Tartalomjegyzék. Bevezetés A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei A korrupció fogalma...6

Tartalomjegyzék Bevezetés ...........................................................................................................................................2 1.A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei.....................................................................4 2. A korrupció fogalma .......................................................................................................................6 2.1 A korrupció definícióról általában .............................................................................................6 2.2 A korrupció normatív fogalma ..................................................................................................8 2.3 A korrupció elvi modelljei ....................................................................................................... 10 3. Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében ..................................................................... 11 3.1 A nemzetközi egyezmények jelentősége .................................................................................. 11 3.2 Az egyes nemzetközi dokumentumok ...................................................................................... 12 3.3 Konklúziók, következtetések ................................................................................................... 19 4. A vesztegetés hatályos magyar szabályozása ................................................................................. 22 4.1. A szabályozás rendszere ......................................................................................................... 22 4.2 A vesztegetés tényállása .......................................................................................................... 23 4.3 Passzív hivatali vesztegetés ..................................................................................................... 24 4.4 Aktív hivatali vesztegetés ........................................................................................................ 31 4.5 A passzív gazdasági vesztegetés .............................................................................................. 35 4.6 Aktív gazdasági vesztegetés ..................................................................................................... 39 4.7 Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés ............................................................................... 40 4.8. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban ................................................................................. 41 4.9 Az új Btk. változásai, novumai.................................................................................................. 43 5. A vagyongazdálkodással összefüggő korrupció ............................................................................. 46 6. A korrupció megelőzésének eszköztára ......................................................................................... 48 6.1. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei .................................................................. 48 6.2. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei ...................................................... 49 Összegzés ......................................................................................................................................... 52 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 55 1

Bevezetés A dolgozatom célja, a korrupciós bűncselekmények részletes anyagi büntetőjogi feltárása. Az ENYÜBS 1 adatai alapján 2009-ben 963, 2010-ben a 447 186 regisztrált összes bűncselekményből 481, 2011-ben pedig 740 darab2 korrupciós cselekményt követtek el. Az olvasóban rögtön felmerül a kérdés, hogy ha az összes bűncselekményhez képest ilyen „csekély” arányban jelenik meg a korrupció, akkor miért van szükség egy átfogó dolgozat elkészítéséhez. A választ a látens bűnözés, azaz a felderítetlen, vagyis a hatóság tudomására nem jutott cselekmények adják meg. „A korrupciós bűncselekmények jóval nagyobb számban fordulnak elő hazánkban (is) mint amit a számok mutatnak. Ennek az eltérésnek pedig a látencia az oka, vagyis az, hogy e cselekmények nagyon nagy számban rejtve maradnak a hatóságok előtt, így értelemszerűen nem jelennek meg a statisztikai adatokban sem.”3 Tanulmányában Sinku Pál ugyanerre a tényre hívja fel a figyelmet! „E bűncselekmények köztudottan éppen rejtettségük miatt a legnehezebben nyomozható és bizonyítható bűncselekmények közé tartoznak.”4 A statisztikákban megjelenő csekély számú korrupciós elkövetések tehát megtévesztőek lehetnek, és azt mondhatjuk, hogy valójában a korrupció tömegesen fordul elő mindennapjainkban, ezért a korrupció vizsgálatának létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. „A korrupció világjelenség”5 Ráadásul, „az Eurobarométer egyik friss felmérése szerint az EU tagországaiban átlagban a válaszolók 75 százaléka komoly problémának tartja a korrupciót”.6 A dolgozat első fejezetben az érdekérvényesítés lehetséges eszközeinek a bemutatására kerül sor, valamint annak ismertetésére, hogy a történelmi fejlődés melyik szintjén jelent először a korrupció legklasszikusabb formája a vesztegetés.

1

Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika 2011-ben a hatóságok tudomására jutott korrupciós bűncselekmények 54 százalékkal nőttek a 2010-es adatokhoz képest. A korrupciós bűncselekmények többsége vesztegetés (676) és jóval kisebb arányban befolyással üzérkedés (64) 3 Madai Sándor: A költségvetési szervek vagyongazdálkodásával kapcsolatosa korrupciós bűncselekmények Magyarországon. összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázati tényezőkkel In: Szente Zoltán (szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011. évi integritás felmérés adataiból, ÁROP-1.2.4-09-2009-0002.sz kiemelt európai uniós projekt, 68.old. 4 Sinku Pál: Az ügyészi szervezet tevékenysége a korrupcióellenes küzdelemben, Belügyi Szemle, 2003, 9. szám 58.old 5 Hankó Faragó Miklós: Törvényhozás a korrupció ellen-összhangban az Európai Unióval, Belügyi Szemle, 2003, 9. szám, 14. old 6 Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy-hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. 2. szám, 82.old. 2

2

A második fejezetben a korrupció, mint fogalmom ismérveinek és jellemzőinek valamint

három

e

témára

vonatkozó

alapfogalom,

a

közélet

tisztasága

elleni

bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való viszonyának a megadására vállalkozok. A dolgozat harmadik fejezetében a korrupció elleni küzdelem jegyében megszületett legfontosabb nemzetközi konvenciók rendelkezéseit ismertetem és ezen, szabályokból következtetéseket fogok megállapítani a büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáira. Világosan ki fog rajzolódni, hogy az egyes nemzetközi instrumentumok 7 hogyan járultak hozzá a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez valamint az államok közötti egyre szorosabb együttműködéshez. A negyedik fejezetben a hatályos büntető törvénykönyv korrupciós tényállásainak átfogó, részletes elemzésére kerül sor. Ki fogok térni arra, hogy a közeljövőben várhatóan hatályba lépő új büntető törvénykönyv milyen új változásokat fog hozni, azok előrelépést vagy visszalépést jelentenek-e a mostani szabályozáshoz képest, illetve, hogy a magyar jogalkotó mennyire veszi figyelembe a hazai rendelkezések megalkotása során a nemzetközi sztenderdeket valamint a Magyarországra vonatkozó nemzetközi kritikákat. A tényállásokkal kapcsolatban a saját de lege ferenda javaslataimat is megfogalmazom. Az ötödik fejezetben az Állami Számvevőszék Integritás Projekt 8 néhány megállapítását ismertetem különös tekintettel a költségvetési szervek vagyon gazdálkodása és a korrupció összefüggéseire. A hatodik fejezetben a korrupció visszaszorítására szolgáló eszközöket térképezem fel. Előre bocsátom, hogy bár a dolgozatom tisztán anyagi büntetőjogi megközelítésű, de a dolgozat ezen részénél a büntetőjogi eszköztáron kívüli lehetőségeket is felvázolok. Végül a dolgozatom összegzésére kerül sor, ahol összefoglaló jelleggel tárom az olvasó elé, hogy a dolgozatom megállapításai milyen új, hasznos információkat továbbítanak.

7

Hazánk számos európai uniós és nemzetközi egyezmény részese, amelyek mind a korrupció elleni fellépés sikeresebbé tételét tűzték ki zászlajukra. Megjegyzem, az már más kérdés, hogy hazánk mennyiben tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek. A Transparency International jelentése alapján azonban ez is ki fog derülni a dolgozatból. 8 ÁROP-1.2.4-09-2009-0002.sz. európai uniós kiemelt projekt 2012-ben megjelent hármas tanulmánykötete alapján.

3

1.A korrupciós bűncselekmények történelmi előzményei Már a legelső megalakult társadalmakban megjelentek a közérdek mellett az egyén illetve a társadalmakon belüli kisebb-nagyobb közösségek, csoportok saját magánérdekei. A történelem különböző szintjein másak voltak a társadalmi berendezkedések, az emberek szükségletei, de valamennyi korszakra megállapítható, hogy az egyének, a csoportok megpróbálták közvetíteni érdekeiket a közhatalommal rendelkező döntést hozók irányába saját boldogulásuk reményében. Már az ókori Rómában megjelentek az érdekérvényesítés különböző formái, amelyek azóta is fennmaradtak és tulajdonképpen a mai modern társadalmakban is ezek az alapvető érdekérvényesítési eszközeink. Alapvetően négy eszközről van szó, amelyeket két csoportba oszthatunk a jogi sorsát tekintve. Ezek az eszközök a következők: petíciós jog, protekció, befolyással üzérkedés, vesztegetés.9 Az ókori Rómában az első kettő formát legálisnak tekintették, a második kettő forma azonban már itt is illegálisnak minősült és valamilyen jogi következményt írtak elő az uralkodók.10 A petíciós jog nem más, mint kérvény, kérelem benyújtása az illetékes állami szervhez, ezzel közvetítve az egyén vagy egy csoport érdekét. Az ókori államokban az egyes települések így tudták hatékonyan érvényesíteni igényeiket az uralkodóknál. A protekció nem más, mint egy olyan személynek az ajánlólevele, támogatása, aki a döntést hozóra valamilyen okból kifolyólag befolyással van. Például amikor egy befolyásos személy dicséri az ajánlott személyt. Témánk szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a befolyással üzérkedésnek, ami az ókori államoktól kezdve a mai modern társadalmakig illegálisnak tekintendő. Befolyással üzérkedést az követi el, aki arra hivatkozik, hogy ő valamely hivatalos személyt befolyásol, a hivatalos személy döntésére hatással lehet és erre tekintettel jogtalan előnyt kér vagy elfogad a maga vagy más személy részére. A befolyással üzérkedés tulajdonképpen 9

Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 11.old. 10 A hatályos büntetőjog szintén az utolsó kettőt tekinti kriminálisnak, míg a petíciós jog és a protekció nem került be a büntetőjog hatókörébe. A petíciós jog nem hogy nem tiltott, hanem alkotmányos alapjog is! Európai Uniós szinten is biztosított a petíciós jog gyakorlása, például többek között az Európai Parlamenthez lehet ilyen kérvényt benyújtani.

4

közvetett vesztegetésnek tekintendő, amelyben három szereplő van. A hivatalos személy, akit befolyásolnak, a befolyással üzérkedő, aki, elhiteti, hogy egy szavába kerül és bármit el tud intézni, ezért viszont megfelelő kompenzációra tart igényt, és az „ügyletkötő”, akinek a cselekménye sem az ókorban sem a mai büntetőjogban nem büntetendő.11 „A befolyással üzérkedés Rómában is büntetendő cselekménynek számított, az üzérkedővel való ügyletkötés viszont- a mai szabályozáshoz hasonlóan- nem minősült bűncselekménynek.12 A vesztegetés, mint érdekérvényesítési eszköz abszolút tiltott cselekménynek minősült már az ókori társadalmakban és a mai modern világunkban egyaránt. Bár törvényekben tiltották a vesztegetést,13 a rendelkezésre álló forrásokból arra lehet következtetni, hogy Rómában sajnálatos módon igen elterjedt cselekmény volt. Nagy számban fordultak elő a választási vesztegetések, a hivatalok viseléséért is pénzt kértek, de különböző kitüntetéseket, méltóságokat is lehetett vásárolni. Azt mondhatjuk, hogy a vesztegetés a középkorban is elterjedt volt, sőt még az egyházak szervezetét sem kerültek meg. A vesztegetés és a befolyással üzérkedés tekinthető a klasszikus korrupciós bűncselekményeknek, de a hivatali visszaélést is ide soroljuk. Ezek a cselekmények mai napig nagy számban fordulnak elő. Jellemző tendencia, az elmúlt évtizedek magyar statisztikai adatok alapján, hogy a felderített korrupciós bűncselekmények nagyobb hányadát a vesztegetés teszi ki, és a befolyással üzérkedés csak kisebb arányban jelenik meg. 14 Vagyis megállapítom, hogy a korrupció minden történelmi korszakban megtalálható jelenség volt. „A korrupció már a korai, ókori társadalmakban létezett, akkori megjelenési formájában főként a köztisztviselők hatalomgyakorlását érintette a közügyek intézésben”. 15 Az ókorból számos konkrét jogeset, de mitológiai szinten is – lásd az alma ügy a görög mitológiában – említhetünk példát, az újkorból a Panama – botrányt, ma pedig a médiából sorra hozhatjuk fel az újabb és újabb korrupciós cselekményeket.

11

Ugyanakkor a magyar Btk. 2012. január elsejétől büntetni rendeli ezt a cselekményt is! Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában. In: Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei. Miskolci Jogtudományi Műhely 5., Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 16.old. 13 És nem csak Rómában, hanem lásd például Manu király, Asóka, Hammurabbi törvényei, de magyar példák is felhozhatóak úgy mint, Szent István, Szent László, Ulászló dekrétumai, Werbőczy Tripartituma. 14 2010-ben 481 korrupciós cselekményt regisztráltak, ebből 375 vesztegetés, és 105 befolyással üzérkedés miatt indult büntetőeljárás. 15 Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK, Lícium – ART Könyvkiadó Kft. Debrecen 2010, 267.old. 12

5

2. A korrupció fogalma 2.1 A korrupció definícióról általában A korrupció fogalmának megadásával több társadalomtudomány is foglalkozik, számos megközelítésből úgy, mint nyelvtani, szociológiai, politikatudományi, pszichológiai, közgazdaságtudományi, kriminológiai megadható a fogalom. „A korrupciót, a filozófusok mellett a jogtudomány, a bűnügyi tudományok, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a politológia, a történettudomány stb. művelői is definiálják és értékelik.” 16 Büntetőjogi szempontból a fogalom meghatározása már sokkal problematikusabb. Azt leszögezhetjük, hogy a korrupció fogalmára nem fogunk találni egy mindenki által egységesen elfogadott definíciót, nincs egy örök dokumentum, amely meghatározza azt. „Mivel nincs rá nemzetközi konszenzussal elfogadott definíció, a korrupció ún. zsákfogalom.”17 Nyelvtanilag latin eredetű corruptus szóból származik ez a kifejezés a magyar nyelvben, ami annyit tesz, rombolni, omlani, meghamisítani, rontani. „A korrupció kifejezés a latin corruptio szóból ered.”18 Számos szerző tollából megfogalmazásra került a korrupció definíciója, melyek részletes ismertetésére nem kívánok kitérni, ugyanis ha megemlítem például Gombár Csaba korrupció fogalmát, miszerint a korrupció közrossz, vagy az ENSZ és a Transparency International fogalmát, miszerint a korrupció a rábízott hatalommal való visszaélés egyéni haszonszerzés végett, akkor véleményem szerint azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a korrupció, mint fogalom a büntetőjogász és a büntetőjog számára túl tág és szubjektív. Túl tág azért, mert nem csak arra használjuk a fogalmat, amit a pozitív jog meghatároz, hanem mindarra, ami etikailag és morálisan is elítélendőnek tart a társadalom többsége. A népszerű fogalom használata, nem követeli meg azt, hogy a korruptnak nevezett cselekmény illegális legyen, elég az, ha a fogalmat használó a korruptnak nevezett cselekményt erkölcstelennek, etikátlannak tartja. Egy ilyen figyelmeztetés felismerése annak, hogy a korrupció fogalma

16

Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.) Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, Pte –Ájk, 2006, 9. old. 17 Báger Gusztáv: A korrupció fogalma, modelljei, valamint a megismerésével kapcsolatos nehézségek, In: integritás és korrupció elméleti és közvélemény kutatási tanulmányok, Árop-1.2.4.-09-2009-0002.sz. európai uniós kiemelt projekt, 10. old 18 Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére, kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan, Árop-1.2.4-092009-0002 sz. európai uniós kiemelt projekt. 12. old.

6

többet jelent, mint amit a pozitív jog ekként minősít. Ezért a dolgozatom szempontjából a fogalmat le kell szűkítenünk a pozitív jogra, és normatív fogalommal kell operálnunk. 19 A korrupció fogalmát a szubjektivitással is felcímkéztünk. Szubjektív a fogalom, mert korruptnak minősülhet egyes cselekmény az egyik társadalomban, míg ugyanezen cselekmény lehet, hogy nem fog korruptnak minősülni egy másik társadalomban. Ugyanezen megállapítás mentén, azt mondhatjuk, hogy egyes államok büntetőjoga egy bizonyos cselekményt kriminalizál, míg egy másik állam büntetőjogi látókörébe ugyanezen cselekmény nem kerül be, azaz nem minősül kriminálisnak. Az Amerikai Egyesült Államokban a választási kampányok finanszírozásával kapcsolatos korrupció kriminálisnak minősül, például, ha egy politikus a választási kampányára összegyűjtött adományokat magáncélra fordítja, 20 addig az ezzel kapcsolatos szabályok a magyar büntetőjogban kiforratlanok, nincs gyakorlata és nem minősül kriminálisnak. Megfontolandó, de lege ferenda javaslatom a magyar jogalkotó számára a pártok, választások, és kampányok finanszírozásának átfogó újraszabályozása, és az itt felmerülő visszaélések kriminalizálása a nemzetközi minták alapján, figyelembe véve a Magyarország jogi és társadalmi berendezkedésének sajátosságait. A szerző ugyanakkor erős kételyét fejezi ki ismerve a magyar jogalkotót a tekintetben, hogy vajon fog-e alkotni büntetőjogi rendelkezéseket és ha igen, akkor azok megfelelően hatékonyak lesznek-e, hiszen az országgyűlési képviselők saját érdekeiknek a csorbítására szavaznának.21 A fogalom szubjektív azért is, mert nem csak két társadalom között lehet eltérés abban a vonatkozásban, hogy mely cselekmények minősülnek korruptnak, hanem egy adott társadalmon belül is időben más és más cselekmény minősülhet korrupciónak. Elképzelhető, hogy egy magatartás száz évvel ezelőtt társadalmilag akceptált volt, addig mára már korruptnak nevezhető. A korrupció definíció valami más jelent ma, mint amit jelentett ötven évvel ezelőtt. Minderre tekintettel megállapítom, hogy a korrupció fogalma önmagában rendkívül tág, szinte használhatatlan. Egyetértek Báger Gusztáv álláspontjával, miszerint a korrupció,

19

A normatív fogalom meghatározására a következő alfejezetben kerül sor. Lsd a szenátor az összegyűjtött adomány egy részét szeretőre költi… 21 Az már más kérdés, és azt állítom, hogy a magyar országgyűlési képviselőket nem zavaró tény, hogy már elnevezésükben is képviselők, ami azt jelenti, hogy a képviseltek nevében és mindenkori érdekeiben köteles eljárni, a szavazógomb megnyomásakor a közérdeket és nem a saját érdeket kellene figyelembe venni. 20

7

mint definíció zsákfogalom, ezért a következő alfejezetben leszűkítem a fogalmat normatív értelmezésre, és a dolgozat további része ezen értelmezés mentén épül fel.

2.2 A korrupció normatív fogalma A korrupció büntetőjogi szempontú megközelítésénél kiindulópontként tekinthetjük azt, hogy a hatályos Büntető Törvénykönyv a korrupciót, mint kifejezést egyetlen paragrafusban sem említi meg. Ez felvetheti azt a kérdést, hogy a korrupció egyáltalán büntetőjogi fogalom-e? A szakirodalomban uralkodó álláspont szerint normatív értelemben a magyar büntetőjog a korrupció alatt nem mást ért, mint azon tényállásokat, amelyek a hatályos Büntető Kódexben kriminalizálják a hivatali visszaélést,22 vesztegetést,23 és a befolyással üzérkedést.24 Vagyis megállapítható, hogy a korrupció gyűjtőfogalom, amely klasszikusan a fent említett bűncselekményeket foglalja magába. A hivatali visszaélés tényállását a Btk. XV. fejezetében, azon belül a IV. címben a hivatali bűncselekményeknél található meg, a vesztegetést és a befolyással üzérkedést a jogalkotó a Btk. XV. fejeztében, azon belül a VII. címben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények illetve a VIII. címben a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények között helyezte el. Érdemes

tisztázni

három

alapvető

fogalom

a

közélet

tisztasága

elleni

bűncselekmények, a korrupciós bűncselekmények és a vesztegetés egymáshoz való viszonyát. A legtágabb kategória a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, amely magába foglalja a vesztegetést, befolyással üzérkedést, befolyás vásárlását hatósági eljárásban elkövetett vesztegetést, vesztegetés feljelentésének elmulasztását, közérdekű bejelentő üldözése tényállásokat, valamint a vesztegetést és befolyással üzérkedést a nemzetközi kapcsolatokban. A korrupciós bűncselekmények ehhez képest szűkebb kategória, mert a vesztegetést, befolyással üzérkedést, hivatali visszaélést foglalja magába. A vesztegetés a legszűkebb kategória mert az csak az egy, de a legmeghatározóbb korrupciós cselekmény. Az új Büntető kódex azonban ezen a téren is változást hoz, ugyanis kikerül a törvényből a közélet tisztasága elleni bűncselekmények fogalma, egy teljesen új fejezetet létrehoz, amely a korrupciós

22 23

24

Btk. 225.§ Btk. 250.-255.§ Btk. 256.§

8

bűncselekmények elnevezést kapja.25 Tehát amíg az 1978.évi IV. törvény a még jelenleg hatályos kódex sehol sem említi a korrupció fogalmat, addig az új Btk. már használja, mint gyűjtőfogalom. A korrupciós bűncselekmények fogalma alatt a következő tényállásokat gyűjti egybe, úgy, mint: vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,

vesztegetés

feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés. A fejezet lezárásához két megjegyzést kívánok fűzni. A szerző álláspontja a fent kifejtettekre tekintettel az, hogy a korrupció, mint fogalom, sokkal inkább kriminológiai, mintsem büntetőjogi kategória. „Az 1997-es tisztviselőket érintő egyezmény nem definiálja a korrupciót, mivel az nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom. Hasonlóan a témával foglalkozó nemzetközi instrumentumokhoz, a korrupció elnevezést, mint gyűjtőfogalom használja.”26A korrupció csupán a büntetőjog egy kisegítő szóhasználata, gyűjtő kategóriája, hiszen tényállások összességét jelenti, de olyat vádiratban nem fogunk találni, hogy az Ügyészség valakit korrupció tényállásával vádolja meg, ez kézenfekvő, hiszen ilyen tényállást a Büntető Törvénykönyvben nem találunk. 27 A dolgozatom további részében a korrupciós bűncselekmények közül alapvetően a vesztegetéssel kapcsolatos büntetőjogi rendelkezésekre fókuszálok. A témakör komplexitását, és komoly jogi felkészültségét mutatja, hogy a vesztegetés számos területen megjelenik, úgy, mint az európai uniós támogatásokkal, költségvetési szervekkel, hatósági eljárásokkal, közbeszerzésekkel,

önkormányzatok

vagyongazdálkodásával,

humánerőforrás-

gazdálkodással, közintézményekkel, állami intézményekkel, a rend és honvédelmi szervekkel, párt, kampány, választás finanszírozással kapcsolatban. Terjedelmi okok miatt a vesztegetés csupán kettő speciális megjelenési területével, a vagyongazdálkodással és a kampánnyal kapcsolatos vesztegetésre fogok kitérni.

25

Új Btk. XXVIII. fejezet a korrupciós bűncselekmények Végvári Réka: Vesztegetés, Az Európai Büntetőjog Kézikönyve (Szerk.: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin) Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 459.old. 27 Megjegyzem, hogy ez akkor is így van, ha az új Btk.- ban már megtaláljuk a korrupciós bűncselekmények fogalmat, mint egy fejezet címét, de valójában az új kódexben sem lesz olyan tényállás, hogy korrupció. 26

9

2.3 A korrupció elvi modelljei A korrupciót kiváltó különböző tényezők vizsgálata alapján a korrupció elvi modelljei számtalan módon meghatározható, minden osztályozás viszonylagos, megközelítés kérdése. A legelterjedtebb modell a Jain A. K nyomán felvázolt osztályozás. 28 1.A korrupció ügynöki modellje Ebben az esetben azokat a tényezőket vizsgáljuk, amelyek rákényszerítik az ügynököt a korrupcióban való részvételre. A modell két válfaját különböztethetjük meg. A bürokratikus vagy kis korrupció modellről, akkor beszélhetünk, ha a korrupcióban alacsony beosztású köztisztviselők vesznek részt. Őket a cselekmény elkövetésére nyilvánvalóan a korrupció elkövetéséből származó, olyankor jelentős haszon motiválja a munkájukért cserébe kapott alacsony jövedelmükkel szemben. Ezzel szemben nagy korrupcióról beszélünk akkor, ha a magasabb beosztású, kormánytisztviselők követik el a kriminális korrupciót. Ezek a személyek nem mások, mint törvényhozó honatyák, egyéb választott kormánytisztviselők. Ők a korrupcióból származó hasznokat az esetleges újraválasztásuk előnyeivel hasonlítják össze és jutnak arra a következtetésre, hogy elkövetik a bűncselekményt. 2.A korrupció egyensúlyi modellje Ez a modell arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők amelyek a már megszerzett korrupció egyensúlyi fenntartását eredményezhetik egy adott társadalomban. Vizsgálandó tényező többek között például a fennálló politikai rendszer, a korrumpálódó hivatalnokok száma. 3.A korrupció forrásallokációs modellje Ebben a modellben a figyelem az elérhető jövedelem mértékére és a vesztegetés színvonalára fókuszál. 4.A korrupció belső piac modellje Ez a modell azt vizsgálja, hogy az állami – kormányzati szervezetrendszeren belül a korrupciót elkövető köztisztviselők, hivatalnokok hogyan fognak tudni egy szakmailag anyagilag sokkal előnyösebb beosztáshoz a szervezeten belül. Azaz ebben az esetben a korrupció az adott szervezet rendszerében jelenik meg és pontosan ezt vizsgálja ez a modell. 28

Lásd bővebben: Jain, A. K: Corruption: A review. Journal of Economic Surveys, 15 (1) 2001

10

3. Vesztegetés a nemzetközi instrumentumok tükrében 3.1 A nemzetközi egyezmények jelentősége Az egyes bűncselekmények vizsgálatánál azt tapasztalhatjuk, hogy egyre több olyan bűncselekményt ismerünk, amelynek széles körű nemzetközi sztenderdjei vannak. Ennek oka abban keresendő, hogy a modern világban a határok megnyíltak, a személyek, dolgok, a tőke, a munkaerőpiac egyre könnyebb áramlását láthatjuk az államok között. Ezt a bűnelkövetők is felismerik és kihasználják, így egyre gyakoribbak az ún. transznacionális, azaz határon átnyúló bűncselekmények. Az egyes államok jogalkotói ezt a folyamatot szintén felismerték és rájöttek arra, hogy sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a korrupt bűnelkövetőkkel szemben, ha együttműködést, kooperációt valósítanak meg a büntetőjog terültén is. Az Európai Unión belül pedig igényként merül fel a jogharmonizáció is, vagyis, hogy az egyes tagállamok büntetőjogi tényállásai közötti diszkrepanciát, eltérést, különbséget csökkentsék, és közel azonos tartalmúak legyenek a tényállások. Így jutunk el oda, hogy a korrupcióra vonatkozóan számos nemzetközi instrumentum (valóban nemzetközi szinten és regionális szinten is) született.29 Ezek a dokumentumok sztenderdeket, követelményeket állítanak fel a részes tagállamok számára kötelezettséget vállalva arra, hogy a nemzetközi kívánalmakat teljesítik és beépítik a nemzeti büntető jogukba. Így nem csak a magyar jogalkotás, hanem más államok, például Németország is a nemzetközi követelményekre tekintettel alkotta meg 2006-ban a második anti – korrupciós külön törvényt a nemzetközi sztenderdeknek való teljes megfelelés igényével. „A nemzetközi anti - korrupciós instrumentumok követelményeinek tükrében a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium a második anti – korrupciós törvényt (Zweites Gesetz zur Bakampung der Corruption) is megalkotta.30 Egyébként a német jognak is jellemzője – hasonlóan a magyar helyzethez – hogy a felderített korrupciós bűncselekmények száma rendkívül csekély az összes bűncselekmények számához képest.

29

Ezen felosztás mellett elemzi tanulmányában a nemzetközi instrumentumokat Carr Indira: Fighting Corruption Through Regional and International Conventions: A Satisfactory Solution? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Issue 2. , 2007. 30 Sebastian Wolf: Modernization of the German Anti – Corruption Criminal Law: the Next Steps, German Law Journal, Vol. 8. Issue 3. 2007, 295.p.: In the lights of requirements of international anti – corruption instruments, the German Federal Ministry of Justice issued the Second Anti – Corruption Act.

11

„2001-ben 3622 ismert eset volt Németországban, ahol hivatalos személy által jogtalan előny elfogadására került sor.”31 Az e téren született dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk úgy, mint a közszektorban elkövetett korrupcióra és a magánszektorban elkövetett korrupcióra vonatkozó nemzetközi sztenderdek. Megfigyelhető tendencia, hogy a magánszektorral kapcsolatos korrupció elleni fellépés az utóbbi időben felértékelődött. Jelentős azért, mert a jogalkotó felismerte, hogy az itt elkövetett korrupció a gazdasági fejlődés, a jólét, a versenyképesség fejlődésének gátja, valamint a piacgazdaság egyik tartópillérének, a versenynek a csorbítására, torzítására, korlátozására vezet. „Azon országok számára, akik átmeneti folyamatokra vállalkoztak, a korrupció volt az a jelenség, amelynek negatív hatása van a szabad piac kialakulására”32 „A korrupció-….- veszélyezteti a demokratikus intézményeket és a piacgazdaságot is.” 33 A soron következő egyezmények igazi jelentőségét az adja, hogy végig kísérhetjük a büntetőjogi szabályozás fejlődési tendenciáit, azt, hogy ezen, dokumentumok hogyan járultak hozzá a büntetőjogi rendelkezések fejlődéséhez valamint a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez.

3.2 Az egyes nemzetközi dokumentumok A nemzetközi instrumentumok közül elsőként említeném a külföldi hivatalos személyeknek a nemzetközi üzleti kapcsolatokban történő megvesztegetése elleni küzdelemről szóló 1997.évi OECD34 egyezményt, 35 melyet hazánk 2000-ben hirdetett ki. 36Az egyezményt egyébként a magyar országgyűlés már 1998-ban megerősítette egyik határozatával, ezáltal lehetővé téve azt, hogy az 1998.évi LXXXVII. törvénnyel 37 a Büntető Törvénykönyvbe 31

Wolfgang Hetzer: Corruption and Integration – Does the Expansion of the European Union Represent a Risk Factor? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol.12, Issue 4. 2004, 303.p.: In 2001, there were 3622 known cases in Germany, of benefits being accepted by public officials. 32

Tudorel Andrei- Bogdan Oancea- Florin Dananau: The Analysis of Corruption in Public Administration – A Quantitative Method, Lex Et Scientia International Journal, Nr. XVII, Vol, 1/2010, Nicolae Titulescu University from Bucharest, 436.p. For all countries undertaking transitional process, corruption was one of the phenomena that have negative effects in developing free market. 33 Hegedűs András: Bűnmegelőzés és bűnüldözés a korrupció ellen, Belügyi Szemle, 2003, 9.szám , 19.old 34 OECD nem más mint, Organisation for Economic Co-operation and Development, azaz Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, melynek székhelye Párizsban található, és hazánk 1996 óta tagja. 35 Convention on Combating Bribery of Foreign Public Officials in International Business Transactions. 36 A kihirdető törvény a 2000. évi XXXVII. törvény. 37 Btk.-t módosító novelláris törvénynek tekinthetjük.

12

beiktassa a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. Az egyezmény mindössze preambulumból, tizenhét cikkből és mellékletekből áll. Az egyezményből a következő anyagi jogi rendelkezéseket emelném ki. A külföldi hivatalos személy megvesztegetését bűncselekménnyé nyilvánítja és kötelezettségé teszi a részes államok számára a cselekmény kriminalizálását. „Mindegyik Szerződő Fél megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a saját jogában bűncselekménynek minősüljön - szándékos elkövetés esetén - külföldi hivatalos személynek a maga vagy harmadik személy számára - közvetlenül vagy közvetítők útján - bármely személy által bármilyen jogtalan pénzbeli vagy egyéb előny felajánlása, ígérete vagy adása azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelezettségei gyakorlásával kapcsolatban valamit megtegyen vagy attól tartózkodjon azért, hogy a nemzetközi kereskedelem valamilyen üzlet vagy más, őt meg nem illető előny megszerzése vagy megtartása lehetővé váljék.”38 A szankciók vonatkozásában az egyezmény sürgeti a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések alkalmazását. További fontos rendelkezés, hogy a részes államok egyetértenek abban, hogy meg kell teremteni a jogi személyek felelősségre vonását a vesztegetés esetén is, ezért leszögezik, hogy valamennyi állam megtesz minden olyan intézkedést, összhangban saját belső nemzeti jogával, amely elősegíti a jogi személyek hatékony felelősségre vonását. Az egyezmény igazi előrelépése az, hogy megteremti a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés esetére a büntetőjogi felelősségre vonás alapját és kötelezettségét. Az egyezményről fontos kiemelni azt, hogy az aktív vesztegetésre helyezi a hangsúlyt és ezt az elkövetési formát kriminalizálja, ugyanakkor a passzív vesztegetési alakzat büntetni rendeléséről nem szól, annak az üldözését nem írja elő! A Transparency International (Korrupció ellenes globális civil társadalmi szervezet) 39 évente közzéteszi jelentését az OECD egyezmény érvényesüléséről, és kimutatja, hogy az egyes tagállamok megfelelően hatják-e végre a vállalt kötelezettségeket valamint a megfogalmazott hiányosságokat utólag teljesítik-e. A 2011-es jelentés40 Magyarország vonatkozásában a következőket emeli ki: Az egyezmény érvényesülése szempontjából a 37 országot 3 kategóriába sorolja, aszerint, hogy mennyire hatékony az érvényesítés: aktív végrehajtás (active enforcement), mérsékelt, közepes végrehajtás (moderate enforcement), kevésbé, vagy 38

OECD egyezmény 1. cikk 1. pont. Transparency International (TI) is the global civil society organisation leading the fight against corruption. 40 Progress Report 2011 39

13

egyáltalán nem hajtja végre (little or no enforcement). Magyarországot az utolsó kategóriába sorolták és a következő javaslatokat fogalmazzák meg hazánk számára: Számos olyan terület van, ahol javításokra, tökéletesítésre van szükség. A pártok és kampány finanszírozással kapcsolatos hatékony szabályozás bevezetését javasolják. Az anti – korrupciós küzdelemről szóló stratégiai tervek hatékonyságának növelését sürgetik. A tudatosság és a kommunikáció növelése indokolt az anti korrupciós eszközök tekintetében. Az Európai Unió korrupcióval kapcsolatos szabályozása vonatkozásában kiemelendő az EK pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995.évi egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve, az 1996.évi Korrupciós Jegyzőkönyv.41 A jegyzőkönyv preambulumból és csupán tizenkét cikkből áll. A jegyzőkönyvről azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen egy szektor vonatkozásában - az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatos korrupció – tartalmaz szabályanyagokat, a többi egyezményhez képest tehát szűkebb látókörű. A jegyzőkönyv további gyengesége, hogy csak a hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelmet sürgeti. A nemzetközi instrumentumok közül következőként említeném az Európai Közösségek és az Európai Unió tagállamainak köztisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény. 42 A szóban forgó dokumentum 1997. május 26.-án kelt, egyébként Olaszország kezdeményezésére. Az egyezményt hazánk 2005-ben hirdette ki.43 Az egyezmény preambulumból és tizenhat cikkből áll. A dokumentum következő anyagi jogi rendelkezéseit emelném ki. A részes felek szintén aktív és passzív korrupció alakzatai között tesznek különbséget. „Az a tisztviselő, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármilyen előnyt kér, vagy az előnyt elfogadja a maga vagy harmadik személy javára, vagy ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, passzív korrupciót követ el.”44 A passzív korrupciót tehát csak a hivatali köztisztviselő követheti el, csak ezen, minőség adhat alapot arra, hogy valaki ezt a tényállást megvalósíthassa. „Bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármiféle előnyt ígér vagy ad egy tisztviselőnek a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a tisztviselő, hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során 41

Protocol to the Convention on the Protection of the European Communities Financial Interests. Convention on the Fight against Corruption involving Officials of the European Communities of Officials of Member States of the European Union. 43 Kihirdető törvény a 2005.évi CXV. törvény 44 Lásd az egyezmény 2. cikkét. 42

14

intézkedést tegyen vagy ne tegyen, aktív korrupciót követ el.” 45 Látható, hogy aktív vesztegetést már bárki elkövetheti (a hivatalos minőségben eljáró köztisztviselőn kívül), aminek büntetőjogi szempontból az alannyá válás feltételeinél van jelentősége. Az aktív és passzív alakzatok elhatárolása azt teszi lehetővé, hogy különálló bűncselekményeknek minősülhessenek, vagyis önállóan képezhessék vád tárgyát, és egymástól függetlenül sor kerülhessen a büntetőeljárás lefolytatására. Ez a dokumentum a jogkövetkezmények tekintetében a hatékony, arányos, visszatartó erejű szankciók bevezetését tartja szükségesnek és nem csak a vesztegetés tettesi alakzata, hanem a bűnsegély és felbujtás esetén is. Az egyezmény sürgeti a jogi személyek vezetőinek a büntetőjogi felelősségre vonását a vesztegetés elkövetése esetén. A 2005. évi CXV. törvény a jogi személy fogalom helyett a vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelőssége 46 terminológiát használja. A dokumentum megfogalmazza azt az igényt, hogy a vállalkozások vezetőit, egy vállalkozáson belül ellenőrzést gyakorló személyeket, valamint a vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkező személyeket büntetőjogi értelemben felelősségre lehessen vonni, akkor, ha ezen, személyek felügyelete alá tartozó, a vállalkozás érdekében eljáró személy aktív vesztegetést követ el. Következőként említeném, az Európa Tanács 1999.évi korrupció elleni büntetőjogi egyezményét.47Az dokumentumot hazánk 2002-ben hirdette ki. 48 Az egyezmény 1999. január 27-én kelt Strasbourgban. Ez az instrumentum már hosszabb lélegzetű, preambulumból és negyvenkettő cikkből áll. Az egyezmény a vesztegetés számos formáját különbözeti meg, úgy, mint hazai köztisztviselők aktív és passzív vesztegetése, külföldi köztisztviselők vesztegetése, hazai és külföldi közgyűlések tagjainak megvesztegetése, aktív és passzív vesztegetés a magánszektorban, nemzetközi szervezetek tisztségviselőinek, nemzetközi parlamenti közgyűlések tagjainak, nemzetközi bíróságok és bírák köztisztviselőinek vesztegetése. Látható, hogy a vesztegetés széleskörű kriminalizálási kötelezettségét írja elő. Az egyezmény szövegéből kiolvasható, hogy elsősorban a vesztegetés aktív formájára helyezi a hangsúlyt, és csak másodlagosan a passzív alakzatot rendeli büntetni. „A kriminális korrupció nemzetközi jellegének erősödése miatt mind az 1997.évi OECD egyezmény középpontjában, mind az Európa Tanács 1999.évi és az ENSZ 2003.évi egyezményeinek

45

Lásd az egyezmény 3. cikkét. Lásd az egyezmény 6. cikkét. 47 Criminal Law Convention on Corruption, Council of Europe, 48 Kihirdető törvény a 2002. évi XLIX. törvény 46

15

szövegezésében első helyen az aktív hivatali vesztegetés áll.” 49 A hatályos Büntető Törvénykönyv nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében a nemzetközi követelményeknek megfelelően először a vesztegetés aktív formáját, másodsorban a passzív alakzatát szabályozza. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetén a logikai sorrend éppen az ellenkező, először a vesztegetés passzív alakzatát, és csak ezután rendeli büntetni a Btk. az aktív alakzatot. Az egyezmény a jogi személyek vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonását sürgeti a kriminális korrupció elkövetése esetére. Az egyezményben részes államok kötelezettséget vállalnak a jogi személy vezetőinek felelősségre vonására, ha az aktív vesztegetés, befolyással üzérkedés, és az egyezményben meghatározott pénzmosás valamelyikét olyan természetes személy követi el a jogi személy javára, aki vezető jogkörrel rendelkezik a jogi személyen belül, valamint ha ez a természetes személy felbujtóként vagy bűnsegédként vesz részt az említett cselekmények elkövetésében. A soron következő nemzetközi egyezmény az ENSZ 2003.évi Korrupció elleni Egyezménye, 50 melynek aláírására Meridában, 2003. december 10.-én került sor. Magyarország törvényben 2005-ben hirdette ki.51 Az ENSZ egyezményről azt mondhatjuk, hogy rendkívül terjedelmes, preambulumból és összesen hetvenegy cikkből áll. Ugyanakkor itt is csak a témánk szempontjából jelentős anyagi jogi rendelkezésekre térek ki. Az egyezmény alapján a részes államok kötelezettséget vállalnak az országos szervek hivatalos személyeinek, külföldi hivatalos személyek és nemzetközi közjogi szervezetek tisztviselőinek megvesztegetésének bűncselekménnyé nyilvánítására, azaz kriminalizálására. A vesztegetés aktív és passzív alakzatát is büntetni rendeli az egyezmény. Az elkövetési magatartásokként itt a már jól megszokott fordulatok csengenek fel. Aktív vesztegetést követ el az, aki köztisztviselőnek szándékosan közvetlenül vagy közvetve jogtalan előnyt ígér, felajánl, átad akár a köztisztviselőnek, vagy más személynek abból a célból, hogy a köztisztviselő hivatali feladatai ellátása során megtegyen valamit vagy valaminek a megtételétől tartózkodjon. A passzív hivatali vesztegetést az a köztisztviselő követi el, aki szándékosan közvetlenül vagy közvetve jogtalan előnyt kér vagy elfogad a saját, vagy más személy számára annak

49

Görgényi Ilona: A korrupció elleni büntetőjogi fellépés nemzetközi eszközei In: Csemáné Dr. Váradi Erika (Szerk.:) Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, 5. szám, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2009, 54.old. 50 United Nations Convention against Corruption, 2003 51 Kihirdető törvény: 2005.évi CXXXIV. törvény

16

érdekében, hogy hivatali feladatai gyakorlása során valamit tegyen, vagy valaminek a megtételétől tartózkodjon. A jogi személyek felelősségre vonását itt is igényként fogalmazzák meg, mely lehet polgári jogi, közigazgatási, büntetőjogi felelősségre vonás is, az egyes tagállamok jogelveinek megfelelően. Az egyezmény a bűnsegély és felbujtó büntetőjogi felelősségre vonását is sürgeti. A magánszektorban elkövetett korrupció kriminalizálása szintén előtérbe került és hangsúlyt kapott, hiszen a tisztességes versenyfeltételekre káros hatással van, a piacgazdaság egészséges működését veszélyezteti. „A magánszektorbeli korrupció akadályozza, illetve lehetetlenné teszi a tisztességes versenyt, aláaknázza az áttekinthető és szabad piac elvét, akadályozza a belső piac természetes működését és a nemzetközi kereskedelem átláthatóságát, és ezáltal a gazdasági, társadalmi fejlődést.”52 Az államok ezt felismerték és számos nemzetközi instrumentum segítségével megpróbáltak a magánszektorbeli korrupciónak elejét venni. Az Amerikai Egyesült Államokban már 1977-ben született törvény a magánszektorban található korrupció elleni küzdelem területén. „A külföldi korrupt gyakorlatokról szóló törvény kriminalizálta az amerikai társaságok és egyének által elkövetett külföldi hivatalos személyek megvesztegetését, ha más országokban folytattak gazdasági tevékenységet”.53 A törvény egyébként büntetőjogi és polgári jogi felelősséget is megállapított a vesztegetést elkövetővel szemben. A magánszektorban elkövetett korrupció elleni fellépés első állomásának tekinthetjük az Európai Unió Tanácsának a magánszektorban tapasztalható korrupcióról szóló 98 / 742 / IB együttes fellépést.54 Az együttes fellépés elfogadására 1998. december 22-én került sor, azóta azonban már hatályon kívül helyezték, így témánk szempontjából – a teljeség kedvéért – csak említésre méltó, hogy született egy ilyen dokumentum. Az együttes fellépés rövid életét többek között a jogi természete körüli vitáknak, aggodalmaknak illetve a sürgősebb és komolyabb jogi eszközben testet öltő jogharmonizáció iránti igénynek köszönhette. A

52

Végvári Réka: Vesztegetés, In: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.:) Az Európai Büntetőjog Tankönyve, Magyar Közlöny-és Lapkiadó, Budapest, 2008, 465-466.old. 53 Dworsky David E: Foreign Corrupt Practices Act, American Criminal Law Review, Vol. 46. Issue 2, 2009 671.p: Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) criminalized the Bribery of foreign officials by US corporations and individuals pursuing in other countries. 54 98/742/JHA The Joint Action on Corruption in the Private Section.

17

dokumentumot a 2003 / 568 / IB sz. kerethatározat helyezte hatályon kívül, 55 amely új dokumentumnak valójában alapját képezi az együttes fellépés. Az e téren született dokumentumok közül kiemelkedő jelentősége van az Európai Unió Tanácsának a 2003/ 568 / IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről.56A Tanács a kerethatározatot 2003. július 22-én fogadta el. A kerethatározat preambulumból és tizenegy cikkből áll. A kerethatározat megalkotásának indoka abban keresendő, hogy az Európai Unión belül a határátlépés rendkívüli módón leegyszerűsödött (gyakorlatilag teljesen akadálymentessé vált), ami a transznacionális bűncselekmények számának drasztikus növekedéséhez vezetett, így a magánszektorbeli korrupció is a határokon átnyúló bűncselekmények sorát alkotja. „ Az elmúlt évek a globalizációval együtt az áruk és szolgáltatások kereskedelmének növekedését hozták. Egy tagállam magánszektorában tapasztalható korrupció ezért nem csak hazai, hanem transznacionális probléma is, amely leghatékonyabban az Európai Unió együttes fellépésével oldható meg.”57A kerethatározat

hármas célkitűzést fogalmaz meg, úgy, mint a magánszektorbeli korrupció kriminalizálásának garantálása, a jogi személyek felelősségre vonásának megteremtése és az arányos, hatékony, visszatartó erejű szankciók alkalmazása. A kerethatározat a korrupciónak itt is az aktív és passzív formáját különbözteti meg. A cselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, üzleti tevékenység folytatása során. Aktív alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny megígérése, ajánlása, megadása. Passzív alakzat elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, jogtalan előny vagy annak ígéretének elfogadása. E cselekményekben való felbujtói, bűnsegédi részvétel bűncselekménnyé nyilvánítására a tagállamok kötelezettséget vállalnak. A jogi személyekkel kapcsolatban a következő szabályokat fogalmazza meg. A jogi személy felelősségre vonására akkor van lehetőség, ha a jogi személy keretében vezető beosztású személy a javukra követi el a bűncselekményt. Vezető beosztásúnak minősül az a személy, aki a jogi személy képviseleti jogkörével, döntéshozatali hatáskörével vagy ellenőrzés gyakorlásának hatáskörével rendelkezik. A kerethatározat a jogi személyekkel szemben négy alkalmazandó szankciót fogalmaz meg, úgy, mint kizárás az állami támogatásokra vagy juttatásokra való jogosultságból, eltiltás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától, amely 55

A 2003 / 568 / IB kerethatározat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről 8. cikk: A 98/742/ IB együttes fellépés hatályát veszti. 56 Council Framework Decision 2003/568/JHA of 22 July 2003 on combating corruption in the private sector. 57 A kerethatározat preambuluma (1)

18

időbeli síkon lehet átmeneti vagy tartós, bírói felügyelet alá helyezés, bírósági felszámolási végzés. A kerethatározat leszögezi, hogy a jogi személy felelősségre vonása nem zárja ki a nevében eljáró természetes személlyel szembeni eredményes büntetőeljárás lefolytatását. A szankciók vonatkozásában konkrét büntetési nemre és minimum tételkeretre is utal a dokumentum. Eszerint a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a korrupciót elkövető személyt legalább egytől-három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék. Az ENSZ 2003.évi korrupció elleni egyezménye58 egy cikk erejéig megemlíti a megvesztegetést a magánszektorban. Az egyezmény szándékosság esetén a pénzügyi, gazdasági,

kereskedelmi

tevékenységgel

összefüggésben

nyilvánítja

a

vesztegetést

bűncselekménnyé. A vesztegetés aktív és passzív formáját különbözteti meg. Az elkövetési magatartás

és

a

cselekmény célzata

lényegében

megegyezik

a

már

ismertetett

dokumentumokban szabályozottakkal, ezért az ismétlés elkerülése érdekében még egyszer erre nem térek ki. Az egyezmény ezen egyetlen cikke azért bír relevanciával, mert egy közszektorban elkövetett korrupcióval kapcsolatos egyezményben jelenik meg, ami mutatja a magánszektorbeli vesztegetés felértékelődött jelentőségét!

3.3 Konklúziók, következtetések Az egyes nemzetközi egyezmények legfontosabb anyagi jogi szabályainak ismeretében a következő megállapításokat vonhatjuk le: 1.Megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi sztenderdeket két csoportra a közszektorra és a magánszektorra oszthatjuk, és a szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a magánszektorbeli korrupció felértékelődött, az államok egyre fontosabbnak tartják a korrupció leküzdését ezen a területen is. Ezt egyébként a büntetőjogi expanzió egyik megnyilvánulási formájának is tekinthetjük. 2.A nemzetközi dokumentumok a vesztegetés két alakzatát, az aktív és a passzív formákat különböztetik meg. Elsődlegesen az aktív vesztegetést szabályozzák, másodlagosan a passzív vesztegetést. Ez a jogalkotó prioritását jelzi. A hatályos büntető törvénykönyv XV. fejezetének VIII. címe a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél ezt a logikát követi, vagyis először a vesztegetés aktív alakzatát, és csak ezután szabályozza a 58

United Nations Convention against Corruption 21. article.

19

passzív alakzatot.59A nemzeti közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél azonban fordított a logikai sorrend, először a passzív formát és utána az aktív alakzatot szabályozza. 3.A nemzetközi instrumentumok sürgetik a jogi személyek felelősségre vonását, abban az esetben, ha valamilyen vezető beosztású személy követi el a javukra a kriminális korrupciót. A magyar jogalkotó ennek a kötelezettségnek eleget tett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001.évi CIV. törvény60 megalkotásával, amely megteremtette a magyar jogrendszerben a jogi személyek felelősségre vonásának alapját. Ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy az említett törvény alapján alig indul eljárás a jogi személyekkel szemben. Az egyezmények hangsúlyozzák, hogy a jogi személyek felelősségre vonása nem jelenti az elkövető természetes személlyel szembeni büntetőeljárás megindítását. Érdekes jogintézmény a vállalatok vezetőinek felelősségre vonása a beosztottjaik által elkövetett kriminális korrupcióért. Az egyezmények sürgetik a vállalatok vezetőinek, döntési jogosultsággal, ellenőrzési hatáskörrel rendelkező személyeknek alárendeltjeik által elkövetett aktív hivatali vesztegetésért való büntetőjogi felelősségre vonást, amennyiben az ellenőrzési, felügyeleti kötelezettségüket elmulasztották. Ez a vikárius (helyettesítő) felelősség, latinul culpa in vigilando a magyar büntetőjogban rendszer idegen, ennek ellenére úgy tűnik, hogy a magyar jogalkotó eredményesen megfelelt ennek a nemzetközi kívánalomnak. (hogy hogyan az a dolgozat következő fejezetéből fog kiderülni). Ugyanakkor a gyakorlatban nem túl gyakran kerül alkalmazásra ez a büntetőjogi intézmény, ugyanis alkalmazásának gyakorlati korlátai vannak a bíróságokon, ezért sokkal inkább papír jog, a könyvekben szereplő rendelkezés ez, mintsem élő jogi jogintézmény. 61 4.A nemzetközi egyezményekből levonható következő tendencia a szigorodó büntetőjogi szankciók, a neorepresszív büntetőjogi fellépés. A dolgozatban említett valamennyi dokumentum hangsúlyozza az arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók rögzítését a nemzeti Büntető Törvénykönyvekben. A magyar büntetőjog véleményem szerint ennek a követelménynek is megfelel, sőt a közelgő Új Büntető Törvénykönyv további szigorításokat vezet be.

59

Lsd. Btk. 258/B-285/D. §- ok A törvény 2004. május 1-jén lépett hatályba. 61 Lásd részletesebben: Ligeti Katalin: Criminal Liability of Heads of Businesses In: (Zlata Durdevic ed.) Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests, Austrian – Croatian Association of European Criminal Law, 2006, 91.p.:Thereby, the provision of criminal liability of heads of businesses remains mere law in the books that will never be applied. 60

20

5.Az európai uniós szintű szabályozásról megállapítható, hogy kezdetben szűkebb látókörű volt, először csak az unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatban felmerült korrupcióra reagált, majd később kiteljesedett az unió nézőpontja és mára már általánosan, valamennyi területre kiterjedően kíván a korrupció ellen fellépni. Hiszen ez első uniós instrumentum, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény Korrupciós jegyzőkönyve tulajdonképpen az unió pénzügyi kötöttséghez elvet hirdette meg, és csak az 1997. évi EU egyezmény terjeszti ki széleskörű látókörre a korrupció elleni fellépést. Ezzel szemben egy másik nemzetközi szervezetről, az Európa Tanácsról azt mondhatjuk, hogy széleskörűen lépett fel a korrupció elleni küzdelemben, és általában a korrupciót valamennyi szektorban kriminalizálta. 6. A nemzetközi dokumentumok megszületésének alapvető indoka, hogy a korrupció a határon átnyúló bűncselekmények gyakran elkövetett formája lett, így a transznacionális szabályok megalkotása sürgős volt. Ezt támasztja alá az is, hogy a korrupció az európai elfogatóparancs által érintett bűncselekmények sorába tartozik. 7. A fejezet zárógondolataként megjegyzem, hogy az itt említett nemzetközi dokumentumok nem a teljes tárházat jelentik,62 hanem csupán az európai és a magyar büntetőjog korrupcióval kapcsolatos szabályanyagának fejlődésére legnagyobb hatással rendelkező instrumentumokat. Ezen kívül, számos más térségben, számos más nemzetközi szervezet égisze alatt született nemzetközi dokumentumnak tekinthető eszköz, úgy, mint például az Afrikai Uniónak a korrupció megelőzéséről és az ellene való harcról szóló egyezmény, 63 vagy az Amerikai-közi korrupció elleni egyezmény, 64 de megemlíthető a Dél – Afrikai Fejlesztési Jegyzőkönyv a Korrupció Ellen.65 „Sajnos sok országban nincs speciális korrupció elleni jogalkotás, bár ez változóban van köszönhetően, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és más regionális intézményeknek, mint például az Afrikai Unió, vagy a Dél-afrikai Fejlesztési Bizottság munkájának. 66

62

Számos Európán kívül nemzetközi szervezet és együttműködés létezik a korrupció (és más bűncselekmények) leküzdése érdekében, ezek azonban a kontinentális jogászkodástól távolabb állnak és a mi szempontunkból csupán a szélesebb körű nemzetközi fejleményekhez tartoznak, hiszen ezeknek a dokumentumoknak semmilyen hatása nincs a magyar büntetőjog fejlődésére. 63 African Union Convention on Preventing and Combating Corruption 64 Inter-American Convention against Corruption 65 South African Development Protocol against Corruption (rövidítve: SADC Protocol) 66 Carr Indira: Fighting Corruption through Regional and International Conventions: A Satisfactory Solution? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Issue 2. 2007, 125.p.: Unfortunately, many countries do not have corruption specific legislation though this is changing due to the work of the Organization

21

4. A vesztegetés hatályos magyar szabályozása 4.1. A szabályozás rendszere A hatályos magyar büntető kódex67 XV. az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményekről szóló fejezetén belül, a VII. cím a közélet tisztasága elleni bűncselekmények és a VIII. cím a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél található meg a vesztegetés tényállása. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények címben a következő deliktumokat rendeli a jogalkotó büntetni: vesztegetés, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés, vesztegetés feljelentésének elmulasztása, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, 68 közérdekű bejelentő üldözése. A nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények címben két bűncselekmény, a vesztegetés a nemzetközi kapcsolatokban és a befolyással üzérkedés a nemzetközi kapcsolatokban nyert szabályozást. A várhatóan 2013. Július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv új szabályozási struktúrát vezet be. Az új Btk. XXVII. fejezete a korrupciós bűncselekmények elnevezést viseli, amely a következő tényállásokat szabályozza: Vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés feljelentésének elmulasztása, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés. A szabályozásban látható a nemzetközi tendencia megjelenése, először ugyanis a gazdasági vesztegetés kerül szabályozásra, annak is aktív majd a passzív alakzata, és csak ezt követően került sor a hivatali vesztegetés büntetni rendelésére, szintén aktív-passzív alakzat logikai sorrendjében. Megszűnik a nemzeti és nemzetközi vesztegetés két külön címben történő szabályozása, egy fejezetben lesz megtalálható a vesztegetés, és a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is teljesen azonos szabályok lesznek az asszimiláció elvére figyelemmel. Vagyis azt mondhatjuk, hogy az új Btk. struktúrája ebben a vonatkozásban teljesen egészében megfelel a nemzetközi sztenderdeknek.

for Economic Cooperation and Development (OECD) the United Nations (UN) and other regional institutions such as the African Union (UN) and South African Development Community (SADC) 67 1978.évi IV. törvény 68 A 2011. évi CL. törvény iktatta be 2012. január elsejei hatállyal.

22

4.2 A vesztegetés tényállása A fejezet további részében kizárólag a vesztegetés tényállásának elemzésére kerül sor az 1978.évi IV. törvény alapján, majd a fejezet végén összefoglaló jelleggel kitérek arra, hogy az ismertetett szabályokhoz képest mennyiben hoz változást az új Btk., valamint a szerző kifejezi álláspontját arról, hogy az újdonságok negatívumként vagy pozitívumként értékelendők. A vesztegetés bűncselekménye rendkívül összetett, alakzatait véleményem szerint a következők alapján logikus csoportosítani: Hazai kapcsolatokban elkövetett

Külföldi kapcsolatokban elkövetett

vesztegetés

vesztegetés

hivatalos személy passzív vesztegetése

hivatalos személy aktív vesztegetése

hivatalos személy aktív vesztegetése

hivatalos személy passzív vesztegetése

gazdasági passzív vesztegetés

gazdasági passzív vesztegetés

gazdasági aktív vesztegetés

gazdasági aktív vesztegetés

hatósági eljárásban elkövetett aktív

_

vesztegetés hatósági eljárásban elkövetett passzív

_

vesztegetés

A táblázatból világosan kiolvasható a jogalkotói prioritás, a nemzetközi tendencia hatása és a tényállás elemzés logikai sorrendje. Ezek szerint különbséget kell tennünk a hazai kapcsolatokban és a nemzetközi kapcsolatokban megjelenő vesztegetés között. A Btk. először a hazai kapcsolatokat szabályozza, ahol a passzív-aktív alakzat sorrend érvényesül. Ez alól a hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés jelent kivételt, ahol először az aktív alakzat és csak másodlagosan a passzív alakzat kerül szabályozásra. A nemzetközi kapcsolatokban viszont éppen fordított a sorrend a hivatalos személy vesztegetésénél először aktív alakzat utána passzív alakzat került szabályozásra, a gazdasági vesztegetésnél pedig csak aktív alakzat volt 23

2012. január elsejét megelőzően, azonban ma már a passzív alakzat is büntetendő. 69 A tényállás beható elemzésére, ezen sorrend alapján kerül sor. Az egyes tényállások elemzése előtt célszerűnek tartom rögzíteni, hogy a vesztegetésnek mi is a tartalma és miért került a büntetőjog hatókörébe. Tulajdonképpen legalább két személy között létrejött titkos „szerződésről” van szó, ahol az egyik fél valamilyen előnyt ad vagy ígér, vagyis megvásárolja a maga számára kedvező döntést, a másik fél pedig az előnyért a vesztegető által kívántak szerint dönt. Az elítélendő és büntetőjogi fellépést is az igényli, hogy a szerződés közvetlen tárgya, vagyis a döntést hozó által kifejthető magatartás normák által rögzített és ettől tér el a megvesztegetett, úgy, hogy ő nem rendelkezik szabadon a szerződés tárgyával. „Következtetésképpen döntéshozatala során nem járhat el szabadon, tetszése szerint, hanem a szóban forgó elvek, normák, elvárások és felelősség szerint kell cselekednie, ez a kötelessége, ez a feladata, ez a hivatása.” 70 A megvesztegetés során azonban a döntést hozó olyan mértékben tér el a rá irányadó kívánalmaktól, hogy az a társadalomra káros, és a jogalkotó megítélése szerint a büntetőjog eszköztárával is fel kell ellene lépni.

4.3 Passzív hivatali vesztegetés 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A vesztegetés jogi tárgya: A tényállás megalkotásával a jogalkotó védendő értékként a közélet hitelességét, a hivatalos személyek szabályszerű működését, a külső befolyástól mentes szabályszerű eljárást tűzte ki. „A hivatali vesztegetés alapesetének jogi tárgya a

69

Büntetendővé a 2011. évi CL. törvény nyilvánította 2012. január elsejei hatállyal. Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.) Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006, 13. old. 70

24

közélet tisztasága, ezen belül a hivatalos személyek pártatlan működésébe vetett bizalom”71Vagyis a hivatalos személyek objektív eljárása kívánatos és büntetőjogilag védendő.

„A

bűncselekmény

jogi

tárgya

az

államhatalmi,

államigazgatási

és

igazságszolgáltatási feladatokat megvalósító hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működése, és a lakosság részéről az állami szervezet részrehajlás nélküli működésébe vetett bizalom”72 Elkövetési magtartás: Tulajdonképpen négy fordulatot tudunk megkülönböztetni:  jogtalan előny kérése  jogtalan előny elfogadása  jogtalan előny ígéretének elfogadása  jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés „A passzív vesztegetés elkövetési magatartásai (a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve egyetértés a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával). Az aktív vesztegetés elkövetési magatartásai is megegyezőek (jogtalan előny adása vagy ígérése)”73 Felmerül elsőként az a kérdés, hogy vajon mi minősül jogtalan előnynek? A fogalom relatív és bizonytalan, nincs egy olyan definíció, amely mindent magába foglalna. A Btk. eredeti szövege nem is tartalmazta a jogtalan szót, de a következetes bírói gyakorlat mindig is jogtalanként aposztrofálta az előnyt, ami azt jelenti, hogy az adott személy nem jogszabályszerűen fogadta el vagy kapta az előnyt. (BH1996.297) „OECD-egyezmény és ETegyezmény is lényegében a „jogtalan” jelzőt szerepelteti, míg az EU-egyezmény az e jelző nélküli, de bármilyen előnyt tartalmazza” 74 A jogtalan előny lehet vagyoni, személyi vagy erkölcsi.

71

Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny és Lapkiadó, Budapest, 2008, 72 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVGORAC, Budapest, 2009, 353.old. 73 Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU-csatlakozás, In: Bragyova András (szerk.), Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003, 195-196. old. 74 Görgényi Ilona: A jogalkotással, a hatósági jogkörök gyakorlásával kapcsolatos korrupciós bűncselekmények Magyarországon- Összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázatokkal In: Szente Zoltán (Szerk.) Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011.évi integritás felmérés adataiból, Árop-1.2.4.-09-2009-0002.sz. európai uniós kiemelt projekt, 36.old.

25

Vagyoni előny leggyakrabban pénz fizetése, pénzben kifejezhető értékkel bíró dolog, kölcsön vagy hitel nyújtása, ami lehet kamat terhe mellett (ekkor a kölcsön vagy hitel megszerzése jelenti ez előnyt) de az is elképzelhető, hogy kamatmentesen, vagy mérsékelt kamat mellett történik a pénz szolgáltatása. Vagyoni előnynek minősül a tartozás elengedése, eladás alkalmával biztosított árengedmény, de az üdültetés is és így tovább, hiszen az emberi leleményesség tárháza határtalan. Nincs jogszabály által meghatározott minimum érték, küszöbhatár, ami felett már biztosan jogtalan vagyoni előnyről beszélhetünk, és ami alatt pedig biztosan nem minősül a juttatás jogtalannak. „Az előnynek nincs a törvényben meghatározott értékhatára, így ha az több mint udvariasságot kifejező gesztus, tényállásszerű lehet.”75 A társadalmilag elfogadott mértékű juttatás nem minősül jogtalan vagyoni előnynek (például egy kávéra meghívás, üdítővel kínálás, cigarettával kínálás, virágcsokor, bon-bon). Mint említettem, a vagyoni előny lehet pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog is, és ebben az esetben ez a dolog a bűncselekmény elkövetési tárgyának fog minősülni. Ez azonban nem jelenik meg szükségszerűen, így a vesztegetésnek maximum esetleges eleme az elkövetési tárgy. A tényállás megállapítása szempontjából releváns az erkölcsi előny, ami lehet valamilyen karrierben bekövetkező kedvező változás, előléptetés, kinevezés, kitüntetésre felterjesztés, valamint a személyes előny, mint például szexuális kapcsolat létesítése. Az előny azt jelenti, hogy a hivatalos személy helyzetében, állapotában kedvező változások állnak be, a korábbiakhoz képest sokkal kecsegtetőbb lesz a szituációja. Az előnynek a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell lennie, amely összefüggés fennállhat a hivatalos személy ügyintézése előtt, alatt, de az eljárása után is. „…a jogtalan előnynek kapcsolatban kell állnia a hivatalos személy működésével” 76 Rátérve az elkövetési magtartás egyes fordulataira a következők mondhatóak el. A jogtalan előny kérése azt jelenti, hogy a hivatalos személy kifejezésre juttatja igényét, vagyis azt, hogy működésével kapcsolatban mit szeretne kapni. Ebben az esetben tehát a hivatalos személy a kezdeményező, aki az előnyt kérheti a maga vagy harmadik személy számára is, és kívánságát kifejezésre juttathatja kifejezetten, hallgatólagosan illetve ráutaló magatartással. A jogtalan előny vagy ígéretének elfogadása esetén a kezdeményező nem a hivatalos személy, hanem ezt 75

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG - ORAC, Budapest, 2008, 354.old. Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 323.old. 76

26

a szerepet az aktív vesztegető tölti be, ő kínálja az előnyt, a hivatalos személyt pedig igent mond rá. A jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén a következő konstrukcióról van szó. Egyrészt jelen van a hivatalos személy (mint passzív vesztegető), az aktív vesztegető, és megjelenik egy harmadik szereplő, a jogtalan előny kérője vagy elfogadója. Ez a harmadik alany valamilyen kapcsolatban áll a hivatalos személlyel (rokonok vagy egy jó barát). Az elkövetési magtartás, tehát az egyetértés a hivatalos személy és a harmadik személy között jön létre, ez formáját tekintve lehet kifejezett vagy hallgatólagos. A hivatalos személy azzal ért egyet, hogy őreá tekintettel kérjen vagy fogadjon el a harmadik személy jogtalan előnyt az aktív vesztegetőtől. A hivatali vesztegetés az eredmény vonatkozásában immateriális, azaz eredményt nem tartalmazó, alaki bűncselekmény, vagy másképpen kifejezve magatartási bűncselekmény. Ebből az következik, hogy a tényállás megállapításához nincs szükség a jogtalan előny tényleges megszerzésére. A bűncselekmény alanya: Delictum propriumról lévén szó, speciális kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet a bűncselekmény alanya, vagyis a legalább 14. életéven és legalább korlátozott beszámítási képességen kívül, további plusz feltétel szükséges, ez pedig a hivatali minőség. „A bűncselekmény önálló tettese csak hivatalos személy lehet. Ha az elkövető nem hivatalos személy, de a hivatalos személyi minőséget színleli, csalás (Btk. 318.§) miatt felel.”77 „A bűncselekmény elkövetője tettesként csak a működése körében eljáró (belföldi) hivatalos személy (vö. Btk. 137. §. 1. pont), a minősített esetek egy részében pedig csak további speciális kvalifikáltságú hivatalos személy lehet.”78 Ahhoz, hogy megtudjuk határozni, hogy ki minősül hivatalos személynek nem kell mást tennünk, mint fellapozni a Btk. 137.§ 1. pontját, ahol tételes felsorolást találunk. A bűncselekmény alanyánál érdekes kérdés az egyetértés fordulat esetén a jogtalan előny kérője vagy elfogadója jogi sorsa. Abban az esetben, ha a hivatalos személy egyetért a harmadik alannyal, akkor a jogtalan előny kérője vagy elfogadója a hivatali vesztegetés részeseként kerül felelősségre vonásra. Amennyiben azonban nem jött létre az egyetértés, abban az esetben a jogtalan előny kérőjét vagy elfogadóját hivatali befolyással üzérkedésért vonhatjuk felelősségre.

77

Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 78 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Rész, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 356.old.

27

Visszatérő kérdésként szokott felmerülni, hogy a közfeladatot ellátó személy vesztegetése esetén melyik tényállás állapítható meg. A válasz az, hogy mivel a közfeladatot ellátó személy nem minősül hivatalos személynek ezért az ő cselekményeik esetén a gazdasági vesztegetés tényállását kell megállapítani. A bűnösség79 vonatkozásában azt rögzíthetjük, hogy kizárólag a szándékos80 elkövetést rendeli büntetni a jogalkotó. Ez következik abból a logikai sémából is, hogy ahol a Btk. nem utal a gondatlanságra ott csak a szándékos elkövetés esetén büntethető a cselekmény. 81 Az elkövető tudata átfogja azt, hogy a cselekményt az ő hivatali működésére tekintettel valósítják meg. A minősített esetek rendszere véleményem szerint komplex, bonyolult, a következő szempontok figyelembe vételével alakul a struktúra felépítése:  Az elkövető személye (vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult hivatalos személy)  Az ügy tárgya (Más hivatalos személy fontosabb ügyben)  A magatartás következménye (hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése, hivatali helyzettel egyéb módón visszaélés)  Az elkövetés módja (bűnszövetség, üzletszerűség) Vezető beosztású hivatalos személynek minősül az, aki vezetési, igazgatási, irányítási funkciókat tölt be, így például igazgató, osztályvezető, csoport-vezető. „A (2) bek. a, pontjának I. fordulata szerinti vezető beosztású hivatalos személy, aki népképviseleti, közigazgatási, igazságügyi szervnél egy vagy több szervezeti egységet irányít, igazgat.”82 Az ítélkezési gyakorlat vezető beosztású által elkövetett bűncselekményt állapított meg a következő esetben is: Az önkormányzat képviselő-testületének választott tagja, aki az 79

A bűnösség két alakzata ismert a szándékosság és a gondatlanság. A szándékosság lehet egyenes szándék (dolus directus) és eshetőleges szándék (dolus eventualis). A gondatlanság két alakzatát ismerjük, úgy mint a tudatos gondatlanság(luxuria) és a hanyagság (negligencia) 80 Btk.13.§ értelmében szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 81 Csupán érdekességként kívánom megjegyezni, hogy Angliában a logika pont az ellenkező, vagyis Angliában csak akkor büntetendő a szándékos elkövetés, ha a jogszabály kifejezetten utal erre, egyebekben a gondatlan alakzat büntetendő. 82 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 324. old.

28

önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának elnöke, a vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettét valósítja meg azzal a magatartásával, hogy anyagi előny ellenében - ugyancsak visszatérően folyósított pénzösszegek fejében - arra befolyásolja az ügy másik terheltjét, hogy a vagyonkezelő rt. önálló intézkedésre jogosult dolgozójaként - pályázati feltételeknek meg nem felelt társasházak felújítási munkáinak elvégzésére kössön vállalkozási szerződéseket az ő ismerősével, s ezáltal azt előnyhöz juttassa. (EH 2012.09.B20) Szintén az irányadó bírói gyakorlat alapján megállapíthatjuk, hogy nem minősül vezető beosztású hivatalos személynek a körzeti megbízott csoportvezető. (IH 2012.2) Fontosabb ügyekben intézkedésre jogosult hivatalos személynek az tekinthető, aki egy adott ügyben önálló intézkedési jogosultsággal rendelkezik és eljárhat, valamint az ügyet érdemben elbírálhatja, érdemi döntés meghozatalára jogosult. Ilyen lehet például az ügyész vagy a bíró. (BH 1994.525) „Fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki ugyan nem vezető beosztású, de a működési (ügyintézői) tevékenysége körében intézett ügyek súlya kiemelkedő.”83 Fontosabb ügyben követi el a vesztegetést az a járőrszolgálatot teljesítő rendőr, aki a tudomására jutott bűncselekmény miatt - jogtalan előnyt elfogadva - nem intézkedik, a feljelentést elmulasztja. (BH 2012. 11.256) Más hivatalos személy fontosabb ügyben fordulat az ügy tárgyára, jellegére tekintettel minősül minősített esetnek. Ezt az esetet a fent említetteken kívüli más hivatalos személy követheti el, például ha egy egyébként nem vezető beosztású hivatalos személy valamilyen komoly, kiemelt feladat ellátására kap kinevezést, megbízást vagy az élethelyzet hozza úgy, hogy fontosabb ügynek fog minősülni cselekménye. Elképzelhető, hogy a járőri szolgálatot teljesítő rendőr bűncselekmény elkövetését észlelni, és a bűnelkövető elfogása során követi el a vesztegetést, ebben az esetben fontosabb ügyben jár el a rendőr, de a fogdaőr szolgálatot ellátó személy megvesztegetése ugyanakkor nem minősül fontosabb ügynek. (BH1994.525.) Minősítő körülmény a hivatali kötelesség megszegése. A kötelességszegés megvalósulhat aktív cselekvésben és passzív mulasztásban (BH 2002.469). A hivatalos személy a reá vonatkozó normatív előírásokat sérti meg. A Btk. XV. fejezetének VII. címéhez fűzött értelmező rendelkezések értelmében kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is. 84 A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettét 83 84

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 357.old. Btk. 258/A. § 2. pont

29

valósítja meg az a rendőr, aki ugyan nem kér pénzt a szabálysértés miatt intézkedés alá vont gépjárművezetőtől, de kijelentéseivel félreérthetetlenül tudomására hozza, hogy anyagi előny juttatása fejében hajlandó a feljelentéstől eltekinteni és vezetői engedélyét visszaadni. (BH 2006.1.5) Hivatali hatáskör túllépése esetén a hivatalos személy valami olyat tesz, amire egyébként jogszabályi felhatalmazása, jogosultsága nincs, tehát a jogtalan előnyért olyat tett, amire hivatali működése nem terjed ki.

A hivatali hatáskör túllépése kiemelt, nevesített

kötelességszegésnek tekinthető. „A hatáskör túllépése a hivatalos személy jogszerű működése kapcsán az ügyintézői – döntési jogkörének túllépését jelenti.” 85 Hivatali helyzettel egyéb módón visszaélés esetén tulajdonképpen a hivatalos személy a működésével összefüggésben megillető jogosítványokat jogszabály illetve rendeltetés ellenesen gyakorolja. Ez a fordulat is nevesített, kiemelt kötelességszegésnek minősül. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.86 Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. 87 Vagyis az utolsó két minősített eset megállapításához az szükséges, hogy az értelmező rendelkezésben megjelölt általános feltételek fennálljanak. Az egység – többség - halmazat tana vonatkozásában a következőket emelném ki. Ugyanazon személytől az előny kérése és elfogadása természetes egységet alkot. Folytatólagosan elkövetett vesztegetés ugyanazon személytől rövid időközökben többszöri előny kérése vagy elfogadása, függetlenül attól, hogy ugyanazon ügyben vagy több különböző ügyben kerül rá sor. A rendbeliség kérdése az ügyfelek számához és nem az ügyekhez igazodik, vagyis annyi rendbeli vesztegetést követ el a hivatalos személy, ahány ügyféltől történik a jogtalan előny kérése vagy elfogadása. „Bűnhalmazat létesül azonban – az ügyfelek számának megfelelően –

85

Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 358.old. Btk. 137. § 7. pont 87 Btk. 137. § 9. pont 86

30

ugyanabban az ügyben több ügyféltől történő jogtalan előny kérése stb. esetén” 88 Nem valósítja meg a befolyással üzérkedés bűntette mellett a vesztegetés bűntettét is az a hivatalos személy, aki anyagi előny ellenében olyan ügy befolyásolásának a látszatát kelti, amely nincs összefüggésben hivatali működésével. (EH 2010.2208) Végezetül meg kell emlékezni a büntethetőséget megszüntető okról, ugyanis a 250. § (3) esetét kivéve, a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben pedig mellőzhető, ha az elkövető a cselekményt mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. A törvény a passzív és aktív vesztegetőnek is biztosítja a büntetlenség lehetőségét.

4.4 Aktív hivatali vesztegetés A további tényállások elemzése során az előzőekben írtak (pl. jogi tárgyról, elkövetési tárgyról, jogtalan előny fogalmáról, stb.) alapvetően irányadóak, és csupán az egyes eltéréseket, többletcselekmények szabályozását mutatom be. 253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

88

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: A Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 326.old.

31

Aktív vesztegetés esetén a vesztegető felelősségének megállapítását szabályozza a hatályos Büntető

Kódex, tehát

annak a felelősségét, aki a hivatalos személyt

(megvesztegetett) kívánja megvesztegetni. „A vesztegetési bűncselekmények megvalósulása jellemzően két személy (személyi kör) között történik: egyrészt akit megvesztegetnek (passzív vesztegetés), másrészt, aki veszteget (aktív vesztegetés).”89 „Az egyik szereplő az, akinek valamilyen szempontból a döntése fontos: ő a vesztegető, a másik szereplő az, aki a döntés meghozatalára jogosult: ő a megvesztegetett személy.” 90 Az aktív vesztegetésnek álláspontom szerint két formája van, az egyik esetében a „hagyományos” vesztegetőt rendeli büntetni a jogalkotó, míg a másik esetben a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően tulajdonképpen a vállalatok vezetőinek a felelősségre vonásáról van szó. „Az Európai Közösségek tisztségviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 6. cikke rendelkezik a vállalkozások vezetőinek büntetőjogi felelősségéről, amennyiben a felügyeletük vagy ellenőrzésük alá tartozó személy a vállalkozások érdekében eljárva aktív vesztegetést követ el.”91 A bűncselekmény elkövetési magatartásai:  jogtalan előny adása  jogtalan előny ígérése  felügyeleti kötelezettség teljesítésének elmulasztása  ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása A jogtalan előny adása vagy ígérése a hivatalos személynek történik, vagy a hivatalos személyre tekintettel olyan harmadik személynek, akiről azt feltételezi az aktív vesztegető, hogy hatással, befolyással lehet a hivatalos személyre, illetve annak eljárására, működésére. „Az előnyt nem csak a hivatalos személynek lehet adni (ígérni), hanem másnak is. A tényállás megvalósulásához a harmadik személynek sem kell elfogadni az előnyt” 92 E fordulatnál kell 89

Görgényi Ilona: Büntetőjogi tendenciák a vesztegetés kriminalizálása területén az európai uniós és más nemzetközi dokumentumok tükrében In: (Lévay Miklós Szerk.) Az európai unióhoz való csatlakozás kihívásai a bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén, Bűnügyi Tudományi Közlemények, No.7., Bíbor kiadó, Miskolc, 2004, 67.old. 90 Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László, Hornyák Szabolcs (Szerk.) Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006, 13.old. 91 Nagy Ferenc (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 363.old. 92 Kis Norbert (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008,

32

kiemelni a Kúria93 Büntető Kollégiumi Véleményét. Aki másnak vagyoni vagy nem vagyoni előnyt azért ad, hogy ügyének kedvező elintézése céljából azt az eljáró hivatalos személynek juttassa: hivatali vesztegetés (Btk. 253. §) miatt vonható felelősségre, abban az esetben is, ha az előny átvevője csupán állította, illetve csupán azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni; s így az átvevő cselekménye a Btk. 256. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint hivatali befolyással üzérkedés bűntettének minősül. (BKv 13.) Azaz azt mondhatjuk, hogy a befolyással üzérkedés esetén az üzérkedőt vonják felelősségre és nem a befolyással üzérkedő „ügyfelét”, azonban ha más bűncselekmény fogalmi elemeit megvalósította, akkor az „ügyfelet” is felelősségre kell vonni. Ez akkor lesz releváns, ha a befolyással üzérkedő „ügyfélről” megállapítható az, hogy a jogtalan előnyt azért adta a befolyással üzérkedő személynek, hogy az hivatalos személyt vesztegessen meg. Ebben az esetben az „ügyfél” a Btk. 253.§ - a szerint minősülő aktív hivatali vesztegetésért felel. A jogtalan előny adásának vagy ígérésének súlyosabb formája az, amikor ehhez még célzat is társul, vagyis amikor az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. „Minősített eset valósul meg, ha az elkövető az előnyt azzal a speciális célzattal adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.” 94 A hivatalos személynek vagy a harmadik személynek nem kell elfogadni az előnyt, elegendő, ha a szándékról tudomást szerez, még ha a címzetthez el is jut, de az visszautasítja az előnyt, a bűncselekmény akkor is megvalósul, mivel a vesztegetés eredményt nem tartalmazó bűncselekmény. Egyébként a passzív – aktív vesztegetés viszonya komplementer, kiegészítő jellegű, ebből is adódik az, hogy őket egymástól függetlenül is felelősségre lehet vonni. A felügyeletei vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása95 esetén az, az élethelyzet kerül kriminalizálásra, amikor valamely gazdálkodó szervezet tagja, vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében, javára követi el az aktív hivatali vesztegetést, és ennek az elkövetését a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeleti vagy ellenőrzési joggal rendelkező tagja, dolgozója megakadályozhatta volna, ha felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét teljesítette volna. Tehát itt mulasztásért áll fenn a három személyi kör felelőssége. „Ezen egyezménynek való megfelelés érdekében a Btk.-t módosító 2001. évi CXXI. törvény a kriminalizáció új 93

Jogelődje a Legfelsőbb Bíróság Nagy Ferenc (Szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2008, 362.old. 95 A 2001.évi CXXI. törvénnyel került be a Büntető Törvénykönyvbe. 94

33

formájaként beiktatta a 253. § -ba a (3) és (4) bekezdést, megteremtve az aktív hivatali vesztegetés esetében a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a gazdálkodó szerv vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója tekintetében.”96 A bűncselekmény alanya: Az (1) és (2) bekezdés alanya bárki lehet, tehát delictum commune. A (3) és (4) bekezdés alanya viszont már csak meghatározott személyi kör lehet, nevezetesen a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeletre vagy ellenőrzésre feljogosított tagja vagy dolgozója, tehát ebben a vonatkozásban a bűncselekmény delictum proprium. Az, hogy büntetőjogi

értelemben

mi

minősül

gazdálkodó

szervezetnek,

a

Btk.

értelmező

rendelkezéseiből tudhatjuk meg. Gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.97 Vezetőnek minősül mindenki, aki irányítási, igazgatási joggal rendelkezik az adott gazdálkodó szervezetnél. A Bűnösség: kérdése szintén komplex, az (1) bekezdés megvalósítható egyenes és eshetőleges szándékkal is a (2) bekezdés kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg, mivel célzatot tartalmazz, a (3) bekezdés egyenes és eshetőleges szándékkal is a (4) bekezdés gondatlanságból követhető el. „Mind a szándékosság és gondatlanság büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.”98 Minősített esetről azt mondhatjuk, hogy a (2) bekezdést annak tekinthetjük, hiszen a jogtalan előny adásán illetve ígéretén túl, egy többlet elemre, a célzatra van szükség, nevezetesen arra, hogy az elkövetési magatartást az elkövető annak érdekében fejti ki, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. A szigorítás a szankciókban érhető tetten, hiszen három évig terjedő szabadságvesztés helyett ebben az esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a vesztegető az előnyt azért adja vagy

96

Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU-csatlakozás, In: (Bragyova András szerk.) Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003, 204.old. 97 Btk. 137. § 19. pont 98 Katalin Ligeti: Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests In: (Zlata Durdevic ed.) Austian – Croatian Association of European Criminal Law, 2006, 92.p.

34

ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.”99 A rendbeliség kérdésénél azt emelném ki, hogy az a hivatalos személyek számához igazodik. Ebből következik az, hogy ugyanabban az ügyben ugyannak az egy hivatalos személynek előny ígérése vagy adása egységet képez, viszont több hivatalos személynek ugyanabban az ügyben az előny ígérése vagy adása már halmazatot alkot. Folytatólagosan elkövetett aktív vesztegetésről beszélhetünk akkor, ha a ugyanazon hivatalos személy részére rövid időközönként többszöri jogtalan előny adására vagy ígérésére kerül sor. Hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés bűntettének bűnhalmazata megállapításának van helye, ha az adóellenőr arra kéri az adóellenőrként dolgozó munkatársát, hogy a II. r. vádlott adóellenőrzése során ne tegyen elmarasztaló megállapításokat, majd két nap múlva e munkatársának 1 millió forintot ígér arra az esetre, ha a II. r. vádlottnál elrendelt adóellenőrzést a hivatali kötelességét megszegve nullás eredménnyel zárja le. (BH 2008. 9. 236)

4.5 A passzív gazdasági vesztegetés Btk.251.§(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy az egyesületnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény jogi tárgyával kapcsolatban alapvetően az eddig írtak irányadóak, azzal, hogy itt a tényállásban meghatározott szervek, azaz a költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek és az egyesületek szabályszerű működése a védendő érték. „A bűncselekmény jogi tárgya a költségvetési szervekben, gazdálkodó és társadalmi szervezetekben működő személyek szabályszerű és előnnyel való befolyásolástól mentes, tárgyilagos működése, illetőleg az ezzel kapcsolatos közbizalom.”100 Elkövetési magatartás: A már megismert fordulatok az irányadóak itt is, vagyis: 99

Kis Norbert (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Tankönyve Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008, 100 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 365.old.

35

 jogtalan előny kérése  jogtalan előny illetve annak ígéretének elfogadása + kötelességének megszegéséért célzat  jogtalan előny kérőjével

vagy elfogadójával egyetértés + kötelességének

megszegéséért célzat Az első fordulat alapján bűncselekménynek minősül a jogtalan előny kérése, ha az a vesztegető működésével kapcsolatban történik. A többi fordulat, tehát jogtalan előny illetve annak ígérete és a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés önmagában nem minősül delictumnak, ahhoz egy speciális célzatra van szükség, nevezetesen arra, hogy ezeket a cselekményeket kötelességének megszegéséért kövesse el. A kötelességét ténylegesen nem kell megszegnie, elegendő az erre irányuló célzat, ugyanis, ha megszegi akkor az már a minősített esetet fogja megvalósítani. A bűncselekmény alanya: három speciális szervezet tagja vagy dolgozója követheti el. 1.Költségvetési szerv: Jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, valamint vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.101 2.Gazdálkodó szervezet: A fogalmat a Btk. 137. § 19. pontja határozza meg, amit fentebb már részleteztem, ezért az ismétlés elkerülése végett itt nem térek ki a fogalom meghatározására. 3.Egyesület: A 2011. évi CLXXV. törvény 80. § c – d pontjai a társadalmi szervezet fogalmát az egyesület fogalmára módosította és iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe 2011. december 22. napjától hatályosan. Az egyesület olyan, Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai

101

A 2011.évi CXCV. törvény 7. § (1) és (2) bekezdés.

36

tevékenységét.102 Az egyesület jogi személy. Az egyesülési jog alapján a természetes személyek, valamint tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Egyébként korábban a Btk. a társadalmi szervezet fogalmát használta. Bűnösség: Az első fordulat szándékosan, egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósítható, míg a többi fordulat a célzatra (kötelessége megszegése érdekében) kizárólag egyenes szándékkal követhető el. Minősített esetek: Súlyosabban minősül, ha a passzív vesztegető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, és még súlyosabban minősül, ha fontosabb ügyben történik a kötelességszegés, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el a vesztegetést. E minősítő körülmények magyarázatára a korábban leírtak megfelelően alkalmazandók. Büntethetőséget megszüntető ok az (1) bekezdés vonatkozásában, ha az elkövető mielőtt az a cselekményt mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja és az elkövetés körülményeit feltárja. A minősített körülmények vonatkozásában azonban a büntethetőségi ok nem áll fenn! Btk. 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy az egyesületnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A soron következő tényállásoknál az ismétlések elkerülése végett csupán az eltéréseket, sajátosságokat kívánom megjegyezni. Az elkövetési magatartás vonatkozásában azt emelném ki, hogy minden fordulat önmagában megvalósítja a bűncselekményt, az előző passzív gazdasági vesztegetés 102

A Polgári Törvénykönyv 61. § (1) bekezdés

37

tényállásával szemben itt már nem követelmény az, hogy a jogtalan előny vagy annak ígéretének elfogadásához illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértéshez kapcsolódjon speciális célzatként a kötelessége megszegéséért fordulat, hanem célzat nélkül is bűncselekménynek minősül. A bűncselekmény alanya kizárólag a tényállásban felsorolt szervezetek önálló intézkedésre jogosult dolgozója vagy tagja lehet. Arra vonatkozóan, hogy ki minősül ilyen személynek tételes, taxatív felsorolás nincs. Azt kell alapvetően vizsgálni, hogy a személy rendelkezik – e, olyan jogosítványokkal, amelyek alapján érdemi döntések meghozatalára, más személyek jogait, törvényes érdekeit érintő releváns döntéseket meghozhat. Az irányadó ítélkezési gyakorlat alapján nem azt kell figyelembe venni, hogy a vizsgálandó személynek mi a beosztása, pozíciója, munkaköre, hanem az őt ténylegesen megillető jogosítványok alapján kell értékelni, hogy önálló intézkedésre jogosultnak tekintendő-e vagy sem. Megvalósítja a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetést az a bank-vezérigazgató, aki a pénzintézethez forduló, a kényszerhelyzetben lévő személyeknek nyújtandó hitel engedélyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az annak segítségével megvalósított cég vagyonának egy részét ingyenesen vagy jelképes ellenérték fejében az általa megjelölt gazdálkodó szerv tulajdonába adja (BH 2000. 238) Ezt a bűncselekményt csak szándékosan, annak mindkét formája alapján el lehet követni. Minősítő körülmény a passzív gazdasági vesztegetés előző, enyhébb alakzatához hasonlóan, ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, illetve ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A Btk. 255/A. § alapján biztosított büntethetőséget megszüntető ok csupán az (1) bekezdés esetén kerülhet szóba, a minősített eseteket megvalósító elkövető arra nem hivatkozhat.

38

4.6 Aktív gazdasági vesztegetés Btk. 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.

Kiemelendő, hogy a tényállás megvalósításához, az elkövetési magatartáshoz (jogtalan előny adása, ígérése) célzat kapcsolódik.(azért, hogy a kötelességét megszegje) Ebből az következik, hogy célzatos bűncselekményről van, ami a bűnösség vonatkozásában azt jelenti, hogy kizárólag egyenes szándékkal követhető el ez a bűncselekmény. „A 254. § -ba ütköző bűncselekmény elkövetője azt kívánja – a 253. § (2) bekezdés I. fordulatának elkövetőjéhez hasonlóan -, hogy a megvesztegetett személy kötelességszegés árán intézkedjék.” 103 Önmagában tehát a jogtalan előny adása vagy ígérése nem minősül delictumnak, csak akkor, ha azt a tényállásban rögzített céllal követik el. „A bűncselekmény csak szándékosan és célzatosan követhető el. A célzat speciális: a kötelességszegésre indítás, és ennek fennállásához értelemszerűen nem szükséges az, hogy az ügyintézőben a kötelességszegésre vonatkozó hajlandóságot ki is alakítsa.” 104 A bűncselekmény alanya tekintetében a fent írtak irányadóak, valamint az alany vonatkozásában az ítélkezési gyakorlatot emelném ki: A vesztegetés törvényi tényállásában szereplő gazdálkodó szerv "dolgozója" alatt nemcsak a szervnél munkaviszony keretében munkát végző személy, hanem az olyan személy is értendő, aki munkaviszonyra jellemző sajátosságokat mutató jogviszony keretében fejti ki tevékenységét. (EH 2012.11.B28) Minősített esetről akkor beszélünk, ha az előny adása vagy ígérése a három alanyi körön belül önálló intézkedésre jogosult dolgozónak vagy tagnak történik. . A vesztegetés annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány személynek adják vagy ígérik a jogtalan előnyt. (BH 2006.6.178)

103

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 334.old. 104 Nagy Ferenc (Szerk.) A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, 369.old.

39

Az elkövető hivatkozhat a büntethetőséget megszüntető okra, akkor, ha a cselekményt mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

4.7 Hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés Btk. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el. A nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a Btk.-ba ezt a bűncselekményt. A jogalkotó a tényállás megalkotásával az igazságszolgáltatás zavartalan működését kívánta biztosítani. „A bűncselekmény jogi tárgya az állam igazságszolgáltatási feladatainak szabályszerű, befolyástól mentes ellátásába vetett bizalom”105 A tényállás megszakítja az eddig megszokott logikai sorrendet, és először az aktív, és csak a (2) bekezdésben a passzív alakzatot szabályozza. Ez a jogalkotói prioritást fejezi ki. „Az (1) bekezdés az aktív vesztegetőt bünteti. A (2) bekezdés a passzív vesztegetőt bünteti.”106 Az elkövetési magatartás aktív oldalon jogtalan előny adása, passzív oldalon jogtalan előny elfogadása. Mindkét oldalon az elkövetési magatartáshoz speciális célzat kapcsolódik. Az elkövető a cselekményét azért követi el, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse. Aktív oldalon „az elkövető nem közvetlenül a hatóság illetve a hatóság tagjainak működését, hanem az eljárás résztvevőit befolyásolja a jogtalan előny adásával, mégpedig azzal a céllal, hogy törvényes jogaikat ne gyakorolják vagy kötelezettségeit ne teljesítsék.” 107 Tényként megállapítható, hogy célzatos bűncselekményről van szó, ebből logikailag következik, hogy csakis egyenes szándékkal valósítható meg a bűncselekmény. A bűncselekmény alanya aktív oldalon bárki lehet, passzív oldalon csak az lehet, akinek a bírósági vagy más hatósági eljárásban 105

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, Budapest, 2009, 335.old. 106 Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és Könyvkiadó Kft, 616/42.old. 107 Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és Könyvkiadó Kft, 616/42. old.

40

törvényes jogai vagy kötelezettségei vannak. A büntethetőséget megszüntető ok lehetősége aktív és passzív vesztegető esetében is fennáll.

4.8. Vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban A korábban már ismertetett nemzetközi egyezményekben rögzített sztenderdeknek köszönhetően az 1998. évi LXXXVII. törvény megalkotta a Btk. XV. fejezetének VIII. címét a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. E fejezet a vesztegetés hivatali és gazdasági alakzatait egyaránt büntetni rendeli. A hivatali vesztegetés aktív – passzív formáját is szabályozza, valamint a gazdasági vesztegetésnek is van aktív – passzív alakzata. Az aktív – passzív sorrend szintén nemzetközi hatásra a jogalkotó prioritását fejezi ki. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés tényállásai a hazai vesztegetés tényállásainak tükörképe. Az aktív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása a következő képet mutatja: Btk. 258/B. § (1) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. A tényállás értelmezéséhez az aktív hivatali vesztegetésnél leírtak megfelelően alkalmazandóak a következő megjegyzések mellett. Látható, hogy a tényállás a 253. § tükörképe, annyi különbség van csupán, hogy akinek a működésével kapcsolatban a bűncselekményt elkövetik az külföldi hivatalos személy. Ennek meghatározása szintén egyszerű a Btk.-t az értelmező rendelkezéseknél kell kinyitni. Külföldi hivatalos személy: külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik. 108 A szankciók vonatkozásában kiemelném, hogy az alapeset és a minősített eset is az aktív hivatali vesztegetés (253.§) büntetési tételeivel fenyegetett. „A büntetőjogi tilalmazottság során azt a 108

Büntető Törvénykönyv 137. § 3. pont.

41

nemzetközi elvárást kellett szem előtt tartani, hogy a szankciók hasonlatosak legyenek a hazai hivatalos személyek megvesztegetése esetén alkalmazhatókkal.”109 A vállalatok vezetőinek, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja felelőssége szintén fennáll, ha a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban aktív hivatali vesztegetést követ el a gazdálkodó szervezet dolgozója vagy tagja és a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. A tényállást (Btk. 258/B.§ (3) – (4) bekezdések) a teljes egybevágóság (Btk. 253. § (3) – (4) bekezdések) miatt nem kívánom itt megismételni. Az aktív gazdasági vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása szintén teljesen egyező, annyi eltéréssel csupán, hogy itt (Btk. 258/C. §) csak a külföldi gazdálkodó szervezet szerepel, szemben az aktív gazdasági vesztegetéssel (254. §), ahol szerepel még a költségvetési szerv és a társadalmi szervezet. Külföldi gazdálkodó szervezetnek minősül az, a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.110 A passzív hivatali vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban tényállása (Btk. 258/D. §) szintén teljes mértékben megfelel a passzív hivatali vesztegetés (Btk. 250. §), annyi megszorítással, hogy a minősített esetek köre szűkebb, hiszen minősített körülmény a hivatali kötelesség megszegése, hatáskör túllépése, hivatali helyzettel egyébként visszaélés, valamint a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés. (vagyis nem jelenik meg a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el minősítő körülmények.)

A Btk. 258/C.§ (3) és (4) bekezdései szabályozzák a passzív gazdasági vesztegetés, amely 2012. januárt elsejétől minősül bűncselekmények. Minősített esetei a kötelességszegés, bűnszövetség, üzletszerűség. Egyebekben az eddig kifejtettek megfelelően irányadóak.

109

Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex kiadó, 2009, 341.old. 110 Büntető Törvénykönyv 258/G. §.

42

4.9 Az új Btk. változásai, novumai Az új Büntető Törvénykönyv létrehoz egy fejezetet, a XXVII. fejezetet, amely a korrupciós bűncselekmények elnevezést kapja. Vagyis újdonságként megállapítható, hogy nem két címben, hanem egy önálló, külön fejezetben kerülnek szabályozásra a korrupciós tényállások. Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, vagyis a „kétnyomú”, két külön címben történő szabályozás megszűnik, és az új törvény a közélet tisztasága elleni bűncselekmények fogalmat elhagyja. Álláspontom szerint az új Btk. szerkezeti egyszerűsítése üdvözlendő, az asszimiláció elve teljes egészében meg fog valósulni, vagyis a hazai és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények tényállásai már nem csak tartalmilag, hanem szerkezetileg is azonosak, tükörképek lesznek, ezzel maradéktalanul eleget téve a nemzetközi sztenderdeknek. Megváltozik a jogalkotó prioritási sorrendje szintén a nemzetközi kívánalmakra figyelemmel. Először a gazdasági vesztegetés kerül kriminalizálásra összhangban azzal a nemzetközi tendenciával, hogy a magánszektorban elkövetett vesztegetés kiemelt figyelmet kap és jelentősége előtérbe került. A hivatali vesztegetés szabályozására másodlagosan kerül sor. Mind a gazdasági vesztegetés (ahol egyébként az új Btk. elhagyja a gazdasági szó kitételt, és csupán vesztegetés lesz a bűncselekmény neve), mind a hivatali vesztegetés esetén először az aktív, utána a passzív alakzat kerül kriminalizálásra. Aktív alakzatok tényállása a vesztegetés, és a hivatali vesztegetés a passzív alakzatok a vesztegetés elfogadása és a hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekmények lesznek. Az Új Btk. szemben a hatályos joganyaggal a büntethetőséget megszüntető ok helyett a büntetés korlátlan enyhítése vagy mellőzése kedvezményt vezeti be. Ezt azt jelenti, hogy a büntetés alóli mentesség nem automatikus, nem teljes lesz, hanem a bíróság egyedi mérlegelésétől függően fog alakulni az, hogy alkalmazásra kerül-e ez a kedvezmény, mint lehetőség, és ha alkalmazásra kerül, abban az esetben milyen mértékben. Ugyanakkor „A törvény értelmében változatlanul nincs konkrét időbeli korlátja a bűncselekmény bejelentésének, mivel ez a kedvezmény a vesztegetés sikeres felderítéséhez fűződő érdekre tekintettel mindaddig indokolható, amíg az adott bűncselekmény más forrásból a hatóság tudomására nem jut.”111

111

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész, a 2012. évi C. törvény alapján, HVG – ORAC Lap – és Könyvkiadó, Budapest, 2012. 430.old.

43

A fejezet első delictuma a vesztegetés,112 amely a jelenleg hatályos Btk. gazdasági vesztegetés bűncselekményi kört öleli fel. A tényállás változatásai a következő képet mutatják. A bűncselekmény elnevezése „gazdasági vesztegetés” helyett „vesztegetés” lesz. A „költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület dolgozója vagy tagja” kifejezés helyébe az „az adott szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy” kitétel kerül. A módosítás magyarázata egyrészt abban keresendő, hogy a jogalkotó megítélése szerint a „dolgozó” kifejezés elavult, másrészt pedig az új kifejezés sokkal tágabb elkövetői kört jelent, vagyis megállapítom, hogy a büntetőjog hatóköre tágul. A büntetőjog szigorítása figyelhető meg az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatos elkövetés esetén is, mivel a büntetési tétele megemelkedik, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Büntető Kódex. A minősített esetek rendszerében fontos változás, hogy egy minősítő körülmény kikerül, míg két új minősítő körülmény bekerül a Törvénykönyvbe. Megszűnik a „a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy” általi elkövetési alakzat, mert a jogalkotó megítélése alapján, ez túl bizonytalan fogalom, (ezáltal a jogbiztonság iránti vágy nem biztos, hogy maradéktalanul teljesül) és az ítélkezési gyakorlat, amely tulajdonképpen megtölti ezt a fogalmat tartalommal nem egységes. Ez a módosítás véleményem szerint üdvözlendő, mert ezáltal, a pontos törvényi meghatározottság követelménye sokkal következetesebben érvényesülhet. Bevezetésre kerül ugyanakkor két minősítő körülmény a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés,113 vagyis a büntetőjog szigorodása ismételten megfigyelhető. Az Új Btk. XXVII. fejezetének soron következő tényállása a vesztegetés elfogadása, 114 amely a passzív gazdasági vesztegetést jelenti. A hatályos Btk. a passzív gazdasági vesztegetést két külön tényállásban szabályozza, önálló tényállásban az önálló intézkedésre jogosult személy általi elkövetést, az Új Btk. ezt megszüntetni – álláspontom szerint logikusan- és összevonja a két tényállást egy tényállássá, ahol az önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett alakzat, mint minősítő körülmény szerepel. Egyebekben, ugyanazokat a módosításokat hajtja végre a jogalkotó, mint az előző tényállásban szereplő, aktív alakzatban.

112

Új Btk. 290.§ A fogalmak vonatkozásában a hatályos Btk. 137.§ szerinti értelmező rendelkezések valamint a dolgozatban korábban kifejtettek az irányadóak. 114 Új Btk. 291.§ 113

44

A következő bűncselekmény a hivatali vesztegetés,115 amely a hivatali vesztegetés aktív alakzatát öleli fel. Módosítás az elkövetési magtartás vonatkozásában emelendő ki, ami kiegészül egyrészt a befolyásolni törekszik kifejezéssel, mivel az előny adása vagy ígérése azért történik, hogy a hivatalos személy működését befolyásolják, másrészt a jogtalan kitétel kikerül az előny szó elől, mert a jogalkotó feleslegesnek tartja a jogtalanságot külön kiemelni, hiszen az aktív vesztegető tekintetében mindenképpen az addiginál kedvezőbb állapotot idéz elő az előny átadása vagy ígérése. A fejezet következő tényállása a hivatali vesztegetés elfogadása,

116

ahol a

módosítások vonatkozásában az eddig kifejtettek az irányadóak. Lényeges változás, hogy a hatályos Btk. a bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetést egy tényállásban szabályozza, addig az Új Btk. két külön szakaszban fogalmazza ezt a bűncselekményt, először a logikai sorrendnek megfelelően az aktív alakzatot, másodlagosan a passzív alakzatot. Így az Új Büntető Kódex ismeri a Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban117 bűncselekményt és a Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban118 delictumot. A 295.§ új bekezdéssel bővül, ami a nemzetközi bíróság előtt elkövetett vesztegetést rendelni büntetni. A 296.§ elkövetési magatartása bővül, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerinti előny elfogadása kiegészül az előny ígéretének elfogadásával. További változás, hogy a büntetési tételkeret szigorodik, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lesz a 296.§, További változás, hogy új önálló bűncselekményként kerül bevezetésre a befolyás vásárlása119 tényállás, amelynek elkövetési magatartása már a hatályos Büntető Kódex szerint is büntetendő 2012. január elsejei hatállyal. Ebben az esetben a jogalkotó a befolyással üzérkedő „ügyfelét” rendeli büntetni, amely kapcsolatot a büntetőjog évszázadok óta nem büntette,120 vagyis megállapítható a hazai büntetőjog határozott szigorodása.

115

Új Btk. 293.§ Új Btk. 294.§ 117 Új Btk. 295.§ 118 Új Btk. 296.§ 119 Új Btk. 298.§ 120 Lásd a dolgozat I. fejezetét, ahol a kérdéskör részletesebben kifejtésre került. 116

45

5. A vagyongazdálkodással összefüggő korrupció Ez a fejezet alapvetően az állami számvevőszék integritás projekt, mint európai uniós kiemelt

projektről készült

tanulmánykötetek

megállapításain

alapszik.

Az

Állami

Számvevőszék a Holland Királyság Számvevőszékétől átvett és elsajátított ismertek birtokában a hazai költségvetési szervek működésének korrupciós szempontú feltérképezését tűzte ki célul. A fejezet a vagyongazdálkodással összefüggő korrupció alapvető összefüggéseire mutat rá, különös tekintettel a költségvetési szervek vonatkozásában. Az Integritás projekt alapvető módszere az önkéntességen alapuló adatszolgáltatásokból a korrupciós kockázati tényezők feltárása - amely faktorokat három csoportba sorolhatunk, nevezetesen eredendő veszélyeztetettségi, veszélyeztetettséget növelő, valamint a belső és külső ellenőrzés hiányából származó tényezők – és ebből következtetések levonása. A vagyongazdálkodás, mint korrupciós faktor a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők csoportjába sorolandó. Minden költségvetési szervnek szüksége van feladatai ellátáshoz bizonyos anyagi javakhoz, vagyis azt mondhatjuk, hogy a vagyongazdálkodás célja az adott költségvetési szerv feladatainak ellátása. A vagyongazdálkodás szempontjából a költségvetési szerveket két csoportra oszthatjuk fel: az önállóan működő költségvetési szervek és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.121 Az önállóan működő költségvetési szervek vonatkozásában a vagyongazdálkodással kapcsolatos korrupciónak nincs relevanciája, mivel ezek a szervek nem rendelkeznek önálló gazdasági egységgel, a vagyongazdálkodásuk egy másik költségvetési szervben jelennek meg. Az önállóan gazdálkodó és működő szervek azonban már szóba jöhetnek. A költségvetési szervek kiadásai ismét két csoportra bonthatók, úgy, mint a személyi kiadások és a dologi, beruházási kiadások. A mérlegelési jogkör a választó vonal, amely lehetővé teszi a korrupció elkövetését. Így az a megállapítás tehető, hogy a személyi kiadások alapvetően nem szabad felhasználásúak, azonban a beruházásoknál, egyéb dologi jellegű kiadásoknál már megjelenik a diszkrecionális jelleg, ami lehetőséget ad a kriminális korrupció elkövetésére.

121

A 2011. évi CXCV. államháztartásról szóló törvény 10.§ (1) bekezdés.

46

A korrupcióra való hajlamot két tényező növeli, az egyik a vagyon nagysága, a másik pedig a gazdálkodás gyakorisága. „Az egyik tényező a kezelt, illetőleg az adott szerv gazdálkodására szánt vagyon nagysága, a másik tényező, amely potenciális korrupciós veszélyforrás, a vagyongazdálkodás rendszeressége.” 122A visszaélés a gyakorlatban a következő területeken jelenik meg: a költségvetési szerv valamely ingatlana, értékpapírja feletti rendelkezés során, vételi, elővásárlási jog gyakorlása során, koncessziós szerződés alkalmával, PPP – konstrukcióban, kiszervezés során. Vagyis összefoglalóan azt a konklúziót állapítom meg, hogy a vagyongazdálkodással összefüggő korrupció az önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szerveknél jelenik meg markánsan, a bűncselekmény tárgya pedig azon vagyongazdálkodási elemek ahol a mérlegelési lehetőség, a diszkrecionális elem előfordul, vagyis a beruházások, dologi kiadások vonatkozásban.

122

Madai Sándor: A költségvetési szervek vagyongazdálkodásával kapcsolatos korrupciós bűncselekmények Magyarországon – összefüggések a költségvetési szervek körében felmért korrupciós kockázati tényezőkkel In Szente Zoltán (Szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, gyűjteményes tanulmánykötet a 2011. évi integritás felmérés adataiból, Árop – 1.2.4 – 09 – 2009 – 0002. számú európai uniós kiemelt projekt, 71. old.

47

6. A korrupció megelőzésének eszköztára A dolgozatom ezen részében azt vizsgálom, hogy a korrupciós cselekmények hatékony leküzdése érdekében milyen eszközöket tudunk igénybe venni. Cesare Beccaria tanításából érdemes kiindulni, miszerint sokkal jobb a bűncselekmény elkövetését megelőzni, mint büntetni, ha pedig már elkövetésre került a cselekmény, akkor nem a büntetés súlyossága, hanem a büntetés elkerülhetetlensége, elmaradhatatlansága a legfontosabb szempont a bűnmegelőzés során. A korrupció leküzdésére rendelkezésre álló eszközöket alapvetően két csoportba tudjunk osztani, úgy, mint a büntetőjogi eszközöket és a büntetőjogon kívüli eszközöket.

6.1. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszközei A korrupció elleni küzdelem büntetőjogi lehetősége tulajdonképpen a szankció kilátásba helyezése és alkalmazása. A büntetés kilátásba helyezésével egyrészt a potenciális elkövetőket kívánja a büntetőjog visszaszorítani, a Btk. tényállások megalkotásával a jogalkotó kifejezésre juttatja, hogy a cselekmény tiltott, társadalmilag nem kívánatos, és arra sarkalja a társadalom tagjait, hogy az elkövetést kerülje el (generális prevenció). A szankció alkalmazására viszont már akkor kerül sor, ha a tilalmazott cselekmény törvényi tényállása kimerítésre került, ebben az esetben az elkövetőt valamilyen joghátrány éri, annak érdekében, hogy a jövőben újabb bűncselekményt ne kövessen el. (speciális prevenció). Mindezt a célt a jogalkotó törvényi szinten is megfogalmazza. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 123 A büntetőjogi bűnmegelőzési eszközök hatékonyabb alkalmazása iránti igényként értékelhetőek az elmúlt évek törvényhozási folyamatai, amelyet megfigyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a büntetőjogi szigorodás irányába tolódunk el. Ezt tükrözi az újabb bűncselekmények törvényi tényállásainak megalkotása, a szigorodó büntetési tételkeretek, az elkövetési magatartások egyre szélesebb köre. Ez a büntetőjogi hatókör tágulása figyelhető meg a korrupciós bűncselekmények terén is: újabb törvényi tényállás a befolyás vásárlása, melynek 123

Btk. 37. §

48

megalkotásával olyan cselekményt

kriminalizált

a magyar törvényhozó, amely

évszázadokon keresztül nem minősült bűncselekménynek. A nemzetközi kapcsolatokban elkövetett gazdasági vesztegetés szintén szélesebb körű lett, immár ugyanis az aktív alakzaton túlmenően a passzív elkövetési változat is büntetendő cselekmény. Vagyis, megállapíthatjuk a korrupció elleni küzdelem büntetőjogi eszköztárának felértékelődését. Önmagában azonban, az ilyen büntetőjogi fenyegetettség nem elegendő egy olyan bűncselekmény

visszaszorítására,

amely

a

társadalom

minden

szegmensében

„rejtőzködik.” Ezért a jogi eszközökön kívül (szűkebb értelemben büntetőjogi eszközök) de tágabb értelemben különböző rendészeti, közigazgatási eszközökön kívül, további lehetőségeket kell feltérképezni, ez pedig átvisz minket a jogon kívüli eszközökre.

6.2. A korrupció elleni küzdelem büntetőjogon kívüli eszközei Ebben az alfejezetben azokat a kormány által indított stratégiai programokat, terveket ismertetem, amelyek kidolgozásával a kormány megpróbált hatékonyan fellépni a korrupció elleni küzdelem színterén, majd pedig értékelem, hogy mennyire voltak ezek a célkitűzések eredményesek, és vajon mi lehetett az indoka az eredménynek. Ha az elmúlt tíz év magyarországi eseményeit vesszük alapul akkor azt mondhatjuk, hogy a 2002 – 2010 között hatalmon lévő kormány, és a 2010 –től kormányzó párt is nagy hangsúlyt fektetett a korrupció, mint szükségszerű társadalmi rossz leküzdése érdekében. Hangzatos ígéreteket tettek, azonban azt lehet kimutatni, hogy kevés olyan intézkedést hoztak, amelyek valóban eredményesnek mondhatóak. A teljesség igénye nélkül emelnék ki néhány intézkedést: 2007-ben a magyar kormány létrehozta az Antikorrupciós Koordinációs Testületet.124 „2007 augusztusában megkezdte működését az Antikorrupciós Koordinációs Testület.” 125 A szerv legfontosabb feladata a Kormány számára korrupcióellenes stratégia kidolgozása volt. „Bár a Kormány által létrehozott testület, de autonóm és nincs alárendelve a Kormánynak. A KKT azt az önálló feladatot kapta, hogy a Kormány számára dolgozzon ki egy korrupcióellenes stratégiát.”126 E szervnek mintegy előzményeként tekinthetünk a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért 2004-ben létrehozott szervet, aminek feladata szintén a 124

A 2003/2007 (V. 18) Korm. határozat hívta életre. Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi 2. szám, 85. oldal. 126 Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In:Csemáné Váradi Erika (szerk) Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5. szám, Bíbor kiadó, 2009, 61-62.old. 125

49

korrupció szabályozásának befolyásolása volt, például jogszabály – tervezetek véleményezése útján, de „mint a testület tagja, azt tudom mondani, hogy nem működött”127 vagyis a szerv képtelen volt eredményeket felmutatni a korrupció elleni küzdelemben. A 2010-es kormányváltás során szintén központi téma volt a korrupció felszámolása és a törvényhozás számtalan intézkedést hozott. Megalkották a Nemzeti Együttműködés Programját, melynek keretében a múltban történt korrupciós esetek kivizsgálását tűzték ki, létrehozták az elszámoltatási kormánybiztost, akinek a feljelentései alapján számtalan korrupciós ügyben indult büntetőeljárás, de csak nagyon kevés jutott el az ügyészi szakaszba és még kevesebb a bírósági szakaszba. Az ügyészség számára többlet anyagi eszközöket biztosítottak a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. „Az ügyészség jelentős többletforráshoz jutott, amelyet a korrupció elleni fellépéshez használhat fel. Ezek a források azonban a csak korrupció elleni utólagos fellépéshez nyújthatnak segítséget.”128 Megnövekedtek a megbízhatósági vizsgálatok számai a közszféra egyes kiemelten fontos területein. A korrupció megelőzését biztosító további eszközök lehetnek a nyilvánosság, az átláthatóság biztosítása, a különböző kontrollrendszerek kidolgozása, mint például az államháztartás ellenőrzésére felállított Állami Számvevőszék, a Transparency International jelentései, amelyeknek iránytűként kellene szolgálnia a jogalkotó és jogalkalmazó szervek számára. Megállapíthatjuk, hogy számtalan intézkedés született a korrupció visszaszorítására az elmúlt években, melyekről azt, hogy eredményesek voltak-e vagy sem, csak középtávon, néhány év elteltével tudunk megnyugtatóan állást foglalni, azonban magam kételyeket látok. Nem bízok abban, hogy a létrehozott intézmények sikeresek lesznek 129 ismerve a magyar politikai kultúra színvonalát, véleményem szerint továbbra is sürgető lenne, de lege ferenda hatékonyabb eszközrendszer létrehozása. Egy valamit azonban nem hagyhatunk számításon kívül, még ha valódi politikai akarat is születne a korrupció felszámolására, teljes mértékben lehetetlen, és naiv elvárás is lenne ez. Amíg a társadalom tagjainak a hozzáállása nem változik meg, amíg a kenőpénzek elfogadása ilyen erősen beidegződik a magyar társadalomban, amíg 127

Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In: Csemáné Váradi Erika: Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5.szám, Bíbor kiadó, 2009, 61.old. 128 Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi. 2. szám, 88. szám. 129 Úgy tűnik az elszámoltatási biztos intézményének sikertelensége is ezt a fenntartásomat látszik igazolni.

50

az egyéni gyarlóság megelőzi a közös érdeket, addig korrupciós cselekményekről gyakran fogunk hallani a média hírekben. A büntetőjognak pedig nem marad más lehetősége, mint, hogy teljesítse

a

legnagyobb

mértékben azt

az elvárt

követelményt,

hogy az

igazságszolgáltatás gépezetét működése hozza minden tudomásra jutott korrupciós cselekmény esetén. Az ügyészségnek pedig a biztosított többletforrásokat meglátásom szerint a felderítés, a bizonyíthatóság, a váderedményesség növelésére kellene fordítani, ami kérdéskör azonban már büntető eljárásjogi.

51

Összegzés A dolgozat elkészítésével a következő megállapítások és javaslatokat teszem: A tanulmány első fejezetében az érdekérvényesítés alapvető formáit ismertettem és egy lehetséges csoportosítást követtem, még pedig a legális és illegális eszközök közötti differenciálást. Megállapítottam, hogy a történelem kezdetétől a mai napig a vesztegetés a leggyakrabban előforduló korrupciós cselekmény. Bemutattam, hogy a befolyással üzérkedés esetén az üzérkedő cselekménye büntetendő, de a kezdetektől fogva úgy alakult, hogy az üzérkedő „ügyfelének” cselekménye nem büntetendő. A magyar büntetőjogban azonban 2012. január elsejétől már az „ügyfél” cselekménye is kriminális tekintettel a befolyás vásárlása tényállás Büntető Törvénykönyvbe foglalásával. Állásponton szerint, üdvözlendő a büntetőjogi szigorodás, ha mindez a jogállami büntetőjog alapelveinek maradéktalan figyelembe vételével történik. A második fejezetben a korrupció definícióját jártam körül. Kijelentem, hogy a korrupció kriminológiai fogalom és nem büntető anyagi jogi kategória! Büntetőjogi szempontból csupán a korrupciós bűncselekmények, mint gyűjtő és kisegítő fogalom használata helyes, amelyek a törvényben meghatározott cselekményeket foglalják magukba. Az Új Btk. fejezeti címként használja a korrupciós bűncselekmények fogalmat. Véleményem szerint nem helyes ez a szóhasználat, az új Büntető Kódexnek nem kellene még csak utalnia se a korrupció szóra! Helyesebb lenne, ha a közélet tisztasága elleni bűncselekmények lenne a fejezet címe. Ezt támasztja alá az is, hogy a hivatali visszaélés tényállása külön fejezetben kerül szabályozásra, azonban a szakirodalom a hivatali visszaélést is a korrupciós cselekmények közé sorolja, így az új Büntető Törvénykönyv pontatlan. A harmadik fejezetben a nemzetközi instrumentumok anyagi jogi szabályait, fejlődési tendenciáit és a magyar büntetőjogra gyakorolt hatását tártam az olvasó elé. A nemzetközi dokumentumokról azt mondhatjuk, hogy büntetőjog szigorodását eredményezték, a neorepresszív büntetőjogi fellépés megerősödését figyelhetjük meg. A dokumentumokból kirajzolódik az, hogy a magánszektorbeli korrupció visszaszorítása felértékelődött. A vesztegetés aktív alakzata prioritást élvez, az új Btk. erre figyelemmel már a vesztegetés valamennyi formájánál már az aktív alakzatot szabályozza elsődlegesen. A nemzetközi dokumentumoknak köszönhetően megjelenik a vikárius, helyettesítő felelősség (culpa in vigilando) a vállalatok vezetőinek felelősségre vonása során. Amíg az európai unió 52

szabályozása kezdetben szűkebb körű volt, csupán az unió pénzügyi érdekei vonatkozásában rendelte büntetni a vesztegetést, és majd csak később lett széles látókörű a szabályozás, addig az Európa Tanács már a kezdetektől széleskörűen közelítette meg a vesztegetés elleni fellépést. A magyar büntetőjog – figyelemmel az új Btk. rendelkezéseire - meglátásom szerint valamennyi nemzetközi sztenderdnek eleget tesz, a magyar büntetőjogi rendelkezéseket példaértékű módón harmonizálta a magyar jogalkotó a nemzetközi kötelezettségekhez. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a papíron létező szabályok érvényesülése során már kételyek merülnek fel, a Transparency International jelentéseiben foglalt kritikákat a magyar jogalkotó nem vagy nem feltétlenül teszi a magáévá. A pártok finanszírozásának átfogó újraszabályozása égetően sürgős lenne, azonban – a dolgozatomban említett okokból kifolyólag - a magyar jogalkotó nem látszik készen saját maga lehetőségeink önmérséklésére. A negyedik fejezetben a hatályos Btk. tényállásait elemeztem, valamint az új Btk. újdonságaira kívántam rámutatni. Itt a következőket emeltem ki. A tényállások a nemzetközi követelményekre tekintettel kerültek megalkotásra. A jelenleg hatályos Btk. is megvalósítja az asszimiláció elvét, vagyis azt, hogy a nemzeti és nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés egymás tükörképe legyen, ugyanakkor az új Btk. még markánsabban megvalósítja ezt a követelményt, megszüntetve a két külön címben történő szabályozást. Az új Btk. a nemzeti vesztegetés tényállásait szabályozza, és közvetlenül a tényállások után utal arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetésre megfelelően alkalmazandó a nemzeti vesztegetés tényállása. A magyar jogalkotó beépítette a Btk.-ba a vikárius, helyettesítő felelősséget, amely jogintézményről azt mondhatjuk, hogy a bűnösségen alapuló hagyományos magyar büntetőjogban rendszer idegen. Ahhoz, hogy az ilyen felelősség beiktatása összeegyeztethető legyen a bűnösségen alapuló jogállami büntetőjogi alapelvvel a jogalkotó azt a megoldást dolgozta ki, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, felügyeletre vagy ellenőrzésre jogosult tagja akkor tartozik helytállni a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója által a gazdálkodó szervezet érdekében elkövetett aktív vesztegetésért, ha felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítését elmulasztja, és a kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna. Tehát a jogalkotó egy gondatlan bűnösségű,

mulasztásos

bűncselekményt

alkotott

meg.

2012.

január

elsejétől

új

bűncselekményként került bevezetésre a befolyás vásárlása delictum – összefüggésben a büntetőjog szigorodásával - de új minősítő körülményeket is találhatunk. Az Új Btk.-ról összefoglalóan megállapítható, hogy lényeges szerkezeti egyszerűsítést valósít meg a könnyebben kezelhetőség érdekében, a büntethetőséget megszüntető ok helyett a büntetés 53

korlátlan enyhítésére vagy mellőzésére ad lehetőséget, a gazdasági – hivatali, aktív – passzív jogalkotói prioritás érvényesül, az egyes tényállásokon apró módosításokat eszközöl. Az ötödik fejezetben a költségvetési szervek vagyongazdálkodása és a korrupció közötti összefüggéseket

mutattam be. Megállapítható, hogy a vagyongazdálkodás

szempontjából a költségvetési szervek két csoportját különböztetjük meg, az önállóan működő illetve az önállóan működő és gazdálkodó szervek. A témánk vonatkozásában az önállóan működő és gazdálkodó szerveknek van jelentősége, hiszen ezek a költségvetési szervek rendelkeznek önálló vagyonelemekkel. A vagyonelemeket ismét két csoportra bonthatjuk, a szabad felhasználású, mérlegelési jogkörbe tartozó elemek (beruházások, anyagi javak) és a nem szabad felhasználásúak (pl. személyi bérek, és járulékai). A korrupció szempontjából a szabad

felhasználású

vagyonelemeknek

van

jelentősége,

vagyis

egy

mondatban

megfogalmazva, azt állítom, hogy a korrupció és a vagyongazdálkodás legfontosabb összefüggése az, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek szabad felhasználású vagyonelemeinél a legerősebb a korrupció veszélyeztetettségi szintje. Végezetül a korrupció elleni fellépés eszközeit csoportosítottam a büntetőjogi és büntetőjogon kívüli eszközökre. A büntetőjog alapvetően a büntetésen keresztül tudja a korrupciót befolyásolni a generális és speciális prevenció útján. Álláspontom szerint önmagában ez azonban nem elégséges a korrupció hatékony leküzdéséhez. Számos stratégiai programra, akciótervre, a közszféra szerveinek nyilvános, átlátható, ellenőrzött működésére van szükség. A magyar jogalkotónak van még mit tennie, ugyanakkor be kell látnunk, hogy a leghatékonyabb eszközök kidolgozása és tényleges érvényesülése esetén is lesznek korrupciós események. Ez Gombár Csaba korrupció fogalom meghatározásából is levezethető, aki szerint a korrupció, szükségszerű köz rossz, vagyis amíg az egyéni érdekek elsőbbséget élveznek a közérdekkel szemben, amíg a magyar társadalom hozzáállása, felfogása nem változik addig a korrupció megszüntetése naiv illúzió.

54

Irodalomjegyzék Magyar nyelvű szakirodalom: Andrássy György: A korrupcióról etikai megközelítésben In: Gál István László – Hornyák Szabolcs (Szerk.) : Tanulmányok Dr. Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére, PTE – ÁJK, 2006. Belovics Ervin – Molnár Gábor Pál – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész a 2012. évi C. törvény alapján, HVG – ORAC Lap-és Könyvkiadó, Budapest, 2012. Bíró Gyula: Kriminalisztika, Debreceni Egyetem ÁJK, Lícium – ART Könyvkiadó Kft. Debrecen, 2010. Farkas Ákos: A korrupció elleni fellépés hazai távlatai In: Csemáné Váradi Erika (Szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely 5. szám, Bíbor kiadó, Miskolc, 2009 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, CompLex kiadó, Budapest, 2009 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész, ComLex kiadó, Budapest, 2007 Görgényi Ilona: A korrupció elleni büntetőjogi fellépés nemzetközi eszközei In: Csemáné Váradi Erika (Szerk.): Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely 5. szám, Bíbor kiadó, Miskolc, 2009. Görgényi Ilona: A vesztegetés a magyar büntetőjogban és az EU – csatlakozás In: Bragyova András (Szerk.): Ünnepi tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor kiadó, Miskolc, 2003 Görgényi Ilona: Büntetőjogi tendenciák a vesztegetés kriminalizálása területén az európai uniós és más nemzetközi dokumentumok tükrében In: Lévay Miklós (Szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás kihívásai a bűnözés és más devianciák elleni fellépés területén, Bűnügyi Tudományi Közlemények, No. 7. Bíbor kiadó, Miskolc, 2004 Hack Péter: A korrupció elleni fellépés intézményi keretei és a jogalkotási tapasztalatok, Rendészeti Szemle, 2009/11. szám Hajas Barnabás – Szabó Máté: Itt a piros, hol a piros? Avagy – hogy is küzdünk Magyarországon 20 éve a korrupció ellen? Rendészet és emberi jogok, 2011. évi 2. szám Hankó Faragó Miklós: Törvényhozás a korrupció ellen – összhangban az Európai Unióval, Belügyi Szemle, 2003/ 9. szám Hegedűs András: Bűnmegelőzés és bűnüldözés a korrupció ellen, Belügyi Szemle, 2003/9. szám Integritás és korrupció elméleti és közvélemény kutatási tanulmányok, Árop – 1.2.4. – 09 – 2009 – 0002. sz. európai uniós kiemelt projekt Jagusztin Tamás: A korrupció elméleti és gyakorlati kérdései, Ügyészek Lapja, 2006, 5. szám, Javaslatok a korrupciós kockázatok kezelésére, kockázatkezelési és ellenőrzési módszertan, Árop – 1.2.4 – 09 – 2009 – 002. sz. európai uniós kiemelt projekt Kis Norbert (szerk.): A Magyar Büntetőjog Tankönyve, Különös Rész, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Nagy Ferenc (szerk.): A Magyar Büntetőjog Különös Része, HVG – ORAC, Budapest, 2009 Petter Langseth: Miként segíthet az ENSZ az egyes országoknak a korrupcióellenes harcban? Belügyi Szemle, 2003/9. szám

55

Rabóczki Ede (Szerk.): Magyar Büntetőjog, Kommentár a gyakorlat számára, HVG – ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Sáry Pál: Az érdekérvényesítés leggyakoribb formái az ókori Rómában In: Csemáné Váradi Erika (szerk.) : Az érdekérvényesítés legális és illegális eszközei, Miskolci Jogtudományi Műhely, 5. szám, Bíbor kiadó, Miskolc, 2009 Sinku Pál: Az ügyészi szervezet tevékenysége a korrupcióellenes küzdelemben, Belügyi Szemle, 2003/ 9. szám Szente Zoltán (Szerk.): Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól, Gyűjteményes tanulmánykötet a 2011. évi integritás felmérés adataiból, Árop – 1.2.4. – 09 – 2009 – 0002. sz. európai uniós kiemelt projekt Török Zsolt: Hivatali és korrupciós bűncselekmények bírói gyakorlatának aktuális kérdései, Ügyészek Lapja, 2010, 2. szám Végvári Réka: Vesztegetés In: Kondoros Ferenc – Ligeti Katalin (Szerk.) Az Európai Büntetőjog Kézikönyve, Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2008 Wiener A. Imre: A gazdasági vezetőknek a beosztottak bűncselekményéhez kapcsolódó büntetőjogi felelőssége, Magyar Jog, 2003. 12. szám

Idegen nyelvű szakirodalom: Carr Indria: Fighting corruption through regional and international conventions: A Satisfactory Solution? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justoce, Issue 2. 2007. Dworsky David E: Foreign Corrupt Practices Act, American Criminal Law Review, Vol 46. Issue 2, 2009. Jain, A. K: Corruption: a review. Journal of Economic Surveys, 15 (1), 2001 Katalin Ligeti: Criminal Liability of Heads of Business In: (Zlata Durdevic ed) Current Issues in European Criminal Law and the Protection of Eu Financial Interests, Austrian-Croatian Association of European Criminal Law, 2006 Sebastian Wolf: Modernization of the German Anti – Corruption Criminal Law: The Next Steps, German Law Journal, vol. 8. Issue 3, 2007. Tudorel Andrei- Bogdan Oancea- Florin Dananau: The Analysis of Corruption in Public Administration – A Quantitative Method, Lex Et Scientia International Journal, Nr. XVII, Vol, 1/2010, Nicolae Titulescu University from Bucharest, Wolfgang Hetzer: Corruption and Integration - Does the Expansion of the European Union Represent a Risk Factor? European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice, Vol 12. Issue 4, 2004.

Nemzetközi dokumentumok: Convention on combating bribery of foreign public officials in international business transactions Convention on the fight against corruption involving officials of the European Communities of officials of member states of the European Union Council Framework Decision 2003/ 568/ JHA of 22 July 2003 on combating in the private sector. Criminal law convention on corruption, council of Europe, 2003 Protocol to the convention ont he protection of the European Communites Financial Interests United Nations Convention against Corruption

56

98/ 742/JHA The joint action on corruption in the private sector

Jogszabályok: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2000. évi XXXVII. törvény a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről a nemzetközi kereskedelmi ügyletekről 2002. évi XLIX. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről 2005. évi CXV. törvény az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről 2005. évi CXXXIV. törvény ENSZ korrupció elleni egyezmény kihirdetéséről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Bírósági Határozatok BH 1994. 525 BH 1996. 297 BH 2000. 238 BH 2002. 469 BH 2006. 1.5 BH 2006. 6.178 BH 2008. 9.236 BH 2012. 11.256

Elvi Bírósági Határozatok EH 2010. 2208 EH 2012. 09.B20 EH 2012. 11.B28

Ítélőtáblai Határozatok ÍH 2012. 2

57

58

59

60