TARTALOM. Juhász Nóra csoportvezető Miskolci CSSK Adósságkezelő Iroda

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ • 1–2. szám • 2009. július

TARTALOM AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZOCIÁLIS MÓDSZERTANI FELADATAIT ELLÁTÓ KONZORCIUM BEMUTATÁSA • Bevezető • Intézmények bemutatása Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezete Hajléktalanokat Gondozó Központja Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugár Otthon Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet

VÉDENDŐ FOGYASZTÓK • 19/2009. (I.30.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról • 20/2009. (I.30.) Kormányrendelet a 2007. évi LXXXVI. villamos energia törvényről és a hozzá tartozó 273/2007-es Kormányrendelet módosításairól Juhász Nóra csoportvezető Miskolci CSSK Adósságkezelő Iroda

SZOCIÁLIS MUNKA A ZEMPLÉNBEN Géresi Gábor családgondozó Zempléni Családokért Alapítvány

KISTÉRSÉGI SZAKMAI TANÁCSKOZÁS Mihalov Ferencné Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke Szirmabesenyő

JÓ GYAKORLATOK A Gadnai Tanoda (szolgáltatásfejlesztési terv) Réthyné Ádám Viktória családgondozó Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

AKTUALITÁSOK KÖNYVAJÁNLÓ FILMAJÁNLÓ Kiadja: Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ Módszertani Munkacsoportja – 2009. július

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július Kedves Kollégák! Elkészítettük a Módszertani Hírlevelünket megújult formájában. Az összeállításakor figyelembe vettük a beérkezet ötleteket, javaslatokat is és kérünk Benneteket, hogy küldjetek cikkeket – minden megyéből és minden szakterületről –, tegyetek javaslatokat új rovatok indítására. Anyagaitokat a [email protected] címre kérjük, vagy postán küldhetitek a címünkre: Miskolci Családsegítő Szolgálat Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ – 3530 Miskolc, Arany János u. 37.

Az Észak-magyarországi Régió Szociális Módszertani feladatait ellátó Konzorcium bemutatása „Egy homokszemben lásd meg a világot Egy vadvirágban a fénylő eget, Egy órában az örökkévalóságot, És tartsd meg tenyeredben a végtelent” (William Blake) A szociális módszertani feladatellátás 2008 év folyamán teljes körű strukturális átalakuláson ment át. Az eddigi szervezetileg és szakmailag szétaprózódott, sokszor – a fenntartók és a szociális szolgáltatók számára is – átláthatatlan rendszert a regionális szociális módszertani intézmények kijelölése váltotta fel. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július 1-jétől – nyílt pályáztatás útján – régiónként 1-1 szociális módszertani intézményt/konzorciumot jelölt ki a feladat ellátására. A kijelölést követően az Észak-magyarországi régió szociális módszertani feladatait a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ által vezetett konzorcium látja el. Az új szervezeti formában a régióban területi és szakterületi módszertani lefedettség valósul meg.

Észak-magyarországi Régió Szociális Módszertani Intézménye/Konzorciuma „LÉPJÜNK EGYÜTT” Konzorcium A konzorcium vezetője – gesztor intézmény Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ

2

Címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Tel./fax: 46/562-277, 46/562-277 E-mail: [email protected] Képviselő: Földessy Judit igazgató Fenntartó: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakterület: családsegítés összes szakterület munkájának koordinálása

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL Konzorciumi partnerek Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezete Hajléktalanokat Gondozó Központja

Címe: 3527 Miskolc, Baross G. u. 13-15. Tel./fax: 46/412-816 E-mail: [email protected] Képviselő: Molnár Józsefné megyei titkár Fenntartó: Magyar Vöröskereszt B.-A-Z. Megyei Szervezete Szakterület: hajléktalan személyek ellátása Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugár Otthon

Címe: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101. Tel./fax: 46/506-707 E-mail: [email protected] Képviselő: Radomszky Lászlóné mb. igazgató Fenntartó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Szakterület: idős személyek ellátása Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete

Címe: 3546 Bélapátfalva, Petőfi u. 25. Tel./fax:36/554-310 E-mail: [email protected] Képviselő: Királyné Nagy Enikő igazgató Fenntartó: Heves Megye Önkormányzata Szakterület: fogyatékos személyek ellátása

Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet

Címe: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi u. 71-73. Tel./fax: 32/456-004, 456-273 E-mail: [email protected] Képviselő: Bereczné Kelemen Éva igazgató Fenntartó: Nógrád Megye Önkormányzata Szakterület: pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása

Együttműködő partnerek Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (Közép-Magyarországi Régió módszertani intézménye)

Szakterület: jelzőrendszeres házi segítségnyújtás módszertani feladatainak ellátása a gesztorral együttműködve B.-A.-Z. Megyei Tanya és Falugondnokok Egyesülete

Szakterület: falu és tanyagondnoki szolgáltatás módszertani feladatainak ellátása a gesztorral együttműködve

Regionális szociális módszertani feladatok A regionális szociális módszertani intézmények/ konzorciumok szakmai feladatait a 3/2008. (IV.15.) SZMM. rendelet – a szociális módszertani intézmé-

nyek kijelöléséről és feladatairól, valamint a szociális szolgáltatók, intézmények engedélyezési eljárásainak szakértői díjáról – határozza meg.

3

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július 1. A 3/2008. (IV.15.) SZMM. rendelet 9.§. (1) bekezdése alapján a regionális módszertani intézmény feladatellátása során: • információt gyűjt a működési terület szociális ellátórendszerének sajátosságairól, az alkalmazott módszerekről, az információkat összesíti, kiértékeli, a beérkezett adatokat és az azokból készült elemzéseket a honlapján folyamatosan közzéteszi, továbbá a Minisztérium vagy az Intézet megkeresésére a szociális szolgáltatásokról, illetve a szociális foglalkoztatásról adatot gyűjt és szolgáltat, • új szakmai módszerek bevezetése érdekében az Intézettel (SZMI) együttműködve – modellkísérletet szervez, az új szakmai módszereket és az új szolgáltatási formákat folyamatosan megismerteti a szociális szolgáltatókkal, intézményekkel, • a fenntartók számára javaslatot tesz a szociális ellátórendszer fejlesztésére és felkérésre részt vesz az ellátórendszer fejlesztéséhez szükséges források tervezésében, • figyelemmel kíséri a jogszabályok, szakmai szabályok hatályosulását és a tapasztalatokról tájékoztatja a Minisztériumot, • a szociális szolgáltatóknak, intézményeknek és a fenntartóknak szakmai segítséget nyújt szociális szolgáltatások megszervezéséhez, szakmai módszerek bevezetéséhez és alkalmazásához, valamint más szakmai kérdésekben, • segítséget nyújt a szolgáltatástervezési koncepciók kidolgozásához, • ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. 2. A regionális szociális módszertani intézmény más jogszabályokban meghatározott konkrét feladatai • A 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 2/a.§. (5), 3.§. (4), ill. 4.§. (5) bekezdése alapján a szociális szolgáltatók, valamint szociális intézmények működési engedélyezése során Szakmai Programok véleményezése szakértőként, • A 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 2/D.§. (1) bekezdése és a 14.§. (1) bekezdése szerinti szakértői részvétel – a szociális szolgáltatók és szociális intézmények – ellenőrzésében, 4

• Az Szt. 40.§. – 44.§. szerinti ápolási díjhoz kapcsolódó szakértői tevékenység ellátása, • A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet szerinti szakértői bizottságok működtetése, • Szt. 96/A.§-a értelmében a módszertani intézmény tájékoztatási kötelezettsége teljesítése érdekében ismertetőt készít a feladatkörébe tartozó szociális szolgáltatókról, intézményekről, továbbá évente elvégzi az adatok frissítését. 3. Egyéb – önként vállalt (jogszabályok által nem meghatározott feladataink) – az Észak-magyarországi Régióban • Szociális képzések, akkreditált továbbképzések szervezése, • Pályázati információk gyűjtése, rendszerezése, pályázati tanácsadás, • Együttműködés – szociális szolgáltatásfejlesztést megalapozó – kutatásokban, • Hálózatépítés keretében támogatjuk és aktívan részt veszünk az ágazatok közötti együttműködés feltételeinek/kereteinek kialakításában. 4. Módszertani munka során alkalmazott munkaformák • Tanácsadás, szakmai konzultáció konkrét ügyekben, • Módszertani és szolgáltatásfejlesztés célú intézménylátogatás, • Tapasztalatcsere műhelyek, szakmai műhelyek szervezése, • Esetmegbeszélő csoportok szervezése, működtetése, • Ágazatközi együttműködés fórumainak működtetése, • Akkreditált továbbképzések szervezése, • Tanulmányutak szervezése, • Módszertani ajánlások készítése, • Szükségletfelmérés készítése, hiánytérkép készítése, • Szakmai és információs adatbázis működtetése, folyamatos karbantartása, adatok elemzése, értékelése,

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL • Honlap működtetése, • Regionális Módszertani Hírlevél rendszeres megjelentetése, szakmai kiadványok készítése, • „Jó gyakorlatok” gyűjtése, közreadása, • Konferenciák, szakmai rendezvények szervezése, • Jogszabály tervezetek, egyéb szakmai anyagok véleményezése, javaslatok, háttéranyagok, elemzések készítése, • Folyamatos elérhetőség biztosítása, • Országos szakterületi munkacsoportokban való részvétel, munkacsoport vezetés,

• Szakértői feladatok ellátása, • Folyamatos kapcsolattartás az SZMM-mal és az SZMI-vel, a regionális szociális módszertani intézményekkel, a Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalával, a városi jegyzőkkel, más hatóságokkal, • Folyamatos kapcsolattartás az észak-magyarországi régió szociális szolgáltatóival, intézményeivel, szakembereivel, szakmai és területi érdekek képviselete a fenntartók és az illetékes szervek felé.

Területi, szakterületi lefedettség, feladatmegosztás a módszertani feladatokat ellátó konzorciumi partnerek között 1. Konzorcium vezetője – gesztor intézmény Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ

és Falugondnokok Egyesületével kötött együttműködési megállapodás alapján – regionális szinten • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás módszertani feladatainak ellátása – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel (közép-magyarországi régió szociális módszertani intézménye) kötött együttműködési megállapodás alapján – regionális szinten.

1.1. Gesztor szervezet feladatainak ellátása • A konzorcium működési feltételeinek biztosítása, a működés koordinálása, az együttműködés kereteinek megteremtése, a regionális szociális módszertani munka tervezése, folyamatos szervezése, dokumentálása, adminisztratív háttér biztosítása, • Az észak-magyarországi régió szociális módszertani feladatainak szakmai koordinálása az összes szakterület vonatkozásában, • A konzorcium képviselete az ágazati minisztérium (SZMM) és a Szociális és Munkaügyi Intézet (SZMI) felé, az információáramlás biztosítása az SZMM, az SZMI és a konzorciumi partnerek, valamint az észak-magyarországi régióban működő szociális szolgáltatók, intézmények között, • Eleget tesz a Regionális Szociális Módszertani Konzorcium szerződéskötési, beszámolási, elszámolási kötelezettségének, • Kapcsolatot tart a regionális szociális módszertani konzorciumok gesztoraival.

Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezete – Hajléktalanokat Gondozó Központja

1.2. Szakmódszertani feladatok • Családsegítés módszertani feladatainak ellátása – regionális szinten, • Falu és tanyagondnoki szolgáltatás módszertani feladatainak ellátása – a B.-A.-Z. Megyei Tanya

2.1. Szakmódszertani feladatok • Hajléktalan személyek ellátását biztosító szociális szolgáltatások, ellátások (alapszolgáltatások, szakellátások) módszertani feladatainak ellátása – regionális szinten

1.3. Szakértői feladatok ellátása • Szakmai programok véleményezése – családsegítés – regionális szinten, • Szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésben szakértőként való részvétel – családsegítés – regionális szinten, • Ápolási díjjal kapcsolatos módszertani intézményi, szakértői feladatok koordinálása – regionális szinten, • 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet szerinti szakértői bizottsági munka koordinálása – regionális szinten. 2. Konzorciumi partner

5

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július 2.2. Szakértői feladatok ellátása • Szakmai programok véleményezése – hajléktalan személyek ellátása – regionális szinten, • Szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésében szakértőként való részvétel – hajléktalan személyek ellátása – regionális szinten 3. Konzorciumi partner Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Őszi Napsugár Otthon 3.1. Szakmódszertani feladatok • Idős személyek ellátását biztosító szociális szolgáltatások, ellátások (alapszolgáltatások, szakellátások) módszertani feladatainak ellátása, - szakellátások vonatkozásában regionális szintű feladatellátás - alapszolgáltatások vonatkozásában megyei szintű – Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjedő – közvetlen feladatellátás, regionális szintű koordináció 3.2. Szakértői feladatok ellátása • Szakmai programok véleményezése – idős személyek szakellátása regionális szinten, alapszolgáltatások megyei szinten (B.-A.-Z. megye) • Szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésében szakértőként való részvétel – idős személyek szakellátása regionális szinten, alapszolgáltatások megyei szinten (B.-A.-Z. megye) • Ápolási díjjal kapcsolatos szakértői feladatok ellátása – megyei szinten (B.-A.-Z. megye) • 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet szerinti szakértői bizottsági feladatok közvetlen ellátása – megyei szinten (B.-A.-Z. megye) 4. Konzorciumi partner Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete 4.1. Szakmódszertani feladatok • Fogyatékos személyek ellátását biztosító szociális szolgáltatások, ellátások (alapszolgáltatások, szakellátások) módszertani feladatainak ellátása – regionális szinten, • Idős személyek ellátását biztosító alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertani feladatok ellátása – megyei szinten (Heves megye) 6

4.2. Szakértői feladatok ellátása • Szakmai programok véleményezése – fogyatékos személyek ellátása (alapszolgáltatások, szakellátások) – regionális szinten, • Idős személyek alapszolgáltatásai – megyei szinten (Heves megye) • Szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésében – szakértőként való részvétel – fogyatékos személyek ellátása (alapszolgáltatások, szakellátások) – regionális szinten, idős személyek alapszolgáltatásai – megyei szinten (Heves megye), • Ápolási díjjal kapcsolatos szakértői feladatok ellátása – megyei szinten (Heves megye), • 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet szerinti szakértői bizottsági feladatok közvetlen ellátása – megyei szinten (Heves megye) 5. Konzorciumi partner Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet 5.1. Szakmódszertani feladatok • Szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek ellátását biztosító szociális szolgáltatások, ellátások (alapszolgáltatások, szakellátások) módszertani feladatainak ellátása – regionális szinten • Idős személyek ellátását biztosító alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertani feladatok ellátása – megyei szinten (Nógrád megye) 5.2. Szakértői feladatok ellátása • Szakmai programok véleményezése – szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek ellátása (alapszolgáltatások, szakellátások) – regionális szinten, idős személyek alapszolgáltatásai – megyei szinten (Nógrád megye) • Szociális szolgáltatók, intézmények ellenőrzésében szakértőként való részvétel – szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek ellátása (alapszolgáltatások, szakellátások) – regionális szinten, idős személyek alapszolgáltatásai – megyei szinten (Nógrád megye) • Ápolási díjjal kapcsolatos szakértői feladatok ellátása – megyei szinten (Nógrád megye) • 92/2008. (IV.28.) Korm. rendelet szerinti szakértői bizottsági feladatok közvetlen ellátása – megyei szinten (Nógrád megye)

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

A módszertani munka során érvényesítendõ értékek és alapelvek A „Lépjünk együtt” Konzorcium az alábbi szociálpolitikai értékek és alapelvek érvényesítését és képviseletét tartja kiemelten fontosnak a módszertani munka során: • Esélyegyenlőség A módszertani munkának hozzá kell járulnia ahhoz a jogos igényhez, hogy – a szükségleteknek megfelelő – szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz való hozzáférés az ország – így Észak-magyarországi régió – egész területén egyenlő eséllyel legyen biztosított. • Szociális biztonság A – jogbiztonság oldaláról – a szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal szemben alapvető elvárás az átláthatóság és a kiszámíthatóság, ezt a szemléletet összehangolt módszertani munkák révén tudjuk képviselni. • Társadalmi kirekesztődés megelőzése A módszertani munkának – rendszerszemléleten alapuló ágazatközi együttműködés révén – hatékonyan hozzá kell járulnia a hátrányos helyzetű lakossági csoportok társadalmi integrációjának megőrzéséhez, a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez • Választás szabadság Meghatározott szolgáltatási körben biztosítani kell az ellátást igénylők, ill. arra jogosultak számára a választás szabadságát, azaz alternatív megoldások igénybevételét. Új módszerek, szolgáltatási model-

lek megismertetése, bevezetésének, alkalmazásának segítése a módszertani munka kiemelt területe. • Partnerség elve A társadalmi problémák kezelésében egyre erőteljesebben előtérbe kerül a különböző szolgáltatók közötti együttműködés, feladatmegosztás. A problémamegoldásban mindenütt – így a szociálpolitikában is – ma már jellemző a több szektorúság, vagyis az a tény, hogy az állami (önkormányzati) civil és piaci szereplők mindenütt jelen vannak a jóléti szolgáltatásokban. A regionális szociális módszertani konzorciumi működés gyakorlati mintát nyújthat a partneri együttműködésre a területen működő szolgáltatók számára. • Szubszidiaritás elve Az Európai Unió alapelvének érvényesítéséből az következik, hogy a döntéseket azon a szinten kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre és ahol a döntési felelősség legjobban érvényesíthető. • Nyilvánosság biztosítása A nyilvánosságnak jelentős és rohamosan növekvő szerepe van a szociálpolitika alakítói és a helyi társadalom közötti párbeszédben. A szociális szakemberek naprakész tájékozottsága, ezáltal a lakosság széleskörű tájékoztatása a szociálpolitikai döntésekről, az ellátásokhoz való hozzájutás módjáról, feltételeiről – alapvető feltétele a jogszerű, átlátható szolgáltatásoknak. A nyilvánosság a lakossági kontroll kiemelten fontos csatornája is egyben.

A Konzorciális mûködés hosszú távú hatása Az új szervezeti formában megvalósuló módszertani munka hosszú távú hatása, hogy a konzorciumban együttműködő partnerek szakmai tudásanyaga összeadódik és hatványozódik, ezáltal – várhatóan magasabb szintű, összehangolt szakmai munkát eredményez. A tagok egymás tudásbázisára is építkeznek. A területi, szakterületi lefedettség révén összehangoltabbá és átláthatóbbá válik a módszertani feladatellátás. A szociális módszertani feladatok ellátása során mindig szem előtt szeretnénk tartani a szociálpolitika

azon alapkövetelményét, hogy szükségletorientált és megoldás központú legyen, a probléma megoldására – fejlődésre, változásra – ösztönözze a helyi társadalom – így a szociális ellátások valamennyi szereplőjét. Földessy Judit Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ konzorcium vezetője

(Jelen Hírlevelünkben az Észak-magyarországi régió szociális módszertani Konzorciumában résztvevő partner intézmények bemutatkozását olvashatjátok. Terjedelmi okok miatt a gesztor szervezet – Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ – bemutatkozó írását a következő számban közöljük) 7

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

A Hajléktalanokat Gondozó Központ 2008. évi szervezeti tagozódása, szociális tevékenysége: A Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. megyei Szervezete 1994. január 1. óta a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés alapján működteti Miskolc, Baross Gábor utca 13-15. szám alatt lévő Hajléktalanokat Gondozó Központját. Az intézmény az alapellátásoktól a szakosított ellátásokig komplex tevékenységi körrel áll a Miskolcon és vonzáskörzetében életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek rendelkezésére. A kliensek számára nyújtott szolgáltatások köre folyamatosan bővül. Az intézményünk a város és a régió legnagyobb klienskört ellátó szervezete. A MŰKÖDTETETT ELLÁTÁSI FORMÁK: 1. Népkonyha: Népkonyhánk naponta 200 rászoruló részére biztosít egy tál meleg ételt ingyenesen. Itt készül a teajáratnál, és az éjjeli menedékhelyen felhasznált tea és szendvics, illetve a „Hajlék” Szociális és Rehabilitációs Otthon ellátottjai részére napi étkezést biztosít. 2. Utcai Szociális Munka: A szolgálat segítséget nyújt az intézményi ellátásban nem részesülő, utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanoknak. A kliensek részére takarót, tisztálkodási szereket, világítóeszközt biztosítunk, és a személyes irataikat pótoljuk. Ezen kívül lehetőség van a kliensek hajléktalan szállóra történő beszállítására, ahol módjukban áll étkezni, tisztálkodni, és a fertőtlenítést igénybe venni. A téli krízisidőszakban „teajárat” működik minden munkanapon. Ennek keretében meleg teát, ételt osztunk, egészségügyi segítséget nyújtunk, szociális ügyeket intézünk. 3. Éjjeli Menedékhely: A menedékhelyen 20 nő és 60 férfi elszállásolása biztosított. Ez az ellátási forma térítésmentesen vehető igénybe. Az éjjeli menedékhelyen nők részére egy, férfiak részére három – egyenként 20 főt befo8

gadó – lakrész van kialakítva. Az intézmény tisztálkodási lehetőséget, az ehhez szükséges eszközöket (szappan, sampon, mosószer, törölköző), gépi mosást és szárítást, és hideg reggelit biztosít. A kliensek hiányzó személyes iratainak pótlásában és szociális ügyeinek intézésében is segítséget nyújtunk. A téli krízisidőszakban időszakos férőhelybővítés révén további 35 ágy áll a rászorulók rendelkezésére. 4. Átmeneti szálló: Az átmeneti szállón 75 férfi és 25 nő elhelyezésére van lehetőség, ezt az ellátási formát a rendszeres havi jövedelemmel rendelkezők vehetik igénybe maximum két évig. A szállón biztosított a tisztálkodás, mosás, főzés, kulturált pihenés és a hivatalos ügyek intézése. Az egyéni esetkezelésen kívül csoportos és közösségi szociális munkát is végzünk a hatékonyabb segítő tevékenység megvalósításának érdekében. 5. Nappali Melegedő: 50 fő befogadására alkalmas melegedő helyiség működik a központban, melyben adott a főzési, és tisztálkodási lehetőség. A szociális munkásokhoz forduló kliensek segítséget kapnak hivatalos ügyeik intézésében (pl.: személyazonosságot igazoló dokumentumok beszerzése, segélyek igénylése).

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 6. Egészségügyi Szolgálat: Az intézményben rendszeresen – heti hét órában – rendel házi orvos és pszichiáter szakorvos. Az egészségügyi dolgozók az intézményhez forduló beteg emberek rendelkezésére állnak. Kialakításra került beteg szoba és lábadozó. Itt helyezik el az utcán élő utógondozást igénylő beteg embereket. Az élősködőkkel fertőzött kliensek fertőtlenítését is elvégzik, valamint lehetőség van teljes ruhacserére.

egészségügyi állapota miatt hajléktalan átmeneti intézményekben nem megoldható. Az otthon 29 fő részére biztosít családias, nyugodt életmódot, a gondozottak szükségleteihez igazodó ápolást – gondozást. 8.2. Rehabilitációs részleg: Az intézmény 20 fő aktív korú munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését teszi lehetővé, akiknek szociális ellátása ily módon indokolt, és akik vállalják a rehabilitációs célú segítő programban való részvételt.

7. Jogsegély Szolgálat: 9. Módszertani osztály: A szolgálat a kliensek jogi ügyeinek lebonyolításában nyújt segítséget. Hetente ügyvéd ad tanácsot a hozzá fordulóknak, a jogi intézményi rendszerben történő minél eredményesebb érdekérvényesítéshez. 8. „Hajlék” Szociális és Rehabilitációs Otthon: 8.1. Idős részleg: Tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújt olyan hajléktalanná vált egyénnek, akinek ellátása kora,

2003. november elsejétől pályázat útján megkaptuk regionális módszertani intézmény szerepét, amelyet követett 2004. júniustól az öt éves időtartamra szóló kinevezés. Módszertani osztályunk régiós szinten, azaz Heves, Nógrád és Borsod megyében látja el feladatait. 2008. júliusától konzorciumi együttműködés keretében zajlik a módszertani tevékenység. Nagy Gábor módszertani munkatárs

Az Õszi Napsugár Otthon bemutatása Miskolc Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Őszi Napsugár Otthon 1971-ben került átadásra. Az intézmény székhelye: Miskolc, Szentpéteri kapu 101. Az épületet virágos, fás, zöld terület veszi körül. Kedvező földrajzi adottsága miatt a városközpont közelsége ellenére is kitűnő levegőjű, csendes, nyugodt életteret biztosít lakói számára. A tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető intéz9

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július mény 437 idős ember részére nyújt kényelmes, békés, gondtalan életet. A szobák 2, illetve 4 ágyasak. Az otthon feladatait a szakmai jogszabályokban meghatározottak szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjedő működési engedéllyel, több mint 37 éve látja el. Idősek otthonaként több telephelyen a szükségletekhez igazodó differenciált ápolási-gondozási programmal, összesen 617 fő idős személy ellátásáról gondoskodunk.

Az otthonban lakók teljes ellátásban (napi háromszori étkezés, ha szükséges orvos által elrendelt diéta biztosítása mellett) részesülnek. A több telephelyen működő szolgáltatás lehetővé teszi a szükségletekhez igazodó specifikusságok megteremtését és működését az ellátásban. Intézményünkben gondozunk önellátásra részben képes, teljes ellátást igénylő, demens ellátottakat is. Jelentős számú mozgáskorlátozott és egyéb érzékszervi (látás, hallás) károsodott személy él otthonunkban.

TELEPHELYEINK:

10

Idősek Háza Miskolc, Mátyás király u. 15. – 24 férőhely

Férfiak Mentálhigiénés Otthona Miskolc, Mésztelep u. 1. – 30 férőhely

Ezüsthíd Otthon Miskolc, Bársony J. u. 29/a. – 30 férőhely

Aranykor Idősek Otthona Miskolc, Kiss tábornok u. 32. – 96 férőhely

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL Az ellátás igénybevételének módja: önkéntes alapon írásos kérelemre, mely az intézményvezetőhöz nyújtható be; aki kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértő szervnél annak megállapítására, hogy a kérelmező idősek otthonában elhelyezhető-e. Az intézmény vezetője a férőhely kijelölésről értesítést küld az igénylőnek, és a szolgáltatás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével az intézmény vezetője megállapodást köt. SZAKMAI FELADATELLÁTÁS, ÁPOLÁS-GONDOZÁS: A gondozási egységek kialakítása az ellátottak állapotának és gondozási szükségletének figyelembe vételével valósul meg. Az egyéni gondozás a gondozási csoportokon belül valósul meg. A lakók életkora, egészségi állapota behatárolja a lehetőségeket, meghatározza a feladatokat, a szakmai munkát, a szabadidő tartalmas eltöltését és a foglalkoztatás minőségét. Célunk és feladatunk olyan komplex tevékenység végzése, amely a korszerű fizikai és egészségügyi ellátással, pszichés gondozással és a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésével biztosítja az otthonban élő lakók, idős emberek számára a családi otthon pótlását. Intézményünk évek óta fontosnak tartja a szellemi leépülés különféle fázisaiban élő ellátottak komplex gondozását, mely figyelembe veszi a tüneteik változatosságát és speciális szükségleteiket. Intézményünkben 76 férőhelyes Intenzív Gondozási Részleg működik, ahol demens ill. az időskori pszichiátriai kórképpel rendelkező ellátottaink élnek. Ez által megfelelően tudjuk kezelni az

idősek otthonaiban jelen lévő ilyen irányú kihívást. A demens ellátottaink betegségükből adódóan folyamatos és fokozott odafigyelést igényelnek, önellátási képességgel nem rendelkeznek, állandó ápolásra, gondozásra szorulnak. 2006. évben kialakításra került a Férfiak Mentálhigiénés Otthona, ahol önálló életvitelre nem képes, szomatikus és mentális állapotukban stabilizálást, javító kezelést igénylő ellátottak élnek. Kiemelt feladatnak tekintjük a szerhasználó ellátottak segítését a helyes életmód megválasztásában. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS: Otthonunkban főállású orvosok állnak lakóink rendelkezésére. A szükséges gyógyszereket és gyógykezeléseket biztosítjuk a lakóink részére. Az akut ellátáson túl a krónikus betegségek egyensúlyban tartása a célunk. Szakrendelésre történő elszállítás akut esetben soron kívül, más esetben előre tervezetten, betegkísérő biztosításával történik. Fizikoterápiás asszisztens, valamint gyógymasszőr segíti a mozgásszervi problémákban szenvedők gyógyulását. Az ápolási-gondozási munka színvonalának fontos elemei a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitációs tevékenység. Az ápolók által nyújtott szolgáltatás nagy hatással van a betegek közérzetére, közvetve saját és hozzátartozóik elégedettségére. Az alapszükségletek kielégítésén túl, kiemelt feladatunk a pszic11

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július hés gondozás, a személyre szóló ápolás-gondozás és a személyi higiéné biztosítása. Célunk a megmaradt készségek fejlesztése, az aktivitás megőrzésének segítése, a huzamos ágyban fekvés szövődményeinek megelőzése. MENTÁLHIGIÉNÉS ELLÁTÁS Ezt a feladatot a mentálhigiénés csoport munkájának keretein belül végezzük team munkában. Feladata az otthonban élő idős embernél olyan személyiség – szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve környezetéb e be tudjon illeszkedni, és ott békében éljen. Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni az ellátottak testi-lelki aktivitásának fenntartása érdekében. Az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével a gondozás során valósítjuk meg színes programjainkat. Lakóink komfortérzetét igényesen berendezett társalgók, és a könyvtár is segíti. Intézményünk hátsó parkosított részében szalonnasütésre, pihenésre, közösségi együttlétre alkalmas részt alakítottunk ki. Lakóink lehetőséget kapnak arra, hogy az otthonunk életét érintő kérdésekbe beleszóljanak, véleményüket elmondhassák, javaslataikat a lakógyűléseken és az Érdekvédelmi Fórum tagjainak átadhassák. Kórházba került lakóinkat hetente legalább egy alkalommal meglátogatjuk. Az ágyhoz kötött betegek részére szükségleteik kielégítésére vásárlást, beszerzést a büfén keresztül biztosítunk. Kiemelt feladata a dolgozóinknak a haldoklás méltóságának biztosítása, a hozzátartozó és a szobatársak gyászának pszichés vezetése. 12

Az intézményben az elmúlt évek során olyan környezetet alakítottunk ki, amelyben lakóink maradéktalanul élvezhetik a nyugalmat, a személyes gondoskodásból fakadó kényelmet. INTÉZMÉNYÜNK MÓDSZERTANI FELADATAI: Idős személyek ellátását biztosító szociális szolgáltatások, ellátások (alapszolgáltatások, szakellátások) módszertani feladatainak ellátása az Észak-magyarországi régióban az alábbi módon: ▶ szakellátások vonatkozásában regionális szintű feladatellátás; ▶ alapszolgáltatások vonatkozásában megyei szintű, – B.-A.-Z. megyére kiterjedő – közvetlen módszertani feladatellátás, regionális szintű koordináció. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKAT ÉRINTŐ TÖRVÉNY, ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELETEINEK VÁLTOZÁSAI 2009 ÉVRE VONATKOZÓAN: Tartós bentlakást nyújtó intézmények: ▶ Idősotthoni ellátás esetén az intézmény vezetője a gondozási szükséglet vizsgálatával egyidejűleg kezdeményezheti a jövedelem vizsgálatot. ▶ Idősotthoni ellátást igénylő személy egészségi állapotára vagy személyes körülményeire való tekintettel – intézményvezető döntése alapján – az ellátás gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is biztosítható. Ennek feltételei: • Határozott időre (max. 3 hónap) kötött megállapodás, mely tartalmazza, hogy a gondozási szükséglet hiányában az ellátás megszűnik. A gondozási szükséglet vizsgálatát az ellátás megkezdését követően kezdeményezni kell. • Az átmeneti időszakra vonatkozó térítési díjat az intézményvezető állapítja meg a régi szabályok szerint. • A normatíva a nyugdíjminimum 150%-át meghaladó sorról vehető igénybe • Az ellátott jövedelemvizsgálatát a határozott időtartam alatt úgy kell kezdeményezni, hogy a határozott időtartam leteltével az ellátott személyi térítési díja a jegyzői igazolás alapján megállapítható legyen.

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Nappali ellátás: ▶ 2009. január 1-jétől kizárólag jegyzői jövedelemigazolásra nyújtható az étkeztetés és házi segítségnyújtás. ▶ Házi segítségnyújtás esetében a 3 hónapos átmeneti időben a normatíva a nyugdíjminimum 150%-át meghaladó sorról vehető igénybe. ▶ Házi segítségnyújtás esetében normatíva igényelhető a gondozói létszámhoz kötött külön jogszabályban meghatározott maximális ellátotti létszám fölött is. ▶ Az étkeztetés és házi segítségnyújtás a nappali ellátás normatív állami hozzájárulásával egy időszakra ugyanazon ellátott után nem igényelhető. Többcélú kistérségi társulások 2009-től vállalható feladatai: ▶ Alapszolgáltatások közül: • Étkeztetés • Családsegítés • Házi segítségnyújtás • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás • Nappali ellátás ▶ Szakosított ellátások közül • Időskorúak ápolást gondozást nyújtó otthona • Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények A MISKOLC KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA ŐSZI NAPSUGÁR OTTHON ÁLTAL SZERVEZETT SZAKMAI TANÁCSKOZÁSOK 2009 ÉVRE VONATKOZÓAN:

Engedély száma: K-04-052/2008 (5 pont) Részvételi díj: 6.000 Ft Helye: Őszi Napsugár Otthon (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101.) Időpontja: 2009.09.24. 9.00 A program témája: Folyamatosan és dinamikusan változik az ellátottaink köre. A változáshoz való alkalmazkodás problémakörét járjuk körül. 3. Hospice szellemiség az idősek otthonában Engedély száma: K-04-053/2008 (5 pont) Részvételi díj: 6.000 Ft Helye: Őszi Napsugár Otthon (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101.) Időpontja: 2009.10.15. 9.00 A program témája: A jó gyakorlatok és mások által már megtapasztalt tudás „átvétele” segítheti az ápolási feladatok egyik legkritikusabb elemének átgondolását. Az Őszi Napsugár Otthon dolgozói kollektívájának az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztere az időskorúak gondozása területén kifejtett kiemelkedően és tartósan eredményes tevékenységének elismeréséül

ELISMERŐ OKLEVELET adományozott 2006. február 23-án.

Az intézmény vezetésének filozófiája:

„Nyugodt éveket biztosítani az élet alkonyán.” 1. A mentálhigiéné jelentősége az idősek otthonában, problématerületek, dilemmák, fejlődési perspektívák; Engedély száma: K-04-051/2008 (5 pont) Részvételi díj: 6.000 Ft Helye: Őszi Napsugár Otthon (3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 101.) Időpontja: 2009.05.21. 9.00 A program témája: A szakmai kihívásoknak jelentős eleme a mentálhigiénés támogatás. Ebben kívánunk segítséget nyújtani, konzultációs lehetőséget adni. 2. Multikulturális gondozás megvalósulása idősek otthonában;

Hubicska-Hornyák Mónika módszertani munkatárs 13

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

A Heves Megyei Önkormányzat Idõsek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete

Az intézmény 2006-ban ünnepelte húsz éves működését, 1986 óta van jelen a megye szociális ellátásában. Az eredetileg fogyatékosok elhelyezésére szakosodott 310 férőhelyes ápoló-gondozó otthon már az első évtől vegyes profilúvá alakult, amikor az egri idősek szociális intézményének gyors felszámolása miatt idősotthoni részleg kialakítására került sor 80 férőhelyen. 2006-tól további 20 idős otthoni férőhellyel bővült részlegünk. A tulajdonos és fenntartó a kezdetektől Heves Megye Önkormányzata. Az épület adottságai jók. A lakók elhelyezésére nyolc gondozási részlegen van lehetőség, melyek építészetileg csaknem megegyeznek egymással. A lakószobák 2 és 4 ágyasak, a fogyatékosok részlegén több mint 50%-ban saját tulajdonú bútorral berendezett, ízléses, egyedi hangulatot sugároz a lakókörnyezet. Az idősellátásban is fokozatosan cserélődnek le pályázati lehetőségeknek köszönhetően a régi bútorok. Minden gondozási egységhez társalgó, ebédlő teakonyha, valamint egyéb kiszolgáló helyiségek tartoznak. 14

Az egy ellátottra jutó lakószobai alapterület 7,1 m2, fürdőszobás elhelyezés esetén vizesblokkal együtt 14 m2. Az idősek otthona ellátás keretén belül 2006-ban 40 fős demens részleget alakítottunk ki, ahol a környezeti feltételek, a foglalkoztatás, mentálhigiénés ellátás illeszkedik az időskori demenciában szenvedő emberek pszichés és egészségi igényeihez. Az intézmény működését segítik, illetve szolgáltatást nyújtanak az alábbi egységek: - konyhaüzem, ebédlő - mosoda - karbantartó műhelyek - igazgatási, ügyviteli egység - módszertani osztály - szolgálati lakások, vendégszobák Ellátási kötelezettségünk Heves megyére terjed ki.

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL MÓDSZERTAN Az alapfeladatok bővültek, amikor 1992-ben megyei módszertani feladatok ellátásával bízták meg az intézményt. 2008. július 1-jétől a miskolci regionális módszertani intézmény konzorciumi partnereként a fogyatékosok regionális módszertani feladatait látja el. Módszertani feladatokat ellátó munkatársaink ◆ Királyné Nagy Enikő – gyógypedagógus, szociális munkás, szociális menedzser, az intézmény igazgatója. A módszertan kialakulásától kezdve segíti a szolgáltatókat, intézményeket a minél szakszerűbb, minél magasabb szintű szociális szolgáltatás nyújtásában. Fogyatékos személyek szociális ellátása tevékenység szociális szakértője. ◆ Kovácsné Kiss Ildikó – igazgatásszervező. Az alapellátás területén széles körű tapasztalatokkal rendelkezik, korábban alapellátási szakreferensként dolgozott a módszertani osztályon belül. Feladata jelenleg is a megyei alapellátást végző intézmények, szolgáltatók feladatainak segítése, szakmai ellenőrzése, valamint az ápolási díjjal kapcsolatos munka koordinálása, ebben szakértőként való közreműködés. Szolgáltatástervezési koncepcióval összefüggő feladatok ellátásának szociális szakértője. ◆ Szabó Emese – szociális munkás. A bentlakásos intézményi ellátás területén szerzett tapasztalatokat. Jelenleg a felnőttképzési programok szervezésével, akkreditációjával kapcsolatos adminisztrációs és gyakorlati szervező munkát végzi, valamint a szakmai programok véleményezése a feladata. ◆ Bársony András – szociológus. Tapasztalatait a civil szférában szerezte, óraadóként évek óta jelen van a szociális szakképzésekben. A bentlakásos intézmények szakmai ellenőrzésében vesz részt, az Észak-magyarországi Regionális Szociálpolitikai Tanács alelnöke.

pszichiátriai és szenvedélybetegek felülvizsgálatát végző bizottságok munkáját koordinálja. Minden módszertani munkatársunk szakvizsgázott. FOGLALKOZTATÁS FEJLŐDÉSE Intézményünkben, az utóbbi időszakban a leglátványosabb változás a fogyatékos ellátás foglalkoztatási feltételeiben és gyakorlatában valósult meg. A Jó Szándék Alapítvány 2002-ben sikeresen pályázott „A fogyatékkal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése” c. Phare pályázaton. Az elnyert 525000 EUR támogatás az intézményi foglalkoztatási feltételek kialakítására, humán erőforrás fejlesztésére, az integrált foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére, továbbá az első 18 hónap programjának működtetésére teremtette meg az anyagi forrásokat. A program során a következő intézményi fejlesztések valósultak meg: kerámia műhely, famegmunkáló műhely, textilfeldolgozó, szövő műhely, fóliahegesztő foglalkoztatás, a fogyatékosok fejlesztő felkészítését segítő tankonyha, valamint képző kabinet. Egy következő pályázatból az üvegházi kertészet kialakítása valósult meg. 2008-tól a foglalkoztatási palettánkat bővítettük a takarítói kisegítő munkával, így mára 6 munkaterületen 60 fogyatékos személy részére biztosítunk szociális foglalkoztatási lehetőséget. A jövőt illetően számítunk arra, hogy az intézményi belső rekonstrukció tovább folytatódik, valamint a fogyatékosok intézményeinek belső átalakítása a megyei terveknek és a szolgáltatástervezési koncepciónak megfelelően megvalósul. Ezen belül a fogyatékosok ellátásában 2x12 férőhelyes lakóotthon létesítését tervezzük, valamint a belső rekonstrukció során a fogyatékosok emeleti elhelyezésű négy részleg lakóotthoni egységű tagolás kialakítása, két külső lépcsőház megépítése a célunk.

Fónagyné Szalay Katalin ◆ Fónagyné Szokolai Katalin – gyógypedagógus. Szintén a bentlakásos intézményi ellátásban kompetens szakember, valamint a fogyatékos,

(a következő két oldalon látható fotók a foglalkozásokon illetve a lakóink által készített termékekről készültek.)

15

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július Képek a foglalkoztatásból:

16

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL Lakóink által készített termékek:

17

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet 3188 Ludányhalászi Rákóczi út 71-73. Tel.: 32/456-004, 32/456-024 • Fax: 32/456-273 E-mail: [email protected] www.ipolypartotthon.uw.hu Intézeti filozófiánk: „Az ember egyéniségét, méltóságát, értékét tiszteljük, családias légkörben, segítünk és együttműködünk a hozzánk fordulókkal.” INTÉZETBEMUTATÁS Az Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet Ludányhalászi központjában található, Budapesttől mintegy 90 km-re, Nógrád megye északi szegletében, az Ipoly folyó teraszán. Az intézet a falu középpontjában hatalmas kiterjedésű, mintegy 9 hektáros gyönyörű parkban található, kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt áll. Az intézet fenntartója a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése. Az otthon gyökerei nagyon mélyre, hosszú történetre nyúlnak vissza. A kastély épületét a Ráday középbirtokos nemesi család építette az 1700-as években. 1929-ben az egri ferences rendhez tartozó szegénygondozó nővérek vásárolták meg a kastélyt, melyben szeretetház, általános otthon működött. A nővérek a községben és a környező településeken gyűjtögettek, valamint felkutatták az ápolásra-gondozásra szoruló betegeket, akik száma időről-időre növekedett. 1950-ben az otthont államosították. A kastélyból kereskedőket képző iskola lett, a szeretetház pedig szociális otthon. A szociális otthon felügyelete Szécsény városához tartozott. Ekkor még a nagymé-

18

retű betegszobák voltak jellemzők, a tárgyi feltételek kezdetlegesek voltak. 1962-től az idős otthoni ellátás és pszichiátriai betegellátás kiegészült a sérült értelemmel élők gondozásával, ápolásával. 1970-es évek végén megkezdődött a szakosítási program, ekkor a Nógrád Megyei Tanács VB irányítása alá került az intézet. Ezekben az években jellemző volt, hogy az otthon lakói a faluban munkát vállaltak, munkájukért ebédet és pénzt kaptak. 1976-tól működik az intézet bentlakásos szakosított otthonként. Ekkor az ellátás nem csupán a fizikai és egészségügyi szükségletek kielégítésére irányult, hanem a foglalkoztatás is egyre inkább fontossá vált. A szobák nagysága változó volt, 4-22 beteg volt egyegy lakószobában elhelyezve. 1985-től újabb profillal bővült az intézet, a szenvedélybeteg ellátással. Ebben az évben vette kezdetét egy hosszú távú beruházási és rekonstrukciós feladat, mely 1991-ig tartott. 2002-ben kezdődött egy újabb nagyméretű beruházás, mely jelentős életminőségű változást hozott az ellátottak életébe, megvalósult az akadálymentesítés, korszerű lakhatási feltételek kerültek kialakításra, lakóotthonok, modern tornaterem és foglalkoztató helyiségek épültek.

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2005. augusztus 12. napjától létrejött a „Nefelejcs” Közhasznú Alapítvány, amely a befolyt összeget az intézetben élő ellátottak életminőségének a javítására, rehabilitációs célú foglalkozatás megvalósítására, illetve az intézetben foglalkoztatott személyzet szakmai fejlődésének elősegítésére fordította. 2007. július 1-től az intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Saját pénzügyi – gazdasági feladatai mellett ellátja a gazdálkodás megszervezésének tekintetében a részben önállóan gazdálkodó • Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon (Diósjenő, Kastély) • Harmónia Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon (Bercel, Petőfi Sándor út 2.) • Reménysugár Otthon (Balassagyarmat, Szontágh Pál út 44.) pénzügyi - gazdasági feladatait. Az Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet jelenleg Nógrád megye legnagyobb szakosított ellátást biztosító bentlakásos intézete 400 férőhellyel. Végleges működési engedéllyel rendelkezik. Pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékosok, szenvedélybetegek ápolását-gondozását és rehabilitációját végzi. Az ápoló-gondozó otthoni ellátás 372 férőhelyen, pszichiátriai betegek rehabilitációs ellátása 28 férőhelyen történik. • Fogyatékosok ápoló gondozó otthonában történő ellátás 112 férőhelyen. (18 éven felüli súlyos, középsúlyos fogyatékosok és halmozottan sérültek számára.) • Ápoló-gondozó otthoni ellátás pszichiátriai betegek részére 210 férőhelyen. (A pszichiátriai betegek otthonába, az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut intézeti gyógykezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.) • Rehabilitációs célú lakóotthoni ellátás 28 férőhelyen. (Pszichiátriai rehabilitációs férőhelyre azon ellátott kerülhet, aki rendszeres, vagy akut pszichiátriai gyógykezelésre nem szorul, utógondozására nincs mód. Az ellátási forma célja, az önálló életvezetési képesség kialakítása, illetve helyreállítása.)

• A szenvedélybetegek otthonában 50 férőhelyen valósul meg az ellátás. Azon személy ápolását-gondozását végzi az intézet, akinek szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, javító kezelést nem igénylő, önálló életvezetésre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. Az intézet teljes körű ellátást biztosít lakói számára, mely magában foglalja a fizikai, egészségügyi, mentálhigiénés ellátás biztosítását, és a foglalkoztatás megszervezését. Az ellátottak gondozását kvalifikált, megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkatársak végzik, akik folyamatosan gondoskodnak a nyugodt és biztonságos életfeltételek megteremtéséről, a szakmai munka színvonaláról, valamint a személyre szóló ápolás-gondozás biztosításáról annak érdekében, hogy az intézet valóságban is betölthesse otthonpótló szerepét. Az intézet összesen 164 dolgozót foglalkoztat, ebből 118 fő tartozik a szakmai létszámhoz. A szakképzettségi arány 99,8%. Intézményünk, 2008. július 1-jétől 5 éven át az Észak-Magyarországi Régió területén módszertani tevékenységet lát el konzorciumi szerződés alapján. A Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a gesztorintézmény, az Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet a 4. számú konzorciumi tag. Tevékenységi körünk kiterjed az alábbiakra: • Regionális szinten a közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátásra, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolást - gondozást nyújtó intézményeire, rehabilitációs intézményekre, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre, illetve a lakóotthonokra. • Nógrád megyében idős személyek ellátását biztosító alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertani feladatok közvetlen ellátása – a konzorciumban az idősellátás szakmódszertani feladatait ellátó 2. sz. konzorciumi tag irányításával. A módszertani feladatellátásra intézetünk a fenntartótól (Nógrád Megyei Önkormányzat) létszámbővítést nem kapott, illetve nem is lesz rá lehetőség, így a feladatellátást a meglévő intézeti közalkalmazottakkal, továbbá külső szakértők bevonásával tudjuk biztosítani. 19

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július A folyamatos (bázis) finanszírozással megvalósítandó feladatok ellátásában rendszeresen az alábbi dolgozók vesznek részt: Bereczné Kelemen Éva – igazgató Balázs Sándorné – igazgató gazdasági helyettese Szomorné Beck Krisztina – intézetvezető ápoló Kuris Adrienn – pénzügyi csoportvezető Dér Nikoletta – belső ellenőr Bablena Péterné – pszichiátriai részleg vezető ápolója Vargáné Heizer Zsuzsanna – lakóotthon-lakóegység-addiktológiai részleg vezető ápolója Mivel az érintett dolgozóknak a fenti feladatok miatt bővült a munkaköre, így a módszertanon belül végzett tevékenységeket a munkaköri leírás kiegészítéseként helyben szabályoztuk. A változó teljesítményarányos finanszírozással megvalósítandó feladatok tekintetében a szakmai ellenőrzésben résztvevő kollégák és külsős munkatársak: – Vargáné Heizer Zsuzsanna lakóotthon – lakóegység – addiktológiai részleg vezető ápoló – lakóotthoni ellátás és szenvedélybeteg ellátás esetén. – Bablena Péterné pszichiátriai részleg vezető ápoló – pszichiátriai ellátás esetén. – Odlerné Tiszovszki Mária – külső szakértőként – idős személyek alapellátása. – Telek Ervin - külső szakértőként – pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása. Szomorné Beck Krisztina intézetvezető ápoló a szakmai programok véleményezésében is közreműködik. Bereczné Kelemen Éva és Szomorné Beck Krisztina – az ápolási díj megállapításában szakértői tevékenységet végeznek. A SZAKTERÜLET AKTUALITÁSAI Az év első negyedévében kettő Szakmai Nap megszervezésére vállalkoztunk. Az első Szakmai Napot a 2. sz. konzorciumi taggal együttműködve, közösen kívánjuk megrendezni, amelyre a meghívottak köre az idős személyek alapellátását biztosító szolgáltatók Nógrád megyéből. A második Szakmai Napra a meghívottak köre a régióban működő közösségi pszichiátriai-és szenvedélybeteg ellátást biztosító szolgáltatók. 2009. április hóban a harmadik Szakmai Napra a pszichiátriai-és szenvedélybetegeket ellátó, tartós 20

és átmeneti elhelyezést biztosító intézetek kapnak meghívást. A Szakmai Napok megrendezésének célja, hogy a gesztorintézménnyel közösen bemutatkozzunk a szolgáltatók, intézetek felé. Ismertetésre kerülne az SZMM által támogatott „Szociális Szolgáltatások Ellenőrzésfejlesztési Programja”, valamint tájékoztatnánk az intézményeket, illetve szolgáltatókat saját ellenőrzési gyakorlatunkról és az elvárásainkról. A Szakmai Napon tervezzük még a két célcsoportnak megfelelő (közösségi pszichiátriai-és szenvedélybeteg ellátás és pszichiátriai illetve szenvedélybeteg ellátást nyújtó bentlakásos intézetek) szakmai műhelyek kialakítását. A szakmai műhely-találkozót júniusban, szeptemberben, illetve decemberben kívánjuk szervezni mindig más-más helyszínen. „Miért lennénk mások, mint TI?” címmel – a Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonának a kezdeményezésére, együttműködve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő borsodivánkai Pszichiátria Otthonnal és az Ipolypart Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézettel – kiadvány jelent meg, illetve jelenik meg az NCA Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégiuma és a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. A kiadvány célja, hogy elősegítse a pszichiátriai betegek integrációs törekvéseit oly módon, hogy összefoglaló képet adjon az Észak-magyarországi Régióban működő, pszichiátriai betegotthonokban folyó szakmai munkáról. Ez azért is fontos, mert a pszichiátriai betegekkel szemben még mindig fellelhető a stigma és a negatív diszkrimináció, mellyel nap, mint nap találkozunk mind a lakosság körében, mind a médiában és még azok között is, akik az ő gondozásukban részt vesznek. A kiadvány szerzői szeretnének hozzájárulni ezen negatív hatások csökkentéséhez és tudatosítani, hogy „…ami egyet ér, az érhet minden embert”. Bemutatásra kerülnek a pszichiátriai betegek által létrehozott alkotások irodalmi, képzőművészeti és kulturális témakörökben. A kiadványt a civil társadalomnak kívánják átadni a szerkesztők, de nem csak a civilek felé. Bereczné Kelemen Éva igazgató

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról LAKOSSÁGI FOGYASZTÓK FÖLDGÁZELLÁTÁSBÓL TÖRTÉNŐ KI- ÉS VISSZAKAPCSOLÁSI RENDJE: A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni: a) a lakossági fogyasztó legalább 3 havi számlatartozást halmozott fel, b) a földgázkereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre, c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor, postai vagy – a felhasználó hozzájárulása esetén – elektronikus úton írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megillető kedvezményekre (védendő fogyasztók kedvezményei), valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére. A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor: a) munkaszüneti napon, b) ünnepnapon, c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon, d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon. Amennyiben a földgázellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a földgázkereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor értesíti: 1. Az első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztók nyilvántartásba történő felvétel kérelmezéséről

2. A második írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felhasználási hely szerinti illetékes jegyzőt és gyámhivatalt 3. Ha a jegyző vagy gyámhivatal nyilvántartásában szerepel a fogyasztó és védendő fogyasztói kategóriába sorolható, akkor 8 napon belül felhívja a fogyasztó figyelmét ismét arra, hogy kikapcsolhatják a szolgáltatást, valamint tájékoztatást nyújt a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről és a védendő fogyasztók nyilvántartásba történő felvétel kérelmezésének módjáról és megküldi részére a 9. sz. adatlapot. A fenti intézkedésekről az illetékes igazgatási szerv 14 napon belül értesíti a földgázkereskedőt. Amennyiben a földgázkereskedőhöz 20 napon belül nem érkezett jelzés sem a jegyzőtől sem a gyámhivataltól és a fogyasztó sem kérelmezte eredményesen a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételét és nem fizette meg tartozását, akkor a szolgáltató további 10 nap elteltével kikapcsolhatja a szolgáltatást. Ha 20 napon belül jelzés érkezett, akkor a szolgáltató a szolgáltatást abban az esetben is kikapcsolhatja, ha a fogyasztó az első értesítéstől számított 45 napon belül a szolgáltatónál eredményesen nem kezdeményezte a védendő fogyasztóként történő nyilvántartásba vételét és nem fizette ki tartozását. A kikapcsolást és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetést tértivevényes levélben kell a lakossági fogyasztóval közölni. Ha a levél „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a szolgáltatónak, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a fogyasztó számlatartozását 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a földgázkereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A fogyasztót előre kell értesíteni a kikapcsolás napjairól, tehát meg kell határozni 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani. Ha 30 napon belül nem tudja végrehajtani a szolgáltató a kikapcsolást, akkor automatikusan felmondásra kerül a földgázkereskedelmi szerződés. 21

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július A felmondást követően a fogyasztó által vételezett földgáz tekintetében a szerződés nélküli vételezés szabályai szerint kell eljárni. VÉDENDŐ FOGYASZTÓK A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott elbánásban és kedvezményben. Szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy, a Szociális törvény rendelkezése alapján: - időskorúak járadékában részesül - aktív korúak ellátására jogosult - lakásfenntartási támogatásban részesül - ápolási díjban részesül - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül - otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül - nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásba helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. A szociálisan rászoruló fogyasztó a védendő fogyasztói nyilvántartásba való felvételét - a 9. sz. melléklet szerinti (fogyatékkal élő fogyasztók esetében 10. sz. melléklet szerinti), 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy - a szociálisan rászoruló fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv által kiadott 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat eredeti példányának bemutatásával igazolhatja. Ezek után a földgázelosztó köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót 8 napon belül nyilvántartásba venni. A kikapcsolási eljárást a szolgáltató a nyilvántartásba történő felvételre vonatkozó kérelem elbírálásáig felfüggeszti. 22

Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény (a fent felsoroltak valamelyike) határozott ideig áll fenn és annak meghosszabbítását a védendő fogyasztó nem igazolja (tárgyév március 31-ig), akkor törlik a védendő fogyasztók nyilvántartásból. A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg: a) részletfizetés, b) fizetési haladék, azt a fogyasztót illeti meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott földgáz ellenértékét, a tartozás részösszegét, illetve a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetés, illetve fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót. Ha a fogyasztó a részletfizetés, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodást megszegi, akkor a szolgáltató jogosult a megállapodást felmondani. A kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Részletfizetés időtartama: 1. 1 havi elmaradás esetén 2 hónap 2. 2-3 havi elmaradás esetén 5 hónap 3. 3 havin túli elmaradás esetén 6 hónap A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap. A részletfizetés, illetve fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a védendő fogyasztók javára lehet eltérni. c) előre fizető mérő, Ha a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség vagy a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. A kereskedő az előre fizető mérő felszerelését köteles a védendő fogyasztó számára felajánlani azzal a tájékoztatással, hogy a mérő, illetve annak felszerelése térítésmentes. A védendő fogyasztók esetében az előre fizető mérő felszerelésének költségei a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó három havi számlatartozást halmozott fel (késleltetett kikapcsolás) és a földgázellátásból történő kikapcsolás további jogszabályi feltételei is fennállnak, a szolgáltató a kikapcsolásról szóló értesítéssel egyidejűleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási szervet (jegyző, gyámhivatal), amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett fogyasztó, ill. vele együtt gázellátásban részesülő családtagjai életének, egészségének védelme érdekében szükségesek. Előre fizető mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki a kikapcsolásról szóló értesítésben foglalt tájékoztatás szerint igényli azt. A szolgáltatónak kötelessége a fogyasztót tájékoztatni a mérő használatáról és biztosítani a mérő feltöltésének lehetőségét. A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. Amennyiben a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem igényli a felajánlott előre fizető mérő felszerelését sem, továbbá legalább négy havi számlatartozást felhalmozott, akkor a szolgáltató a gázellátását megszüntetheti, a szolgáltatásra vonatkozó szerződést felmondhatja. Az előre fizető mérő felszerelésekor kötelesek megállapodni a felek a fennálló tartozások kiegyenlítéséről: - 1 havi tartozás esetén 4 hónap - 2-3 havi tartozás esetén 10 hónap - 3 havin túli tartozás esetén 12 hónap A fogyatékkal élő fogyasztókat a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A fogyatékkal élő fogyasztót

fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a gázellátásból kikapcsolni. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül. A fogyatékos személy jogosultságát a támogatások megállapítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével összhangban, és a jogszabály által előírt formanyomtatvány kitöltésével igazolja fennálló jogosultságát. A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe sorolás révén kell megállapítani: - olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, mérőállás közlésére, a számlaolvasásra - olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a kikapcsolás esetén - olyan jellegű fogyatékosság, ill. olyan gyógykezelési mód, amely, ill. amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatás tervezett vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén. A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet: - havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen - rendkívüli, ingyenes mérő-felülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer - készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen - az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás - a számla értelmezéséhez nyújtott egyedi segítség (számlamagyarázat, számlafordítás).

23

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

20/2009. (I. 30.) Kormányrendelet

a 2007. évi LXXXVI. villamos energia törvényrõl és a hozzá tartozó 273/2007-es Kormányrendelet módosításairól A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a lakossági fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtet telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, hogy a lakossági fogyasztók érdekei ne sérüljenek. A villamosenergia-kereskedő tehát köteles: - ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján este 20 óráigg nyitva tartani - elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását. Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és a lakossági fogyasztók szempontjainak figyelembevételével kell kialakítani, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulások esetében kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát kötelesek létesíteni. A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók k villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni: - a lakossági fogyasztó legalább három havi számlatartozást halmozott fel - a villamosenergia-kereskedő által, fizetési haladék k adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre - a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor, írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.

24

A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor: - munkaszüneti napon - ünnepnapon - munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon - külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon. Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a villamosenergiakereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. VÉDENDŐ FOGYASZTÓK A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményekben. A szociálisan rászoruló fogyasztót az alábbi kedvezmények illetik meg: - részletfizetéshez, fizetési haladékhoz - előre fizető mérőhöz való jog. A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, az erről szóló igazolás módját, a kedvezmények igénybevételének feltételeit a 273/2007. (X. 19.) Kormány rendeletben határozza meg, mely szerint: szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy: - időskorúak járadékában - aktív korúak ellátásában - lakásfenntartási támogatásban - ápolási díjban - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben - otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL - azt a nevelőszülőt, aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. A szociálisan rászoruló fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójára tekintettel kéri a nyilvántartásba vételét, a közeli hozzátartozó is csak egy felhasználási hely tekintetében kérheti nyilvántartásba vételét. A szociálisan rászoruló fogyasztó köteles a támogatás folyósítását igazoló eredeti irat, ill. otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló jogerős gyámhivatali határozat eredeti példányának bemutatásával igazolni jogosultságát. A szolgáltató az iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő legalább 5 évig köteles megőrizni. Amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, úgy a jogosultság lejártát követő 8 napon belül a szolgáltató az érintett fogyasztót törli a nyilvántartásból. A szociálisan rászoruló fogyasztó a számla kibocsátását követően a kikapcsolásról szóló értesítést megalapozó utolsó számla fizetési határidejének lejártáig kérheti részletfizetési kedvezmény, ill. fizetési haladék alkalmazását. Részletfizetési kedvezményy és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló fogyasztót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, ill. a tartozás halasztott összegét határidőben kiegyenlíti. Részletfizetési kedvezmény, ill. fizetési haladék 12 naptári hónapon belül egy alkalommal illeti meg a fogyasztót. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, ill. fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a szolgáltató jogosult a megállapodás azonnali hatályú felmondására. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a fogyasztót kamatfizetési kötelezettség nem terhelheti. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított: - egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap - 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap

- 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap. A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap. A részletfizetés, ill. a fizetési kedvezmény biztosítása mellett a szolgáltatónak fel kell ajánlania az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Amennyiben a fogyasztó részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban részesült és annak feltételeit nem teljesíti, a szolgáltató a további fogyasztást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó három havi számlatartozást halmozott fel (késleltetett kikapcsolás) és a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás további jogszabályi feltételei is fennállnak, a szolgáltató a kikapcsolásról szóló értesítéssel egyidejűleg köteles értesíteni azt a szociális igazgatási szervet, amelynek igazolása alapján a fogyasztó a szociálisan rászorulók nyilvántartásba felvételre került. A szociális igazgatási szerv köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az érintett fogyasztó, ill. vele együtt villamos energia ellátásban részesülő családtagjai életének, egészségének védelme érdekében szükségesek. Előre fizető mérőt kell biztosítani minden olyan szociálisan rászoruló fogyasztó számára, aki a kikapcsolásról szóló értesítésben foglalt tájékoztatás szerint igényli azt. A szolgáltatónak kötelessége a fogyasztót tájékoztatni a mérő használatáról és biztosítani a mérő feltöltésének lehetőségét. A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. Amennyiben a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem igényli a felajánlott előre fizető mérő felszerelését sem, továbbá legalább négy havi számlatartozást felhalmozott, akkor a szolgáltató a villamosenergia-ellátását megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződést felmondhatja. Az előre fizető mérő felszerelésekor kötelesek megállapodni a felek a fennálló tartozások kiegyenlítéséről: - 1 havi tartozás esetén 4 hónap - 2-3 havi tartozás esetén 10 hónap - 3 havin túli tartozás esetén 12 hónap 25

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július A fogyatékkal élő fogyasztókat a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A fogyatékkal élő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a villamosenergia-ellátásból kikapcsolni. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül. A fogyatékos személy jogosultságát a támogatások megállapítását igazoló eredeti irat bemutatásával igazolja. A fogyatékosság jellegét a kezelőorvos állapítja meg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével összhangban, és a jogszabály által előírt formanyomtatvány kitöltésével igazolja fennálló jogosultságát. A fogyatékosság jellegét az alábbi csoportok egyikébe sorolás révén kell megállapítani: - olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, mérőállás közlésére, a számlaolvasásra - olyan jellegű fogyatékosság, amely a fogyasztó egészségét, életét veszélyezteti a kikapcsolás esetén - olyan jellegű fogyatékosság, ill. olyan gyógykezelési mód, amely, ill. amelynek megszakadása a fogyasztó életét veszélyezteti a villamosenergiaszolgáltatás tervezett vagy üzemzavar jellegű szünetelése esetén. A fogyatékkal élő fogyasztó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja. Fogyatékkal élő fogyasztót megillető különleges bánásmód lehet: - havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen - rendkívüli, ingyenes mérő-felülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer - készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen - az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhely-kialakítás - a számla értelmezéséhez nyújtott egyedi segítség (számlamagyarázat, számlafordítás). 26

A szolgáltató által nyújtott különleges bánásmódért ellenértéket kikötni nem lehet. Amennyiben a fogyatékkal élő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, ill. a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Ebben az esetben a mérő felszerelésének költségei a villamosenergia-kereskedőt terhelik, és a mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a fogyatékkal élő fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne. Az elosztó hálózati engedélyes a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére jogosult. A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie, ehhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendeletben meghatározott iratokat (orvosi igazolást) is. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell. A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, címe, ügyfélazonosítója, különleges bánásmód formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek. A nyilvántartás adatait kizárólag az érintett védendő fogyasztók ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő részére lehet kiadni. A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-igg köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában-orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan-nem várható jelentős javulás. Amennyiben a lakossági fogyasztó már nem jogosult az őt korábban megillető kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azonban azoknak a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

Juhász Nóra csoportvezető Adósságkezelő Iroda

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Szociális munka a Zemplénben A Zemplén kulturálisan kiemelkedő városában Sárospatakon születtem, itt lettem tanító, majd a térségben folyó iskolacsonkítások és bezárások következményeit elszenvedő munkanélküli. Szerencsém volt! Negyed év kényszerpihenő után lehetőséget kaptam a Zempléni Családokért Alapítvány vezetőjétől, hogy kipróbálhassam magam a szociális munka, 2005ben induló új irányzatában a tartós munkanélküliekkel, azaz az RSZS-ekkel való foglalkozás területén . A próba sikeresnek bizonyult, mert folyamat lett belőle, olyan folyamat, ami napjainkban is tart, folyamatos alakuláson, változáson megy keresztül. A kezdeti nehézségeket a minden szervezet (munkaügyi központ, helyi önkormányzatok, stb.) által érzékelhető tanácstalanság jelentette intézményi részről. Magán részről a szociális munkához szükséges szemléletmód elsajátításában akadt olyan dolog, amit nehezen emésztettem, ilyen a munkába fektetett idő, energia és a mérhető teljesítmény, eredmény kapcsolata; amit mára persze másként látok, egyrészt a munkatapasztalatok, a térség és részben a politikai helyzet alaposabb ismerete miatt, másrészt a tartós munkanélküli rétegbe megrekedt emberek szemléletmódjuk, lehetőségeik, beállítottságuk, azaz személyiségük alaposabb ismerete következtében. Ami lényegesen változtat a munkamódszereimen és a hozzáállásomon az a tanulás, a társadalompedagógia, a szociálpedagógia, a kisebbségek ismerete és ezek folyamatos bővítése. A szemléletmód, amivel egy szociális munkás dolgozik, véleményem szerint meghatározza a tevékenységét, azonban önmagában nem elég tervezni egyeztetve más szakemberekkel is - szervezni kell a munkát, hogy az egyéni esetkezeléseknek és a csoportos foglalkozásoknak olyan tartalma legyen, ami segíti az egyén személyiségfejlődését, alakítja világlátását, arra készteti, hogy keresse a helyét a szűkebb vagy tágabb társadalmi környezetében, találja meg az élete értékeit bármilyen egyszerű dolgokról legyen is szó. Itt lehet sikereket elérni mindkét oldalról, és kudarcokkal szembesülni, amiből tanulni kell! Fontos a tanulás és azt követően az új utak keresése, mert csak ez vihető tovább, hogy a kapcsolattartás tartalmában pozitív értékeket hordozzon. A kapcsolattartás egyéni megnyilvánulási formája – ha ideális létszámmal dolgozik a családgondozó – olyan mentális segítségnyújtás lehet, ami az egyének

alaposabb ismerete után akár családgondozói tartalmakat is kaphat, ha szükség van rá. A csoportos foglalkozások tartalma kicsit nehezebb feladat, mert figyelni kell a társadalmi változásokat és az esetleges lehetőségeket naprakészen jó tudni ahhoz, hogy a csoport tagjait olyan helyzetbe hozzuk, ahol lehetőségük nyílik az új ismereteik gyakorlati alkalmazására, pályakezdőknél szárnypróbára, munkatapasztalattal rendelkezőknél új próbatételre, más szemléletmóddal, beállítódással, tudatosabb illetve célorientáltabb viselkedési formákkal saját céljaik megvalósítása érdekében. Az egyén elhelyezkedési képességeit, saját mikro társadalmi környezetében való helyének megtalálását és reális szemléletmódjának kialakítását véleményem szerint a minél alaposabb önismeret segíti elő leginkább. Ezen a területen kérdések sokasága merül fel: Ki vagyok én? Mire vagyok alkalmas? Mi az amit szeretnék? Hol szeretném megvalósítani a céljaimat? Van e rá lehetőség jelenlegi lakókörnyezetemben és környékén? Mi az amire jelenlegi helyzetemben és helyemen lehetőség van? Megfelel-e ez a céljaimnak? Tudok e alkalmazkodni az itt várható jövőhöz? Készen állok e tanulásra, lakóhely változtatásra? Folytathatnám a kérdések sorát, amiknek fel kell merülni az egyénben, vagy az egyének elhelyezkedését segítő csoportos foglalkozásokon ahhoz, hogy megismerve a csoport tagjainak személyiségét, lehetőségeit és igényeit olyan tartalmú segítséget tudjunk nyújtani, ami hasznos lehet és elindíthatja az egyént, egyéneket a változás útján. Persze ezek nehéz dolgok, mert az álláskeresés, az állásinterjúk, a lehetséges munkavégzés feltételei mind – mind tele vannak buktatókkal, és - akinek sokszor megégett a keze, az egyre nehezebben megy közel a tűzhöz – kiváltképp akkor, ha még a sikertelenség okai között jelen vannak a faji, lakóhelyi megkülönböztetések is. A munkahelyek megtartásának problémáját nem is merem részletezni, egyrészt mert nem a mi dolgunk ez elsősorban, másrészt, mert sok esetben ténylegesen nem az egyén teljesítményének, hozzáállásának, munkamoráljának a függvénye. A csoportos foglalkozások során szerzett kudarcokat inkább érdekesnek tartom megemlíteni, mert ez az a terület, ami a családgondozó segítő hozzáállását, hivatástudatát és néha türelmét teszi próbára. 27

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július Ez az iskola nehéz! Nehéz még akkor is, ha felnőttekről van szó és saját sorsukért ők a felelősek igazán, ez csak lehetőség a számukra, amivel élnek vagy nem élnek, amit komolyan vesznek, vagy nem és amiből tanulnak vagy nem. A három nem azért szomorú, mert így nehéz kimozdulni egy szürke, sőt már – már fekete, kilátástalan és céltalan életformából, pedig sok esetben már a gondolatok felkeltése elindíthatja az embert a változás első lépései felé. A csoportok esetleges széthullásának vagy a tagok létszámcsökkenésének a sok csalódás és a pozitív jövőkép hiánya az oka. Ami eddig nem sikerült, ettől miért sikerülne? – vetődik fel a kérdés. Azért, mert az új szemléletmód nem a régi, a reálisabb önismeret birtokában határozottabbá válhat az egyén és naprakész elhelyezkedési ismeretekkel önállóan próbálhat munkát szerezni, megélt kudarcainak sem tulajdonít a kelleténél nagyobb jelentőséget. Azonban, ha ez a tartalmú csoportos foglalkozás nem motiváló, akkor azoknál, akiknek másra van szükségük az életük emberibb megéléséhez, igyekszem más foglalkozást szervezni. Ennek egyik lehetséges megvalósítási formája az, hogy elhelyezkedési szokásaikkal, életmódjukkal a társadalomról alkotott véleményükkel kapcsolatban kérdőíves teszt formájában kérem ki a véleményüket és ennek alapján hozok létre foglalkozási tematikát, amit olyan tartalmakkal tudok kitölteni, mely valószínű jobban motiválja azokat a tartós munkanélkülieket, akiknek az elhelyezkedést elősegítő csoportfoglalkozás túl tömény, gyakorlatorientált. Fontos azt tudni, hogy a munkanélküliség a jövőben jelentősebb probléma lesz, mint ma, ezért nem csak az a jó cél, hogy helyezkedjenek el az emberek, hanem az is, hogy találják meg a helyüket és tudjanak emberi méltóságukban, nem gazdagon, de tisztességesen élni. Ha kell visszanyúlva a hagyományos formákhoz, (különösen falun) gazdasági és társadalmi értelemben is. Közösséget kell létrehozni, amely előfordulhat, hogy először érdekcsoportok társulása, de minden kezdet nehéz, és nem volt ez másként a múltban sem. A társadalmi közösségek létrehozása, vagy annak kísérlete különösen fontos, mert ez nem visszalépést jelent az emberiség fejlődésében, hanem éppen olyan emberi tulajdonságok kiemelésére eszköz, ami egyéni és társadalmi értékeket képes teremteni, aminek a haszna nem gazdaságilag, hanem emberileg mérhető. Az érzelmi gazdagság minden társadalmi, gazdasági nehézségen segíti túllépni az egyént és a közösséget is. Tehát ha problémamegoldó csoporton gondolkodik 28

valaki, annak a tartalma nagyon széles körű lehet, és ha a kísérlet nem arat rögtön sikert, ha az eredmény elmarad az előre tervezettől, akkor sincs gond, mert értéket közvetítünk és próbálunk teremteni. Ha a csoportot érdekli a téma, akkor biztos, hogy jól és eredményesen lehet dolgozni valami fajta érték kialakításán. A tartós munkanélküliek körében a szenvedélybetegek száma meglehetősen magas. A velük való foglalkozás kifejezetten nehéz feladat, aminek hatékonyabbá tételére a jövőben igyekszem több figyelmet fordítani. A jelenlegi munkám során a megelőzés fontosságára fordítom a hangsúlyt, hogy minél alacsonyabb számban termelődjön újra a szenvedélybetegek rétege. Itt a gyermekjólétben dolgozó kollegákkal és az iskolavezetőkkel egyeztetve drog prevenciós órákat tartottam, ha szükséges tartok is annak érdekében, hogy legyen fogalmuk az általános iskola befejező szakaszában járó diákoknak arról, milyen veszélyeknek vannak kitéve, és ezek a pillanatnyi örömök milyen módon roncsolják személyiségüket, illetve egészségüket. Az órákon az alkohol, a nikotin és a kábítószerek hatásairól, a függőség kialakulásának tüneteiről, a leszokás kínzó nehézségeiről igyekszem minél valósabb képet nyújtani. Azon csoportokat és személyeket is igyekszem minél pontosabban jellemezni, ahol jellemző a drogok előfordulása. Ez a munka fontos, még akkor is, ha van olyan iskolaigazgató, aki szerint nem érdemes megismertetni a tanulókat a drogok hatásaival, mert kipróbálják. Aki gondolkodik, nem, vagy sokkal elővigyázatosabban fogja kipróbálni ha akarja, de legalább lesz róla fogalma, hogy mit tesz. Aki nem ismeri, lehet, hogy első alkalommal a legerősebb drogok valamelyikével találkozik, aminek a következményeit nem is részletezem. Amit lényegesnek tartok az, hogy legyenek alapvető ismereteik a helyi környezetükből kikerülő diákoknak arról, aminek a kipróbálási lehetőségeivel sajnos találkozni fognak. Ismerjék fel azt a társaságot, amit a legjobb kikerülni és tekintsék a testi és lelki egészséget életük alapvetően fontos részének. Úgy gondolom, a felnőttekkel és néha a fiatalokkal folytatott munkám érdekes, a maga módján eredményes és olyan értékeket hordoz, amire szükség van és lesz változó gazdasági és társadalmi életünkben. Készítette: Géresi Gábor családgondozó Zempléni Családokért Alapítvány

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Kistérségi szakmai tanácskozás „Száz év múlva nem számít majd, Milyen autóm volt, milyen házban laktam, Mennyi pénzem volt a bankban, és hogy milyen ruhában jártam. De a világ talán jobb lett egy kicsit, mert sokat jelentettem egy kisgyerek számára” (részlet: Egy csésze vigasz tanároknak c. könyvből) Ezek a gondolatok is azon a kistérségi SZAKMAI TANÁCSKOZÁSON hangzottak el, melyet második alkalommal rendezett meg április 29-én a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központja. Ebben az évben Szirmabesenyő látta vendégül a Miskolci Kistérség Többcélú Társulásához tartozó 10 település meghívottjait; polgármestereket, jegyzőket, jelzőrendszeri tagokat, családgondozókat és a szakma képviselőit. A tanácskozás – a megnyitók és köszöntő után – az alábbi program szerint zajlott. • A gyermekvédelmi törvény változásai 2009-ben • Aktuális kérdések a családsegítő szolgáltatásban • Jelzőrendszer 2008. évi működésének tapasztalatai a gyermekjóléti szolgáltatás területén • A jelzőrendszer 2008. évi működésének tapasztalatai a családsegítő szolgáltatás területén • A jelzőrendszeri munkával kapcsolatos kérdések megbeszélése, megvitatása • Szakmai tanácskozás összegzése, zárása

Az első két témában elhangzott előadások nagy segítséget nyújtanak a törvényi változások áttekintéséhez nemcsak a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásban dolgozók szakmai ismereteinek bővítéséhez. A jelzőrendszeri tapasztalatokat összegző családgondozói beszámolókban pedig sok fontos adat, tény hangzott el a települések gyermekvédelmi- és szociális helyzetéről, de leginkább a szolgáltatások sokfélesége, illetve a családgondozók színes személyisége tárult elénk. A települések családgondozói tevékenységükben egymást segítve, gyakran több feladatot közösen ellátva, összhangban végzik mindennapi segítő munkájukat. A helyi igényeket, elvárásokat is igyekeznek beemelni programjaikba, így hallottunk egyedi szolgáltatásokról is pl. főzőverseny, sport délutánok a felnőttek számára, de népszerűek a gyermekek körében a játszóházi,- kézműves foglalkozások, kirándulások, táborok stb. A szakmai program mellett elengedhetetlen, hogy megemlítsük a találkozón résztvevők kötetlen beszélgetéseit, egymás iránti érdeklődését, melyhez ideális környezetet biztosított a rendezvény helyszíne. A házigazdák nagyon kellemes hátteret és ellátást biztosítottak a tanácskozás megrendezéséhez. Ezúton is köszönjük Szirmabesenyő polgármesterének, jegyzőjének és minden közreműködőnek a vendéglátást! Mihalov Ferencné Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke Szirmabesenyő

AKTUALITÁSOK A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megjelentette, a TÁMOP 2009-2010. évi tervezési időszakához kapcsolódó, „LHH Kistérségek projektjei – Gyermek- és ifjúságvédelem” (TAMOP 5.1.1) pályázat felhívását. A kiírások elérhetőek a www.nfu.hu honlapon. KÖZLEMÉNY A ROP SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAIHOZ A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesíti a Tisztelt Pályázókat, hogy a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” című pályázati kiírásokat június 17-én közzétette. A pályázat részletes leírása, a kitöltéshez szükséges segédanyagok, a kapcsolódó dokumentumok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján – www.nfu.hu – megtekinthetőek, a „Főolda /Sajtó/Pályázati közlemények/Közlemény a ROP szociális és gyermekjóléti pályázati felhívásaihoz/Észak-magyarországi Operatív Program” elérési útvonalon. 29

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

JÓ GYAKORLATOK

A HEFOP 2.2. „Képzéssel a szociális hálóért” című projekt keretében szociális szakembereket képzett a Miskolci Családsegítő Központ és konzorciumi partnerei. A Szociális Szervezés és Szolgáltatásfejlesztés képzés keretén belül a résztvevők vizsgadolgozatot készítettek a szociális szolgáltatások fejlesztése témakörében. A legjobban sikerült fejlesztési ötletek rövidített változatát közöljük a Hírlevélben. Gratulálunk Réthyné Ádám Viktória családgondozónak átgondolt, a szükségletekre reagáló szolgáltatásfejlesztési tervéhez.

„A GADNAI TANODA” (szolgáltatásfejlesztési terv) A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás Irodája Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozója vagyok. 2005. július 1-jétől dolgozom, területemhez 7 település tartozik: Gagyvendégi, Gagybátor, Gadna, Felsővadász, Kupa, Halmaj, Kiskinizs, a gondozott gyermekek száma 83 fő. A hozzám tartozó településeken a legnagyobb problémát jelenti: a családok nehéz anyagi helyzete, szegénysége, a növekvő munkanélküliség, kiskorúak házasságkötése, iskolai tanulmányok elhanyagolása, iskolakerülés. Az általános iskolák legtöbb esetben úgy kezelik a gyermekek iskolakerülését, magatartási problémáit, hogy magántanulóvá nyilvánítják őket. Ezek a gyermekek – többnyire – túlkorosak, tanulási és gyakran magatartási problémákkal küzdenek, hátrányos helyzetűek. Családjukban nem minden esetben tudják azt a segítséget megadni számukra, ami a nyolc osztály elvégzéséhez szükséges. A gyermekeket az iskolákban sok kudarc éri, elmegy a kedvük a tanulástól, „ciki”-nek tartják, hogy tizenhat évesen a tíz éves gyermekek közé üljenek be. Rendszeresen „mellé” járnak az intézménynek, vagy ha mégis benn vannak, akkor magatartásukkal vonják magukra a figyelmet, nem tudják teljesíteni az elvárásokat. Ma Magyarországon az intézmények még nem készültek fel az ilyen – s egyre nagyobb számú – problémás gyermekek helyzetének kezelésére. Leggyakrab30

ban az ilyen esetekben azt a megoldást alkalmazzák, hogy magántanulóvá nyilvánítják a gyermekeket. A fenti problémák megoldása érdekében szeretnék létrehozni az egyik kistelepülésen egy olyan intézményt, „tanodát”, ahová ezek a gyermekek eljárhatnának, befejezhetnék az általános iskolai tanulmányaikat, és esetleg tovább is tanulhatnának. Az intézménybe beiratkozó gyermekeket nem szakítanánk ki a családi környezetükből, nem bentlakásos, hanem iskolarendszerű Tanodát szeretnék létrehozni. Az intézmény teljes tevékenységrendszerében egyfajta reszocializációs folyamatot, a személyt teljes körűen befolyásoló hatásrendszert szeretnék megvalósítani. Az egyénnel kialakított mély kapcsolatban olyan új hatásokat szeretnék elérni, melyek egy pozitívabb viselkedésmintát tükröznek és kínálnak. Nem megváltoztatni akarom a gyermekeket, hanem megmutatni egy másik, új, választható utat; a választás döntését rájuk bízom. Mert ahogy a deviáns életvitel belső döntés, úgy annak felhagyása is az kell, hogy legyen. Csak ebben az esetben lehet a gondozás, a segítő munka hatásos. Az intézményt Gadna községben alakítanám ki. Ennek a településnek kb. 270 lakosa van, melynek 95%-a a roma kisebbséghez tartozik. Munkám során azt tapasztaltam, hogy ezen a területen van a leginkább elhanyagolva a gyermekek általános iskolai oktatása. Itt a fiatalok gyakran keverednek bele bűnelkövetésekbe, cél nélkül csellengenek, túl fiatalon családot alapítanak, gyermekeiknek ugyanazokat a szokásokat, viselkedésmintákat, érté-

2009. július – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL keket adják át, amelyekben ők is felnőttek. Véleményem szerint Gadna egy veszélyes környék, de pont amiatt lett az, mert a társadalom elhanyagolta. Senki nem törődik a település fejlesztésével, ide nem jönnek vállalkozók, akik munkahelyeket tudnának biztosítani az itt élő lakosság számára. Kezdő lépésként meg lehetne szervezni ezen a településen a Tanodát. Szerintem, el lehetne fogadtatni a helyi lakosokkal, csak meg kellene értetni velük a tanulás fontosságát. Tapasztalataim azt mutatják, hogy egyre több szülő is, és fiatal is kezd arra ráébredni, hogy mennyire fontos lett volna, ha legalább az általános iskolát elvégzi. Sok fiatal szégyenli, hogy még a nevét sem tudja leírni. Szívesen beülnének ismét az iskolapadba, de itt a környéken nincs erre alkalmas intézmény. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE Saját tulajdonú, vagy bérelt épületben működne az intézmény, ahol az általános iskolából kimaradt, deviáns fiatalok oktatása történne meghatározott célrendszer, filozófia és működési elvek betartásával. A fiatalok személyközpontú gondozását, oktatását, továbbtanulásra felkészítését tekintené az intézmény szakmai feladatnak. Ezt a feladatot egyénre szabott tanítási-tanulási és személyiségfejlesztő program keretében látná el. Az iskola alapfilozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk forduló fiatalok számára lehetőséget biztosítson életproblémáik megoldásához, az általános iskola elvégzéséhez, és a továbbtanulásukhoz. Fő elvünk, hogy nem a tanulni vágyó fiataloknak kell az intézményhez igazodniuk; megpróbáljuk az intézményi kereteket rugalmasan, a törvényes lehetőségeken belül, az aktuális szükségletek szellemében formálni. A Tanodai oktatás legfontosabb elemei: - elfogadó, biztonságos, támogató iskolai légkör kialakítása - egész napos strukturált elfoglaltság lehetőségének biztosítása - személyre szabott tanulási program és módszerek Fontos cél, hogy az intézmény személyközpontú, támogató légkörében, az itt eltöltött idő alatt a fiatalok megerősödött önbizalomra, és tartalmas emberi

kapcsolatokra tegyenek szert, s nem utolsó sorban, a tanulásban is sikereket érjenek el. Az intézménybe mentálhigiénés szempontból elhanyagolt, veszélyeztetett, szociálisan hátrányos helyzetű, jövőkép nélküli deviáns gyermekek jelentkezését várom. Fontosnak tartom, hogy személyesen vegyem fel a kapcsolatot azokkal a családokkal, akiknél tudomásom van a hagyományos oktatási rendszerből kiszorult fiatalokról. Nekik felajánlanám a Tanoda által nyújtható lehetőségeket. Az intézmény oktatói a környékbeli településeken élő, munkanélküli, pedagógusi végzettséggel rendelkező szakemberek lennének, akik reményeim szerint szívesen elvállalnák ezt a nem könnyű feladatot. A tanodában heti rendszerességgel jelen lenne a pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus roma referens, akik segítséget nyújtanának a különböző problémák megoldásában, illetve a szakmai feladatok megvalósításában. Az oktatáshoz megfelelő épületet alakítanánk ki. Legalább nyolc tanterem, tornaterem, melegítő konyha, étkező helyiség, mosdó lenne a tanodában. Az intézmény mindenki számára térítésmentes lenne. Napi kétszeri étkezést biztosítanánk a gyermekek számára (tízórait és ebédet), melyet a szomszéd település (Felsővadász) általános iskolájának konyhájáról hordana egy megbízott segítő. Véleményem szerint nem lenne egyszerű feladat Gadna községben létrehozni ezt az intézményt. Mégis megérné a fáradtságot, mert egy idő után elfogadnák az itt élő lakosok, és sajátjuknak éreznék a tanodát. Bármilyen életkorú személyt szívesen fogadnánk, akit más oktatási intézményben nem hajlandóak tanítani. Ebben a községben van a legnagyobb számú magántanulói státusszal rendelkező, általános iskolás korú gyermek, valamint nagyarányú azoknak a fiatal felnőtteknek a száma is, akik egy-két osztályos végzettséggel rendelkeznek. Eredményként várom, hogy csökkenni fog azoknak a fiataloknak a száma, akik magántanulónak vannak nyilvánítva, de egyik oktatási intézmény sem foglalkozik igazán a tanulmányi előmenetelükkel.

Réthyné Ádám Viktória családgondozó Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ 31

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL – ÉSZAKMAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – 2009. július

Könyvajánló Reinhold Messner: EGY HEGYMÁSZÓ HITVALLÁSA PolgART Kiadó Kérdezhetnénk, mit is keres egy hegymászó könyv itt. S a válasz lehetne annyi is, hogy: miért ne. Bárki szívesen olvasgathat hegy, víz, levegő témájú könyveket. Kevés embert tudok elképzelni, akit hidegen hagynak a jeges csúcsok – hogy ezzel a képzavarral éljek ☺) – melyek lélegzetelállítóak, égbetörők, s gyönyörű képek készülnek róluk.

BÁBEL (BABEL) Színes, francia-amerikai-mexikói filmdráma (2006), 143 perc Rendezte: Alejandro Gonzalez Inárritu Szereplők: Cate Blanchett (Susan) Brad Pitt (Richard) Gabriel Garacia Bernal (Santiago) Mahima Chaudhry (Sonia Sehgal) „Ezért nevezék annak nevét Bábelnek, mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész föld színére.” (I.Móz.11:9) Bábel az ember felfuvalkodott, Istennel szembeni, ellenséges magatartásának jelképe a biblia története szerint. A nyelvek összezavarása azonban inkább segítség, mint büntetés volt az Úr részéről, mert a szívek, gondola-

32

Aki szívesen veszi, hogy ez egy „hegymászó könyv”, annak szól az alábbi ajánló. A szerzőről annyit, hogy mindenféle érdeme felsorolása helyett elég az ide, hogy Ő egy NAGY hegymászó – és ismert is… A könyv pedig nem hegymászóknak készült… Az üzleti világban – különösen a banki szektorban – egy ideje gyakorlat, hogy jelentős sportolói teljesítményekkel hozzák párhuzamba az üzleti stratégiájukat. Általában egy-egy általuk szponzorált sportoló (lehetőleg minél extrémebbnek tűnjön) tudására, tapasztalatára építik fel tréningprogramjukat, mely modellezi a sikerhez vezető utat és segíthet az elfásulás,

a kiégés ellen. Amit a hegymászó – főként fejben – véghez visz a felkészülés és a konkrét expedíció alatt, azokat a lépcsőket próbálják megragadni és átültetni a ”szárazföldi és hétköznapibb” szituációkba. Ez a könyv is ilyen „modell paneleket” kínál otthoni önfejlesztéshez határátlépőknek. Nem állítanám, hogy könynyű és egyben letudható olvasmány, de már csak a képek és az útleírások miatt is érdemes lapozgatni. S közben olyan mondatokat kapunk, mint: „Mindig az volt az álmom, hogy eggyel tovább lépjek. Ez az álom tart ébren:” „A legtöbb embert lebeszélik arról, hogy önmaga legyen.” Karlaki Orsolya vizsgázott hegymászó ☺

tok, indokok és tettek kuszasága sokkal hamarabb elkezdődött és a mai napig is tart. Inárritu harmadik nagyjátékfilmjében (21 gramm, Korcs szerelmek) hasonló gondolatokat vet fel, mint Haggis, Ütközések című alkotásában: hogyan kapcsolódnak egymáshoz látszólag távoli életek, különböző kultúrák, hogyan értheti meg egymást egy arab és egy amerikai ember, amikor a nyelvi korlátokon túl sokkal nagyobb ellentétek feszülnek. Mint ahogyan a nyelvben a szavak egymáshoz való viszonyából értjük meg a mondat jelentését, úgy a filmben is kirakójáték-szerű mozaikokból bontakozik ki a cselekmény értelme. „A Bábelt az a morális, belső igény hívta létre, hogy megtisztuljak és beszéljek mindarról, ami betöltötte a szívem és az elmém – mondja a rendező. – A legnagyobb élmény az volt szá-

Filmajánló momra, hogy elkezdtem forgatni egy filmet az emberek közötti különbségről, arról, ami elválaszt bennünket, a fizikai és nyelvi korlátokról. Útközben rádöbbentem, hogy valójában arról készítek filmet, ami összekapcsol bennünket: a szeretetről és a fájdalomról.” Alejandro Gonzalez Inárritu 2006ban Cannes-ban megnyerte a legjobb rendező díjat, a film pedig 2007ben nyert Golden Globe díjat legjobb film-dráma kategóriában. Ajánlom a filmet mindazoknak, akik nem rettennek vissza a tömény drámai hatásoktól, de mégis többre vágynak, mint drámára. Gond Rózsa ajánlata