszerek (fajtái) fajtáit, fő részeit és legfontosabb részei és funkciói, az operációs feladatait. Legyen képes egy rendszer rendszer felhasználói felülete megjelenését, néhány paraméterét Könyvtárszerkezet, könyvtárak igényei szerint beállítani. Ismerje az létrehozása, másolása, mozgatása, operációs rendszer felhasználói törlése, átnevezése felületét. Állományok típusai, keresés a Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, háttértárakon igazodjon el benne. Ismerje a Állománykezelés: létrehozás, törlés, könyvtárműveleteket. visszaállítás, másolás, mozgatás, Tudjon állományokat megkeresni. átnevezés, nyomtatás, megnyitás Ismerje és tudja használni az Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, állománykezelő funkciókat. Értse a kicsomagolás, archiválás, tömörítés lényegét, az archiválás és adatvédelem az adatvédelem szükségességét. A szoftver és a hardver karbantartó Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. (segéd)programjai: víruskeresés és Ismerje a vírus fogalmát, a irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, leggyakoribb vírusok terjedési módját, ... valamint a védekezés eszközeit, A hálózatok működésének alapelvei, módszereit. hálózati be- és kijelentkezés, Tudja ellátni a lemezkarbantartás 188
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
hozzáférési jogok, adatvédelem
feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása Tudja az általa tanult A munkakörnyezet beállítása szövegszerkesztő programot indítani. A szövegszerkesztő Ismerje a szövegszerkesztő kezelő menürendszere felületét. Dokumentum megnyitása, mentése, Tudjon szöveget bevinni, javítani, nyomtatása törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni. Szövegszerkesztési alapok Szövegbevitel, szövegjavítás Ismerje a szövegszerkesztés Karakterformázás alapfogalmait (karakter, szó, sor, Bekezdésformázás bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Felsorolás, számozás Legyen képes karakterek betűtípusát, Tabulátorok használata méretét, stílusát, színét megadni. Oldalformázás Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...) Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztő keresési, Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés cserélési funkcióit. Helyesírás ellenőrzés, Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szinonima szótár, elválasztás szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. 189
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Körlevélkészítés Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása Tudja az általa tanult táblázatkezelő A munkakörnyezet beállítása programot indítani. A táblázatkezelő Ismerje a program kezelő felületét. menürendszere Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat A táblázat megnyitása, mentése, törölni. Tudjon a megjelenítési nyomtatása üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az tartomány, munkalap aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Adatok a táblázatokban Adattípusok Ismerje a szöveg, a szám és dátum Adatbevitel, javítás, másolás, adattípusokat. mozgatás Tudjon egyszerű képleteket és A cellahivatkozások használata függvényeket használni (összeg, átlag, Képletek szerkesztése: maximum, minimum, darabszám, konstans, hivatkozás, függvény feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. 190
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartományformázások Cellák és tartományok másolása
Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 191
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata
Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten 192
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata
Web-lap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Web-lap készítése Webszerkesztővel Formázási lehetőségek
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
8. Prezentáció és grafika Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek beillesztése, formázása
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. 193
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Középszint Gyakorlati vizsga 180 perc Számítógéppel megoldandó 120 pont feladatsor
Szóbeli vizsga 15 perc Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a 30 pont tétellel kapcsolatban
Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. 194
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik: Témakör Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
Idő 60 perc 40 perc 50 perc 30 perc
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A gyakorlati feladatlap értékelése A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők: Témakör Pontszám Szövegszerkesztés 40 pont Prezentáció, grafika, weblapkészítés 30 pont Táblázatkezelés 30 pont Adatbázis-kezelés 20 pont
Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői 195
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1 és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje - a 7.1-es témakör kérdései kivételével legfeljebb két perc. Információs társadalom (1) Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek - szoftver (3) Kommunikáció az interneten (gyakorlati Könyvtárhasználat (9) kivitelezéssel) (7.1)
8-20% 24-32% 20-28% 20-28% 8-12%
A tétel jellemzői A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak.
A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: Logikai felépítés 6 pont (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont Tartalom 12 pont (Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
1.2.6.Testnevelés és sport Testnevelés érettségi vizsga A testnevelés középszintű érettségi vizsgán a tanuló arról tesz tanúbizonyságot, hogy birtokában van a központilag előírt és a testnevelés, valamint a felkészítő órákon elsajátított ismereteknek és mozgásanyagnak. A középszintű érettségi vizsga két részből áll. Gyakorlati és szóbeli vizsga, melyeket külön napokon bonyolítunk. A gyakorlati vizsgát lehetőség szerint külső 196
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
helyszínen tartjuk (BHSE létesítményei). Az érettségin elérhető maximális pontszám 150. A gyakorlati vizsgán elérhető maximális pontszám 100 pont, a szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50 pont A gyakorlati vizsga kötelező részei a következők: 1. Gimnasztika: kötélmászás, szabad gyakorlat Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászó kulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. A gyakorlati vizsga kötelezően választható részei és elemei a következők (minden részből egy elemet kell választani): 2. Atlétika: futás (60 méter vagy 2000 méter) atlétikai ugrás (távolugrás vagy magasugrás) atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés). 3. Torna: a szekrényugrás és a talajgyakorlat kötelező, továbbá a vizsgázónak be kell mutatni egy választott tornaszer (lányok: felemáskorlát, gerenda vagy ritmikus gimnasztika; fiúk: gyűrű vagy nyújtó vagy korlát) gyakorlatát. 4. Testnevelési és sportjátékok: egy választott labdajáték (kézi-, vagy kosár-, vagy röplabda, vagy labdarúgás) 5. Úszás vagy küzdősport a követelményrendszerben meghatározott módon. A küzdősporthoz (grundbirkózás) a vizsgázóknak kell gondoskodnia azonos súlycsoportú küzdőtársról.
Az elérhető 100 pont megoszlása a következő: Gimnasztika, kötélmászás 10 pont Torna
20 pont
Atlétika
30 pont
Labdajáték
30 pont
Úszás, vagy küzdősport
10 pont 197
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A szóbeli vizsga „ A” és „B” tételsort tartalmaz 12 témakörből (15-15 tétel), maximális 40+10 pont összetételben. Az "A" tételek esszé típusú feleletek, melyek a megadott témakörök ismereteinek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását feltételezi. A "B" tételsor egy – egy témakörhöz kapcsolódó nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek, felsorolások, stb. ismerete. Testnevelés középszintű szóbeli vizsga témakörei: 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok 1.2.7. Művészettörténet
Témakörök Őskor művészete
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán Az őskori ember művészete. A termékenységszobrok. A barlangfestészet kialakulásának okai és fejlődési fokozatai. Különös építmények az őskorból.
Mezopotámia művészete
Az ókori Mezopotámia népeinek és birodalmainak 198
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
művészete; sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa. A vallásos és uralkodói reprezentáció építészeti és szobrászati emlékei. Egyiptom művészete
Az ókori Egyiptom halottkultusszal összefüggő építészete, a sírhelyek típusának alakulása a masztabáktól a Királyok völgyéig. A fáraókultusz kapcsolata.
és
a
szobrászat,
festészet
A szobrászat és a festészet stílusjegyei az Ó-, és az Újbirodalomban. Görög művészet
Az ókori görög építészet formavilága, az oszloprendek. A görög kultúrában kialakult épülettípusok, a templom, a színház és a különböző funkciójú épületegyüttesek, az akropoliszok és a szent kerületek részei.. Az antik görög szobrászat nagy korszakai, jellemző stílusjegyei. A görög vázafestészet.
Római művészet
A római birodalomban kialakult városépítészet. Fórumok, vízvezetékek, az amphiteátrumok és a boltozatos közfürdők építészete, a római lakóház típusa, diadalívek.
A római szobrászatban kialakult császárszobrok. Domborművek.
portré- és
A festészet fennmaradt emlékei. Az iparművészet emlékei. Pannónia provincia művészeti emlékei. Ókeresztény művészet
A katakombák keletkezése és freskóinak stílusa. Az ókeresztény művészetben.
szimbólumok
a
díszítő-
A kora keresztény építészet emlékei, a keresztény templomtípus kialakulása. Bizánc és az iszlám világ A bizánci birodalom építészetének sajátosságai, az művészete Hagia Sophia és a ravennai emlékek. A mozaikfestészet stílusjegyei és ábrázolt témái.
199
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Népvándorláskor
Népvándorlás-kori népek ötvösművészetének díszítőelemei, a fontosabb emlékek. A honfoglaló magyarság művészetének és hiedelemvilágának kapcsolata a sírleletek alapján. A ruházat részei; a veretes öv, a tarsolylemez, a hajfonat- és ruhakorongok és a süvegcsúcs. A nagyszentmiklósi kincs és Lehel kürtje.
Román kor művészete
Az európai román kor építészete Németországban és Franciaországban. A szobrászat és festészet formai és tartalmi sajátosságai. Magyar román kor művészeti emlékei. A magyar koronázási jelvények.
Gótika művészete
Az európai gótika művészetének stílusjegyei. A gótikus katedrálisok építészete, kiemelten a francia katedrálisokat; Saint Denis, párizsi NotreDame, Reims és Amiens katedrálisai. A gótikus szárnyasoltár. Az épületszobrászat és a festészet formai jegyei. A gótikus üvegablak-festészet. A magyarországi gótika művészeti emlékei Esztergomban, Pannonhalmán, Zsámbékon és Bélapátfalván. MS mester, Kolozsvári testvérek.
Reneszánsz művészet
Az itáliai reneszánsz festészete korszakai szerint.. Az építészetben használt formai elemek. A szobrászat és festészet stílusjegyei, a reneszánsz gondolkodás megjelenése a formai jegyekben és a témaválasztásban. A quattrocento három nagy művészegyéniségének munkássága; Leonardo, Michelangelo és Raffaello művei. A németalföldi és német reneszánsz sajátos vonásai. A festészet és grafika jellemző jegyei és témái az eltérő kultúrkör tükrében. 200
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A reneszánsz művészet korai jelentkezése Magyarországon. A Mátyás király udvarában kialakult humanista kultúra és az olasz és dalmáciai mesterek tevékenysége során keletkezett művészeti emlékek. Barokk művészet
Az európai barokk festészet fő jellemzői.
építészet,
szobrászat
és
Az egyházi és udvari barokk különbségei Spanyolországban és Franciaországban.. A holland területen kialakult protestáns barokk művészet jellemzői, az itt kialakult új festészeti műfajok. A barokk templom Magyarországon.
és
kastélyépítészet
Mányoki Ádám festészete. A köztéri és a templomi szobrászat emlékei. Klasszicizmus romantika művészete
és Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei, különös tekintettel a franciaországi emlékekre. A klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzői. A klasszicizmus és a romantika szobrászatának és festészetének törekvései, egyegy jelentős alkotójuk. A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. A klasszicista portré és tájképfestészet képviselői. A romantika magyarországi sajátosságai. A nemzeti történelem eseményeit feldolgozó festészet és szobrászat.
Realizmus
A XIX. században jelentkező realista tendenciák a festészetben. A barbizoni festőiskola. A Courbet-i realista festészet. Realista tendenciák Magyarország festészetében, Paál László Barbizonban és Munkácsy Mihály.
Impresszionizmus
és Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a 201
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
posztimpresszionizmus
posztimpresszionizmus festészetének törekvései. Az impresszionisták festészeti mozgalma Franciaországban, hatása a festői látásmód megváltozására. A neoimpresszionisták (pointilisták) törekvései és festésmódja.
művészeti
A három nagy posztimpresszionista festő, Cézanne, Van Gogh és Gauguin munkássága és hatása a következő művészgeneráció festészetére. Századforduló művészete: Az európai századforduló művészete. szimbolizmus, szecesszió A szimbolizmus festészeti törekvései szecesszió festészetének követői.
és
a
A szecesszió építészete, iparművészete és központjai (Anglia, Franciaország, Németország, Bécs, Spanyolország). A magyarországi századforduló művészete. A szecessziós építészet, festészet és iparművészet jelentkezése és kapcsolata a magyar népművészettel. A gödöllői művésztelep létrejöttének célja és jelentős alkotói. Avantgárd irányzatok a XX. A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista század elején irányzatok törekvései, jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. A fauve irányzat festési eljárásának jellemvonásai és vezetőjük Matisse művészete.
fő
Az expresszionista festészeti mozgalom kialakulása, a Die Brücke és a Blaue Reiter csoport. A kubista festészet kialakulása és fejlődési szakaszai Braque és Picasso munkásságában. Az olaszországi futurista mozgalom festészeti és szobrászati alapelvei. A dadaista alkotók művészeti elvei és jelentős műveik.
202
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A XX. századi építészet A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és irányzatai organikus építészet jellemzői, jelentős építészek és művek. Művészet a két világháború A szürrealizmus. között A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik Kassák Lajos, Szentendrei iskola, KÚT, Greshamkör. Művészet a világháború után
második Neoavantgárd irányzatok: informel. Tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, abstraction, konceptuális művészet, land art, arte povera). A Pop art mozgalom művészeti törekvései és új kifejezési eszközei; assemblage, environment. A Nouveau Realisme és a hiperrealizmus. Transzavantgarde és irányzatok törekvései.
posztmodern
művészeti
A művészek által a társadalmi-gazdasági helyzetre adott válaszok. Az alkotók új kifejezési formái; akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, mail art, magánmitológia,
1.2.9. Könnyűipari alapismeretek A vizsga leírása A vizsga részei Középszint
Emelt szint
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
180 perc
20 perc
100 pont
50 pont
100 pont
50 pont
A vizsgán használható segédeszközök
Középszint
Emelt szint 203
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
nem programozható számológép, körző, vonalzók
NINCS
nem programozható számológép, körző, vonalzók
NINCS
NINCS
Szemléltető anyag
NINCS
Szemléltető anyag
Középszintű vizsga Középszint Írásbeli vizsga
Szóbeli vizsga
180 perc
15 perc
100 pont
50 pont Könnyűipari alapismeretek tételsor alapján a témakörök bemutatása
Feladatlap
„B” feladat: Könnyűiparban alkalmazott anyagok
„A” feladat: Öltözködéskultúra 180 perc Teszt jellegű Könnyűipari alapismeretek (Öltözködéskultúra és Könnyűiparban alkalmazott anyagok) központi kérdéssor megválaszolása
Könnyűipari alapismeretek (Öltözködéskultúra és Könnyűipariban alkalmazott anyagok) központi feladatok megoldása
50 pont
50 pont
Írásbeli vizsga
204
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Általános szabályok A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó Könnyűipari alapismeretek tantárgyi (Öltözködéskultúra és Könnyűiparban alkalmazott anyagok) tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázó teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetők legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán összességében 180 perc áll a jelöltek rendelkezésére. A Könnyűipari alapismeretek feladatok megoldásához szemléltető anyag használható. A szemléltető anyagot a feladatsornak kell tartalmaznia. Az írásbeli feladatok megoldásánál használható eszközök, amelyeket a vizsgázók hoznak magukkal: nem programozható számológép, körző, vonalzók. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői A központi írásbeli vizsga ismeretanyagának összeállítása témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.
az
egyes
Az írásbeli vizsga két részből tevődik össze, a 15-20 kérdésből álló teszt jellegű feladatokból és a számolást igénylő, illetve összefüggéseket elemző kérdéskörből. Az írásbeli vizsgán megközelítőleg 50-50%-ban jelennek meg a Könnyűipari alapismeretek tantárgy témakörei, az Öltözködéskultúra és a Könnyűiparban alkalmazott anyagok. A kérdéstípusok az ismert és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. A témakörök jellegéből adódóan az összefüggéseket elemző feladatok az Öltözködéskultúra, míg a számolást és összefüggést igénylő feladatok a Könnyűiparban alkalmazott anyagok témakörben jelennek meg az írásbeli vizsgán. A számolást igénylő, illetve összefüggéseket elemző vizsgarész-összetevő 4-7 feladatból áll. Kompetenciák Teszt kérdéssor
Feladatok
jellegű Alapfogalmak alkalmazása
ismerete,
definiálása
% és
25
Összefüggések ismerete és alkalmazása
25
Feladatmegoldás
25
Összefüggések értelmezése és ábrázolás
25
Összesen
100
A feladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok nehézségi fokát.
205
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban teszt jellegű Könnyűipari alapismeretek (Öltözködéskultúra és Könnyűiparban alkalmazott anyagok) feladatok megoldásával érhető el. Az írásbeli feladatlap értékelése A teszt jellegű kérdéssor és a feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató figyelembe vétele. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is igénylő feladatoknál az alábbi táblázat alapján történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Elemei
- A megoldottság szintje
Aránya
70%
Minőségi szempontok Elemei
- A megoldás logikája - Kreativitás - Pontosság - A mértékegységek használata
A feladat megoldásának dokumentálása
Aránya
20%
Elemei
- Rendezettség - Áttekinthetőség - Szabványos jelölések alkalmazása - Műszaki, formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés
Arány a
10%
Szóbeli vizsga A szóbeli tétel minimum 20 tételből áll. A szóbeli tételekre való felkészüléshez, illetve a feleletek során szemléltető anyag használható. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A Könnyűipari alapismeretek szóbeli vizsgatétel „A” része az öltözködéskultúra, „B” része a könnyűiparban alkalmazott anyagok központi követelményekben meghatározott ismereteinek bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán ad képet a vizsgázó arról, hogy képes-e az egyes témarészeket szabatosan előadni, értelmezni, megmagyarázni, az összefüggéseket alkalmazni, és a szükséges összehasonlításokat elvégezni. A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A szóbeli témakörei megegyeznek a középszint témaköreivel, azon túl összefüggések, elemzések bemutatása. 206
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A szóbeli vizsga témakörei: Öltözködéskultúra: A divattal kapcsolatos alapfogalmak. Szakmai információk, divattrendek beszerzési forrásai. A divattervezés fogalma, feladatai. Az öltözet kialakulási folyamata. Az öltözködéstörténet főbb szakaszai. A természeti népek, az őskor öltözete. Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek. A románkori viseletek. A gótika korának öltözetei. Reneszánsz viseletek. Barokk és rokokó viseletek. Klasszicizmus korának öltözetei. A francia forradalom és direktórium korszakának öltözetei. A romantika öltözetei. A biedermeier kora. A szecesszió és art deco öltözetei. Az 1920-as évek öltözetei. A XX. század viseletei, divatirányzatai. Könnyűiparban alkalmazott anyagok: A könnyűiparban használt alapanyagok fajtái. Az alapanyagok fizikai és kémiai jellemzői. A textilipari szálas anyagok csoportosítása. A szálas anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. A bőripari nyersanyagok fajtái, a nyersbőr szerkezeti felépítése, topográfiája. A szőrmeiparban használt prémfajták, a szőrme topográfiája. A könnyűiparban használt ragasztók fajtái, jellemzői, ragasztási kötések kialakítása. A könnyűiparban használt kellékek fajtái, jellemzői, kiválasztási szempontok. A fonás fogalma, fonalak jellemzői. 207
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A cérnázás fogalma, a cérnázás jellemzői, a varrócérnák alkalmazása. A szövetkészítés elve, a szövés menete. Alapkötések fajtái, jellemzői. A kötött-hurkolt kelmék jellemzői. A nemszőtt-kelmék fajtái, jellemzői. A bőrgyártás folyamata. A szőrmekészítés folyamata. A műbőrök fajtái, előállítása. A cipőipari talpműbőrök fajtái, alapanyagai. Tételtípusok Minden szóbeli tétel két részből („A” és „B”) tevődik össze. Az „A” feladat az Öltözködéskultúra, a „B” feladat a Könnyűiparban alkalmazott anyagok témakörei. Minden feladat egy témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az alkalmazó tudás bemutatását elősegítő, egyértelmű megfogalmazásokra. A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni: Szempontok, kompetenciák
Pontszámok A
B
Összesen
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése
5
5
10
Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása
5
5
10
Törvények, szabályok, összefüggések értelmezése
5
5
10
10
10
20
Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége A szakmai (műszaki) nyelv alkalmazása A tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések ismerete, megmagyarázása
208
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
és alkalmazása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:
25
25
50
1.2.10. Kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga általános követelmények A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A kereskedelmi és marketing alapismeretek érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó Gazdálkodási ismeretekből - ismeri-e a vállalkozási formák közös és sajátos jellemzőit, alapításuk és megszüntetésük gyakorlati teendőit, - tájékozott-e a vállalkozás működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges gyakorlati teendőkről, - ismeri-e a vállalkozás erőforrásait, - ismeri-e a vállalkozás mérlegének szerkezetét, a mérleg tételeit, - képes-e a mérlegadatokból következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni, - ismeri-e a vállalkozás eredményére ható tényezőket, a nyereségképződés folyamatát, - képes-e a vállalkozás eredménykimutatásából következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni, - képes-e a vállalkozás tevékenységének alkalmazására, a likviditás vizsgálatára,
elemzésére,
mutatószámok
- ismeri-e a vállalkozás finanszírozásának formáit, - ismeri-e az üzleti terv szerkezetét, készítésének folyamatát, - képes-e üzleti tervet készíteni, - tájékozott-e az Európai Unióról, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, a hazai vállalkozásokat érintő uniós szabályokról. 209
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Marketingből - ismeri-e a marketing jelentőségét, eszközeit, - ismeri-e a marketingkommunikáció folyamatát, jelentőségét, elemeit, - ismeri-e a vállalati termékpolitika lényegét, az életgörbe különböző szakaszaihoz rendelt marketingstratégiát, - tájékozott-e az árak kialakításának elveiről, az árstratégia szükségességéről, az értékesítési csatornák kiválasztásának szempontjairól, - tájékozott-e a piac megismerésének módszereiről, a fogyasztói magatartásról, - ismeri-e a vállalati image fogalmát, szükségességét, a vállalati arculat kialakításának fontosságát, - ismeri-e a vevőszolgálat, a márka, a védjegy, a design, a választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait, - képes-e a különböző forrásokból származó információk megszerzésére és feldolgozására, - képes-e felismerni a piac jelentőségét, összefüggéseit. Közgazdaságtanból (csak emelt szinten) - ismeri-e a piacgazdaság működését, a keresletre és a kínálatra ható tényezőket, - ismeri-e a profitkategóriáit,
vállalkozások
környezetét,
a
vállalkozások
költségeit,
- ismeri-e a makrogazdasági szereplőket, a vállalkozások kapcsolatát a háztartásokkal, az állammal, a külfölddel, és a köztük végbemenő jövedelemáramlásokat, - ismeri-e a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, - ismeri-e a vállalatok külpiaci kapcsolatait, - képes-e a közgazdaságtan felsorolt témaköreiben számítási, ábrázolási feladatok megoldására.
210
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Tartalmi követelmények 1. Gazdálkodási ismeretek
Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
Vállalkozási formák
Ismerje az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit, alapításának, megszüntetésének jogi feltételeit, gyakorlati teendőit. Ismerje a vállalkozások alapításával és megszüntetésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, a vállalkozások kapcsolatát a hatóságokkal, pénzintézetekkel.
Ismerje a vállalkozási formák közötti választás szempontjait. Tudjon tájékozódni a vállalkozási formákról a vonatkozó jogszabályokban. Ismerje az európai uniós társasági formákat.
A vállalkozás tárgyi feltételei
Ismerje a tevékenységformának megfelelő telephely kiválasztásának üzleti szempontjait. Ismerje a tevékenységhez szükséges felszerelési, berendezési tárgyakat, és tudjon megalapozott döntést hozni beszerzésükről. Ismerje az áru- és vagyonvédelem eszközeit. Ismerje az alapterület hatékony kihasználásának meghatározó tényezőit.
Ismerje a vállalkozás belső és külső képe kialakításának üzleti és biztonsági előírásait.
A vállalkozás személyi feltételei
Ismerje a tevékenységformának megfelelő munkakörök kialakításának üzleti szempontjait. Ismerje az optimális létszám meghatározásának szükségességét, módját.
Tudja kiszámítani a bérgazdálkodás mutatószámait. Tudjon bérszámfejtést végezni.
211
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Ismerje a munkaköri leírások jellemzőit. Ismerje a munkaerő felvételhez, a munkaviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó gyakorlati teendőket. Ismerje a munkaerő alkalmazásának gazdasági/pénzügyi vonatkozásait.
A vállalkozások erőforrásai és vagyona
A vállalkozások nyereségérde keltsége, az eredmény keletkezése
A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok
Ismerje a vállalkozások erőforrásait. Ismerje a vállalkozás vagyonának tagolását a számviteli törvény mérlegtételei alapján. Ismerje az egyszerűsített mérleg szerkezetét.
Ismerje a vállalatok lehetséges céljait. Ismerje az eredmény keletkezését és szerkezetét a számviteli törvény alapján. Ismerje a vállalkozások nyereségképződésének folyamatát. Tudjon számításokat végezni a vállalkozás eredményére vonatkozóan.
Ismerje az árbevétel alakulását meghatározó tényezőket, az eladási ár összetételét. Ismerje a költségek fajtáit,
Ismerje a jövedelem összetételét. Ismerje a béren kívüli juttatások rendszerét, motiváló szerepét. Ismerje az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat, és az adóbevallás készítésének folyamatát.
Tudjon következtetéseket levonni a mérleg adataiból.
Ismerje a vállalkozásokat érintő adókat.
Ismerje a költségfüggvényeke t, tudjon számításokat
212
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
alkalmazása, a likviditás figyelése
csoportosítását. Tudja elemezni a vállalkozás hatékonyságát, jövedelmezőségét, fizetőképességét. Ismerje a vállalkozás cash-flowjának szerepét, elemeit, lényegét.
A vállalkozások finanszírozási formái
Ismerje a vállalkozás tőkeszükségletét befolyásoló tényezőket. Ismerje a finanszírozás lehetőségeit, lényegét, jellemzőit. Ismerje a finanszírozási formák közötti választás üzleti szempontjait.
Az üzleti terv jelentősége, fejezetei
Ismerje az üzleti terv jelentőségét, elkészítésének szükségességét. Ismerje az üzleti terv fejezeteit, szerkezetét.
Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása
Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás pénzügyi és marketing tervének elkészítésére megadott adatok alapján.
végezni erre vonatkozóan. Tudjon a vállalkozás cashflow-jával kapcsolatos számításokat végezni, és elemzést készíteni. Ismerje az áfa szerepét, tudjon azzal kapcsolatos számításokat végezni.
Tudjon értékpapírokkal kapcsolatos számításokat végezni.
Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti tervének elkészítésére megadott adatok alapján, számítások segítségével.
213
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Az Európai Unió
Ismerje az Európai Unió történetét, intézményeit, szerződéseit, a maastrichti és a koppenhágai kritériumokat, az Unió céljait. Ismerje Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Ismerje a schengeni övezet célját. Ismerje az uniós vállalkozási formákat.
Ismerje és értse az euró magyarországi bevezetésének korlátait, a bevezetéssel járó előnyöket, hátrányokat. Ismerje a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai uniós szabályokat.
2. Marketing
Témakörök
Követelmények középszinten
Követelmények kiegészítése emelt szinten
A marketing története, alapfogalmai, fejlődése
Ismerje a marketing történetét, fogalmát és alkalmazási területeit. Ismerje a marketing-mix összetevőit. Ismerje a kereskedelmi marketing, a szolgáltatásmarketing sajátosságait.
Értelmezze a marketingkoncepció tartalmát. Ismerje fel a marketingorientáció érvényesülését.
A piac, a piaci környezet elemzése
Ismerje a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. Definiálja a piac fogalmát és kategóriáit. Mutassa be a piac szerkezetét és a piaci formákat. Jellemezze a piaci szereplőket és a piactípusokat.
Ismertesse a marketingstratégiák típusait, a marketing hadviselés formáit és megvalósításának elveit.
Fogyasztói vásárlói
Ismerje a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói
Elemezze a vásárlási folyamat
214
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
magatartás
magatartást befolyásoló tényezőket. Mutassa be a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Sorolja fel a vásárlási folyamat szakaszait. Elemezze a vásárlási magatartás típusait.
A célpiaci marketing, piacszegmentálá s. A célpiacok kiválasztása
Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit. Ismerje a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Értelmezze a piac szegmentáció lényegét. Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását.
A marketing információs rendszer
Ismerje a marketing információszükségletét. Mutassa be az információs rendszer funkcióit.
A piackutatás fajtái, módszerei
Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Jellemezze a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, módszereit. Ismertesse a piackutatáshoz szükséges információk beszerzését. Mutassa be a piackutatási módokat.
befolyásolásának marketing módszereit. Ismerje a motívumkutatások tapasztalatait. Ismertesse a szervezeti vásárlók beszerzési magatartását befolyásoló tényezőket.
Mutassa be a piac szegmentálásának ismérveit. Ismertesse a szervezeti vásárlók piac szegmentációját.
Ismertesse a kutatási módszerek csoportosítását. Szerkesszen mintavételi tervet. Tervezzen meg egyszerűbb piackutatási eljárást.
215
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
A piackutatás felhasználási területei
Ismertesse a piackutatási eredmények értékelését.
Ismerje a termék fogalmát. Ismerje a termék osztályozását, a fejlesztési típusokat. Értelmezze a termékpiaci stratégiák jelentőségét. Elemezze a termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit.
Ismerje a termékpiaci stratégiák meghatározását, a termékportfóliót. Határozza meg az új termékek értékesítésének előrejelzési módszereit. Tudja jellemezni az ötletkeresési technikákat.
Árpolitika, árstratégia
Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. Ismerje az árpolitika lényegét, célkitűzéseit. Jellemezze az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt.
Ábrázolja grafikonon az optimális árhoz tartozó mennyiség meghatározását. Mutassa be a fedezeti pont meghatározását. Ismertesse a fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezőket.
Az értékesítéspoliti ka, az értékesítési csatornák kiválasztása
Ismerje az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a piacgazdaságban. Mutassa be a marketing és az
Ismerje a nemzetgazdaság értékesítési rendszerét. Magyarázza el a hagyományos és a vertikális
A termékpolitika, termékfejlesztés
216
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
elosztási csatornák közötti összefüggést.
A kommunikációs politika
Ismerje a kommunikáció fogalmát és fajtáit. Ismerje a kommunikációs folyamatot.
A marketingkommunikáció eszközrendszere
Határozza meg a marketingkommunikáció lényegét. Mutassa be a kommunikációs mix elemeit.
A reklám szerepe és fejlődése
Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. Mutassa be a reklám fejlődését. Jellemezze a reklám fajtáit.
A reklám vállalati funkciói
Ismertesse a vállalati reklámcélokat. Mutassa be a reklámot a fogyasztók mindennapi életében.
A reklámeszközök és reklámhordozók
Ismerje a reklámeszközöket. Mutassa be a reklámhordozók szerepét. Azonosítsa a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Elemezze a reklámhatás vizsgálatát.
marketingrendszerek
szervezeti jellemzőit. Ismerje a franchise jellemzőit.
217
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Mutassa be a reklámtervezés folyamatát. Ismerje a médiatervezés szempontjait. Mutassa be, hogyan érvényesülnek a reklámszabályozás normái az Európai Egyezményben.
A reklám tervezése, szervezése
A public relations
Ismerje a public relations fogalmát, jellemzőit. Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse a külső és belső PRt. Jellemezze a PR akciókat és a szponzorálást.
Az eladásösztönzés, a személyes eladás
Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, funkcióit. Mutassa be az SP módszereket. Ismerje a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Mutassa be a PS területeit. Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket.
Jellemezze az eladási magatartás és az értékesítési mód kapcsolatát
Az image és az egyedi vállalati arculat
Ismerje az image lényegét, fajtáit. Mutassa be a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. Jellemezze a CI összetevőit: formai és tartalmi elemeit.
Ismertesse az image fajtáit, a CI (corporate identity) kialakítását.
218
A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
Az egyéb piacbefolyásolási eszközök
Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Mutassa be a márkaépítés folyamatát és a márkahűséget. Határozza meg a csomagolás funkcióit és típusait. Ismertesse a vevőszolgálat szerepét, lényegét.
219
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
VII. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje A Pedagógiai program 2014. év szeptember 1. napján, az igazgató jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestület munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelőtestület munkaközösségei, a szülői munkaközösség, az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézmény igazgatója jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben a pedagógiai program felülvizsgálatára, módosítására nem kerül sor a nevelőtestület vagy az igazgató javaslatára, úgy azt legközelebb a 2015/2016. tanévben kell megtenni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 220
ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
az iskola fenntartójánál, iskola könyvtárában, a Szabolcs utcai tanműhelyünkben, az iskola igazgatóhelyetteseinél, az iskola honlapján (www.modelldivatiskola.hu)
221
HITELESÍTÉS
222
HITELESÍTÉS
223
HITELESÍTÉS
224
HITELESÍTÉS
225
