Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK Elengedhetetlen a nemzeti agrárstratégia kialakítása Agrár-együttműködés Bajorországgal Kinek veszélyes a magyar hús? Csökkentett aszálykárítérítés, bezáró vágóhidak Tervezett exporttámogatások Tej-demonstráció a levegőben Azonosítás a termőföldtől az asztalig Távolmaradó vendégvadászok Zöld Hét Berlinben Földkoncentráció délkeleti szomszédunknál Első öko-kiállítás Romániában Megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap EURÓPA - TRENDEK Dublinban az irányítás: ír soros elnökség A franciák belehúznak! Rendelet született a génmódosított élelmiszerekről Van-e szükség GMO-ra? Dupla forrás uniós kutatásokra? Határok nélkül – Zoonózisok kutatása az Európai Unióban ÉLELMISZERBIZTONSÁG Biztonságpolitika a magyar élelmiszerpiacon Vegyünk hazait! Meddig ehető, ami ártalmas? TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK SAPARD egyszerűbb módon Hitelprogram a termelőknek Az EU-támogatások elnyeréséért Pályázni márpedig kell! Környezettudatos segíteni akarás A megfelelő ember kezébe CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT Nyílnak a „pénzvirágok” Az a bűvös 1000 milliárd Növényegészségügyi helyzetünk a csatlakozás előtt Növényorvosi vény – Magyarországon először Védjegyözön helyett A közterületek fáinak védelmében A magyar gyógynövénytermesztés helyzete az Unió kapujában Személyre szóló apróságok HÁZUNK TÁJA FVM porta 1.
FÓRUM A budavidéki őszibarack termőtáj védelmében A magyar borpiac helyzete francia szemmel a csatlakozás küszöbén SZOMSZÉDOLÁS Két jó barát, vagy versenytárs? INTERNETFIGYELŐ – HONLAPBÖNGÉSZŐ KÖZLEMÉNYEK A délkelet-ázsiai madárinfluenza vírusról A thaiföldi behozatalról A Kometa 99 Kft. exportjogának felfüggesztéséről A kistérségi vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásának támogatása KÖZLÖNY KÉPEK Modern technológia a természetgazdálkodásban Zakopane, a lengyel turizmus bölcsője Megyünk Brüsszelbe! Krakkó, a diákok városa SAPARD most… még elérhető!
2.
Borító 2. Belső színes Borító 4. Belső színes Borító 3.
Contents BROWSER NEWS, EVENTS The elaboration of the National Agricultural Strategy is essential Agricultural co-operation with Bavaria Is the Hungarian meat dangerous? Reduced compensation for drought affected areas, closed slaughterhouses Proposed export subsidies Milk-demonstration is in the air Identification from soil to table Absence of foreign hunters Green Week in Berlin Land-concentration at our south-eastern neighbour The first eco-exhibition in Romania The Month of Agricultural Books is opened EUROPE — TRENDS The management is in Dublin: Irish presidency French are moving forward New decree on GM food A few words on GMO Doubled funds for EU research? Without borders — research on zoonoses in the European Union FOOD SAFETY Food safety policy on the Hungarian food market Buy domestic food! How far is harmful food consumable? SUPPORTS, LOANS, APPLICATIONS SAPARD in a simpler way Credit program for producers How to get EU supports Nevertheless, application is of vital importance Assistance in an environmentally friendly way To the hands of the proper person BEFORE ACCESSION Money-“flowers” are blooming That magic 1000 billion Phytosanitary situation in Hungary before the accession Phytosanitary receipt — the first time in Hungary Instead of the fool of trademarks For the preservation of trees of pubic areas The situation of Hungarian herb production on the verge of the Union Personal bagatelles INDOORS MARD portal 3.
FORUM Few words for the protection of the peach orchards in the Buda region Situation of the Hungarian wine market — as a French sees it VISITING THE NEIGHHBURS Friends or rivals? INTERNET EXPLORER — HOMEPAGE BROWSER COMMUNICATION Development On the south-eastern Asian bird flu virus On the import from Thailand On the discontinuance of the export right of Kometa 99 Kft On the support of micro-regional rural development managers BULLETIN ILLUSTRATION Modern technology in nature management Zakopane, the birthplace of Polish tourism Let’s go to Brussels! Krakow, the town of students SAPARD...it is still available!
4.
(Cover 2) (Inner coloured) (Cover 4) ((Inner coloured) (Cover 3)
Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 9. évfolyam 1-2. szám A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közreműködésével és támogatásával havonta megjelenő kiadvány. Kiadja az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelős kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztőség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail:
[email protected] Főszerkesztő: Tamás Enikő Főszerkesztő helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztőségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztőbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194
AgraEconomy of the European Union Volume 2003/9., Issue 1-2. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail:
[email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikő Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükőné Őrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194 5.
MAZSOLÁZÓ Az a bűvös 1000 milliárd. 2004. az első olyan éve Magyarországnak, amikor a nemzeti agrárköltségvetés is része az Unió forrásainak, így a magyar államnak is számolnia kell az uniós pénzekkel. Magyarország – az Európai Unió nem kis meglepetésére – a vidékfejlesztésre szánt támogatásokon belül a közúthálózat fejlesztését részesíti előnybe. (Részletek a … oldalon.) Milyen a magyar borpiac helyzete francia szemmel? A magyar szőlőfajták biztosíthatják a borászat életképességét Magyarországon. A tokaji az egyetlen bor a világon, amely nemzeti himnuszban szerepel. 2007-től Magyarország lesz egyedül jogosult a tokaji név használatára, de ebben a kérdésben még Szlovákiával is meg kell egyezniük a magyaroknak. (Részletek a … oldalon.) A gyógy- és fűszernövény ágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, az általuk előállított, becsült termelési érték 12-15 milliárd forint. Magyarországon 330 gyógyhatású fajt tartanak számon, míg Európában 600 gyógy- és fűszernövény honos. A termelők, amennyiben a pihentetett területeken gyógynövényt termelnek, területalapú támogatáshoz juthatnak. (Bővebben a … oldalon.) Hogyan látja a jövőjét az egyik jól működő kistérségi megbízott? Az agrártárca azon van, hogy a kistérségi megbízottak hálózata fennmaradjon. (Részletek a … oldalon.) Az élelmiszerek nyomonkövethetősége, minőségtanúsítása és az eredetvédelem egyre fontosabb szerepet kap. Az eredetvédelem az előállítók érdeke, ámbár az igazi jogi védelem csak a termékek szabadalmaztatásával, mégpedig az egész Európai Unióra kiterjedő szabadalmaztatásával érhető el. Dr. Biacs Péterrel készített interjú a … oldalon. Az állatról emberre terjedő betegségekkel kapcsolatban már régóta folynak a kutatások, de még sok a fehér folt. Az Európai AVIFLU-programnak napjainkban különös aktualitása van. A Zoonózisokról bővebben a … oldalon olvashatnak. Milyen a magyar fűszerpaprika-ágazat jövőbeli kilátásai? Kell-e, tudnak-e termelőknek változtatniuk a a jelenlegi értékesítési gyakorlaton? Milyen irányba érdemes elmozdulni a fűszerpaprika védjegyprogramban? E kérdésekre is választ kapunk, ha elolvassuk a védjegyözön című cikket. Az élelmiszerüzletek forgalmának nagyobb részét ma hazai termékek teszik ki. Ezeknek aránya 80-90%, szemben a 10-20%-os arányt képviselő importtal. A csatlakozást követően egyre több import élelmiszer jelenik meg az üzletek polcain. A védjegyek megszerzésére az Agrár Marketing Centrumnál lehet jelentkezni. Védjegyekről is szól Kripner Vera érdekes írása a … oldalon. Az íreknek fontos a közös Alkotmány. 2004. január elsejével új elnöksége van az Európai Tanácsnak. A soros elnökséget június végéig Írország irányítja. A stabilitási paktum körül kialakult vitás helyzetről is olvashatnak a … oldalon. A szakmai alapokon nyugvó és a napi politikán túlmutató, azon felülemelkedő agrárstratégia nélkül a hazai élelmiszergazdaság hosszútávon nem lesz működőképes. Egy szakmai fórum tapasztalatáról bővebben a … oldalon. Két jó barát vagy versenytárs? A lengyel mezőgazdaság, csakúgy, mint a hazai, sok problémával küszködik. A lengyel agrárszektor modernizálása 10 évvel ezelőtt kezdődött el. Jól belehúztak a lengyelek a falusi turizmus fejlesztésébe is. Az élelmiszeriparban a külföldi tőke részaránya - jóval alacsonyabb, mint Magyarországon - 65%-os, jóval alacsonyabb, mint Magyarországon. Vannak a lengyelekkel közös érdekeink, így vetélytársak helyett, vállvetve lehetünk küzdőtársak az Európai Unióban. (Részletek a … oldalon.) Kistérségi mendzserekről, támogatásokról, Eu-s jogszabályokról is olvashatnak ebben a számban.
6.
HÍREK, ESEMÉNYEK
Elengedhetetlen a nemzeti agrárstratégia kialakítása Az EU csatlakozás időpontjának közeledtével egyre világosabbá válik, hogy a hazai agrár- és élelmiszeripari szektor nagy mértékű változás előtt áll. Az ágazat hosszú távú versenyképességének megőrzése érdekében elengedhetetlen egy olyan agrárstratégia kialakítása, amely biztosíthatja a hosszú távú agrár- és élelmiszeripari kibontakozást. Megfelelő stratégia és marketing nélkül termékeink kiszorulnak az uniós piacokról, és támogatásoktól is eleshetünk, hívta fel a figyelmet előadásában Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke a MÚOSZ Agrárpolitika Szakosztálya és a Bábolna Rt. közösen megtartott fórumán. A jelenlegi ágazati struktúra nem felel meg az uniós követelményeknek, jól átgondolt nemzeti agrárstratégia nélkül pedig a magyar mezőgazdaságnak csak segédbeszállítói szerep juthat az Unióban. Stratégiára azért is szükség van, mivel az EU az agrárszektornak csak bizonyos területeit szabályozza, az egyes tagországok több kérdésben döntési szabadsággal rendelkeznek. Az előadó hangsúlyozta a kreatív menedzsment fontosságát, amely versenyelőnyt jelenthet hazánk számára is az uniós piacon, ehhez legelőször is szemléletváltásra lenne szükség az agrárágazatban. Ehhez kapcsolódóan felmerült a jól képzett és az uniós kihívásokra felkészült agrárelit kialakításának kérdése, melyben a minőségi oktatásnak van meghatározó szerepe. Velez Zoltán véleménye szerint, a csatlakozás után az eddig elsősorban állami támogatásokra támaszkodó magyar agrárszabályozási rendszer tovább már nem tartható fenn, fel kell tehát készülnünk a támogatásoktól mentes piaci körülmények között is a versenyképességünk fokozására. Miben rejlenek stratégiai lehetőségeink? Európa egyik legjobb agro-ökopotenciáljával rendelkező országa Magyarország, és ennek a potenciálnak jelenleg 50%-át használja ki hazánk. Kiemelkedő fontosságú a rendelkezésre álló szántóterületek nagysága, melyek kiválóan alkalmasak gabonatermesztésre az elérhető nagy hozamok, a kiváló minőség és a viszonylag csekély ráfordításigény miatt. A megtermő gabona a malomipar ellátásán túl fontos takarmány-árualapot is ad, amely a hazai takarmányipar közreműködésével leginkább az abrakfogyasztó állattenyésztési ágazatban használható fel. Velez Zoltán kiemelte, az időszakos problémák kiküszöbölésével és megfelelő fejlesztések révén elérhető az EU technológiai színvonala, és akkor a gabonatermelés, az abrakfogyasztó ágazatok és az exportorientált feldolgozóipar együttműködése lehet a nemzeti agrárstratégia fő irányvonala. (Támogatástól mentes agrártermelés sehol a világon nem létezik, jelenleg. Mind az Európai Unió, - rejtett formában az Amerikai Egyesült Államok – és más országok is adnak támogatást. Az agroökológiai potenciál jobb kihasználása az ésszerűbb és intenzívebb gazdálkodást jelentik. Ugyanakkor a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hazai és EU törekvések nem feltétlenül a hozamok hajszolására, növelésére irányulnak, hanem sokkal inkább a fenntartható fejlődést célozzák meg. A Szerk.) Szóba került, hogy a gabonaszektor mellett más növénytermesztési ágazatok is rendelkeznek előnyös adottságokkal. Ilyenek többek között a kertészeti ágazatok, az ezekben rejlő lehetőségeket is ki kellene használni, mondta Bálint György a rendezvény tiszteletbeli elnöke. A fórumon felszólalók egybehangzó véleménye az volt, hogy a szakmai alapokon nyugvó és a napi politikán túlmutató nemzeti agrárstratégia nélkül a hazai élelmiszergazdaság működőképessége hosszútávon nem biztosítható. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az agrárpolitika is átálljon a hosszú távú stratégiai gondolkodásra. Papp Mónika
Agrár-együttműködés Bajorországgal A csatlakozás küszöbén az országok közötti konszenzust kereső törekvések felgyorsulnak. Ennek egyik jele, hogy a magyar agrárvezetés egyre-másra szorosabbra fűzi a kapcsolatokat olyan államokkal, amelyekkel közös érdekek mutatkoznak az agrár kérdésekben. Az elmúlt évben a francia és brandenburgi agrárkapcsolatok elmélyüléséről számoltunk be, míg 2004 januárjában a magyar – bajor kötelékek szilárdultak meg. 2004. január 10-én Németh Imre agrárminiszter és Josef 7.
Miller bajor tartományi agrárminiszter között jött létre megállapodás, amely fontos lépés volt a technológiai és a gazdasági partnerség bővítésében. Ismeretes, hogy a magyar agrártermékek mintegy 20%-át értékesítjük Németországban. Számszerűsítve 4,5 milliárd euró a német földre irányuló agrárkivitelünk, míg Németországból hazánkba 3,4 milliárd euró értékű agrártermék érkezik. A bajor tartomány területére 2002-ben 108 millió euróért cserébe exportáltunk, elsősorban húst, konzerveket, takarmányt és kukoricát. A bajor termelőktől összességében 31,9 millió euró került a magyar mérleg behozatali serpenyőjébe. A nyilatkozat aláírásával Magyarország és Bajorország agrárkapcsolatai minőségileg új szakaszba léptek – jelentette ki Németh Imre. Az agrártárca irányítója kifejtette, hogy az együttműködési szándéknyilatkozat segítségével megerősödhetnek a gazdasági kapcsolatok, a gyakornoki program, az agrárintézmények között növekedhet a szakértők cseréje, és közös projektek születhetnek. Josef Miller az együttműködés előnyét abban látja, hogy a két ország közös álláspont kialakításával formálhatja az Európai Unió közös agrárpolitikáját Brüsszelben. A május elsejei csatlakozás után Magyarország teljes jogú tagként adhat hangot az Unió agrárpolitikájával kapcsolatos véleményének, míg erre a Bajor Szabad Államnak nem lesz lehetősége. A tartományi bajor agrárminiszter kifejtette, hogy mindkét ország számára kívánatos lenne, ha hosszú távon kiszámítható kereteket biztosítana Brüsszel a mezőgazdaságnak. A hasonló gazdasági adottságok alapján Magyarország számára különösen fontos a támogatási eszközök megszervezésével és a kifizető helyek működésével kapcsolatos bajor tapasztalatok átvétele. Balogh Beáta (Forrás: FVM Sajtótájékoztató 2004. január 9.)
Magyar hústilalom az USA-ban 2004. január 13-án az amerikai mezőgazdasági minisztérium élelmiszerbiztonsági ellenőrző szolgálata (FSIS) levette Magyarországot azoknak az országoknak a listájáról, amelyek húsipari termékeket szállíthatnak az Egyesült Államokba. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az általuk végzett vizsgálat szerint az amerikai importengedéllyel rendelkező hazai vállalatok egy részénél hiányosságokat tapasztaltak az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások betartásában. Simonyi András magyar nagykövet hangsúlyozta, hogy az intézkedés átmeneti jellegű, a követelmények teljesítésével újra visszaszerezhetik az érintettek a jogosultságukat a húsipari termékek exportjára. (Különleges iróniája az amerikai intézkedésnek, hogy éppen egy olyan ország zár ki másokat az importból, ahol több élelmiszerbotrány is bekövetkezett, hogy csak egyet említsünk 2003 végén szivacsos agyvelőgyulladásban szenvedő szarvasmarhát regisztráltak.) Az érintett cégek közül a későbbiekben napvilágra került, hogy az élelmiszerbiztonsági hiányosságok miatt a Kométa 99 Kft. volt az export tilalom okozója. A cég tulajdonosa, Giacomo Pedranzini a napilapoknak úgy nyilatkozott, hogy a Somogy Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás január 30-án kiadott határozata, melyben visszavonta a cég exportendedélyét, a hatósági ellenőrzés pártatlanságának a következménye. A cég véleménye szerint a hatósági ellenőrzést végző bizottság tagjai konkurens cégeknél felelős tisztet betőltő szakemberek voltak. Az ügy rendkívül zavaros, hiszen az FVM tisztségviselői szerint a vizsgálat előtt felvett jegyzőkönyvben nincsen arra vonatkozó utalás, hogy a bizottság összetételét bármilyen kifogás illette volna meg a Kométa 99 Kft. részéről. Az ellenőrzést követő minisztériumi határozat azonban hirtelen mindenkiben diszkriminatív érzelmeket ébresztett. A sajtóban „áldozati bárányként” emlegetett, 100%-ban olasz tulajdonú Kométa 99 Kft. következő ügyes taktikai húzásként bevonta a médiát és a közvéleményt az ügybe. Így olyan gondolatok juthattak el a közvéleményhez, hogy az agrárvezetés szándékkosan az egyik legjobban működő „magyar” vágóhídat kívánja tönkre tenni. Az uniós csatlakozás közeledtével mindenkinek világosan kell látni: az Unió közös agrárpiacának szereplőire egységesen vonatkoznak szabályok. Ha bármelyik szereplő kockáztat, kardélen táncolva néz szembe a piaci lobbival, veszélybe sodorva ezzel az ágazatot. A történetből sok tanulság levonható. Elsődelegesen, bárkinek is állt érdekében átmenetileg felfüggeszteni az USA-ba irányuló 8.
magyar húsexportot, sikerült. Ha pedig azt kívánták elterjeszteni a világban, hogy problémák vannak a magyar húsiparban, az is sikerült. A magyar élelmiszer-feldolgozó iparnak nem szabad semmiféle sebezhető pontot hagyni, mert azzal az egész ágazatnak okoz súlyos károkat. Vagy mindez tudatosan és szándékosan irányult a magyar áruba vetett bizalom megingatására? A magyar-olasz-amerikai érdekek harcáról azonban hallgat a média, hiszen könnyebb a felszínen a problémát összekeveri a politikával és a teljes felelősséget az agrárveztésre – vezetőre – hárítani. S miközben Magyarországon folynak a csatározások, ki tudja honnan és mennyi szalámi érkezik az USA-ba, az igazi magyar szalámi helyett! -B. B.-
Csökkentett aszálykártérítés, bezáró vágóhidak Az FVM decemberi sajtótájékoztatóján Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár jelentette be a minisztérium 2003. évi aszály- és fagykárok pénzügyi rendezésére vonatkozó döntését, melyet a 125/2003 FVM rendelet tartalmaz. A 94 ezer termelő által benyújtott kárigény összesen 38,8 milliárd forintot tett ki. Miután mintegy 10 milliárd forint állt csupán rendelkezésre, a kifizetésre jogosult termelők arányos visszaosztás útján a megítélt támogatás 25,4%-t kaphatják. Kártérítés csak azoknak a termelőknek jár, akiknek a kára eléri vagy meghaladja a 30%-ot. 2003-ban az aszálykárok mértéke a szántók esetében volt a legnagyobb, 2,5 millió ha-t érintett, melyre 34 milliárd forint kárigényt nyújtottak be. A gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben, illetve a zöldségkultúrákban keletkezett aszály- és fagykár rendezésére mintegy 4,2 milliárd forintot igényeltek. Az erdőtelepítések és halastavak esetében 658 millió forint a kárigény. A kártérítésre szánt összegből eddig 3,8 milliárd forintot előlegként már kifizettek a károsultaknak. A kárigény végleges benyújtási határideje 2003. december 15. volt, aki ezt elmulasztotta, annak vissza kell majd térítenie az előleget. A sajtótájékoztató keretében került sor az állategészségügyre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó, november 5-én megjelent, uniós monitoring jelentés ismertetésére is. Az uniós követelményeknek megfelelni nem tudó hazai vágóhidakat 2004. január 31-ig véglegesen be kell zárni. Az előzetes vizsgálatok alapján 95 sertésvágóhidat, 5 baromfifeldolgozót és 7 tejüzemet zárnak be. Papp Mónika
Tervezett exporttámogatások A tervezett 2004-es költségvetés kereteinek terhére az agrártárca olyan intézkedéseket szándékozik bevezetetni, amelyek a vágósertés, vágómarha és a vágóbaromfi termékpályák egyensúlyának megőrzését célozzák meg. A csatlakozást megelőző időszakban az Uniónak és a csatlakozó államoknak egyértelmű törekvése, hogy csökkentsék árualapjaikat, viszonylagos hiányt teremtve ezzel a piacon. A vágósertés piaci egyensúlyának fenntartása érdekében az árualap 1300-1400 ezer darab vágósertésből származó termék exportját teszi szükségessé Magyarországon. Az élősertés lehetséges piaca Románia és Bosznia-Hercegovina. Piaci információk szerint 2004. év elején 195208 Ft/kg a határparitásos ár, melyhez 65 Ft/kg-os export-visszatérítést tervez adni a magyar agrártárca. Előhűtött, hasított félsertésre a felvásárlási ár, a hűlési veszteség és a költségek ismeretében 140 Ft/kg-os állami támogatás szükséges a termék biztonságos piaci elhelyezéséhez. Előzetes információk alapján az agrártárca a támogatási rendeletet –összefüggésben az élősertés export-visszatérítéssel-, a piaci kereslet alakulása függvényében fogja megjelentetni. A marhahús piacon elsősorban az Unióban problémát okoz a felesleg elvezetése. Komoly marhahús támogatásoknak köszönhetően a termelés meghaladja az Unió belső igényeit ezért csak nagyarányú exporttámogatással tudnak megszabadulni a feleslegtől. Ennek mértéke az EU-ban 200 Ft/kg élősúlyra átszámítva. A magyar szarvasmarha tenyésztők helyzetének figyelembevételével élő vágómarhára 2004. első 4 hónapjában 65 Ft/kg exporttámogatás bevezetése indokolt. A baromfitermékek helyzetét vizsgálva a kiindulási pontot az jelenti Magyarországnak, hogy WTOval kötött megállapodás értelmében csak a fagyasztott vágott egészcsirke kivitelére adható 9.
támogatás. Figyelembe véve a takarmány árakat, az energia költségeket és a januártól megemelkedett minimálbért, az FVM részéról minimum 120 Ft/kg exporttámogatással érhető el, hogy ne legyen veszteséges a fagyasztott vágott egészcsirke kivitel. Ha ezt további 20 Ft/kg támogatással egészíti ki a Baromfi Termék Tanács, akkor nyereségessé válhat a kivitel. -B. B.Forrás: FVM Sajtótájékoztató 2004. január 15.
Tej-demonstráció a levegőben A tejtermelők január 23-án, Kecskeméten tartottak nagygyűlést, ahol a piaci válsággal fenyegetett termelők határozatban fektették le elvárásaikat az FVM, a Tej Terméktanács, a tejfeldolgozók és az érdekképviseletek felé. Az ott megválasztott ügyvivő testületük február 5-én, Budapesten megtartott tanácskozásán, és az azt követő sajtótájékoztatón Mádl István, a testület elnöke bejelentette, hogy mivel a termelők a nyerstej jelenlegi felvásárlási árát semmiképp nem tudják elfogadni, február 16. és 28. között folyamatos demonstrációkat fognak szervezni, ha addig nem születik megegyezés. Az FVM-ből Benedek Fülöp közigazgatási államtitkárral folytattak eddig megbeszéléseket. Követeléseik között szerepel a tej intervenciós árának 72 Ft-ra emelése, az iskolatej akció támogatása, a tejporfelesleg felhasználása az állati takarmányozásban és a Parmalat kivásárlásának segítése a termelők részére. Május 1-e után biztosított EU-s tejfelvásárlási árakat követelnek, ami jelenleg 0,306 eurócent/liter. Az ágazat egyre növekvő válsághelyzetét jelzi, hogy a tavalyi évben 10%-kal csökkent a tehénállomány létszáma, és ebből több mint 6%-kal 2003 második félévében. Magyarországon az egy főre eső tejfogyasztás csak fele az uniós átlagnak (~150 liter/év). A termelők egyöntetű megítélése szerint a magyar tejágazat a jelenlegi feltételek mellett "nem sportszerű" versenyhelyzetbe került az Unióban. A demonstrációk félútpályás lezárásokat jelentenek, éjjel-nappal, az ország 19 megyéje közül 16ban. Szándéknyilatkozatok alapján feltehetően csatlakoznak a demonstrációhoz a baromfi- és sertéshízlalók is. -Sz. S.-
Azonosítás a termőföldtől az asztalig Az élelmiszerek nyomon követhetőségének és visszakereshetőségének biztosítása kötelező lesz 2005 januárjától. A termékek csomagolásán a jelölés bővülni fog, amellyel lehetővé válik az áru azonosítása az alapanyagtól a kereskedelemben kínált élelmiszerig. Az EAN-UCC nemzetközi azonosítási rendszer használatát veszi át hazánk is. Ezzel gyorsabbá válik az információ áramlása, valamint áttekinthetővé a termelés és a kereskedelem. K. V. (Forrás: A HÚS)
Távolmaradó vendégvadászok Egyre kevesebb külföldi vadász járja erdeinket, s noha az állatvédők a hírt elégedetten nyugtázzák, a hazai vadgazdálkodás emiatt komoly gondokkal küzd. A csatlakozás után a problémák még súlyosbodhatnak. A hazai vadgazdálkodási szabályok az uniósnál szigorúbbak. Az EU-tagállamok törvényei a nemzeti sajátosságokon alapulnak, nincs egységes szabályozás. Ami a csatlakozás után sokkal súlyosabban érinti az ágazatot, az eddig csak belföldön meglévő 25 százalékos áfa. A vadászat végterméke, a trófea, ugyanis exportként hagyja el az országot és így nulla kulcsos volt. A határok megszűntével ez is 25 százalékos áfával növelendő. Az árak emelésére a külföldi piac azonnal reagál és ennek következtében jó néhány vendégvadász valószínűleg más országot választ. Annak 10.
ellenére, hogy vadból túlkínálat van erdeinkben, a vadásztársaságok közül egyre több a veszteséges. (Vajon jól átgondolt volt-e az áfa emelése? A szerk.) Új Néplap 2004. jan. 10.
Zöld Hét Berlinben Az idén 69. alkalommal rendezték meg az agrárium egyik legrangosabb világeseményét, a berlini Zöld Hetet, a Grüne Wochét. A január 16-25. között zajlott nemzetközi élelmiszer-ipari, mezőgazdasági és kertészeti kiállításon Magyarország harminckettedszer vett részt. Németh Imre, az agrártárca vezetője a sajtóértekezleten a magyar-német jó gazdasági kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. A magyar kereskedelmi forgalom 50 százaléka irányul az Európai Unióba és ezen belül mintegy 40 százalék Németországba. A két ország közötti agrárkereskedelem volumene 2003ban meghaladta a 600 millió eurót, amelyből a magyar export 450 millió euró volt. A kiállítás ideje alatt Németh Imre több kétoldalú tárgyaláson is részt vett. Többek között megbeszélést folytatott Renate Künasttal, a német agrár, környezet- és fogyasztóvédelmi miniszterrel a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, és Willi Staechelével, a baden-württembergi mezőgazdasági miniszterrel, akivel elsősorban a gyakornokcsere-program tapasztalatairól tárgyalt. Érdekes aktualitása a rendezvénynek, hogy év elején a német kormány bejelentette: hajlandó szabad utat engedni a génkezelt élelmiszereknek. A hírre reagálva Németh Imre újságíróknak elmondta, bár érzékeljük a változásokat, Magyarország továbbra is szigorú feltételekhez köti a géntechnológiai termékek kísérleti alkalmazását, és a későbbiekben sem várható a génkezelt növények termesztésbe kerülése. -B. B.Forrás: FVM honlapja
Földkoncentráció délkeleti szomszédunknál A román mezőgazdasági miniszter egy speciális regionális programot indított, amelynek célja a földkoncentráció. A teljes mezőgazdasági területnek 47%-át nagyméretű gazdaságok alkotják. 11.467 gazdaság piaci vonatkozásban együttműködik. T. E. Forrás: AgraFood East-EUrope 2003/december 255. szám
Első öko-kiállítás Romániában Romániában a bio(öko) szemlélet elterjedése, a gazdálkodás beindulása a magyar Biokultúra Egyesület támogatásával a 90-es évek elejétől Erdélyben kezdődött el. Az egyesület támogatásával Kolozsváron, Csíkszeredán, Homoródszentmártonban, Kovásznán, Marosvásárhelyen, Nyárádremetén, Radnóton, Sepsiillyefalván, Szászrégenen, Székelyudvarhelyen jöttek létre biokultúra helyi csoportok. 1999-ben Kolozsváron megalakult BIOTERRA, a Romániai Biogazdálkodók Egyesülete. Szervezésükben beindult Romániában az ellenőrzött ökogazdálkodás. Az ellenőrzést a Biokultúra Egyesület felajánlásaként az első két évben - támogatás formájában - a magyar ellenőrző szervezet végezte. Romániában, 2002-ben mintegy 43.000 ha-on folyt ellenőrzött ökogazdálkodás. A tervek szerint 2007-re ezt 140.000 ha-ra kívánják növelni. Az első biotermék bemutató Budapesten volt tavaly év végén várakozáson felüli sikert hozott. A standokat meglátogatta a miniszterelnök, a mezőgazdasági miniszter és két államtitkára, a Képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának elnöke is. A látogatók száma naponta 700 körüli 11.
volt. (Csak irigykedhetünk, és reménykedhetünk, hogy egyszer a magyar állami szakmai vezetők is ilyen érdeklődést tanúsítanak a hazai ökogazdálkodás iránt.) Érdemes megismerni az első romániai bio(öko) kiállítás résztvevőit, akik nagyrészt az országos szervezet (FNAE) tagjai. Tejfeldolgozás: Nagyszebenből az Asi Nature Románia, tehén- és juhtejből készült sajtféleségekkel, túróval, Dornavatráról a Dorna Lactate s.a., Panaciból, a Camylact cég svájci (ementáli) sajttal, Muzsnáról Wilhelm Schuster egyéni termelő tehéntejjel, tejszínnel és sajtokkal szerepelt (termékeit oklevéllel ismerték el). Baromfi ágazat: Dragasaniból a Cornita cég biotojást hozott. (Romániában az egyetlen biotojástermelő cég) Bioméhészet: két cég, a marosvásárhelyi Apicola cég és Baicoiból a Tremont Dobre és Fiai családi vállalkozás figyelemre méltó méz termékskálával volt jelen. Szántóföldi és zöldségtermékeket négy vállalkozás mutatta be. (Auger Petru cég Stefan Cel Mareből, a Prod Bioagro cég Ciolănestiból Teleorman búza, kukorica, napraforgó, szója, Koustonca megyéből Stepa és az Agroturism Agigea cég búza, borsó, napraforgó, szója, kömény termékeket állítottak ki.) A tápanyagutánpótlás is kiemelt helyen szerepelt a kiállításon. A jászvárosi Institutul de Cercetári Biologice nitrogén és foszfor baktériumtrágyákat, a temesvári Panetone cég a Bionat márkanevű növénykivonatot állította ki. Figyelemre méltó, hogy három, az ökológiai kutatásokra szakosodott kutatóintézet is népszerűsítette magát. A szaporítóanyagokra, ökovetőmagokra, hibridekre, ökotechológiák kutatására specializálódott Fundulea-i Mezőgazdasági Kutató és Kísérleti Állomás, a csángóföldi Bákóból a zöldségtermesztési technológiákat és vetőmagokat kutató állomás, a Stutiunea de Cercetare si Dezvoltarte Legumivola és a természetes alapú élelmiszerek kutató intézete, az Institutul de Bioresurse Alimentare. A fenti felsorolást a magyar ökoszervezetek részéről történő esetleges kapcsolatfelvétel lehetősége érdekében is fontosnak tartottuk. Figyelemre méltó, hogy milyen erősen fejlődik Romániában az ökológiai kutatás. Emlékezetes volt, hogy amikor Sebők M. Péter szervezésében a Bioterra meghívására 1998-ban a Biokultúra Egyesület elnökségét meghívták a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemre, és előadásokat tartottak a magyarországi ökogazdálkodásról, a biotermékek feldolgozásáról, kereskedelmi helyzetéről, az egyetem tudós román tanárai nem csak hogy elutasították ezt a gazdálkodási formát, de meglehetősen ellenségesen is fogadták a hallottakat, illetve előadókat. (Üdítő kivétel volt Avram Fiţiu tanársegéd, aki azóta az egyik legismertebb ökológiai szakember és biozöldség-termelő.) Ma már, alig öt év elteltével, az akkori egyetemi tanárok közül többen az ökogazdálkodás elismert szakértőivé váltak. (Ilyen változást – ha ritkábban is – Magyarországon is megéltünk.) A dinamikusan fejlődő romániai ökoszemléletre jellemző, hogy a létrejött ökoszervezetek Toncea professzor vezetésével ökoföderációba tömörültek. (Sajnos Magyarországon ennek éppen az ellenkezője tapasztalható, az egykor erős Biokultúra Egyesület elvesztette egyedüli vezető szerepét, jelenleg mintegy 25 bioegyesület és 22 bioalapítvány tevékenykedik egymástól függetlenül. (Ennek nincs jó üzenete az Európai Unió kapujában! A szerk.) Úgy tűnik, a romániai bioszervezetek, -termelők tudatosan készülnek a várhatóan 2007-2008-ra tervezett uniós csatlakozásra. Már csak a saját agrárvezetésüket kell meggyőzni nekik is, hogy az Európai Unió az agrártermelésen belül elsősorban a fenntartható ökogazdálkodást fogja támogatni. Az első romániai ökokiállítás kapcsán is szomorúan állapította meg Boros Csaba elnök, hogy a magyar ökogazdák nem képviseltették magukat ezen a rangos seregszemlén. (Megint elment egy „gyorsvonat”.) Pedig Romániában, magyarországi segítséggel, Erdélyben fogant meg a bioszemlélet jó tíz évvel ezelőtt! Dr. Solti Gábor
12.
Megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap Idén immár 7. alkalommal rendezték meg a Magyar Mezőgazdasági Könyvhónapot, melyet február 2-án a Vajdahunyad várban tartott ünnepélyes fogadás keretében nyitottak meg. Lelkes Lajos (Mezőgazda Kiadó) bevezető szavai után Sebestyén Márta énekében gyönyörködhettünk. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megnyitó beszédében a Könyvhónap jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy a mezőgazdasági szakkönyveknek és szakfolyóiratoknak mindig is nagy jelentősége volt az agrárszakemberek információval való ellátásában, és ennek szerepe most az uniós csatlakozás kapcsán még nagyobb. A Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező Mezőgazdasági Könyvhónap egyedülálló eseménynek számít egész Európában. A megjelenő könyvek mennyisége mellett a miniszter kiemelte a kiadványok nemzetközi élvonalat elérő vagy azt meghaladó szakmai színvonalát is. Az elmúlt évek során közel 900 szakkönyv jelent meg az FVM támogatásával, melyre mintegy 100 millió forintot fordítottak. Ezt a hagyományt a jövőben is támogatni kívánja a minisztérium, mondta Németh Imre miniszter. A Könyvhónap megrendezésének célja a gazdálkodók és agrárszakemberek tájékoztatásán túl a szakirodalom és a mezőgazdasági szaknyelv megismertetése és elméylítése az olvasóközönséggel. A szakkönyv kiadók összehangolt munkájának eredményeképpen széleskörű könyvválaszték áll az olvasók rendelkezésére, a megjelenő művek kiegészítik egymást. Az idei kiadványok között szép számmal akadnak a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termeléssel foglalkozók mellett a környezet- és természetvédelem, tájtervezés, vidékfejlesztés kérdéseit tárgyaló munkák is. Az ezévi Könyvhónap kiemelt témája ugyanis a vidékfejlesztés, vidékpolitika, amely most különösen aktuális kérdés az Unióhoz való csatlakozás küszöbén. A rendezvény keretében került sor az Év Szerzője díj átadására is, amelyet Szendrő Péter Géptan című tankönyve nyert el. Ezt követően az egyes szakkönyvkiadók vezetői ismertették röviden tevékenységüket, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. Végül a rendezvényt az alföldi Duna borrégió bemutatkozása zárta. A Könyvhónap megnyitásának alkalmából a könyvhónapi szerzők dedikáltak a helyszínen. Tőzsér János és Bedő Sándor szerzőpáros a Történelmi állatfajtáink enciklopédiája (Mezőgazda Kiadó) című munkájukat, Székelyhídi Tamás az Alternatív vidéki vállalkozások szervezése (Szaktudás Kiadó) és Halmai Péter Az EU közös agrárpolitikája fogalomtár (Agroinform Kiadó) címmel megjelent munkáját dedikálta. Az ünnepélyes fogadás keretében hungarikum ételek és italok kóstolóján ismerkedhettünk a különböző tájak ízeivel. A fővárosi megnyitót követően három vidéki városban, Gyöngyösön, Keszthelyen és Jánoshalmán kerülnek bemutatásra a szakmai kiadványok. Ezzel párhuzamosan meghirdették az országos kirakatversenyt is, melyre két kategóriában ajánlottak fel díjakat, összesen 1 millió forint értékben. A Mezőgazdasági Könyvhónap február 26-án ér majd véget. P. M.
13.
EURÓPA – TRENDEK
Dublinban az írányítás: ír soros elnökség Pompás tűzijáték és koncertek Dublinban 2004. január elsejével új elnöksége van az Európai Unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak. A soros elnökség hat hónapos időszakát (2004. január – június) Írország irányítja, nem kis áldozatok árán. Az Irish Independent cikke szerint egy-egy tagállam elnökösködése a Tanácsban átlag több tíz milliónyi eurót emészt fel az állami költségvetésből. Ez alól Írország sem lesz kivétel. A több éves előkészületek mérlege szerint 90 millió eurót áldoznak az ír állampolgárok az uniós rendezvények megszervezésére, illetve a zökkenőmentes elnökség lebonyolítására. Bertine Ahern újdonsült elnök tervei szerint több napos, nagyszabású ünnepséggel fogják köszönteni a május elsején csatlakozó tagállamokat. Véleménye szerint az idei csatlakozás történelmi jelentősége, hogy a korábban vasfüggönnyel elválasztott államok ismét egyesülhetnek Európával. A kulturális szabadság nevében március elsejétől ír zenészek, táncosok és költők látogatnak el a tíz csatlakozó államba, ezzel is üdvözölve azt a 110 millió polgárt, aki május elsejétől egyben uniós állampolgár is lesz. Az íreknek fontos a közös Alkotmány A Tanács soros elnök-tagállama kulcsszerepet lát el: összehívja a Tanácsot, meghatározza a napirendre kerülő ügyeket, előkészíti a szavazást és nagy befolyása van a tárgyalásra kerülő ügyek eldöntésében. Ezen felül az Unió külpolitikai álláspontjának megjelenítője. A napirend összeállításában tükröződik Írország azon véleménye, hogy nem szabad „kihűlni” hagyni a közös alkotmány kérdését, ezért Bertine Ahern már januárban elkezdi a lengyelországi „puhító hadműveletet”, és talán már februárra össze is hívhatják az újabb EU-csúcsot. (Az előző olasz elnökség novemberi csúcstalálkozóján ugyanis a rendkívül makacs lengyel nézőpont miatt feneklett meg az új Alkotmány elfogadása.) A Nizzai szerződésben meghatározott szavazati arányok szerint Lengyelország és Spanyolország 27-27 szavazatot kapna, míg a két ország együttes lakosságával rendelkező Németország csak 29-cel rendelkezne. Ezt módosítaná az új Alkotmány egy másik szavazatsúlyozási rendszer bevezetésével. Az ír elnöknek nehéz dolga lesz, ha Leszek Miller lengyel miniszterelnököt kívánja meggyőzni. A lengyel államfő még decemberben úgy nyilatkozott a Financial Times brit napilapnak, hogy az ír elnökség alatt sem kíván engedni a „huszonhétből”. Különböző diplomáciai vélemények szerint a komoly ír erőfeszítések ellenére akár a 2005-ös luxemburgi elnökségre is eltolódhat az Unió új alkotmányának megszületése. Stabilitási paktum: ki viszi el a „balhét”? Az ír elnökségi időszak másik izgalmas feladatának mutatkozik a stabilitási paktum körül kirobbant botrány. Január 13-án az Európai Bizottság hivatalosan is nyilvánosságra hozta, hogy pert indít az Európai Bíróságon az Unió pénzügyminisztereinek tanácsával szemben (ECOFIN), amiért felfüggesztette a stabilitási paktum megsértése miatt indult eljárást. Az euró árfolyamát szabályozó stabilitási paktumban meghatározott költségvetési hiányt Németország és Franciaország lépte túl, mely államok ellen a pénzügyminiszterek tanácsa az Európai Bizottság javaslatára sem szabott meg szankciókat 2003. novemberében. Balogh Beáta
A franciák belehúznak! Claudine Haigneré, francia kutatási miniszter asszony már szeptember végén meghirdette a francia kormány jövő januártól életbe lépő, 2008-ig érvényes „biotechnológiai doktrínáját” (Le Figaro, szeptember 25.). Eszerint Franciaország, mely máris jelentős hátrányban van nemcsak az Amerikai 14.
Egyesült Államok — ahol csak a bostoni biopole nagyobb összeg felett rendelkezik, mint az egész francia biotechnológia —, hanem Németország és Nagy-Britannia mögött is, az évtized végére a térség legaktívabb országává kell hogy váljon ebben a tekintetben. 2001-ben egyébként 625 biotechnológiai vállalkozás működött Franciaországban, ebből 296 kifejezetten és közvetlenül termékfejlesztésre szakosodott. A francia kormány is előnyben kívánja részesíteni az ún. biopoliszok létrejöttét. Jelenleg az ilyen vállalkozások földrajzilag igen elszórtan helyezkednek el, —erre leginkább Párizs, Lyon és Toulouse térségében lehet a következő években számítani, elsősorban a jelenlegi nagy kutatási központok vonzáskörzetében. Ami nagyon fontos: a jelenleginél lényegesen nagyobb összegeket lehet a jövőben kifejezetten alapkutatásokra elnyerni, pályázatok útján. A kormány tisztában van azzal, hogy ha az egyébként nagyon nagy befektetéseket igénylő alapkutatásokat nem tudja támogatásokkal az országban tartani, a jó francia kezdeményezések külföldre mennek, és ezzel is nő az ország technológiai-gazdasági lemaradása. Ezt erősíti meg Haigneré miniszter-asszony és Gaymard miniszter közös sajtóközleménye, melyben hitet tesznek a francia költségvetési mezőgazdasági kutatás fenntartása, nemzetközi versenyképességének megőrzése mellett. Kifejtik ugyanakkor, hogy a technológiailag és gazdaságilag független európai mezőgazdaság egyik legfontosabb letéteményese — az állami kutatási hálózat mellett — a dinamikus magán kutatási infrastruktúra. Somogyi Norbert mezőgazdasági attasé, Párizs
Rendelet született a génmódosított élelmiszerekről A génmódosított élelmiszerekre és állati takarmányokra vonatkozó uniós rendeleteket, melyek a génmódosított alapanyagok és az ezekből előállított termékek nyomonkövethetőségét és jelzéssel való ellátását szabályozzák 2003. szeptember 22-én hozták meg. (1829/2003 és a 1830/2003 számú rendeletek). E rendelkezések alapján a 0,9% vagy ennél magasabb arányban génmódosított alapanyagot tartalmazó élelmiszereket jelöléssel kell ellátni. A gyártóknak a termékek piacra bocsátásakor a csomagoláson fel kell tüntetniük az élelmiszerek, valamint az állati takarmányok és takarmánykiegészítők génmódosított összetevőit. Ezen kívül azonosítás céljából kötelesek az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsátani az előállítás módját és normatíváit. Az Európai Bizottság feladata a speciális azonosítók kidolgozása és a génmódosított élelmiszerek jelölésekkel való ellátása. Ezzel a szabályozással véget ért a génmódosított termékekre vonatkozó négy éves moratórium. Most azonban felvetődik a kérdés, mely újabb vitához vezethet, írja a Les Échos magazin: Ha nemet mondunk a génmódosított termékekre, akkor hogyan térhetünk ki a konkurrencia elől? Ez a kérdés a spanyol génmódosított kukorica esetében is, amely közvetett úton a baromfiexportban is megjelenik, és már több cég számára jelent konkurrenciát. Spanyolországban egyébként már évek óta mintegy 20-25.000 hektáron termesztenek génmódosított kukoricát. A génmódosított növényeket anélkül termesztik, hogy ennek ökológiai hatásait tudományosan megvizsgálták volna, és a hagyományos kukoricafajták genetikai szennyeződésének lehetséges mértékét sem vizsgálják rendszeresen – állítja a Le Monde magazin 2003. 10. 22.-i számában. A Katalán Mezőgazdasági Intézet csak ebben az évben hozta meg a döntést egy olyan tanulmány elkészítéséről, amely a génmódosított növények és a hagyományos kultúrák közötti véletlenszerű kereszteződés elkerülését célozza. (A GMO még sok-sok meglepetést tartogat a fogyasztók, genetikusok, természetvédők számára. A szerk.) Fordította: P. M. Forrás: Revue de l’alimentation animale n˚ 571, 572
15.
Van-e szükség GMO-ra? A genetikailag módosított szervezetek ügyét a kezdetektől fogva komoly ellenérzések kísérik. Az ellenérzések eloszlatására számos vitafórum szerveződött; a jelek szerint azonban a mai napig meglehetősen nagy a tájékozatlanság a kérdésben. Mire jó a GMO? A génmódosítás során valamely szervezetbe – mesterséges úton – egy másik szervezetből származó idegen gént juttatunk. Ezt az idegen gént igényeink szerint célzottan választjuk annak megfelelően, hogy milyen új tulajdonsággal kívánjuk a célszervezetet felruházni. Alapszintű biológiai tudással a művelet nem tűnik nagyon kockázatosnak, hiszen a szóban forgó gének korábban is léteztek természetes körülmények között. A géntechnológusok nyilvánvaló körültekintése és a megfelelő társadalmi kontroll pedig elegendő biztosítékot nyújthat az esetleges veszélyek elhárítására. A génmódosítás célja sokféle lehet. A leggyakrabban hangoztatott érv az, hogy a génmódosított növények termesztésével hathatósan elősegíthetjük a világon még mindig tömeges éhezés leküzdését. E humanitárius megfontolásra nem mondhatunk nemet; s ha a GMO jelent is valamilyen (pl. környezeti) kockázatot, azt úgy tekinthetjük, mint éhező embertársaink jóllakatásának árát. Mi a helyzet a gyakorlatban? Az eddig kifejlesztett GMO-k általában nem ilyen célt szolgálnak. A legtöbb esetben a génmódosítás célja az, hogy a növény toleráns legyen valamely gyomirtó szerrel szemben. Tehát az adott kultúrát az adott gyomirtó szerrel kezelve csak a gyom pusztuljon el, a kultúrnövény ne. A génmódosítás ilyen alkalmazása nem eredményezi az éhezés felszámolását, csupán az agrotechnológiai módszerek változását. Kinek jó ez? Az a gazda, aki drága génmódosított vetőmagot használ, azért teszi ezt, hogy majd a gyomirtó szert is megvásárolja. Növekszik tehát a gyomirtó szerek eladhatósága. Nem meglepő ezért, hogy éppen azok a vegyipari-biotechnológiai konszernek jeleskednek leginkább a génkezelt vetőmagok kifejlesztésében, amelyek a gyomirtó szereket is gyártják. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokon a területeken, ahol GMO-t termesztenek, ténylegesen erősen növekszik a vegyszerhasználat. Ezzel együtt növekszik a gazdák, a környéken élők és a fogyasztók vegyszerterhelése. Ugyanakkor kevesebb a gyom, emiatt gyakorlatilag eltűnnek a gyommagvakkal táplálkozó madarak, és drasztikusan csökken a biodiverzitás. Lehet, hogy szükségünk van a GMOra – de milyen áron? Révész Márta Forrás: AGRA FOCUS 94. és EU Food Law adatok
Dupla forrás uniós kutatásokra? Az Európai Unióban — a Bizottság tervei szerint — a következő évtizedben 5 milliárd euróról 10 milliárd euróra növekedne a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzügyi keret. A tudomány ilyen mértékű előretörésének magyarázata nem morális, nem az emberiség felemelése, hanem gazdasági. A kutatások erőteljesebb finanszírozása megteremtené a biztos alapot az Unió és az Amerikai Egyesült Államok között zajló gazdasági versenyhez. A törekvést hátráltatja az a tény, hogy a soron következő költségvetési vitában a hat legnagyobb befizető állam a befizetés mértékét a GDP 1 százaléka alá kívánja leszorítani. Ez igencsak szűk költségvetést eredményezne, hiszen a tervezett 10 milliárd euró csak akkor gyűlhet össze, ha a tagok minimum a GDP 1,24 százalékát fizetik be a 2007-2013-as időszakban is. Nemcsak a kutatás-fejlesztés fellendülésének szabna gátat az új költségvetés, hanem a fenntartható fejlődés környezetvédelmi törekvéseinek is. Az EU-költségvetés befagyasztása ellen tüntetnek az Európai Parlament zöld képviselői is, akik szerint a 25 tagúvá bővülő Unió működése elképzelhetetlen a szűkös költségvetés tervezett keretein belül. Forrás: euro.hu -B. B.-
16.
Határok nélkül Zoonózisok kutatása az Európai Unióban Ugyanaz a vírus vagy baktérium a legkülönfélébb állatfajokban képes betegséget okozni, sőt az embert is megfertőzheti. Az ilyen betegségeket zoonózisoknak nevezzük. A fertőződéssel szemben igyekszünk minél tökéletesebb biztonsági intézkedéseket hozni. Ám manapság ezek a kórokozók a legbiztonságosabbnak vélt rendszereken is képesek keresztülhatolni, amit lássunk be, mi emberek is elősegítünk. „A gyors városiasodás; a lakossági mozgás; újabb mezőgazdasági területek nyerése miatt az eredeti vegetáció kiirtása; a hús, tej és más állati eredetű termékek kereskedelmének fokozódása, az autók sebességének és számának növekedése, valamint a turizmus erősödése mindmind hozzájárul az eddig földrajzilag behatárolható betegségek világméretű terjedéséhez”, összegezte a globalizáció egyfajta termékeinek, a járványoknak az okait Aristarchos Seimenis, a WHO (Világegészségügyi Szervezet) munkatársa. Az elmúlt évtized rettegett vírusos betegségei (pl. Ebola, SARS) vagy az újra meg újra felbukkanó baktériumok (pl. Brucella) és prionok (vCJD) okozta betegségek mind zoonózisok. Az ilyen betegségekkel szembeni védekezéshez, vagy a megelőzés módszereinek kidolgozásához idő- és pénzigényes kutatások kellenek. Az Európai Unió Kutatási Főigazgatósága nemzetközi programok keretében teszi lehetővé az állatról emberre terjedő betegségek vizsgálatát, amelyekről bővebben a www.cordis.lu/food/workprogramme.htm és a http://www.europa.eu.int/comm/dgs/research/index_en.html honlapokon olvashatunk. A határokon átívelő kutatómunkák során a szakemberek megoszthatják egymással tapasztalataikat, megismerhetik egymás módszereit. Az RTDinfo magazin 39. száma több ilyen kutatási programot is tárgyal, amelyeket az alábbiakban röviden bemutatok. Az Európai AVIFLU-program a madárinfluenza kórfejlődését, valamint a diagnosztizálásnak és a védekezésnek módjait vizsgálja. Egy országos szintű madár- és sertésinfluenza járványra való felkészülés programját, illetve a vakcinázási stratégiát dolgozzák ki a FLUPAN-projekten belül. 1996 óta dolgozik az Európai BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása) Kutatócsoport, amely évenként kiadott jelentésében összegzi a legfrissebb eredményeket az embert sújtó Creutzfeldt-Jakob, illetve a szarvasmarhát betegítő BSE-betegségek közötti lehetséges összefüggésekről. Mivel az utóbbi években drasztikus mértékben emelkedett a kergekórban szenvedő szarvasmarhák száma, az Európai Bizottság további kutatásokat sürget öt kulcsterületen: a TSE-betegség (átadható szivacsos agyvelőgyulladásos megbetegedés) klinikai és járványtani kutatása, a fertőző ágens és terjedésének vizsgálata, meghatározási és diagnosztikai módszerek kidolgozása, kockázatelemzés, ezeknek a betegségeknek a kezelése és megelőzése. Nem tudni, hol bukkan fel legközelebb ez a prionbetegség, ezért elkezdték vizsgálni azokat az állatfajokat is, amelyeknél még nem diagnosztizálták a fertőzést. A tógazdaságokban a halakat leginkább állati fehérjét tartalmazó takarmánnyal etetik, ami szintén tartalmazhatja a kórokozó prion fehérjéjét. A brucellózist okozó baktérium ugyancsak megfertőzheti az embert. A különösen Dél-Európában pusztító kórt az ember fertőzött tejtermékek fogyasztásával kaphatja meg, vagy ha valamilyen más módon kapcsolatba kerül a beteg állattal. Az észak-európai országokban azonban már hosszú és nehéz munkával sikerült mentesíteni az állatállományt. Francia és spanyol kutatási programok indultak, hogy kifejlesszék a betegség kimutatására szolgáló leghatékonyabb tesztet és a védelmet adó vakcinát. Lassan két évtizede folynak a kutatások olyan módszer kidolgozására, ami a fertőzést még korai szakaszában és a legegyszerűbben kimutatja. Glasgow-i kutatók figyelmesek lettek a vérben egy olyan fehérjére, amely jelenlétével a fertőzést bizonyítja. Így egy szimpla vérvétellel megtudhatjuk, hogy az állat megkapta-e a betegséget, és nem kell megvárnunk az első tüneteket. A zoonózisok megelőzése, illetve az ellenük való védekezés komoly változtatásokat tesz szükségessé az európai állattartásban, és az egészségügyi intézkedések szigorítása várható. Mindez pedig nemcsak gazdasági, hanem humán egészségügyi problémákat is felvet. Kripner Vera Forrás: RTDinfo 2003. 39. szám 17.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG
Biztonságpolitika a magyar élelmiszerpiacon Kevés olyan gazdasági ágazat létezik, melynél a csatlakozással járó változások olyan széles tömegeket érintenének, fogyasztókat és termelőket, mint az élelmiszerpiac. Ennek egyik központi, mindenkit érintő területéről, az élelmiszerbiztonság hazai helyzetéről, uniós jogharmonizációjáról, a várható változásokról és felkészültségünk állapotáról kérdeztük a terület legilletékesebb szakértőjét, Dr Biacs Pétert, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatóját. A kérdéseinkre adott konkrét tájékoztatáson túl, információt kaphattunk arról az élelmiszerbiztonsággal összefüggő szélesebbkörű szemléletbeli szempontrendszerről, elvi hozzáállásról is, melyek alapján a Hivatal a beavatkozási területeit kijelöli és a döntéseit meghozza. Ennek lényege, hogy világosan szét kell egymástól választani a piac felelősségét az élelmiszerminőségért, az állam felelősségét az élelmiszerekkel kapcsolatos biztonságpolitikáért, és a mindennapi fogyasztóvédelem hatóköreit. -Így pár hónappal az uniós csatlakozás előtt mi várható legmarkánsabb változásként az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság terén? Ma a piacon az élelmiszerminőség (vagy inkább megbízhatóság) egy értékfogalom, és mint ilyen, a piac megítélése alá esik. Nem zárhatók ki a kereskedelmi forgalomból a gyengébb minőségű árucikkek, ha arra kereslet van. Csupán csak arra lehet törekedni, hogy nem biztonságos élelmiszerek biztosan ne kerülhessenek forgalomba, mert károsanyag-tartalmuk miatt fogyasztásuk kockázatot jelent. Az árucikkeknek az egészségünkre vonatkozó biztonságossága szétválik a pénztárcánkra menő minőségétől. Idővel mindenképp a biztonságpolitika kerül előtérbe. -Mára a hazai élelmiszerbiztonsági jogszabályok az uniós szabályozással már teljes mértékben harmonikusnak tekinthetők-e? Három lépcsőfokot kell elkülönítenünk a jogi szabályozás eddigi és ez utáni folyamatában: az első maga a harmonizálás volt, vagyis az európai uniós jogszabályok átültetése a magyar jogrendszerbe. Ez sikerrel megtörtént, még az utólag Athénban feltárt elmaradásainkat is (például a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi rendelkezések terén) behoztuk az óta. A második lépcsőt a jelenlegi tennivalók, a belépés utáni szabályozásra való felkészülés jelenti: ekkortól ugyanis nálunk is érvénybe lépnek az egész Európai Unióra vonatkozó ún. uniós rendeletek, melyeket éppen mert a hazainál magasabb szintűek, nem kell beépíteni a nemzeti élelmiszertörvénybe. (Sőt, ha már eddig beépítették azokat, most ki kell venni.) Ilyen felsőbb szinten szabályozottak például az élelmiszer-higiéniával vagy az árujelölésekkel, az árucímkékkel kapcsolatos előírások. A direktívákat és dekrétumokat azonban továbbra is be kell építeni a nemzeti rendelkezésekbe, és még az egyszerű uniós ajánlásokat is érdemes figyelemmel kísérni és megszívlelni. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos jogszabály-alkotás nem fejeződhet be, ez egy folyamatos feladat. A harmadik lépcső épp ezt jelenti: a további uniós rendeletek megalkotásában most már tagságunk révén részt tudunk venni. Már a múlt évtől részt vehettek magyar megfigyelők az uniós élelmiszer rendeletek-tervezetek megvitatásában. -A termelői-kereskedelmi és a fogyasztói oldal vajon eléggé ismeri-e az élelmiszerforgalmazásban használatos tájékozódási, tájékoztatási lehetőségeket? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre a biztonságosság megítélésében, és az Élelmiszerbiztonsági Hivatal miképpen vesz részt ebben a munkában? Általában nem eléggé ismerik; a nagyközönség még csak most kezdi megtanulni, hogyan olvassa le az árucimkéken (label) található információkat. Pedig kellene, hogy a vásárlók elolvassák, mert 18.
uniós előírás, hogy ott fel kell tüntetni az árura, annak minőségére és használatára (fogyasztására) utaló minden lényeges adatot. Ez az áru igazoló-tájékoztató okmánya, és mert a címke felülete véges, újabban a vonalkódon keresztül igyekeznek tömörítetten még bővebb tájékoztatást nyújtani. Ez már bevett módszer az Unióban és itthon is történtek lépések ez irányban. Tehát a tájékoztatás elsődlegesen a gyártó és a kereskedő kötelessége, de feladata a vásárlónak is aktívan tájékozódni. Természetesen az élelmiszereket hatóságilag is meg kell vizsgálni, a vizsgálati kapacitás azonban véges. Míg 1990 előtt hozzávetőlegesen 5 ezer élelmiszerjellegű árucikk volt a magyar piacon, ma már 35-40 ezer a számuk (választékbővülés), ugyanakkor a korábbi 50 ezer hatósági vizsgálat helyett ma már csak évi 25 ezerre van lehetőség (kapacitáscsökkenés), és ez kevésnek bizonyul. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak a feladata összevetni a különböző hatósági vizsgálatok eredményeit egy tudományos-szakértői panel bevonásával (összesen 8-10 ilyen panel fog működni). -Az élelmiszerek nyomonkövethetőségével, a minőségtanúsítással és az eredetvédelemmel kapcsolatosan milyen feladatai vannak az Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak? Ezek közül igazán a nyomonkövethetőség tekinthető a Hivatal feladatának. A „talajtól az asztalig” szlogen fejezi ki, hogy a biztonságos élelmiszer előállítás érdekében a talaj mérgező nehézfém tartalmától és mikrobaszámától kezdve a megtermelt takarmány feletetéséig és a haszonállatok jóllétéig, valamint az élelmiszertermékek feldolgozásáig, majd kereskedelmi forgalomba való kerüléséig minden munkafázis paramétereit ismernünk kell, és be kell tartatnunk az előírásokat. Ezért is alakult meg tárcaközi szervezetként a Hivatal, mert népegészségügyi szempontoktól kezdve agrártechnológiai kérdésekig igen széles skálán kell szakszerű döntéseket hoznia. A minőségtanúsítás inkább a privát szféra területe, ma már Magyarországon is sok vállalat fektet rá hangsúlyt. A Hivatal az élelmiszerbiztonsági jellegű vizsgálatokkal foglalkozó laboratóriumokat notifikálni fogja. Az eredetvédelem hasonlóképpen az előállítók érdeke, bár azt meg kell jegyezni, hogy igazi jogi védelem csak a termékek szabadalmaztatásával, mégpedig az egész Európai Unióra kiterjedő szabadalmaztatásával érhető el. -Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan, vajon a nemzeti védjegyek valójában mennyire maradnak meg nemzetinek az Unión belül? Konkrétan, ha egy itthon forgalmazott francia gyártmányú sajtféleség megkaphatja a „kiváló magyar élelmiszer” jelölést, akkor a magyar szalámi is megkaphatja-e Franciaországban a kiváló minőséget jelző „Label Rouge”-t? Az Európai Unióban közös belső piacban gondolkodnak és a minőség megítélésben nem szeretik a nemzeti kitételeket. A kiváló áru kiváló kell, hogy legyen, akár magyar, akár francia. Ugyanezért a hungarikum sem biztos, hogy szerencsés jelölés az Unióban. Természetesen megpróbálható, és meg is kell próbálni a termékeinkkel külföldön is minél jobb minőségfokozati jelölést elérni, de inkább a táj-jelleget, a régiót jelölve (balatoni, kunsági, pannon, stb.). -Tudjuk, hogy biztonságos élelmiszer nem létezik biztonságos takarmány, a haszonállatok egészségügyi szempontból biztonságos takarmányozása nélkül. A takarmánybiztonság terén milyen alapvető lépések történnek? A biztonság tekintetében a takarmányokra is ugyanazok az alapelőírások érvényesek, mint az élelmiszerekre. A jó takarmányozási gyakorlat minőségi takarmányozást jelent. Készül egy Magyar Takarmánykönyv a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) mintájára, ahol kémiai, fizikai és mikrobiológiai szempontokból is körülhatároltak lesznek az egyes takarmányféleségek. Valamint külön szakértői gárda ("takarmánypanel") alakul a takarmánybiztonsági kérdések vizsgálatára.
19.
-Magyarország milyen mértékben felkészült a szigorúbb schengeni határellenőrzésre, az élelmiszerbehozatali, ill. ezzel összefüggésben a növényvédelmi és állategészségügyi előírások érvényesítésére? Ezeket a feladatokat milyen mértékig kell hazai forrásból megoldani, és mit finanszíroz az Unió? Három minden feltételt kielégítő határállomás már van: Záhonynál, Röszkénél és Letenyénél. Nagylakon átmeneti időre (míg Románia is EU-tag nem lesz) épül hasonló állomás. Összesen 10 ilyen határállomást kell létesítenünk a 4 ország felé közúton és vasúton, valamint a hajóforgalom részére Mohácson, ill. a repülőforgalom részére Ferihegyen. Az Unió az állategészségügyi állomások felépítését társfinanszírozásban ugyan segíti, a növényvédelmieket azonban nem. Székely Sándor
Vegyünk hazait! Szívünk joga, no meg a pénztárcánk vastagságától függ, mivel tápláljuk magunkat. Mi motivál bennünket, amikor „azt a bizonyosat” emeljük le a polcról, és nem a mellette lévő hasonló háromból választunk. Ha nem az ár szab gátat választásunknak, bizonyára a termék valamely egyedi tulajdonsága: íze, minősége, esetleg eltarthatósága, származása, netán a márkája, vagy megbízhatósága, sőt környezetbarát csomagolása miatt tesszük a kosarunkba. A csomagoláson információt találunk arról, ki, miből, hol, esetleg hogyan és miért készítette, és hogyan ajánlja a terméket. A fogyasztó mindebből már el tudja helyezni, az árat és az ízeket bekalkulálva, a termékeket egy képzeletbeli ranglistán. Tegyük fel, hogy „az a bizonyos” egy jó minőségű, magyar élelmiszert jelent. Nézzünk körül a boltokban, mit tapasztalunk. Egy 2002-2003-as felmérés szerint a hazai áruk keresettsége erősebb volt, mint az importcikkeké. Az élelmiszerüzletek forgalmának nagyobb részét honi termékek tették ki. Általában 80-90 százalék volt a hazai kínálat a 10-20 százalékos importtal szemben. Tehát van miből választanunk még. Viszont az uniós csatlakozás után várhatóan egyre több külföldi termék kerül a polcokra. Amennyiben még ekkor is kitartunk a hazai élelmiszer mellett, segítségünkre lesznek a jelölések, esetenként a védjegyek. A fogyasztóknak, de egyúttal a gyártóknak is, kedvez az európai uniós gyakorlatnak megfelelően hozott eredetvédelmi szabályozás (a témával kapcsolatban cikk jelent meg lapunk 2002. év 3. és 8/9. számában). Az eredetmegjelölésről és a földrajzi jelzés védelméről szóló 2081/92 Tanácsi rendeletet hazánk az 1997. évi XI. törvényben, valamint a 87/1998 kormányrendeletben szabályozta. Ezeknek értelmében használhatja valamely gyártó a földrajzi árujelzőket, azaz a védett eredetmegjelölést vagy a védett földrajzi jelzést. Az előbbi esetében a termék előállítása egy behatárolt földrajzi területen történik, és mindenképp összefügg a termék minősége és a földrajzi környezet. Az utóbbinál elég, ha a termék előállításának csak egy lépése történik a körülhatárolt földrajzi területen, és ennek tulajdonítható a termék minősége vagy más tulajdonsága. Ezek közül eddig csupán 11 magyar termék felelt meg az eredetvédelmi eljárásnak. A már említett Európai Tanácsi rendelet a különleges tulajdonság tanúsításáról is rendelkezik, nálunk ezt az 1/1998 FM rendelet szabályozza. Követelmény, hogy a termék különleges és hagyományos legyen. A garantáltan hagyományos és különleges élelmiszereket tanúsító védjegy elnyerésére is pályázatot írt ki az AMC. Tavaly szeptemberig nem akadt erre jelentkező. A HÍR (Hagyományok-Ízek-Régiók) Program keretében négy évvel ezelőtt az FVM és az AMC összegyűjtötte a jellegzetesen magyar élelmiszereket, növény- és állatfajtákat. A HÍR védjegyre az ilyen termékeket előállítók pályázhatnak. (2. táblázat)
20.
2
1
Dánia
2
3
Franciaország
41
Görögország
20
Hollandia
4
Írország
1
Luxemburg 11
Németország
4
Olaszország
4 (5)
1
4
48
3
1
(2)
1
4
6
3
18
1
1
1
24
10
22
1
(1)
1 (3) 4
2
132
4
83
2 1 1
Nagy-Britannia
12 (5)
Finnország
6
1 1
3 1
7 (1)
1
8
3
2
31 (1)
26
2
Portugália
12
14
25
Spanyolország
17
9 (1)
7
Svédország
1
(1)
Összesen db
1
Nem-élelmiszer és egyéb termék
Belgium
Egyéb italok
1
Sör
2
Kenyér, tészta, sütőipari és cukrászati termék
6
Gyümölcs, zöldség és gabona
Ausztria
Étkezési olajbogyó
Olaj- és zsírfélék / olívaolaj
Egyéb állati eredetű termék
Húsalapú termék
Friss hal, kagyló és a tenger gyümölcsei
EU tagállam
Sajt
Friss hús és belsőségek
Földrajzi árujelzőkkel és a garantáltan hagyományos és különleges (zárójelben) tanúsító védjeggyel rendelkező termékek száma az Európai Unióban
1
4
1
1 1
2
4 3
30
2
37
9
5
1
19
1 (1)
10
25
3
3
27 (1)
12
31
67 3
134 (1) 85
3 (1)
1
1
73 (3) 2 (1)
Az FVM az előbbi három jelölés mellett létrehozta a Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegyet is, aminek feltételeit ugyancsak az 1/1998. FM rendelet rögzíti. Ez az a védjegy, amit talán már a legjobban ismernek a fogyasztók és gyártók egyaránt. Jelenleg nyolcvanöt vállalat közel 350 terméke viseli a tanúsítványt. Az AMC-nél lehet jelentkezni ennek a védjegynek a megszerzésére is. Míg az első három védjeggyel ellátott élelmiszer „biztonságban” lesz az uniós csatlakozás után is a közös piacon, addig az utóbbi inkább a hazai piacon való megerősödést kívánja szolgálni. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz azonban szükségessé teszi, hogy a KMÉ is EU-konform legyen. Átdolgozás alatt van ennek a tanúsítványnak a feltételrendszere és jövőbeli neve (!). (1. táblázat) Tájékoztató információ néhány jelenleg érvényes jelölésről tanúsító védjegy elnevezése, tulajdonosa,
21.
fő cél
csak magyar áru
gyártók és termékek száma
kapható
éves használati díj
EUcsatlakozás
pályáztatója Szívbarát ESzCSM, Egészséges Magyarországért Egyesület 1996 Tanyasi Termék Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2002 Kiváló Magyar Élelmiszer FVM, AMC 1999 Magor 2003 Földrajzi árujelző FVM, MSZH Hagyományos különleges termékek FVM, AMC Környezetbarát termék KvVM, Környzetbarát Termék Közhasznú Társaság 1995 HÍR AMC 2000
egészséges táplálkozás
8 gyártó 23 termék
nem
Bács-Kiskun megyei speciális magyar élelmiszeripari és kézmûves termékek
egész országban
a termék éves nettó árbevételétől függően 200 000-800 000 Ft
nem
a program ki van dolgozva, a gyártók már jelentkeztek rá, de nem működik, nincs aki a gyakorlati részét felvállalja
változó, a termék előző évi nettó igen, árbevételének változni fog egy ezreléke
kiváló igen, de minőségű változni fog magyar termék
85 gyártó ~350 termék
egész országban
magyar termékek védelme eredetvédelem, földrajzi védelem
igen
~46 gyártó ~200 termék
Budapest és CBA
nincs
nem
igen
~12 termék
-
-
nem
igen
~1 termék, jelenleg elbírálás alatt
-
-
nem
környezeti szempontból kedvezőbb termékek és eljárások
nem
17 gyártó 270 termék
egész országban
változó, a termék tárgyévi nettó árbevételének két ezreléke
nem
hagyományos és tájjellegű élelmiszer
igen
300 termék
-
-
nem
hagyományos termékek piacra jutása
Integrálódásunk után nem változnak a jelenleg érvényes (kifejezetten nem a magyar termékeket védő) védjegyek, így ha a megvételre kerülő „bizonyosnál” fő szempont az egészségünk, továbbra is találkozhatunk a „Szívbarát” jelöléssel, vagy ha fontos számunkra a „Környezetbarát termék”, tanúsítványa továbbra is élni fog. Újabb védjegyekkel is fogunk találkozni: miután a minisztériumi engedélyezésén átment, és a megfelelő szabályozás is megszületett, az AMC által elindított egyfajta nemzeti ökovédjegy is remélhetőleg megjelenik majd a termékeken. Kripner Vera Forrás: Élelemiszermarketing Körkép 2003. 1. sz., www.hpo.hu, www.fvm.hu
Meddig ehető, ami ártalmas? (Az élelmiszertermelés és biominőség etikája)
A
z asztalon előttem fekszik két zsömle. Az egyiknek az alapanyaga biotermesztésű búzából készült liszt, a másiké nem. Kinézetük, ízük közel azonos, az áruk nem. Közel sem. Miközben eszem, azon morfondírozom, vajon miért van így? A közvetlen gazdasági okát persze tudom: a biotermékek előállítása élőmunka-igényesebb és/vagy költségigényesebb, az ökológiai gazdálkodás kisebb hozammal és kisebb haszonnal jár. A termelő számára ezt kompenzálni kell a magasabb árral, és ez rendben is van. És meg is veszem, mert egészségesebb. 22.
De mit is jelent az, hogy egészségesebb? Ezt is tudjuk: általában nem tartalmaz ártalmas tartósítószert, színezékeket, ízfokozót, állagjavítót és egyéb nem természetes adalékanyagokat. Jó esetben nem kényszerérlelt, nem fagyasztott, sózott és nem hosszú ideig, esetleg évekig tárolt. Genetikailag sem manipulált. A bioélelmiszerekhez felhasznált növényi alapanyagok létrehozásánál nem alkalmaznak szintetikus műtrágyákat, vegyszereket, talajfertőtlenítőket és gyomirtókat, az ökológiai állattartásban szintetikus tápokat, hozamfokozókat, hormonokat, antibiotikumokat. Sőt az állatok igényeit is figyelembe véve igyekeznek minél szabadabban, természetes módon felnevelni őket. Mi több, a termékek feldolgozása során is kerülik a nagyon mesterséges, túlzott roncsolással (pelyhesítéssel, habosítással, dúsítással, stb.) járó beavatkozásokat. Mindez jó: egészséges terméket eredményez. ordítsuk meg a képletet: akkor a fentiek azt jelentik, hogy a nem bioélelmiszerek egészségtelenebbek? Netán az imént felsorolt adalékok és procedúrák ártalmassá teszik azokat? Azt kell mondjuk, hogy igen, és nem csak a logika szabályai miatt. Kimutathatóan és mérhetően nagyobb az iparszerű technológiákkal tömegtermelésben előállított és az emberek többsége által fogyasztott mindennapi élelmiszerek egészségkárosító kockázata, mint a hagyományos módon létrehozott bioélelmiszereké. Tudományos intézetek és állami hivatalok foglalkoznak ezek kockázatelemzésével. Közléseik alapján tudomásul kell vennünk, hogy az ember, ha mindenevő is, nem jó neki bármi. Táplálkozási igénye évmilliók alatt alakult ki, ami károsodás nélkül nem változtatható az élelmiszer-előállítás technológiai változásainak tempójával. Akkor viszont miért termelünk ilyen élelmiszereket, vagy inkább miért így termeljük őket? Ugorjunk egyet és képzeljük el, ha mondjuk ugyanez történne az autógyártásban? Lennének olyan autók, amiket kipróbált és bevált, hibátlan alapanyagokból készítenek, előállításuknál maximális emberi odafigyeléssel minden munkafázisra ügyelnek, különböző teszthelyzetekben alaposan ellenőriznek; és lenne olyan tömegautó, aminél a lényeg, hogy valahogy menjen, a minőség nem fontos, néha egy csavar eltörik vagy kiesik, és ha épp annyira rossz helyről és rosszkor, hogy az halált okoz, az benne kell legyen a közlekedés kockázatában. (A példa nem is annyira életszerűtlen, ha a tizenöt évvel ezelőtti Daciákra gondolunk.) Vajon a megtermelt minőség hiánya meddig engedhető, hogy az ember életében kockázati tényezőként szerepeljen? És mikortól kell mondanunk, hogy ez nem éri meg, mert ez már nem közlekedni való autó, vagy nem igazán ennivaló élelmiszer? Én úgy gondolom, a normális étkezésnek nem volna szabad, hogy egészségkárosító kockázata legyen. Az evés alapvető életszükséglet, nem térhetünk ki előle, és minden embernek egyformán joga van az egészséges táplálékhoz. Nincs miért nem ilyet termelni! Mert ha ezt tesszük, ártunk, ha pont nem is magunknak, de valakiknek, aki azt megeszi mindenképpen. Egyfajta morálisan jogtalan haszonszerzés érdekében. Magas szintű minőségbeli értékhatárokat kell tehát szabni az élelmiszerpiacon és az élelmiszertermelésben, pontosan tudnunk kell, hogy amit megeszünk, az honnan származik és ki termelte, és annak a termékért felelősséget kell vállalnia. A biogazdálkodók és kistermelők ezt már ma is így teszik. zt is gondolom, hogy nem a biotermékek árával van baj, az normális. Ha ennyibe kerül az egészséges élelem előállítása, akkor ennyibe kerül és meg kell fizetni. Meg kellene fizetnie mindenkinek, és meg kellene becsülnie az egész társadalomnak. Nem kellene azonban megfizetni a potenciálisan egészségkárosító élelmiszerek előállítását, nem kellene támogatást nyújtani olyan technológiák alkalmazásához és fejlesztéséhez, amelyek alacsony minőségű tömegárú-termelést eredményeznek. Az egészség érték, és ezért értékén kell kezelni az ehhez hozzásegítő élelmiszertermelők munkáját. Az egészséges táplálkozás nem csak az egyéni fogyasztók hitszerű meggyőződésén, sem pedig civil zöld mozgalmak felvilágosító aktivitásán kell múljon, hanem a teljes társadalom - akár törvényben meghatározott, egészségügyi és agrárszakemberek véleményére alapozott - etikai meggyőződésén. Arról szóló meggyőződésén, hogy az emberek élete és egészsége fontosabb annál a technikai-kereskedelmi manipulációkkal felsokszorozott gazdasági haszonnál, ami a minőségében igénytelen élelmiszerek előállításából származik. Summa summarum, ne legyen megetethető velünk az, ami ránk nézve ártalmas. Székely Sándor
F
A
23.
TÁMOGATÁSOK, HITELEK, PÁLYÁZATOK
SAPARD egyszerűbb módon Könnyebb feltételekkel érhetők el a beruházási támogatások a SAPARD program keretében 2004ben. Az agrártárca vezetésének egyik legfontosabb célkitűzése az előcsatlakozási alap által nyújtott források maximális kihasználása. A szűkre szabott idő miatt új szervezeti és eljárásrendet vezettek be, amelyet a január 14-én kiírt SAPARD pályázatok már tartalmaznak. Egyszerűsödött a pályázatok elbírálása, így a pályázók maximum 60 napon belül már értesülhetnek az eredményről. Döntő változás a korábbi pályázatokhoz képest, hogy bővül a kedvezményezettek köre. Ezentúl TÉSZ-ek, BÉSZ-ek és termelői csoportok, valamint a 25%-nál nagyobb állami tulajdoni-hányadú társaságok is jogosultak a támogatásra. A kis és középvállalkozásokat az önrész feltétele szorította ki a kedvezményezeti körből. 2004-től ez a kikötés is módosul: a megkövetelt saját erő hitelből is biztosítható. Két új intézkedéssel bővült a megpályázható jogcímek köre: 1. Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme, 2. Az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. A vidéki térségek fejlesztése érdekében igényelhető támogatás például az utcák, közterületek felújítására, történelmi emlékek helyrehozatalára, vagy akár élő tájelemek (fasorok, tavak, patakok) revitalizálására. A vidék munkamegtartó képességének növelése céljából olyan tevékenységek is támogathatók SAPARD pénzekből, melyek nem kapcsolódnak szervesen a termeléshez, de alternatív jövedelmet biztosíthatnak. Ilyenek lehetnek például a tájspecifikus házi- és kézműipari termékek fejlesztése, a falusi turizmussal kapcsolatos szolgáltatások. SAPARD pénzekre, előcsatlakozási alap révén, 2004. május elsejéig lehet pályázni, ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja által meghirdetett pályázatok lépnek életbe. A pályázni kívánó gazdák figyelmét érdemes felhívni arra, hogy a SAPARD mintegy előfutára az AVOP-nak és már most nyomon kell követni az AVOP tervezetét, hiszen az ott meghirdetett jogcímek irányadók. Balogh Beáta
Hitelprogram a termelőknek Az agrártermelők felkészülését segítő kedvezményes hiteligényléseket 2004. február elsejétől lehet benyújtani a kereskedelmi bankoknál. A gazdák versenyképességének növelése céljából olyan hitelkonstrukciót dolgozott ki az agrárvezetés, amely a piac körülményeihez mérten a legoptimálisabb feltételeket nyújtja a hitelfelvevőknek. A rendelkezésre álló 100 milliárd forint kétféle forrásból biztosított: 50 milliárd a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) refinanszírozási forrásából és szintén 50 milliárd a kereskedelmi bankok saját forrásaiból. Kik vehetik fel a hitelt? A banki forrásból származó hiteleket minden jogosult igénybe veheti (mezőgazdasági termelők, beleértve az őstermelőket is, termelői szerveződések, valamint integrátorok), az MFB forrásaiból viszont csak a kis- és középvállalkozások (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók, termelői szerveződések, integrátorok) részesülhetnek hitelben. Miben különbözik a kétféle hitelkonstrukció? A kétféle hitelkonstrukciónál a hitelfelvételi kondíciók közel azonosak. A legfontosabb különbség, hogy az MFB által biztosított hitelkeretet 100%-os állami kezességvállalás mellett lehet megpályázni, azaz kizárólag a beruházás tárgyát terheli jelzálog és a hitelösszeg alsó határa 5 millió forint. Mindkét konstrukciónál a hitel célja beruházás, illetve 50%-ban forgóeszköz vásárlás is lehet. Igaz, hogy a kereskedelmi bankok csak 80%-os kamattámogatással kínálják a kölcsönöket, de a pénzt akár birtokösszevonásra, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló termőföld 24.
vásárlására, telephely-vásárlásra vagy korábbi hitelek és pénzügyi lízingek előtörlesztésére is fel lehet használni, 2 millió forintos minimum határtól. Milyen kedvezmények vehetők igénybe? A finanszírozási forrástól függően kamattámogatás, készfizető kezességvállalás és kezességvállalási díjtámogatás vehető igénybe. Hiteligénylés határideje? A kedvezményes közép- és hosszú lejáratú hitelszerződéseket legkésőbb 2004. április 30-ig meg kell kötniük a termelőknek a kereskedelmi bankokkal. A hitelkérelmeket a területileg illetékes földművelésügyi hivatal, vagy az FVM záradékolja. I. Hitelkonstrukció
Megnevezés Hitelcélok
II. Hitelkonstrukció
mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló
mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló
beruházások
beruházások
−
−
saját termelésű, valamint a termelői szerveződések,
saját termelésű, valamint a termelői szerveződések,
illetve integrátorok által a tagoktól és integrált
illetve integrátorok által a tagoktól és integrált
termelőktől felvásárolt, a Római Szerződés I. sz
termelőktől felvásárolt, a Római Szerződés I. sz
mellékletében f elsorolt termékek feldolgozását,
mellékletében f elsorolt termékek feldolgozását,
csomagolását szolgáló beruházások,
csomagolását szolgáló beruházások,
−
termőföld és telephelyvásárlás
−
öntözésfejlesztést szolgáló beruházás
felsorolt beruházásokhoz kapcsolódó, a
−
EU által előírt állatjóléti követelmények teljesítését
tevékenység folytatásához szükséges, tárgyi
szolgáló beruházások
eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás
−
−
öntözésfejlesztést szolgáló beruházás az előzőekben
meglévő állati termékfeldolgozó kapacitások a Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek esetében végzett élelmiszerhigiéniai előírások teljesítését célzó korszerűsítés
−
a tevékenység folytatásához szükséges tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás
− A hitelek felvételére jogosultak
korábban pénzügyi intézményektől felvett hitelek,
pénzügyi lízingek előtörlesztése A pénzügyi intézmények saját forrásai terhére folyósított hitelek: mezőgazdasági termelők (őstermelőket is beleértve), termelői szerveződések, integrátorok élelmiszeripar vállalkozások. MFB források terhére folyósított hitelek: kis- és középvállalkozások
A pénzügyi intézmények saját forrásai terhére folyósított hitelek: mezőgazdasági termelők (magán személyek és őstermelőket kivételével), termelői szerveződések, integrátorok élelmiszeripar vállalkozások. MFB források terhére folyósított hitelek: mikro-, kis- és középvállalkozások
A felvehető hitel
Igénylőnként az alsó határ 2 millió Ft, a felső határ 350
Igénylőnként az alsó határ 5 millió Ft, a felső határ 350
összege
millió Ft. Integrátorok és termelői szerveződések
millió Ft. Integrátorok és termelői szerveződések
A hitel futamideje
A kamat mértéke
esetében 750 millió Ft
esetében 750 millió Ft
forgóeszköz hitel esetében legalább 5 év, 1 év türelmi
forgóeszköz hitel esetében legalább 5 év, 1 év türelmi idő
idő mellett. Minden más esetben legalább 5, de
mellett. Minden más esetben legalább 5, de legfeljebb 10
legfeljebb 10 év, 1-2 év türelmi idő mellett
év, 1-2 év türelmi idő mellett
A pénzintézeti forrás
Az MFB forrás terhére
A pénzintézeti forrás
Az MFB forrás terhére
terhére folyósított hitelek
folyósított hitelek esetében:
terhére folyósított hitelek
folyósított hitelek esetében:
esetében: a
a kamatkiterhelés
esetében: a kamatkiterhelés a kamatkiterhelés
kamatkiterhelés
időpontjában érvényes
időpontjában érvényes
időpontjában érvényes
időpontjában érvényes
háromhavi EURIBOR + 4
három havi BUBOR + 0,3
három havi EURIBOR
háromhavi BUBOR + 2
százalékpont
százalékpont
+2,75 százalékpont
százalékpont A kamat-támogatás a kamatkiterhelés időpontjában érvényes 3 mértéke havi BUBOR alapján
A készfizető kezességvállaló
25.
a kamatkiterhelés időpontjában érvényes 3 nincs
havi BUBOR alapján
számított kamat 70%-nak
számított kamat 70%-nak
megfelelő összeg
megfelelő összeg
Hitelgarancia Rt, Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
nincs
Magyar Fejlesztési Bank Rt.
szervezet A kezességvállalás
legfeljebb 80%
100%
A tőkére és annak egy éves járulékaira vonatkoztatott
A tőkére és annak egy éves járulékaira vonatkoztatott
1,5%
egyszeri 2%
a kezességvállalási díj 50%-a
nincs
mértéke A kezességvállalási díj mértéke A kezességvállalási díjtámogatás mértéke A kedvezmények igénybevételének feltételei:
A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy az igénylő −
vállalkozását legalább a hitel futamideje alatt fenntartja,
−
beruházási célú felhasználás esetén a fejlesztés megvalósításához szükséges áfa nélküli költségek legalább 25%-ával rendelkezik, melyről a pénzintézet ad igazolást,
−
a megvalósult beruházást az üzembe helyezéstől számított legalább 5 évig rendeltetésének megfelelően üzemelteti és az üzembe helyezést követően legkésőbb 60 napon belül beszámol az FM hivatalok a megvalósításról és csatolja a rendeltetésszerű felhasználás igazolását is,
−
beruházási célú hitelfelhasználás esetén hozzájárul ahhoz, hogy a megvalósult fejlesztést a hitel lejáratáig biztosíték (jelzálog) terhelje,
−
a mezőgazdasági termékek feldolgozását és az állati termékfeldolgozó kapacitások élelmiszerhigiéniai előírásait segítő hitelek esetében megfelel az EGK-t létrehozó Római Szerződés I.sz.. mellékletében foglalt feltételeknek,
− −
a hitelkérelmét záradékolásra benyújtja, a hitel és kezességvállalási szerződéseket 2004. április 30.-ig megköti
Balogh Beáta
Az EU-támogatások elnyeréséért Négy hónapnál is kevesebb az idő az uniós csatlakozásunkig. A mezőgazdasági termelők érdeke, hogy tisztában legyenek azzal, hogyan, milyen feltételekkel juthatnak a különböző támogatásokhoz. Az Európai Unió által folyósítandó területalapú támogatás igényléséhez szükséges adatok beszerezhetők valamennyi önkormányzat hivatalos helyiségében a kifüggesztett átnézeti térképekről. Ezek a polgármesteri hivatalok ügyfélfogadási idejében tekinthetők meg. Például a Győr közigazgatási területét érintő öt térképszelvény a polgármesteri hivatal aulájában egyben tanulmányozható, ahol az agrárkamara tanácsadója áll az ügyfelek rendelkezésére kedden, szerdán, csütörtökön 9-16 óra között. Azokban a városokban, ahol területi falugazdász központ működik, a település térképeit ott helyezik el. Az ezekről leolvasható blokkazonosítókat a G015 nyomtatványon lehetett eljuttatni (MVH) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz – a 2004. évi támogatások igénybevételéhez - 2004. január 20-ig (1385 Budapest 62, Pf. 868). A térkép használatához valamint a G015 nyomtatvány kitöltéséhez a falugazdászok fogadóóráikon az agrárkamara tanácsadóival közösen adnak segítséget. Megkezdődött a korábban nem regisztrált földhasználók és állattartó gazdák EU-s ügyfél-regisztrációja. Az ehhez szükséges nyomtatványok (G100 és G015) beszerezhetők a falugazdászoknál ügyfélfogadásukon és a területi központokban. Célszerű, ha a földhasználók a regisztrációs adatokkal egy időben a földhasználati adatlapot (G015) is kitöltve juttatják el az MVH korábban megadott címére, minimum ajánlott küldeményként. A borítékra feltétlenül rá kell írni: „Ügyfél-regisztráció”. A korábban regisztrált termelők a napokban kapják meg postán az uniós regisztrációs számot, valamint a területalapú támogatás igényléséhez a G015 nyomtatványokat. A fentiekhez hasonlóan nekik is minél gyorsabban, legkésőbb január 20-ig lehetett a kitöltött adatlapokat az MVH-hoz, a jelzett címre postai küldeményként eljuttatni. Kisalföld, 2004. jan. 12.
Pályázni márpedig kell?! Világunk folyamatos átalakulása újabb és újabb kihívások elé állítja a kutatókat. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység egyre nagyobb hangsúlyt kap egyes 26.
országok, közösségek életében. Japán és az Amerikai Egyesült Államok halad az élen, átlagosan három százalékos GDP-ráfordítással a K+F ágazatban. Az Európai Unió bruttó hazai össztermékének csak közel két százalékát fordítja kutatásra. Magyarországon a kilencvenes évek közepén volt mélyponton az ágazat támogatása, azóta folyamatosan nő, de még így is csupán egy százalékos. A magyar kutatás-fejlesztési ágazatot értékelte dr. Imre József, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezető-helyettese a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének januári tanácskozásán. Az erőforrások átrendeződése, valamint a tudásvezérelt gazdaság és társadalom kialakítása több és hatékonyabb támogatást tesz szükségessé. Az Európai Unió célul tűzte ki 2010-re, hogy a világ egyik legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő régiója legyen, ennek elérése érdekében a GDP-ráfordítást minimum három százalékosra kívánja emelni a kutatás-fejlesztési ágazatban. E célból hozta létre 2000-ben az Európai Kutatási Térséget, és ezt szolgálja a jelenleg futó 6. K+F keretprogram is. A magyar Nemzeti Fejlesztési Tervet a kutatás-fejlesztési tevékenység SWOT-elemzésére alapozva készítették el, amelyből kiderült, hogy nagyon alacsony az ágazat támogatása, a kutatási eredmények hasznosításának mértéke, a kis- és középvállalatok részesedése, és hiányos az intézményrendszerünk. A kutatók számát tekintve ezer foglalkoztatottra Japánban kilenc, az USAban 7-8, az Európai Unióban 5 kutató jut, nálunk viszont csak 3-4. A helyzetet súlyosbítja, hogy elöregedés tapasztalható: kevesebben választják a tudós hivatást, mint ahányan nyugdíjba mennek, a középkorúak közül pedig sokan elhagyták a pályát. Regionális különbség jellemző a támogatások megszerzésében: Közép-Magyarország és Budapest kapja a K+F ráfordítás 70 százalékát, a többi régió a maradék harmincat. Az uniós csatlakozás, illetve a nemzetközi folyamatok viszont hazánkat is arra sarkallják, hogy nagyobb figyelmet fordítson a kutatás-fejlesztési tevékenységre. Az ágazat reformja irányítási, intézményi, szabályozási és pénzügyi szinten zajlik. Kialakították az intézményi hátteret, megfogalmazták az illetékes szervezetek feladatát, megszületett a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény, és megállapodás jött létre a költségvetési ráfordítás növeléséről. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap olyan kiszámítható és biztos forrás, amelynek gerincét a központi költségvetésből származó támogatás és a vállalkozóktól beszedett innovációs járulék képezi. Idén közel negyvenmilliárd forintot várnak az Alapba, amelynek majdnem teljes egészét nyílt pályázaton lehet megszerezni, de az Alapnak 25 százalékát kötelezően regionális innovációs célra kell elkölteni. A támogatás struktúrája túlságosan szórt, sok intézmény között oszlik el: pl. OTKA, MTA, NKFP (Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Pályázatok), KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap). 2004-ben az állami támogatás mértéke 25 milliárd Ft, egyéb befizetésekkel együtt ez várhatóan 35-36 milliárd Ft lesz. A tanácskozáson a hozzászólók nehezményezték az intézményi struktúra bonyolultságát; a pályázati kiírások, fordítások magyartalanságát és komplikáltságát, valamint a kifejezetten alacsony támogatási összegeket. K. V. Kutatási és fejlesztési pályázatokat találunk az alábbi honlapokon: ww.cordis.lu, www.nfh.hu, www.om.hu/kutatas
Környezettudatos segíteni-akarás Adva van egy alapítvány, amely egy össztársadalmi szempontból jó cél érdekében szeretne dolgozni. Jelen esetben egy magas természeti értéket képviselő területen hagyományos, ökológiai alapú terület-fenntartást szeretne végezni, hogy megőrizze annak a vidéknek a tájjellegi és agrokulturális sajátosságait. És van a képben két olyan cég is, amelyek a napi gazdasági feladataiknál messzebbre tekintve nyitottak a jó célokra, és hajlamosak azok megvalósulását szponzorálással segíteni. Vajon mi kell a találkozásukhoz? Ebben az írásban egy példán keresztül azt szeretnénk körüljárni, hogy milyennek kell lenni, mit kell tenni az adományozónak és az adományozottnak is ahhoz, hogy közcélok végül sikeresen megvalósuljanak? 27.
A Vértes hegységhez kapcsolódó Zámolyi-medencében a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány 1997 óta, egy kidolgozott program alapján folytat természetgazdálkodást. A program célja olyan, országos mintaként szolgáló gazdaság létrehozása, amely a védett gyepterületeket természetvédelmi szempontokat érvényesítve és egyben gazdaságosan kezeli, valamint a tradícionális magyar pusztai élet értékeit is megőrzi. Feladatuknak elsősorban a természetes élővilág (főként védett madarak) élőhelyének biztosítását tekintik, amely azonban legeltetés nélkül nem valósítható meg. Pályázaton nyert fedezettel egy mára már közel 400 egyedre szaporodott magyar szürkemarha gulyát telepítettek a területre, rackanyájjal kiegészítve. Az állatállomány és a terület nagysága a hagyományok őrzése mellett azonban szükségessé tett bizonyos mértékű gépesítést (kaszálás, bálázás, sőt az élőhelykialakítások céljából szükséges földmunkák elvégzésére is). Ehhez nyújtott a Közalapítványnak hathatós technikai és anyagi segítséget a bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., továbbá a Lengyeltóti székhelyű Ferro-Flex Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Egymásra találásuk történetében négy olyan megszívlelendő elem van, amely a későbbi hatékony együttműködésüket megalapozta: • Széleslátókörűség és tenniakarás az IKR és a Ferro-Flex részéről, a saját gazdasági tevékenységükön túlmutatóan. Vagyis ezek a cégek hajlamosak voltak leülni és meghallgatni olyan problémákat, melyek közvetlen feladataikon kívül estek. • Hiteles kommunikáció a Pro Vértes részéről, amelyben a világosan kidolgozott célokat és a megvalósítás lehetőségeit mások számára is mozgósító erővel tudta megjeleníteni. • Az eredmények láttatása. Igen lényeges, hogy ha valaki támogatást kap, annak ne csak a közvetlen felhasználásáról, hanem az ez által elért további eredményekről, a továbbfejlődésről is tájékoztassa szponzorát. A támogatás akkor jó, ha nem időlegesen egyenlíti ki a hiányt, hanem a továbblépést katalizálja. • A visszaszármazó haszon felismerése. Ilyenek a szponzoráló vállalat imázsának, helyi társadalmi súlyának és ismertségének növekedése, de még közvetlenebb haszonként jelentkezik, hogy az új társadalmi csatornákon mind újabb gazdasági kapcsolatok alakulhatnak ki. Az IKR például azóta jó néhány Nemzeti Parknak is el tudott adni erőgépeket. Ezek a cégek akkor segítettek a Közalapítványnak, amikor a siker még nem látszott biztosnak. Az IKR több millió forintot adott traktorvásárláshoz, a Ferro-Flex pedig féláron szállított rakodógépeket. Együttműködésük öt éve bizonyítja, hogy a támogatásuk jól töltötte be a továbblépést katalizáló szerepét. - Székely Sándor (Köszönjük Slánicz János az IKR üzletág-igazgatójának, Lipusz András a Ferro-Flex vezérigazgatójának és Viszló Levente kuratóriumi elnöknek szíves tájékoztatását.)
A megfelelő ember kezébe A Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1 városból és 22 községből áll (Abasár, Adács, Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Vámosgyörk, Vécs, Visonta, Visznek). Debrei Attila kistérségi menedzserként dolgozik itt, vele készítettem villáminterjút. (képünkön) - Az Ön működése alatt hány sikeres pályázat született a kistérségben? - Nehéz erre a kérdésre számszerű választ adni, hiszen számtalan esetben azzal segítünk a legtöbbet - mi, a kistérségben dolgozók -, hogy a megfelelő pályázati felhívást a megfelelő ember kezébe adjuk. Nagyon nehéz olyan pályázatokat találni, aminek eredményes megvalósulása esetén egy kistérség minden települése egyformán jól jár. De az elmúlt időszakban azért volt példa erre is. Az Európai Pályázat Előkészítő Alapra (PEA) beadott térségi kezdeményezéseket nem is említve. 28.
Egyesületekkel, önkormányzatokkal együttműködve számos fejlesztési ötlet került már kidolgozására. De a vállalkozóknak és a hozzánk forduló munkanélkülieknek is számtalan esetben tudtunk segítséget vagy használható ötleteket - vagy az ahhoz szükséges pályázati lehetőségeket adni. - Tudomása szerint hányan hagyták ott ezt a szép pályát bizonytalanság, anyagi ellehetetlenülés miatt? - Heves megyén belül három év alatt - kevés kivétellel - teljesen lecserélődött a térségi menedzseri gárda. Főleg a nagyobb városokat magukba foglaló kistérségek képesek 1-2 kistérségi alkalmazására. A velem együtt kiképezett 10 szakemberből mára csak 3-an maradtunk többékevésbé a területünkön. De országos viszonylatban talán még rosszabb a helyzet. - Mi a különbség Ön szerint a MEH alkalmazásában álló, garantált fizetésű, biztos egzisztenciájú, a tervezési-statisztikai kistérségekben működő kistérségi megbizottak és Önök között? - Alapvető különbség a két hálózat között, hogy a MEH-es menedzseri hálózat egy fölülről indult kezdeményezésre került kialakításra, még az előző kormányzat alatt. (Kormányváltás után szinte teljes mértékben lecserélődtek!) Ellentétben a vidékfejlesztési menedzserekkel, akiket az önkormányzatok maguk választották ki a jelentkezők közül. Alapvető különbség még, hogy a MEH-es megbízottak adott statisztikai kistérségekként, míg a vidékfejlesztő menedzserek önkéntes önkormányzati társulásokként dolgoznak. Távol áll tőlem, hogy kijelentsem, hogy mi jobbak vagyunk, a MEH-esek pedig kevésbé elhívatottak. Tény azonban, hogy az önkormányzatok által kiválasztott kistérségi menedzserek érzelmileg is kötődnek az adott térséghez, személyesen ismerik az embereket, van helyi kapcsolatrendszerük, helyismeretük is igen komoly, hiszen itt élnek. Úgy is mondhatnám, hogy ez az erős lokálpatriotizmus is pozitív irányba motiválja őket, bennünket, hiszen magunkért is dolgozunk. - Ön mihez kezdene, ha esetleg elveszítené az állását? - A vidékfejlesztési hálózatból eddig kikerült térségmenedzserekből lett falugazdász, agrárkamarai tanácsadó, adótanácsadó monitoring koordinátor, projektmenedzser, lovász, kismama, polgári szolgálatos, valamint szolgálati idejét töltő katona. Ha bármilyen okból kifolyólag állást kellene változtatnom, valószínűleg nem a közigazgatás irányában keresgélnék, hanem sokkal inkább a versenyszféra területén. - Köszönöm őszinte válaszait. Tamás Enikő
29.
CSATLAKOZÁSUNK ELŐTT
Nyílnak a „pénzvirágok” Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke 2004. január 14-én hivatalosan meghirdette az első uniós pályázatokat Budapesten. A gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) keretében, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 22 felhívásában, mintegy 40 milliárd forint pályázható meg. Az első körben meghirdetett pályázatok hangsúlyosan a beruházás-ösztönzésre, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítésére irányulnak. A Minisztérium február 16-tól fogadja a pályázatokat, melyekhez a részletes dokumentációs anyag január 31-től lesz elérhető a tárca honlapján. Magyari László, a GKM strukturális alapokért felelős címzetes államtitkára nyilatkozatában elmondta, hogy a gazdasági versenyképesség operatív program keretében 2004-2006 között 583 millió euró pályázható keret áll rendelkezésre. Ebből beruházás-ösztönzésre 140 millió euró, a kisés középvállalkozások fejlesztésére 170 millió euró, a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység erősítésére 136 millió euró, míg az információs társadalom és gazdaság fejlesztésére 137 millió euró pályázható meg. -B. B.Forrás: [origo]
Az a bűvös 1000 milliárd December közepén hivatalosan is aláírták azt a dokumentumot, amelynek értelmében az Unió büdzséjéből a Strukturális és Kohéziós Alap keretforrásai szétosztásra kerültek. Az uniós források felhasználását szabályozó közösségi támogatási keret jóváhagyását a 2003. évi EU-csúcsra időzítették. Ennek megfelelően 2004. az első olyan éve Magyarországnak, amikor nemcsak nemzeti költségvetésről kell beszélni, hanem a nemzeti költségvetés is része az Unió forrásainak és ennek megfelelően a magyar államnak is számolnia lehet uniós pénzekkel. A dokumentumot megvizsgálva az Unió kénytelen volt tudomásul venni, hogy Magyarország a vidékfejlesztésre szánt támogatásokon belül az infrastrukturális beruházások keretében a közúthálózat fejlesztését preferálja. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósításához a módosított költségvetési tervezet kb. 1000 milliárd forintot különített el a 2004-2006 közötti időszakra, ezen belül a különböző alapok elosztását a következő táblázat részletezi.
Kohéziós Alap Strukturális Alap Összesen
Uniós forrás 283 Mrd Ft 510 Mrd Ft 793 Mrd Ft
Hazai forrás 113 Mrd Ft 178 Mrd Ft 291 Mrd Ft
Mit jelentenek ezek az alapok nekünk magyaroknak? A Kohéziós Alapot a Maastrichti Szerződés hozta létre 1993-ban azzal a céllal, hogy a nemzeti költségvetéseket leginkább megterhelő környezetvédelmi és közlekedési fejlesztéseket finanszírozza, 50-50%-os arányban. Az előcsatlakozási alapok közül az ISPA programok jelentették a Kohéziós Alapokra való felkészülést. A 2004-2006 közötti időszakban a Kohéziós Alapból megvalósuló projektek tervezete az alábbiakat tartalmazza: Közlekedés területén: 1. M0 keleti szektor és a gödöllői átkötés megépítése 2. Szolnok-Lökösháza vasútvonal rehabilitációja 3. Ferihegyi légi radarrendszer fejlesztése
30.
Továbbá két projektet is tartalmaz a tervezet arra az esetre, ha nem ürül ki idő előtt a kassza: Budapest-Székesfehérvár vasútvonal rehabilitációja, illetve az M45-ös Makó-Szeged közötti szakasza. Környezetvédelem területén: 1. budapesti központi szennyvíztisztító 2. Dél-Buda szennyvíztisztítása 3. veszprémi szennyvíztisztító 4. zalaegerszegi szennyvíztisztító 5. alföldi ivóvíz arzénmentesítése 6. Üröm-Csókavár gázmassza kármentesítés 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladéklerakó 8. közép-dunántúli regionális hulladékgazdálkodási projekt A Strukturális Alapból megvalósítható projektek valamivel kisebbek, szorosan kapcsolódnak egyegy régióhoz. A létrehozásának célja is ehhez kötődik: az Unió határain belül az elmaradott térségek támogatása, a területi különbségek mérséklése. A támogatható tevékenységeket a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai tartalmazzák. (A cél nemes, mégis egy kissé kétkedőn kell fogadni, hiszen rengeteg víznek kell még lefolynia a Dunán, míg Körösnagyharsány lakosa éppen oly körülmények között fog élni, mint egy burgenlandi vagy lombardiai régióból származó lakos.) Az igaz, hogy a Strukturális Alapokból lehívható pénzügyi keret majdnem kétszerese a Kohéziós Alap nyújtotta lehetőségeknek, de egy fontos feltételt nyomatékosan kell hangsúlyozni: pályázat útján nyerhető el!!! A támogatások, következésképpen a rendelkezésre álló forrás csak akkor érkezhet Magyarországra, ha lesznek olyan önkormányzatok, non-profit szervezetek és vállalkozások amelyek rendelkeznek a pályázatok megnyeréséhez szükséges önrésszel és információval. A vidékfejlesztés területén tett erőfeszítésekre adható támogatások elsősorban három operatív programban (OP) koncentrálódnak: ezek a Regionális Fejlesztés OP, Agrár- és Vidékfejlesztés OP, Gazdasági Versenyképesség OP. A területfejlesztési támogatások keretében sor kerülhet új közutak, kerékpárutak megépítésére, egyes települések leromlott állapotú központjainak helyre állítására. A Regionális Fejlesztés OP összesen 29,2 milliárd forint támogatást biztosít a területfejlesztési programok megvalósulására a következő táblázat alapján. Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004 Hazai forrás Uniós forrás Összesen (milliárd (milliárd (milliárd Forint) Forint) Forint) Térségi infrastruktúra, turisztikai potenciál és települési környezet fejlesztése Régiók humánerőforrásának fejlesztése Technikai segítségnyújtás
Összesen
16,9
5,6
22,5
3,2
1,1
4,3
1,8 21,9
0,6 7,3
2,4 29,2
A központi források elosztásában 2004-től kezdve nagyobb szerepet kapnak a régiók. A Költségvetési Törvényben megnevezett jogcímeken adható támogatások szétosztása a Regionális Fejlesztési Tanácsok teljes, vagy részleges hatáskörébe kerül. A részlegesen átadott források mértékéről és felhasználásának módjáról a Kormány 2004. első félévében hozza meg a döntést. A 2004-es évben a tervezett anyagi keretek szerint 400 milliárd forint jutna agrárcélokra: 293 milliárd forint az agrártermelők versenyképességének javítására és 100 milliárd forint az 31.
intézményekre. Az említett források 40 százaléka uniós költségvetésből származik a közvetlen kifizetések révén. A Kormány által választott összevont területalapú kifizetési rendszerben mintegy 17 ezer forint jut hektáronként az uniós szabályok szerint megállapított termelőknek. Visszatekintve 2003-ra a magyar mezőgazdaságban kétszeres oka is volt az élethalálharcnak. Küzdöttek a termelők a fagy és aszály okozta károk túléléséért és egy időben a csatlakozás miatt rájuk nehezedő terhek miatt. Az elmúlt év értékelésében elmondható, hogy a gazdálkodók 120 milliárd forintot költöttek gépek és technológiai eszközök beszerzésére, emellett 50 milliárd forint értékű építkezés valósult meg a mezőgazdaságban és további 20 millió forint jutott ültetvénytelepítésre. Mint már oly sokszor, most is bebizonyította magyar gazdálkodó, hogy harcolni és túlélni képes. A 2004-ben agrárcélokra szánt 400 milliárd forint 58 milliárddal haladja meg a tavalyi forrásokat, amit remélhetőleg sikeresen fog majd hasznosítani a már regisztrált 234 ezer mezőgazdasági termelő. A fentiek alapján megnyugodhatunk: az új esztendőre az anyagi források „bőségesen biztosítottak”. (Most már csak azért kell imádkoznunk, hogy a mennyei Atyánk is fogadja kegyeibe kis országunkat és öntözze földjeinket lágy eső, mert éltető víz nélkül a legéletrevalóbb gazdaság is elveszti a legutolsó garasát.) A termékeny föld nem pótolható még azzal a 100 milliárd forintos kedvezményes hitellel sem, ami az új uniós rendre való áttérést hivatott segíteni 2004-ben. Balogh Beáta Forrás: Kormányszóvivői tájékoztató 2003. decemberében
Növényegészségügyi helyzetünk a csatlakozás előtt Magyarország növényvédelmi szabályozása korszerű és EU-konform, a csatlakozási előkészületek során született jogszabályok már teljesítik a még csak kialakítás alatt álló uniós követelmények alapelveit. Az Európai Unió átfogó növényvédelmi jogi szabályozása 2004-től várható. Célkitűzéseiben a fenntartható, környezetkímélő növényvédelemre irányul, csökkenteni kívánja a növényvédőszerek által okozott környezeti és egészségügyi kockázatokat, és javítani kíván a növényvédőszer forgalmazás és használat ellenőrzésén. Mindemellett fokozott hangsúlyt helyez a környezetkímélő termesztési technologiák (integrált, ökológiai növénytermesztés) elterjesztésére. A növény-egészségügy szempontjából az uniós szabályozásnak az egyik legfontosabb alapelve a káros organizmusok behurcolásának megakadályozása. Az Unión belüli forgalmazás biztonságát a növény-egészségügyi nyilvántartási rendszer, a növényútlevél és a védett zónák rendszere biztosítja. Ez a háromlépcsős rendszer a veszélyeztetett növényi termékek termelési, tárolási, szállítási körülményeinek ellenőrzésén túl lehetővé teszi a növényi termékek útjának pontos nyomonkövethetőségét, ezáltal biztosítva a károsítók terjedésének megakadályozását. Az ennek érdekében végzett hatósági intézkedések finanszírozására és az intézkedésekből eredő veszteségek megtérítésére a tagállamok támogatást kaphatnak az EU-tól. Az Európai Unió minden tagállamában egységes előírások vonatkoznak a növény-egészségügyi ellenőrzésekre, így a határellenőrzés EUelőírásainak átvétele és a megfelelő növény-egészségügyi ellenőrző rendszer kiépítése alapfeltétele a csatlakozásnak. Miután az egységes piac kialakulásával megszűnt az EU tagállamok között a határellenőrzés, a növény-egészségügyi határellenőrzések is csak a harmadik országból, azaz az Európai Unión kívülről jövő, illetve az oda irányuló szállítmányokra vonatkoznak. A vizsgálatköteles termékek köre is változik, a szabályozás elsősorban a szaporítóanyagok ellenőrzésére terjed ki. A csatlakozás után Magyarország, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia és Horvátország irányából az EU határállamává válik, a növény-egészségügyi határkirendeltségeink megerősítése, felszerelése tehát fontos feladat. E célra az FVM 3,3 milliárd forintos beruházás keretében (amelyből 270 millió forint PHARE támogatás) az EU jövőbeni külső határának 10 átkelőhelyén vette tervbe az EU-s elvárásoknak megfelelő, korszerű növény-egészségügyi ellenőrző bázisok kialakítását. Az itt belépő áruk közösségi termékekké válnak és az egész Unió területén további ellenőrzés nélkül szabadon szállíthatók. Ennek megfelelően négy közúti (Záhony, Röszke, Letenye, Nagylak), négy vasúti 32.
(Eperjeske, Kelebia, Gyékényes, Lökösháza), egy repülőtéri (Ferihegy) és egy folyami (Mohács) határátkelőhelyen létesül uniós növény-egészségügyi határkirendeltség. Ezek közül a röszkei, letenyei, záhonyi és ferihegyi kirendeltségeket már átadták. Meghatározó szerepe van a 300 milliós beruházással elkészült letenyei átkelőnek a horvát tranzit útvonal mellett, ahol főként a rijekai tengeri kikötőbe érkező és onnan közúton az EU területére irányított szállítmányok vizsgálata történik majd. Hasonlóképpen jelentős a ferihegyi kirendeltség, a várhatóan egyre növekvő arányú légi úton történő szállítások miatt. Csatlakozási felkészülésünk során az EU növény-egészségügyi joganyagát is teljesen átvettük. A növényútlevél rendszer már bevezetésre került a kártevők és betegségek behurcolásának megakadályozására. Emellett az eddig használatban lévő növény-egészségügyi bizonyítvány alkalmazása az EU-n kívüli országokkal szemben továbbra is fennáll. A növényútlevél segítségével nyomon követhető lesz a 37/2003 (IV.4.) FVM rendeletben meghatározott termékeknek az országon és az Unión belüli mozgása. A növényútlevél bizonyítja, hogy az adott termék növényegészségügyi ellenőrzésben részesült, az előírásoknak megfelel, előállítója, forgalmazója a hivatalos termelői nyilvántartásban szerepel. A szállítmányhoz csatolt dokumentum a növényi termékek nyomon követhetősége érdekében minden olyan információt tartalmaz, amelyek segítségével azok később is beazonosíthatóak a termelőtől a fogyasztókig. A növény-egészségügy központi felügyeletét a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat látja el, a háromlépcsős rendszer helyi működtetéséért a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatot a felelősek. Papp Mónika
Növényorvosi vény - Magyarországon először A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) által rendezett Növényvédelmi Klub legutóbbi ülésén a növényvédelmi – növényorvosi vény bevezetése került megvitatásra. Az FVM kultúrtermében tartott rendezvényen Kajati István, az NMNK elnökségi tagja előadásában ismertette a vény bevezetésének előzményeit és alkalmazására vonatkozó előírásokat. A növényvédelmi – növényorvosi vény az I.-II. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek vásárlására jogosít. A világon egyedülálló vény magyarországi bevezetésének célja az egységes bizonylati rendszer megteremtése és ennek nyomán a növényvédőszerek szakszerű forgalmának és felhasználásának áttekinthetővé tétele. A növényorvosi vényt csak az NMNK arra jogosult tagja használhatja és adhatja ki annak a mezőgazdasági termelőnek nevére és címére, aki az I.-II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer felhasználáshoz a szolgáltatást megrendelte és arra szerződést kötött. A vényt az erre vonatkozó rendeleteknek megfelelően kell kiállítani, úgy, hogy az mindig megfeleljen a felírt növényvédőszer engedély okiratában előírtaknak. A vényen felírt vagy helyettesítésként megjelölt növényvédő szer csak a vonatkozó törvényekben és rendelkezésekben előírt engedéllyel rendelkező kereskedelmi forgalmazónál váltható ki, akinek kötelessége tájékoztatni a megrendelőt a szer felhasználását illetően. A vény csak a kiállító körbélyegzőjének olvasható és azonosítható lenyomatával érvényes, a kiállítás dátumától számított 30 napig. Használatát a kamara illetékes területi szervezete, a mezőgazdasági termelőnél és a kereskedelmi forgalmazónál történő nyilvántartását pedig a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei ellenőrzik. A vény „szigorú számadású nyomtatvány””, amelynek első példánya a mezőgazdasági termelőé, második példánya a kereskedelmi forgalmazóé, a harmadik, tömbben maradó példánya pedig a kiállítóé. A vény valamennyi példányát öt évig meg kell őrizni. Halmágyi Tibor főigazgató (FVM Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat) hozzászólásában még azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a hatóság egyetért a kamara döntésével a vény bevezetéséről, miután szükség van a többféle, jelenleg használatban lévő növényvédőszer vásárlásra jogosító bizonylat egységesítésére. A bevezető előadást követő vita során több kérdés merült fel a vény hatóságilag kötelező jellegét, a vele való visszaélés esetleges lehetőségét illetően, illetve a kitöltéssel kapcsolatos formalitásokra vonatkozóan. Többen megkérdőjelezték a növényorvosi vény időszerűségét is tekintettel a májusi 33.
csatlakozásra, miután az Unióban ilyen vény jelenleg nincs használatban. Abban azonban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy mind a természeti környezet, mind pedig az egészségünk védelme érdekében a növényvédőszer felhasználás területén szigorú szabályozásra és ellenőrzésre van szükség. A Nagy Bálint által egykor létrehozott egyedülálló, és az egész világon elismert magyar növényvédelmi rendszert újra meg kell szilárdítani, mind etikai, mind szakmai szempontból, mind pedig a szabályozás tekintetében. A hozzászólók közül többen hangsúlyozták, hogy elsősorban a termelők érdekeit kellene szem előtt tartani a növényvédelmi szabályozás során. Kiemelték a növényvédő szakmérnökök felelősségét is, a szaktanácsadást illetően. Az előírt növényvédelmi technológia esetében a döntést ugyanis ők hozzák meg, míg a számlát a termelő fizeti. Papp Mónika
Védjegyözön helyett Az elmúlt hónapokban több lapban is olvashattunk arról, hogy a magyar fűszerpaprika-ágazat jövőbeli kilátásai meglehetősen borúsak, hiszen a valamikori világhírnév ma már csak távoli emlék, a spanyol, dél-afrikai – és még sorolhatnánk – konkurencia pedig sokkal jobb pozíciókat szerzett magának a világpiacon, mint mi, magyarok. Olvashattunk arról is, hogy ma Magyarországon sokan újabb és újabb védjegyek kialakításán fáradoznak azt remélve, hogy így egyes termékek vagy termékcsoportok piaci előnyhöz juthatnak más termékekhez, termékcsoportokhoz képest. A védjegyözön úgy tűnik, nem kerüli el a fűszerpaprikát sem, hiszen legutoljára éppen a MALÉV fedélzeti magazinjában, a HORIZON-ban1 találkozhattunk az Országos Fűszerpaprika Terméktanács által a magyar fűszerpaprika minőségének növelése érdekében elindított új védjeggyel. A szándékot örvendetesnek tartom, de pontosan a spanyol és a kevésbé ismert franciaországi baszk tapasztalatok alapján úgy látom, egy újabb hazai védjegyprogram nem a legmegfelelőbb eszköz a magyar paprika piaci pozícióinak javításához. Nagyon kevés nemzeti védjegy jut el ugyanis olyan „magasságokba”, mint a francia „Label Rouge”, aminek használatára már egy bizonyos skót lazac is jogosult, jelezve a védjegy nemzetközi tekintélyét és elismertségét. Egy-egy újabb hazai védjegy vélhető tartalmát tekintve lényegében semmiben sem fog különbözni például a „kiváló magyar élelmiszer” védjegytől, ami elviekben bárki számára hozzáférhető, aki megfelel egy adott követelményrendszernek. Ezért vonható kétségbe az új védjegy piaci eredményessége, mert csupán konkurenciát teremt egy már bevezetett védjegynek és megzavarhatja a fogyasztót. Sokkal célravezetőbb megoldásnak tűnik, ha olyan védjegy bevezetését tűzzük ki célul, ami legalább az Unióban már ismert és elismert – és nagy valószínűséggel ennek okán a világ más részein is jelentésértéke van. Ez pedig az EU 2081/92-es tanácsi rendeletének gyakorlatba történő átültetését jelentené a magyar őrlemény esetében, kiegészítve az EN 45011-es normatíva alkalmazásával. Azaz a szegedi és kalocsai tájkörzetben előállított őrlemény esetében – folytatva a már kidolgozott földrajzi eredetvédett termék-dossziékat (lásd HÍR2-program) – az uniós szinten elismert logóval ellátott AOP3/PDO4 termékek kialakítását kell megcélozni, míg a két tájkörzeten kívüli, de valamilyen szempontból speciális őrlemény esetében a 2082/92-es tanácsi rendelet előírásai alkalmazhatóak. Mindezen termékek kifejlesztéséhez, marketingjéhez, minősítéséhez a jövőben akár 100.000 euró, egyszerűsített szabályozással odaítélhető, három évre elosztható uniós támogatás is pályázható5. Nem célszerű elsősorban a „magyar paprika” nevet erősíteni a tájkörzeti elnevezésekkel szemben azért sem, mert ez a fogyasztókat sajnálatosan inkább egy középszerű tömegtermékre és nem egy magas minőségi szintet képviselő termékre emlékezteti. Az európai tendenciának is jobban megfelelő, szűkebb földrajzi területre jellemző, megújult elnevezéssel bevezetendő termék marketing-költségei is sokkal jobban hasznosulnak, mint egy megfakult 1
2003. december, 72. oldal Hagyományok-Ízek-Régiók 3 Appellation d’Origine Protégée 4 Protected Designation of Origin 5 (ld. Magyar Mezőgazdaság, 2003. március 26., 5. oldal) 2
34.
hírnevű termék „kifényesítése”. Azt már sokkal reálisabb törekvésnek tartom, hogy az említett AOP-termékek „farvizén” a „magyar paprika” hírnevét javítsuk. Hogyan tudunk versenyben maradni? Ismerve a francia piaci viszonyokat, az üzletekben látható paprika-őrlemények kiszerelését, nem vagyok meggyőződve arról sem, hogy a magyar feldolgozók termékeinek közvetlenül, fogyasztói kiszerelésben kell a multinacionális láncok polcain megjelenni. Franciaországi tapasztalatok szerint a hipermarketekben (igazodva a vásárlóközönség igényeihez) többnyire csak egy átlagos középminőség, jó esetben egy alacsony felsőkategória kapható, zömében nagy láncok neve alatt kiszerelve, és ezen termékek esetében elsősorban a beszerzési ár számít. Ez azt jelenti, hogy ebben a kategóriában mi, magyarok valószínűleg nem tudunk versenyben maradni. A saját kiszerelés ebben a kereskedelmi szegmensben teljesen illuzórikus. A magyar paprika más jellegű külpiaci elhelyezésére csak akkor van reális esély, ha az valóban nagyon magas minőségi kategóriát képvisel. Ebben az esetben szó lehet saját márkanév alatti, közvetlen fogyasztói kiszerelésről is, de kizárólag a felső középosztály igényeit kielégítő delikáteszüzlet-hálózatokban. Praktikus okok miatt ez nagyobb eséllyel történhet az importőr neve alatt6, de mégis teljesen más árkategóriában. A lehetséges forgalmazókat nem a nagyon nagyok között, hanem a teljesen más fogyasztói kört megcélzó importőrök között keressük. Köztük kell kitartó marketingmunkával minden országban megkeresni azokat, melyek fantáziát látnak a nagyon magas minőségi szintet képviselő magyar paprika értékesítésében. Tudomásul kell venni azt is, hogy tömegtermék esetében igazából felesleges bármilyen termelői minősítés, mert a termék rangját és a minőségi garanciát elsősorban a márkanév és a mögötte álló cég neve jelenti. Valójában nem számít, hogy a csomagolóanyagban lévő paprika brazil, dél-afrikai, vagy éppen a szegedi tájkörzetből származik. Egyáltalán nem biztos, hogy a termelőknek kell változtatniuk a jelenlegi értékesítési struktúrán – ahogy ezt egyes vélemények megfogalmazzák -, ugyanis nekik nincs erre lehetőségük. Kevés kivételtől eltekintve nem ők döntik el, hogy az általuk megtermelt alapanyagból milyen termék készül és az milyen piacokra kerül. Ennek ellenére a termelők egy része – értékesítve az általuk készített ún. házi paprikát – hitet tett amellett, hogy a megtermelt nyers csöves paprika egy része hatalmas kézimunka-többlettel, hagyományos technológiai elemek alkalmazásával a fogyasztók által is keresett termékké dolgozható fel. Ezt a törekvést a mennyiség miatt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. A feldolgozói szektorban meglévő problémák szőnyeg alá söprését jelenti az, ha a magyar paprika válságát éppen a nem hivatalos értékesítési csatornák meglétében keressük. Ezek megléte csak okozat, az okokat másutt és másban kell keresni! Termelők csak úgy változtathatnak, ha maguk végzik az őrlést, a marketinget és az értékesítést is. Mivel a termelők zöme nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, hogy saját feldolgozó üzemet létesítsen és működtessen, a feldolgozók felelőssége, hogy a termelés diverzifikálásával biztosítsák a velük szerződő, bennük bízó gazdálkodók megélhetését. A kutatás felelőssége viszont abban rejlik, hogy tudományosan megalapozott és bizonyítottan eredményes technológiai elemeket, gazdaságos termesztéstechnológiákat, sőt alternatív felhasználási lehetőségeket ajánljon a termelőknek és feldolgozóknak. Ezen felül, a kutatás feladata kellő információt szolgáltatni ahhoz, hogy létrejöjjenek olyan termelői-feldolgozói kapcsolatok, amik kölcsönös előnyökön alapulva szakítanak az eddigi tömegtermelési sémával és gyökeresen más alapokra helyezik az őrleményelőállítást. A spanyol összefogás eredménye A vázolt problémák megértéséhez és a lehetséges kitörési pontok feltárásához tekintsünk át egy spanyol példát és hasonlítsuk össze a francia gyakorlattal. A spanyol paprika esetében a la Vera környéki, Tiétar völgyi termelők, feldolgozók és önkormányzatok a paprikatermesztés 6
Franciaországban pl. Petrossian, Fauchon, Hediard, stb.
35.
jövedelmezőségének további csökkenését elkerülendő Jaraiz de la Vera központtal létrehozták saját szervezetüket, amely a hivatalosan is védett termék eredetiségét és minőségét hivatott biztosítani, az előállítás teljes folyamatának ellenőrzésével. A belépés önkéntes, de aki ezt megteszi, köteles alávetni magát az ellenőrzési procedúráknak, hogy terméke a folyamat végén márkanévvel, védjeggyel ellátva kerülhessen a kereskedelembe, jobb árat elérve ezáltal. Az ellenőrzött területről csak előre meghatározott technológia szerint termesztett és szárított termés kerülhet a malmokba. A vevő biztos lehet abban, hogy sem idegen körzetből származó, sem más technológia szerint feldolgozott paprika nincs a “Pimentón de la Vera” védjeggyel ellátott dobozokban. A szervezet igyekszik minden ilyen manipulációt felderíteni, szankcionáltatni, illetve minél tökéletesebb marketingmunkát kifejteni a “Pimentón de La Vera” érdekében. A la Vera-i paprika földrajzi eredetvédettséggel rendelkezik, amit az Európai Unióban a már említett AOP-kategória jelöl. Azaz történelemmel rendelkező, egy adott területhez kötődő, nagy hozzáadott értékkel bíró termék. A védjegy eredményességét bizonyítja, hogy értékesítési gondjaik nincsenek, az őrlemény 90%-ban belföldi, zömében húsfeldolgozással foglalkozó üzemekben talál vevőre. (Vagyis a minőségi spanyol fűszerpaprika az országon belüli húsüzembe kerül, nyilván javítva a végtermék minőségét. A Szerk.) A kézzel szedett paprikát, a kötelezően alkalmazandó technológia szerint egész bogyók formájában, kizárólag a termelőknél(!) tölgyfafüstön szárítják, majd a száraz bogyókat annyira megroppantják, hogy a malomba történő beszállítás és tételenkénti minősítés után a csuma egy része eltávolítható legyen. A feldolgozók nyers termés felvásárlásával és manipulálásával – ellentétben Alicante és Murcia vidékének gyakorlatával - egyáltalán nem foglalkoznak. A kész őrleményt tételenként olyan azonosító számmal és védjegy-matricával látják el, ami garantálja a termék nyomonkövethetőségét és eredetét. A spanyol la Vera környéki paprikával megegyezően földrajzi oltalom alatt áll a francia Espelette községben termelt és a „piment d’Espelette” néven forgalomba kerülő paprika. A spanyol és francia paprikaőrlemények megegyező védettséget élveznek, ám a termékek jellege teljesen más, és noha a minőségük tökéletesen egyforma, éppen ezért más árkategóriába tartozik az egyik és a másik. Míg a spanyol őrlemény nagybani kilónkénti ára mindössze 600-650 forint, a francia paprikának 1 kilogrammját legkevesebb 8000 forintért lehet értékesíteni, sőt a kiszereléstől függően akár 40.000 forintig is felszökhet az ár. Mi okozza ezt a hatalmas eltérést, ha azonos a védjegy és azonos a minőség? Ezt egyértelműen azzal tudjuk magyarázni, hogy a francia paprika esetében csupán 30 ha, nagyon nagy arányú kézimunkát tartalmazó, viszonylag kis mennyiségben termelt termékről van szó, melynek különlegességét a termék egyediségén túl elsősorban a kézimunka adja. A spanyol paprika esetében viszont egy mintegy 1000 hektáron termesztett, az előbbi termékhez képest arányaiban jóval kevesebb kézimunkát tartalmazó, a piacra lényegesen nagyobb mennyiségben kikerülő, de hagyományos technológiával előállított termékről van szó. A tanulság ebből az, hogy a magyar paprika esélyeit vizsgálva meg kell különböztetnünk 3 kategóriát. Egy csak igen korlátozott mennyiségben előállítandó, de nagyon magas hozzáadott-értéket képviselő és nagyon sok kézimunkát tartalmazó, AOP-minősítésű terméket, valamint egy nagyobb mennyiségben előállítható, hasonló minősítésű, de alacsonyabb árfekvésű terméket is. És végül, az összes többi őrleményt a valóban kommersz, a világpiaci árhoz közelítő kategóriába kell sorolni. Hogyan tovább Magyarországon? A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a tradicionális magyar technológia következetes betartatása semmivel sem lenne nehézkesebb, mint a franciák vagy spanyolok gyakorlata. A két világháború között Magyarországon alkalmazott őrlemény-minősítési szigor7 semmivel sem volt bonyolultabb, mint a baszk érzékszervi minősítési procedúra. Az is nyilvánvaló, hogy ez semmiképpen sem egyeztethető össze a nagyüzemi technológiával, mivel a betakarítástól a szárításig terjedő időszakban olyan behatások érik a fűszerpaprikát, amik sok esetben már eleve 7
M.E. 322/1918. sz. rendelet és M.E. 1890/1934.sz. rendelet
36.
értelmetlenné teszik a magas kézimunka-igényes folyamatok végigvitelét. A megoldás nem a sok bizonytalansági tényezőt tartalmazó általános védjegy bevezetése megkérdőjelezhető pénzeszközhasznosulással, hanem a termelés markáns szétválasztása átlagos minőségű tömegtermékre és magas hozzáadott-értéket és minőséget képviselő egyedi termékre. A tömegtermék esetében – mivel számolnunk kell a nálunk olcsóbban termelő (pl. marokkói, dél-afrikai) konkurenciával – elsősorban a ráfordítások minél jobb hasznosulásával lehet a fajlagos költségeket csökkenteni, amiben nagyon nagy szerep jut a betakarítástól a feldolgozás megkezdéséig tartó időszakban bekövetkező mennyiségi és minőségi veszteségek csökkentésének. Ebben a kutatás szerepe és felelőssége megkérdőjelezhetetlen. A spanyol és francia mintára bevezetendő, a fogyasztói elvárásoknak és a legszigorúbb minőségi követelményeknek egyaránt megfelelő AOP- és IGP-termékek (Appellation d’Origine Protégée, angol megfelelője PDO – Protected Designation of Origin) kialakításának létjogosultságát az európai tendencia is igazolja. 2002. decemberéig uniós szinten 366 AOP-terméket ismert el Brüsszel, további 235-öt az IGP (Indication Géographique Protégée, angol megfelelője PGI, azaz Protected Geographical Indication) és 19-et az STG vagy AP (Spécialité Traditionnelle Garantie, angol megfelelője: TSG – Traditional Speciality Guaranted) kategóriában. A bejelentések több, mint 80%-át Franciaország, Olaszország, Portugália, Görögország és Spanyolország tette, azaz olyan, hagyományosan híres gasztronómiával rendelkező országok, amelyekkel konyhaművészet terén egyenrangúnak tartjuk magunkat. Franciaországban a gazdálkodók mintegy egynegyede foglalkozik ilyen termékek előállításával – jövedelmük legnagyobb részét ezeknek a termékeknek köszönhetik. Nagyon fontos e termékek esetében, hogy az ilyen minősítéssel nem rendelkező, hasonló árukhoz képest 30-280%-os többletbevétel érhető el az INAO8,9 adatai alapján, ami mindenképpen számuk további bővülését vetíti elő. A termékcsoportok kialakításának legfontosabb feltétele azon termelői és feldolgozói szándék megfogalmazása, hogy a magyar paprika jó hírnevének erősítése, a termelők és feldolgozók anyagi biztonságának növelése és a fogyasztók igényeinek való minél jobb megfelelés érdekében készek a folyamat beindítására: sok munkával és csak később megtérülő anyagi áldozattal. Ennek a törekvésnek a létjogosultságát egy részletes, a legszélesebb fogyasztói körben elvégzendő, a kényes kérdésekre is kitérő felméréssel lehet legjobban megvizsgálni. Az, hogy ki álljon a hagyományos tájkörzetekben külön-külön indítani szükséges kezdeményezések élére, elviekben nem fontos. Bárki is legyen ez – akár magánszemély, termelő, kutató, feldolgozó vagy éppen kereskedő, akár kutatóintézet, oktatási intézmény, érdekképviselet vagy vállalkozás – képesnek kell lennie a résztvevők összefogására, az érdekek összehangolására és a folyamat menedzselésére. Az elhatározás megtörténte után a legfontosabb feladatok: - a teljes termelési folyamatot átfogó, minden résztvevőre kötelező érvényű követelményrendszer kidolgozása, melyhez alapul szolgálhat a kalocsai és szegedi fűszerpaprika-őrlemény termékleírása, de abból csak a legszigorúbb kategóriákat átvéve, - a mindenkire kötelező, a termelést és a kívánt minőségi kategória elérését biztosító termelési és feldolgozási folyamat-elemek meghatározása, tudományos elemzése és hatásvizsgálata, - az ellenőrzési folyamatok megtervezése, a felelősségi körök meghatározása és a független laboratóriumok megkeresése, - a hatékony közösségi marketing beindítása, - a piaci pozíciók megőrzése és az árakat letörő a túlkínálat elkerülése érdekében a termelés felső korlátainak meghatározása és szükség szerinti újradefiniálása. A fentiek maradéktalan és eredményes megvalósításában nagyon komoly szerep és felelősség hárul a kutatásra, a kutatást közvetlenül irányítókra. A spanyol, de főleg a francia gyakorlat azt mutatja, hogy valós gazdasági érdekek elérése érdekében a termelők hajlandóak anyagilag is támogatni a kutatást, ha az rájuk nézve hasznos tevékenységet folytat, de a kutatásnak is alapvető érdeke a
8
Institut National des Appellations d’Origine – www.inao.gouv.fr Philippe Mauguin, az INAO igazgatója január 21-i, az INAO nemzetközi együttműködéseit (is) bemutató előadása során hangsúlyozta: meggyőződése, hogy az egyik legelső magyar AOP termék a fűszerpaprika őrlemény lehet
9
37.
termelők elvárásainak minél alaposabb megismerése és kiszolgálása. Miként lehet ezt a magyar gyakorlatba átültetni? Ami elkerülhetetlen: 1. a magyar fűszerpaprika kutatásban a fiatal, dinamikus szemlélet megteremtése, a szó legnemesebb értelmében vett alázat éreztetése a partnerekkel szemben, 2. folyamatos párbeszéd a termelők és a kutatók között, a termelői igények minél alaposabb megismerése kutatói oldalon, a kutatási eredmények naprakész és közérthető formában történő nyilvánosságra hozatala akár a napi- és a szaksajtóban megjelentetett szakcikkek, akár saját adatbázis alapján levélben, faxon, elektronikus úton továbbított hírlevél segítségével, 3. a termelői és kutatói párbeszéd alapján a termelői és feldolgozói igényeknek leginkább megfelelő kutatási prioritások meghatározása, 4. azon lehetőségek megtalálása, amelyekkel a termelői féltermék „behozható” a legális értékesítési csatornákba akár úgy is, hogy kísérleti céllal a kutatóhely bérőrlést vállal, és a legszigorúbb minősítési követelményeket is vállaló termelőknek, az azoknak megfelelő termelői tételekre minősítő igazolványt ad, amivel az őrlemény az egyéb (ÁNTSz, APEH, stb.) követelmények betartása mellett legálisan forgalomba hozható, 5. a termelők és feldolgozók részéről olyan kutatási alap létrehozása, melynek felhasználásról ők maguk döntenek a számukra legfontosabb problémák megoldására kiírt kutatási pályázatok segítségével, 6. a termelőkkel és feldolgozókkal közösen olyan tájkörzeti alapítványok létrehozása, melyek a fűszerpaprika termesztés és feldolgozás színvonalának emelése érdekében támogatják a kutatói utánpótlás nevelését (sajnos már túl vagyunk a 24. órán, de talán még mindig nem késő) és elismerik az egyéni termelők kimagasló szakmai teljesítményét, 7. regionális és nemzetközi együttműködések segítségével a hagyományos fűszerpaprikaőrlemények és más, jellegzetes paprika alapú termékek márka- és eredetvédelmének legalább uniós szinten történő megteremtése. Végszó Ha mindezek teljesülnek, valóban bízhatunk abban, hogy a magyar fűszerpaprika-ágazat jövője biztosított lesz. Ha nem, egy igazi magyar különlegesség idővel eltűnik a világ asztalairól. Somogyi Norbert, fűszerpaprika nemesítő mezőgazdasági attasé, Párizs Summary The Hungarian Red-Pepper Council intends to iniciate a trade mark program, in order to increase the recognition of the Hungarian red-pepper grist. According to the author a new Trade Mark program is no tan adequate method to improve the position of the Hungarian red-pepper grist. It would be more expedient to introduce a Trade Mark which is already known and accepted in the EU. Introduction of AOP2/PDO3 products labelled with in the EU the accepted logo would give the Hungarian red-pepper grist a better chance, meanwhile for the Szeged and Kalocsa special redpepper grist the 2082/92 Council degree would be applicable. For the promotion, marketing and qualification of these products in the future up to 100.000 euro could be obtainable. This suggestion would not exclude a group of producers to make an excellent special hand-made red-pepper grist.
A közterületek fáinak védelmében A rohamosan pusztuló fasori fák védelmének fontosságára hívták fel a figyelmet a „Főváros közterületeinek növény- és talajvédelme” című tanácskozáson elhangzott előadások. A Fővárosi Kertészeti Részvénytársaság, a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztálya és a MAKEOSZ tizenegyedik alkalommal megrendezett ülésén az előadók az 38.
önkormányzatok, civil szervezetek és a polgárok felelősségét és ez irányú feladatait emelték ki tekintettel az EU csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi igényekre. A fővárosi fák életfeltételei a városi ártalmak (légszennyezettség, szélsőséges klimatikus viszonyok, stb.) növekedésével egyre romlanak, melyek közül a téli síkosságmentesítés során felhasznált só különösen káros hatású. Törőcsik Éva (Főkert Rt.) előadásában a talajminták eredményeit ismertette, melyek bizonyítják, hogy a sózás következtében a gyökérzónában a nátrium- és klorid ionok halmozódnak fel és a fák pusztulását okozzák. Miután a romló életfeltételek következtében az utóbbi időben megduplázódott az elpusztult fasori fák száma, szükségessé vált egy stratégiai program kidolgozása a meglévő faállomány életének meghosszabbítására. Ez a program magában foglalja a megfelelő nagyságú fahely kialakításán és az öntözésen túl a sólé befogadását biztosító közeg talajfelszínre történő kihelyezését, mondta Erdősné Győrffy Márta (Főkert Rt.). A romlási folyamat megállításához azonban elengedhetetlen a pénzügyi keret emelése, mivel a fasorfenntartás és fejlesztés évtizedek óta forráshiánnyal küszködik. Az éves zöldfelület fenntartására biztosított forrás 10%-a lenne optimális, ezáltal felgyorsulhatnának a fasori rekonstrukciós folyamatok. A szakmai fenntartó tevékenységet végző intézményeken túl nagy feladat hárul a megelőzésben a civil szervezetekre, valamint a lakosságra is. A város fáinak védelme társadalmi összefogást kíván. A Levegő Munkacsoport képviseletében Lukács András hívta fel a figyelmet a civil szervezetek legfontosabb feladatára, a szemléletformálásra. Ezek a szervezetek hálózataik, és széles körű lakossági kapcsolataik segítségével hatékonyan részt tudnak vállalni a felvilágosító munkában, többek között a sózás veszélyeit bemutató szórólap elkészítésével. A fák védelmének érdekében a téli síkosságmentesítésre só helyett inkább homokot, salakot vagy fűrészport lenne célszerű használni. A fák életfeltételeit rontó városi ártalmak között nő a szerepük a különböző kórokozóknak, kártevőknek is. A szélsőséges időjárás által kiváltott stresszhatás elősegíti a stresszpatogén gombák elszaporodását, mely a fák részleges, vagy teljes elhalásához vezet. Vajna László (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet) az újabb vizsgálatok erdményeire hívta fel a figyelmet, melyek bizonyították, hogy az elhalás komplex folyamata a gombák hatására válik visszafordíthatatlanná. Számos fafajon eddig ismeretlen stresszpatogén gombák előfordulását mutatták ki, erre a stresszhatásokat toleráló fafajok újabb fajtáinak kinemesítése hozhat megoldást. A vadgesztenyefák fő kártevője napjainkban a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella), amely országszerte fenyegeti a fehérvirágú vadgesztenyefákat. A kártétel megelőzésére az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, a Fővárosi Kertészeti Részvénytárasság és a Pest-megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kutató-fejlesztő együttműködése eredményeképpen elkészült egy új, komplex stratégia, amely lehetővé teszi az eredményes védekezést. A tanácskozás keretében mutatták be először az erről szóló 20 perces oktatófilmet, melyet az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából a Fővárosi Kertészeti Rt. és a V12 Stúdió szakemberei készítették 2003-ban. A védekezés kitinszintézis-gátló készítmények alkalmazására épül, és a kártevő rajzásának feromoncsapdák segítségével történő nyomonkövetésén alapul. A környezetvédelmi szempontok figyelembevételével és a szerrel szembeni rezisztencia kialakulásának kivédése céljából más hatásmechanizmusú szerrel is végeztek kísérleteket, melyek során 2003-ban a táplálkozásgátló hatású NeemAzal T/S készítmény került kipróbálásra. A hatékonyságot igazoló eredmények alapján a kutatók úgy vélik, hogy előnyösen egészíthetné ki a hazai növényvédőszer kínálatot ez a növényi eredetű szer (Azadirachta indica, ún. Neem-fa magjából készült kivonat). Miután az Európai Unió környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező növényvédelmi irányelvei szükségessé fogják tenni a növényvédőszer használat területén is a szemléletváltást, előtérbe kerülnek majd a természetes eredetű készítmények. Ezért hozhat nagy előrelépést ez a bevált környezetbarát szer, melyet Németországban már engedélyeztek. Papp Mónika
39.
A magyar gyógynövénytermesztés helyzete az Unió kapujában Az Európai Unióban a kertészet egyes ágazatainak szabályozottsági szintje különböző. A gyógynövény ágazatban nincs egységes szabályozás, a piacé a meghatározó szerep. Az EU tagországai elsősorban a gyógynövények felhasználásában, és kevésbé az alapanyag előállításában érdekeltek. Az EU-ban a legnagyobb gyógynövény előállító Franciaország, 24 ezer hektárral, utána következik Spanyolország 20 ezer hektárral. A tagországok összesen mintegy 70 ezer hektáron termesztenek gyógy-, aroma és fűszernövényeket. Ennek ellenére az Unió a gyógynövény-szükségletének számottevő részét importból fedezi. Magyarország ma is az EU legfontosabb gyógynövény-beszállítói közé tartozik, szerepe várhatóan a jövőben is meghatározó lesz, jelentős piaci részesedésre számíthat. Jelenleg 45-50 ezer hektáron termesztünk gyógynövényeket, közel akkora területen mint az Unióban. Hazánkban a gyógy- és fűszernövény ágazat több mint 150 ezer embert foglalkoztat, az általuk előállított becsült termelési érték 12-15 milliárd forint. A termesztett és gyűjtött gyógynövények mennyisége csaknem 50 ezer tonna, ennek 60-70 százaléka kerül exportra. Hazánk mellett még Bulgária, Lengyelország, Csehország, Horvátország és Románia tartozik a jelentősebb beszállítók közé. A piacon való megmaradásban egyre fontosabb szerepet játszik a minőség, ugyanakkor a minőségi követelmények nőnek. Az európai gyógynövénypiacokon 1200-1300 gyógynövény van forgalomban, ennek 90%-a gyűjtésből származik. A tíz legnagyobb értékben forgalmazott gyógynövény a páfrányfenyő (ginkó), az orbáncfű, a szágópálma, a macskagyökér, a ginzeng, a fokhagyma, a kasvirág, a vadgesztenye, a poloskavész és a barátcserje. A gyógy- és fűszernövénypiacokon egyes termékekből nagy készletek halmozódtak fel. Ez különösen a kasvirágra és a közönséges orbáncfűre igaz, amelyekből nagy a túltermelés és az árak is alacsonyak. Magyarországon 330 gyógyhatású fajt tartanak számon, míg Európában mintegy 600 gyógy- és fűszernövény honos. Hazánk a termesztett gyógynövényfajták számát tekintve is világviszonylatban az első helyen áll. Jelenleg 72 államilag elismert fajtánk van, ezek száma évről-évre nő. A későbbiekben további 30-40, ma még gyűjtött faj válhat eredményesen termeszthetővé. A gyógynövények gyűjtését az EU a vad fajok védelmén keresztül, importját a vadontermő gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. A termelők segítését szolgálja, hogy a pihentetett területek után területalapú támogatást igényelhetnek, ha gyógynövény-alapanyagot termelnek. A pihentetett területek ezírányú hasznosítása esetén hektáronként 70-80 ezer Ft/ha támogatás kapható. Ez a támogatási forma már számos uniós országban fellendítette a gyógynövénytermesztést, remélhetőleg hazánkban is hasonló hatása lesz. Papp Mónika
Személyre szóló apróságok Állandó, agymosó háttérzene – idegen nyelven. Az óriási raktáráruházba a fény is csak felülről jön, mesterséges formában. Ablakok sehol, így a gondolák között kóválygó vásárlók az idő múlását nem is érzékelik. Nem is cél, hogy érzékeljék! Kint ragyogó napsütés, bent mindenkit megsápasztó mesterséges világítás, légkondicionálás és észveszejtő árubőség, szűnni nem akaró zenével kisérve. A hűtőszekrény vásárláskor az egyik raktáráruházban fél órát kellett várni, míg végre előkerült egy alkalmazott! A hatalmas bevásárlókocsik arra ösztökélnek, hogy jól rakjuk meg azokat. Olyan akciós árukat is vásároljunk, amit eszünk ágában sem volt, amire valójában nincs is szükségünk, de a hangosbemondón keresztül behízelgő női hang, vagy bársonyos férfi bariton időről-időre arra ösztökél, hogy ragadjuk meg a kínálkozó lehetőséget, mintha ez lenne az utolsó alkalom… Mintha nem lenne elég a plakátvörös akció felirat. Munkájukba elmerült és önmagukba zuhant árufeltöltők, mint modern rabszolgák az ingerszegény környezetben, fásultan, gépiesen dolgoznak. Sehol egy bíztató mosoly, egy személyre szóló kedves gesztus! Aztán a sorbaállás a kasszánál. Amikor a 40.
dupla babakocsinak is beillő vásárlókocsi alján alig szerénykedik valami a kocsijukat púposra megrakott konzumálok „Csak ennyire telik?” enyhe kis félmosollyal sajnálnak le. Fatornyos hazámban Solymáron a helyi vállalkozó által üzemeltetett igazi élelmiszerboltban megkértem a kasszánál dolgozó, hölgyet, Ibolyát hadd helyezzem lábaihoz a megvásárolt holmit, amíg egyéb ügyeimet lebonyolítom a faluban, kerékpárral megjárva a helyeket. Mire visszajöttem a csomagomnak hűlt helye volt, mert mikor Ibolya látta, hogy hús is van a kosaramban, az egészet hűtőszekrénybe tette! Életünk minősége ilyen apróságokon múlik. És az ilyen apróságok többet érnek a néhány forinttal olcsóbb árunál, ami nem is olcsóbb, ha a benzinpénzt is hozzávesszük… Magyarországon szinte nem is korlátozzák a bevásárlóközpontok terjeszkedését, azaz gomba módra szaporodnak, hogy kiszorítsák életünkből a személyre szóló figyelmet, kedvességet. Hogy az önmagukat és másokat foglalkoztató kis és középvállalkozókat mielőbb a padlóra küldjék. Az uniós országokban miért tudnak gátat vetni a bevásárló központok, lélektelen raktáráruházak mohó terjeszkedésének!? Tamás Enikő
41.
HÁZUNK TÁJA
FVM porta -Jan. 9. Magyarország és Bajorország intenzívebbé alakítandó mezőgazdasági, élelmiszerkereskedelmi és erdészeti együttműködéséről írtak alá megállapodást Németh Imre és Josef Miller agrár-szakminiszterek. Mindezt annak reményében, hogy a csatlakozás a kölcsönös árucserét a két ország között még dinamikusabbá teszi. -Jan. 9. Az FVM Kommunikációs Önálló Osztály tájékozatót adott ki a 2003. december havi területi tapasztalatokról, az őszi szántóföldi vetésterületekről, a jelenlegi gabona és terményárakról. Az őszi vetések zömében megfelelő fejlettségi állapotúak, a kertészeti termények területén a készletek, a burgonya és a vöröshagyma kivételével, az idei betakarításig fedezni fogják a keresletet. A keveréktakarmányok árai folyamatosan emelkednek, tavaly szeptember és idén január között a takarmányokat előállító cégek 40-50%-os áremelkedést prognosztizálnak. (Ez szinte kilátástalan helyzetbe hozza az abrakfogyasztó állatfajokat tartó gazdákat.) Hízómarhára a kereslet alacsony, az ára sem túl magas, a hízósertések ára pedig tendenciózusan csökken. Bárányokra viszont komoly kereslet mutatkozott a karácsonyi időszakban. A brojler és egyéb baromfiértékesítési lehetőségei továbbra is alacsonyak. A vad-szaporulat tavaly igen gyenge volt. -Jan. 9. SAPARD'2004 címmel Németh Imre miniszter, Benedek Fülöp valamint Szanyi Tibor államtitkárok részvételével sajtótájékoztatót tartottak az eddig beérkezett pályázatokról és a megvalósult forráslekötésekről. A továbbiakban két új jogcímen is lehet majd pályázni: a falufejlesztés és felújítás, valamint a vidék tárgyi és szellemi öröksége védelmének és megőrzésének támogatására. -Jan. 15. Németh Imre miniszter általános sajtótájékoztatót tartott "Hitelek, támogatások, piacok" címmel, részint a mezőgazdaságunk tavaly elért eredményeiről, de nagyobb részben az ez évi, előttünk álló lehetőségekről. -Jan. 20-21. Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete "Kutatási és Fejlesztési tanácskozás a mezőgazdaság gépesítéséről" címmel tartott konferenciát gépesítési szakemberek, oktatók és kutatók részére a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. -Jan. 26. Megjelent az FVM közleménye arról, hogy a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásukhoz továbbra is (2004 első felében) részesülhetnek pénzügyi támogatásban, melyet meghívásos pályázati rendszerben nyerhetnek el. (Lásd. „Kicsik, de eredményesek” c cikkünket.) -Jan. 29. A kormány, a nemzeti konszenzus megteremtése érdekében döntött a Nemzeti Agrárés Vidékfejlesztési Kerekasztal összehívásáról, melynek alakuló plenáris ülését 2004. február 6-án 10 órakor tartják a Parlamentben. Előzőleg, jan. 13-án, Németh Imre miniszter megbeszéléseket folytatott Medgyasszay Lászlóval, az MDF mezőgazdasági szakértőjével e tárgyban. -Febr. 2. Németh Imre miniszter megnyitotta a 2004-es Mezőgazdasági Könyvhónapot, és felhívta mindenki figyelmét arra, hogy az információszerzés lehetősége kulcskérdés az Unióban való versenyképesség megőrzéséhez. (Részletes beszámolónkat lásd a "Megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap" c. cikkben.) -Febr. 3. Bálint Tibor főosztályvezető, ill. az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya közleményt adott ki a Kométa 99 Kft. kaposvári vágóhíd és húsüzem exportjogának felfüggesztéséről, az élelmiszer-ellenőrzésbeli hiányosságaik miatt. -Sz. S.(Forrás: FVM Kommunikációs Önálló Osztály, FVM MGI, FVM Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Főosztály, MTI) 42.
FÓRUM
A Budavidéki őszibarack termőtáj védelmében "Az Európai Unió Agrárgazdasága" 2003. évi decemberi számában egy figyelemfelkeltő írás jelent meg a "Lélegzet" c. lapot idézve a Zsámbéki medencében tervezett Szilícium Völggyel kapcsolatban. A cikk a térségben található sajátos táji és egyedülálló természeti értékekre, azok megőrzésére, fenyegetettségére kívánta a figyelmet felhívni. Ehhez néhány kiegészítő gondolatot szeretnék kapcsolni a táji és természeti értékek megőrzéséért aggódók és a döntési helyzetben lévők számára. A Zsámbéki medence és a hozzá délről kapcsolódó területek a hajdan volt híres budai borvidék és őszibarack termőtáj nyugati folytatásai, azzal azonos ökológiai adottságú területek. Ezen a tájon a szőlő és az őszibarack, mint kultúrnövény a római idők óta folyamatosan jelen volt, ezt régészeti leletek (mag, csontár), írásos emlékek, egykorú metszetek igazolják. Ökológiai alkalmasságát a talajtani és klimatikus tényezők mellett a tipikus melegkedvelő növénytársulásokban előforduló szubmediterrán flóraelemek is tanúsítják. Egy XVI. századi német pomológia a sárgahúsú őszibarackot, magyar sajátosságként írta le. Valóban a közismerten fagyérzékenyebb és melegigényesebb sárgahúsú őszibarackfajták északi elterjedési határa a budai táj volt, innen északabbra már csak a fagytűrőbb fehérhúsú fajták voltak termeszthetők. Ez is bizonyítja a táj őszibarack- és szőlőtermesztés számára való alkalmasságát. Méltán voltak híresek határainkon túl is a budai borok és az őszibarack is. Az urbanizáció egy évszázad leforgása alatt fokozatosan egyre nyugatabbra helyezte az árutermelő területeket, a Gellérthegyről, a Sashegyről újabban már Budaörsről és Nagytétényből is Törökbálintra, Érdre, Sóskútra, Etyekre, Zsámbékra. A Zsámbéki medence és térsége, tehát e történelmi kultúrtáj utolsó, még alkalmas és természetes tartaléka. Itt nem egyszerűen egy gazdasági tevékenység további fenntartásáról van szó. Az elmúlt évszázadok alatt itt élt emberek sajátos kultúrát teremtettek és hagyományoztak utódaikra ezzel a táj arculatát is meghatározták, jelen esetben a szőlő és őszibarack által. Az Európai Unió 2003. novemberében, Salzburgban tartott Vidékfejlesztési Konferenciája összefoglaló politikai koncepciójában elsődleges szempontnak tekinti Európa vidéki tájai sokszínűségének megőrzését, ebben hangsúlyozza a multifunkcionális mezőgazdaság szolgáltatói szerepét. Európa közös kincseinek tekinti, és ezért szükségesnek tartja egy-egy adott táj természeti és kulturális értékeinek, örökségének megőrzését a hagyományok ápolását, fenntartható gazdasági tevékenységek keretében. A főváros és agglomerációjának közel 3 millió lakosa is szívesen fogyasztaná a megszokott ízeketzamatokat adó, a tájban termesztett friss gyümölcsöket és kiváló borokat. Néhány szép és jól gondozott őszibarack és más gyümölcsfajokból álló ültetvény Sóskút, Zsámbék határában bizonyítani is látszik, hogy lehetséges itt e tevékenységet folytatni. Az etyeki borok sikerei, pedig megalapozták a budai borok világhírnevének újbóli visszaszerzéséhez fűződő reményeket. Érdemes talán azon is elgondolkodnunk, hogy Bécs polgárai miért őrizték meg a Kahlenbergen a szőlőtermesztést a budainál sokkal kevésbé alkalmas ökológiai adottságok között. De megértjük, ha észrevesszük, hogy ragaszkodásuk ehhez az ősi kultúrához egyedülálló idegenforgalmi adottsághoz juttatta őket a Grinzing-i kisvendéglőkben megforduló turisták ezrei révén. Mert aki nem volt Grinzing-ben, nem járt Bécsben… És a gyönyörű, egységes szőlőhegy ott magasodik a város felett! Érdemes lenne nekünk is a táj sajátos hangulatot adó természeti és kulturális értékeinek megőrzése és idegenforgalmi hasznosítása érdekében vége összehangolni a térségre vonatkozó valamennyi fejlesztési elképzelést. Dr. Timon Béla, ny. egyetemi docens
43.
A magyar borpiac helyzete francia szemmel a csatlakozás küszöbén Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül Magyarország a legjelentősebb bortermelő, évi 3-4 millió hl-es bormennyiséggel és egyre jobb minőségű borokat kínál. A Szekszárd-Villány borvidéken az 1989-es rendszerváltozás óta számos családi szőlőgazdaság alakult. A tapasztalatok alapján a logo és a márkanév bevezetéséhez 10 év kemény munkájára volt szüksége az itteni gazdáknak. Az uniós csatlakozás küszöbén hozzájuk hasonlóan sok magyar termelő az egyenlőtlen esélyekkel való indulásban látja a legfőbb problémát: a kedvező termőhelyi viszonyok és éghajlat, valamint a megfelelő technikai feltételek ellenére Magyarország nem képes felvenni a versenyt az uniós országok termelőinek generációs tapasztalatával. Sokak szerint az integráció még túl korai, a kereskedelmi infrastruktúra nem érte el még a kellő színvonalat. A 2004. május 1-i csatlakozás óriási lehetőség a magyar termelők számára, ugyanakkor sok ismeretlent is tartogat. Az egyik villányi borgazdaság francia ügyintézőjének megállapítása szerint a villányi borok sikerének alapját ugyan a bordói fajták jelentették 1992 és 1997 között, mégis a magyar fajták biztosíthatják a borászat életképességének fennmaradását. Franciaország, mint jelentős borexportőr mindezek ellenére úgy véli, hogy kár lenne kihagyni a fejlődésben lévő magyar piacot a számításból. Az elzászi Dopff és Irion vezérigazgatója szerint 30 l/év/fő fogyasztást figyelembe véve lehetséges lenne itt a francia bort eladni. A magyar piac felvevőképessége még nem telített, annak ellenére, hogy a fogyasztók előnyben részesítik a hazai termékeket. A tokaji az egyetlen bor a világon, amely szerepel a nemzeti himnuszban. A franciák tehát nagyobb lehetőséget látnak a magyar piac felvevőképességének kihasználásában, mely földrajzilag és kulturális szempontból is közelebb van hozzájuk, mint Japán, vagy más ázsiai országok. Azonban mint mindenhol, itt is komoly konkurenciára kell majd számítani. A déli félgömb országai már ugrásra készen várják Magyarország uniós csatlakozását. 2004. májusától ugyanis kevesebb adót kell majd fizetniük, brüsszeli források szerint 50%-os vámcsökkentésre számíthatnak. A franciákkal ellentétben a német cégek már most is jelentős arányú részesedéssel vannak jelen a magyar borpiacon. Szerintük az exportot illetően Magyarország előtt két lehetőség áll: különleges, márkavédjeggyel ellátott minőségi borok (Vesztergombi, Bock, Gere, Malatinsky, stb.) vagy pedig tömegborok előállítása. A tömegborokat néhány nagyobb borászati társaság, mint a Hungarovin és a Balaton Boglár állítja elő, melyeket a Henkell és Söhnlein társaság vásárolt meg. A Danubiana, amelyet 1991-ben alapítottak és szintén német kézen van (Binderer) 135-140 ezer hl bort (75%-ban fehér) állít elő. Ennek nagy része exportra megy, 500 ezer palack pedig Magyarországon kerül forgalomba különböző áruházláncokban (Auchan, Spar, Metro). „Miután itt az emberek a nagyon olcsó boroktól kezdve a nagyon drágáig sokfélét fogyasztanak, ezért megpróbáljuk kielégíteni a „jó minőséget jó áron” iránti igényt 400 és 1200 forint közötti borokkal” ismertette Schmidt Győző a cég álláspontját. Ugyanakkor létezik több olyan borászati társaság, amely nagy súlyt fektet a minőségi borok marketingjére és márkázására, felismerve ezek fontosságát. Ilyen neves márkák a Dunavár (Danubiana), Törley, Balaton (Henkell és Söhnlein). A Chapell Hill rajnai rizling a Henkel és Söhnlein első számú minőségi fehérbora, amelyet Svédországba exportálnak. Érdekes vállalkozás az 1989-ben megalakult Hilltop társaság, amely kimondottan a brit fogyasztók igényeinek kielégítésére jött létre. A kibocsátott áru 90%-a a csatornán túl kerül forgalomba. Az Unióhoz való csatlakozás után jelentős változás várható a magyar borpiacon. A legfőbb változás a kvóták és az importvámok megszűnése lesz, az áruk áramlása mindkét irányban könnyebbé válik majd. Magyarország a többi európai országhoz hasonlóan részesülhet uniós támogatásban. A szőlőfeldolgozás melléktermékeinek lepárlására vonatkozó uniós követelmények bevezetése viszont valószínűleg nehézségekkel fog járni a magyar termelők felkészületlensége miatt. Bizonyos fajták neve - Kékoportó, Rizlingszilváni – változni fog, a „tokaji” név használatára viszont Magyarország egyedül lesz jogosult 2007-től, de ebben a kérdésben még Szlovákiával is megegyezésre kell jutnia. Fordította: P. M. Forrás: Revue Vinicole International n° 3814
44.
SZOMSZÉDOLÁS
Két jó barát vagy versenytárs? A csatlakozás előtti időszakban értékes tapasztalatokat lehet szerezni, ha kitekintünk szomszédaink felé. Ők hogyan készülnek? Milyen lehetőségeket látnak Közép-Európa országai az uniós csatlakozásban? Valójában versenytársakká válunk vagy lehetséges együttműködési partnerekké az egységes piacon? Országbarangolásunk első állomása Lengyelország. Közép-Európa viszontagságos történelmét folyton folyvást átszőtték a lengyel-magyar kapcsolatok. A rokonsági összefonódásokon túl történelmi érdekek is összefűzték a két országot. Az 1335-ben megrendezett első visegrádi királytalálkozó méltán nevezhető az első európai államfők csúcstalálkozójának. A részvevőket, Károly Róbert magyar, III. (Nagy) Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodókat, egyetlen közös cél vezérelte: az együttműködés. Megvédeni a térség hagyományait a külső hódítókkal szemben. A "visegrádi" területeket egyesítő, szövetségbe tömörítő politika újra és újra követőkre talált, olyanokra, mint például Nagy Lajos, Mátyás király, a Jagellók, Báthori István, Bethlen Gábor és a Rákócziak. Merre tart napjainkban a „visegrádi eszme”? Vetélytársak leszünk agrárvonalon A visegrádi egyesítő szándék helyét lassan átvette az euro-atlanti integráció. A XXI. század nagy integrátora: az Európai Unió. Mindkét ország egyszerre válik uniós tagállammá. Kérdés, hogy versenytársat vagy a visegrádi gondolat erkölcsi tatalmát és érdekközösségét újra felfedezve koalíciós partnert keresünk egymásban. Komoly okunk van azt feltételezni, hogy a mezőgazdaság területén versenytársak leszünk, hiszen Lengyelország a világ élvonalába tartozik burgonya, rozs, alma, ribizli, szamóca, málna, káposzta, sárgarépa, repce és tehéntejtermelésben. A mezőgazdaság hangsúlyos szerepét bizonyítják a közgazdasági mutatók is. Lengyelország mezőgazdasági területeinek nagysága 2001-ben elérte a 18,5 millió hektárt, ami az ország teljes területének az 59,2%-a. 2002-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2,7 millió fő volt, ami a lakosság 19%-a. Lengyelország legfőbb export termékeit szemlélteti az 1. ábra. Egy adatot kiemelve, 3030,1 millió USD értékben exportáltak lengyel mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket 2001-ben, többnyire (48%) az Európai Unióba. megnevezés
érték (millió USD)
volumen (ezer tonna) 1999 2000 2001
1999 2000 2001 mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek 2667,6 2650,0 3030,1 összesen tejpor 107,5 154,4 227,9 88,5 87,6 124,4 csokoládé és egyéb csokoládé-tartalmú 102,8 138,7 152,2 38,6 58,2 64,8 élelmiszerek almalé 76,4 100,1 110,2 75,2 152,5 191,6 hús, fogyasztható csirkeaprólék 78,7 74,0 106,4 44,0 33,0 38,0 fagyasztott zöldség 69,2 69,3 101,5 166,1 171,6 232,6 sajt, túró 54,2 54,8 87,7 30,9 33,7 45,4 fagyasztott eper 93,9 71,3 84,5 75,1 93,4 126,6 fagyasztott halfilé 74,8 76,2 75,6 18,3 22,2 21,0 élő szarvasmarha 91,4 83,9 69,5 66,9 59,4 45,6 fehér cukor 80,8 77,3 68,1 377,9 361,0 245,8 édes teasütemény, waffel és ostya 37,1 49,3 66,7 19,8 28,5 36,0 repce és parló vetőmag 63,4 4,9 65,3 335,1 28,0 292,5 egyéb feldolgozott és konzervált húsok 72,4 75,6 61,3 37,5 35,6 24,2 friss és fagyasztott gomba 31,1 32,3 57,6 12,1 17,0 35,4 45.
dohányból készített cigaretta állati táplálékként használt termékek édesipari termékek (fehér csokoládéval együtt) feldolgozott és konzervált hering friss, hűtött és fagyasztott sertéshús
31,4 22,9 43,1
49,6 19,3 43,0
52,5 52,7 47,6
6,3 34,1 18,8
8,8 35,9 20,4
8,8 75,1 23,4
38,3 59,7
32,2 52,8
42,5 41,1
26,3 89,9
25,5 59,7
26,7 37,9
1. táblázat: A lengyel mezőgazdaság legfőbb export termékei a 1999-2001-es időszakban Forrás: KSH, Központi Külkereskedelmi Intézet
A lengyel mezőgazdaság hazánkkal megegyező problémákkal küzd. A mezőgazdaságból hiányzik a hozzáadott érték növekedése, a kedvezőtlen árviszonyok pedig a mezőgazdaság termelési értékének a reál-csökkenését eredményezik. A lengyel agrárszektor stabilizálására számos stratégia született az elmúlt 15 évben. Az első dokumentumot az átalakulás kezdetén 1990-ben alkotta meg egy szakértőkből álló csoport. A szocializmus bukásával, a demokrácia hajnalán elsősorban a privatizációtól és az állami befolyás csökkentésétől várták az ágazat talpra állását. Ezt követően 1994-ben, 1998-ban és 1999-ben jelentek meg a politikai „hadszíntéren” a vidékfejlesztést és a mezőgazdaság modernizációját támogató dokumentumok. Az utóbbi legfőbb célja az agrárszerkezet átalakítása, melyet a megváltozott gazdasági és szociális helyzet követelt meg. Az Európai Unió agrárpolitikájának radikális átalakulásával egy időben a lengyelek is felismerték a vidék fontosságát. A ’99-es agrárstratégia harmadik prioritásként hangsúlyozta a vidék fenntartható fejlődésének modelljét és a vidék kulturális örökségének védelmét. Az eredmény szemmel látható. 2000-től az állandó falusi helyre költözők egyenlege pozitív lett, azaz több ember érkezett a falvakba, mint ahány onnan távozott. Természetesen a fejlődésnek ára van! A lengyel kormány több alkalommal vett fel hitelt a Világbanktól a falusi területek műszaki infrastruktúrájának fejlesztésére (1993-ban 300 millió USD-t, majd 2000-ben 118 millió EUR-t). Az agrárszektor modernizálása 10 évvel ezelőtt kezdődött el. A lengyel mezőgazdasági politika egyik fontos eszköze a fiatal gazdák birtoknövelő földvásárlásának és gazdaságuk fejlesztésének ösztönzése volt, általában különféle hitelek kamattámogatásával. A mezőgazdasági területek szerkezetében az egyéni gazdaságok dominálnak, mintegy 93,1%-kal, melyek átlagos mezőgazdasági haszonterülete 5,76 hektár. 2002-ben a gazdaságok 5,5%-a volt állami, szövetkezeti, vagy társasági tulajdonban, míg 1,4%-a volt külföldi tulajdonlás által érintett. Az Államkincstár Mezőgazdasági Tulajdon Ügynöksége kezeli az állami gazdaságokat és felügyeli a mezőgazdasági ingatlanok, földek kölcsönzését illetve eladását preferencia elv alapján. Minden esetben előnyben részesülnek a fiatal gazdák és az egyéni gazdaságok. A földvásárlás külföldiekre vonatkozó feltétele a belügyminiszteri engedély beszerzése. A csatlakozást követő 12 évben uniós állampolgárokra is vonatkozik az engedélyeztetés, kivéve ha lengyelországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik a illető és legalább 3 éve –bizonyos vajdaságokban 7 éve - tartós földbérleti szerződéssel rendelkezik. Ha ezeknek a feltételeknek eleget tesz az uniós állampolgár, akkor külön engedély nélkül vásárolhatja meg az áruba bocsátott földet.. Jelenleg 400 földbérlő érintett a kérdésben. A stratégiai fontosságú feladatok sorában szerepelt a lengyel hús szektor átalakítása is. A 2000-es intézkedési program értelmében sertésvágásból 30%-os, marhavágásból 20%-os kapacitáscsökkentést terveztek 2006-ig megvalósítani. Az intézkedések 70-80%-át még az első három évben kívánták végrehajtani, többségében az ipar saját nyereségéből, továbbá stratégiai befektetőktől, SAPARD pénzekből, valamint banki hitelből. Az átalakítás többé-kevésbé sikerült is. A tavaly novemberben napvilágot látott brüsszeli jelentés nem okozott meglepetést a szakemberek körében. A lengyel agrártársadalom már évek óta átszervezni a lengyel agráriumot, úgyszólván, már a ’90-es évek közepétől tudatosan készülnek az uniós versenyre, ellentétben hazánkkal, ahol a mezőgazdaság megkésett felkészülése, mintegy villámtempóban, együtt halad a szerkezetátalakítással.
46.
Büszkén vállalt identitás Falusi turizmus fejlesztésére is akadt elég idő Lengyelországban. 1996-ban megalakult a Falusi Turizmus Lengyel Föderációja: a Vendéglátó Gazdaságok, amely tagja az EUROGITES nevű, falusi turizmust összefogó európai szervezetnek is. Tevékenységük szerves részét képezi a agroturisztikai gazdaságok tulajdonosainak gazdasági továbbképzése. Az oktatóprogram része, hogy a gazdák miként kapcsolhatják össze a turizmust a lengyel kultúra és a folklór terjesztésével. Az agroturizmus népszerűsítésében a kormányzaton kívül részt vesznek az önkormányzatok, mezőgazdasági kamarák, a regionális fejlesztési ügynökségek és civil szervezetek. A dolgozó lakosság 38,6%-a él falvakban, érthető, hogy minden létező lehetőséget ki kell használniuk ahhoz, hogy életkörülményeiket jobbá tegyék. A lengyel mezőgazdaság vezető ágazata az élelmiszeripar, melynek 2002-ben 21%-os volt a részesedése a teljes értékesített ipari termelésből. Az ipar által hozzáadott bruttó érték 15%-át képezte az élelmiszer ipar. A lengyel élelmiszeripar teljes bevétele 2002-ben elérte a 100,4 billió zlotyt, aminek a 91,2%-át a magánszektor állította elő. Az előállított élelmiszerek főleg a hazai piacra kerülnek, amit jól szemléltet az a tény, hogy a háztartások összkiadásának 30%-a élelmiszer és nem szeszesital. A lengyel gazdaság átalakításának kezdetén, 1989 és 1993 közötti időszakban, több mint 30 ezer magánüzem jött létre, majd a termelés ismételt koncentrálódása volt megfigyelhető. Napjainkban magasfokú koncentrálódás jellemzi a sörgyártást, növényi eredetű zsírok és a takarmányok előállítását. Természetes velejárója a korszerűsítésnek a külföldi tőke beáramlása. A külföldi tőke részesedése az élelmiszeriparban 65%-os volt a 1990-2002-es időszakra számítva. Természetesen problémák mindenhol akadnak. Lengyelországban, mint minden más csatlakozó államban is vannak olyanok, akik optimistán tekintenek a május elsejei dátumra, míg mások szkeptikusan. A társadalom fiatal generációja a sokáig elszigetelt lengyel állam előtt megnyíló lehetőségeket nézi. A már oly sokszor csalódott idősebb korosztály több pontban is támadja a csatlakozást, és a nemzeti identitás elvesztésétől tartva sötétnek látja a jövőt. Ez tükrözi a természet rendjét, az idősebb tapasztalatokat ad át, míg a fiatalabb a tapasztalatok összegzésével és szintetizálásával a világot előre vivő, új eszméket alkotja meg. Érdemes felidézni egy 2001-ben készült riportot, melyben Bogdan Góralczyk, a Varsói Egyetem professzora nyilatkozott. A professzor üzenete máig időszerű maradt. A lengyel társadalom megfáradt a hosszan tartó átalakulásban. A politikusok szépen csengő ígéreteket hangoztattak, külföldi magáncégek érkeztek, de a társadalmi feszültségek nem enyhültek. Az emberek egyszerűen elvesztették a politikusokba vetett hitüket. A problémák megoldása nem gyökerezhet politikai ideológiákban, tisztán morális eszmék mentén a szeretet, a szolidaritás és összefogás hozhatja meg a XXI. század gyümölcsét, ahol nincsen helye radikális nézeteknek. Téves azt gondolni, hogy a csatlakozással eltűnik minden különbség Nyugat- és Kelet-Európa között. Mások maradunk, más hagyományokkal és eltérő történelemi múlttal rendelkezünk. Ezért kellene jól értelmezett közös érdek alapján a térség országainak együttműködnie. A csatlakozási tárgyalások során sok kritika érte Lengyelországot, miszerint jobb feltételeket harcolt ki magának, megszegve ezzel a Visegrádi Egyezményt. A lengyel politikusok azzal védekeztek, hogy a többi ország eredménye is a lengyel diplomácia keményebb alkudozásának köszönhető… A tőke lobbizásainak hátterébe nem láthatunk bele. Hogy ez igaz-e, vagy sem, a politológusok dolga eldönteni. Egy biztos, a lengyel nép tud harcolni. Számukra is fontos a hagyományok őrzése, a vidék, a vidéki emberek megélhetése. Közös céljaink vannak, így az érdekérvényesítés során ismételten egymásra találhat Magyarország és Lengyelország. Balogh Beáta Forrás: www.ambpl.-weh.hu, www.minrol.gov.pl
47.
Summary Besides the ties of affinity, 1335 was the year of the first meeting of kings with the participation of Polish, Hungarian and Czech imperators in Visegrád. It can be titled as a historical turning point, since this was the first time when East-European imperators realised that unity means strength. In the 21th century both Hungary and Poland are going to be the members of the European Union. After joining the Union we can be rivals or co-operating partners. The prominent position of agriculture in Poland’s economy is a fact. For many years now Polish agriculture has been one of the biggest producers of onion, cabbage, cauliflower, strawberry and apple in Europe. In addition, Poland is a leading producer of rye and potatoes in the world. The share of agriculture in Poland’s GDP is almost twice as big as the average in the EU. In order to improve the market situation measures were implemented in the field of private storage aid, export refunds and compensatory payments. Within the last few years several laws regulating markets have been adopted, in particular for agricultural products. Thanks to the Rural Development Program, SAPARD and other strategic programs of the past, the opportunities for investing into the development and enhancement of the competitiveness of Polish agricultural sector are increasing.
48.
INTERNETFIGYELŐ - HONLAPBÖNGÉSZŐ Azokból a honlapokból került most ide válogatás, amelyek mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre vonatkozó előírásokkal, azok megbízhatóságával, élelmiszerbiztonsággal foglalkoznak. Elsőként a nemrég megalakult Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal web-oldalát mutatjuk be: http://www.fvm.hu/miniszterium?kat=intezmenyek:02090001 Tartalmazza a Hivatal elérhetőségét, részletesen leírja az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos feladataikat (nyomonkövethetőség, kockázatbecslés), és az Unió által is megkívánt Gyors Vészjelző Rendszer kiépítését. (Magyarul és angolul) http://www.efsa.eu.int/ Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority, EFSA) honlapja tartalmaz minden, az Unióra vonatkozó élelmiszerbiztonsági előírást, aktuális tájékoztatást és közvetlen kapcsolatfelvételi lehetőséget. (Angolul, németül és franciául) http://www.codexalimentarius.net/ Honlap a FAO és a WHO élelmiszerstandardokat ismertető hivatalos Élelmiszerkódexéről. Fő céljuk a fogyasztó- és egészségvédelem, valamint az élelmiszerpiac és -kereskedelem megbízhatóságának emelése. (Angolul, franciául és spanyolul) http://www.nal.usda.gov/foodborne/about.html Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (United States Department of Agriculture; USDA) élelmiszereredetű betegségekkel és annak oktatásával foglalkozó web-oldala. Forrás-adatbázisokkal rendelkező információs központ a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) tréning programokhoz, és az élelmiszereredetű betegségekkel kapcsolatos oktatási projektekhez. (Angolul) http://www.nal.usda.gov/fnic/index.html Az USA Nemzeti Mezőgazdasági Könyvtárában működő Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Információs Központ (Food and Nutrition Information Center) honlapja. A tájékoztatások az élelmiszerek összetételétől kezdve diétás tanácsokig, kulcsszavak alapján is elérhetők. (Angolul) http://www.foodstandards.gov.uk/ Az Egyesült Királyság élelmiszerminőséggel és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó honlapja. Naprakész aktuális hírekkel és friss kutatási eredményekkel is szolgál. (Angolul, franciául, németül és hollandul) -Sz. S.-
49.
KÖZLEMÉNYEK
A délkelet-ázsiai madárinfluenza vírusról A magyar hatóságok megkülönböztetett figyelemmel kísérik és tanulmányozzák a délkelet-ázsiai madárinfluenzáról érkező híreket, az EU, több ázsiai ország és a WHO a vírus terjedésének megakadályozására hozott döntéseit és állásfoglalásait. Magyarország sem Brazíliából, sem Thaiföldről nem importál élő állatot, vagy keltetésre szánt tojást. A hazai hatóságok szigorú ellenőrzést követően kizárólag mélyhűtött szállítmányok fogadására, többek között Thaiföldről érkező baromfihús importjára adtak engedélyt. Az eddig Magyarországra érkezett szállítmányokkal kapcsolatban, élelmiszerbiztonsági szempontból semmilyen kifogás nem merült fel. 2003-ban 339 tonna baromfihús-termék érkezett Magyarországra a délkelet-ázsiai térségből. FVM Kommunikációs Önálló Osztály
A thaiföldi behozatalról A thaiföldi központi állategészségügyi hatóság 2004. 01. 23-án arról értesítette a Nemzeti Állatjárványügyi Hivatalt (OIE), hogy 2004. 01. 20-án egy baromfiállományban madárinfluenza (HPAI) járvány kitörését észlelték. Az Európai Unió Bizottság 2004/84/EC (2004. 01. 23.) sz. határozatát is figyelembe véve azonnali hatállyal, további intézkedésig, az alábbi rendeleteket léptetjük életbe: - tilos Thaiföldről élő baromfi, futómadár és keltető tojásuk behozatala, - tilos a Thaiföldről származó baromfi-, futómadár-, természetben vadon élő szárnyas apróvad és tenyésztett szárnyas haszonapróvad friss húsának, és a fent megadott fajok húsát tartalmazó, vagy húsából készült húskészítmények behozatala. - tilos Thaiföldről állateledel gyártására szolgáló, a fenti állatfajokból származó nyers alapanyag behozatala, - tilos Thaiföldről étkezési árutojás behozatala. A tiltások nem vonatkoznak a 2004. január 1-je előtt levágott állatok húsára és húskészítményekre, valamint az úton lévő olyan szállítmányokra, amelyekre vonatkozó állategészségügyi bizonyítványt 2004. 01. 20-a előtt állítottak ki. FVM Kommunikációs Önálló Osztály
A Kométa 99 Kft. exportjogának felfüggesztéséről A KOMÉTA ’99 Kft. 62-es számú üzemét az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) Élelmiszerbiztonsági és Vizsgáló Szolgálata (FSIS) ellenőrei által 2003. októberében lebonyolított szemlén tapasztalt súlyos hiányosságok, az önellenőrzéssel kapcsolatos kifogások miatt az USA listáról felfüggesztették. A létesítményben olyan hiányosságokat állapítottak meg, amelyek felszámolása, megszüntetése hosszabb időt vesz igénybe. A Kométa 99 Kft. az októberi szemlét követően több kísérletet is tett arra, hogy az USA listán maradhasson. Intézkedéseit a megyei állategészségügyi állomás elfogadta, ám az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrzési Főosztálya által kirendelt szakértői szemlebizottság két esetben is megállapította, hogy a hibák nem mindegyikét küszöbölte ki az üzem, illetve a működés során további hibák keletkeztek. Mindezek eredményeként csak 2003. december 18-ával kaphatta vissza az üzem az exportjogát, amely továbbra sem terjedhetett ki az Egyesült Államokba történő szállításokra. Mind az üzem vezetőit, mind az ellenőrzésért felelős Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatóját tájékoztatta az Állategészségügyi Főosztály vezetője, hogy a későbbiekben, előzetes bejelentés nélkül, bármikor ellenőriztetni szándékozik a Kométa 99 Kft. vágó, daraboló és feldolgozó üzemét. 50.
Az USDA FSIS január 13-án – elsősorban a Kométa 99 Kft.-nél talált szabálytalanságok okán megtiltotta a magyar hús bevitelét az Amerikai Egyesült Államokba. Ez a rendelkezés a vétlen vállalatokat is sújtja. A tilalom mielőbbi feloldása érdekében nagy erőfeszítéseket tesz a magyar kormány, az FVM vezetése. Ezek keretében rendelte el az országos főállatorvos az USA exportjoggal bíró összes üzem előzetes bejelentés nélküli, soron kívüli felülvizsgálatát. A vizsgálat vezetője a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás élelmiszerhigiénikus igazgatóhelyettese. A bizottság tagjai nagy tapasztalatú állatorvosok, akik mind az állami állategészségügyi szolgálat tagjai. Vannak köztük megyei élelmiszerhigiénikusok és vágóhídi kirendeltségi állatorvosok is. Egyikük sem vágóhídi alkalmazott, hiszen akkor nem végezhetnének ugyanott hatósági ellenőrző tevékenységet. Függetlenségükhöz és pártatlanságukhoz nem férhet kétség. Az ellenőrzéseket 2004. január 26. és február 2. között végezték el. Az eddig beérkezett jelentések alapján kellett a Kométa 99 Kft. exportjogának törlését kezdeményezni, mert a január 28-án végzett szemle során ismét súlyos hiányosságokra derült fény. Ezek tények, amelyeket nem lehet a bizottság összetételével félremagyarázni. A többi, eddig ellenőrzött üzemben nem fordultak elő hasonló hiányosságok. A gyár vezetőitől várjuk a jelzést arra, hogy megszüntették a hiányosságokat, és képesek betartatni a technológiai fegyelmet. Ezt követheti az újabb felülvizsgálat és a szankciók eltörlése. Dr. Bálint Tibor főosztályvezető
A kistérségi vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásának támogatása A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004. év első félévében is folytatja a vidékfejlesztési kistérségi menedzserek foglakoztatásához nyújtott pénzügyi támogatást, amelyet – az előző évek gyakorlatának megfelelően – a kistérségi társulások vehetnek igénybe. A meghívásos pályázati rendszer meghirdetésére, majd azt követően a szerződések megkötésére az igénybevétel módját szabályozó rendelet februári megjelenését követően nyílik lehetőség. Az idei év első felének nyilvánvaló finanszírozási nehézségeit a múlt évi szerződések módosításával kívánja áthidalni a tárca. A kistérségi integrált agrár- és vidékfejlesztési programok aktualizálására minden kistérségnek megajánlott összeg felét előlegként biztosítja az önkormányzati társulásoknak. A módosított szerződések velük egyeztetve már aláírás alatt állnak. Az agrártárca célja, hogy a kistérségi menedzserek hálózata fennmaradjon. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fontosnak ítéli a kistérségekben működő tájékoztatási és pályázatírói kapacitások fenntartását és bővítését. Ez kulcsfontosságú tényezője az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatások elnyerésének és eredményes felhasználásának. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a foglalkoztatáshoz szükséges támogatási összeget azonban nem lehetett megelőlegezni a társulások számára, tekintve, hogy Magyarország májusi uniós csatlakozása után a finanszírozási lehetőségek alapvetően megváltoznak: a vidékfejlesztési programok mintegy 5 milliárd Ft-os - erre a célra igénybe vehető - alapjából pályázhatnak a menedzserek foglalkoztatására. A támogató fontosnak ítéli, hogy a kistérségek, és ezen keresztül a menedzseri hálózat is az ország összes településére kiterjedően működjön. A tárca szorgalmazza a vidékfejlesztési kistérségek olyan jellegű átszervezését, amely a 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet szerinti kistérségi lehatárolásnak is megfelel, de ezt nem támasztja feltételként a pályázati kiírásban. A menedzseri támogatásról, a kistérségi integrált agrár- és vidékfejlesztési programok felülvizsgálatáról, továbbá a kistérségek fenti rendelet szerinti átrendeződéséről az FVM Vidékfejlesztési Főosztályához tartozó területileg illetékes Regionális Vidékfejlesztési Irodák munkatársai készséggel nyújtanak tájékoztatást. FVM Kommunikációs Önálló Osztály Közleménye 51.
A Hivatalos Lapban (Official Journal) megjelenő rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának novemberben és decemberben megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti időszakban és az után érinthetik. Magyarország A Bizottság 1972/2003 (EK) számú 2003. november 10-i rendelete a kereskedelemre vonatkozó átmeneti intézkedések elfogadásáról a mezőgazdasági termékekben a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásának az elszámolására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L293, 2003. november 11. 3. oldal A Bizottság 2199/2003 (EK) számú 2003. december 16-i rendelete átmeneti intézkedéseket hoz a Tanács 1259/1999 (EK) számú rendelete alkalmazására 2004-re az egyszerűsített kifizetésekre a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia részére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L328, 2003. december 17. 21. oldal A Bizottság 2278/2003 (EK) számú 2003. december 22-i rendelete bizonyos a Tanács 3448/93 (EK) számú Rendeletében szereplő árúk Magyarországról történő importjára 2004. január 1-től 2004. április 30-ig tartó időszakra alkalmazott vámokról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L336, 2003. december 23. 75. oldal A Bizottság 2340/2003 (EK) számú 2003. december 22-i rendelete felmentést ad 2004-re a 1279/98 (EK) számú rendelet hatálya alól, amely részletesen szabályozza a Tanács 2003/286/EK, 2003/298/EK, 2003/299/EK, 2003/18/EK, 2003/263/EK és 2003/285/EK határozatai által nyújtott vámkvóta alkalmazását marha- és borjúhúsra Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság részére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L346, 2003. december 31. 31. oldal Támogatások 2003/802/ECA Bizottság 2003. november 14-i határozata az intézetek megalapításáról a támogatás menedzselésére a Lengyel Köztársaságban a csatlakozás előtti időszakban mint előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L301, 2003. november 19. 14. oldal A Bizottság 2035/2003 (EK) számú, 2003. november 19-i rendelete módosítja a 296/96 (EK) számú rendeletet a tagországi adatokról az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére történt havi kifizetésekről. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L302, 2003. november 20. 6. oldal 2003/846/EC Bizottsági Határozat 2003. december 5-én az intézetek megalapításáról a támogatás menedzselésére a Romániában a csatlakozás előtti időszakban mint előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben (SAPARD). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L321, 2003. december 6. 62. oldal A Bizottság 2180/2003 (EK) számú, 2003. december 5-i rendelete módosítja a 3846/87 (EK) számú rendeletet megalapozva az export visszatérítések nomenklatúráját. 52.
Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L335, 2003. december 22. 1. oldal Bizottság 2237/2003 (EK) számú 2003. december 23-i rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1782/2003 (EK) számú rendelete IV fejezetben előírt támogatási rendszer alkalmazására megalapozva közös szabályokat, a közös mezőgazdasági politika direkt támogatási rendszert és a támogatási rendszert a farmereknek. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L339, 2003. december 24. 52. oldal A Tanács 2322/2003 (EK) számú 2003. december 17-i rendelete felmentést ad a 1251/1999 (EK) számú rendelet hatálya alól az ugaroltatás kívánalmaira vonatkozóan a 2004/05 piaci évekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L345, 2003. december 31. 20. oldal Halászat A Tanács 1954/2003 (EK) számú 2003. november 4-i rendelete a halászati munka irányításáról vonatkozva bizonyos közösségi halászati területre és forrásra és a 2847/93 (EK) számú rendelet módosításáról és a 685/95 és 2027/95 (EK) számú rendeletek hatályon kívül helyezéséről. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L289, 2003. november 7. 1. oldal 2003/858/ECA Bizottság 2003. november 21-i határozata az állategészségügyi feltételekről és igazolásról az élő halak ikrái és tenyésztésre szánt gamétájuk és emberi táplálkozás céljából tenyésztett élő halak és azok importjára (C(2003) 4219 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L324, 2003. december 11. 37. oldal A Tanács 2192/2003 (EK) számú, 2003. december 8-i rendelete módosítja a 2341/2002 (EK) számú rendeletet rögzítve a halászati lehetőségeket és egyesülési feltételeket, bizonyos halászati tároló helyeket és halfajták tárolóhelyeit a közösségi vizeken és közösségi hajókkal olyan helyeken, ahol a fogás korlátozása kívánatos. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L328 2003. december 17. 1. oldal Zöldség-gyümölcs A Bizottság 857/2003 (EK) számú, 2003. november 6-i rendelete elfogadja az eljárást a friss gyümölcs-zöldség piaci szabvány megfelelőségének ellenőrzésére Ciprusról az Európai Közösségbe irányuló importjánál. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L289, 2003. november 7. 13. oldal A Bizottság 1964/2003 (EK) számú 2003. november 7-i rendelete kiró előzetes biztonsági intézkedéseket feldolgozott, vagy tartósított citrus gyümölcsök (nevezetesen mandarin, stb.) importőrei ellen. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L290, 2003. november 8. 3. oldal A Bizottság 1999/2003 (EK) számú, 2003. november 13-i rendelete rögzíti bizonyos indikatív mennyiségeket és egyes felső határokat a Közösségbe 2004. első negyedébe történő banánimport engedély kiadásában. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L296, 2003. november 14. 15. oldal A Bizottság 2003/111/EK 2003. november 26-i irányelve módosítja a 92/34/EGK irányelv II mellékletét a gyümölcs növények szaporító anyagairól és a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcs növényekről (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L311, 2003. november 27. 12. oldal
53.
A Bizottság 2173/2003 (EK) számú, 2003. december 12-i rendelete módosítja a 1799/2001 (EK) számú rendeletet a citrusgyümölcsök kereskedelmi szabványairól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L326, 2003. december 13. 8. oldal A Bizottság 2198/2003 (EK) számú 2003. december 16-i rendelete módosítja a 464/1999 (EK) számú rendeletet a Tanács 2201/96 (EK) számú rendeletének alkalmazására a szilvatámogatására vonatkozóan. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L328, 2003. december 17. 20. oldal A Bizottság 2310/2003 (EK) számú, 2003. december 29-i rendelete pályázati kiírásról a gyümölcszöldség import engedélyeinek szétosztásáról (paradicsom, narancs, citrom és alma). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L342, 2003. december 30. 24. oldal Cukor A Bizottság 2196/2003 (EK) számú 2003. december 16-i rendelete módosítja a 1260/2001 (EK) számú rendeletet a cukorágazati piac szabályozására Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L328, 2003. december 17. 17. oldal Gabonafélék A Bizottság 2045/2003 (EK) számú, 2003. november 20-i rendelete módosítja a 1509/2003 (EK) számú rendelet és növeli a pályázati úton eladható mennyiséget, a német intervenciós ügynökség által tárolt árpa belső piacon történő újra eladására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L303, 2003. november 21. 10. oldal A Bizottság 2320/2003 (EK) számú, 2003. december 17-i rendelete módosítja a 1696/71 (EK) számú rendeletet a komló piac szabályozásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L345, 2003. december 31. 18. oldal A Tanács 2321/2003 (EK) számú 2003. december 17-i rendelete módosítja a 1098/98 (EK) számú rendeletet a komlóra vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetéséről. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L345, 2003. december 31. 19. oldal Állattenyésztés, állati termékek A Tanács 2052/2003 (EK) számú, 2003. november 17-i rendelete módosítja a 1907/90 (EK) számú rendeletet a tojás piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L305, 2003. november 22. 1. oldal 2003/826/EC A Bizottság 2003. november 18-i határozata módosítja a 2003/222/EK határozatot a hústermékek importjára Ausztráliából és Szlovéniából (C(2003) 4205 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L311, 2003. november 27. 29. oldal 2003/827/EC A Bizottság 2003. november 18-i határozata módosítja a 98/371/EK Határozatot a friss sertéshús importjára Szlovéniából (C(2003) 4208 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L311, 2003. november 27. 36. oldal A Bizottság 2172/2003 (EK) számú, 2003. december 12-i rendelete módosítja a 2273/2002 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a 1254/1999 (EK) számú tanácsi rendeletet bizonyos szarvasmarha-félék piaci árainak felméréséről a Közösség reprezentatív piacain. 54.
Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L326, 2003. december 13. 8. oldal 2003/881/EC A Bizottság 2003. december 11-i határozata a méhek importjának állategészségügyi és igazolási feltételeiről és a 2000/462/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (C(2003) 4623 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L328, 2003. december 17. 26. oldal A TANÁCS 2295/2003 (EK) számú, 2003. december 23-i rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1907/90 (EK) számú rendelet bevezetését a tojás piaci szabványáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L340, 2003. december 24. 16. oldal Tejtermékek A Bizottság 1948/2003 (EK) számú 2003. november 4-i rendelete módosítja a 174/1999 (EK) számú rendeletet a Horvátországba és Oroszországba szánt sajtexport engedélyéről, exportvisszatérítéséről és felmentés annak a rendeletnek a hatálya alól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L287, 2003. november 5. 13. oldal A Bizottság 2012/2003 (EK) számú, 2003. november 14-i rendelete módosítja a 2535/2001 (EK) számú rendeletet, amely részletes szabályokat hoz a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendelet alkalmazására az importkvóta nyitásában a tej és tejtermékekre és felmentést ad a Rendelet hatálya alól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L297, 2003. november 15. 19. oldal A Bizottság 2131/2003 (EK) számú, 2003. december 4-i rendelete módosítja a 214/2001 (EK) számú rendeletet, amely részletesen szabályozza a 1255/1999 (EK) számú tanácsi rendeletet a sovány tejpor intervenciós felvásárlásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L320, 2003. december 5. 3. oldal A Bizottság 2799/2003 (EK) számú, 2003. december 4-i rendelete módosítja a 2799/1999 (EK) számú rendeletet részletesen szabályozva a 1255/1999 (EK) számú rendelet előírásait a fölözött tej és sovány tejpor támogatásáról, állati takarmányba való felhasználásáról és ilyen sovány tejporként történő eladásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L320, 2003. december 5. 4. oldal Állategészségügy, takarmányozás A Bizottság 2011/2003 (EK) számú, 2003. november 14-i rendelete módosítja a 2377/90 tanácsi rendelet I és III mellékletét a Közösségi eljárásról az állatgyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetű élelmiszerekben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L297, 2003. november 15. 15. oldal 2003/811/ECA Bizottság 2003. november 17-i határozata megalapozza a száj- és körömfájás diagnózis szabványának projektjére és a Közösség pénzügyi hozzájárulására 2003-ban. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L305, 2003. november 22. 16. oldal A Tanács 2003/85/EK számú 2003. szeptember 29-i irányelve a Közösség intézkedéseiről a száj és körömfájás ellenőrzésére, a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és 91/665/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L306, 2003. november 22. 1. oldal
55.
2003/833/EC A Bizottság 2003. november 28-i határozata elfogadja az Európai Közösségek megbízásából az Európai Közösségek és az Egyesült Államok közötti egyezmény mellékletének módosítását az egészségügyi intézkedésekről az élőállat és állati termékek kereskedelmében (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L316, 2003. november 29. 20. oldal A Bizottság 2154/2003 (EK) számú 2003. december 10-i rendelete irányelve a mikroorganizmusok ideiglenes engedélyezéséről takarmányokban (Enterococcus faecium and Lactobacillus acidophilus) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L324, 2003. december 11. 11. oldal 2003/859/EC A Bizottság 2003. december 5-i határozata módosítja a 2002/106/EK határozatot a klasszikus sertésláz megkülönböztető vizsgálatának megalapozásáról (C(2003) 4522 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L324, 2003. december 11. 54. oldal Élelmiszer Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003 (EK) számú 2003. július 15-i rendelet a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok határokon keresztüli mozgásáról szól. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L287, 2003. november 5. 1. oldal A Bizottság 2003. szeptember 29-i határozata módosítja a Tanács 92/118/EGK irányelvét az emberi fogyasztásra szánt kollagén követelményeiről és a 2003/42/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (C(2003) 3393 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L293, 2003. november 11. 21. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 10-i irányelve az élelmiszer alkotórészek jelölése élelmiszereken. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L308, 2003. november 25. 15. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 10-i rendelete a füstaromákról, amelyeket használnak, vagy használni szándékoznak élelmiszerekben, vagy élelmiszereken. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L309, 2003. november 26. 1. oldal 2003/822/EC A Tanács 2003. november 17-i határozata az Európai Közösségek csatlakozásáról a Kódex Alimentarius Bizottsághoz. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L309, 2003. november 26. 14. oldal A Bizottság 2145/2003 (EK) számú, 2003. december 8-i rendelete módosítja a 2377/90 tanácsi rendelet I mellékletét a közösségi eljárásról az állat gyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetű élelmiszerekben (1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L322, 2003. december 9. 5. oldal A Bizottság 2112/2003 (EK) számú 2003. december 1-i rendelete korrigálja a 1334/2003 (EK) számú rendeletet a módosított engedélyezési feltételekről egy sor élelmiszer adalékanyagnál, amelyek nyomelemeket tartalmaznak Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L317, 2003. december 2. 22. oldal A Bizottság 2003/113/EK, 2003. december 3-i irányelve módosítja a 86/362/EK, 86/363/EK és 90/642/EK irányelvek mellékleteit a növény védőszer maradék maximális szintjének rögzítéséről gabonafélékben, állati eredetű élelmiszerekben és bizonyos növényi eredetű termékekben, beleértve a gyümölcs- és zöldségféléket (1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L324, 2003. december 11. 24. oldal 56.
A Bizottság 2277/2003 (EK) számú, 2003. december 22-i rendelete módosítja a 2092/91 (EK) számú tanácsi rendelet I és II mellékleteit a mezőgazdasági biotermékekről és jelzéséről mezőgazdasági termékeken és élelmiszerekben (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L336, 2003. december 23. 68. oldal Növényvédelem 2003/787/EC A Bizottság 2003. november 6-i határozata a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról az francia, portugál és finn kiadásokhoz a növényekre és növényi termékekre veszélyes organizmusok leküzdése céljából (C(2003) 4027 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L293, 2003. november 11. 13. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003 (EK) számú 2003. október 13-i rendelete a műtrágyáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L302, 2003. november 21. 1. oldal Dohány A Tanács 2319/2003 (EK) számú, 2003. december 17-i rendelete módosítja a 2075/92 (EK) számú rendeletet a nyers dohány piaci szabályozásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L345, 2003. november 31. 17. oldal Erdészet Az Európai Parlament és a Tanács 2152/2003 (EK) számú rendelete 2003. november 17-én az erdők és a környezetvédelem egymásra hatásának monitoringjáról a Közösségben (Forest Focus). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L324, 2003. december 11. 1. oldal Szőlő bor A Bizottság 2136/2003 (EK) számú, 2003. december 5-i rendelete pályázati kiírásról a 47/2003 EK eljárás alapján bor alkoholeladásáról új ipari felhasználásra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L321, 2003. december 6. 3. oldal Egyéb A Bizottság 1988/2003 (EK) számú, 2003. november 12-i rendelete az export engedélyek szétosztására sajtra, 2004-re az Egyesült Államokba a GATT Egyezmény szerinti kvóta alapján. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L295, 2003. november 13. 54. oldal A Tanács 1992/2003 (EK) számú 2003 október 27-i rendelete módosítja a 40/94 (EK) számú rendeletet a közösségi védjegyről, amely hatással van az Európai Közösségek bővítésére a Madridi Egyezmény nemzetközi regisztrációs jegyzőkönyve szerint, amelyet 1989-ben Madridban fogadtak el. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L296, 2003. november 14. 1. oldal A Bizottság 2010/2003 (EK) számú, 2003. november 14-i rendelete módosítja a 800/1999 (EK) számú rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elő a mezőgazdasági termékek export visszatérítési rendszer alkalmazására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L297, 2003. november 15. 13. oldal
57.
Információ az Európa Egyezmény kereskedelmi szempontjainak kiegészítésére Jegyzőkönyv hatályba lépéséről az Európai Közösségek és tagországaik, valamint a Szlovén Köztársaság között a csatlakozás megalapozására, figyelembe véve a két fél tárgyalásainak eredményét a kölcsönös új kölcsönös mezőgazdasági koncessziókról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L297, 2003. november 15. 24. oldal 2003/808/ECAz Európai Közösségek és a Svájci Konföderáció közötti mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 2003. október 21-i egyezmény által felállított Társult Mezőgazdasági Bizottság 1/2003 számú határozata az eljárási szabályok elfogadásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L303, 2003. november 21. 24. oldal 2003/809/ECAz Európai Közösségek és a Svájci Konföderáció közötti mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 2003. október 21-i egyezmény által felállított Társult Mezőgazdasági Bizottság 2/2003 számú határozata a munkacsoport felállításáról és a csoport szabályozásának elfogadására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L303, 2003. november 21. 27. oldal A tanács 2059/2003 (EK) számú 2003. november 17-i rendelete módosítja a 79/65/EGK rendeletet egy hálózat felállításáról a mezőgazdasági birtokok bevételi és üzleti könyvelési adatainak összegyűjtésére az Európai Gazdasági Közösségben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L308, 2003. november 25. 1. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2066/2003/EK határozata 2003. november 10-én a terület vizsgálatról és távérzékelési technikáról a mezőgazdasági statisztikában 2004-től 2007-ig és a 1445/2000/EK határozat módosításáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L309, 2003. november 26. 9. oldal 2003/803/EC A Bizottság 2003. november 26-i határozata megalapozza az útlevél modellt a kutyák, macskák és vadászgörények Közösségen belüli szállítására (C(2003) 4459 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L312, 2003. november 27. 1. oldal A Tanács 2285/2003 (EK) számú, 2003. december 22-i rendelete módosítja a 1255/96 (EK) számú rendeletet ideiglenesen törölve az autonóm közös vámtarifa illetékeket bizonyos ipari és mezőgazdasági és halászati termékekre Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L341 2003. december 30. 11. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Főosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklődni lehet a 301-4055-ös telefonszámon és a
[email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetők a www.eu-info.hu oldalon.
58.
