TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNYRŐL... HELYZETELEMZÉS... (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8. old

IMIP

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS……………………………………………………………………....

3. old.

AZ INTÉZMÉNYRŐL………………………………………………….…….…..

4. old.

HELYZETELEMZÉS………………………………………………………...…..

5. old.

FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI………………………………………….……………. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT………………………….…………. 8. old. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA………………….…………

9. old.

A BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA………………….… 11. old. TINÓDI SEBESTYÉN TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA…………………………………………………………………… 61. old. MÓRA FERENC TAGISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA…………………………………….. 106. old. JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTUMAI………………………………………… 161. old.

2

BEVEZETÉS A Minőségirányítási Program jogi alapjai

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. §-a írja elő: „(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési célokat a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program – IMIP). Az IMIP-et az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a Szülői Közösség. A nevelőtestület és a SZK értékelését meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni.” A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.

3

I. AZ INTÉZMÉNYRŐL

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Neve: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Székhelye: 3300 Eger, Malomárok utca 1. E-mail:[email protected] Tagintézményei:  Tinódi Sebestyén Tagiskola 3300 Eger, Vallon utca 2.  Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Alapításának éve: 1983 Fenntartója: Eger–Szarvaskő Intézményfenntartó Mikro-társulás 3300 Eger, Dobó tér 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó István tér 2. Szarvaskő Község Önkormányzata 3323 Szarvaskő, Rákóczi Ferenc út 1. Alaptevékenysége: Többcélú, összetett közoktatási intézmény: - általános iskola - gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény o általános iskola o előkészítő szakiskola Tagozatok, ágazatok: nappali tagozat (nappali rendszerű iskolai oktatás) Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója

4

2. HELYZETELEMZÉS

Az intézmény rövid bemutatása Több hónapos előkészítő munka után Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. június 28-ai határozatával létrehozta a három felsővárosi és az egerbaktai általános iskola társulásaként létrejövő Felsővárosi Általános Iskolát. A 2007. augusztus 1-jén működését megkezdő intézmény gesztor iskolája a korábbi Felsővárosi Általános Iskola, tagintézményei pedig: a Balassi Bálint, a Tinódi Sebestyén, és az Egerbaktai Tagiskola. Az önkormányzat mint iskolafenntartó a bekövetkezett demográfiai és finanszírozási változások következtében ez évtől látta szükségesnek az általános iskolai hálózat átszervezését. Különösképpen az északi városrészben, ahol a lakók számához viszonyítva több iskola helyezkedik el, a tanulócsoportok száma is itt csökkent számottevően, s mindezeken túl a közoktatást szabályozó törvényekben bekövetkezett módosulások (2007. szeptember 1.) valamint a normatív finanszírozásban bekövetkezett lényeges változások (teljesítménymutatók) a változtatást elengedhetetlenné tették. További szempont és szükséglet a kistérségben működő általános iskolák helyzetének megoldása. A törvényi szabályozás e kistérségi intézményeknek az Egerrel való együttműködését vetíti előre. Eger és a kistérség települései közötti együttműködés formája az intézményfenntartó társulás létrejötte, mely az oktatás többletköltségeit együttesen viseli. Fenti indokok alapján Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikrotársulás létrehozta az északi városrész három általános iskolájának társulását, melyhez csatlakozott az Egerbaktai Általános Iskola is. A létrejött intézmény neve: Felsővárosi Általános Iskola. Székhelye: Eger, Iskola u. 4. A társult intézmény gazdaságilag részben önálló, az EKVI gazdasági szervezettel együttműködik. A gesztor intézményben dolgozik a gazdasági vezető, a könyvelő, és a gazdasági ügyintéző. A Tinódi és a Balassi tagintézményekben a helyi gazdasági teendőket 1-1 gazdasági ügyintéző végzi. A gazdasági ügyintézők irányítják mindhárom intézményben a technikai alkalmazottakat (takarítók, karbantartók, portások). Az összevont iskolát: az iskola főigazgatója egyszemélyi felelős vezetőként irányítja. A tagintézmények élén igazgatók állnak. Az iskola alaptevékenysége:  az alapfokú nevelés-oktatás 1—8. osztályos tanulók számára  napközis, tanulószobai illetve iskolaotthonos ellátás biztosítása  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása  úszásoktatás 5

 iskolai étkeztetés biztosítása  cigány felzárkóztató-, valamint enyhe és középfokban sérült gyerekek oktatása. A 266/2011.(05.26.sz.) határozatában a Fenntartó áthelyezi a gesztor intézményt a Balassi Bálint Tagiskola épületébe. A döntés hátterében a tanulói létszám rohamos további csökkenése áll. Egyben megszünteti a kistérségi társulást Egerbakta, Egerszalók és Demjén települések Önkormányzatával. 2011. augusztus 1-től a gesztor intézmény neve Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Tagiskolái: Tinódi Sebestyén Tagiskola és Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola. Eger Megyei Jogú Város társul Szarvaskő Község Önkormányzatával. Az „új” anyaiskola alaptevékenységében változás nincs. A Felsővárosi Általános Iskola tanulói osztályonként, tanáraikkal kerültek áthelyezésre. A gazdasági és technikai személyzet jelentős része is az anyaiskola alkalmazásában marad.

II. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI 1) Eger város minőségirányítási programjának alapelvei:  A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett!  Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a fenntartói, felhasználói, megrendelői valós igény.  A minőségi szolgáltatás megvalósítása szoros együttműködésen alapuló közösségi szolgáltatás.  A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenőrzés. 2) Az intézményekkel szemben támasztott elvárások:  Valamennyi intézmény céljaiban jelenjen meg a tanulási– szociális képességek fejlesztése, a gyermekekkel való egyéni és differenciált bánásmód, a követő intézmény fokozatban való helytállásra felkészítés. Minden intézményben alakuljon 6

ki a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megfelelő aránya a szülői igényekhez és a gyermeki képességekhez igazodva.  „Általános iskoláinktól elvárjuk, hogy a kezdő, a bevezető és alapozó szakasz legfontosabb feladata az alapkészségek stabil

kialakítása

legyen. Mindezekhez biztosítsák a

gyerekek – képességeik és hátrányaik szerint – egyéni fejlesztési útját.”  A fejlesztő szakaszban történjen meg olyan képességek kialakítása, amelyek segítik a gyerekeket az információs világban való eligazodásban.  A tanulási szokások alakítása és az eredményes tanulást segítő képességek fejlesztése húzódjon végig a nyolc évfolyam idején.  Helyezzenek hangsúlyt az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésére.  Az iskolai tevékenységben kapjon hangsúlyt az egészséges életmód szokásainak kialakítása.  Az iskolák pedagógiai munkájuk támogatására használják ki a kulturális

és

lehetőségeket.

művelődési Az

intézmények

önértékelésükben

által

térjenek

kínált ki

az

együttműködés tartalmi értékelésére.  A szülők, az általános iskolai pedagógusok, a gyermekek nevelésében részt vevő szakemberek és a középiskolák bevonásával

komplex

pályairányítási

orientációs

rendszer

kerüljön

és

szakmai

megszervezésre

és

működtetésre. A pályaorientációs tevékenységek szervesen épüljenek be az általános iskola tevékenységrendszerébe is.  Az intézmények a rendelkezésükre bocsátott vagyonnal, a tárgyi és személyi feltételeikkel hatékonyan gazdálkodva

7

szervezzék és tervezzék tevékenységüket. Tegyenek meg mindent az értékek megóvása és fejlesztése érdekében!

3) A fenntartói irányítás felügyeleti és ellenőrzési rendszere Az ellenőrzések során az intézmény működését vizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e a központi, helyi, ill. intézményi normáknak. A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: szakmai ellenőrzések, törvényességi ellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések. Az ellenőrzések összehangolásra kerülnek, ütemezése három éves ciklusokban történik.

4) Városi mérési-értékelési rendszer

Mérés-értékelés célja Első osztályosok „bemeneti” fejlesztési utak kijelöléséhez.

Időpont mérése

az

egyéni

2004. szeptember és az azt követő minden tanév elején.

Első osztályosok „kimeneti” mérése az alkalmazott egyéni fejlesztési utak eredményességének Minden tanév végén. megállapítására. 2007. december és az Hetedik évfolyamosok szocializációs és neveltségi azt követő minden szintjének mérése a továbbtanulás és pályaválasztás tanév első félévének segítésére. végén.

III.1. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapfokú oktatási intézményként 1—8. évfolyamon lát el nevelő-oktató tevékenységet nappali rendszerű képzésben. Az új helyzetben az intézmény az együttműködésben rejlő lehetőségek sokoldalú kihasználására törekszik a humán erőforrások terén éppúgy, mint a fejlesztési lehetőségek területén. A fejlesztés alapja a minőségi szemlélet, ami iránt az intézmények dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollégák egyaránt elkötelezettek. 8

Mindannyian fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak egy életre szóló útravalót adjunk, mert valljuk, hogy csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. A szakmai tudás nyújtásán túl, a klasszikus emberi értékekre támaszkodó, a gyermek optimális személyiségfejlődését szolgáló, az emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszer lehet iskolakoncepciónk vezérfonala. Pedagógiai munkánkban a minőség, a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető eredményeket jelentse. Feladatunk partnereink igényeinek, elégedettségének folyamatos megismerése s a visszajelzések további munkánkba való beépítése. Folyamatosan törekszünk az oktatás szellemi és tárgyi feltételeinek javítására, a szükséges erőforrások megteremtésével alkotó légkör biztosítására munkatársainknak. A kollégák szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseket szervezünk és azokon részt veszünk. Több tantárgyban biztosítjuk a tehetséggondozást nívócsoportos oktatás illetve emelt óraszámos képzés keretében. De éppúgy figyelünk a gyengék korrepetálására, a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására. A társult intézmények sokrétűbb és színesebb kínálatot biztosítanak a szabadidős programok igénybevételére, akár egymás programjain való részvételre is. Hosszabb távú célkitűzésünk is az, hogy az iskola szolgáltatást végez és ezért a megbízói, szülői igények figyelembe vételével, de a gyermekek képességeihez igazodó, a felzárkóztatás és tehetséggondozás megfelelő arányait kialakító tevékenységet folytasson. Elérjük ezáltal, hogy tanulóink értékálló tudással rendelkezzenek, és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Megalapozzuk bennük azokat az állampolgári erényeket, amelyekkel az Európai Unióban öntudatos, a nemzeti és egyetemes, kulturális értékeket képviselő ember válhat.

III.2. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA

A társulás révén létrejött Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola valamennyi tagintézménye küldetésének tekinti, hogy az intézmény rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával, gyermekközpontú, családias légkörben zajló minőségi szolgáltatást nyújtson. Munkatársaink pedagógiai hitvallása: „türelem., szeretet és nagy-nagy felelősség a gyermekért.” Minden segítséget magadunk ahhoz, hogy a tehetség minél inkább kibontakozhasson, de a szerényebb képességűek is felzárkózhassanak. 9

Valamennyi támogatónkat, különösképpen a szülőket olyan partnereinknek tekintjük, akikkel rendszeres kapcsolatot tartunk, véleményüket kikérjük céljaink meghatározásában, s aktív segítségüket igényeljük azok megvalósítása során. Intézményünk állandóan törekszik a változó igényekhez való alkalmazkodásra, s valamennyien azért dolgozunk, hogy megalapozzuk tanulóink versenyképes tudását, és azoknak a készségeknek kialakítását, melyek birtokában sikeresen eligazodnak az élet kihívásai között. Munkánkkal és eredményeinkkel kívánjuk bizonyítani, hogy az összevonás nem elsősorban mennyiségi növekedést jelent, de gyarapodó lehetőségeket a sokszínű minőségi munkában.

„A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája.”( Szent-Györgyi Albert) „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”( Kodály Zoltán)

10

A BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

11

Tartalomjegyzék

Az intézmény adatai

13. oldal

A székhelyintézményi minőségirányítás alapjai

14. oldal

Székhelyintézményi Minőségpolitika

14. oldal

Székhelyintézményi minőségfejlesztési rendszer

18. oldal

Székhelyintézményi partnerkapcsolatok

53. oldal

A minőségirányítás információs rendszere a székhelyintézményben

60. oldal

Minőségügyi kézikönyv tartalma a székhelyintézményben

60. oldal

12

1.

Az intézményi minőségirányítás alapjai

1.1

Az intézmény bemutatása

A Balassi Bálint Általános Iskola 1979/80-ban került átadásra, lépcsőzetesen. Hosszú éveken át, a demográfiai robbanás következtében, túlzsúfoltság jellemezte. Napjainkban ideális tanulói létszám jellemzi iskolánkat. 2007. augusztus 1-jétől a Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként működtünk. A közgyűlés 266/2011.(V.26.) számú határozata alapján, 2011. aug. 1-jei hatállyal döntött a Felsővárosi Általános és Előkészítő Szakiskola székhelyének áthelyezéséről a 3300. Eger, Malomárok u. 1. alatti iskolaépületbe. Az átszervezés során döntött a névváltoztatásról is: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola . Számos emelt óraszámú osztályunkban (német, angol, informatika) a tehetséggondozás, illetve kislétszámú osztályainkban a felzárkóztatás hatékonyságára törekszünk, hogy minden tanuló olyan alapokkal távozhasson iskolánkból, amelyek biztosítják a választott középfokú intézményben sikeres továbbhaladásukat. Ezt szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is. Sport és

kulturális

életünk,

pezsgő,

változatos.

Hagyományaink,

nagyszabású rendezvényeink sokat segítenek érzelmi, erkölcsi nevelésünk eredményessé tételében. A közösségformálás, az összetartozás, az egymásért való tenni akarás kiemelt nevelési célunk ebben az elembertelenedett, értékvesztett világban. Partnereink (szülők, fenntartó, külső kapcsolatok) nagyban hozzájárulnak céljaink megvalósításához. A Diákönkormányzat, a Szülői Közösség aktívan bekapcsolódik nevelőoktató munkánkba. Diáksport Egyesület segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Feltételrendszerünk adott pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához. Az intézményre a funkcionális szervezeti felépítés jellemző, de megjelenik a feladatkultúrás szervezeti modell is. A célfeladatok elvégzése érdekében 13

teamek alakulnak, amelyeknek tagjai az adott feladat elvégzése során is megtartják eredeti funkciójukat. Az SZMSZ tartalmazza az iskola működésével kapcsolatos tudnivalókat. 1999 óta a holland CED ROTTERDAM Matra projekt referencia iskolája vagyunk. A minőségirányítási feladatokat a Belső Gondozói Rendszer kiépítésével valósítjuk meg. Jól felkészült, tapasztalt alkalmazotti testület dolgozik azon, hogy nevelésioktatási céljainkat elérjük.

1.2.

A minőségirányítási rendszer működtetésének szervezeti háttere, személyzetének képzése.

Az intézmény szervezeti felépítésébe szervesen kapcsolódó Minőségügyi Csoport 1999-óta folyamatosan kialakításra került. A csoport tagjainak hatáskörét, feladatát a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyzeti háttér biztosított.

Az

intézmény Továbbtanulási, és

továbbképzési terve úgy készül el, hogy a szakirányú képzésben azok élveznek előnyt, akik a BGR hatékony működésében szerepet vállalnak. (minőségirányítási szakképzés, fejlesztő pedagógus, differenciált módszerek és a kooperatív tanulási technikák elsajátítása, illetve a nem szakrendszerű oktatás módszerei, stb.)

2. Intézményi Minőségpolitika 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat. A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapfokú oktatási intézményként 1—8. évfolyamon lát el nevelő-oktató tevékenységet nappali rendszerű képzésben. Az új helyzetben az intézmény az együttműködésben rejlő lehetőségek sokoldalú kihasználására törekszik a humán erőforrások terén éppúgy, mint a fejlesztési lehetőségek területén. A fejlesztés alapja a minőségi szemlélet, ami

14

iránt az intézmények dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollégák egyaránt elkötelezettek. Mindannyian fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak egy életre szóló útravalót adjunk, mert valljuk, hogy csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. A szakmai tudás nyújtásán túl, a klasszikus emberi értékekre támaszkodó, a gyermek optimális személyiségfejlődését szolgáló, az emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszer lehet iskolakoncepciónk vezérfonala. Pedagógiai munkánkban a minőség, a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető eredményeket jelentse. Feladatunk partnereink igényeinek, elégedettségének folyamatos megismerése s a visszajelzések további munkánkba való beépítése. Folyamatosan törekszünk az oktatás szellemi és tárgyi feltételeinek javítására, a szükséges erőforrások megteremtésével alkotó légkör biztosítására munkatársainknak. A kollégák szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseket szervezünk és azokon részt veszünk. Több tantárgyban biztosítjuk a tehetséggondozást nívócsoportos oktatás illetve emelt óraszámos képzés keretében. De éppúgy figyelünk a gyengék korrepetálására, a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására. A társult intézmények sokrétűbb és színesebb kínálatot biztosítanak a szabadidős programok igénybevételére, akár egymás programjain való részvételre is. Hosszabb távú célkitűzésünk is az, hogy az iskola szolgáltatást végez és ezért a megbízói, szülői igények figyelembe vételével, de a gyermekek képességeihez igazodó, a felzárkóztatás és tehetséggondozás megfelelő arányait kialakító tevékenységet folytasson. Elérjük ezáltal, hogy tanulóink értékálló tudással rendelkezzenek, és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Megalapozzuk bennük azokat az állampolgári erényeket, amelyekkel az Európai Unióban öntudatos, a nemzeti és egyetemes, kulturális értékeket képviselő ember válhat. 2.2 Intézményi minőségcélok

Fenntartói elvárások

és az ebből adódó

intézményi minőségcélok

 Tanulási képességek fejlesztése

- A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása - Tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása tanulóinkkal

 A gyerekekkel való egyéni bánásmód

- Differenciált egyéni bánásmód bevezetése - Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése

15

- Tehetséges tanulók kibontakoztatása

képességeinek

 Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése

Beszédkultúra fejlesztése

 Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás

- Egyéni fejlesztés, esélyegyenlőség megteremése - Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen

 Az információs világban való eligazodás

- Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé - Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése Inf. Komm. Rendszer felhasználására megtanítani a tanulókat (lsd.fakt.)

 Szociális képességek fejlesztése

A személyiség harmonikus differenciált fejlesztése

 Egészséges életmód szokásainak kialakítása

Testi és lelki megalapozása

 Pályaorientációs tevékenységek

A következő intézményfokozatban való helyreállásra nevelés

 Kapcsolattartás a kulturális és művelődési intézményekkel.

- Esztétikum felismerése, érzelmi élet gazdagítása - Az utcán való csellengés csökkentése - A társadalmi elvárásoknak és az új - pedagógiai törekvéseknek való megfelelés - Ne történjen elkerülhető baleset - Személyi és tárgyi biztonság javítása

 Innovációra való törekvés  Biztonság

 Hatékony gazdálkodás

higiénes

Önálló gazdálkodási kiaknázása

 Pályázatok

és

kultúra

lehetőségeink

Különböző pályázatok adta lehetőségek kihasználása

 Kompetencia alapú oktatás és nevelés A kompetencia alapú oktatás és nevelés gyakorlása és továbbfejlesztése országos referencia iskolájaként az új fejlesztések, oktatási formák, tanulás szervezési eljárások alkalmazása, továbbadása

16

2.3. Folyamatos fejlesztés

Minőségirányítási

szolgáltatásaink,

megelőző

folyamataink

fejlesztési

feladatai az alábbi szakaszokat jelentik:  a fejlesztés az érintett BG irányításával a munkatársak feladata,  a fejlesztés első, munkatársak által készített változatát a BG véleményezi, a minőség vezetővel egyeztet,  a BG javaslatainak figyelembe vételével újabb változat készül,  a BG és minőségügyi vezetők által jóváhagyott tervezetet az igazgató, az Igazgatói Tanáccsal való egyeztetés után hagyja jóvá.

Fejlesztési javaslattal a tagintézmény bármely alkalmazottja élhet, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, hogy a szükséges erőforráshoz hozzájussanak. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és egyéb érdekelt felek igényei, amelyet dokumentumban rögzíteni kell a javaslattevőknek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak. A módosításokat minden esetben ellenőrzéseknek kell alávetni, a változásokat dokumentálni szükséges! A folyamatos fejlesztés eszközei:

megelőző tevékenység helyesbítő tevékenység

Ezek szükségességéről, végrehajtásáról az igazgató dönt.

17

3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége

A vezetőség - az ebben az intézményirányítási programban előírt minőségirányítási rendszert a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola székhelyintézménye szolgáltatásaira vezette be. A

Minőségirányítási

Rendszert

a

Közoktatási

Törvény

40.§.

követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is. A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója és vezetői testülete kinyilvánítja teljes elkötelezettségét  a partneri igények és elvárások tudatosításában az intézmény minden szintjén,  a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában,  a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában,  a

minőségirányítási

rendszer

kifogástalan

működéséhez

szükséges

erőforrások mindenkori biztosításában.  Intézményi dokumentumok (SZMSZ,

Házirend,

PP,

karbantartása,

aktualizálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően.)

A székhelyiskola vezetése vállalja a Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését a partneri igényeknek megfelelően. Az iskola dolgozói felelősséget vállalnak az előírásszerű megvalósításért. Minden intézményi dolgozó joga és kötelessége a minőséget károsító jelenségek felismerését követően azok jelzése és a megszüntetésre irányuló javaslatok megtétele.

18

3.1.1. A minőségfejlesztési szervezet felépítése, működése.

Iskolánkban 1999-től működik a Belső Gondozói Rendszer, melybe az alsó tagozatosok évfolyamonként folyamatosan kapcsolódtak be. 2003- ban a felső tagozatban is bevezetésre került a rendszer. A teljes kiépítése a hatékony működtetése a minőségi munka egyik feltétele.

Röviden a BGR modellről A BGR-modell alapja az a tanulógondozási rendszer, egyéni és csoportos nyomon követés amelyet számos holland általános iskolában megvalósítottak. E rendszer iskolai kiépítését a CED útmutatásai alapján a HMÖPSZKI segíti: felkészítést, továbbképzést, tanácsadást biztosít a tantestületnek és az egyes pedagógusoknak. A tanuló gondozást mint rendszert valósítjuk meg, amelyben a belső gondozó (BG) felelőssége a tevékenységek koordinálása. A rendszer jellemzői: a tanulói eredmények rendszeres gyűjtése különböző területeken (mindenekelőtt az alapkészségeket tekintve). Az adatok elemzése, majd további diagnózis a BG és a tanár együttműködésében, egyéni cselekvési tervek összeállítása, egyéni és/vagy az osztályra szóló csoportterv elkészítése. Ez alapján lehetővé válik a folyamatos fejlesztés és a tanulói nyomon követés. Ezen kívül a BG feladata megbeszélni az iskolavezetéssel a rendszeres adatgyűjtés tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy miként javítható a tanítási folyamat az iskola egészében.

A Belső Gondozás Rendszere

Tartalma:

 modell a minőségfejlesztés intézményi szintű kialakításához

19

Célja:

 a tanulói teljesítmények követési rendszerének iskolai kiépítése  a

tanári

munka

szervezésének

kollegális

támogatása  iskolai eszköztár kifejlesztése Stratégiája:

 helyzetelemzés  továbbképzés  hosszú távú tervezés  szakmai kommunikáció és együttműködés

Produktumok:

 önértékelés  többéves fejlesztési terv  teljesítménymérő eszközök, módszerek  regisztrációs rendszer

Kerete:

 HMÖPSZKI és a - Balassi Bálint Ált. Isk. és E. Szki. – Fenntartó közötti együttműködés

Tevékenységek:

 Felkészítő programok, értekezletek, képzések a nevelőtestület egészének  Elemzési technikák, módszerek alkalmazása  Öndiagnózis készítése  Belső fejlesztések (anyagok, mérőeszközök, szervezet-fejlesztés, minőségbiztosítás)  Beszámolók, konzultáció  Tapasztalatok átadása  Értékelés

20

Folyamata

 A mérések végrehajtása  Az adatok rögzítése  Eredmények feldolgozása  A kapott értékek elemzése  Intézkedési terv készítése az adott problémára (folyamat kezelése)

Az iskolai tanulói nyomon követés eljárásrendje (folyamata):

 A tanulók minden tanév elején bemeneti mérést írnak matematika, nyelvtan-helyesírás, szövegértés területén  Az eredmények elemzését követően – melyet a bg. és a szaktanár közösen végez  Csoport és egyéni fejlesztési tervek készülnek  Egyéni fejlesztési tervek csak a csoportelemzés során + vagy – irányú eltérések esetén készülnek  Az előző évi teljesítményt figyelembe véve a tanulók fejlődését regisztráljuk  Szükség esetén követő méréseket végezünk, regisztráljuk  Szükség esetén más szakember: fejlesztő pedagógus, GYIV felelős bevonása a munkába  Külső szakemberekkel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal (stb.) való kapcsolatfelvétel  Szülők tájékoztatása

21

A szervezet felépítése

Igazgató

Ig. helyettes alsó tagozat

alsós belső gondozók

Ig. helyettes felső tagozat

felsős belső gondozók

osztálytanítók osztályfőnökök, szaktanárok fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta az oktató - nevelőmunkát segítő alkalmazottak

A szervezet működése A székhelyiskola igazgatója a minőségirányítási program kidolgozásának, működtetésének és ellenőrzésének első számú felelőse.

22

M i n ő s é g i r á n y í t á s i c s o p o r t

Minőségügyi vezetők: az iskola igazgató helyettesei. Munkaköri leírásukat és egyben minőségügyi feladataikat az SZMSZ tartalmazza. Belső gondozók: az alsós belső gondozók évfolyamonként 1-1 tanító; felsős belső gondozók 2 magyar szakos, 2 matematika szakos nevelő. Kijelölésük az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagukban található. Gazdaságvezető: felelős a minőségirányítási program gazdasági erőforrásnak biztosításáért. Munkaköri leírása az SZMSZ-ben található.

3.2. A vezetés 3.2.1. Jövőkép

JÖVŐKÉP A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola a jövőben is meg kívánja őrizni a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. Eger város egész területéről várjuk a beiskolázandó gyermekeket. Jó hírnevünk túlmutat a város határain, így a környező településekről is fogadunk tanulókat. A jövőben is fejlesztjük idegen nyelvi, informatikai képzésünk színvonalát. Ennek érdekében bevezettük a számítógépes ismeretek oktatását első évfolyamtól, fejlesztjük az idegen nyelvoktatás terén a differenciálást. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a mindennapos testnevelésre fordítható órák számát. Az egészséges életmódra nevelés érdekében prevenciós programokat szervezünk. Támogatjuk a környezettudatos nevelést, az erdei iskolák, táborok szervezését. Az EU integrációból adódó pályázati, kapcsolatteremtési lehetőségeket kihasználva javítjuk feltételrendszerünket. A Belső Gondozói Rendszert úgy fejlesztjük tovább, hogy ezzel esélyt teremtsünk

arra,

miszerint

tanulóink

23

képességeiktől

függetlenül,

a

társadalomban megtalálják helyüket, feladatukat, és boldog, sikeres emberré váljanak.

3.2.2.Döntéshozatal

A döntéshozatal olyan folyamat, amely a körülhatárolt probléma érdekében meghatározott információkra épített előzetesen kialakított feltételek mentén kiválasztja az alkalmazni kívánt cselekménysort. Információgyűjtés→ megoldás→ lehetőségek→ javaslattétel→ egyeztetés→ döntés→ dokumentálás→ bevezetés→ felülvizsgálat

3.2.3. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

3.2.4.Elismerés, támogatás Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a Munkavégzésről, az Illetmény és előmeneteli rendszerről és a jutalmazásról szóló fejezete tartalmazza.

3.2.5. Bevonás, felhatalmazás A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ - e és a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény igazgatója minőségügyi vezetői feladattal a helyetteseit bízza meg. Hatáskörük lehetővé teszi: - A minőségirányítási rendszer előírásszerű működtetését, - A nem megfelelő szolgáltatások kialakulásának megakadályozását. - Koordinálja a rendszer folyamatos működését. - Beszámol az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a rendszer működéséről, hatékonyságáról. 24

3.3.

A tervezés, szervezés

Célok, feladatok, erőforrások megfogalmazása Fenntartói elvárásból adódó intézményi célok

A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok

Alapkészségek stabil kialakítása

Általános műveltséget megalapozó oktatás, nevelés Tanulási, gondolkodási képességek, ismeretek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás kiépítése; Tanulási képességek mérése a mérési terv szerint Tanulási motiváció mérése A tanítási órákra való naprakész felkészülés segítése A tananyag iránti érdeklődés felkeltése A tananyag biztos elsajátíttatása

Szakmailag felkészült pedagógus

Városi szintű mérőlapok

Minden osztálynak, tanulócsoportnak megfelelő osztály-termek, szaktantermek

Osztályfőnökök, belső gondozók Szakmailag felkészült pedagógus Intézkedési terv

Iskolai könyvtár Jól felszerelt tantermek, szertárak

Intézményi mérési terv kialakítása A mérések eredményei alapján csoportértékelés, és egyéni fejlesztési tervek készítése

Belső gondozók, tanítók, szaktanárok Intézkedési terv

A Ped. Int. szakmai anyaga Kérdőívek Tankönyvek, szakkönyvek, számítógép Audio-vizuális eszközök Iskolai költségvetés Osztályok és az egyéni anyagok rendszere (orthotéka ) Iskolai költségvetés

Szakkönyvek, fejlesztő eszközök

Fejlesztő szoba

Szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, sporteszközök

Szaktantermek, Könyvtár, Tornaterem, Sportudvar

A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása Tanulási kedv felkeltése Tanulás tanítása

Differenciált egyéni bánásmód bevezetése

emberi

Sajátos nevelési Differenciált egyéni igényű tanulók bánásmód alkalmazása gondozása, fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek alapján

Tehetséggondozás

Erőforrás szükséglet

Tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés Szakkörök, sportkörök működtetése

25

Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok, fejlesztő pedagógusok Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok

tárgyi

munkakörnyezet

Belső gondozói szoba

Beszédkultúra fejlesztése, az anyanyelv helyes használata

Az idegen nyelvtanulás megalapozása

Iskolán és osztályon belüli integrált nevelés, differenciált egyéni fejlesztés

Tantárgyi órákon és napközis foglalkozásokon a kommunikációs képességek fejlesztése és az illemszabályok elsajátíttatása, alkalmazása Tanulmányi versenyeken való részvétel Diákújságírás Szakkörök, iskolai rendezvények Beszédközpontú oktatás angol és német tagozaton 1. osztálytól, normál osztályokban 4. évfolyamtól Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása Egyéni bánásmód alkalmazása

Szakmailag felkészült pedagógus Pályázatok Iskolai újság felelőse Könyvtáros

Tankönyvek, szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés

Szaktanárok

Nyelvkönyvek, audiovizuális eszközök Isk. költségvetés Pályázatok Szaktanárok, Tankönyvek, fejlesztő, szakkönyvek, pedagógusok fejlesztő belső eszközök gondozók Szakszolgáltatók

Könyvtár Szaktantermek

Nyelvi labor

Fejlesztő szoba Belső gondozói szoba Szaktantermek

Egyéni képességekhez Csoportértékelés, Osztályfőnö- Fénymásoló, mért értékelés egyéni értékelés kök papír szövegesen készítése negyedévente tanítók, Iskolai szaktanárok költségvetés

Belső gondozói szoba

Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé

Tankönyvek, szakkönyvek

Számítástechnika szaktantermek Könyvtár

Nevelőtestület

Iskolai költségvetés

SZMSZ Házirend

Szakmailag felkészült pedagógus,

Szakkönyvek, folyóiratok

Jól felszerelt tantermek

2004-2005-ös tanévtől Szakmailag informatika tagozatos felkészült osztály indítása 1. pedagógus osztálytól. 6.évfolyamról informatika oktatás

Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése

A személyiség harmonikus és differenciált

Fogadóórák, szülői értekezletek Iskolaújság megjelentetése Iskolában folyó munka megismertetése az érdeklődő gyerekeknek és szüleiknek (Barátkozó találkozó) A tanulók személyiségének sokirányú megismerése

26

fejlesztése

Szociometriai mérés a 2. évfolyamtól Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységben A helyes szokásrend kialakítása Drogprevenció, bűnmegelőzés Családi életre nevelés Fogászati szűrés Rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés Egészség-megőrzési program (4. évfolyam) Sokirányú sportolási lehetőség megteremtése Környezetvédelmi feladatok Pályaválasztás előkészítése Iskolalátogatások középfokú intézményekben Középiskolai előkészítő foglalkozások Pályaalkalmassági vizsgálat igény szerint Szocializációs és neveltségi szint mérése Szabadidős tevékenységek életkornak megfelelő szervezése

osztályfőnökök, szabadidő szervező, napközis nevelő Szakszolgáltatók Tantestület Iskolaegészségügyi szolgálat DSE testnevelő tanárai Gyógytestnevelő Vöröskeresztes nevelő

Személyi és tárgyi biztonság javítása Ne történjen elkerülhető baleset

Munkavédelmi tevékenység javítása Biztonsági személyzet munkájának szigorúbb ellenőrzése

Részben önálló

Ésszerű

Testi és lelki higiénés kultúra megalapozása

Következő intézményfokozatban való helytállásra nevelés

A gyerekek széles körű tájékozottságának fejlesztése Esztétikum felismertetése, érzelmi élet gazdagítása Utcán való csellengés csökkentése

27

Prevenciós segédanyagok Szakkönyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök és anyagok

Orvosi szoba uszoda, tornaterem, sportudvar Pályázatok

Osztályfőnökök Pályaválasztási felelős tanár Szaktanárok Ped.Int. munkatársa Munkaügyi Központ munkatársa

Szakkönyvek Továbbtanulási kiadványok Városi szintű mérőlap Fénymásoló Számítógép

Szabadidő szervező, DÖK, osztályfőnökök, napközis nevelők, testnevelők Tantestület

Folyóiratok, szakkönyvek, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés

Könyvtár Kapcsolat a kulturális és közintézményekkel Pályázatok

Tantestület Gazdasági vezető Munkavédelmi felelős Rendészeti dolgozók Igazgató,

Iskolai költségvetés

SZMSZ Házirend

Irattári anyagok,

Továbbképzések

gazdálkodási lehetőségeink kiaknázása

3.4.

takarékossággal, gondos ellenőrzéssel, a pályázati lehetőségek kihasználásával javítani a feltételrendszert, biztosítani a nyugodt munkavégzés körülményeit

Gazdasági számítógépek vezető, pénzügyi szakemberek

Ellenőrzések Pályázatok

Az ellenőrzés, elemzés

3.4.1. Szervezeti hatékonyság és munkatársak munkájának ellenőrzése, értékelése

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, az ellenőrzést végzők személyét, az ellenőrzés megszervezésének módját, az ellenőrzés gyakoriságát. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része.

28

A vezetői ellenőrzés folyamata Ellenőrzés

Informális

Formális

Célok teljesítésének nyomon követése

Feladatok teljesítésének dokumentumainak ellenőrzése

Aktuális teljesítések

Mi van? Diagn. mérés Milyen? Minősítő mérés Mit értünk el? Összegzés

A szabályzatok, eljárások, programok megvalósulása. (szabályzatok, programok)

A vezetési és irányítási vezetői funkciók visszacsatolása.

A tervezői és szervezési vezetői funkciók visszacsatolása

Mérések, megbeszélések napi kommunikációban megjelenő értékelés

Ellenőrzési tervben megtervezettek

29

3.4.2. Minőségügyi ellenőrzés Az székhelyiskola vezetése és a Minőségügyi Csoport évente legalább egy alkalommal (év végi beszámoló) felülvizsgálja a Minőségügyi Rendszert.

A felülvizsgálat kiterjed: - partneri elégedettség, panaszok - belső audit eredménye - szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége - helyesbítő, megelőző tevékenységek - változások szükségessége - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata - belső gondozók munkájának értékelése - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése A vezetőségi átvizsgálás megállapítását és a hozott intézkedéseket dokumentáljuk, és a következő tanév éves munkatervében megjelenítjük a változtatások végrehajtásának folyamatát.

3.4.3. Eltérések kezelése Az észlelt nem megfelelőségeket dokumentálni kell, a jelző személy aláírásával, pontos dátummal. A Minőségügyi Csoport véleményezi a hiányosságok kijavítására tett javaslatot. 3.5 .Az értékelés 3.5.1. Az értékelés fogalma, feladatai tervezése, területei  Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével.

30

 Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel.

Az

értékelés

szembesítést

jelent:

az

elért

eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal.

Az értékelés feladatai

Az értékelés feladata  rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy  feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg.

Az értékelés területei

Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei:  a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése,  a

tanulói

közösségek

(osztályközösségek)

tevékenységének,

fejlődésének értékelése,  a vezetők munkájának értékelése,  a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése,  a speciális feladatokat ellátók (könyvtáros, szabadidő-szervező, fejlesztő pedagógus) értékelése,  az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak értékelése,  az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése.

31

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése

1.

A székhelyiskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik.

3.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

4.

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

5.

Az első évfolyamon félévkor és év végén a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

6.

A második évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanév folyamán minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük.

7.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

8.

Az egyes tantárgyakban kiválóan teljesítő tanulók minősítése: kitűnő (5). 32

9.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró felméréseinek, értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

11. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 12. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 13. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 14. Iskolánkban

a

magatartás

értékelésének

követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 33

és

minősítésének

15. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 16. Az

iskolában

a

szorgalom

értékelésének

és

minősítésének

követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 17. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. Azt a tanulót, aki képességihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 19. Az iskolai jutalmazás formái:  Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelőtestületi dicséret.  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, 34

o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben részesíthetők.  Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elért tanulók Balassi Díjat, Ceruza Díjat vagy könyvjutalmat, oklevelet kapnak, melyet ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.  Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen

szereplő

tanulók

osztályfőnöki

dicséretben részesülnek.  Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.  A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 20. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 21. Az iskolai büntetések formái o szóbeli figyelmeztetés, o írásbeli szaktanári (napk.csop.vez.) figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki intés, o írásbeli igazgatói figyelmeztetés, o írásbeli igazgatói intés, 35

A tanulói közösség (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén konferenciákon értékelik. 2. A

tanulói

közösségek

(osztályközösségek)

tevékenységének,

fejlődésének értékelési szempontjai:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? 36

o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

3.5.2. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 7. sz. dok. mkban található

„Vezetői teljesítményértékelő lap”,

valamint az

intézményi minőségirányítási program 8. sz. dok. mk-ban található „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A

teljesítményértékelés

összesített

eredményét

a

maximális

pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a vezető beosztású dolgozó. Ettől eltérően a vezető beosztású dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A „Vezetői teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie:  az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés),  az igazgatónak 5. Az igazgató, valamint a vezető beosztású dolgozók által kitöltött 37

értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített

értékelés

alapján

tölti

ki

az

„Összesített

vezetői

teljesítményértékelő lap”-ot. 6. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz:  egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS.

 javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” megállapításait a igazgató szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni. Az „Összesített vezetői teljesítményértékelő lap” megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.

3.5.3 A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 9. sz. dok. mk-ban található „Pedagógus teljesítményértékelő lap”, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. dok. mk-ban található „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” segítségével, 38

az abban meghatározott

szempontok alapján kell elvégezni. A tagiskolákban egységesen ON@ Rt. 1.0 szoftver alapján a Kt-ben meghatározott időközönként értékeljük. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A

teljesítményértékelés

összesített

eredményét

a

maximális

pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó. Ettől eltérően a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A „Pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot ki kell töltenie:  az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés),  az

érintett

pedagógus

munkakörben foglalkoztatott

dolgozó

munkakörben foglalkoztatott

dolgozó

közvetlen felettesének,  az

érintett

pedagógus

munkaközösség-vezetőjének,  az igazgatónak. 5. Az

igazgató,

valamint

a

pedagógus

közvetlen

felettese

és

munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő 39

véleményeket a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap”-ot. 6. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: a) egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. b) javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap” megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.

3.5.4. Alkalmazottak (technikai, irodai) teljesítményértékelése

1. Az intézményben oktató-nevelő munkát segítő, illetve technikai dolgozók teljesítményértékelését a 11. sz. dok. mk-ban található „Alkalmazotti teljesítményértékelő lap, valamint a 12. sz. dok. mk-ban található összesített alkalmazotti teljesítményértékelő lap segítségével kell elvégezni. 2. A minősítés módja megegyezik a pedagógusokéval. 3. A teljesítményértékelő lapot ki kell töltenie: - az érintett dolgozónak 40

- az érintett dolgozó közvetlen felettesének (gondnok) - az igazgatónak 4. Az összesített teljesítményértékelő lapon a vélemények alapján áll össze, amit szóban az érintett dolgozóval az igazgató ismertet. 5. Az összesítés megállapításaihoz a dolgozó írásban kiegészítést tehet.

3.5.5. A minősítés kötelező esetei A Kjt. 40 § (1) bekezdés szerint Folyamata:  Az IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelő lapot a vezető tölti ki.  Az értékelt pedagógus megismeri a minősítést, esetleges észrevételeit írásban megteszi.  A vezető és az érintett nevelő közös megállapodásának rögzítése.  A minősítő értékelés a két fél aláírásával válik véglegessé, hitelessé  A pedagógus az értékelés egyik példányát átveszi, másik a személyi anyagába kerül.

3.5.6. Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése

Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelőtestület minden tanév végén értékeli  az intézmény nevelő és oktató munkáját,  a minőségirányítási program végrehajtását,  az országos mérés, értékelés eredményeit. 2. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 3. Az igazgató által összeállított értékelésről – a nevelőtestületi elfogadás előtt – ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 4. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 41

5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 6. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 7. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok,

pedagógusok

és

más

dolgozók

létszáma,

beiskolázás adatai),  a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok),  a

tanítási-tanulási

folyamat

eredményessége

(tanulmányi

átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása),  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység

eredményessége

(a

diákönkormányzat

és

az

osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók),  a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program-

és

tantervfejlesztés,

továbbképzések,

személyes

példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása),  a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése,  az

intézmény

éves

munkatervében

meghatározott

feladatok

végrehajtásának értékelése,  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 42

3.5.7. Intézményi önértékelés

Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja, ezek javítása, a rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése. Az

értékelés

objektív

diagnózis

rögzítésére

törekszik,

felkészültséget igényel, és nyilvános. Az irányított önértékelés területei:  a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében  az intézmény stratégiája és annak megvalósítása  megfelelő folyamatok szabályozottsága  szabályozási rendszer teljes körűsége  az erőforrások figyelembevételének módja  a partneri igények figyelembevételének módja  az intézmény által elért eredmények - munkatársak bevonásának mértéke - folyamatos fejlesztés eredményei - partnerek elégedettsége - a szabályozási rendszer bevezetettsége, hatékonysága - szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - kitűzött célok elérése, megvalósítása - erőforrások felhasználásának gyakorisága.

Az önértékelés gyakorisága Elvégzésének gyakorisága: 4 évente Elvégzésnek időtartama:

4 hónap ( február-május)

43

szakmai

Irányított önértékelés Eljárásrend

Módszer

Felelős

Javasolt

Eredmény

határidő Az önértékelésben A Minőségi Csoport résztvevő munkatársak javaslata alapján kiválasztása, felkérése kiválasztják, az önértékelő csoport tagjait, szem előtt tartva, hogy minden terület arányosan képviselve legyen. Az irányított Fókuszcsoportos önértékelés megbeszélés. Az ütemtervének önértékelő csoport elkészítése. Felelősök áttekinti az elvégzendő és határidők feladatokat, az iskola megállapítása. egyéb feladatait is figyelembe véve megállapítja a határidőket, megbízza a felelősöket. A kérdőívek vizsgálata, Az önértékelő csoport szükséges kiegészítések megvitatja, hol kell elvégzése. kiegészíteni a kérdőíveket, illetve az intézmény bemutatásának teljességére törekedve – szöveges értékelésben a kérdőívek adatain felül milyen adatokat kíván még szerepeltetni. Az önértékelő csoport megállapítja, milyen adatokra lesz szüksége a mutatók és az eredmények értékeléséhez, megbízza az adatgyűjtést végző munkatársakat. A munkacsoport az intézményi sajátosságoknak megfelelően kiegészíti az értékelés területeit, meghatározza a szükséges eredmény-mutatókat, hatékonyság-mutatókat. Az önértékelés végrehajtása területenként az egyéni

44

MCS

Kezdő időpont

Önértékelő team megalakul.

MCS

1. hónap

Ütemterv

vezető

első

vezető

hetében

A csoport

1. hónap

Az

végzi

közepéig

intézmény specialitásait figyelembe vevő kérdőívek.

A csoport

2. hónap végéig

Kitöltött és összegyűjtött kérdőívek

kérdőívek kitöltése adatgyűjtés a közösen kitöltött kérdőívekhez a kérdőívek közös kitöltése. Ellenőrzés (az ütemterv megvalósulása eredményessége). A kérdőívek adatainak elemzése. A szöveges értékelés elkészítése. Az összefoglaló elkészítés.

interjú

Az egyes területek elemzését végző csoportok eredményeiket előterjesztik a teljes munkacsoportnak. A kérdőívek adatainak elemzését továbbgondolva a célkitűzést szem előtt tartva a munkacsoport elkészíti a szöveges elemzést. A munkacsoport elkészíti az elemzés rövidített változatát ügyelve, hogy a lényeges részek ne sikkadjanak el. Intézkedési terv Az elemzésben feltárt készítése . problémák kezelésére lépések megnevezése Az alkalmazotti kör Alkalmazotti értekezlet tájékoztatása az irányított önértékelés eredményeiről

Igazgató MCS vezető Az egyes terület elemzéséért felelős személyek és a MCS – vezető

3.hónap eleje

Ellenőrző lap

4.hónap eleje

Elemzés, szöveges értékelés összefoglaló

MCS , Iskolavezet és Intézményv ezető

4. hónap Intézkedési végén terv

Az önértékelés módszerei: - kérdőív, interjú, fókuszcsoportos interjú, statisztika

Az önértékelés dokumentálása: irattár

45

4. hónap Jegyzőkönyv végén

3.6. Indikátorrendszer (eredmény és hatékonyságvizsgálat)

Indikátor Hatékonyságot jelző adatok, mutatók Az 1. évfolyamra jelentkezők száma Kitűnő tanulók száma

Bukások száma

Iskolai tanulmányi átlag

Az országos és a városi mérések eredményei

Felzárkóztatásban résztvevő tanulók Tehetséggondozásban résztvevő tanulók Továbbtanulás a középfokú intézményekben Legjobb versenyeredmények A tanulmányi versenyek száma, melyeken a tanulóink részt vettek Alkalmazotti elégedettség Szülői elégedettség Tanulói elégedettség Szakmai, pedagógiai továbbképzésekben és továbbtanulásban résztvevő alkalmazottak

Mérési módszer

Elfogadható érték

Optimális érték

Indítható elsős osztályok száma az év elején Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Minden félév végén a tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével

2

3

5%

10 %

3%

0%

3,5

4,2

Az eredmények alapján az általános Középmezőny Eger város iskolák között elfoglalt helyünk ált. iskoláinak élmezőnye Évenként az osztályok statisztikai 40 % 20 % adatai alapján az iskolai összlétszám %- ban Évenként az osztályok statisztikai 20 % 40 % adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban A tanulók által az első helyen 65 % 100 % megjelölt intézménybe bekerülők száma a végzős tanulók arányában A legsikeresebb tanulók eredménye akár tanulmányi, akár sporteredményekben a tanév végén A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma a tanév végén

Megyei 1-10. hely 30

Országos döntőben 1-10. hely 60

70%

90 %

100 %

100 %

Klímamérés ( 4 évenként ) kérdései alapján %-ban számított értékek Az adott tanévben továbbképzésekre rendelkezésre álló összeg kihasználtságának aránya

A dologi kiadások

46

eszközfejlesztésre tervezett és fordított hányada Minőségirányítási rendszer ismertsége Minőségirányítási rendszer elfogadottsága

Naptári évre vonatkozóan Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente

1,5 %

3%

95 %

100 %

80 %

100 %

3.7. A mérés 3.7.1. Pedagógiai mérések (külső, belső) A mérés, értékelés a pedagógiai tevékenység eredményének összehasonlítása a nevelési, oktatási célkitűzésekkel, melyeket az intézmény, a fenntartó vagy az OM határozott meg. Iskolánkban hagyományosan jól működik a tanulási képességek vizsgálata, és a tantárgyi méréseket is rendszeresen végezzük a BGR keretén belül. A rendszer eddig jól működő értékeit megtartjuk, és folyamatosan fejlesztjük a rendszerbe belépő minőségügyi képzésben résztvevő nevelők segítségével. A mérés-értékelés tervezése A/ Országos mérések Mérés-értékelés Témája célja 1. Első osztályosok Tanulási "bemeneti" mérése az képesség, egyéni fejlesztési utak készség mérés kijelöléséhez

2. Országos kompetencia mérés olvasás-szövegérés, és matematikai eszköztudás megállapítására

Értő olvasás, problémamegoldó gondolkodás

Érintettek köre Első évfolyamból a pedagógusok által kiszűrt tanulók Minden évben az OM által kijelölt évfolyam 4. , 6. , 8.

Mérés módja Írásos Feladatlap DIFER

Írásos Feladatlap

Időpont

Felelős

Minden év szeptember és azt követő minden tanév elején

Iskolai BG-k Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus

OM által meghatározott időpontban és formában

Iskolai koordinátor

Az országos mérések lebonyolítását az Oktatási Hivatal által kiadott eljárásrend alapján végezzük.

47

A/1. Intézkedési terv

Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium:

A

jogszabályban

meghatározott

minimumszint

teljesítése Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

48

A/2. Eljárásrend Ssz. 1.

2.

3.

4.

5.

Tevékenységek/feladatok Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan Az adatok elemzése

Az alulteljesítés okainak feltárása  Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése

Módszer Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása  Osztályok teljesítménye  Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

 Pedagógusokra vonatkozóan

A szoftver megjelenéséhez viszonyítva

Felelős

Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus

3 héten belül

Saját mérési rendünk alapján

Szülői adatlap - Szülők iskolázottsága  Pedagógusok módszertani Eredményesség, hozzáadott érték, kultúrájának vizsgálata képességfejlesztés, stb. - Pedagógusok  Egyéb okok feltárása távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel Fejlesztési terv készítése  Tanulókra vonatkozóan

Határidő

Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb.

49

2 héten belül

1 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus, osztályfőnökök

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

Érintett tanítók, Minden tanév szaktanárok, augusztus 31. intézményvezetők

 Egyéb területek 6.

A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről

7.

A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

8.

A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe

Minden tanév osztályfőnökök szeptembere

1 héten belül

intézményvezető

A jóváhagyást követően azonnal

igazgató, érintett pedagógusok

B/ Fenntartói mérések

Mérés értékelés Témája Érintettek célja köre 1. Első osztályosok Tanulási Első "bemeneti" mérése az képesség, készség évfolyam egyéni fejlesztési utak mérés kijelöléséhez

Mérés Időpont módja Írásos Minden év Feladatlap szeptember és azt követő minden tanév elején

2. Kimeneti mérések Tanulási Első az alkalmazott egyéni képesség, készség évfolyam fejlesztési utak mérés eredményességének megállapítására

Írásos Minden tanév Feladatlap végén

3. A tanulók Várhatóan: Hetedik pályaválasztását segítő Teljesítménymoti évfolyam szocializációs mérés váció és konfliktuskezelés

Írásos Minden tanév Feladatlap végén

50

Felelős Városi mérési értékelési csoport Iskolai BG-k Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus Városi mérési csoport, iskolai BG-k Osztályfőnök

Városi mérési csoport, iskolai BG-k Osztályfőnök

C/ Intézményi mérések Mérés értékelés célja Tantárgyi "bemeneti" mérések az egyéni vagy csoportos fejlesztések megállapítására "Követő" mérések az alkalmazott fejlesztések eredményességének megállapítására, ill. a további fejlesztésre "Év végi" mérések a tanulói teljesítmények megállapítására

Témája Magyar , matematika

Érintettek Mérés Időpont köre módja 2- 8. évfolyam Írásos Minden tanév (folyamatosan Feladatlap szeptember kiépítve a felső elején tagozatban)

Felelős BG-k, osztálytanítók, szaktanárok

Magyar, matematika

Minden Írásos Minden év BG-k, osztályban a Feladatlap novemberében osztálytanítók, megfelelt szint és áprilisában szaktanárok alatt teljesített tanulók

Magyar, matematika

Minden évfolyamon, kivéve a külső mérésben résztvevő évfolyamok (felső tagozatban folyamatosan kiépítve)

Írásos Minden év Feladatlap májusában

BG-k, osztálytanítók, szaktanárok

Nyilvánosságra hozatal: személyiségi jogok tiszteletben tartásával a szülői értekezletek, DÖK ülések alkalmával az osztályfőnökök és az iskolavezetés közreműködésével valósul meg.

51

3.7.2 Folyamatábra a partneri igény és elégedettség méréséhez

Igény és elégedettség mérés

Statisztikai feldolgozás

Ismertetés az iskolavezetéssel, a minőségvezetőkkel

A felmerült igény, megfelelés és nem megfelelés kezelése, intézkedési terv kidolgozása

Végleges terv kidolgozása és tantestületi elfogadása

Kipróbálás, megfelelés

Ellenőrzés

A problémák feltárása, esetleges új célok illetve eredmények, beválás értékelése

Visszajelzés a partnerek felé

52

4.

Partnerkapcsolatok

4.1. Partnerazonosítás Közvetlen partnerek  A nevelési, tanulási-tanítási folyamat elsődleges szereplői





-

Tanulók

-

Pedagógusok

-

Pedagógiai munkát segítő munkatársak

A nevelés és oktatás folyamatának megrendelői -

Szülő

-

Fenntartó

A tanuló életútjának állomásai szerint -

Óvodák

-

Középfokú intézmények

Közvetett partnerek 

Társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg



-

NEFMI – Oktatási Államtitkárság

-

MÁK

-

Jogalkotó szervezetek

Azon partnerek, akik együttműködésükkel segítik az intézmény oktató-nevelő munkáját -

Heves

Megyei

Önkormányzat

Pedagógiai

Szakmai

Szolgáltató Intézménye -

Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet

-

Gyógypedagógiai Szakszolgálat

-

Művelődési intézmények a városban

-

Sportlétesítmények, sportintézmények

-

Külföldi kapcsolatok (TEMPUS) – Csehország, Szlovénia

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Családsegítő Intézet

-

Gyámhatóság

-

Vöröskereszt

-

SZETA

-

Munkaügyi Központ

-

Egyházak

53

és

Közművelődési

4.2. Kommunikációs tábla Partner

Fenntartó Középiskolák

Általános iskolák

Kapcsolattartó

Terület

Időszak

Igazgató, vezetés

az iskola működési területei továbbtanulás, tan. versenyek

folyamatos

oktatási, nevelési területek, szakmai megbeszélések beiskolázás, nyílt napok oktatás, nevelés

évente, alkalmanként

vezetés, pályaválasztási felelős, felsős munkaközösségek Igazgató, vezetés

Óvodák

alsós munkaközösség

Szülők

nevelőtestület

Tanulók

nevelőtestület

Tanulók

tanulók

Kollégák

kollégák

órai tevékenység, szakkörök, DÖK, diákújság, sportkörök órai tevékenység, szakkörök, DÖK, diákújság, sportkörök szakmai és nevelési területek

folyamatos

jan. - febr., márc. - ápr. szülői értekezletek, fogadóórák folyamatos

folyamatos

Irodai dolgozók

nevelőtestület

adminisztráció

folyamatos, munkaközösségi , nevelőtestületi értekezletek fogadóidőben

Technikai dolgozók

nevelőtestület

felmerült javítások

szükség esetén

Konyhai dolgozók

napközis nevelők

Étkezés

Naponta

G.G. Színház Művelődési Központ Vitkovics Ház Múzeumok

folyamatos alkalmanként

osztályfőnökök, napközis nevelők, szabadidő szervező, DÖK segítő tanárok

művészeti nevelés

alkalmanként

Forrás Gy. Szabadidő K. Sportlétesítmények Testnevelők, isk. vezetés

Vöröskereszt

SZETA Munkaügyi Központ

folyamatos

Vöröskeresztes felelős tanár, GYIV felelős tanár GYIV felelős tanár továbbtanulási felelős

54

alkalmanként sportversenyek, szabadidős tevékenységek elsősegély ny. tanfolyam, segélyek

folyamatos

folyamatos

szociális támogatás

alkalmanként

pályaválasztás

évente, alkalmanként

Egyházak H.M.Ö.Pedagógiai SZKI Nevelési Tanácsadó

H.M. Gyógypedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Intézet

igazgató nevelőtestület fejlesztő pedagógus, tanuló, szülő osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus, szülő GYIV felelős , osztályfőnökök

Érzelmi, erkölcsi nevelés szakmai és nevelési területek neveltségi szint mérése, fejlesztő foglalkozások tanulási zavarok kezelése család és a gyermek gondozása válsághelyzetben Családok szociális segítése

GYIV felelős, osztályfőnökök

55

évente folyamatos esetenként

szükség esetén

szükség esetén

szükség esetén

4.3.Kommunikáció a partnerekkel

Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai SZKI

Fenntartó

Balassi Bálint Általános Iskola és E. Sz. Társintézmények

Szakszolgáltatók

Tanulók

Középiskolák Általános iskolák Szülők

Pedagógu-sok

Óvodák

Konyhai dolgozók

Irodai dolgozók

Technikai dolgozók

Művelődési, sport és egyéb intézmények Színház Művelődési Központ Vitkovics-ház Múzeumok Forrás Gy.Sz.K. Művészetek Háza Sportintézmények SZETA Vöröskereszt Munkaügyi Központ Egyházak

57

Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet Gyógypedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Intézet

4.4.Panaszkezelés, visszacsatolás A felmerülő panasz

Probléma elemzése a megfelelő szinteken

Elemzés, értékelés Döntés a beavatkozásról

A panasz elhárítására irányuló tevékenységek meghatározása

A tevékenység súlyának megfelelően kell-e intézkedési terv

Intézkedési terv készítése

Az intézkedési terv megvalósítása. A panasz elhárítására irányuló tevékenység végrehajtása

Ellenőrzés, értékelés

Döntés a korrekcióról

Visszajelzés a partner felé

Korrekció, beépítése a folyamatba

5. A minőségirányítás információs rendszere Dokumentumok, mellékletek (Minőségirányítási Kézikönyv) A Minőségirányítási Kézikönyv a BG szobában kerül elhelyezésre. Gondozása a Minőségügyi Csoport feladata. A dokumentáció az iskola tulajdona.

6. Minőségirányítási Kézikönyv 1.

Klímateszt

2.

SWOT analízis

3.

Pedagógus elégedettségi mérőlap

4.

Szülői elégedettségi mérőlap

5.

Tanulói elégedettségi mérőlap

6.

Szociometriai mérőlapok

7.

Vezetői teljesítményértékelő lap

8.

Vezetői összesített teljesítményértékelő lap

9.

Pedagógus teljesítményértékelő lap

10. Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap 11. Alkalmazotti teljesítményértékelő lap 12. Összesített alkalmazotti teljesítményértékelő lap 13. ON@RT 1.0. online értékelés (digitális alapú) kézikönyve 14. BGR mérőlapok

60

TINÓDI SEBESTYÉN TAGISKOLA NEVELŐTESTÜLETÉNEK INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

„Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli az eljövendő generációt.” Füst Milán

61

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az intézményünk bemutatása ...................................................................... 64 2. Az intézményünk minőségpolitikája .......................................................... 66 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk .......................................................... 66 2.2. Pedagógiai minőségcéljaink .................................................................. 68 2.3. Szervezeti minőségcéljaink .................................................................... 71 3. Az intézményünk minőségirányítási rendszere ....................................... 73 3. 1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerünkben .................................73 A) Jogszerűség ................................................................................... 74 B) Tervezés ........................................................................................ 75 C) Vezetői ellenőrzés és értékelés ................................................... 76 D) A minőségirányítási rendszerünk működtetése ...................... 78 3. 2. Az intézményi működésünk belső rendje ........................................... 79 3.2.1. Partnerkapcsolataink irányítása és menedzselése ...................... 79 A) Kommunikáció a külső partnerekkel ...................................... 79 B) Külső partneri igény- és elégedettség mérés ........................... 82 C) Kommunikáció a belső partnerekkel ...................................... 83 3.2.2. Emberi erőforrásaink ..................................................................... 84 A) A munkatársaink szakmai tudásának fejlesztése .................... 84 B) A munkatársaink felhatalmazása............................................... 86 C) A munkatársaink bevonása, irányítása ..................................... 87

62

3.2.3. Minőségirányítási szervezetünk felépítése és működtetése....... 88 3.2.4. Az intézményünk mérési- és értékelési rendszere ...................... 92 A) Nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése és értékelése

93

B) Tanulóink iskolai szintű mérése és értékelése ................................. 94 C) Intézményünk önértékelése ............................................................. 101 3.2.5. Dokumentumaink kezelése ........................................................ 104 Mellékletek ................................................................................ 105  A meglévő, önálló szabályzatok listája, melyekre hivatkozunk a MIP- ben  Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve  Véleményezések, javaslatok, egyeztetések jegyzőkönyvei  A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (jegyzőkönyv, határozat)  IMIP, vezető és pedagógus értékelés

63

1. Az intézményünk bemutatása

Az intézményünk Az iskolánk 1973. szeptember 1-én nyitotta meg kapuját egy új városrész első intézményeként. Kezdetben igen zsúfolt, 16 tantermes iskola testnevelés tagozatosként indult. Az épülő városrész előnyei és hátrányai egyaránt érvényesültek. 1978-tól folyik intézményünkben emeltszintű ének-zene oktatás. 1989-től tértünk rá az Értékközvetítő és Képességfejlesztő programra, amelyet azóta is folytatunk. Jelenleg a 16 tantermes épületben 16 tanuló csoporttal dolgozunk, 33 főállású nevelővel. Szakos ellátottságunk teljes: 4 nevelő fejlesztő foglalkozásokat is ellát, rendelkezik megfelelő végzettséggel, ugyanígy a gyermek- és ifjúsági felelős is. Tágas – 11 ezer kötetes – könyvtárral rendelkezünk, melyet az elmúlt évben újítottunk ill. bővítettünk. Rendelkezünk fejlesztő szobával, tükrös, az egészségügyi szabályoknak megfelelő táncteremmel, kilenc szaktanteremmel, korszerű számítógépes parkkal, és jól felszerelt tornateremmel, valamint játékra, sportra alkalmas udvarokkal. Részben önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, gazdasági személyzettel és a gazdálkodáshoz szükséges tárgyi feltételekkel. (Tagintézmény vezető, tagintézmény vezető-helyettes, egy gazdaságvezető, egy gyermek és ifjúságvédelmi felelős, egy főállású könyvtáros, egy diákönkormányzatot segítő tanár, hat munkaközösség vezető.) A 2007. aug. 1-től az egri Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként működünk. 2011. 08. 01-től a gesztor iskola a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett, ennek tagiskolájaként folytatjuk nevelő-oktató munkánkat. A Pedagógiai programunk Pedagógiai hitvallásunkat hűen fejezik ki az alábbi sorok: „A gyermek ember, szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. Nem szabad dologként bánni vele vagy „birtoknak” tekinteni. Személy voltából következik, hogy vannak jogai. Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességeinek kifejlesztésére” (Nyíri Tamás) Pedagógiai programunkban az ének-zene oktatása mellett kiemelt szerepet kapnak a művészeti tárgyak (néptánc, esztétikus testépítés, vizuális kultúra stb.), számítástechnika, idegen nyelvek (angol-német), és a 64

sokféle testedzés. Nagy hangsúlyt fektetünk környezetkultúránkra, intézményünk külső-belső megjelenítésére. Mint alapozó intézménynek is feladatunk, de pedagógiai programunknak is kiemelt feladata az egyéni bánásmód, differenciálás, tehetséggondozás ill. hátránykompenzálás. Minden tanulóban rejlik érték, adottság tehetség, amit nekünk kell kifejlesztenünk úgy, hogy a tanuló sikerélményhez jusson, kialakuljon benne a tanulás, az egészséges környezet a mozgás iránti igényesség. Az ének-zenei nevelés célja, hogy az éneklés, aktív zenélés, a zenei befogadás, valamint a zenei képességek fejlesztése során a tanulók tanulmányaik végére rendelkezzenek alapfokú zenei műveltséggel, alapvető zenei ismeretekkel, készségekkel. Mindennapos szükségletté, belső igénnyé váljon az értékes, az egyetemes emberi értékeket, érzelmeket hordozó és kifejező zene. A zenei tevékenységek adjanak lehetőséget a művészet tartalmi befogadására és önálló fejlődésre. A zenei és közösségi élményeken keresztül nyújtott ismeretek és a sokoldalú gyakorlás mellett nagy hangsúlyt helyez a szolfézs és a hangszeres tudás alkalmazására. Kibontakoztatja a tanulók zenei képzeletét, felfedező, alkotó erőit. Ezt a célt szolgálják a kamara csoportok: hangszeres, kórus (népzenei és régi zenei). Ezek a versenyekre való felkészítést is szolgálják. A Tinódi Sebestyén Tagiskola az elmúlt évtizedek alatt kialakította szokás- és hagyományrendszerét, amely történelmi városunkhoz kapcsolódó és saját iskolánk profiljából adódó elemeket tartalmaz. Nevelőoktató munkánk célja a komplex személyiségfejlesztés, amelyben nagy szerepet kap a művészeti nevelés és nemzeti értékeink ápolása. Pedagógiai programunk alapelveit az alábbiakban határoztuk meg: - a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Iskolánk a gyermeki életet élni engedő, önállóan is gondolkodó és cselekvő gyermekek iskolája. A tananyagot nemcsak megismertetjük a tanulókkal, hanem a tanulás örömére, s az egész életet átható állandó tanulni vágyásra neveljük őket. - Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre, a nemzetiségi identitástudat kialakítására. - Biztos alapkészségek kialakításával, differenciált képzéssel segítjük elő tanítványaink eredményes továbbtanulását. Pedagógiai programunk célja: - A közvetlen partnereinkkel olyan szemléletbeli együttműködés kialakítása, amelynek folyamán a partnereink érzik, hogy közösek a céljaink és értékeink. - Sokszínű tevékenységi kör biztosításával lehetővé kívánjuk tenni a tanulóink különböző adottságainak és képességeinek kibontakoztatását. 65

- Pozitív jövőképpel, reális önismerettel és önbizalommal rendelkező, széles látókörű, döntésképes, egészséges életmódot folytató fiatalokat nevelni. A tantestület elkötelezett a Pedagógiai programban kitűzött célok magas szintű megvalósítására, az új pedagógiai kihívásoknak való sikeres megfelelésre. Az iskolában természetes az a pedagógiai munkahelyi klíma, mely az értékeket felismeri, ösztönzi és lehetőséget ad az önkifejezésre is. Minőségfejlesztési előzmények Új szakmai kihívást jelentett az intézménynek a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program, I. intézményi modelljének a kiépítése, melytől a hatékonyság és eredményesség további javulását vártuk. A Comenius minőségfejlesztési program „Partnerközpontú működés” I. intézményi modelljének megvalósítását önállóan kezdtük meg. Ennek eredményeként 2002-től a közvetlen partnereinknél évente végzünk partneri elégedettségmérést. (elégedettség, elégedetlenség, elvárások, igények, SWOT analízis). Ezek alapján célokat fogalmaztunk meg, feladatokat jelöltünk ki és Intézkedési terveket dolgoztunk ki ezek megvalósítására.

2. Az intézményünk minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozatunk Az iskolánk alapvető feladata az iskoláskorú gyermekek magas szakmai színvonalú, humánus körülmények között történő, szabályozott és hatékony nevelése, személyiségük fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik kialakítása és bővítése, színvonalas oktatással szilárd alapműveltség, biztos alapkészség, képességeiknek megfelelő továbbhaladás biztosítása. Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást és megoldást, az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását. A hivatásukban elkötelezett dolgozóink fontosnak tartják a nevelőoktató tevékenység fejlesztését. Rendszeresen képzik magukat, nyitottak az új tevékenységek, eljárások felé. A szakmai munkájukban a kor színvonalának és lehetőségeinknek megfelelően a maximumra törekszenek.

66

Az iskola vezetője, minden pedagógusa és segítő alkalmazottja közös összefogással a közoktatási intézmény partnerközpontú szemléletét erősíti, ezzel korrekt és kiszámítható együttműködést alakít ki az intézmény partnereivel. A Comenius minőségfejlesztési rendszer alkalmazásával el kívánjuk érni, hogy: 1. A nevelő-oktató tevékenységünk színvonala stabil és folyamatosan fejlődő legyen. 2. A működésünk a szükséges mértékig szabályozottá, követhetővé és ellenőrizhetővé váljék. 3. A nevelő-oktató tevékenységünk a szakma szabályainak megfelelően, a szakma fejlődését folyamatosan követően, a törvényi előírásoknak megfelelően történjen. 4. A nevelési-oktatási tevékenységünk folyamán az intézmény minden dolgozója tudja feladatát, kötelességét, kompetenciáját, felelősségét. 5. A nevelő-oktató munkánk alapja az intézményünk Pedagógiai programja. Ezt a hatályos törvényi előírások és a partneri igények figyelembevételével készítjük el. A partnerekkel történő folyamatos konzultáció, megbeszélés, felmérés alapján – amennyiben szükséges – ezt felülvizsgáljuk és módosítjuk. 6. A partnerek elégedettségében kiemelkedő szerepet játszó, a nevelőoktató munkával nem, vagy csak részben összefüggő tevékenységek, folyamatok, szolgáltatások színvonalát megfelelő szinten stabilizáljuk, és folyamatosan fejlesztjük. 7. Törekszünk a gazdaságos működésre, csökkentjük a fajlagos költségeket és növeljük a költséghatékonyságot. 8. A munkánk eredményét a partnerek, valamint a dolgozók elégedettségének vizsgálatával folyamatosan elemezzük. Az intézményben nyújtott szolgáltatásokkal meg kívánunk felelni a társadalmi, a finanszírozói, a partneri elvárásoknak és a pedagógiai programunkban meghatározott célkitűzéseinknek. Elkötelezettek és elszántak vagyunk arra, hogy megteremtsük ennek a személyi és tárgyi feltételeit. Elkötelezzük magunkat a minőségi szolgáltatások, a folyamatos minőségfejlesztés mellett. A fentiek megvalósítására, fenntartására és folyamatos fejlesztésére intézményünk partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. 67

2.2. Pedagógiai minőségcéljaink A törvényes intézményi működés kialakítása Intézményünk, a Tinódi Sebestyén Tagiskola az önkormányzati Minőségirányítási program elvárásai és a Comenius 2000 közoktatási és minőségfejlesztési programban elvei szerint alakítja ki ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét. A Comenius minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésével legfontosabb célunknak tartottuk a partnerközpontú működés kialakítását, a szervezeti kultúra fejlesztését. Felismertük, hogy intézményünk megőrizheti kialakult nevelési rendszerét, de a kor változó igényeihez kell igazítania, úgy kell nyitottnak és a változásra reagálónak lennie, hogy az oktatás és a korszerű pedagógia érdekeit is érvényesítse. Olyan progresszív intézménynek kell maradnia, mely valamennyi szereplőjének – gyermek, pedagógus, szülő, fenntartó – igényeire, elvárásaira, elégedettségére épít. A minőségfejlesztési munka során az iskolánk elindult a „minőségi iskolához” vezető úton. A törvényes intézményi működésünk alapja, hogy: - Határidőre elkészítjük a törvényekben, rendeletekben meghatározott dokumentumainkat. (Pedagógiai program, intézményi Minőségirányítási program, Házirend, SzMSz.) - Határidőre elkészítjük a törvényekben, rendeletekben meghatározott szabályzatokat. - Folyamatosan és határidőre átdolgozzuk a módosításra szoruló dokumentumainkat, szabályzatainkat. - Határidőre elkészítjük a fenntartó által előírt, igényelt dokumentumokat. - Működésünk során betartjuk a hatályos törvényi előírásokat. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 1992. évi XXXIII. munka törvénykönyve - 138/1992. kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról - 11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 277/1997 kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről A szakmai színvonal emelése A Comenius I. intézményi modelljének kiépítése során – a partneri mérések alapján – az alábbi minőségcélokat fogalmaztuk meg, s ennek alapján dolgoztuk át a Pedagógiai programunkat: - a pedagógiai tevékenység újragondolása, 68

-

a pedagógiai munka hatékonyságának növelése, a helyi értékelési rendszer egységesebbé tétele, a rendszerszemléletű gondolkodás intézményi szintű fejlesztése, a pedagógiai folyamatok jelenleginél pontosabb feltárásai, leírása, szabályozása, - a folyamatokat jelző sikerkritériumok kidolgozása, - hatékonyabb feladatmegosztáson alapuló szervezeti struktúra létrehozása. A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk van. Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció A nevelő-oktató munka célja, olyan intellektuális, emberi és erkölcsi értékek kialakítása, melynek birtokában: - A tanulók képessé válnak az egyéni továbbfejlődésre és egyben közösségben való tevékenységre is. - Zökkenőmentes és eredményes lehet a következő iskolafokozatba lépésük és tevékenységük. Az esélyegyenlőség és a hátránykompenzáció megteremtésére az alábbi személyiség-fejlesztési alapelveket alkalmazzuk: - Az önálló ismeretszerzésre és önművelésre képessé tevő szilárd alapkészségek kialakítása. - A fejlett kommunikációs képesség és viselkedéskultúra kialakítása. - Testi-lelki egészség, harmónia megteremtése. - Felzárkóztató programok, esély nyújtása a szociokulturális és egyéb hátrányok leküzdésére. - A nemzeti hagyományok ápolásán keresztül, a nemzeti identitástudat kialakítása. - Ösztönző, bátorító pedagógusklíma teremtése. A hátrányos, veszélyeztetett és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózatására a Pedagógiai programunkban és az éves Munkatervünkben rögzített lehetőségeket biztosítjuk. Alapkészségek megalapozása, továbbtanulásra felkészítés A bevezető és kezdő alsó tagozat időszaka, valamint az 5-6. évfolyam alapozó szakaszának minőségi munkája döntő jelentőségű a későbbi eredményesség szempontjából. Az olvasás, az írás, a számolási és kommunikációs készségek megfelelő szintű tudása nélkül a tanulmányi mutatók nem lehetnek jók. A nevelő-oktató munka során nagy hangsúlyt fektetünk, ezekre a szakaszokra, hiszen a biztos ismeretek, készségek, képességek birtokában a tanulók képessé válnak, az alkotó alkalmazásra, ezáltal éntudatuk, önértékelő képességük fejlődik. Célunk, hogy az 69

ismeretközlés túlsúlyát, a kooperatív tanulás, a tanultak megszilárdítása, elmélyítése, gyakoroltatása, gyakorlati alkalmazása váltsa fel minden tantárgyra vonatkozóan. Általános iskolánk legfontosabb célja, a továbbtanulásra való felkészítés is. A Pedagógiai programunk alapján ez nem csak az osztályfőnöki órák, hanem egyes tantárgyak feladataként is rögzítésre került. A felvételire, a továbbtanulásra történő felkészülés intenzív szakaszában 7. és 8. o.-ban felvételi előkészítőket szervezünk. Tehetséggondozás A kiemelkedő képességű tanulók számára, tehetségük kibontakoztatására a Pedagógiai programunkban és az éves Munkatervünkben rögzített lehetőségeket biztosítjuk. A tehetséges tanulóink számára biztosítjuk az egyéni tanulási utakat. Feladataink: - a tehetséges gyermekek felismerése, - a tehetséges tanulók ösztönzése, - a tehetségek számára szolgáló hatékony tanulási készségek elsajátítása. A tehetséggondozás szervezeti lehetőségei: - tanórai differenciálás, - versenyekre való felkészítés, versenyeztetés, - tanórán kívüli foglalkozások, - felvételi előkészítők. A nevelő-oktató munka mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kialakítása Az iskolánkban a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás – a partnereink igényeire figyelő – minőség megőrzésének és folyamatos fejlesztésének stratégiája. Munkánk során az iskola minden dolgozója hozzájárul a szervezet jobb teljesítményéhez. Végső célunk, hogy egy olyan minőségközpontú iskolát hozzunk létre, amelynek működésének középpontjában a partnerek állnak. Iskolánk menedzsmentje biztosítja a támogató légkört a minőségfejlesztési munkához: - magasfokú az iskolavezetés elkötelezettsége, - biztosítja a minőségfejlesztési támogató csoport vezetőjének, a támogató csoport tagjainak anyagi elismerését, - bemutatja a támogató csoport munkáját, az eredményeket, - segíti a minőségi körök létrehozását, s támogatja munkájukat. A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésével elindultunk a minőségi iskolához vezető úton. Intézményünk Pedagógiai programját úgy dolgoztuk át, hogy az a partnereink igényeihez illeszkedjen, szakmailag igényes átalakítással 70

minőségcentrikus iskolát feltételezzen, hiszen a Pedagógiai program megvalósítása a legfontosabb sikertényező. A szemlélet változása a legtöbb, amit a Comenius modell kiépítése során kaptunk. A nevelő-oktató munka mérésére belső tantárgyi méréseket és külső tanácsadók által elvégzett méréseket alkalmazunk. Minden tanévben részt veszünk a városi és az országos szintű mérésekben. A külső mérések körébe tartozik az Pannon Egyetem BTK Neveléstudományi Intézet pápai Kutatóközpontja és a szegedi KFPT. Kht. Képességfejlesztő Kutató központja által végzett mérések. A nevelési eredményeinket belső és a külső partneri mérésekkel vizsgáljuk. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. Ezeket elemzzük, értékeljük, összehasonlítjuk, megoldásukra intézkedési terveket készítünk. Az elvégzett munkákat 4 évente irányított önértékeléssel összegezzük. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az Intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. 2.3. Szervezeti minőségcéljaink Emberi erőforrásaink fejlesztése A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk van. Iskolánkban a pedagógus munka értékelésére 3 évvel ezelőtt munkacsoport alakult, mely elkészítette a belső értékelési rendszert, amelyet megismertetett és elfogadtatott a tantestülettel. A végleges eljárást a 2004/2005-ös tanévtől vezetjük be illetve építjük be a tapasztalatokat. - Az iskola vezetése egyezteti a munkatársakkal szemben támasztott elvárásokat és a teljesítményük értékelésére szolgáló kritériumokat. - Minden munkatárs számára készül továbbképzési terv, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével. - Tanévenként 10 tanárnak és munkatársnak – személyes beszélgetés keretében – értékeli a vezetés a teljesítményét, meghallgatja ezzel kapcsolatos véleményét, s meghatározza, hogy miben kell fejlődnie, valamint milyen változásokra, juttatásokra számíthat. - Az iskola vezetése mindent megtesz a kitűzött célok, feladatok megvalósításához szükséges erőforrások megteremtésére. Az iskola tanulóinak bekapcsolódása a város életébe Iskolánk továbbra is fontos tényező kíván maradni Eger Felsőváros lakóinak életében, az SZMK tagjainak támogatásával, kapcsolataink 71

ápolásával. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Kapcsolataink: Forrás Gyermek Szabadidő központ, Városszépítő egyesület, Egri Nők a Városért egyesület, Nyugdíjas Ház, Idősek Otthona, Színház, MMK, Családsegítő stb. Ennek érdekében:  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. A szervezeti kultúra fejlesztése A szervezeti kultúra fejlesztése során célunk: - a csapatmunka erősítése, a kollégák elkötelezettségének erősítése, az együttműködés fejlesztése, - a célorientáltság, amely a távlati stratégiai célok részcélokra való bontását is jelenti, - a szakmai önállóság biztosítása, - az eredményes oktatás-szervezés megteremtése, - a szervezeti kultúra diagnosztikus tervének elkészítése, a fejlesztés stratégiájának kidolgozása, elindítása, - a nevelőtestület elkötelezettsége, a közös egyetértésen alapuló célkitűzés, - a PDCA-SDCA logika beépülése a hétköznapi munkába, - a kidolgozott és elfogadott szabályzatok folyamatos karbantartása. Partnerközpontú működés kialakítása Az iskolával szemben támasztott partneri és társadalmi elvárások az igények a tudatos tervezését, a feladatok közös, következetes végrehajtását, a szükséges korrekciók lehetőségeinek biztosítását, a rendszeres értékelést várják el. A partnerközpontú működés elvének biztosítása érdekében, a kidolgozott mintavételi eljárásrend szerint, a partneri mérések szabályzata szerint partneri igény-és elégedettség mérést végezünk. A mérési eredményeket intézményünk minőségfejlesztési csoportja összehasonlítja az előző év mérési eredményeivel, majd a célok kategorizálása után újabb Intézkedési terveket készítünk a fejlesztendő

72

területekre. Így építjük be az intézményünk mindennapi életébe a PDCASDCA ciklus elvét.

3. Az intézményünk minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerünkben Az iskolavezetés gondolkodásában, a minőség az első helyen áll, hiszen minden intézkedésünk hátterében ott áll az erre való törekvés. A munkánk folyamán keressük azt, hogyan lehetne még jobb eredményt elérni. Az intézkedések megvalósítása közben figyelünk a végrehajtásra, az eredményre, s ahol szükséges végrehajtjuk az azonnali korrekciót. A tagintézmény vezetőjének, vezetőségének feladata biztosítani a minőség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a Minőségirányítási program és a Minőségfejlesztési rendszer működtetésének, melynek szerves része a partneri igény-, elégedettség és elégedetlenség mérésen alapuló partnerközpontú működés kiépítése, fenntartása, működtetése, továbbfejlesztése, az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése, beépítése az intézményi gyakorlatba. Fontos feladat továbbá a nevelőtestület vezetése, a leghatékonyabb együttműködési munkaformák, a szervezeti kultúra folyamatos mérése, fejlesztése. Az intézmény vezetője, vezetősége feladata biztosítani az intézmény törvényes működését, a működéséhez szükséges erőforrásokat, működtetni az intézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata a nevelő és oktató munka irányítása, pedagógiai munka stratégiai tervezése, a pedagógiai tervezés beválás vizsgálata, az információs rendszer kialakítása, bejáratása, a pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása, a belső ellenőrzési, értékelési rendszer kidolgozása, működtetése. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a helyi Pedagógiai programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. A vezető, a vezetőség a döntések meghozatala előtt jogszabályban meghatározott egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi szervekkel. Feladata a nevelőtestület, illetve az érdekvédelmi szervek jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a szülői szervezetekkel, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal való együttműködés. Az intézmény vezetője, vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó külső és belső dokumentumok, az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek, megismerhetőek legyenek. 73

A jogszabályok, szabályzatok változása nyomon követhető a szabályzatok aktualizálása révén, valamint az intézmény számára megrendelt szakmai közlönyök, folyóiratok friss számainak figyelemmel kísérése által. Ezek minden munkatárs számára hozzáférhetőek. Az intézmény vezetése gondoskodik arról, hogy a tanulók iskolai élettere biztonságos legyen. Vezetői felelősségi körbe tartozik a biztonságos intézmény kialakítása, működtetése, a működés szabályozása, a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályozása. Az iskolavezetőség tagjai: igazgató, tagintézmény vezető, tagintézmény vezető-helyettes, munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat felnőtt képviselője, a közalkalmazotti tanács vezetője. Az igazgató által összeállított éves munkaprogram alapján szükség szerint tanácskoznak. Az iskolavezetőségi ülést bármelyik tag kezdeményezheti. A tagintézmény vezetője: a vezetői tevékenységét a tagintézmény vezető-helyettes közreműködésével látja el. Jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásához megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. 54. §, 55. § határozza meg. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, Gyakorolja a munkáltatói jogokat, a szabályzatban meghatározottak szerint, dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy más szabályzat nem utal más hatáskörbe. Döntési jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató képviseli az intézményt, jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyettesekre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A) Jogszerűség Intézményvezetésünk a partneri elvárásoknak megfelelően biztosítja a minőség iránti elkötelezettséget, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és a szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. A külső és belső jogrendszer és szabályozók, dokumentumok (SzMSz, Házirend) előírásainak betartásával, a Minőségpolitikai nyilatkozat, a Pedagógiai program felülvizsgálatával, éves Munkatervek készítésével, az Irányított önértékelés lebonyolításával. Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 19992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, - 19992. évi XXXIII. munka törvénykönyve,

74

- 138/1992 kormányrendelet a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról, - 11/1994 MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - 277/1997 kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről. Az belső jogrendszerünk keretében az Alapító okirat, a Pedagógiai program, az intézményi Minőségirányítási program, az SzMSz, a Házirend és ezek mellékletei (szabályzatok, utasítások) biztosítják az intézmény jogszerű működését: - az intézményvezető munkaköri leírása, - a diákönkormányzat SzMSz-e, - a tantestület, az iskolatitkár, a gazdasági részleg és a technikai dolgozók munkaköri leírása, - a belső ellenőrzési szabályzat, - ügyviteli és iratkezelési szabályzat, - pénztári és pénzkezelési szabályzat, - bizonylati szabályzat, - számviteli szabályzat, - leltározási szabályzat, - selejtezési szabályzat, - közalkalmazotti szabályzat, - adatvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, - érintésvédelemmel kapcsolatos előírások, - tűzvédelmi szabályzat, - igazgatói tűzvédelmi utasítások, - a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata, - gyűjtőköri szabályzat. B) Tervezés Az intézményi tervezőmunkánk alapja a működésünket meghatározó külső és belső jogrendszer, valamint az ennek alapján elkészített külső és belső dokumentumok. A tervező munkánk célja a működés szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerű működtetésének biztosítása. Célunk, hogy az intézményi folyamatok szabályozottak, ellenőrizhetőek legyenek. A tervek struktúrájának kialakítása, a tervek egymásra épülése biztosítja a stratégiai tervezés megvalósítását. A stratégiai tervekre épülve szabályozott időszakonként operatív tervek készüljenek. Az intézménynek, mint szervezetnek a munkája tervezett, szabályozott, egymásra épülő folyamatokból álló, kiszámítható, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A hosszabb távú stratégiai terveink (SzMSz, intézményi Minőségirányítási program, Pedagógiai program, minőségfejlesztési rendszerünk Intézkedési 75

terve) lebontásra kerülnek a rövidebb időtartamra szóló – éves – tervekben (éves munkaterv, költségvetés). Az iskolai működés tervezési rendszerének egyes elemei: - vezetői pályázat, - az iskolánk éves munkaterve, - továbbképzési terv, - gyermekvédelmi munkaterv, - munkaközösségek munkaterve, - nevelési, oktatási tervek (helyi tanterv, tanmenet), - kockázatértékelés, - szabadságolási terv, - belső ellenőrzési terv. Az iskolánk éves munkaterve tartalmazza: - a szakmai munkaközösségek munkaterveit, - a DÖK éves munkatervét, - az ellenőrzési tervet, - a tankönyvrendelés tervezését, - a költségvetés tervezését, - az éves továbbképzési terv elkészítését, - az éves minőségfejlesztési munkaterv elkészítését, - az eszköz-és felszerelési jegyzék éves tervezési, beszerzési listájának elkészítését, karbantartási terv C) Vezetői ellenőrzés és értékelés Ennek során feltárjuk a működés erős, illetve fejlesztésre váró területeit. Ellenőrzés: az a folyamat, amelynek során megvizsgáljuk, hogy az adott terület működése a törvényi vagy belső szabályozásnak megfelelően történik-e. Értékelés: az a folyamat, amelynek során összevetjük a szabályozó dokumentumokban rögzített célkitűzéseket az intézmény pedagógiai tevékenységének aktuális eredményeivel. Intézményünkben a belső ellenőrzést, értékelést – az erre alakult munkacsoport által kidolgozott és elfogadott – Belső ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján végezzük. Az ellenőrzés, értékelés során a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, mint normának való megfelelést vizsgáljuk. Az intézmény belső ellenőrzési, értékelési rendszerét kiegészíti a fenntartó által kötelező jelleggel lebonyolítandó szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendszere, amelyet az önkormányzati Minőségirányítási Program szabályoz. Az ellenőrzés, értékelés rendszere az intézmény működésének egészét átszövi, kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra egyaránt.

76

Biztosítja, hogy az intézmény folyamatainak működése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenőrzés, értékelés révén nyílik lehetőség a hiányosságok, hibák feltárására, ezáltal a javításukra, a folyamatok folyamatos fejlesztésére, a rendszer javítására, a hibák megelőzésére kizárására. Az ellenőrzésre, értékelésre szükség van az intézményben zajló folyamatok, tevékenységek eredményeinek számbavétele céljából. A feltárt eredmények (pozitív, negatív) elemzése, értékelése alapján lehet megtervezni a standardizálás, vagy a javítás, a fejlesztés folyamatát. Az ellenőrzés alapozza meg az egyéni és az intézményi értékelést is. Az intézményi belső ellenőrzési, értékelés rendje: A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének, értékelésének megszervezéséért és működtetéséért az igazgató, valamint a tagintézmény vezető felelős. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét a Belső ellenőrzési, értékelési szabályzat tartalmazza. Az ellenőrzési, értékelési terv nyilvános. Eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg értékelni kell szükség esetén a munkaközösség tagjaival. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni, értékelni kell. Az intézmény belső ellenőrzési, értékelési rendjét külön az e célra készített Belső ellenőrzési és értékelési szabályzat határozza meg. E szabályzat az igazgatói utasítások körébe tartozik. Ő a felelős a teljes belső ellenőrzés, értékelés koordinálásáért, végrehajtásáért. Az ellenőrzés, értékelés célja: - segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást, - támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is, - segítse a vezetői intézkedések végrehajtását, - járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához, - segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. Az ellenőrzésre jogosult: - az intézmény vezetője, - a tagintézmény vezető - az tagintézmény vezető-helyettes, - a munkaközösség-vezetők. 77

Az ellenőrzést ellenőrzési terv szerint kell végezni. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzésről készült beszámolót a nevelőtestület fogadja el. A belső ellenőrzés, értékelés területei: Nevelő-oktató munka: az igazgató, a tagintézmény vezető és a helyettese a Belső ellenőrzési, értékelési szabályzatban meghatározott tantárgyak, nevelési területek vonatkozásában felelősek a tartalmi munka és a tanügyi dokumentáció ellenőrzéséért. A nevelő-oktató munka tartalmi ellenőrzésében az igazgató, a tagintézmény vezető és a helyettese támaszkodnak a munkaközösség-vezetők véleményére. Az ellenőrzés módjai: órák, tanórán kívüli foglalkozások, szülői értekezletek meglátogatása, konzultáció az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. A tanügyi dokumentáció célellenőrzése, (naplók, bizonyítványok, ellenőrzők, anyakönyvek, helyettesítési napló stb.) Pénzügy, számvitel, a nevelő-oktató munka feltételeit biztosító egyéb tevékenység ellenőrzése. Az intézmény pénzügyi és számviteli tevékenységére kiterjedő belső ellenőrzés nagy része a munkafolyamatba épített ellenőrzésként történik. Az időszakonként végrehajtott konkrét ellenőrzési kötelezettség valamennyi adminisztratív és technikai dolgozóra, azok munkájára vonatkozik. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató vagy a tagintézmény vezető beszámol a nevelőtestület előtt. D) Minőségirányítási rendszerünk működtetése Intézményünk az önkormányzati Minőségirányítási programban megfogalmazott fenntartói elvárások, minőségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. A partneri mérések eredményeit elemezzük, trend vizsgálatokat végzünk, célokat, feladatokat határozunk meg, megvalósításukra Intézkedési tervet készítünk, ezeket folyamatosan beépítjük iskolánk rövid és hosszú távú stratégiai tervébe. Az elvégzett munkákat 4 évente irányított önértékeléssel összegezzük. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az Intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. Az önszabályozó munkacsoportok, minőségi körök, önállóan szervezik tevékenységüket, a csoport tagjai teljes mértékben felelősek a munka megszervezéséért a kitűzött célok megvalósításáért. Az önszabályozó minőségi köröknek beszámolási kötelezettségük van a minőségfejlesztési támogató csoport és az alkalmazotti közösség felé. 78

3.2. Az intézményi működésünk belső rendje Az intézményi működésünk belső rendjét külső és belső jogforrások szabályozzák. Alapvető belső jogforrásunk az Alapító okirat, a Pedagógiai program, az intézményi Minőségirányítási program, az SzMSz, a Házirend és ezek mellékletei (szabályzatok, utasítások). 3.2.1. Partnerkapcsolataink irányítása és menedzselése A partnerkapcsolataink irányítását és menedzselését a belső dokumentumaink részletesen tartalmazzák és meghatározzák. A) Kommunikáció a külső partnerekkel A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. A tagintézmény vezető és a helyettese a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. Más iskolákkal: az igazgató és a tagintézmény vezető valamint a helyettese szakmai megbeszélés, levelezés, személyes találkozás útján. Szakmai műhelyekkel: (pl. Megyei Pedagógiai Intézet, Családsegítő Intézet, városi Zeneiskola stb.) a feladatnak megfelelően az igazgató, a tagintézmény vezető, a helyettese és a munkaközösség-vezetők. A szülői választmánnyal: évente háromszor (szeptemberben, februárban és májusban) az igazgató vagy a tagintézmény vezető. Cél: általános tájékoztatás, információcsere. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója, tagintézmény vezetője és a helyettese tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Iskolaszék: igazgató, tagintézmény vezető és a helyettese az üléseknek és feladatoknak megfelelően. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató, tagintézmény vezető és a helyettese feladata. Az iskolaszék képviselője és az iskola igazgatója, tagintézmény vezető és a helyettese az iskolai munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg az együttműködés tartalmát. Az iskolaszék állandó meghívott vendége az iskola igazgatója. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról az iskolaszék titkára gondoskodik. Az iskolaszék elnökét (vagy képviselőjét) meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon pontjai tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek

79

egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Az iskolaszék a Szervezeti és működési szabályzata alapján működik. A szülőkkel: A munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Az osztály első szülői értekezletén bemutatkoznak az osztályban tanító új tanárok. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - a fenntartóval, - a város óvodáival, - a város általános iskoláival, - a középfokú iskolákkal, - a helyi kulturális és sportegyesületekkel, - a külföldi partner iskolával. Partnerek Szülők

A kapcsolat tartás módja Szülői értekezletek Fogadóórák SZMK megbeszélések Iskolaszék Rendezvények Éves beszámolók, statisztikák

Időpontja Szept., Febr., Máj. Okt., Nov., Dec., Márc., Ápr., Jún. első keddje Igény szerint Folyamatos Fenntartó Félév, tanév vége ill. folyamatos Óvodák: Óvónőkkel szakmai megbeszélés Szeptember Benedek Elek, Foglalkozások tartása (ÉnekSzept - Máj. Joó János, zene, idegen nyelv, foci) Febr. - Márc. Tavasz úti Nyitott napok Febr. Óvodai szülői ért. való részvétel Márc. Közös rendezvények, ünnepségek Óvodai csoportok játékos sportfoglalkozása Középiskolák Iskolaismertetés-pályára irányítás Okt. - Nov. Forrás GYSZK Rendezvényeken való részvétel, Folyamatos szervezésükben segítségnyújtás Gárdonyi Géza Színházlátogatás Folyamatos Színház Rendhagyó irodalmi órák Aktualitásuknak megfelelően Városszépítő Virágos versenyen való részvétel Tavasztól – őszig Egyesület Egri Nők a Rendezvényeken való részvétel, Folyamatos Városért műsorok adása felkérésnek megfelelően Nyugdíjas Ház Rendezvényeken való részvétel, Anyák napja, Idősek Idősek műsorok adása felkérésnek világnapja 80

Otthona Egyház

megfelelően Műsorok adása felkérésnek Folyamatos megfelelően Városi A városi rendezvényeken Folyamatos Önkormányzat műsorok adása, felkérésnek megfelelően Családsegítő Problémás gyereke vizsgálatának Folyamatos Intézet, megszervezése, szakmai Nevelési konzultációk Tanácsadó, Gyógypedagóg ia Szakszolgálat Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartást a COMENIUS I. modell alapján kidolgozott minőségfejlesztési rendszerünk részletesen tartalmazza.

81

B) Külső partneri igény és elégedettség mérés A mérés folyamatábrája:

START Partneri adatbázis kommunikációs tábla

Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata

Partneri adatbázis

Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása

Elégedettség

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása

Az igényfelmérésben résztvevők listája

i

Állami Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása-mintakészítés

Intézményi

Mérési rend /

Fenntartói Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása

A

Az

Tanulói Az Szülők elvárásai

igényfelmérés

és

eredmények Tantestületi összefoglaló

elégedettségmérés

Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül

Éves teljesítmény Rövid összefoglaló

Szükséges-e beavatkozás?

Indikátorai nkban van-e

A partnere

Igen

Igen Nem

Nem

k

STOP 82

Intézmény működés értékelési folyamata

A Comenius minőségfejlesztési rendszer I. modelljének megfelelően kidolgoztuk a Partneri mérések szabályzatát. A külső, közvetlen partneri igény- és elégedettség mérését ennek alapján végezzük. A külső, közvetlen partnereinknél kérdőíves módszerrel, minden évben az alábbi területeket mérjük fel:  globális elégedettség,  tárgyi környezettel való elégedettség,  a pedagógusokkal való elégedettség,  a nem pedagógusokkal való elégedettség,  a tanórán kívüli tevékenységek,  fejlesztő tevékenységek,  értelmi viszony az iskolához,  iskolai fegyelem,  a tanítás eredményessége,  a diák-tanár viszony,  a kiemelkedő teljesítmények elismerése,  az iskola jó híre a településen. C) Kommunikáció a belső partnerekkel Kapcsolattartás, kommunikáció a nevelőtestülettel: - az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartási módjai: tanévzáró-, tanévnyitó-, félévi-, nevelési-, munka értekezlet. Ennek célja:  A tanulmányi munka értékelése  A szakmai, pedagógiai programban leírtak értékelése  Fejlesztési, pedagógiai, szakmai feladatok  Munkaterv  Általános élet- és munkakörülményeket érintő kérdések  Kiemelt szervezési feladatok  Aktuális, nagy volumenű oktatáspolitikai nevelési kérdések megbeszélése - Rendszeres megbeszélés átlagban havonta egyszer: Hó első hétfője: 1530 célja: aktuális havi feladatok, szervezési kérdések. - Rendkívüli megbeszélés (reggel órakezdés előtt, szünetekben, délután): halasztást nem tűrő, egyedi esetekben. - Hetirend: az adott hét előre látható helyettesítési, verseny-, és szervezési feladatait tartalmazza előző hét péntektől, a tanári hirdetőtáblán kiírva vagy kifüggesztve Kapcsolattartás, kommunikáció a munkaközösségekkel: - a munkaközösségi üléseken a felelős vezető, - a munkaközösség-vezetővel rendszeresen a felelős vezető tart kapcsolatot. Kapcsolattartás, kommunikáció az érdekképviseletekkel: 83

Döntés meghozatala előtt, a jogszabályban előírt módon az igazgató egyeztet. (Kt. 55.§) Kapcsolattartás, kommunikáció a diákokkal: igazgató, évente kötelezően megtartott diákközgyűlésen, ünnepségeken, esetenként. Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Kapcsolattartás, kommunikáció a Diákönkormányzattal: Az iskola ezzel megbízott tagintézmény vezető-helyettese, a DÖK segítő tanár révén és félévente közvetlen találkozás útján. Belső partnerek Nevelőtestület

A nem pedagógus dolgozók A diákok

A kapcsolattartás módja – tantestületi értekezlet, – faliújság, – a támogatói csoport beszámolói által – alkalmazotti értekezlet – munkaértekezlet a technikai dolgozóknak – interjúk készítése során – faliújság – iskolarádió – DÖK ülésein – DÖK közgyűlésein, fórumokon

3.2.2. Emberi erőforrásaink A) A munkatársaink szakmai tudásának fejlesztése A nevelési-oktatási munkánk színvonalának emelésének az alapja a dolgozóink rendszereses, folyamatos képzése. Ehhez jóváhagyott továbbképzési munkatervünk, folyamatleírásunk és felelősségi mátrixunk van. A 2002/2003-as tanévben az iskolavezetés kidolgozta és a tantestület elfogadta a pedagógus továbbképzés öt éves tervének alapelveit, illetve a személyekre lebontott tervet. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. Ez a rendszer az elmúlt években jól működött, de évenként felülvizsgáljuk ill. a szükségleteknek megfelelően kiegészítjük.

84

A folyamat: 1. Minden évben a megérkezés után az tagintézmény vezető-helyettes közzéteszi a továbbképzési lehetőségeket tartalmazó dokumentumokat a nevelőtestület számára a tanári szobában. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 6-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyet írásban leadnak a tagintézmény vezetőhelyettesnek. 3. Az iskolavezetés, a tantestület és a KT a továbbképzési terv, a pénzügyi lehetőségek és az iskola elsődleges érdeke alapján március 12-ig kialakítja a támogatott továbbtanulók névsorát. 4. Március 15-ig az igazgató elkészíti, a tagintézmény vezető-helyettes a fenntartónak megküldi az éves beiskolázási tervet. 5. A továbbtanuló kollegák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézménybe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági vezető pedig a többit. 6. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismeretekről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 7. A tagintézmény vezető-helyettes minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását.

Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

tagintézmény vezető

nevelőtestület

nevelőtestület

2.

tagintézmény vezető

jelentkezők

igazgató

3.

tagintézmény vezető gazdaságvezető

tantestület jelentkezők

igazgató tantestület

4.

igazgató tagintézmény vezető

továbbtanulók

tantestület fenntartó

5.

igazgató

továbbtanulók gazdaságvezető

tantestület

6.

munkaköz. vez.

továbbtanulók

munkaközösség tantestület

7.

tagintézmény vezető

igazgató

tantestület

KT

85

Az intézmény dolgozóinak létszáma jelenleg 43. fő. Az első öt éves továbbképzési ciklusban 25 pedagógusunk szerzett: Pedagógus szakvizsga 3 fő Egyetemi diploma 1 fő Új szakot végzett 2 fő Felsőfokú oktatásinformatikus 4 fő Fejlesztő pedagógia 9 fő Minőségbiztosítás 6 fő Gyógypedagógiai asszisztens 1 fő Drámapedagógia 2 fő Tánc-drámapedagógia 1 fő Alapfokú számítógépkezelői tanfolyam 18 fő Egyéb 9 fő 1998 és 2003 között mindenki teljesítette a kötelező 120 órás továbbképzést, kivéve azokat a kollégákat, akik új tagjai a nevelőtestületünknek, s az előző munkahelyükről kevés továbbképzésen vettek részt. A következő években számukra is biztosítjuk a továbbképzési lehetőségeket. Intézményünk Pedagógiai programjával összhangban kiemelten támogatjuk: középvezetői, anyanyelvi irodalmi kommunikációs neveléssel, alapfokú művészeti oktatással, fejlesztéssel, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos diplomák megszerzését, szakvizsgát adó továbbtanulást. A nem pedagógus munkatársaink képzése, továbbképzése: gazdálkodáshoz szükséges tanfolyam, továbbképzés. B) A munkatársaink felhatalmazása A munkatársaink felhatalmazását, munkaköri leírását az SzMSz, ennek mellékletei (témaköri szabályzatok, utasítások) szabályozzák. A megbízottak részére személyre, funkcióra szóló megbízólevet adunk, ez tartalmazza a feladataikat, a kötelességeiket, a jogaikat. Az intézményben a felhatalmazottak köre: az igazgató, a tagintézmény vezető és a helyettese, munkaközösség vezetők, osztályfőnökök, gyermekvédelmi-ifjúságvédelmi felelős, a diákmozgalmat segítő tanár, a minőségfejlesztési támogatócsoport vezetője, minőségi körök vezetői. - Az igazgató képviseli az intézményt, a tagintézmény vezető a tagintézményt, jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyetteseikre vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. - A tagintézmény vezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel a helyettese helyettesíti, az általuk megszabott munkarendben. A vezetők távolléte esetén, a tagintézmény vezetőt vagy a helyettesét az általuk megbízott munkaközösség vezető helyettesíti Az iskola vezetése a 86

-

-

-

-

tanárokat és a munkatársakat felhatalmazza arra, hogy saját hatáskörben hozzanak döntéseket, amihez elegendő információval és kompetenciával rendelkeznek. A munkatársak önállósággal rendelkeznek feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben. Az intézmény hatékony, eredményes működésének érdekében, a célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában a csoportcéloknak mindig elsőbbségük van az egyéni érdekekkel szemben. A nevelőtestület a Közoktatási törvény 57. § meghatározott jogköréből, a szakmai munkaközösségre ruházza: a tantárgyfelosztás előtti, a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról tanév végén kell a nevelőtestületet tájékoztatni.

C) A munkatársaink bevonása, irányítása Az iskolavezetés, az aktuális feladatok, a rövid és hosszú távú célkitűzések, megvalósításához munkaterveket, intézkedési terveket dolgoz ki, ezekben rögzítik az elvárásokat, határidőket, sikerkritériumokat és felelősöket. A munkatervek, cselekvési programok összeállításának stádiumában egyeztet minden munkatárssal. (pl. Pedagógiai program módosítása, a helyi tanterv összeállítása, munkatervek kidolgozása.) Ennek során a vezetés előre meghatározza az elvárásokat minden munkatársra vonatkozóan és ellenőrzi ezek betartását. Az intézményvezetés az iskolát érintő külső és belső mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg a javítandó, fejlesztendő folyamatokat, területeket. Ennek alapján biztosítja a problémamegoldó csoportok, minőségi körök működését. A minőségi körök véleményét, javaslatait beépíti az intézmény szabályozás rendszerébe, az intézmény életébe. A létrehozott munkacsoportokat az intézményvezető által megbízott vezető irányítja. A munkacsoport vezetőjének beszámolási kötelezettsége van, a tantestületnek és az intézményvezetésnek. A vezetés rendszeresen – a munkatervben rögzített időközönként – értékeli az eredményeket.

87

3.2.3. Minőségirányítási szervezetünk felépítése és működtetése Iskolánk a Comenius 2000 minőségfejlesztési rendszer „Partnerközpontú működés” I. intézményi modelljét alkalmazza. Ez a partneri igényfelméréseken alapuló minőségfejlesztési rendszer. Az iskolánk évente végzi a közvetlen, külső és belső partneri méréseket, elégedettség, elégedetlenség, igények, elvárások vizsgálatát. A partneri mérések eredményeit elemezzük, trend vizsgálatokat végzünk, célokat, feladatokat határozunk meg, megvalósításukra Intézkedési tervet készítünk, ezeket folyamatosan beépítjük iskolánk rövid és hosszú távú stratégiai tervébe, éves munkatervébe. Az elvégzett munkánkról 4 évente irányított önértékelést készítünk. A minőségfejlesztést a támogató csoport és annak vezetője koordinálja. A feladatok végrehajtására – az Intézkedési tervek megvalósítására – az alkalmazottakból minőségi köröket alakítottunk. Az önszabályozó munkacsoportok, minőségi körök, önállóan szervezik tevékenységüket, a csoport vezetője, tagjai teljes mértékben felelősek a munka megszervezéséért, a kitűzött célok megvalósításáért. A minőségi körök véleményét, javaslatait beépítjük az intézmény szabályozás rendszerébe, az intézmény életébe. A minőségi körök vezetőinek beszámolási kötelezettségük van: az alkalmazotti közösségnek, a minőségfejlesztési támogató csoportnak és az intézményvezetésnek.

88

A minőségfejlesztés folyamata: Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (Intézkedési terv)

önkormányzati Minőségirányítási Program

intézményi Minőségirányítási Program

Pedagógiai Program

Minőségfejlesztési rendszer (igényfelmérés)

Éves munkaterv

Intézményi beszámoló

89

Az önkormányzat Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (Intézkedési terv) rögzíti a helyi intézményhálózat működtetésével kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, az önkormányzati feladat-ellátás jövőképét. Erre épül az önkormányzati Minőségirányítási program, amely a helyi közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartói elvárásokat, valamint az egyes intézmények számára a fenntartó általi elvárásokat, célokat, feladatokat, a közoktatás és más ágazatok kapcsolatrendszerét. Szabályozza továbbá a fenntartói irányítás kereteiben tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Ehhez kell illeszkednie az intézményi Minőségirányítási Programnak.

A COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program „Partnerközpontú működés” I.

intézményi modelljének

logikai folyamata

90

A minőségfejlesztés folyamatleírása: Érintettek Módszer köre Támogató Alkalmazott Táblázat csoport i közösség erőforrás Igazgató elemzés

A folyamat lépései Felelős

Eredmény

1. A feltárt problémák prioritásainak meghatározása 2. Célok kategorizálása

Prioritási sorrend

Igazgató, Támogató csoport 3. Intézkedési tervek Támogató készítése csoport, Minőségi körök 4. Intézkedési tervek Igazgató, végrehajtása Támogató csoport vezetője 5. Az elért Igazgató eredmények Támogató értékelése, a csoport szükséges korrekciók elvégzése

Vezetőség

Erőforrás elemzés

Kategorizált célok

Területfügg Területfüggő ő

Intézkedési terv

Területfügg Területfüggő ő

Kevesebb probléma

Alkalmazott Csoportmunka Javuló i közösség minőség

91

3.2.4. Az intézményünk mérési- és értékelési rendszere A szakszerű pedagógiai tevékenységhez, az intézmény működtetéséhez folyamatos mérés, ellenőrzés, értékelés szükséges. (A folyamatból a mérés kimaradhat, de ellenőrzés nélkül megalapozott értékelés nem történhet.) A mérés folyamatleírása: A folyamat Érintettek Felelős Módszer Eredmény köre lépései A mérés Igazgató, Területfügg Megbeszélé Ütemterv ütemtervének a mérés ő s elkészítése végrehajtója A mérés Igazgató, Területfügg Elemzés Területek területeinek a mérés ő meghatározása végrehajtója Területekhez Igazgató, Területfügg Elemzés Szempontok szempontok, a mérés ő módszerek módszerek végrehajtója meghatározása A mérés Igazgató, Területfügg Területfügg Adatok végrehajtása a mérés ő ő végrehajtója Elemzés Igazgató, Területfügg Leírás Aktuális a mérés ő állapot végrehajtója Az ellenőrzés folyamatleírása: A folyamat Felelős lépései Az ellenőrzés Az ellenőrzés ütemtervének végrehajtója, elkészítése igazgató Az ellenőrzés Az ellenőrzés területeinek végrehajtója, meghatározása igazgató

Területekhez szempontok, módszerek meghatározása

Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató

Érintettek köre

Módszer

Eredmény

Területfügg Megbeszélé Területfüggő, ő s ütemterv Területfügg Külső- és Területek ő belső szabályozók figyelembe vételével. Területfügg Külső- és Szempontok, ő belső módszerek szabályozók figyelembe92

vételével

Az ellenőrzés végrehajtása

Az ellenőrzés végrehajtója, igazgató

Területfügg Területfügg Szabályozókna ő ő k megfelelően működik-e

Az értékelés módját, formáit a Pedagógia program (magatartás, szorgalom, tantárgyi értékelések), a Partneri mérések szabályzata, az Irányított önértékelés szabályzata, a Belső ellenőrzési és értékelési szabályzat, az SzMSz és a Házirend tartalmazza.

A) Nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérése és értékelése A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére évente partneri méréseket végzünk. Ezeket értékeljük, összehasonlítjuk (trend vizsgálat), elemezzük. Ennek eredményeit ismertetjük partnereinkkel. Meghatározzuk közös céljainkat, feladatainkat, ezek végrehajtására Intézkedési tervet készítünk. Az Intézkedési terv bekerül iskolánk éves munkatervébe, rövid és hosszú távú stratégiai programjába. Minőségfejlesztési programunknak megfelelően 4 évente az Adottságok és az Eredmények területéről – EFQM módszerrel – irányított önértékelést végzünk. Nevelő-oktató tevékenységünk mérése, ellenőrzése, értékelése során érvényesül a TQM és PDCA–SDCA alapelv. A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére belső méréseket végzünk. A következő években – anyagi lehetőségeink függvényében – bővíteni szeretnénk a külső méréseket és ellenőrzéseket, szaktanácsadók és szakértők megbízásával célirányos külső méréseket, ellenőrzéseket és értékelést szeretnénk végeztetni. A nevelő-oktató munkánk hatékonyságának mérésére szolgálnak az országos tantárgyi mérések, az Eger városában szervezett különböző jellegű városi szintű mérések, az ÉKP programmal dolgozó intézmények központi mérései. Ezek jó városi és országos összehasonlítási lehetőséget biztosítanak számunkra. A következő években a központi bemeneti méréseket szeretnénk saját belső bemeneti mérésekkel, diagnosztizáló mérésekkel (pl. szövegértés) kiegészíteni. Ezek alapján pontosabb eredményeket kapunk a hozzáadott pedagógiai értékünk nagyságáról, jobban tudjuk értékelni oktató-nevelő munkánk eredményeit. A nevelő-oktató tevékenységünk hatékonyságának mérésének, ellenőrzésének, értékelésének fő területei:

93

- szakszerű törvényes működés - takarékos gazdálkodás - előírt nyomtatványok használata - helyettesítések, túlórák vezetése - az adminisztráció pontos vezetése - gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok - egészséges és biztonságos működési feltételek - létszám-és bérgazdálkodás - készlet-és energiagazdálkodás - működési bevételek - a tárgyi feltételrendszer biztosítása - pénzügyi és számviteli tevékenység - vagyonvédelem - állóeszköz-gazdálkodás

Módszer Óralátogatás, dokumentumok ellenőrzéses, tevékenységellenőrzés, beszámoltatás, folyamatos adatszolgáltatás

A pedagógiai program oktatásinevelési feladatainak végrehajtása. A tanév munkatervi feladatainak megvalósítása. A nevelői és oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez. A pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata. A tanulók tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése. Az adminisztráció ellenőrzése (anyakönyvek, naplók, bizonyítványok). A tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése. Az osztályfőnöki teendők ellenőrzése. A szakmai szertárak fejlesztése. Az osztályozás, értékelés ellenőrzése. A belső mérések ellenőrzése. Az ünnepségek, rendezvények szervezésének ellenőrzése. A tantárgyfelosztás, a munkabeosztás ellenőrzése.

ellenőriz

tevékenység

Kiket

Intézményműködés, gazdálkodási tevékenység

Pedagógusokat, technikai dolgozókat, tanulókat

felkérésre esetenként külső szakértő

Ellenőrzést végzi Igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, munkaközösség-vezető,

Idő A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok (tanévkezdés, félévzárás tanév zárása), kimeneti ellenőrzés folyamat-ellenőrzés

Pedagógiai

A vezető és pedagógusértékelés: lásd melléklet B.) Tanulóink iskolai szintű mérése és értékelése A tanulóink iskolai szintű mérésére minőségfejlesztési programunk alapján partneri méréseket, bemeneti, kimeneti méréseket, diagnosztizáló, formatív, és szummatív méréseket végzünk. A mérésekkel és értékeléssel nem ítélkezés a célunk, hanem a fejlesztési irányok, célok meghatározása. A következő években – anyagi lehetőségeink függvényében – bővíteni szeretnénk a külső méréseket és ellenőrzéseket, szaktanácsadók és szakértők megbízásával célirányos külső méréseket, ellenőrzéseket és értékelést szeretnénk végeztetni. A következő években a központi bemeneti méréseket szeretnénk több saját belső bemeneti méréssel kiegészíteni. A kimeneti mérések elvégzésével, elemzésével pontosabb eredményeket kapunk a hozzáadott pedagógiai értékünk nagyságáról, jobban tudjuk értékelni oktató-nevelő munkánk eredményeit.

94

Iskolánkban a tanulók értékelésére az alábbi dicséretek adhatók: szaktanári, tantárgyi, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, napközis nevelői. Fegyelmi intézkedések: az a tanuló, aki az iskolai szabályokat súlyosan megsérti, tanulmányi munkáját elhanyagolja fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedésben részesül. Fegyelmező intézkedés alkalmazható, ha a tanuló vétsége nem súlyos Formái: - Szaktanári figyelmeztetés a tantárgyi órán tanúsított magatartási, tanulási problémák esetén. - Osztályfőnöki figyelmeztetés: többszöri magatartási, tanulmányi problémák, a szabályzatok figyelmeztetés utáni be nem tartása esetén. - Osztályfőnöki megrovás: a fenti eset ismétlődésekor. - Igazgatói figyelmeztetés: súlyos, de fegyelmi eljárást nem követelő esetekben. - Igazgatói intő: súlyos, de fegyelmi eljárást nem követelő esetekben. A fegyelmező intézkedéseket az ellenőrző útján a szülő tudomására kell hozni. A törvényi előírások szerint az alsó tagozat megfelelő évfolyamain szöveges értékelést alkalmazunk. Fegyelmi: lásd a törvény szerint. Kiegészítés a mérés-értékelés részhez: A Kt. 40. § (11) bekezdése alapján a minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés, értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat a z intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A jóváhagyás célja: intézményünk minőségpolitikájának, feladatrendszerének összevetése a fenntartói célkitűzésekkel. A Kt. 40. § (12) bekezdése alapján az intézményi minőségirányítási programot nyilvánossá kell tenni vagy az iskola honlapján, vagy a szokásos módon, az iskolai könyvtárban található nyilvános iskolai dokumentumok között. Kt. 133. § (5) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009-es tanévben kell intézményünknek elvégezni az IMIP végrehajtásának értékelését, vagyis a tanulók, az egyes osztályok és pedagógusok munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelését. 95

Külső mérések OKÉV Mérést összeállítja: OKÉV, Pannon Egyetem, Szegedi Kutató Központ Mérés időpontja:OM által meghatározott (Év végi) Mérésben résztvevő osztályok:4., 6., 8. évfolyam Lebonyolításért felelős:Igazgató helyettes Helyszín:Tinódi Sebestyén Alt. Isk. Javítás:- Az elküldött méréseket az OKÉV, Pannon Egyetem, Szegedi Kutató Központ - Az iskolában maradtakat az osztályban tanító magyar és matematika szakos nevelő(határidő:A megírást követő 3 hét) A javítás meglétét ellenőrzi az intézményvezető és a IMICS. A visszaérkező értékelés összehasonlítása az itt maradt mérések eredményével. Felelős:IMICS és a szaktanárok

96

Ha az eredmények nem megfelelőek az intézkedési terv a következő: OKÉV figyelmezteti intézmény vezetőt

az

Intézményvezető az IMICS és a szaktanárok segítségével felméri a gyenge területeket

Kidolgozzák a hiányosságok pótlásának módját Felzárkóztató órák, óralátogatás, szakmai segítség

97

Külső mérésekhez a visszaérkező OKÉV mérések értékelése nyilvánosságra kerül az iskola honlapján és az iskolai könyvtárban is a nyilvános iskolai dokumentumok között.

Önkormányzati mérések 1. A mérést összeállítja: az önkormányzati mérési-értékelési csoport. Mérés időpontja: az önkormányzat által meghatározott / év eleje, év vége/ Mérésben résztvevő osztályok: 1. évfolyam. Az iskolai lebonyolításért felelős: ig. helyettes, 1. évfolyam osztályfőnökei. Helyszín: Tinódi Sebestyén Általános Iskola Javítás: a mérőlapokat az önkormányzati mérési-értékelési csoport javítja és értékeli ki. Az értékelést követően az osztálytanítók állítják össze - szükség szerint – a fejlesztési tervet. 2. A mérést összeállítja az önkormányzati mérési-értékelési csoport. Mérés időpontja: az önkormányzat által meghatározott, év végén. Mérésben résztvevő osztályok: 7. Az iskolai lebonyolításért felelős: ig. helyettes,és a 7.. évfolyam osztályfőnökei. Helyszín: Tinódi Sebestyén Általános Iskola Javítás: a mérőlapokat az önkormányzati mérési-értékelési csoport javítja és értékeli. Az értékelést követően az osztályfőnökök és szaktanárok állítják össze - szükség szerint – a fejlesztési tervet Külső mérésekhez a visszaérkező Önkormányzati mérések értékelése nyilvánosságra kerül az iskola honlapján és az iskolai könyvtárban is a nyilvános iskolai dokumentumok között. Az egyénre szólót csak az érintett tanulók szüleivel közöljük.

Belső mérések 1. DIFER mérés A DIFER mérőcsomag segítségével. Mérés időpontja: október 15-ig Mérésben résztvevő osztályok: 1. évfolyam kijelölt tanulói Az iskolai lebonyolításért felelős: ig. helyettes, 1. évfolyam osztályfőnökei. Helyszín: Tinódi Sebestyén Általános Iskola Javítás, értékelés: a mérést végző nevelő.

2. Tantárgyi mérések Mérés időpontja: tanév elején (szept.) tanév végén (május) Mérésben résztvevő osztályok: 2-8 évfolyam Tantárgyak: matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, történelem, idegen nyelv. Az iskolai lebonyolításért felelős: ig. helyettes, szaktanárok, osztályfőnökök.. Helyszín: Tinódi Sebestyén Általános Iskola Javítás: szaktanárok. Az értékelést követően az osztálytanítók állítják össze - szükség szerint – a fejlesztési tervet. Belső mérésekhez A DIFER mérés eredményei nem nyilvánosak, az érintett szülőkkel kell közölni a fejlődési mutatókat. A tantárgyi év eleji és év végi méréseket minden szülő jogosult megnézni, ezek eredményeit külön nem hozzuk nyilvánosságra.

99

A nyomkövetés és beválás vizsgálat folyamatábrája:

START A kiválasztott 8. osztályosok névsora Az intézmények neve és címe, ahová a 8.-asok felvételt

nyertek

Kapcsolatfelvétel és információkérés az adott intézményből

Az elküldött levelek listája

Határidőre beérkeznek -e levelek?

Nem

Beérkező levelek

Igen

Beérkező levelek iktatása, lista készítése

Dokumentumelemzés az elégedettségi kritériumoknak megfelelően

Beszámoló a tantestületnek az elégedettség mértékéről

Mérési eredmények dokumentálása a minőségi kézikönyvben

STOP

100

Beérkező levelek listája

Összegzés a tanulmányi teljesítményről

Évzáró/évnyitó értekezlet jegyzőkönyve

Min. kézikönyv

C) Intézményünk önértékelése A Comenius 2000 minőségfejlesztési program I. modelljének megfelelően elvégeztük a nyitott önértékelést. A saját programunknak megfelelően 4 évente az Adottságok és az Eredmények területéről – EFQM módszerrel – irányított önértékelést végzünk. Az irányított önértékelés lebonyolításáért felelős személy az intézmény vezetője és a minőségirányítási csoport vezetője. Az adatok feldolgozásáért felelős személy a minőségirányítási csoport megbízott tagja. Az irányított önértékelés eljárásrendje: A folyamat lépései

1. Ütemterv készítése 2. Az irányított önértékelés területeinek meghatározása 3. A területekhez szempontok meghatározása 4. Területenként az önértékelés végrehajtása

Felelős Igazgató Igazgató Támogató csoport vezetője Igazgató Támogató csoport vezetője Igazgató Támogató csoport vezetője

Módszer Fókuszcsoportos megbeszélés A Comenius program előírásai

Eredmény Ütemterv

A Comenius program előírásai Helyi kiegészítés

Szempontok, Módszerek

Területfüggő (kérdőív, statisztika, partneri elégedettségi munkáltatói elemzése, fókuszcsoportos megbeszélés)

Reálisabb önarckép Erősségek gyengeségek fejlesztésre váró területek feltárása

101

Területen

A vizsgált területek a következők: ADOTTSÁGOK

Vezetés 100 pont

EREDMÉNYEK

Emberi erőforrások 90 pont

Munkatársakkal kapcsolatos eredmények 90 pont

Stratégia 80 pont

Közvetlen partnerekkel kapcsolatos eredmények

Folyamato k 140 pont

Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások 90 pont

Társadalomi hatással kapcsolatos eredmények 60 pont INNOVÁCIÓ és TANULÁS

102

Kulcsfontosságú eredménye k 150 pont

Az irányított önértékelés folyamatábrája: START Céllista 1.

Önértékelés céljainak meghatározása Összefoglaló az Ütemterv irányított önértékelésről A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek,

2.

Szempontlista

szempontjainak meghatározása

3.

4

Vezetői kérdőív

A vezetői önértékelés elkészítése

Kérdőívek a klímavizsgálathoz

A klímatesztekkel való vizsgálat

Összegzés a klímavizsgálatról

A klímatesztekkel való felmérés és

5 feldolgozás elvégzése

Vezetői kérdőív

korrekció

6

A klímatesztek és a vezetői kérdőívek fókuszcsoportos

A fókuszcsoportos interjú kérdései

A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése

Fókuszcsoportos interjú protokollja

elemzéséből

a

Összegzés a klímavizsgáA fókuszcsoportos interjú kérdései

7

Protokoll

8.

A fókuszcsoportos interjúk

Jegyzőkönyv

9.

A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása

korrekció

10.

Önértékelő dokumentumok

Jegyzőkönyv

Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről

Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése

Vezetői interjú kérdései

korrekció A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján

11.

Vezetői interjú kérdései

12.

Az

irányított

önértékelés

anyagainak végső összesítése

103

Vezetői interjú

Önértékelő dokumentumok

13.

A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről

14

A fejlesztendő területek kijelölése

Közösségi találkozó jegyzőkönyve

Problémakatalógus

STOP 3.2.5. Dokumentumaink kezelése Dokumentumainkat a minőségfejlesztési rendszerünk előírásai, szabályzatai szerint kezeljük (pl. Partneri mérések szabályzata, Irányított önértékelés szabályzata.) Az SzMSz és mellékletei, annak szabályzati, utasításai az irányadók a dokumentumaink kezeléséhez. (A még hiányzó szabályzataink kidolgozása folyamatosan történik.) - a belső ellenőrzési és értékelési szabályzat, - ügyviteli és iratkezelési szabályzat, - pénztári és pénzkezelési szabályzat, - bizonylati szabályzat, - számviteli szabályzat, - leltározási szabályzat, - selejtezési szabályzat, - közalkalmazotti szabályzat, - adatvédelmi szabályzat, - munkavédelmi szabályzat, - érintésvédelemmel kapcsolatos előírások, - tűzvédelmi szabályzat, - igazgatói tűzvédelmi utasítások, - a kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás rendjének szabályzata, - gyűjtőköri szabályzat.

104

Mellékletek  A meglévő, önálló szabályzatok listája, melyekre hivatkozunk a MIP-ben.  Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve.  Véleményezések, javaslatok, egyeztetések jegyzőkönyvei.  A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (jegyzőkönyv, határozat). 

IMIP, vezető és pedagógusértékelés

105

Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola

IMIP

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Az IMIP célja, szerepe, lehetséges haszna

110.

II.

Az intézmény bemutatása

111.

III.

IV.

II. 1. Iskolánk története

111.

II. 2. Az intézményi minőségbiztosítás

112.

Intézményi minőségpolitika

114.

III. 1. Küldetésnyilatkozat

114.

III. 2. Minőségpolitikai nyilatkozat

114.

III. 3. Minőségpolitikai célok

115.

III. 4. Sikerkritériumok

116.

Az iskolai minőségfejlesztési rendszer

116.

IV. 1. Fenntartói elvárások

116.

IV. 2. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége

117.

IV. 2. 1. Jogi követelmények

117.

IV. 2. 2. Jogszabályi változások követése

118.

IV. 2. 3. Dokumentumok kezelése

119.

IV. 2. 4. Az intézményvezetés kötelezettségei

119.

IV. 2. 5. Erőforrások biztosítása

121.

IV. 3. Tervezés

122.

IV. 3. 1. A Pedagógiai Program felülvizsgálata és módosítása

123.

IV. 3. 2. Az SZMSZ tervezésének folyamata

125.

IV. 3 3. Az intézményi éves munkaterv elkészítése

125.

IV. 3. 4. A pedagógus továbbképzési terv meghatározásának folyamata 126. IV. 3 5. Szervezeti kultúra

127.

IV. 4. Vezetői ellenőrzés

128.

IV. 5. Mérések

130.

IV. 5 1. Belső mérések

130.

IV. 5. 2. Külső mérések

132.

IV. 6. Értékelés

134.

IV. 6. 1. Az intézmény működésének önértékelése

135.

IV. 6. 2. Vezetői és alkalmazotti értékelési rendszer

139

108

V.

Partneri kapcsolatok

139.

V. 1. Partneri igény és elégedettségmérés folyamata

139.

V. 2. Partnerazonosítás

141.

V. 2. 1. Közvetlen partnereink

141.

V. 2. 2. Közvetett partnereink

142.

V. 3. Partneri kapcsolatok irányítása, kommunikáció VI. Minőségirányítási rendszerünk felülvizsgálata

143. 144.

"Ha egyenlő tanulási lehetőséget akarunk biztosítani a tanulók számára, akkor különbözőképpen kell tanítanunk." Hansen, 1994

109

I. Az IMIP célja, szerepe, lehetséges haszna

Iskolánk elkötelezettségét kívánja biztosítani a nevelés–oktatás területén nyújtott magas színvonalú szolgáltatásairól Minőségi munkánk alapelvei összhangban vannak az intézményünk munkáját meghatározó dokumentumokkal: -

Közoktatási Törvény

-

NAT

-

Irányelvek

-

Kerettantervek

-

Iskolánk Pedagógiai Programja

-

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Intézkedési Terve

-

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Minőségirányítási Programja

Az intézmény várható haszna Az intézmények szakmai autonómiájának figyelembevételével, konszenzusos alapon épül ki a minőségirányítási, minőségellenőrzési és értékelési rendszer. -

Az intézmények számára is kiszámíthatóbbá válik a fenntartói finanszírozás,

illetve irányítás folyamata. -

A fenntartói döntések az intézmények által ismert adatokra és információkra

alapozva, a lehetőségekhez mérten időben jól előkészítve, illetve az érintettek megfelelő bevonásával történnek. -

Segíti és megkönnyíti az intézményünkben folyó nevelő- és oktató munka

ellenőrzését, értékelését. Lehetőséget ad a visszacsatolás során a hiányosságok feltárására, kijavítására, az eredmények megszilárdítására.

110

II. Az intézmény bemutatása

II. 1 Iskolánk története: Iskolánk 1982. szeptember 1-én kezdte működését Városi Kisegítő Iskola néven, mint önálló, városi fenntartású oktatási intézmény. Létrehozásában az játszott döntő szerepet, hogy nőtt az egri és Eger környéki enyhén értelmi fogyatékos tanulók létszáma. Ekkor költözött új épületben a Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, s így a megüresedett Május 1. úti (ma Servita) épületet birtokba vehettük. Az 1982/1983-as tanévben 13 nevelő, 2 technikai dolgozó és 68 tanuló kezdte meg a munkát. Az alacsony létszám miatt 6 iskolai és 1 óvodai csoportban nyertek elhelyezést a gyermekek. Melegítőkonyhát, ebédlőt és műhelytermet kellett kialakítani. Kedvezőtlen tárgyi és személyi feltételek mellett végeztük a munkánkat. 1984-ben korszerűsítették az épület fűtését. Az olajtüzelést gázkazános központi fűtésre alakították. A tárgyi és személyi feltételek folyamatosan javultak. A tanulólétszám növekedése lehetővé tette az összevont tanulócsoportok megszüntetését. Nőtt a szakképzett gyógypedagógusok száma is, ami szintén hatékonyabb nevelőoktató munkát tett lehetővé. 1987. szeptemberétől a fenntartó hozzájárult, hogy a 15. számú Általános Iskola elnevezést használjuk a Városi Kisegítő Iskola név helyett. Az oktatási törvény értelmében nemcsak a nevünk lett általános iskola, hanem végzős tanítványaink bizonyítványa is egyenértékű lett más általános iskoláéval. Megnyílt az út a középfokú oktatás, elsősorban a speciális szakiskolák és a szakmunkásképző felé. Az iskolai nevelő-oktató munka mellett kezdettől fogva elláttuk a városi gyógytestnevelési feladatokat is. 1983-tól két logopédiai csoport is tartozott hozzánk, melyek a 6.sz. Általános Iskolában dolgoztak, igen kedvezőtlen körülmények között. A három megyei logopédus 1984-es áthelyezésétől a logopédiai csoportok száma ötre nőtt. Ekkor már a Lajosvárosban, a Szilágyi Gimnáziumban voltak a foglalkozások. A közgyűlés döntése következtében 1993. őszén a Logopédiai tagozat az Ifjúság úti bölcsőde I. emeletén nyert elhelyezést. A csoportok száma hatra nőtt. 1992. február 8án vettük fel Móra Ferenc nevét a városi önkormányzat közgyűlésének engedélyével.

111

Azóta Móra Ferenc Általános Iskola néven látjuk el az egri és az Eger környékéről bejáró enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását. 2001-ben iskolánkban is megindult a speciális szakiskolai képzés az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók számára. 2003. augusztus 1-től az iskola Eger, Bem tábornok út 3. szám alatti épületbe költözött. A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületének két szintjét alakították ki számunkra. Tagozatként működő logopédusaink (9 fő) ekkor kerültek át a Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet létszámába. Önálló gazdálkodásunk megszűnt. Modernebb világítást és táblákat kaptunk. Számítástechnikai szaktanteremmel, 2 technikaműhellyel és egy tankonyhával könyvtárral, természettudományi szertárral, varrodával, 2 fejlesztő szobával, tornaszobával és hozzá fiú-lány öltözővel, kondicionáló teremmel és orvosi szobával rendelkezünk. Iskolánk előtt megnyílt a lehetőség, hogy mozgásban korlátozott sajátos nevelési igényű tanulókat is fogadjunk, hiszen elvégezték az akadálymentesítést is. Folyosónk,

tantermeink

rendezettek,

tiszták,

dekorációjuk

ízléses,

aktuális

ünnepeknek megfelelő. Technikai dolgozóink számára külön öltözőt tudunk biztosítani. 2005. szeptember 1-től Alapító okiratunkban profilbővítés történt. Ennek megfelelően átdolgoztuk a Pedagógiai programunkat, megteremtve a lehetőséget a normál intellektusú tanulók nevelésére, oktatására. 2009. július 1-től a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tagiskolájaként működünk. 2011. 08. 01-től a gesztor iskola a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett, ennek tagiskolájaként folytatjuk nevelő-oktató munkánkat. Jelenleg 21 pedagógus 8 pedagógiai asszisztens segítségével dolgozik iskolánkban.

II. 2. Az intézményi minőségbiztosítás

Iskolánk 2001 májusában kezdte el a COMENIUS 2000 I. intézményi modell szerinti minőségfejlesztési rendszer kiépítését, melyet csoportos pályázat útján három intézménnyel együtt végzett.

112

A partnerközpontú működés kialakítását a következőképpen valósította meg nevelőtestületünk: -

A nevelőtestület elméleti felkészülése, belső továbbképzése az iskolai

nevelő–oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra. -

Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés. (Az intézmény

dolgozóinak – elsősorban pedagógusainak – értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről. Helyzetelemzés.) -

A partnerek – az érdekelt felek – azonosítása (Mindazon partnerek

összegyűjtése, akikkel iskolánk kapcsolatban áll.) -

A partnerek – az érdekelt felek – iskolánkkal szemben támasztott igényeinek

és elégedettségének felmérése. (A nevelőtestületnek meg kell ismernie a partnerek elvárásait az iskolával kapcsolatban, valamint azt, hogy a vélemények szerint iskolánk ezen elvárásoknak milyen mértékben képes megfelelni.) -

A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése. (Az

iskolai dolgozók – nevelők – és a partnerek igényeinek és elégedettség– vizsgálatának összehasonlító elemzése. -

Intézkedési terv készítése a nevelő–oktató munka új – vagy módosított –

céljainak elérésére. -

A nevelő–oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére

kidolgozott intézkedési terv megvalósítása -

A nevelő–oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére

kidolgozott intézkedési terv értékelése - Az irányított (belső) önértékelés meghatározása az iskola pedagógiai programjának módosításával. 2003 februárjában került sor a program zárásaként helyszíni szemlére és munkánk értékelésére. Ez a következőt tartalmazta: „A Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola: Partnerközpontú intézmény,

mely

sikeresen

kiépítette

a

COMENIUS

2000

Közoktatás

Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljét.” 2003 szeptemberétől immár önállóan, külső tanácsadó cég és munkatársak nélkül folytatjuk minőségbiztosítási tevékenységünket. A modell alapján kis lépésekben, saját igényeinknek megfelelően haladunk.

113

III. Intézményi minőségpolitika

III. 1. Küldetésnyilatkozat

"Minden gyermeket elfogadunk olyannak amilyen, azzá neveljük amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek"

Iskolánkban, tanulóinknak színvonalas, képességeiknek megfelelő oktatáshoz és az egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Iskolánk olyan oktatási intézmény, amely tanulóit versenyképes kínálattal várja, biztosítja, hogy mindenki képességének, érdeklődésének, személyiségének megfelelő ellátásban részesüljön, személyre szabott oktatást kapjon. Diákjainkat biztos alapkészségek szintjére kívánjuk eljuttatni, hogy majd ennek birtokában korszerű, használható és alkalmazható tudásra tegyenek szert akár a mi iskolánkban, akár közép vagy felsőbb szintű tanulmányaik során. Ezzel kívánjuk őket segíteni abban, hogy további életükben képesek legyenek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse oktató-nevelőmunkánkat: a célok meghatározásában segítsenek, megvalósításukból vegyék ki részüket. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel érkező tanulók fogadására. Intézményünkben minden tevékenységet a nevelő-oktató munka érdekeinek rendelünk alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk.

III. 2. Minőségpolitikai nyilatkozat

- Munkánk során arra törekszünk, hogy azt szakszerűen és törvényesen lássuk

el,

a

feladatellátás

hatékonyságát

fejlesszük.

114

folyamatosan

javítsuk,

- Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek megfelelően dolgozunk. Hangsúlyos feladatunk, hogy ez a tanulók viselkedésében is megmutatkozzon. - Fontos számunkra tanulóink személyiségének, képességének alapos megismerése, hogy ennek megfelelő színvonalas nevelést-oktatást tudjunk biztosítani. -

Mindent

megteszünk

a

szeretetteljes

emberi

kapcsolatok

kiépítéséért. -

Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének

fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége.

III. 3. Minőségpolitikai célok

- Biztosítsuk életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük teljesítését. - Fordítsunk kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának javítására, a környezet rendben tartására, ápolására. - Folyamatosan törekedjünk arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. - Fordítsunk kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. - Fordítsunk kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére. - Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassuk a gyermekek szüleit a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, adjunk tanácsokat, illetve nyújtsunk segítséget a gyermek, tanuló neveléséhez. - Tartsunk rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető problémák megoldása érdekében.

115

- Kísérjük figyelemmel az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, s lehetőségeik maximális kihasználásával vegyünk részt e programokon. - Nyújtsunk széleskörű információkat és pedagógiai segítséget az iskola utolsó évfolyamain tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés meghozatalához. - Érjük el, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján. - A normál képességű tanulók lehetőséget kapjanak, hogy megismerjék az értelmi hátrányokkal rendelkező tanulók problémáit, a velük való kommunikációs formákat, gyakorolják a másság elfogadását. Ugyanakkor színvonalas oktatás során sajátíthassák el az általános műveltség alapjait, felkészülve a továbbtanulásra. - A tantestület legyen a sokrétű pedagógiai munkára megfelelő képzettségű, felkészült és fejlődésre képes. Szemléletét a gyermekközpontúság hassa át. A minőségi munka melletti elkötelezettség mutatkozzon meg minden tevékenységben.

III. 4. Sikerkritériumok a tanulók fejlődése egyéni képességeihez mérten optimális az iskolát használók jó közérzete a közvetlen partnerek általános elégedettsége a hátrányos helyzetűek esélyeinek javulása a dolgozók motivációja a közös feladat végrehajtása során a közvetett partnerekkel hatékony munkakapcsolat

IV. Az iskolai minőségfejlesztési rendszer

IV. 1. Fenntartói elvárások: Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati minőségirányítási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika,

116

munkaerő – gazdálkodás stb. – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai,

törvényességi,

minőségirányítási

pénzügyi

programnak

ellenőrzések

összhangban

kell

rendjét. állnia

Az az

intézményi

önkormányzati

minőségbiztosítási programmal.

2009. április 30-án elfogadott Eger Megyei Jogú Város ÖMIP alapján a Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola felé megfogalmazott elvárásai: -

A személyre szabott ismeretszerzés segítése, és azok alkalmazásának

elsajátítása, képességek fejlesztése, tehetséggondozás, a tanulásban lemaradók felzárkóztatása. -

Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása az esélyegyenlőség

biztosítása, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése. -

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, felkészítése egyéni haladási

terveknek megfelelő oktatása, értékelése. -

A tanulásban akadályozott tanulók komplex tanulmányi és sportversenyre való

felkészítése.

IV. 2. A vezetés elkötelezettsége, és felelőssége

IV. 2. 1. Jogi követelmények

Az intézmény életében rendkívül fontos a jogszabályi keretek szem előtt tartása, azok betartása. A nevelőtestület az intézményben a minőségirányítási rendszert az iskola szolgáltatásaira vezette be. A rendszer a közoktatási törvény 40. § követelményeinek megfelel, a fenntartó önkormányzat

Önkormányzati

Minőségirányítási

Programjában

megfogalmazott

elvárásaira tekintettel van. Az intézmény törvényességnek, szabályozásnak megfelelő működtetéséért a vezető felelős, aki felelősségének megfelelően munkaköri leírásokkal szabályozza a jogszabályok változásának területenkénti nyomon követését. A hatályos jogszabályokat, fenntartói és intézményi szabályokat, jogi normákat elérhetővé teszi a munkatársak számára is. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott

117

kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni, valamint a megszüntető, javító, fejlesztő munkában aktívan részt venni.

IV. 2. 2. Jogszabályi változások követése

Az intézménybe érkező, nyomtatásban megjelent információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. Az alapos megismerést és a tájékoztatást - a szabályozás területével megegyezően - az érintett iskolavezetőségi tag hatáskörébe utalja át. Az iskola vezetésének tagjai területeiknek megfelelően tanulmányozzák és további figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, a változásokról értesítik az érintetteket, az alábbiak szerint: -

tájékoztatás általában két héten belül

-

sürgős, vagy különösen fontos esetben fénymásolattal a tudomásszerzés napján, vagy másnap

-

a pedagógusokat érintő esetben a tantestületi munkaértekezleten szóbeli közléssel

-

az adminisztratív és technikai dolgozókat is érintő változások esetében előre megbeszélt időpontban, szóban

A változások alapos megismerése és azok betartása a dolgozók munkaköri feladata. Az intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ–ét, Házirendjét és IMIP-ét az iskola vezetője minden előre kért időpontban rendelkezésre bocsátja, hogy a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az intézmény vezetője az SZMSZ-ben meghatározott módon történő kérésre a szülők, tanulók részére tájékoztatást ad a Pedagógiai Programról, IMIP-ről, SZMSZ-ről és Házirendről. A törvényesség betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg: -

A jogi dokumentumok követelményeinek betartását az intézmény igazgatója vezetői ellenőrzésekkel támogatja.

-

Az intézmény igazgatója a jogi normáknak megfelelően biztosítja a véleményezési

és

egyetértési

jogkör

gyakorlását

(nevelőtestület,

diákönkormányzat, szülői szervezet) egyben egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

118

IV. 2. 3. Dokumentumok kezelése

Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy távollétében a helyettes bontja fel. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyirat), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell. Az ügyiratok csoportosítására, az iktatásokra, az iratok elintézésére és továbbítására az ügyviteli és iratkezelési szabályzat előírásai érvényesek. A minőségirányítás dokumentumai digitális úton (igazgatói számítógép, archivált CD) kerülnek tárolásra. Mindezek kezelése bizalmas! A kérdőívek jelzés nélkül kerülnek kiosztásra. Begyűjtésük zárt gyűjtőládában, hozzáférhető, de biztonságos helyen történik. Tárolás: zárt szekrényben, a minőségügyi vezető kezelésében, két évig. Hozzáférhetőség: az MV és az általa megbízott személyek. A fent említett bizalmas adatok, információk kívülálló személynek és más intézménynek az érintett felek beleegyezése nélkül nem adhatók ki. Az adatvédelmi szabályzat alá eső dokumentumok kezelésével foglalkozó valamennyi személy titoktartási kötelezettséggel rendelkezik az adatok felett.

Számítógépen történő tárolás, kezelés: A minőségirányítási dokumentumok a központi számítógépen hálózati felhasználásra is elhelyezésre kerülnek. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú: -

írásjoga csak a minőségirányítási vezetőnek van

-

olvasási joggal az alkalmazotti közösség bármely tagja bír

A hozzáférés szabályozásáért a számítástechnika tanár a felelős. A működés során történő változtatásokat, módosításokat a minőségügyi vezetői, a tantestületi és igazgatói jóváhagyás után a dokumentum rendszerében elhelyezi és gondoskodik arról, hogy egyszer írható CD-n az archiválás elkészüljön.

IV. 2. 4. Az intézményvezetés kötelezettségei -

minőség iránti elkötelezettségét

-

a működés rendjét, a munkafeltételeket,

119

-

a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően,

-

a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartását,

-

a küldetésnyilatkozat, a minőségpolitikai nyilatkozat, a minőségpolitikai célok, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatát,

-

az éves munkatervek készítését

-

nevelőtestület vezetését

-

nevelő és oktató munka irányítását

-

a dolgozók munkaköri leírásában meghatározza a feladat- és felelősségkört ( 1. sz. melléklet )

-

pedagógiai munka stratégiai tervezését

-

a pedagógiai tervezés beválás vizsgálatát

-

az információs rendszer kialakítását, bejáratását

-

a belső ellenőrzési, értékelési rendszer kidolgozását, működtetését

-

a döntések meghozatala előtt jogszabályban meghatározott egyeztetéseket az érdekvédelmi szervekkel

-

a szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal való együttműködést

-

az intézmény működését szabályozó dokumentumok hozzáférési lehetőségét az intézmény dolgozói számára

A vezetési tevékenység vonatkozásában a kulcsfontosságú folyamatként értelmezett területek a következők: -

A stratégiai tervezés folyamata, az intézményi stratégia (továbbiakban: Pedagógiai Program) kialakítása

-

Az éves munkaterv készítésének folyamata, az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra.

-

A vezetői ellenőrzés folyamata a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata.

120

IV. 2. 5. Erőforrások biztosítása

Emberi erőforrások Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A minőségügyi rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. A képzési tervet a minőségügyi vezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá, biztosítva a szükséges erőforrásokat. Új szolgáltatás tervezésekor vagy a szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrásainak figyelembe vételével tervezi.

Az intézmény előtt álló feladat a pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszer kialakítása és működtetése, mellyel az anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjét szabályozzuk.

Berendezések és feltételek Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, melyekhez rendelkezik a szükséges tárgyi feltételekkel. Az iskola Eger, Bem tábornok utca 3. szám alatti telephelyen működik, ahol a működéshez rendelkezik az előírt hatósági engedélyekkel. Az iskola rendelkezik a szükséges hardver berendezésekkel és engedélyezett szoftverekkel, amelyek kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket.

121

Munkakörnyezet

A szolgáltatások teljesítése, a minőségirányítási rendszer fenntartása nem igényli az átlagostól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. Az intézmény a pedagógiai programjában meghatározta a biztonságos és egészséges feltétek közötti működés, a veszélyek megelőzésére való törekvés követelményeit. Intézményünk a saját- és partnereink megítélése szerint is rendezett, tiszta. A belső és külső környezet esztétikai és higiéniai szempontból ideális feltételeket teremt a szolgáltatások megvalósításához.

IV. 3. Tervezés

Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése -

az intézmény céljainak,

-

az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, valamint:

-

szabályozott,

-

egymásra épülő folyamatokból álló,

-

átlátható,

-

ellenőrizhető legyen.

Az intézményben folyó tervezőmunka lépései: 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása: -

az elérendő célok;

-

a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek;

-

a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek;

-

a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő;

122

-

a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása.

6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése: -

az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása,

-

a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése.

11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie.

IV. 3. 1. A PP felülvizsgálata és módosítása

A PP (az intézmény Pedagógiai Programja) az iskolai pedagógiai gyakorlat folyamatos, elméleti,

írásbeli

orientációja,

szabályozója.

A

pedagógiai

stratégiai

tervezés

folyamatszabályozása a PP felülvizsgálatát és módosítását jelenti. Cél: A törvényességnek és a megfogalmazott módosító javaslatoknak megfelelő kiegészítések és módosítások végrehajtása a stratégiai dokumentumon. A folyamat gazdája: az intézmény igazgatója A folyamat értékelése: a partnerek tájékoztatása során Határidő: a PP rendszeres felülvizsgálatára -öt évenként-, mindig szeptemberben kerül sor.

A folyamat leírása:

1.

Első

lépésként,

szeptember

első

két

hetében

az

intézmény

vezetése

áttanulmányozza a közoktatási törvényt és a végrehajtási rendeleteit, a további meghatározó jogszabályokat, valamint az intézményi irányított önértékelés során és egyéb módon megfogalmazott módosító javaslatokat. 2.

Szeptember végéig az iskolavezetés azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre

szoruló területeit, s azokat ismerteti a nevelőtestülettel.

123

3.

Az

értekezletet

követően

megalakulnak

a

felülvizsgálás

témaköreire

a

munkacsoportok. 4.

A munkacsoportok megalakulásáról, az előterjesztések elkészítésének határidejéről

és az előterjesztés várható időpontjáról az intézmény igazgatója tájékoztatja a tantestületet. 5.

Október végéig a munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését.

6.

November közepéig a munkacsoportok közösen megbeszélik, összehasonlítják a

módosító javaslataikat. 7.

November közepén, tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik

elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 8.

Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, módosításokat, kiegészítéseket,

akkor azok bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, akkor azt a munkacsoportok két héten belül elvégzik. 9.

November végén a PP módosításait az igazgató illetve megbízottja ismerteti és

elfogadtatja a szülői szervezettel és a diákönkormányzattal. 10.

December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes módosított

programot a törvényi előírásokkal, az esetleges hiányosságokat korrigálja, majd összeállítja az ellenőrzött programot. 11.

Január közepén az igazgató tantestületi vitára és elfogadásra bocsátja a módosított

és ellenőrzött PP-t. 12.

Az igazgató január 25-ig a PP -t felterjeszti a fenntartó önkormányzathoz

jóváhagyásra. Ha a fenntartó nem hagyná jóvá, akkor az iskolavezetés a fenntartó törvényességi vagy összeférhetetlenségi kifogásainak megfelelően korrigálja azt. 13.

Február végén az intézmény igazgatója különböző fórumokon megismerteti a

partnerekkel az új Pedagógiai Programot, valamint gondoskodik a másolatok elérhető elhelyezéséről.

IV. 3. 2. Az SZMSZ tervezésének folyamata

1.

A módosítást kezdeményezheti: - fenntartó - nevelőtestület - intézményvezető - szülői munkaközösség iskolai vezetősége - diákönkormányzat vezetője

124

2.

A kezdeményező előterjeszti a módosításra javasolt részeket.

3.

Az előterjesztés megvitatása.

4.

Az előterjesztés egyeztetése a DÖK-kel.

5.

Az előterjesztés véleményeztetése a KT-val és a szülői munkaközösséggel.

6.

Az előterjesztés elfogadtatása nevelőtestülettel és fenntartóval.

7.

Az előterjesztés ismertetése az érintettekkel.

8.

A dokumentum tárolása, hozzáférése a dokumentum kezelési szabályzat szerint történik.

IV. 3. 3. Az intézményi éves munkaterv elkészítése

Az intézmény a tanév célkitűzéseit, feladatait, a feladatokhoz rendelt felelősöket és időtartamokat a tanév indítását megelőzően rögzíti. Cél: a tanév feladatainak, eseményeinek a lehető legpontosabb meghatározása oly módon, hogy abban megjelennek a partnerek elvárásai, igényei, épít a megelőző év értékelésére és a stratégiai tervekre, a kulcsfolyamatok és a szervezeti kultúra fejlesztésére törekszik, szem előtt tartva a szakszerűséget, törvényességet és hatékonyságot. A folyamat felelőse: az intézmény igazgatója. A folyamat értékelése: a félévi tantestületi értekezleten Határidő: minden tanév előkészítése során

A folyamat leírása

1.

A tanévzárást követően, június végén az iskolavezetés átgondolja a következő év

lehetséges célkitűzéseit. 2.

Az igazgató a júniusi tanévzáró értekezlet és a tanév rendjéről szóló rendelet

alapján augusztus közepéig meghatározza a tanév nevelési és oktatási célkitűzéseit. 3.

Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi

feltételekről, ismerteti a tárgyi és szervezeti feltételeket, a nyár folyamán megvalósult fejlesztéseket, valamint tájékoztatja a kollégákat a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 4.

A DÖK vezető az alakuló értekezlet után elkészíti és nyilvánosságra hozza éves

munkatervük tervezetét. 5.

A munkaközösségek összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket .

125

6.

Az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola

feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenységek időpontját és felelőseit. 7.

Az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát.

8.

Az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az intézmény éves munkatervét.

9.

A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról.

10.

A megadott határidőig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, valamint

gondoskodik a munkaterv kellő számú sokszorosításáról.

IV.3. 4. A pedagógus továbbképzési terv meghatározásának folyamata

A munkatársak önképzéséhez szükséges feltételeket az igények összegyűjtésével az intézmény vezetése biztosítja. A külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása szintén a vezetés feladata és mérlegelési joga. A vezetés az intézmény hosszú távú érdekeinek, illetve a minőségi igények figyelembevételével, a munkatársakkal egyeztetve dönt a továbbképzésekről. A továbbképzés tervezésének folyamatával kapcsolatban alapkövetelmény: -

a törvényi előírásoknak megfelelés

-

a partneri igények változásaihoz való alkalmazkodás

-

a szolgáltatás és szakmai munka színvonalának folyamatos emelése

-

a folyamatos fejlődés biztosítása

-

a munkatársak szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos igényének

kielégítése A továbbképzési terv folyamatos felülvizsgálatával annak állandó tökéletesítésére törekszünk. Feladatunk a továbbképzési terv elkészítésének, felülvizsgálatának és módosítási rendjének meghatározása, a folyamat szabályozása.

A továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozása: 1.

A középtávú továbbképzési tervet 5 évente az intézmény vezetője készíti el

figyelembe véve az intézmény stratégiai céljait. 2.

A rövidtávú továbbképzési terv évente készül A folyamat leírása: 1. Minden év elején az igazgatóhelyettes közzéteszi a folyamatosan érkező továbbképzési jegyzékeket a nevelőtestület számára a tanári szobában.

126

2. A továbbképzésre jelentkezők március elején kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az igazgatóhelyettesnek. 3. Március 10.-ig az igazgatóhelyettes előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. Eztán a tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 5. Március közepéig az iskola igazgatója véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. Március 15.-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. 7. A

továbbtanuló

kollégák

jelentkeznek

a

továbbképzést

meghirdető

intézményekbe.

IV. 3. 5. Szervezeti kultúra

A szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott értékek, normák, meggyőződések és feltételezések összessége. Kialakulásában fontos szerep jut a szervezet múltjának, vezetőinek, működési területének és a társadalmi környezetnek. Ezért egy szervezet kultúrája hosszabb idő alatt alakul ki és meghatározza a tagjaitól elvárt magatartást, gondolkodásmódot, azaz a problémák megoldásában követendő mintákat. Ugyanakkor a szervezeti kultúra öröklődik, így biztonságot ad a szervezeten belüli folyamatokat illetően, ezért elemeinek változtatása sokszor időigényes, csak konfliktusok árán megvalósítható.

Fejlesztése a szervezet egészére kiterjedő, a vezető által szervezett, tervszerű tevékenység, amelynek célja a hatékonyság és az alkalmazkodóképesség növelése. E fejlesztés erőforrásai: az intézmény vezetése, a minőségirányító munkafolyamatot segítő team, a Pedagógiai Program és az eddig elért eredmények. A szervezeti kultúra fejlesztése során a következő feladatok megoldását tekintjük követendőnek: -

helyzetfelmérés a szervezeti kultúra jelen állapotának jellemzése érdekében (klímateszt

segítségével),

amelyben

részt

vesznek

alkalmazottjai -

a szervezeti kultúra célrendszerének meghatározása

127

az

intézmény

-

beavatkozás: fejlesztési terv készítése (4 évre), az alkalmazandó eszközök és módszerek meghatározása

-

értékelés és továbbfejlesztés

IV. 4. Vezetői ellenőrzés

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a.) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, illetve az igazgató által felkért külső szakértők. -

A tanár - diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben

tartására -

A szülőkkel való kapcsolattartásra

A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: -

A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája

-

A tanítási óra felépítése és szervezése

-

A tanítási órán alkalmazott módszerek

-

A tanulók ellenőrzése, értékelése

-

A tanulók munkája és magatartása, valamint a

-

pedagógus egyénisége, magatartási a tanítási órán.

-

Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek

teljesítése.

128

A felzárkóztatás és a tehetséggondozás: -

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.

-

A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az

ezekenvaló részvételre. -

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.

-

A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.

-

A

pedagógusra

bízott

tanterem

rendezettségére,

dekorációjára. b.) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. -

A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.

-

A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének

szintjére,

az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre.

-

Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.

-

A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Dokumentálás az ellenőrzés területeinek megfelelően. Információk felhasználása: az ellenőrzést végzők a tapasztalatokat megbeszélik az érintettekkel, nevelőtestületi értekezleten összegzik. Új feladatokat jelölnek meg, ha szükséges folyamatok módosítását terjesztik elő.

IV. 5. Mérés

IV. 5. 1. Belső mérések

129

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a.) A pedagógusok körében: - Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárt előtti tanévben). Felelős: a partnerkapcsolatok eljárásrendjében megbízott személy Eljárás: a partnerkapcsolatok szabályozásánál található b.) A szülők körében: A szülői elégedettség mérése: interjúval 2 évente, kérdőíves módszerrel igazgatói megbízás lejárta előtti évben minden évfolyamon (5 évente). Felelős: partnerkapcsolatok eljárásrendjében megbízott személy Eljárás: partnerkapcsolatok szabályozásánál található c.) A tanulók körében: A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel az 5-8 . évfolyamokon (évente). Felelős: partnerkapcsolatok eljárásrendjében megbízott személy Eljárás: partnerkapcsolatok szabályozásánál található - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 5. év eleje, a 8.év vége és a 10. évfolyamon év végén. Felelős: osztályfőnökök Eljárás: 1.

a kérdőív kiválasztása,

2.

a kérdőív kitöltetése,

3.

a kérdőív kiértékelése,

4.

a tapasztalatok beépítése a PP-be a felülvizsgálat során.

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. - Az alsó tagozatos évfolyamokon félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét a szövegértés, helyesírás, hangos olvasás, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit méréssel kell vizsgálni. - Felső tagozat: 5-10. évfolyam félév és tanév végén olvasás, szövegértés, helyesírás, matematika tantárgyakból a követelményt méréssel kell vizsgálni.

130

- Optimum szintű feladatoknál a következő módon váltjuk át a %-os eredményeket osztályzatokra: 0 -33%

1

34-50%

2

51-75%

3

76-90%

4

91-100%

5

Felelős: osztálytanítók, szaktanárok Eljárás: 1.

feladatlapok összeállítása

2.

feladatlapok megíratása

3.

feladatlapok javítása, értékelése

4.

hiánypótlási területek meghatározása

IV. 5. 2. Külső mérések

a.) Fenntartói mérések: Résztvevők, Mérés-értékelés célja

Témája

Mérés módja

Időpont

felelős

1. Első osztályosok

Tanulási

Írásos,

Minden tanév

Külső szakértő

„bemeneti” mérése

képesség,

feladatlapos

szeptember 2.

team

az egyéni fejlesztési

készség mérés

hetében

Oktatási csoport

utak kijelöléséhez

felelőse

2. Első osztályosok

Tanulási

Írásos,

Minden tanév

Külső szakértő

„kimeneti” mérése

képesség,

feladatlapos

végén,

team

131

az alkalmazott

készség mérés

egyéni fejlesztési

(követő mérés)

májusban

Oktatási csoport felelőse

utak eredményességének megállapítására 4. Hetedik

Az elért

évfolyamosok

Írásos

Minden tanév

Külső szakértő

neveltségi szint

végén,

team

neveltségi szint

megállapítása,

májusban

Oktatási csoport

mérése

a személyiség

felelőse

egyéni jellemzőinek feltárása

b.) Kompetencia mérés Iskolánk részt vesz az országos kompetencia mérésben, de tanulóink többsége sajátos nevelési igényű, ezért a kitöltött feladatlapok helyben maradnak. A kiértékelés hozzájárul a pedagógiai munka színvonalának javításához.

Az intézményben maradt mérőeszközök kiértékelése: feladat, tevékenység

Eljárások

1.Adatfeldolgozás

Javítás

2. Adatok elemzése

osztályonként

határidő

felelős

3 hét

érintett szaktanárok

egyénenkénttantárgyanként

132

3.A

teljesítés

okainak feltárása --tanulói képességek

fejlesztési

tervek

szaktanárok,

elemzése

fejlesztők

képességvizsgálat --pedagógusok

módszertani kultúra

intézményvezető

ellenőrzése --egyéb okok

pedagógus távolléte

4. Elemzés

Összefoglalók

június

készítése

szaktanárok, osztályfőnökök

5. A tapasztalatok

következő tanév

szaktanárok

június

osztályfőnök

beépítése --tanulóra

fejlesztési terv

--pedagógusra

módszer,

eszköz,

motiválás --egyéb

gazdagítása okoknak megfelelően

6.Szülők tájékoztatása

IV. 6. Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzésnek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat,

133

hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelőoktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki.: -

Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére,

-

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,

-

A

tanulói

közösségek

(osztályközösségek)

tevékenységének,

fejlődésének értékelésére, -

A

tanulók

személyiségfejlődésére,

tanulmányi

munkájára,

magatartására és viselkedésére 4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: -

Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám,

tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai) -

A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi

költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). -

A

tanítási-tanulási

folyamat

eredményessége

(tanulmányi

átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei,

bukások

száma,

versenyeredmények,

a

továbbtanulás

alakulása) -

A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő

tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése,

szabadidős

tevékenységek,

magatartási

és

viselkedési

rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). -

A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek,

program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása.) -

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok,

részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.)

134

IV. 6. 1. Az intézmény működésének önértékelése Iskolánk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette és működteti minőségfejlesztési rendszerét. Az irányított önértékelés alapja az oktatási intézményekre átdolgozott EFQM kiválóság modell. Periódusa 4 évente. Az önértékelés a következő területekre terjed ki az egyes területekhez kapcsolódó, felsorolt szempontok alapján. Az önértékeléshez használt EFQM-modell felépítése a következő:

Iskolavezetés

Dolgozók

Dolgozói

irányítása

elégedettség

9% (90 pont)

9% (90 pont)

Az

Vevői

Pedagógiai

elégedettség

nem pedagógiai

20% (200 pont)

eredmények

intézmény Folyamatok

10% (100 pont) politikája

és 14% (140 pont)

stratégiája 8% (80 pont)

és

15% (150 pont)

Erőforrások

Társadalmi

9% (90 pont)

kihatás 6% (60 pont)

Adottságok összesen: 500 pont

Eredmények összesen: 500 pont

Iskolavezetés Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Minőséget javító iskolavezetés és kultúra

-

hatáskörök delegálása

-

demokratikus vezetés

-

szakmai munkaközösségek, teamek erejének maximális biztosítása

-

a vezetőség elkötelezettsége

-

professzionális iskolavezetés

-

tananyagok, tanulói segédanyagok fejlesztésének irányítása

-

az ügyfelek igényeinek feltárása, figyelembevétele

Az intézmény politikája és stratégiája Szempontok az adott terület kiértékeléséhez:

135

-

a minőségfejlesztés beépülése az iskolapolitikába és stratégiába

-

az iskolapolitika és stratégia ismertetése

-

az iskolapolitika és stratégia megjelenése az iskola terveiben

-

az iskolapolitika és stratégia folyamatos fejlesztése

-

az integrációs folyamatokra való reagálás

A dolgozók irányítása Szempontok az adott terület kiértékeléséhez -

a képző intézmény humánerőforrásainak tervezése, javítása

-

a személyzet képzettségének, képességeinek javítása -

(magasan képzett kollektíva)

-

hatásos kommunikáció a képző intézményekkel

-

munkatársak egyenletes terhelése és szellemi egészsége

Erőforrások Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

a szűkös pénzügyi források menedzselése

-

az információk kezelése és feldolgozása

-

eszközök használata

-

oktatástechnológiai alkalmazások

Folyamatok Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Az

intézmény

hogyan

hasznosítja

a

kulcsfontosságú

folyamatait

oktatóanyagok, tanterv, tanmenet, dolgozatok-, vizsgák-, és tananyagok beszerzése,

infrastruktúra

és

alvállalkozói

kapcsolatok,

adminisztratív

teljesítmény? Magatartási jelzőlapot vezettünk be, amelynek vezetése, kiértékelése segíti problémáink kezelését. -

Az intézmény mennyire szisztematikusan irányítja folyamatait?

-

Az intézmény hogyan vizsgálja felül a folyamatokat, és hogyan tűz ki

fejlesztési célokat? -

Az intézmény hogyan fejleszti tovább a folyamatait az innováció és a

kreativitás kiaknázásával?

136

-

Az intézmény hogyan hajtja végre a folyamat-változásokat és hogyan

értékeli azok eredményeit? Vevői megelégedettség Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Mennyire ismeri az intézmény az ügyfelek szükségleteit, elvárásait?

-

Megfelel az intézmény kínálata, szolgáltatása az elvárásoknak?

-

Mennyire gyűjt információkat az intézmény az ügyfelek elvárásairól,

igényeiről? -

Hogyan kommunikál az intézmény az ügyfeleivel?

Dolgozói elégedettség Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Mekkora figyelmet szentelnek az intézményben a munkafeltételeknek?

-

Mennyire ismerik el a teljesítményt?

-

Mennyire

törekszik

a

vezetés

arra,

hogy

továbbképzésekkel

az

alkalmazottak az intézmény céljaival összhangban lévő céljaikat elérjék? -

Milyen mérőeszközöket fejlesztenek ki az intézményben arra, hogy

rendszeresen képet kapjanak a munkatársak elégedettségéről? Társadalmi hatás /Az intézmény hatása a környezetésre/ Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Az intézmény mennyire elégíti ki a társadalom elvárásait?

-

Hogyan ítélik meg az iskolában a környezet elvárásainak teljesítését?

-

Milyen eszközökkel méri az intézmény környezetének véleményét a

tevékenységéről? -

Az intézmény környezete hogyan ítéli meg az intézmény teljesítését,

rugalmasságát, képzési kínálatát, gyermekközpontúságát, részvételét a közösség szolgálatában? Üzleti eredmények /Pedagógiai és nem pedagógiai eredmények/ Szempontok az adott terület kiértékeléséhez: -

Év végi szintfelmérők

-

Versenyek eredményei (komplex, sport, … stb.)

-

Elismerések

-

Pénzügyi, gazdasági mutatók

-

Intézmény gazdasági helyzetének stabilitása

-

PED program teljesülésének vizsgálata

137

Az önértékelés ütemterve tevékenység

1. Az irányított önértékelést

felelős

intézményvezető 4 évente

végző csoport megbízása

2. A szükséges módszerek,

időpont

Dokumentum

megbízás

szeptember

minőségi mb.

November

megbízás

eszközök felülvizsgálata, frissítése

3. Önértékelés

December

4. Az Adatok összesítése

Április

táblázatok jelentés

5. Összefoglalás készítése

Május

6. Az adatok nyilvánosságra

Tanévzáró

jegyzőkönyv,

hozása

értekezlet

archivált anyag

IV. 6. 2. Vezetői és alkalmazotti értékelési rendszer

A vezetők és az alkalmazottak értékelését az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az É+L Kft. ( 1081 Budapest, Kiss József u. 4. ) online-ertekeles.hu rendszerét adaptálta intézményünk, majd 1 év múlva a rendszert felülvizsgáljuk.

138

V.

Partneri kapcsolatok Célunk a partnereinkkel való zökkenőmentes kommunikáció, a problémák megoldása és az iskola népszerűsítése. A partnereink azonosítását kétévente végezzük. Az intézményi dolgozók teljes körű bevonásával. A csoportos megbeszélés módszerét alkalmazzuk.

V. 1. A partneri igény és elégedettségmérés folyamata: A folyamat a partnerek azonosításával kezdődik, az igények elemzésével és az elemzés eredményének visszacsatolásával fejeződik be. Célja: az igények megismerése, közös értékrend kialakulása az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. Eljárásrendje: 1. A folyamattal foglalkozó csoport a partner és elégedettségmérés eljárás rendjének megfelelően felülvizsgálja az azonosított partnerek listáját, információk alapján elkészítik a partneri adatbázist. 2. A csoport meghatározza megfelelési kritériumokat. 3. Ennek alapján kerül sor a mérési módszerek megválasztására, a mérőanyagok aktualizálására, írásos rögzítésére. A csoport meghatározza a mérési határidőket, a résztvevőket. 4. A munkacsoport lefolytatja az igény és elégedettségmérést, begyűjti a mérőanyagokat. 5. Ezt követően az információk feldolgozása történik. 6. A feldolgozott eredmények elemzését követően célokat fogalmaz meg a csoport,

listát

készít,

összehasonlító

elemzést

készít,

megoldási

javaslatokat készít az iskolavezetőségnek. 7. Összefoglaló értékelés készül belső megbeszélésre, amelyben a célok prioritási sorrendben kerülnek a nevelőtestület elé. A mérésben részt vett partnereket levélben tájékoztatjuk az eredményekről. 8. A folyamat értékelése nevelőtestületi értekezleten történik, ahol az eredmények ismertetése után, a testület eldönti szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partneri elégedetlenség kezelésére

139

újraszabályozza a folyamatot, vagy a szükséges elemeket. Amennyiben nem szükséges beavatkozás, standardizálja a ciklust. Intézkedési terv Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél. A felmérések lebonyolításáért a Minőségbiztosíási Kör megbízott vezetője a felelős. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: -

igazgatói utasítással megoldható feladatatok

-

fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok

-

az adott tanévben elvégezhető feladatok,

-

következő tanévre áthúzódó feladatok

V. 2. Partnerazonosítás

V. 2. 1. Közvetlen partnereink

Közvetlen

Képviselő

Elérhetőség

partner

Mérés

Mérés

módja

gyakori sága

140

Mérés elvégzéséért felelős

Intézményünk

Oszt.f.-i mk.vez.

Móra F. Ált. Isk.

alkalmazottai

Gazdasági vez.

Eger

KT vez.

Bem tábornok u. 3.

Kérdőív

4 évente

Minőségbizt. Kör megb. vezetője

T: 36/516-115 Tanulók

Diákönkorm.

Móra F. Ált. Isk.

vezető tanár

Eger

Of.-ök

Bem tábornok u. 3.

Kérdőív

Évente

Minőségbizt. Kör megb. vezetője

T: 36/516-115 Szülők

SZMK. Elnök

Móra F. Ált. Isk.

Interjú

2 évente

Minőségbizt. Kör megb.

Eger

Kérdőív

5 évente

vezetője

Bem tábornok u. 3.

(vezetőv

T: 36/516-115

álasztást megelőz ő évben)

Fenntartók

Közoktatási

EMJV

Iroda

Polgármesteri

vezetője

Hivatal

Kérdőív

4 évente

Minőségbizt. Kör megb. vezetője

Eger Dobó tér 2. T: 36/ 410-144

V. 2. 2. Közvetett partnereink

Közvetett

Képviselő

partner

Tanulási

Intézményvezet

Elérhetősé

Mérés

Mérés

Mérés

g

módj

gyakoriság

elvégzéséért

a

a

felelős

Interjú

3 évente

Minőségbizt

TKVB

141

Képesség

ő

Eger, Régi

. Kör megb.

Vizsgáló

Cifrakapu

vezetője

Bizottság

u. 28. Tel.: 312929

Gyermekjóléti

Intézményvezet

GYSZ

Interjú

3 évente

Minőségbizt

Szolgálat

ő

Eger, Deák

. Kör megb.

F. u. 19.

vezetője

Tel.: 412922 ÉFOÉSZ

Intézményvezet

Eger, Régi

Interjú

3 évente

Minőségbizt

ő

Cifrakapu

. Kör megb.

u. 28.

vezetője

312-929 Forrás

Intézményvezet

Eger,

Szabadidőközpon

ő

Bartók Béla

. Kör megb.

tér 6.

vezetője

t

Interjú

3 évente

Minőségbizt

Tel.: 517554, 517555 Ig.: 518792, 518793

V. 3. Partneri kapcsolatok irányítása, kommunikáció: Tanulókkal: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a DÖK vezetője tájékoztatja. A tanulókra vonatkozó tudnivalókat az osztályfőnökök továbbítják. Kiemelten fontos vagy sürgős esetekről a hirdetéseken értesülhetnek a tanulók. A fontos

142

eseményeket az osztályfőnök írja-íratja be az ellenőrzőbe: dicséret, büntetés, szülői értekezlet, nyílt nap, stb. Problémáikkal

a

tanulók

az

osztályfőnökükhöz,

szaktanáraikhoz,

igazgatóhelyetteshez, az igazgatóhoz, napközis nevelőhöz fordulhatnak.

A szülőknek évente 2 szülői értekezletet, illetve szükség szerint szülői értekezletet (továbbtanulás, tábor esetén) tartunk. Havonta egyszer, fogadóórán tájékozódhatnak a szülők gyermekük haladásáról az osztályfőnöktől, a szaktanároktól. Rendkívüli esetben egyeztetés után is felkereshetik a tanárokat. Az iskolai rendezvények is jó lehetőségek a kapcsolattartásban. A kapcsolattartás módja: írásos (tájékoztató füzet), szóbeli (személyesen vagy telefonon) Kapcsolat a nevelőkkel A tudnivalókról a rendszeresen tartott nevelési / nevelőtestületi értekezleteken tájékoztat az igazgató. Szükség szerint munkaértekezleteket tart a vezetés, ezekről rendszeres tájékoztatást nyújtanak. A tanári szoba táblája, faliújságja napi tájékoztató szerepet tölt be. Ezen ismerethordozók mindennapi megtekintése a nevelők számára kötelező. Kapcsolat a nem pedagógus dolgozókkal: Az igazgató tájékoztatja a nem pedagógus dolgozókat. összdolgozói értekezleteken. Ha szükséges, az igazgató technikai dolgozói / pedagógiai asszisztensi értekezletet hív össze. Kapcsolat a főigazgatóval, fenntartóval: Az intézményvezető tartja rendszeresen a kapcsolatot.

VI. Minőségirányítási rendszerünk felülvizsgálata

A minőségirányítási rendszerünknek megfelelően – az irányított önértékelésünk időpontjában – 4 évente felülvizsgáljuk.

143

Az önkormányzati Minőségirányítási programnak megfelelően – az ott megjelölt időpontokban,

illetve

jogszabályi

változás

indokoltsága esetén –

a

szükséges

felülvizsgálatokat megtesszük.

VII. MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: Vezető- és alkalmazott értékelés 2.sz. melléklet: Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve. 3. sz. melléklet: Véleményezések, javaslatok, egyeztetések jegyzőkönyvei.

144

1992. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY A KÖZALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSÁRÓL „40. § (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)–(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat. (6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

145

a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.”

„85. § (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben határozza meg ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat, c) a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

146

ce) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,”

Sor szam

reszterule t_csoport

reszterulet

minimum

alapterület

terulet

Tanórai nevelőoktató munka

Mestersé gbeli tudás Kompetenciabővítés

A új kompetenciákat megszerzi, és a A végzettsége után gyakorlatban részt vesz legalább 1 alkalmazza. A kompetencia fejlesztő szakterültén kívül eső tanfolyamon, a saját kompetenciákat is szakterületén. fejleszti.

Mestersé gbeli Tudásfejlesztéstudás tudásmegosztás

Részt vesz a kötelező 120 órás, a helyi és egyéb szervezésű továbbképzéseken. (Kompetencia fejlesztés, IKT)

A megszerzett ismereteket alkalmazza, munkaközösségének továbbadja, bemutató foglalkozásokat szervez és tart.

A nevelőoktató munka Éves és tanórai tervezése tervezése

A pedagógiai programban foglaltak szerint határidőre megtervezi az éves feladatokat (tanmenet, éves foglalkozási terv, szakköri munkaterv, egyéni fejlesztési terv, előírásokban foglaltak szerint választja ki a tankönyveket, taneszközöket, ...).

Az adott tanulócsoport jellemzőinek ismerete alapján a tanulócsoport és az egyes tanulók eltérő képességeire, szociokulturális helyzetére figyelemmel egyéni tanmenetet, készít. Óravezetése tervszerűen felépített, áttekinthető tanulói vázlatot készít.

alapterület

1

Tanórai nevelőoktató munka alapterület

2

optimum

3

Tanórai nevelőoktató munka

147

alapterület

Tanórai nevelőoktató munka

A tanulási folyamatra fordított idő igazodik a tartalomhoz. A tanulók integráltan nevelése - oktatása. Tanórai differenciálás, csoportmunka. Projektoktatás.

Tanuláss zervezés, tanulásirá nyítás Egyéni fejlesztés

A tanulók egyéni fejlődését segítő foglalkozások megtartása (fejlesztő foglalkozás, differenciálás, tehetséggondozás).

Munkája során figyelembe veszi és felhasználja a diagnosztikus és a kompetencia mérés eredményeit. Tanulmányi és egyéb versenyeken a tanulók eredményesen szerepelnek.

Tanuláss zervezés, tanulásirá Kulcskompetenciák nyítás fejlesztése

Gondot fordít a tanulók helyes tanulási Tanórai tevékenysége szokásainak során törekszik a kialakulására (tanulás tanulók tanítása). A alapkészségeinek, kulcskompetenciák saját tantárgyához fejlesztésére: olvasás nem tartozó általános szövegértés, kompetenciáinak matematikai logika, fejlesztésére. IKT, idegennyelv.

Tanuláss zervezés, Tanórai foglalkozás tanulásirá szervezése, nyítás megtartása

alapterület

4

A tanórát pontosan kezdi és fejezi be. Szemléltető eszközöket alkalmaz. Az adott tantárgy kötelező óraszámának 20 %-ban az "új módszereket" alkalmazza, ezeket rendszeresen dokumentálja. A tantárgyfelosztás alapján meghatározott tanóráit magas színvonalon

Tanórai nevelőoktató munka alapterület

5

6

Tanórai nevelőoktató munka

148

alapterület

Tanórai nevelőoktató munka

Ennek megfelelően objektívan értékeli a tanulókat és tájékoztat.

Felhívja a tanulók figyelmét a hiányosságaikra, lehetőséget ad a pótlásra, javításra. (különös tekintettel a témazárókra).

Változatos értékelési formákat alkalmaz, megfelelő arányt allakít ki a szóbeli és írásbeli ellenőrzés során, és az érdemjegyek súlyozásával is. (szöveggel és szövegesen történő értékelés!)

A tanulók képességeinek megfelelő szinten teljesítik az évfolyam követelményeit, a továbbhaladás feltételeit.

A tanulók képességei folyamatosan fejlődnek, amit az intézményi, városi és országos mérések eredményei támasztanak alá.

Tanulói közösségével ismerteti a szabadidős programlehetőségeket , részvételre ösztönöz. Iskolán belüli és Aktívan részt vesz a kívüli szabadidős szabadidős programok szervezése programokon.

Iskolai szabadidős programokat szervez, és lebonyolít. A tanulóival ezeken aktívan részt vesz.

A tanulók A helyi tanterv értékelés követelményeinek e megismertetése

alapterület

7

Év elején gondoskodik arról, hogy a tanulók és a szülők ismerjék az adott tantárgy elvárásait, követelményeit, az ellenőrzés - értékelés módját, rendszerét. Számonkérése rendszeres és folyamatos.

Tanórai nevelőoktató munka alapterület

8

A tanulók értékelés Fejlesztő értékelés e alkalmazása.

Tanórai nevelőoktató munka alapterület

9

10

A tanári munka eredmén yessége Tanórán Tanórán kívüli, a kívüli, a gyermek gyermekkel, kel, tanulóval tanulóval együtt együtt végzett végzett nevelőnevelőoktató oktató munka munka

Képességfejlesztés

149

alapterület alapterület

11

Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítás a

alapterület

12

Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka

13

Együttműkö dés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység

Tanórán kívüli, a gyermek kel, tanulóval együtt végzett nevelőoktató munka Az intézmén yi szintű programo k szervezés e és lebonyolí tása Együttm űködés, az intézmén yen belüli szakmai fórumok hoz, belső szervezet i egységek hez kapcsoló dó tevékeny ség

A tanulókkal való egyéni foglalkozás

Egyéni foglalkozásokat, szervez, felkészíti a tanulókat a versenyekre.

Iskolai versenyeket szervez és bonyolít le, felkészíti a tanuló(ka)t az városi, megyei, regionális és országos versenyekre,azokon a tanulói eredményesen szerepelnek.

Tervezés Szervezés Lebonyolítás

Részt vesz iskolai ünnepség, rendezvény, program szervezésében, előkészítésében ,lebonyolításában.

Önálló feladatot vállal az iskolai szintű programok szervezésében, azt maradéktalanul teljesíti.

Aktívan részt vesz a nevelőtestületi Részt vesz az értekezleteken, intézményi hozzászólásokkal, Nevelőtestület nevelőtestületi pedagógiai jellegű testületi értekezleteken, annak előadások tartásával tevékenységében való megtervezésében, segíti a nevelőtestület részvétel megvalósításában. munkáját.

150

alapterület

Együttm űködés, az intézmén yen belüli szakmai fórumok hoz, belső szervezet i egységek hez kapcsoló dó tevékeny Kommunikáció , ség kapcsolattartás

Korrekt, problémamegoldó kapcsolatot tart az intézmény dolgozóival, szülőkkel, iskolahasználókkal.

Azt intézmény, mint szervezet fejlesztéséve l és értékeléséve l összefüggő tevékenység

Azt intézmén y, mint szervezet fejlesztés ével és értékelés ével összefüg gő tevékeny ség

SZMSZ és Házirend szabályait betartja, tevékenysége az intézmény hagyományainak megfelel. A rábízott feladaokat maradéktalanul elvégzi. Munkavégzése a munkaközössége által elismert. A Nincs szóbeli munkaközösség figyelmeztetése. értékelsée szerint a Nincs munkafegyelmi végzett munka vétsége. minősége alapján kiala

Azt intézmény, mint szervezet fejlesztéséve l és értékeléséve l összefüggő tevékenység

Azt intézmén y, mint szervezet fejlesztés ével és értékelés ével összefüg gő Minőségfejlesztési tevékeny munkában való ség részvétel.

Együttműkö dés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység alapterület

14

alapterület

15

16

A pedagógus, mint munkavállaló szabály-és normakövetése

151

Az IMIP csoport által kiadott minőségfejlesztési feladatokat időben értékelhetően leadja. A rá osztott önértékelési feladatot, adatszolgáltatást időben és objektívan elvégzi.

Az információk átadásában és fogadásában mindig tényszerű és objektív. A folyamatos együttműködésre való törekvés jellemzi.

Intézményi szintű feljesztő tevékenységbe szükség esetén önként bekapcsolódik. Az intézményi PR tevékenységben építőmunkát végez (pl. beiskolázás, részvétel városi rendezvényeken).

alapterület alapterület

17

Azt intézmény, mint szervezet fejlesztéséve l és értékeléséve l összefüggő tevékenység

Azt intézmén y, mint szervezet fejlesztés ével és értékelés ével összefüg gő Intézményi tevékeny önértékelésben való ség részvétel

Az előírt Az előírt adminiszt adminisztrác ráció ió elvégzése elvégzése speciális területek

18

20

speciális területek

19

Vezetőhelyettesi, igazgatóhely ettesi tevékenység

Vezetőhelyettesi, igazgatóhely ettesi tevékenység

Vezetőhelyettesi , igazgatóh elyettesi tevékeny ség Vezetőhelyettesi , igazgatóh elyettesi tevékeny ség

Részt vesz az adatok elemzésében és A rá osztott értékelésében, egyes önértékelési feladatot, feladatok elvégzését adatszolgáltatást megszervezi, és végre elvégzi. hajtja.

Haladási napló vezetése A tanulók, szülők, tájékoztatása, adminisztárció.

Naplóvezetési kötelezettségét naprakészen teljesíti, ellenőrzés során mindent renben találtak. A félévi és évvégi statisztikákat időben és hibátlanul adja le. Az ellenőrzőbe a bejegyzéseket, osztályzatok beírását, illetve a szülők tájékoztatását rendszere

A hiányzásokat pontosan vezeti, a szülőt, jegyzőt időben értesíti. Az alapdokumentumok kitöltése hibátlan.

Vezetés–szakmai felkészültség

Rendelkezik az alapvető vezetéselméleti és jogszabályi ismeretekkel.

Ismereteit, önképzéssel, továbbképzéssel rendszeresen bővíti, frissíti, és megfelelően alkalmazza.

Az intézményvezető helyettesítése

A vezető helyettesítése során elvégzi a halaszthatatlan vezetői teendőket.

A vezető távollétében felelősséggel, önállóan végzi az aktuális vezetési feladatokat.

152

speciális területek speciális területek

21

speciális területek

22

speciális területek

23

speciális területek

24

25

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Tervezés

Pedagógiai, gazdasági, munkáltatói feladatokkal összefüggő tervezési kötelezettségét határidőre teljesíti.

Tervezési feladatait a minőségirányítási programnak, a pedagógiai programnak és az érvényes szabályozásoknak megfelelően végzi.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Szervezés

A munkatervben és a munkaköri leírásában meghatározott szervezési (helyettesítés, ügyelet, értekezletek előkészítése stb.) feladatait határidőre elvégzi.

A szervezési feladatok ellátása során maximálisan szem előtt tartja a tanulók, tanulócsoportok érdekeit, az alkalmazottak terhelhetőségét, az egyenlő teherviselés elvét.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Ellenőrzés

Ellenőrzési feladatait (szakmai dokumentáció, tantárgyfelosztás, alkalmazottak ellenőrzése, munkaidő nyilvántartás stb.) önállóan, az ütemezésnek megfelelően végzi.

Az ellenőrzés során formai, tartalmi, jogszabályi megfelelőség szempontjából, felelősséggel végzi a vizsgálatokat.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Értékelés

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Döntés-előkészítés

153

Az értékelés során tárgyilagosan, objektíven jár el. A döntés – előkészítés folyamatában biztosítja a szükséges adatokat, információkat, megszervezi a szükséges konzultációs eljárásokat, folyamatokat.

Fejlesztő célú értékelésével hozzájárul a pedagógiai hatékonyság növeléséhez és a törvényes működés biztosításához.

A rendelkezésre álló információk, adatok birtokában a célnak adekvát módon mérlegel, szelektál, érvel.

speciális területek speciális területek

26

28

speciális területek speciális területek

27

speciális területek

29

31

speciális területek

30

Saját hatáskörébe tartozó munkatársak irányítását önállóan végzi.

A felmerülő problémákat átlátja, megoldásukra törekszik, a személyi konfliktusokat humánusan kezeli, biztosítja a zavartalan működést.

Külső fórumokon felelősséggel képviseli az intézményt.

Személyes közreműködésével hozzájárul az intézmény elismertségének növeléséhez.

Az intézmény külső és belső partnereivel együttműködő, korrekt kapcsolatot alakít ki.

A partnerkapcsolatokat folyamatosan fejleszti, a felszínre kerülő kéréseket, problémákat az intézmény érdekeit figyelembe véve kezeli.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny Adminisztrációs tevékenység ség feladatok

Írásbeli dokumentációs feladatait a törvényi elírásoknak megfelelően látja el.

Az adminisztráció vezetése átlátható, naprakész, precíz, a szükséges dokumentumok mindig rendelkezésre állnak.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Forrásfeltárás

Folyamatosan keresi az intézmény számára kihasználható forrásbővítési lehetőségeket.

Aktívan vesz részt a forrásbővítő lehetőségek kiaknázásában (pályázatírás, szponzori kapcsolatok kiépítése).

Osztályfőnö ki, csoportvezet ői tevékenység

Ismeri a gyerekeket szociális hátterét, szocializációs, neveltségi problémáit.

Tudatos, célirányos nevelési tevékenységet folytat, a tevékenységét dokumentálja.

Vezetőhelyettesi Vezető, helyettesi, igazgatóh igazgatóhely elyettesi ettesi tevékeny tevékenység ség Közvetlen irányítás

Vezetőhelyettesi, igazgatóhely ettesi tevékenység

Vezetőhelyettesi, igazgatóhely ettesi tevékenység

Vezetőhelyettesi , igazgatóh elyettesi tevékeny A szervezet ség képviselete Vezetőhelyettesi , igazgatóh elyettesi tevékeny ség Kapcsolattartás

Osztályfő nöki tevékeny ség Tanulók megismerése

154

speciális területek

Kapcsolatot tart az osztályban tanító pedagógusokkal szülőkkel.

Részt vesz az egyes osztályközösségeket érintő megbeszéléseken. Megosztja véleményét az érintettekkel.

Közösségalakítás

Pedagógiai munkája hatására a tanulók egymáshoz való viszonya megfelelő.Az osztályközösséget jellemzi az együttműködésre való törekvés. Felismeri az osztályban keletkező problémákat, konfliktusokat, törekszik azok megoldására.

Önállóan tevékenykedni képes osztályközösség van. A tanulók elismerik és támogatják egymás eredményeit. Hatékonyan alkalmazza a probléma-és konfliktuskezelő módszereket. A konfliktusban résztvevők a megoldást elfogadják.

Szakmai felkészültség, tervezés,szervezés

Átgondolt éves munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttműködve.

Törekszik az éves munkatervben meghatározott feladatok egyenletes szétosztására.

Valamennyi munkaközösségi megbeszélés előkészítését megszervezi, és levezeti.

A szervezésbe bevonja a munkaközösség tagjait. A vezetéssel egyezteti a szükséges feltételeket. A kibővített iskolavezetési megbeszéléseken kitűzött feladatok megvalósítására törekszik a munkaközösségével.

Osztályfő nöki tevékeny ség Együttműködés

speciális területek

32

Osztályfőnö ki, csoportvezet ői tevékenység

Osztályfőnö ki, csoportvezet ői tevékenység

34

35

speciális területek speciális területek

33

Osztályfő nöki tevékeny ség Munkakö zösségMunkaközös vezetői ség-vezetői (team(teamvezetői) vezetői) tevékeny tevékenység ség

Munkakö zösségMunkaközös vezetői ség-vezetői (team(teamvezetői) A munkaterv vezetői) tevékeny megvalósítása. tevékenység ség Szervezés, előkészítés

155

speciális területek speciális területek

36

speciális területek

37

speciális területek

38

speciális területek

39

40

Munkaközös ség-vezetői (teamvezetői) tevékenység

Munkaközös ség-vezetői (teamvezetői) tevékenység

Munkakö zösségvezetői (teamvezetői) tevékeny ség Munkakö zösségvezetői (teamvezetői) tevékeny ség

A munkaterv megvalósítása. Eredményesség

A munkaterv megvalósítása. Értékelés, beszámolókészítés

A munkatervben meghatározott valamennyi feladatot irányításával a munkaközösség elvégzi.

Szükség esetén módosít a munkaterven, és a módosított tervet a munkaközösség tagjaival képes megvalósíttatni.

Az éves munkáról írásos beszámolót készít.

Képes az erősségek, gyengeségek meghatározására. Az intézmény számára fejlesztési ajánlásokat ad.

Munkakö zösségMunkaközös vezetői ség-vezetői (team(teamvezetői) vezetői) tevékeny tevékenység ség Továbbképzés

Közreműködik a tagok belső intézményi továbbképzésének Közreműködik a megszervezésében, középtávú ajánlásokat tesz további továbbképzési terv és képzésekre, házi az éves beiskolázási bemutatókat, terv elkészítésében, előadásokat, javaslatot tesz a tagok foglalkozásokat szervez továbbképzésére. és tart.

Munkakö zösségMunkaközös vezetői ség-vezetői (team(teamvezetői) vezetői) tevékeny tevékenység ség Eredményesség

A megszerzett ismereteket aktívan alkalmazzák a tanítás során. Vizsgálja és Ösztönzi a tagokat új dokumentálja az új módszerek, eljárások módszerek megismerésére. hatékonyságát.

Munkakö zösségMunkaközös vezetői ség-vezetői (team(teamvezetői) vezetői) tevékeny tevékenység ség Együttműködés

A munkaközösség céljainak figyelembe vételével együttműködik a nevelőtestület tagjaival, az intézmény vezetésével, részt vesz a kiővített iskolavezetés munkájában.

156

Együttműködést alakít ki más intézményekkel, szervezetekkel, szakértőkkel. Növeli az iskola szakmai elismertségét.

speciális területek

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a minőségfejlesztési módszerekről, eszközökről, adatfeldolgozási technikákról.

Ismereteit, módszertani felkészültségét rendszeresen bővíti, folyamatosan fejleszti, az új eljárásokat igyekszik alkalmazni, illetve másoknak átadni.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői Együttműködés a i vezetői tevékeny partnerekkel és a tevékenység ség vezetéssel

Az érintett partnereket folyamatosan tájékoztatja az elvégzett feladatokról, eredményekről. A vezetés számára javaslatokat tesz.

Folyamatosan kapcsolatot tart a partnerekkel, a hatékony tájékoztatás érdekében a partnerek számára fórumokat biztosít, ahol lehetőséget teremt a párbeszédre.Tényekkel alátámasztott fejlesztési elképzelésekkel segíti a vezetői döntés előkészítést.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny tevékenység ség Tervezés

Tudatos folyamattervezést tükröző munkatervet Határidőre elkészíti a készít. (koherens a minőségfejlesztési minőségirányítási team éves programmal, az előző munkatervét. évi értékeléssel).

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny Módszertani tevékenység ség felkészültség speciális területek

41

speciális területek

42

43

157

speciális területek

A minőségfejlesztési tevékenységének szervezése során együttműködik a munkacsoport tagjaival és a vezetéssel, a foglalkozásokon kívül is folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttműködését. Munkavégzéshez szükséges feltételeket igyekszik javítani.

A tervezett feladatok elvégzését ellenőrzi.

A felelősség és időmátrix alapján folyamatosan ellenőrzi az aktuális feladatok végrehajtását.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny tevékenység ség Elemzés - értékelés

Az éves munkáról határidőre elkészíti éves beszámolóját.

A rendelkezésre álló adatok és információk elemzéséről, értékeléséről folyamatosan gondoskodik.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny tevékenység ség Eredményesség

A minőségfejlesztő teamet összehangoltan működteti, az egyes csoportokat a feladatoknak megfelelően koordinálja.

Irányításával, az intézkedési tervek feladatainak sikeres végrehajtásával hozzájárul az intézmény hatékonyabb működéséhez.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny tevékenység ség Szervezés speciális területek

44

speciális területek

45

speciális területek

46

47

Biztosítja a minőségfejlesztéssel összefüggő feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket. A részfeladatok megvalósítására - a feladatok függvényében alkalmi munkacsoportokat szervez.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny tevékenység ség Ellenőrzés

158

speciális területek speciális területek

48

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi tevékenység felelős Egyéni bánásmód

Folyamatosan nyomon követi a nyilvántartásba vett gyermekek Nyilvántartásba veszi fejlődését, felderíti a és megfigyeli a gyermekek fejlődését hátrányos helyzetű hátráltató veszélyeztető vagy veszélyeztetett okokat, segít azok gyermekeket. csökkentésében.

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi Együttműködés a tevékenység felelős szülőkkel

Az érintett szülőkkel korrekt kapcsolattartásra törekszik, Fogadóórákat tart, családlátogatást kezdeményez, információkat biztosít számukra.

speciális területek

51

52

Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzésekkel, szakmai konferenciákon való részvétellel fejleszti.

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi Adminisztrációs tevékenység felelős feladatok

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi Speciális tevékenység felelős felkészültség

speciális területek

50

A dokumentumok tárolása során gondoskodik azok hozzáférhetőségéről, rendszerezéséről, átláthatóságáról.

Rendelkezik a gyermekvédelemre vonatkozó alapvető jogszabályi ismeretekkel. Elvégzi a gyermekvédelmi tevékenységgel összefüggő adminisztrációs feladatokat (éves munkaterv, nyilvántartás vezetése, jegyzőkönyvek, beszámoló)

speciális területek

49

A keletkezett dokumentumokat az eljárásrendben foglaltaknak megfelelően tárolja és megőrzi.

Minőség ügyi Minőségügy vezetői i vezetői tevékeny Dokumentumok tevékenység ség kezelése

159

Határidőre, precízen, szakmailag igényesen készíti és vezeti a gyermekvédelmi dokumentumokat.

Minden esetben a gyermekek érdekeinek maximális figyelembe vételével jár el. Szükség esetén felvállalja a konfliktushelyzeteket.

speciális területek speciális területek

53

speciális területek

54

speciális területek

55

56

Gyermekvéd Gyermek Tájékoztatás, elmi felelősi védelmi együttműködés a tevékenység felelős pedagógusokkal

Segítséget nyújt azoknak a kollégáknak, akik problémáikkal megkeresik.

Konzultációkat, esetmegbeszéléseket kezdeményez, előadásokat tart a nevelőtestületen belül.

Együttműködés a Gyermekvéd Gyermek gyermekvédelmi elmi felelősi védelmi feladatokat ellátó tevékenység felelős intézményekkel

Szükség esetén jelzi a veszélyeztetettséget a megfelelő intézmény felé.

Munkakapcsolatot tart fenn, részt vesz szakmai fórumokon, értekezleteken, esetmegbeszéléseken.

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi tevékenység felelős Eredményesség

A szülők A családok együttműködnek, problémáikkal elfogadják javaslatait, bizalommal fordulnak aktívan részt vesznek a hozzá. problémák kezelésében.

Fontos információk, telefonszámok, elérhetőségek közzététele.

Gyermekvéd Gyermek elmi felelősi védelmi Tájékoztatás, tevékenység felelős propaganda

160

Mentálhigiénés programok ismertetése, szabadidős programok ajánlása, szociális ellátások lehetőségeinek számbavétele.

A

Balassi

Bálint

Általános

Iskola

és

Előkészítő

Szakiskola

Minőségirányítási Programját a Közalkalmazotti értekezlet jóváhagyta:

2011. augusztus……

Hatálybalépésnek ideje:

2011. szeptember 01.

Érvényesség határideje:

2015. augusztus 31.

Felülvizsgálat időpontja:

2012. június 30.

___________________

____________________

Igazgató

Kt. képviselője

161