Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés... 1 Egyedi pénzügyi kimutatások Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás... 3 Egyedi átfogó jövedelem kimu

Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés ....................................................................................................................... 1 Egyedi pénzügyi kimutatások Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás ................................................................................................................. 3 Egyedi átfogó jövedelem kimutatás ................................................................................................................ 4 Egyedi saját tőke változásainak kimutatása ..................................................................................................... 5 Egyedi cash flow kimutatás ............................................................................................................................ 6 Megjegyzések: 1. A Bank tevékenysége ...................................................................................................................................... 7 2. A pénzügyi kimutatások összeállításának alapelvei .......................................................................................... 8 3. A számviteli politika lényeges elemei .............................................................................................................. 9 4. Pénzügyi kockázat kezelése .......................................................................................................................... 20 A. Hitelkockázat .................................................................................................................................... 20 B. Likviditási kockázat ........................................................................................................................... 27 C. Piaci kockázat ................................................................................................................................... 28 D. Tőkemegfelelés .................................................................................................................................. 33 5. Pénzeszközök és egyenlegek a magyar nemzeti banknál................................................................................. 35 6. Hitelintézetekkel szembeni követelések ......................................................................................................... 35 7. Ügyfelekkel szembeni követelések ................................................................................................................ 36 8. Értékpapírok ................................................................................................................................................. 36 9. Részesedések................................................................................................................................................ 37 10. Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök ....................................... 38 11. Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök ................................................................................................... 38 12. Tárgyi eszközök.......................................................................................................................................... 39 13. Immateriális javak ...................................................................................................................................... 39 14. Egyéb eszközök .......................................................................................................................................... 40 15. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek.................................................................................................. 40 16. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ......................................................................................................... 41 17. Kibocsátott értékpapírok ............................................................................................................................. 41 18. Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek .............................. 43 19. Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek .......................................................................................... 43 20. Céltartalékok .............................................................................................................................................. 43 21. Egyéb kötelezettségek ................................................................................................................................. 44 22. Jegyzett tőke és Tőketartalék ....................................................................................................................... 44 23. Kötelező tartalékok ..................................................................................................................................... 44 24. Függő és jövőbeni kötelezettségek............................................................................................................... 44 25. Nettó kamatbevétel ..................................................................................................................................... 45 26. Nettó jutalék és díjbevétel ........................................................................................................................... 45 27. Értékvesztések változásai ............................................................................................................................ 46 28. Céltartalékok változásai .............................................................................................................................. 47 29. Általános és adminisztratív költségek .......................................................................................................... 47 30. Egyéb bevételek/ráfordítások ...................................................................................................................... 48 31. Adózás ....................................................................................................................................................... 49 32. Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek...................................................................................................... 50 33. Valós érték ................................................................................................................................................. 51 34. A magyar számviteli szabályok és az IFRS szerinti saját tőke közötti különbség levezetése ........................... 54 35. Tulajdonosi joggyakorlás ............................................................................................................................ 54 36. Beszámolási időszak vége utáni események ................................................................................................. 55 37. Még nem alkalmazott új standardok és értelmezések .................................................................................... 55

MFB Zrt. Megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz

1. A BANK TEVÉKENYSÉGE Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ”a Bank” vagy „MFB Zrt.”) a magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet. A Bank jogállását és tevékenységét a többször módosított Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: „az MFB törvény”) szabályozza, amely 2001. június 15-én lépett hatályba. Az MFB Zrt. feladata, hogy a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen a) a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszú lejáratú hazai és külföldi források, illetőleg támogatások bevonásában és közvetítésében; b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő beruházások, valamint egyéb állami, önkormányzati fejlesztések és beruházások, továbbá az ezekhez kapcsolódó, illetve ezek bővítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások hitel- és tőkefinanszírozásában; c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és középvállalkozások, valamint törvénnyel létrehozott vagyonkezelést is végző pénzalapok, továbbá a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában; d) az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok (ideértve a támogatás közvetítést, illetve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonást és közvetítést is) ellátásában; e) az egyes állami, közösségi, illetőleg nemzetközi fejlesztési kifizetésekhez kapcsolódó feladatok (így különösen a fejlesztési célú kiadások, illetőleg támogatások közvetítésének, felhasználásának előkészítését, összehangolását, a kapcsolódó közreműködői feladatok ellátását, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését) ellátásában; f) európai uniós források közvetítésében és ezen feladatához kapcsolódó hitel- és tőkefinanszírozásban, garancia nyújtásában és kezesség vállalásában; g) az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlásában a törvényben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztések, beruházások megvalósítása, bővítése, hatékonyságának növelése, valamint a versenyképesség javítása érdekében (lásd 35. Megjegyzés), valamint egyéb, az MFB törvényben részletesen meghatározott feladatok ellátásában. A Bank székhelye Budapesten, a Nádor u. 31. szám alatt található. A Bankban az állam 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az államot, mint részvénytulajdonost 2015. évben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter képviselte.

7


2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI

IFRS-eknek való megfelelés Az egyedi pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal („IFRS”) összhangban készültek, ahogyan azokat az EU befogadta, amelyeket a Nemzetközi Számviteli Standard Testület („IASB”) állított össze, és amelyeket magyarázatokkal az „IFRIC” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság lát el. Az „IAS 27” előírásai szerint a Bank számára kötelező konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítása. A 2015. december 31-i konszolidált pénzügyi kimutatásokat 2016. április 21-én jóváhagyta az Igazgatóság. Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítése információs célokat szolgál, azokat a Bank nem helyezi letétbe. Az egyedi pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2016. április 21-én jóváhagyta.

Értékelési elvek Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésekor a Bank amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken mutatja ki az eszközöket és a kötelezettségeket, kivéve azokat, amelyeket valósan értékel. A Bank a következő eszközöket és kötelezettségeket értékeli valós értéken: - a derivatív pénzügyi instrumentumokat, - a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket, valamint - az értékesíthető pénzügyi eszközöket (kivéve a nem jegyzett tőkeinstrumentumokat, amelyek nem valós értéken értékeltek, mert a valós értéket nem lehetett megbízhatóan meghatározni). Az egyedi IFRS pénzügyi kimutatások és a magyar számviteli törvény szerint készített éves beszámoló közti eltérő értékelés eredményre, illetve saját tőkére gyakorolt hatásának részleteit a 34. Megjegyzés tartalmazza. Az egyedi pénzügyi kimutatásokban minden összeg bemutatása millió magyar forintban történik.

Funkcionális pénznem Az egyedi pénzügyi kimutatásokban szereplő tételek értékelése az elsődleges gazdasági környezet pénzneme szerint magyar forintban történt (funkcionális pénznem). Az egyedi pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamok a következők voltak:

EUR USD JPY GBP PLN CHF

2015. december 31. (HUF)

2014. december 31. (HUF)

313,12 286,63 2,3812 424,96 73,46 289,38

314,89 259,13 2,1686 403,75 73,88 261,85

Beszámolási időszak Az egyedi pénzügyi kimutatások a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti beszámolási időszakra készültek.

8


2. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI (FOLYTATÁS)

A számviteli politikában alkalmazott számviteli becslések A Bank becsléseket és feltételezéseket alkalmaz, amelyek hatással lehetnek a számviteli politika alkalmazására és az eszközök, források, bevételek, ráfordítások, valamint a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek valós értékére. Ezen becslések és megítélések –, amelyeket a Bank folyamatosan felülvizsgál – múltbeli tapasztalatokon, illetve jövőbeni eseményekkel kapcsolatos várakozásokon alapulnak. A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve a törvényi előírások miatt negyedévente minősíti. Az értékvesztés átfogó jövedelem kimutatásban való elszámolásának meghatározásakor a Bank mérlegeli, hogy van-e olyan megfigyelhető adat, amely azt jelzi, hogy a hitelállomány becsült jövőbeni cash flow-jában csökkenés következett be, bár a csökkenés még nem mutatható ki egyedi szinten az adósnál. Ilyen jelzések lehetnek az adósok fizetési helyzetében, ágazatában bekövetkezett kedvezőtlen változások, vagy olyan országos, illetve helyi gazdasági körülmények változása, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. A jövőbeni cash flow-k meghatározásához a Bank becsléseit egyrészt a hitelezési kockázatokkal terhelt eszközökkel kapcsolatos múltbeli veszteségekre, másrészt a portfolió hasonló eszközeinek objektív veszteségeire alapozza. A Bank a jövőbeli cash flow-k idejének és összegének meghatározására alkalmazott eljárást és becslést rendszeresen felülvizsgálja, ezzel csökkentve a különbséget a tervezett és a tényleges veszteség között. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a fordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, amelyet a Bank negyedévente felülvizsgál. A céltartalék mértékére vonatkozóan, amennyiben hitelekből eredő kintlévőséghez, illetve befektetéshez kapcsolódó függő tételről van szó, alapul szolgálhat a negyedéves minősítés eredménye. A Bank által a követelés behajtása érdekében indított bírósági eljárásból származó peresített követelések, illetve peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében a minősítés során a céltartalék, értékvesztés állomány megállapítása a perösszeg és a pernyerési esélyek együttes mérlegelése alapján történik. A halasztott adó követelések kimutatása esetén becslési bizonytalanságot okoz a jövőbeni adóköteles nyereség megléte, amelyre az elhatárolt veszteség felhasználható lesz. A Bank az elfogadott közép-, illetve hosszú távú stratégiában kimutatott jövőbeni nyereségek alapján határozza meg a kimutatható halasztott adó követelést (Lásd 31. Megjegyzés). 3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI

a) Külföldi fizetőeszközök átváltása forintra A Bank a külföldi devizában lebonyolított ügyleteket a funkcionális pénznemre számítja át az ügylet napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett devizaárfolyam alapján. A pénzügyi teljesítésből, vagy a külföldi pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végi átértékeléséből származó árfolyam nyereségeket, illetve veszteségeket a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban számolja el, kivéve a cash flow fedezeti ügyleteket és a nettó befektetés fedezeti ügyleteket, amelyek elszámolása a tőkével szemben történik. A külföldi devizában nyilvántartott eszközök és források átértékelésekor a Bank a mérleg fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közölt árfolyamot alkalmazza.

9


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS)

b) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek Besorolás A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek azok a kereskedési célú pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek, amelyeket a Bank főként rövid távú profitszerzés céljából tart, valamint azok a származékos termékek, amelyek nem megjelölt és nem hatékony fedezeti instrumentumok, illetve olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a kezdeti megjelenítéskor a Bank ekként sorolt be. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok közé tartoznak a Bank által kötött, fedezeti ügyletben nem megjelölt származékos ügyletek. A keletkeztetett kölcsönök és követelések olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott vagy meghatározható kifizetésekkel rendelkeznek, és amelyeket nem jegyeznek aktív piacon. A keletkeztetett kölcsönök és követelések közé tartoznak a pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál, a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések. Azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseket, amelyek kamatkockázatát kamat swap ügylet fedezi, a Bank amortizált bekerülési értéken értékeli és valós érték különbözettel korrigálva mutatja ki. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel, illetve fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket a Bank határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani és nem teljesítik a kölcsönök és követelések definícióját. A lejáratig tartandó pénzügyi eszközök közé állampapírok, valamint hitelintézetek által kibocsátott kötvények tartoznak. Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket bekerülésükkor értékesíthetőként jelöltek meg, vagy amelyeket nem soroltak be a fenti kategóriákba. Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé a részesedések, állampapírok és hitelintézetek által kibocsátott kötvények tartoznak. Az egyéb kötelezettségek kategóriájába tartozik minden nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség. Az egyéb kötelezettségek közé tartoznak a hitelintézetek, illetve az ügyfelek által elhelyezett betétek és a kibocsátott kötvények fedezeti kapcsolatba be nem vont része. A pénzügyi instrumentumok besorolását és valós értékét a 33. Megjegyzés tartalmazza.

10



Bekerülés A Bank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítési napon, a származékos eszközöket a kötésnapon veszi fel a könyveibe. A pénzügyi eszközöket vagy pénzügyi kötelezettségeket kezdeti megjelenítéskor a Bank valós értékén értékeli, növelve – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nem nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt – azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak.

Kikerülés A pénzügyi eszközök kikerülnek a könyvekből, ha a Bank többé nem jogosult a pénzügyi eszközből származó cash flow-ra, illetve ha a Bank átruházta lényegében az összes tulajdonlással kapcsolatos kockázatot és előnyt.

Átsorolás A Bank a beszámolási időszakok összehasonlíthatóságának érdekében – amennyiben szükséges – átsorol egyes korábbi években bemutatott tételeket. A tárgyévben nem történt átsorolás.

Értékelés A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközön vagy pénzügyi kötelezettségen keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az értékesíthető pénzügyi eszközökön keletkező nyereséget vagy veszteséget – az értékvesztés miatti veszteségek, valamint az árfolyam nyereségek és veszteségek kivételével – közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni a pénzügyi eszköz kivezetéséig, amelynek időpontjában a korábban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek esetében nyereséget vagy veszteséget számol el a Bank az átfogó jövedelem kimutatásban, amikor a pénzügyi eszközt vagy pénzügyi kötelezettséget kivezeti, vagy arra értékvesztést számol el, valamint az amortizációs folyamaton keresztül.

Valós érték meghatározása A Bank a valós érték meghatározásához az alábbi hierarchiát alkalmazza: 1. szint: A pénzügyi instrumentumok valós piaci értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár az azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacán, amelyekhez a Bank az értékelés időpontjában hozzáférhet. 2. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja a jegyzett piaci áron kívüli egyéb, közvetlenül vagy közvetetten mérhető adat. Az értékelésnél alkalmazhatóak: a hasonló eszközök vagy kötelezettségek aktív piacokon jegyzett árai, azonos vagy hasonló eszközök vagy kötelezettségek nem aktív piacokon jegyzett árai, valamint egyéb értékelési technikák, amelyek a közvetlenül vagy közvetetten mérhető piaci adatokon alapulnak. A diszkontált cash flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a Bank közgazdasági becslésein alapulnak és a felhasznált diszkontráta a hasonló feltételű eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a fordulónapon érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

11


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) 3. szint: A pénzügyi instrumentumok valós értékének alapja valamilyen egyéb, nem mérhető piaci adat. Az értékeléshez a Bank hasonló pénzügyi instrumentumok jegyzett árait alkalmazza, amelyhez jelentős, nem mérhető módosítások és feltételezések szükségesek a pénzügyi instrumentumok közötti eltérések miatt.

Amortizált bekerülési érték meghatározása A pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéke a kezdeti megjelenítéskor meghatározott érték, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatláb módszerrel kiszámolt halmozott amortizációjával, és csökkentve az esetleges értékvesztéssel vagy behajthatatlanság miatti leírással. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatti, vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatláb kiszámításakor a Banknak a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell felbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

Pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön, követeléseken, megvásárolt követeléseken, vagy lejáratig tartandó befektetéseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A veszteség összegét a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. Objektív bizonyíték lehet egy pénzügyi eszköz értékvesztésére az adós késedelme vagy mulasztása, egy hitel vagy előleg átstrukturálása olyan feltételek mellett, amelyeket a Bank egyébként nem fogadna el, az adós, vagy kibocsátó csődjére utaló jelzések, egy értékpapír aktív piacának megszűnése, vagy egyéb, az eszközök egy csoportjához kapcsolódóan észlelt olyan információ, mint például az adós vagy a kibocsátó fizetési helyzetében beállt kedvezőtlen változás, vagy olyan gazdasági körülmények, amelyek együtt mozognak a csoportba tartozó eszközökkel kapcsolatos nem teljesítéssel. Emellett a tőkeinstrumentumba történő befektetések esetében a valós érték bekerülési érték alá történő jelentős vagy hosszan tartó csökkenése is objektív bizonyíték az értékvesztésre. Ha a későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be, az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget a nyereségen vagy veszteségen keresztül vissza kell írni. Amikor egy értékesíthető pénzügyi eszköz valós értékében bekövetkezett csökkenésének elszámolása közvetlenül a saját tőkében történt, és objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett, a saját tőkében közvetlenül elszámolt veszteség halmozott értékét ki kell vezetni a saját tőkéből, és azt a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni annak ellenére, hogy a pénzügyi eszközt nem vezette ki a Bank. A saját tőkéből kivezetett és a nyereségben vagy veszteségben elszámolt halmozott veszteség összege az akvizíció költsége, valamint a jelenlegi valós érték közötti különbözet, csökkentve az adott pénzügyi eszközre vonatkozóan korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel.

12


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) Az értékesíthetőként besorolt tőkeinstrumentumba történő befektetésre vonatkozóan, a nyereségben vagy veszteségben elszámolt értékvesztés miatti veszteségeket nem lehet a nyereségen vagy veszteségen keresztül visszaírni. Amennyiben egy későbbi időszak során az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke növekszik, és e növekedés objektív módon hozzárendelhető egy olyan eseményhez, ami azután következett be, hogy az értékvesztés miatti veszteséget a Bank a nyereségben vagy veszteségben elszámolta, az értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni, és a visszaírt összeget a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni. A pénzügyi eszközök minősítése jelentős pénzügyi eszköz egyedi csoportos minősítés alá tartoznak eszközök, amelyek egyedileg nem hitelprogramokhoz kapcsolódnak.

történhet egyedileg, illetve csoportosan. Minden egyedileg minősítés alá tartozik. Kockázattípusonként csoportosítva az olyan (amortizált bekerülési értéken értékelt) pénzügyi jelentősek, vagy a Bank belső szabályzatában meghatározott

Nem pénzügyi eszközök értékvesztése Amennyiben jelzés van arra, hogy egy – az IAS 36 hatálya alá tartozó - nem pénzügyi eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülő értékét, a Bank becsléseket végez az eszköz megtérülő értékére. Az értékvesztés mértékének meghatározásakor a Bank külső és belső információkat vesz figyelembe. A Bank összeghatártól függetlenül, minden esetben egyedi vizsgálat alapján határozza meg a nem pénzügyi eszközök értékvesztésének, értékvesztés visszaírásának elszámolását. Ha az eszközök könyv szerinti értéke/bekerülési értéke a megtérülő értéknél/nettó realizálható értéknél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz nettó könyv szerinti értékét növelni. A visszaírt értékvesztés után az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti, értékcsökkenéssel csökkentett könyv szerinti értéket.

c) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé a bankjegyek és pénzérmék, a központi banknál elhelyezett, szabadon felhasználható bankbetétek és az olyan magas likviditású pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeknek eredeti lejárata három hónapnál kevesebb. Ide sorolandóak a látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések, amelyek közé a belföldi hitelintézeteknél, a külföldi jegybankoknál, valamint a külföldön hitelintézetként bejegyzett vállalkozásoknál forintban és devizában vezetett pénzforgalmi és egyéb látra szóló számlák állománya tartozik. Ezen eszközök valós érték változásának kockázata alacsony, és a Bank rövidtávú kötelezettségeinek kiegyenlítésére szolgálnak. A Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek kimutatása a pénzügyi helyzet kimutatásban amortizált bekerülési értéken történik.

13



d) Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések A Bank hitelezési tevékenysége a hitelezés módja szerint kereskedelmi bankokon keresztül kihelyezett refinanszírozási, illetve közvetlen folyósítású hitelekre; a hitelek típusa szerint hitelprogramokra, illetve programokon kívüli kihelyezésekre bontható. A Bank 2015-ben hitelprogramjai keretében három célcsoport számára biztosított hitelfelvételi lehetőséget:  kis- és középvállalkozások,  önkormányzatok,  agrárvállalkozások. A Hitelintézetekkel szembeni követelések egyenlegének jelentős részét képezték a hitelprogramok keretében, kereskedelmi bankok közvetítésével folyósított hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek. Itt kerül kimutatásra továbbá a likviditáskezelési célokat szolgáló bankközi kihelyezések állománya. Az Ügyfelekkel szembeni követelések soron a kizárólag jogi személyeknek nyújtott ügyfelekkel szembeni követelések szerepelnek. Ide tartoznak a túlnyomórészt fix kamatozású, kedvezményes agrárhitelek. A Bank részt vesz az MNB növekedési hitelprogramjában. Az MNB a hitelprogram keretében refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára, amelyet a Bank kölcsön, illetve pénzügyi lízing nyújtásával adhat tovább a kis- és középvállalkozások számára. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követeléseket a Bank a kölcsönök és követelések kategóriába sorolja és amortizált bekerülési értéken mutatja ki a pénzügyi helyzet kimutatásban.

e) Értékpapírok Az értékpapírok közé tartoznak a Magyar Állam által kibocsátott kötvények és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok – beleértve a rögzített kamatozásúakat is - amelyek a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott forgalomban résztvevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvények, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, függetlenül egyedi elnevezésüktől, ideértve a követelések fejében, veszteségminimalizálási céllal átvett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, eredménnyel szemben történik. Az értékesíthetőként besorolt értékpapírok értékelése valós értéken, tőkével szemben történik. A valós érték meghatározásához a Bank az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett, az adott fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagát alkalmazza. A lejáratig tartandó értékpapírok értékelése amortizált bekerülési értéken, effektív kamatláb módszerrel történik. Az effektív kamatláb módszert a lejáratig tartandó kategóriába történő átsorolás miatti megváltozott bekerülési értékre tekintettel kell alkalmazni (lásd 8. Megjegyzés). Az MFB Zrt. jegybankképes eszközeinek megterhelései alapvetően a likviditáskezelés folyamatosságának biztosítása – ideértve a giroforgalom folyamatos biztosítását, illetve szükség esetén fedezett hitel felvételének lehetőségét az MNB-től -, valamint a Növekedési Hitelprogramban (NHP) lehívott források fedezetének biztosítása céljával történnek. A megterhelt eszközöknek két típusa van, államkötvény és jelzáloglevél.

14


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) Külön biztosítéki megállapodások megkötése ennél a típusú eszközterhelésnél nem szükséges. A folyósított hitelek mögötti óvadékba kapott értékpapírok, valamint a repo ügyletek során esetlegesen kapott értékpapírok nincsenek megterhelve. A gyakori zárolás és feloldás elkerülése céljából a terhelt eszközállományt egyrészt az NHP konstrukcióban már folyósított, valamint a rendelkezésre tartott állomány figyelembe vételével, másrészt pedig a Bank működéséből adódó múltbeli tapasztalatok és jövőbeni várható giroforgalmi adatok alapján alakítja ki a Bank. Bizonyos mértékű túlfedezés a folyamatokat tekintve szükségszerű. Az MNB a jegybankképes értékpapírok fedezeti értékét naponta frissíti, a zárolt értékpapírok esetében a Bank ezt folyamatosan követi a megfelelő mértékű fedezet biztosítása érdekében. A megterhelt eszközök MNB ajánlás alapján kalkulált könyv szerinti értéke 2015. december 31-én 45.788 millió forint 2014. december 31-én 38.010 millió forint volt.

f) Részesedések A meghatározó részesedések esetében a Bank hatalommal rendelkezik a befektetést befogadó felett, a befektetést befogadóban való részvételből származó változó hozamoknak van kitéve vagy ezzel kapcsolatos jogokkal rendelkezik és képessége van arra, hogy a befektetést befogadó feletti hatalmát ezen hozamok összegének befolyásolására használja. A befolyásoló részesedések esetében a közvetlen módon birtokolt részesedéseken keresztül a Bank jelentős befolyással bír a társaság pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben, de nem ellenőrzi azokat. Az egyéb részesedések olyan befektetéseket foglalnak magukban, amelyek nem felelnek meg az előbbi feltételeknek. A Bank befektetési célú portfoliója azokat a részesedéseket tartalmazza, amelyeket a Bank hosszú távon kíván portfoliójában tartani. Az MFB törvény meghatározza azon társaságok körét, amelyekben a Bank többségi tulajdonrészt szerezhet. A Bank kereskedési céllal nem tart részesedéseket. Az egyedi pénzügyi kimutatásokban a Bank a leányvállalatokban és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseit az IAS 27 standard előírásai alapján értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartja nyilván, az értékvesztés képzése és visszaírása eredményen keresztül történik. Az egyéb részesedéseket a Bank az IAS 39 standard előírásai alapján, valós értéken értékeli, kivéve az olyan tőkeinstrumentumokba történő befektetéseket, amelyeknek nincs jegyzett piaci ára valamely aktív piacon, és amelyek valós értékét nem lehet megbízhatóan meghatározni. Az ilyen befektetések kimutatása értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik. A Bank az MV Zrt. beolvadása során az MV Zrt. eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét átvette, a beolvadásig keletkezett eredmény közvetlenül az eredménytartalékot növelte. A beolvadás során a Bank és az MV Zrt. közötti tranzakciók a mérlegből kiszűrésre kerültek.

g) Származékos pénzügyi instrumentumok A hitelezői és befektetői tevékenységből származó deviza- és kamatlábkockázatok kezelésére a Bank kamat- és devizacsere ügyleteket, valamint határidős és azonnali devizaműveleteket végez. A származékos ügyletek bevételeit és ráfordításait piaci jegyzés (mark-to-market) alapján kell megállapítani, az értékváltozásokat az átfogó jövedelem kimutatásban azonnal el kell számolni. Az MFB tv. értelmében a Banknak nem kell alkalmaznia a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a deviza árfolyamkockázat és a nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló előírásokat.

15


3. A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI (FOLYTATÁS) A Banknak kereskedési célú kockázati kitettsége nincs, a Treasury Igazgatóság által kötött ügyletek fedezeti,- likviditáskezelési,- illetve limit karbantartási célú ügyleteknek minősülnek. A piaci eszközök kizárólag a portfolióból adódó kockázatok fedezésére alkalmazhatók, a Bank spekulációs céllal nem köt származékos ügyletet. A kamat swap ügylet a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok változó kamatozásúra történő cseréje a kamatkockázat mérséklése céljából. A kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el. A fedezeti instrumentumon keletkezett valós érték különbözetek kimutatása a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek soron történik (lásd 11. és 19. Megjegyzés). A deviza swap ügylet különböző devizák előre meghatározott árfolyamon történő el-, illetve visszacserélése. A Bank deviza swap ügyleteket kizárólag likviditáskezelési és kockázatkezelési céllal köt, ezeket az ügyleteket a Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek soron mutatja ki (lásd 11. és 19. Megjegyzés). A cross currency interest rate swap (CCIRS) ügylet során egyszerre történik a kamat és deviza csere ügylet kötése. A CCIRS ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek bevonhatóak a 4. C. a) Megjegyzésben bemutatott árfolyam-fedezeti megállapodás vonatkozó megállapodás hatálya alá, ezért a kiértékelés miatt keletkező nyereség vagy veszteség az eredményt nem érinti (lásd 10. Megjegyzés). A Bank 2014. évben részt vett az MNB növekedési hitelprogramjának III. pillér konstrukciójában, amelynek keretében az MNB devizacsere ügyletekkel EUR likviditást nyújt forint ellenében. Az ügyletek a kezdeti megjelenítéskor nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként lettek besorolva. Az ügyletek nem tartoztak az árfolyam fedezeti megállapodás vonatkozó megállapodás hatálya alá (lásd 18. Megjegyzés).

h) Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök közé tartoznak a beruházásokon túl azok a pénzügyi tevékenységet, banküzemi célt közvetlenül, vagy közvetetten szolgáló rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszközök, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, amelyek a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A tárgyi eszközök beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben, a halmozott értékcsökkenés, illetve a halmozott terven felüli értékcsökkenés levonása után. Az értékcsökkenés elszámolása a tárgyi eszközök hasznos élettartama alatt az átfogó jövedelem kimutatásban történik, lineáris módszerrel. A Bank nem számol értékcsökkenést a földterületekre, képzőművészeti alkotásra, befejezetlen beruházásra. Tárgyi eszköz típusa Épületek, építmények Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog Bérelt ingatlanon végzett beruházás Műszaki berendezések Egyéb berendezések és felszerelések Mobiltelefonok Gépjárművek Számítástechnikai eszközök

Hasznos élettartam (év) 50 2 – 100 10 – 17 2–7 5–7 2 3–4 2–6

16



i) Immateriális javak Az immateriális javak között mutatja ki a Bank az olyan vagyoni értékű jogokat, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékeket (ideértve a szoftvereket és egyéb szellemi termékeket). A Bank nem rendelkezik határozatlan hasznos élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak amortizációval csökkentett beszerzési értéken szerepelnek a könyvekben. Az immateriális javak időközönkénti felülvizsgálata során az értékkel már nem rendelkező immateriális javakat a Bank teljes egészében amortizálja. Immateriális jószág típusa Vagyoni értékű jogok Szoftver termékek Egyéb immateriális javak

Hasznos élettartam (év) 6 3–8 3–6

j) Kibocsátott kötvények Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a Bank által kibocsátott HUF, EUR és USD kötvényekből származó forrás. A Bank a kibocsátott kötvényeket amortizált bekerülési értéken értékeli. A Bank a kibocsátott EUR kötvények azon részét, amelynek kamatkockázatát kamatcsere ügyletekkel fedezi, valós érték különbözettel mutatja ki.

k) Céltartalékok A Bank céltartalékot mutat ki, ha egy múltbeli esemény következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelme áll fenn, valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, és a kötelem összegére megbízható becslés készíthető. A Bank a céltartalékokat negyedévente felülvizsgálja, és úgy helyesbíti, hogy azok a meglévő kötelem rendezéséhez szükséges ráfordításra vonatkozó mindenkori legjobb becslést tükrözzék. Ha már nem valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, a céltartalékot fel kell oldani. A céltartalékot csak azokra a ráfordításokra lehet felhasználni, amelyekre azt eredetileg képezték.

l) Kötelező tartalékok Általános tartalék A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 83.§ értelmében az adózott nyereség tíz százalékának megfelelő általános tartalékot kell képezni. A magyar jogszabályok értelmében megképzett és felhasznált általános tartalék a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

17



Általános kockázati céltartalék A Bank általános kockázati céltartalékot a kockázatvállalásával összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségek fedezetére 2013-ig képezhetett. A magyar jogszabályok értelmében a korábbi években megképzett általános kockázati céltartalék kizárólag a jövőbeni veszteségek fedezésére történő felhasználása a Nemzetközi Beszámolóban közvetlenül az eredménytartalékot érinti, így nincs hatása az adott évi eredményre.

m) Pénzügyi eszközök és kötelezettségek nettósítása A Bank az ISDA keretszerződések alapján nemzetközi bankokkal kötött CSA megállapodások, illetve előző évben az NHP III. pillér keretében a mark-to-market kiértékelésből származó egyenlegeket a minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vételével nettó módon mutatja be a pénzügyi kimutatásokban, a Hitelintézetekkel szembeni követelések és kötelezettségek között, illetve a Pénzeszközök között, mivel az IAS 32. 42. bekezdés mindkét kritériuma teljesül. Ezekhez a tranzakciókhoz kapcsolódóan a Bank kizárólag pénzeszköz fedezetet kap, illetve ad.

n) Függő és jövőbeni kötelezettségek A függő és jövőbeni kötelezettségek között mutatja ki a Bank az olyan lehetséges kötelmet, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a Bank ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése erősíti meg, valamint az olyan meglévő kötelmet, amely múltbeli eseményekből származik, de a Bank nem mutatta ki, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását igényli vagy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

o) Kapott/Fizetett kamatok és kamatjellegű bevételek/ráfordítások A kamatbevételek és ráfordítások az alábbi tételeket tartalmazzák: - az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésekhez, illetve kötelezettségekhez kapcsolódóan elszámolt kamatokat, az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat), - a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek után elszámolt összegeket (ide értve az értékpapírok után járó, illetve fizetendő kamatokat).

p) Kapott/Fizetett jutalék és díjjellegű bevételek/ráfordítások Itt kerül elszámolásra a Bank által folytatott minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevétel, illetve ráfordítás, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé és nem kerül figyelembevételre az eszközök vagy források bekerülési értékének meghatározása során. Ilyenek például a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, postaforgalmi díjak, garancia- és kezességvállalási díjak, hitelvizsgálati díjak, egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak, befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok.

q) Tranzakciós költségek Tranzakciós költség minden olyan járulékos költség, amely közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódóan merült fel.

18



r) Osztalékbevétel Az osztalékbevételeket a Bank abban az időszakban számolja el, amelyben az osztalék meghatározása és jóváhagyása megtörtént.

s) Társasági és egyéb adók Az évente fizetendő társasági adó mértéke a magyar törvények alapján meghatározott adókötelezettségen alapul, amelyet a Bank a halasztott adóval korrigál. A társasági adót és a halasztott adót az átfogó jövedelem kimutatás tartalmazza azon esetek kivételével, amikor olyan tételekre vonatkozik, amelyek elszámolása közvetlenül a tőkében történik. Ezen esetekben a vonatkozó halasztott adó közvetlenül a tőkében jelenik meg. A fizetendő társasági adó meghatározása a tárgyév adóköteles jövedelme és a magyar törvények szerint megállapított adókulcsok segítségével történik. A társasági adó alapja a növelő, csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény, mértéke 2015. és 2014. években 500 millió forintot meg nem haladó összegig 10%, az e fölötti összegre 19%. A tárgyévi társasági adó összegét módosítja az előző évi halasztott adó kivezetett, illetve a tárgyévben elszámolt halasztott adó összege. A halasztott adó összegének megállapítása mérleg módszerrel történik, az eszközök és források számviteli és az adóalapban elszámolható értékének átmeneti különbségei alapján. A Bank akkor számol el halasztott adót, ha valószínűsíthető, hogy az átmeneti eltérések a belátható közeljövőben visszafordulnak. A halasztott adó mértékének meghatározása a magyar törvény szerint megállapított, a beszámolás időpontjában érvényben lévő adókulcs segítségével történik, amely 2015. december 31-re vonatkozóan 19% (2014. december 31-re vonatkozóan 19%). A halasztott adó kimutatása nettó módon történik. Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amely 2010-től hatályos. Az adó alapja a 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg, mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, az e feletti részre 0,53% volt 2015. évben (2014. évben 0,15% illetve 0,53%).

t) Cash flow kimutatás A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a Bank pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelésre vonatkozó képességét, valamint azt, hogy a Bank ezen cash flow-kat mire használta fel. A cash flow kimutatásban a pénzeszközök magukban foglalják a készpénzt, valamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett számlapénzből és a három hónapnál rövidebb lejáratú betétekből származó egyenlegeket.

u) Beszámolási időszak vége utáni események A beszámolási időszak vége utáni események olyan kedvező vagy kedvezőtlen események, amelyek a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások jóváhagyásának dátuma között következnek be. Ezek az események lehetnek módosító és nem módosító események. A Bank minden, beszámolási időszak vége utáni módosító eseményt figyelembe vett az egyedi pénzügyi kimutatásainak összeállításakor. A 2015. évre vonatkozó jelentős, nem módosító beszámolási időszak vége utáni eseményeket a 36. Megjegyzés tartalmazza.

19


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE A Bank a következő fő üzleti kockázatokkal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, kamatkockázat, likviditási kockázat és deviza árfolyamkockázat. A kockázatkezelés elveit a Bank Igazgatósága határozza meg a hatályos jogszabályok és a Magyar Nemzeti Bank által megszabott korlátokon belül. Az így kialakított elvek alkalmazását és betartását az Igazgatóság felügyeli. A Bank olyan jelentéstételi rendszereket alakított ki, amelyek lehetővé teszik a kockázatos területek ellenőrzését. A. HITELKOCKÁZAT

a) Kockázatkezelés elvei A hitelkockázat lényege, hogy a Bank adott ügyfele nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a hitelezési és befektetési tevékenységek során merülhet fel. A Bank a hitelekből eredő kintlévőségeket és befektetéseket az értékvesztés elszámolására utaló objektív bizonyítékok megléte esetén, illetve – a törvényi előírások miatt - negyedévente minősíti. A Bank a stratégiájának megvalósítása érdekében a kockázatvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő Igazgatóság által elfogadott - belső szabályzatokat dolgozott ki, illetve alkalmaz. A Bank biztonságos gazdálkodása és prudens működése érdekében kialakított kockázatvállalási előírások és szabályzatok a nemzetközi és hazai szakmai gyakorlatra, a vonatkozó jogszabályokra és a korábbi felügyeleti útmutatásokra épülnek.

Ügyfélminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítést a döntés-előkészítés alatt el kell végezni minden olyan ügyfélre, amellyel szemben a Bank kockázatot vállal. Ezen túl a Bank ügyfeleit évente legalább egyszer minősíti, illetve indokolt esetben rendkívüli minősítést végez. Az ügyfelek az objektív és a szubjektív tényezők alapján a megszerzett pontszám szerint kategóriákba sorolandóak. A Bank által alkalmazott ügyfélminősítési eljárások: - projekttársaságok ügyfélminősítése, - működő vállalkozások ügyfélminősítése, - önkormányzatok ügyfélminősítése, - egyszerűsített ügyfélminősítés objektív és szubjektív szempontok alapján (50 millió forint alatt, új vállalkozásnak vagy projekttársaságnak nem minősülő vállalkozás esetén), - egyszerűsített ügyfélminősítés csak szubjektív szempontok alapján (új vállalkozások vagy éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem kötelezett ügyfelek esetén).

20


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS)

Fedezetértékelés A Bank által elfogadott főbb fedezettípusok:  kezesség (állam (központi költségvetés) által vállalt kezesség, garanciaintézmények kezessége, készfizető kezesség),  garancia,  óvadék (pénz, értékpapír),  jelzálogjog ingó és ingatlan vagyontárgyakon,  zálogjog jogon és követelésen. Az ügyfelekkel szembeni követelések esetében az elvárt fedezettség a Bank stratégiájából következően a kockázatvállalás nagyságrendjétől, illetve az ügylet típusától függetlenül a jóváhagyás pillanatában érvényes tőke és az egy éves kamat összegének 100%-a. Azon biztosítéktípusok esetében, amelyek fedezeti kockázatot nem jelentenek – például az állami garancia -, az elvárt fedezettség a tőke és a fél éves kamat összegének 100%-a. A biztosíték forgalmi értékét a fedezeti szorzóval kell korrigálni. A korrekciós tényező juttatja kifejezésre, hogy a biztosíték érvényesítésekor milyen értékű megtérülés valószínűsíthető, egyben ez a korrigált érték képezi a fedezet-nyilvántartás alapjául szolgáló, továbbá az eszközminősítés során figyelembeveendő fedezeti értéket is. Az eszközminősítésekhez kapcsolódóan a kockázatvállalások mögött álló fedezetek áttekintését, indokolt esetben újraértékelését és a fedezet-nyilvántartáson történő átvezetését a Bank negyedévente végzi el.

Ügyfél, illetve Ügyfélcsoport limit, ágazati limit Az ügyféllimit annak meghatározását jelenti, hogy az ügyféllel szemben milyen mértékű a vállalható legmagasabb kockázat összege. A megállapított egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal kapcsolatos limit felső határa a Bank nagykockázat-vállalási korlátja. A limit meghatározása többek között az ügyfél-, illetve partnerminősítés eredményétől, a vállalkozás könyvvizsgálattal igazolt beszámolója szerinti saját tőke és nettó árbevétel nagyságától és a kamatozó kötelezettségek állományától, valamint a vállalkozás ágazatának pénzügyi helyzetétől függ. A Bank az ágazatokat pénzügyi helyzetük alapján nyolc kockázati csoportba sorolja és az így kialakított ágazati kockázati csoportokra szintén limitet állapít meg. Az ágazati kockázati csoportlimit az egyes ágazat kockázati csoportokba tartozó ügyfelekkel szemben összesen vállalható legmagasabb kockázat mértéke.

21

MFB Zrt. Megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz (millió forintban)


Ügyletminősítés Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken, lejáratig tartandó befektetéseken vagy mérlegen kívüli kötelezettségeken értékvesztés / céltartalék miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A Bank jelentéskészítési célokból a kintlévőségeket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket az értékvesztés / céltartalék mértéke alapján az alábbi minősítési kategóriákba sorolja: Problémamentes (PM) Külön figyelendő (KF) Átlag alatti (ÁA) Kétes (K) Rossz (R)

0% 1 – 10 % 11 – 30 % 31 – 70 % 71 – 100 %

b) Hitelkockázati kitettség A kockázatkezelés elveinél bemutatott módszerek szerint minősített ügyfelekkel szembeni hitelállomány bruttó hitelkockázati kitettsége minősítési kategóriák szerinti bontásban a következő: 2015 Állomány

%

2014 Állomány

%

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

426.114 12.336 11.075 18.182 33.208

85,07% 2,46% 2,21% 3,63% 6,63%

277.549 17.191 6.090 45.004 52.964

69,60% 4,31% 1,53% 11,28% 13,28%

Összesen

500.915

100,00%

398.798

100,00%

22



b) Hitelkockázati kitettség (folytatás) A hitelkockázati kitettséget bemutató táblázatban alkalmazott csoportok tartalma a következő: Értékvesztett (egyedileg, csoportosan) Értékvesztettnek minősülnek az olyan kintlévőségek, amelyeknél a Bank valószínűsíti, hogy nem lesz képes beszedni az összes esedékes szerződés szerinti tőkét és kamatot. Késedelmes, de nem értékvesztett Olyan kintlévőségek, amelyek késedelmesek, de a Bank értékvesztés elszámolását még nem tartotta indokoltnak, mert a teljes kitettségre vonatkozóan rendelkezésre álló biztosítékok fedezik a várható teljes veszteséget. Átstrukturált A Bank a kintlévőséget átstrukturáltnak minősíti, ha az ügyfél vagy partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett. Ha egy kintlévőség egyszer átstrukturáltnak minősült, a későbbiekben már nem kerülhet át másik kategóriába az átstrukturált kategóriából, csak a szerződés felmondása esetén. Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek – hitelintézetek

Hitelintézetekkel szembeni kitettségek

2015. december 31. kitettség

Könyv szerinti érték Egyedileg értékvesztett Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

311.022

fedezet 42.236

-

-

-

-

2014. december 31. kitettség 167.262

94 94 (94) -

fedezet 34.900

-

Nem késedelmes, nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték

311.022

42.236

167.262

34.900

Összes bruttó könyv szerinti érték Összes értékvesztés Összes nettó könyv szerinti érték

311.022 311.022

42.236 42.236

167.356 (94) 167.262

34.900 34.900

23


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek – ügyfelek Ügyfelekkel szembeni kitettségek

2015. december 31. kitettség fedezet

2014. december 31. kitettség fedezet

Könyv szerinti érték

459.061

358.741

325.195

199.092

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

9.100 7.820 3.096 23.879 43.895 (24.783) 19.112

3.854 6.223 1.204 2.725 14.006 14.006

9.632 290 29.828 22.994 62.744 (38.657) 24.087

2.978 184 13.202 3.282 19.646 19.646

Csoportosan értékvesztett Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

3.776 1.481 1.398 222 6.877 (584) 6.293

3.733 1.467 1.359 172 6.731 6.731

4.474 1.893 1.887 6 586 8.846 (1.085) 7.761

4.415 1.868 1.846 6 512 8.647 8.647

Késedelmes, de nem értékvesztett Nettó könyv szerinti érték Késedelmes napok száma: 1-9 16 - 30 31 - 60 91 - 180 180 +

2 2 -

-

672

581

-

32 424 12 48 156

-


422.065

326.004

272.273

150.677

Átstrukturált Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

266 1.740 1.659 15.304 9.107 28.076 (16.487) 11.589

267 1.681 1.012 6.985 2.055 12.000 12.000

216 5.580 3.955 15.334 29.178 54.263 (33.861) 20.402

130 5.098 2.777 6.844 4.692 19.541 19.541


500.915 (41.854) 459.061

358.741 358.741

398.798 (73.603) 325.195

199.092 199.092

24


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) Hitelkockázati kitettség és kapcsolódó fedezetek –mérlegen kívüli tételek 2015. december 31.

Mérlegen kívüli kitettségek

kitettség Könyv szerinti érték

123.140

fedezet

2014. december 31. kitettség

6.152

124.285

Egyedileg értékvesztett Külön figyelendő Kétes Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

800 360 1.160 (320) 840

Csoportosan értékvesztett Bruttó könyv szerinti érték Értékvesztés Nettó könyv szerinti érték

-

-

-

fedezet 35.071

736 118 854 854

36

35 -

36

35


123.140

6.152

123.409

34.182


123.140 123.140

6.152 6.152

124.605 (320) 124.285

35.071 35.071

c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek A táblázat a kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek becsült valós értékét tartalmazza a követelés erejéig. A projekthitelek esetében a fedezet jelentős része a projekt folyamatában a hitel folyósításával párhuzamosan jön létre, így a fedezet csak a projekt megvalósulását, aktiválását követően kerül figyelembe vételre fedezeti értéken. Fedezetek a hitelintézetekkel szembeni követelések után 2015 2014 Ingatlan Értékpapír Állami kezesség Óvadéki betét Bankgarancia Egyéb

Fedezetek az ügyfelekkel szembeni követelések után 2015 2014

1.217 41.019 -

3.411 31.489 -

29.538 281.154 2.513 146 45.390

43.716 91.434 3.532 1.026 59.384

42.236

34.900

358.741

199.092

25



c) Kapott biztosítékok és egyéb hitelminőség-javítási lehetőségek (folytatás) A Bank összes kitettségével kapcsolatosan – a mérlegtételeket és a mérleg alatti tételeket beleértve - a Bank rendelkezésére összesen 455.535 millió forint értékű biztosítékot bocsátottak a 2015. december 31-i állapot szerint (2014. december 31.: 429.619 millió forint). A Költségvetési Törvény a Bank eszköz oldali kockázatvállalásaira, valamint forrás oldali kötelezettségvállalásaira állami garancia keretet határozott meg. A garancia keret, annak kihasználtsága és a kapcsolódó fedezetek az alábbiak szerint alakultak:

Eszköz oldali garancia keret Eszköz oldali garanciakeret kihasználtsága Kapcsolódó fedezetek Forrás oldali garancia keret Forrás oldali garanciakeret kihasználtsága Kapcsolódó fedezetek

2015

2014

750.000 248.288 322.447

600.000 56.740 137.216

1.800.000 1.800.000 1.006.493 772.922 995.768 768.873

d) Átstrukturált ügyletek Bruttó

Értékvesztés

Nettó

Nyitó (2013. december 31.)

31.771

(12.630)

19.141

Új ügylet Kivezetett ügylet Megtérült/törlesztett Minősítés miatti változás Átértékelés hatása

26.882 (4.449) (1.342) 1.401

(19.515) 333 197 (1.523) (723)

7.367 (4.116) (1.145) (1.523) 678

Záró (2014. december 31.)

54.263

(33.861)

20.402

797 (25.721) (1.133) (130)

(153) 18.636 216 (1.402) 77

644 (7.085) (917) (1.402) (53)

28.076

(16.487)

11.589

Új ügylet Kivezetett ügylet Megtérült/törlesztett Minősítés miatti változás Átértékelés hatása Záró (2015. december 31.)

26



e) Kockázatok koncentrációja Ügyfelekkel szembeni követelések 2015 2014 Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanfejlesztés Egyéb szolgáltatások (önkormányzat, egészségügy, egyéb) Építőipar (autópálya finanszírozás) Ipar Mezőgazdaság Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés Kereskedelem Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

289.398 26.825 16.565 45.412 21.735 9.101 46.085 3.076 864

76.179 41.519 58.854 49.370 24.094 10.447 58.038 4.629 2.065

Összesen:

459.061

325.195

A Hitelintézetekkel szembeni követelések között szereplő refinanszírozási hitelek és money market ügyletek értéke 311.022 millió forint volt 2015. december 31-én (2014. december 31.: 167.262 millió forint) (lásd 6. Megjegyzés). B. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

a) Kockázatkezelés elvei A Bank alapvető célja a biztonságos, megalapozott üzletmenet megvalósítása, az olyan likviditási helyzetek megelőzése, amelyek fenyegetnék a Bankot kötelezettségei teljesítésében. A Bank likviditáspolitikáját meghatározza tevékenységének jellege, stratégiája és éves üzleti terve, a jogszabályi környezet és a Magyar Nemzeti Bank szabályozó tevékenysége. A likviditás a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök mennyiségi és időbeni rendelkezésre állását jelenti. A likviditási igény a fizetési kötelezettségek esedékessé válásakor jelentkezik. A likviditási kockázat a pénz befolyások és kifizetések időbeni ütemeinek és összegeinek eltéréséből adódik. A Banknak a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében az általa végzett pénzügyi szolgáltatás kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie és legalább 8%-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A Bank jelentős összegű, állampapírban megtestesülő likviditási tartalékkal, valamint jelentős likviditást biztosító, elsősorban intézményi hitelkerettel rendelkezik a pénzpiacokon, ezért a jövőbeni cash flow kiáramlások fedezete az eszköz oldalon folyamatosan biztosított. A Bank a likviditási kockázatot elsősorban preventív módon kezeli, azaz arra törekszik, hogy a hitelprogramok és saját hitelezés esetében is olyan forrással történjék a finanszírozás, amely lejárati, tőketörlesztési és kamatfizetési szempontból is a leginkább megfelelő összhangot biztosítja. A pénzügyi, illetve bizalmi válság a többi piaci szereplőhöz hasonlóan jelentős mértékben csökkentette a Bank forrásszerzési lehetőségeit, amely helyzet azonban folyamatosan javul, a Bank forrásbevonási lehetőségei kitágultak, viszont a forrásköltségek még mindig jóval a válság előtti szint felett vannak.

27


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) Havi gyakorisággal készül teljes körű cash flow kimutatás, amelyben a banki könyvekben szereplő cash flow tételeken kívül a hitelezési és befektetési területek által prognosztizált folyósítások és egyéb cash flow-t érintő ügyletek szerepelnek, különböző megvalósulási scenáriókat figyelembe véve. A folyamatos likviditásmenedzseléshez heti rendszerességgel likviditási prognózis készül.

b) Pénzügyi kötelezettségek szerződés szerinti lejárati elemzése 2015. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Összesen:

Könyv szerinti érték 368.552 43.990 689.867 1.251 1.103.660

2014. december 31.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek beáramlás kiáramlás Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Összesen:

Könyv szerinti érték 414.800 55.442 397.835

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

1-3 hónap

3 hónap - 1 év

1-5 év

5 éven túl

(380.938) (44.075) (788.634) (1.251)

(51.189) (37.010) (40.260) -

(5.849) (191) 611 (1.251)

(31.223) (65) (180.160) -

(172.333) (3.026) (450.924) -

(120.344) (3.783) (117.901) -

(1.214.898)

(128.459)

(6.680)

(211.448)

(626.283)

(242.028)

Összes beáramlás/ (kiáramlás)

0-1 hónap

1-3 hónap

3 hónap - 1 év

1-5 év

5 éven túl

(453.009) (55.760) (562.869)

(67.273) (33.590) -

(28.270) (13.734) 565

(45.913) (2.954) (40.389)

(154.365) (3.238) (264.535)

(157.188) (2.244) (258.510)

499 (2.458) (1.959) (798)

-

129 129 (798)

370 370 -

(2.458) (2.458) -

-

(1.074.395)

(100.863)

(42.108)

(88.886)

(424.596)

(417.942)

1.959

798 870.834

C. PIACI KOCKÁZAT

a) Deviza árfolyamkockázat – kockázatkezelés elvei A Bank pénzügyi helyzet kimutatásában, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző, külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Deviza árfolyamkockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány több vagy kevesebb az ugyanabban a devizában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A Bank politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. A Bank Igazgatósága a törvényben előírt, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és ellenőrzi azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását a Bank folyamatosan figyeli. A Bank devizaforrásaiból származó árfolyamkockázatait a Bank és a Pénzügyminisztérium között 2004-ben aláírt, majd 2014-ben a Nemzetgazdasági Minisztériummal aláírt módosított árfolyamfedezeti megállapodás fedezi, ennek értelmében az EUR források más devizában történő kihelyezéséből származó árfolyamveszteségeket az Állam a Banknak, míg az árfolyamnyereséget a Bank az Államnak a futamidő végén vagy az EUR-ra történő átállással egyidejűleg, egy összegben fizeti meg. Az árfolyam-fedezeti megállapodás miatti Állammal szembeni követelés bemutatása a 14. Megjegyzésben található.

28


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) A Költségvetési Törvény a Bank részére 2.000 milliárd forint árfolyam fedezeti megállapodás által fedezett keretet határozott meg 2015. évre (2014. évre: 1.800 milliárd forint). 2015

2014

681.218

726.067

Árfolyam-fedezeti megállapodás miatti árfolyamveszteség Kamat árfolyam-fedezeti megállapodás miatti árfolyamveszteség

(111.904) (18.667)

(143.595) (17.465)

Átváltott összegen keletekezett árfolyamveszteség összesen Származékos ügyletek hatása miatti korrekció Kimutatott összeg az egyedi IFRS pénzügyi kimutatásokban

(130.571) 11.824 (118.747)

(161.060) 7.850 (153.210)

Átváltott összeg nyitó árfolyamon

Az átváltott összegen keletkezett árfolyamkülönbség árfolyamváltozás és az Állammal történő pénzügyi elszámolás miatt 30.489 millió forinttal csökkent. A havi gyakorisággal készített stressz-tesztek számszerűsítik a devizaárfolyamok esetleges elmozdulását (EUR/Ft esetében +/- 10%-os, illetve +/- 30%-os elmozdulás, EUR/USD esetében az elmúlt 2 év alsó és felső szintje). A Bank saját kockázatára vállalt nyitott pozíciója a teljes nyitott pozíció csökkentve az árfolyam fedezeti megállapodás alá eső pozíciókkal. A nyitott pozíció iránya USD, JPY, CHF, GBP és PLN esetében long, EUR esetében short volt 2014-ben. 2015-ben a nyitott pozíció iránya valamennyi deviza esetében long pozíció volt. Az összesített deviza pozíció tekintetében a HUF gyengülése, az USD pozíció tekintetében pedig az USD erősödése lenne pozitív hatással a Bank eredményére. 2015. december 31. EUR USD Egyéb devizák

2014. december 31. EUR USD Egyéb devizák

Short pozíció

Long pozíció

Abszolút értéke

Nettó pozíció

-

2.328 1.065 17

2.328 1.065 17

2.328 1.065 17

-

3.410

3.410

3.410

Short pozíció

Long pozíció

Abszolút értéke

Nettó pozíció

4.661 -

1.168 19

4.661 1.168 19

(4.661) 1.168 19

4.661

1.187

5.848

(3.474)

A stressz-teszt adataiból megállapítható, hogy 10%-os mértékű forint árfolyam erősödés 341 millió forinttal, míg 30%-os mértékű forint árfolyam erősödés 1.023 millió forinttal rontaná a Bank átértékelési eredményét a saját deviza nyitott pozíció tekintetében (2014. december 31-re vonatkozóan 347 millió forinttal, illetve 1.041 millió forinttal javítaná a Bank átértékelési eredményét).

29



b) Deviza árfolyamkockázat elemzése 2015. december 31. Eszközök Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Értékesítésre tartott eszköz Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Tárgyi eszközök Immateriális javak Tényleges adó követelés Egyéb eszközök Eszközök összesen (1)

Forint

EUR

Egyéb deviza

89.438 267.580 383.533 42.980 77.279 63.878 82.958

43.003 75.528 3.131 467 -

(57.503) 3.417 1.402 238 122.228 1.077.428

60.389 1.700 184.218

Kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Halasztott adó kötelezettség Egyéb kötelezettségek Kötelezettségek összesen

64.524 43.728 218.260 1.240 1.300 1.669 330.721

296.660 262 254.758 1.251 292 553.223

7.368 216.849 6 224.223

368.552 43.990 689.867 1.251 1.240 1.300 1.967 1.108.167

Saját tőke összesen Források összesen (2)

206.142 536.863

553.223

224.223

206.142 1.314.309

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

540.565

(369.005)

(171.560)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2015. DECEMBER 31-ÉN

128.001 668.566

1.730 (367.275)

439 -

Összesen

54.483 (2.525) 266 52.663

(171.560)

89.438 311.022 459.061 46.111 77.279 64.345 82.958 54.483 361 3.417 1.402 238 124.194 1.314.309

129.731 129.731

Az egyéb devizában kimutatott nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kibocsátott értékpapírok USD-ben denominált tételek.

2014. december 31.

Forint

EUR

Egyéb deviza

Eszközök összesen (1) Kötelezettségek összesen Saját tőke összesen Források összesen (2)

936.213 159.998 207.017 367.015

112.271 514.493 514.493

35.715 202.691 202.691

NETTÓ POZÍCIÓ (1) - (2)

569.198

(402.222)

(166.976)

Függő és jövőbeni kötelezettségek NETTÓ DEVIZA POZÍCIÓ 2014. DECEMBER 31-ÉN

131.430 700.628

1.725 (400.497)

(166.976)

Összesen 1.084.199 877.182 207.017 1.084.199 133.155 133.155

30



c) Kamatláb-kockázat – kockázatkezelés elvei A kamatláb-kockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és a nettó kamatjövedelemre. A kamatláb-kockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek nyitott pozíciójának függvénye. A Bank a kamatláb-kockázat kezelése során alapvető fontosságot tulajdonít a preventív kockázatkezelésnek. Ennek megfelelően a Bank arra törekszik, hogy a hitelek és azok forrásainak összhangját már a forrásbevonás során megteremtse nem csupán lejárati, hanem kamatbázis és átárazódási periódus tekintetében is, ezzel elkerülve, hogy jelentősebb átárazódási különbségek keletkezzenek. A Bank spekulációs céllal nem vállal fel kamatkockázati nyitott pozíciót. Amennyiben a forrásbevonás és hitelezés között a kamatozás (fix, változó) tekintetében nincs meg a szükséges összhang, a Bank kamat swap ügyleteket köt, amelyekkel biztosított a pozíció megfelelő zárása. A Bank esetében a kamat swap ügyletek megkötése előtt részletes előterjesztés készül az Eszköz-Forrás Gazdálkodási Bizottság részére, amely dönt a konkrét ügylet paramétereiről. A Bank havi gyakorisággal elemzést készít a kamatláb-kockázati kitettségekről. Rendszeresen készülő jelentések a kamatláb-kockázat kezelése során:  Átárazódási mérleg a teljes körű banki eszköz és forrásállományra,  GAP, DGAP, illetve Duration számszerűsítése,  Stressz-tesztek a kamatláb kockázati kitettség mérésére,  Stressz-teszt alkalmazása a kamatlábak drasztikus elmozdulására,  Kamatbázisok alkalmazásának számszerűsítése a kamatozó eszközök és források tekintetében.

d) Kamatkockázat elemzés A kamatkockázati jelentések, elvégzett stressz-tesztek alapján a Banknak a piaci referencia kamatok (EURIBOR, LIBOR, BUBOR) tekintetében vett kamatkockázati kitettsége alacsony, az átárazódási összhang következtében a piaci kamatok nagyobb mértékű, bármely irányú elmozdulása sincs jelentős negatív hatással a Bank eredményére. A stressz-tesztek eredménye szerint 1% mértékű BUBOR és 0,25% mértékű EURIBOR egyidejű, azonos irányú elmozdulása 2.024 millió forint (2014. december 31.: 581 millió forint), míg 3% BUBOR és 1% EURIBOR változás 5.279 millió forint (2014. december 31.: 1.101 millió forint) hatással van a Bank egy éves kamatjövedelmére. A Bank DGAP módszerével havonta számszerűsíti, hogy a kamatlábak különböző irányú és mértékű változása milyen potenciális hatással van a Bank portfoliójának értékére, illetőleg tőkéjére.

31



e) Piaci kockázat Piaci kockázati szempontból fontos megemlíteni, hogy a Bank nem rendelkezik befektetési szolgáltatási engedéllyel, illetve nem vállal fel spekulációs pozíciókat. A kereskedési pozíciót a likviditáskezelés keretében a forgatási célú állampapírok, valamint a saját deviza nyitott pozíció alkotják. Kereskedési könyv vezetése és jelentés készítése alól a Bank felmentést kapott. A Bank piaci kockázatkezelő rendszerének segítségével a kereskedési könyvi pozíciók vezetése mellett a teljes FX pozícióra vonatkozó VAR számításokat végez. A portfolió adataiból, 99%-os konfidencia szinten, 10 napos tartási idővel kiszámolt VAR alacsony értéket mutat, 2015. december 31-én a szavatoló tőke 0,03%-a volt (2014. december 31-én 0,06%-a). Ez azt jelenti, hogy mindössze 1% az esélye annak, hogy a Bank a meglévő deviza pozícióján 10 napos „tartás” mellett 71 millió forintnál (2014. december 31-én 127 millió forintnál) nagyobb összeget veszítsen. VAR számítás – 2015. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók

204.036

Deviza

Nettó eszközérték

3.410

Parametrikus VAR

99

Diverzifikáció (28)

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

3.410 71

0,03

VAR számítás – 2014. december 31. 99 %-os konfidencia szint 10 napos tartási idő Szavatoló tőke (millió forint):

Abszolút kockázati mutatók Nettó eszközérték Parametrikus VAR

205.704

Deviza (3.474) 127

Diverzifikáció -

Teljes

VAR a szavatóló tőke %-ában

(3.474) 127

0,06

32


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) D. TŐKEMEGFELELÉS A Bank az MFB törvény 1. § (7) bekezdése értelmében – derogáció ellenére – a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) szerint jár el az MFB törvényben foglalt eltérésekkel. A Bank jegyzett tőkéje az MFB törvény alapján legalább 100 milliárd forint. A CRR előírásai alapján a hitelintézeteknek - a mindenkori fizetőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - a végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, valamint legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania. A tőkemegfelelésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését a Magyar Nemzeti Bank végzi. A Bank működése során a jogszabályi és prudenciális követelményeknek folyamatosan eleget tett, az előírt limiteket folyamatosan betartotta, a tőkemegfelelési mutató a minimálisan előírt 8 százalékos követelményt jelentősen meghaladta. A Bank az Igazgatóságot negyedévente tájékoztatja az adott időszak tevékenységéről és saját tőkéjének alakulásáról. A Bank a szavatoló tőkéjét havonta számítja ki és figyeli a jogszabályokban meghatározott limitek betartását. Az alábbi táblázat a magyar számviteli szabályok szerint összeállított 2015. és 2014. évi éves beszámolók adatai alapján a szavatoló tőke és a tőkemegfelelési mutató számítását mutatja be.

33


4. PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE (FOLYTATÁS) D. TŐKEMEGFELELÉS (FOLYTATÁS)

I. Szavatoló tőke számítás Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény Levonások előtti elsődleges alapvető tőke Levonások (-) Immateriális javak Levonások az elsődleges alapvető tőkéből Elsődleges alapvető tőke (CET1) Kiegészítő alapvető tőke (AT1) Alapvető tőke (Tier1 vagy T1) Általános kockázati céltartalék Általános kockázati céltartalék adótartalma Járulékos tőke (T2) Szavatoló tőke (T1+T2)

2015

2014

114.500 81.870 2.785 495 447 200.097

114.500 80.870 2.700 415 1.038 199.523

(1.402) (1.402) 198.695 198.695 6.594 (1.253) 5.341

(1.285) (1.285) 198.238 198.238 8.188 (722) 7.466

204.036

205.704

II. Tőkekövetelmény számítása Összes tőkekövetelmény a hitelezési kockázatra Összes tőkekövetelmény a devizaárfolyam kockázatra Összes tőkekövetelmény a működési kockázatra Hitelértékelési korrekció tőkekövetelménye

58.128 434 3.501 2.393

57.551 494 3.596 2.438

Összes tőkekövetelmény

64.456

64.079

805.700

800.988

Kockázattal súlyozott kitettség III. Tőkemegfelelési mutató

25,32%

25,68%

34


5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS EGYENLEGEK A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL 2015

2014

Készpénz és pénzeszköz egyenértékesek Egyenlegek a Magyar Nemzeti Bankkal: Rövid lejáratú betét Elszámolási betétszámla

348

261

87.000 2.090

118.161 3.037

Összesen:

89.438

121.459

A Magyar Nemzeti Bank előírásai alapján a kötelező tartalékráta mértéke 2015-ben 2% volt (2014: 5%). A kötelező tartalék állomány havi átlagos értéke 2015. december 31-re vonatkozóan 1.934 millió forint, 2014. december 31-re 3.070 millió forint volt. A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 31.497 millió forint követelés és 29.665 millió forint kötelezettség egyenlegeként 1.832 millió forint nettósított követelés állomány volt kimutatva az MNB-vel szemben 2014. december 31-én. 2015-ben a Pénzeszközök között nem volt nettósított állomány. A pénzeszközök deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található. 6. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 27. Megjegyzés) Összesen:

2015

2014

202.123 82.884 26.015

37.319 99.191 30.846

311.022

167.356

311.022

(94) 167.262

2015. december 31-én a hitelintézetekkel szembeni követelések jelentős részét képezték a refinanszírozási konstrukcióban nyújtott, kereskedelmi bankok ügyfélhitelei forrásául szolgáló, hosszú lejáratú hitelek 100.037 millió forint összegben, valamint az egyéb refinanszírozási hitelek 31.314 millió forint összegben (2014. december 31.: 124.647 millió forint, valamint 31.494 millió forint). Az ezen felüli rész a 2015. évben jelentősen megnövekedett egyéb bankközi kihelyezésekből (2015. december 31.: 177.559 millió forint, 2014. december 31.: 9.447 millió forint), valamint elszámolási számlákból és egyéb tételekből áll (2015. december 31.: 2.112 millió forint, 2014. december 31.: 1.674 millió forint). A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 7.957 millió forint követelés és 7.334 millió forint kötelezettség egyenlegeként 623 millió forint nettósított követelés állomány volt kimutatva 2015. december 31én. 2014-ben a Hitelintézetekkel szembeni követelések között nem volt nettósított állomány. A hitelintézetekkel szembeni követelések deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található.

35


7. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK 2015

2014

59.317 333.033 108.565

93.412 140.661 164.725

500.915

398.798

Várható hitelezési veszteségekre képzett értékvesztések (Lásd 27. Megjegyzés)

(41.854)

(73.603)

Összesen:

459.061

325.195

Éven belüli lejáratú 1 - 5 év közötti lejáratú 5 éven túli lejáratú

Az ügyfelekkel szembeni követelések bruttó állománya a jelentős összegű hitelnyújtás hatására növekedett, az értékvesztés a portfoliótisztítás következtében csökkent. Az ügyfelekkel szembeni követelések deviza árfolyamkockázat elemzése a 4.C.b) Megjegyzésben található. 8. ÉRTÉKPAPÍROK 2015. december 31. Besorolás

Magyar államkötvények Egyéb értékpapírok

AFS AFS

Bekerülési Bekerülési Kamat érték érték változás 37.488 7.379

-

742 134

Valós értékelés hatása 370 (2)

Amortizáció

-

AFS összesen Magyar államkötvények Egyéb kötvények

HTM HTM

39.983 34.374

1.034 -

1.565 2.676

-

(847) (1.506)

(887) 169

Besorolás

AFS

368 (69)

(519) 100 (419)

2014. december 31. Valós Bekerülési Bekerülési Könyv Kamat értékelés Amortizáció érték érték változás szerinti érték hatása 3.149

-

-

-

-

AFS összesen

3.149 3.149

HTM HTM

63.502 48.824

2.644 -

2.889 2.986

-

HTM összesen Értékelési tartalék hatás Halasztott adó hatás

41.735 35.544 77.279

Értékelési tartalék hatás Halasztott adó hatás

Magyar államkötvények Egyéb kötvények

38.600 7.511 46.111

HTM összesen

Egyéb értékpapírok

Könyv szerinti érték

(452) (851)

68.583 50.959 119.542

(1.324) 251

-

(1.324) 251 (1.073)

36


8. ÉRTÉKPAPÍROK (FOLYTATÁS) 2013. évben az értékpapír portfolió felülvizsgálata után a Bank egyes értékpapírokat átsorolt az értékesíthetőből a lejáratig tartandó kategóriába. Az értékpapírok módosított bekerülési értéke a 2012. december 31-i valós érték volt. Az átsorolás az IAS 39. 54. bekezdésnek megfelelően történt. A korábban elszámolt valós érték növekményt az értékpapírok hátralévő futamideje alatt az eredményen keresztül amortizálja a Bank, így csökkentve az értékelési tartalékban kimutatott összeget (lásd 3. Megjegyzés e) pont). 9. RÉSZESEDÉSEK

Meghatározó részesedés Befolyásoló részesedés Egyéb

Részesedésekre képzett értékvesztés (Lásd Megjegyzés 27.) Összesen:

2015

2014

68.145 3.510 4.827

160.713 3.510 5.023

76.482

169.246

(12.137)

(12.797)

64.345

156.449

A Bank meghatározó és befolyásoló részesedései 2015. és 2014. december 31-én a következők voltak: Társaság megnevezése

Tevékenység

Közvetlen Közvetlen tulajdoni tulajdoni hányad 2015 hányad 2014

Meghatározó részesedés Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Fejlesztési Tőkealap MFB Földgázkereskedő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB-Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Innovációs Tőkealap * MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Növekedési Tőkealap * MFB Zöldgazdasági Tőkealap * MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MMBF Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gázszolgáltatás Fejlesztési tőkebefektetés Gázkereskedelem Portfolió kezelés Kockázati tőkebefektetés Portfolió kezelés Kockázati tőkebefektetés Kockázati tőkebefektetés Követeléskezelés Földgáztárolás

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00%

81,60% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 51,00%

47,89% 46,84%

47,89% 46,84%

-

100,00% 100,00% 100,00%

Befolyásoló részesedés Középületépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság"f.a." Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Ingatlanforgalmazás Pénzügyi tevékenység

Tárgyév során kikerülő, megszűnő meghatározó és befolyásoló részesedések Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság MFB Hotel Aquarell Korlátolt Felelősségű Társaság "v.a."

Tőkealap kezelés Támogatásközvetítés Szálloda üzemeltetés

* 2015. év folyamán a Bank a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap nevét MFB Innovációs Tőkealapra változtatta, az ELAN European Tőkealap és MFB Informatikai Kockázati Tőkealap beolvadása során létrejött társaságot MFB Zöldgazdasági Tőkealapnak nevezte el, valamint létrehozta az MFB Növekedési Tőkealapot.

37


9. RÉSZESEDÉSEK (FOLYTATÁS) Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozás Zrt. 2015. június 30-al beolvadt a Bankba. A beolvadás saját tőkére gyakorolt hatása a 22. Megjegyzésben került bemutatásra. A Bank 2015. év folyamán a leányvállalatától, valamint a kisebbségi tulajdonosoktól megvásárolta a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben lévő részesedéseiket, így év végén a társaság 100%-os tulajdonosa lett. A tárgyévi részesedés értékesítések bevétele 14 millió forint volt, (2014. december 31: 666 millió forint). A Bank 2016. évi üzleti terve tartalmazza a Fővárosi Gázművek Zrt. értékesítését, ezért a társaságban lévő részesedés 82.958 millió forint összegben átsorolásra került az Értékesítésre tartott eszköz sorra. 10. NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök soron a Bank USD kibocsátott kötvényéhez kapcsolódó CCIRS ügyletek kiértékelése miatt 54.483 millió forint (2014. december 31.: 28.592 millió forint kötelezettség) szerepel. 11. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök soron a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 272 millió forint, a fedezeti célú kamat swap ügyletek kiértékelésének hatása pedig 89 millió forint volt 2015. december 31-én (2014. december 31.: a devizacsere ügyletek kiértékelésének hatása 29 millió forint volt). Fedezeti instrumentum 2015. december 31.

kamat swap

Fedezett kockázatok Fedezett tétel jellege kamatláb

ügyfél hitel

Fedezeti instrumentum valós értéke 89

Fedezett tétel valós értéke 10.411

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/veszteség a fedezeti fedezett instrumentum tétel 89 (89)

Devizacsere ügyleteket a Bank a forrástól eltérő devizanemben felmerülő ügyletekre köt, kizárólag rövid lejáratra, napi likviditáskezelési célból.

38


12. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok

Berendezések

Bruttó érték Nyitó Átvezetés Növekedés Csökkenés Záró

Összesen

5.262 94 (27) 5.329

1.672 (1) 140 (67) 1.744

6.934 (1) 234 (94) 7.073

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

2.019 194 (27) 2.186

1.420 115 (65) 1.470

3.439 309 (92) 3.656

Nettó könyv szerinti érték 2014. december 31. 2015. december 31.

3.243 3.143

252 274

3.495 3.417

Ingatlanok

Berendezések


Összesen

5.202 7 114 (61) 5.262

1.713 (4) 101 (138) 1.672

6.915 3 215 (199) 6.934

Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

1.867 206 (54) 2.019

1.474 83 (137) 1.420

3.341 289 (191) 3.439

Nettó könyv szerinti érték 2013. december 31. 2014. december 31.

3.335 3.243

239 252

3.574 3.495

13. IMMATERIÁLIS JAVAK 2015

2014

Nettó könyv szerinti érték nyitó

1.285

1.432


5.753 15 493 (8) 6.253

6.512 91 (850) 5.753

Amortizáció Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

4.468 385 (2) 4.851

5.080 211 (823) 4.468

Nettó könyv szerinti érték záró

1.402

1.285

39


14. EGYÉB ESZKÖZÖK

Árfolyam-fedezeti megállapodás miatti Állammal szembeni követelés Egyéb elhatárolások Követelés fejében átvett eszköz Vevők Előlegek Egyéb

2015

2014

118.747

153.210

4.529 1.147 40 18 176

3.512 1.147 5 24 89

124.657

157.987

Egyéb eszközök utáni értékvesztés (Lásd 27. Megjegyzés)

(463)

Összesen:

124.194

(478) 157.509

Az árfolyam-fedezeti megállapodással kapcsolatos részleteket lásd a 4. C. a) Megjegyzésben.

15. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 2015

2014

2.464 86.949

22.980 99.709

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában

62.060 217.079

37.539 254.572

Összesen:

368.552

414.800

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek soron szerepelnek a nemzetközi hitelintézetektől felvett hosszú lejáratú források, a Növekedési Hitelprogram miatti MNB-vel szembeni kötelezettségek, valamint a CSA megállapodások alapján kimutatott összegek. A CSA megállapodásokban rögzített minimum utalandó összegek, illetve threshold figyelembe vétele nélkül kalkulált 1.749 millió forint követelés és 60.187 millió forint kötelezettség egyenlegeként 58.438 millió forint nettósított kötelezettség állomány volt kimutatva 2015. december 31-én (2014. december 31.: 316.413 millió forint követelés és 349.374 millió forint kötelezettség egyenlegeként 32.961 millió forint kötelezettség).

40


16. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK

Éven belüli lejáratú: Forintban Devizában

2015

2014

37.084 -

47.699 2.119

6.644 262

5.458 166

43.990

55.442

Éven túli lejáratú: Forintban Devizában Összesen:

A Bank lakossági betétgyűjtést nem végez, a nem lakossági ügyfelek által elhelyezett rövid lejáratú betétek állománya 2015. december 31-én 35.309 millió forint volt (2014. december 31.: 43.163 millió forint). 17. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK 2014

Kibocsátás

Felhalmozott kamat

Diszkont/ prémium

Lejárat

Fedezett Árfolyamügylet valós változás érték változás

2015

HUF EUR USD kötvény

39.989 161.973 195.873

189.686 93.936 -

340 101 281

(1.755) 86 70

(10.000) -

(453) -

(885) 20.625

218.260 254.758 216.849

Összesen

397.835

283.622

722

(1.599)

(10.000)

(453)

19.740

689.867

2013

Kibocsátás

Felhalmozott kamat

Diszkont/ prémium

Lejárat

Fedezett Árfolyamügylet valós változás érték változás

2014

HUF EUR kötvény USD kötvény

30.010 153.396 162.902

30.000 -

50 311 396

(71) 74 (20)

(20.000) -

(798) -

8.990 32.595

39.989 161.973 195.873

Összesen

346.308

30.000

757

(17)

(20.000)

(798)

41.585

397.835

41


17. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK (FOLYTATÁS) Deviza kötvények Megnevezés MFB BOND EUR 500M MFB BOND USD 750M MFB BOND EUR 300M

Névérték millió HUF 156.560 214.973 93.936 465.469

Kibocsátás dátuma 2011.05.31. 2013.10.21. 2015.12.08

Kamatozás fix 5,875% fix 6,25% fix 2,375%

Kamatfizetés gyakorisága 1év 6hó 1év

Lejárat 2016.05.31 2020.10.21 2021.12.08

Forint kötvények Megnevezés MFB201610/1 MFB201612/1 MFB201612/1-1 MFB201612/1-2 MFB201706/1 MFB201706/1-1 MFB201706/1-2 MFB202006/1 MFB201706/1-3 MFB202006/1 MFB201804/1 MFB201804/1-1 MFB202101/1 MFB201804/1-2 MFB202101/1-1 MFB201804/1-3 MFB202101/1-2

Névérték millió HUF 5.000 5.000 10.000 10.000 25.000 25.000 10.000 10.000 10.000 40.000 10.000 14.500 5.000 14.000 7.500 11.186 7.500 219.686

Kibocsátás dátuma 2014.10.08. 2014.10.08. 2014.10.29. 2014.12.17. 2015.04.29 2015.05.27 2015.06.24 2015.06.24 2015.07.15. 2015.07.15. 2015.09.30. 2015.10.21. 2015.10.21. 2015.11.11. 2015.11.11. 2015.12.16. 2015.12.16.

Kamatozás fix 2,40% BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,5% p.a. BUBOR3M+0,34% p.a. BUBOR3M+0,5% p.a. fix 1,875% fix 1,875% fix 2,400% fix 1,875% fix 2,400% fix 1,875% fix 2,400%

Kamatfizetés gyakorisága 1év 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 3hó 1év 1év 1év 1év 1év 1év 1év

Lejárat 2016.10.19 2016.12.14 2016.12.14 2016.12.14 2017.06.28 2017.06.28 2017.06.28 2020.06.24 2017.06.28 2020.06.24 2018.04.16 2018.04.16 2021.01.20 2018.04.16 2021.01.20 2018.04.16 2021.01.20

A Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2014 márciusában megbízási szerződést kötött 150 milliárd forint összegű kötvény-kibocsátási sorozat lebonyolítására. A megbízási szerződés alapján 2015. évben 120 milliárd forint összesített névértékben valósultak meg zártkörű kötvénykibocsátások. A kötvény-kibocsátási sorozat keretében kibocsátott 150 milliárd forint összesített névértékű zártkörű kötvényeket az MFB Zrt. 2015. szeptember 4-i értéknappal nyilvánossá alakította át és bevezette a Budapesti Értéktőzsdére. 2015 szeptemberében az MFB Zrt. 200 milliárd HUF keretösszegű nyilvános belföldi kötvénykibocsátások sorozatát indította el. Ennek keretében 2015. december 31-ig tőzsdei aukciókon 69.686 millió forint összesített névértékben bocsátott ki kötvényeket, amelyek bevezetésre kerülte a Budapesti Értéktőzsdére. A Bank a 2011-ben kibocsátott 500 millió EUR, fix kamatozású kibocsátott kötvényéből 300 millió EUR értékűt, valamint a 2015-ben kibocsátott 300 millió EUR fix kamatozású kötvényének teljes összegét változó kamatozásúra cserélte. Ezeket a kamat swap ügyleteket a Bank valós érték fedezeti ügyletként számolja el.

42


18. NYERESÉGGEL VAGY VESZTESÉGGEL SZEMBEN VALÓS ÉRTÉKEN ÉRTÉKELT PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek soron előző évben a Bank MNB-vel kötött CCIRS ügyleteinek kiértékelése miatt 1.959 millió forint szerepelt. 2015-ben ez az ügylet lezárásra került, így ezen a soron egyenleg nem szerepel. A CCIRS ügyletek kikerülésének hatása 238 millió forint nyereség volt 2015. december 31-én (2014. december 31-én a valós értékelésének eredményhatása 163 millió forint nyereség volt). 19. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK A Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek soron a fedezeti célú kamat swap ügyletek kiértékelésének hatása 1.251 millió forint volt 2015. december 31-én (2014. december 31.: 798 millió forint). Fedezeti instrumentum 2015. december 31. 2014. december 31.

kamat swap kamat swap

Fedezett kockázatok Fedezett tétel jellege kamatláb kamatláb

EUR kötvény EUR kötvény

Fedezeti instrumentum valós értéke (1.251) (798)

Fedezett tétel valós értéke 190.009 96.938

A fedezett kockázat miatt fennálló nyereség/veszteség a fedezeti fedezett instrumentum tétel (1.251) 1.251 (798) 798

20. CÉLTARTALÉKOK Céltartalékok jogcímenként

2015

2014

Jogi perekre Adott bankgaranciákra Tőkeemelési kötelezettségre Munkaügyi perekre

1.211 29

1.861 320 190 33

Összesen:

1.240

2.404

A Jogi Igazgatóság megítélése szerint a jogi perekre képzett céltartalék felszabadítására vagy felhasználására várhatóan a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl kerülhet sor.

43


21. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK 2015

2014

Egyéb elhatárolások Szállító Előleg Egyéb

1.283 263 206 215

1.378 461 590

Összesen:

1.967

2.429

22. JEGYZETT TŐKE ÉS TŐKETARTALÉK A Bank részvényeinek 100%-a a Magyar Állam tulajdonában áll. A 114.500 darab, egyenként 1 millió forint névértékű törzsrészvény összértéke 114.500 millió forint volt 2015-ben és 2014-ben. Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. 2015. június 30-i beolvadása miatt a Bank tőketartaléka 1.000 millió forinttal növekedett. A beolvadás saját tőkére gyakorolt hatása 76 millió forint volt. 23. KÖTELEZŐ TARTALÉKOK 2015

2014

Általános tartalék Általános kockázati céltartalék

495 6.594

415 8.188

Összesen:

7.089

8.603

A kötelező tartalék terhére a Bank osztalékot nem fizethet. 24. FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK

Ki nem használt hitelkeret Adott garanciák Jövőbeni tőkeemelés Le nem zárt peres ügyek Egyéb Összesen:

2015

2014

59.568 54.310 8.010 1.917 5.926

57.205 65.597 543 3.756 6.054

129.731

133.155

A tőkeemelési kötelezettség 2015. évben az MFB Növekedési Tőkealappal kapcsolatban áll fenn (lásd 9. Megjegyzés).

44


25. NETTÓ KAMATBEVÉTEL 2015

2014

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

15.378 2.142 18.829 9.970

13.084 2.859 17.682 12.516

Összesen:

46.319

46.141

Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ügyfelek Magyar Nemzeti Bank Egyéb bankok Értékpapírok

(604) (76) (10.139) (21.996)

(3.663) (73) (8.653) (17.860)

Összesen:

(32.815)

(30.249)

13.504

15.892

Kamatkülönbözet

26. NETTÓ JUTALÉK ÉS DÍJBEVÉTEL 2015

2014

Kapott jutalék- és díjbevételek Garancia és kezességvállalás díja Hitelekkel kapcsolatos lebonyolítási díj Egyéb jutalékok, díjak

459 5 123

568 6 35

Összesen:

587

609

Fizetett jutalék- és díjráfordítások Ügynöki jutalékok, díjak Garancia és kezességvállalás díja Pénzforgalmi jutalékok Egyéb jutalékok, díjak

(391) (47) (20) (127)

(567) (79) (20) (40)

Összesen:

(585)

(706)

Nettó jutalék és díjráfordítás

2

(97)

45


27. ÉRTÉKVESZTÉSEK VÁLTOZÁSAI Hitelek (hitelintézet)

1. Nyitó egyenleg 2015. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen keresztül 3.b. Felszabadítás tőkén keresztül 3.b. Felhasználás 3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás 5. Záró egyenleg 2015. december 31-én Nettó mozgás (5.-1.) Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

Hitelek (ügyfél)

13 (463)

773 36.329 604 (42.317)

747 2.815 3 (12.137)

1.520 39.144 607 (54.454)

31.749

15

31.858

(5.077)

2

(5.075)

(2.158)

(7.233)

Egyéb eszközök

Hitelek és Egyéb eszközök Összesen

Részesedések

Összesen

769 36.222 604 (41.854)

94 -

Hitelek (hitelintézet)

Összesen

(86.972) (8.753) 41.271

94

Részesedések

(12.797) (2.905) 3.565

(73.603) (5.846) 37.595

Hitelek (ügyfél)

(478) (2) 17

Hitelek és Egyéb eszközök Összesen (74.175) (5.848) 37.706

(94) 94

-

Egyéb eszközök

4 -

660

32.518

1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás és felhasználás összesen Ebből : 3.a. Felszabadítás eredményen keresztül 3.b. Felhasználás 3.c. Árfolyam változás 4. Átsorolás céltartalékok közül 5. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(94) -

(77.733) (4.532) 8.712

(490) (20) 32

(78.223) (4.646) 8.744

(12.285) (1.378) 866

(90.508) (6.024) 9.610

(94)

1.660 10.122 (3.070) (50) (73.603)

10 22 (478)

1.670 10.144 (3.070) (50) (74.175)

502 370 (6) (12.797)

2.172 10.514 (3.076) (50) (86.972)

Nettó mozgás (5.-1.)

(94)

4.130

12

4.048

(512)

3.536

Eredménykimutatásban (2.+3.a.)

(94)

(2.872)

(10)

(2.976)

(876)

(3.852)

46


28. CÉLTARTALÉKOK VÁLTOZÁSAI Céltartalékok 1. Nyitó egyenleg 2015. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás 4. Felhasználás 4.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 4.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 4.c. Árfolyam változás 5. Átsorolás 6. Záró egyenleg 2015. december 31-én

(2.404) (2.334) 785 2.755 2.755 (42) (1.240)


1.164

Eredménykimutatásban (2.+3.+ 4.b)

1.206

1. Nyitó egyenleg 2014. január 1-jén 2. Képzés 3. Felszabadítás 4. Felhasználás 4.a. Átsorolás hitelek értékvesztéséhez 4.b. Felhasználás ráfordítás ellentételezésre 4.c. Árfolyam változás 5. Záró egyenleg 2014. december 31-én

(2.828) (910) 1.284 50 50 (2.404)


424

Eredménykimutatásban (2.+3.+ 4.b)

374

29. ÁLTALÁNOS ÉS ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK 2015 Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költség Összesen:

2014

(5.174) (525) (5.696)

(5.313) (500) (5.746)

(11.395)

(11.559)

Az egyéb költségek között szerepel a pénzügyi szervezetek különadója, amelynek összege 2015. évben 3.289 millió forint volt (2014: 3.289 millió forint). 2015. évben a dolgozók átlagos állományi létszáma 289 volt (2014: 306 fő). Munkaviszony megszűnése utáni juttatást a Bank nem fizetett 2015. és 2014. években.

47


30. EGYÉB BEVÉTELEK/RÁFORDÍTÁSOK 2015

2014

Egyéb bevételek Tőkeleszállítás bevétele Kapott költségtérítés (EU) Előző évek költségeinek megtérülései Kapott költségtérítés (Állam) Követelés értékesítés bevétele Egyéb

3.341 965 359 300 47 129

435 600 1.200 450

Összesen:

5.141

2.685

2015

2014

Egyéb ráfordítások HTM értékpapír amortizáció Előző évekkel kapcsolatos ráfordítások Peres ügyek Véglegesen átadott pénzeszköz Társaság beolvadásának hatása Térítés nélküli szolgáltatás Egyéb

(1.773) (594) (538) (356) (284) (113) (839)

(452) (14) (66) (351) (266) (589)

Összesen:

(4.497)

(1.738)

A 2007-13-as és a 2014-20-as EU programozási időszakok feladatainak ellátásért a Bank által elszámolható költségtérítés 965 millió forint volt. A Bank 2015. évben a Költségvetési törvény XLIII. fejezetében szereplő, a rábízott vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátásáért 300 millió forint költségtérítést kapott (2014. évben 600 millió forintot) (lásd 35. Megjegyzés). A Bank két leányvállalatánál hajtott végre tőkeleszállítást, az ebből származó eredmény – 23.919 millió forint bevétel és 20.578 millió forint ráfordítás eredőjeként – 3.341 millió forint nyereség volt. A Bank egyik leányvállalata beolvadt egy szintén banki leányvállalatba, mely tranzakció eredménye - 4.857 millió forint bevétel és 5.141 millió forint ráfordítás elszámolásával – 284 millió forint veszteség volt.

48


31. ADÓZÁS 2013

Egyéb átfogó Eredményben jövedelemben elszámolt elszámolt

Társasági adó

2014

(19)

Halasztott adó jogcímek szerint Általános kockázati céltartalék Tárgyi eszköz Függő kamat Elhatárolt negatív adóalap Pénzügyi instrumentumok Halasztott adó összesen

(1.568) 10 (16) 246 (276) (1.604)

Összes adókötelezettség az átfogó jövedelem kimutatásban

Effektív adókulcs számítás

12 1 110 (138) (147) (162)

Egyéb átfogó Eredményben jövedelemben elszámolt elszámolt

2015

(43)

251 251

(1.556) 11 94 108 (172) (1.515)

(181)

303 (2) (115) (108) 37 115

100 100

(1.253) 9 (21) (35) (1.300)

72

2015 Adókulcs Összeg

2014 Adókulcs Összeg

(604)

1.205

Adózás előtti eredmény Hatályos törvények szerinti adó Társasági adó megtérülés Adóalap módosító tételek nettó hatása Halasztott adóhatás

19,00%

(321) 278 115

19,00%

(477) (19) 477 (162)

Effektív adó

11,92%

72

15,02%

(181)

A társasági adó számítás során a korábbi években keletkezett elhatárolható, fel nem használt negatív adóalap tárgyévben 2.501 millió forinttal nőtt, így az állomány 2015. december 31-én 62.579 millió forint volt (2014. december 31.: az utólagos korrekciók utáni állomány 60.078 millió forint volt). A Bank 2012. évben elfogadta középtávú üzleti tervét, amely alapján középtávon nem képződik olyan mértékű nyereség ami az általános kockázati céltartalék halasztott adó hatását eliminálná, ezért a Bank az általános kockázati céltartalék után 2012. évben 1.782 millió forint halasztott adó kötelezettséget, az elhatárolt negatív adóalap után 430 millió forint halasztott adó követelést számolt el. Az általános kockázati céltartalék után elszámolt halasztott adó kötelezettség állománya 2013. évben 214 millió forinttal, 2014. évben 12 millió forinttal, 2015. év során pedig 303 millió forinttal csökkent. Az elhatárolt negatív adóalap után elszámolt halasztott adó követelés 2013. évben 184 millió forinttal, 2014. évben 138 millió forinttal csökkent, a pénzügyi kimutatások elfogadásáig a Bank még nem rendelkezett elfogadott középtávú tervvel, így az elhatárolt negatív adóalap utáni halasztott adó követelés állománya kivezetésre került, egyenlege év végén nulla. A fennmaradó elhatárolt negatív adóalap jövőbeni realizálhatósága a pénzügyi kimutatások elkészítésekor még nem volt alátámasztható, az ezzel kapcsolatos el nem számolt halasztott adó követelés összege 2015. december 31-én 11.890 millió forint volt (2014. december 31.: 11.415 millió forint).

49


32. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK Az egyedi pénzügyi kimutatásokban kapcsolt vállalkozásnak tekintjük azon feleket, ahol a Bank a másik fél felett ellenőrzést, illetve jelentős befolyást képes gyakorolni. 2015. december 31. Eszközök Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Értékesítésre tartott eszköz Egyéb eszközök Kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés Befektetések utáni értékvesztés

2014. december 31. Eszközök Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Egyéb eszközök Kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Céltartalék Egyéb kötelezettségek Átfogó jövedelem kimutatás Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Várható hitelveszteség utáni értékvesztés Befektetések utáni értékvesztés

Kapcsolt vállalkozások 30.851 63.433 82.958 22

Állam 38.600 41.735 118.985

2.864 24

-

851 (270) (19) (2.179)

3.916 -

Kapcsolt vállalkozások 15.901 155.857 57

Állam 68.582 153.443

23.477 190 86

-

795 (438) 275 (333)

7.474 -

A kulcspozícióban lévő vezetők 2015. és 2014. évi bruttó kompenzációjának összegét a következő táblázat tartalmazza: 2015

2014

Igazgatóság tagjai Felügyelő Bizottság tagjai Vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek

30 16 129

7 5 64

Összesen:

175

76

A kulcspozícióban lévő vezetők részére nem történt hitelfolyósítás, végkielégítéssel és munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatos kifizetés sem. Munkaviszony megszűntetés nem történt.

50


33. VALÓS ÉRTÉK a) Pénzügyi instrumentumok besorolása és valós értéke

2015. december 31.

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Értékesítésre tartott eszköz Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Egyéb Pénzügyi eredménnyel instrumentumok szemben valós (valós érték opció) értéken értékelt

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Értékesíthető értékpapírok Lejáratig tartandó értékpapírok Részesedések Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

89.438 311.022 448.650

10.411

46.111 77.279 64.345 82.958 54.483 361

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

2014. december 31.

Lejáratig tartandó

368.552 43.990 499.859

190.008 1.251 Egyéb Pénzügyi eredménnyel instrumentumok szemben valós (valós érték opció) értéken értékelt

Lejáratig tartandó

Hitelek és követelések

Értékesíthető

Egyéb amortizált bekerülési érték

121.459 167.262 325.195 3.149 119.542 156.449 28.592

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

29 414.800 55.442 300.897

96.938 1.959 798

Mérlegérték

Valós érték

89.438 311.022 459.061 46.111 77.279 64.345 82.958

89.438 311.022 458.758 46.111 80.395 64.345 82.958

54.483 361

54.483 361

368.552 43.990 689.867 1.251

368.552 43.990 709.497 1.251

Mérlegérték

Valós érték

121.459 167.262 325.195 3.149 119.542 156.449

121.459 167.262 325.210 3.149 123.873 156.449

28.592 29

28.592 29

414.800 55.442 397.835

414.800 55.442 417.512

1.959 798

1.959 798

b) A valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján 2015. december 31. Értékesíthető értékpapírok Részesedések Értékesítésre tartott eszköz Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök

Valós értékelés 1. szint

Értékesíthető értékpapírok Részesedések Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök Kibocsátott értékpapírok Nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek


46.111


Összesen

64.345

46.111 64.345

82.958

82.958

54.483

54.483 361

190.008 1.251

190.008 1.251

361

Kibocsátott értékpapírok Kockázatkezelési célú pénzügyi kötelezettségek

2014. december 31.




3.149 156.449

Összesen 3.149 156.449

28.592

28.592 29

96.938

96.938

1.959 798

1.959 798

29

51


33. VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) Az értékesíthető értékpapírok esetében a valós érték meghatározása az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagán történik. A részesedések értékelése részletesen a c) pontban található. A kockázatkezelési célú pénzügyi eszközök értékelése a piaci kockázatkezelő rendszer adatai alapján történik. A fedezeti kapcsolatba bevont kibocsátott értékpapírok és a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszer adatai alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. c) A valós érték hierarchia 3. szintjébe besorolt valós értéken történő értékelések nyitóegyenlege és záró egyenlege közötti egyeztetés Részesedések 2015. december 31. Egyenleg január 1-jén Eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség - tőkeleszállítás - értékesítés - árfolyamváltozás - megszűnés - beolvadás - értékvesztés elszámolás Teljes átfogó jövetedelemben elszámolt nyereség vagy veszteség Vásárlások Tőkeemelés Értékesítére tartottá minősítés Elszámolások Valósérték-hierarchia 3. szintjéről vagy arra átsorolt összegek Egyenleg december 31-én

2014. december 31.

156.449

89.855

(23.063) (438) (3) (45) (2.845) 667

(6.248) 27 (2.067) 450

15.459 1.122 (82.958) -

67.968 6.596 (132) 156.449

64.345

A részesedések értékvesztésének meghatározásakor a Bank a várható megtérülést, a tétel továbbértékesíthetőségét, mobilizálhatóságát (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), valamint a veszteség valószínűségét és nagyságát veszi figyelembe. A minősítés objektív elemei a gazdálkodási adatokból származó pénzügyi mutatók segítségével kerülnek kiszámításra. A szubjektív elemek a társadalmi, gazdasági környezetről, illetve az adott vállalkozásnak abban elfoglalt szerepéről beszerezhető formális és informális adatokon, az üzleti kockázatok értékelésén alapulnak. Mindazon befektetések esetében, ahol a rendelkezésre álló, minősítés alapját képező utolsó havi adatok szerint, a cég eszközállományán belül a nem piaci kamatozású, hozamú követelések aránya meghaladja az 50%-ot, vagy értékben az 500 millió forintot, az üzleti terv alapján legalább öt évre vonatkozóan el kell végezni a diszkontált cash flow számítást. A Bank tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek minősítése a kockázati tőkealap-kezelő társaságok által negyedévente megállapított nettó eszközérték alapján történik.

52


33. VALÓS ÉRTÉK (FOLYTATÁS) d) A nem valós értéken értékelt eszközök és kötelezettségek bemutatása a valós érték hierarchia megfelelő szintjére történő besorolás alapján

2015. december 31. Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok



12.113

Pénzeszközök és egyenlegek a Magyar Nemzeti Banknál Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Lejáratig tartandó értékpapírok

89.438 311.022 458.758 80.395

368.552 43.990

368.552 43.990 519.489

519.489 Valós értékelés 1. szint


2.811


320.574

Összesen

121.459 167.262 322.399

121.459 167.262 325.210 123.873

414.800 55.442

414.800 55.442 320.574

123.873

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

Összesen

89.438 311.022 446.645

80.395

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok

2014. december 31.


A csoportos minősítés alá tartozó agrárhitelek túlnyomó részt fix kamatozásúak, amit a Bank nem minősít piacinak, ezért a hitelek valós értékét diszkontált cash flow módszerrel határozza meg. A lejáratig tartandó értékpapírok esetében a valós érték meghatározása az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által közzétett, a fordulónapra érvényes legjobb vételi és eladási árfolyam átlagán történik. A fedezeti kapcsolatba nem bevont kibocsátott értékpapírok valós értékének meghatározása a Bloomberg rendszerből nyert adatok alapján történik. A valós érték hierarchia egyes szintjei között nem történtek átvitelek. Az értékelési technikákban nem történt változás az előző évhez képest.

53


34. A MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ÉS AZ IFRS SZERINTI SAJÁT TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG LEVEZETÉSE Nettó Kötelező Eredmény- Értékelési Saját tőke eredmény Beolvadás tartalékok tartalék tartalék Saját tőke 2014.12.31 2015 2015.12.31 Magyar éves beszámoló

199.523

Általános tartalék Általános kockázati céltartalék állomány Általános kockázati céltartalék felhasználás/felszabadítás Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó

8.188 598 (1.292)

Egyedi pénzügyi kimutatások

207.017

447 50 (1.593) 448 115 (532)

47

80

47

Nettó Kötelező Saját tőke eredmény tartalékok 2013.12.31 2014 Magyar éves beszámoló

198.370

Általános tartalék Általános kockázati céltartalék állomány Általános kockázati céltartalék képzés Pénzügyi instrumentumok átértékelésének hatása Halasztott adó Egyedi pénzügyi kimutatások

8.253 1.573 (1.130) 207.066

1.038 115 (65) 98 (162) 1.024

-

-

200.097

(1.593) -

(50) 1.593 -

(419) -

(1.513)

1.543

(419)

Eredménytartalék

115

Értékelési tartalék

-

-

6.595 627 (1.177) 206.142

Saját tőke 2014.12.31 199.523

(65) -

(115) 65 -

(1.073) -

50

(50)

(1.073)

8.188 598 (1.292) 207.017

35. TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS Az MFB törvény 1. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetek állami tulajdonú részesedései tekintetében a tulajdonosi jogokat – az MFB törvény erejénél fogva – a Magyar Állam nevében az MFB Zrt. gyakorolja. Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek/kiadások a központi költségvetés bevételét/kiadását vagy finanszírozási bevételét/kiadását képezik. A tulajdonosi joggyakorlás alá vont társaságok a következők: Társaság megnevezése Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Szektor Támogatásközvetítés

Szavazati arány

Jegyzett tőke

95,00%

1.015

100,00%

300

Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb hitelnyújtás

Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

30,70%

7.840

Hungarofest Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Rendezvényszervezés

100,00%

4

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Egyéb pénzügyi közvetítés

90,91%

2.200

NEG Nemzeti Energiagazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

51,00%

270

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Autópálya üzemeltetés

100,00%

13.115

Regionális Fejlesztési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Gazdaságfejlesztési szolgáltatás

100,00%

17.542

54


36. BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK VÉGE UTÁNI ESEMÉNYEK 2016. januárban a Bank megvásárolta az MFB Invest Zrt.-től a NEG Zrt.-ben lévő 49%-os tulajdonrészét. A Bank január hónapban összesen 123,3 millió EUR (38,8 milliárd forint) összegű devizakötvényt vásárolt vissza, a 2016. májusban lejáró 500 millió EUR névértékű kötvénycsomagból. 37. MÉG NEM ALKALMAZOTT ÚJ STANDARDOK ÉS ÉRTELMEZÉSEK Az alábbiakban kerülnek bemutatásra azok az új standardok, standard módosítások és értelmezések, amelyeket a Bank nem alkalmazott az egyedi pénzügyi kimutatások összeállításakor, mert bár az EU által történő befogadásuk megtörtént, de csak a 2015. január 1-je után kezdődő beszámolási időszakokra vonatkozóan lesznek hatályosak, illetve az EU által történő befogadásuk még nem történt meg. -

IAS 27 módosítások: Tőkemódszer alkalmazása az egyedi pénzügyi kimutatásokban (kibocsátva 2014. augusztus 12-én) hatályos 2016. január 1-től

-

IAS 1: Közzététel kezdeményezése (kibocsátva 2014. december 18-án) hatályos 2016. január 1-től

-

Módosítások az IAS 16 és IAS 38 standardokhoz: Módosítások, amik tisztázzák az elfogadható értékcsökkenési és amortizációs módszereket (kibocsátva 2014. május 12-én) hatályos 2016. január 1-től

-

IFRS 11 Módosítások a közös tevékenységben való részesedés szerzés elszámolásának tisztázására, amikor a tevékenység üzletnek minősül (kibocsátva 2014. május 6-án) hatályos 2016. január 1-től

-

Módosítások az IAS 16 és IAS 41 standardokhoz: Módosítások a mezőgazdasági évelő növényekkel kapcsolatos elszámolások tisztázására (kibocsátva 2014. június 30-án) hatályos 2016. január 1-től

-

IAS 19 módosítás: Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások (kibocsátva 2013. november 21-én) hatályos 2015. február 1-től

-

IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (kibocsátva 2014. július 24-én) hatályos 2018. január 1től

-

IFRS 14 Szabályozói elhatárolások (kibocsátva 2014. január 30-án) hatályos 2016. január 1-től

-

IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből (kibocsátva 2014. május 28-án) együtt az IFRS 15 módosítással: Hatályba lépés napja (kibocsátva 2015. szeptember 11-én) hatályos 2018. január 1-től

-

IFRS 16 Lízingek (kibocsátva 2016. január 13-án) hatályos 2019. január 1-től

-

Módosítások az IFRS 10 és IAS 28 standardokhoz: Eszközök eladása, illetve átadása a befektető és annak társult vagy közös vezetésű vállalata között (kibocsátva 2014. szeptember 11-én) hatályos 2016. január 1-től

55

Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés... 1 Egyedi pénzügyi kimutatások Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás... 3 Egyedi átfogó jövedelem kimu

Recommend Documents