© Typotex Kiadó
TARTALOM Elõszó a magyar kiadáshoz Elõszó A diákokhoz PROLÓGUS 1.
A parton 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.
A zsúfolt part Tér és idõ a parton Emberek és a parti környezet A part globális tekintetben Modellek a földrajzban Tér, elhelyezkedés és hely Hägerstrand és az idõ-tér földrajz A földrajzi kutatások léptéke
I. RÉSZ: A GLOBÁLIS KÖRNYEZET 2.
3.
XIII XIV XVII 1 3 5 10 16 19 22 5 15 21
32
Földünk mint bolygó
34
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
37 39 48 58 64 43 59 63
A magányos bolygó Kõzetburok (litoszféra): a kontinensek építõelemei Légkör (atmoszféra): a levegõóceán Vízburok (hidroszféra): a vizek világa Planetáris változások hatása az emberi környezetre Hasadékvölgyek (árokrendszerek) A Bajkál-tó Davis ciklustana
Az állandóan változó éghajlat
68
3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
70 78 83 90 93 72 86
Rövid távú ingadozások Hosszú távú klimatikus kilengések Középtávú változások: jelenkori bizonyítékok Középtávú változások: a múlt tanulsága Az éghajlat mint kockázati tényezõ Felhõalaktan Klimatikus változékonyság Kenneth Hare és Kanada változékony légköri viszonyai
92
© Peter Haggett
© Typotex Kiadó VIII
TARTALOM
4.
5.
6.
7.
8.
A bioszféra
102
4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
Ökoszisztémák Az élõvilág régiói A trópusi esõerdõk Az emberiség mint a bioszféra része A szén globális körforgása A produktivitás általános indexe A Wallace-vonal
105 115 124 129 111 117 126
II. RÉSZ: AZ EMBERI NÉPESSÉG
136l
Az ember származása és elterjedése a Földön
138
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
140 146 153 156 165 145 147 160
Az emberi népesség eredete A földmûvelés és a városok eredete A fõ regionális magterületek Európa tengerentúli terjeszkedése Amerika Kolumbusz után Szigetkolonizációs modellek Sauer és a mezõgazdaság eredete A kínai diaszpóra
A népesség dinamikája
170
6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.
173 177 181 189 194 175 183 190
A népességnövekedés dinamikája A továbbélés rendje A szaporodás ökológiai korlátai A világ népesedésének története A népességnövekedés trendjei napjainkban Népességnövekedési görbék Malthus elmélete Élõ és holt népesség
Kulturális sokszínûség
202
7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.
205 208 214 220 222 206 220 228
A kultúra mint regionális mutató A nyelvek földrajza A vallás földrajza Nemiség és kulturális földrajz A kultúrrégiók természete A Berkeley-iskola Feminista földrajz Donald Meinig és a kultúrföldrajz
Az urbanizálódó világ
232
8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.
234 239 246 251 257 239 248 257
A Föld urbanizációja Az urbanizáció dinamikája Városok zsugorodása – globális léptékben Városrobbanás – helyi léptékben A város mint a problémák tárháza Az Egyesült Államok városfejlõdése A városok idõbeli zsugorodásának térképezése David Harvey gondolatai a városról
© Peter Haggett
© Typotex Kiadó TARTALOM
III. RÉSZ: TÁJAK ÉS ERÕFORRÁSOK 9.
10.
11.
12.
270
9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5.
272 277 283 288 292 283 291 299
Erõforrások és megóvásuk
302
10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5.
305 309 318 327 328 313 315 330
A természeti erõforrások jellege A korlátozott tartalékok dilemmája Egyenletes hozamok: a dinamikus erõforrások „A közlegelõ tragédiája” A természeti erõforrások védelme A jövõ erõforrásainak prognosztizálása Az árapály mint alternatív energiahordozó John Muir és a természetvédelem
Szerepünk a Föld arculatának megváltozásában
334
11.1. 11.2. 11.3. 11.4.
338 343 347 353
A magyarázat nehézségei A múltbeli tájváltozások dimenziói A földhasználat változása mint etikai kérdés Az ember–környezet ellentét Az ember szerepe a Föld arculatának alakításában A Stockholmi Konferencia Griffith Taylor és a földrajzi environmentalizmus
348 350 355
A régiók hálója
360
12.1. 12.2. 12.3. 12.4.
363 368 377 384 369 382 386
A régiók típusai A régiók alkalmazása Regionális tudat Régiók kialakítása Hartshorne és a területi differenciálódás Hordy dorseti régiói Amerikai iskolakörzetek
I V. R É S Z : F Ö L D R A J Z I S T RU K T Ú R Á K 13.
268l
Nyomás az ökoszisztémán Emberi beavatkozás: az érem két oldala Antropogén hatás alacsony népsûrûség esetén Antropogén hatás közepes népsûrûség esetén Antropogén hatás magas népsûrûség esetén Környezetszennyezés és az ökoszisztémák Ester Baserup és a mezõgazdaság intenzív fejlõdése Szmogképzõdés Az Exxon Valdez által okozott környezeti katasztrófa
390l
Áramlatok és hálózatok
392
13.1. 13.2. 13.3. 13.4.
394 397 402 406
Csomóponti régiók Közlekedési és információs áramlások A térbeli kölcsönhatások modelljei Regionális hálózatok
IX
© Peter Haggett
© Typotex Kiadó X
TARTALOM
14.
15.
16.
13.5. A hálózatok változásai Távolsághanyatlás-görbék Wilson és a térbeli kölcsönhatások modelljei Konnektivitás a gráfokban
413 399 406 413
Csomópontok és szintek
420
14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5.
423 426 431 436 440 426 428 431
A város fogalma A települések mint láncok Christaller központihely-modellje Christaller modelljének kiegészítései Alternatívák és alkalmazások A legközelebbiszomszéd-index A rang-nagyság szabály Christaller és a központi helyek rendszere
Felszínek
448
15.1. Felszínek a városon belül 15.2. Felszínek a városon kívül: az agrártáj 15.3. Felszínek a városokon kívül: az ipari táj A központi üzleti negyed (CBD) lehatárolása Városi népsûrûségi függvények Thünen és az Elszigetelt Állam
450 459 469 451 458 460
Térbeli terjedés
478
16.1. 16.2. 16.3. 16.4. 16.5.
482 486 489 493 499 488 490 501
A térbeli diffúziók természete A Hägerstrand-alapmodell A Hägerstrand-modell módosítása Regionális diffúziós vizsgálatok A diffúziós modellek alkalmazása A Hägerstrand-modell szabályai A diffúziós alapmodell módosításának szabályai Andrew Cliff és a járványdiffúziós modellek
V. R É S Z : F Ö L D R A J Z I F E S Z Ü LT S É G E K 17.
506l
Területi feszültségek
508
17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5.
510 516 527 536 541
Területi korlátok értelmezése Az állam mint régió Felosztási problémák egyéb területi szinteken A világ óceánjainak felosztása A felosztás következménye Határvonalak becslése a gravitációs modell segítségével Bowman Új világa A Dél-kínai-tenger
514 526 539
© Peter Haggett
© Typotex Kiadó TARTALOM
18.
19.
20.
21.
22.
Gazdasági egyenlõtlenségek
548
18.1. 18.2. 18.3. 18.4. 18.5.
550 556 562 569 574 555 568 580
Gazdag és szegény országok A fejlõdésbeli különbségek magyarázata A gazdasági fejlõdés térbeli aspektusai Országok közötti különbségek Regionális itervenció Brian Berry és a városok gazdasági földrajza Kondratyev-hullámok A TVA mint történelmi fejlesztési modell
Globalizáció
584
19.1. 19.2. 19.3. 19.4. 19.5.
586 588 595 600 604 594 604 606
A globalizációs vita A földrajzi tér összeomlása Változó gazdasági tér/térség A globális városok növekedése A globális környezeti problémák növekedése A Microsoft Corporation Nigel Thrift és a pénz földrajza Globális tengerszintváltozások
A betegségek globális súlya
614
20.1. 20.2. 20.3. 20.4. 20.5.
A betegség súlyának felbecslése A régi betegségek változó földrajza Az új betegségek földrajza Betegségek változó földrajzi környezetben Jövõbeli kihívások A halandóság mérése A malária újraéledése Peter Gould és az AIDS földrajza
616 621 633 643 651 619 622 636
V I . R É S Z : A F Ö L D R A J Z T U D Ó S E S Z KÖ Z TÁ R A
656l
Térképek és térképezés
658
21.1. 21.2. 21.3. 21.4.
661 668 676
A világ felfedezése Helymeghatározás a térképen A térképezés körfolyamata: a térképek kódolása A térképezés körfolyamata: a térképek értelmezése (dekódolása) 21.5. Különbözõ földrajzi terek James Cook és a Csendes-óceán feltérképezése Hogyan készül egy poláris vetület? Nem-euklidészi terek
680 684 664 674 685
Környezeti célú távérzékelés
692
22.1. 22.2. 22.3. 22.4.
695 700 705 710 697 699 714
Az elsõ vizsgálatok a levegõbõl Mûholdas távérzékelés Környezeti változások nyomon követése A távérzékelés néhány megoldatlan problémája A légi felvételek méretaránya Crawford és a légi régészet Mintázási módszerek
XI
© Peter Haggett
© Typotex Kiadó XII
TARTALOM
23.
Földrajzi információs rendszerek
716
23.1. 23.2. 23.3. 23.4. 23.5.
719 725 728 736 743 721 737 744
A földrajzi információs rendszer részei Földrajzi adatok raszteres és vektoros rendszerben A FIR problémamegoldó funkciói A térinformatikai alkalmazások hierarchiája A térinformatika távlatai Ismertebb térinformatikai szoftvercsomagok A térinformatika tárgyköre ESRI: egy nagy térinformatikai társaság fejlõdése
EPILÓGUS 24.
748l
A hogyan továbbról a földrajzban
750
24.1. 24.2. 24.3. 24.4.
753 763 766 770
A múlt öröksége A jelenlegi struktúra Álláskeresés földrajzos diplomával A jövõbeli kilátások A Royal Geographical Society (az angol Királyi Földrajzi Társaság) A földrajz fejlõdése Svédországban Paradigmaváltás a földrajzban
A Függelék: Fogalomtár B Függelék: Földrajz a világhálón Név- és tárgymutató
755 762 773
777 809 815
© Peter Haggett
