Tartalom Stratégia Kitekintô Portfolio.hu Kitekintô Ipari melléklet Kitekintô Esettanulmány Kitekintô Technológia Esettanulmány Kitekintô

Tartalom Stratégia

Magyar álomépítôk

4

Jövô a múlt fényében

5

Kitekintô

Román-magyar IT-fórum

7

Portfolio.hu

Egy nagy falat tízmilliárdokért

8

Kitekintô

Szolgáltatásokkal vívott harc

Ipari melléklet

Olajozott processzorok

9 11

Ipari jövôkép

12

Mintha csak vásárolnál

13

Azonosításhoz itt az RFID!

13

Drótok nélkül

15

Kitekintô

Minôsített beszállító, már a kezdetektôl

16

Esettanulmány

EUDOK – uniós ügyek e-koordinációja

16

Kitekintô

Konszolidációs folyamatok

17

Technológia

A minôség útjai a szoftverfejlesztésben

19

Esettanulmány

I’m lovin’ Span

20

Autópályán – fénysebességgel

21

Kitekintô

Az oktatás outsourcingja

22

Technológia

Huawei Minôsített Oktatási Központ (HATC) nyílt a Synergonban

23

HelySyn

Kortárs Galéria ArcSyn

Huawei-Cisco interworking

24

Sérülékenység és sebezhetôség

25

Platformfüggetlen iktatás

25

Erste Club a Synergonnál

27

VII. Élelmiszer Szakma Napja

28

Shenzhen: a kínai technológia fellegvára

29

Különleges sportok nem mindennapi embereknek

30

Synergon Sport Extra

31

Kemenesi Zsuzsa álomvilága

32

Magyar amerikai foci

34

Andreidesz-Kovács Péter, Füzi Ákos, dr. Pálfalvi Csaba

35

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5830 • Fax: 399-5599 www.synergon.hu • [email protected] • Felelôs kiadó: Varga Péter • Szerkesztô: Szentiványi Kinga • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. • Fotó: Címlap, portré – Bozsó András, Zalka István ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

Bevezetô

Természetesen a „jubileumi” szám sem nélkülözi a már megszokott technológiai és esettanulmány jellegû írásokat, amelyek az elmúlt idôszak legfontosabb hazai és külföldi projektjeit, újdonságait dolgozzák fel.

Reményeink szerint a gyáriparra kitekintô írásaink csakúgy hasznos olvasmányt jelentenek majd Olvasónk számára, mint mondjuk Szórakozás rovatunk mostani témája, az amerikai futball. A Magasyn téli számának Kortárs Galéria rovatában egy fiatal fotómûvésszel, Kemenesi Zsuzsával ismerkedhetnek meg Olvasóink. A lap készítôivel együtt ezúton kívánunk a Magasyn minden olvasójának boldog, békés ünnepeket és sikeres 2006-os esztendôt! . Varga Péter [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Tizenöt éves a Synergon, a társaság jogelôdje ugyanis 1990-ben alakult. Az évforduló alkalmából nemcsak a társaság múltjáról, hanem jövôbeni lehetôségeirôl és stratégiájáról is szó esik az alapító elnökkel, illetve a vezérigazgatóval készített interjúkban.

s t r a t é g i a

Magyar álomépítôk A Synergon izgalmas és fordulatoktól sem mentes története 15 évvel ezelôtt, Optotrans Bt. néven kezdôdött. A társaság múltjáról, jelenérôl és jövôjérôl Czakó Ferenccel, a társaság egyik alapítójával és jelenlegi elnökével beszélgettünk

idôszakban az IT-piaci konszolidáció – egy fizikai fogalomhoz hasonlítva – szubkritikusnak* volt tekinthetô, azaz a túlhûtött vízhez hasonlított. Ebben a szubkritikus IT-konszolidációban a Synergon vezetô szerepet töltött be, amit 1997 szeptemberében ötmillió dolláros zártkörû tôkeemelés keretében kockázatitôkebefektetôk bevonása követett. – Véleménye szerint minek köszönhetô a Synergon piaci sikere? C. F.: A sikerhez megítélésem szerint nemcsak sok munka, hanem szerencse is szükséges volt. A jókor kitalált jó ötletek és a kemény munka azonban véleményem szerint mindenképpen megalapozta a sikert. Igen fontos tényezônek tartom az innovációt is, ami megítélésem szerint a Synergon kultúrájában igen erôs elemnek számít. Ezt mutatja egyrészt, hogy 15 év során nem álltunk meg a kábelkereskedelemnél, hanem a hálózatintegráción, a különbözô szoftvermegoldásokon, valamint outsourcing szolgáltatásokon keresztül (hogy csak a legfontosabbakat említsem) egészen az üzleti tanácsadásig bôvítettük a cég portfólióját, ami természetesen állandó megújulási és innovativitási kényszert jelentett és jelent napjainkban is.

– Honnan indult 15 évvel ezelôtt a Synergon? Czakó Ferenc: 1990-ben a Synergon jogelôdje, az Optotrans Bt. megalapítóiként – fizikusi attitûdünkbôl kiindulva – úgy gondoltuk, hogy vannak olyan technológiák a világban és Magyarországon, amelyekre a késôbbi években komoly kereslet fog kialakulni. Ennek kapcsán kezdtünk el a fényvezetô szálas hálózatok tervezésével, kivitelezésével és az ehhez szükséges berendezések értékesítésével foglalkozni, amihez komoly fizikai-technológiai ismeretekre volt szükség. A fényvezetôszálas technika tervezéséhez és kivitelezéséhez speciális tudás és berendezések voltak szükségesek, de mi nem kizárólag értékesítéssel kívántunk foglalkozni, hanem komplett szolgáltatások, megoldások nyújtásával is.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Hálózati kompetenciánkra építkezve folyamatosan szélesedett a cég portfóliója az Ethernet hálózatokon, majd a routing technikán keresztül egészen a Cisco-termékek, majd pedig a távközlési eszközcsaládok bevezetéséig. – Hogyan jött létre a Synergon? C. F.: A Synergon 1997-ben jött létre az akkor már rt. formában mûködô Optotrans, valamint az elsôdlegesen PC-rendszerek és kapcsolódó szoftvercsomagok piacán meghatározó Rolitron összeolvadásával, aminek következtében a magyar IT-piac egyik legnagyobb rendszerintegrátor vállalata alakult meg. Ebben az

– Mik a Synergon céljai a hazai piacon, milyen lehetôségek állnak elôtte? C. F.: A Synergon célja a hazai piacon az, hogy továbbra is stabil, megbízható, professzionális és ismert szolgáltató legyen, s a nagyobb cégekkel együtt dolgozva azokat az ügyfeleket is elérje, amelyeket a multinacionális cégek nem szolgálnak ki. Elônyünket nemcsak széles kompetenciánk és minôségi referenciáink jelenti, hanem rugalmasságunk és kedvezôbb árszintünk is.

Czakó Ferenc 1963-ban született Budapesten. Nôs, két gyermek édesapja. 1987-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika és biofizika szakán, majd 1992-ben ügyvezetôi MBA diplomát szerzett (Purdue University, Indiana – ESC Rouen). Kezdetben tanársegéd és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 1990-ben alapító tagja a Synergon jogelôdjének, az Optotrans Bt.-nek, amely különbözô informatikai termékek, technológiák magyarországi bevezetésével és terjesztésével foglalkozott. A Synergon Informatika Rt. meghatározó vezetôje (vezérigazgató-helyettes; 2001, elnök-vezérigazgató; 2003, elnök). Munkásságával nagymértékben hozzájárult az informatika különbözô területeinek fejlôdéséhez Magyarországon. Angol nyelvbôl fordítói oklevéllel rendelkezik. 1976 óta evez, sok más kitüntetés mellett 1988-ban a Mannheimi Regatt aranyérmese. Szereti a kosárlabdát, a teniszt, a vitorlázást.

– A Huawei- vagy az Atos Origin-partnerség mennyiben segítheti a regionális célokat, hogyan fogadják az ügyfelek? C. F.: A partnerség hatása természetesen nem egyik napról a másikra érzôdik, már csak a döntések és tranzakciók idôigénye miatt sem; stratégiánkat azonban továbbra is helyesnek gondoljuk, s ezt erôsítik az ügyfelek – egyelôre igen pozitív – visszajelzései is. Ezeket a célokat mindkét partnerség egyértelmûen alátámasztja, hiszen a szerzôdéseink az egész régióra vonatkoznak. A Huawei számára azért fontos a régió, mert a Synergonon keresztül belépési pontot találhatnak a kelet-európai piacokra, az Atos számára pedig azért, mert külön erôforrások nélkül lefedheti ezt a piacot. Számunkra pedig azért, mert olyan dinamikusan fejlôdô, mûszakilag világszínvonalú partnerekre van szükségünk, amelyek fejlesztése alátámasztja jövôbeli növekedési és technológiai lehetôségeiket. A Huaweijel kapcsolatban természetesen az sem mellékes, hogy árszintje sok esetben a konkurensekénél jóval kedvezôbb. – Milyen irányba folytatódhat a Synergon regionális terjeszkedése? C. F.: Elsôsorban továbbra is Romániában és Szlovákiában keressük a lehetôségeket, tárgyalásaink azonban még nem értek el abba a stádiumba, hogy bármit is be tudjunk jelenteni. Romá-

Czakó Ferenc

nia a maga IT-piaci helyzetével, valamint a kétoldalú kapcsolatok javulásával párhuzamosan egyre izgalmasabb piac számunkra, és egyre inkább felértékelôdik a környezô országok közül. Bulgária is kedvezô lehet ugyan a Synergon számára, de földrajzilag messzebb van, mint Románia, s az információkhoz való hozzájutás is nehézkesebb. Romániában például elônyt jelent az a tény is, hogy az informatikai miniszter magyar, illetve a két ország közötti szakági kormánykapcsolatok új fázisukba léptek. – A hazai piacon merre haladnak a folyamatok? C. F.: A költségvetési megszorítások nem hatnak ugyan túlzottan kedvezôen a Synergonra, a pénzügyi, illetve ipari, szolgáltatási szektor megrendelései azonban jelentôs növekedést mutatnak, s további komoly növekedési potenciált látunk ezeken a területeken. Természetesen ezen piaci szegmensekre az elmúlt idôszakban a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektettünk.

– Milyen lehetôségeket jelent a régió a Synergon számára az elkövetkezô években? C. F.: A régiós jelenlét azért fontos számunkra, mert stratégiánk alapja az az elképzelés, mely szerint a környezô országokban való terjeszkedés következtében csökkenthetôk fajlagos mûködési költségeink, hiszen a régiós kompetenciánkat, az egyes országokban már bevezetett termékeket, illetve szolgáltatásokat keresztbe is értékesíteni tudjuk. Jelentôs potenciált rejtenek számunkra a régióban aktívan terjeszkedô társaságok, amelyek tábora még nem túlzottan jelentôs ugyan, ám számuk egyre növekszik. Ezek a vállalatok meglátásom szerint olyan régiós partnercégeket keresnek, melyekkel terjeszkedésük során hatékonyan tudnak együttmûködni. S itt nemcsak a magyar (MOL, OTP, Richter stb.) cégekre gondolok, hanem például az osztrák vállalatokra is (Erste stb.).

Jövô a múlt fényében A Synergon régiós helyzetérôl és a Huaweijel a közelmúltban megkötött stratégiai szövetségrôl kérdeztük Száray Lorántot, a cég vezérigazgatóját. – Mint vezérigazgató hogyan látja a Synergon jövôjét? Száray Loránt: Úgy gondolom, hogy a Synergon jövôjének a növekedésrôl kell szólnia, hiszen az egyik vezetô regionális IT-megoldásszállító szeretnénk lenni, és valóban, ha hosszabb távra tekintünk, folyamatosan ezért a célért dolgozunk.

Célunk, hogy megmutassuk ügyfeleinknek az ismérveket, amelyek alapján megkülönböztethetnek minket versenytársainktól, s úgy hiszem, ha ez megvalósul, a Synergon sikerre van ítélve, ehhez persze szükség van arra, hogy regionális megjelenésünk a hazaihoz hasonló hangsúlyt kapjon.

* A vizet mozgatás nélkül –2 fokig le lehet hûteni úgy, hogy ne fagyjon meg, ekkor azonban egy kis mozgás hatására robbanásszerû kristályosodás megy végbe.

4

5

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Czakó Ferenc

Az innovativitásban egyébként a Synergon pénzügyi téren is élen járt, hiszen az IT-szektorban mi kezdtünk elôször vállalatfelvásárlásba, mi vontunk be elôször kockázati tôkét, mi mentünk elsôként – 1999 áprilisában – a hazai tôzsdére, s mi léptünk ki elôször a régiós piacokra is. A siker kritériumának tehát nemcsak szakmai, hanem vállalati, szervezeti, finanszírozási része is van, melyekre a Synergon mindig tudatosan fókuszált, s melyekben élen is járt.

Czakó Ferenc

k i t e k i n t ô

Száray Loránt (52) elôbb villamos üzemmérnöki diplomát szerzett, majd mérnök-továbbképzôben foglalkozott a számítástechnika alkalmazásával a távközlésben, emellett a Nemzetközi Menedzser Központban tanult pénzügyet és számvitelt. Karrierjét a Magyar Posta Ferenc Távbeszélô Üzemében kezdte, s több pozíció betöltése után lett a cég kiküldött szakértôje a Havannai Távközlési Vállalatnál. Ötévi kubai tartózkodás után a Ferenc Távbeszélô Üzem üzemvezetôjeként folytatta itthoni tevékenységét, míg 1992-ben az Elsô Pesti Telefontársaság mûszaki igazgatója, majd vezérigazgatója lett. 1998-tól vezérigazgatóként építi fel a Matávline vállalkozását. 1999-ben a távközlési és a médiaszektorért felelôs kereskedelmi igazgatóként csatlakozik a Synergon Informatika Rt.-hez, jelenleg a részvénytársaság vezérigazgatója. Három nyelven (spanyolul, angolul, németül) beszél, és három gyermeke van.

Román–magyar IT-fórum Kovács Kálmán magyar és Nagy Zsolt román informatikai miniszter 2005-ben szorosabb együttmûködést kezdett meg az informatika területén, melynek célja, hogy a Kárpát-medencét regionális tudásbázissá alakítsák. A minisztériumok közös megbízásából készült magyar–román portált Nagy Zsolt október 20-án indította el a Bukarestben tartott Román–magyar Informatikai Hírközlési Fórumon. A portál célja, hogy könnyítse az országoknak az e szakterületen megvalósítható közös projekteket, s ezáltal a cégek partnerekként léphessenek fel harmadik országok piacain, továbbá közösen vehessenek részt az európai hírközlési-informatikai programokban.

Száray Loránt

– Nemrégiben stratégiai együttmûködést kötöttek Huaweijel. Milyen perspektívát lát az együttmûködésben? – Ön nem alapítója a cégnek, így kicsit másképp látja a Synergont. Mit gondol, ügyfelei számára miben nyújt többet a Synergon, mint a versenytársak? Sz. L.: Egyrészrôl azt szeretném kiemelni, hogy nem véletlenül szerzett hírnevet magának a társaság: amit vállalunk, jó minôségben valósítjuk meg. A Synergon széles portfóliója mellett mindig nagy hangsúlyt fektetett a képzésre, így a piacon elismerten az egyik legjobb szakmai tudással és színvonallal rendelkezô cég. Ez nagyon fontos ismérvünk, amit szeretnénk továbbra is megtartani. Másrészrôl, a Synergon regionális cég, s mint ilyen, elegendô tôkeereje van régiós szintû projektek finanszírozásához. Fontos, hogy az ügyfelek lássák, hogy emiatt a versenytársakhoz képest könnyebben meg tudjuk valósítani a nagy projekteket is. A Synergonban mindig benne volt az ésszerû, de dinamikus növekedés és innovativitás, ami részben a nem megszokott lehetôségek keresését jelenti. Mindebben persze kockázat is van, de múltunk bizonyítja, hogy ez az út sikeres, mindig elôre kell nézni. Ennek eredménye az Atos Origin-akvizíció, Huawei- és az Atos Origin-partnerség is.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Harmadrészt a Synergon erôs image-ét szeretném megemlíteni, melyet szakmai tevékenységén túl társadalmi szerepvállalásával ért el, társadalmi rendezvényeken vesz részt, támogatásokat nyújt, és 1998 óta gondozza a Synergon Kortárs Galériát. A 15 éves Synergon tevékenységének alapján ügyfeleink a jövôben is bízhatnak abban, hogy a megszokott mellett mindig újat találnak nálunk. – Milyennek ítéli a társaság fejlôdéstörténetét? Sz. L.: A Synergon a kezdetektôl fogva innovatív és elôre tekintô cég volt, amit a piac messzemenôen méltányolt. Voltak ugyan olyan idôszakok, amikor a dolgok nem úgy alakultak, ahogy a vállalat szerette volna – például amikor a cég internetszolgáltatásba kezdett, amit, utólag értékelve, talán pár évvel késôbb szerencsésebb lett volna megtenni –, de hála istennek

6

a

Sz. L.: A Synergon nagyon sok nemzetközi céggel van kapcsolatban, azonban bôvíteni szerettük volna ezt a listát. Úgy gondolom, az ázsiai szállítók szerepe globális szinten növekedni fog az elkövetkezendô idôszakban. Ez annak tudható be, hogy a délkeletázsiai piac hihetetlen, nyugati viszonylatokban ma már szinte kivitelezhetetlen fejlôdést mutat, amit ezen a piacon is képes produkálni. A Synergon számára az, hogy ezzel a rendkívül sikeres céggel mûködünk együtt, azt jelenti, hogy jó minôségû termékekkel tudjuk ellátni ügyfeleinket. – Milyen növekedési lehetôségeket lát az iparágban? Sz. L.: A hazai üzleti igények és megrendelések nagyban függnek a gazdasági környezettôl, összességében kiegyensúlyozott növekedésre számítok. A kormányzati és önkormányzati szektor megrendeléseivel ugyanakkor kevésbé lehet elôre számolni, mert ez sokkal kevésbé függ a piacot általánosan meghatározó tényezôktôl. Az állami megrendelések húzó vagy visszafogó erejét is figyelembe véve azt gondolom, hogy bizonyos uniós felzárkózási kényszerek miatt is 2006 második felétôl gyorsulhat ez a növekedés. – A regionális megjelenés mennyiben segíti a Synergont, illetve ügyfeleit? Sz. L.: Az, hogy a Synergon a régió egyik meghatározó rendszerintegrátora, egyfajta stabilitást és image-t biztosít a cég számára. Bár egyelôre kismértékben, de már itthon is felmerülnek a környezô országokra vonatkozó igények, melyeket a Synergon regionális jelenléte miatt hatékonyan képes kiszolgálni. – Mik a társaság céljai 2006-ra és az azt követô években? Sz. L.: A Synergon-csoport életében fontos, nemrégiben elkezdett stabilizációs programot tovább kell vinnünk. Ezenfelül nagyon lényeges, hogy a fent említett regionális jelenlétünket megerôsítsük.

A magyar fél már több lehetséges beruházási projektet is bemutatott, többek közt a Magyar Telekom azon szándékát, hogy informatikai hálózatokat fejlesszen ki a román piacon, illetve hogy magyar cégek a román közigazgatásnak szállítsanak szoftvereket. A portál román nyelven a www.bilateral.ro, míg magyar nyelven a www.bilateral.hu címen érhetô el. A két miniszter által bejelentett együttmûködési csomag az alábbi öt fô célt fogalmazta meg: • a közvetlen üzleti kapcsolatok élénkítése; • együttmûködés harmadik országok piacán; • projektek a nemzeti kisebbségek számára; • közös EU-integráció a szabályozások, projektek szintjén; • közös adatbázisok kialakítása.

A terv keretében az IHM többek közt e-Magyar pontok létrehozását is tervezi, a program végsô célja azonban ennél jóval távolabbra mutat: a felek a Kárpát-medencét regionális tudásbázissá kívánják alakítani. A programok felállításához és mûködtetéséhez szükséges pénzt a miniszterek európai uniós pályázatokon szeretnék elnyerni. Magyar–román közös honlap

A román IT-piac Bár az év eleji együttmûködési megállapodás elvileg kölcsönös lehetôségeket biztosít a felek számára, a fentiekbôl jól látszik, hogy alapvetôen a relatíve tôkeerôsebb magyar cégek romániai beruházásait erôsíti. A magyar befektetések összértéke éves szinten egymilliárd euróra tehetô, és ennek csak elenyészô része jut erre a szegmensre. A The Economist Intelligence Unit prognózisa szerint a román távközlési és információtechnológiai piac forgalma ebben az évben várhatóan meghaladja a négymilliárd eurót, ami a tavalyi adathoz képest 14 százalékos bôvülést jelent. A növekedés az általános gazdasági helyzet javulásának és néhány nagyobb privatizációnak köszönhetô, ugyanakkor még nagy tere van a fejlôdésnek. Romániában jelenleg az egy fôre jutó éves információtechnológiai kiadás 36 euró, míg ez a 25 tagú Európai Unióban majdnem 700 euró. Az ideihez hasonló éves átlagos bôvüléssel 2010-re – amikor már valószínûleg Románia is tagja lesz az EU-nak – a forgalom megduplázódhat. A megállapodás azt célozza, hogy ebbôl a magyar cégek minél nagyobb részt vállaljanak. Az e-kormányzat A román IT-piacon az elkövetkezô években a legnagyobb megrendelô vélhetôen az államigazgatás lesz, s ebben nagy szerepet játszik az e-kormányzat és e-közigazgatás kialakításának igénye is. A The Economist Intelligence Unit felmérése szerint Románia a sereghajtók közé tartozik a célkitûzések teljesítésében, aminek elsôdleges oka, hogy a felmérésben részt vevô országok (10 újonnan csatlakozott és a 2 csatlakozni kívánó EU-tag) közül ebben az országban a legrosszabb az infrastruktúra állapota. Magyarországot e tekintetben a középmezônybe sorolta a kutató, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal egy szintre, hozzátéve, hogy az országnak több erôfeszítést kellene tennie, hogy teljes körû tranzakciós folyamatokat építsen ki az ügyintézéshez. A régióban legjobban Észtország, Szlovénia és Csehország áll. A térség országairól általánosságban elmondható, hogy sok területen állják a versenyt a fejlettebb államokkal, összességében azonban le vannak maradva Nyugat-Európa mögött. Keszeg Ádám [email protected]

7

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

elmondhatjuk, hogy stabil szereplôje a piacnak, s ez reményeim szerint így is marad a jövôben. Büszke vagyok arra, hogy olyan céghez csatlakoztam, amely elöl járt a piacon a konszolidációs folyamatokban, és annak idején létrehozta a Synergont, mások elôtt vágott bele a kockázati tôke bevonásába, és ennek segítségével jutott el a sikeres tôzsdei megjelenésig. Emellett említhetem azt a tényt, hogy szinte egy idôben szembesültünk számos, egyenként is jelentôs problémával. Utólag nekem ebbôl az a legfontosabb, hogy a cég immár bizonyította, megfelelô erôvel és rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy súlyos helyzetekben is sikeresen talpra tudjon állni.

p o r t f o l i o . h u

Egy nagy falat tízmilliárdokért A Magyar Telekom részvényesei a november 7-i közgyûlésen jóváhagyták a társaság és a T-Mobile egyesülését. A két cég jogi összeolvadása új távlatokat nyit a távközlési cég életében, hiszen nemcsak üzleti, hanem mûködési integrációt is meg kíván valósítani, ami a jelentôs költségmegtakarítás mellett újabb lehetôségek széles tárházát nyitja meg.

Az integrációból fakadó elônyt a Magyar Telekom több tízmilliárd forintra becsüli, amely lépésrôl lépésre érvényesülhet a következô években. A vezetékes és mobil területen piacvezetô két társaság egyesülése már kiváltotta a versenytársak gyanakvását, akik erôfölénnyel való visszaélés lehetôségét emlegetik. Az egyesüléshez azonban nem kell a Versenyhivatal engedélye, mivel azt a Magyar Telekom már akkor megkapta, amikor még Matáv néven megszerezte a kontrollt az akkor még Westelként piacvezetô T-Mobile felett. Az integráció indoka nem kérdéses Az évi akár több tízmilliárd forintban kifejezhetô profit elegendô arra, hogy egymagában indokolja a T-Mobile függetlenségének elvesztését. Az évi több tízmilliárdos elôny ködös megfogalmazásnak tûnik ugyan, a köd mögött azonban az igazság prózai: még maga a távközlési cég sem tudja, mennyit foghat ezen az üzleten. Csak a nagyságrend biztos, és az, hogy a megtakarításoknak négy forrásuk lehet.

3. Piaci aktivitás növekedése Az elônyök harmadik forrása már nem a megtakarításokból, hanem a piaci aktivitás növekedésébôl származik. A csoport piaci tevékenységét összehangolva többletárbevételhez juthat, miközben egységesítheti és egyszerûsítheti az eddig párhuzamosan mûködô kereskedelmi hálózatokat. Az árbevétel növekedése terén természetesen nem lehet óriási dolgokról beszélni, de a társaság bízik benne, hogy pár százalékot talán nyerhet ebben a formában is az integráción. 4. Pénzügyi elônyök

Az MTelekom EBITDA* forrásainak alakulása (%) 100 80 60

k i t e k i n t ô

Szolgáltatásokkal vívott harc A 2004 az egyik legsikeresebb éve volt a bankszektornak, s ezek a tendenciák 2005-ben is folytatódtak. A jövedelmezôségi mutatók nemzetközi összehasonlításban is kimagasló értékeket produkáltak. Több új termék, konstrukció jelent meg a piacon, s a banküzemi technológiában is jelentôs fejlesztések történtek.

A sikerév után merre tovább? 2005-ben ez a kedvezô tendencia tovább folytatódott, a növekedés dinamikája azonban csökkent. Jelenleg pedig egyre kedvezôtlenebb mûködési feltételeket jelez elôre a növekedési lehetôségek folyamatos szûkülése, az intenzívebbé váló verseny, a csökkenô marzsok, valamint a korábbinál magasabb kockázatvállalási kényszer. A sikeres évek eredményeképpen azonban 2005-ben az IT-beruházások növekedése elmozdult a korábbi holtpontról, és gyenge növekedés volt tapasztalható a pénzügyi szegmensben. Az elôrejelzések e tekintetben további növekedést vetítenek elôre, ez a növekedés azonban messze elmarad a kilencvenes évek növekedési szintjétôl. Az IT-beruházások bôvülésének mértéke 2006ban várhatóan egy számjegyû lesz (3–7%), szemben a kilencvenes évek végén tapasztalt két számjegyû növekedési rátával.

• EPM – Enterprise Project Management A piaci igények minél gyorsabb és szélesebb körû kiszolgálása érdekében mind több és több fejlesztési projekt indul a pénzügyi szervezeteknél. Ezen projektek magas szintû kezelését, a szükséges emberi erôforrások optimalizálását segíti elô az EPM a szektorban már korábban sikeresen alkalmazott módszerek alkalmazásával együtt. • Vállalati hálózati szolgáltatás A vállalati hálózati szolgáltatás relatív új területnek számít. Valójában a szolgáltatás egyedi elemei korábban is megvoltak, az egyedi feladatok egységes keretû kialakítása azonban új keletû ötlet, ami hosszú távú partnerkapcsolat kialakítását biztosítja a szolgáltatóval. A szolgáltatás lényege, hogy a szolgáltató az aktív és passzív hálózati elemeket, adat-, illetve hangszolgáltatásokat, valamint a rendszer üzemeltetésével, javításával kapcsolatos feladatokat egységes szolgáltatás keretében biztosítja az ügyfél számára.

Fejlesztési irányvonalak

40

A piaci tendenciák azt mutatják, hogy a bankok erôteljes fejlôdésnek indultak az alábbiakat illetôen. A fejlesztések terén kiemelt figyelmet érdemel az egyéni ügyfelekért vívott harc, melynek során nemcsak a fiókok számát kell növelni, hanem az alkalmazások terén is biztosítani kell a nagyszámú privát ügyfelek gyors és hatékony kiszolgálását.

20 0

* értékcsökkenés elôtti üzemi eredmény

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Mûködési oldalról az egy központba összevont tevékenység mellett megvalósulhat az ingatlanpark közös fenntartása és üzemeltetése egy outsourcing partnerral, valamint az igen jelentôsnek mondható jármûpark összevont mûködtetése, illetve az IT-park teljes összevonása és menedzselése. Nagyon lényeges költségmegtakarítást vár a társaság beszerzéseinek összevonásától és racionalizálásától is, ami korábban már részben megvalósult ugyan, de vannak beszerzések, amelyeket eddig a két cég külön-külön hajtott végre. A mûködési és a beszerzési integrációtól 5-10 százalékos megtakarítás várható, amely – tekintettel a társaság éves szinten százmilliárdokra rúgó mûködési költségeire – igen komoly összeget tehet ki. 2. Beruházásoptimalizáció A megtakarítások másik forrása a beruházások optimalizációja lehet. Jelen pillanatban a történetileg kialakult, teljesen önálló vezetékes és mobil rendszerek – bár van egymásnak nyújtott szolgáltatás – tulajdonképpen párhuzamosan mûködnek. Ezt alapvetôen (az eltérô jogi szervezeten kívül) a fejlesztési technológiák indokolták. Ma azonban a távközlés akkora technológiai váltás (IP) elôtt áll, amely lehetôvé teszi, hogy ne két, egymással párhuzamos alaphálózatot mûködtessenek, hanem egyet, amely kis kiegészítéssel kiszolgálja a mobilt és a vezetékest egyaránt. Éves szinten a Magyar Telekom beruházásai 90-100 milliárd forintra rúgnak, ebbôl a társaság szerint könnyedén megspórolható 5-10 százalék.

Vezetékes magyar Nemzetközi Mobil, magyar Forrás: MTelekom portfolio.hu

A negyedik forrást a pénzügyi elônyök jelentik. Itt jelentkezik a mûködô tôkében várható megtakarítás, illetve a nagyon jelentôs adóelôny is. A folyamatosan növekvô szélessávú adókedvezmény teljes kerete meghaladja a 10 milliárd forintot, miközben az elmúlt évben és idén a Magyar Telekom Rt.-nek a saját eredménye, adóalapja negatív, mert az elbocsátások kapcsán jelentkezô végkielégítéseket itt számolták el. Ez elhatárolt veszteségként az elkövetkezô néhány évben lehetôvé teszi, hogy a társaság vele szembe nyereséget állítson be. Bán Zoltán [email protected]

Általánosságban megfigyelhetô, hogy a szektor vállalatai a költségcsökkentést egyrészt a hatékonyság növelésével és a folyamatok optimalizálásával, másrészt bizonyos területek (nem core kompetencia körébe tartozó) kiszervezésével (outsource) tervezik elérni. Úgy tûnik, hogy a CRM-jellegû megoldások bizonyos mértékben ismét elôtérbe kerültek, ami azonban nem feltétlenül jelenti komplett CRM-rendszerek bevezetését. A bankok egyes üzleti folyamataikat sokkal inkább a CRM által biztosított eszközök alkalmazásával próbálják megoldani (például: követelésbehajtás, marketingtevékenységek stb.). Mi várható 2006-ban? A termékeket/szolgáltatásokat tekintve a hagyományos IT-termékek, szolgáltatások és a korábban említett megoldások (Front-End keretrendszer, IPT, Adattárház, CRM) mellett várhatóan a következô kiemelt területek lesznek dominánsak 2006-ban: • Outsource (Help Desk szoftver, ITIL-folyamatok kialakítása) Az „Outsource” szolgáltatástól költségcsökkentést és minôségi javulást várnak el. A pénzügyi szervezetek viselkedési normáját tekintve elôször a kevésbé kockázatos területeken teszik meg ezt a lépést (pl. informatikai eszközök hibajavítása, 3rd party kezelése stb.), a késôbbiekben azonban az üzleti oldallal, illetve a termékfejlesztéssel kapcsolatos területek (pl. az alkalmazásfejlesztés kiszervezése) is sorra kerülnek.

• Biztonsági megoldások A rendszerek komplexitása, valamint az egyre gyakoribb csalások és a belsô azonosítási rendszerek megosztottsága mind nagyobb feladatot ró a belsô adatvédelmi csoport tagjaira. A dolgozók fluktuációja és a fióknyitásokkal járó személyi feltételek biztosítása szükségessé teszi az egységes „Indentity Management” megvalósítását, mely biztosítja az egypontos bejelentkezést és az egységes jogosultság kezelését a banki rendszerekben. Bárdos László [email protected]

8

9

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

1. Mûködési költségek Az elsô forrás az egyszerû mûködési költségmegtakarítás, ami abból adódik, hogy ma két teljesen felszerelt vállalat mûködik egymás mellett. Mindkettônek megvan minden funkciója, s ezekbôl a párhuzamos funkciókból a jövôben – amennyit csak lehet – a Magyar Telekom szeretne lefaragni.

i p a r i

m e l l é k l e t

Olajozott processzorok Stratégiai fontosságú területnek számít az informatika a legnagyobb magyar társaságnál, a MOL-nál, amely az összes kulcsfontosságú tevékenységében elengedhetetlennek tartja az IT-rendszerek használatát. Az olajcég IT-stratégiájáról és a Synergonhoz fûzôdô kapcsolatáról Kaszás Zoltán informatikai igazgatóval beszélgettünk.

– Melyek a MOL IT-stratégiájának fôbb pontjai? Kaszás Zoltán: A MOL IT-stratégiája jelen pillanatban felülvizsgálat alatt van ugyan, de legfontosabb alappillérei változatlanok. Víziónk három részbôl áll: • a MOL IS az emberi és szakmai értékek mentén szervezôdô informatikai szolgáltató szervezet; • stratégiai partnerként tevékenységét magas színvonalon, ügyfélorientáltan látja el; • munkatársai számára – mérhetô egyéni teljesítmények alapján – kiszámítható perspektívát nyújt. Stratégiánk alapját az erôteljes üzleti fókusz jelenti, melynek keretében a kulcsfontosságú tevékenységekre – bányászat, finomítás, kiskereskedelem, nagykereskedelem, kártyás fizetés – kívánjuk összpontosítani az IT-erôforrásokat.

matikai irányítás a MOL-csoporton belül föderatív modell alapján valósul meg hét pontban: • az informatikai stratégia kidolgozása; • a szabályok és szabványok leírása; • a költségvetés magas szintû egyeztetése; • az informatikai biztonsági kérdések leírása; • a nagy informatikai projektek menedzselése; • a szervezeti elvek meghatározása; • a vendor menedzsment meghatározása.

– Miért és mennyire fontos az informatika a MOL számára?

• a különbözô mérôrendszerek, a pénzügyi-gazdálkodási ERPrendszerek, illetve az ezekre épülô business intelligence szintek, amelyek a megfelelô és megbízható inputokat adják a vállalatvezetésnek; • az integrációs eszközök, melyekbe a master data management, a middleware-es enterprise application integration, illetve a portáltechnológia tartozik; • a mobil eszközök és szolgáltatások, melyek nem szükségszerûen mobiltelefonokhoz, hanem olyan mobil eszközök használatához kapcsolódnak, amelyek segítségével állandó mozgásban lévô kollégáink életét könnyítjük meg. Ezek a mobilitást segítô technológiai vívmányok egy regionális szinten mûködô vállalat számára gyakorlatilag elengedhetetlenek. – Melyek azok a speciális területek, ahol az IT-rendszerek hatékonyságnövelô tényezôt jelentenek a MOL-nál? K. Z.: Gyakorlatilag mindenhol, de a különbözô területeken a különbözô formát kell megkeresni. Informatikai stratégiánk része az is, hogy az IT megpróbálja megérteni és saját innovatív mûködésével, folyamataival és csápjaival a lehetô legnagyobb mértékben segíteni az üzletmenetet, az üzleti folyamatokat. Természetesen ez más megközelítést kíván a bányászatban és a finomításban, a logisztikában vagy a menedzsment szintjén. A mi dolgunk az, hogy megértsük az üzleti elvárásokat, és megleljük azokat a módokat, amelyekkel meg tudunk felelni nekik. Fontos feladatunk, hogy megfelelô költségcsökkentô és hatékonyságnövelô megoldásokat találjunk, és folyamatosan hasonlítsuk mûködésünk paramétereit a nemzetközi és régiós bechmarkokhoz. – Hogyan valósul meg a MOL-nál az IT felügyelete? K. Z.: Igen jelentôs megtakarítást jelent az a tény, hogy szabványos IT-rendszerek valósulnak meg a csoporton belül. Az infor-

Ezen feladatokat a MOL IS csoportszinten fogja össze, és csoportszinten áll kapcsolatban a szállítókkal, így érdekérvényesítô képességünk is nagyobb. A központosított döntéshozatal a szállítók számára is kedvezôbb, nagyobb méretû projektekre tudnak pályázni.

Kaszás Zoltán

– Hogyan követi a MOL az IT-piaci tendenciákat? K. Z.: A MOL folyamatosan követi a trendeket, az informatikai piac változásait, amiben nagyon sok segítséget kapunk a beszállítóktól, akik folyamatosan informálnak minket a felvásárlásokról, összeolvadásokról, illetve piaci tendenciákról. Több nemzetközi szervezetnek vagyunk tagja. A Gartneren keresztül az egészen specifikus olajipari informatikai szervezetekig, ami szintén segíti munkánkat. – Milyen kapcsolatban áll a MOL a Synergonnal, mennyiben jelent elônyt a MOL számára a Synergon regionális jelenléte? K. Z.: A Synergonnal nagyon sok ponton vagyunk kapcsolatban, hiszen az IT-cég egyrészt oktatási tanrendszerünk szállítója, másrészt pedig több üzletágunkban szervereket, hálózati eszközöket, valamint rendszerintegrációs megoldásokat vezetett be. Úgy érzem, hogy a kapcsolattal mindkét társaság elégedett. M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

K. Z.: Manapság az informatika már egyre inkább kikerülhetetlen még a MOL-hoz hasonló ipari cégek számára is, melyeknek a lehetô leghatékonyabb módon kell kihasználniuk IT-rendszereiket. Az IT-rendszerek az alábbi három részterületbôl állnak a társaságnál:

A regionalitást nagyon pozitívnak tekintjük, hiszen például a Span Horvátországban ugyanazokat a kompetenciákat tudja felvonultatni, mint Magyarországon a Synergon, és helyi szinten tud megjelenni az INA partnereként. Nagyon megnyugtató számunkra, hogy a Budapesten megkötött szerzôdéseket 100 százalékos garanciával tudja a Synergon azokban az országokban is megvalósítani, amelyekben mind a két társaság jelen van.

11

i p a r i

m e l l é k l e t

Ipari jövôkép A gyáripar, a termelôvállalatok általában nem informatikai innovativitásuk miatt kerülnek a figyelem középpontjába, holott ezek a sokszor több ezer munkavállalót is foglalkoztató cégek magas színvonalú IT-eszközök nélkül ugyanúgy mûködésképtelenné válnának, mint a bankok, távközlési szolgáltatók.

Termeléshez, logisztikához kapcsolódó IT-infrastruktúra A kiskereskedelmi rendszerek slágertémájaként emlegetett RFID- (Radio Frequency IDentification) technológia több területen vevôi igényként jelenik meg a termelô-, szállító vállalatok számára. Az árucikkek egyedi azonosítását lehetôvé tevô technológia alkalmazását immár nem kerülhetik meg a világ legnagyobb kereskedelmi vállalatainak (Wal-Mart, REWE-csoport, Metro-csoport...) nagy beszállítói. A Meta Group piackutató cég szerint 2008-ra az iparcikkek 30 százalékát már RFID-azonosítóval látják el, és ez az arány 2013-ra 80 százalékra nôhet. Az USA védelmi minisztériuma már elôírta, hogy szállítóik RFID-azonosítókkal szállítsanak, de a polgári életben is hasonló szabályozásra számítunk, például a gyógyszeriparban.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Az RFID-technológiával kéz a kézben fejlôdnek a különbözô vezeték nélküli hálózatok, melyek mobil eszközök számára teszik lehetôvé az on-line mûködést. Magyarországon is találunk olyan vállalatot, melynél a gyártást majdnem teljes egészében mobil és fix olvasókkal ellátott azonosítási rendszer segíti rádiófrekvenciás hálózaton. A vállalaton belül használható mobil eszközökkel felszerelt targoncák helytôl függetlenül kaphatnak gyûjtôíveket, utasításokat. A vezeték nélküli hálózattal lefedett gyárterületek lehetôvé teszik a termékek, eszközök egyedi követését. A WWAN (Wireless Wide Area Networks), a leginkább elterjedt vezeték nélküli hálózat publikus vagy mobiltelefonos hálózaton mûködik. A WPAN (Wireless Personal Area Networks) rövidhullámú kapcsolatot point-to-point kommunikációra, általában több mobil készülék központtal való kommunikációjára fejlesztették, legismertebb szabványa a Bluetooth, mely tipikusan 10 méter körüli hatótávolsággal használható. A WLAN-t (Wireless Local Area Networks) – a 802.11-es szabvány alapján – tipikusan egy jól definiált területen, például gyárterületen belüli használatra fejlesztették. A WFAN

(Wireless Full Area Networks) a Hand Held Products’ 9500 és Dolphin 7900-as sorozatával elérhetô hálózat, WPAN, WLAN, Blutooth és WWAN integrált hálózati platform, kifejezetten mobil készülékek számára. A vezeték nélküli hálózatok – ide értve a GSM-, GPRS-hálózatokat is – új távlatokat nyitnak a mobil informatikai eszközök elôtt. A mobiltelefonnal integrált PDA-k minden GSM-mel lefedett területen képesek a vállalati szerverekkel kapcsolatot tartani, legyen szó külsô tárgyalásokon gyártási, minôségbiztosítási dokumentációk lekérdezésérôl vagy kereskedelmi adatokról, esetleg iparági tartalomszolgáltatók adatairól, mint például az IMS a gyógyszeriparban. A vállalati leltározás ideje is töredékére csökkenhet RFID-alapú eszköznyilvántartó rendszerrel, melyhez szintén gyakran használnak mobilolvasókat.

m e l l é k l e t

Mintha csak vásárolnál A Synergon nemrégiben fejezte be egyik energetikai ügyfelénél egy nagyvállalati portál keretének átadását. A projekt során a BEA Systems által nemrégiben megvásárolt Plumtree rendszert adták át.

A projekt során a kivitelezô a „rapid prototyping” megközelítést választotta, ennek alapján valódi értéket teremtô, gyorsan elérhetô célokat definiálva több rövid fázis alatt jutottak el az átadásig. A portál szolgáltatásainak tervezéséhez az áruházmodellt használták. A modell a portált mint egy nagyáruházat értelmezi, amely egyszerûen legyen megközelíthetô, a tájékozódás világos és egyértelmû legyen benne, illetve olyan boltok alkossák a kínálatot, amelyek között a nagy, vonzó márkák éppúgy megtalálhatók, mint a kisebb, szûkebb érdeklôdésre számot tartó üzletek.

zetô tagjai is vannak, hiszen a döntések sokszor túlmutatnak egy informatikai rendszer keretein – mint ahogy teszik ezt folyamatosan egy portálprojekt során.

Egy jó nagyvállalati portálnak éppen így kell megvalósítania egy egyszeri bejelentkezéssel az intuitív, konzisztens felhasználói élményt, és olyan szolgáltatásokat kell hogy biztosítson, amelyekkel a legtöbbek számára felmerülô és a szervezet számára jelenleg a legnagyobb költséget jelentô problémákat fedik le. Ha ezen problémák megoldására a felhasználók a portált keresik fel, egyéb tevékenységeik elvégzésére is szívesebben maradnak a rendszerben.

A használat fontos indikátora a kommunikáció és az elfogadtatás. A munkatársakat motiválni kell, hogy használják a portált, tudatosítani kell bennük a létezését, illetve biztosítani kell, hogy maximális adopciós rátát érjen el. Az ezen kérdéseket megválaszoló dokumentumokat a megrendelô és a Synergon kommunikációs szakemberei és tanácsadói közösen készítették el, testre szabva a szervezet számára. Éppilyen fontos volt az a döntés, hogy a meglévô intranet tartalmát a portál eszközkészletére alakítsák és migrálják, kizárva az információ portálon kívüli alternatív elérésének módját.

Menedzsment, minôségügy

Kié a rendszer?

A gyárak hagyományos szervezeti struktúrája mellett egyre népszerûbb a feladatok projektalapú megközelítése, megoldása. A projektek számának növekedésével, a bevont erôforrások bôvülésével a projektek tervezése és végrehajtása is egyre kevésbé képzelhetô el a projektek hatékony IT-támogatásával. Az új szerveralapú projektmenedzsment-rendszerek nemcsak az erôforrások ütemezését, költséghatékony kihasználását teszik lehetôvé, de a legmodernebb vezetési elvek adaptálását is segítik. A portálmegoldások szintén kényelmes, hatékony felületet biztosíthatnak a csoportmunka legkülönbözôbb szintjeinek, a projektektôl az egész vállalatra kiterjedô minôségbiztosítási rendszerekig. A portálon keresztül megvalósított dokumentummenedzsment jól követhetô, kontrollált dokumentumelosztási, -iktatási rendszert tesz lehetôvé.

A rendszer üzembe helyezése után fontos kérdés volt, hogy a szervezeten belül tulajdonképpen kié is a rendszer. A kérdés kezelésére egy virtuális szervezeti egységet, egy úgynevezett portálirányító testületet hoznak létre. Ennek feladata a portál jövôjének biztosítása, a portálstratégia és a vállalati stratégia összehangolása, illetve a portállal kapcsolatos komplex szabályrendszerek, szolgálati folyamatok kidolgozása. Ennek a testületnek felsô ve-

Csiszár Dénes [email protected]

Azonosításhoz itt az RFID!

B2B Kereskedelem támogatása A Business to Business vállalatközi kereskedelem sajátos jellege miatt egyedi szempontokat ad az IT-rendszer szállítói számára. Ellentétben a kiskereskedelemmel, itt a partnerek száma kevesebb, a kapcsolatok mélységére vonatkozó információk, a nyomon követhetôség azonban igen fontos. Hárombetûs kulcsszavaink közé bevonult a CRM/SRM (Customer/Supplier Relationship Management) kifejezés. Egyre több vállalat használ szállító-, illetve vevôértékelô rendszereket, esetenként üzleti intelligenciával támogatottan. A minôsített szállítókkal dolgozó vállalatoknál egyre népszerûbb az EDI (Electronic Data Interchange), illetve ennek internetes megvalósítása a WebEDI. Ezek az IT-eszközök ma már beruházási költség nélkül, szolgáltatásként is elérhetôk. Lehet, hogy lesznek, akik ezen a területen kezdik az egyre népszerûbb IT-outsourcingot? Füzi Ákos [email protected]

Az elmúlt évtizedben egyedi azonosításra a vonalkód-technológia terjedt el. Az információigény növekedésével fejlôdött ki az RFID (Rádiófrekvenciás Azonosítás) azonosítás, amely jelentôsebb mennyiségû adatot képes tárolni, leolvasásához nincs szükség a tárgy és az olvasó közötti optikai kapcsolatra A második generáció (Gen2) Az RFID fejlôdésében az elsô generációs eszközök (Gen1) korlátozott használati lehetôséget biztosítottak, ezért további fejlesztésekre volt szükség. Így jelentek meg a második generációs eszközök, amelyek széles körû elterjedésére lehet számítani. A Gen2 – megjelenése számos elôzménynek volt köszönhetô – azonban színre lépése a 2002-ben indított szabványosításhoz köthetô, amit az Auto-ID Center kezdett el, és az EPC Global fejezett be 2004-ben. Az elsô Gen2-es azonosítók és olvasók sikere annak köszönhetô, hogy ez az eddigi legszélesebb körben támogatott RFID-szabvány. Az ISO mellett a nemzetközi minôsítések között meg kell említeni az EPC (Electronic Product Code) elektronikus vonalkódot, mely

12

A felhasználói oldal

az EPCglobal Inc. nevû nonprofit szervezet által kibocsátott elismerés az RFID-azonosítók származási rendszerére vonatkozóan. Másik fontos mozgatórúgó az EU-szabályozás, mely elsôsorban az élelmiszeripar területére vonatkozóan érinti az RFID-technológiát.

ULTRA-MAGAS FREKVENCIA Azonosítók egyidejû olvasása/sec Azonosítók írási sebessége A támogatott EPC-kód hossza Mûködési teljesítmény olvasókkal telített környezetben

GENERÁCIÓ1

GENERÁCIÓ2

230 db (US) 880 db (US) 3 db/sec 96 bit gyenge

115 db (EU) 450 db (EU) 5 db/sec 256 bit fejlett

13

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Az alábbiakban néhány olyan területet tekintünk át, ahol napjainkban is intenzív fejlôdést tapasztalhatunk, és a Synergon mint vezetô rendszerintegrátor megoldásokat szállít.

i p a r i

i p a r i

m e l l é k l e t

i p a r i

m e l l é k l e t

Drótok nélkül ISO/IEC 18000-1 – vezeték nélküli interfész ISO/IEC 18000-2 – alacsony frekvencia (125-130 khz) ISO/IEC 18000-3 – magas frekvencia (13,56 mhz) ISO/IEC 18000-4 – mikrohullám (2,45 ghz) ISO/IEC 18000-6 – ultramagas frekvencia (868-956 mhz) ISO/IEC 14443 – azonosító kártyák ISO/IEC 15693 – kontaktus nélküli kártyák és címkék

Ennek értelmében a termelôtôl a fogyasztóig vezetô út minden szakaszában biztosítani kell az élelmiszerek és az egyéb bekerülô anyagok nyomon követhetôségét. RFID vagy vonalkód? Az RFID-technológia számos elônnyel rendelkezik a vonalkódhoz képest. A felsorolás teljességének igénye nélkül: a kontaktus nélküli azonosítás akár nagy távolságból is, a több termék egyidejû azonosítása, vagy az, hogy az írható/olvasható memória több adatot képes tárolni, biztonsági és márkavédelmi funkciókat is elláthat, valamint extrém környezeti körülmények között is képes megbízhatóan mûködni (fizikai, kémiai tûrôképesség). A technológia hátránya: sosem lesz olyan olcsó, mint a vonalkód, így a jövôben még sokáig párhuzamosan fogják használni a két technológiát.

Az RFID-azonosító három összetevôje: az antenna, a transceiver (adóvevô), valamint a transponder (mikrochip). Az azonosítókat tekintve két típust különböztetünk meg: egyik az aktív, amely egy beépített tápegységgel rendelkezik, a másik a passzív, amely a kommunikációhoz az energiát az olvasó elektromágneses erôterébôl nyeri. Az, hogy kinek melyik elônyösebb, függ attól, ki mire szeretné használni, mely paraméterek fontosak számára. A passzív RFID-azonosító elônye, hogy olcsóbb, mint az aktív, sokkal könnyebb és virtuálisan örök élettartammal rendelkezik, viszont rövidebb az olvasási távolság, az olvasóknak erôsebbeknek kell lenniük, valamint a memória gyakran csak „read-only”. Az aktív RFID-azonosítónak ezzel szemben az olvasási távolsága elérheti a 30 métert is, magasabb a memóriakapacitása, viszont nagyobb a mérete, drágább és rövidebb az élettartama.

Az RFID-technológiát napjainkban még csak az élelmiszeripar fedezte fel magának igazán, amely széles körben alkalmazza, és profitál a technológia adta lehetôségbôl. A húsipar például rögzítheti, melyik beszállító nyersanyagaiból készült a termék, mikor, melyik szállítókon keresztül jutott el a végfelhasználóig stb. Egy másik szegmenst is említve, a sörgyárak is elôszeretettel használják, például a söröshordók azonosítására és nyomon követésére az ügyfeleknek történô kiszállításkor és visszaérkeztetéskor. Steinbinder Romulus [email protected] A jelenlegi ipari környezetben is elônyösen kiépíthetô WLAN-rendszertechnikai felépítés

Az RFID-rendszer alapvetôen a következô négy elembôl tevôdik össze: azonosítók, olvasók, szerver, integráció. A rendszer mûködése leegyszerûsítve a következô: a rádiófrekvenciás azonosítók továbbítják a jeleket az olvasókhoz, majd az olvasók egy local szerverhez, amely az integrált vállalati rendszerbe továbbítja az egyes alrendszereknek (CRM, ERP, SCM stb.) a számukra fontos adatokat. Ezek a jelek minden lényeges adatot – például milyen áru érkezett be, honnan jött, mi a származási helye, mekkora mennyiségben, hová kell továbbszállítani stb. – tartalmaznak az adott áruról.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Az EDI (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere) szabványos formátumú üzleti dokumentumok számítógépek közötti, elektronikus úton való küldését, cseréjét jelenti. Napjainkban már a kisebb cégek is valamilyen vállalatirányítási rendszerben készítik üzleti dokumentumaikat, amelyeket az EDI segítségével közvetlenül eljuttathatnak partnereik számítógépes rendszereibe. Az adatcsere szabványok alapján történik, az üzleti dokumentumok közvetlenül a számítógép által feldolgozható formátumban állnak rendelkezésre. A két legelterjedtebb EDI-szabványkészlet a fôleg Amerikában használt X.12, és az Európában elterjedt EDIFACT (Electronic Data Interchange For Administration, Commerce and Transport). Ezeket a szabványokat ágazatfüggetlen felhasználásra dolgozták ki, és a mai napig is fejlesztik. Léteznek iparági szabványok is, ilyen például az autóiparban használt ODETTE (Organisation for DATA Exchange by Tele-Transmission in Europe).

14

A WLAN-berendezésgyártók és az újabban elôtérbe kerülô IEEE 802.11 szabványajánlások a nyílt felépítésû, vezeték nélküli hozzáférési hálózatok rendszertechnikai felépítését az egy Access Pointos (AP) architektúráról áthelyezték a nagyobb rádiófrekvenciás lefedettséget biztosító több AP-t kiépítô megoldások felé.

Az RFID-technológia alkalmazása

RFID-rendszer felépítése

WEB-EDI

A több hozzáférési csomópont egy rendszerben való mûködtetése egyben maga után vonja ezen rádiófrekvenciás eszközök kontrollált, a WLAN biztonságtechnikai követelményeit is szem elôtt tartó, egy központi csomópontban történô felügyeletét és vezérlését is.

A WLAN-hozzáférési rendszert használó vezeték nélküli kliensek az alkalmazási felhasználástól függôen igen széles választékot képviselnek. Manapság már a 3G telefonokban is megtalálható a WLAN-támogatás vagy a vezeték nélküli LAN-t alkalmazó IPtelefonok használata. A fokozott kommunikációs felhasználói igény, hasonló változásokat hozott a kézi mobil számítógépek (PAD, iPAQ, tablet PC), vonalkód-leolvasók, vezeték nélküli kamerák és nyomtatók területén is. Így a kiszolgáló WLAN-hálózati rendszertôl megkívánjuk a hang-, a video- és adatátviteli alkalmazások forgalmának egy idôben történô, akár mobil jellegû közvetítését is.

A partnerek közötti kapcsolat lehet közvetlen, vagy egy szolgáltató által biztosított értéknövelt VAN (Value Added Network) hálózat. Az EDI elterjedését segíti a kommunikációs (VAN) költségeket alacsony szinten tartó, egyre népszerûbb WEB-EDI és Internet-EDI-megoldásokkal csökkenthetôk. A WEBEDI-technológia lényege, hogy az EDI-rendszert üzemeltetô megrendelôk partnercégekre vonatkozó dokumentumai böngészô segítségével érhetôk el, azaz az EDI használatának a beszállítói oldalon nincs, vagy minimális a beruházási költsége. Ez a szempont pedig alapvetôen fontos ahhoz, hogy például a kereskedelemben használt akár 4 –500 beszállítóból álló hálózatot fel lehessen építeni, ami egyben a hatékony mûködés alapvetô kritériuma is.

A vezeték nélküli LAN-hozzáférési hálózati rendszer központi elemeként egy vagy több biztonsági kapcsoló berendezés (Wireless Security Switch – WSS) mûködik, mely a vezetékes LANhálózat részét alkotja. Perifériás elemekként, a rádiófrekvenciás lefedettséget biztosító Access Pointok Ethernet interfészen keresztül kapcsolódnak, általában egy switch porton vagy a biztonsági kapcsolón keresztül. Az AP-k tápfeszültség-ellátása az IEEE 802.3af szabványajánlásnak megfelelô, Ethernet kommunikációs interfészen keresztül (PoE – Power over Ethernet) történhet, minimalizálva a vezetékek kiépítési költségeit az adott helyszínen.

Az AP mûködési intelligenciáját minimalizálták, és a vezeték nélküli biztonsági kapcsolókba implementálták, mellyel flexibilisebb, biztonságosabb és idôtállóbb WLAN-infrastruktúra építhetô ki, mint korábban. A központi biztonsági kapcsoló elemtôl megkívánt fôbb funkcionális tulajdonságok: • A WLAN-kliensek folyamatos és gyors átjárhatóságának (roaming) támogatása, amikor az egyik AP rádiófrekvenciás ellátottságú helyszínérôl egy másik AP hatásterületére vándorol. A roaming alatt a kliens folyamatosan fenntartja az IP-kapcsolatot. • Biztosítson dinamikus rádiófrekvenciás felügyeleti megoldást. Minden csatlakoztatott AP-nak optimális, 802.11 csatornakiosztást és kimenô teljesítményszint-kalkulációs beállítást szolgáltat. Ezen vezérelt kontroll a kliens felhasználó letöltését, interferencia-zavartatását, RF-akadályát és nem kívánt zavaró támadásokat megfelelô értéken optimalizálja. • Biztosítson központosított WLAN AP-felügyeletet. Megfelelôen beállított jellemzôk segítségével részletes RF-statisztikákkal monitorozhatjuk az AP-k mûködését. A kapcsolódott kliensek felhasználói aktivitását is ellenôrizhetjük. • Adjon WLAN-biztonsági szabványtámogatást az IEEE 802.11i alapján: – 802.1x EAP azonosítási módok: EAP-TLS, TTLS, EAP FAST; – kulcsmenedzsment: WPA, WPA2; – titkosítási kulcsok: WEP, Dinamikus WEP, TKIP, CCMP, AES. • Idegen, betolakodó AP kiszûrése. Ezen funkció segítségével a rendszerünktôl eltérô, idegen AP mûködését azonosíthatjuk, lokalizálhatjuk, elkülöníthetjük, aktivitását monitorozhatjuk. • Biztosítson virtuális, különbözô szolgáltatási csoportok kialakítására megoldást. Több, egymástól függetlenül elkülönített felhasználói csoport legyen kialakítható egy WLAN-infrastruktúrában úgy, hogy azok saját VLAN-a, szubnete, AAA-szervere, biztonsága és QoS-forgalmi típusa beállításra kerüljön. Czucz Dávid [email protected]

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

RFID-technológia A technológia fôbb szabványai:

Az újabb megoldások közé tartoznak az olyan értéknövelt hálózatok, szolgáltatások, amelyeknél a megrendelôi oldalon sincs szükség EDI-rendszer használatára. Ezeken a hálózatokon üzleti közösségek létesíthetôk, ahol mindenki webes eszközökkel éri el a szolgáltatást, és csak a tranzakciók díját fizeti. Déri Gábor/Horváth Péter [email protected] / [email protected]

15

k i t e k i n t ô

Minôsített beszállító, már a kezdetektôl

elôtt tartva – regisztrálja és hosszú távra visszakereshetôvé, azonosíthatóvá teszi a hazai keletkeztetésû dokumentumokat, a keletkezés folyamatát, valamint a keletkezéssel összefüggô feladatokat és határidôket.

A Synergon a központosított közbeszerzések indítását követôen minden évben részt vett az intézményi kör informatikai eszközökkel és kapcsolódó szolgáltatásokkal történô ellátásában.

Synergon-megoldások – egyedi megközelítés

A vonatkozó kormányrendelet alapján jelenleg folyik a központosított közbeszerzési rendszer portálalapú informatikai hátterének kialakítása, mely lehetôvé teszi az érintett intézményi kör és a szerzôdött szállítók számára a beszerzések elektronikus formában történô bonyolítását. A Synergon a jövôben az új elektronikus rendszeren keresztül – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – felkészülten és magas színvonalon szolgálja ki az érintett intézményi kört.

Synergon a „Személyi számítógéprendszerek, azok fôbb egységei és általánosan használt felhasználói szoftver eszközei” kiemelt termékkörben a legszélesebb termékportfólióval rendelkezô szállító a közbeszerzési eljárások során. A Synergon széles termékportfólióra alapozva nemcsak az egyes keretmegállapodásokban szereplô egyedi termékeket, hanem az egyes keretszerzôdések eszközeire alapozva komplex rendszereket és megoldásokat is képes az érintett intézményi kör számára szállítani. Felkészültség a központosított közbeszerzések területén A Synergon stratégiai területként kezeli a központosított közbeszerzés keretében érintett intézményi kört, annak felkészült és hatékony kiszolgálását. Ennek érdekében évente részt vesz a lejáró keretmegállapodások folytatásaként megjelentetett eljárásokon. Az elmúlt években a Synergon munkatársai jelentôs tapasztalatot gyûjtöttek nemcsak a teljesítések, hanem a teljesítésekhez kapcso-

Németh György [email protected]

A Synergon beszállítói portfóliója az alábbi termékekre terjed ki: Microsoft-licencek és -kapcsolódó

Samsung monitorok,

szolgáltatások,

APC szünetmentes eszközök,

IBM CISC és RISC szerverek,

PowerWare,

számítógépek, storage megoldások,

Cisco-hálózati eszközök,

HP CISC és RISC szerverek,

Huawei-hálózati eszközök,

számítógépek,

3Com hálózati eszközök,

FEFO szerverek, számítógépek,

Symentec vírusvédelmi megoldások,

EMC storage megoldások,

TrendMicro vírusvédelmi megoldások.

LG monitorok,

SUN RISC szerverek és

EUDOK – uniós ügyek e-koordinációja 2004 márciusában a Synergon a Külügyminisztérium közbeszerzési eljárásának gyôzteseként lehetôséget kapott arra, hogy megvalósítsa az Európai Unióhoz csatlakozó Magyarország európai uniós dokumentumokat kezelô rendszerét (EUDOK). A rendszer jelenlegi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatala.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

A Synergon által kialakított portálrendszeren belül a felhasználók a dokumentumokat és folyamatokat úgynevezett közösségi felületeken keresztül érik el. A közösségek olyan együttmûködô felhasználói csoportok, amelyek számára munkájuk elvégzéséhez a portál számukra testre szabható, egyedi oldalakat biztosít. Az EUDOK-rendszer hatvan közösséget tesz hozzáférhetôvé, közel ezer felhasználó számára. A közösségek között jelenleg negyvennél is több szakértôi csoport található. A szakértôi csoport tagjai azok a személyek, akik az Európai Unió politikáját illetôen összefogják a hazai közigazgatási feladatokat, így többek között a beérkezô uniós tervezetre kialakítják a magyar állásponttervezetet, valamint elkészítik a hozzá kapcsolódó egyéb dokumentumokat (pl. környezetvédelem, tôke szabad áramlása, foglalkoztatás- és szociálpolitika). A további közösségeket tanácsok, illetve az EKTB közössége, az EUDOK nyitóoldala alkotják.

Reméljük, hogy a Synergon az EUDOK-kal nemcsak egy sikeres projektet tudhat magáénak, hanem valóban hatékonyabbá tette a európai uniós ügyek elektronikus kormányzati koordinációját, hozzájárulva ezzel hazánk uniós munkájának sikeréhez. Csiszár Dénes [email protected] Az EUDOK-rendszer által összefoglalt folyamatok alapja az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételrôl és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról szóló kormányhatározat, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) ügyrendje, valamint az EKTBben kialakított „legjobb gyakorlat” szabályai, elvei. A rendszer felhasználói az uniós ügyek intézésében részt vevô szakértôi csoporttagok (beleértve az illetékes MeH EÜH, valamint állandó külképviseleti koordinátorokat), az EKTB-tagok és – szükség szerint – a kormányzati struktúrában részt vevô egyéb szereplôk.

k i t e k i n t ô

munkaállomások

e s e t t a n l m á n y

A projekt lezárult, a munka azonban nem ért véget, hiszen a változó folyamatok, struktúra és igények lefedését a Synergon karbantartási szerzôdés keretein belül folytatja. Az EUDOKrendszer alapját a világ egyik vezetô portáltechnológiája, a Plumtree adja. A bevezetés során a Synergon a gyártóval együttmûködve végezte el a fejlesztési munkálatokat, amely sokszor igen összetett és komoly fejtörést igénylô feladatnak bizonyult. Az EUDOK-rendszer alapvetô célja, hogy kiszolgálja az európai uniós ügyek intézésének kormányzati koordinációját, ezen belül

Az EUDOK másik nagy funkciócsoportja a napirendek követése. A rendszerben lehetôség nyílik az uniós és hazai ülések napirendjeinek követésére oly módon, hogy az egyes napirendi pontokhoz automatikusan hozzárendelôdnek a kapcsolódó dossziék, az utolsó beérkezett uniós dokumentumok, valamint a legutolsó jóváhagyott tárgyalási álláspontok.

lódó adminisztrációs feladatokkal – többek között jelentési rendszerek mûködtetésével, keretszerzôdésekhez/keretmegállapodásokhoz kapcsolódó egyedi szerzôdések adminisztrációjával – kapcsolatban.

többek között biztosítsa a hazánkba elektronikus úton érkezô uniós dokumentumok elosztását, az uniós dokumentumokkal összefüggô hazai intézkedések, így például tárgyalási álláspontok kialakításának folyamatát. Az EUDOK átfogó kereteket nyújt a beérkezô uniós dokumentumok és az európai uniós ügyek intézése kapcsán keletkezô hazai dokumentumok kezeléséhez, áttekinthetô és széles körû keresési és szûkítési lehetôségeket teremt, biztosítja a beérkezô és keletkezô dokumentumok összecsatolását – s mindezt átlátható mappa és felhasználói struktúrák révén. A rendszer – az archiválás szempontjait is szem

Konszolidációs folyamatok A BEA Systems augusztus 22-én jelentette be, hogy részvényenként 5,5 dolláros áron megveszi a portálkészítô Plumtree Software-t, és ezzel a BEA a multiplatform-piac legnagyobb szereplôjévé vált. A San Franciscó-i központú Plumtree Software részvényei összességében hozzávetôleg 200 millió dollárért kerültek új tulajdonosukhoz. A Plumtree vezetô szerepet töltött be a kollaboratív portálszoftver fejlesztésében, ami J2EE (Java 2 Enterprise Edition) és .Net technológiájú panellel is rendelkezik. A cégnek az akvizíció pillanatában 739 nagy ügyfele volt, köztük a Mazda, az Airbus, a Pratt & Whitney, valamint az Amerikai Haditengerészet. A társaság termékeivel mintegy két és fél millió felhasználó dolgozik szerte a világon. A társaság Plumtree nevû szoftvere – könnyû használatának és az out-of-the-box funkciónak köszönhetôen – elsôsorban kereskedelmi hálózatok, állami és helyi közigazgatási szervek, valamint az ipari szektor cégeinek körében népszerû.

Jelenleg a BEA rendelkezik a legszélesebb portálportfólióval, mely az akvizíció befejeztével kollaboratív és tranzakciós portáltechnológiával egészül majd ki. A két vállalat között eddig is erôs munkakapcsolat állt fent, számtalan esetben dolgoztak együtt, többek közt a Java technológiájú portálpanel fejlesztésén. A BEA Systems bejelentése szerint a Plumtree G6-os verziója a BEA Aqualogic termékcsalád részeként fog majd tovább szerepelni.

A BEA Systems a világ vezetô alkalmazás- és szolgáltatásinfrastruktúra gyártója az üzleti szoftverek piacán. Több mint 15 000 ügyféllel rendelkezik világszerte, akik többségében a telekommunikációs, pénzügyi és a gyógyszerpiacról kerülnek ki, de ügyfelei között találhatjuk a legnagyobb országok közigazgatási szerveit is.

A Synergon Plumtree referenciái: Magyar Közigazgatási Intézet Miniszterelnöki Hivatal Európai Ügyek Hivatala Honvédelmi Minisztérium Synergon Informatika Rt.

A Hewlett-Packard (HP) az üzleti alkalmazások piacán szeretne erôsíteni, s ennek érdekében egy jelentôsebb akvizíciót is végrehajtott: 425 millió dollárért megvásárolta a Peregrine Systemst.

folytatás a 19. oldalon 16

17

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

A Synergon elsô alkalommal 1998-ban kötött szerzôdést a KSzF jogelôdjével, az MKGI-vel, azóta minden évben elnyeri e feladatot. A Synergon a „Személyi számítógéprendszerek, azok fôbb egységei és általánosan használt felhasználói szoftver eszközei” kiemelt termékkörben meghirdetett közbeszerzési eljárásokban vett részt és kötött keretmegállapodásokat az érintett intézményi kör kiszolgálására.

Az EU-testületekben tárgyalt minden témának egy-egy külön dosszié felel meg a rendszerben. A dossziéban gyûlnek a témához tartozó információk – az EU-ból érkezô, vagy éppen hazai készítésû dokumentumok (uniós tervezetek, tárgyalási álláspontok, brüsszeli jelentések, jegyzôkönyvek stb.), feladatok, események, fórumüzenetek. A szakértôi csoportok tagjai a beérkezett uniós tervezeteket ilyen dossziékba szervezve kapják meg, munkájuk nagy része ezeken a felületeken zajlik. A rendszerben jelenleg 1500 dosszié található.

folytatás a 17. oldalról A HP szeptember 19-én jelentette be, hogy részvényenként 26 dollárért felvásárolja a Peregrine Systemst, a világ második legnagyobb IT-cége így összesen 425 millió dollárt ad a San Diegó-i központú, vállalati szoftvereket fejlesztô cégért. Az akvizíciót a tervek szerint 2006 elsô negyedévében zárják le. A Peregrine Systems olyan vállalati megoldásokat kínál ügyfeleinek, amelyek lehetôvé teszik, hogy a szervezetek meghatározzák a problémák helyét, és kifejlesszék a számukra legmegfelelôbb, költséghatékony, ugyanakkor biztonságos IT-szolgáltatás- és eszközmenedzsment-alkalmazást. Az 1981-ben alapított Peregrine Systems termékeinek fô piaca az Amerikai Egyesült Államok, de a vállalat jelen van az európai és a kelet-ázsiai piacokon is. A cég két zászlóshajója az eszközmenedzsmentet támogató AssetCenter, valamint a szolgáltatási menedzselést segítô ServiceCenter.

A Peregrine 2004 második felében önkéntes csôdvédelmet kért, miután több éve folyamatos és drasztikus bevétel-visszaesésrôl kellett beszámolnia. A csôdeljárás következtében a tartósan 20 százalék feletti forgalomcsökkenést sikerült lelassítani, és az állandó veszteségeket minimalizálni. A világ legnagyobb szerver-, kéziszámítógép- és nyomtatógyártója, valamint második legnagyobb notebookgyártója, a HP csak az elmúlt egy évben több mint 85 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le szerte a világon. Bár elsôsorban hardvergyártó cégként pozicionálja magát, szeretne hasonló sikereket elérni az üzleti alkalmazások piacán is. Ezen cél eléréséhez segítheti hozzá a társaságot a Peregrine, melynek termékeit az amerikai internetszolgáltatók többsége által használt HP OpenView családba integrálják. Keszeg Ádám és Sólyomi Dávid [email protected]

t e c h n o l ó g i a

A minôség új útjai a szoftverfejlesztésben – CMMI és AQAP bevezetés a Synergonnál A Synergon stratégiáján belül mindig is kiemelt szerepet töltött be a minôség. Ez a gyakorlatban általában az ISO 9000 szabványcsaládnak való megfelelést jelenti, azonban bizonyos területeken a piac ennél jóval többet vár el.

Az egyik ilyen terület az egyedi szoftverfejlesztés. NyugatEurópában, az Egyesült Államokban és az ázsiai piacokon napjainkban a SEI CMMI (Capability-Maturity Modell Integrated) megfelelôség az általános követelmény. Ez a modell a szoftverfejlesztéssel foglalkozó szervezetek képességeit az úgynevezett szervezeti érettség fogalmához köti, és ennek az érettségnek az alábbi öt – egymásra épülô – szintjét különbözteti meg: 1. kezdeti 2. menedzselt 3. definiált 4. mennyiségileg menedzselt 5. optimalizáló A modell alapgondolata, hogy amíg egy adott szintet a szervezet valóban el nem sajátítja, addig a következô szint nem vezethetô be, illetve nem értelmezhetô. Ennek következtében az egyes szintek bevezetése nem történhet meg pusztán formális módon, a tanúsított érettségi szint tehát valódi szervezeti képességeket jelent. Általában Nyugat-Európában a CMMI 3. szintjének elérése jelenti azt a minôségi szintet, amelynek elérésével egy fejlesztô csapat „versenyképes”, általánosan az ügyfelek számára elfogadható teljesítményt képes produkálni. Ezen 3 minôségi szint elérésére törekszik a Synergon is. Ez a cél 2006 során valósulhat meg, s ennek érdekében egy külsô partner, az SQI Magyar Szoftverminôség Tanácsadó Intézet – Magyarország egyetlen CMMI bevezetése terén élô referenciával rendelkezô intézménye – került bevonásra.

Fontos hangsúlyozni, hogy a CMMI régiónkban még nem tekinthetô elterjedt, elfogadott minôségi igényszintnek – Magyarországon például önálló magyar tulajdonban lévô fejlesztô csapatoknak ilyen minôsítésük nincs, csupán néhány külföldi tulajdonú csapat (Siemens, EPAM) rendelkezik az anyavállalat tanúsítványával. AQAP 160 a különlegeseknek Bár a CMMI általános igényeket kielégítô minôségirányítási rendszer, egyes speciális esetekben azonban még ez sem elég. Az ügyfelek egy része ugyanis olyan elvárásokkal rendelkezik, melyeknek csak speciálisan kialakított folyamatok segítségével lehet megfelelni. Leggyakrabban a fokozott biztonságú, állambiztonsági szempontból fontos projektek esetén szokás alkalmazni az AQAP 160 szabványt, amely a hagyományos AQAP 110 NATO minôsítésnél jóval magasabb elvárásokkal bír. Ez a minôsítés jelenleg tanúsítás alatt áll, és amennyiben sikeresnek bizonyul, Magyarországon elsôként a Synergon szerezhet AQAP 160-as tanúsítást. Természetesen a két minôségirányítási rendszer kialakítása egymással párhuzamosan történik, a két módszertan felhasználja egymás eredményeit. Mindkettô ugyanarra a módszertani munkára épít, amelynek során a szoftverfejlesztési terület több nemzetközileg elismert módszertan, elsôsorban az Extreme Programming és a Microsoft Solutions Framework felhasználásával a hazai viszonyok közt jól alkalmazható, hatékony saját módszertant alakít ki. Molnár Attila [email protected]

19

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

CMMI az általános igényekért

e s e t t a n u l m á n y

I’m lovin’ Span Igen sokrétû kapcsolat fûzi a Synergon horvát leánycégét, a Spant a McDonald’shoz. Az évek óta tartó nemzetközi együttmûködés részleteirôl és kilátásairól Damir Bockallal, a Span Infrastrukturális Megoldások Divíziójának vezetôjével beszélgettünk.

– Milyen szolgáltatásokat nyújt a Span a McDonald’snak?

Autópályán – fénysebességgel Egy konzorcium tagjaként végzi a horvát autópálya IT-hálózatának kiszolgálását a Synergon tagvállalata, a Span. A mintegy 260 ezer dollár összértékû projektrôl szintén Damir Bockalt, a Span Infrastrukturális Megoldások Divíziójának vezetôjét kérdeztük.

– Mire terjed ki a Span és a horvát autópálya-kezelô közötti együttmûködés?

Damir Bockal: A Span alapvetôen három fô szolgáltatást végez a McDonald’s számára: • Nortel VPN-kapcsolat elsô szintû szupportját a világ minden részén; • proaktív Microsoft-alapú rendszertámogatást a központi európai szintû infrastrukturális szinten; • incidens szupportot az összes európai országban, ami több mint 40 államot jelent. Mindemellett egy projektmunka vezetését is végzi a Span a McDonald’snak, melynek keretében a társaság üzleti igényeihez kapcsolódóan új IT-megoldások fejlesztése folyik.

Damir Bockal: Szolgáltatási együttmûködésünk (Service Level Agreement, SLA) keretében az autópálya-kezelô társaság teljes Cisco-alapú hálózati környezetének kiszolgálását végezzük. A projekt megítéléséhez érdemes tudni, hogy a horvát autópálya hálózata a legkomplexebb IT-hálózatnak számít ma Horvátországban. – Mely társaságok a Span partnerei a konzorciumban? D. B.: A Span az általa vezetett konzorciumban a Verso, valamint az InfoNet nevû társaságokkal közösen nyújtja a szolgáltatást az autópálya-kezelô vállalatnak. A konzorciumra azért volt szükség, mert a szerzôdés – nem véletlenül – igen szigorú igényeket tartalmaz, és az összes régió ellátására a zágrábi központból nem nyílik mód. Ezért olyan Cisco-partnereket kerestünk magunk mellé, akik a Zágrábtól távolabb esô területeken is idôben képesek kiszolgálni a megrendelô céget.

– Milyen technológiai megoldásokat szállított eddig a Span a McDonald’snak? D. B.: A McDonald’s számára szállított infrastruktúra Microsoftalapokon nyugszik. Az együttmûködés kezdete óta sikeresen stabilizáltuk a társaság IT-mûködési környezetét annak érdekében, hogy megfelelôen reagálhasson az üzleti igények növekedésére. Jelen pillanatban pedig az új funkcionalitások kialakítása folyik a társaságnál. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy a McDonald’s active directory struktúráját évekkel ezelôtt a Span alakította ki annak a szerzôdésnek a keretében, amelyet a Span a Microsofttal szemben nyert meg.

– Milyen technológiai megoldásokat szállított a társaság a projekt keretében, és milyen további együttmûködési lehetôségek körvonalazódnak? D. B.: A szolgáltatás jelenleg incidensalapon történik, azaz akkor kerül rá sor, amikor valamilyen meghibásodás lép fel. A projekt összértéke 260 ezer dollárt tesz ki éves szinten, s ez jelentôsnek számít a Span számára.

– Az együttmûködés keretében milyen projektek fejezôdtek be eddig a McDonald’snál? D. B.: Ez idáig csak néhány része zárult le a projektnek, s a társaságnál jelenleg is párhuzamosan folyik a munka hat különbözô területen. Két fontosabb részprojektet azonban kiemelek: a MOM (Microsoft Operations Manager) 2005 keretében az összes európai domain controllert monitoring alá vettük, a Radius projekt során pedig megteremtettük annak lehetôségét, hogy a McDonald’s menedzsmentje távolról, akár utazás közben is csatlakozhasson az összes európai active directoryhoz.

20

1.600 0

1.200

-20

1.000

-40

800

Damir Bockal

-60

600 -80 400 -100

200

– Mekkora bevétele származik a Spannak éves szinten az együttmûködésbôl? D. B.: Az idei esztendôben körülbelül 150-200 ezer dollár körüli bevétel származik majd a McDonald’stól, s legalább 30 százalékos bevételnövekedéssel számolunk a jövô évben, melynek legnagyobb része az infrastruktúramenedzsment területérôl származhat.

-120

0

üzemi eredmény

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

D. B.: A jelenleg érvényben levô megállapodás két évvel ezelôtt született, és ez idô szerint a kibôvítés fázisában van. Egy olyan keretmegállapodás létrejöttén dolgozunk, melynek kapcsán több szolgáltatást közvetlenül tudunk majd elvégezni, és pontosabban meghatározhatjuk a projektek kereteit.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Az autópálya-kezelô számára az IT-hálózat gyakorlatilag a mindennapi tevékenység alapja, így maximálisan megbízhatónak kell lennie. A turistaszezon közepén fellépô meghibásodás például igen komoly következményekkel járna, a közlekedés gyakorlatilag megbénulna. Ennek elkerülése érdekében a bevezetett standardizált folyamatok meghatározzák, mit kell tenni, illetve mi várható meghibásodás esetén, és természetesen rendelkezésre állnak a szükséges vészforgatókönyvek is mind az IT-szakemberek, mind pedig a menedzsment számára.

40

1.400

20

D. B.: Ez az SLA a Span eddigi legnagyobb hálózatiszupportszerzôdése, így a méretbôl kifolyólag – az árbevételen és a nyereségen túl – mindenképpen fontos tapasztalatot, illetve referenciát jelent.

Millió Ft 2.000

– Milyen idôszakra terjed ki a McDonald’sszal való együttmûködés?

D. B.: A Span számára a McDonald’sszal kötött nemzetközi együttmûködés tapasztalatai sokkal értékesebbek, mint maga az árbevétel, amelyet termel. A McDonald’s számára pedig azért igen kedvezô az együttmûködés, mert a Span egy nyugat-európai szolgáltatónál jóval alacsonyabb áron kínálja professzionális ITszolgáltatásait, s a multinacionális cég IT-menedzsmentje teljes mértékben meg van elégedve kompetenciánkkal és tapasztalatunkkal.

– Miért fontos az együttmûködés a Span, valamint az autópálya-kezelô számára?

A Span 12 havi gördülô árbevétele és üzemi eredménye

1.800

– Miért fontos az együttmûködés a Span és a McDonald’s számára?

Az idei év végén, illetve a jövô esztendô során azonban több olyan projekt is indul az együttmûködés keretében, melyek új megoldások kivitelezésére és a jelenlegi megoldások fejlesztésére vonatkoznak. Mindeközben folyamatos képzést biztosítunk az autópálya-kezelô társaság IT-szakemberei számára. Reményeink szerint az együttmûködés a jövôben a szerverinfrastruktúra fejlesztésére is kiterjed majd, melynek lehetôségét jeleztük az autópálya-kezelô cégnek.

árbevétel

Forrás: Synergon, portfolio.hu

21

k i t e k i n t ô

Az oktatás outsourcingja A Synergon ügyfelei számára magasabb szolgáltatási színvonalat biztosít a Synergon és a CONTROLL-Training között létrejött stratégiai együttmûködés az oktatás területén. A megállapodás részleteirôl, valamint a piaci kilátásokról Gerô Juditot, a CONTROLLTraining ügyvezetô igazgatóját kérdeztük.

15 éve vagyunk jelen az informatikai oktatási piacon, oktatási kínálatunkat folyamatosan bôvítjük, oktatási módszereinket korszerûsítjük. Nemrégiben kezdtünk el e-learning megoldásokkal is foglalkozni, melyhez már számos tananyaggal rendelkezünk. Ezen a területen is szeretnénk együttmûködni a Synergonnal, mely szintén széles körû e-learning megoldásokkal rendelkezik. – Mire terjed ki a Synergon és a CONTROLLTraining közötti stratégiai együttmûködés? G. J.: Az informatikai oktatási piac szinte teljes vertikumát lefedjük, s ezenkívül igyekszünk minden olyan egyéni igényt kielégíteni, mely a Synergon projektjei során felmerül. Ilyenek elsôsorban a hagyományos tantermi oktatások és konzultációk, melyeket igény szerint egészítünk ki e-learning megoldásokkal is. A két cég közötti stratégiai megállapodás keretében a Synergon egyes tendereinek oktatásra vonatkozó anyagát a CONTROLLTraining készíti el a képzési program kidolgozásától az árajánlattételig, majd természetesen elvégzi a program megszervezését és lebonyolítását. A Synergon kereskedôivel idôrôl idôre személyesen találkozunk, bemutatjuk nekik a félévente megjelenô tanfolyami tájékoztatónkat, honlapunkat, és tájékoztatjuk ôket az oktatás finanszírozásának aktuális lehetôségeirôl, illetve ezek esetleges változásairól, mint például a szakképzési hozzájárulás felhasználása vagy a Microsoft SA vocher. – Hivatalos oktatási partnerként mit tud nyújtani a CONTROLLTraining a Synergon ügyfelei számára?

Gerô Judit

– Mivel foglalkozik a CONTROLLTraining? Gerô Judit: Fô profilunk az informatikai oktatás: az alapképzéstôl a továbbképzéseken keresztül egészen a professzionális tanfolyamokig. Többféle minôsítô vizsga szervezésére van jogosultságunk: VUE-vizsgaközpontunkban nemzetközi vizsgákat (Microsoft, Novell, Cisco, Lotus stb.), ECDL-modulvizsgákat, valamint – minisztériumi felhatalmazás alapján – bizonyos informatikai OKJ-szakképesítô vizsgákat tartunk, de megrendelôink kérésére a tanfolyamot lezáró úgynevezett házi vizsgákat is. Oktatóközpontunk a Microsoft és a Hewlett-Packard hivatalos oktatóközpontja. Az SAP Business One oktatásában a partnerek igényei szerint veszünk részt, feladatunk a végfelhasználók képzése.

G. J.: Elsôsorban professzionális, minôségi képzést, azt a tapasztalatot, ami biztosítja a megrendelô számára a legjobb, akár egyedi oktatási megoldást. Az ehhez szükséges feltételek mindegyike rendelkezésünkre áll, hiszen jól felszerelt tantermeink és magasan képzett oktatóink vannak. Oktatóközpontunk akkreditált felnôttképzési intézmény, munkánkat az ISO 9001:2000 szabvány elôírásai szerint végezzük.

t e c h n o l ó g i a

Huawei Minôsített Oktatási Központ (HATC) nyílt a Synergonban A Synergon 2005. szeptember 27-én Budapesten nyitotta meg Európa elsô olyan Huawei oktatási központját, amelyet teljes körûen a partnercég – jelen esetben a Synergon – mûködtet. Ezzel a kínai magas minôségû információtechnikai ipar egyik legsokoldalúbb információs bázisa jött létre Kelet-Európában.

A kurzusok a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlôdô, hálózati eszközöket és megoldásokat gyártó vállalatának termékeit kívánják bemutatni és megismertetni a régió szakembereivel. A megnyitón jelen volt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Mr. Gao Rujie, a Kínai Nagykövetség kereskedelmi konzulja, Mr. Wan Zhi, a Huawei budapesti képviseletének vezetôje, valamint Magyarország számos nagyvállalatának és egyetemének vezetôje. A Synergon és a Huawei Technologies Investment Co. Ltd. 2005 áprilisában kötött regionális rendszerintegrátori megállapodás keretében a kínai vállalat minôségileg kimagasló termékei gyorsabban és egyszerûbben juthatnak el Magyarországra, Horvátországba, Csehországba és Szlovákiába. A Huawei termékei a legfejlettebbek közé tartoznak a világon, megelôzik sok nagynevû globális vállalat termékeit. A Huawei Minôsített Oktatási Központ (Huawei Authorized Training Center – HATC) létrehozásának fontos célja, hogy a régióban elterjessze a Huawei legjobb megoldásait, mûködés közben bemutatva annak elônyeit. A centrumot 1,5 millió USD értékû eszközökkel szerelték fel, többek között a Huawei legkorszerûbb és egyben második legnagyobb routerével (NE80E), amelyhez kevés hasonló akad ma a világpiacon. A hallgatók nem csupán elméleti ismereteket szereznek, hanem laborgyakorlatok keretében a szükséges technológiai és eszközspecifikus ismeretekre is szert tesznek. A tanfolyamok elsôsorban a nagyvállalati hálózatos mérnököknek, szolgáltatóknak, valamint informatikai biztonsági rendszereket üzemeltetô szakembereknek adnak ismeretanyagot e területekrôl. A képzési centrumban igény esetén általánosabb jellegû tanfolyamokra is van lehetôség, mely a vezetôk számára mutatja be a Huawei-termékek elônyeit. Az oktatók a Synergon több mint ötéves hálózati tapasztalattal rendelkezô gyakorló mérnökei, akiknek felkészítésére a Huawei shenzeni (Kína) központjában került sor.

A Synergon választása

Berta Szilvia [email protected]

Cseh Balázs fejlesztési igazgató: a Synergon független partnert keresett, mely széles körû tapasztalatokkal rendelkezik az informatikai oktatás területén, és tevékenysége összhangban áll a Synergon portfóliójával. Ezt a partnert találtuk meg a CONTROLLTrainingben, és bízunk a hatékony közös munkában. Aktuális tanfolyamok

• • • •

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

High end routers Low-end és mid-range routers Huawei-tûzfalmegoldások Huawei-switchek (bôvebben: www.synergon.hu/hatc). A centrum mûködése késôbbi szakaszában minôsítéseket megalapozó kurzusokat is szervez.

22

23

t e c h n o l ó g i a

Huawei-Cisco interworking Téli számunkban induló cikksorozatunkban a Huawei Technologies és a Cisco Systems hálózati eszközeinek együttmûködését vizsgáljuk, melynek célja, hogy bemutassuk a mindkét gyártó által támogatott fontosabb szabványokat és ajánlásokat. Mivel mindkét cég termékportfóliója igen széles, a sorozat elsô részében csak az adatkommunikációs eszközöket vesszük górcsô alá.

Mindkét gyártó eszközei szabványosan kezelik az IEEE 802.1q ajánlást, így a két LAN-switchen definiált VLAN-ok, illetve a VLAN-okban levô munkaállomások hiba nélkül voltak képesek egymással kommunikálni. Adatkapcsolati rétegben összetett topológia esetén még kérdéses volt a hurokmentesítô algoritmus mûködése. A Huawei- és a Cisco-eszközök egyaránt támogatják a hagyományos Spanning Tree Protocolt (IEEE 802.1d), valamint ennek a protokollnak a kiterjesztett változatait a Rapid Spanning Treet (IEEE 802.1w), illetve a Multiple Spanning Tree Protocolt (IEEE 802.1s) is. Az együttmûködési vizsgálatok nem mutattak ki kompatibilitási problémát. Az ISO OSI-modell következô szintjét a hálózati réteg, ezen belül is a népszerû Internet Protocol (IP) és routing protokolljait vizsgáltuk ezután. A dinamikus routing protokollokat jól ismert RFC-k írják le, a Huawei-routerek támogatják a RIPv2, OSPF routing protokollokat, valamint a nagyobb teljesítményû routerek a szolgáltatói környezetben használatos BGP- és IS-IS-protokollokat is. A Cisco-routerek ezeken a protokollokon kívül még támogatják az IGRP-t, illetve az E-IGRP-t, amelyek azonban a Cisco által kifejlesztett, szabadalmaztatott routing protokollok, így más gyártók nem használhatják. Különbözô gyártók routing protokolljainak együttmûködésekor a különbözô típusú idôzítôk (lekérdezések, hirdetések stb.) megfelelô beállítását el kell végezni, különben problémák adódhatnak a routing információ áramlásában. A finomhangolás után a két gyártó eszközei problémák nélkül képesek voltak egymásnak IP-hálózatok routing információit hirdetni és fogadni.

PC

VLAN - 1

PC

VLAN - 2

Huawei LAN-switch

Cisco LANVLAN - 2

VLAN - 1

PC

M A G A S Y N 2 0 0 5 /NYÁR

Huawei LAN-switch

PC

Cisco LAN-switch GigabitEtherne t

Cisco LAN-switch

24

Huawei LAN-switch

Szolgáltatói környezetben még az MPLS- (Multi Protocol Label Switching) együttmûködést vizsgáltuk, amit szakmai berkekben az ISO OSI-modell 2.5 rétegének is szoktak nevezni, mivel a második és a harmadik réteg fejrésze közé illeszti a címkéket. Az 1997-ben megalakult IETF MPLS-munkacsoport, a Cisco által kifejlesztett Tag Switching-megoldás alapján kezdte el a szabványosítást, így a Cisco saját hálózati eszközeiben a Tag Switchinget, majd a szabványos MPLS-t is. A Huawei-routerek a középkategóriától felfelé már szintén támogatják az MPLS-t. Az együttmûködés során figyelembe kellett venni, hogy a Ciscoeszközöknél még a Tag Switching támogatása az alapbeállítás, ennek megváltoztatásával már nem tapasztaltunk együttmûködési problémát. Az MPLS elônye, hogy további, MPLS-alapú alkalmazások használatát teszi lehetôvé szolgáltatói hálózatokban, mint például MPLS-alapú VPN-k, Any Transport over MPLS (Layer2 protokollok átvitele MPLS-hálózaton, mint például Frame Relay, PPP, ATM cella, ATM AAL5 keretek, Ethernet). MPLS/VPN- és az Etherner-over–MPLS-tesztek során ismételten nem találkoztunk együttmûködési problémával. További MPLS-alkalmazások vizsgálata még várat magára: MPLS Traffic Engineering (explicit routing), MPLS Traffic Engineering továbbfejlesztett változatai, valamint az MPLS-alapú QoS.

A sérülékenységvizsgálat a megrendelô rendszerében található biztonsági hiányosságok, rések feltárására szolgál. Sokan ezt szimpla, szoftverekkel elvégezhetô feladatnak tartják, de ennél lényegesen többrôl van szó, hiszen az automatikus módszerekkel sok információ nyerhetô ki ugyan egy rendszerbôl, de az emberi tényezôben rejlô informatikai sebezhetôség nem deríthetô fel.

A social engineering, a manuális átvizsgálás, illetve a fizikai környezet felmérése olyan kiegészítéseket képviselnek, melyek nélkül egy sérülékenységvizsgálat nem lehet teljes. A social engineering célja az átlagfelhasználók biztonsági „érzéketlenségének” kihasználása, azaz olyan információk begyûjtése, amelyeket nem volna szabad elárulniuk. Tévhit, hogy a számítógépes betörések csak olyan, a rendszerben lévô hibákra vezethetôk vissza, melyeket a behatolók képesek kihasználni. A humánerôforrás által megszerezhetô információk gyakran segítik a támadót abban, hogy megkerülhesse a biztonsági korlátokat, a tûzfalakat vagy behatolásérzékelô rendszereket. A számítógéphasználók hiszékenysége vagy az éberség hiánya gyakran könnyû behatolást tesz lehetôvé egy védett rendszerbe, akár olyan esetekben is, amikor a támadó egyáltalán nem jogosult a hozzáférésre.

szabályrendszernek megfelelôen), így az események pontosan követhetôvé válnak. A kapott teszteredmények értelmezése, illetve a felfedezett problémák, hiányosságok orvoslására tett javaslatok ugyanúgy részét alkotják a vizsgálati dokumentumnak, mint azon irányelvek, amelyek betartása jelentôsen növelheti a biztonsági szintet. Ilyen irányelv például a sérülékenységvizsgálatok rendszeres elvégzésének fontossága, amely vizsgálatok folyamatos biztonsági kontrollt garantálnak. Miben több ez, mint a konkurensek megoldásai?

Az automatikus vizsgálatok (külsô hálózat felôl és a belsô hálózatban egyaránt elvégezve), illetve a social engineering alapján szerzett információk alapozzák meg a manuális ellenôrzéseket. Ezen vizsgálatok kiterjedhetnek egy biztonsági audit szintû teljes rendszerátvizsgálásra is, melyen nemcsak a sebezhetôségek, hanem az esetleges biztonsági és egyéb konfigurációs hibák, illetve szabályozási hézagok is feltárhatók.

A Synergon az ügyfelek számára a legmegfelelôbb konstrukciót kínálja, tehát a meglévôk mellett tetszôleges testre szabott megoldásokat is. A vizsgálatok formáját, idejét, a rendelkezésre állást a kritikus alkalmazások és a megrendelô igénye határozzák meg. A folyamatos támogatást nagy létszámú szakértô- és szervizcsoport biztosítja, így a felderített sérülékenységeket az adott területek szakemberei tudják elhárítani, legyen szó Microsoft-, SAP-, Oracle-, UNIX/Linux- vagy egyéb megoldásokról. A Synergon vállalja továbbá a helyi rendszergazdák segítését, oktatását, biztonságtechnikai képzését, illetve a biztonsági eszközök felügyeletét, akár outsourcing keretében is. Ez az átfogó szemlélet és a mindenre kiterjedô megvalósítás jellemzi és emeli ki társai közül a Synergont!

A Synergon szakemberei a sérülékenységvizsgálat során elvégzett mindennemû tesztrôl részletes dokumentációt készítenek (az ISO

Csósza László [email protected]

A vizsgálatok és tapasztalatok alapján tehát elmondható, hogy mindkét gyártó szabványosan támogatja az eddig leírt ajánlásokat, szabványokat, ezért együttmûködési problémába nem ütköztünk. Cikksorozatunk következô részében az adat-hang integrációs hálózatokkal foglalkozunk. Bemutatjuk a két gyártó által preferált megoldásokat, támogatott szabványokat és az együttmûködés kialakításának lehetôségeit. Balla Attila [email protected]

Platformfüggetlen iktatás A Synergon ÜgymeNet megoldása alapja lehet a helyi közösségek gazdasági és kulturális fejlôdésének, amely nemcsak a régió és a települések „életben maradását” és versenyképességét segíti elô, hanem pozitívan befolyásolja az egyén viszonyát is a közösséghez

Élésüzemben A Synergon Informatika Rt. végzi a Richter Gedeon Rt. budapesti és dorogi telephelyein a LAN-rekonstrukció elsô fázisát. Az új hálózat kiépítése során a Synergon Huawei- és Cisco-eszközöket egyaránt felhasznál. A Richter nagy jelentôséget tulajdonít annak, hogy a korábbi, Layer 2 szintû technológia alapján készült hálózatát és annak aktív eszközeit korszerû, biztonságos mûködést biztosító rendszerre cserélje. A gyógyszercég az új hálózatban kizárólag szabványos technológiákat fogad el, a központi réteg Cisco-, míg a disztribúciós réteg Huawei-hálózati eszközöket tartalmaz majd. E követelménynek az elfogadott megoldás eleget tesz: a Huawei termékei tökéletesen képesek együttmûködni a Cisco hálózati eszközeivel.

Az elektronikus önkormányzat stratégiája megszabja azt az irányt, amelynek mentén a közigazgatás az új technológiákat felhasználó ügyviteli modellek alkalmazásával átalakítja tevékenységét. Ez a stratégia az e-business módszereit használja az önkormányzati célok elérésére az elektronikus szolgáltatásnyújtásban és az elektronikus kereskedelemben. A rendszer lényege nem más, mint az internet technológiájának felhasználása az állampolgárok, vevôk, a szállítók és a partnerek közötti kapcsolatok jobb menedzselésére. Az e-önkormányzat eredménye az egyszerûbb és jobb településigazgatás, illetve olyan stratégia megvalósítása, amely lehetôvé teszi az állampolgárok

szélesebb körû bevonását a közösségi döntések meghozatalába, jobb minôségû szolgáltatások biztosítását nyújtja, valamint támogatást és lehetôséget ad az üzleti szféra gazdasági eredményeinek növeléséhez. A jelenlegi iktatási rendszerek támogatása általában véget ér ott, hogy az ügyintézô megkapja az iratot, az ÜgymeNET azonban az alkalmazott portáltechnológiának köszönhetôen ezen túlmutatóan kezeli az iktatási folyamatot, javítva az ügyek kezelési hatékonyságát és gyorsaságát. A rendszer ezenkívül támogatja mind a papíralapú, mind az elektronikus iktatást és természetesen párhuzamos megoldásukat is.

25

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Az adatkommunikációs együttmûködést az ISO OSI-modell alapján végeztük el. Az ISO OSI-modell második rétege az adatkapcsolati réteg, melyen belül az Ethernet hálózatok, azaz a Huawei és a Cisco LAN-switchek közötti együttmûködést vizsgáltuk.

Sérülékenység és sebezhetôség

sére is van lehetôség, ez estben a dokumentumok kinyomtatását és sokszorosítását is elkerüljük, valamint a küldemény kézbesítése is azonnal megtörténik. A rendszer támogatja az elektronikus postai feladójegyzék készítését is. A központi iktatás kialakításával biztosítható, hogy az összes beés kimenô dokumentum a rendszerben könnyen megtalálható legyen, valamint elkerülhetô az iratok redundáns iktatása és tárolása. Az iratkezelés menetének ésszerûsítése az iktatási folyamathoz szükséges munkaráfordítás nagymértékû csökkenéséhez vezet.

Iratkezelési modul Az iratkezelési modul segítségével az érkeztetési eljárás során a dokumentum paramétereinek egyszeri kitöltésével az iktatási folyamatban részt vevô személyek mentesülnek az adatok ismétlôdô rögzítésétôl, így szabadítva fel az erre a tevékenységre lekötött erôforrásokat. Az iktatási rendszer különlegessége a portáltechnológia integrált felépítésébôl fakad, hiszen a szignálási folyamat során lehetôvé teszi a szignáló személy számára a dokumentum kiosztását, megvalósítva a dokumentum teljes körû ügyiratkezelését a szervezet többi tagja számára, ezáltal is növelve az önkormányzat hatékonyságát. Szervezeten belüli dokumentumok másolatának küldé-

Dobos Attila [email protected]

A rendszer támogatja az alábbi iratkezelési koncepciókat is.

Központi iratkezelés – decentralizált iktatás Levelek

Felhasználók E-mailek

Faxok

Ügyviteli csoport

Elektronikus iktatás

Felhasználók Szervezet

Az Erste Bank részérôl két elôadást hallhattak a résztvevôk. A bank EU-irodájának képviseletében Trombitás Zoltán prezentált az információtechnológiai uniós pályázati lehetôségekrôl, s ennek során megemlítette a Synergon Önkormányzati Üzletágának ÜgymeNET megoldását is. Az elôadásokat rövid, impozáns divatbemutató zárta a Griff Öltönyház modelljeivel.

Ügyviteli csoport

K

æ

Hálózat

j˛

Ügyviteli csoport

æ

Központi iratkezelés – centralizált iktatás

Október 26-án este a Synergon vezérigazgatója, Száray Loránt több mint 30 kis- és középvállalat vezetôje elôtt mutatta be az informatikában rejlô lehetôségeket, és ehhez kapcsolódóan ízelítôt nyújtott a Synergon által kínált megoldásokból is.

A jelenlévôk a Synergon bemutatkozása után Vértes Andrástól, a GKI vezérigazgatójától kaptak rövid összefoglalót az ICT-iparág fejlôdésére vonatkozó trendekrôl, majd megtekintették a közelmúltban felavatott Huawei oktatási központot is. A vendégkör összetételébôl következôen is elsôsorban a kereskedelmi megoldások (köztük az RFID), illetve a különbözô hálózati megoldások (például IP-telefonok) keltették a legnagyobb érdeklôdést.

Szervezet

æ

Erste Club a Synergonnál Az Erste Club az Erste Bank legfontosabb hazai ügyfeleinek és partnereinek felsô vezetôit tömöríti magában. A Synergon másfél éve tagja a társaságnak, amely évente két alkalommal valamelyik tagsággal rendelkezô vállalatnál szervez bemutatkozó rendezvényt.

Postai küldemények

Elektronikus adathordozók

h e l y S y n

Felhasználók

Szervezet

Felhasználók

Szervezet

Elektronikus iktatás

Felhasználók Szervezet

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

j˛

26

Hálózat Szervezet

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

K

Felhasználók

27

h e l y S y n

VII. Élelmiszer Szakma Napja A vásárlók optimális kiszolgálásáról, a retailszektor kelet-közép-európai piaci tendenciáiról és a jövô kereskedelmi megoldásairól tartott elôadást a Synergon Retail Üzletága 2005. szeptember 29-én a VII. Élelmiszer Szakma Napja konferencián Sopronban. A konferencia mottója a „Mindennapi csatározás a profitnövelésért” felvetette a retailszektor jövôbeni problémáit és kihívásait. A szegmensben tevékeny vállalatok a konkurensekkel folytatott versenyben lépéselônyre tehetnek szert a jövô információs technológiáinak használatával, így növelve piaci részesedésüket közép- és hosszú távon. A korszerû informatikai megoldásokról a Synergon „jövô boltja” kiállítási standján tájékozódhattak a konferenciára látogatók. A bemutatott eszközök közül a legnagyobb érdeklôdést az NCR FastLane automata önkiszolgáló pénztárgép váltotta ki.

h e l y S y n

Shenzhen: a kínai technológia fellegvára A shenzheni CHTF-kiállítás és -vásár Kína egyik legnagyobb hi-tech szakmai rendezvénye, amelyet idén második alkalommal rendeztek meg, ezúttal az újonnan elkészült Shenzhen Convention & Exibition Centerben. A kiállítást megelôzô, kora ôszi miniszterelnöki delegáció hivatalos látogatásának és a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok erôsödésének eredményeit mi sem tükrözi jobban, mint hogy Magyarország kiemelt vendégként kapott meghívást az eseményre, ahol standunk a külföldi kiállítók közül egyedülállóan, a legnagyobb kínai cégek (Great Wall, Lenovo, Acer, Konka stb.) társaságában, a központi csarnokban kapott helyet. A magyar részvételt és a kiemelkedô megjelenést az IHM biztosította, az ITDH, az NKTH, valamint az IVSZ mint társszervezôk közremûködésével. A standon Magyarország, illetve a magyar információtechnológiai eredmények bemutatása mellett hat informatikai vállalkozás (eGroup Rt., FreeSoft Rt., Kern CommSys Kft., L&Mark Kft., SZTAKI, Synergon Rt.) is helyet kapott, biztosítva számukra a közvetlen üzleti kapcsolatteremtés lehetôséget. A magyar jelenlét súlyát, illetve a jelen lévô cégek sikeres bemutatkozásának esélyét növelte az eseményre érkezô, Csepeli György miniszterhelyettes által vezetett delegáció és Kovács Zoltán IVSZ-elnök részvétele. A jelen lévô vállalkozások képviselôi és a delegáció többek között részt vettek a CHTF hivatalos megnyitóján, majd a magyar standot is meglátogatta a kiállítás díszvendége, Zengh miniszterelnök-helyettes. A megnyitót követô napon Shenzhen alpolgármestere látta vendégül ebédre a kormányzati delegációt és a magyar kiállítókat, délután a shenzheni Technológiai Központ megnyitóját, utána pedig fogadást tartottak. Itt kapott helyet a HTEC gondozásában lévô és ez alkalommal megnyitott magyar technológiai iroda is. A hivatalos programok keretében meglátogatták a shenzheni önkormányzat informatikai igazgatóságát, a legdinamikusabban fejlôdô IT-vállalkozásoknak otthont adó ipari parkot. A delegáció látogatást tett több kínai IT-vállalatnál, többek között a Magyarországon is jelen lévû ZTE és Huawei központjaiban is. A CHTF záró ünnepségén a kiállítás szervezôi a legszebb stand díjával jutalmazták a magyar kiállítói jelenlétet.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

2005. október 17–26. között a Huawei Technologies Co. Ltd. a magyar gazdaság és kormányzat távközlési és informatikai fejlesztésekben, valamint a pénzügyi döntéshozatalban részt vevô felsôvezetôi számára szervezett szakmai utat Kínába. A vendégek Pekingben Ázsia legnagyobb telekommunikációs kiállítását, az Asia Telecomot és a Huawei kutatási és fejlesztési központját tekintették meg, míg Shenzhenben, a Huawei központjában tett látogatás alkalmával többek között a logisztikai és oktatási központokat nézhették meg. A szakmai út Chengdu-an, Szecsuán tartomány fôvárosában ért véget egy e-közigazgatási referencialátogatással.

28

29

h e l y S y n

Különleges sportok nem mindennapi embereknek:

Synergon SPORT Extra

A Synergon és a SAO-Synergon 2005. október 1-jén immár harmadik éve tartotta éves ügyfélpartiját vidéki helyszínen, rendhagyó formában.

A sportok között szerepelt a baseball, az agyaggalamb-lövészet Igaly Diána sportlövô olimpiai bajnokunkkal, a golf cross, a quad és a darts. A családtagok és a kevésbé sportkedvelô résztvevôk a wellnessarokban frissülhettek fel, jóslatokat hallgathattak vagy akár kézmûves foglalkozásokon vehettek részt.

A résztvevôk – miután megtekintették az amerikai foci magyar csapatának bemutatóját, és meghallgatták Árpa Attila szakkommentárját – maguk is felölthették a játékosmezt, és megküzdhettek egymás és a profi csapat ellen.

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

A kiemelt partnerek és családtagjaik számára szórakoztató csapatvetélkedôt szerveztünk a Székesfehérvár mellett található Seregélyesen a Zichy-kastélyban. Az egész napos programon Magyarországon ismert, de kevéssé játszott sportágakat állítottunk a középpontba.

30

31

K o r t á r s

G a l é r i a

K o r t á r s

G a l é r i a

Kemenesi Zsuzsa álomvilága „…mintha verseken járnának” K. Zs.

Életébôl:

1992–1997: Pécs, JPTE Mûvészeti Kar, vizuális nevelés, diploma 1993–1999: Pécs, JPTE BTK, kommunikáció szak, diploma 1994–1995: London, angol nyelvtanfolyam 1996–1997: Dzsogdzsakarta (Indonézia), Média Kar, fotográfia szak 2000–2004: Budapest, PTE Mûszaki Egyetem, kommunikációs doktori program (szigorlat) A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Fôiskolai Kara Fotómûvészeti Tanszékének adjunktusa A Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének oktatója 2005: Magyar Fotómûvész Szövetség elnökségének tagja

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Számos hazai és nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás résztvevôje Indonéziától az USA-ig, Litvániától Franciaországig; rangos díjak és ösztöndíjak ismerték el eddigi munkásságát. Munkái magyar és külhoni közgyûjteményekben is megtalálhatók.

„Végül is a világ egyszerû dolgok bonyolult halmaza. Fölbontani a valóság szövetét, majd újraszôni, az arra hivatottak képessége. Kemenesi Zsuzsannáé is: avatott szemmel kiemel, megmutat, s ezzel új értelmet ad a látványnak. A mûvészet, írta Heidegger, nem ábrázol, hanem láthatóvá tesz. Milyen köznapi, amit most gyönyörködve nézünk meg újra és újra. Helyek, melyeket tán jól ismerünk. Tájak, ahol egyszer már jártunk. Helyzetek, melyeket naponta átélhetünk. Minden olyan ismerôs, és mégis más. Egyszerûbb. Átláthatóbb. Valóságosabb. Kemenesi mindennapos látványrészletekbôl építi föl varázslatos világát; aprólékos mûgonddal, mértéktartó egyszerûséggel, mesterien arányos, átgondolt szerkezetbe foglalva. Mûvekben tárgyiasult magánbeszéde Paracelsus szavait mormolja: »Nem Isten akarata, hogy amit az ember hasznára alkot, az rejtve maradjon elôle – és ha el is rejtett néhány dolgot, semmit sem hagyott külsô, jól látható, megkülönböztetô jel nélkül, pontosan úgy, ahogy az ember is megjelöli a helyet, ahol elásta a kincsét.«” Gera Mihály vezeti be ezekkel a szavakkal a fotográfus 2001-ben megjelent kis könyvecskéjét, szavai komoly vállalkozást ígérnek. Aki pedig belelapoz a kisformátumú könyvecskébe, netán Kemenesi Zsuzsanna fotográfiáit szemléli kiállításon, érti a leíró jellegû bemutatást, alighanem ráérez arra is, hogy a hangsúly a valóság szövetének újraszövésére esik, ez teszi kíváncsivá, ez hívja föl magára a figyelmét. Mármost azt nagyon is pontosan tudjuk, hogy a fotográfus nem is nagyon tehet mást, mint hogy a mindennapok látványrészleteihez fordul, még ha nem azzal a koncepciózussággal is, amellyel a képzômûvészet tette hajdanán, és amit – bizonyos értelemben – a fényképezés örökölt tôle (hát hogyne, ha egyszer kifejezetten a késztetésére jött létre!). Hiszen már a húszas évek végén leírták: „A festészet normái érvénytelenekké váltak a fényképészetben. Sôt e kérdéses normák már a képzômûvészetet sem szolgálják híven.” Vagyis: a képzômûvészeti kompozíció normái szerint „rendezett” valóságlátvány, egyáltalán: a megrendezett valóság kevésbé érdekli a fotográfiát; éppenséggel a beidegzôdött képi normatívák, ikonográfiák nyûgétôl akar szabadulni. Kemenesi Zsuzsanna – például – már-már mániákusan ragaszkodik ahhoz, hogy kompozíciói valóságkivágatok legyenek, nem pedig kollázsok, összefényképezések stb. Az ô világában érkezhet lovas a vár alá, szelheti a levegôt angyal, hajthat kerékpáros a sakktáblán, ám egyik sem megrendezett, egyik sem összeállított, mindenik a legalkalmasabb pillanat türelmes kivárásának eredménye. A kétpár evezôs úgy halad át a sötétségbôl (hídárnyék) a világosságba, hogy az éles határvonal

A kiállítás megnyitója 2006. január 11. 16 óra A kiállítás megtekinthetô 2006. január 12-tôl 2006. február 20-ig, hétköznapokon 9–16 óráig a Synergon irodaházában (Budapest – Újpest, Baross u. 91-95.) és a www.virtuartnet.hu virtuális galériában. További információ: tel.: 399-5635, e-mail: [email protected]

éppen félbe vágja a jármûvet – a még itt, de már ott dialektikájának megfelelôen. Akár az elmúlás (születés?) metaforájának tekinthetjük, hiszen jól tudjuk, a világ lényege jelképekben rejtôzködik, mi több, meglehet, „…hogy a világ története valójában csak néhány metafora története” – miként az argentin Borges gondolja. Vitathatatlan, hogy a fotográfiában kétféleképpen is metafora virul: egyfelôl a tér metaforája, amennyiben rákényszerül a két dimenzióra, másfelôl az idô metaforája, ami a fölvétel pillanatába sûríti össze a létezô idôket. Kemenesi Zsuzsanna fotói kapcsán mindkét metaforának hangsúlyos jelentôsége van, mivel a mûgonddal keresett téri helyzetek voltaképpen kivételes idômozzanatokhoz rendelôdnek: csak akkor és csak ott akadt beléjük, és kapta ôket lencsevégre. Nos, míg a mûvészetek többsége történés, addig a fotográfia alapvetôen megtörténés. (Itt a folyamat és a pillanat különbségérôl van szó.) Az ellentét akkor kezdett világossá válni, amikor a fényképezés önálló mûvészeti ággá alakult, és két lehetôséget látott maga elôtt: besorol a képzômûvészetek közé, miáltal valójában elveti az önállósulás lehetôségét, vagy a történés lehetôségei között kutatva az eljövendô (akkor még az!) film, a mozgás irányába mozdul. A mozgás/történés visszacsempészi a fotóba az idôt mint tartamot, elrugaszkodik a pillanatnyiság kényszerétôl. Ilyen kísérlet volt néhány évtizede az úgynevezett szekvencia, azaz két vagy több fénykép minimális „folyamatábrázolása”, amely lehetséges történésre utalt – jobbára a nézô kiegészítô készségének támogatásával. Minden történés térben és idôben megy végbe, következésképpen a történés a teret is megidézi. „Üvegházaiban”, ezekben a sajátos fénykép-kazettákban, Kemenesi Zsuzsanna szintén a mozgás, a változás lehetségességét (noha mindenképpen látszólagosan) kínálja – méghozzá nem is fotós trükk, hanem installációs trükk, vastag és nem sima fölületû üvegelôtét segítségével. A normális fölvétel az elmozduló nézôpont és az üvegtorzítás eredményeképpen újabb és újabb látvánnyal kecsegtet, más és más részletet mutat meg magából. A sugallat szerint életre kel a kép, noha természetesen tudjuk, hogy a kép nem lehet eleven – rendre más punktumot (Roland Barthes leleménye a szó), meghökkentô véletlent, meglepetést nyújt kapaszkodóként a mû megértéséhez. Mert dehogyis azt nézem, mit és hogyan fényképezett le a fotográfus; éppenséggel azt, ami attól távolabbra, idegenebb területre esik. Az egyszerûség kedvéért talán a poén szót lehetne rá alkalmazni. Az ugyanis nem kérdés, hogy a fekete-fehér kontraszt végleteiig kifeszített Kemenesi-fotók „szakmailag” rendben vannak, korrektek, hozzák a látványt (a stúdium meggyôzô), a kérdés a miértet firtatja: a mennyei lovas fogatot, a házfalon villódzó ufófényeket, a metafizikai mélységben gubbasztó macskát, az ellenfény térkorrekcióit, vagy éppen a kazetták rejtelmeit. Mindenesetre úgy nem érdemes a kérdést föltenni, vajon ez volna-e a valóság (mindennapi vagy másmilyen), mivel fényképezni mindössze azt lehet, ami van, a kép pedig – még a legszokványosabb esetekben is (igazolványkép, újságfotó, dokumentum stb.) – több annál; mondottuk, legalább két metaforával. Kemenesi Zsuzsanna mindezt pontosan tudja; fényképezôgépével viszont belelát mind a térbe, mind az idôbe; hadd mondjam így: a tér-idôbe.

1997-es indonéziai kiállításának katalógusában írja magáról: „INFRANÉZIA az én országom. Infranézia nem túl nagy, nem túl kicsi. Inkább nem túl kicsi. Azonban benne lakik minden, amit szeretek. Számos igazság létezik benne. Igazabbak és még igazabbak. Ez azonban korántsem olyan bonyolult. Akárcsak tanulási folyamat során a hosszú szavak. Hosszú szavak márpedig nincsenek. Csak olybá tûnhetnek. Titkuk, hogy képesek legyünk felosztani ôket felismerhetô egységekké. Igen, amennyiben átlátjuk, már gyakorlatilag meg is hódítottuk ôket. Többé nem tartunk a hosszú szavaktól, és nem vagyunk a bolondjai a rövideknek. Infranézia lakosai semmihez sem ragaszkodnak. S mivel semmiben sem hisznek ezen a világon, így nincsenek arra kényszerítve, hogy bármit megtagadjanak, amellett, hogy mindent lehetségesnek tartanak. Országuk minden varázsa abban rejlik, hogy az ember egymással ellentétes dolgokat akarhat, s nincs kötve, ha bírja szárnya, sem a valósághoz, sem a lehetségeshez. S így meg lehet olvasztani, mint az ércet, az összes szíveket. Infranézia lakosai ragaszkodnak a mindennapokhoz, a részletekhez, az élvezetekhez, a kicsinységekhez. Ritmikusan járnak-kelnek az utcán, mintha verseken járnának, amelyek elébük vannak szórva a járdára. Csillagos égbolt alatt élnek, melyet a júliusi ég terített ki számukra. Infranézia lakosai mindent tudnak, amit én csak szeretnék.”

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

„…föllelkesít, mint minden kaland.” Roland Barthes

Fábián László A mûtárgyakról a fotókat Kalmár Lajos készítette.

32

33

S z a b a d i d ô

Magyar amerikai foci Ha megkérdezünk futballszurkolókat minden idôk legjobbjai között tartott futballjátékosokról, bizonyára igen elôkelô helyen találkoznánk Puskás, Kubala és a többi magyar aranylábú nevével. Ami ennél sokkal meglepôbb, hogy az amerikai futball – e hazánkban alig ismert játék – halhatatlanjai között is ott találjuk honfitársainkat. Flag futball Annál is inkább, mert Magyarországon egyre nagyobb az érdeklôdés a sportág iránt, s a sportmûsorok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az amerikai focinak. Ezt segíti az is, hogy a játék kemény fizikai megpróbáltatásokat megkövetelô hivatalos verziója helyett egyre többen ismerkednek meg az ún. flag futball szabályaival, melynek lényege, hogy kemény ütközések, komolyabb fizikai igénybevétel és speciális felszerelés nélkül teszi játszhatóvá az amerikai futballt minden érdeklôdô számára. A flag futball az Egyesült Államokban is hatalmas népszerûségre tett szert a középiskolások és egyetemisták körében, hiszen csupán egyetlen labda és egy nagyobb füves terület szükségeltetik ahhoz, hogy sérülésveszély nélkül éljük át a játék igazi szépségeit. A flag futball nagy elônye, hogy szabályai csupán irányelvek, így minden esetben hozzáigazíthatók az aktuális játékban részt vevôk létszámához, korához, a pálya adottságaihoz. Akárcsak a hivatalos verziót, a flag futballt is két egyenlô létszámú csapat (egy csapat létszáma 3 és 7 fô között mozoghat) játssza egymás ellen, s a cél sem változott: több pontot szerezni, mint az ellenfél. A támadó csapatnak 4 próbálkozása van arra, hogy – a pálya méretétôl függôen – 15 vagy 20 métert haladjon az ellenfél gólterülete felé. Ezt a távolságot passzokkal vagy futó játékkal érhetik el a csapatok, míg a szerelés (azaz a támadás megállítása a védôk részérôl) a labdát birtokló támadójátékos testének egy védô általi két kézzel történô megérintésével (azaz nem ellökésével) történhet. Ez a fajta megoldás szükségtelenné teszi a súlyos és drága védôfelszerelések használatát, egyben lehetôséget teremt a kevésbé kisportolt lányok és fiúk számára is az amerikai futball kipróbálására.

a r c S y n

Andreidesz-Kovács Péter regionális gazdasági igazgató Andreidesz-Kovács Péter (35) 1991-ben szerzett diplomát a Külkereskedelmi Fôiskolán, majd 2004-ben pénzügyi, menedzsment, termelés- és minôségmenedzsment szakirányokon MBA-fokozatot ért el. A Synergon regionális gazdasági igazgatói posztját 2005 szeptembere óta tölti be, ezt megelôzôen másfél évig a DHL Express Magyarország pénzügyi igazgatója volt. Korábban a LKH Leoni Kft., illetve a Max Aicher Csoport gazdagsági igazgatói posztját töltötte be, azelôtt pedig az Optimum Media Direction Kft. pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 1997 és 1999 között a Siemens Treasury & Corporate Finance igazgatója volt. Angolul és németül tárgyalási szinten beszél.

Füzi Ákos Chief Architect Füzi Ákos (35) 1994-ben szerzett diplomát a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán mûszer és irányítástechnikai szakon, majd 1998-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1994-tôl 2004-ig a Richter Gedeon Rt. kötelékében dolgozott különbözô beosztásokban; 2001 és 2004 között Tokióban, a Medimpex Japán Rt. ügyvezetô igazgatójaként. 1999–2001 között a Richter Rt. felügyelôbizottságában volt dolgozói küldött. 2005 májusában csatlakozik a Synergonhoz mint Chief Architect. Angol nyelven tárgyalási szinten beszél.

Tôzsdézni az amerikai focival?

Bár napjaink sztárjai között nem találhatók magyarok, az NFL (National Football League) európai és ázsiai terjeszkedését figyelembe véve nem elképzelhetetlen, hogy honfitársaink hamarosan ismét meghódítják a világ legkeményebb ligáját. Az Egyesült Államok legnagyobb sporteseményeként számon tartott Super Bowlban egyébként nemcsak az NFL, hanem annak a rivális bajnokságában, AFL-ben játszó csapatok is részt vehetnek.

Nem is Amerika lenne, ha nem tulajdonítanának minden fontosabb eseménynek – így a Super Bowlnak is – különleges jelentôséget a tôzsdei teljesítmény elôrejelzése szempontjából. Az amerikai foci azonban korántsem szolgál a biztos elôrejelzés bázisául, sokkal inkább beszélhetünk egy érdekes vizsgálatról. A szezon közepén rendezett Super Bowl összecsapást eddig 75 alkalommal játszották le az 1933-as bevezetés óta, s az NFLcsapatok gyôzelme esetén az S&P 500 tôzsdeindex csaknem 80%os valószínûséggel emelkedett a gyôzelem évében, míg az AFL gyôzelme után a növekedés mindössze 50 százalékos valószínûséggel következett be. Ennek oka a szakértôk szerint az, hogy az NFL csapatai általában erôsebbek AFL-es vetélytársaiknál, így a sportban elôforduló szerencse- és egyéb faktorokat kiiktatva valószínûleg gyakrabban is nyernek. Az amerikai tôzsdeindex pedig hosszú távon általában – ha mérsékelten is, de emelkedik, legalábbis az elmúlt évtizedekben ez volt a jellemzô irány. Barát Szabolcs [email protected]

34

Dr. Pálfalvi Csaba projektmenedzsment igazgató Dr. Pálfalvi Csaba (43) a Varsói Katonai Mûszaki Akadémián 1986-ban diplomázott informatikai rendszerszervezôként, majd a vállalati szervezô szakközgazdászi diploma 1993-as megvédése után a Nemzetvédelmi Egyetemen oktat a vezetés- és szervezéselméleti szakcsoport vezetôjeként. Egyetemi doktori értekezésének témája a stratégiai menedzsment volt. MBA-diplomáját a BKÁE elsô telekommunikációs szakirányú képzésén szerezte. 1997-ben került az akkori Matáv vezérigazgatóságára mint mûködés- és szervezetfejlesztési szakértô, ahol a Business Process Management ágazat vezetô tanácsadójaként különbözô társasági és csoportszintû mûködési és szervezetfejlesztési projekteket vezetett. A Synergonhoz 2005 augusztusában csatlakozott, ezt megelôzô feladata Skopjéban a MakTel „Road to Success” komplex változásmenedzsment programjának szakmai irányítása volt. Angolul és lengyelül beszél.

35

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

M A G A S Y N 2 0 0 5 /TÉL

Minden idôk egyik legjobb irányítójaként tartják számon Joe Namath-ot, aki a New York Jets színeiben az elsô olyan játékos volt, aki egy szezonban 4000 yardnál többet passzolt. Larry Csonka a Miami Dolphins és a New York Giants kiemelkedô tudású futóblokkolója volt, aki az 1974-es Super Bowl legértékesebb játékosa lett, míg a legendás edzô-tulajdonos George Halas által vezetett Chicago Bears mind a mai napig rekordot jelentô 73–0-val ütötte ki a Washington Redskins gárdáját 1940-ben. A fenti sportemberekben nemcsak az amerikai foci iránti vonzalom a közös, hanem az is, hogy ereikben magyar vér csörgedezett.